Radóczné Bálint Ildikó Kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Radóczné Bálint Ildikó

Kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

irodalom_6_kk.indd 1

2014.05.30. 11:41

Szerző Radóczné Bálint Ildikó Szerkesztette Füzesiné Széll Szilvia

Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–060536 ISBN 978-963-328-301-1 © Radóczné Bálint Ildikó, 2014 1. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. Tel.: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Tördelés, nyomdai előkészítés Névery Tibor (TypoStúdió Kkt.) Terjedelem: 11,33 A/5 ív Tömeg: 225 g


2014.05.30. 11:41

Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

1. Bevezető gondolatok „A pedagóguspálya minden más pályánál tágasabb, határtalanabb, s mint a Nílus termékeny vize, túlárad saját partján.” (Gyergyai Albert) Elkészült a 6. évfolyamos tankönyv és munkafüzet átdolgozása az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervi előírásoknak (2012) megfelelően. Munkánk során arra törekedtünk, hogy taneszközeinket jobbá, vonzóbbá tegyük, amelyekből tanítani és tanulni könnyen, kedvvel lehet. A 6. évfolyamos irodalomkönyv fő fejezetei a következők: 1. „Szeretem a könyvet, és hiszek benne”; 2. Monda, rege, ballada („És azóta hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra”); 3. Arany János: Toldi; 4. Gárdonyi Géza: Egri csillagok; 5. Lírai művek („Egy dallam visz, de keresztezi száz”); 6. Kalandok, próbatételek, hősök („Hős harc az Élet és megélni szép”). Az irodalmi szövegek kiválasztásánál a Nat és a kerettanterv útmutatóit vettük figyelembe. Ahol a művek között választani lehetett, ott a klasszikus mű és a modern, mai alkotás összhangjának a megteremtésére törekedtünk. Igazán mai, kortárs szerzők művei is bekerültek a könyvbe, többek között Tóth Krisztina Lusták dala és Varró Dániel Email című verse. A szemelvényanyagot úgy válogattuk össze, hogy alkalmas legyen a különböző nevelési területek, így az erkölcsi, az esztétikai, a hazaszeretetre és a családi életre nevelés biztosítására. Ugyanakkor törekedtünk a helyi kulturális hagyományok bekapcsolására is, ösztönöztük a tanulókat ezek felkutatására. Ahol lehetőség volt rá, ott éltünk a tantárgyak közötti koncentrációval is. Az irodalomkönyvben a művekhez kapcsolódva – a rózsaszínű háttérben – olyan ismeretterjesztő szövegeket közlünk, amelyeket olvasmánynak szánunk, és reményeik szerint újabb kutatómunkára ösztönzik majd a gyerekeket. Ízelítőül néhány téma: Lajos király viselt dolgai, A lovagi fegyverzetről, A bikaviadalokról. A 65 órára tervezett könyv Kuckóiba pedig olyan művek kerültek, amelyeket kiegészítő anyagnak szánunk, és jó szívvel ajánlunk feldolgozásra a helyi tanterv időkeretéből tervezhető órákra. A könyvben együtt szerepel az elmélet és a gyakorlat. Az irodalomkönyvbe természetesen nem írhat a tanuló, írásbeli munkáit a füzetben és a munkafüzetben végzi. A feladatok a tankönyv és a munkafüzet esetén is kiváló alkalmat teremtenek a differenciálásra, a kooperatív tevékenységformákra. A tankönyvi feladatok előtti kis ikonok a munkaformákra tesznek javaslatot (Párban dolgozz!, Csoportban dolgozz!), és a füzetben való munkavégzésre buzdítanak (A füzetben dolgozz!). A tankönyvben és a munkafüzetben is jelentősen nőtt a szeriális képességeket fejlesztő feladatok száma, az ér dekes és játékos kérdések valamennyi kompetencia fejlesztését szolgálják. Az Irodalom 6. tankönyv és munkafüzet elkészítésekor fontosnak tartottuk, hogy egy osztályon belül a jobb képességűek és a fejlesztésre szorulók számára is megfelelő kérdésekkel, feladatokkal történjen az anyag feldolgozása. Az ötödik évfolyamhoz képest már nagyobb hangsúlyt helyeztünk a műelemzési gyakorlatok megismertetésére, folytatására. Ugyancsak nagyobb szerepet kaptak az irodalomelméleti ismeretek is, amelyek pontos elsajátítása a műelemzésben és a műértő olvasás kialakításában elengedhetetlen. Az irodalomelméleti fogalmak mindig alkalmazás közben, magyarázattal, meghatározással együtt jelennek meg. A könyvben a megjegyzendő fogalmak vastagon vannak kiemelve, illetve a könyv végén találhatók a Fogalomtárban. Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításában és formálásában. A legfontosabb feladat az irodalom megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. Mindehhez kívánunk eredményes munkát és sok sikert!

3 irodalom_6_kk.indd 3

2014.05.30. 11:41


2. Alapelvek, célok, fejlesztési feladatok 2.1. Alapelvek, célok Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú ismerete és árnyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás, az önismeret kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az anyanyelvnek kulcsszerepe van a nemzeti és kulturális önazonosság, tudatosság és kifejezőképesség, az erkölcsi, az esztétikai, a történeti és a kritikai gondolkodás kialakításában is. Az anyanyelvnek mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti az aktív részvételt a társadalom közösségeiben, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létrehozásában, megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok megfelelő ismerete segíti az idegen nyelv elsajátítását. Az anyanyelvi képzés befolyásolja és támogatja a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója, alakítója: a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének, az esztétikai és érzelmi nevelésnek, a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Ezért alapvető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes folyamatában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására, így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben lévő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ugyanakkor különböző képességterületeket fejleszt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sok oldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv, valamint az Informatika műveltségi területek tartalmaihoz és céljaihoz.

2.2. Fejlesztési feladatok 2.2.1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása  Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. A kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése.


2014.05.30. 11:41


 A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben.  Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában.  A hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése.  Alkalmazkodás a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez az árnyalatok érzékeltetésére.  Saját vélemény megfogalmazása és megvédése érvekkel. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben.  Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Ismert szövegek megjelenítése drámajátékkal. Különféle dramatikus formák kipróbálása (például bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat).

2.2.2. Olvasás, az írott szöveg megértése  Különböző szövegek néma és hangos olvasása. A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlása (például felkészülés az olvasásra, az előzetes tudás előhívása, jelentésalkotás, jóslás, következtetés, értelmezés, értékelés, kérdések, reflektálás a szövegre, összefoglalás). A z életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás. Az értő olvasás bizonyítása feladatmegoldással. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása. N yomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése. Az információs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. K reatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás).  S zövegek műfaji különbségének érzékelése (például mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés). A z olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és megosztása. Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. N éhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.

2.2.3. Írás, szövegalkotás  Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő, olvasható, esztétikus és rendezett írásmód gyakorlása.  Rövidebb szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban és műfajokban.  Alapvető nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása.  Különböző nézőpontú rövidebb fogalmazások írása. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása).  Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (és elektronikus) forrásokból; írásba foglalás tanári irányítással, csoportosan és önállóan.

2.2.4. A tanulási képesség fejlesztése  Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon használata). Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. A tapasztalatok megosztása.  Feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás).


2014.05.30. 11:41


 Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához.  Különböző információhordozók, például vizuális, audiovizuális, elektronikus, az internet jellemzői, kommunikációs funkciói és kultúrája. Szövegek vizuális környezetének elemzése, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben.  Kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján.  Információk, adatok visszakeresése tanári irányítással. A szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggések felismerése, következtetések levonása.  R itmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált (koncentrációs) memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák. A szöveges emlékezet aktivizálása, szövegek pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése.

2.2.5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről  Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésében (például rokon értelmű szavak gyűjtése).  Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén).  A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése.  Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének felismerése a korosztálynak megfelelő szinten.

2.2.6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése  Az olvasás örömének megtapasztalása.  Tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás.  Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel: ezek közös és önálló olvasása és feldolgozása a klasszikus, a kortárs magyar és világirodalom köréből.  Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése.  Ismerkedés különböző lírai műfajokkal.  A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma). A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése.  A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése.  Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások olvasása.  A megismert narratív formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban, az írásbeli fogalmazásokban.  Történetek főszereplőinek azonosítása. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása.  Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése.  Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet.  Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzetek dramatizált megjelenítése. Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti különbségekről.  A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása példák alapján.  Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése és megbeszélése. A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya.  Mesei motívumok, ismétlődő nyelvi, szerkezeti jellemzők azonosítása.  Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásával.


2014.05.30. 11:41


2.2.7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése  Beszélgetések a szép és a csúnya fogalmának tartalmairól, használatáról.  Beszélgetések a jó és a rossz fogalmának tartalmáról. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi helyzetekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége.  Mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban (például bábjáték).  A műélvezet megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus és a zene révén.  A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása. A kulturális sokszínűség mint közösségépítő erő megfigyelése.


2014.05.30. 11:41


3. A 6. évfolyamos irodalom-taneszközök szerkezete, felépítése. Módszertani javaslatok 3.1. Ismétlés, ismerkedés A munkafüzet az 5. évfolyamos tananyagra épülő ismétléssel kezdődik. Az ismeretek alapos felidézése és a képességek, készségek mérése több okból is szükséges. Segítségükkel feltárhatjuk a fő hiányosságokat, a típushibákat, megismerhetjük tanítványaink képességeit. Ezek ismeretére építhetjük későbbi munkánkat, és erre alapozhatjuk a differenciált tevékenységformákat. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mérését pedig a Kézikönyvben található értékelőlap alapján végezhetjük. Az első órákon ismertessük meg tanulóinkat a tankönyv és a munkafüzet fő témaköreivel! A taneszközök felépítését tanítványaink már ismerik, ennek ellenére elevenítsük fel a legfontosabb rendezőelveket! Így azt is, milyen elvek szerint osztottuk a rájuk váró feladatokat két részre! A kék színű részben található Feladatok kérdések leginkább a műelemzés hagyományos elemeire, így a cselekményre, a helyszínre, az időre és a szereplőkre kérdeznek rá, míg a Kapcsolódó kérdései a szöveg egyes kifejezéseinek magyarázatára biztatnak, illetve alkotó, kutató és játékos feladatokkal igyekeznek motiválni. Sokszor leszünk kíváncsiak a gyerekek véleményére, érveikre és személyes tapasztalataikra is. A tankönyv és a munkafüzet írásakor nagy gondot fordítottunk a képanyagra. Sok kérdés és feladat irányul magukra a képekre is, bízunk benne, hogy segítségükkel még hatékonyabbá tehetjük tanulóink szövegértését.

3.2. „Szeretem a könyvet, és hiszek benne” Fekete István írásával indul a nagy „kalandozás”, ezzel a művel szeretnénk tanítványainkat ráhangolni a hosszú nyári szünet után az olvasásra, az irodalmi művek hangu(Fekete István: A könyv) latára. „…csak akkor kapsz a könyvektől valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit.” Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a gyerekek megért(Márai Sándor: Az igazi) sék: az olvasás során nemcsak a szövegek elsődleges, szó szerinti jelentésére kell figyelniük, hanem meg kell fejteniük a művek üzenetét is. Fekete István az egyik legismertebb és legolvasottabb magyar író, akinek Február című novellájával már 5. évfolyamon megismerkedtek tanítványaink. Alsó tagozatban pedig találkoztak – többek között – a Vuk című, nagysikerű regényével. Az író A könyv című, lírai hangulatú vallomásában mi másról szólhatna, mint a könyvekről, illetve azok egyik fajtájáról, az iskolai könyvekről. Mindannyian tudjuk, hogy a könyvekben rejlő tudást, bizony, nem kön�nyű megszerezni – mindenekelőtt kitartás, szorgalom és elszánt akarat szükséges hozzá. Fekete István írása nyomán feleleveníthetjük az 5. évfolyamos irodalomkönyv A könyvek varázsa című nyitófejezetét is, benne Michael Ende Előszó helyett: szigorúan véve című meséjét és Petőcz András Internet-versét. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az olvasás szellemi élményt, örömet okoz, és jelentős szerepe van az emberiség életében. Tudatos kalandra hívjuk ifjú olvasóinkat, meggyőződésünk, hogy az élet nem teljes a művészetek, azon belül pedig a szépirodalom nélkül. Az olvasás, a könyvek révén egyre közelebb kerülhet hozzánk a világ. Örök érvényű Gárdonyi Géza gondolata: „amely napon nem olvasol, vesztesz”. Valljuk, hisszük és hirdetjük az író egy másik gondolatát is: „A könyv szeretetet ad, és szeretni tanít.”

„Szeretem a könyvet, és hiszek benne”

irodalom6_kart_eng_jav.indd 5

10/17/13 7:56:30 PM


2014.05.30. 11:41


3.3. „És azóta, hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra” A Monda, rege, ballada fejezet – a tankönyv többi témaköréhez hasonlóan – egy idézetes főcímmel indul, Arany János Rege a csodaszarvasról című költeményének egy (Arany János: Rege a csodaszarvasról) részletével. A nyitóoldalon kapott helyet Végh Antal elgon„Aki nem tudja, honnan jött, csak nehezen vagy sehogyan se érzékeli, hol tart ma. dolkodtató és egyben megfontolandó üzenete is: „Aki nem És ha nem ismeri a maga mögött hagyott utat, ugyan honnan is tudná, hová megy? Ezért értékes minden emlék, minden szó, minden múltból felvillanó kép, ami a miénk.” tudja, honnan jött, csak nehezen vagy sehogyan se érzékeli, (Végh Antal: Több nap, mint kolbász) hol tart ma. És ha nem ismeri a maga mögött hagyott utat, ugyan honnan is tudná, hová megy? Ezért értékes minden emlék, minden szó, minden múltból felvillanó kép, ami a miénk.” A fejezetben található művekkel mintegy 12-13 órában foglalkozunk, a kerettanterv ajánlásának megfelelően. A korábbi monda fejezet törzsanyagából kikerült művek egy része a Kuckóban1kapott helyet. Megismerésüket a he2 lyi tanterv időkeretéből felhasználható órákon javasoljuk. (Szerencsésebb helyzetben vannak azok az iskolák, ahol 6. évfolyamon heti három irodalomóra van, ők több időt szánhatnak a fejezet megismerésére.) Régmúlt események, híres vagy éppen kevésbé ismert emberek, különleges helyek emléTanulmányainkat a régmúlt eseményeinek felidézésével, két őrzik a mondák. A népnyelv históriának vagy igaz történetnek is nevezi őket. A monda el a szóbeli közlés jellemzőivel kezdjük. Ezt követően monbeszélő műfaj. Szájhagyomány útján megőrzött, majd később lejegyzett történet, dákkal, egy regével és három balladával ismerkedünk meg. amely valóságos elemekhez kapcsolódik. Ezek lehetnek például helyszínek, szerep A mondák megismerése egy szokások. rendszerező A résszel, a monlők, események vagy mondát csodás, meseszerű elemek is színesíthetik. dák csoportosításával kezdődik.

„És azóta, hősök párja! Híretek száll szájrul szájra”

A monda és a rege

A mondákat témájuk és tartalmuk szerint csoportosítjuk.


10/17/13 7:56:37 PM

• csatákról, kivételes képességű hősökről; • természeti csapásokról; • települések, várak, templomok stb. keletkezéséről szólnak

• a végzetről, a halálról szóló babonás történetek; • főszereplőik: képzeletbeli lények (ördög, boszorkány, szellem stb.) 1. hiedelemmondák

2. történeti mondák A mondák felosztása 3. eredetmondák

• egy-egy népcsoport eredetét, vándorlását, letelepedését mondják el; • kisebb közösségek, családok történetét őrzik; • egy-egy különleges helyi képződményt (barlang, tó, hegy) vagy eseményt örökítenek meg

A mondákban a cselekmény mindig a főszereplő köré épül. Az azonos témát feldolgozó mondákközött mondakört alkotnak (például honfoglalás kori mondakör, stb.)Markóp, A mondák kapott helyet A csodaszarvas, A fehér ló mondája, a Mesés Hunyadi-mondakör várak, Mátyás király meg A mondák és lejegyzését a nemzeti múlt ésAakönyveinket hagyományok iránti lelkes a Kuckóban pedig Aösszegyűjtését magyarok eredete és a Csörsz árka című történet. jól ismerőknek azonnal érdeklődés el a korához 19. században. Orbán Balázs és Ipolyi Arnold nyomdokain feltűnhetett, hogy indította a honfoglalás és a Hunyadi-mondakörhöz tartozó mondák mellett egy haladvármonda is va aBenedek Elekközé. folytatta a munkát. Napjaink legelhivatottabb gyűjtője Válaszúton (Ro- bobekerült szemelvények Szívesen tettünk eleget a kerettantervi előírásnak, hiszenaígy egy szép, ravasz szorkányt is megismerhetnek a gyerekek a parajdi várat építtető gyönyörű és ördöngös Rapsonné személyében. mánia) élő Kallós Zoltán. A mondák olvasásaórákon során elengedhetetlen feladatunk a műfaji után sajátosságok Hasonlíttassuk A következő – az alsó tagozaton olvasottak – újabbfelismertetése. magyar mondákat ismer- össze a mondai jellemzőket a meseiasajátosságokkal, fel a fő különbségeket! Nagyonezért fontoshasznos feladatunk egész évben hetsz meg. Ezekben történetekbentárjuk is keveredik a mese és a valóság, és érde– így ekes fejezet megismerése során is – a hangos, kifejező olvasás gyakorlása. Fordítsunk nagy hangsúlyt a cselekolvasnivalót jelentenek majd számodra. ménymondásra, a tömörítésre és a vázlatírás gyakorlására is!


2014.05.30. 11:41


A mondák tanítása során elkerülhetetlen a koncentráció a korábban megismert Mátyás-mondákkal és a történelemórákon tanultakkal. A témakör lehetőséget nyújt régiónk kulturális hagyományainak, a helyi mondák a felkutatására és elemzésére is. A mondák megismerése során írassuk meg tanítványainkkal az első (házi) fogalmazást. (A közlésmódja elbeszélés legyen, leíró és párbeszédes részekkel.) Az irodalmi dolgozat lehet egy ismert monda részletének bővítése vagy egy új történet megírása is. Az én tanítványaim szívesen írnak helyi mondát, és adnak magyarázatot fogalmazásaikban városunk településrészeinek (például Bánlak, Szigetkert) vagy a környező határterületek elnevezéseire (például Telekföld, Virágoskút) kitalált történetekkel. Jobbnál jobb munkák születnek ilyenkor. A fejezet Arany János Rege a csodaszarvasról című költeménye mellett egy népballadát (Kőmíves Kelemenné) és két műballadát (Vörösmarty Mihály: A buvár Kund, valamint Arany János: A walesi bárdok) is tartalmaz. A balladák tanítása során nemcsak a balladai sajátosságokra helyeztünk nagy hangsúlyt, hanem Vörösmarty művének megismerésekor az időmértékes verselés fő sajátosságaira, a rövid és a hosszú szótag fogalmának megér tésére és a leggyakoribb verslábak megismerésére is. A balladák olvasása és értelmezése nagy tanulói aktivitást igényel, a sűrített cselekmény és a töredékesség miatt a cselekmény megértése bizony gondot okozhat a gyerekeknek. Ezért kiemelten fontos a részletes tanári magyarázat, a megértés hiányosságainak mihamarabbi észlelése. A ballada műfaji ismertetőjegyeinek megismerése során tudatosítsuk tanulóinkkal, hogy a ballada mindhárom irodalmi műnem jellegzetességeit egyesíti magában, vagyis epikai, lírai és drámai elemei is vannak. (Bízunk benne, hogy a tankönyv 35. oldalán lévő magyarázat is segít a megértésben.) Ösztönözzük a gyerekeket a búvárkodásra, olvassanak el minél több balladát, és írjanak címeket a munkafüzetben (16. oldal) szereplő különböző témákhoz! (Például Kallós Zoltán Balladák könyve című gyűjteményéből.) A balladák kiváló lehetőséget nyújtanak az emberi döntések, választások, erkölcsi kérdések megvitatására, a vélemények kifejtésére. Végeztessünk gyakorlatokat az ítélőképesség, az erkölcsi érzék fejlesztésére, a jó és a rossz, az igazság és az igazságtalanság, továbbá az ítélkezés mint cselekedet felismerésére. A művek elemzése során emeljük ki az érzelmek, gondolatok megjelenítését, figyeltessük meg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatát. Törekedjünk arra, hogy az elemzett alkotások szerkezetét és jelentésrétegét egyre önállóbban értelmezzék tanulóink. A fejezet művei kiválóan alkalmasak a dramatizálásra, éljünk a játék, a színjátszás lehetőségével. Készíttessünk tanulóinkkal beszámolókat a művek keltette élményekről. A memoritereket a Nemzeti alaptanterv a követ kezőképpen határozza meg: egy népballada, Arany János egy balladája, Rege a csodaszarvasról (részlet). Népballadának a Kőmíves Kelemenné című művet, Arany-balladának A walesi bárdok című alkotást ajánljuk. (Utóbbi helyett a Szondi két apródja című balladát is választhatjuk 7. évfolyamon.) A témakört összefoglalás zárja, ellenőrzésre, számonkérésre az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozatát ajánljuk (A és B változatban). A Kuckóban a már említett A magyarok eredete és a Csörsz árka című mondák mellett helyet kapott Szent László király legendája és Gárdonyi Géza Isten rabjai című regényének egy részlete is.


2014.05.30. 11:41


3.4. „Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem” – Arany János: Toldi A fejezet elején, a Mozaikok Arany János életéből című leckében Arany János életével ismerkedünk meg (a mozaik szerű elrendezés már ismert lehet az 5. évfolyamos irodalomkönyvből). Bízunk benne, hogy ez a feldolgozás a korábbiakhoz képest eredményesebb és hatékonyabb lesz. A megértést segítik a tankönyv és a munkafüzet feladatai is. (A 7. évfolyamon Petőfi Sándor és Arany János életútjáról részletesebben is tanulunk. Hosszabb, térképpel illusztrált életrajz is megkönnyíti majd két költő életútjának a megismerését.) Mozaikok Arany János életéből

5.

Ismerkedjetek meg a költő életrajzával a számozás sorrendjében!

4.

6.

Vándorlás, színészélet, katonaság

A Kisfaludy Társaság1 pályázata

Az 1846-os év fordulatot jelentett a pályafutásában. A Kisfaludy Társaság felhívására megírta a Toldit, amellyel meg is nyerte a pályázatot.

7. 8.

Ercsey Julianna

Arany János

9.

Az utolsó évek

1876-ban lemondott akadémiai főtitkári állásáról. Idejének jó részét a Margit-sziget tölgyfái alatt töltötte Kapcsos könyvével. Ebbe jegyezte le az Őszikéket, megrendítően szép öregkori lírai verseit és balladáit. 1882. október 22-én halt meg Budapesten.

Születési ideje és helye

Nagyszalontán született, 1817. március 2-án. (A település ma Romániához tartozik.)

1

Kisfaludy Társaság: magyar írók, költők egyesülete volt. Az elhunyt Kisfaludy Károly író iránti tiszteletből nevezték el így. A társaság célja az volt, hogy pályázatok hirdetésével buzdítsa a fiatal magyar költőket, és anyagi támogatásban részesítse őket

62 irodalom6_kart_eng_jav.indd 62

A Kisfaludy Társaság igazgatója, az Akadémia titkára

1860-ban elfogadta a Kisfaludy Társaság igazgatói állását, és Pestre költözött. 1865-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia titkárának, majd főtitkárának. A hivatali munka azonban elvette idejét az írástól. Arany továbbra is visszavágyott a szülőföldjére.

Szülei, testvére

1.

Nemzetőr, szerkesztő, tanár

1848-ban, a forradalom győzelme után egy ideig Aradon volt nemzetőr, és a Nép Barátja című lapot szerkesztette. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült, lakását, jegyzői állását is elvesztette. 1851–59-ig Nagykőrösön, a gimnáziumban magyar irodalmat és latin nyelvet tanított.

Iskolái

Arany György és Megyeri Sára már 55, illetve 45 évesek voltak, amikor tizedik gyermekük megszületett. Mégsem népes családba érkezett a legkisebb, hiszen a gyermekek közül csak a legidősebb nővére, Sára élt. Az idősödő szülők féltő gonddal óvták, gyöngéd szeretettel nevelték fiukat.

„Mostan emlékezem az elmult időkről, Az elmult időkben jó Tholdi Miklósról, Ő nagy erejéről, jó vitézségéről; Csuda, hogy mindeddig sem emlékeztünk erről.” (Ilosvai Selymes Péter: Az híres-neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história)

Házasság, gyerekek

Tanulmányait a nagyszalontai iskolában kezdte, ahol tíz éven át tanult. Már több nyelven olvasott, amikor 1833ban a debreceni kollégiumba került. A tandíj megfizetése komoly gondot jelentett a családnak, ezért egy időre abbahagyta a tanulmányait. Csak 18 évesen tért vissza a kollégiumba, az iskolát azonban nem fejezte be.

2.

(Arany János: Toldi)

Az aljegyzői hivatallal lakás és jó fizetés járt, így feleségül vehette szíve választottját, Ercsey Juliannát. Két gyermekük született: Juliska és László.

Tizennégy évesen segédtanító lett, hogy szülei terhein könnyítsen. Néhány évvel később Kisújszállásra ment, egy esztendeig tanított ott. Megpróbálkozott a „hivatásos” színészettel is: 1836-ban egy vándorló társulathoz szegődött. Fél év múlva végleg hazatért Nagyszalontára, ahol 1840-ben „kis-nótárius” (aljegyző) lett.

3.

„Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem”

63 10/17/13 7:59:33 PM


10/17/13 7:59:37 PM


10/17/13 7:59:28 PM

Az alsó tagozaton tanulóink szinte egyáltalán nem találkoztak Arany János műveivel, ezért a korábbi ismeretekre alig alapozhatunk. Feleleveníthetjük viszont az ötödik évfolyamon megismert életképet, a Családi kört. Arany János elbeszélő költeményével körülbelül 19 órában foglalkozunk. Nagy hangsúlyt fordítunk az epikus művek szerkezeti felépítésének elmélyítésére, de számos új, a kerettantervben megjelenő kulcsfogalommal is megismertetjük a tanulókat. Kiemelt feladatnak tekintjük a közel százhetven éves szöveg szavainak, szókapcsolatainak magyarázatát, azok megértetését. Mindezek nélkül ugyanis minden további képességfejlesztő munkánk hiába valóvá válik. A mű feldolgozásának néhány ajánlott szempontja:  a cselekmény logikai menete, az epizódok szerepe;  a mű szerkezete, az epikus művek szerkezeti egységei;  jellemfejlődés, jellemábrázolás, jellemzési eljárások;  a költői (elbeszélői) előadásmódok, az indulati-érzelmi feszültség fokozásának eszközei;  Arany János nyelvhasználata;  költői kifejezőeszközök, szóképek, nyelvi alakzatok;  verselés (hangsúlyos verselés, felező tizenkettes, sormetszet), rímfajta;  mesei és népi motívumok;  a János vitéz és a Toldi összehasonlítása. Az epikus művek szerkezeti felépítésével 5. évfolyamon, a János vitéz feldolgozása során ismertettük meg a gyerekeket. A Toldi olvasásakor felelevenítjük a korábban tanultakat, ugyanakkor az előhang, az utóhang, az epizód, a mottó és a tabló fogalmával bővítjük is a korábban megismert kulcsfogalmakat. Az elbeszélő költemény elemzésekor feltárjuk a cselekmény logikai menetét, valamint az epizódok szerepét. Az elbeszélő, epikus művek legfontosabb eleme a cselekmény, amely nem más, mint az események láncolata. A Toldi szerkezete remek lehetőségként szolgál az epikus művek szerkezeti egységeinek – előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont,


2014.05.30. 11:41


megoldás – vizsgálatára. A helyszín, az idő és a cselekmény folyamatos lejegyzésére kiválóan alkalmas a munkafüzet összefoglaló táblázata (61–62. oldal). Ajánlott bejegyzéseket készíttetni ebbe az egyes énekek feldolgozása során. (Így a mű összefoglalásakor már könnyebb dolguk lesz.) Az irodalomelméleti ismeretek között a hangsúlyos verselésről, a szóképekről és a nyelvi alakzatokról már 5. évfolyamon tanultak diákjaink. Ugyanakkor számos új, a kerettanterv által a továbbhaladás feltételeként megnevezett kulcsfogalommal bővülnek az ismeretek. Így az allegóriával, a körülírással, a metonímiával, a szótőismétléssel és a túlzással is. Munkánk csak akkor lehet hatékony, ha sok időt szánunk magának a mű szövegének a megismerésére. Nagy gondot kell fordítanunk a szómagyarázatokra; hogy ezt megkönnyítsük és a szövegértést még hatékonyabbá tegyük, nagyon sok rajzos feladatot készítettünk. A Toldi tankönyvi fejezetéhez – a többi részhez hasonlóan – új illusztrációk készültek. A rajzok megfigyelésénél építhetünk az úgynevezett „sasszem” elnevezésű feladatra: a tanulók adott ideig néznek egy képet, majd becsukják a könyvet, és válaszolnak a képre irányuló kérdéseinkre. Akár „jóslásra” is felhasználhatjuk a rajzokat még a szöveggel való ismerkedés előtt. Munkánk során soha nem feledtük, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításához és formálásához. Arany János műve remek lehetőséget nyújt többek között az erkölcsi, valamint az esztétikai érzék fejlesztésére, a hazaszeretet érzésének elmélyítésére, továbbá a családi életre való nevelésre is. Kiemelt szerepet szántunk az olyan feladatoknak, amelyek a gyerekek véleményére kíváncsiak, és az azokra adandó válaszhoz érvek felsorakoztatása szükséges. A feldolgozás során számos lehetőségünk nyílik arra, hogy erkölcsi kérdéseket vitattassunk meg, érveket és ellenérveket fogalmaztassunk meg tanítványainkkal (például a vitéz halálát követően bírósági tárgyalást rendezhetünk, enyhítő és súlyosbító körülményeket sorakoztathatunk fel a gyilkosság vagy emberölés kérdésében.) Sokféle változatos feladat segíti a kulcsszavak keresését, a vázlatírást és az énekek szerkezeti egységekre bontását is.

Feladatok, kérdések 1. Az Első ének három szerkezeti egységre tagolódik. Rendelj versszakokat a következő vázlatpontokhoz! Az alföldi táj bemutatása

A Miklóst bemutató alakrajz

A fiú találkozása Laczfival és vitézeivel

2. Készíts táblázatot, amelyben a történet előrehaladtával felsorolod a Miklóst ért sérSok dicsérő szót kaptunk az 5. évfolyamos tankönyv és munkafüzet ismeretterjesztő szövegeiért. Ezt a gyakortéseket és a fiú erejét bizonyító próbákat! Keress összefüggést a sértések és az erőlatot folytattuk, és a Toldi énekeihez – a könyvbe és a munkafüzetbe is – szép számmal illesztettünk ilyen jellegű próbák között! szövegeket. Ezek az irodalmi művek helyszíneihez, szereplőihez, motívumaihoz stb. kapcsolódnak. Ízelítőül néErőpróba Lajos király viselt dolgai. hánynak a címe: Így élt Arany János, ASértés lovagi fegyverzetről, A szekérről, A farkasokról, 1. Laczfi parasztnak nevezi Miklós a vendégoldallal mutatja meg Miklóst („Hé, paraszt!”) a Budára vezető utat 12 irodalom_6_kk.indd 12

2014.05.30. 11:41

3. Olvasd el újra a 6. és 7. versszakot!


A tankönyvben és a tanmenetjavaslatban jelöltük a memoritereket, azt a tizenkilenc versszakot, amelyeket megtanulásra javaslunk. Ezek helyett természetesen más strófákat is ajánlhatunk tanítványainknak. Gyakorló pedagógusként tudom, milyen nagy kedvvel illusztrálják a gyerekek a mű egyes jeleneteit. Az igényes munkákat szorgalmi jeggyel értékelem, amely igen ösztönzően hat a gyerekekre. Az elkészült rajzok, bábok és albumok jó szolgálatot tesznek a tanórákon, különösen az összefoglaló órákon. Nagyon szívesen végzik a tanulók az alábbi feladatot is. Legyen neked is Toldi-albumod! a) Készíts rajzokat a Toldi részeihez! Írj hozzájuk egy-egy jellemző mondatot vagy idézetet! b) Keress illusztrációkat a költeményhez! Díszítsd az albumodat olyan fotókkal, rajzokkal is, amelyek a történethez kapcsolódnak (például szénásszekér, kútágas, vitézek)! c) Búvárkodj az interneten és a könyvtárban! Gyűjts rajzokat Toldiról! A neked legjobban tetszőt is ragaszd bele az albumodba! d) Az összefoglaló órára rendezzetek kiállítást az elkészült munkákból! Mindenki azon az oldalon nyissa ki az albumát, amelyet a legszebbnek tart! Arany János művét a Kisfaludy Társaság pályázatára írta, a Toldi keletkezésének tehát fontos előzménye volt a népiesség, hiszen a kiírás szerint feltétel volt, hogy „Forma és szellem népies legyen”, és a hősnek még elevenen kellett élnie a nép emlékezetében. Feltétlenül fogalmaztassuk meg a tanulókkal, hogy a műalkotás függ attól a kortól, amelyben keletkezett. A mű feldolgozása során igyekezzünk minél több lehetőséget adni a szóbeli megnyilvánulásra! Sok alkalom nyílik beszámoló, kiselőadás készítésére is (például a történelmi kor, Nagy Lajos király, fegyverek témában). A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük (A és B változatban). Javasoljuk, hogy az első irodalmi dolgozatot az elbeszélő költemény feldolgozása során/után írják meg a tanulók. (A műfaja lehet elbeszélés leírással.) Ajánlott fogalmazási témák:  „Fuss, ha futhatsz, Miklós!”  Küzdelem a farkasokkal  Menekülnek a pestiek  A cseh bajnok legyőzése

3.5. „Tűz-víz között, Megütközött kis Magyarország” – Gárdonyi Géza: Egri csillagok A házi olvasmány feldolgozásával mintegy 9 órában foglalkozunk. Az Egri csillagok elolvasása sok időt vesz igénybe, ezért már az ötödik évfolyam végén ajánlhatjuk a művet ta nítványainknak. Ráhangolhatjuk őket a regényre műrészle tek felolvasásával és Várkonyi Zoltán által rendezett film néhány jelenetének a bemutatásával is. Már ekkor adhatunk olyan feladatokat, amelyek egyszerűen, kevés írásbeli munká val megoldhatók. (Így nem veszélyeztetjük az olvasás él ményszerűségét.) Kigyűjthetik például a helyszíneket, a fontosabb eseményeket, a jelentős évszámokat és a többször vis�szatérő tárgyakat. A nyáron történő elolvasásnak azonban megvan az a veszélye, hogy tavaszra (hiszen ekkor dolgozzuk fel a művet) a regény sok részlete már feledésbe merül. Az utóbbi években én a következő módszert dolgoztam ki ennek elkerülésére: novemberben újra feladom a regény első fejezetét, így a tanulóknak mintegy két hét áll rendel kezésükre, hogy elolvassák azt. Ezután megbeszéljük a fe jezet fontos eseményeit, és az előzetes feladatok alapján számonkérésre is sor kerülhet. Utána következik a regény többi része. (Előzetes feladatként adhatjuk a munkafüzet 68–80. oldalain található gyakorlatokat is.)

„„Tűz-víz között, Megütközött kis Magyarország” (Magyarország romlásáról, ismeretlen költő) „Summáját írom Egör várának, Megszállásának, viadaljának, Szégyönvallását császár hadának, Nagy vigaságát Ferdinánd királnak.” (Tinódi Sebestyén: Egri históriának summája)

Székely Bertalan: Egri nők


10/17/13 8:02:52 PM


2014.05.30. 11:41


A mű feldolgozásának néhány ajánlott szempontja:  a regény keletkezése, forrásai;  a történelmi kor;  a regény ideje és tere;  a regény cselekménye és szerkezete;  a szereplők (történelmi személyek és költött alakok), a csoportos szereplők, a szereplők kapcsolatai és konfliktusai, Bornemissza Gergely életútja, az életutak és a történelem összekapcsolódása;  a mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.) és motívumai (hold, csillag, gyűrű, kard);  az elbeszélői nézőpont, a jellemábrázolás, az ábrázolásmód;  a műfaj: történelmi regény, kalandregény, ifjúsági regény. A házi olvasmány közös feldolgozásának előkészítésekor nagy hangsúlyt kell fordítanunk a történelmi korra, ugyanakkor az alkotó életéről és munkásságáról is szólnunk kell. Az életrajz tanítása során a portréra kell hangsúlyt fektetnünk, nem pedig az alkotó életének eseménytörténetére. Ismertessük részletesen a regény forrásait, hangsúlyozzuk, hogy az író milyen alapos kutatómunkát folytatott a mű megírása előtt, hogy annak történelmi hűségét biztosítsa!

Gárdonyi Géza regénye elején arra biztat bennünket, hogy felejtsük el a jelenkort, és legyünk részesei a történelmi kornak: „Hát csak tedd félre az idei kalendáriumot, tisztelt olvasó, és vedd elő gondolatban az 1533-it. Annak az évnek májusában élsz te mostan.” A regény megértése a történelmi ismeretek nélkül gondot okozhat, ezért fel kell elevenítenünk a 16. századi Magyarország történelmi-politikai helyzetéről tanultakat is. A történet felelevenítése, a cselekmény felidézése a korábban adott feladatok, az olvasónapló segítségével is történhet. Fontos az is, hogy tanulóink önállóan fogalmazzák meg élményeiket, biztassuk őket arra, hogy minél többször olvassanak fel számukra kedves, érdekes részeket a regényből. A tankönyv és a megújult munkafüzet kiválóan alkalmas a regény cselekményének és szerkezetének, a szereplők kapcsolatrendszerének, ismétlődő motívumainak, a fontos szerepet játszó tárgyaknak, a regény helyszíneinek felelevenítésére. Számos erkölcsi kérdés (kötelességtudat, önfeláldozás, hazaszeretet stb.) megvitatására is sor kerül a házi olvasmány feldolgozása közben.


2014.05.30. 11:41


Memoriternek az egriek esküjét jelöltük ki, szövege az irodalomkönyv 168. oldalán is megtalálható. A munkafüzeti részt összefoglalás zárja, a tanultak ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. Javasoljuk, hogy a második irodalmi dolgozatot a regény feldolgozása után írattassák meg a kedves kollégák. (A műfaja lehet levél jellemzéssel.) Ajánlott fogalmazási témák:  Jumurdzsák levele Törökországba  Török Bálint levele a Jedikulából  Dobó István levele a királynak  Bornemissza Gergely levele a feleségének

3.6. „Egy dallam visz, de keresztezi száz” A fejezetben lírai alkotásokkal és a lírai műnem sajátosságaival ismertetjük meg tanítványainkat. Az első órán a meglévő tudás felelevenítését és az eddigi ismeretek új szempont szerinti elrendezését tekintettük legfontosabb feladatunknak. Mindennapi munkánkban állandóan időszerű, de sokszor problémát jelentő feladat a tanulók olvasásra késztetése, a költészet iránti vonzalom kialakítása. Sokszor hangsúlyoztuk már, hogy az irodalomóra és az irodalomtanítás az egyik legbonyolultabb pedagógiai tevékenység. Tudomány és művészet egyszerre. A szakterület tudománya és az átadás művészete, amely a gyerekeket az irodalmat olvasó, értő és szerető felnőttekké képes nevelni. Az irodalmi mű élményeket rögzít. Maga az irodalom is emberi élmények tárolása, rögzítése és továbbadása. Munkánk során ennek az élménynek a megtapasztalását kell megkönnyítenünk. Az irodalomtanárnak abban is segítenie kell, hogy tanítványai beléphessenek a költő (író) által képzelt világba, képesek legyenek azt átélni, és tudják a történéseket értelmezni. Az „Egy dallam visz, de keresztezi száz”című tankönyvi fejezetbe olyan verseket válogattunk, amelyek – reményeink szerint – a tizenkét éves tanulókhoz közel állnak. A régebbi magyar irodalom alkotásai nem szerepelnek ebben a fejezetben, a 20. – és immár 21. – századi szerzők műveiből válogattunk. (A 7. évfolyamos irodalomkönyv A régi magyar irodalom gyöngyszemeiből című fejezetében kapott helyet Csokonai Vitéz Mihály Zsugori uram című költeménye. Ott ismertetjük meg tanítványainkat Janus Pannonius és Balassi Bálint néhány alkotásával is.) Reméljük, hogy a 6. évfolyamos irodalomkönyvbe válogatott versek hatékonyan segítik majd a lírai műnem jellegzetességeinek a feltárását. Ne kerülje el figyelmünket a fejezet nyitóoldalán olvasható gyönyörű vallomás sem:

„Egy dallam visz, de keresztezi száz”

(Szabó Lőrinc: A rét meghal)

„Ideteszem az akácról az illatot, Ideteszem a Dunáról a fényt, Leányról a mosolyt, fiúról a dacot; ebből csinálok költeményt, hogy gazdagodjatok.” (Illyés Gyula: A költő felel)

Eger látképe a várból


10/17/13 8:03:35 PM

„Ideteszem az akácról az illatot, Ideteszem a Dunáról a fényt, Leányról a mosolyt, fiúról a dacot; ebből csinálok költeményt, hogy gazdagodjatok.” (Illyés Gyula: A költő felel)


2014.05.30. 11:41


A fejezet első művének, Tóth Árpád Láng című versének megismerése után a szarvasmotívum megjelenését figyeltetjük meg két lírai alkotásban (Áprily Lajos: Erdei út, Nagy László: Csodafiu-szarvas), majd a téli táj hangulatának megjelenítését kutatjuk Weöres Sándor Száncsengő és Csanádi Imre Csilingelő című versében. Szabó Lőrinc Ima a gyermekekért című költeménye zárja a líra fejezet első részét. A fejezet második részébe már a kortárs költészet alkotásaiból válogattunk. Tóth Krisztina Lusták dala című költeménye, valamint Varró Dániel SMS-versei és Emailje bizonyára olyan érzéseket és gondolatokat fogalmaznak meg, amelyek tanítványainkhoz is közel állnak. A fejezet verseinek megismerése során a tanulók még inkább képessé válnak a művek alapjául szolgáló gondolat (téma) és a művekben visszatérő kép, elem (motívum) felismerésére és megnevezésére. Biztosabban ismerik majd fel a költői nyelv jellemzőit, a szóképeket és a nyelvi alakzatokat. Képessé válnak a zeneiség alkotóelemeinek – így a ritmusnak, a rímnek és a szóhangulatnak – a felismerésére, azok szerepének megértésére. Az epikai alkotások megismerése után a lírai műveket már könnyebb lesz az epikai jellemzőkkel összehasonlítani. Az epikáról azt tanítottuk, hogy eseménysort, történetet mond el. A lírai műveknél a belső történés, a pillanat, az élmény és a benyomás kap fontos szerepet. A lírai alany önmaga lelki folyamatairól, gondolatairól szól, a művet érzelmi és hangulati telítettség jellemzi. Fontos feladatunk, hogy a szöveg szépségét, különlegességét tanítványainkkal is felismertessük. Bízunk benne, hogy ezután már önállóan is képesek lesznek a felismerésére, és bátran feltehetjük a Miért szép? kérdést. Irodalomkönyvünk a lírai alany fogalmának értelmezésére nagy hangsúlyt fordít. A gyerekekkel nehéz megértetnünk, hogy a költő és a versekben megszólaló lírai alany nem egy és ugyanaz. A lírai szöveg ugyanis többnyire úgy hangzik, mintha a költő közvetlenül szólna a vers hallgatójához, olvasójához. Ezt az érzésünket erősíti az is, hogy a szöveg gyakran egyes szám első személyű és monológ formájú, továbbá sok személyes elemet – érzést, gondolatot, vallomást stb. – tartalmazhat. Az a „beszélő” azonban, aki a szöveget számunkra közvetíti („elmondja”), nem azonos magával a költővel, az alkotóval. A lírai alkotásokban megszólaló (lírai) beszélőt minden olvasó magának formálja és teremti meg a szöveg alapján. Ez könnyen belátható az úgynevezett szerepversek esetében, amikor az alkotó nyilvánvalóan nem azonos korú, nemű és helyzetű a versek beszélőjével. (Így van ez például Csokonai Szegény Zsuzsi, a táborozáskor című versében is, ahol a szöveget egy fiatal lány mondja; vagy Petőfi bordalaiban, ahol a vers szövegét egy Petőfinél idősebb, a bort nála jobban szerető embernek tulajdoníthatjuk.) Kevésbé látványos a költő és a beszélő elkülönülése azokban a művekben, ahol az alkotó nem „bújik álruhába”. Bármennyire őszintén is ír önmagáról, nem azonosíthatjuk a beszélőt a költővel. Erre jó példa lehet a fénykép esete. A fényképeken olyan embereket láthatunk, akiket (jól) ismerünk. Az élő személy azonban már a felvételt követő pillanatban nem azonos azzal, akit a fényképen látunk – már nem olyan az arckifejezése, más a testtartása stb. Hasonlóan látjuk a lírai beszélőt is: egy alkotó személyiségének egy pillanatnyi „lenyomata”, azé a pillanaté, amikor a szöveget az alkotó lezárta, befejezte. Ahogyan a fénykép, úgy a szöveg sem mutatja be a teljes személyiséget, és mint egy kép, a szöveg is változatlan, mindig ugyanazt mondja. A tankönyvi fejezet minden szemelvényanyaga lírai alkotás, ezért feltétlenül szólnunk kell a lírai alkotások feldolgozásának módozatairól. A nagyon sokféle módszer közül az egyik lehetségesnek – és követhetőnek – azt tartjuk, amely az alapvető jegyek értelmezésére helyezi a hangsúlyt, vagyis az úgynevezett hagyományos elemzést. Erre épülhet később a komplex, azaz a többféle szempont együttes alkalmazása szerinti elemzés. (A korstílusokkal részletesen majd csak a 7. évfolyamon foglalkozunk.) A hagyományos elemzés szempontjai:  az alkotói személyiség jellemzői és életkörülményei;  a mű helye az életműben vagy valamely korszakában, egy ciklusban;  a mű meghatározottsága a társadalmi környezet és a történelem által;  a vers tartalmi, gondolati rétegei;  a kompozíció vizsgálata (egység, arányosság, a részek egymáshoz való viszonya);


2014.05.30. 11:41


 az adott műfaj jellegzetességei, eltérések, átmenetek;  a képi réteg (hasonlatok, metaforák, metonímiák, megszemélyesítés, allegória, szimbólum);  az alakzatok alkalmazása (ismétlés, fokozás, ellentét, kérdés, párhuzam, felkiáltás stb.);  a nyelvi réteg vizsgálata (szókincs, alaktani, mondattani tényezők, szintagmatikus rendszer);  a vers hangzása, hangállománya (zenei kifejezőeszközei, alliteráció, figura etymologica stb.);  a vers ritmusa, a ritmus és a műfaj összefüggései, a vers rímrendszere;  a korstílus vagy stílusirányzat jellegzetes jegyei, az egyéni előadásmód jellegzetességei;  a szöveg hatása a befogadóra. A tankönyvi és a munkafüzeti részt összefoglalás zárja, a tanultak ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozatának segítségével végezhetjük.

3.7. „Hős harc az Élet és megélni szép” A 6. évfolyamos irodalomkönyv utolsó fejezetének a helyi „Hős harc az Élet és megélni szép” tantervi ajánlásban a Próbatételek, kalandok, hősök tema(Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba) tikus címet adtuk. A fejezet nevelési-fejlesztési céljai között „Az élet dal – énekeld! fontosnak tartottuk, hogy tanítványaink az irodalmi alkoAz élet küzdelem – harcold meg! Az élet kaland – vállald! tások segítségével emberi alaphelyzeteket ismerjenek meg. Az élet jutalom – érdemeld ki! Az élet élet – éljed!” (Teréz anya: Az élet himnusza) Egy verses formájú alkotással kezdődik a nagy kalandozás, Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeményével. A mű szövege megkívánja a többszöri néma és hangos olvasást, a régies szavak rendkívül alapos szómagyarázatot igényelnek. Kiemelt figyelmet fordítunk a mű szerkezetének megismerésére, a cselekmény menetében az ok (Matyi megverése) és az okozat (Döbrögi háromszori visszaverése) szerepének feltárására. Rámutatunk az ismétlés (például álruha) és a fokozás (megerősített védelem) jelentőségére is, valamint a mű népies és mesei jegyeit is vizsgáljuk. Megismertetjük tanítványainkkal a hexametert, miközben az időmértékes verselésről, a rövid és a hosszú szótagról, valamint a vers lábakról szerzett ismereteiket is felelevenítjük. A mű fel dolgozása során nézzünk meg részleteket a Dargay Attila által rendezett rajzfilmből és/vagy a Nádasdi Kálmán és Ranódy László által rendezett játékfilmből, amelyben Soós Imre játszotta a címszerepet. A Lúdas Matyi megismerését, feldolgozását zárjuk; a mű feldolgozására mintegy öt tan órát fordítunk. A próbatételek, kalandok, hősök közötti kalandozásunkat egy mitológiai történettel folytatjuk, Odüsszeusz kalandjával. A küklópsz barlangjában című mítosz lehetőséget biztosít a meglévő tudás felelevenítése, a mítoszokról tanult ismeretek új szempontok szerinti rendezésére. A görög mitológia leleményes hősének megismerése után kalandozásainkat a Biblia világában folytatjuk, a Dávid és Góliát párviadala című történettel. A hősi helytállás szép példáját mutatja be a történet, amelynek megismerése során az 5. évfolyamos irodalomkönyv A Biblia világa című fejezetét is feleleveníthetjük. Móra Ferenc Kuckó király című novellájának megismerésére két órát szánunk. A gyermekhőstett elemzése során az epikus művek szerkezeti felépítéséről szerzett ismereteket is felelevenítjük. Tanítványaink véleményt formálnak a szereplők tetteiről, Kasza Palkó hőstettéről. Kiváló lehetőséget nyújt erre Lázár Ervin Az asszony című novellája is. David Howard [dévid hávárd]: Robinson Crusoe [robinzon krúzó]


10/17/13 8:04:12 PM


2014.05.30. 11:41


Elmondhatják véleményüket emberi cselekedetekről, helyzetekről és magatartásokról. Nem lehet elégszer hangsúlyoznunk, hogy a saját vélemény megfogalmazása és megvédése mindig érvekkel történjen! Nagyon fontos, hogy tanítványaink társaik véleményét is hallgassák meg, teremtsünk ehhez többszereplős helyzeteket! A novellák feldolgozása során fontos feladataink: a szövegfeldolgozási technikák gyakorlása; az ábrázolási alapformák, az elbeszélés, leírás és párbeszéd felismerése; a történet elbeszélőjének megállapítása; tetőpontok, fordulópontok keresése az olvasott művekben; a humor szerepének érzékelése és nyelvi megjelenési formáinak a felismerése; beszélgetés a művek által kiváltott élményekről. Jó lehetőséget kínálnak a novellák a hangos, kifejező és a néma, szövegértő olvasás gyakoroltatására. A kifejező olvasás képes a szöveg hangulatának, a szereplők érzelmeinek a visszaadására. A hangos olvasásnál hívjuk fel a figyelmet a megfelelő tempóra, a folyamatos, kifejező olvasásra, a helyes hangsúlyozásra, az írásjelek jó érzékeltetésére, a szöveghűségre és a megfelelő hangerőre. A hangos olvasás mérésére az alábbi szempontokat tartalmazó értékelő lapot ajánljuk. Az olvasás

Év elején

Tempója

gyors megfelelő lassú

Folyamatossága

ütemes (szólamokban) akadozó (szóképekben)

Pontossága

hibátlan kevés hiba (betűtévesztés, kihagyás) sok hiba (mást olvas, hozzátesz, elvesz)

Az írásjeleket

jól érzékelteti néha megfeledkezik róluk gyakran elvéti

Hangsúlyozása

kifejező egyhangú

Hangereje

jól hallható túl hangos túl halk

Félévkor

Év végén

A fejezet három kalandregénnyel folytatódik: Daniel Defoe Robinson, Robert Louis Stevenson A kincses sziget és Scott O’ Dell Kék delfinek szigete című művének részleteivel. A műfaji sajátosságok felismerése mellett az elbeszélő személyének megállapítása és a szereplők sorsa közötti párhuzam keresése – Robinson és Won-a-pa-lei sorsa között – is fontos feladatunk. A Kuckóban igazán mai, vidám hangulatú műveket ajánlunk: Rideg Sándor Indul a bakterház, Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek?, valamint Christine Nöstlinger A cseregyerek című alkotását. A tankönyvi és a munkafüzeti részt összefoglalás zárja, a tanultak elle nőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozatának segítségével végezhetjük. Az epikai művek elemzéséhez segítségképpen álljanak itt Tüskés Tibor (1930–2009) író, kritikus gondolatai. „A műelemzés végtelenül sokféle lehet, miközben egy és ugyanazon cél felé kell hogy mutasson minden megoldás. A műelemzés legfőbb célja az alkotó és a közönség, az író és az olvasó közötti közvetítés, az irodalmi mű befogadásának segítése, megértésének, megszeretésének, élménnyé válásának a megkönnyítése. Az irodalmi mű rétegezett, összetett, organikus egység. Éppen ezért az elemzőnek arra kell törekednie, hogy az alkotás kimeríthetetlenségét megéreztesse, a műben rejlő gazdagságot megközelítse. Ezt a komplex, teljességre törekvő, »totális« elemzéssel valósíthatjuk meg leginkább. 18 irodalom_6_kk.indd 18

2014.05.30. 11:41


Az elemzés során az alábbiakra vagyunk elsősorban tekintettel: 1. Előbb a szöveg tárgyi, reális szintjét (az írás tárgyát, a cselekmény fölépítését, szerkezetét, a hősök jellemét, egymáshoz való viszonyát) kell feltárnunk, aztán a szöveg jelképes, átvitt értelmét kell megvilágítanunk (ezt leegyszerűsítve régebben az írás eszmei mondandójának, újabban »üzenetének« szokták nevezni). 2. A mű mögött mindig személyiség, alkotó egyéniség húzódik meg, akinek világképe, életfelfogása az egyedi művet is átjárja, befolyásolja, meghatározza. Az írásműben nemcsak a szöveget, hanem – Csáth Géza szavaival – az alkotó »emberi karakterét«, »temperamentumának természetét« is meg akarjuk érteni. 3. Nem tagadjuk a különféle elemzési iskolák (strukturalizmus, hermeneutika, szemiotika, információelmélet stb.) létjogosultságát, sőt ezek eredményeit – sokat tanulva tőlük – magunk is igyekeztünk hasznosítani, ugyanakkor az elemzésben a történetiség elvét is alkalmazni kívánjuk, a vizsgált novellákban nem puszta szövegeket, hanem korhoz, a keletkezés idejéhez kötött műveket látunk. Ha irodalmi alkotásokat értelmezni próbálunk, éppúgy nem tekinthetünk el a külső társadalmi-politikai körülményektől, a történeti szituációktól, amelyben a mű létrejött, mint a szerző személyétől, a mű életrajzi, biográfiai mozzanataitól. 4. A műelemzés nem nélkülözheti a lélektani (alkotáslélektani, befogadáslélektani, szociálpszichológiai) megközelítést. A műalkotásban számtalan lélektani ismeret van »kódolva«, s ezek tartalmát is föl kell tárni az elemzés során. 5. Az irodalmi mű mindig nyelvben létezik, az írói gondolat mindig nyelvi anyagban inkarnálódik, ezért a megközelítés elengedhetetlen része a nyelvi megvalósulás, a stílus vizsgálata, az írás szókincsének, kulcsszavainak, mondatszerkezeteinek, szövegszekvenciáinak, a nagyobb nyelvi szövegösszefüggéseknek az elemzése.”

3.8. A munkafüzetről A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki a tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépítését. Az elmúlt évekhez képest sokkal több feladatot találnak a kedves kollégák, amelyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Különösen nagy gondot fordítottunk arra, hogy változatos, tartalmas, a tanulást segítő, az összefüggéseket megláttató, kreatív feladatokkal munkáltassuk tanítványainkat. A munkafüzet sok ismeretterjesztő szöveggel bővült, amelyek az irodalmi szövegek helyszíneihez, szereplőihez, motívumaihoz stb. kapcsolódnak, például Rege a csodaszarvasról, A bikaviadalokról, A nevető harmadik. A szövegek mintegy tíz-tizenöt mondatosak, feldolgozásukat változatos feladatok segítik. A szövegértő képességet természetesen nemcsak az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával fejlesztjük. Az alapoktól, például a szómagyarázattól kezdve egészen a véleménynyilvánításig szeretnénk eljuttatni tanulóinkat, hiszen erre kiváló lehetőséget nyújtanak az irodalmi alkotásokban megjelenített emberi helyzetek. Ezek a feladatok ugyanakkor diákjaink szövegalkotó képességét is remekül fejlesztik. A kerettanterv az 5–8. évfolyamon a magyar irodalom tantárgy egyik alapvető céljaként és feladataként az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegalkotás képességének a továbbfejlesztését jelöli meg. Ezt segíti a munkafüzet számos feladata, amelyek közül már nagy elismerést kapott a „Kettévágott mondatok” feladattípus, a „Fejezd be a mondatot” és „Betűkör” gyakorlat is. Az elmúlt években sok kolléga kérte tőlem, hogy a könyvbe és a munkafüzetbe illesszünk olyan feladatokat is, amelyek a tanulók szeriális képességét fejlesztik. Egyre több tanulónál tapasztalják ugyanis, hogy nehézséget jelent számukra a jelek, események sorrendjének felismerése, azok sorba rendezése. Fontosnak éreztük e képesség fejlesztését, ezért szép számmal kerültek mind a tankönyvbe, mind a munkafüzetbe a sorrendiség felismerését megkönnyítő, azt fejlesztő feladatok. Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlés feladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira, a fejezeteken belüli rendszerező feladatokra, a táblázatokra és az összefoglalásokra is. A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtechnikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kapcsolatos feladatok is. Kedves Kollégák! Bízom benne, hogy megosztják (megosztjátok) velem véleményeiket, és megírják észrevételeiteket a tanesz közökkel kapcsolatban. Észrevételeiket várom a [email protected] e-mail címre, vagy kereshetnek a +36/30-657-7711-es telefonszámon. Az Irodalom feladatlapok megoldókulcsát, valamint a tankönyvi és munkafüzeti feladatok megoldását is szívesen elküldöm mindenki számára, ha a fenti e-mail címre megkapom az erre vonatkozó kérést.


2014.05.30. 11:41


3.9. Az Irodalom feladatlapokról Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, valamint év végi felmérőlap. Év eleji és év végi szövegértést mérő lapokat is tartalmaz a taneszköz. (Sok közülük A és B változatban készült el.) A feladatlapok kérdéseiből a kedves kollégák tanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Ha úgy gondolják, a feladatok pontjain is bátran változtathatnak. A felmérések értékelésénél a következő százalékhatárokat javasoljuk. (A határok megállapítása természetesen a helyi pedagógiai programok szerint történik iskolai szinten.) 0–35% = 1 36–60% = 2 61–75% = 3

76–90% = 4 91–100% = 5

3.10. Helyi tantervi ajánlás; Tanmenetjavaslat a magyar irodalom tanításához, 6. évfolyam Kézikönyvünkben közöljük a Helyi tantervi ajánlásunkat is, amelyet a központi kerettanterv alapján készítettünk el. Javaslatot tettünk benne a 65 órán felüli 7 óra tananyagára is. (Ezek egy része a Kuckó anyaga.) A Helyi tantervi ajánlás témakörökre lebontva fogalmazza meg a tananyagot, az előzetes tudást, a nevelési-fejlesztési célokat, ismereteket, követelményeket, valamint a kapcsolódási pontokat. A Tanmenetjavaslat heti 2, évi 72 órára készült. A Tanmenetjavaslatban a készség- és képességfejlesztési célokat emeltük ki, valamint módszertani javaslatok találhatók benne az ajánlott tevékenységformákra. A közölt tanmenet a nevében is jelzi, hogy csak javaslat, hiszen minden magyartanár az adott tanulócsoport képességét veszi figyelembe munkája során.

3.11. Ajánlott szempontok az értékeléshez A számonkérés történhet szóban és írásban is. Fordítsunk nagy hangsúlyt a szóbeli ellenőrzésre! Ha a tanulók írásbeli szövegalkotását értékeljük, adjunk néhány mondatos szöveges értékelést is! Az érdemjeggyel történő értékelés ugyanis nem ad a tanuló számára konkrét fogódzót, nem tárja fel a konkrét hiányosságokat, és nem ad javaslatokat a fejlesztésre. Hosszabb szóbeli megnyilatkozáskor az értékelés folyamatába vonjuk be a többi tanulót is, adjunk számukra megfigyelési szempontokat! A felelő számára is tegyük lehetővé, hogy értékelje saját teljesítményét! Ez a szocializálódás egyik lényeges állomása. Az értékeléskor figyeljünk arra, hogy a tanulót önmagához képest is értékeljük! Nagyon fontos a diagnosztizáló mérések beiktatása a tanulási folyamatba. Ezek alapján tervezheti meg a pedagógus a tanulók egyéni fejlesztési stratégáját, így tudja hatékonyan megszervezni a tanítási órákat. Így válhat a tanulási folyamat valódi szervezőjévé, és így lesz mind tudatosabb a fejlesztési tevékenysége.


2014.05.30. 11:41


4. Helyi tantervi ajánlás Magyar irodalom 6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. Feladatunk a tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciájának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A kerettanterv úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem például a Toldi, a mondák és a közösen megismert regények során a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét. A tanuló részéről pedig az, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. A beszédkészséget illetően a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Az olvasási készséget illetően legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. A szövegalkotási képesség tekintetében jusson el odáig, hogy képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására, különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá a tartalommondás, a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata, valamint a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és a hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai alany kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképessége is fejlődik, megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. Az irodalom történetiségének bevezetése még kerülendő. A korosztály olvasási, szövegértési készségszintje nem teszi sem szükségessé, sem lehetővé a régi magyar irodalmi szövegek elemzését. Az 5. és 6. évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük (a 8 éven keresztül tartó képzési folyamat alapozó szakaszaként).  A kerettanterv által előírt óraszám: 65 óra.  A tematikai egységeknél feltüntetett óraszám magában foglalja a témakörök összefoglalásait, a számonkéréseket, a szövegalkotás fejlesztésére szánt órákat is.  Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből felhasználható órákra: 4 óra – műajánlás (a tematikai egységeknél feltüntetve) 3 óra – ismétlések, rendszerezések, számonkérések

„„Tűz-víz között, Megütközött kis Magyarország” (Magyarország romlásáról, ismeretlen költő) „Summáját írom Egör várának, Megszállásának, viadaljának, Szégyönvallását császár hadának, Nagy vigaságát Ferdinánd királnak.” (Tinódi Sebestyén: Egri históriának summája)

Székely Bertalan: Egri nők


10/17/13 8:02:52 PM


2014.05.30. 11:41


Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Órakeret Monda, rege, ballada

12 + 1 óra

Arany János: Toldi

19 + 1 óra

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

9 óra

Érzelmek, hangulatok, gondolatok „Egy dallam visz, de keresztezi száz”

9 óra

Próbatételek, kalandok, hősök

16 + 2 óra

Ismétlések, rendszerezések, számonkérések

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

+ 3 óra

Órakeret 12 óra Monda, rege, ballada

A helyi tanterv időkeretéből + 1 óra

Előzetes tudás

Mondák, legendák. Mitológiai történetek. Verses kisepikai alkotások; a népköltészet és műköltészet megkülönböztetése. Hangsúlyos verselés, rím.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak belátása, hogy a múlt megismerése segíti a jelenben való eligazodást, önmagunk megismerését. Olvasmányélmények célirányos felidézése, következtetések megfogalmazása, korábbi és új szövegek megismerése alapján mondatípusok rendszerezése. A képzelet, a kreativitás, az íráskészség fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesztése: a történeti forrás és a mondafeldolgozás különbségének beláttatása. Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatása. Az alapvető erkölcsi értékekkel (hűség, helytállás, hazaszeretet) való azonosulás, valamint ezeknek az értékeknek az életkornak megfelelő képviselete. A ballada műfaji jellemzőinek, sajátos szerkesztés- és előadásmódjának megismerése. Memoriterek kifejező tolmácsolása, különböző előadásmódok megvitatása. Arany János A walesi bárdok című balladájának értelmezése, a felvetett szempontok befogadásával, megértésével (szerkezet, műfaji jellemzők, magatartásformák). Különböző közlésformák folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek, kreatív írások készítése.


2014.05.30. 11:41


Ismeretek Magyar mondák, például őstörténeti mondák/eredetmondák, történeti mondák, helyi mondák (például A fehér ló mondája; vármondák, Lehel, Zotmund mondája). Arany János: Rege a csodaszarvasról – műértelmezés. A csodaszarvasmonda feldolgozása(i) és a történeti források.

Egy népballada értelmezése és előadása (például Kőmíves Kelemen vagy Kádár Kata). A műfaji sajátosságok megfigyelése, elemzése (szaggatottság, kihagyás, elhallgatás stb.). Arany János: A walesi bárdok – egy műballada értelmezése és előadása. Egyszólamú, egyenes vonalú (lineáris) szerkezet. Műfaji sajátosságok (például kihagyásosság) és művészi megoldások (például ismétlés, fokozás, szórendcsere/ inverzió, versforma, zeneiség). Magatartásformák; bűn és bűnhődés, lélektaniság.

Követelmények

Kapcsolódási pontok

A tanuló  a már korábbról ismert művek olvasásával felidézi a műfaji sajátosságokat;  felidéz népköltészeti műfajokat;  megismer, rendszerez mondatípusokat;  k reatív írásokat készít (például helyi monda, keletkezéstörténet);  képes Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatására (részletek, memoriter is), a mondai anyag és a művészi feldolgozás összevetésére;  megismeri a ballada műfaji jellemzőit, sajátos szerkesztés- és előadásmódját;  tudja, hogy a népköltészeti alkotások többféle változatban létezhetnek;  elő tud adni egy népballadát (memoriter);  értelmezi Arany János A walesi bárdok című balladáját (memoriter);  műismereti minimuma: egy népballada és egy Arany-ballada.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: forrástípusok, forráselem zés; történetek és magya rázatok a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról. Ének-zene: népdalok felidézése. Erkölcstan: bűn, erény, lelkiismeret.

Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből felhasználható órákra: Egy további monda és/vagy ballada és/ vagy ismeretterjesztő szöveg az irodalmi alkotásokhoz kapcsolódóan.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Monda, rege, eredetmonda, felező nyolcas ritmus. Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere.


2014.05.30. 11:41


Órakeret 19 óra


Arany János: Toldi


Elbeszélő költemény, felező tizenkettes forma; Petőfi Sándor: János vitéz. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, mindennapi tájékoztató szövegek.

Előzetes tudás

Magatartásformák (indulat, hirtelen harag) elutasítása, erkölcsi értékek (szeretet, helytállás) vállalása. A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező képesség fejlesztése (tér- és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; magatartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs, az esztétikai és erkölcsi érzék, az ítélőképesség fejlesztése. Annak felismerése, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülés és a mások iránti tisztelet kifejezője. A kommunikációs képességek fejlesztése, az önismeret, a nyelvi kultúra növelése. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása.


Ismeretek

Követelmények


A Toldi cselekménye, szerkezete. Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, konfliktusai (elemzés). Arany lélekábrázolása (családi kapcsolatok; bűn és megtisztulás).

A tanuló  felismeri az elbeszélő költemény műfaját;  elemzi a tér- és időviszonyokat; ismeri a cselekményt; jellemzi a szereplőket és minősíti kapcsolataikat a Toldi részletes feldolgozása során;  alkalmazza a kapcsolódó elméleti fogalmakat (például verses epika, elbeszélő költemény);  felismeri a poétikai eszközöket (szóképek, alakzatok), a versritmust;  képes saját véleményének megfogalmazására;  tud memoritereket előadni (szövegrészletek a műből);  képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.);  képes rövid érvelő szövegek készítésére;  képes néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére (meghívó, e-mail stb.);  képes saját hibáinak felismerésére, javítására, igényli ezek kiküszöbölését gyakorlással, feladatmegoldással, és törekszik készségszintjének folyamatos fejlesztésére.

Erkölcstan: bűn és erény, lelkiismeret, megtisztulás.

A megjelenítés eszközei (az egységenkénti feldolgozás során a poétikai eszközök elemzése: képek, például hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, például ellentét, párhuzam, túlzás, felsorolás, részletezés, szótőismétlés). Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok. Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Érvelő szövegek. Kreatív írások.

Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből felhasználható órára: Arany és Petőfi barátságának verses és prózai „dokumentumai”. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ének-zene: ritmizálási gyakorlatok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; természetismeret; matematika; vizuális kultúra: nar ratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alkotása. Informatika: a digitális írásbeliség kapcsolattartó műfajainak ismerete.

Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező tizenkettes, sormetszet.


2014.05.30. 11:41



Előzetes tudás


Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi olvasmány)

Órakeret 9 óra

Korábban olvasott regények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (hazaszeretet, hűség, helytállás, szerelem), az emberi magatartások megítélése és értékelése. A házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeinek felidézése, alkalmazása. Felkészítés a mű sok szempontú befogadására, értelmezésére, az olvasottak önálló dokumentálására (például motívumok azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése szövegalkotási gyakorlatokkal. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása.

Ismeretek

Követelmények


Gárdonyi Géza: Egri csillagok – sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok (cselekményidő/ külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet; a szereplők csoportjai, kapcsolataik; konfliktusok. Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, ábrázolásmód. Bornemissza Gergely életútja.

A tanuló  alkalmazza a házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeit;  előzetesen felkészül a mű sok szempontú értelmezésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.);  képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/írásban), például leírás, jellemzés, elbeszélés nézőpontváltással, levél, kreatív írás;  képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: adott történetekben a valós és fiktív elemek megkülönböztetése.

A mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.) és motívumai (például: hold, csillag, gyűrű).


Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Érzelmek, hangulatok, gondolatok „Egy dallam visz, de keresztezi száz”

Informatika: egynyelvű szótárak (például jelképszótár, szimbólumszótár) használata. Természetismeret: a regé nyhez kapcsolódó topoló gia.

Órakeret 9 óra

Lírai alkotások jellemzői; költői nyelv, képek, alakzatok, zeneiség. Ismeretek József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor egy-egy alkotásáról (memoriterek is). Annak belátása, hogy az irodalmi művek olvasása gazdagítja érzelmi életünket. A befogadási képességek növelése különböző kifejezésmódú szövegek olvasásával, feldolgozásával. Jellemző motívumok, témák azonosítása. Képesség az epikai és lírai műnem megkülönböztetésére (az ábrázolás irányultsága alapján).


2014.05.30. 11:41


Ismeretek

Követelmények

Témák, motívumok lírai alkotásokban (például természet, évszakok, napszakok, szerelem). A lírai műnem sokszínűsége: változatos szerkezeti megoldások, képiség, zeneiség, hangnemek – eltérő alkotói magatartások.

A tanuló  megkülönbözteti az epikai és lírai műnemet (az ábrázolás irányultsága alapján);  felismeri a lírai műnemnek a líra alanyára vonatkoztatottságát (bármely líratípusban, például gondolatvagy hangulatlíra);  bővíti ismereteit a kifejezésmódokról;  felismer jellemző témákat, motívumokat (például természet, évszakok, napszakok);  felismeri a művészi stíluseszközöket és elemzi azok hatását.

Szemelvények a magyar irodalom különféle műfajú alkotásaiból, például Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor műveiből – értelmezések, poétikai és verstani gyakorlatok.

Kapcsolódási pontok Ének-zene: megzenésített versek.

A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás


Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet.

Órakeret 16 óra Próbatételek, kalandok, hősök


Hősies magatartásformák a korábbi olvasmányélményekben. Annak felismerése, hogy az igazságkeresésnek sokféle útja van, és ezeket a módokat mérlegelni és értékelni kell. A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, formák felismerése, a tematika sok szempontú megközelítése (például jellemformálás, archetipikus helyzetek). Felkészítés a téma megjelenésének változatosságára; különböző korszakban írott, eltérő műfajú művek befogadására. A befogadói tapasztalatok, a szókincs, a poétikai ismeretek bővítése a Lúdas Matyi feldolgozása révén.


2014.05.30. 11:41


Ismeretek A hősies magatartás néhány példája, változata; a próbatételek, kalandok szerepe. A görög mitológiától és a Bibliától (például Héraklész, Odüsszeusz; Dávid és Góliát, Sámson) a klasszikus és a kortárs ifjúsági irodalomig (kis- és nagyepikai művek, műrészletek; verses és prózai formák). Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – műértelmezés. Szerkezet (a négy levonás kapcsolódása; ismétlés és fokozás); a konfliktusok jellege; népiesség és időmértékes forma.

Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből felhasználható órákra: próbák, kalandok, hősök – válogatás a kortárs ifjúsági irodalom alkotásaiból.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Követelmények


A tanuló  megismer az irodalmi művek segítségével néhány példát a hősies magatartásra;  megfigyeli, hogy a próbatételek, kalandok miként formálják a személyiséget, jellemet;  a „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat; felismeri az emberi kapcsolatok sokféleségét és a téma megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül;  felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel;  részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb. elemzésében);  választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása);  g yakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést;  képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének elemző bemutatására, esetleg egyik levonásának dialogikus megjelenítésére;  képes vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hősök, történetek, legendák elemzése. Vizuális kultúra: hősök, próbatételek, kalandok képzőművészeti megjelenítése. Erkölcstan: a próbatétel, kaland, hősiesség lehetséges összefüggései.

Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter, érv, nézőpont, érvelés.


2014.05.30. 11:41


A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos (5–6.) ciklus végén

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megérté sére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megér tése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5-6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok) cselekményét, meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, a bonyodalom és a tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adni a következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.


2014.05.30. 11:41


ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, ISMERKEDÉS, FELMÉRÉS Ismerkedés a taneszközökkel. Nyári olvasmányélmények. Tájékozódás a tudás, a képességek és készségek szintjén.

1–2.

Diagnosztizáló mérések: különböző műfajú szövegek hangos és néma olvasása, értése.

Témakör Tananyag

Óra

A hangos olvasás értékelési szempontjainak ismerete: tempó, folyamatosság, kifejezőség vagy egyhangúság, hibatévesztés, írásjelek érzékeltetése, hallhatóság.

Az 5. évfolyamon tanult művek és műfajok fő jellegze tességei (főleg a mese, az el beszélő költemény, a regény jellemzői).

Fogalmak, ismeretek

A hangos olvasási képes ség és a szövegértő képesség fejlesztése.

A helyes és jól formált beszéd fejlesztése.

Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések felismerése.

Készség- és képességfejlesztési célok

Megjegyzés: a tanmenetjavaslat heti 2, évi 72 órára készült. Rövidítések: Tk.: irodalomkönyv; Mf.: irodalom munkafüzet, If.: irodalom feladatlapok

5. Tanmenetjavaslat a magyar irodalom tanításához 6. évfolyam

A hangos, kifejező olvasás és a néma, értő olvasás gyakorlása és ellenőrzése. A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, a hanglejtés, a hangsúly, a hangerő, a beszédtempó gyakorlása folyamatosan, minden tanítási órán, tréningszerűen. Helyesejtési gyakorlatok végeztetése, válogatás a Mf. végén található Beszédgyakorlatokból.

A taneszközök használatának megismerése. A kötelező és ajánlott olvasmányok bemutatása. Az 5. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása. Az eddig tanult irodalmi ismeretek, memoriterek felidézése különböző munkaformákban. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. Mf. 4–6. oldal.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Ajánlatos minden gyereknek mérőlapot készíteni egész évre, például a kézikönyvben található minta alapján. Ajánlott szöveg az olvasáshoz: Fekete István: A könyv. Az év eleji felmérésekhez feladatlapok az If.ben találhatók.

Az 5. évfolyam év végi felmérésének eredményeire és feladataira érdemes támaszkodni az év eleji ismétlés, felmérés során.

A helyi tanterv időkeretéből felhasználható órák.

Megjegyzés, kapcsolódási pontok


29

2014.05.30. 11:41

Fogalmak, ismeretek Olvasás. Az epikai művek formai jellemzői. Próza, tételmondat.

A szóbeli közlés jellemzői. Ősköltészet: munkadalok, mondókák, kiszámolók, játékdalok, találós kérdések, közmondások, varázsénekek.

A monda műfaji jellemzői, néhány mondatípus: hiedelemmonda, történeti monda, eredetmonda.

Témakör Tananyag

„SZERETEM A KÖNYVET, ÉS HISZEK BENNE” Fekete István: A könyv Tk. 5–8. oldal

„ÉS AZÓTA, HŐSÖK PÁRJA! HÍRETEK SZÁLL SZÁJRUL SZÁJRA” A régmúlt eseményeinek felidézése A szóbeli közlés

A monda és a rege Tk. 9–13. oldal

3.

4.

Óra


Az összehasonlító képesség fejlesztése.

A vélemények különbségének felismerése, tudatosítása, az erre épülő tolerancia.

A hangos olvasási képesség és a szövegértő képesség fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése.

A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi élmények iránti fogékonyság erősítése. Annak felismertetése, hogy az olvasás jelentős szerepet játszik a személyiség formálásában, a képzelet, a szövegalkotás és a szövegértés fejlesztésében. Az olvasási kedv erősítése.


A mondatípusok felismerése. Mf. 9. oldal.

Ismeretek gyűjtése az ősköltészet kialakulásáról, például könyvtári gyűjtőmunka során. Önálló ismeretszerzés, egyéni gyűjtőmunka. A lényegkiemelés gyakorlása. Beszélgetés a babonák életünkre gyakorolt hatásáról. Érvek és ellen érvek megfogalmazása a babonák ról. Ellentétes véleményeket képvi selő csoportok kialakítása, a véle mények szembesítése. A versírás gyakorlása.

Az író korábban olvasott műveinek közös felidézése. Önálló szövegfeldolgozás kérdések alapján. A tanulócsoport olvasási szokásainak a megbeszélése. A művekben megjelenített téma, gondolat, érzelem, hangulat azonosítása. Érvek és ellenérvek megfogalmazása adott kérdésen. Mf. 7–8. oldal.


Munkánk során nagyon fontos feladatunk a tanulók szociális kompetenciájának fejlesztése. Segítenünk kell őket ab ban, hogy véleményüket meg tudják fogal mazni és meg tudjuk védeni, képesek legyenek érvelni, mások véleményét meghallgatni és megérteni.

Célszerű előzetes olvasásra feladni A szóbeli közlés című részt.

A tankönyv felépítésének, a Feladatok, kérdések, valamint a Kapcsolódó szerepének megismertetése az első órákon kiemelt feladatunk. Dráma és tánc: kifejező beszéd.



30

2014.05.30. 11:41

Témakör Tananyag

Egy téma kétféle feldolgozása A csodaszarvas Arany János: Rege a csodaszarvasról Tk. 14–21. oldal

Monda a honfoglalás idejéből A fehér ló mondája Tk. 22–24. oldal

Egy várépítés története Mesés várak Tk. 25–27. oldal

Óra

5–6.


7.

8.

A szövegalkotó képesség fejlesztése.


A hatékony tanulás során a szótárak és a lexikonok, az internet felhasználása. A digitális kompetencia fejlesztése. A könyvtári tájékozódás, a különböző információhordozók használatának képessége.

A monda műfaji jellemzői, a mondatípus.


Az összehasonlító képesség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése.


A rege műfaji jellemzői. Hősi ének, kétütemű felező nyolcas, páros rím.

Fogalmak, ismeretek

A monda műfaji sajátosságainak megfigyelése, összehasonlítása a mese műfaji jellemzőivel. Kutatómunka, a helyi mondák megismerése. Monda írása – egy helyi földrajzi képződményről, régi építményről vagy híres emberről. Mf. 14. oldal.

A mondatípus felismerése. A monda néma és hangos olvasása. A szöveg rövid szóbeli összefoglalása, vázlat írása. A történelmi kor tanulmányozása, a mondabeli történet és a történelmi tény összevetése. Mf. 13. oldal.

A hangos, kifejező olvasás gyakorlása, cselekménymondás. A tömörítés és a vázlatírás gyakorlása. Szövegelemzési technikák: tények, adatok kiemelése. Az időrend. A műfaji sajátosságok megfigyelése. Mf. 10–12. oldal.


Házi dolgozat: monda írása (elbeszélés leírással, párbeszéddel).

Ajánlott irodalom: Komjáthy István: Mondák könyve. Célszerű előzetes olvasásra feladni a Kuckó – Olvassunk együtt! mondáit.

Memoriter: néhány versszak (legalább hat) a műből.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: forrástípusok, forráselemzés; történetek és magyarázatok a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról.



31

2014.05.30. 11:41


Monda a Hunyadi-mondakörből Mátyás király meg Markóp Tk. 28–30. oldal

A ballada Kőmíves Kelemenné Tk. 31–36. oldal

Költők és balladák Vörösmarty Mihály: A buvár Kund Az időmértékes verselés Tk. 37–41. oldal

10– 11.

12.

Témakör Tananyag

9.

Óra

A műballada műfaji jegyei. Az időmértékes verselés jellemzői, a leggyakoribb verslábak.

A ballada műfaji jellemzői. A népballada jellemzői.


Fogalmak, ismeretek

A szókincs, a kifejezőképesség fejlesztése.

Az ismeretszerző és -alkalmazó képesség fejlesztése. Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása. Ösztönzés a kreativitásra. A hangos olvasási képesség és a szövegértő képesség fejlesztése. Az összehasonlító képesség fejlesztése.

Képesség a történetek dramatikus feldolgozására.



A ballada hangos és néma, értő olvasása, szerepenkénti felolvasása, dramatizálása. Gyakorlatok a nyelvi alakzatok és a költői kifejezőeszközök felismerésére. A rövid és a hosszú szótagok szabályos váltakozásának megfigyelése. A leggyakoribb verslábak felismerésének gyakorlása. Mf. 19. oldal.

A ballada műfaji jellemzőinek felismerése, összegyűjtése különböző munkaformákban. A népballada hangos és néma, értő olvasása, szerepenkénti felolvasása, dramatizálása. A tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közötti különbségek megtapasztalása. Különféle dramatikus formák kipróbálása (például bábjáték, némajáték, helyzetgyakorlatok). Feladatok más korokban született műalkotások idegenségének megtapasztalására. Mf. 16–18. oldal.

A korábban tanult Mátyás-mondák felidézése. A Magyar népmesék rajzfilmsorozat néhány meséjének közös megnézése, az olvasott szöveggel való összehasonlítása. Dramatizálás, a monda cselekményének eljátszása. Mf. 15. oldal.


Célszerű előzetes olvasásra feladni a balladát.

Memoriter: balla darészlet (36 sor).

Olvasásra, zenehallgatásra ajánljuk: Kallós Zoltán: Balladák könyve, Szörényi Levente – Bródy János: Kőműves Kelemen (rockballada).



32

2014.05.30. 11:41


A helyi tanterv időkeretéből felhasználható óra. Célszerű előzetes olvasásra feladni a művek egy részét.

Kuckó – Olvassunk együtt! A magyarok eredete Csörsz árka A legenda Szent László király legendája Gárdonyi Géza: Isten rabjai Tk. 49–60. oldal

17.

A legenda műfaji jellemzői.

A hangos olvasási képesség és a szövegértő képesség fejlesztése. Az összehasonlító képesség fejlesztése.

A monda és a legenda műfaji különbségeinek megfogalmazása. Mf. 24–25. oldal.

Ének-zene: népdalok felidézése.

Memoriter.

Erkölcstan: bűn, erény, lelkiismeret.

A feladatlap az If.-ben található.

Az epikus művek szerkezeti elemeinek ismerete. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. Feladatok az idő és a tér megállapítására, az alkotások összevetése, megbeszélése. Mf. 22–23. oldal.

Gyakorlatok a jó és a rossz, az igazság és az igazságtalanság, az ítélkezés mint cselekedet felismerésére. Feladatok a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának, az érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelésére. Gyakorlatok a szóképek és a nyelvi alakzatok felismerésére. Az időmértékes verselés gyakorlása különböző munkaformákban. Mf. 20–21. oldal.

Számonkérés

A rendszerező, az ös�szehasonlító és az elemző képesség fejlesztése.

A verselési mód felismerésének fejlesztése.

Az analizáló, a szintetizáló és az absztrakciós képesség fejlesztése.

16.

A műballada műfaji jegyei. Néhány szókép és nyelvi alakzat, valamint jellemzőik. Alliteráció, belső rím, inverzió.

Összefoglalás Tk. 47–48. oldal


15.


Arany János: A walesi bárdok Tk. 42–46. oldal


13– 14.

Fogalmak, ismeretek

Témakör Tananyag

Óra


33

2014.05.30. 11:41

A Toldi forrásai. Előhang, mottó.

Az epikus művek szerkezeti egységei (előkészítés, expozíció) és jellemzőik. A mű alaphelyzete. Az idő és a tér az elbeszélő művekben.

„TOLDI MIKLÓS KÉPE ÚGY LOBOG FEL NÉKEM” Mozaikok Arany János életéből Tk. 61–64. oldal

Hogyan keletkezett a Toldi? Arany János: Toldi; Előhang Tk. 65–68. oldal

Toldi; Első ének Tk. 69–75. oldal

18.

19.

20.

Fogalmak, ismeretek

Témakör Tananyag

Óra


A tér- és időészlelés képességének fejlesztése.

A hangos olvasási képesség és a szövegértő képesség fejlesztése.

A kifejezőképesség fejlesztése.

A hangos olvasási képesség és a szövegértő képesség fejlesztése.

Az irodalmi mű mint a kulturális emlékezet szereplőjének és közvetítőjének elmélyült befogadása, egyéni, csoportos és közös munkára épülő feldolgozásának előkészítése.


Ajánlott mű: Pásztor Emil: Toldi – szótár, Magyar szinonimaszótár. Memoriter: az 1., 2. és 3. versszak.

A helyszínek változásának nyomon követése. Mf. 32–33. oldal.

Memoriter: az Előhang.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; természetismeret; matematika; vizuális kultúra: narratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alkotása a mű feldolgozása során.

Ajánlott mű: Keresztury Dezső: Így élt Arany János, Riedl Frigyes: Arany János.


Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése.

Szövegelemzési technikák: tények, adatok kiemelése. Feladatok más korokban született műalkotások idegenségének megtapasztalására. Az alkotást méltató szövegek felkutatása, megismerése. Milyennek képzeled el Toldi Miklóst? – feladatok a fantázia fejlesztésére. Mf. 28–31. oldal.

A korábban olvasott Arany-versek felidézése. Rövid ismertető készítése a szövegben előforduló néhány fogalomról. Térképhasználat. Mf. 26–27. oldal.



34

2014.05.30. 11:41


A mű cselekménye és szerkezete, a konfliktus kibontakozása. Az életkép.

A bonyodalom. A cselekmény kibontakozása.

Néhány szókép (hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória) és jellemzőik. A hangsúlyos (ütemhangsúlyos, magyaros) verselés, a felező tizenkettes. A páros rím. Az epizód.

Toldi; Harmadik ének Tk. 82–85. oldal

Toldi; Negyedik ének Az allegória A Toldi verselése Tk. 86–94. oldal

Toldi; Ötödik ének A körülírás Tk. 95–100. oldal

22.

23.

24.

Fogalmak, ismeretek

Toldi; Második ének Tk. 76–81. oldal

Témakör Tananyag

21.

Óra

Vázlat felhasználása a mű megértéséhez, megfogalmazásához. A megfigyelőképesség fej lesztése.

A megfigyelőképesség fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése.

A szociális kompetencia fejlesztése mások véleményének meghallgatása, szembesítése során.

Az analizáló és a szintetizáló képesség fejlesztése.

A tér- és időészlelés képességének fejlesztése. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvona lának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése. Képesség a szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd ös�szehangolására különféle beszédhelyzetekben.


Vázlatírás közösen, csoportosan és egyénileg. Az állatokkal való küzdelem mint téma, koncentráció a mesékkel, a János vitézzel. Mf. 41–43. oldal.

Költői képek (megszemélyesítés, hasonlat, metafora, allegória) felismerése és megnevezése. A versforma megállapítása: felező tizenkettes. A rímelés megfigyelése. Mf. 39–40. oldal.

Az elbeszélői előadásmód sajátos ságainak, az érzelmi-indulati fe szültség fokozásában részt vevő eszközöknek a megfigyelése. Válogató olvasás, bírósági tárgyalás: érvek és ellenérvek megfogalmazá sa Miklós tettéről. Mf. 36–38. oldal.

A memoriterek tanulása, ritmikus hangoztatása folyamatosan. Mf. 34–35. oldal.

Az epikus művek szerkezeti egysé geinek felfedezése, megismerése, megnevezése. Feladatok a helyszínek és időpontok, időtartamok megállapítására. Koncentráció: Arany János: Családi kör (életkép). Rajz készítése a Toldi-házról.


Memoriter: a 15. vers szak.


Ének-zene: ritmizálási gyakorlatok.

Memoriter: a 7. és 8. versszak.




35

2014.05.30. 11:41

Fogalmak, ismeretek Néhány alakzat és jellemzői. Nyelvi sajátosságok.

A metonímia.

A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, lélekábrázolás.

Az epizód. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, lélekábrázolás.

Témakör Tananyag

Toldi; Hatodik ének A Toldi nyelve, stílusa Részösszefoglalás Tk. 101–107. oldal

Toldi; Hetedik ének A metonímia Tk. 108–112. oldal

Toldi; Nyolcadik ének Tk. 113–118. oldal

Toldi; Kilencedik ének Tk. 119–125. oldal

Óra

25.


26.

27.

28.

A kifejezőképesség fejlesz tése, a megfelelő szóhasználat erősítése.

Az ítélőképesség fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztése a hatékony kommunikáció erősítésével.

A hangos, kifejező olvasás képességének fejlesztése a szereposztásban való ol vasás során. A beleélő képesség fejlesz tése. A kifejezőképesség fejlesz tése.

Az összehasonlító és elem zőképesség fejlesztése.


A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A főhős belső vívódásainak megfigyelése. Az epizód szerepe a jellemzésben. Mf. 54–56. oldal.

Gyakorlatok: rövid, néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására a szereplők jelleméről. Tanulói beszámolók készítése Nagy Lajos királyról. Mf. 51–53. oldal.

Miklós gondolatainak a megfogalmazása. Memoriterek tanulása, ritmikus hangoztatása. Mf. 48–50. oldal.

Olvasás szereposztásban. Cselekménytömörítés.

Néhány alakzat felismerése és megnevezése. A költő nyelvhasználatának (képes beszéd, hangulatteremtés, szórend stb.) megfigyelése. Folyamatos szómagyarázat. Népi motívumok gyűjtése. Koncentráció a János vitézzel: a bú csú motívuma. Mf. 44–47. oldal.





Célszerű előzetes olvasásra feladni az eddig olvasott énekeket. Memoriter: a 15. vers szak.



36

2014.05.30. 11:41


A fordulópont.

A tetőpont.

A tabló. Az epilógus. A szótőismétlés. A túlzás. A jellemzés és jellemábrázolás. A jellemzési módok.

Toldi; Tizenegyedik ének Tk. 134–140. oldal

Toldi; Tizenkettedik ének A szótőismétlés és a túlzás A jellemek és a jellemábrázolás Tk. 141–148. oldal

30.

31.

Fogalmak, ismeretek

Toldi; Tizedik ének Tk. 126–133. oldal

Témakör Tananyag

29.

Óra

A szóhasználat, a kiejtés és a testbeszéd összehangolása a hatékony kommunikáció érdekében. A szövegalkotó és szövegértő képesség fejlesztése például a történethez más befejezés írása, játékos táviratok megfejtése során.

A szövegalkotási képesség fejlesztése.

A szövegalkotási képesség fejlesztése a leírás gyakorlása során.

Az összehasonlító és elemzőképesség fejlesztése.


Fogalmazási gyakorlatok: más befejezés írása, játékos táviratok és apróhirdetések írása. Címer és zászló tervezése. Mf. 60. oldal.

A jellemábrázolás módjainak, az epizód szerepének, a főhős jellemfejlődésének megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása jellemzés írásakor.

Jóslás: a művet kezdjük el olvasni, és időnként megállva jósoltassuk meg, hogyan fog folytatódni a történet! Mf. 59. oldal.

A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. Gyakorlatok a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésére, például rokon értelmű szavak gyűjtése. Leírás készítése a csárdáról. Mf. 57–58. oldal.







37

2014.05.30. 11:41

Fogalmak, ismeretek Az elbeszélő költemény. A mű cselekménye és szerkezete: előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás.

Elbeszélés írása jellemzéssel és/vagy leírással.

A költői levél, az episztola műfaji jellemzői.

Témakör Tananyag

A Toldi összefoglalása Tk. 149–152. oldal

Témazáró dolgozat

I. irodalmi dolgozat írása

Kuckó – Olvassunk együtt! Arany és Petőfi levelezése Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz, Arany János: Válasz Petőfinek Petőfi levele Aranyhoz Arany János levele Petőfi Sándorhoz Tk. 153–158. oldal

Óra

32– 33.


34.

35– 36.

37.

A meglévő tudás felelevenítése, új szempont szerinti rendezése.

Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.

A gondolkodási képesség fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése.

Az analizáló és szintetizáló képesség fejlesztése. Az absztrakciós képesség fejlesztése. A meglévő tudás felelevenítése, új szempont szerinti rendezése.


A Petőfi Sándorról tanultak felelevenítése. Szómagyarázatok írása. A versek szerkezeti egységekre való tagolása. A műfaji jellemzők felismerése. Mf. 65–66. oldal.

Elbeszélés és jellemzés vagy leírás alkotása különböző nézőpontból.

A Toldi műfaji sajátosságainak meg figyelése, összehasonlítása az eddig tanult epikai műfajokkal. A mű cselekményének, logikai menetének megfigyelése. A mű szerkezetének vizsgálata tanári segítséggel, az epikus művek egységeinek felismerése és megnevezése. A tetőpontok, fordulópontok, a kitérők megállapítása. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A János vitéz és a Toldi összehasonlítása: rokon vonások és különbségek számbavétele. A memoriterek hangoztatása. Mf. 61–64. oldal.


Célszerű előzetes olvasásra feladni a verseket.

A helyi tanterv időkeretéből felhasználható óra.


Erkölcstan: bűn és erény, lelkiismeret, megtisztulás.



38

2014.05.30. 11:41


A regény cselekménye és szerkezete Tk. 165–170. oldal

A regény helyszínei. Az idő és a tér mozzanatai.

A regény ideje és tere Tk. 163–164. oldal

40– 41.

A regény kora.

A történelmi kor

39.

A szókincs, a kifejezőképesség fejlesztése az olvasott szövegben található kifejezések felhasználásával.

A kifejezőképesség fejlesztése.

A dramatikus feldolgozás lehetőségei.

Hatékony, önálló tanulás a szótárak, lexikonok, az internet kereső programjainak felhasználásával. A digitális kompetencia fejlesztése.

A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalá nak emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése.


A regény cselekménye és szerkezete. Ismétlődő motívumok. Az olvasottak reprodukálásának módjai. Helyzetek, kalandok, konfliktusok.

A szöveg nyelvi sajátosságai.

A regény forrásai.

A jegyzetelési technikák alkalmazása.

„TŰZ-VÍZ KÖZÖTT, MEGÜTKÖZÖTT KIS MAGYARORSZÁG” Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A házi olvasmány feldolgozása A regény keletkezése, forrásai Tk. 159–162. oldal

38.

Fogalmak, ismeretek

Témakör Tananyag

Óra

A regény cselekményének és szerkezetének, valamint az ismétlődő motívumok szerepének megfigyelése változatos munkaformákban. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. A regény dramatikus feldolgozása például egész csoportos improvizáció a katonák toborzásáról; egész osztályos tablókészítés a törökök és a magyar vitézek szembenállásáról; az egri vár alaprajzának közös megrajzolása, a katonák szálláshelyének stb. pontos kijelölésével; egész csoportos lassított jelenet arról, miről álmodik egy katona a közelgő török elleni csata előtt. Mf. 68–80. oldal

Részletek felolvasása a regényből. A mű feldolgozása tanári irányítással. Önálló ismeretszerzés, előzetes gyűjtőmunka a regény koráról és helyszíneiről. Jegyzetek készítése csoportban vagy egyénileg.

A regény önálló elolvasása előtt meg figyelési szempontok, feladatok adása. Jegyzetek készítése csoportban vagy egyénileg. Részletek felolvasása a regényből. Az archaikus szöveg sajátosságai nak megfigyelése. A mai és a korábbi nyelvállapot különbségeinek felfedezése, megnevezése. Mf. 67. oldal.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: adott történetekben a valós és fiktív elemek megkülönböztetése. Memoriter: egriek esküje.

Természetismeret: a regényhez kapcsolódó topológia.

Informatika: egynyelvű szótárak (például jel képszótár, szimbólumszótár) használata.

Előzetes feladatként is adhatjuk a Mf. 68–80. oldal gyakorlatait.



39

2014.05.30. 11:41

Témakör Tananyag

A szereplők Csoportos szereplők Az Egri csillagok műfaja Összefoglalás Tk. 171–174. oldal


II. irodalmi dolgozat írása

Óra

42– 43.


44.

45– 46.

Elbeszélés írása jellemzéssel és/vagy leírással.

A történelmi regény. A regény fogalmának bővítése.

Szereplők, jellemzések, sorsok.

Fogalmak, ismeretek

Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban.

A szövegértő képesség kiterjesztése a vizuális információkra.

A szociális kompetencia fejlesztése mások véleményének meghallgatása, szembesítése során.

A szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése.

A kifejezőképesség fejlesztése, a megfelelő szóhasználat erősítése.


Elbeszélés, jellemzés és leírás alkotása különböző nézőpontból. Elbeszélés alkotása párbeszéddel önállóan vagy páros munkában.

A regény műfaji sajátosságainak felfedezése, megnevezése. A történelmi regény ismertetőjegyeinek felismerése.

Lehetőség szerint a regényből készült film/filmrészletek megtekintése.

A szereplők tulajdonságainak értékelése. Érzelmek kifejezésének megfigyelése.

Műrészletek felolvasása. A főszereplők életútjának nyomon követése (például közösen készített életúttérkép készítése). Az életutak összekapcsolódása. A szereplők – történelmi személyek és költött alakok – megkülönböztetése. A mellékszereplők főhősökhöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a szereplők jelleméről, cselekedetekről, helyzetekről, magatartásról.





40

2014.05.30. 11:41


A lírai műnem sajátosságai. A lírai alkotások főbb jellemzői. A lírai alany. A költői nyelv jellemzői: szóképek, alakzatok. Zeneiség, ritmus, rím, szóhangulat. A leíró költemény.

„EGY DALLAM VISZ, DE KERESZTEZI SZÁZ” Ízelítő a költészet megfejthető titkaiból – A líráról A belső világ kivetítése Tóth Árpád: Láng Tk. 175–180. oldal

A szarvasmotívum megjelenése a lírai alkotásokban Áprily Lajos: Erdei út Nagy László: Csodafiu-szarvas Tk. 181–184. oldal

Két változat a téli táj hangulatának megjelenítésére Weöres Sándor: Száncsengő Csanádi Imre: Csilingelő Tk. 185–187. oldal

47.

48.

49.

Hangulat, hangnem. Az akusztikai hatás, valamint abban a hangutánzó és a hangulatfestő szavak szerepe. A szimultán verselés.

Zeneiség. Téma, motívum. Lírai történés, nézőpontváltás.

Fogalmak, ismeretek

Témakör Tananyag

Óra

Következtetés a versek címéből a mű hangulatára. Közös versmondás, általa a helyes beszédlégzés, a szünet, az artikulá ció, a hanglejtés, a hangsúly, a hang erő, beszédtempó gyakorlása folya matosan, minden tanítási órán, tréningszerűen. A verselési mód megfigyelése. Mf. 84. oldal.

A hangulat, a hangnem, az akusztikai hatás felismerésének a fejlesztése. A verselési mód felisme résének fejlesztése.

A lírai mű témájának, motívumának, hangulatának és hangnemének felismerése, a művekhez kapcsolódó feladatok megoldása önálló és csoportos munkában. Mf. 83. oldal.

A lírai műnem eddig tanult sajátosságainak összegzése például kooperatív munkaformában. A költői szöveg- és képalkotás vizsgálata. A versekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerésének, megnevezésének, szerepének és hangulati hatásának gyakorlása, különböző feladatok megoldása. A verselési mód és a rímelés megfigyelése. Mf. 81–82. oldal.


A téma, a motívum, a han gulat és a hangnem felismerésének ejlesztése.

A meglévő tudás felelevenítése, új szempont szerinti rendezése. A szóképek, a nyelvi alak zatok, a rímelés és a verselési mód felismerésének fejlesztése.


Ének-zene: megzenésített versek.



41

2014.05.30. 11:41

Témakör Tananyag

Fohász a teremtett világhoz Szabó Lőrinc: Ima gyermekekért Tk. 188–189. oldal

Válogatás a kortárs költészet „temegén” alkotásaiból Tóth Krisztina: Lusták dala Válogatás Varró Dániel SMS-verseiből Varró Dániel: Email Tk. 190–194. oldal



„HŐS HARC AZ ÉLET ÉS MEGÉLNI SZÉP” A hősök ábrázolása a történetmondás műfajaiban Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Első levonás Tk. 197–204. oldal

Óra

50.


51– 52.

53.

54.

55.

Epika, próza, verses epikai alkotás. Levonás. Alaphelyzet, konfliktus. Szereplők, sorsok.

A téma és a motívum felismerésének fejlesztése. Képesség a ritmus, a hangzás és a játékosság szerepé nek felismerésére az iro dalmi alkotásban. Képesség a saját vélemény megfogalmazására, érvekkel való alátámasztására.

Téma, motívum. Formai sokszínűség.

Képesség a mű cselekményének, szerkezetének, logikai menetének megfigyelésére. A hangos olvasási képesség és a szövegértő képesség fejlesztése. A szókincs és a kifejezőképesség fejlesztése az olvasott szövegben található kifejezések felhasználásával. A szövegértő képesség kiterjesztése a vizuális információkra.

A meglévő tudás felelevenítése, új szempont szerinti rendezése.

A műelemzés képességének fejlesztése.


A lírai alany. A nyelvi alakzatok. A szóképek.

Fogalmak, ismeretek

A mű feldolgozása során a műből készült rajzfilm és játékfilm (vagy azokból részletek) megtekintése. Mf. 91–93. oldal.

A történetmondás gyakorlása. Ismeretlen kifejezések magyarázata. Szólások, közmondások gyűjtése adott témában (lustaság). Népmesei elemek keresése a történetben.

Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése folyamatosan.

A lírai műnem eddig tanult sajátosságainak összegzése különféle munkaformákban. Mf. 88–90. oldal.

Az interneten kötött kapcsolatok előnyei és veszélyei. Mf. 86–87. oldal.

Az SMS-nyelv jellemzőinek megkeresése a szövegben. A nyelvhelyességi hibák üzenetének értelmezése. Az e-mail és jellemzőinek számbavétele.

Lírai művek közös és önálló olvasásának gyakorlása, feldolgozása különböző munkaformákban és feladattípusokkal. Mf. 85. oldal.





42

2014.05.30. 11:41

Szereplők, sorsok. Helyzetek, kalandok.

Helyzetek, kalandok, szereplők, jellemzések. Ismétlődő elemek.

Helyzetek, kalandok, konfliktusok, szereplők, jellemek, sorsok. Fokozás. Tetőpont. Lezárás, megoldás.

Lúdas Matyi; Második levonás Tk. 205–210. oldal

Lúdas Matyi; Harmadik levonás A Lúdas Matyi verselése Tk. 211–217. oldal

Lúdas Matyi; Negyedik levonás Tk. 218–221. oldal

56.

57.

58.

Fogalmak, ismeretek

Témakör Tananyag

Óra


A hangos olvasási képesség és a szövegértő képesség fejlesztése. Képesség az epikus művek szerkezeti részeinek felismerésére.

A szókincs, a kifejezőképesség fejlesztése az olvasott szövegben található kifejezések felhasználásával. Képesség az irodalmi alkotások verselési módjának felismerésére.

A rendszerező, összehasonlító és elemzőképesség fejlesztése.

Az időészlelés képességének fejlesztése. A szövegalkotó képesség fejlesztése.


A főszereplő életútjának nyomon követése kooperatív technikákkal. A mű cselekményében a tetőpont és a megoldás felismerése. Mf. 97. oldal.

Az időmértékes verselés, a rövid és a hosszú szótag, a verslábak, a hexameter felismerésének gyakorlása. Műrészlet „skandáló” olvasása. Mf. 96. oldal.

A tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése. Döbrögi jellemfejlődésének megfigyelése. A szöveg vizsgálata: a költő korára utaló elemek keresése. Néhány gyógynövény jótékony hatásának felkutatása.

Az idő múlásának megállapítása. A szereplők jellemének változása. Apróhirdetés írása az elvert Döbrögi nevében Matyi felkutatására. Mf. 94–95. oldal.




43

2014.05.30. 11:41

Témakör Tananyag

A Lúdas Matyi összefoglalása Tk. 222–223. oldal

Egy leleményes hős a görög mitológiából A küklópsz barlangjában Tk. 224–226. oldal

A hősi helytállás példája a hitvilágban Dávid és Góliát párviadala Tk. 227–229. oldal

Óra

59.


60.

61.

A történeti és az erkölcsi érzék fejlesztése bibliai történetek olvasása és fel dolgozása során. A kulturális és történeti távolság felfedezése, megértése és elfogadása. Az ítélőképesség fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztése a hatékony kommunikáció erősítésével.

Biblia, Ószövetség, Újszövetség.

A szereplők egymáshoz fűződő vi szonyának megítélése. A szereplők tulajdonságainak értékelése. Véleményalkotás a szereplők jelleméről. Mások véleményének meghallgatása. Mf. 100. oldal.

A kulturális és a történeti különbözőség egy-egy példájának megfigyelése és megbeszélése az életmód, a tárgyi kultúra stb. kapcsán.

A történelemórákon tanultak felidézése. Az 5. évfolyamon megismert mítoszok felelevenítése. A mítoszok jellemzőinek feltárása projektmunkában vagy kooperatív technikával. Mf. 99. oldal.

A meglévő tudás felelevenítése, új szempontok szerinti rendezése.

A tér- és időészlelés képességének fejlesztése.

A mítoszok és a mitológia fogalmának, néhány ismertetőjegyének az ismerete. Néhány mítosz ismerete.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az elbeszélő költemény műfaji sajátosságainak felfedezése, megneve zése. Az epikus művek szerkezeti egysé geinek felfedezése, megismerése, megnevezése. Egy levonás dialógusos megjelenítése. Feladatok a helyszínek, az időpontok és időtartamok megállapítására. Mf. 98. oldal.

Készség- és képességfejlesztési célok Képesség a műfaji sajátosságok felismerésére. Képesség a mű cselekményének, szerkezetének, logikai menetének megfigyelésére.

A vándortéma. Az elbeszélő költemény. Ismétlődő motívumok. A fokozás. Népmesei jegyek a műben.

Fogalmak, ismeretek

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hősök, történetek elemzése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hősök, történetek elemzése.



44

2014.05.30. 11:41

Témakör Tananyag

Gyermekhőstett a hazáért Móra Ferenc: Kuckó király Tk. 230–235. oldal

A hétköznapok hősei Lázár Ervin: Az as�szony Tk. 236–239. oldal

A kalandregény Daniel Defoe: Robinson Tk. 240–244. oldal

Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Tk. 245–248. oldal

Egy gyermek próbatételei a lakatlan szigeten Scott O’ Dell: Kék delfinek szigete Tk. 249–252. oldal

Óra

62– 63.


64

65.

66.

67. A kalandregény.

A kalandregény.

Az összehasonlító és az elemzőképesség fejlesztése.

A műfaji sajátosságok felismerésének képessége.

A szövegértés fejlesztése, az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése. A szövegalkotási készség fejlesztése.

Az ítélőképesség fejlesztése.

A novella.

A kalandregény. A robinzonád.

A hangos olvasási képesség és a szövegértő képesség fejlesztése. Képesség a mű cselekményének és szerkezetének a megfigyelésére. A szociális kompetencia fejlesztése a hatékony kommunikáció erősítésével.


A novella.

Fogalmak, ismeretek Erkölcstan: a próbatétel, kaland, hősiesség lehetséges összefüggései.

A műben megjelenített korról, a tör ténelmi eseményekről tanultak fel elevenítése.

Az elbeszélő személyének megállapítása. Párhuzam keresése Robinson és Won-a-pa-lei sorsa között. Tanulságok megfogalmazása. Véleményalkotás cselekedetekről, helyzetekről, magatartásokról. Mf. 107–108. oldal.

A kalandregény jegyeinek felismerése. A regényrészlet közös megbeszélése, a cselekmény elmondása. Mf. 106. oldal.

A regényrészlet közös megbeszélése, a szereplők jellemzése. Cselekménymondás, cselekménytömörítés. A mű közös és önálló olvasása, értelmezése, közös megbeszélése. Mf. 104–105. oldal.

Véleményalkotás cselekedetekről, helyzetekről, magatartásokról. Mf. 102–103. oldal.

Véleményalkotás a szereplők jelleméről. Mások véleményének meghallgatása. Mf. 101. oldal.

A novella cselekményvázlata alapján a történet elbeszélése.




45

2014.05.30. 11:41


A 6. osztályban tanult ismeretek rendszerezése.

Rendszerező, ismereteket alkalmazó és tudatosan használó kommunikációs képesség fejlesztése.

A tanult ismeretek alkalmazása az év végi összefoglaló feladatokban. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése és megértése különböző munkaformákban és feladattípusokkal. Mf. 113–115. oldal.

Időtől függően az év végi felmérés megíratása: Feladatlap az If.-ben. Időtől függően az év végi szövegértés megíratása: Feladatlap az If.-ben.

A helyi tanterv időkeretéből felhasználható óra.

Év végi ismétlés Tk. 262–267. oldal

72.

Véleményalkotás a szereplők jelleméről, cselekedetekről, helyzetekről, magatartásról. Mf. 111–112. oldal.

A mű közös és önálló olvasása, értelmezése, közös megbeszélése.

A helyi tanterv időkeretéből felhasználható órák.

Képesség a művekben megjelenített téma, motívum, gondolat, érzelem, hangulat azonosítására. A szociális kompetencia fejlesztése mások véleményének meghallgatása, szembesítése során.

Kuckó – Olvassunk együtt! Rideg Sándor: Indul a bakterház Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Christine Nöstlinger: A cseregyerek Tk. 253–261. oldal

70– 71.

Vizuális kultúra: hősök, próbatételek, kalandok képzőművészeti megjelenítése.



Az epikai műnem eddig tanult sajátosságainak összegzése különféle munkaformákban. Feladatok a művek témájának meg állapítására. Mf. 109–110. oldal



A meglévő tudás felelevenítése, új szempontok szerinti rendezése.


69.

Fogalmak, ismeretek


Témakör Tananyag

68.

Óra


46

2014.05.30. 11:41


6. Óravázlatok 6.1. Kőmíves Kelemenné Tanítás helye: Móra Ferenc Általános Iskola, Nyíregyháza Tananyag: Kőmíves Kelemenné (népballada) Témakör: „És azóta hősök párja! Híretek száll szájrul szájra” Feladat: A ballada műfaji sajátosságainak bővítése Eszközök: Irodalom 6. tankönyv 31–36. oldal; Irodalom 6. munkafüzet 16–18. oldal; térkép; szókártyák; Bartók Béla Este a székelyeknél című művének meghallgatása; balladagyűjtemények; Ortutay Gyula Magyar népköltészet című műve; Néprajzi Lexikon; Szörényi Levente – Bródy János Kőműves Kelemen című rockoperája Tanít: Lengyelné Bodnár Tünde Az óra menete 1. A szöveg feldolgozásának előkészítése Az eddig tanultak összefoglalása, felidézése. (A népköltészeti alkotások jellemzői, a fonók világának felidézése, a népköltészeti műfajok rendszerezése.) – Utazzunk vissza az időben, és gondolatban repüljünk el a régmúlt időkbe! Az időutazásban segít nekünk Bartók Béla zeneműve, az Este a székelyeknél, és mindaz, amit az elmúlt órákon tanultunk. Egy pillanatra hunyjuk be a szemünket, és a zene segítségével idézzük fel együtt a fonók világát! (Zene + felidézés) – Milyennek képzelitek el a fonót? (Tanulói válaszok.) – A hajdan élő emberek nagyon sokszor ki voltak szolgáltatva a környezeti tényezőknek, az időjárásnak. Természeti csapások pusztították munkájuk eredményét, nehéz és fáradságos munkával, sok-sok áldozat árán tudták csak biztosítani mindennapi betevőjüket. Mit gondoltok, mi indította az embereket mesemondásra? Mit jelentett ekkor a mesemondás, a mesehallgatás az emberek számára? (Tanulói válaszok.) – Milyen szempontok szerint csoportosítjuk az irodalmi műveket? (Tanulói válaszok: műnem, forma, eredet szerint.) – Eredet szerint az irodalmi mű lehet népköltészeti vagy műköltészeti alkotás. Foglaljuk össze a népköltészeti alkotások jellemzőit! Válasszuk ki azokat a szókártyákat, amelyeken a népköltészeti alkotások jellemzői olvashatók! (Szókártyákon: szerzőjük ismert; szerzőjük ismeretlen; szájhagyomány útján terjedtek, nyomtatásban terjedtek; egyetlen változatuk van; több variánsuk ismert; szövegük változó; szövegük állandó.) – Most játszani fogunk. A játék címe: Ki vagyok én? Nézzetek be a padotokba, mert elrejtettem ott néhány népköltészeti műfaj elnevezését. (Szókártyákon: népmonda, népmese, népdal, találós kérdés, népballada.) Melyik műfajra igaz Greguss Ágost megállapítása: „Tragédia dalban elbeszélve”? 2. Célkitűzés – A mai órán tovább bővítjük a népballadával kapcsolatos ismereteinket, és a – számotokra már nem ismeretlen – Kőmíves Kelemenné című népballadával fogunk megismerkedni, immár részletesebben is. – Honnan ismerős ez a mű? (Tanulói válaszok.) – Most haladjunk vissza az időben egy évet, képzeljük magunkat a színházi nézőtérre, és így próbáljuk átélni a balladában megjelenített eseményeket! – A bemutató olvasás közben figyeljétek meg, mitől szomorú a ballada! 3. Bemutató olvasás 4. A szöveg feldolgozása, elemzése a) A szöveg megértésének vizsgálata – Mi a ballada témája, az alapgondolata? – Meséljétek el a ballada történetét a tankönyv 35. oldalán lévő táblázat segítségével! (Tanulói válaszok.) – Az asszony feláldozza magát, meghal. Mivel teljesedik be a család tragédiája? (Tanulói válaszok.) – Kőmíves Kelemenné áldozatot hozott. Mit jelent számotokra az áldozat kifejezés? Nézzétek meg a Néprajzi Lexikon áldozat címszavát! Vessétek össze a ti értelmezésetekkel! – Figyeljétek meg a tankönyv 33. oldalán található képet! Keressétek meg a térképen Déva várát!


2014.05.30. 11:41


b) A ballada műfaji sajátosságai – Melyik műnemre jellemző az érzelmek verses formában történő kifejezése? (Tanulói válaszok.) – A tankönyv 35. oldalának magyarázó szövege alapján gyűjtsük ki a ballada epikai, lírai és drámai jegyeit! (Tanulói válaszok.) – Vegyük sorra a Kőmíves Kelemenné balladai sajátosságait is! (Tanulói válaszok.) c) Stíluseszközök a balladában – A ballada cselekményére a tömörség, a sűrítettség jellemző. Milyen stíluseszköz teszi feszültté a ballada cselekményét? (Tanulói válaszok.) – Figyeljétek meg az 1. és a 2. versszakot! Az ismétlésnek milyen formájára találtok példát? Milyen lélektani hatása van az ismétlésnek? d) Ellentétes erők, ellentétes jellemek A kőművesek babonás hitek és félelmek hatására döntenek, és emberáldozattal engesztelik ki a természetet. A cselekmény két – egymással szemben álló – erő küzdelmére épül. – Kik állnak egymással szemben? Ki áll a két erő ütközéspontjában? – Mit tesz Kőmíves Kelemen, amikor észreveszi felesége közeledését? Milyen jellemvonása figyelhető meg ekkor? e) Differenciálás (konfliktusok, ismétlések, verselés) Most csoportokban fogunk dolgozni. Az 1. csoport feladata: Kik kerülnek egymással konfliktusba (ellentétbe) és miért? Figyeljetek a szereplők jellemére is! A 2. csoport feladata: Gyűjtsetek példákat a balladából az ismétlés változataira! (Tankönyv 36. oldalának 6. feladata.) A 3. csoport feladata: Vizsgáljátok meg, milyen verselésű a ballada! (Tankönyv 36. oldalának 7. feladata.) Figyeljetek a szótagszámra és a rímelésre is! 5. A mű üzenete Mit üzen nektek a mű? 6. Az érzelmek megjelenése a balladában Melyek a műben azok az érzések, amikkel azonosulni tudtok? 7. A ballada részleteinek színpadi megjelenítése Az előző órán feladatként kaptátok, hogy csoportokban jelenítsétek meg a ballada cselekményének egy-egy részletét. Lássuk a jeleneteket! 8. A ballada énekes megjelenítése Énekórán is tanultátok ezt a balladát. Énekeljük el az 1–3. versszakot! 9. Összegzés, értékelés A munkafüzet 17. oldalának 1. feladatával foglaljuk össze a ballada műfaji jellemzőit! A következő órán még folytatjuk a ballada elemzését, és még alaposabban megfigyeljük a szerkezetét. Ismételjétek át az epikai művek szerkezeti felépítéséről tanultakat, házi feladatként pedig oldjátok meg a munkafüzet 17. oldalának 2. feladatát! Feladat lehet még: 1. Hallgassuk meg Szörényi Levente – Bródy János Kőműves Kelemen című rockoperájából a Kőműves Kelemen balladája című részletet! (Zenehallgatás) 2. A néprajzkutatók ennek a balladának is több változatát gyűjtötték össze. Az Ortutay-féle könyvben és más balladagyűjteményben is találhatunk variánsokat. Olvassunk el/Hallgassunk meg közülük néhányat! 48 irodalom_6_kk.indd 48

2014.05.30. 11:41


3. Házi feladatként adható: Írjatok fogalmazást a balladához kapcsolódóan egyes szám első személyben! A fogalmazás műfaja: elbeszélés párbeszédekkel. A következő címek közül választhattok: Áldozatot hoztam, Azt álmodtam, hogy…, Az egyezség (az egyik kőműves nevében).

6.2. Arany János: A walesi bárdok – 1. változat Tanítás helye: Városközponti Iskola Belvárosi Általános Iskolája, Pécs Tananyag: Arany János: A walesi bárdok (a kétórás tananyag 2. órája) Témakör: „És azóta hősök párja! Híretek száll szájrul szájra” A képességfejlesztés fókuszai: a szövegalkotási képesség, a prezentációs képesség, a kooperatív tanulási képességek fejlesztése Kapcsolódási pontok: – Petőfi és Arany barátsága (5. évfolyam, irodalom) – az 1848–49-es szabadságharc (4. évfolyam, olvasás) Várható eredmények: fejlődik a tanulók szóbeli kifejezőképessége, szociális kompetenciája és problémamegoldó képessége Eszközök: Irodalom 6. tankönyv 42–46. oldal; Irodalom 6. munkafüzet 20–21. oldal; földrajzi atlasz, Keresztury Dezső: Így élt Arany János; Zichy Mihály festménye, internet, gyurma, prezentációs papír, zsírkréta Tanít: dr. Kapusiné Szigethi Emese Az óra menete Előkészítés – Ritmizáló gyakorlat: dísztaps a vendégeknek. Cél: a feszültség levezetése, a ritmuskészség fejlesztése. – A ballada műfajáról tanultak felidézése. Módszer: diákkvartett. Értékelés: minden helyes válasz egy várat ér. Cél: a hiányosságok feltárása, pótlása. Idő: 5 perc. – A munka megszervezése, a csoportok kialakítása: kooperatív csoportmunka, differenciálás: két tanuló páros munkában dolgozik (diszlexia, diszgráfia okán). A csoportok felkészülési ideje 15 perc, a bemutatásé 3-3 perc. 1. csoport: a könyvtárban dolgozik, feladatuk: – Nézzetek utána a könyvtárban – vagy internet segítségével –, kik voltak és milyen szerepet töltöttek be a kelta népeknél a bárdok! – Fogalmazzátok meg a bárd szó másik jelentését is! (Tk. 46. oldal 1. feladata, Kapcsolódó) 2. csoport: – Keressétek meg a földrajzi atlaszban Walest! (Tk. 46. oldal 2. feladata, Kapcsolódó) – Készítsetek domborzati térképet Walesről (gyurma segítségével)! – Mutassátok be, milyennek képzelitek a tartomány domborzatát, éghajlatát a tankönyvi kép (46. oldal) és a vers alapján! 3. csoport: – Számozással tegyétek időrendbe az eseményeket! (Mf. 20. oldal 1. feladata) – Képzeljétek magatokat az egyik walesi bárd helyébe! Mit mondanátok Edward királynak? Adjátok is elő az elképzelt jelenetet! 4. csoport: – Nézzétek meg figyelmesen a lakomát ábrázoló Zichy-rajzot! – A lakoma melyik jelenetét ábrázolja? – Azonosítsátok viselkedésük alapján a szereplőket! – Melyek a feszültség, az izgatottság jelei a képen? 5. csoport – Készítsetek kiáltványt! Dicsőítsétek benne a mártírhalált szenvedett ötszáz walesi bárdot!


2014.05.30. 11:41


6. csoport – Vonjatok párhuzamot a bárdok vádjai és Arany korának eseményei között! Kettéosztott naplóval dolgozzatok! 7. csoport – Válasszatok ki a versből két metaforát, és ábrázoljátok azokat rajzzal! – „Ötszáz énekli hangosan / A vértanúk dalát.” – így fejeződik be a vers. Mit énekelhettek a halálba menő bárdok? Írjátok meg versben a vértanúk dalát! A differenciált páros munka feladatai: – Vázlatpontok lemásolása, időrendbe állítása, felragasztása a táblára. – Szókeresés a versből olvasó stafétával. A csoportok prezentációja 3-3 percben A többiek kiegészíthetik a hallottakat, kérdezhetnek a prezentációnál. Szükség esetén tanári kérdésekkel tes�szük teljesebbé a ballada feldolgozását. Értékelés: 0–5 vár kiosztása a csoportmunka és a prezentáció megoldásától függően. Az óra végén a várak megszámolása és átváltása ötösre és piros pontra. A legjobb csoportnak a „Bravó”-kiáltás az „r” betű hosszan tartó hangoztatásával (egyben beszédgyakorlat is). Önértékelés: minden tanuló értékeli az órai munkáját a táblai grafikon segítségével. Tanári összegző értékelés. Házi feladat: a csoportok totót készítenek egymásnak a ballada műfajáról, két tanuló alliterációt keres a versben.

6.3. Arany János: A walesi bárdok – 2. változat Az óravázlatot készítette Boncásné Egri Gabriella (2013)

Mozzanat Ráhangolódás

Az óra menete Beszélgető kör

Módszerek, munkaformák

Eszközök

Frontális osztálymunka

Fejlesztendő jártasságok, készségek

Idő

Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

10’

Szintetizálás, együttműködési képesség fejlesztése, írásbeli, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése

3’

Az elmúlt órákon már megismerkedtünk a balladák műfaji jellemzőivel. Melyik két mű volt a segítségünkre? (Kőmíves Kelemenné, Vörösmarty Mihály: A buvár Kund) A borítékokban lévő meghatározások közül válasszátok ki a ballada műfaji jellemzőit, és segítségükkel alkossátok meg a ballada fogalmát!

Csoportmunka

Boríték, szó- és kifejezéskártyák, táblakártyák, füzet, ragasztó


2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete


Eszközök


Idő

(kis terjedelmű epikus mű; csak valóságos elemeket tartalmaz; párbeszédes részei is vannak; lírai elemei is vannak; nagy terjedelmű epikus mű; legtöbbször tragikus történetet beszél el; szaggatott, szűkszavú előadásmód jellemzi; sok benne a humoros rész; balladai homály jellemzi; sok benne az ismétlődés; rövid, csattanóval végződő lírai alkotás; drámai fordulatok jellemzik) Ellenőrzés

Frontálisan

(A kiválasztott elemeket feltesszük a táblára, a tanulók csoportonként megalkotják a ballada fogalmát, majd leírják azt a füzetbe.)

Csoportmunka

Ellenőrzés

Frontálisan

6’

Minden csoport felolvassa a meghatározását, a többiek kiegészíthetik az elhangzottakat.

Jelentésteremtés

Eredet szerint a balladákat két csoportba soroljuk: népballada, műballada A következő feladatlapon állapítsátok meg a népballada és a műballada jellemzőit! 1. melléklet

Egyéni munka

Ellenőrzés

Frontálisan

A mai órán Arany János A walesi bárdok című balladájával fogunk megismerkedni.

Tanári magyarázat

Feladatlap, toll, digitális tábla

Figyelem, koncentráció, analizálás

4’

Figyelem, koncentráció

2’


2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete A balladát 1857-ben írta Arany János, abban az évben, amikor az osztrák császár az 1848–49-es szabadságharc leverését követően először látogatott Magyarországra. Ezen a képen az uralkodót látjátok, aki 1848 decemberétől egészen 1916-ig volt a birodalom császára. Ha megoldjátok a feladatot, a megfejtésben megkapjátok az uralkodó nevét. 2. melléklet / Interaktív tananyag – Arany János: A walesi bárdok 5. feladat


Eszközök


Idő

Páros munka

Digitális tábla, Irodalom 6. o. – Interaktív tananyag, feladatlap

Ábécé ismerete, együttműködési készség

3’


Digitális tábla

Hallás utáni szövegértés

6’

A császár hivatalnokai felszólították a magyar költőket, hogy versben köszöntsék a hazánkba látogató uralkodót. Arany elhárította ezt a felkérést, és „válaszképpen”megírta A walesi bárdok című balladáját. A ballada a 13. századi angliai történelmi eseményekbe is bepillantást enged. Hallgassátok meg a balladát Sinkovits Imre színművész tolmácsolásában! (Kép a színművészről.) Megfigyelési szempont: Vajon miért épp Edward királyról írt balladát Arany János? Volt-e hasonlóság a ma gyarországi és a walesi történések között?


2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete


Eszközök


Idő

A walesi bárdok meghallgatása Sinkovits Imre előadásában (internetes videómegosztó oldal – olyan feldolgozásban, amelyen a balla da előadásával párhuzamosan képek jelennek meg, amelyek segítik a mű megértését.) Események időrendbe állítása: A borítékban található mondatokat tegyétek időrendbe, és meséljétek el segítségükkel a történetet!

Csoportmunka

Mondatkártyák (laminálva)

Frontálisan

Digitális tábla az ellenőrzéshez

Szintetizálás, együttműködési képesség, szövegértés

5’

Edward király megérkezik Walesbe. Az új tartomány bemutatása. Vendégségben Montgomerynél. A király koccintani akar a walesi urakkal. Edward követeli, hogy hozassanak bárdokat, akik dicsőségét zengik. Az ősz bárd éneke. A hívatlan bárd éneke. A király ítélete: máglyára minden énekest! Edward Londonba vágtat. A királyt őrületbe hajszolja a bűntudat. Ellenőrzés

Sok olyan kifejezést olvashattunk a balladában, amelyeket ma már más formában nem használunk. Ezekből gyűjtöttem egy csokorra valót. Mindenki húzzon egy kártyát, és a párok keressék meg egymást!

3’

Tanári magyarázat


2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete


Eszközök


Idő

(Mindig egy tanulót szólítok, aki felolvassa a kártyáján lévő fogalmat, kifejezést, annak a magyarázatát, értelmezését keressük.) Példa: Koboz – Lanthoz hasonló pengetőhangszer Keressük a párját! Bárd – Énekes, költő

Osztálymunka

Kártyák, ragasztó

Szövegértés, figyelem, koncentráció

10’

Fakó – Sárgásszürke árnyalat, halvány Máglya – Középkori vesztőhely Tallóz – Keresgél Lant – Pengetős hangszer Lordmajor – Polgármester Vértanú – Elveiért az életét áldozó személy Síre – Felséges úr Haló hörög – Haldokló hörög Pártos honfivér – A király ellen fordulók vére Lehellet megszegik – Elakad a lélegzete Tartomány – Fegyverrel meghódított, adófizetésre kötelezett terület. Vendégli – Megvendégeli


2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete Állókép Öt csoportot alakítunk, akik egy-egy rövid szövegrészletet kapnak a balladából. Feladatuk: Olvassátok el figyelme sen a részleteket, és próbáljátok bemutatni a leírtakat állóképben! A 6. csoport minden szövegrészletet megkap. Feladatuk: Osszátok szét egymás között a részleteket! Mindenki olvassa el a saját részle tét, és próbálja megfogalmazni annak lénye gét egy mondatban! Ezután készítsétek el közösen a ballada cse lekményszerkezeti váz latát!

Módszerek, munkaformák Csoportmunka, kupactanács, differenciálás

Eszközök


Idő

Szövegrészletek, cselekményszerkezeti vázlathoz feladatlap

Fantázia, képzelőerő, értő olvasási képesség, együttműködési képesség, szintetizálás

15’

Füzet, toll

Írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése

10’

Ellenőrzés Az állóképek bemutatása Az állóképre vonatkozó kérdések: Mi történik, milyen eseményeket ismertek fel? Nevezzétek meg a szereplőket, jellemezzétek az egymáshoz fűződő kapcsolatukat is! A szerkezeti vázlat ellenőrzése, közös megbeszélése. A vázlat lejegyzése a füzetbe.

Differenciálás, csoportmunka

Szerkezeti vázlat: 1. Előkészítés: Edward látogatást tesz a walesi tartományban. 2. Bonyodalom: A király érzi, hogy az urak gyűlölik. (Nincs olyan ember, aki éltetné.)


2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete


Eszközök


Idő

3. Kibontakozás: A három bárd vádjai. 4. Tetőpont: A király válasza az átokra. (A bárdokat máglyahalálra ítéli.) 5. Megoldás: A király megőrül, bántja a lelkiismeret. Megismertük a ballada történetét, összeállítottuk a cselekményszerkezeti vázlatot. Ennek ismeretében térjünk vissza a kiinduló kérdésünkhöz. Miért épp ezt a történetet dolgozta fel a költő Ferenc József császár magyarországi látogatásakor?

Frontálisan

Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

Fogalmazza meg minden csoport a ballada üzenetét!

Csoportmunka

Füzet, toll, tankönyv

Igaz magyar idegen zsarnokot sohasem szol gálhat. Így tettek a bár dok is, nem dicsőítették Edwardot.

Reflektálás

Ellenőrzés

Frontálisan

A következő igaz-hamis játék segítségével nézzük meg, mennyire figyeltetek a mai órán! Mennyire értettétek meg a ballada történetét? Mindenki a füzetben dolgozik. Az állítás száma mellé írjatok I (igaz) vagy H (hamis) betűt!

Egyéni munka

3’

Írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, kommunikációs készség fejlesztése

3’

2’ Füzet, toll

Figyelem, koncentráció, emlékező képesség fejlesztése, szintetizálás

5’

1. Edward király erőszakkal foglalta el Walest.


2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete 2. A király jószívű és megértő volt. 3. Csak a walesi urak ünnepelték Edwardot. 4. Montgomery finom étellel és itallal vendégelte meg a királyt. 5. A bárd egy walesi szúrófegyver. 6. A bárdok történetmondó énekesek voltak Walesben. 7. A király szörnyű tettéért megbűnhődött. Ellenőrzés / Interaktív tananyag – Arany János: A walesi bárdok 3. feladat 3. melléklet Színezd ki a ballada szereplőinek a nevét, az utolsó téglalapba pedig írd be a hiányzó nevet! Ellenőrzés/Interaktív tananyag – Arany János: A walesi bárdok 1. feladat 4. melléklet Kössétek össze a tulajdonságokat Edward királlyal és a 3 bárddal! Ellenőrzés/Interaktív tananyag – Arany János: A walesi bárdok 2. feladat 5. melléklet Összekeveredtek a három bárddal kapcsolatos kifejezések. Tegyetek rendet köztük!


Eszközök


Idő

Tanári felolva sás

Frontálisan

Digitális tábla, Irodalom 6. o. – Interaktív tananyag

3’

Egyéni munka

Feladatlap, színes ceruza

2’

Feladatlap, toll

5’

Frontálisan

Páros munka

2’

Frontálisan

Csoportmunka

Feladatlap, toll

8’


2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete Ellenőrzés/Interaktív tananyag – Arany János: A walesi bárdok 4. feladat 6. melléklet Fejtsd meg a keresztrejtvényt!


Eszközök

Keresztrejtvény

Ellenőrzés/Interaktív tananyag – Arany János: A walesi bárdok 6. feladat Házi feladat Jellemtérkép készítése Edward királyról 7. melléklet

Idő 2’

Frontálisan

Egyéni munka


5’ 2’

Egyéni munka

Feladatlap jellemtérkép készítéséhez

2’

Hangulatjelentés (Napocska – Felhő)

Egyéni munka

Csomagolópapír, filctoll

10’

Értékelés – Összegzés

Tanári értékelés

4’


2014.05.30. 11:41


Mellékletek 1. sz. melléklet A népballadák vagy a műballadák jellemzői-e a felsoroltak? Kössétek össze a megfelelőket! Szerzőjét nem ismerjük. Írásban, nyomtatásban terjedt. Gyűjtők jegyezték le. Népballada Szövege változó. Műballada Szövege állandó. Szájhagyomány útján terjedt. Szerzője ismert. 2. sz. melléklet Helyettesítsd a számokat betűkkel! Ha jól ismered a magyar ábécét, megfejtésül egy történelmi személy nevét kapod. (A teljes ábécére gondolj!) (A = 1; Á = 2; B = 3;…) 11.

9.

30.

9.

22.

4.

17.

25.

44.

9.

11.

___

___

___

___

___

___

___

___

___

___

___

3. sz. melléklet Színezd ki a felsoroltak közül a ballada szereplőit, az utolsó téglalapba pedig írd be a hiányzó nevet!

német császár

Edward angol király

az angol sereg

Montgomery

a walesi katonák

néhány angol nemes

a három bárd

a londoni lordmajor

4. sz. melléklet Kösd össze a tulajdonságokat Edward királlyal, illetve a három bárddal! önfeláldozó gőgös bátor hősies Edward király nagyképű a három bárd büszke erőszakos igazmondó kegyetlen véreskezű


2014.05.30. 11:41


5. sz. melléklet Összekeveredtek a három bárddal kapcsolatos kifejezések. Tegyetek rendet közöttük!

ifjú a csatában elesett hívatlanul áll harcosokat siratja a király elé az asszonyok gyászát zúdítja a királyra

felsorolja a király véres tetteit

megátkozza a királyt

öreg, aggastyán meglett férfi ősz hajú 6. sz. melléklet Fejtsd meg a keresztrejtvényt! 1.

1. Tartomány neve Angliában

2.

2. Egyfajta drágakő neve

3.

3. A provincia magyar megfelelője 4.

4. A kivégzett bárdok száma

5.

5. „Léptet … lován”

6.

6. Királyi jelkép 7.

7. Pengetős hangszer tartozéka


2014.05.30. 11:41


6.4. Arany János: Toldi; Hetedik ének Az óravázlatot készítette Boncásné Egri Gabriella (2013)

Mozzanat Ráhangolódás

Az óra menete


Eszközök


Ismételjük át Arany János Toldi című elbeszélő költeményének első hat énekét! Az események felidézésére használjuk a táblán lévő képeket! Tegyétek időrendbe a képeket, majd röviden ismertessétek az énekek tartalmát!


Képek, tábla, ragasztó

Szóbeli kifejezőkészég fejlesztése

Minden énekről három állítás hangzik el, közülük csak az egyik igaz. Az igaz állítás betűjelét írjátok le az ének sorszáma mellé!

Csoportmunka

Papír, filctoll

Együttműködési képesség fejlesztése, hallott szöveg megértése

Igaz-hamis 1. a) Miklós vitéz szeretett volna lenni. b) Miklós gazdálkodni akart. c) A fiú költői babérokra vágyott.

Teszt, csomagolópapír, ragasztó

2. a) T oldi Lőrincné házában halotti torra készültek. b) A Toldi-házban György vitézeinek a fogadására készültek. c) Toldi Lőrincné a menyegzőjére készült. 3. a) Miklós egy dárdával szúrta le a vitézt. b) Miklós egy malomkővel okozta a vitéz halálát. c) A vitézt egy petrencés rúddal ütötte agyon Miklós. 4. a) M iklós Pestre menekült üldözői elől. b) Miklós a nádasban rejtőzött el. c) Miklós az erdőbe menekült üldözői elől.


2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete


Eszközök


5. a) Miklóst azért támadták meg a farkasok, mert a farkaskölyköket bántotta. b) M iklóst azért bántották a farkasok, mert a fiú rájuk támadt. c) Miklós nem bántotta vol na a farkasokat, csak a kicsinyeket simogatta meg. 6. a) Miklós azért ment haza, hogy megölje a testvérét, Györgyöt. b) Azért tért vissza Miklós a szülői házba, hogy elbúcsúzzon az édesanyjától. c) Miklós azért ment haza, mert ott akart elrejtőzni. Ellenőrzés közösen. Hallgassátok meg Beethoven VI. szimfóniájának 4. tételét! Hajtsátok a padra a fejeteket! Milyen természeti jelenséget idéz fel bennetek a zene? A digitális táblán Lotz Károly Ménes a zivatarban című festményét láthatjátok. Hogyan jeleníti meg ez a kép a vihar közeledtét?

Jelentésteremtés

Frontális osztálymunka Zenehallgatás Frontális osztálymunka

CD-lejátszó, CD-lemez, digitális tábla

Figyelem, koncentráció Kommunikációs készség fejlesztése

Minden csoport 2-3 mondatban jósolja meg, hogyan kapcsolódik a Hetedik énekhez a vihar! Vajon miről fog szólni a Hetedik ének?

Csoportmunka

Papír, filctoll ragasztó

Írásbeli kifejezőkészség fejlesztése

Bemutató olvasás

Tanári felolvasás

Tankönyv Digitális tábla

Szövegértés fej lesztése

Megfigyelési szempont: Közelebb jut-e Miklós a céljai eléréséhez? Nézzük meg, a jóslások közül melyik áll a legközelebb az elhangzott énekhez!



2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete


Eszközök

Differenciált csoportmunka, prezentáció, megbeszélés, feladatok megoldása

Feladatlapok ceruza toll, szókártyák, rajzlap, tankönyv


Csoportokban fogtok dolgozni. Minden csoport más-más feladatot kap. 1. csoport: Miklós a viharban a) Olvassátok fel azokat a sorokat, amelyek a vihart írják le! („Lett olyan sötétség, hogy semmi sem látszott, / Zengett az ég szörnyen, csattogott, villámlott: / Az Isten haragja megütött egy hajdút”) b) H ány napig tartott Miklós útja? (Négy napig, a negye dik nap estéjén érkezett meg Pestre) c) Milyen helyre jutott el Miklós? (Pestre, Rákos mezejére) Miről nevezetes Rákos mezeje? Olvassátok el a mun kafüzet 48. oldalán a „Rákosnak mezője tőszomszédos Pesttel” című szöveget, és válaszoljatok a munkafüzet kérdéseire!

Szövegértés fejlesztése, együttműködési készség fejlesz tése, megosztott figyelem, szóbeli kifejezőkészség fejlesz tése, elemzés, összehasonlítás, ok-okozati viszonyok összehasonlítása

2. csoport: Ok és okozat a) Keressétek meg azokat a részeket, amelyek Györgyről szólnak! Mi az oka annak, hogy György és vitézei ab bahagyták Miklós keresését? (György megijedt a vihartól, Isten figyelmeztetését láthatta abban, hogy egy villám belecsapott egy emberébe.) Miként hiúsult meg így György terve? (Nem tudta elfogni az öc�csét, és nem tudta az emberölés miatt bíró elé vitetni és elítéltetni.) b) Figyeljétek meg Miklós lelkiállapotát! Igaznak találjátok-e az alábbi állítást? Gyűjtsetek érveket válaszotok mellett! Állítás: az elbeszélő a termé szet képeinek leírásával a hős lelkiállapotát mutatja be. 63 irodalom_6_kk.indd 63

2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete


Eszközök


3. csoport: Fordulópont a) Hova jutott el Miklós? (Pestre, Rákos mezejére, egy temetőbe.) b) Kivel találkozott ott? (Egy özveggyel találkozott, aki két levente fiát siratta.) c) Miklós az özvegyben az édesanyját vélte felismerni. Vajon miért? (Hasonlított a testalkata, talán a ruhája is, a fájdalmat kifejező testtartása is.) Miért jelentős Miklós számára az özveggyel való találkozás? Miért jelentett fordulópontot a fiú életében? (Tankönyv 112. oldal 2. feladata) (Közelebb került céljai megvalósításához.) d) Idézzétek fel, hogyan határozta meg Miklós a hatodik és a hetedik énekben a cél jait! Hatodik ének

Hetedik ének

Felmegy Budára bajnok katonának. Édesapja nyomdokába kíván lépni, a királynak akarja bizonyítani erejét, bátorságát.

Szembeszáll a csehvel, megbosszulja a két fiú halálát. Így tisztázza a saját személyét is.

4. csoport: Szereplők A csoport tagjai válasszák ki a szókártyákon szereplő személyek közül a Hetedik ének szereplőit! Jelenítsék meg, hogyan kép zelik el az özvegyasszony és Miklós találkozását! (Édesanya, Toldi Lőrinc, Bence, özvegyasszony, Laczfi Endre, király, Toldi György, Toldi Miklós.)


2014.05.30. 11:41


Mozzanat

Az óra menete


Eszközök


5. A csoport A csoport tagjai válasszák ki a szókártyákon szereplő szavak közül a Hetedik ének helyszíneit! (Rákos mezeje, temető, pusztaság, erdő, mező, Nagyfalu, Buda.) A csoportok beszámolnak a munkájukról. Ellenőrzés


Szóbeli kifejezőkészség

Milyen tanácsot adnátok Miklósnak, hogy a fiú elérje hőn áhított célját? A leírtak megbeszélése. Házi feladat Írj tíz-tizenöt mondatos fogalmazást a füzetbe! Meséld el egy szemtanú nevében a cseh bajnok és a két fiú párviadalát! Reflektálás

Az órai munka értékelése



2014.05.30. 11:41


6.5. Arany János: Toldi – Összefoglalás Tananyag: Arany János: Toldi – Összefoglalás (2 tanítási órára tervezve) Témakör: „Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem” A nevelési, oktatási és képességfejlesztési célok fókuszai:  Olvasóvá nevelés, az irodalmi olvasás legyen érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása.  Bevezetés a verses epikai művek elemzésébe. A műalkotások megértéséhez szükséges irodalomelméleti ismeretek megszerzése. A műértő olvasás kialakításával ismeretek szerzése világunkról, az ember és a valóság viszonyáról, az emberi létről.  Kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés. A hangos, kifejező olvasás gyakorlása.  A szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése. A szövegértő és szövegalkotó képesség folyamatos fejlesztése, a leírás és a jellemzés gyakorlása.  A beleélés képességének fejlesztése. A képzelet és a tanulási képesség fejlesztése.  Térben és időben való tájékozódás. Kapcsolódási pontok: Lovagkor, Nagy Lajos király (6. évfolyam, történelem) Petőfi Sándor: János vitéz (5. évfolyam, irodalom) Eszközök: Irodalomkönyv és munkafüzet 6. évfolyam, csomagolópapír, idővonal, rajzok, interaktív tábla, zenei montázs Az óra menete 1. Előkészítés, ráhangolódás a) Beszédgyakorlat A tanult memoriterek közül egy – vagy több – közös hangoztatása soronként más-más hangerővel. Ezt követően a memoriter(ek) újbóli hangoztatása, a korábbi hangerőváltással, de már csak a verssorok magánhangzóinak az ejtése. (Megjegyzés: a szöveg interaktív táblán van kivetítve.) „Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, Messziről lobogva tenger pusztaságon: Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.”

suttogva közepes hangerővel hangosan suttogva

b) Ritmikus szemmozgást fejlesztő gyakorlat Közösen hangoztatjuk az azonos színnel és betűvel írt szavakat. Lehetséges sorrend:  a piros kisbetűvel írtak (a Toldi helyszínei),  a piros nagybetűvel írtak (a műhöz kapcsolódó idő, a történet ideje, évszak, napszak),  a fekete nagybetűvel írtak (a Toldi szereplői),  a fekete kisbetűvel írtak (költői kifejezőeszközök). nádas BENCE hasonlat MIKLÓS

Nagyfalu GYÖRGY

allegória

NYÁR megszemélyesítés

TOLDI LŐRINCNÉ

temető

Toldi-birtok

14. SZÁZAD metafora ÉJSZAKA DÉL LACZFI NÁDOR

határ


2014.05.30. 11:41


c) Látószögnövelő gyakorlat Egyre bővülő mondatok olvasása. Annak a megállapítása, hogy milyen kérdőszavakra felelnek a mondatokban feltűnő új szavak. (Megjegyzés: a mondatok interaktív táblán vannak kivetítve, egyszerre mindig csak egy-egy mondat látszik. ) Máté olvas. Máté Toldiról olvas Kiről? Máté este Toldiról olvas. Mikor? Máté este Toldiról olvas a szobájában. Hol? Máté este Toldiról olvas a szobájában a testvérének. Kinek? 2. Motiváció, célkitűzés Mi mindenről olvashat Máté Toldi Miklósról a testvérének? A tanulók csoportmunkában válaszolnak a kérdésre. (Két perc alatt szavakat, szókapcsolatokat írnak le, például: párviadal, sértés, bikakaland, Lajos király.) A leírt szavak felolvasása. Célkitűzés: A mai órán rendszerezzük az ismereteinket, és megpróbáljuk a sok elhangzó kifejezést csoportosítani, meghatározott szempontok szerint rendet tenni közöttük. 3. Jelentésteremtés Egy nagy csomagolópapír van a táblán, és az a)–i) pontok alatti szavak fokozatosan kerülnek fel rá. Óra végére az alábbi gondolattérkép formálódik ki rajta: idő keletkezés eredet

helyszín

cselekmény – szerkezet

Toldi

forma műnem

szereplők

költői kifejezőeszközök

verselés

műfaj

Az a)–i) pontok feldolgozása csoportmunkában és/vagy frontális vagy egyéni munkában a kollégák döntése alapján. a) Eredet, keletkezés Eredet szerint: műköltészeti alkotás. (Közös megbeszélés.) Milyen forrásokat, műveket használt fel Arany János a Toldi megírásához? (Mf. 29. oldal 2. feladata, Tk. 65. oldal.) b) Forma Forma szerint az irodalmi mű lehet verses vagy prózai formájú. A Toldi verses formájú alkotás. (Közös megbeszélés.)


2014.05.30. 11:41


c) Műnem, műfaj Mely műnemekre jellemzők az alábbi állítások?  eseménysort, történetet mond el;  a cselekménye sűrítve, párbeszédes formában jelenik meg;  személyes érzelmeket, hangulatokat, gondolatokat fejez ki, leggyakrabban egyes szám első személyben. A Toldi epikai és lírai vonásainak feltárása, az alkotás műfajának megnevezése, az elbeszélő költemény műfaji sajátosságainak megbeszélése. (Például csoportonként három igaz és három hamis állítás megfogalmazása a műfajról, majd a többi csoportnak kell kiválasztania, melyek az igaz állítások.) d) Cselekmény – szerkezet A cselekmény szó fogalmának megbeszélése (az események láncolata). Javasolt feladatok:  A mű feldolgozása során készített rajzok időrendi sorrendbe állítása.  Cselekménymozzanatok írása: a csoportok tagjai leírnak egy-egy mozzanatot a műből, majd – miután felolvassák egymásnak a mozzanatokat – időrendbe állítva leírják azokat.  Zenerészletek meghallgatása (különböző hangulatot sugároznak, például fájdalmas, szomorú; a zenerészletek párosítása a főhősre adott helyzetben jellemző lelkiállapottal).  Tk. 151. oldal 2. feladat: a Miklóst ért kalandok és próbatételek fizikai, illetve lelki próbákra sorolása.  Az elbeszélő művek szerkezeti elemeinek felsorolása, csoportmunkában a részek értelmezése, a Toldi szerkezeti elemeinek konkrét megnevezése.  Tk. 150. oldal táblázata, munkafüzet 61–62. oldal. e) Szereplők Javasolt feladatok:  A csoportok között egy-egy szereplő nevének kisorsolása. A csoport jellemzi a szereplőt a következő módon: – hasonlatokat ír róla (például: Miklós olyan erős, mint…, György olyan gonosz, mint…); – a szereplőről igaz állítások írása egyes szám első személyben (például: Nagyfaluban élek, paraszti sorban – Miklós); – a szereplőről tagadásos formában igaz állítások írása (például: Nem vagyok szegény, nem élek paraszti sorban – György).  Melyik szereplő írhatta a következő sorokat? – Seregembe keresek magas, délceg legényeket, akik ügyesen bánnak a fegyverrel. Jelige: Már nincsen előítéletem, paraszti származásúak is jelentkezhetnek. – Elvesztettem az állásomat, mióta egy állat elszabadult előlem. Mindenféle munkát elvállalok, ígérem, nem sértek meg senkit. Jelige: Marhamáj. – Jóravaló, egyszerű, dolgos lányt keresek a fiamnak feleségül. Mi egy ideje már Budán élünk, de szeretjük a vidéki életet is. Jelige: Fiam kicsit lobbanékony, hirtelen haragú, de aranyszíve van.  Ki vagyok én?-játék: néhány gyerek hátára feltűzünk egy lapot, amelyre a mű egy-egy szereplőjének a nevét írtuk. (A tanulók nem tudják, mi van a lapon.) Egy-egy gyerek körbejár, és kérdéseket tesz fel, amelyekre igen vagy nem a válasz. Ha kitalálta, mi van a papíron, leül, és a többieknek segít a kérdezésben.  Melyik szereplő írhatta a leveleket? (Mf. 64. oldal 3. feladat) f) Helyszínek Javasolt feladatok:  Kopogj azoknál a helyszíneknél, amelyek nevében „a” hangot hallasz! (Tanári felolvasás, a gyerekek csak hallják, és nem látják a szavakat.) – nádas, temető, határ, Toldi-ház, Duna-sziget, udvar, Nagyfalu, királyi sátor, budai vár  Kettős koncentráció – Kopogj azoknál a helyszíneknél, amelyek nevében „a” hangot hallasz és a Toldihoz kapcsolódnak! (Melyek kapcsolódnak a János vitézhez?) – erdő, patakpart, Nagyfalu, zsiványtanya, Franciaország, nádas, aranymező, temető  Képzeld el, hogy te vagy Toldi Miklós csizmája! Sorold fel, milyen helyekre vitted a gazdádat! Mikor voltál a legpiszkosabb (nádas) és a legfényesebb (párviadal, a király előtt)?  Képzeld el, hogy te is Miklós mellett vagy a határban / a Toldi-házban / a pesti utcán / a csárdában stb.! Milyen hangokat hallasz, milyen színeket látsz, milyen illatokat érzel? 68 irodalom_6_kk.indd 68

2014.05.30. 11:41


g) Idő Javasolt feladatok:  Jelöld az idővonalon, mikor élt Toldi Miklós, Ilosvai Selymes Péter, Arany János! (Mf. 31. o. 4. b) feladathoz hasonló idővonal a táblán, közös jelölés)  Munkafüzet 31. o. 4. a) feladatának átismétlése h) Költői kifejezőeszközök Javasolt feladatok:  Tk. 152. oldal 4. feladata  Igaz vagy hamis? A gyerekek felállnak, a párjuk felé fordulnak. Tapsolnak (vagy kezet fognak), ha a pedagógus által mondott állítás igaz. Ha hamis, nemet intenek a fejükkel. Lehetséges állítások: – A metafora azonosításon alapszik. (taps) – „Mint komor bikáé, olyan a járása” – a verssorban megszemélyesítést találunk. (nem) – A hasonlat jellegzetes kötőszava a mint szó. (taps) – Az allegória több verssoron át is tarthat. (taps) i) Verselés Javasolt feladatok:  Tk. 152. oldal 5. feladata  Az óra eleji beszédgyakorlat hangoztatása, a hangsúlyos szótagoknál taps, a sormetszetnél kopogás. 4. Összefoglalás, reflektálás A tábla képe alapján mondjuk el, mi mindent vizsgálhatunk a mű elemzése során! Miért szép ez a mű? Miért jó, hogy tanultuk? Kilépő kártya készítése tanulóként, rajta a következő gondolatok közül néhány, legalább három (a mondatokat a gyerekeknek kell befejezniük):  Számomra a legfontosabb gondolat az volt, hogy …  Azt kérdezném a szereplőtől/alkotótól …  A szereplőnek azt tanácsolnám, hogy …  Azt nem értettem, hogy …  Személyes megjegyzéseim, észrevételeim …  A művet elolvasva az jutott az eszembe, hogy …  Azt üzente számomra a mű, hogy … 5. Az órai munka értékelése Önértékelés: minden tanuló értékeli az órai munkáját a táblai grafikon segítségével. Tanári összegző értékelés. Házi feladat: Mf. 61. oldal 1. feladata


2014.05.30. 11:41


7. Megoldókulcs – Irodalom felmérőfüzet 6. Év eleji szövegértés – 1. változat Szent István király hadjáratai 1. Igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt! H, H, I, H, H, I Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 6 pont 2. Számozd meg, milyen sorrendben győzte le István az ellene harcoló vezéreket! 2. Gyula 1. Koppány 3. Keán

A helyes sorrend 3 pontot ér

3. Magyarázd meg, miért maradt Gyula élete végéig börtönben! Azért maradt Gyula élete végéig börtönben, mert pogány hitű volt, és nem akart megkeresztelkedni. A jó válasz 2 pontot ér 4. Válaszolj röviden a kérdésekre! a) Hogyan jutalmazta meg István Vencellint? Nagy birtokkal ajándékozta meg. b) Milyen fogadalmat tett István a Koppány elleni csata előtt? Azt fogadta meg, hogy ha győz, a Koppány vezér birtokán élő nép gyermekeiből, terméséből és barmaiból örök időkre tizedet ad Szent Márton kolostorának. c) Milyen ásványt találtak Erdély földjén? Aranyat találtak. d) Kiknek a vezére volt Keán? Keán a bolgárok és a szlávok vezére volt. Az a), c), d) 1-1 pontot ér, a b) 2 pontot, összesen: 5 pont 5. Húzd alá a megfelelő szót! Kiderül-e a szövegből igen, igen, nem, igen, igen, nem

Minden jó jelölés 1- 1 pontot ér, összesen: 6 pont Összesen: 22 pont

Év eleji szövegértés – 2. változat Lovagok és várak 1. Igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt! H, H, H, I, H Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 5 pont 2. Említs a szövegből egy példát arra, hogyan „álcázták” a szakácsok az ételeket! Az egyik fogást úgy készítették el, hogy a malac hátát egy tyúk melléhez varrták. 3. Mi volt a köznép főétele? Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét! C Kása és hagymával ízesített kenyér

A jó válasz 2 pontot ér A jó válasz 1 pontot ér

4. Írd le, hogyan kedveztek a szakácsok a fogatlan embereknek! Nagyon sokféle ételt ledaráltak, hogy a fogatlanok könnyebben el tudják azokat fogyasztani. A jó válasz 1 pontot ér 5. Említs két, a szöveg szerint találékonynak számító „alapanyag-társítást”! a) Gyümölcsöt a hússal társítani. b) Édeset a savanyúval. Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 2 pont 6. a) Mi helyettesítette a tányért? Vastag, szikkadt kenyérszelet. b) Mi lett ennek a dolognak a sorsa az étkezés után? Oda adták a várfalakon kívül kéregető szegényeknek. Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 2 pont


2014.05.30. 11:41


7. Mely állatokból készítettek különleges fogásokat? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! d) gém, pacsirta, hattyú, bálna A jó válasz 1 pontot ér 8. Húzd alá a megfelelő szót! Kiderül-e a szövegből nem, nem

Minden jó aláhúzás 1 pontot ér, összesen: 2 pont Összesen: 16 pont

Év eleji felmérés – A változat 1. Az 5. osztályos irodalomkönyved illusztrációiból válogattunk kettőt. Biztosan könnyen felismered majd, melyik alkotást díszítették. Válaszolj a művekhez kapcsolódó kérdésekre!  Az elbeszélő költemény címe és írója: Petőfi Sándor: János vitéz. A történet úgy ért véget, hogy (Iluska életre kelt), János és Iluska Tündérország fejedelmi párja lett.  A mű címe: Tündérszép Ilona és Árgyélus. Műfaja: tündérmese. Két csodás elem a történetből: példák: az almafa éjjel virágzott, és meg is ért rajta az aranyalma egy éjszaka alatt; a hollók lányokká változtak; varázssíp; a köpönyeg, a bocskor és az ostor egy pillanat alatt oda juttatta a gazdáját, ahová az akart menni. Cím, szerző, műfaj megnevezése 1-1 pontot, a többi válasz 2-2 pontot ér, összesen: 8 pont 2. T öltsd ki a táblázatot a megismert művek alapján! (Ahol a szerzőt nem ismerjük, oda azt írd: népköltészeti alkotás!) Szerző Mű Műfaj népköltészeti alkotás A bolond falu tréfás mese népköltészeti alkotás Az okos lány valós mese Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk regény Arany János Családi kör életkép Petőfi Sándor Az alföld tájleíró költemény Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 9 pont 3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold a választásodat! a) elbeszélő költemény, regény, mese, megszemélyesítés, tájleíró költemény A kakukktojás: a megszemélyesítés, mert ez szókép (költői kifejezőeszköz) a többi (irodalmi) műfaj. b) Az alföld, Szendrey Júlia, Úti levelek, Petrovics István, A Pál utcai fiúk A kakukktojás: A Pál utcai fiúk, mert ez Molnár Ferenchez kapcsolódik (műve, regénye), a többi Petőfi Sándorhoz kapcsolódik (személyek, művek). Minden jó válasz 1 pontot ér, alpontonként 3 pont, összesen: 6 pont 4. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1. helyre a „legidősebbet” tedd!) 3. Fillentő 1. Prométheusz 2. János vitéz A helyes sorrend 3 pontot ér 5. Írj a János vitézből két-két példát a következő mesei elemekre! Szereplők: például: óriások, boszorkányok, tündérek Csodák, átváltozások: Az óriásoktól egy segítő sípot kapott János, és ha abba belefújt, az óriások azonnal ott teremtek. Az élet vizébe János vitéz beledobta a rózsát, és a virág Iluskává változott. Minden jó válasz a szereplőknél 1-1 pontot ér, a csodák, átváltozásoknál 2-2 pontot, összesen: 6 pont Megjegyzés: másképpen is pontozhatunk, attól függően, milyen részletesen kérjük a válasz kifejtését. 6. Ötödik évfolyamon már megismerkedtél az epikus művek szerkezeti elemeivel. Magyarázd meg, mi jellemzi az alábbiakat! a) A cselekmény kibontakozása: a bonyodalomtól a tetőpontig terjedő rész, az események összefüggő sora. b) Megoldás: a művek cselekményének befejező része, a történet lezárása. Minden jó válasz 2 pontot ér, összesen: 4 pont 71 irodalom_6_kk.indd 71

2014.05.30. 11:41


7. Értelmezd a következő fogalmakat! Tájleíró költemény: a lírai elbeszélő egy-egy táj vagy természeti jelenség érzelemgazdag bemutatására törekszik, a személyes érzelmek megvallása fontos szerepet kap a műben. Regény: nagy terjedelmű irodalmi mű. Általában egy vagy több hős életének hosszabb szakaszát foglalja össze. Meghatározó vonása a több szálon futó, bonyolult cselekmény, a főszereplők mellett megjelenő mellékszereplők rendszere, a sok helyszín és a hosszú időtartam. A jó válasz 5 pontot ér Megjegyzés: a tájleíró költemény magyarázatára 2, a regény fogalmának értelmezésére 3 pontot javaslok. 8. Írd le, milyen szóképekre (hasonlat, metafora, megszemélyesítés) ismersz az idézetekben! metafora, megszemélyesítés, hasonlat Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 3 pont Összesen: 42 pont

Év eleji felmérés – B változat 1. Az 5. osztályos irodalomkönyved illusztrációiból válogattunk kettőt. Biztosan könnyen felismered majd, melyik alkotást díszítették. Válaszolj a művekhez kapcsolódó kérdésekre!  A regény címe és írója: A Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc. A két gyerekcsapat konfliktusának az az oka, hogy a nagyvárosban, Budapesten mindkét csapatnak üres terület (grund), játszóhely kellett.  A mű címe: Daidalosz és Ikarosz. Műfaja: mítosz. A fiú meggondolatlan volt, mert nem fogadta meg az apja tanácsait, és közel ment a naphoz. A hevesen tűző égitest közelében meglágyult a szárnytollait összetartó viasz, Ikarosz – szárnyait vesztve – a tengerbe zuhant, és meghalt. Cím, szerző, műfaj megnevezése 1-1 pontot, a többi válasz 2-2 pontot ér, összesen: 8 pont 2. Töltsd ki a táblázatot a megismert művek alapján! (Ahol a szerzőt nem ismerjük, oda azt írd: népköltészeti alkotás!) Szerző népköltészeti alkotás népköltészeti alkotás Petőfi Sándor Arany János Petőfi Sándor

Mű Az okos lány /A Nap gyermekei A bolond falu Az alföld Családi kör János vitéz

Műfaj valós mese tréfás mese tájleíró költemény életkép elbeszélő költemény

Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 9 pont 3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold a választásodat! a) Úti levelek, Petrovics István, A Pál utcai fiúk, Az alföld, Szendrey Júlia A kakukktojás: A Pál utcai fiúk, mert ez Molnár Ferenchez kapcsolódik (műve, regénye), a többi Petőfi Sándorhoz (személyek, művek). b) hasonlat, elbeszélő költemény, megszemélyesítés, metafora A kakukktojás: az elbeszélő költemény, mert ez (irodalmi) műfaj, a többi szókép (költőikifejezőeszköz). Minden jó válasz 1 pontot ér, alpontonként 3 pont, összesen: 6 pont 4. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1. helyre a „legidősebbet” tedd!) 1. Parisz ítélete 3. Családi kör 2. János vitéz A helyes sorrend 3 pontot ér 5. Írj a János vitézből két-két példát a következő mesei elemekre! Helyszínek: például: Óriásország, sötétség országa, Óperenciás-tenger, Tündérország Csodák, átváltozások: Az óriásoktól egy segítő sípot kapott János, és ha abba belefújt, az óriások azonnal ott teremtek. Az élet vizébe János vitéz beledobta a rózsát, és a virág Iluskává változott. Minden jó válasz a helyszíneknél 1-1 pontot ér, a csodák, átváltozásoknál 2-2 pontot, összesen: 6 pont Megjegyzés: másképpen is pontozhatunk, attól függően, milyen részletesen kérjük a válasz kifejtését.


2014.05.30. 11:41


6. Ö tödik évfolyamon már megismerkedtél az epikus művek szerkezeti elemeivel. Magyarázd meg, mi jellemzi az alábbiakat! a) Előkészítés: (expozíció), az elbeszélő művek bevezető része. Megismerjük belőle az események idejét, helyszínét és a szereplőket, valamint a kiinduló helyzetet. b) Tetőpont: az irodalmi művek cselekményének leglényegesebb fordulópontja, csúcspontja. Minden jó válasz 2 pontot ér, összesen: 4 pont 7. Értelmezd a következő fogalmakat! a) Regény: nagy terjedelmű irodalmi mű. Általában egy vagy több hős életének hosszabb szakaszát foglalja össze. Meghatározó vonása a több szálon futó, bonyolult cselekmény, a főszereplők mellett megjelenő mellékszereplők rendszere, a sok helyszín és a hosszú időtartam. b) Elbeszélő költemény: versben írt hosszabb vagy rövidebb költői elbeszélés A jó válasz 5 pontot ér Megjegyzés: az elbeszélő költemény magyarázatára 2, a regény fogalmának értelmezésére 3 pontot javaslok. 8. Írd le, milyen szóképekre (hasonlat, metafora, megszemélyesítés) ismersz az idézetekben! megszemélyesítés, metafora, hasonlat Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 3 pont Összesen: 44 pont

„És azóta, hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra” – A változat 1. Válassz ki a megismert mondák közül egyet! Írj a műről néhány fontos ismertetőjegyet! (Az üresen hagyott vonalra írhatsz még más jellemzőket is.) A monda címe: (Egy mondára kitöltöttem az adatokat.) Mesés várak  szereplők: Rapsonné, (fő)ördög  helyszínek: Parajd, Torda  két esemény a cselekményből: Rapsonné azt kérte az ördögtől, hogy rövid idő alatt építsen neki egy utat Parajdtól Tordáig. Az asszony megegyezett az ördöggel a fizetségben (egy hegynyi aranyban és egy völgynyi ezüstben).  mondanivalója, tanulsága számomra: Legyünk óvatosak, mert ha nem vagyunk résen, könnyen túljárhatnak az eszünkön.  jellemző még a mondára: sok benne a mesei elem (boszorkány, ördög), székely monda. Értelemszerűen, a feladat 12 pontot ér Megjegyzés: akár megadhatjuk az egyik monda címét, és arra vonatkozóan kérjük a tanulóktól a feladat kitöltését. 2. P árosítsd a művek címét a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekkel, idézetekkel! Jegyezd le az összeillő párokat! 1.: E, 2.: A, 3.: G, 4.: C, 5.: F, 6.: D, 7: B Minden jó párosítás 1 pont, összesen: 7 pont 3. Töltsd ki a ballada cselekményvázlatának hiányzó részeit!

Szerkezeti egység Előkészítés Bonyodalom Késleltető mozzanat Kibontakozás Késleltető mozzanat Tetőpont Megoldás

Kőmíves Kelemenné Cselekményvázlat Déva falai leomlanak. A kőművesek egyezséget kötnek. Kőmíves Kelemennét kocsisa megpróbálja lebeszélni az utazásról. Az asszony elmegy Déva várába, ahol közlik vele a végzetét. Kőmíves Kelemenné hazatér, és elbúcsúzik a kisfiától. A kőművesek feláldozzák az asszonyt. A falak megállnak, a kicsi fiú meghal. Minden jó válasz 2-2 pont, összesen: 8 pont 73


2014.05.30. 11:41


4. Jegyezz le a ballada műfajáról, műfaji sajátosságairól legalább öt ismertetőjegyet! 1. témája gyakran valamilyen tragikus esemény; 2. cselekménye sűrített; 3. epikai, lírai, drámai vonásai vannak; 4. gyakoriak benne az ismétlések; 5. formája vers. Minden jó válasz 1 pont, összesen: 5 pont 5. Melyik mondai szereplő írhatta a következő sorokat? Jegyezd le a monda címét is! Az egyik levélpapírt üresen hagytunk, erre te írj levelet, feladványt! (Ennek a mondának is írd le a címét és a levél feladójának a nevét!) Szereplő: Markóp. Mű címe: Mátyás király meg Markóp. A szereplő és a cím megnevezése 1-1 pont; a feladvány írása 2 pont, ennek a szereplőjének és címének megadása 1-1 pont; összesen: 6 pont 6. Az alábbi illusztráció az irodalomkönyvedben látható. Biztosan könnyen felismered majd, melyik alkotást díszíti. Válaszolj a műhöz kapcsolódó kérdésekre! A mű címe és írója: A walesi bárdok, Arany János. Műfaja: ballada. A műre vonatkozó 4 igaz állítás: 1. 1857 júniusában keletkezett; 2. egyszólamú ballada, egyetlen cselekményszála van; 3. 3 részre tagolható: 1-6., 7-25., 26-31. versszak; 4. időmértékes verselésű, jambikus sorok. Még lehetséges információk: ismétlések gyakorisága, belső rímek, félrím, alliteráció, inverzió stb. Minden jó információ 1 pont, összesen: 7 pont 7. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat az alábbi balladarészletben! „Levágva népünk ezrei, / Halomba, mint kereszt!” ∪ – ∪ – – – ∪∪ ∪ – ∪ – ∪ – A feladatra verssoronként 2-2 pontot javasolok adni, összesen: 4 pont Megjegyzés: hibás jelölésekként 0,5-0,5 pontot javaslok levonni Összesen: 49 pont

„És azóta, hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra” – B változat 1. Válassz ki a megismert mondák közül egyet! Írj a műről néhány fontos ismertetőjegyet! (Az üresen hagyott vonalra írhatsz még más jellemzőket is.) A monda címe: (Egy mondára kitöltöttem az adatokat.) A fehér ló mondája  szereplők: Szvatopluk, Kusid  helyszíne: Magyarország, Duna mentén  két esemény a cselekményből: Kusid fehér lovat ajándékozott Szvatopluknak. Szvatopluk az őt üldöző magyarok elől a Dunába ugrott, és megfulladt.  mondanivalója, tanulsága számomra: vigyázzunk arra, mit milyen feltétellel fogadunk el; fontos az egyezség feltételeinek a megismerése.  jellemző még a mondára: a monda a honfoglalás idejéből való, mesés elemek színesítik. Értelemszerűen, a feladat 12 pontot ér Megjegyzés: akár megadhatjuk az egyik monda címét, és arra vonatkozóan kérjük a feladat kitöltését. 2. P árosítsd a művek címét a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekkel, idézetekkel! Jegyezd le az összeillő párokat! 1.: D, 2.: C, 3.: G, 4.: B, 5.: F, 6.: E, 7: A Minden jó párosítás 1 pont, összesen: 7 pont 3. Töltsd ki a ballada cselekményvázlatának hiányzó részeit!

Szerkezeti egység Előkészítés Bonyodalom Késleltető mozzanat

Kőmíves Kelemenné Cselekményvázlat Déva falai leomlanak. A kőművesek egyezséget kötnek. Kőmíves Kelemennét kocsisa megpróbálja lebeszélni az utazásról.


2014.05.30. 11:41


Szerkezeti egység Kibontakozás Késleltető mozzanat Tetőpont Megoldás

Kőmíves Kelemenné Cselekményvázlat Az asszony elmegy Déva várába, ahol közlik vele a végzetét. Kőmíves Kelemenné hazatér, és elbúcsúzik a kisfiától. A kőművesek feláldozzák az asszonyt. A falak megállnak, a kicsi fiú meghal. Minden jó válasz 2-2 pont, összesen: 8 pont

4. Jegyezz le a monda műfajáról, műfaji sajátosságairól legalább öt ismertetőjegyet! 1. elbeszélő műfaj; 2. szájhagyomány útján megőrzött (majd lejegyzett) történet; 3. valóságos elemekhez kapcsolódik; 4. meseszerű (csodás) elemek is színesítik; 5. több fajtája van: hiedelem-, eredet-, és történeti monda. Minden jó válasz 1 pont, összesen: 5 pont 5. Melyik mondai szereplő írhatta a következő sorokat? Jegyezd le a monda címét is! Az egyik levélpapírt üresen hagytunk, erre te írj levelet, feladványt! (Ennek a mondának is írd le a címét és a levél feladójának a nevét!) Szereplő: Kusid. Mű címe: A fehér ló mondája. A szereplő és a cím megnevezése 1-1 pont; a feladvány írása 2 pont, ennek a szereplőjének és címének megadása 1-1 pont; összesen: 6 pont 6. Az alábbi illusztráció az irodalomkönyvedben látható. Biztosan könnyen felismered majd, melyik alkotást díszíti. Válaszolj a műhöz kapcsolódó kérdésekre! A mű címe és írója: A walesi bárdok, Arany János. Műfaja: ballada. A műre vonatkozó 4 igaz állítás: 1. 1857 júniusában keletkezett; 2. egyszólamú ballada, egyetlen cselekményszála van; 3. 3 részre tagolható: 1-6., 7-25., 26-31. versszak; 4. időmértékes verselésű, jambikus sorok. Még lehetséges információk: ismétlések gyakorisága, belső rímek, félrím, alliteráció, inverzió stb. Minden jó információ 1 pont, összesen: 7 pont 7. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat az alábbi balladarészletben! „Ötszáz, bizony, dalolva ment / Lángsírba velszi bárd” – – ∪– ∪– ∪ – – – ∪ – ∪ – A feladatra verssoronként 2-2 pontot javasolok adni, összesen: 4 pont Megjegyzés: hibás jelölésekként 0,5-0,5 pontot javaslok levonni Összesen: 49 pont

„Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem” – A változat 1. Hogyan kapcsolódnak Arany János életéhez a következő helységek, személyek, dolgok? Úgy fogalmazd meg a válaszaidat, hogy mindegyikben legalább két-két jellemző adat, esemény, tény stb. legyen! Nagyszalonta: Születése (1817. március 2.) helye, itt tanult, itt volt jegyző, 1849-ig itt élt. Debrecen: 1833-ban a debreceni kollégiumba került. Egy időre abbahagyta a tanulmányait, majd visszatért a kollégiumba, az iskolát azonban nem fejezte be. Magyar Tudományos Akadémia: 1865-ben megválasztották az Akadémia titkárának, majd főtitkárának. Kapcsos könyv: A Margit-szigeten ebbe jegyezte le az Őszikéket, megrendítően szép öregkori lírai verseit és balladáit. Információnként 1-1 pont, összesen: 8 pont 2. Egészítsd ki a Toldiról szóló szöveget a megfelelő kifejezésekkel! Arany János a Kisfaludy Társaság felhívására megírta a Toldit, amellyel a pályadíjon és az országos elismertségen felül Petőfi Sándor barátságát is elnyerte. Az elbeszélő költemény ütemhangsúlyos (magyaros) verselésű, egy-egy verssorban tizenkét szótag van. A versszakok páros rímmel záródnak. Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen: 5 pont


2014.05.30. 11:41


3. Értelmezd a következő fogalmakat! Mottó: rövid idézet a mű (műrészlet) elején, amely fontos gondolatot tartalmaz, így segíti a mű megértését. Epizód: nagyobb terjedelmű epikai művek része. Önálló esemény, amely rövid időre megszakítja, késlelteti a történetet. Általában a szereplők jellemzésében, a kor, a körülmények bemutatásában van szerepe. Allegória: szókép. Egy elvont fogalom vagy eszme megszemélyesítése, érzékelhető formában történő megjelenítése. A megszemélyesítés, metafora sorozata több soron, versszakon vagy az egész művön át tarthat. A képsor minden részlete mögött a gondolat megfelelő részlete található. Minden fogalommagyarázat 2-2 pont, összesen: 6 pont 4. Milyen szóképekre ismersz az idézetekben? Írd a számukat a megfelelő helyre! 1. metafora, 2. megszemélyesítés, 3. hasonlat, 4. metonímia a) 3. b) 2. c) 1. d) 4. Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 4 pont 5. Egészítsd ki a Toldi cselekményvázlatát! Írd be a táblázat megfelelő helyére a következő fogalmak betűjelét is: előkészítés (E), bonyodalom (B), a cselekmény kibontakozása (CSK), tetőpont (T), megoldás (M)! Előhang Első ének Második ének Harmadik ének Negyedik ének Ötödik ének Hatodik ének Hetedik ének

Toldi Miklós alakjának felidézése Találkozás Laczfival és vitézeivel E Miklós és György találkozása A vitéz halála (malomkőjelenet) B Bence élelmet visz Miklósnak CSK A farkaskaland Miklós búcsúja édesanyjától Találkozás az özveggyel, akitől Miklós tudomást szerez a cseh vitézről

Nyolcadik ének Kilencedik ének Tizedik ének

György ármánykodása a királynál A bikakaland Bence száz aranyat és élelmet visz Miklósnak

Tizenegyedik ének Tizenkettedik ének Utóhang

Párviadal a cseh bajnokkal – Miklós diadala T Lajos király igazságot oszt M Miklós jövőjének ismertetése Minden jó cselekményvázlat és fogalombeírás 1-1 pont, összesen: 16 pont

6. Melyik szereplő írhatta a következő sorokat? Írd a nevét a levele alá! Laczfi nádor, Toldi Lőrincné Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 2 pont 7. Kik beszélgetnek, mely szereplők között hangzanak el az alábbi mondatok? Írd az idézetek betűjelét a megfelelő rajz alá!

c)

e)

b), d)

a)

Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 5 pont


2014.05.30. 11:41


8. Bontsd ütemekre a sorokat, húzd be a sormetszetet! Jelöld a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagokat! „Bujdosik az ,éren’, bujdosik a ,nádon’, x’ x x x | x’ x || x’ x x x | x’ x Nincs, hová lehajtsa fejét a világon. x’ x x x | x’ x||x’x x x|x’ x Hasztalan kereste a magánosságot, x’ x x x|x’ x||x’ x x x | x’ x Mert beteg lelkének nem lelt orvosságot.” x’ x x x | x’ x || x’ x x x | x’ x

Verssoronként 2 pont, összesen: 8 pont Megjegyzés: hibás jelölésekként 0,5-0,5 pontot javaslok levonni

9. Fejezd be a következő mondatokat Toldi Miklós története alapján!

Értelemszerűen, összesen: 4 pont Összesen: 58 pont

„Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem” – B változat 1. Hogyan kapcsolódnak Arany János életéhez a következő helységek, személyek, dolgok? Úgy fogalmazd meg a válaszaidat, hogy mindegyikben legalább két-két jellemző adat, esemény, tény stb. legyen! Nagykőrös: 1851-től 1859-ig a város gimnáziumában tanított magyar irodalmat és latin nyelvet, itt élt a csa ládjával. Budapest: 1860-ban elfogadta a Kisfaludy Társaság igazgatói állását, és felköltözött a fővárosba. Volt az Akadémia titkára, majd főtitkára. 1882-ben halt meg Budapesten. Kisfaludy Társaság: A Társaság pályázatára írt meg 1846-ban a Toldit, később a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Őszikék: A Margit-szigeten a Kapcsos könyvébe jegyezte le az Őszikéket, megrendítően szép öregkori lírai verseit és balladáit. Információnként 1-1 pont, összesen: 8 pont 2. Egészítsd ki a Toldiról szóló szöveget a megfelelő kifejezésekkel! (Lásd A változat 2. feladatát.) Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen: 5 pont 3. Értelmezd a következő fogalmakat! Előhang: rövid előszó, az epikus művek lírai hangú bevezetése. Az érdeklődés felkeltése mellett a várakozás hangulatát is megteremti. Tabló: olyan része a műnek, amely során sok szereplő – vagy akár mind – megjelenik a színen. Metonímia: olyan szókép, amely két fogalom érintkezésén, névátvitelén alapszik. Létrejöhet például térbeli, időbeli, anyagbeli és ok-okozati érintkezésen. Minden fogalommagyarázat 2-2 pont, összesen: 6 pont 4. Milyen szóképekre ismersz az idézetekben? Írd a számukat a megfelelő helyre! 1. metafora, 2. megszemélyesítés, 3. hasonlat, 4. metonímia a) 2. b) 1. c) 4. d) 3. Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 4 pont 5. Egészítsd ki a Toldi cselekményvázlatát! Írd be a táblázat megfelelő helyére a következő fogalmak betűjelét is: előkészítés (E), bonyodalom (B), a cselekmény kibontakozása (CSK), tetőpont (T), megoldás (M)! (Lásd A változat 5. feladatát.) Minden jó cselekményvázlat és fogalombeírás 1-1 pont, összesen: 16 pont 6. Melyik szereplő írhatta a következő sorokat? Írd a nevét a levele alá! Lajos király, Bence Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 2 pont 77 irodalom_6_kk.indd 77

2014.05.30. 11:41


7. Kik beszélgetnek, mely szereplők között hangzanak el az alábbi mondatok? Írd az idézetek betűjelét a megfelelő rajz alá!

c)

b)

d), e)

a) Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 5 pont

8. Bontsd ütemekre a sorokat, húzd be a sormetszetet! Jelöld a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagokat! (Lásd A változat 8. feladatát.) Verssoronként 2 pont, összesen: 8 pont Megjegyzés: hibás jelölésekként 0,5-0,5 pontot javaslok levonni 9. Fejezd be a következő mondatokat Toldi Miklós története alapján!

Félévi, évközi szövegértés mérése – 1. változat Az egri vár

Értelemszerűen, összesen: 4 pont Összesen: 58 pont

1. Húzd alá az alábbi mondatokban előforduló hibás adatokat, és javítsd őket föléírással! szultán Eger 1552-ben Szulejmán várkapitány hatalmas sereget vezényelt Buda ellen. Eger várvédő katonáinak ezernyolcszáz háromszáznál a száma tizennyolcezer lehetett, akik közül háromezernél többen meghaltak, közel kétszázan megsebesültek. Minden jó válasz 1 pont, összesen: 4 pont Megjegyzés: ha nem húzták alá az adatokat, csak fölé írták, 0,5 pontot javaslok adni 2. Kösd össze az eseményeket a hozzájuk tartozó időpontokkal! Az erődítmény alapítása Az 1200-as évek A vár első kőfalának felépítése Az 1500-as évek közepe Dobó István lett a vár parancsnoka Szent István kora Minden jó párosítás 1 pont, összesen: 3 pont 3. Karikázd be azoknak az eszközöknek, anyagoknak a nevét, amelyekre szükség volt a tüzes kerék elkészítéséhez! forgács szén kanóc kocsikerék tüzes golyó olaj faggyúgyufa Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen: 5 pont 4. Melyik bekezdésben olvastál az alábbiakról? Írd a kifejezések, vázlatpontok mellé a bekezdések számát! a) 4. b) 1. c) 3. d) 5. e) 3. f) 6. Minden jó válasz 1 pont, összesen: 6 pont 5. Magyarázd meg, miért kellett megerősíteni a vár falát! A vékony falak csak a nyilak ellen biztosítottak védelmet, a vár falát az ágyúk miatt (ágyúgolyók elleni védekezés miatt) kellett megerősíteni. A jó válasz 2 pontot ér 6. Karikázd be a kérdésre adott helyes válasz betűjelét! b), b), c) Minden jó válasz 1 pont, összesen: 3 pont Összesen: 23 pont 78 irodalom_6_kk.indd 78

2014.05.30. 11:41


Félévi, évközi szövegértés mérése – 2. változat Nemzeti Színház, Budapest 1. Számozással állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket! 1. 5. 3. 1. 4. A feladatra 5 pontot javaslok adni. Megjegyzés: mérlegelhetjük azt is, hogy ha jó az egymás utáni sorszámozás hibás), erre is adhatunk részpontot. 2. Sorold fel a színház három fő részét! a) A központi rész a nézőteret és a stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. b) Ezt veszik körbe a közönségforgalmi helyiségek, valamint az üzemi szárny. c) Az épületet parkosított terek ölelik. A feladatra 6 pontot javaslok adni. 3. Válaszolj a következő kérdésekre! a) A metró építése miatt lebontották. b) 15 hónap alatt készült el. c) A nagyszínház 619, a stúdiószínház 150 férőhelyes. d) A harmadik emeleti galériáról.

Minden jó válasz 1-1 pont, a c) 2 pont, összesen: 5 pont

4. Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a színház külső környezetére vonatkoznak! Melocco Miklós szobrászművész alkotása is itt áll. Színben a kék, az óarany és a sötétbronz dominál. Soós Imre szobra is itt található. Swarovski - kristályból készült tárgyak díszítik. Hetvenkét ponton emelhető és süllyeszthető. Török Péter tervezte. Gobbi Hilda és Kiss Manyi szobrai díszítik. Üveg a padlómozaikja. Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen: 4 pont 5. Karikázd be a kérdésre adott helyes válasz betűjelét! b), a), b), c), a), a)

Minden jó válasz 1-1 pont, összesen: 6 pont Összesen: 26 pont

Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A és B változat 1. Gárdonyi Géza a regény megírása előtt hosszas kutatómunkát végzett, amelynek pontokba szedtünk az „állomásait”. Fűzz mindegyikhez minél több kiegészítést, információt! a) Megismerkedett a helyszínekkel. Bejárta Budát, Szigetvárt, Egert, Sopront és Konstantinápolyt. b) Irodalmi forrásokat olvasott. Tinódi Sebestyén Buda vesztéről, Török Bálint fogságáról, Egri históriának summájáról című műveket olvasta. c) Tanulmányozta a történelmi kort. A Széchényi Könyvtár levéltárában 16. századi történetírók munkáit olvasta, például Négyszáz magyar levél a XVI. századból című gyűjteményét. A Nemzeti Múzeum régiségtárában és a konstantinápolyi Szultánmúzeumban megismerkedett a magyar és a török életvitelre, hadviselésre, fegyverekre stb. vonatkozó tárgyi emlékekkel. Minden válasz 2-2 pont, összesen: 6 pont Megjegyzés: nem kell ennyire részletesen leírni az információkat. 2. Sorold fel a regény fejezetcímeit, és értelmezd azokat! Első rész: Hol terem a magyar vitéz?; A kis Gergő bátran viselkedett, Vicuskát is kimenekítette a rabságból. Ráadásul még a török lovát is elkötötte. Második rész: Oda Buda!; A törökök csellel elfoglalták Budát. Harmadik rész: A rab oroszlán; Török Bálint a Héttorony fogja lett, ott raboskodott. Negyedik rész: Eger veszedelme; Nagy számú török had próbálta bevenni a várat. Ötödik rész: Holdfogyatkozás; A hatalmas török sereg nem tudta bevenni a maroknyi véderővel bíró egri várat. A pogányok elvonultak a vár alól. (Jelképüknek, a Holdnak A fogyatkozása utal a török vereségre.) A feladatra 10 pontot javaslok adni. Megjegyzés: a pontozásnál adhatunk 1-1 pontot a fejezetcímek leírására, 1-1 pontot az értelmezésre. De akár 0,5-0,5 pontot is adhatunk a cím megadásáért, 1,5-1,5 pontot a magyarázatért. 79 irodalom_6_kk.indd 79

2014.05.30. 11:41


3. Számozással állítsd sorba a regény eseményeit! 2. Gábor pap megpróbálja felrobbantani a török szultánt. 5. Kezdetét veszi Eger ostroma. 3. Török Bálint a Héttorony fogja lesz. 4. Jancsikát elrabolja Sopronból a félszemű török. 1. Jumurdzsák rabul ejti Gergőt és Évát. A helyes sorrend 5 pontot ér 4. K épzeld magad a regény egyik szereplőjének helyébe, és mutatkozz be az ő nevében! A jellemzésről tanultak szerint számolj be például külső és belső tulajdonságaidról, cselekedeteidről, más szereplő rólad alkotott véleményéről! (A nevedet is áruld el!) Bornemissza Gergely cselekedeteinek leírásához segíthet a tankönyv 165. oldalának táblázata. Értelemszerűen, a feladatra 6 pontot javaslok adni. 5. Készíts rövid leírást valamelyik tárgyról, amelynek fontos szerepe van a regényben! Értelemszerűen, a feladatra 3 pontot javaslok adni. 6. A szereplőket többször látjuk álruhában. Említs legalább három ilyen helyzetet! (Ki, mikor, miért, milyen álruhát viselt?) a) A Török Bálint kiszabadítására indulók (Gergely, Mekcsey, Éva, Török Jancsi) olasz énekesnek öltöztek. b) Jumurdzsák magyar ruhában rabolta el Sopronból a kis Jancsikát. c) Éva férfi ruhát viselt, amikor az alagúton át bejutott az egri várba. Alpontonként 2-2 pont, összesen: 6 pont 7. Válassz ki a térképen bejelölt helyszínek közül kettőt! Írd le röviden, milyen események kapcsolódnak hozzá a regényben! (Úgy fogalmazd meg a válaszaidat, hogy mindegyikben legalább három-három jellemző adat, esemény, tény stb. legyen!) A tankönyv 164. oldalának magyarázó szövege alapján, értelemszerűen, 6 pont 8. Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét! B), C), C), C)

ť 4 pont

9. Értelmezd a következő fogalmat! Történelmi regény: a regény egyik típusa. Az író hiteles források alapján mutatja be az adott kort és annak alakjait. Szereplői lehetnek történelmi személyek és kitalált alakok is. A fogalommagyarázat 3 pont 10. Magyarázd meg, hogyan győzhette le egy maroknyi magyar sereg a hatalmas török hadat! Hazájukat védték a pogányok ellen, vezetőek – és a katonák egymásnak – példát adtak a rendületlen hazaszeretetből. Haditechnikailag: segítette őket a vár védelmi helyzete és a leleményes technikai találmányok, így a tüzes kerék is. A feladatra 4 pontot javaslok adni. 11. A dolgozatíráskor kapott plusz feladat: Egyéni feladat és pontozás

Összesen: 53 pont+

„Egy dallam visz, de keresztezi száz” – A változat 1. Írd a képek mellé a költők nevét! Jegyezd le a megismert verseik címét is, és fűzz mindegyikhez két-két gondolatot! Azt is leírhatod, milyen érzéseket, hangulatokat keltettek benned a költemények. Tóth Árpád: Láng, Áprily Lajos: Erdei út Tóth Krisztina: Lusták dala, Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért A gondolatok lejegyzése értelemszerűen. Szerző, cím lejegyzése 1-1 pont, gondolatok 1-1 pont, összesen: 16 pont


2014.05.30. 11:41


2. Magyarázd meg a következő fogalmakat! Időmértékes verselés: a versritmus egyik fajtája, amelyben a ritmust a rövid és a hosszú szótagok szabályos váltakozása teremti meg. Ütemhangsúlyos verselés: a versritmus egyik fajtája, amelyben a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása teremti meg. Metafora: két fogalom vagy jelenség azonosítása a köztük levő tartalmi hasonlóság vagy hangulati egyezés alapján. Belső rím (példával): rímfajta, amelyben egy soron belül helyezkednek el az összecsengő szavak. Például: „S mind, ami bor pezsegve forr” Fogalmanként 2-2 pont, összesen: 8 pont 3. Idézd fel a verslábakról tanultakat! Írd a jelölések mellé a verslábak nevét! ∪ ∪ pirrichius – ∪ trocheus

–– spondeus ∪ ∪ – anapesztus

∪– jambus – ∪ ∪ daktilus Minden megnevezés 1 pontot ér, összesen: 6 pont

4. I smerd fel, milyen rímfajta jellemzi az alábbi verseket! Írd a sorok végére a betűjeleket is! aabb: páros rím, aaaa: bokorrím, abab: keresztrím, abba: ölelkező rím, xaxa: félrím Minden felismerés, jelölés versenként 1- 1 pontot ér, összesen: 10 pont 5. Milyen szóképekre ismersz a versrészletekben? Írd a számukat a megfelelő könyv lapjaira! Megszemélyesítések: 2., 3., 5. Hasonlatok: 4., 7. Metaforák: 1., 6., 8. Minden felismerés 1 pontot ér, összesen: 8 pont 6. Írj a fejezetben megismert egyik vershez kedvcsináló ajánlást, buzdítsd társaidat az elolvasására! Értelemszerűen, a feladat 4 pontot ér 7. A dolgozatíráskor kapott plusz feladat:

Egyéni feladat és pontozás Összesen: 52+

„Egy dallam visz, de keresztezi száz” – B változat 1. Írd a képek alá a költők nevét! Jegyezd le a megismert verseik címét is, és fűzz mindegyikhez két-két gondolatot! Azt is leírhatod, milyen érzéseket, hangulatokat keltettek benned a költemények. Weöres Sándor: Száncsengő Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért Nagy László: Csodafiú-szarvas Varró Dániel: Email/SMS-versek A gondolatok lejegyzése értelemszerűen. Szerző, cím lejegyzése 1-1 pont, gondolatok 1-1 pont, összesen: 16 pont 2. Magyarázd meg a következő fogalmakat! Időmértékes verselés: a versritmus egyik fajtája, amelyben a ritmust a rövid és a hosszú szótagok szabályos váltakozása teremti meg. Ütemhangsúlyos verselés: a versritmus egyik fajtája, amelyben a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása teremti meg. Hasonlat: két fogalom összehasonlítása közös tulajdonságaik alapján. Alliteráció (példával): ritmusképző elem. Két vagy több, általában egymást követő szó szókezdő hangjának ismétlődése, összecsengése. „Nagy kolonc köszönget a kút méla gémén.” Fogalmanként 2-2 pont, összesen: 8 pont


2014.05.30. 11:41


3. Idézd fel a verslábakról tanultakat! Írd a jelölések mellé a verslábak nevét! – – spondeus ∪ – jambus

∪∪ pirrichius – ∪ ∪ daktilus

–∪ trocheus ∪ ∪ – anapesztus Minden megnevezés 1 pontot ér, összesen: 6 pont

4. Ismerd fel, milyen rímfajta jellemzi az alábbi verseket! Írd a sorok végére a betűjeleket is! xaxa: félrím, aaaa: bokorrím, aabb: páros rím, abba: ölelkező rím, abab: keresztrím Minden felismerés, jelölés versenként 1- 1 pontot ér, összesen: 10 pont 5. Milyen szóképekre ismersz a versrészletekben? Írd a számukat a megfelelő könyv lapjaira! Megszemélyesítések: 2., 4., 7. Hasonlatok: 1., 6. Metaforák: 3., 5., 8. Minden felismerés 1 pontot ér, összesen: 8 pont 6. Írj a fejezetben megismert egyik vershez kedvcsináló ajánlást, buzdítsd társaidat az elolvasására! Értelemszerűen, a feladat 4 pontot ér 7. A dolgozatíráskor kapott plusz feladat:


„Hős harc az Élet és megélni szép” – A változat 1. Párosítsd a művek címét a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekkel! Jegyezd le az összeillő párokat! 1.: B, 2.: E, 3.: F, 4.: D, 5.: A, 6.: C Minden jó párosítás 1 pont, összesen: 6 pont 2. Melyik műből valók az idézetek? (Írd le a szerző nevét és a mű címét is!) Ki mondja, kinek mondja? Milyen esemény, történés során hangzanak el a szavak? a) „Gyere, Palkó, katonának! Kint táborozik a sereg a falu végin, csak éppen te hiányzol még.” Mű: Móra Ferenc: Kuckó király; A gyerekek mondják Kasza Palkónak (Kuckó királynak); Katonásdit játszanak, és hívják maguk közé a fiút is. b) „Csak karácsonyig. Karácsonykor már lesz hova mennünk”. Mű: Lázár Ervin: Az asszony; Az üldözött as�szony mondta az elbeszélő anyjának, amikor menedéket kért csecsemő gyermekével a házukban. Cím, szerző, szereplők megnevezése 0,5-0,5 pont, az esemény leírása 1-1 pont, összesen: 6 pont 3. Készítsd el Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének szerkezeti vázlatát a példa alapján! I. Előkészítés: Élt egy faluban egy mihaszna legény, aki végül elunta a tétlenkedést. Elindult a döbrögi vásárba, hogy eladja a lúdjait. II. Bonyodalom: Matyi megfogadta, háromszor veri vissza az őt ért botütéseket Döbrögin. Megjegyzés: a bonyodalom a történet további eseményeinek a kiindulópontja. Így a mű valódi bonyodalma az, hogy Matyi megfogadja, háromszor veri vissza az őt ért botütéseket Döbrögin. A bonyodalom kezdete persze onnan indul, hogy Matyi nem süvegelte meg Döbrögit, a ludak árát sem adta alább. Ezért Matyit megverik, és a lúdjait is elveszik. III. A cselekmény kibontakozása: Matyi világgá ment. Sok mesterségnek kitanulta a csínját-bínját. Hazatérve ács képében, majd tudós doktornak álcázva jól elverte az uraságot, és elvette a ludak árát. (Kétszer visszaadta a kölcsönt.) IV. Tetőpont: Matyi harmadszor is megverte Döbrögit, és elvette a ludak árát. V. Megoldás: Döbrögi megjavult, és erre intette a többi kegyetlen urat is. A cselekmény kibontakozására 4 pontot, a többire 2-2 pontot javaslok, összesen: 10 pont 4. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1. helyre a legrégebbit tedd!) Jegyezd le a műfajt és a szerző nevét is! Ha nem ismerjük az alkotót, egy mínuszjelet tegyél a cím mellé! 3. Kuckó király: Móra Ferenc, novella; 4. Kék delfinek szigete: (Scott) O’ Dell, regény; 1. A küklópsz barlangjában: -, mítosz; 2. Lúdas Matyi: Fazekas Mihály, elbeszélő költemény A helyes sorrend 4 pont, szerző, műfaj 1-1 pont, összesen: 12 pont 82 irodalom_6_kk.indd 82

2014.05.30. 11:41


5. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a Lúdas Matyi alábbi részletében! Tagold a verssorokat verslábakra, majd nevezd is meg azokat! „Elküldötte a húsz láncsást, kegyelemmel akarván – – | – ∪∪ | – – | – ∪ ∪|– ∪ ∪|– – spondeus daktilus spondeus daktilus

daktilus

spondeus

Ójni magát ezután az erőszaktételek ellen” – ∪ ∪| – ∪ ∪|– ∪ ∪|– – | –∪ ∪| – – daktilus daktilus daktilus spondeus daktilus spondeus

Verssoronként 3-3 pont, összesen: 6 pont Megjegyzés: minden hibás jelölésért, megnevezésért 0,5 pontot javaslok levonni.

6. É rvelj Defoe Robinson című művének ismeretében amellett, hogy az alkotás műfaja kalandregény! A hősre, Robinsonra különleges események (hajótörés), próbatételek vártak: egyedül kellett élnie, és létfenn tartását biztosítani egy lakatlan szigeten – közel huszonnyolc évig. Idővel segítőtársa is akadt egy bennszülött személyében, akit Pénteknek nevezett el. Érvelés 3 pont 7. Írj rövid ismertetőt a fejezetben olvasott egyik műről! Térj ki a műfajára, formájára, cselekményére, szereplőire, helyszíneire, a történet idejére, az elbeszélő személyére stb. is! (Ne a Lúdas Matyit válaszd, hisz a 3. feladatban már részletesen írtál a műről!) Értelemszerűen, az ismertetőre 10 pontot javaslok adni 8. A dolgozatíráskor kapott plusz feladat: Egyéni feladat és pontozás Összesen: 53+

„Hős harc az Élet és megélni szép” – B változat 1. Párosítsd a művek címét a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekkel! Jegyezd le az összeillő párokat! 1.: B, 2.: D, 3.: A, 4.: C, 5.: E, 6.: F Minden jó párosítás 1 pont, összesen: 6 pont 2. Melyik műből valók az idézetek? (Írd le a szerző nevét és a mű címét is!) Ki mondja, kinek mondja? Milyen esemény, történés során hangzanak el a szavak? a) „Mi bajod Polüphémosz, hogy ennyire ordítasz, és éjnek idején álmunkból is felversz?” Mű: A küklópsz barlangjában, népköltészeti alkotás; a küklópszok mondják Polüphémosznak, amikor az fájdalmában ordított (Odüsszeusz egy gerendával kiszúrta egyetlen szemét). b) „Menj hát, és legyen veled az Úr!” Mű: Dávid és Góliát, népköltészeti alkotás; Saul mondta Dávidnak, amikor Dávid elindult Góliátot legyőzni. Cím, szerző, szereplők megnevezése 0,5-0,5 pont, az esemény leírása 1-1 pont, összesen: 6 pont 3. Készítsd el Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének szerkezeti vázlatát a példa alapján! (Lásd A változat 3. feladatát.) A cselekmény kibontakozására 4 pontot, a többire 2-2 pontot javaslok, összesen: 10 pont 4. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1. helyre a legrégebbit tedd!) Jegyezd le a műfajt és a szerző nevét is! Ha nem ismerjük az alkotót, egy mínuszjelet tegyél a cím mellé! 1. A küklópsz barlangjában: –, mítosz; 2. Lúdas Matyi: Fazekas Mihály, elbeszélő költemény; 3. Kuckó király: Móra Ferenc, novella; 4. Kék delfinek szigete: Scott O’ Dell, regény A helyes sorrend 4 pont, szerző, műfaj 1-1 pont, összesen: 12 pont


2014.05.30. 11:41


5. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a Lúdas Matyi alábbi részletében! Tagold a verssorokat verslábakra, majd nevezd is meg azokat! „Mit keresél az egész nyáron? jobb, hogyha dologhoz – ∪ ∪|– ∪ ∪|– –| – – | – ∪ ∪|– – daktilus daktilus spondeus spondeus daktilus

spondeus

Látsz itthonn: – az anyó így s így mocskolta le Mátyást.” – – |– ∪ ∪|–– | – – | – ∪ ∪| – – spondeus daktilus

spondeus spondeus daktiluss pondeus

Verssoronként 3-3 pont, összesen: 6 pont Megjegyzés: minden hibás jelölésért, megnevezésért 0,5 pontot javaslok levonni.

6. Érvelj a Kuckó király című mű ismeretében amellett, hogy az alkotás műfaja novella! Cselekménye egy eseménysorra épül. Kevéd szereplője van (Kasza Palkó, falubeli gyerekek, bujdosó honvéd, osztrák katonák); cselekménye rövid idő alatt játszódik. Érvelés 3 pont 7. Írj rövid ismertetőt a fejezetben olvasott egyik műről! Térj ki a műfajára, formájára, cselekményére, szereplőire, helyszíneire, a történet idejére, az elbeszélő személyére stb. is! (Ne a Lúdas Matyit válaszd, hisz a 3. feladatban már részletesen írtál a műről!) Értelemszerűen, az ismertetőre 10 pontot javaslok adni 8. A dolgozatíráskor kapott plusz feladat:


Év végi felmérés – A változat 1. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert két műnek, egy balladának és egy mondának a címét kapod. Jegyezd le őket, majd írj róluk három-három ismertetőjegyet – mondatba foglalva! VESEKŐ ELMENNÉK MÍ: Kőmíves Kelemenné, például: a ballada az építőáldozat megtételén alapul; Déva várának falai leomlanak, ezért a kőművesek egyezséget tesznek, hogy áldozatukkal a hely szellemét kibékítsék. (Lehet a cselekményvázlatból elemeket írni, vagy akár a ballada műfaját jellemezni.) ODVAS A CSASZAR: A csodaszarvas, például: a monda a magyar nép eredetét kutatja. (Lehet a cselekményé ből eseményeket leírni, a monda műfaját jellemezni.) A címek felismerése 1-1 pont, az ismertetőjegyek leírása 1-1 pont, (művenként 3 pont), összesen: 8 pont 2. Írd a mű címe mellé a rá jellemző műfaj betűjelét! Nevezd meg az alkotás szerzőjét is! Ha a mű népköltészeti alkotás, azt írd a cím mellé rövidítve (népk. alk.)! elbeszélő költemény: A, regény: B, monda: C, novella: D, ballada: E, mítosz: F Toldi: A, Arany János A walesi bárdok: E, Arany János Lúdas Matyi: A, Fazekas Mihály Kuckó király: D, Móra Ferenc Egri csillagok: B, Gárdonyi Géza A küklópsz barlangjában: F, népk. alk. Mátyás király meg Markóp: C, népk. alk. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen: 14 pont 3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold meg a választásodat! a) ismétlés, párhuzam, ellentét, metafora, kérdés, felkiáltás A kakukktojás: a metafora, mert ez szókép, a többi nyelvi alakzat. b) A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Kőmíves Kelemenné, Toldi A kakukktojás: Kőmíves Kelemenné, mert ez a mű népköltészeti alkotás (nem Arany János írta), a többi Arany János műve (műköltészeti alkotás). c) előkészítés, monda, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás, bonyodalom A kakukktojás: monda, mert ez műfaj, a többi az elbeszélő művek szerkezeti egységei. Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 9 pont 84 irodalom_6_kk.indd 84

2014.05.30. 11:41


4. Értelmezd a következő fogalmakat! Ballada: verses kisepikai műfaj, amely lírai és drámai elemeket is tartalmaz. A sűrített cselekmény a szereplők párbeszédéből és az elbeszélői szövegből bontakozik ki. A történet gyakran tragikusan végződik. Előadásmódja szaggatott, szűkszavú. Szerzője szerint megkülönböztetünk népballadát és műballadát. Monda: elbeszélő műfaj. Szájhagyomány útján megőrzött, majd később lejegyzett történet, amely valóságos elemekhez kapcsolódik. Ezek lehetnek például helyszínek, szereplők, események vagy szokások. A mondát csodás, meseszerű elemek is színesíthetik. Minden fogalommagyarázat 3-3 pontot ér, összesen: 6 pont 5. Milyen szóképekre, nyelvi alakzatokra ismersz az idézetekben? Írd a számukat a megfelelő helyre! 1. metafora, 2. megszemélyesítés, 3. hasonlat, 4. ismétlés, 5. felsorolás a) 5. b) 1. c) 3. d) 1. e) 2. f) 4. Minden jó felismerés 1 pontot ér, összesen: 6 pont 6. Rendezz békítő tárgyalást a tanév során megismert művek szereplői között! Ki kivel béküljön ki, miért haragszanak egymásra? például: Rapsonné béküljön ki a neki utat építő ördöggel. Azért haragszanak egymásra, mert Rapsonné az ördögnek egy hegynyi aranyat és egy völgynyi ezüstöt ígért, de csak egyetlen aranyat és egy ezüstöt adott neki. például: Toldi Miklós béküljön ki testvérével, Toldi Györggyel. Azért haragszanak egymásra, mert György pofon vágta testvérét és bepanaszolta a királynál. György neheztelhet Miklósra azért is, mert neki kell Nagyfaluban élni. A feladatra 2 pontot javaslok adni Megjegyzés: szereplők megnevezése 0,5-0,5 pont, indoklás 1 pont. 7. Melyik mű írhatta a következő sorokat? Nevezd meg a megfejtéshez kapcsolódó írót, költőt is! a) Cím: Toldi. Szerző: Arany János. b) Cím: A walesi bárdok. Szerző: Arany János Minden jó megnevezés 1 pontot ér, összesen: 4 pont Összesen: 49 pont

Év végi felmérés – B változat 1. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert két műnek, egy regénynek és egy novellának a címét kapod. Jegyezd le őket, majd írj róluk három-három ismertetőjegyet – mondatba foglalva! CSILLA RIGGOKE: Egri csillagok, például: a regény keletkezéséről, forrásairól, a történelmi korról, a szerep lőkről, a cselekményről is írhat. CUKIK KÁRÓLY: Kuckó király, például: a helyszín egy eldugott kis falu; alaphelyzet: a gyerekek játékukkal a harcoló felnőtteket utánozzák Kasza Palkó kivételével. A címek felismerése 1-1 pont, az ismertetőjegyek leírása 1-1 pont, (művenként 3 pont), összesen: 8 pont 2. Írd a mű címe mellé a rá jellemző műfaj betűjelét! Nevezd meg az alkotás szerzőjét is! Ha a mű népköltészeti alkotás, azt írd a cím mellé rövidítve (népk. alk.)! novella: A, ballada: B, mítosz: C, elbeszélő költemény: D, regény: E, monda: F Lúdas Matyi: D, Fazekas Mihály Kuckó király: A, Móra Ferenc Mesés várak: F, népk. alk. Toldi: D, Arany János Kőmíves Kelemenné: B, népk. alk. Robinson: E, Defoe A küklópsz barlangjában: C, népk. alk. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen: 14 pont 3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold meg a választásodat! a) megszemélyesítés, allegória, metonímia, párhuzam, metafora A kakukktojás: párhuzam, mert ez nyelvi alakzat, a többi szókép.


2014.05.30. 11:41


b) Mesés várak, Mátyás király meg Markóp, Kőmíves Kelemenné, A csodaszarvas A kakukktojás: Kőmíves Kelemenné, mert ez mű ballada, a többi műfaja monda. c) ballada, monda, novella, előkészítés, elbeszélő költemény, regény A kakukktojás: előkészítés, mert ez elbeszélő művek egyik szerkezeti egysége, a többi műfaj. Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 9 pont 4. Értelmezd a következő fogalmakat! Ballada: verses kisepikai műfaj, amely lírai és drámai elemeket is tartalmaz. A sűrített cselekmény a szereplők párbeszédéből és az elbeszélői szövegből bontakozik ki. A történet gyakran tragikusan végződik. Előadásmódja szaggatott, szűkszavú. Szerzője szerint megkülönböztetünk népballadát és műballadát. Monda: elbeszélő műfaj. Szájhagyomány útján megőrzött, majd később lejegyzett történet, amely valóságos elemekhez kapcsolódik. Ezek lehetnek például helyszínek, szereplők, események vagy szokások. A mondát csodás, meseszerű elemek is színesíthetik. Minden fogalommagyarázat 3-3 pontot ér, összesen: 6 pont 5. Milyen szóképekre, nyelvi alakzatokra ismersz az idézetekben? Írd a számukat a megfelelő helyre! 1. metafora, 2. megszemélyesítés, 3. hasonlat, 4. ismétlés, 5. felsorolás a) 5. b) 3. c) 1. d) 4. e) 2. f) 2. Minden jó felismerés 1 pontot ér, összesen: 6 pont 6. Rendezz békítő tárgyalást a tanév során megismert művek szereplői között! Ki kivel béküljön ki, miért haragszanak egymásra? (Lásd A változat 6. feladatát.) A feladatra 2 pontot javaslok adni Megjegyzés: szereplők megnevezése 0,5-0,5 pont, indoklás 1 pont. 7. Melyik mű írhatta a következő sorokat? Nevezd meg a megfejtéshez kapcsolódó írót, költőt is! a) Cím: Lúdas Matyi. Szerző: Fazekas Mihály. b) Cím: Egri csillagok. Szerző: Gárdonyi Géza Minden jó megnevezés 1 pontot ér, összesen: 4 pont Összesen: 49 pont

Év végi szövegértés – 1. változat Jókai Mór: Az előőrs 1. Húzd alá a szövegben, milyen ruhában volt az előőrs! Aláhúzandó: fehér lobogó köpenyében 2. Karikázd be a kérdésre adott helyes válasz betűjelét! b), c), c)

Az aláhúzás 1 pontot ér Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 3 pont

3. Í rd le, milyen képek jelentek meg a katonának a családjáról aszerint, hogy betartja-e vagy megszegi az ellenségnek tett esküjét! a) Látja gyermekeit a tűzhely körül üldögélni, elesége az apjukról beszél nekik. b) Látja szeretteit, amint bujdosnak a hideg éjszakában, éhezve, fázva. A válaszra 4 pont adható 4. Mi(k) vagy ki(k) segítettek az ellenséges csapatnak abban, hogy észrevétlenül az ellenfelük táborába jutottak? Az őrtüzet kioltotta a zápor; nagyon sötét volt („messze és közel minden tárgyat elfogott a láthatatlan éj”), a lépések neszét a vihar elnyomta („a vihar túlordít minden zörejt”). A válaszra 3 pont adható 5. Meddig vezette el a katona az ellenséget? A vezér sátoráig.

A válasz 1 pontot ér

6. Miért ölték meg a férfit? Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét! B Azért ölték meg, mert elkiáltotta magát, és így felébresztette a tábort.

A válasz 1 pontot ér


2014.05.30. 11:41


7. Fogalmazd meg, mi lett a katona halálának a következménye! A vezér megmenekült, az ellenfél csapatát elfogták. („De fölébred a tábor, – a vezér mentve van, – veszve, ki orozva jött oda, az ellenfél csapatja.”) A válasz 2 pontot ér 8. Igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt! (Csak akkor fogadd el az állítást, ha minden eleme igaz!) I H H I H I H Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 7 pont Összesen: 22 pont

Év végi szövegértés – 2. változat Gyurkovics Tibor: Üveggolyó 1. Igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt! (Csak akkor fogadd el az állítást, ha minden eleme igaz!) H I H I H H Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 6 pont 2. Miért nevezte el a történet elbeszélője az üveggolyót napgolyónak? Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét! D Azért nevezte el így, mert a golyó megtörte a napot, és szikrázva szórta szét a fényt. A jó válasz 1 pontot ér 3. Milyen volt az üveggolyó? Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét! B Piros, kacskaringós csík volt benne. 4. Húzd alá a szövegben, milyen betegség miatt került a gyerek kórházba! Aláhúzandó: vakbélgyanúsan.

A jó válasz 1 pontot ér Az aláhúzás 1 pontot ér

5. Magyarázd meg, miért lehetett annyira fontos az elbeszélőnek az üveggolyó! A szikrázó napgolyó látványával betelt a fiú, új, csodálatos világ tárulhatott fel előtte. Sokféle válasz elfogadható, a felelet 2 pontot ér 6. Kövesd végig – az utolsó csere kivételével –, mikre cserélte el a gyerek a tárgyait! Azt is jegyezd le, kivel cserélt! (Minél részletesebb megnevezését add a tárgyaknak!) Ha valamelyik adat nem derül ki a szövegből, oda tegyél egy mínuszjelet! 1. csere 2. csere 3. csere üveggolyót több színű golyóstollat sárga noteszt Mit cserél? több színű golyóstollra sárga noteszra egy kis televízióra Mire cserél? Sárival Julival --Kivel cserél? Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 9 pont 7. A gyerek végül visszaszerezte az üveggolyót. Válaszolj az utolsó cserére vonatkozó kérdésekre! a) Kitől szerezte vissza az üveggolyót? Évától szerezte vissza. b) Sorold fel minél részletesebben, mi mindent adott érte! Kis televíziót, mentőautót, piros puha radírt, fém szivartokot. c) Miért kért a gyerekkel cserélő személy olyan sok mindent a golyóért? Rájött, hogy a másik mindent megadott volna érte. d) Mit adott korábban ez a személy az üveggolyóért? (Pontosan írd le a tárgy jellemzőit is!) Egy térképet adott érte, amelyen egész Magyarország, a Pilis rajta volt. Az a), c) feladatra 1-1 pontot, a b) feladatra 4 pontot, a d) feladatra 2 pontot javaslok, összesen: 8 pont 8. Magyarázd meg, miért cserélgette el a gyerek a megszerzett tárgyakat! Egy idő után már nem voltak fontosak a számára, felismerte a hibáikat. Mindig új dologra vágyott. A válasz 2 pontot ér Összesen: 30 pont 87 irodalom_6_kk.indd 87

2014.05.30. 11:41


Tartalom 1. Bevezető gondolatok 3 2. Alapelvek, célok, fejlesztési feladatok 4 2.1. Alapelvek, célok 4 2.2. Fejlesztési feladatok 4 2.2.1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 4 2.2.2. Olvasás, az írott szöveg megértése 5 2.2.3. Írás, szövegalkotás 5 2.2.4. A tanulási képesség fejlesztése 5 2.2.5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6 2.2.6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 6 2.2.7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 7 3. A 6. évfolyamos irodalom-taneszközök szerkezete, felépítése. Módszertani javaslatok 3.1. Ismétlés, ismerkedés 3.2. „Szeretem a könyvet, és hiszek benne” 3.3. „És azóta, hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra” 3.4. „Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem” – Arany János: Toldi 3.5. „Tűz-víz között, Megütközött kis Magyarország” – Gárdonyi Géza: Egri csillagok 3.6. „Egy dallam visz, de keresztezi száz” 3.7. „Hős harc az Élet és megélni szép” 3.8. A munkafüzetről 3.9. Az Irodalom feladatlapokról 3.10. Helyi tantervi ajánlás; Tanmenetjavaslat a magyar irodalom tanításához, 6. évfolyam 3.11. Ajánlott szempontok az értékeléshez

8 8 8 9 11 13 15 17 19 20 20 20

4. Helyi tantervi ajánlás 21 5. Tanmenetjavaslat a magyar irodalom tanításához

29

6. Óravázlatok 47 6.1. Kőmíves Kelemenné 47 6.2. Arany János: A walesi bárdok – 1. változat 49 6.3. Arany János: A walesi bárdok – 2. változat 50 6.4. Arany János: Toldi; Hetedik ének 61 6.5. Arany János: Toldi – Összefoglalás 66 7. Megoldókulcs – Irodalom felmérőfüzet 6.

70


2014.05.30. 11:41

Radóczné Bálint Ildikó Kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Recommend Documents