Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához

Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd

2014.06.17.

12:45

Page 1

Radóczné Bálint Ildikó

TANÁRI KÉZIKÖNYV az Irodalom 7. tanításához

Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd

2014.06.17.

12:45

Page 2

Szerzô:

Radóczné Bálint Ildikó

AP–050534

AP–070532 ISBN 978-963-465-381-3 © Radóczné Bálint Ildikó, 2009 3. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelõs kiadó: Esztergályos Jenõ ügyvezetõ igazgató Nyomdai elõkészítés Alinea Kft. Terjedelem: 8,24 A/5 ív Tömeg: 171 g

irodalomkezik_7 2011.qxd

6/24/2011

1:36 PM

Page 3

BEVEZETÕ GONDOLATOK „A pedagóguspálya minden más pályánál tágasabb, határtalanabb, s mint a Nílus termékeny vize, túlárad saját partján.” (Gyergyai Albert) „Aki azt a bátorságot vette magára, hogy másokat tanítson, annak állandóan tanulni kell.” (Makarenko)

sa lírai és epikai alkotásokban; Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója; A szerelem mint ihletforrás; A dráma és a színjáték; Mindannyiunk otthona: a Föld. A könyv fogalomtárral és tartalomjegyzékkel zárul. A kiegészítõ anyagokat a tartalomjegyzékben csillaggal jelöltük. A munkafüzet szervesen kapcsolódik a könyv anyagához. Képekkel illusztrálva, változatos feladatokkal segíti a képességfejlesztõ munkát. A munkafüzet melléklete az Irodalom feladatlapok. Elkészült a könyvhöz kapcsolódó interaktív tananyag is. Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különbözõ ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink mûveltségének, világszemléletének kialakításában és formálásában. Tanóráink legfontosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak a megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerõsítése. Mindehhez kívánnak eredményes munkát és sok sikert: A Kiadó és a Szerzõk

A 7. évfolyamos könyv szerves folytatása az 5. és 6. évfolyamos irodalomkönyveknek. A kulcskompetenciák fejlesztése kiemelt feladata a tankönyvnek és a munkafüzetnek egyaránt. Az irodalomelméleti ismeretek a taneszközökben mindig alkalmazás közben, szemléletes magyarázattal együtt jelennek meg, a pontos meghatározás, a korábbi könyvnél több magyarázat segíti a tanulók és a pedagógusok mindennapi munkáját. A tankönyv az ismereteket koncentrikusan bõvíti, táblázatokkal, gondolattérképekkel segíti elõ a már tanult ismeretek rendszerezését. A tankönyv és a munkafüzet sok feladata páros, csoportos, kooperatív tevékenységformára biztatja a gyerekeket. A fejezetek – az 5. és 6 évfolyamos könyvekhez hasonlóan – bevezetõ oldallal és a mottó szerepét betöltõ idézettel kezdõdnek. A fejezetek végén az összefoglalások magyarázó szövegei és feladatai az ismeretek szintetizálását, a rendszerezést segítik elõ. A tankönyv hét fejezetbõl áll: A könyv és az élet, Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század elsõ felében; Történelmi korszakok, események ábrázolá-

A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET Az irodalom tantárgy tanítási óráin a nemzeti hagyományok befogadása és átörökítése történik, hiszen a múlt, a jelen és a jövõ közötti kapcsolat az irodalmi mûvekkel folytatott hatékony kommunikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, ugyanakkor segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában. Az olvasás és az olvasottak értelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empá-

tiát. Lehetõséget teremt a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére. Meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében és a megoldási módok keresésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, a kultúrák közötti különbség felismerésében, a másság elfogadásában, tiszteletében.

3


6/24/2011

1:36 PM

Page 4

Célok, feladatok

Az irodalmi nevelés az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban épül egymásra. Ugyanakkor az alapozó szakasz és a fejlesztõ szakasz több vonatkozásban is eltér egymástól. Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti az elsõ szakaszban (1–4. osztály) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegmûfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az alapozó szakasz elsõ évfolyamán a tanulóknak és a tanárnak a kezdõ szakaszból való átmenet nehézségeivel is számolnia kell. Az 5–6. évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elõsegítõ rendszerébe olyan módon, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat is megjelenítõ, nagyobb lélegzetû klasszikus mûvével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli és erkölcsi mûveltségét. A 7–8. évfolyam már a következõ iskolafokozat tanulmányaira készít elõ. A mûvelõdési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre az irodalmi olvasmányok is módot adnak.

Az anyanyelv ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. Az anyanyelvi nevelés alapvetõ feladata ebbõl következõen az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelõ szinten birtokolják. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. Az irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia valamennyi mûveltségi terület feladata. Az irodalmi nevelés alapvetõ célja és feladata a jövendõ tanulmányokhoz szükséges és a felnõtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Ebbõl következik, hogy az irodalom meghatározza a tanulás egész folyamatát, és alapvetõ szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában és fejlesztésében. Minden nevelõ számára cél, egyszersmind feladat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, képesek kreatívan és kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiái által adott lehetõségeket és eszközöket. Ezáltal lehetõvé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása. Taneszközeinkben hangsúlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevékenységformákban folyó feladatvégzéssel az ismeretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívül az is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttmûködésben való részvételt. Ezáltal fejlõdik konstruktív magatartásuk, szociális kompetenciájuk is. Az irodalmi mûvek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti õket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon az önmagukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk. Az irodalmi nevelés fontos feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint mûvészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése.

Az anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések, érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidõs tevékenységek stb. során. A szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fõ típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát. Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatot figyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek megfelelõen alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnek megfelelõen kifejezni, meggyõzõen tolmácsolni. Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének megismerése, hisz az anya4


6/24/2011

1:36 PM

Page 5

A digitális kompetencia fejlesztésére néhány példa – Búvárkodj az interneten! jellegû feladatok (pl. a tankönyv 74. oldal 1. feladata) – Gyûjtõmunka az interneten – Felkeresésre, könyvtári kutatásra ajánlott honlapok közlése a taneszközökben (pl. a tankönyv 155. oldala) – A 7. évfolyamra is elkészült a digitális tananyag

nyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelõ szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónak azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre. A pozitív attitûd magában foglalja a kritikus és építõ jellegû párbeszédre való törekvést, az esztétikai minõség tiszteletét, mások megismerésének az igényét. A tanuló a társaival együttmûködõ, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat. A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezõképesség és a vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is.

A hatékony, önálló tanulás A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi alkalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra, az önálló orientációra és ismeretszerzésre. Ennek érdekében szükséges a folyamatos, egymásra épülõ tevékenységtípusok bevonása a tanítási és tanulási folyamatba. Az irodalom terén is nagy hangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy kooperatív munka. A hatékony, önálló tanulás módszereinek kialakítása érdekében szükséges a motiváció fenntartása, az új ismeretek szintetizálásának képessége, az idõvel és az információval való hatékony gazdálkodás. Ugyancsak fontos a tanulók ösztönzése a különféle források megismerésére, kritikus felhasználására.

Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kompetenciák tudatos és magas szintû birtoklása nélkül nem valósulhat meg. Más népek irodalmának, mûvészetének megismerésén keresztül alakul ki a képesség az eltérõ kultúrák megismerésére, a kultúrák közötti különbség megértésére. A pozitív attitûd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a nyelvek és kultúrák iránti érdeklõdést és kíváncsiságot.

A hatékony, önálló tanulás fejlesztésére néhány példa Az irodalomkönyv rendelkezik az önálló tanulást megkönnyítõ elemekkel: – logikai egységekre tagolt tananyagok – a lényegkiemelés pontos, áttekinthetõ – rendszerezést segítõ összefoglaló feladatok, táblázatok – a tanulás folyamatát és a rögzítést segítõ kérdések, feladatok – a kiegészítõ anyagok elkülönülnek

Digitális kompetencia A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit, felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a tanulás, a képzés, a munka, a kommunikáció és a szabadidõ terén. A szövegszerkesztés, az információkeresés és -kezelés, az internet által kínált lehetõségek és az információs társadalom technológiái útján történõ kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök), mind feltételezik az anyanyelvi kommunikáció magas szintjét. A digitális és hagyományos források révén elért információk szûrése, kritikus felhasználása elképzelhetetlen az aktív és felelõsségteljes attitûd kialakítása nélkül. Ennek érdekében a tevékenységformáknak be kell mutatni a digitális eszközök helyes használatát, a jó és rossz gyakorlatok megkülönböztetését.

Szociális és állampolgári kompetencia E kulcskompetencia alapja a hatékony kommunikáció, a különbözõ nézõpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, a környezet problémái iránti érzékenység. A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és magatartási szabályok megértése. Ennek érdekében olyan légkör5


6/24/2011

1:36 PM

Page 6

ben kell folytatni a pedagógiai tevékenységet, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika és a konfliktuskezelés gyakorlatát. A pozitív attitûd magában foglalja az irodalmi tanulmányok során elsajátítható humanista értékeket, az emberi, társadalmi problémák iránti érzékenységet és együttérzést.

helyzetnek megfelelõ kifejezésmóddal. Önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. A memoriterek szöveghû, értõ és megértetõ tolmácsolása.

A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésére néhány példa – A különbözõ nézõpontok megértésének és figyelembe vételének képessége (pl. a tankönyv 152. oldal 2. feladata) – A környezet problémái iránti érzékenység – Viselkedési és magatartási szabályok megértése – A toleráns viselkedés megalapozása – Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelõsségének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában – A cselekvés lehetõségeinek felismerése, gyakorlása – A humanista érték, az emberi, társadalmi problémák iránti érzékenység és együttérzés elsajátítása

2. Olvasás, írott szöveg megértése Az életkornak megfelelõ tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás fejlesztése. A különféle tartalmú és rendeltetésû, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban elõforduló, élõ szóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek egyre önállóbb értelmezése, a szövegekben megformált értékek felfogása, elfogadása, kritikája. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása. A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A mûvészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztály szintjének megfelelõ szinten.

Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

3. Írás, szövegalkotás A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyelvû írásbeliség normáinak megismerése, a kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelõ írástechnika, olvasható betûformák, rendezett, esztétikus íráskép kialakítása. Az anyanyelvi normákat követõ helyesírás. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekrõl, olvasmányélményekrõl. Epikus részletek dramatizálása, tartalom- és stílushû visszaadása. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyûjtött anyag válogatása, feldolgozása.

Az artikulált nyelvi magatartás kialakítása és a társas, társadalmi együttmûködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezõeszközök (testbeszéd) öszszehangolásának fejlesztése az adott kommunikációs célnak és helyzetnek megfelelõen. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében és elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezõinek megértetése, az író, a mû és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. Gyakorlatok végzése a beszédkultúra fejlesztésére: együttmûködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont elõadása, megvédése a témának, a kommunikációs

6


6/24/2011

1:36 PM

Page 7

4. A tanulási képesség fejlesztése

sakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mû jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre építve a mûalkotások megértéséhez szükséges elemi ismeretek megszerzése. A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. A tanulók életproblémáival, érdeklõdésével rokon kérdéseket tárgyaló mûvek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi mûvekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, problémák iránti érzékenység. A magyar és az európai, valamint a világirodalom egy-egy kiemelkedõ alkotójának és mûvének befogadása és értelmezése. A különbözõ mûfajok tartalmi és formai sajátosságainak megismerése. Azonos témák más-más mûfajú megjelenítése. Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különbözõ mûvészeti ágakban. Az irodalmi mûvek jobb megértése és a kommunikációs képességek fejlesztése drámajátékkal, dramatizálással.

A különbözõ információhordozók ismerete, a verbális és vizuális információk felhasználása. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztõ irodalom használatában, ismeretek az anyaggyûjtés és -rendezés módszerérõl. Tantárgyi gyûjtõmunka, az adatok elrendezése, a gyûjtött anyag felhasználása pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelõ módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minõségének felismerése, értékelése, kritikája. Az alapmûveltség elsajátításához szükséges információk megszerzéséhez és feldolgozásához használt csoportos és egyéni technikák (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelõ módjával. Különbözõ tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai.

7. Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális másság felismerése, megértése, és erre épülõ tisztelete. A mûalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a mûélvezetre. A mû fiktív létmódjának megértése, valós és fiktív viszonya. A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztönzése. A mûvekkel kapcsolatos érzelmek, gondolatok megfogalmazása, a személyes élmény és a vélemény megjelenítése beszélgetésekben, vitákban. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság megkülönböztetése. Az erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekrõl: szeretet, együttérzés, segítõkészség, félelem, bizalom, hála stb. A humor kiemelt szerepének érzékelése az irodalomban és a mindennapokban. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi mûvekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle mûfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban.

5. Ismeretek az anyanyelvrõl Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi mûvek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelõ önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása, nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. Az egyéni nyelvhasználat igényesebbé, változatosabbá és kifejezõbbé tétele.

6. Ismeretek az irodalomról A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi mûvek feldolgozá7


6/24/2011

1:36 PM

Page 8

A 7. ÉVFOLYAMOS IRODALOM-TANESZKÖZÖK SZERKEZETE, FELÉPÍTÉSE. MÓDSZERTANI JAVASLATOK A 2008-ban tankönyvvé nyilvánított Irodalomkönyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, a kerettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kollégák észrevételei jelentõs szerepet játszottak. Az Apáczai Kiadó 2008-ban elfogadott kerettanterve részletesen elemzi a 7. évfolyam irodalomtanításának céljait és feladatait, a készség- és képességfejlesztés területeit, a továbbhaladás feltételeit. (Ezeket az elemeket a tanmenetjavaslatba beépítve megtalálják a kézikönyvben is a kedves kollégák.) A könyv szemelvényanyaga alapvetõen a 19. századi magyar irodalomból építkezik, de „belekóstolunk” a régi magyar irodalom képviselõinek munkáiba, valamint betekintünk a 20. századi ifjúsági irodalom egyik élvezetes regényébe is. A 17. század világirodalmát Molière A fösvény címû komédiája képviseli. E sokszínû anyag elrendezésében a tematikus vagy azonos motívumokra épülõ fejezetek összeállítása mellett döntöttünk. Így lehetõség nyílt a különbözõ mûfajú mûvek jellemzõinek összehasonlítására, a jellemzõk ismérveinek elmélyítésére. A kronologikus felépítés a reformkori irodalom bemutatásakor figyelhetõ meg, amikor is Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály és Petõfi Sándor munkásságát reprezentáló mûvek kerülnek feldolgozásra. A könyvet a már megszokott Fogalomtár zárja.

mérését pedig a 6. évfolyamos könyvhöz készült kézikönyvben található értékelõlap alapján végezhetjük. Az elsõ órán ismertessük meg tanulóinkkal a tankönyv és a munkafüzet felépítését, használatát! Beszéljük meg újra, milyen feladatok, kérdések találhatók a fõsávban és az oldalsávban! Bízunk benne, hogy a kedves kollégák és a gyerekek már az 5. és 6. évfolyamon megkedvelték a kérdések ilyen módon történõ csoportosítását. A fõsávban fõleg a mûelemzés hagyományos elemeire, például a cselekményre, a helyszínre, az idõre és a szereplõkre kérdezünk rá. Az oldalsávban pedig a szöveg egyes kifejezéseinek magyarázatára biztatunk, illetve az alkotó, kutató, játékos jellegû feladatok találhatók itt.

A könyv és az élet Fekete István és Márai Sándor írásával indul a nagy „kalandozás”, ezekkel a mûvekkel szeretnénk tanulóinkat ráhangolni az olvasásra, az irodalmi mûvek hangulatára. A fejezet nyitó oldalán is Márai Sándortól olvashatunk egy gondolatot: „…csak akkor kapsz a könyvektõl valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit.” A tankönyv 6. oldalára tudatosan választottunk diafilmrészleteket, felidézve és megmutatva a diafilmezés hangulatát. A szemelvények és a Mindannyiunk otthona: a Föld tankönyvi fejezetben található szövegek kiválóan alkalmasak a néma, szövegértõ és a hangos, kifejezõ olvasás gyakorlására. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értõ olvasás mérésében. Már év elején ajánlhatjuk tanulóink órai és otthoni munkájához a szótárakat és lexikonokat. A lábjegyzetek bõséges szómagyarázatot adnak, de biztosan akadnak még olyan kifejezések is, amelyeket nem értenek meg a gyerekek.

Ismétlés, ismerkedés A munkafüzet ismétléssel kezdõdik, amely fõleg a 6. évfolyamos tananyagra épül. Az ismeretek alapos felidézése és a képességek és készségek mérése több okból is szükséges. Segítségükkel tisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az 7. évfolyamon, feltárhatjuk a fõ hiányosságokat, a típushibákat. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értõ olvasás mérésében. A hangos, kifejezõ olvasás

8


6/24/2011

1:36 PM

Page 9

Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század elsõ felében

„Gyõzni fog itt a jó. De legelsõ nagy diadalma/ Vértengerbe kerül” – közéleti témájú versek Egy gondolat bánt engemet… „Népek tavasza” – a forradalom lírája Nemzeti dal

A fejezetben található mûvekkel (anyagával) kb. 25 órában foglalkozunk. A fejezet felépítése:

Részösszefoglalás – „Az örök Petõfi” Kuckó Kis Petõfi-szöveggyûjtemény Témazáró dolgozat

A romantika Történeti áttekintés A magyar nyelvû kultúra és mûvelõdés helyzete 1800–1849 között

Kiegészítõ anyag: Szenvedély, szeretet, szerelem – kitekintés az európai romantikus irodalom alkotásaira Heinrich Heine: Mint egy virág, olyan vagy… Robert Burns: John Anderson, szivem, John Kölcsey Ferenc: Távozás Epizódok a reformkor nagyjainak életébõl Petõfi Sándor: Tiszteljétek a közkatonákat!

Kölcsey Ferenc életútja Munkássága: Huszt, Himnusz, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (Részletek) Vörösmarty Mihály életútja Szózat Részösszefoglalás – Kölcsey és Vörösmarty Kuckó A népies-nemzeti költészet kibontakozása Számonkérés Témazáró dolgozat Az I. irodalmi dolgozat írása: Kölcsey Ferenc Himnuszának és Vörösmarty Szózatának összehasonlítása

A 19. századi magyar költészetet többféle elnevezéssel illeti az irodalomtörténet. Egyrészt az évszázad megnevezéssel jelöli a kort, másrészt a történelmi-politikai kategóriával, a reformkor elnevezéssel, illetve majd 1849-tõl a szabadságharc bukása utáni költészetrõl beszélünk. A magyar irodalomtörténetben ismeretes még a stílusirányzatok szerinti felosztás, ennek alapján nevezzük magyar romantikának is. Ez alatt részben a reformkori szerzõket értjük mûvészi törekvéseik alapján, de ez a mûvészetfelfogás túléli a reformkort, hiszen Petõfinek a szabadságharc alatt írt versei is ebben a szellemben fogantak, sõt a század második felében Jókai Mór regényei is. Az e fejezetben tárgyalt alkotók (másokkal együtt) a magyar nemzeti kultúra megteremtõi voltak, akik sokirányú tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a történelmi változások megvalósulásához. Irodalmi munkásságuk az ún. „nemzeti kánon” része, ezért fontosnak tartjuk életútjuk és munkásságuk néhány reprezentatív alkotásának bemutatását – kiemelten a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal megismerését, melyek segítségünkre vannak a mai nemzedék magyarságtudatának megalapozásában. A romantikus életérzés, stílusjegyek megismerésére igen hatásos és szemléletes megoldásnak tartjuk az irodalmi, képzõmûvészeti és zenei alkotások összehasonlításon alapuló elemzését,

Petõfi Sándor életútja 1845-tõl Petõfi Sándor költészete „Nem írástudóknak, nem az úri rendnek, De beszélek szûrös, gubás embereknek…” – nép és költészet A virágnak megtiltani nem lehet… „A természet tövíses / Vadvirága vagyok én” – lírai önarckép és ars poetica Dalaim A XIX. század költõi „Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!” – a szülõföld, a magyar táj ábrázolása Úti levelek (Részletek) Kiskunság A magyaros vagy ütemhangsúlyos verselés jellemzõi „Lelkemnek egyedüli, / De egy világnál többet érõ kincse” – a Júlia-versek Reszket a bokor, mert…, Szeptember végén

9


6/24/2011

1:36 PM

Page 10

Jókai Mór életútja Negyven év visszhangja A kõszívû ember fiai A regény mûfaja A történelmi kor A regény cselekménye és szerkezete A helyzet, helyszín, a szereplõk, a cselekményelemek ismerete, az idõ- és eseményszerkezet követése

amelyet kiegészíthet önálló gyûjtõmunka, beszámolók, fiktív tudósítások készítése. Mivel a szemelvényanyag jelentõs része lírai alkotás, ezért érdemes szólni ezen alkotások feldolgozásának módozatairól. A nagyon sokféle módszer közül egyik lehetségesnek azt tartjuk, amely a szöveg vizsgálatában az alapvetõ jegyek értelmezésére helyezi a hangsúlyt, vagyis az ún. hagyományos elemzést, amelyre késõbb a komplex (többféle szempont együttes alkalmazása) elemzés épülhet. A hagyományos elemzés szempontjai: – az alkotói személyiség jellemzõi és életkörülményei; – a mû helye az életmûben vagy valamely korszakában, a ciklusban; – a mû meghatározottsága a társadalmi környezet és a történelem által; – a vers tartalmi, gondolati rétegei; – a kompozíció vizsgálata (egység, arányosság, a részek egymáshoz való viszonya); – az adott mûfaj jellegzetességei, eltérések, átmenetek; – a képi réteg (hasonlatok, metaforák, metonímiák, megszemélyesítés, allegória, szimbólum); – az alakzatok alkalmazása (ismétlés, fokozás, ellentét, refrén, kérdés, párhuzam, felkiáltás, felszólítás, kulcsszó stb.); – a nyelvi réteg vizsgálata (szókincs, alaktani, mondattani tényezõk, szintagmatikus rendszer); – a vers hangzása, hangállománya (zenei kifejezõeszközei, alliteráció, figura etimologica stb.); – a vers ritmusa, a ritmus és mûfaj összefüggései, a vers rímrendszere; – a korstílus vagy stílusirányzat jellegzetes jegyei, az egyéni elõadásmód jellegzetességei; – a szöveg hatása a befogadóra.

Összefoglalás Témazáró dolgozat A II. irodalmi dolgozat írása: elbeszélés és jellemzés vagy leírás alkotása különbözõ nézõpontból. Ajánlott téma: Jókai Mór: A kõszívû ember fiai címû regénye. Kiegészítõ anyag: Balassi Bálint életútja Balassi Bálint: Egy katonaének, Búcsúja hazájától Arany János: A fülemile, Letészem a lantot Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság… Thea Beckmann: Keresztes hadjárat farmerben Az irodalmi alkotások által megidézett korszakok és események egy „új” világot tárnak tanulóink elé, amelyet már megismertek a történelmi tanulmányaik során, de igazán élõvé, befogadhatóvá az irodalmi alkotások segítségével válik. A különféle mûfajú mûvek feldolgozása során lehetõség nyílik a szövegelemzõ eljárások bõvítésére, az összetettebb logikai kapcsolatok felismertetésére, valamint az eltérõ álláspontok ütköztetésére az érvek és az ellenérvek szembeállításával. Gyakorolhatják tanulóink az epikus részek dramatizálását, majd az elkészült drámai szöveg életre keltését, vagyis megismerkedhetnek az alkotómunka és az elõadómûvészet örömeivel és nehézségeivel. Emellett ki kell aknáznunk a mûvekbõl megismert élethelyzetekbõl levonható tanulságokat. A kõszívû ember fiai címû regény elolvasása sok idõt vesz igénybe, ezért már a hatodik osztály végén ajánlhatjuk tanulóinknak a mûvet. Ráhangolhatjuk a gyerekeket a regényre az elsõ fejezetekbõl való felolvasással, a mûbõl készült film részletének bemutatásával. Már ekkor adhatunk olyan olvasási feladatokat, amelyek egyszerûen, kevés írásbeli munkával megoldhatóak, így nem fenyegetjük az olvasás élményszerûségét. Kigyûjthetik pl. a helyszíneket, a fontosabb eseményeket, évszámokat, tárgyakat. A nyáron történõ

Történelmi korszakok, események ábrázolása lírai és epikai alkotásokban Régi idõk emlékezete Janus Pannonius életútja Epigrammái: Névváltoztatásról, Pannónia dicsérete Arany János életútja, jelentõsége Szondi két apródja

10


6/24/2011

1:36 PM

Page 11

elolvasásnak azonban – mint azt már az 5. és 6. évfolyamon is jeleztem – megvan az a veszélye, hogy tavaszra (hisz ekkor dolgozzuk fel a mûvet) a regény már elfelejtõdik. Ennek a regénynek az elolvasása esetén is ajánlom, hogy kijelölt fejezeteket adjunk fel meghatározott idõre, mint azt már a korábbi években is javasoltam. Ezután megbeszéljük a rész fontos eseményeit, az elõzetes feladatok alapján számonkérésre is sor kerülhet. Majd jönnek sorra a többi részek. Így mire a tanmenet szerint vesszük a mûvet, már többszöri felelevenítésen vagyunk túl. Az íróról maga a gyerek is gyûjthet adatokat. Az életrajz tanítása során a portréra kell hangsúlyt fektetnünk, nem az alkotó életének eseménytörténetére. A házi olvasmány közös feldolgozásának elõkészítésekor nagy hangsúlyt kell fordítanunk a korra, amikor a regény játszódik, ugyanakkor az alkotó életérõl, munkásságáról is szólnunk kell. A tankönyv és a megújult munkafüzet kiválóan alkalmas a regény cselekményének, szerkezetének, a szereplõk jellemének megismerésére.

a videó és a számítógép egyre nagyobb veszélyt, „konkurenciát” jelent a mai világban az olvasás számára. Próbáljuk meg felhasználni õket a tanítás során! Biztosan kedvelt feladatok lesznek azok, amelyeknek az interneten lehet utánanézni. Javasoljuk a regénybõl készült film megtekintését is a feldolgozás után, valamint eseménynapló készítését. A szemelvényanyag igen sok alkalmat kínál a történet- és cselekménymondás hallgatói szempontokat is figyelembe vevõ gyakorlására. Mivel kizárólag prózai alkotások képezik a fejezet anyagát, jó alkalom kínálkozik egy olyan óra tartására, amelyen az epikai mûnemmel kapcsolatos ismereteket foglaljuk össze. Az epikai mûvek elemzéséhez segítségképpen álljanak itt Tüskés Tibor gondolatai: „A mûelemzés végtelenül sokféle lehet, miközben egy és ugyanazon cél felé kell, hogy mutasson minden megoldás. A mûelemzés legfõbb célja az alkotó és a közönség, az író és az olvasó közötti közvetítés, az irodalmi mû befogadásának segítése, megértésének, megszeretésének, élménnyé válásának a megkönnyítése. Az irodalmi mû rétegezett, összetett, organikus egység. Éppen ezért az elemzõnek arra kell törekednie, hogy az alkotás kimeríthetetlenségét megéreztesse, a mûben rejlõ gazdagságot megközelítse. Ezt a komplex, teljességre törekvõ, »totális« elemzéssel valósíthatjuk meg leginkább.”

Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója Mikszáth Kálmán életútja A néhai bárány A pénzügyminiszter reggelije A korlátfa Szent Péter esernyõje (ajánlott olvasmány) A regény születése A regény ideje és tere Cselekmény és szerkezet Szereplõk, jellemek Összefoglalás – Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója Témazáró dolgozat Összefoglalás – Az epikai mûnem

Az elemzés során az alábbiakra vagyunk elsõsorban tekintettel: 1. Elõbb a szöveg tárgyi, reális szintjét (az írás tárgyát, a cselekmény fölépítését, szerkezetét, a hõsök jellemét, egymáshoz való viszonyát) kell feltárnunk, aztán a szöveg jelképes, átvitt értelmét kell megvilágítanunk (ezt leegyszerûsítve régebben az írás eszmei mondandójának, újabban „üzenetének” szokták nevezni). 2. A mû mögött mindig személyiség, alkotó egyéniség húzódik meg, akinek világképe, életfelfogása az egyedi mûvet is átjárja, befolyásolja, meghatározza. Az írásmûben nemcsak a szöveget, hanem – Csáth Géza szavaival – az alkotó „emberi karakterét”, „temperamentumának természetét” is meg akarjuk érteni. 3. Nem tagadjuk a különféle elemzési iskolák (strukturalizmus, hermeneutika, szemiotika, információelmélet stb.) létjogosultságát, sõt ezek eredményeit – sokat tanulva tõlük –

Kiegészítõ anyag: Egy kis kitérõ: az anekdota A mûvek elolvasása „örök” problémát jelent tanulóink egy része számára, elsõsorban az olvasási nehézségeik miatt, ezért számukra csak részleteket jelöljünk ki, amelyeket képesek elolvasni, s ez sikerélmény forrása lehet számukra. A televízió, 11


6/24/2011

1:36 PM

Page 12

magunk is igyekeztünk hasznosítani, ugyanakkor az elemzésben a történetiség elvét is alkalmazni kívánjuk, a vizsgált novellákban nem puszta szövegeket, hanem korhoz, a keletkezés idejéhez kötött mûveket látunk. Ha irodalmi alkotásokat értelmezni próbálunk, éppúgy nem tekinthetünk el a külsõ társadalmi-politikai körülményektõl, a történeti szituációktól, amelyben a mû létrejött, mint a szerzõ személyétõl, a mû életrajzi, biográfiai mozzanataitól. 4. A mûelemzés nem nélkülözheti a lélektani (alkotáslélektani, befogadáslélektani, szociálpszichológiai) megközelítést. A mûalkotásban számtalan lélektani ismeret van „kódolva”, s ezek tartalmát is föl kell tárni az elemzés során. 5. Az irodalmi mû mindig nyelvben létezik, az írói gondolat mindig nyelvi anyagban inkarnálódik, ezért a megközelítés elengedhetetlen része a nyelvi megvalósulás, a stílus vizsgálata, az írás szókincsének, kulcsszavainak, mondatszerkezeteinek, szövegszekvenciáinak, a nagyobb nyelvi szövegösszefüggéseknek az elemzése.

már nyilvánvaló, hogy az irodalom autonóm mûvészet, s valamely irodalmi alkotás csak akkor minõsül fontosnak, ha esztétikailag értékes. Ezért a mûvek kiválasztásában arra törekedtünk, hogy csak olyan alkotásokat tegyünk az elemzés tárgyává, amelyek az irodalom tényleges és maradandó értéktartományát képviselik, amelyek mûvészileg becsesek. Ez önmagában is indokolná, hogy emelkedettebb hangon méltassuk a kiváló szerzõk kiváló mûveit, ám felsõfokú jelzõk helyett a nehezebb utat választottuk: az elemzés alaposságával és részletességével akarjuk megéreztetni a mûvek esztétikai értékét.”

A szerelem mint ihletforrás A líra egyik alapformája: a dal Dalok a szerelemrõl Mûdalok Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Vörösmarty Mihály: Ábránd Kuckó Egy kis kitérõ: a ritmus és a rímfajták Összefoglalás – A szerelem mint ihletforrás Témazáró dolgozat

Természetesen tudjuk, hogy az értelmezés lehetséges árnyalatai egy-egy novella esetében gyakorlatilag a végtelenségig gyarapíthatók, s a mûelemzés során azonos súllyal az alkotás minden jelentéstartománya nem tárható föl, a mû minden összetevõjének szemléje a mikroeszközök vizsgálatától a magyar és a világirodalmi párhuzamokig minden novella esetében nem végezhetõ el. Ezért az elemzés során nem valamely divatos esztétikai rendszert, mûelemzõ iskolát kívánunk követni, hanem mindenekelõtt a tárgyalt szöveghez akarunk igazodni, az elemzéshez kiszemelt novella jellegének, mûfaji sajátosságainak megfelelõ, az értelmezést legjobban szolgáló, a megértést leginkább megkönnyítõ, leginkább célravezetõ utat kívánjuk megválasztani. Az irodalommal való foglalkozás – az irodalomtörténet, az irodalomkritika, a mûelemzés is – az irodalom része. Éppen ezért mondanivalónkat, gondolatainkat ép magyar nyelven, tudományos szakzsargon nélkül, érthetõen és érzékelhetõen szeretnénk kifejteni. Célunk a mûértõ befogadás megkönnyítése, s kerüljük a mûelemzõ iskolák túlzásait, az avítt vagy divatos kifejezéseket, a mesterséges fogalomrendszert, az áltudományos szakzsargont. Ma

Kiegészítõ anyag: Soproni virágének Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem József Attila: Flóra Kuckó dalszövegei Weöres Sándor versrészletével indul a fejezet. A strófa a népdalok hangulatát idézi: „Három madár tollászkodik a faágon, / három lányt férjhez adni nagyon bánom. / De mivel már nagyra nõtt mind a három, / férjhez adom valamennyit még a nyáron.” A szerelem a költészet kezdete óta fõ ihletforrást jelentett a mûvészek számára. Az élmény egyéni kifejezõdése már az ókor költõk verseiben is megfigyelhetõ. Az eltérõ korok költõi mind másképp fogalmazták meg érzéseiket. A kor stílusirányzatai, a különbözõ értékrendek, a valláshoz való viszony mind-mind sajátos hangnemet adnak ennek a témának. A szerelmes versek hangulatát persze nagymértékben meghatározta az is, hogy a költõ 12


6/24/2011

1:36 PM

Page 13

hogyan élte meg ezt az érzést. A versek több évszázad távlatából bizonyítják, hogy a szerelem, a sokszor mindenen felülemelkedõ szenvedély mennyire fontos ihletforrása az irodalomnak. A fejezet a témát feldolgozó mûvekbõl szélesen merít: a népdaloktól kezdve Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és József Attila mûvein keresztül egészen a 20. század dalszövegíróiig: Máté Péter, a Republic és Szekeres Adrienn dalaiig. A téma nemcsak az irodalom mûvelõi, de a hétköznapi ember számára is meghatározó jelentõséggel bír, s errõl tizenhárom éves korban már saját élménnyel is rendelkezhetnek tanítványaink. Ezért fontos megismerni, milyen is ez az érzés, mit jelent az ember számára. (Nyilván mást a kamaszkorban, és mást felnõttként.) A versek segítségével elmélyíthetjük, hogy a lírai alkotások érzelmi, gondolati, erkölcsi élmények forrásai, s szélesíthetjük a palettát a téma más mûvészi ágakban (festészet, zene) való ábrázolásának megismertetésével. A fejezet feldolgozása során tovább bõvíthetjük tanulóink verstani ismereteit, a költõi kifejezõeszközökrõl és a nyelvi alakzatról tanultakat, összefoglalhatjuk és rendszerezhetjük a rímrõl és a ritmusról megismerteket is.

oldhatatlan feladatot a gyerekek többsége számára. Témája annyira élõ, alakjai annyira jellegzetesek, hogy nem szorulnak magyarázatra a tanulók számára. A feldolgozás során törekedjünk arra, hogy akár nem nyelvi kifejezõeszközökkel, akár egy részlet megtanulásával ösztönözzük tanulóinkat „elõadásra”! Lehetõségként említjük meg, hogy egy színházi elõadás (vagy videofelvétel) által válhat teljessé az olvasás nyújtotta élmény. A fejezetben kiegészítõ anyagként ajánljuk elolvasásra A ma színházáról szóló írást. Az Irodalom feladatlapokban található év végi szövegértés témája is egy színház, Nemzeti Színházunk. A fejezet feldolgozása során feltétlenül szánjunk idõt annak a viselkedéskultúrának a kialakítására is, amely elvárható mindenkitõl, aki színházi elõadást tekint meg!

Mindannyiunk otthona: a Föld A megismerés titkai, a felfedezés csodái Az óceánok vándorai Részlet Kolumbusz hajónaplójából (Az elsõ utazás) Vadászok, felfedezõk Teleki Sámuel kelet-afrikai felfedezõútja Magyar utazó „az óriáskígyók földjén” Molnár Gábor: Az óriáskígyók földjén (Részlet) A vizek védelmében Jacques–Yves Cousteau – Philippe Diole: Vízi barátaink (Részlet)

A dráma és a színjáték Múltba-nézõ A dráma A komédia Egy nagyon zsugori úr – Molière: A fösvény Kiegészítõ anyag: A ma színháza

Kiegészítõ anyag: Kuckó: Gerald Durell: Madarak, vadak, rokonok (Részlet)

A színház története szorosan kapcsolódik az emberiség történetéhez és mûvészeti koraihoz. Amint azt Götz Eszter is megfogalmazza Színház-nézõ címû könyvében, az ember örök vonzódást érez a játék iránt. Látni és láttatni akarja saját magát, az életet, a világ tényeit. A színház mindig különleges és ünnepélyes jelenség volt, és reméljük, az is marad. A harmadik mûnem kialakulásának rövid áttekintése lehetõséget ad az ötödik osztályban – történelembõl – tanultak felidézésére, majd az alapvetõ sajátosságainak megismerésére. Azért Molière komédiáját választottuk, mert viszonylag rövid terjedelmû, elolvasása nem jelent meg-

A fejezetben – mint azt a gyerekekhez intézett ajánlóban is megfogalmaztuk – bátor utazókkal, szenvedélyes gyûjtõkkel és vadászokkal, elkötelezett természetvédõkkel ismerkedünk meg. A szövegfajta nem ismeretlen tanulóink számára. Ismerettartalmú, magyarázó és dokumentumjellegû szövegekkel már az 5. és a 6. évfolyamon is találkoztak irodalomkönyvükben: ilyen volt a Bükki Nemzeti Parkot bemutató részlet vagy Déva várának története is. Az ismeretterjesztõ irodalom rendkívül gazdag kínálatából készült válogatás egyik szempontja az volt, hogy általa bepillantást nyerjünk a különbözõ korok embereinek (állatoknak) az életébe, megis13


6/24/2011

1:36 PM

Page 14

Az Irodalom feladatlapokról

merjük kapcsolataik, gondolkodásuk jellemzõit, viszonyukat élõhelyükhöz, a Földhöz. A másik szempont a ma embere környezettudatos magatartásának formálása volt. A nevelési momentumok eredményes megvalósítása mellett még a szövegértési és szövegalkotási gyakorlatokkal is segítjük az önálló tanulási képesség kialakítását.

Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, valamint év végi felmérõ lap. Év eleji, félévi és év végi szövegértést mérõ lapokat is tartalmaz a taneszköz. (Megoldókulcsaik a kézikönyvben megtalálhatók.) A feladatlapok kérdéseibõl a kedves kollégák tanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Ha úgy gondolják, a feladatok pontjain is bátran változtathatnak. A felmérések értékelésénél a következõ százalékhatárokat javasoljuk:

A munkafüzetrõl A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki a tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépítését. Az elmúlt évekhez képest lényegesen több feladatot találnak benne a kedves kollégák, amelyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Különösen nagy gondot fordítottunk arra, hogy változatos, tartalmas, a tanulást segítõ, az összefüggéseket megláttató, kreatív feladatokkal munkáltassuk tanítványainkat. Bízunk benne, hogy a játékos feladatok, a totók, a keresztrejtvények, a „hazug szomszéd” játék is elnyerik a tanulók és a kedves kollégák tetszését. Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlés feladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira, a fejezeteken belüli rendszerezõ feladatokra, a táblázatokra, az összefoglalásokra. A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtechnikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kapcsolatos feladatok is.

0–35% = 1 36–60% = 2 61–75% = 3

76–90% = 4 91–100% = 5

Tanmenetjavaslatok A tanmenetjavaslatok az Apáczai Kerettantervcsalád Magyar nyelv és irodalom 5–8. osztály címû kiadvány alapján készültek. Órákra lebontva fogalmazzák meg a tananyagot, a készség- és képességfejlesztést. A kerettanterv évi 74 órát ír elõ kötelezõ óraszámként az irodalom tantárgy tanítására. A közölt tanmenet a nevében is jelzi, hogy csak javaslat, hiszen minden magyartanár az adott tanulócsoport képességeihez alkalmazkodik munkája során.

14

A helyes és jól formált A hangos, kifejezõ olvasás és a néma, értõ olvasás gyakorlása és ellenõrzése. beszéd, a kiejtési A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, képesség fejlesztése. a hanglejtés, hangsúly, hangerõ, beszédtempó gyakorlása folyamatosan, minden tanítási órán, A hangos olvasási képesség és a szöveg- tréningszerûen. Helyesejtési gyakorlatok végeztetése: értési képesség a mf. végén lévõ szövegekbõl válogatás. fejlesztése.

Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések felismerése.

A taneszközök használatának megismerése. A kötelezõ és ajánlott olvasmányok bemutatása. A 6. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása. Az eddig tanult irodalmi ismeretek, memoriterek felidézése különbözõ munkaformákban. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában.

Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák, fejlesztési célok módszertani javaslatok

Ajánlatos minden gyereknek mérõlapot készíteni egész évre pl. a kézikönyvben található minta alapján. Ajánlott szöveg az olvasáshoz: Fekete István: A könyv. A szövegértéshez feladatlap az Irodalom feladatlapokban.

A 6. évfolyam év végi felmérésének eredményeire és feladataira érdemes támaszkodni és visszautalni az év eleji ismétlés, felmérés során.

Megjegyzés

1:36 PM

A hangos olvasás értékelési szempontjainak ismerete: tempó, folyamatosság, kifejezõség vagy egyhangúság, hibatévesztés, írásjelek érzékeltetése, hallhatóság.

A 6. évfolyamon tanult mûvek, mûnemek és mûfajok fõ jellegzetességei. (Fõleg az elbeszélõ költemény, a regény jellemzõi.)

Fogalmak, ismeretek

6/24/2011

15

3–4. Diagnosztizáló mérések: különbözõ mûfajú szövegek hangos és néma olvasása, értése.

1–2. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, ISMERKEDÉS, FELMÉRÉS Ismerkedés a taneszközökkel. Nyári olvasmányélmények. Tájékozódás a tudás, a képességek és a készségek szintjén. Válogatás a mf. feladatai közül a tanulók képességeinek megfelelõen.

Óra Témakör, tananyag

Radóczné Bálint Ildikó: IRODALOM TANMENETJAVASLAT – 7. osztály

irodalomkezik_7 2011.qxd Page 15

Az epikai mûvek formai jellemzõinek ismerete. Próza, tételmondat.

A stílusirányzat. A romantikus életmód, életérzés; a stílusjegyek közös vonásai a mûvészetek különbözõ ágaiban.

A KÖNYV ÉS AZ ÉLET Fekete István: A könyv Márai Sándor: Füves könyv Tk. 6–8. o.

AZ ÚJ ÉLET NYITÁNYA, A NEMZETI IRODALOM KIBONTAKOZÁSA A 19. SZÁZAD ELSÕ FELÉBEN A romantika Tk. 10. o.

6.

Fogalmak, ismeretek

5.


Kiegészítõ anyag: Szenvedély, szeretet, szerelem – kitekintés az európai romantikus irodalom alkotásaira Heinrich Heine: Mint egy virág, olyan vagy… Tk. 11. o. Robert Burns: John Anderson, szivem, John Tk. 12–13. o. Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegû bõvítéséhez: A romantika festészete, zenéje.

A tankönyv felépítésének, a fõsáv és oldalsáv szerepének a megismertetése az elsõ órákon kiemelt feladatunk. Kiegészítõ anyag: Móra Ferenc: A könyv, de ajánlatos legalább otthoni elolvasásra feladni.

1:36 PM

A romantikus életmód, életérzés; a stílusjegyek közös vonásainak megfigyelése a mûvészetek különbözõ ágaiban. Ismeretek gyûjtése a romantika stílusjegyeirõl például könyvtári gyûjtõmunka során. Önálló ismeretszerzés, egyéni gyûjtõmunka. A lényegkiemelés gyakorlása. Zenehallgatás, festmények, képzõmûvészeti alkotások megtekintése.

Az írók, költõk korábban olvasott mûveinek közös felidézése. A címadás gyakorlása. A cselekmény felidézése, tömör összefoglalása. Önálló szövegfeldolgozás kérdések alapján. A tanulócsoport olvasási szokásainak megbeszélése. A hangos olvasás gyakorlása, történetmondás, fogalmazás írása a családi hagyományokról.

Megjegyzés

6/24/2011

A hangos olvasási képesség és a szövegértõ képesség fejlesztése. Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések felismerése.

A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi élmények iránti fogékonyság erõsítése.



16

17

Kölcsey Ferenc: Himnusz Tk. 21–23. o.

12. Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (Részletek) Tk. 23–25. o.

10– 11.

Parainesis.

A himnusz. Az idõmértékes verselésrõl tanultak bõvítése. Nyelvi alakzatok, költõi kifejezõeszközök.

A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése.

Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása. A mûvekhez kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése, pozitív attitûd a hagyományok aktív befogadásában.

Az alapkészségek, az írás, az olvasás és a beszéd fejlesztése. A hatékony tanulás képességének fejlesztése.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegû bõvítéséhez: A színjátszás hõskora, irodalmi folyóiratok, divatlapok, színtársulatok.

A mûfaji sajátosságok megfigyelése. Erkölcsi kódex készítése.

A gondolati egységek belsõ szerkezetének vizsgálata. Zenehallgatás. A történelmi ismeretek felelevenítése.

Memoriter: 10–15 sornyi részlet.

Memoriter.

Az életút elolvasása, a tömörítés és a vázlatírás Memoriter. gyakorlása, tények, adatok kiemelése. Kiegészítõ anyag: A mûfaji sajátosságok megfigyelése. Távozás Mf. 18. o.

Irodalmi társaságok, folyóiratok, a színházi élet hõskorának megismerése megadott szempontok alapján pedagógus irányításával vagy önállóan.

Megjegyzés

1:36 PM

8–9. Kölcsey Ferenc életútja Tk. 18–19. o. Huszt Tk. 19-20. o.

Az olvasmány tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat megalapozása.


6/24/2011

Az epigramma. Az idõmértékes verselésrõl tanultak bõvítése.

Irodalmi társaságok, folyóiratok, a színházi élet hõskora, irodalmi kapcsolatok.

7.

Történeti áttekintés Tk. 14–17. o.

Fogalmak, ismeretek



Vörösmarty Mihály életútja Tk. 26–27. o.

Vörösmarty Mihály: Hazafias óda, roSzózat mantikus látomás, Tk. 27–30. o. túlzás.

Részösszefoglalás Kölcsey és Vörösmarty Tk. 31–32. o.

Számonkérés Témazáró dolgozat

I. irodalmi dolgozat Összehasonlító írása verselemzés.

14.

15.

16.

17– 18.

Fogalmak, ismeretek

13.


18

Javítás nyelvtanórán.

A feladatlap az Irodalom feladatlapokban található.

Kuckó: Epizódok a reformkor nagyjainak életébõl Tk. 33–34. o.

Memoriter.

Ajánlatos már az életrajzi órán megkezdeni a Szózattal való ismerkedést.

1:36 PM

Nyelvtani, helyesírási, Kölcsey Ferenc Himnuszának és Vörösmarty nyelvhelyességi Szózatának összehasonlítása. ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.

Zenehallgatás. A történelmi ismeretek felelevenítése. Összehasonlító verselemzés. Rövid, rávezetõ feladatok az összehasonlító verselemzés gyakorlására, különféle szepontok alapján. Különféle jó megoldások összevetése.

A Szép Ilonka címû mûvének felidézése. A jegyzetkészítés mikéntjének megismerése tanári irányítással.

Megjegyzés

6/24/2011

A rendszerezõ, összehasonlító és elemzõ képesség fejlesztése.

Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása. Az összehasonlító képesség fejlesztése. A verselési mód felismerésének fejlesztése.

A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése.



19

A virágnak megtiltani nem lehet… Dalaim Tk. 40–43. o.

A szókincs bõvítése, árnyalása, a kifejezõ képesség fejlesztése az olvasott szövegben található új kifejezések felhasználásával. Az önkifejezés képességének kiteljesítése. Képesség az ütemhangsúlyos verselés ritmusának felismerésére.

A költõi szöveg- és képalkotás vizsgálata. A versekben megjelenõ egyszerûbb képek, alakzatok felismerésének, megnevezésének, szerepének és hangulati hatásának gyakorlása. Lírai mûvek közös és önálló olvasásának gyakorlása, feldolgozása különbözõ munkaformákban és feladattípusokkal. A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, a hanglejtés, hangsúly, hangerõ, beszédtempó gyakorlása folyamatosan, minden tanítási órán, tréningszerûen.

A már ismert Petõfi-mûvek felidézése elõzetes feladatként. A megbeszéléskor a tanulók tanári irányítással összevetik ismereteiket, tapasztalataikat. Szövegelemzési technikák: tények, adatok kiemelése. Rövid ismertetõ készítése a szövegben elõforduló néhány fogalomról. Kutatómunka: a lakóhely és a megye Petõfiemlékeinek összegyûjtése. Térképhasználat.

Ajánlatos az egyik verset elõzetes olvasásra feladni.

Ajánlatos elõzetes olvasásra feladni az egyik szöveget.

Megjegyzés

1:36 PM

„Nem írástudóknak, A hangsúlyos vernem az úri rendnek, selésrõl tanultak De beszélek bõvítése. szûrös, gubás embereknek…” – nép és költészet

Petõfi Sándor életútja Tk. 36–39. o.

A meglévõ tudás felelevenítése, új szempont szerinti rendezése.


6/24/2011

20.

A népies-nemzeti költészet jellemzõi.

19.

A népies-nemzeti költészet kibontakozása Tk. 35. o.

Fogalmak, ismeretek



20

Leíró vers. Az ütemhangsúlyos verselésrõl tanultak bõvítése.

Kiskunság Tk. 49–52. o.

23.

A magyaros vagy ütemhangsúlyos verselés jellemzõi Tk. 53–54. o.

A mûballada jellemzõi. Az idõmértékes verselés jellemzõi, a leggyakoribb verslábak.

A meglévõ tudás mozgósítása, új szempont szerinti rendezése. Az önálló és csoportos ismeretszerzés hatékonyságának megtapasztalása. Törekvés a saját tanulási stratégia fokozatos kialakítására.

A szókincs, a kifejezõ képesség fejlesztése az olvasott szövegben található kifejezések felhasználásával.

A kifejezõ képesség fejlesztése. A könyvtári tájékozódás, a különbözõ információhordozók használatának képessége. A mûelemzés képességének fejlesztése.

Kuckó – olvassunk együtt! versei

Kuckó – olvassunk együtt! versei

A korábban tanult verstani ismeretek felidézése Kuckó – olvassunk együtt! versei pl. ötletbörze segítségével. Gyakorlatok az ütemhangsúlyos verselés ritmusának felismerésére, a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótag megkülönböztetésére. A rímelés megfigyelése megadott szempontok alapján pedagógus irányításával, csapatmunkában, majd önállóan.

Feladatok más korokban született mûalkotások idegenségének megtapasztalására. Történetmondás, a helyszínek változásának nyomon követése.

A vers alapmotívumainak felismerése és értelmezése. Kutatómunka a könyvtárban: Mózes, Kánaán. A kifejezõ olvasás gyakorlása. Megzenésített Petõfi-versek hallgatása.

Megjegyzés

1:36 PM

„Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!”– a szülõföld, a magyar táj ábrázolása Úti levelek (Részletek) Tk. 46–49. o.

Ars poetica.

21. A XIX. század költõi Tk. 44–45. o.


6/24/2011

22.

Fogalmak, ismeretek



26.

21

Egy gondolat bánt engemet… Tk. 58–60. o.

„Gyõzni fog itt a jó. A rapszódia mûfaji De legelsõ nagy jellemzõi. diadalma / Vértengerbe kerül” – közéleti témájú versek

Az elégia mûfaji jellemzõi.

A dal mûfaji jellemzõi.

Képesség az irodalmi alkotás mûfaji sajátosságainak a felismerésére.

Képesség az irodalmi alkotás mûfaji sajátosságainak a felismerésére. A mûelemzés képességének fejlesztése.

A kifejezõ képesség fejlesztése a memoriterek ritmikus hangoztatásával. Képesség az irodalmi alkotás mûfaji sajátosságainak a felismerésére.

Az alkotások mûfaji sajátosságainak felismerése, a jellemzõk összegyûjtése és közös megbeszélése.

Az alkotások mûfaji sajátosságainak felismerése, a jellemzõk összegyûjtése és közös megbeszélése.

Az alkotások mûfaji sajátosságainak felismerése, a jellemzõk összegyûjtése és közös megbeszélése. Elemzések a mûvek retorikai, szövegépítkezési sajátosságainak figyelembevételével.


Memoriter – versrészlet vagy az egész vers.

Memoriter.

Memoriter.

Megjegyzés

1:36 PM

Szeptember végén Tk. 57–58. o.

Reszket a bokor, mert… Tk. 55–56. o.

„Lelkemnek egyedüli, / De egy világnál többet érõ kincse” – a Júlia-versek

Fogalmak, ismeretek

6/24/2011

25.

24.



22

Témazáró dolgozat

TÖRTÉNELMI KORSZAKOK, ESEMÉNYEK ÁBRÁZOLÁSA LÍRAI ÉS EPIKAI ALKOTÁSOKBAN Régi idõk emlékezete Tk. 74. o. Janus Pannonius életútja Tk. 75. o.

30.

Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban.

A versekhez kapcsolódva a nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat megalapozása.

A hazafias dal.

A nemzeti kultúra hagyományainak megismerése, pozitív attitûd a hagyományok aktív befogadásában.


A mûelemzés képességének fejlesztése.

Megjegyzés

Elõzetes gyûjtõmunka, kiselõadás a költõrõl.

A jegyzetelés és a vázlatkészítés gyakorlása. A gondolati egységek belsõ szerkezetének vizsgálata.


Elemzések a mûvek retorikai, szövegépítkezési Memoriter. sajátosságainak figyelembevételével. Kiegészítõ anyag: Tiszteljétek a közkatonákat! Tk. 64–65. o.


1:36 PM

29.

Részösszefoglalás „Az örök Petõfi” Tk. 66–67. o.

Nemzeti dal Tk. 61–63. o.

„Népek tavasza” – a forradalom lírája

Fogalmak, ismeretek

6/24/2011

28.

27.



Janus Pannonius epigrammái Tk. 76–77. o.

Arany János életútja, jelentõsége Tk. 83–84. o. Arany János: Szondi két apródja Tk. 84–86. o.

Arany János: Szondi két apródja Tk. 84–86. o.

Félévi szövegértés

31.

32.

33.

34.


23

A mûelemzési képesség fejlesztése történelmi témájú mûvek elemzése során.

A szövegben ki nem fejtett tartalmak megértésének gyakorlása differenciált munkával, ismerkedés a szövegértési technikákkal. Elõzetes gyûjtõmunka a mû történeti koráról. A mai köznyelvtõl eltérõ szavak megismerésére szótárak készítése.

Az eddig tanult irodalmi ismeretek, memoriterek felidézése különbözõ munkaformákban. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában.

A feldolgozott mûvekhez kötõdõ kifejezésmódok jellemzõinek megnevezése. Szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megismerése, a megértés gyakorlása.


Kiegészítõ anyag: A fülemile Tk. 117–119. o., Letészem a lantot Mf. 45–47. o.

Memoriter: Pannónia dicsérete. Kiegészítõ anyag: Balassi Bálint életútja Tk. 78–79. o., Balassi Bálint: Egy katonaének Tk. 80–82. o., Búcsúja hazájától Mf. 38–41. o.

Megjegyzés

1:36 PM

Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések felismerése. A meglévõ tudás mozgósítása, új szempont szerinti rendezése.

A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése a lírai mûvek olvasása során. A kifejezõ képesség fejlesztése a memoriter hangoztatása során.


6/24/2011

A lírai szerkezet, a mûfaji sajátosságok, a versformák változatai. Alapismeretek a fejezetben olvasható alkotások mûfaji és nyelvi sajátosságairól.

Az 5. és 6. évfolyamon tanult mûvek (pl. a Családi kör, a Toldi) fõ jellegzetességei.

Fogalmak, ismeretek


37– 38.

A regény cselekménye és szerkezete

24

A szókincs, a kifejezõképesség fejlesztése az olvasott szövegben található kifejezések felhasználásával.

A kifejezõ-képesség fejlesztése.

A regény cselekménye és szerkezete. Az olvasottak reprodukálásának módjai. Helyzetek, kalandok, konfliktusok.

A dramatikus feldolgozás lehetõségei.

A regény kora.

A történelmi kor

Hatékony, önálló tanulás a szótárak, a lexikonok, az internet keresõprogramjainak felhasználásával. A digitális kompetencia fejlesztése.

Képesség szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére.

Lényegkiemelés, vázlatkészítés. A regény dramatikus feldolgozása: például egész csoportos improvizáció Buda várának bevételérõl.

A regény cselekményének és szerkezetének, valamint motívumainak, azok szerepének megfigyelése változatos munkaformákban. Önálló ismeretszerzés, elõzetes gyûjtõmunka a regény történelmi vonatkozású eseményeirõl.

A regény önálló elolvasása elõtt megfigyelési szempontok, feladatok adása. Jegyzetek készítése csoportban vagy egyénileg. A regény mûfaji sajátosságainak felfedezése, megnevezése. A történelmi regény ismertetõjegyeinek felismerése. A mû feldolgozása tanári irányítással. Mûrészletek felolvasása. Önálló ismeretszerzés, elõzetes kutatómunka a regény koráról.

A jegyzetelés és a vázlatkészítés gyakorlása. A gondolati egységek belsõ szerkezetének vizsgálata. Gondolattérkép készítése. Szövegalkotási gyakorlatok.


Ajánlatos a tk. és a mf. feladatait már az olvasás során elõzetes feladatként feladni.

Ajánlatos Jókai írását elõzetes olvasásra feladni.

Megjegyzés

1:36 PM

A regény fogalmának bõvítése.

Jókai Mór: A kõszívû ember fiai

36.

Fogalmak, ismeretek

6/24/2011

A regény mûfaja

Jókai Mór életútja Tk. 87–88. o. Negyven év visszhangja Tk. 89–90. o.

35.



A szövegértõ képesség, a megfelelõ hatékonyságú mûveletvégzés, valamint a szerzett információ felhasználása képességének fejlesztése.


Az idõnek, a helyszíneknek, a szereplõk viselkedésének a megfigyelése. A tanári javaslat és a tanulók párválasztása alapján szervezõdõ párosok egy-egy elõbbi szempont bemutatására készülnek fel. A fõszereplõk életútjának nyomon követése (pl.: közösen készített életúttérkép készítése). Az életutak összekapcsolódása. A kifejezõ képesség A szereplõk – történelmi személyek és költött Szereplõk, jellemfejlesztése, a megfelelõ alakok – megkülönböztetése. zések, sorsok. szóhasználat erõsítése. A mellékszereplõk fõhõsökhöz fûzõdõ viszonyának megítélése. Véleményalkotás a szerepA szövegértõ és szölõk jellemérõl, cselekedetekrõl, helyzetekrõl, vegalkotó képesség magatartásról. fejlesztése. Gyakorlatok a jellemzési eljárásokra, (pl.: beleképzeléses módszerrel, Ki vagyok én? formában). Érzelmek, magatar- A szociális kompeten- A szereplõk tulajdonságainak értékelése. tások, jellemek, cia fejlesztése mások Az érzelmek kifejezésének megfigyelése. kapcsolatok, indívéleményének megLehetõség szerint a regénybõl készült film tékok bemutatása az hallgatása, szembesí- megtekintése. olvasott mûvekben. tése során.

Helyzetek, kalandok, konfliktusok. A regény helyszínei. Az idõ és a tér mozzanatai.

39– 40.

A helyzet, helyszín, a szereplõk, a cselekményelemek ismerete, az idõ- és eseményszerkezet követése

Fogalmak, ismeretek


Megjegyzés

irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 25

25

26

II. irodalmi dolgozat írása

43– 44.

Elbeszélés írása jellemzéssel

A fejezetben megismert mûvek, irodalmi ismeretek, a memoriterek felidézése különbözõ munkaformákban. Az olvasott mûvek kifejezésmódbeli, mûfaji és verselési jellemzõinek a megfigyelése, összegyûjtése, a korábbi ismeretek felelevenítése. Szövegalkotási gyakorlatok, (pl.: szövegek mondatainak idõrendi sorrendbe állítása, leírás bõvítése melléknevekkel. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások egyéni, páros és/vagy csoportmunkában.

Nyelvtani, helyesírási, Elbeszélés és jellemzés vagy leírás alkotása nyelvhelyességi különbözõ nézõpontból. Ajánlott téma: Jókai ismeretek alkalmazása Mór: A kõszívû ember fiai címû regénye. a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.

A szövegalkotási képesség fejlesztése elbeszélés és leírás készítése során.





Kiegészítõ anyag: Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság… Tk. 115–116. o. Thea Beckmann: Keresztes hadjárat farmerben Tk. 120–125. o. Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegû bõvítéséhez: Történelmi események megjelenítése a 20. század utolsó évtizedeinek lírájában és epikájában.

Megjegyzés

1:36 PM


Összefoglalás Tk. 126. o.

Fogalmak, ismeretek

6/24/2011

42.

41.



A pénzügyminiszter reggelije Tk. 138–140. o. A korlátfa Tk. 141–142. o.

A karcolat.

Alapismeretek a novella mûfaji sajátosságairól. A novella szerkezeti jellemzõi.

27

Az irónia forrásának megmagyarázása, a történet tanulságának megfogalmazása. Az epikus mûvek elemzésének elmélyítése a mf.-ben megadott szempontsor alapján. A mûvek közös és önálló olvasása, értelmezése, közös megbeszélése.

Mûfaji meghatározások készítése tanári irányítással vázlatírás során. A tapasztaltak megbeszélése, elemzése. A novella szerkezeti vázlatának elkészítése.

Képesség az irodalmi alkotás mûfaji sajátosságainak a felismerésére. A mûelemzés képességének fejlesztése prózai mûvek olvasása során. A hangos olvasási képesség fejlesztése a párbeszédes és elbeszélõ részek felolvasása során. A mûelemzés képességének fejlesztése prózai mûvek olvasása során.

A hangos olvasás gyakorlása különféle olvasási fajtákban.

A hangos olvasási képesség fejlesztése az életrajz részeinek felolvasása során.



Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegû bõvítéséhez: Írjunk, gyûjtsünk anekdotát!

Kiegészítõ anyag: Egy kis kitérõ: az anekdota Tk. 130–131. o.

Megjegyzés

1:36 PM

48.

Mikszáth írói munkássága

46– 47.

Fogalmak, ismeretek

6/24/2011

A néhai bárány Tk. 131–137. o.

MIKSZÁTH KÁLMÁN, A MAGYAR PRÓZA MEGÚJÍTÓJA Mikszáth Kálmán életútja Tk. 128–130. o.

45.



Szereplõk és jellemek

28

A szociális kompetencia fejlesztése mások véleményének meghallgatása, szembesítése során.

Illusztráció készítése a szereplõkrõl. Véleményalkotás a szereplõk jellemérõl, cselekedetekrõl, helyzetekrõl, magatartásról. Gyakorlatok a jellemzési eljárásokra.

Kreatív gyakorlatok (pl. szereplõ jellemzése egy másik szereplõ szempontjából, egy szereplõ feltételezhetõ gondolatainak megfogalmazása stb.).

A regénybõl készült film, vagy abból részletek megtekintése. A regény és a film összehasonlítása a kifejezõeszközök, a befogadói élmény és a jelentés szempontjából.

Az összehasonlító képesség fejlesztése a regény és annak feldolgozásának összevetése során.

Szereplõk, jellemek. A szövegértõ és szövegalkotó képesség fejlesztése jellemzés során.

A cselekményelemek felismerésére, az eseményszerkezet követésére irányuló gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában.

Szövegek eseményszerkezetének érzékelése és értelmezése.

Válogatás a tk. 143. és 145–146. o. és a mf. 45–47. o. feladataiból.

Ajánlatos a tk. és a mf. feladatait már az olvasás során elõzetes feladatként feladni.

Megjegyzés

1:36 PM

52.

Cselekmény és szerkezet

50– 51.

A helyszín felismerése, az idõ- szerkezet követése tanári irányítással, kooperatív tevékenységformában és önállóan. Az elvégzett munkáról beszámolók készítése. Gyakorlatok az olvasmányélmények rövid megfogalmazására különféle, szóbeli és írásos mûfajokban.

A tér- és idõszerkezet érzékelése és értelmezése. A tanulási képesség fejlesztése. A szövegértés és a szövegalkotási készség fejlesztése.


6/24/2011

A cselekmény, a szerkezet, a cselekményelemek ismerete, az eseményszerkezet követése.

Szent Péter esernyõje A regény tér- és Tk. 142–149. o. idõszerkezetének A regény születése követése. A regény ideje és tere

Fogalmak, ismeretek

49.



Összefoglalás Tk. 150–152. o.


A dal mûfaji A SZERELEM jellemzõi. MINT IHLETFORRÁS A líra egyik alapformája: a dal Dalok a szerelemrõl Tk. 154–155. o.

Dalok a szerelemrõl Szerelmi dalok, Tk. 155–157. o. virágénekek.

54.

55.

56.

Fogalmak, ismeretek

53.


Az olvasott mûvek legfontosabb mûfaji ismérveinek összegyûjtése csoportmunkában, a korábbi ismeretek felelevenítése. A versek elemzéséhez ajánljuk számítógépes program segítségével színdiagramok készítését, illusztrációk rajzolását. A szövegekhez kapcsolódó vizuális elemek megfigyelése.

A mûelemzés képességének fejlesztése lírai alkotások olvasásával.

Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések megállapítása pl. az irodalmi témák felismerése során.

Kiegészítõ anyag: Soproni virágének Tk. 156. o.


1:36 PM

A mûfaji sajátosságok megfigyelése. Mûfaji meghatározások készítése. Gyakorlatok a téma, a motívumok felismerésére. A lírai mûnem eddig tanult sajátosságainak összegzése pl. kooperatív munkaformában. A lírai mû témájának és hangulatának, hangnemének felismerése, a mûvekhez kapcsolódó feladatok megoldása önálló és csoportos munkában.

A fejezetben megismert mûvek, irodalmi ismeretek, felidézése különbözõ munkaformákban a tankönyv és a munkafüzet feladatai segítségével. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok elvégzése.

Megjegyzés

6/24/2011

A lírai mûvek elemzési, értelmezési képességének fejlesztése.




29

30

Vörösmarty Mihály: Ábránd Tk. 163. o.

Egy kis kitérõ: a ritmus és a rímfajták Tk. 168–169. o.

60.

Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Tk. 161–162. o.

58.

A memoriter tanulása, ritmikus hangoztatása.

A mû legfontosabb mûfaji ismérveinek összegyûjtése csoportmunkában, a korábbi ismeretek felelevenítése.

A meglévõ tudás mozgósítása, új szempont szerinti rendezése. Az önálló és csoportos ismeretszerzés hatékonyságának megtapasztalása.

A korábban tanult verstani ismeretek felidézése pl. ötletbörze segítségével. A tanult mûfajok sajátosságainak felfedezése. Tanári magyarázat után különbözõ népdalok, mûköltészeti alkotások ritmusának felismerése egyéni és csoportos formában.

A szókincs bõvítése, Stílusalakzatok, szóképek felismerése, illetve árnyalása, a kifejezõ- a korábbi ismeretek felelevenítése. képesség fejlesztése az olvasott szövegben található új kifejezések felhasználásával.

A kifejezõ képesség fejlesztése a régies nyelvezetû versek szöveghû tolmácsolásával. A kifejezõ képesség fejlesztése a memoriter hangoztatása során.

Kiegészítõ anyag: József Attila: Flóra Tk. 164–165. o.

Memoriter.

Memoriter. Kiegészítõ anyag: Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem Tk. 159–160. o.

Stílusalakzatok, szóképek felismerése, illetve a korábbi ismeretek felelevenítése. Verselési gyakorlatok. A memoriter tanulása, ritmikus hangoztatása.

A kifejezõ képesség fejlesztése a régies nyelvezetû versek szöveghû tolmácsolásával.

1:36 PM

59.

Különféle mûfajú lírai alkotások, a lírai szerkezet, a mûfaji sajátosságok, költõi kifejezõeszközök és versformák változatai.

Mûdalok Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki Tk. 158–159. o.

57.

Megjegyzés


6/24/2011

Az allegória.

Fogalmak, ismeretek



A feladatlap az Irodalom feladatlapokban található. Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegû bõvítéséhez: A színház változásai. Egy kiválasztott jelenet teljes feldolgozása, elõadása. Díszletek, jelmezek elkészítése.


A DRÁMA ÉS A SZÍNJÁTÉK Múltba-nézõ A dráma Tk. 172–177. o.

62.

63– 64.

A dráma mûneme.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegû bõvítéséhez: A szerelem mint ihletforrás a 20. század lírai alkotásaiban. A Kuckó dalszövegei.

Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések megállapítása. A fejezetben megismert mûvek, irodalmi ismeretek felidézése különbözõ munkaformákban. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások egyéni, páros és/vagy csoportmunkában.

Megjegyzés


Összefoglalás Tk. 170. o.

Fogalmak, ismeretek

61.


irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 31

31

MINDANNYIUNK OTTHONA: A FÖLD A megismerés titkai, a felfedezés csodái Az óceánok vándorai Tk. 184–185. o.

Vadászok, felfedezõk Teleki Sámuel kelet-afrikai felfedezõútja Tk. 189–192. o.

67.

68.

32

A tartalmat jól közvetítõ hangos olvasás gyakorlása. Filmrészletek megtekintése a témához kapcsolódóan, a szövegek és a film összevetése.

A gondolkodási mûve- A szöveg mondatainak sorrendbe állítása, újrarendezése, hibás mondatok felismerése és letek, az ok-okozati javítása, kiegészítés, újraírás. összefüggések felismerése, a következtetések levonása.

Szövegek tér- és idõszerkezetének érzékelése és értelmezése. A tájékozódási képesség fejlesztése.

Kiegészítõ anyag: Részlet Kolumbusz hajónaplójából Tk. 185–188. o.

1:36 PM

Szóbeli számonkérést javaslunk a fejezet feldolgozása során.

Kiegészítõ anyag: A ma színháza Tk. 181–182. o.

A mûelemzés képességének fejlesztése drámai mû, mûrészlet feldolgozásával. A komédia mûfaji jellemzõinek megfigyelése, táblázatba foglalása. A feldolgozandó mû cselekményének, szerkezetének vizsgálata tanári irányítással. Jellem- és helyzetkomikumok felfedezése a vígjátékban csoportmunkával. A szövegértõ képesség A szemléltetéshez célszerû felhasználni kiterjesztése a vizuális filmrészleteket, színházi elõadások részleteit információkra. vagy az elektronikus könyvtárak anyagát is. Kiscsoportos és páros jelenetalkotások, amelyekben alkalmazni kell mozgáselemeket, hanghatásokat (pl.: tapsot, dobogást, kopogást). Díszlet- és jelmeztervek készítése.

Megjegyzés


6/24/2011

A magyarázó és dokumentum jellegû szövegek jellemzõi. Az ismeretterjesztõ irodalom jellemzõi.

A komikum, a humor, a paródia tartalmi és nyelvi eszközei.

65– 66.

A komédia Molière: A fösvény Tk. 177–181. o.

Fogalmak, ismeretek



Magyar utazó „az óriáskígyók földjén” Molnár Gábor: Az óriáskígyók földjén Tk. 193–196. o.

A vizek védelmében Jacques–Yves Cousteau – Philippe Diole: Vízi barátaink (Részlet) Tk. 197–200. o.

69.

70.


Fogalmak, ismeretek Szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések értelmezése során. A földgömb, a térkép és egyéb kiegészítõk használata a szövegértelmezés során.

Beszélgetés, vita az olvasott szöveg kapcsán. Önálló vélemény, érvek és cáfolatok szabatos megfogalmazása. Kutatómunka, ismerkedés a szerzõk többi mûvével. Prezentációk készítése (egyéni, csoportos) adott konkrét témáról (pl.: a természetvédelem kapcsán).

Az összehasonlító képesség fejlesztése az eltérõ kultúrák megismerése során. A szociális kompetencia fejlesztése, tolerancia és tisztelet más népek kultúrája iránt.

A felelõs környezeti magatartás fejlesztése. A gondolkodási mûveletek, az ok-okozati összefüggések felismerése, következtetések levonása. Kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, elõrelátás, hatékony érvelés beszélgetés és vita során.


1:36 PM

33

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegû bõvítéséhez: Plakát készítése a környezetvédelem fontosságáról. Tájleíró költemények, prózarészletek gyûjtése.

6/24/2011

Kiegészítõ anyag: Gerald Durell: Madarak, vadak, rokonok Tk. 201–204. o.

Szóbeli számonkérést javaslunk a fejezet feldolgozása során.

Megjegyzés


A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások.

A nyelvhasználati, szövegalkotási, szövegértési képesség fejlesztése. A szelektáló képesség fejlesztése.

A tanult ismeretek alkalmazása az év végi összefoglaló feladatokban.

Rendszerezés, összefoglalás.


34



Megjegyzés

1:36 PM

Év végi szövegértés

Év végi felmérés

73.

A 7. évfolyamon elsajátított ismeretek rendszerezése. A szövegértés és a szövegalkotás gyakorlása.

Fogalmak, ismeretek

6/24/2011

74.

ÉV VÉGI ISMÉTLÉS

71– 72.




6/24/2011

1:36 PM

Page 35

MEGOLDÓKULCSOK Év eleji szövegértés Gyurkovics Tibor: Üveggolyó Volt egy üveggolyóm. Nagyon szerettem, apám hozta be a kórházba, mikor kinn feküdtem Újpesten, vakbélgyanúsan. Hogy lehet egy vakbélre gyanakodni, nem tudom. Borogattak stb. Nem mondom. Egyedül egy kórházban. Mármint hogy senki a családból. Mert a család az család. Verekszünk, marjuk egymást, fõleg Trudival, akkor is. A család… Azzal a golyóval aludtam, üveggolyó volt. Benne csík, piros kacskaringó. Megtörte a napot, ahogy a fehér lepedõre tettem, szikrázva dobta szét a fényt. Ha hunyorítottam, még több napot láttam benne. Napgolyó volt, piros csíkkal. Többszínû golyóstollért cseréltem el. Kellett nekem a golyóstoll, gondolható. Nem bírtam a golyóstoll nélkül élni tovább. Eleinte, mikor Sári fölajánlotta a cserét, vergõdtem. Magasan alszom, emeletes ágyon, ott teljesen egyedül van az ember, fönn a plafonnal. Szorítottam a napgolyót, egészen nedves lett. De szemem elõtt ugrált a sötétségen át csillogó golyóstoll, ezüst tokban elbújtatva négy szín. Fekete, piros, kék, zöld. Ennyi szín. Egyetlen tokban. Torkomban éreztem a vágyakozást a Sári tolla után. Csak forgolódtam az ágyban. Minden oldalon más színnel fogok írni a titokfüzetembe. Lehetetlen golyóstoll nélkül élni. Persze egyszerre akartam használni a színeket. S azt nem lehet. Elhajlik benne a betét. Szétszedtem a ragyogó, ezüst tollat. Meredtek a mûanyag betétek, kibelezve. Két részben maradt a toll. Sajnáltam. Apám nagy keservesen, fejcsóválva megjavította. Aztán csak néztem a tollat. Óvatosan bántam vele, színezgettem. Aztán magányos lett a toll. Az asztalon hevert, s ahogy ránéztem, nem tartozott hozzám. Vége volt. A sárga noteszt kaptam érte. Juli sokáig sajnálta a sárga noteszt. Olyan volt a papírja, mint a metszett vaj. Puha, finom. A toll benne lágyan haladt. Juli megengedte, hogy rajzoljak bele, kendermagos csirkét rajzoltam, jól sikerült. A vonalak lebegtek. Enyém lett a sárga notesz. Eleinte csak tartottam a fiókban. Porosodott. Hiába õrzöm – gondoltam –, használni kell. Két nõt rajzoltam bele, egy ismeretlen arcélet (a Nagy Mûvészeti Könyvünkben egy Piombo nevû ember festménye után) és persze, madarakat. Kis madarat, nagy madarat, feketét, barnát. Jó lenne most a toll, gondoltam. Azzal lehetne igazán belerajzolni ebbe a noteszba. De hát mindent egyszerre nem lehet. Aztán észrevettem, hogy a sárga notesz lapjai anynyira finomak, hogy a rajz vonalai átütnek a másik lapra is. Behálózzák még a harmadik, negyedik lapot is, összekaristolják. Nem lehetett használni. Csak tartani a fiókban. Egy kis televízióért adtam oda. Egy gyufaskatulya nagyságú dobozba kellett belenézni egy csöpp lyukon. Csodás volt. Idegen tájak. Nagy, fehér kerítéses kastély volt az egyik képen, a másikon egy vékony torony ívelt fölfelé, a harmadik kép kissé elmosódottan egy csonka tornyú templomot mutatott, melyen ördögfejek voltak. Tetszett. Úgy éreztem, enyém a világ. Ritkán néztem bele a lyukba. Trudinak is csak kétszer engedtem naponta. Az iskolában tízórai után, meg itthon egyszer a fürdõszobában, mosakodás elõtt. A tájak, apám azt mondta, francia tájak. De hát nem lehet mindig tájat nézni. Ezt a három tájat. Trudi már egyszer sem akarta látni, én is alig kukkantottam bele. Nagy sokára láttam meg Évánál az üveggolyót. Hogy került hozzá, nem is az én osztályomba járt, eggyel följebb. A folyosón találkoztunk. Láttam, a köpenye zsebébe akkor tette be a golyót. – Nem adod nekem a golyót? – Csak nem képzeled! Most cseréltem egy térképért. Egész Magyarország rajta volt meg a Pilis. Évának fölajánlottam a televíziót. Fintorgott. – Mindig ugyanaz a kép. Mit adnál még?

35


6/24/2011

1:36 PM

Page 36

– Mindent. Amit akarsz. Éva sokat kért. Szereztem neki egy mentõautót az öcsémtõl, igaz, egyik kereke hiányzott. Piros puha radírt. Szivartokot, fémbõl. Azt hiszem, Éva kifosztott. Rájött, hogy mindent megadnék a golyóért. És én mindent megadtam érte.

1. Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöld I vagy H betûvel! A történetet az apa elõadásában ismerjük meg, aki elsõ személyben szól hozzánk. H A kisfiú elmondása szerint mindent megadott volna, hogy visszaszerezze az üveggolyóját. I Juli sokat kért az üveggolyóért, szinte kifosztotta a fiút. H A fiú az osztályteremben pillantotta meg ismét az üveggolyót. H Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen 4 pont 2. Húzd alá a szövegben, miért nevezte el a kisfiú az üveggolyót napgolyónak! Az aláhúzás 2 pontot ér 3. Magyarázd meg, miért lehetett annyira fontos a fiú számára az üveggolyó! A szikrázó napgolyó látványával betelt a fiú, új, csodálatos világ tárulhatott fel elõtte. Sokféle válasz elfogadható, a felelet 2 pontot ér 4. Kövesd végig, mikre cserélte el a fiú a tárgyait! Azt is jegyezd le, kivel cserélt! (Minél részletesebb megnevezését add a tárgyaknak!) 1. csere

2. csere

3. csere

4. csere

Mit cserél?

üveggolyót

több színû golyóstollat

sárga noteszt

a kis televíziót, mentõautót, piros puha radírt, fém szivartokot

Mire cserél?

több színû golyóstollra

sárga noteszra

egy kis televízióra

az üveggolyóra

Kivel cserél?

Sárival

Julival

nem derül ki

Évával

Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen 15 pont 5. Magyarázd meg, miért cserélgette el a fiú a tárgyakat! Egy idõ után már nem voltak fontosak a számára, felismerte a hibáikat. Mindig új dologra vágyott. A válasz 2 pontot ér 6. Adj más címet a történetnek! Sokféle megoldás elfogadható, a jó címadás 2 pont Összesen: 27 pont

36


6/24/2011

1:36 PM

Page 37

Év eleji felmérés 1. Magyarázd meg a következõ fogalmakat! elbeszélõ költemény: Versben írt hosszabb vagy rövidebb költõi elbeszélés. ballada: Verses kisepikai mûfaj, amely lírai és drámai elemeket is tartalmaz. A sûrített cselekmény a szereplõk párbeszédébõl és az elbeszélõi szövegbõl bontakozik ki. A történet gyakran tragikusan végzõdik. Elõadásmódja szaggatott, szûkszavú. Szerzõje szerint megkülönböztetünk népballadát és mûballadát. regény: Nagy terjedelmû mû, egy vagy több hõs életének hosszabb szakaszát fogja át, több szálon fut, fõszereplõk, mellékszereplõk, sok helyszín, hosszú idõtartam jellemzi. (A fogalmak magyarázatai az 5. és 6. évfolyamos irodalomkönyv fogalomtárából valók.) Megjegyzés: nem muszáj ennyire részletes magyarázatot adni, minden jó információ egy-egy pontot ér. Minden fogalommagyarázat 3-3 pont, összesen 9 pont 2. Párosítsd a szerzõt a mûvel, majd nevezd meg az alkotás mûfaját! szerzõ mû mûfaj Arany János A walesi bárdok ballada Fazekas Mihály Lúdas Matyi elbeszélõ költemény Gárdonyi Géza Egri csillagok regény Csokonai Vitéz Mihály Zsugori uram jellemkép (zsánerkép) A szerzõ-mû párosítása 1-1 pont, a mûfaj beírása 1-1 pont, összesen 8 pont 3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Húzd alá, majd indokold meg a választásodat! a) Mátyás anyja, A walesi bárdok, Válasz Petõfinek, Egy estém otthon Az Egy estém otthon Petõfi Sándor verse, a többi Arany Jánosé. b) ismétlés, ellentét, metafora, párhuzam A metafora költõi kifejezõeszköz, a többi nyelvi alakzat. c) elõkészítés, mottó, bonyodalom, megoldás A mottó rövid idézet, amely fontos gondolatot tartalmaz a mû megértéséhez. A többi az epikus mûvek (elbeszélõ költemény) szerkezeti elemei. d) Ercsey Julianna, Megyeri Sára, Hrúz Mária, Arany László Hrúz Mária Petõfi Sándorhoz kapcsolódik (édesanyja), a többi személy Arany Jánoshoz. e) Bornemissza Gergely, Dobó István, Cecey Éva, Kasza Palkó, Török Bálint Kasza Palkó a Kuckó király szereplõje, a többi az Egri csillagok címû regényé. Az aláhúzás és az indoklás 1-1 pont, összesen 10 pont 4. Melyik szereplõ, mû, épület stb. írhatta a következõ játékos feladványokat? Nevezd meg a megfejtéshez kapcsolódó írót, költõt is! a) Vörösmarty Mihály „az irodalom legszebb díszének nevezett”. A 19. század közepén keletkeztem. Íróm jutalma nemcsak a pályadíj és az országos elismertség lett, hanem Petõfi barátsága is. Toldi – Arany János b) A kevés oroszlán hõsiesen harcolt falaim között. A pogányok pedig csúfosan elvonultak. Az egyik bástyám 1922 óta egy író testét õrzi. Egri csillagok – Gárdonyi Géza c) Rettenetes vitéz lett a fiamból. Nagyon fájlalom, hogy soha nem nõsült meg. Szerettem volna, ha sok unoka vesz körül. Biztos vagyok benne, hogy a neve fennmarad örökre. Toldi Lõrincné – Arany János d) Híres vagyok nagy fösvénységemrõl. Ha ellopják a pénzes ládámat, biztosan árusítani fogom még a levegõt is. Zsugori uram – Csokonai Vitéz Mihály Minden jó válasz 1-1 pontot ér, összesen 8 pont

37


6/24/2011

1:36 PM

Page 38

5. Kösd össze az idézetet a szóképpel! „Mint komor bikáé, olyan a járása…” hasonlat „Boglyák hûvösében tíz-tizenkét szolga Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga…”

metafora

„Csaknem összeroppan a rúd vas kezében.” megszemélyesítés „Nagy kolonc köszönget a kút méla gémén.” Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 4 pont Összesen: 39 pont

Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század elsõ felében – 1. (A romantika, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály) 1. Húzd alá a romantika jellemzõit! egységes korstílus, meseszerûség, minták követése, fantasztikum, 17. század, eredetiség, csak az irodalomban jelentkezett, a népi kultúra felfedezése jellemzi Minden aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont 2. Írd le röviden, hogyan kapcsolódnak Kölcsey Ferenc életéhez a következõ fogalmak! Debrecen: Itt tanult a Református Kollégiumban. „Jelszavaink valának: haza és haladás…”: A Búcsú az országos rendektõl címû beszédében hangzott el ez a szállóigévé vált mondata. Kazinczy Ferenc: A nyelvújítás vezére, az irodalmi élet irányítója, Kölcsey elnyerte a megbecsülését és rokonszenvét. Felelet a Mondolatra: Szemere Pállal együtt adta ki a nyelvújítás védelmében ezt a röpiratot. Szõdemeter: Itt született 1790-ben. Megjegyzés: minden kérdésre legalább két-két jó információt adjanak a tanulók. Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 10 pont 3. Összekeveredtek a Kölcsey Ferenc mûveihez tartozó fogalmak. Tegyél rendet köztük! Írd a számokat a táblázat megfelelõ helyére! 1. 1823; 2.1831; 3. epigramma; 4. csattanó; 5. keretversszak; 6. Régi várban; 7. Kölcsey Kálmán; 8. trochaikus lejtés; 9. disztichon; 10. Erkel Ferenc; 11. Törekedjél ismeretekre!; 12. útravaló, intelem; 13. Athenaeum Huszt

2., 3., 4., 6., 9.

Himnusz

1., 5., 8., 10.

Parainesis

7., 11., 12., 13. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 13 pont

38


6/24/2011

1:36 PM

Page 39

4. A megállapítások Vörösmarty Mihály életére, költészetére vonatkoznak. Döntsd el, igazak vagy hamisak! Elszegényedett nemesi családban született 1800-ban. Igaz A walesi bárdok és a Mátyás anyja balladák is Vörösmarty alkotásai. Hamis Elsõ írói sikerét a Zalán futása címû mûvével érte el. Igaz Részt vett a Kisfaludy Társaság létrehozásában. Igaz Lélekben meghasonlottan halt meg 1855-ben. Igaz Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 5 pont 5. Töltsd ki Vörösmarty Mihály Szózatához kapcsolódó táblázat hiányzó részeit! Keletkezés

1836-ban

Mûfaj

hazafias óda (közösségi óda)

Szerkezete – gondolatmenete

1–2. versszak: A haza iránti rendületlen hûség parancsának megfogalmazása. (Felhívás a rendületlen hazaszeretetre.) 3–7. versszak: Történelmi tabló, amely a fennmaradásért, a szabadságért vívott küzdelmet mutatja be. (3–5. versszak: a dicsõ múlt képei, 6–7. versszak a biztató jelen, mely a múltnak egyenes folytatása) 8–12. versszak: A jövõ esélyeit veszi számba. Kétféle jövõképet tár elénk: áhított jobb kor vagy nemzethalál. 13–14.versszak: Újra rendíthetetlen helytállást követel.

Hangnem

fennkölt (emelkedett, magasztos)

Stílus

romantikus a nyelve, képi világa (klasszicista a szerkesztés)

Verselés

idõmértékes

Rímképlet

x a x a, félrím Minden jó válasz 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenetnél 2-2 pont, összesen 14 pont

4. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a következõ versrészletben! Húzd be, és nevezd meg a verslábakat is! daktilus spondeus daktilus spondeus daktilus spondeus ⏐ – ∪ ∪⏐ – – – ∪ ∪⏐ – – ⏐ – ∪ ∪⏐ – –⏐ „Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott daktilus daktilus daktilus daktilus ⏐⏐ – ∪ ∪⏐– ∪ ∪⏐– – ∪ ∪⏐ – ∪ ∪⏐–⏐ Oszlopi közt lebegõ rémalak inte felém.”

A két csonka versláb alkot egy spondeust.

Megjegyzés: Az elsõ sorban a névelõ hosszú szótagnak számít. Minden jó verssor jelölése 2-2 pont, hibánként ebbõl 0,5 pont vonható le. A verslábak megnevezése 0,5-0,5 pont, a két csonka verslábra való utalás 0,5 pont. A feladatra 10 pontot javaslok adni. Összesen: 56 pont

39


6/24/2011

1:36 PM

Page 40

Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század elsõ felében – 2. (Petõfi Sándor) 1. Írd le röviden, hogyan kapcsolódnak Petõfi Sándor életéhez a következõ fogalmak! Segesvár: A segesvári csatában, 1849. július 31-én tûnt el örökre Petõfi. Koltó: 1847-ben itt töltötte a nászutat feleségével, Szendrey Júliával. János vitéz: Petõfi mûve, elbeszélõ költemény, melyet 1844-ben kezdett el írni, és 1845-ben meg is jelent a Pesti Divatlap hasábjain. Arany János: Barátságuk 1847-ben kezdõdött. A magyar irodalom legszebb költõbarátsága volt az övék. Kiskõrös: Itt született 1823-ban, a család egy év múlva már elköltözött innen. Megjegyzés: minden kérdésre legalább két-két jó információt adjanak a tanulók. Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 10 pont 2. Összekeveredtek a Petõfi-versekhez tartozó fogalmak, kifejezések. Tegyél rendet köztük! Írd a számokat a táblázat megfelelõ helyére! (Egy szám több helyre is kerülhet.) 1. világszabadság, 2. Koltó, 3. refrén, 4. „A magyar név megint szép lesz…”, 5. villám sújtotta fa, 6. „A hõsöket egy közös sírnak adják…”, 7. „Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?”, 8. mézeshetek, 9. 1847., 10. 1846., 11. „Ezerszer áldjon meg!” Reszket a bokor, mert…

10., 11.

Szeptember végén

2., 7., 8., 9.

Egy gondolat bánt engemet… 1., 5., 6., 10. Nemzeti dal

3., 4. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 12 pont

3. Magyarázd meg a következõ fogalmakat, majd Petõfi Sándor versei közül írj mindegyikre egyegy példát! rapszódia: Felindult lelkiállapotot tükrözõ, szaggatott szerkezetû és gondolatmenetû, egyenetlen ritmusú lírai költemény. Cím: Egy gondolat bánt engemet… elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklõ, bánatos hangulatú lírai költemény. Cím: Szeptember végén dal: A legzeneibb lírai mûfaj. Egyszerû érzelmek, hangulatok, gondolatok kifejezése közvetlen formában. Szerkezete világos. Jellemzõ rá az ellentétek, ismétlések, párhuzamok, túlzások használata. Cím: Reszket a bokor, mert… (A fogalmak magyarázatai a 7. évfolyamos irodalomkönyv fogalomtárából valók.) Megjegyzés: nem muszáj ennyire részletes magyarázatot adni, minden jó információ egy-egy pontot ér. Minden fogalommagyarázat 3-3 pont, a cím 1-1 pont, összesen 12 pont

40


6/24/2011

1:36 PM

Page 41

4. Az a) és b) feladat közül válaszd ki az egyiket, és végezd el a feladatot! a) Töltsd ki a Nemzeti dalhoz készült táblázat hiányzó részeit! Keletkezés

1848. március 13.

Mûfaj

hazafias, forradalmi dal

Szerkezete – gondolatmenete

1. versszak: A magyar népet erõteljes felszólítással tettre buzdítja. Nem kérdéses a szabadság és a rabság közötti választás. 2–3. versszak: A múlt és a jelen összefüggései. Az õsökért is harcolni kell, szolgaföldön nem nyugodhatnak. 4. versszak: Fegyverbe hívás, erõteljes bátorítás. 5–6. versszak: A jövõn való tûnõdés. Az utókor becsülni fogja az áldozatvállalást.

Hangnem

buzdító, magasztos

Stílus

romantikus (realista vonások is)

Verselés

ütemhangsúlyos, kétütemû nyolcas Minden jó válasz 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenetnél 2-2 pont, összesen 13 pont

b) Végezd el a Szeptember végén címû vers elemzését! (Írásodba foglald bele a fenti szempontokra adott válaszaidat is!) A feladatra 13 pont adható. Összesen 47 pont

Félévi szövegértés Jókai rövid életrajza Szinnyei József, Mikszáth Kálmán és Nagy Miklós alapján (részlet) Jókai pályája történésekben gazdag, bõséges adatokkal, élményekkel, mesebeli elemekkel. 1825. február 18-án született, két évvel késõbbi barátja, Petõfi után. A kis Jókay Móric zárt burokban, szülei oltalmában sok szeretettel körülvéve, csodagyereknek titulálva nõtt fel. Iskoláit Rév-Komáromban, Pozsonyban végezte. 15 éves volt, mikor édesapja, Ásvay Jókay József meghalt, az eset ágynak döntötte, csak testvére, Eszter ápolása hozta vissza az életbe. Komáromban folytatta tanulmányait, már tökéletesen tudott németül, a latin és a görög tankönyveket is forgatta a jeles diák. 1841-ben Pápára került, távol a családias közegtõl, itt ismerkedett meg Petõfivel, barátságuk azonban csak a kecskeméti években alakult ki. Az irodalom szeretete itt kerítette végzetesen hatalmába, a szerény fiú megnyílt társai elõtt, az irodalmi képzõ-társulatban gyakran olvasta fel mûveit, megismerve mások tehetségét is. Móric egészsége nem osztozott a szellemiek erõsödésében, szervezete annyira legyengült, hogy a következõ tanévben anyja Kecskemétre küldte jogot tanulni. Jogi tanulmányai után jurátusként tevékenykedett, de inkább Pestre vágyott Petõfi közelébe, aki akkor már ünnepelt költõ volt. A gyakornokoskodás mellett, amikor csak tehette írt, Petõfi kellõ rábírásával az estéket Lisznyay, Czakó, Pákh és Vahot Imre társaságában töltötte. Az irodalomban ekkor már teljesen elmerült, ügyvédi pályára álmában sem gondolt. Az Életképek címû lapot Jókai mellett Petõfi, Arany, Tompa, az irodalom örök nagymesterei szerkesztették. Az 1848-as év Jókainak az elismerést és a küzdelmet hozta. A szabadságharc elõkészületeiben nem jelleme miatt vett részt, hanem tehetsége, Petõfi buzdítása okán. A politikához igazán sohasem értett sokat, mégis zsenialitásával ezen a területen is hasznot hozott az országnak. A forradalom tizenkét pontját ötször is felolvasta 1848. március 15-én, a Nemzeti Színházban lélekjelenléte csendesítette le 41


6/24/2011

1:36 PM

Page 42

a zajos tömeget, a szabadságharc eseményein tevékenyen részt vett, és majdan a bujdosásban is. Jókay Móricként született, nevének y-ját a forradalomban hagyta el, keresztnevének végét Petõfi unszolására rövidítette le, a szabadságharc után egy új, ünnepelt Jókai Mór lépett fel, aki felnõtté vált 1848 végére, de megmaradt ugyanannak a szelíd, bölcs embernek, aki addig volt. A kisgyermekes Laborfalvy Rózával kötött házassága megrontotta a viszonyt közötte és édesanyja, valamint Petõfi között. A színésznõ szerepe Jókai életében ambivalensnek mutatkozott, a szelíd emberre az erõs szerelmes asszony sok terhet rakott, viszont akaraterejével sok bajból kivonta. Az Életképekbõl kilépve Jókai felvállalta a Pesti Hírlap szerkesztését, Debrecenbe menekülve az Esti Lapok adta megélhetését. Az irodalom háttérbe szorult, a politika visszhangzott az országban. Jókai politikus lett, de ezt nem hajlama, hanem inkább az ország helyzete idézte elõ, mindig azzal szolgált, amivel hazája hasznára lehetett. Felesége ügyessége miatt keveset bujdosott, utazott Szegedre, Aradra, majd a kietlen Tardonán húzódott meg. Élete ennek ellenére veszélyben volt, a halálra ítéltek listáján szerepelt, de az irodalom alakjaival szemben a kormány kíméletesebb volt, így megmenekült. 1850-tól munkái megjelentek, igaz, Sajó álnév alatt. Lapszerkesztésre engedélyt nem kapott, csellel vezette a Délibábot, de nagyrészt a Vasárnapi újság hasábjain szerepelt. A humor egész pályafutásán keresztül megkímélte az összeomlástól, 1856-ban megalapította elsõ humorisztikus lapját a Nagy Tükör képes folyóiratot, az Üstökös elõfutárát, mely 1858-ban indult. Munkatársa volt a Magyar Sajtónak, majd politikai napilapot alapított, a Hont. A szerkesztõt a cenzúra bevádolta, börtönbe csukatta, de saját elbeszéléseibõl is az tûnik ki, hogy a fogságban arany életet élt, nemcsak bejártak hozzá, de õ is kijárt a kaszárnyából, és végre hagyták nyugodtan dolgozni a termékeny írót. Egy évig tartó fogsága egy hónapra redukálódott, jókedve, igazmondása a régi maradt. A Hon összeolvadt az Ellenõrrel, Nemzet címmel szolgálta Tisza kormányát. Egész életében termékeny volt, károgó madarak várták, hogy múzsája egyszer csak elhagyja, de a kezdeti szárnypróbálgatások után diadalma töretlen volt. Rendszerint reggelenként dolgozott, munkabírását bárki megirigyelhetné. Nagy munkakedvvel távozott álmában 1904. május 5-én.

1. Húzd alá, mit jelentenek a következõ szavak! jurátus: író, joggyakornok, lapszerkesztõ, dramaturg redukálódik: megállapodik, csökken, tájékozódik, bekövetkezik ambivalens: osztható, növekedõ, párosítható, kétértelmû Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont 2. Keresd ki a szövegbõl, és foglald táblázatba, Jókai életének mely eseményei köthetõk a következõ városokhoz! (Egy-egy városhoz több elemet is lejegyezhetsz.) Kecskemét

Jogi tanulmányokat folytatott, itt kötött barátságot Petõfivel.

Pozsony

Itt is tanult.

Pápa

1841-tõl itt folytatta a tanulmányait. Itt ismerkedett meg Petõfivel.

Debrecen

Az Esti Lapokat szerkesztette. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 6 pont

3. Húzd alá a szövegben, miért tekinthetõ ambivalensnek Laborfalvy Róza hatása Jókaira! Az aláhúzás 2 pontot ér.

42


6/24/2011

1:36 PM

Page 43

4. Írd le, mely folyóiratokra, lapokra igazak a következõ megállapítások! a) Képes folyóirat, Jókai elsõ humorisztikus lapja. Nagy Tükör b) A humor nem állt messze tõle, a Nagy Tükör „utódja” volt. Üstökös c) Összeolvadt az Ellenõrrel, és Nemzet néven szolgálta a kormányt. Hon d) Debrecenben Jókai ennek a lapnak köszönhette a megélhetését. Esti Lapok e) Petõfi, Arany és Tompa is a szerkesztõi voltak. Életképek f) Jókai engedély nélkül vezette ezt a lapot. Délibáb Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 6 pont 5. Válaszolj a következõ kérdésekre! a) Melyik évben született Petõfi? 1823-ban 1 pont b) Milyen tények bizonyítják, hogy Komáromban már kiemelkedett tudásával az ifjú Jókai? Már tökéletesen tudott németül, a latin és a görög tankönyveket is forgatta. 2 pont c) Mi miatt romlott meg a viszony Jókai és Petõfi között? A kisgyermekes Laborfalvy Rózával kötött házassága miatt. 1 pont d) Jellemezd Jókai munkabírását, alkotói folyamatát! Rendszerint reggelenként dolgozott, nagy munkabírással, nagy munkakedvvel alkotott. 3 pont A feladatra 7 pontot javaslok adni. Összesen 24 pont

Történelmi korszakok, események ábrázolása lírai és epikai alkotásokban 1. Összekeveredtek az alkotókhoz tartozó mûvek, helyszínek, személyek, motívumok, események, tárgyak. Tegyél rendet köztük! Írd a számokat a táblázat megfelelõ helyére! 1. Névváltoztatásról; 2. Nagykõrös; 3. Kapcsos könyv; 4. Vitéz János; 5. Szondi két apródja; 6. Sajó; 7. Mátyás király; 8. országgyûlési képviselõ; 9. Egy magyar nábob; 10. istenes versek; 11. végvári élet; 12. Egy katonaének; 13. Dobó Krisztina; 14. Hatvan perc!; 15. Komárom Alkotó

Az alkotóhoz tartozó helyszín, személy, esemény, mû

Janus Pannonius

1., 4., 7.,

Balassi Bálint

10., 11., 12., 13.,

Arany János

2., 3., 5.

Jókai Mór

6., 8., 9., 14., 15. Minden jó válasz 1 pont, összesen 15 pont

2. Kösd össze az idézetet a szóképpel, illetve a nyelvi alakzattal! „Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul.”

metafora

„Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézûl holt testeknek.”

felsorolás

„Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege!”

felkiáltás

„Az nagy széles mezõ, az szép liget, erdõ, sétáló palotájok…” Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 4 pont

43


6/24/2011

1:36 PM

Page 44

3. A kõszívû ember fiai címû regény fõ csomópontjait bemutató vázlat néhány pontja üresen maradt. Töltsd ki a hiányzó részeket a következõ fogalmak felhasználásával! – A három fiú hazahívása, majd hazatérése. – A megyegyûlés, Ödön diadala. – A királyerdei csata. – Buda ostroma. – A körösszigeti idill. 1. csomópont – Nemesdombon

Baradlay Kazimir végrendelete és halála. A temetés, Lánghy Bertalan búcsúbeszéde. A három fiú hazahívása, majd hazatérése. Az eljegyzés és az esküvõ. A megyegyûlés, Ödön diadala.

2. csomópont – A hadsereg útjain

A nemzeti hadsereg szervezõdése. Az elsõ tandíj, az elsõ vereség. A királyerdei csata. Buda ostroma. A történet egyéb szálai: Alphonsine és Palvitz Ottó gyermekének története. A nemesdombi kórház bemutatása. A körösszigeti idill.

3. csomópont – Nemesdomb, ismét otthon

Várakozás az ítéletre. (Goda Imre – M. Boda Imre nyomán) Minden jó válasz 1 pont, összesen 5 pont

4. A kõszívû ember fiai címû regény mely szereplõire ismersz a következõ sorokban? Írd a nevüket a vonalra! a) „Valóban gyönyörû arc; hosszúdad, mint a tragédiák múzsájáé; nagy lélekteljes szemekkel, … finom ajkakkal; dús, tömött gesztenyeszín haja puritán egyszerûséggel van fejére tûzve.” Lánghy Aranka b) „Igen szép hölgy volt; eszményi arc, alak. Finom, tökéletes vonások, nemes hajadoni tekintet; báj és kellem minden arcjátéka.” Sötét lelke azonban annyira elcsúfította, hogy a regény végén már alig ismerünk rá. Plankenhorst Alfonsine c) A népi erények megtestesítõje. Hazafias öntudata túlszárnyalja még az ura iránti hûségét is. Bátran szemébe mondja a kapitányának, hogy megölték volna, ha nem tart velük. Urát védve halt meg. Pál úr d) Gyermekei kiházasításához bizony hiányzik a vagyona, pedig a különös nevû leányok már eladósorban vannak. Bizony szûkében van a nevét rejtõ pénznek. Vagyont ér azonban jókedve, amelytõl távol áll a sértõdöttség. Tallérossy Zebulon e) A történet kezdetén még nincs negyvenéves. Férje szerint szép, és örökké az is marad. Élete nagy konfliktusa a férje végakaratával való szembeszegülése. Baradlay Kazimirné (Marie) Minden jó válasz 1 pont, összesen 5 pont 5. Karikázd be a helyes válasz jelét! 1. Melyik mûnembe tartoznak a regények? 1. epika 2. líra

x. dráma

2. Milyen verselésûek az epigrammák? 1. ütemhangsúlyos 2. idõmértékes 44

x. szimultán


6/24/2011

1:36 PM

Page 45

3. Melyik században keletkezett az Egy katonaének címû vers? 1. 15. század 2. 16. század

x. 14. század

4. Ki írta A fülemile címû verset? 1. Jókai Mór

x. Arany János

2. József Attila

5. Melyik mû szereplõje Márton, az oroszi pap? 1. Egy katonaének 2. Szondi két apródja

x. A kõszívû ember fiai

6. Hány szótag van egy Balassi-sorban? 1. 19 2. 18

x. 12

7. Melyik vár ostrománál kapott halálos sebet Balassi Bálint? 1. Buda 2. Esztergom x. Eger Minden jó válasz 1 pont, összesen 7 pont Összesen: 36 pont

Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója 1. Játékos feladványok. Mikszáth Kálmán melyik alkotása írhatta a következõ sorokat? a) A jó palócok címû kötetben jelentem meg. Remélem, a hosszú elõkészítõ részemet nem találja majd az olvasó unalmasnak. Az elbeszélõm nem szól a tolvaj büntetésérõl. Talán azért, mert az igazságszolgáltatást az olvasókra bízza? A néhai bárány b) 1873-ban kezdõdik a történetem, amikor egy kétéves kisleány a testvéréhez kerül. A leánnyal majd csak jóval késõbb, mintegy tizenöt év múlva találkozhat az olvasóm újra. Mikszáth Kálmán ifjúkorának színhelyeire tért vissza a történetemben, talán ezért is tartott a legkedvesebb írásának. Szent Péter esernyõje c) Karcolat vagyok. Olvasóimat egy büfébe kalauzolom, ahol a Tisztelt Ház tagjait ironikussá, kisszerûvé teszem. A pénzügyminiszter reggelije Minden jó válasz 1 pont, összesen 3 pont 2. Egészítsd ki a novella mûfaji sajátosságairól szóló szöveget a megfelelõ szavakkal! A novella az elbeszélésnél rövidebb epikai alkotás, amelyben a cselekmény egy rövid idõszak történéseirõl szól. Középpontjában valamilyen konfliktus áll. A cselekmény egyenletesen halad a tetõpontig, és legtöbbször meglepõ, csattanószerû fordulattal (összeütközés) zárul. Általában kevés szereplõje van. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 7 pont 3. Készítsd el A néhai bárány szerkezeti vázlatát! I. Elõkészítés: A közelgõ vihar érzékletes leírása. A Bágy megáradt, a patak vize egész házakat mosott el. II. Bonyodalom: A láda és a rajta ülõ bárány eltûnése. III. A cselekmény kibontakozása: A Sós Pál iránti gyanú kialakulása és az eltûnt vagyonka keresése. Baló Mihály törvénnyel, Baló Ágnes furfanggal, Baló Borcsa gyermeki ártatlansággal, tisztasággal próbálja felkutatni az elveszett értékeket. IV. Tetõpont: Sós Pál hamis esküje. V. Megoldás: Az igazság kiderül. A tolvaj leleplezõdik. Minden szerkezeti elem magyarázata 2-2 pont, a cselekmény kibontakozása 4 pont, összesen 12 pont 45


6/24/2011

1:36 PM

Page 46

4. Igazak vagy hamisak a Szent Péter esernyõje címû regényre vonatkozó az állítások? Jelöld I vagy H betûvel! A történetnek két fonala van: az egyik Bélyi János, a glogovai pap és Veronka, a másik Gregorics Pál és törvénytelen fia, Wibra Gyuri története. I A regény két cselekményszála akkor ér össze, amikor Wibra Gyuri örökségének keresésekor Bábaszékre érkezik. I Az esernyõnek csodatévõ erõt tulajdonítottak, mindenki azt kívánta, hogy az esernyõvel kísérjék utolsó útjára. I Gregorics Pál az édesapja halála után hat hónappal született, és már ezzel is nagy tapintatlanságot követett el. H Gregorics Pálnak elõnytelen külsõt, veres hajat és szeplõs arcot adott a természet. I Wibra Anna nagy darab, erõs fehérszemély volt. Szép hangja volt, szeretett énekelni. I Wibra Gyuriból híres orvos lett, akinek megyei urak keresték a kegyeit. H Gregorics Pálnak egész életében az volt a célja, hogy elfogadják az emberek. I Veronka nem tudott megbocsátani Gyurinak, úgy gondolta, csak a vagyona miatt csapta neki a szelet a férfi. H Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 9 pont 5. Válassz ki az olvasott mûvek szereplõi közül egyet, és írj róla rövid ismertetõt! Név: Ismertetõ: Értelemszerûen. Összesen 4 pont adható Összesen: 35 pont

A szerelem mint ihletforrás 1. Párosítsd összehúzással a szerzõt a mûvel! Balassi Bálint

Ábránd

József Attila

Tartózkodó kérelem

Csokonai Vitéz Mihály

A Reményhez

Vörösmarty Mihály

Hogy Juliára talála, így köszöne néki Hexameterek Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 5 pont

2. Magyarázd meg a következõ rímfajtákat! Írd le a rímképletüket is! páros rím: A verssorok párosával rímelnek. Rímképlete: a a b b. keresztrím: A verssorok keresztben rímelnek egymással, pl. az 1. és a 3. sor, illetve a 2. és a 4. sor. Rímképlete: a b a b. bokorrím: Több, egymás utáni sor rímel egymással. Rímképlete: a a a a. ölelkezõ rím: A strófa elsõ és utolsó sorának ríme átfogja, „átöleli” a közöttük rímelõ sorokat. Rímképlete: a b b a. félrím: Csak a verssorok fele rímel, fõleg a páros számú sorok. Rímképlete: x a x a. Minden meghatározás 1-1 pont, jelölés 1-1 pont, összesen 10 pont

46


6/24/2011

1:36 PM

Page 47

3. Az a) és b) feladat közül válaszd ki az egyiket, és végezd el a feladatot! a) Töltsd ki Balassi Bálint Hogy Juliára talála, így köszöne neki címû verséhez készült vázlatot! Keletkezés: 1588-ban Mûfaj: dal Szerkezete – gondolatmenete: 1. versszak: Boldog felkiáltás, korabeli köszöntési forma. 2–5. versszak: Az érzelmek áradását metaforák halmozásával fejezi ki. Az 5. versszakban újabb köszönési formát használ. 6. versszak: Múlt idõ az eddigi jelen idõ helyett. Júlia válasza csak egy mosoly. Verselése: ütemhangsúlyos (kétütemû 16-os) Rímfajtája: bokorrím Minden meghatározás 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenet résznél 2-2 pont, ott összesen 6 pont. A feladatra összesen 12 pontot javaslok adni. b) Töltsd ki Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez címû verséhez készült vázlatot! Keletkezés: 1803-ban Mûfaj: elégia (óda és dal ismérvei is fellelhetõk benne) Szerkezete – gondolatmenete: 1. versszak: Jelen; a remény allegorikus megjelenítése, csalfa Istenasszonynak nevezi. 2. versszak: A távolabbi múlt ábrázolása; boldogság, a tavaszi virágoskert képe. 3. versszak: Közeli múlt; boldogtalanság, pusztuló, hervadó kert. 4. versszak: Jelen; búcsú az élettõl, búcsú a Reménytõl. Verselése: idõmértékes (trochaikus lejtésû sorok) Rímfajtája: keresztrím Minden meghatározás 1-1 pont, a Szerkezet gondolatmenet résznél 2-2 pont, ott összesen 8 pont. A feladatra összesen 14 pontot javaslok adni. 4. Melyik mûbõl valók az idézetek? Nevezd meg a szerzõt is! a) „Szerelmedért Lennék bérc-nyomta kõ…” Cím: Ábránd Szerzõ: Vörösmarty Mihály b) „Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál.” Cím: A Reményhez Szerzõ: Csokonai Vitéz Mihály c) „Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem…” Cím: Hogy Juliára talála, így köszöne neki Szerzõ: Balassi Bálint Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 6 pont Összesen: 47 pont

Év végi felmérés 1. Magyarázd meg a következõ fogalmakat! elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklõ, bánatos hangulatú lírai költemény. rapszódia: Felindult lelkiállapotot tükrözõ, szaggatott szerkezetû és gondolatmenetû, egyenetlen ritmusú lírai költemény. óda: Emelkedett érzelmet ünnepélyes formában kifejezõ lírai alkotás. Egyik változata a himnusz, az istenekhez vagy Istenhez szóló költemény. Megjegyzés: minden jó információ 1-1 pont, minden meghatározás 3-3 pont, összesen 9 pont 47


6/24/2011

1:36 PM

Page 48

2. Folytasd három-három sorral a megkezdett idézeteket! Ki a szerzõ, mi a mû címe? „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsõbb, s általa híres e föld!” szerzõ: Janus Pannonius cím: Pannónia dicsérete „Elhull a virág, eliramlik az élet... Ûlj, hitvesem, ûlj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?” szerzõ: Petõfi Sándor „Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hû kebel Szakadt meg a honért.” szerzõ: Vörösmarty Mihály

cím: Szeptember végén

cím: Szózat Minden hibátlan sor 1-1 pont, 1 hiba esetén 0,5 pont. Szerzõ, cím 1-1 pont. Összesen 15 pont adható

3. Tedd idõrendbe számozással az eseményeket! 3. Arany János születése. 1. Janus Pannonius halála. 4. Petõfi megírja a Nemzeti dalt. 2. Balassi Bálint halála. 5. Jókai Mór megírja A kõszívû ember fiai címû regényét. Összesen 5 pont adható 4. Írd le, mely mûvekben találkoztál a következõ szereplõkkel! Nevezd meg a szerzõt is! cím szerzõ Wibra György, Bélyi Veronka Szent Péter esernyõje Mikszáth Kálmán Sós Pál, Baló Borcsa A néhai bárány Mikszáth Kálmán Tallérossy Zebulon, Pál úr, Edit A kõszívû ember fiai Jókai Mór Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 6 pont 5. Ha helyes sorrendbe teszed a betûket, a tanév során megismert mûveknek a címét kapod. Írd le, majd írj egy-egy mondatot a mûvekrõl! PGSEZEVTEMBRÉNÉ: SZENT PÉTER ESERNYÕJE A mondatok értelemszerûen. UHTSZ: HUSZT HEZMÉNYARE: A REMÉNYHEZ A cím felismerése 1-1 pont, a meghatározás is 1-1 pont, összesen 6 pont 6. Ismerd fel, milyen szóképek, illetve nyelvi alakzatok találhatók az idézetekben! „Vár állott, most kõhalom…” ellentét „Elhull a virág, eliramlik az élet...” párhuzam „Én drágalátos palotám…” metafora, megszólítás „Illan a könnyü derû, belereszket az égi magasság…” megszemélyesítés Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 5 pont

48


6/24/2011

1:36 PM

Page 49

7. Írj két igaz és két hamis állítást a 7. évfolyamon megismert egyik mûrõl! Cím: Igaz állítások: Értelemszerûen. Hamis állítások: Állításonként 1-1 pont, összesen 4 pont Összesen: 50 pont

Év végi szövegértés Nemzeti Színház, Budapest Állandó magyar színház több mint 150 éve mûködik Budapesten, végérvényes és méltó helyen azonban csak 2002. március 15-e óta várja a színházszeretõ látogatókat. Az állandó Nemzeti Színház létrejötte hosszú elõzményekre tekint vissza. A Pesti Magyar Színház 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesten, közadakozásból építették fel. Az intézmény az 1840-es országgyûlésen a Nemzeti Színház nevet kapta. Az 1837-ben ideiglenesen épített épületet elavultság miatt le kellett bontani, a Nemzeti Színház a megüresedett Népszínház épületébe költözött 1908-ban. Ott mûködött fél évszázadig, ám a metróépítésre hivatkozva 1965 márciusában felrobbantották a Blaha Lujza téri patinás épületet. A színház ismét ideiglenes helyre költözött. Elõbb a Nagymezõ utcában, a mai Thália Színház épületében (1964–1966), majd az újjáépített Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületében kapott otthont, ugyancsak átmeneti idõre. A Nemzeti Színház 20 844 négyzetméteres épülete Siklós Mária építész tervei alapján 15 hónap alatt készült el. A Nagyszínház 619 férõhelyes, a nézõtér lépcsõsen emelkedik. A Stúdiószínház a földszinti elõcsarnok és a nézõtér alatti szintre került, a nézõtéren 150 férõhely található. A Stúdiószínházban rendszeresen játszanak angol nyelvû darabokat. A színházépület a feladatait tekintve három részre tagolódik. Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézõteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalmi helyiségek, valamint az üzemi szárny. Az épületet pedig parkosított terek ölelik. Az épület oldalhomlokzatainak szobrait Schrammel Imre tervezte. A fõbejárati homlokzaton a 9 múzsa szobra Párkányi Raab Péter alkotása, míg a 14 relief 1, mely Makláry Zoltánt, Õze Lajost, Somogyi Erzsit, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt és Dajka Margitot ábrázolja, Marton László munkái. Az elõcsarnokból teljes magasságában átlátható a közönségforgalmi rész, a harmadik emeleti galéria pedig a Duna-partra biztosít kilátást. A nagyszínház nézõterén a lépcsõsen emelkedõ földszinti rész mögött nyílnak a páholyok, a harmadik emelet pedig a karzaté. A nézõtér mennyezetét ovális kupola zárja. A nagyszínház 72 ponton emelhetõ és süllyeszthetõ technikájú játéktere egyedülálló Európában. Színben a kék, az óarany és a sötétbronz, anyagban a természetes – mészkõ, gránit, fa, gyapjú és üveg – dominál. A szõnyegeket és a páholyok drapériáit a színház számára egyedileg tervezték. Egyedileg tervezettek a nézõtéri székek, a Swarovski kristályból készült csillár és a nézõtéri falikarok is. Az iparmûvészeti munkákat magyar alkotók készítették, csakúgy, mint a stúdiószínház elõcsarnokának üveg padlómozaikját. A színház nem ér véget az épület falainál, a kert legtöbb eleme kapcsolatban van ezzel a világgal. A kertet és a szoborparkot, a színház külsõ környezetét Török Péter tervezte. A színház fõbejárata elõtti tér hajóorrszerûen nyúlik egy mesterséges vízfelületbe. A fõbejáratot hajóhídon lehet megközelíteni, mely a hagyományos rámpás felhajtó megfelelõje. Melocco Miklós szobrászmûvész tervezte a park kapuszobrát, melyen Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja a kö-

1

relief: dombormû 49


6/24/2011

1:36 PM

Page 50

zönséget. Egy-egy legendás szerepében örökítették meg Gobbi Hildát, Kiss Manyit, Ruttkai Évát, Latabár Kálmánt, Tímár Józsefet, Major Tamást, Sinkovits Imrét, Lukács Margitot, Básti Lajost és Soós Imrét. Az egész alakos szobrok Bencsik István, Marton László, Kligl Sándor és Párkányi Raab Péter szobrászmûvészek munkái. (A www.vendegvaro.hu internetes oldal nyomán)

1. Számozással állítsd helyes sorrendbe az eseményeket! 2. A Nemzeti Színház a Népszínház épületébe költözött. 5. Átadták a Siklós Mária tervei alapján készült épületet. 3. A Nemzeti Színház a Nagymezõ utcában kapott otthont. 1. Közadakozásból felépül a Pesti Magyar Színház. 4. A Magyar Színház épületében kap helyet a Nemzeti Színház. A feladatra 5 pontot javaslok adni. 2. Sorold fel, milyen részekre tagolódik a színházépület! Jegyezd le azt is, hogyan helyezkednek el egymáshoz viszonyítva a részek! 1. A központi rész a nézõteret és a stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. 2. Ezt veszik körbe a közönségforgalmi helyiségek, valamint az üzemi szárny. 3. Az épületet parkosított terek ölelik. A feladatra 6 pontot javaslok adni. 3. Válaszolj a következõ kérdésekre! a) Mi lett a sorsa a Blaha Lujza téri épületnek? A metró építése miatt lebontották. b) Mennyi idõ alatt készült el Siklós Mária tervei alapján a színház épülete? 15 hónap alatt. c) Hány férõhelyes a Nagyszínház illetve a Stúdiószínház? Nagyszínház 619, a Stúdiószínház 150 férõhelyes. d) A színházépület melyik részérõl lehet rálátni a Duna-partra? A harmadik emeleti galériáról. Minden jó válasz 1-1 pont, a c) 2 pont, összesen 5 pont 4. Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a színház külsõ környezetére vonatkoznak! Melocco Miklós szobrászmûvész alkotása is itt áll. Színben a kék, az óarany és a sötétbronz dominál. Soós Imre szobra is itt található. Swarovski kristályból készült tárgyak díszítik. 72 ponton emelhetõ és süllyeszthetõ. Török Péter tervezte. Tolnay Klári és Latinovits Zoltán szobrai díszítik. Üveg a padlómozaikja. Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont 5. Képzeld el, hogy találkoztál a színház tervezõjével, Siklós Máriával! Mit kérdeznél tõle az épületrõl? (Legalább három kérdést tegyél fel!) Értelemszerûen. Kérdésként 1-1pont, összesen 3 pont Összesen: 23 pont

Módszertani ajánlások 1. A drámapedagógia eszközei az irodalomtanítás szolgálatában (Péter Etelka: A drámapedagógia a szóbeli kifejezõkészség fejlesztésében címû írása nyomán) A drámapedagógiai módszer az 1920-as évektõl ismert az angolszász területeken, és creative drama elnevezéssel használatos. Hazánkba fõleg német és cseh közvetítéssel került az 1970-es években. Mi is a drámajáték? Mit értünk dramatikus nevelésen? Drámajáték minden olyan játékos megnyilvánulás, amelyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei fellelhetõk. A dramatikus folyamat kifejezési 50


6/24/2011

1:36 PM

Page 51

formája a megjelenítés, az utánzás, megjelenítési módja az interakció, eszköze az emberi test (a testtartás, a gesztus, a hang, a nyelv), tartószerkezete az emberi cselekvés. Dramatikus nevelésen a drámajátékkal folytatott nevelést értjük, amelynek célja a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kommunikáció, a közlés megkönnyítése. A dramatikus nevelés haszna: a tanulók felelevenítik, felhasználják tudásukat, tapasztalataikat, növelik ismereteiket: fejleszti önálló gondolkodásukat, összpontosított, megtervezett munkára szoktat, fejleszti a mozgást, a beszéd tisztaságát, a szóbeli kifejezõkészséget. A szóbeli kifejezõkészség fejlesztése A beszédhez oldott légkörre, oldott testre és lélekre van szükség. A gyerek ösztönösen mozgásosan megjelenít olyan fogalmakat, amelyeket szóban alig tud megnevezni. A mozgásban felszabadul, örömét leli a cselekvésben, és késõbb igényévé válik a megszólalás is. A gesztusnyelv természetes kísérõje beszédünknek. Irodalmi mûvekben közelebb hozza a megértést, ha tudatosan eljátsszuk a szereplõk metakommunikációs megnyilvánulásait. Az e célból kiválasztott szituációk megelevenítése közelebb visz a mû megértéséhez, a beszédhez. Hogyan fejleszthetjük a gyerekek szókincsét a metakommunikációval? Mimika – Mondd el, milyen az arcod! Milyen a barátod arca? Vannak- e az ismerõseidnek jellegzetes fintorai? – Árulkodnak a fényképek is, a történelmi, irodalmi arcképcsarnok képeirõl milyen ember néz rád? – Szólások, közmondások gyûjtése az arccal kapcsolatban: Leesik az álla. Lóg az orra. Nem lát tovább az orránál. Az orra alá dörgöl valakinek valamit. Az orránál fogva vezetik. Fenn hordja az orrát. Tekintet – Mirõl árulkodnak a szemek? (hideg, meleg, szúrós stb.) – Van-e ereje a tekintetnek? (Tekintetünkkel hívjunk, küldjünk, adjunk utasításokat!) – Milyen szólásokat, közmondásokat ismerünk a szemmel kapcsolatban? (Megakad a szeme valakin/ valamin. A szeme sem áll jól. Úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére. Nyitott szemmel jár. Más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem.) Gesztusok – Mesélnek a festmények, a szobrok, a tankönyvek képei. – Mirõl árulkodnak a kezek? Milyenek a gesztusaim? Milyenek a barátaidé, a tanáraidé? – Kérjünk a kezünkkel, könyörögjünk, fohászkodjunk, fenyegessünk, figyelmeztessünk, óvjunk, hívjunk, utasítsunk, köszönjünk stb.! Testtartás – Egyes szerepekhez hozzátartozik bizonyos testtartás, mozgás; a történelmi kor szokásai szerint: alázat, alá- és fölérendelés, meghajlás, bólintás, biccentés. – Tanulóink álljanak tablóba egy-egy kép vagy irodalmi mû jelenete alapján! – Kire milyen testtartás jellemzõ? A mozgásokat „szinkronizáltathatjuk” egy másik tanulóval, aki a némajátékot hangosítja. Majd párban is eljátszhatók: két gyerek csak némán (nem verbális eszközökkel) fejezi ki mondanivalóját, s a másik kettõ „hangosítja” a jelenetet. Sok-sok humor, de félreértés forrása is az ilyen játék. Kiderül, ki hogyan gondolkodik, mennyire figyelünk egymásra, hogy tudunk-e „olvasni” egy-egy tekintetbõl, gesztusból, mimikából. Ebben a játékban az a gyermek is aktivizálható, aki nem szívesen szólal meg, de a játékban részt vesz, hiszen itt nem kell megszólalnia. Cselekvõ szóelemzés: fontos elõgyakorlat a mozgás elõtt pl. rokon értelmû szavak keresése: megy, járkál, sétál, bandukol, cammog, csoszog, menetel stb., bõvíthetõk módhatározókkal (lassan, gyorsan, görnyedten stb.).

51


6/24/2011

1:36 PM

Page 52

Néhány gyakorlati példa 7. évfolyamon a szépirodalmi mûvek feldolgozására Arany János elbeszélõ költeményei és balladái nagyon gazdag tárházat nyújtanak számunkra. A humor, a népiesség, az irónia, a cselekmény, a konfliktusok rengeteg jellemábrázolási módot és helyzetet nyújtanak. Az egész osztály részt vehet a feladatokban, még a fülemile is beszélhet, véleményt nyilváníthat, ítéletet alkothat (Arany János: A fülemile). A korábbi évfolyamokon megismert szereplõket, irodalmi hõsöket is segítségünkre hívhatjuk, például Lúdas Matyi tesz igazságot Péter és Pál között. Feldolgozhatjuk Mikszáth Kálmán A néhai bárány címû novelláját is bírósági tárgyaláson, mint azt már a Toldi feldolgozásakor is tettük. A Petõfi-életrajz elmélyítését helyzetgyakorlatokkal is feldolgozhatjuk: Reszket a bokor (a leánykérés), Szeptember végén (vallomás a feleségnek) stb. A kommunikációs figyelmet és fegyelmet folyamatosan fejlesztenünk kell. Ez a figyelem és fegyelem a feltétele annak, hogy egymást meghallgassák, hogy egymás helyzetébe illeszkedjenek, hogy tudatosan képesek legyenek az empátia gyakorlására. Ezt nevezzük aktív hallgatásnak. Párokra oszlunk, s az A = Hallgató, a B = Beszélõ, majd fordítva. Nehéz hallgatni, hiszen mindenrõl eszébe jut a hallgatónak valami, de fegyelmeznie kell magát, õ „a hallgató”. Kerettémák lehetnek: Velem történt; Ezt olvastam az interneten; Amitõl félek; Azt álmodtam; Nagyon haragudtam; Kedvenc állatommal történt; stb. Így tanulóink nemcsak a beszédet és a figyelmes hallgatást gyakorolják, hanem a kapcsolattartást a nem verbális eszközökkel: a tekintet, a mimika, a gesztus révén. Munkánk során fokozatosan kialakul a feltétele annak, hogy ne vágjanak egymás szavába, s létrejön egyfajta alapmagatartás a beszélgetõk között; gyakorolják a beszélgetést, a tématartást, a vitát, az érvelést és a cáfolást is.

2. Az olvasási stratégiákról (Dr. Steklács János: Az olvasási stratégiákról címû írása nyomán) „A szövegértés egy interaktív-kompenzációs folyamat, amely során az olvasó megkísérel kapcsolatot találni az elõzetes tudása és a szöveg tartalma között. Ez egy konstruktív folyamat, amely aktív olvasót kíván. A szövegértés egy állandó változásban lévõ interaktív folyamat, amely magában foglalja az olvasót, a szöveget és a kontextust.” (Dr. Steklács János) Az 1970-es években jelentek meg olvasási stratégiák a szakirodalomban. Az elsõ módszer az úgynevezett Robinson-féle PQRST vagy SQ3R módszer volt. Az elnevezés az angol áttekintés, kérdés, olvasás, felmondás, ellenõrzés szavak kezdõbetûibõl áll. Robinson pszichológiai alapú elméletében ezek voltak azok a mentális, kognitív folyamatok, amelyekben a szerzõ a hatékony szövegértõ olvasás megvalósulásának kulcsát látta. Az elmélete nagyjából beigazolódott, természetesen jelentõs árnyalásokkal, de még mindig ezeket tartjuk az alapvetõ olvasási stratégiáknak. Önálló programmal nem rendelkezik ugyan, de feltétlen említést érdemel az úgynevezett SIS-módszer (Sensory Imaging System), melynek alapja, hogy minél több érzékszerv bevonására törekszik, és ennek segítségével a gyermekek könnyebben alkotnak mentális képet a szövegrõl. Ez az eljárás, tehát az érzékszervi képek alkotása különösen eredményes az olvasási nehézségekkel küzdõ tanulók esetében. Több más olvasástanítási program alapját is képezi, a hasonlóan hatékony Wood-féle IEPC elnevezésû módszer, amely az Imagine, Elaborate, Predict, Confirm szavak rövidítésébõl származik. Ennek a technikának a lényege, hogy a gyerekek olvasás elõtt és közben minél részletesebben elképzelik, hogy mi fog történni a szövegben (imagine). A kialakult gondolataikat, mentális képeiket több formában is kifejezik, elmondják (elaborate). Jósolnak, hogy mi fog történni az olvasmány hátralévõ részében (predict), majd elvetik, vagy megerõsítik ezeket a jóslatokat (confirm). Tehát képzeld el, fejtsd ki, találd ki, jósold meg, mi következik, erõsítsd meg vagy alakítsd át a jóslatod. A következõ módszer többek között Janice Almási nevéhez fûzõdik, és a „Társ által vezetett beszélgetés” (Peer Led Discussion) nevet viseli. Legrövidebben úgy foglalhatnánk össze, hogy a gyerekek véleményét nagy tiszteletben tartja, és amennyiben a szövegbõl az valóban következik, feltétlenül elfogad52


6/24/2011

1:36 PM

Page 53

ja. Ez az eljárás nemcsak bátorítja a tanulókat a véleményalkotásban, hanem kialakítja bennük a több olvasat lehetõségének felismerését, amely az önálló jelentés megalkotásának egyik alapfeltétele. A metakognícióra épülõ stratégiai olvasástanítási módszer további elemei: Palincsar-féle reciprok tanítás; Peer Led Discussion: Az egyenrangú beszélgetés módszere; a Pressleyféle tranzakciós olvasási stratégia tanítása; STPG módszer (set two literacy goals = állítsunk fel két célt a szöveg olvasása elõtt).

3. Néhány gondolat a gyorsolvasás körüli félreértésekrõl (Részlet Oroszlány Péter Könyv a tanulásról címû írásából) A gyorsolvasásnak hazánkban viszonylag új fogalmát még kevesen ismerik, vannak azonban, akik félreértik célját és elsajátításának lehetõségeit. Éppen ezért lényegének közelebbi megismerését a félreértések eloszlatásával kell kezdeni. Nézzük elõbb az új módszer ellenzõit. Szerintük a gyorsolvasás felületességre szoktat, mert õk a gyorsaságot minden gondosságot, alaposságot nélkülözõ elsietéssel, kapkodással kapcsolják össze. Nos, ezzel a felületességgel éppen õk vádolhatók, hiszen anélkül, hogy elõbb kissé tájékozódnának, csupán a gyorsolvasás szóból indulnak ki, már pedig ez az elnevezés az egész módszernek csak egyik – bár kétségtelenül fontos – tényezõjét hangsúlyozza. Most már késõ azt vitatni, mennyire kifejezõ és helyes ez az elnevezés. Szerencsésebb volna inkább dinamikus olvasásnak nevezni. Az azonban bizonyos, hogy nemigen akad egyetlen olyan újonnan felbukkanó fogalom sem, melynek lényegét egyetlen szóból álló elnevezése teljes mértékben kifejezné, olyannyira, hogy kizárólag annak alapján a fogalmat már valóban ismerhetnénk, sõt pálcát is törhetnénk felette. Márpedig az ellenzõk ezt teszik. Õk nyilvánvalóan egyáltalában nem ismerik sem a gyorsaság szerepét a gyors olvasásban, sem az egyéb tényezõk jelentõségét, melyeket pedig minden gyorsolvasással foglalkozó közlemény – még a legrövidebb hír is – állandóan hangsúlyoz. A gyorsaság szerepének helyes megvilágítására vegyük példának a termelést, mely annál ésszerûbb és gazdaságosabb, minél kevesebb ráfordítással érhet el nagyobb eredményt. Hasonlóképpen az olvasás is – melyrõl már megállapítottuk, hogy ugyancsak munkafolyamat – akkor racionális, ha kevesebb idõráfordítással és kisebb fáradsággal minél nagyobb eredményt érünk el, azaz minél több információt fogunk fel az olvasmányból. Bármennyi gondot is fordítanának a termelésben az ésszerûsítésre, a ráfordítások csökkentésére, ez sohasem öncélú, közben nem téveszthetõ szem elõl az igazi, a végsõ cél, a termelés eredménye, a mennyiségileg és minõségileg egyaránt megfelelõ termék. Ugyanígy, bármennyire is fáradozunk azon, hogy megtanuljunk gyorsan olvasni, végsõ célunk nem az, hogy hihetetlen sebességgel tudjunk végigszáguldani a sorokon, hanem hogy – meglepõ módon éppen a nagyobb sebesség következtében – egyúttal sokkal jobb eredményt érjünk el a szöveg felfogásában is. A gyorsabb olvasásnak az az elõnye, hogy azonos idõ alatt, adott mennyiségnek két-, háromszorosát tudjuk elolvasni, egész nyilvánvaló. Arra azonban már kevesen gondolnak, hogy éppen a nagyobb sebesség segíti a szöveg jobb megértését. A gyorsolvasás egyik alaptétele, hogy nem szavakat, hanem összefüggõ szócsoportokat, teljes gondolategységeket olvasunk – ehhez kell a tanulás során szemünket és agyunkat hozzászoktatni. Ez pedig – ha már megtanultuk – szemünknek és agyunknak sokkal kevésbé fárasztó, mint a szavankénti olvasás, vagyis jelenlegi olvasási módszerünk. A gyorsabb olvasással agyunk teljes kapacitása is le van kötve – kísérletek hosszú sorával bizonyított tapasztalati tény, hogy jelenlegi vizuális képességeink 1/5-ét sem használjuk ki –, nem tudunk úgy elkalandozni, mint a lassú olvasás közben, jobban figyelünk, és ennek a lekötött figyelemnek természetes következménye a jobb, teljesebb felfogás. A gyorsolvasásnak ez a koncentrált figyelem éppen olyan alapvetõ jellemzõje, mint a gyorsaság. A gyorsaság és a felületesség közé semmiképpen nem tehetünk egyenlõségjelet, mint ahogy azt a felületes bírálók teszik. Sokan a szépirodalom olvasásának élményét, az esztétikai élvezetet féltik a gyorsolvasástól. Ebben tökéletesen igazuk is lenne, ha abban versenyeznénk, ki tud nagyobb sebességgel átfutni egy hangulatokkal, érzésekkel, gondolatokkal teli lírai verset, novellát vagy drámát. De nem gyõzzük eleget hangoz53


6/24/2011

1:36 PM

Page 54

tatni, a gyorsolvasás módszere az olvasással járó munkát akarja megkönnyíteni, gyorsabbá tenni, csak a gyakorlati prózára, vagyis azokra az olvasmányokra vonatkozik, melyek munkával, tanulással, ismeretszerzéssel függenek össze. A szépirodalom körünkön kívül esik, azzal egyáltalán nem foglalkozunk, bár a gyorsolvasás kedvezõ mellékhatásai érvényesülnek akkor is, amikor az esztétikai élvezetért olvasunk. A megszokott nagyobb figyelem, a teljes koncentráció, valamint a tudatosan gazdagabbá tett, bõvített szókincs, az a törekvés, hogy minden olvasott szó értelmével teljesen tisztában legyünk, ne érjük be valamiféle homályos, ködös sejtéssel és fõleg, hogy már nem siklunk el gondtalanul egy-egy ismeretlen szó fölött: az olvasmányokkal szemben tanúsított új magatartásunknak ezek a tényezõi – melyek a gyakorlati próza olvasása céljából váltak állandó szokásunkká – csak hasznára válnak a szépirodalom olvasásának is.

54


6/24/2011

1:36 PM

Page 55

ÓRAVÁZLATOK 1. óravázlat Az óravázlatot készítette Béresné Posta Margit tanárnõ, a balmazújvárosi Kalmár Zoltán Általános Iskola magyar szakos pedagógusa.

Arany János: Szondi két apródja Az óra menete I. Beszédgyakorlat: • Formája: – Álljon fel az a tanuló, aki tudja, melyik vers ritmusát kopogom el! (A Pannónia dicsérete címû vers ritmusa.) Egy tanuló megnevezi a mûvet, majd nagy levegõvétel után mondjuk el a verset úgy, hogy csak a magánhangzóit hangoztatjuk.

II. Ismétlés-motiváció: • Kérdések, utasítások: a) – Nyissátok ki a füzetet! Hagyjatok ki két sort a címnek! – Milyen mûvekkel foglalkozunk ebben a fejezetben? (A régi korok irodalma, történelmi témájú mûvek.) – Régi idõket idéznek a következõ részletek is. – Írjátok le a szerzõ nevét és a mû címét! a) ,,Meglátom én! – S parancsot ád Király rettenetest:” (Arany János: A walesi bárdok) b) ,,Kelemönné asszony, hogy általértötte Bánatos szívének így lött felette: – Várjatok, tizönkét gyilkosok,” (Kõmíves Kelemenné, népköltészet) c) „S villám tüzénél Béla néz Túl parton minden habba vész:” (Vörösmarty Mihály: A buvár Kund) d) ,,Adassék a levél Hunyadi Mátyásnak Tulajdon kezébe…” (Arany János: Mátyás anyja) – Mi a közös az idézett mûvekben? (Ballada mindahány.) b) Két tanuló csoportosítsa három oszlopban a táblán a ballada sajátosságait! lírai vonások epikus sajátosságok drámai jellemzõk pl.: egykor énekelték pl.: történetet mond el pl.: sok benne a párbeszédes rész

III. Célkitûzés: A mai órán egy 1552-es történelmi eseményt feldolgozó alkotással ismerkedünk meg.

55


6/24/2011

1:36 PM

Page 56

IV. Elõkészítés: – 1552 – Milyen korszak volt ez hazánk történetében? (A török hódoltság kora – a végvári harcok ideje.) – Mi történt Magyarországon 1532 és 1566 között? 5 tanuló készített errõl statisztikát számunkra. 1. tanuló: 1532, Kõszeg, Jurisics Miklós vezetésével… 2. tanuló… Egy lány elénekli a Summáját írom Eger várának címû ének néhány versszakát. – Ki írta az ének szövegét? (Tinódi Lantos Sebestyén) Tinódi Drégely várának sorsáról, Szondi György hõsiességérõl is írt. Ennek az elbeszélésnek az alapján született meg Arany János Szondi két apródja címû mûve. – Írjátok le a címet a füzetbe! 150 ember 4 napig kitartott a 12000-es török túlerõvel szemben. A budai basa nagyra tartotta a vár kapitányát, a drégelyiek árulóját kivégeztette. A várvédõk életüket áldozták a hazáért. Arany János a várkapitány két apródjával mondatja el az eseményeket. Ellenõrizzük a ballada sajátosságainak csoportosítását!

V. Megfigyelési szempontok: Mindenki számára közös feladat: Jelöljük -rel a helyszínt bemutató részt, -gel, ahol egy török beszél, -tel, ahol az apródok szólalnak meg, VI. Megismerkedés a szöveggel (tanári bemutató, olvasás) – Milyen volt az apródok hangulata? (Elkeseredettek voltak.) – A helyszín? Mutassuk be, hogyan siratták a fiúk a jótevõjüket a hegyormon! – Milyen érdekességet vettetek észre a és jeleket illetõen? (Felváltva fordulnak elõ.) Ez egy kétszólamú ballada.

VII. Szövegfeldolgozás Csoportok alakulnak, akik más-más feladatot kapnak, s a szereposztás szerinti Újraolvasás során megfigyelik pontosabban a történetet. A csoportok feladatai: 1. Húzzátok alá a Szondi hõsiességét igazoló sorokat! 2. Gyûjtsétek ki az apródokat jellemzõ kifejezéseket! (Külsõ és belsõ tulajdonságaik?) 3. Gyûjtsetek ki a szövegbõl minél több, a török korra jellemzõ kifejezést! 4. Írjatok ki olyan sorokat a balladából, melyek a végvári vitézek életét mutatják be! 5. Hol található példa a balladai homályra? (Pl. Mi lett az apródok sorsa?) 6. Melyek a mû lírai sajátosságai? (Verselés, rímelés?)

56


6/24/2011

1:36 PM

Page 57

A feladatmegoldás ellenõrzése. – Hogyan fejezõdött be a török hírnök és az apródok párbeszéde? (Átokkal.) – Olvassuk fel, melyek voltak a fiúk utolsó szavai! – Arany János 1856-ban Nagykõrösön írta ezt a balladát. Mi lehetett a költõ mondanivalója saját kora számára? (A dalnok, a költõ nem dicsõítheti a zsarnok ellenséget.) – Arany melyik eddig tanult mûvéhez hasonlítható a Szondi két apródja mondanivalója alapján? (A walesi bárdok címû mûvéhez.)

VIII. Összefoglalás: Készítsünk „kutyanyelvet” a ballada két szólama alapján! A táblán dolgozzunk! Az apródok – sírnak – elbeszélik a vár elestét: a) Szondi nem adja fel a várat b) Kemény a török ostrom c) Szondi felégeti vagyonát, lovait megöli d) Az apródokról gondoskodik uruk e) Szondi hõsiesen harcolt – Megátkozzák Ali basát

A török hírnök – édességgel kecsegtet – a gyõzelemünnepre csábít – ijesztget a hideg estével – Ali dicsõítésére buzdít – Ali hálát vár – Szondit dicséri a követ is – Fenyítéssel fenyeget A végvári vitézek hõsi halála

IX. A házi feladat kijelölése: Írj 4-5 mondatot arról, milyen lehetett az apródok egy napja Szondi életében!

2. óravázlat Az óravázlatot készítette Béresné Posta Margit tanárnõ, a balmazújvárosi Kalmár Zoltán Általános Iskola magyar szakos pedagógusa.

Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Az óra menete I. Modulációs-hangerõváltási gyakorlat: • Formája: – A hetesek jelentése után a tanulók maradjanak állva. Az ülhet le, aki tudja, melyik versbõl valók a következõ fõnevek. – Völgy, virágok, nyárfa, hó, nyár, szív, kikelet… Egyre több fõnév hangzik el, az utolsóként leülõ megnevezi a verset. (Petõfi Sándor: Szeptember végén)

57


6/24/2011

1:36 PM

Page 58

• Kérdések, utasítások: – Mondjuk el a vers 1. versszakát úgy, hogy az 1. sort némán, a 2. sort suttogva, a 3.-at közepes hangerõvel, a 4. sort hangosan, majd az 5–8. sorig fordítsuk meg a hangerõt, folytassuk hangosan és fokozatosan halkuljunk el!

II. Ismétlés-motiváció • Formája: – Az írásvetítõn is megjelenik a versszak. • Kérdések: – Hogyan folytatódik a vers? (Elhull a …) – Mi a vers mûfaja? (elégia) – A versben néhány betût színessel kiemeltem, annak a költõnek a nevét találjuk meg benne, kit Petõfi példaképeként tisztelt. Verset is írt róla. (Csokonai) – Mi lehetett a közös a két költõben? (népiesség, hazaszeretet…) • Utasítások: A tankönyvet kinyitjuk a 161. oldalon. – Tegyük ki Csokonai arcképét a tábla szélére!

III. Célkitûzés: A mai órán is egy Csokonai-költeménnyel ismerkedünk meg.

IV. Elõkészítés: Elõzetes feladatként négyfõs csoportok alakulnak, s egy, a remény jelentésével kapcsolatos négysorost oldanak meg, valamint egy puzzle-t raknak ki. • Utasítások, kérdések: A feladatlap a csoportvezetõ elõtt van, a puzzle-t arra a tanulóra bízza, akit tud nélkülözni a feladatsornál. (A négysoros megoldása: Melléknevek: örök, kitartó, boldog, szép… Igék: bizakodik, vágyódik, hisz… Rokon értelmû: hit, vágyakozás, bizakodás… A puzlen Lilla arcképe) Kitesszük Lilla képét a költõi portré mellé. Néhány szót ejtünk kettejük kapcsolatáról.

V. Megfigyelési szempontok • Utasítások, kérdések: Az osztály gondolattérképének kicsinyített mását kapják meg a csapatok, a csoportvezetõk olvassák fel a nekik szánt feladatot!

VI. Megismerkedés a szöveggel (tanári bemutató olvasás) – Életének melyik szakaszában írhatta e versét a szerzõ? Milyen a költemény hangulata? (sok csalódás érte már a költõt, egyre komorabb a hangvétel)

58


6/24/2011

1:36 PM

Page 59

VII. Szövegfeldolgozás A gondolattérkép kérdéseinek megbeszélése: – Csokonai érzései (csalódottság, bizakodás, reménytelenség…) – A költõ gondolatai (Nem bánná, ha nem olvasnák a verseit, csak Lilla lenne az övé…, Már nincs célja az életének…) – Csokonai reményei (könyvkiadás, tanítói állás, házasság…) – A remény jelzõi, megszemélyesítése (csalfa, vak, földiekkel játszó, égi, kecsegtet, megcsal, biztat…) – A költemény metaforái (a Remény = védangyal, isten, istenség, lágy trillák = a versek) • Kérdések, utasítások – Milyen szófajú szó a remény? (fõnév, elvont fogalom) – Minek nevezi a költõ a reményt a versben? (védangyal, istenség) – Mitõl véd meg a remény bennünket? (az elkeseredettségtõl…) – Hogyan viselkedünk ezzel az „istenséggel” szemben? (bókolunk neki) – Hogyan kezdõdnek ezek a bókoló mondatok? (Bárcsak …, Ó, ha én is …, De jó volna …) – Mi volt a költõ leghõbb vágya? (Lilla szíve) – Minél tartotta nagyobbra a szerelmi boldogságot? (hírnév) Keressétek ki ezt a részt a versben! – Megkérem az osztály egyik tanulóját, hogy rakja fel a táblára a költemény négy versszaka alapján készült képeket a megfelelõ sorrendben. Közben meghallgatjuk egy tanuló elõadásában a Tavaszi szél vizet áraszt címû dal egy részletét. – Melyik versszakhoz kapcsolnátok a dalt? (2. vsz.) – Egyetértetek-e a táblára felrakott képek sorrendjével? – Keressetek egy-egy odaillõ sort az illusztrációkhoz! – Milyen színekkel festenétek ki a képet? – Adjunk címet a képeknek! 1. kép: pl.: Védangyalunk, a remény (a kép alá írjuk) 2. kép: pl.: Tavaszi virágoskert – Milyen illatú ez a kert? Melyek a hangjai? (virágillat, csörgõ patak, madárdal…) 3. kép: pl.: Pusztuló, hervadó kert – Milyen hangok jellemezhetik ezt a tájat? (esetleg varjú károg, zord szél süvít…) 4. kép. pl.: Búcsú a reménytõl – Melyik a versszak legszomorúbb része? („Fáradt lelkem égbe, / Testem földbe vágy.”) – A versszakok közül melyek témája hasonló? (1. versszak, 4. versszak A/Av remény és reménytelenség 2. versszak, 3. versszak B+/B– tavaszi és téli kert) – Milyen ritmusa van még a versnek? (idõmértékes verselésû, keresztrímes) – Ritmizáljuk a négy elsõ sort! – Milyen verslábak fordulnak elõ? (trocheusok és spondeusok) – Szerintetek hol volt ez a kert? (a költõ a lelkében érzett tavaszt majd téli hideget) – A kert a boldogság és a boldogtalanság érzését hivatott a versben kifejezni. – Hogyan nevezzük az egész versszakon vagy akár költeményen végigvonuló metaforát és megszemélyesítést? (allegóriának) – Ez a vers egy allegorikus költemény. – Ismerkedjünk meg az allegória két változatával a tankönyv 162. oldala alapján! – Mi lehet a vers mûfaja? Az elmúlás gondolata jelenik meg… (elégia) Párkeresõ játék következik. (A tankönyv csukva van.) – Ebben a mûben is elõfordulnak ma már nem használatos, ismeretlen szavak. Értjük-e a jelentésüket? Megtaláljuk-e a mai megfelelõjüket?

59


6/24/2011

1:36 PM

Page 60

Mindenkinek az asztalán található egy rózsaszín vagy egy kék színû szókártya. A meleg színû lapokon a régies vagy idegen eredetû kifejezések olvashatók. A rózsaszín kártyatulajdonosok keresik a párjukat hangos bekiáltással egymás után. A kékek figyelik, melyik szó rokon értelmûjét tartják a kezükben. Pl.: hímetlen = sivár, puszta… kisûlt = a naptól kiégett… méltatlan = nem alkalmas rá…

VIII. Összefoglalás • Kérdések, utasítások: – Mennyire figyeltél az órán? Guggolj le, ha igaz az állítás, állj lábujjhegyre, ha hamis! Pl.: – Csokonai a szerelmi boldogságot nagyobbra tartja, mint a költõi hírnevet. (igaz) – Ebben a költeményben fellelhetõk a ballada sajátosságai. (hamis) – A költõ úgy érzi, már verset írni sincs kedve. (igaz) – Csokonai szerette a természetet. (igaz) – Ma egy epigrammával foglalkoztunk. (hamis) – Ez egy allegorikus mû. (igaz) – Ebben a versben szerelmének udvarol a szerzõ. (hamis) – Te miben reménykedsz? (rövid válaszok) – No, itt az alkalom, hogy a reményhez fohászkodjon valaki, hogy kívánságai teljesüljenek. Ki szeretné megszólítani a táblán lévõ védangyalunkat? (Pl.: Kedves védangyal, segíts nekem abban…) Egy tanuló elmondta kívánságait a reménynek. Én pedig abban reménykedem, hogy még sokáig érvényben lesz az a mondás, hogy a remény hal meg utoljára. – Mi a jelentése a közmondásnak? (megbeszélés)

IX. A házi feladat kijelölése Írásbeli: Írj 5-6 mondatos fogalmazást Húsz év múlva címmel! Szóbeli: Tanuljátok meg a költeményt!

60

TARTALOM Bevezető gondolatok ..................................................................................................................... 3 A kerettanterv, a tankönyv és a munkafüzet .................................................................................. 3 A 7. évfolyamos irodalom-taneszközök szerkezete, felépítése. Módszertani javaslatok .............. 8 Tanmenetjavaslat ......................................................................................................................... 15 Megoldókulcsok .......................................................................................................................... 35 Óravázlatok .................................................................................................................................. 55

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához

Recommend Documents