Radó Tibor Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ ................................................................................................................................ 1 2. Jelenlegi működési területek ..................................................................................................... 3 2.1. Általános iskola ................................................................................................................................. 3 2.2. Gyógypedagógiai Módszertani Intézményegység .......................................................................... 3 2.3. Felsőoktatási gyakorlóhely ............................................................................................................... 3 2.4. Pedagógiai innováció-felkészülés referencia-intézményi működésre- TÁMOP-3.1.7 ................ 4
3. NEVELÉSI PROGRAM.......................................................................................................... 10 3.1. Nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................... 10 3.1.1 Pedagógiai értékeink .................................................................................................................................. 10 3.1.2 Pedagógiai alapelvek .................................................................................................................................. 10 3.1.3. Pedagógiai módszerek, eljárások, eszközök .............................................................................................. 11 3.1.4. Sajátos feladatok ....................................................................................................................................... 12
4. Iskolai tevékenységek és szolgáltatások.................................................................................. 12 6. Az iskola nevelési-oktatási célja .............................................................................................. 14 6.1. Az általános iskola célkitűzései ...................................................................................................... 14 6.2. Nevelési - oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten ......................................... 15
7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 16 8. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................... 18 8.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ........................................................................................... 18 8.2. Az elsősegély –nyújtási alapismeretek .......................................................................................... 19
9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................... 20 9.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ........................................................ 20 9.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ...................................................................... 21 9.3 Radóságok diákkör közösségfejlesztő feladatai ............................................................................ 22 9.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai .................................................................. 22
10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása ........................................... 23
11. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................................. 24 11.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: ............................................................................. 24 11.2.Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ........................................................................................ 25
12 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................... 25 12.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................. 25 12.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................................... 26 12.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ................................ 27
13. A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon ..................................................................................................................... 28 14. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása .................................................................................... 31 14.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.................................................................. 34
15. Szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartási formái .................. 35 15.1 A szülők közösségét érintő együttműködési formák ................................................................... 35 15.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................................... 36 15.3. Az iskola partneri kapcsolatai ..................................................................................................... 36
16. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................... 37 16.1. A vizsgaszabályzat célja ............................................................................................................... 37 16.2. A vizsgaszabályzat hatálya ........................................................................................................... 37 16.3. Osztályozó vizsga .......................................................................................................................... 37 16.4. Javítóvizsga ................................................................................................................................... 38 16.5. Osztályozó és javítóvizsga lebonyolítása ..................................................................................... 39 16.6. A vizsgák értékelési rendje........................................................................................................... 39
17. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének és átvételének szabályai.......................... 40 18. ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................... 41 18.1. TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK TAGOZATA ............................................. 41 18.1.1. Tanulásban akadályozott tanulók fejlesztése .......................................................................................... 41
18.1.2. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ... 41 18.1.3. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................................................................................... 42 18.1.4. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .......................................................... 43 18.1.5. Erkölcstan, hit-és erkölcstan oktatás ....................................................................................................... 43 18.1.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzése és értékelési módja ................. 44 18.1.7. Magatartás és szorgalom minősítésének elvei ........................................................................................ 50 18.1.8. A félévi és év végi szöveges értékelés tantárgyankénti kritériumai ........................................................ 52 18.1.9. Érdemjegyes osztályzás tartalma alsó és felső tagozatban ..................................................................... 59 18.1.10. Az otthoni, vagy napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. .................................................................................................................................................... 65 18.1.11. A továbbhaladás feltételei ..................................................................................................................... 65
18.2. AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK TAGOZATA ...................................... 70 18.2.1. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ... 71 18.2.2. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................................................................................... 71 18.2.3. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .......................................................... 73 18.2.4. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzése és értékelési módja ................. 73 18.2.5. Magatartás és szorgalom minősítésének elvei ........................................................................................ 77 18.2.6. Tantárgyak félévi - év végi és szöveges és érdemjegyes értékelés .......................................................... 77 18.2.7. A napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...................................... 101 18.2.8. A továbbhaladás feltételei ..................................................................................................................... 101
18.3. AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK ISKOLAI FEJLESZTÉSE ..................................... 105 18.3.1. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai .... 105 18.3.2. Az autista tanulók fejlesztési igényeinek és lehetőségeinek összhangja ............................................... 105 18.3.3. A speciális fejlesztés szervezési feltételei .............................................................................................. 108 18.3.4. Nevelési-oktatási célok .......................................................................................................................... 108 18.3.5. A nevelés és oktatás feladatai ............................................................................................................... 109 18.3.5. Az autizmussal élő tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszai .......................................................... 110 18.3.6. Speciális megközelítés a tanításban ...................................................................................................... 113 18.3.7. A fejlesztés speciális módszerei ............................................................................................................. 114 18.3.8. A mérés és értékelés formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................ 115 18.3.9. A magatartás és szorgalom értékelésének formája ............................................................................... 118 18.3.10. A minősítés lehetséges fokozatai, érdemjeggyel történő értékelés .................................................... 119 18.3.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ............................................................................................. 125
18.3.12. Habilitációs csoport tantárgyak rendszere és óraszámok ................................................................... 126 18.3.13. Iskolai csoportok tantárgyi rendszere és óraszámai ............................................................................ 133 18.3.14. Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció ........................................................................................ 138 18.3.15. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: 140 18.3.16. Autizmussal élő tanulók integrációja ................................................................................................... 141
18.4. NYELVI –ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ZAVARRAL KÜZDŐ ÉP ÉRTELMŰ TANULÓK LOGOPÉDIAI OSZTÁLYAI 1-4 ÉVFOLYAM ..................................................................... 145 18.4.1. Logopédiai osztály jellemzői, felvétel a logopédiai osztályba ............................................................... 145 18.4.2. A logopédiai osztály létrehozásának szakmai alapjai ............................................................................ 145 18.4.3. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei . 146 18.4.4. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................................................................................. 146 18.4.5. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ........................................................ 146 18.4.6. Logopédiai osztályok működése ............................................................................................................ 147 18.4.7. Az egyes képzési pedagógiai szakaszok ................................................................................................. 148 18.4.8. Szervezeti formák, alkalmazott módszerek ........................................................................................... 148 18.4.9. Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepének súlya ....................................................................................................................................................... 149 18.4.10. Témazáró, félévi és év végi felmérések százalékos értékelése: .......................................................... 153 18.4.11. Magatartás és szorgalom minősítésének elvei .................................................................................... 153 18.4.12. A szöveges értékelés formái tantárgyaknál: ........................................................................................ 154 18.4.13. A napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .................................... 155 18.4.14. A továbbhaladás feltételei ................................................................................................................... 156
18. 5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................ 159 18.6. Az iskola egészségnevelési elvei ................................................................................................. 162 18.7. Környezetnevelési elvek ............................................................................................................. 165 18.8. Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................ 168 18.9. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez minősítéséhez kapcsolódó elvek................................................................................................. 170
19. GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEGYSÉG ............................. 172
1. BEVEZETŐ Az iskola hivatalos neve: Radó Tibor Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola OM azonosítója: 038505 Az iskola működési területe: Győr város Az intézmény típusa Többcélú köznevelési intézmény Az iskola beiskolázási körzete: Győr város egész területéről fogadjuk a tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint autista és ép értelmű nyelvi és kommunikációs zavarral küzdő tanulókat. Ezen kívül, olyan Győr környéki településekről is járhatnak hozzánk tanköteles korú gyermekek, ahol nem hoztak létre az általános iskolában sajátos nevelési igényű tanulók számára speciális tanterv szerint működő csoportot, illetve az integrált oktatás nem megoldott. A beiskolázás kritériuma: Tanulóinkat a Győr-Moson-Sopron Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján vesszük fel iskolánkba. Az autista tanulók esetében az Autizmus Kutatócsoport, illetve a Vadaskert Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia diagnózisa is elfogadható. Érzékszervi és mozgás fogyatékosság esetén az országos szakértői bizottságok szakvéleménye szükséges az intézménybe való felvételhez. Az iskola igazgatója, a program benyújtója: Reiger Andrea- szakvizsgázott oligophrén- pszichopedagógia szakos okleveles gyógypedagógiai tanár Az iskola telephelyei: Székhelye: 9028 Győr, József A. u. 4 Tagiskolái: 9028 Győr, József A. u. 56. 9028 Győr, József A. u. 58. Az iskola e-mail címe:
[email protected]
Tel.: 96/412-313 Tel.: 96/431-079 Tel.: 96/431-079
-1-
Az iskola története Győr városban elsőként Radó Tibor gyógypedagógus szervezte meg a gyógypedagógiai oktatást. 1947-ben iskolát alapított, melynek ő lett az igazgatója. Az intézmény a kezdetekben a belvárosban a Szent István úton működött. 1955-ben indult meg az iskolában a logopédiai kezelés. 1963-ban költözött jelenlegi székhelyére a gyógypedagógiai iskola. Az új épületben, az első tanévben 90 értelmi fogyatékos gyermek oktatása folyt, 5 tanulócsoportban 10 nevelő irányításával. Az évek során egyre nőtt az iskola tanulólétszáma, ezért többször bővült a város különböző részein található tagiskolákkal a József Attila u. 4. sz. alatti központi épület. 1968-ban az iskola belső szelekciójának eredményeként az enyhe fokban értelmi fogyatékos és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók már külön tanterv alapján haladtak. 1987-től speciális szakiskolai osztály is működött intézményünkben.1993/94-es tanévtől kezdődően már iskolánktól függetlenül működik ez az iskolatípus. Az 1989/90-es tanévtől autista tanulók fejlesztését is végezzük. 1955-től logopédusaink ellátják a város beszédhibás óvodásait és iskolásait, valamint 1990-től a tanulási zavarral- diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia- küzdő gyermekek speciális megsegítése is feladataink közé tartozik. 1993-tól a LXXIX. évi Közoktatási törvény lehetővé tette Logopédiai Szakszolgálat létrehozását, amely szabályozottabbá és szervezettebbé tette a logopédiai feladatok ellátását. Szervezeti működésünk az 1997/98-as tanévtől áttekinthetőbbé vált, mert telephelyeink egy helyre a József Attila utcába költözhettek. Azóta három külön jól felszerelt épületben végezzük a munkánkat. A 2005/06-os tanévtől ismét bővült intézményünk tevékenysége, az általános iskola mellett Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény lettünk. Így az integrált nevelésben részesülő gyermekek megsegítését is végezzük utazó gyógypedagógiai hálózat keretében.
A 48/2012. (XII.12.) és a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján pedagógiai szakszolgálati feladatunk 2013. szeptember 1-től leválasztásra került és az új megyei pedagógiai szakszolgálatba beolvadt. A 2011. évi CXC. Köznevelési törvény 20.§. (1) bekezdése kimondja, hogy a többcélú intézmény többek között egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény is lehet. A törvény biztosította lehetőségek alapján intézményünk neve nem változott meg, tevékenysége kizárólag a szakszolgálati feladatok leadásával módosult.
-2-
2. Jelenlegi működési területek 2.1. Általános iskola 1.
Tanulásban akadályozott tanköteles tanulók nevelése-oktatása
2.
Értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztése külön csoportban és integrált formában
3.
Tanköteles korú autista fiatalok oktatása
4.
Ép értelmű, súlyos nyelvi-kommunikációs zavarral küzdő tanköteles tanulók neveléseoktatása 1-4. évfolyamban
2.2. Gyógypedagógiai Módszertani Intézményegység Integrált nevelés 1. A fenntartó által kijelölt többségi óvodákba járó SNI gyermekek gyógypedagógiai szakellátása 2. Iskolákban integrált keretek között oktatott SNI gyermekek gyógypedagógiai, szurdo-tifloszomatopedagógiai megsegítése 3. Autista óvodások fejlesztése kis csoportban, ambuláns formában 4. A logopédiai ambulancián beszédészlelés- és megértés zavarával küzdő gyermekek szakterápiája és Ayres terápia biztosítása 5. Többségi iskolák gyógypedagógusaival konzultáció 6. Szakmai előadások tartása utazó tanári szolgáltatás keretében
2.3. Felsőoktatási gyakorlóhely Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, a Nyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Gyógypedagógia Intézeti Tanszék tanulásban akadályozottak pedagógiája szakán, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar logopédia szakán tanuló, valamint a gyógypedagógiai asszisztens szakképzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzésének is színtere intézményünk.
-3-
2.4. Pedagógiai innováció-felkészülés referencia-intézményi működésre- TÁMOP-3.1.7 Intézményünk 2010 decembere óta előminősített referencia-intézmény, amely két területen kíván példaértékűen tevékenykedni: 1.
Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény az integráció szolgálatában
2.
Új típusú felsőoktatási gyakorlóhely
Az iskola önmeghatározása Intézményünk minősített referencia-intézményként a TÁMOP-3.1.7/-11/2-2011/0134 sz. pályázat sikeres megvalósításával működhet majd. Amennyiben elnyerjük a minősített referencia-intézményi címet, a szervezeti-módszertani innováció alapján működünk a továbbiakban. Referencia-intézmény fogalma A referencia- intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes közoktatási intézmény. A referencia-intézmények a közoktatás fejlesztésének minősített bázisai lesznek. Az iskola pedagógia arculata, iskola alapelvek Az intézmény referencia-intézményi küldetésnyilatkozata Referencia-intézményként olyan intézmény kívánunk lenni, amely gyógypedagógiai nevelési-oktatási tevékenységében, szolgáltatásaiban példaértékű sérülés specifikus ellátást biztosít a szegregáltan és az integráltan
nevelhető
gyermekek/tanulók
részére,
jó
gyakorlatai
adaptálhatók,
felsőoktatási
gyakorlóhelyként az utánunk jövő gyógypedagógus nemzedék szakmai tudását gyarapítja és gyógypedagógiai szemléletet ad át. Az iskola nevelési-oktatási célja A referencia-intézmény működésének célja Az intézményi szervezet és a nevelő-oktató munka megújítása Működőképes szervezeti, oktatásszervezési, szolgáltatás-szervezési háttér létrehozása, működtetése. Koherens, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlat folytatása. Vállalt referencia-területeken a hálózati tanuláshoz rendszeres és folyamatos minta adása. Jó gyakorlatok kínálása - adaptált formában is- az érdeklődő intézmények, szervek részére. -4-
Felsőoktatási gyakorlóhelyi funkció ellátása pedagógiai hallgatók gyakorlóterepeként. Referencia-intézményi mentor pedagógus és felsőoktatási gyakorlóhelyi mentor pedagógus team működtetése. Szervezeti és pedagógiai innovációk publikálására képessé váló intézmény létrehozása. Intézményünk négy jó gyakorlatot tett fel az Educatio Kft honlapjára. 1. Érted(?) vagyok!- feladatgyűjtemény beszédészlelés, beszédértés fejlesztésére, módszertani segédlet pedagógusoknak, fejlesztőpedagógusoknak, gyógypedagógusoknak 2. Protetikus környezet kiépítése autizmussal élő gyermekek részére a többségi óvodákban 3. „Szer-telenül” Drogprevenciós program, tanulásban akadályozott tanulók számára 4. Furulyaoktatás SNI gyermekek részére Ulwila módszert használó kottakönyvvel Terveink szerint újabb jó gyakorlatot kívánunk feltenni közösségi felületre. A referencia-intézményi működésből eredő új pedagógusi szerepkör 1. Jó gyakorlatot átvevő intézmény pedagógusa felé mentorálási feladat A jó gyakorlat adaptálásának követése, segítése-reflektív visszajelzési technikák alkalmazása 2. Felsőoktatási gyakorlóhelyről érkező pedagógiai hallhatók gyakorlótanításának szakmai vezetése, pedagógiai hallgatók mentorálása Mentorálási terv alapján történő gyakorlatvezetés, gyakorlatra felkészítés, és értékelés Terveink szerint tovább alakítjuk kapcsolatainkat a felsőoktatási intézményekkel és kidolgozott gyakorlatvezetési szabályzat szerint fogadunk a jövőben pedagógiai hallgatókat. A felsőoktatásban vállalt gyakorlóhelyi munkánk elismeréseként, 2011 decemberében a Nyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Gyógypedagógiai Képzésének gyakorló helyi emléktábláját kaptuk meg. Referencia-intézmény működésében résztvevő team-ek a fenntartási időszakban 1. Jó gyakorlat gazdák team 2. Felsőoktatási gyakorlóhely gyakorlatvezető tanári team A szakmai teamek az igazgatóhelyettes vezetésével működnek Tárgyi feltételek Referencia-intézményi szerepünkre való felkészülés során létrehoztunk egy Workshop helyiséget a József A. u.58- sz. alatti épületünk tanácstermében. A helyiségben befogadóképessége kb. 70 ember. Szakmai előadások, műhelymunkák, társintézmények látogatóinak fogadására kiválóan alkalmas. Technikai -5-
felszereltsége jó: tárgyaló asztalok, kényelmes tárgyalószékek, számítógép, projektor, plazma tv, flipchart tábla, filctollal írható fémtábla található a teremben. Jó gyakorlataink bemutatására a módszertannak megfelelő termek állnak rendelkezésünkre. 1. Autista kisgyermekek tükör integrációjához, a József A. u. 4. sz. alatti épületünkben alakítottunk ki egy külön kis termet. Speciális kisméretű bútorok, speciális játékok, és a kisgyermekek méretéhez gyártott mellékhelyiség segíti a gyermekek fejlesztését. 2. Beszédészleléssel , beszédfejlesztéssel kapcsolatos jó gyakorlatunkat a logopédiai ambulancián (József A. u. 58.) tudjuk bemutatni, tükörrel és audiovizuális eszközökkel felszerelt foglalkoztató teremben. 3.- Drogprevenciós programunk bemutatására helyszínül a József A. u. 58. sz. épület „Duma terme” szolgál. 3. Ulwila-módszerre épülő furulyatanítási jó gyakorlatunk bemutatására a tanácstermünket használjuk. Közösségfejlesztés céljai és eszközei A közösségfejlesztés célja a tantestületi tagok közös tevékenységekbe történő bevonása, amelyek során egymástól tanulással, ötletteléssel, rögtönzéssel oldják meg a feladatokat. A közös feladatvégzésekor erősödik az egyének szakmai önbizalma, nő a cselekvési kedve és a felelősségérzete. A referencia-intézményi működés során az innovációt elindító szakmai teamek között illetve a teamek és a tantestület többi tagja között a közös munka során fejlődik a kooperációs képesség. Ennek segítségével lesznek képesek a különböző gondolkodású emberek a csoport tagjaiként együttdolgozni. A tantestületben nyílt és tiszta kommunikációra van szükség ahhoz, hogy a feladatokat megértsék, a tevékenységek átláthatóak legyenek, a problémákat meg lehessen beszélni. A feladatok megoldása során kialakul a z egymásért érzett felelősség, az egymás segítése.
Referencia-intézményi működésünk feladatai Intézményünk két referencia-területen kíván működni: 1. Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény az integráció szolgálatában 2. Felsőoktatási gyakorlóhelyi funkció vállalása Mindkét referencia területen mentor pedagógusok végzik külső partnerekkel a szakmai szolgáltatást, amely jó gyakorlat átadásával, valamint gyakorlati képzésben részvevő pedagógiai hallgatók szakmai irányításával kapcsolatos.
-6-
A referencia-intézmény szolgáltatásainak elérésére szakmai team-ok működnek, melyek egyrészt belső műhelymunka során fejlesztik tovább pedagógiai értékeiket, másrészt hálózatépítést végeznek társ –és érdeklődő intézmények felé. A szakmai team-ek kiemelt fontossággal biztosítanak lehetőséget intézménylátogatásra, hospitálásra, adaptív tanulásra, saját szakmai értékeik megismerésére és elterjesztésére. A referencia-intézmény vezetősége tudatosan tervezett kommunikációs stratégiával kívánja tájékoztatni, informálni a nyilvánosságot és a szakmai érdeklődőket aktuális tevékenységeiről. A referencia-intézmények sajátos működési tartalma a maguk által kifejlesztett és publikált jó gyakorlataik, bevált oktatási- módszertani eljárásai.
-7-
Referencia-intézményi működés szervezeti sémája
Fenntartó
Igazgató
Igazgatóhelyettes
Általános iskolai intézményegység- vezető
Módszertani intézmény intézményegység - vezető
Iskolatitkár, rendszergazda
Referencia Intézményi szintű működést irányító team: iskolai felső vezető jó gyakorlat gazda, mentor pedagógus
alsós munkaközösség
felsős munkaközösség
autista munkaközösség
logopédiai
integráló munkaközösség
munkaközösség utazó gyógypedagógusok osztályfőnökök, gyógypedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek
-8-
Referencia-intézményi kapcsolatrendszerünk Társ és többségi intézményekkel kialakított jól működő kapcsolatainkat továbbiakban még hatékonyabbá és nyitottabbá kívánjuk tenni. Jó gyakorlat után érdeklődő intézmények felé külön szabályzatban fogalmazzuk meg a látogatófogadás rendjét, valamint a jó gyakorlat átadás szabályzatát és szerződéseit. Velünk
szerződésben
álló
felsőoktatási
intézmények
pedagógiai
hallgatóinak
gyakorlatvezetéséről folyamatosan konzultálunk a felsőoktatási hellyel. Iskolánk igazgatója a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Gyógypedagógiai Képzésében gyakorlatvezető koordinátori szerepet tölt be. Mindkét kapcsolatrendszer során figyelemmel vagyunk saját intézményünk működési zavartalanságának biztosítására. Referencia-intézményi működéshez rendelt erőforrások Emberi erőforrás A pályázati időszakban az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató Kft. felnőttképzésében részvett Referencia-intézményi működésre felkészített vezetők: 4 fő Kiképzett referencia-intézményi mentorpedagógusok: 7 fő Referencia-intézményi működésre és szolgáltatás nyújtására felkészített pedagógusok: 26 fő Látogatók fogadására létrejött team-ek- feladata: vendégfogadás, jó gyakorlat bemutatás, konzultáció a partnerekkel, látogatók elégedettségmérésre szolgáló kérdőívek összeállítása és értékelése, erről visszajelzés a tantestületnek.
-9-
3. NEVELÉSI PROGRAM 3.1. Nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1 Pedagógiai értékeink Pedagógiai munkánk során a nevelés kiemelt szerepet kap. Az egyéni bánásmód alkalmazásával, a következetesség maximális betartásával kell megszervezni az oktatónevelő munkánkat. Olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben a felnőtt és a gyermek egyaránt jól érzi magát, ahol az emberi kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak. Tudomásul kell vennünk, hogy a családdal való kapcsolattartás az esetek nagy részében egyoldalú. A tanulók otthoni körülményeinek megismerése érdekében az iskolának, a pedagógusnak jut a kezdeményező szerep. Sokszor nem egyszerű kapcsolattartásra, hanem családgondozásra van szükség. Fontos, hogy a szülő elfogadja gyermekét, tisztában legyen képességeivel. Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével segítjük a családokat. Intézményünk arra törekszik, hogy minden tanulója a neki legmegfelelőbb pedagógiai ellátásban részesüljön. Tanítási módszereink lehetővé teszik, hogy a tanulók saját képességük szintjén tudják elsajátítani az ismeretanyagot. Pedagógiai tevékenységünkben kiemelt helyet kap a tanulók egyéni fejlesztése, megsegítése, melyben a gyógypedagógiai asszisztensek is segítségünkre vannak. Elköteleztük magunkat, tanulóink társadalmi beilleszkedésének megsegítése, valamint a szociális-kulturális hátrányaik ellensúlyozása mellett. Pedagógiai törekvésünk, hogy minden tanulónkat eljuttassuk a 8. osztály befejezéséig, képességeikhez mérten továbbtanulásukban segítséget nyújtsunk. Gyógypedagógiai módszertani intézményünk működtetése lehetőséget ad újabb pedagógiai tevékenységek felkutatására. A többségi iskolákban integráltan tanuló SNI gyermekek gyógypedagógiai megsegítése mellett, más gyógypedagógiai szaktudást igénylő feladatok ellátására is vállalkozunk. 3.1.2 Pedagógiai alapelvek
A sajátos nevelési igényű tanulók különleges jellemzője a biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság – együttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének mértékét határozza meg.
-10-
Tanulóink részére a nevelés-oktatás során differenciált feladatvégzést, speciális eljárások alkalmazását, valamint habilitációs és rehabilitációs pedagógiai eljárások alkalmazását biztosítjuk.
3.1.3. Pedagógiai módszerek, eljárások, eszközök Az iskola nevelési-oktatási módszerei Tanulók magatartásának, szocializációs készségének fejlesztése -
Osztályfőnöki órákon probléma megbeszélés, közösségi értékelés
-
Érzelmi
intelligencia
fejlesztés-helyzetgyakorlatok,
esetmegbeszélések
segítségével- (Lions-Quest foglalkozás) -
Gyermekvédelmi tevékenység során felvilágosító előadások, drogprevenció, egészségnevelés
Tananyag feldolgozás módszerei, eljárásai
Differenciált, tanulók egyéni képességeihez alkalmazkodó tanítási tempó
Tananyagsúlyozás
Hangoztató- elemző-összetevő olvasástanítás
Tanári módszertani szabadság által használt fonomimika
Részképesség zavarok prevenciója, illetve kezelése
Diszlexia, diszkalkulia kezelés speciális módszerei
Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások
Diagnosztikus eljárási módszerek
Figyelem, olvasás-számolás készséget vizsgáló tesztek
Szomatopedagógiai eljárások, Ayres- és Delacato módszer
Autista tanulóknál- PECS jelrendszer, babzsákozás, napirendi kártyák
Eszközök-tanulásszervezési formák
Frontális
Kiscsoportos
Kooperatív
Egyéni
Részlegesen integrált tanulóknál pedagógiai asszisztens bevonása
-11-
3.1.4. Sajátos feladatok A különleges nevelési oktatási igény 1. a tanuló életkori sajátosságainak, az akadályozottság által okozott részleges vagy szélesebb körű módosulása 2. az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges kiesése vagy fejletlensége, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetősége, az iskolába hozott ismeretek szűkebb köre miatt áll elő A különleges nevelési –oktatási igény, sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A tanulók egyes korcsoportjainak életkori sajátosságait szem előtt tartva az oktatás tartalmi követelményeit pedagógiai szakaszokban fogalmazzuk meg. A nevelési feladatok felerősödése azt a célt szolgálja, hogy a tanulásban akadályozott, számottevően hátrányos szociokulturális környezetben élő tanulóban is kialakulhasson saját fejlődési szintjén a társadalomba, emberi közösségekbe történő beilleszkedés képessége. Sajátos feladatok a nevelő – oktató munkában 1. differenciált készség és képességfejlesztést, 2. kiscsoportos foglalkoztatást, 3. speciális tanítási módszereket 4. terápiás gyógypedagógiai eljárásokat, 5. kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat – logopédia, gyógytorna – is igénybe veszünk.
4. Iskolai tevékenységek és szolgáltatások A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok, a szabadidős tevékenységek is a tanulók képességfejlesztését és szociális készségeinek fejlesztését szolgálják. a) A tanulók reggeli és tanórák közötti szünetek ügyeletének ellátása/ a reggeli ügyelet megszervezése, előzetes igényfelmérés alapján történik / b) Napi háromszori étkezés (tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítása igény és rászorultság szerint. c) Szakkörök, sportköri foglalkozások képességfejlesztésre, tehetséggondozásra. d) Könyvtári foglalkozások igénybevétele e) Városi Gyermekkönyvtár, Iskolánk könyvtára
-12-
f) Sportversenyek iskolai és iskolán kívüli megyei szintű (atlétika, futball, asztalitenisz, Kapkodd a lábad, terematlétika stb.) Költségvonzat: utazási költségek g) EMMI rendelet által meghirdetett tanulmányi versenyek pl.: Komplex tanulmányi verseny (Sopron) és Koncz Dezső tanulmányi verseny (megyei helyszín változó) Költségvonzat: utazási költségek h) Hagyományos iskolai versenyek: Vers és prózamondó verseny házi és megyei, Kulturális bemutató- házi és megyei, Kézműves-verseny házi és megyei, Szépíró verseny, házi és megyei, Rajzverseny- Matematika verseny-Csorna Költségvonzat: utazási költség i) Egészségügyi ellátás iskolán belül (iskolaorvos, gyermekpszichiáter, iskolai védőnő) és a szakrendelések igénybevételéhez nyújtott segítség j) Kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele k) Múzeum, kiállítás, mozi, színház - bábszínház, állatkert látogatás l) Tanulmányi kirándulások alsó tagozat számára a megyében, felső tagozat számára a régióban és egyszer Budapestre Költségvonzat: útiköltség és a kísérő pedagógusok díjazása a jogszabály szerint. m) Nyári táborok: állandó a Győrújbaráti Gyermektábor, további helyszínek szervezési lehetőségtől függően n) Segélyezési lehetőség biztosítása A szakkörök alkalmat adnak a szabadidő tartalmas és ugyanakkor szórakoztató eltöltésére, viselkedés mintát adva a sok esetben magatartási és beilleszkedési zavart mutató tanulóknak is. Sikerélményekhez juthatnak, bővülhetnek társas kapcsolataik. A tanórán kívüli tevékenységben számtalan lehetőség kínálkozik a szociális háttér miatt (cigány etnikum, veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermek) hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatására. Kulturált étkezési szokások megtanításával, a közlekedési eszközökön, a nyilvános helyeken történő viselkedés szabályainak gyakorlásával, számtalan praktikus ismeret nyújtásával, sokat segítünk a tanulóink társadalmi beilleszkedését illetően. A különböző kulturális, sport és tanulmányi vetélkedők alkalmat adnak - az országon belül és kívüli - távolabbi településeken élő emberekkel való találkozásra, közös élményszerzésre.
-13-
5. A tanórán és a tanórán kívüli foglalkozások szervezése Tanulóink között beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A képesség fejlődését mindezen túl erősen meghatározza a környezet, amelyből a tanuló érkezik. A súlyos környezeti elhanyagoltság hiányos fejlettséghez vezet. Hátrányokkal érkeznek azok a tanulók is, akik a kisebbségi, etnikai kultúrák más irányú szocializációs hatásaiban élnek. A beiskolázásnál, tanulócsoportok szervezésénél mindezt figyelembe kell vennünk. Az óvodából vagy családból érkező tanulókat hosszú első osztályba irányítjuk, amelyek legfőbb célja az iskolai életre való felkészültség elérése.
A társuló részképesség zavarok esetén több tanulócsoportból képesség szerinti kiscsoportok szerveződnek korrekciós céllal, a súlyos tanulási zavar kezelésére. Működésük igény és szükséglet szerint, órarendi elfoglaltságba illesztve történik.
A felsőbb évfolyamokban kiscsoportos felzárkóztató, valamint továbbtanulásra kiegészítő ismeretet nyújtó foglalkozások szerveződnek a tanórák után vagy a napközis foglalkozásokhoz kötötten.
A szakkörök, sportkörök, szervezésénél mindig figyelembe vesszük a tanulói igényeket. Külsős sport- kulturális-és művészeti versenyekre kísérjük növendékeinket, biztosítva azt, hogy megmutathassák értékeiket, tudásukat, erősödjön önbizalmuk.
6. Az iskola nevelési-oktatási célja 6.1. Az általános iskola célkitűzései Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembevételével. A tanulók viselkedésének, magatartásának formálása, annak érdekében, hogy a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelő magatartási szokásokat sajátítsanak el. Alapvető tanulási képességek fejlesztése, ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében. A tanulók játék és mozgáskultúrájának megalapozása, testi és lelki képességek (erő, ügyesség, állóképesség, akaraterő, bátorság, becsületesség) egyidejű fejlesztése. Az egészséges életmód helyes szokásainak kialakítása, a testi és lelki egészség megóvása. -14-
Az önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre. Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően. Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése. A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. Nemzeti kultúránk és az európai kultúra értékeinek megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése. Humanizált, oldott légkör megteremtése a gyermekközpontú iskolában, ahol a nevelői személyiség megfelel a példamutatásra. A szülőkkel jól működő kapcsolat kiépítésére törekvés.
6.2. Nevelési - oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten A kisiskoláskor, az alsó tagozat a kisiskolás korosztály nevelését - oktatását látja el. A pedagógiai munka a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül. Feladatunk az, hogy olyan kedvező iskolai feltételeket teremtsünk, amelyek lehetővé teszik a kisgyermekek egészséges, harmonikus testi-lelki-szellemi fejlődését. Célok: Az óvodai létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés.
Az iskolai élet, a társkapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása.
Megfelelő társas magatartásformák megtanulása, pozitív jellemvonások kialakítása.
A feladat és szabálytudat erősítése.
Az érdeklődés, az aktivitás a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása.
A játék megszerettetése, a játék örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése.
A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése.
Hosszabb képzési idő biztosítása mellett a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztése.
Alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése.
A kulturális a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszahelyezésre.
-15-
A serdülőkor –A felső tagozatban az eddig kiépített iskolai ismeretek és szociálizációs, készségek továbbmélyítése történik annak érdekében, hogy továbbtanuláshoz segítsük növendékeinket. Célok: Az előző pedagógiai szakasz eredményeire támaszkodva további ismeretszerzés, az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek bővítése, megerősítése.
Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a képességeik, adottságaik szerint választható pályákról, foglalkozási ágakról.
Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeikről, korlátairól.
Az önálló tanulás elsajátítása, ugyanakkor tudjanak segítséget kérni, és igénybe venni tanulási probléma esetén.
Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra.
Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása.
A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült funkciók korrigálása, kompenzálása.
A testi és lelki egészség megóvását, a harmonikus életvitelt megalapozó szokások, tevékenységek elsajátítása.
Az egyéni különbségek, a másság elfogadása.
A kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, kapcsolattartás nem fogyatékos fiatalok csoportjaival.
A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása.
7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyógypedagógiai tanulónépesség taníthatóságát-nevelhetőségét nagymértékben befolyásolja szociális hátterük. Tanulóink sérültségükből adódóan mindannyian hátrányos helyzetűek, közel a felük veszélyeztetett. A tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő családi miliőből érkezik. A családok közül sokan tartoznak a vegetáló, munkanélküli szegények közé, illetve a létminimum határán élő rokkantnyugdíjasok táborába. Sokan alkalmi munkából tartják el családjukat, vagy jövedelmük egyetlen forrása a családi pótlék, a rendszeres nevelési segély. -16-
Tanításunk során hatványozottan érzékeljük, mennyire fontos lenne a rendezett családi háttér, a szülők odafigyelése gyermekükre. Éppen ezért iskolai tevékenységeinket megértő pedagógiai hozzáállással szervezzük. Iskolánkban elsődleges szerepet kap a nevelés, a személyes kapcsolat kialakítása a tanulókkal. Hiszünk abban, hogy a speciális tevékenységek /rehabilitációs foglalkozások, szakkörök, érzelmi nevelésre építő diákfoglalkozások/ pozitív változásokat idéznek elő a tanulók személyiségében. Ez a változás olyan erőt képvisel, amellyel képessé válnak beilleszkedni a társadalomba. A tanulók személyiségében bekövetkező fejlődés a tanulók szociális és kognitív hátteréhez képest történő változásban az ún. hozzáadott pedagógiai értékben mutatható ki. Minél alacsonyabb szintű egy tanuló családi és szociális háttere, annál nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az iskolának, hogy felzárkóztassa az intézmény normáihoz. A hozzáadott pedagógiai érték azt a csekély vagy nagyobb mértékű hozamot jelenti, amely a tanulók viselkedésében, tudásában, iskolához való viszonyulásában jön létre az iskolai képzés eredményeképpen. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális személyiségfejlődése a fejlődést meghatározó, befolyásoló biológiai és környezeti okokra vezethető vissza. A tanulók személyiségének szabad kibontakozásában a differenciált gyógypedagógiai eszközrendszer, a nevelési szükséglethez igazított egyéni megsegítés meghatározó szereppel bír. Optimális fejlesztésük megkívánja, hogy a sérült funkciók részleges vagy teljes helyreállítása mellett, olyan többletszolgáltatásokat nyújtson az iskola, amelyekkel a neveltetésükből, helyzetükből, állapotukból eredő hiányok részben/ vagy teljesen megszüntethetők. A gyógypedagógiai fejlesztésnek a tanulók sajátos fejlődési üteméhez alkalmazkodva szolgálnia kell - a harmonikus személyiség alakítását - az önfegyelmet - a tudatos magatartást - a céltudatos feladat és munkavégzést A társadalmi beilleszkedés érdekében előtérbe kerül a társas kapcsolatok fejlesztése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. Célkitűzéseink között szerepel a személyiség értelmi, érzelmi és akarati oldalának fejlesztése, a tanulók önismeretének, önértékelésének erősítése. Felső tagozatban havi rendszerességgel diák önismereti foglalkozásokat tartunk. -17-
A Lions-Quest foglalkozások keretén belül a társas kapcsolatok, az én kép, az érzelmek kezelése és a konfliktuskezelés kerül előtérbe, melyek a személyiség fejlődésére pozitívan hatnak. A tanulói értékelési formák közül a formatív- fejlesztő értékelés is alkalmas a személyiség pozitív irányú befolyásolására. Pedagógiai munka során törekedni kell a jó légkörű, gyermekközpontú közösségek kialakítására, melyben a nevelő személyisége megfelel a példamutatásra.
8. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 8.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képesség teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségük javítására. Az egészségfejlesztés fő feladata egy tudatos egészségfejlesztő szemlélet, viselkedés kialakítása az egyénben, egyéni egészségfejlesztési képességek fejlesztése, egészségfejlesztő környezet és közösség kialakítása. Az iskolai egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képesség váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az iskolának minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekeknek, a fiataloknak az egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Iskolánkba járó tanulók többségének családjai szociálisan és egzisztenciálisan nagyon alacsony szinten állnak. Az iskola tudja, hogy az általa közvetített tudás-és ismeretanyag legtöbb esetben csak a szervezett iskolai keretek között tud érvényesülni. Az elhanyagoló családokban az egészségfejlesztési törekvések nem jelennek meg.
-18-
Ugyanakkor tudjuk, hogy az iskolai időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a tanulók személyiségfejlődésére, mely nagyban meghatározza későbbi életmódjukat, életvezetési szokásaikat. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy konkrétan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt egy „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve tehát az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. A tanulók életkori sajátosságaihoz és értelmi képességeihez igazodva a pedagógusok legfontosabb egészségfejlesztési feladata a preventív szemlélet kialakítása, amely a betegség megelőzésére és az egészség megőrzésére irányul. Ezért hatványozottan kell törekednünk arra, hogy az egészségfejlesztés egyszerű és mindenki által végrehajtható feladatai, tevékenységei kapjanak kiemelt szerepet oktatásunk során. Egészségfejlesztési területek: 4. Személyi higiéné tisztálkodás, kézmosás, toalett használat, zsebkendőhasználat, egymásra figyelés betegség esetén 5. Egészséges táplálkozás 6. Aktív szabadidő eltöltés 7. Mindennapos testmozgás 8. Lelki egyensúly megteremtése 9. Egészséges és biztonságos környezet kialakítása 10. Egészségkárosító magatartásformák elkerülése
8.2. Az elsősegély –nyújtási alapismeretek Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, környezetismereti, biológia) valósul meg. Az alapismeretek tanítványaink életkori sajátosságának megfelelő módon és mélységben kerülnek feldolgozásra. Az iskolai elsősegély-nyújtás oktatásának legfőbb célja Megismertetni a tanulókkal azokat az elemi elsősegély-nyújtási feladatokat, amelyeket baleset vagy hirtelen rosszullét fellépésekor akár önállóan is el tudnak látni. -19-
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Alsó tagozaton: A természetes segítségnyújtási formák gyakorlása (pl.: környezetismereti órai anyagba építve)
Szerepjátékok
Helyzetgyakorlatok
Felső tagozaton: A tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott tanulók tantárgyi rendszerében tananyagként elemi szinten is megjelenik az elsősegélynyújtás témaköre. Ezen kívül a következő tevékenységeket tervezzük:
Iskolai védőnő előadása, bemutatója
Elsősegélynyújtó- oktató film bemutatása
Egészségpiac-napok elsősegély-nyújtó bemutató
Egyszerű kötözési módok elsajátítása –iskolai védőnő segítsége
Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításához nélkülözhetetlen az iskolai védőnőnk, aki szakértelmével egyszerű és gyakorlatban alkalmazható elsősegély nyújtó módokat tud bemutatni tanulóinknak. A védőnő munkáját egészségügyi végzettségű gyógypedagógiai asszisztens segíti.
9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 9.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az
iskola
nevelési
feladata
a
tanulók
közösségi
életének,
tevékenységének
megszervezése, közvetlen és közvetett irányítása. A közösségfejlesztés érdekében céltudatosan kell tervezni a napirendet, egyes foglalkozások, tevékenységek időtartamát. Kisiskoláskorban kiemelt jelentőségű a játék. Az iskolában a legfontosabb közösség továbbra is az osztályközösség, amelynek fő szervezője az osztályfőnök. Az osztályközösség lehetőséget kell adjon arra, hogy bizonyos közösségi szerepeket – irányító, befolyásoló – befolyásolt – peremhelyzetű – a tanuló átélhessen ill. felnőtt irányításával alkalmazkodni tudjon a mikroközösség együttélési szabályaihoz. A Lions- Quest foglalkozások órarendbe építve jelennek meg a problémás osztályok munkarendjében. A tanulók helyzetgyakorlatok és érzelmi játékok segítségével tanulják meg a konfliktuskezelést, illetve az agresszív viselkedési minták leépítését. -20-
A pedagógus feladata
A tanulás / játék támogatása segítségnyújtással, ellenőrzéssel
A tanulók megnyilvánulásainak, szándékainak támogatása
Közösségi cselekvések kialakítása- példamutatással, helyes cselekvéssekkel
Tanulók reális önértékelésének kialakítása, bírálat-önbírálat készségének kialakítása, fejlesztése
Csoportmunka, differenciált munka fajták során az egymásért való felelősség érzésének erősítése
A tanuló értékelése is fontos közösségalakító tényező. A motiválás, pozitív értékelés, jutalmazás megerősíti a helyes magatartást.
9.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A közösségfejlesztés további színterei a napközis csoportok, amelyben az összeszokott osztályközösség délután gyakorolja a tananyagot. Napközis csoportok: Napközis ellátásba részesül az iskola valamennyi évfolyamába járó tanulója igény alapján, 16 óráig. Alsó tagozatban a szoktatás és az intenzív fejlesztés érdekében fontos, hogy a szülők igényeljék gyermekeik számára a napközis foglalkozást. A napközis időszakban a tanuláson, gyakorláson, házi feladatok elvégzésén túl, lehetőség van a szabadidő kellemes, tartalmas eltöltésére (pl. játékos sportvetélkedők, kulturális programok - bábszínház, könyvtárlátogatás stb.). A pedagógus feladata: 1. Tananyag délutáni gyakoroltatása 2. A tanulókban egymást elfogadó és segítő beállítottság kialakítása 3. Segítséget kérni tudás kialakítása 4. Türelem, önfegyelem erősítése 5. Helytelen cselekedetek jóvátétellel való kiváltásának megtanítása 6. Közös programok-névnap, születésnap, szervezése-egymás szeretetére, tiszteletére nevelés
-21-
9.3 Radóságok diákkör közösségfejlesztő feladatai Felső tagozatunkon diákjaink számára létrehoztuk a „Radóságok” kört, amely évente két alkalommal tart összejövetelt. A találkozókon az osztályokat képviselő tanulók elmondhatják kéréseiket, javaslataikat az iskola felé. Irányított beszélgetéssel a foglalkozást vezető pedagógusok aktuális – az iskolai közösséget érintő témákat dolgoznak fel. A diákkörnek véleményezési joga van az iskolai Házirenddel kapcsolatban. A pedagógus feladata 1. Fejlessze a tanulók közösséghez való tartózásának érzését 2. Erősítse a tanulók felelősségérzését 3. Fejlessze kulturált véleménynyilvánítást
9.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A napközis foglalkozás végeztével a tanulók bekapcsolódhatnak a különböző szakkörök, illetve a sportkör munkájába. A szakkörök, sportkörök, kirándulások, táborozások, kulturális és sportversenyek, vetélkedők a társas kapcsolatok alakítására kiváló lehetőségeket nyújtanak. Szakkörök, sportkörök, iskolai rendezvények Az iskola aktuális éves munkatervében meghatározott szakkörök közül a tanulók az érdeklődés és vonzalom szerint választhatnak. A szakkörök fontos színterei a képességfejlesztésnek,
a
tehetséggondozásnak,
miközben
a
személyiség
egésze
gazdagodik, bővülnek a társas kapcsolatok. Atlétika, futball asztalitenisz területén, alapvető cél a tehetséggondozás, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése. A sportkörön belül történik a kiemelkedő tanulók versenyekre történő felkészítése is. A versengés az élményszerzésen túl ösztönzőleg hathat a tanulók tanulmányi munkájára is. Az iskolai ünnepek, megemlékezések, kulturális programok, az együvé tartozás élményét alakítják ki a tanulókban. A közösségfejlesztés a társadalomba való beilleszkedés egyik fontos eleme. Az iskolai közösségekben modellezhető a szeretet, a tisztelet – mások megbecsülése, megértése – segítése. A közösség fejlesztésben az egyéni bánásmódnak nagy szerepe van. Ez segíti elő a közösségi szabályokhoz való alkalmazkodást.
-22-
A pedagógus feladata Megéreztetni a tanulókkal, hogy teljesítménye befolyásolja a közösség-csapat, csoport teljesítményét Barátság, bizalom kialakítása egymás iránt és ennek fenntartása Természetszeretet, környezet iránti felelősség kialakítása Együttműködési készség fejlesztése
10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Az iskola, éves munkaterve tartalmazza az adott tanévre tervezett iskolai ünnepélyek rendjét, idejét, felelősét. A felelős pedagógus(ok) programleírást készítenek a tervezett rendezvényről és eljuttatják a munkaközösség vezetőhöz, aki a vezetőségi értekezleten tájékoztatja a tagokat a megszervezésre kerülő ünnepély, rendezvény részleteiről, anyagi kiadásairól. Iskolai szintű rendezvényeink: Októberben rendezzük Radó-napi ünnepségünket iskolánk névadójára- Radó Tiborra emlékezve Áprilisban tanítványaink Házi kulturális versenyen szerepelhetnek További rendezvényeink: Ősszel, elsősorban az új kollégák részére tantestületbe való beilleszkedés érdekében kötetlen, oldott hangulatú összejövetelt rendezünk. Karácsonykor az iskola, ügyes kezű tanítványai által készített kézműves tárgyakat értékesítjük lehetőség szerint a városi Adventi vásáron, illetve minden épületünkben karácsonyfát állítunk az ünnep örömére. Minden osztályunkat közös sport-, vagy társasjátékkal, ajándékkal lepjük meg, melyet a karácsonyi ünnepségen vehetnek át. Februárban farsangi jelmezbált szervezünk valamennyi iskolai területen. Áprilisban tanítványaink házi kulturális versenyen szerepelhetnek. Tavasszal rendezzük meg a Baba-mama találkozót Gyesen lévő kollégáink részére. Májusban nyugdíjas találkozót szervezünk. Évente négy alkalommal újságot szerkesztünk és nyomtatunk iskolánk életéről. Iskola által alapított díj: Radó-díj - arany medál a Pedagógusnapon kerül átadásra, valamint meglepetésműsort adunk az iskola valamennyi dolgozója számára. Év végi jutalmazások: Tanévzáró ünnepélyen oklevél-és könyvjutalomban részesítjük kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóinkat. A tanév utolsó napján a 8. osztályosok -23-
ballagására kerül sor, ahol ünnepélyes körülmények között búcsúztatjuk el végzős növendékeinket és oklevelet, emlékkönyvet adunk dicséretben részesített tanulóinknak.
11. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.
11.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: ellátja a kötelező óraszámban tartandó tanítási, nevelési feladatokat a tanórákra és más foglalkozásokra körültekintően felkészül a hivatalosan jóváhagyott tanmenet alapján dolgozik a helyi tantervben jóváhagyott tankönyvek, munkalapok és eszközök felhasználásával tanít a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, differenciált fejlesztést végez a tanulók munkáját folyamatosan ellenőrzi és értékeli, az értékelést vagy érdemjegyeket a tájékoztató füzetbe vagy az ellenőrzőbe és a naplóba beírja ellátja az ügyeleti szolgálatot és a helyettesítést a beosztás szerint részt vesz az iskolai innovációkban és a közös vállalkozások megvalósításában részt vesz nevelőtestületi és munkaértekezleteken részt vesz munkaközösségi értekezleteken részt vesz iskolai ünnepségek, kulturális programok, sportesemények szervezésében részt vesz iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában együttműködik az osztályfőnökökkel, segíti őket a nevelési feladatok megvalósításában fogadóóra tart, és részt vesz, a szülői értekezletek munkájában magas színvonalú munkavégzése érdekében önképzéssel vagy továbbképzéssel gyarapítja szakmai tudását kihasználja a publicisztikai és a pályázati lehetőségeket tanórákon és foglalkozásokon különös gondot fordít a balesetek elkerülésére titoktartási kötelezettségét minden esetben vállalja a személyes adatokban történt változásokat az igazgatónak jelenti továbbképzési, továbbtanulási szándékát a továbbtanulási tervben foglaltak alapján jelzi tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés -24-
11.2.Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg teendői ellátásával, osztálya vezetésével.
munkáját a Pedagógiai program, az iskolai munkaterve és a munkaközösségi munkaterv alapján végzi
felelős vezetője az osztály közösségének
együttműködik az osztályban tanító más tanárokkal, napközis nevelőkkel
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály és az egyének fegyelmi helyzetét, különös tekintettel a veszélyeztetett helyzetű tanulókra
minősíti a tanulók szorgalmát és magatartását
gondot fordít az osztályában tanuló gyermekek differenciált képességfejlesztésére
igyekszik minél jobb kapcsolatot kialakítani a szülői házzal, a szülők minél nagyobb körét bevonni az iskolai életbe
családlátogatásokat végez, szülői értekezletet, fogadóórát tart
kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével
elvégzi az osztályfőnök ügyviteli teendőit
12 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 12.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulásban akadályozott tanulók tehetséggondozását tanítási órákon ill. tanítási időn túl – szabadidős tevékenységek keretei között végezzük. A gyorsabb ütemben haladni tudó tanulók a tanórákon olyan differenciált feladatokat kapnak, melyek képességeiket a követelményszint fölött fejlesztik. Tanulmányi versenyeken mérik össze tudásukat a tehetséges tanulók. A szabadidős tevékenységek – a különböző szakkörök – sport – tánc, kosárfonás – virágkötés, a mozgáskultúrát és a kreativitást fejlesztik. Városi szintű versenyeken (pl.: szavalóverseny) lehetőség nyílik arra, hogy a nem fogyatékos tanulókkal is összemérjék képességeiket. A tehetséggondozás növeli a tanulók önbizalmát, és pozitívan visszahat a személyiség ill. tanulási képességek fejlődésére. Tanulóink tehetségét kiválóan fejlesztik a különböző sport és egyéb szakkörök alkalmával elvégzett feladatok. -25-
Sportszakkörökön a mozgásfejlesztés mellett az egyes sportágak – foci, asztalitenisz, atlétika – speciális mozgásmintáit, szabályait sajátítják el a tanulók. Kiváló önbizalom fejlesztő a sikeres szereplés egy-egy sportversenyen. Kézműves – rajzszakkörökön a vizuális fejlesztés, a szépérzékfejlesztés a fantázia és kreativitás fejlesztés a feladat. Rajzversenyeken való részvétel külön öröm a gyermekeknek. Énekkarunkban a jó hallású – ritmusérzékű tanulók szerepelnek. Iskolai ünnepségek színvonalát emeli a gyermekek éneke és zenélése. Intézményünk hangsúlyt helyez a különböző területen kiemelkedő képességet mutató tanulók fejlesztésére.
12.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulásban akadályozott tanulók – tanulási kudarcaiból eredő hátrányait – felzárkóztató – fejlesztő foglalkozásokkal igyekszünk kompenzálni. A tanórákon olyan differenciált feladatokat végeztetünk a tanulókkal, amelyek alkalmasak a részképességek fejlesztésére, megfelelően motiválják a tanulót a további munkára. Napközi otthonos és tanulószobás foglalkozásokon lehetőség adódik az ismeretanyag pótlására, felzárkózásra. Részképesség-zavarok
esetén
több
tanulócsoportból
képesség
szerinti
kiscsoportok
szerveződnek korrekciós céllal, a súlyos tanulási zavar kezelésére. A Köznevelési törvény 47. § (5) bekezdés kijelöli, hogy az iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok részére meghatározott időkeret felett. A habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon a gyógypedagógus irányításával történik a részképesség-zavarok korrekciója. Gyógypedagógiai nevelő-oktató munkánk fejlesztő hatása a tanulók kognitív előmenetelének biztosítását szolgálják. Pedagógiai munkánk során törekszünk az esélyegyenlőség megteremtésére. -26-
A tanulási nehézségek, kudarcok csökkentése érdekében biztosítjuk, hogy a tanulók saját képességük szintjén sajátítsák el az ismeretanyagot. Pedagógiai tevékenységünkben kiemelt helyet kap a tanulók egyéni fejlesztése, differenciált oktatása. Tanulóink sérültségéből adódóan mindannyian hátrányos helyzetűek. Tudatosan figyelünk a tanulók családi miliőjére, a szülői hozzáállásra, arra, hogy egy-egy tanulónál honnan kell indítani a pedagógiai értékteremtő munkát. Az esélyegyenlőtlenség a hozzáadott pedagógiai értékkel csökkenthető, azokkal a tartalmakkal, amelyek a pedagógiai felfogásunkban jelen vannak: az iskola klímája, a tanórák affektív szférája, a tanár-tanuló interakciók, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások megtartása. Igény szerint logopédiai és gyógytorna gyakorlatokkal segítjük a tanulókat.
12.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A tanulásban akadályozott tanulók jelentős részénél - a személyiség sérülése miatt – beilleszkedési és magatartási nehézségek jelentkeznek. A sok esetben az elhanyagoló családi háttér miatt komoly lemaradások mutatkoznak a tanulók neveltségi szintjében. A beiskolázáshoz érkező tanulók nem rendelkeznek azokkal a szociális képességekkel, amelyek a tanulás megkezdéséhez szükségesek. Hátrányos helyzetből indul az óvodába nem járt kisgyermek is. Ezeknek a tanulóknak az ún. ”Hosszú első osztály (H1)” szervezete nyújt beilleszkedési segítséget. Ebben az osztálytípusban az első tanévben az iskolai léthez való szoktatás, a testi – lelki – szellemi fejlesztés történik. A második tanévben kezdődik meg az iskolaszintű nevelő – oktató munka. A szakkörök a szabadidő tartalmas eltöltésén túl, viselkedés – mintát adnak a magatartási és beilleszkedési zavart mutató tanulóknak. A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, organikus és pszichés károsodást hordoznak, melyet speciális szenzomotoros integrációs módszerrel – Ayres – terápiával ill. Delacato fejlesztéssel kedvezően tudunk enyhíteni. Szükség esetén Nevelési Tanácsadó – gyermekpszichológus és gyermekpszichiáter segítségét is igénybe kell venni.
-27-
Pedagógiai eszközeink a magatartási nehézségek leküzdésére a következők egyértelmű szabályok megfogalmazása, elfogadtatása a gyermekkel a szabályok következetes betartása a pedagógus viselkedésének, reagálásának kiszámíthatósága
13. A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon A Köznevelési törvény 27. § ( 8) bekezdés kijelöli, hogy a gyógypedagógiai nevelésoktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. Alsó tagozat Az alsó tagozat a H1-1-2-3-4. évfolyamot öleli fel. A habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a táblázatban összefoglalt képességek fejlesztése. Tervezett fejlesztési területek FEJLESZTÉS CÉLJA
FEJLESZTÉS FELADATA
Gondolkodási képességek fejlesztése
Motoros képességek fejlesztése
Tér-és időbeli alakítása
tájékozódási
testvázlat kiépítése finommozgás fejlesztése motoros koordináció kialakítása mozgáskivitelezés -tempó, erősség, ritmus szerint
térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése időbeli tájékozódás / időpont, időköz, idő ritmusa /
képesség -28-
pontos érzékelés kialakítása / összehasonlítás, differenciálás / emlékezet folyamatos fejlesztése figyelem koncentráció
Kommunikációs képességek fejlesztése
a beszéd technikai részének fejlesztése a beszédindíték, a beszédkedv fokozása a fonematikus hallás fejlesztése szókincs gyarapítása az olvasás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások leküzdése
a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása önfegyelem kialakítása a kultúrális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása
Szociális képességek fejlesztése
A felső tagozat Az 5. 6. 7. 8. évfolyamot fogja át. A habilitációs és rehabilitációs feladatok megegyeznek az alsó tagozaton felsoroltakkal, bár tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét. A 7. és 8. évfolyamon a rehabilitációs célú fejlesztés a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálnia a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat-és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében előtérbe kerül a társas kapcsolatok fejlesztése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A felsoroltakon túl a habilitáció és rehabilitáció kiemelt területe és feladata: Tervezett fejlesztési területek FEJLESZTÉS CÉLJA
FEJLESZTÉS FELADATA
Gondolkodási képességek fejlesztése Tanulási képességek fejlesztése
-29-
az újonnan szerzett és már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása lényeges jegyek kiemelése / összehasonlítások, eltérések, megfogalmazása / relációkban való gondolkodás verbális szint megerősítése önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása koncentráció a tanulás idején a kudarc, a nehézség leküzdése
Kommunikációs képességek fejlesztése
-30-
az összefüggő beszéd megerősítése nyelvi készségek kialakítása nyelvi megnyilatkozások tartalmi, formai alakítása szövegértelmezés az olvasottak alapján szövegalkotás szóban, írásban grammatikai gyakorlatok
14. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermek és ifjúságvédelmet minden területre kiterjedő komplex feladatnak tekintjük. Tanulóink hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetének és veszélyeztetettségének okai elsősorban a családi körülményekben, a szociális helyzetben, a negatív környezeti hatásokban, a mintaként követett deviáns életvitelben, az aluliskolázottságban keresendők. A családok nagy része családi pótlékból, munkanélküli segélyből, alkalmi munkából él. Ehhez járul még esetenként a szülők fogyatékossága, rossz egészségi állapota. Napjainkban a társadalmi-gazdasági körülmények változása, a folyamatos és tömeges lecsúszás, elszegényedés nagymértékben meghatározza a családi kapcsolatok alakulását is. A gyerekek esetében a szegénység egész életet befolyásoló tényező. A megélhetési gondok miatt a szülők egyre kevesebb időt, figyelmet tudnak fordítani gyermekükre. Ezért nő – különösen pubertáskorú tanulóink körében – a kortárs kapcsolatok jelentősége, gyakran káros befolyásoló ereje. Tanulóink eltérő mentális képességeik, testi és érzékszervi adottságaik, érzelmi, szociális kultúrájuk adta lehetőségek miatt eleve hátrányos helyzetből indulnak az életkompetenciák elsajátításának terén. A fentiekből következik, hogy a gyermek és ifjúságvédelem intézményünkben kiemelt szerepet kap. Célunk az induló egyenlőtlenségek csökkentése, kompenzálása. Gyermekeinknek fokozott szüksége van a segítségre, hogy ne szoruljanak a társadalmi perifériára, megakadályozzuk a generációs újratermelődést, mely újabb súlyos terheket ró a társadalom egészére. Feladatainkat mindezek figyelembe vételével határozzuk meg. Kompetenciakörünkön belül olyan lehetőségeket teremtünk, amelyekkel reményeink szerint csökkenthetők illetve megelőzhetők a veszélyhelyzetek kialakulása. Fontos, hogy a gyermek elsődleges közege, a család, partner legyen a nevelési folyamatban. A szülőkkel való kapcsolattartás minden lehetséges formája kiemelt szerepet kap. A családlátogatások, szülői értekezletek, fogadó órákon túl lehetőséget biztosítunk az egyéni esetmegbeszélésre, nevelési, életvezetési problémák esetén tanácsot adunk. Lehetőséget adunk a szülők számára iskolai rendezvényeinkbe való bekapcsolódásra, közös kirándulásra, családi táborozásra, adventi vásár szervezésére az egészséghét programjain való részvételre. Munkánk
eredményességének
egyik
alapfeltétele,
hogy
a
gyermekvédelmi
rendszer
résztvevőivel, intézményeivel és az önkormányzati hivatalokkal szoros és építő jellegű -31-
kapcsolatot tartsunk, kölcsönösen tájékoztassuk egymást, így: Gyermekjóléti Központ családgondozói,
Családsegítő Szolgálat, Gyámügyi
Osztály, Területi
Gyermekvédelmi
Szakszolgálat, Anya- Csecsemő és Gyermekotthon, Nevelőszülői hálózat, Pártfogói felügyelet. Kötelességünk érvényt szerezni a Tankötelezettségi törvény és a Gyermekvédelmi törvény előírásainak. A tanulói hiányzások figyelemmel kísérése, okainak feltérképezése fontos feladatunk. Az igazolatlan mulasztások számának visszaszorítása érdekében, a családon és a Gyermekvédelmi Központon kívül felvesszük a kapcsolatot a házi orvosi és védőnői szolgálattal. Az ANTSZ szakemberei partnerek a gyermekek, családok higiéniai problémáinak kiszűrésében, kezelésében. Sok esetben fordulunk gyermekeink egészségügyi problémáival az iskola orvosi ellátáson keresztül szakorvosi ellátáshoz is. A rendszeres szűrések, és a főállású orvos asszisztens közreműködése hozzájárul gyermekeink egészségi állapotának javításához. Nehezen közlekedő, mozgásában gátolt tanulóink szállításával a Máltai Szeretetszolgálat járul hozzá a rendszeres iskolalátogatás megvalósításához. A Vöröskereszt, civil szervezetek, cégek, egyéni vállalkozók adományokkal járulnak hozzá rendezvényeink sikeréhez, rászoruló tanulóink támogatásához. Tanulóink többsége önértékelési zavarokkal küzd, deviáns, elhanyagoló, érzelemszegény környezetben él, a droghasználat szempontjából a fokozottan veszélyeztetett gyermekek körébe tartozik. Drogprevenciós programunk - melyet az Országgyűlés által elfogadott „Nemzeti Stratégia a kábítószer – probléma visszaszorítására „ című dokumentummal összhangban dolgoztunk ki, célja, hozzájárulni tanulóink testi - lelki – mentális egészségének kialakításához, megőrzéséhez a következő faktorok fejlesztésével: 1. egészséges, fejlett önértékelés, 2. személyes felelősség vállalása, 3. megfelelő döntéshozó készségek, 4. intézményen belüli segítő kapcsolatok, 5. hiteles információk a legitim – illegitim szerekről, használatuk következményeiről, 6. fokozódjék a drogokkal kapcsolatos elutasító attitűd tanulóink körében.
-32-
Alsó tagozatban esetenként, játékos tájékoztató jelleggel, felső tagozatban csoportonként öt tanórában interaktív módon zajlanak a foglalkozások. A primer prevención kívül, kapcsolatot tartunk a beavatkozásra kompetens szervezetekkel, a Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztályával, a drogambulanciákkal, a szülőkkel. A drogmentességet nem önálló célként, hanem az egészséges élet részeként kezeli programunk. A program részét képezi a szülők tájékoztatása és annak tudatosítása, hogy elsődlegesen a család feladata a drogmentes életre való felkészítés, melyet életvitelükkel, pozitív minta nyújtásával érhetnek el. A drogprevenciós team tagjai folyamatos szakmai képzéseken, konferenciákon vesznek részt, a témában előképzettséggel rendelkeznek. Az iskolában tanító pedagógusok körében végzett kérdőíves vizsgálat azt bizonyítja, hogy fontosnak tartják, hogy iskolánkban rendszeres és hatékony drogprevenciós tevékenység történjen, aminek alapja az önismereti és kommunikációs készségfejlesztés. Bevezetésre került Gyermekvédelmi dosszié tartalmazza az adott tanulócsoport statisztikai adatait, a gyermekvédelemben használatos alapfogalmak értelmezését, az SZMSZ-ben lefektetett jutalmazási
elveket,
fegyelmező
intézkedéseket,
a
mulasztás
igazolására
vonatkozó
rendelkezéseket, a családgondozók, illetve a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott gyógypedagógus elérhetőségeit. A tanulói adatok, szülők elérhetősége a hiányzások pontos nyilvántartása, a foganatosított intézkedések és azok eredményességének dokumentálása céljából Gyermekvédelmi adatlapot használunk, mely nyomon követhetővé, áttekinthetővé teszi egy-egy gyermek gyermekvédelmi életútját. A „Radóságok Diákkör’ összejövetelein az osztályok képviselői jelezhetik aktuális problémáikat, kéréseiket. A foglalkozásokon a gyermeki jogok is értelmezésre, feldolgozásra kerülnek nevelőik segítségével. Az iskola speciális jellegéből fakad, hogy iskolarendszerünk az egész napos nevelésre-oktatásra épül. Csak az a tudásanyag várható el gyermekeinktől, amit az iskolában elsajátítanak. Ezért nagy jelentősége van a tanórán kívüli foglalkozásoknak, a napközinek. Arra ösztönözzük a szülőket, hogy vegyék igénybe a napközi otthonos ellátást, így gyermekeik kontrolláltan, hasznosan tölthetik szabadidejüket, részt vehetnek a szakkörökön, programokon és nem utolsó sorban segítséggel készülhetnek fel a másnapi tanórákra. A rendszeres elfoglaltság, a felelős feladattudat kialakítása preventív tevékenységünk része, hiszen
a
kialakult
akut
problémák
nagyobb
károkat
okoznak
gyermekeink
személyiségfejlődésében, életének alakulásában, kezelésük is nagyobb erőfeszítést igényel a gyermek, a család és a gyermekvédelmi rendszer résztvevőitől.
-33-
Hosszú távú célkitűzésünk olyan gyermekvédelmi koncepció megvalósítása, az elért eredmények megtartásával,
hatékony
eljárások,
módszerek
alkalmazásával,
pályázati
lehetőségek
felkutatásával, az aktuális problémák hatékony kezelésével, a személyes kapcsolatok további erősítésével, melyek hozzájárulnak tanulóink későbbi életútjának pozitív alakulásához.
14.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gyermek és ifjúságvédelem feladatai között felvázolt helyzetképből kirajzolódik, hogy iskolánk tanulóinak többsége szociálisan hátrányos
illetve halmozottan hátrányos
körülmények között él. A súlyos szociális problémákat az iskola saját kompetenciakörén belül nem tudja megoldani, de segítünk megkeresni, felvenni a kapcsolatot azokkal a szervekkel, akiknek módjukban áll orvosolni. A következő területeken kapnak segítséget a családok:
Segítséget nyújtunk igény esetén a hivatalos nyomtatványok értelmezésében, kitöltésében.
Útmutatást adunk adott esetben hová, kihez forduljanak problémás ügyeikben. / pszichológus, orvos, ügyvéd, hivatal /
Tájékoztatást adunk az igénybe vehető kedvezményekről./ lakásfenntartási támogatás /
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság esetén a fenntartó önkormányzat térítésmentes étkezési lehetőséget biztosít
Tankönyvtámogatás. / tanulóink ingyenesen jutnak a tankönyvekhez /
Eseti segélyezéshez, lakáskérelemhez iskolai támogató javaslat készítése.
Pályázat a gyermekétkeztetési Alapítványhoz, tartós élelmiszer kiutalására a rászorulók számára.
Tanszer, felszerelés biztosítása a rászorulók számára.
A „Süss fel Nap” Alapítvány támogatja a tanulóink versenyekre való utaztatását, hozzájárul rendezvényeink finanszírozásához, családi-és tanulói táborozáshoz, kiránduláshoz.
Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzés támogatása.
Vöröskereszt és magánszemélyek ruha és felszerelés adományozása.
Máltai Szeretetszolgálat tanuló-szállító szolgálata.
ÉSSE rendezvényeire, programjaira tanulói meghívás.
Az egészségügyi végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai asszisztens szakorvosi vizsgálatra kíséri azokat a tanulókat, akiknek családja ezt nem teszi meg. Az élősködők -34-
kiszűrésében, felszámolásában szintén szerepet vállal, az iskola biztosítja a kezeléshez a szert.
Krízishelyzet esetén tanácsadás, elhelyezés segítése a Cirill és Method Családok Átmeneti Otthonában.
Kulturális intézmények-múzeum, könyvtár, bábszínház, színház, mozi, kiállítás, hangverseny látogatásával juttatjuk olyan élményekhez tanulóinkat, melyet családjuk anyagiak híján nem képes biztosítani.
A szociális problémákat az iskola ugyan nem tudja orvosolni, de segíthet megkeresni és felvenni a kapcsolatot az arra illetékes szervekkel. (Népjóléti Osztály Lakásügyi és Szociális csoportja, Okmányiroda, Cirill és Method Családok Átmeneti Otthona. )
Az iskola és a „Süss fel Nap” Alapítvány a rászorulók számára a gyógyászati segédeszköz finanszírozásához is hozzájárul.
15. Szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartási formái 15.1 A szülők közösségét érintő együttműködési formák
A munkatervben minden tanév kezdéskor meghatározzuk a szülői értekezletek és fogadóórák rendjét és a Szülői szervezettel való kapcsolattartást.
Az osztályokat képviselő szülőkkel, valamint a külső közvetlen és közvetett partnerekkel a kapcsolattartást, az intézmény partnerlistáján meghatározott rend szerint valósítjuk meg.
Az iskolába újonnan bekerülő gyereknél az osztályfőnök családlátogatást tesz, amely során nyert tapasztalatait a tanulók fejlődési lapjára bejegyzi.
További családlátogatásokra akkor kerül sor, ha a tanulók magatartásával, rendszeres iskolába járásával, illetve tanulmányi előmenetelével probléma, közlendő merül fel.
Indokolt esetben a gyerekvédelmi felelős az osztályfőnökkel együtt keresi fel az érintett családokat.
Az intézmény igazgatója heti 1 alkalommal délelőtt és délután meghatározott időpontokban fogadóórát tart, az őt felkeresni szándékozó szülőknek.
A tanév során tervezett és megvalósításra kerülő együttműködési alkalmak: Családlátogatás Új tanulóknál tanév elején régi tanulók esetében legalább egyszer a tanév folyamán Szülői értekezletek Az aktuális iskolai munkatervben meghatározott időpontokban Fogadóórák Igazgatói fogadóóra: az éves munkatervben aktualizált időpontban -35-
Pedagógusok fogadóórái: a tanévre aktualizált időpontban Szülői Szervezettel való találkozások Egy tanévben két alkalommal tartunk a szervezet részére tájékoztató illetve évértékelő összejövetelt. A szülők kérését, iskolával kapcsolatos felvetéseit ezen a fórumon meghallgatjuk. A szülői szervezet a szülők által létrehozott testület, melynek az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joga van. Intézményi tanács értekezletei Az intézményvezető kapcsolatot tart az intézményi tanáccsal.
15.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulók elsősorban osztályfőnökükkel vannak közvetlen kapcsolatban. Olyan ügyekben, melyben az osztályfőnök nem tud intézkedni az intézményegység-vezetőhöz, vagy az igazgatóhoz is fordulhatnak a tanulók. Tanulóink értelmi sérültségéből adódóan iskolánkban nem működik diákönkormányzat. Helyette diákkör keretében biztosítunk véleményezési jogot a felsős osztályok képviselői által a tanulóknak. A Radóságok diákkör tanévenként két alakalommal tart összejövetelt, ahol irányított beszélgetéssel mondhatják el kéréseiket, problémáikat a foglalkozást vezető tanárok felé. Az összejövetelről írásos feljegyzés készül. A diákkörnek véleményezési joga van az iskolai Házirenddel kapcsolatban.
15.3. Az iskola partneri kapcsolatai Iskolánk működőképes kapcsolatot tudott kialakítani a KLIK Győri Tankerületével, illetve a szervezeti működést támogató 1. sz. Gazdasági Működtető Központtal. Kapcsolatot tartunk az országos szakmai szervezetekkel is, így a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével,
az
Értelmi
Fogyatékosok
Országos
Szövetségével,
a
Kézenfogva
Alapítvánnyal, Démoszthenész Egyesülettel. Iskolánk legfőbb patronálója a Süss fel Nap Alapítvány. Anyagi támogatásával olyan programokat nyújthatunk tanulóinknak, amelyet az iskola költségvetéséből nem tudnánk megoldani. Az alapítvány karitatív módon támogatja a súlyos anyagi gondokkal küzdő családokat, ruhát, étkezési hozzájárulást, felszerelést biztosít tanulóinknak. Kirándulást, táborokat, műsoros rendezvényeket szervez, illetve finanszíroz.
-36-
Rendszeres a kapcsolat a következő intézményekkel: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Intézet, OKÉV Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság, József Attila Művelődési Ház, a Gyermekek háza, sportlétesítmények, uszoda, könyvtár, múzeum, állatkert. A Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának dolgozói osztályfőnöki órákon a bűnözésről, a drog- és alkoholfogyasztás káros hatásáról tartanak felvilágosítást. Egymást segítő kapcsolat alakult ki a társintézményekkel, a város általános iskoláival.
16. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 16.1. A vizsgaszabályzat célja Az iskola vizsgaszabályzata konkrétan és egyértelműen megfogalmazza azokat a vizsgákkal kapcsolatos elveket, szabályokat, melyek a vizsgák törvényes lebonyolításához szükségesek.
16.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz osztályozó vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed arra a tanulásban akadályozott és az ép értelmű, logopédiai osztályba járó tanulóra, aki a tanulmányi idő lerövidítését kéri, és osztályozó vizsgát tesz akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézményből átvett tanulóra akinek osztálybesorolásához osztályozó vizsgán elért eredménye szükséges Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
16.3. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsga letétele arra a tanulóra vonatkozik, aki:
tanév közben az adott évfolyamra megállapított tantervi követelményeket tanulmányi idő meg rövidítésével kívánja teljesíteni -37-
egyéni fejlesztésben részesülő-mindennapi iskolába járás alól szakértői bizottság által felmentett, illetve szülői kérésre magántanuló - félévkor és év végén osztályozó vizsgát tesz.
Akinek
az igazolt és az igazolatlan mulasztása a NKT.5§.(1) b-c pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban- együttesen eléri a 250 órát –vagy, ha egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja és emiatt a teljesítménye év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
a mulasztásának száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie
A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásának száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett szülő és hatósági értesítési kötelezettségének Ha a tanuló teljesítménye
a tanítási
év
végén nem
minősíthető,
tanulmányait
évfolyamismétléssel folytathatja. - Köznevelési törvény 57.§ (1) Tanévet lezáró osztályozóvizsga időpontja június első hete, vagy a javítóvizsga időpontjával együtt augusztus utolsó hete az igazgató által kijelölt napon. A gyermek vizsgákon való megjelenésének indokolt akadályoztatása esetén a vizsgaletétel időpontja az új tanév szeptember 30-ig meghosszabbítható.
16.4. Javítóvizsga Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt. Javítóvizsgát tehet az a tanuló a tanév végén, aki legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban tehet. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést von maga után. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztályának végleges tagja lesz. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani.
-38-
16.5. Osztályozó és javítóvizsga lebonyolítása Az osztályozó- és javítóvizsgák lebonyolítására a vizsgabizottságot az általános iskolát irányító intézményegység-vezető jelöli ki. Tagjai: az osztályfőnök illetve a tantárgyat tanító tanár, az igazgatóhelyettes vagy a szakmai munkaközösség-vezető, a nevelőtestület egy semleges tagja, aki a jegyzőkönyvet vezeti. A vizsgán csak a bizottság tagjai lehetnek jelen. A vizsga előtt a vizsgára kötelezett tanulót írásban kell értesíteni a vizsga időpontjáról.
16.6. A vizsgák értékelési rendje A vizsgatantárgyak évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményei azonosak az adott évfolyam
adott
tantárgyának
az
intézmény
helyi
tantervében
található
követelményrendszerével. A vizsgák írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből állnak. A tanulók teljesítményének értékelése a helyi tantervben az egyes tagozatokra meghatározott elvek szerint történik. Alsó tagozatban második évfolyam első félévéig négy minősítési kategóriát használunk Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul Második évfolyam végétől nyolcadik évfolyamig érdemjeggyel történik az értékelés. Vizsgatárgyak és vizsgázási módok osztályozó vizsga esetén Iskolánk osztályozó vizsgáin a következő tantárgyakból ad számot a tanuló tudásáról: Matematika:
írásbeli
Magyar nyelv és irodalom írásbeli+ szóbeli Környezetismeret írásbeli+ szóbeli Természetismeret írásbeli+ szóbeli Történelem írásbeli+ szóbeli Földrajz
írásbeli+szóbeli
-39-
Javítóvizsgán abból a tantárgy(ak)ból történik vizsga, amelyből a tanuló elégtelen osztályzatot kapott. A vizsga írásbeli és szóbeli része megegyezik az osztályozó vizsgán leírtakkal.
17. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének és átvételének szabályai Intézményünk speciális jellegénél fogva tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott és autista, valamint ép értelmű nyelvi és kommunikációs zavarral küzdő tanulók nevelését- oktatását látja el. Felvenni, beírni csak olyan tanulót lehet, akit a Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság megvizsgált és szakvéleménnyel rendelkezik, melyből egyértelműen kitűnik az áthelyezés ténye. Az autista gyermekek vizsgálatát elsősorban az Autizmus Kutató Csoport végzi. Csak olyan gyermek vehető fel ebbe a csoportba, aki rendelkezik az Autizmus Kutató Csoport, vagy a Vadaskert Kórház és Szakambulancia, vagy a Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével. Érzékszervi és mozgássérült tanuló esetében az országos szakértői bizottságok szakvéleménye szükséges a felvételhez. A beiratkozás időpontjáról és a hozzá szükséges dokumentumokról az iskolafenntartó minden év márciusában hirdetményen tájékoztatja a szülőket, mely az iskola épületein kerül kifüggesztésre. Iskolaváltásra sor kerülhet a tanév során bármikor illetve a tanév végén. Iskolánkból távozhat illetve iskolánkba jöhet tanuló. Iskolánkból távozó tanuló esetében az átvevő iskola befogadó nyilatkozatának megküldése után kiadjuk a tanuló távozási iratait. Iskolánkba átiratkozni szándékozó tanuló esetében fontos kritérium a Szakértői Bizottság szakvéleményének (iskolánk kijelölése) megléte. Iskolánk igazgatójával az átvétel előtt egyeztetni szükséges arról, hogy biztosított-e a férőhely az aktuális osztályban. Amennyiben szabad férőhely van, úgy iskolánk befogadó nyilatkozatot ad az áthozni kívánt tanuló iskolája számára. Abban az esetben, ha kétséges a tanuló osztályfokba sorolása, osztályozó vizsgával mérjük fel a tanuló tudásszintjét és a teljesítménye alapján helyezzük a képességének megfelelő osztályfokra.
-40-
18. ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 18.1. TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK TAGOZATA 18.1.1. Tanulásban akadályozott tanulók fejlesztése Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló sajátos személyiségfejlődése a fejlődést meghatározó, befolyásoló biológiai, pszichológiai és környezeti okokra vezethető vissza. A tanulók személyiségének szabad kibontakoztatásában a differenciált gyógypedagógiai eszközrendszer, a nevelési szükséglethez igazított egyéni megsegítés meghatározó szereppel bír. Optimális fejlesztésük megkívánja, hogy a sérült funkciók részleges vagy teljes helyreállítása mellett, olyan többletszolgáltatásokat nyújtson az iskola, amelyekkel a neveltetésükből, helyzetükből, állapotukból eredő hiányok részben (vagy teljesen) megszüntethetők. Az iskola helyi tantervei és fejlesztő programjai a hatékonyabb társadalmi beilleszkedést, a kulturális környezet okozta hátrányok ellensúlyozását kell hogy szolgálják. 18.1.2. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvjegyzéken lévő tankönyvek listájáról választanak a pedagógusok tankönyveket a tanulók számára. Gyógypedagógiai oktatásban résztvevő tanulók számára a A 2011. évi CXC köznevelési törvény továbbra is biztosítja a térítésmentes tankönyvellátást, melyet az állam lát el. Iskolánk nevelőtestülete az oktató-nevelőmunka során használt tankönyvek kiválasztásakor az alábbi elveket tartja meghatározónak:
a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló
a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás minőségében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez
a tankönyvek jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek
a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon
a tankönyvek illeszkedjenek a tantárgyak tanterveihez
-41-
a tankönyvekhez tartozzanak feladatlapok vagy munkalapok, amelyek a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása során eredményesen használhatók, illetve a tudás ellenőrzésekor segítik munkánkat
A taneszközök listájának összeállításánál csak a ténylegesen szükséges eszközöket kérjük tanulóinktól. Tanév végén, egyes tankönyvek esetében élni kell a tankönyv visszaforgatás adta lehetőségekkel. A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja. 18.1.3. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Az általános iskola nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyamig tartó alsó valamint az ötödik évfolyamtól kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat Alsó tagozat A tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók közötti eltérések differenciált eljárások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepe van- a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, tárgyi cselekvéses megismerésnek, céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az alsó tagozat első évfolyamán a NAT által biztosított lehetőségekkel élve egy évfolyam ( első) tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot terveztünk, így létrehoztuk a hosszú első évfolyamot. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátításában. H1. - 1. - 2. évfolyam- a tanuláshoz szükséges alapvető készségek, attitűdök kialakítását a sérült elemi funkciók feltárását és helyreállításának megkezdését, valamint a szocializáció kialakítását szolgálja. A 3. - 4. évfolyam- folytatódik a megkezdett munka. Folyamatos feladat a hátrányok a sérült funkciók részleges vagy teljes helyreállítása. Erőteljesebbé válnak a tanítási-tanulási folyamatok, A frontális munkán kívül sor kerül páros, csoportos, kooperatív tanulásszervezési formák alkalmazására, a közösségért munkálkodás elindítására.
-42-
A NAT az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. Felső tagozat Kiteljesedik az egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása. A tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretetekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önállóbb tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének, egyéni képességének megfelelően differenciált módon jelen van a manipulációs és képi szint is. Az 5. - 6. évfolyamon történik az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítása. Kiemelt szerepet kap a verbalitás, és a gondolkodási műveletek (emlékezet- analízisszintézis, kauzális összefüggések) fejlesztése. A tanulók felzárkóztatása, illetve a tehetséges gyerekek foglalkoztatása 7. - 8. évfolyam. elvárásait teremti meg. Az évfolyamokon történik a már tanult ismeretek bővítése rendszerezése, a közösségi szabályokhoz való alkalmazkodás, az együttműködési készség fejlesztése, valamint a továbbtanulásra, és az önálló életvezetésre való felkészítés. A 8. évfolyam befejezése után a tanulók középfokú iskolába léphetnek. Legtöbb tanulónak a Speciális Szakiskola nyújt lehetőséget a továbbtanulásra. A tanulók egy része - szülői igény alapján – más szakképző intézetben folytatja tanulmányait. A NAT a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak. 18.1.4. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A 2013/14-es tanévtől kezdődően a helyi tantervi szabályozásnak megfelelően felmenő rendszerben órarendbe építve vezetjük be a heti öt óra testnevelést az 1.2. – és 5.6 osztályban. További évfolyamokon az órarendi testnevelés órán kívül heti 2 alkalommal délután
egyéb
foglalkozások
(napközi,
szakkör)
keretében
tartunk
mozgásos
foglalkozásokat. 18.1.5. Erkölcstan, hit-és erkölcstan oktatás A 2013/14-es tanévtől kezdődően a helyi tantervi szabályozásnak, és a Knt. 35.§.(1-4) bekezdésének megfelelően felmenő rendszerben az órarendekben tantárgyként megjelenik az erkölcstan, valamint hit-és erkölcstan oktatás. -43-
Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló-szülei kérésére-melyik egyház által szervezett hit-és erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni 18.1.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzése és értékelési módja Szóbeli és írásbeli tudás ellenőrzés - szóbeli feleletnél szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, alkalmazását beépítjük a nevelés, oktatás folyamatába; -
a
felmérők
témazárók
íratása
előtt
gyakorlást,
összefoglalást,
a
feladatok
megvalósításához hosszabb idősávokat biztosítunk Témazárók, felmérők A pedagógusok a felmérések és témazáró dolgozatok megírása előtt egy héttel tájékoztatják a tanulókat a dolgozat írásának időpontjáról. A dolgozatot egy héten belül kijavítják. A nevelőtestület összehangolja a dolgozat írásának időpontját. Egy napon csak egy témazáró, vagy felmérés íratható. A felmérés jelölése piros színnel, a felelés (írásbeli, szóbeli) kék színnel, az órai munka és a szorgalmi feladatokra kapott értékelés zöld színnel kerül bejegyzésre. Figyelembe kell venni a tanulók részképesség zavaraiból, beszédkészségéből, grafomotoros készségéből eredő hátrányait a tananyag számonkérésénél. Értékelési elveink Az iskola nevelőtestülete az értékelés szempontjainak meghatározásakor egységesen foglal állást. Ez alapján a tanulók értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: A tanuló teljesítménye az egyes tantárgyak tanterveiben meghatározott követelmények alapján. A tanuló önmagához mért fejlődése, az ismeretek elsajátítása, képességeinek minőségi, mennyiségi gyarapodása terén. A tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődése.
-44-
Az értékelés típusai: Diagnosztizáló értékelés A diagnosztizáló értékelést az egyéni fejlesztések, kiscsoportos/ egyéni rehabilitációs foglalkozások tervezésére alkalmazunk. Célja annak megállapítása, hogy a pedagógus milyen szintről kezdheti az oktatást, illetve az, hogy mi lehet a tanulási nehézség oka, min akadt el a tanuló. A diagnosztikus értékelés segítségével besorolási döntéseiket alapozhatják meg a tanárok annak érdekében, hogy kialakítsák az egyénre, valamint a csoportra szabott nevelési és oktatási stratégiát. Szummatív értékelés A szummatív értékelést általában egy nagyobb korszak (témazáró, összefoglaló) lezárásakor szoktuk alkalmazni annak érdekében, hogy megállapítsuk és összegezzük a tantervi követelmények elsajátítása során elért eredményeket. Ehhez az értékeléshez minden esetben osztályozás, minősítés kapcsolódik. Formatív értékelés A formatív értékelés célja az elért eredmények és a meglévő hiányosságok menet közbeni felmérése, az eredmények megerősítése és a hibák korrigálása. Tanóráinkon alkalmazott értékelés alapján tudjuk eldönteni, hogy tovább mehetünk-e az anyagban, vagy meg kell állni és a hiányosságokat kell pótolni. Ehhez az értékeléshez gyakran osztályozás is kapcsolódik, de nem feltétlen velejárója. Ez nem minősítést jelent, hanem a tanítási sikerek megerősítését és a tanulási hibák és nehézségek feltárását. A tanuló értékelésénél a fejlesztő- formatív értékelő formát preferáljuk, amely alkalmas a személyiség pozitív irányba történő elmozdítására is A felmérések, témazáró dolgozatok hangsúlyosabb szerepet töltenek be a tanulók tudásának értékelésében, mint az órai beszámoltatások. Szimbólumok az értékelésben Alsó tagozaton H.1, 1. és 2. osztályban a szöveges értékelés mellett a következő szimbólumokat használjuk a tanulmányi munka értékelésére: Kiválóan teljesített: piros csillag Jól teljesített: piros pont Megfelelően teljesített: zöld pont Felzárkóztatásra szorul: fekete pont Témazáró, félévi és év végi felmérések százalékos értékelése: -45-
1-2. évfolyam első félév Kiválóan teljesített: 91% - 100% Jól teljesített: 77% - 90% Megfelelően teljesített: 51% - 76% Felzárkóztatásra szorul: 50% alatt Érdemjegyes osztályzatra való áttéréskor 2. évfolyam vége illetve 3. évfolyam -8. évfolyamig félév illetve év vége a következő százalékos teljesítmények szükségesek az egyes osztályzatokhoz: 0 – 50% - elégtelen 51% - 63% elégséges 64% - 76% közepes 77% - 90% jó 91% - 100% jeles Az értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten H1-2. osztály első félévéig szöveges értékelést adunk a tanulók számára minden tantárgyból. H1. osztály, 1. osztály, 2. osztályban első félévéig a készségtárgyakban - Életvitel és gyakorlati ismeretek, Ének-zene, Rajz és kézművesség, Testnevelés- nem értékelünk. A tanulók bizonyítványában „részt vett” bejegyzés kerül. 2. osztály év végétől 8. osztályig osztályzattal fejezzük ki a tanulók teljesítményét a bizonyítványban. Az értékelés rendszeressége és formái H1.-2. évfolyam félévéig a szöveges értékelés rendszerességét negyedévi, félévi, háromnegyedévi- és a 2. évfolyam kivételével - év végi tájékoztatásban határozzuk meg. H1.-2. évfolyamon félévkor kap a tanuló szöveges értékelést. Az év végi értékelést kivéve, valamennyi szöveges értékelést, az erre a célra rendszeresített értékelő füzetbe jegyezzük be, és így tájékoztatjuk a szülőt. A szöveges értékelés formái H.1.-1. osztály félév és év vége -2. évfolyam félév kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
-46-
Szöveges értékelés minősítésének kritériumai: Kiválóan teljesített: A tantervi optimum követelményt teljesítette. Jól teljesített: A tantervi optimum követelményt megközelíti. Megfelelően teljesített: A tantervi minimum követelményt biztosan elérte. Felzárkóztatásra szorul: A tantervi minimum követelményt nem teljesítette A 2. évfolyam félévétől a tanult tantárgyakból érdemjeggyel történik az értékelés, melyet az ellenőrzőbe jegyzünk be. H1.-1. évfolyam év végén a szöveges értékelés, valamint 2. évfolyamtól év végén a minősítés osztályzattal a bizonyítványba kerül bejegyzésre. 2. évfolyam második félévétől és további évfolyamokon meghatározott időegység elteltével - egy hónap - adunk értékelő tájékoztatást érdemjeggyel. Tanítási év közben tantárgyanként havi rendszerességgel érdemjegyet adunk Félévkor és tanév végén osztályzattal fejezzük ki azt, hogy az egyes tantárgyak tantervi követelményének milyen mértékben tettek eleget a tanulók. Érdemjegyet egy adott tananyag vagy tananyagrész elsajátításáért, osztályzatot a félévre és egész tanévre megállapított tantervi követelmények elsajátításáért kap a tanuló. Az érdemjegyek értelmezése Jeles (5): A tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan teljesíti. Jó (4): A tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Közepes (3): A tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Többszöri nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Elégséges (2) : A tanuló a továbbhaladáshoz szükséges minimális szinten teljesíti a helyi tanterv követelményeit. Kizárólag nevelői segítséggel képes feladatvégzésre. Elégtelen (1): A tanuló a helyi tanterv követelményeit a minimum szintjén sem tudja teljesíteni, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel. Nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.
-47-
Természetesen a havi érdemjegyes értékelésen túl, más módok és eszközök is alkalmazhatók (naponta, hetente) a tanulók értékelését illetően. Piros pontok, csillagok, jelek, szimbólumok az alsó tagozaton ösztönzőleg hatnak. Érdemjeggyé vagy szöveges értékeléssé való átváltásukat a nevelőtestület határozza meg. A negyedéves tájékoztatás szövegei a félévi és év végi bizonyítvány szövegének tartalmával összhangban, a pedagógus saját megfogalmazásában készülnek.
-48-
Tájékoztatás iskolai haladásról - negyedév, háromnegyedév időszakban Osztály .............. negyedév ................ Tanuló neve: ................................................. Magatartás Szorgalom Képességtantárgyak
dicséretes dicséretes kiválóan teljesített
jó jó jól teljesített
változó változó megfelelően teljesített
elfogadhatatlan nem kielégítő felzárkóztatásra szorul
Magyar nyelv és irodalom Szóbeli szövegalkotás Betűismeret Olvasás összeolvasás, szótagoló szóképes Szövegértés Íráshasználat Matematika Mennyiségfogalom Számfogalom Számkörismeret Számok viszonyítása <,> Műveletek bontás, pótlás Mérések Síkidomok ismerete Környezetismeret Élő-élettelen természet ismerete Tájékozódási képesség térbenidőben Készségtantárgyak Rajz és kézművesség Ének-zene Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Győr, ............................................................... .................................................. osztályfőnök
Félévi és év végi bizonyítvány szövege a Helyi tantervben leírt értékelésnek megfelelő kötött szöveg.
-49-
18.1.7. Magatartás és szorgalom minősítésének elvei A szorgalom és a magatartás esetén a szöveges értékelést a jobbítás szándékával valamennyi évfolyamon a tanulók életkori és értelmi fejlettségéhez igazodva alkalmazzuk. Az értékelés az adott szintnek megfelelő szocializációs szintet tükrözi. Magatartás: a tanuló magatartása példás
a tanuló magatartása jó
a tanuló magatartása változó
a tanuló magatartása rossz
Szorgalom: a tanuló szorgalma példás
a tanuló szorgalma jó
a tanuló szorgalma változó
a tanuló szorgalma hanyag
Az értékelés, minősítés szempontjai: Alsó tagozat Ezeket a kategóriákat rugalmasan, a jobbítás szándékával, az életkori és az értelmi sajátosságokhoz igazodva alkalmazzuk. Magatartás:
A tanuló magatartása példás: Kiemelkedő közösségi munkát végez: együttműködik társaival, tanáraival, udvarias, tisztelettudó. Az előírt szabályokat betartja. Segítőkész osztálytársaival.
A tanuló magatartása jó: Közösségi munkában aktívan részt vesz. Társaival, tanáraival jó kapcsolatot alakít ki. Szokásrendekhez való viszonya jó, megbízható. Együttműködése jó.
A tanuló magatartása változó: A közösségi munkában kevésbé tevékeny. A szabályokat, szokásrendszert nehezen tartja be. Tanáraival, társaival a kapcsolata változó. -50-
A tanuló magatartása rossz : A közösségi munkában nem vesz részt. A szokásrendszer és a szabályok betartásában elutasító. Társaival, tanáraival együttműködése nem megfelelő, elutasító.
Szorgalom: A tanuló szorgalma példás: Munkája, feladatvégzése pontos, megbízható. Munkafegyelme,
összpontosítása
alapos.
Segíti
a
gyengébb
tanulókat,
együttműködik tanáraival.
A
tanuló
szorgalma
jó:
Munkavégzése
rendezett,
munkafegyelme
jó.
Munkatempója, érdeklődése jó. Óráira felkészült. Társaival jó a kapcsolata.
A tanuló szorgalma változó: Munkája, feladatvégzése változó. Érdeklődése, munkatempója, változó. Kezdeményezőkészsége változó.
A tanuló szorgalma hanyag: Munkája, feladatvégzése segítséget igényel. Munkatempója lassú, érdeklődése, kialakulatlan.
Felső tagozat Magatartás: A tanuló magatartása példás: Magaviselete az iskolában és azon kívül is példamutató. A házirend szabályait betartja, igazolatlan hiányzása nincs. A közösségben aktív szerepet tölt be, társait pozitív irányba befolyásolja. A tanuló magatartása jó: Magaviselete az iskolában és azon kívül is jó. A házirend szabályait betartja. Igazolatlan hiányzása nincs. Feladatait elvégzi, de aktív szerepet nem vállal a közösségben. A tanuló magatartása változó: A közösség ügyei iránt nem érdeklődik. Társaira gyakorolt hatása alkalmanként kifogásolható. Szaktanári, vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült. A tanuló magatartása rossz : Magatartása romboló, és agresszív. Házirend szabályait sorozatosan tudatosan megszegi. Szorgalom: A tanuló szorgalma példás: Képességeinek megfelelő szinten teljesít, munkában aktív, feladatvégzése pontos igényes. A tanuló szorgalma jó: Igyekvő, munkájában kisebb pontatlanságok tapasztalhatók.
-51-
A tanuló szorgalma változó: Teljesítménye ingadozó, képességeihez mérten nem megfelelően teljesít. A tanuló szorgalma hanyag: Elhanyagolja, illetve megtagadja a munkát, feladatvégzése rendetlen. Képességeihez mérten alul teljesít. 18.1.8. A félévi és év végi szöveges értékelés tantárgyankénti kritériumai 1. osztály és 2. osztály félév Félévi értékelés H.1.o. Matematika Kiválóan teljesített: kialakult számfogalma van 3-as körben. Biztosan egyeztet mennyiséget számképpel, számjeggyel. Ismeri a számok nevét, jelét 0 – 3-ig. Relációs jelet ismer, megfelelően használja a mennyiségek és számok összehasonlításában.
Jól teljesített: Pontos számfogalma van 3-as körben. Segítséggel egyeztet mennyiséget számképpel, számjeggyel. Ismeri a számok nevét, jelét 0 – 3-ig. Relációjelet ismer, kevés segítséggel használ. A számokat kevés segítséggel leírja.
Megfelelően teljesített: Számfogalma bizonytalan 3-as körben. Mennyiséget számképpel és számjeggyel segítséggel egyeztet. A számok írásához szükséges íráselemeket segítséggel írja le. Számok nevében és jelében bizonytalan. Mennyiségeket felnőtt segítséggel összehasonlít.
Felzárkóztatásra szorul: Számfogalma még nem alakult ki 3-as számkörben. Nem tud mennyiséget számképpel, számjeggyel egyeztetni 3-as körben. Számok nevét és jelét még nem ismeri. Számok írásához szükséges íráselemeket csak felnőtt segítséggel tud másolni. Mennyiségeket segítséggel is bizonytalanul hasonlít össze.
Magyar nyelv- és irodalom
Kiválóan teljesített: Beszédmegértése kialakult. Szóbeli kifejezőképessége jó. Beszéde érthető. Élményeit, mondanivalóját egyszerű, összefüggő mondatokkal kifejezi. Egyszerű összefüggéseket észrevesz, megfogalmaz. Helyesen tájékozódik térben és síkban. Irányt tart. Ceruzafogása kialakult. Tudja írni a betűelemeket – álló, fekvő, ferde egyenest, hullámvonalat, kört. Írásmunkája tiszta, rendezett.
Jól teljesített: Beszédmegértése jó. Szóbeli kifejezőképessége felnőtt segítséggel pontos.
Élményeit,
mondanivalóját -52-
kevés
segítséggel
kifejezi.
Egyszerű
összefüggéseket kevés segítséggel megfogalmaz. Térben és síkban jól tájékozódik. Ceruzafogása jó. Betűelemeket: álló, fekvő, ferde egyenest, hullámvonalat, kört kevés segítséggel leír.
Megfelelően teljesített: Beszédmegértése bizonytalan. Szóbeli kifejezőképessége pontatlan, segítséget igényel. Élményeit, mondanivalóját csak felnőtt segítséggel tudja kifejezni. Egyszerű összefüggéseket csak rávezetéssel vesz észre. Térbeli, síkbeli
tájékozódása
bizonytalan,
segítségnyújtást
igényel.
Ceruzafogása
kialakulóban van. A betűelemeket pontatlanul, kevés hibával, segítséggel másolja (álló, fekvő, ferde egyenest, hullámvonalat, kört).
Felzárkóztatásra
szorul:
Beszédmegértése
még
nem
alakult
ki.
Szóbeli
kifejezőképessége egy-egy szó szintjén van. A szavakat nagyon nehezen érthetően mondja
ki.
Élményeit,
mondanivalóját
nem
tudja
kifejezni.
Egyszerű
összefüggéseket nem vesz észre. Térbeli, időbeli tájékozódása nem alakult ki. Ceruzafogása nem alakult ki. Betűelemeket nem képes másolni. Környezetismeret
Kiválóan teljesített: Térbeli, időbeli tájékozódása biztos. Feladatértése pontos. Fogalmak elsajátítása jó. Szabályokat ismer. Önkiszolgálásban teljesen önálló.
Jól teljesített: Térbeli, időbeli tájékozódásban jártas. Feladatértése jó. Fogalmak elsajátítása felületes. Szabályok ismeretében nem biztos. Megfigyelései kissé pontatlanok. Önkiszolgálásban kevés segítségre szorul.
Megfelelően teljesített: Térbeli, időbeli tájékozódása pontatlan. Fogalmak elsajátítása
pontatlan
Szabályok
ismeretében
felnőtt
segítséget
igényel.
Megkülönböztetés, csoportosítás bizonytalan. Önkiszolgálásban csak részben önálló.
Felzárkóztatásra szorul: Térbeli, időbeli tájékozódása kialakulatlan. Feladatértése segítséggel sem mindig biztos. Megkülönböztetni, csoportosítani nem tud. Fogalmakat nem sajátított el. Szabályokat nem ismer. Önállótlan, állandó felnőtt segítséget igényel.
-53-
1.osztály Matematika
Kiválóan teljesített: Biztos számfogalom 5-ös számkörben, az alapműveleteket eszközhasználat nélkül biztosan tudja. Egyszerű szöveges feladatokat megérti, matematikailag megoldja.
Jól teljesített: Biztos számfogalom 5-ös számkörben, az alapműveleteket kevés eszközhasználattal biztosan tudja. Egyszerű szöveges feladatokat megérti, kevés segítséggel lejegyez.
Megfelelően teljesített: Az 5-ös számkörben bizonytalan a számfogalma, az alapműveleteket eszközhasználat mellett is bizonytalanul, esetenként hibásan végzi el. Szöveges feladatok megértésében és lejegyzésében segítségre szorul.
Felzárkóztatásra szorul: Számfogalma és a műveletek végzése 5-ös számkörben sok segítségnyújtás mellett is hibás. A szöveges feladatokat nem értelmezi.
Magyar nyelv és irodalom
Kiválóan teljesített: A tanult betűket felismeri, olvasása biztos. Összetett mondatokban beszél, megfelelő nyelvi kifejezéseket használ. Másolása pontos. Betűalakítása szabályos, lendületes.
Jól teljesített: A tanult betűket felismeri, kevés hibával összeolvas. Összetett mondatokban beszél, nyelvtanilag néha hibásan. Másolása írottról pontos, nyomtatottról kevés tévesztés előfordul. Betűalakításában néhány betű szabálytalan.
Megfelelően teljesített: A tanult betűk felismerése bizonytalan, olvasása lassú, tévesztések előfordulnak. Mondatalkotásban tőmondatokat használ. Másolásban sokat téveszt. Betűalakítása szabálytalan.
Felzárkóztatásra szorul: A tanult betűket nem ismeri fel, összeolvasása még nem megfelelő. Mondanivalóját szavak szintjén tudja elmondani. Másolásban sok hibát vét. Betűalakítása sok esetben szabálytalan.
Környezetismeret
Kiválóan teljesített: A tanult témakörökben pontos és tájékozott. Megfigyelései alapján megkülönböztet, következtetéséket megállapít.
Jól teljesített: A tanult témakörökben jól tájékozott. Kevés segítséggel megkülönböztet, következtetéseket megállapít. -54-
Megfelelően teljesített: A tanult témakörökben bizonytalan. Egyéni megsegítéssel konkrét helyzetben megkülönböztet, és következtetéséket állapít meg.
Felzárkóztatásra szorul: A tanult témakörökben nagyon bizonytalan. Egyéni megsegítés mellett sem tud megkülönböztetni és következtetéséket megállapítani.
2. osztály Matematika
Kiválóan teljesített: Biztos számfogalom az eddig tanult számkörben. Kétjegyű számhoz egyjegyű hozzáadása és elvétele eszközhasználat nélkül is hibátlan tízes átlépés nélküli feladatoknál. Szöveges feladatok összefüggéseit megérti, matematikailag megoldja.
Jól teljesített: Biztos számfogalom az eddig tanult számkörben. Kétjegyű számhoz egyjegyű hozzáadásánál és elvételénél csak esetenként használ eszközt. Szöveges feladatok, összefüggéseit megérti, kis segítséggel lejegyzi.
Megfelelően teljesített: Bizonytalan a számfogalma az eddig tanult számkörben. Kétjegyű számhoz egyjegyű hozzáadását és elvételét eszközhasználat mellett kevés hibával oldja meg. Szöveges feladatokat segítséggel tudja értelmezni és lejegyezni.
Felzárkóztatásra szorul: Kialakulatlan a számfogalma az eddig tanult számkörben. Kétjegyű számhoz egyjegyű hozzáadását és elvételét eszközhasználat mellett is hibásan végzi el. Szöveges feladatokat nem tudja értelmezni, lejegyezni.
Magyar nyelv és irodalom
Kiválóan teljesített: A kétjegyű mássalhangzókat, az eddig tanult nagybetűket ismeri. Olvasása hangsúlyos szótagoló olvasás, az olvasottakat pontosan elmondja. Másolása, tollbamondás utáni írása pontos.
Jól teljesített: A kétjegyű mássalhangzókat, az eddig tanult nagybetűket ismeri. Szótagolva jól olvas, az olvasottakat kérdések alapján visszamondja. Másolása hibátlan, tollbamondásra kevés hibával ír.
Megfelelően teljesített: A kétjegyű mássalhangzókat az eddig tanult nagybetűket ismeri, csak ritkán téveszt. Olvasása lassú, néha hibás. Az olvasott szöveget nem mindig tudja visszamondani, még kérdések alapján sem. Másolásában tévesztések fordulnak elő, tollbamondásra sok hibával ír. -55-
Felzárkóztatásra szorul: A kétjegyű mássalhangzókat, az eddig tanult nagybetűket téveszti. Betűismerete bizonytalan, olvasása, szövegértése rossz. Másolásában sok hibát vét, tollbamondásra nem tud írni.
Környezetismeret
Kiválóan teljesített: Az eddig tanult témakörökben jól tájékozott. Növényekről, állatokról tanultakat csoportosítja. Család, iskola életével kapcsolatos ismeretei fogalmilag elkülönülnek.
Jól teljesített: Az eddig tanult témakörökben kevés segítséggel tájékozott. Növényekről, állatokról tanultakat segítséggel csoportosítja. Család, iskola életével kapcsolatos ismeretei biztosak.
Megfelelően teljesített: Az eddig tanult témaköröket kérdések alapján tudja visszaadni. Növényekről, állatokról tanultakat segítséggel tudja csoportosítani. Család, iskola életével kapcsolatos ismeretei bizonytalanok.
Felzárkóztatásra szorul: Az eddig tanult témakörökből ismeretei hiányosak. Növényekről, állatokról tanultakat segítséggel sem tudja csoportosítani. Család, iskola életével kapcsolatos ismeretei bizonytalanok.
Év végi értékelés H1. osztály Matematika
Kiválóan teljesített: Kialakult számfogalma van 5-ös körben. Biztosan egyeztet mennyiséget számjeggyel, számképpel. Ismeri a számok nevét és jelét 0-5-ig. Ismeri a számok helyét a számegyenesen, számszomszédokat önállóan megnevez 5-ös körben. Relációjelet ismeri, adekvátan használja a mennyiségek és számok összehasonlításában. Mennyiséget helyesen tud sorba rendezni. Számok bontásában eszköz segítségével jártas. Egyszerű szóbeli szöveges feladatot megért 0-5-ig a számokat önállóan leírja.
Jól teljesített: Pontos számfogalma van 5-ös körben. Biztosan egyeztet mennyiséget számjeggyel, számképpel. Ismeri a számok nevét és jelét 0-5-ig. Relációjelet ismeri. Számszomszédokat rávezetéssel megnevez. Mennyiséget kevés segítségnyújtással sorba rendez. Számok bontását eszköz és felnőtt segítségnyújtásával elvégzi 0-5-ig. A számokat kevés segítséggel leírja. Egyszerű szóbeli szöveges feladatokat kevés rávezetéssel megold. -56-
Megfelelően teljesített: Számfogalma bizonytalan 5-ös körben. Mennyiség számjeggyel és számképpel történő egyeztetése bizonytalan. A számok írásához szükséges írás elemeket önállóan leírja. Számok nevében és jelében bizonytalan. Mennyiségeket felnőtt segítségével összehasonlít.
Felzárkóztatásra szorul: Számfogalma még nem kialakult 5-ös körben (vagy: pl. számfogalma 2-es körben kialakult). Nem tud mennyiséget számjeggyel és számképpel egyeztetni 5-ös körben (vagy: mennyiséget számjeggyel csak 3-as körben egyeztet). Számok nevét és jelét még nem ismeri 0-5-ig (vagy: számok nevét és jelét 3-ig ismeri). Számok írásához szükséges íráselemeket sem tudja kivitelezni, vagy csak felnőtt segítségével képes reprodukálni. Relációk megállapításában bizonytalan.
Magyar nyelv és irodalom
Kiválóan teljesített: Beszédmegértése és szóbeli kifejezőképessége kialakult, beszéde érthető, törekszik a tiszta hangoztatásra. Élményeit, mondanivalóját egyszerű
mondatokban
kifejezi,
egyszerű
összefüggéseket
észrevesz
és
megfogalmaz. Helyesen tájékozódik térben és síkban, irányt tart, ceruzafogása kialakult, tudja írni a betűelemeket (az álló-, fekvő-, ferde egyenest, a kört, a csészevonalat, a kapuvonalat, a fecskevonalat és a cseppvonalat), írásmunkája tiszta, rendezett.
Jól teljesített: Beszédmegértése és szóbeli kifejezőképessége felnőtt segítségével pontos. Élményeit, mondanivalóját kevés segítségnyújtással kifejezi, egyszerű összefüggéseket kismértékű segítségadással és rávezetéssel észrevesz, kérdés segítségével megfogalmaz. Térben és síkban jól tájékozódik, ceruzafogása kialakult, a betűelemeket többnyire pontosan tudja leírni, törekszik a rendezett és tiszta írásmunkára.
Megfelelően teljesített: Beszédmegértése és szóbeli kifejezőképessége pontatlan, bizonytalan. Élményeit, mondanivalóját felnőtt segítségével tudja kifejezni, egyszerű összefüggéseket csak rávezetéssel vesz észre és fogalmaz meg. Téri és síkbeli tájékozódása bizonytalan, segítségnyújtást igényel, ceruzafogása még kialakulóban van, betűelemeket csak pontatlanul képes reprodukálni, írásmunkája rendezetlen
Felzárkóztatásra szorul: Beszédmegértése és szóbeli kifejezőképessége még nem kialakult. -57-
Élményeit, mondanivalóját kifejezni nem tudja, egyszerű összefüggéseket nem vesz észre, és nem fogalmaz meg. Téri és síkbeli tájékozódása még nem alakult ki, ceruzafogása még nem alakult ki, betűelemeket nem képes reprodukálni.
Környezetismeret Kiválóan teljesített: Térbeli, időbeli tájékozódás biztos, feladatértése, fogalmak elsajátítása pontos, szabályokat helyesen alkalmazza, önkiszolgálásban teljesen önálló.
Jól teljesített: Térbeli, időbeli tájékozódásban jártas. Feladatértése jó, fogalmak elsajátítása felületes, szabályokat még nem biztosan alkalmazza, megfigyelései kissé pontatlanok, önkiszolgálásban kis segítségre szorul.
Megfelelően teljesített: Térbeli, időbeli tájékozódásban pontatlan, feladatértése fogalmak elsajátítása pontatlan, szabályokat ismeri, de nem alkalmazza, differenciálása, csoportosítása bizonytalan, csak részben önálló.
Felzárkóztatásra szorul: Térbeli, időbeli tájékozódás, feladatértése kialakulatlan, differenciálni, csoportosítani nem tud, fogalmakat nem sajátította el, szabályokat nem ismeri, önállótlan.
1. osztály Matematika
Kiválóan teljesített: Biztos számfogalom 10-es számkörben, az alapműveleteket eszközhasználat nélkül biztosan tudja. Egyszerű szöveges feladatokat megérti, matematikailag megoldja.
Jól teljesített: Az alapműveleteket kevés eszközhasználattal biztosan tudja. Egyszerű szöveges feladatokat megérti, kis segítséggel lejegyzi.
Megfelelően
teljesített:
Az
alapműveleteket
eszközhasználat
mellett
is
bizonytalanul, esetenként hibásan végzi el. Szöveges feladatok megértésében és lejegyzésében segítségre szorul.
Felzárkóztatásra szorul: Számfogalma és a műveletek végzése 10-es számkörben sok segítségnyújtás mellett is hibás. A szöveges feladatokat nem értelmezi.
Magyar nyelv és irodalom
Kiválóan teljesített: Betűismerete szótagoló olvasása biztos. Összetett mondatokban beszél, megfelelő nyelvi kifejezéseket használ. Másolása, tollbamondása pontos. -58-
Jól teljesített: Betűismerete jó, összeolvas, de olvasása lassú. Összetett mondatokban beszél, nyelvtanilag néha hibásan. Másolása írottról pontos, nyomtatottról kevés tévesztés előfordul. Tollbamondásnál szóbeli megerősítést igényel.
Megfelelően teljesített: Betűismerete bizonytalan, szótagoló olvasása lassú, tévesztések előfordulnak, mondatalkotásában tőmondatokat használ. Másolásában sokat téveszt, tollbamondása hibás.
Felzárkóztatásra szorul: Betűismerete nem megfelelő, így olvasása nem értékelhető. Másolása hibás, tollbamondást nem tud írni. Mondanivalóját csak szavakban tudja elmondani.
Környezetismeret
Kiválóan teljesített: Élőt és élettelent megkülönböztet, megfigyelései alapján következtetéseket megállapít, szűkebb környezetében jól tájékozott.
Jól teljesített: Élőt és élettelent segítséggel megkülönböztet, kérdésekre adekvát választ ad. A tanult témakörökben kérdések alapján tájékozottságáról számot tud adni.
Megfelelően teljesített: Élő és élettelent egyéni megsegítéssel konkrét helyzetben megkülönböztet. Szűkebb környezet, iskola, otthon tárgyait személyeit képekről azonosítja.
Felzárkóztatásra szorul: Saját magára és közvetlen környezetére vonatkozó ismeretei életkorától elmaradnak.
18.1.9. Érdemjegyes osztályzás tartalma alsó és felső tagozatban Alsó tagozat 2. osztály végétől 4. osztályig Matematika, Magyar irodalom, Magyar nyelvtan, Környezetismeret, Ének, Rajz, Testnevelés, Életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyak
Jeles : A tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan teljesíti.
Jó: A tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.
-59-
Közepes: A tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Többszöri nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.
Elégséges: A tanuló a továbbhaladáshoz szükséges minimális szinten teljesíti a helyi tanterv követelményeit. Kizárólag nevelői segítséggel képes feladatvégzésre.
Elégtelen: A tanuló a helyi tanterv követelményeit a minimum szintjén sem tudja teljesíteni, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel. Nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.
Felső tagozatban -5 – 8. évfolyamig a minősítés fokozatai Magyar nyelv és irodalom Jeles: Folyamatosan hangsúlyosan olvas, szövegértése jó, tudja és alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Füzetvezetése pontos áttekinthető.
Jó: Kevés hibával, érthetően olvas, szövegértése jó, a nyelvtani szabályokat ismeri, kis segítséggel alkalmazza, füzetvezetése áttekinthető.
Közepes: Olvasása akadozó, a szöveget segítséggel feldolgozza, a nyelvtani szabályokat
irányítás
mellett
tudja alkalmazni,
törekszik az áttekinthető
füzetvezetésre.
Elégséges: Sok hibával akadozva olvas, összefüggéseket nehezen ismeri fel, sok segítséget
igényel.
Írás
nehezen
olvasható.
A
megismert
nyelvtani
törvényszerűségek minimumát sok hibával alkalmazza, füzetvezetése pontatlan.
Elégtelen: Olvasása érthetetlen, összefüggéseket nem ismeri fel. A tanult nyelvtani szabályokat
nem
ismeri,
segítségnyújtás
mellett
sem
tudja
alkalmazni.
Füzetvezetése áttekinthetetlen. Történelem Jeles: A tanult ismereteket minimális segítséggel vissza tudja adni. A történelmi eseményeket időszalag segítségével tudja rendszerezni, látja az összefüggéseket. A tanultakat önállóan szóban elmondja.
Jó: A tanult ismereteket néhány kérdés segítségével vissza tudja adni. A történelmi eseményeket időszalag segítségével tudja rendszerezni, az összefüggéseket rávezető kérdések alapján érzékeli. A tanultakat segítőkérdések alapján szóban elmondja.
-60-
Közepes: A tanult ismereteket kérdésekre segítséggel vissza tudja adni. A történelmi
eseményeket
időszalag
segítségével
nehezen
rendszerezi,
az
összefüggések észrevétele problémát jelent. A tanultakat kérdésekre rövid mondatos válaszokban tudja csak visszaadni.
Elégséges: Tudása hiányos, sok segítséget igényel a számonkérésnél.
Elégtelen: Ismeretei nem érik el a tantervi minimum szintjét.
A tananyagok értékeléséből kimarad: 5. osztály:
Történetek a görög mondavilágból. A görög istenek, a vallás és építészet.
6. osztály:
Az újkor kezdete Magyarországon. Történetek a kor emberének gondolkodásáról: Kepler, Galilei, Kálvin, Luther.
7. osztály:
A lakóhelytől a nagyvilágig. A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások. Történetek a Nagy Francia Forradalomról
8. osztály:
A lakóhelytől a nagyvilágig. Korunk történelme: nemzetközi vonatkozások. Akikre büszkék lehetünk: tudósok történelmi személyiségek lakóhelyünkön.
Matematika Jeles: A tanult matematikai alapműveleteket és összefüggéseket önállóan minimális segítséggel alkalmazza. Füzetvezetése, szerkesztése pontos rendezett.
Jó: A tanult matematikai alapműveleteket és összefüggéseket kevés segítséggel, kevés hibával alkalmazza. Füzetvezetése, szerkesztése kissé pontatlan, áttekinthető.
Közepes: A tanult matematikai alapműveleteket jól alkalmazza összefüggéseket sok segítséggel alkalmazza. Füzetvezetése, szerkesztése pontatlan.
Elégséges: A tanult matematikai alapműveleteket kevés hibával oldja meg, összefüggéseket sok segítség mellett sem mindig ismeri fel. Füzetvezetése, szerkesztése pontatlan.
Elégtelen: Az alapműveleteket tanári segítséggel is hibásan oldja meg. A minimum követelményeket nem éri el.
Természetismeret 5. – 6. osztály
Jeles: Felismeri és tudja jellemezni az egyes életközösségek legfontosabb képviselőit, tekintettel a helyi sajátosságokra. -61-
Jó: Felismeri és tudja jellemezni rávezető kérdések alapján az egyes életközösségek legfontosabb képviselőit, tekintettel a helyi sajátosságokra.
Közepes: Csak kérdések alapján ismeri fel és tudja jellemezni az egyes életközösségek legfontosabb képviselőit, tekintettel a helyi sajátosságokra.
Elégséges: Ismeretei hiányosak, kérdések alapján is sok hibával dolgozik.
Elégtelen: Sok tanári segítséggel sem tudja visszaadni a tanultakat.
Természetismeret Biológiai és egészségtan ismeretek Fizika ismeretek Kémiai ismeretek
Jeles: Az emberi szervezet felépítését és működését jól ismeri. A tanultakat egészsége megőrzésében tudatosan alkalmazza. Ismeri a közvetlen környezetében végbemenő fizikai és kémiai változásokat. Tisztában van a kémiai anyagok tulajdonságaival, veszélyeivel.
Jó: A megtanultakat az emberi szervezet felépítéséről és működéséről kevésbé részletesen tudja visszamondani, de a tanultakat egészsége megőrzésében tudatosan alkalmazza. Ismeri a közvetlen környezetében végbemenő fizikai és kémiai változásokat. Tisztában van a kémiai anyagok tulajdonságaival, veszélyeivel.
Közepes: Elméleti ismeretei hiányosak az emberi szervezet felépítéséről és működéséről. A saját egészsége szempontjából fontos gyakorlati tudnivalókat ismeri. Ismeri a közvetlen környezetében végbemenő fizikai és kémiai változásokat. Tisztában van a kémiai anyagok tulajdonságaival, veszélyeivel.
Elégséges: Saját egészsége szempontjából fontos gyakorlati tudnivalókat képes elsajátítani, és alkalmazni, az elméleti kérdésekben tudása nagyon hiányos.
Elégtelen: Környezetével, saját egészségével szemben érdektelen.
Földrajz 6.– 8. osztály
Jeles: Térképet tudatosan használja, biztosan tájékozódik égtájak szerint. Tudása biztos a földrajzi fogalmak körében. Földrajzi környezetében elhelyezi tanult ismereteit.
Jó: Térképet tudatosan használja. A fontosabb földrajzi fogalmakat ismeri, tud tájékozódni segítségükkel.
-62-
Közepes: Segítséggel használja a térképet, tájékozódáshoz szükséges ismeretekhez tud segítséget kérni. Ismereteit kérdések alapján rávezetéssel tudja alkalmazni.
Elégséges: Tájékozódása bizonytalan, földrajzi ismeretei hiányosak.
Elégtelen: A térképet használni nem tudja, tájékozódni képtelen. Alapvető földrajzi ismeretei hiányosak.
Ének-zene
Jeles: Felismeri a tanult zenei műfajokat. A tanult dalokat tudja énekelni megfelelő ritmusban.
Jó: A dalok pontos szövegismeretével rendelkezik, dallamvezetése hiányos, ritmusérzéke jó. Segítséggel tájékozódik a zenei műfajokban.
Közepes: A zenei adottságai gyengék, de szövegismerete megfelelő.
Elégséges: Zenei adottságai rosszak, szövegismerete hiányos, de igyekvő. Elméleti ismeretekkel nem rendelkezik.
Elégtelen: Megtagadja az adott feladatokat, az órai munkában nem vesz részt.
Rajz és kézművesség
Jeles: Jártas a környezet alakításában, a tárgykészítésben használatos egyszerű eszközök, szerszámok használatában. Észreveszi és értékeli a szépet. Munkájára igényes.
Jó: Tanári irányítással ábrázolja környezete egyszerű tárgyait, munkája tiszta rendes.
Közepes:
A
rajzeszközöket
és
technikákat
rendeltetésszerűen
használja.
Rajzkészsége gyengébb, de igyekvő.
Elégséges: Rajzkészsége gyenge, munkájára igénytelen.
Elégtelen: Tanórán a munkát megtagadja.
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Jeles: Ismeri, és megfelelően használja a szerszámokat, eszközöket, azokkal igényes pontos munkát végez. Szorgalmas kitartó.
Jó: Ismeri, és segítséggel használja a szerszámokat, eszközöket, irányítás mellett végzi feladatát.
-63-
Közepes: Sok segítséggel folyamatos irányítással végzi feladatát, munkájában pontatlan kapkodó.
Elégséges: Munkájára igénytelen, állandó segítséget igényel.
Elégtelen: Munkájában érdektelen, a munkát megtagadja.
Testnevelés és sport
Jeles: Minden testnevelésórán aktívan részt vesz. Képességeihez képest a maximumot nyújtja. Fegyelmezett.
Jó: Az órán nyújtott teljesítménye kissé ingadozó, de az órán fegyelmezett, teherbírása jó.
Közepes: Teljesítménye kiegyensúlyozatlan, teherbírása, fegyelme változó.
Elégséges: Képességei alatt teljesít, gyakran fegyelmezetlen.
Elégtelen: Megtagadja a munkát, fegyelmezetlen.
A 2007/2008. tanévtől a hetedik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben német nyelv tanítását kezdtük el. A tantárgyat nem értékeljük, a tanulók bizonyítványába „részt vett” bejegyzés kerül.
-64-
18.1.10. Az otthoni, vagy napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamilyen tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az osztályokban a tantervi órákon tanító gyógypedagógus a házi feladatot a napközi, iskolai feladatok gyakorlása meghatározott idejére adja. A tanulási idő alatt a házi feladatot a tanulók meg tudják írni, a szóbeli anyagot fel tudják mondani. A szociális helyzetük miatt az otthoni tanulás nem megoldott. A napközisek az iskola összes tanulójának kb. 70%-át jelentik. Azoknál a tanulóknál, akik nem napközisek, ugyanígy elvárás a házi feladat elkészítése és felkészülés a következő tanítási napra. Hétvégére csak a szülő külön kérésére adható feladat. Amennyiben a szülő gyakorolni kíván gyermekével, a pedagógus nem tagadhatja meg a gyakorló feladatok adását. A napközis foglalkozás idejét az iskola házirendje szabályozza. 18.1.11. A továbbhaladás feltételei A tanuló fejlődését a tanév folyamán a gyógypedagógus illetve a vele együttműködő betanító pedagógusok követik nyomon. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A Köznevelési törvény 27§. (6) bekezdése értelmében, ha a tanköteles tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette és emiatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, számára legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokat kell szervezni. Magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen –megfelelő/vagy elégséges szinten teljesítette, illetve, ha az osztályozó/javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő -65-
évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A Szakértői bizottság határozata meghozatalakor megjelöli a kontrollvizsgálat időpontját. Ezen a vizsgálaton döntenek a többségi iskolába, vagy az integrációba visszahelyezhető tanulókról. A tanuló folyamatos magas szintű teljesítése esetén indokolttá válik a soron kívüli szakértői vizsgálat, ahol javasolhatják, a tanuló többségi iskolába való visszahelyezését, vagy integrációba való bevonását.
-66-
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A AKADÁLYOZOTTTANULÓK SZÁMÁRA A 2013-14-ES TANÉVBEN 1–8. évfolyam Tantárgyak H1.
TANULÁSBAN
Az évfolyamok óraszámai 1. 2. 3. 4. 5. 6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
4
7
7
7
7,5
5
4,5
4
4
Történelem és társadalmi ism.
0
0
0
0
0
2
2
2
2
Matematika
3
4
4
4
5
3
3
4
4
Informatika
0
0
0
0
0
1
1
1
1
Környezetismeret
4
2
2
2
2
0
0
0
0
Természetismeret
0
0
0
0
0
2
1,5
0
0
Természetismeret – Biológia-egészségtan, fizika, kémia
0
0
0
0
0
0
0
2,5
2,5
Földrajz
0
0
0
0
0
0
1,5 1,5
1,5
Német nyelv
0
0
0
0
0
0
0
1
1
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz és kézművesség
3
2
2
1
2
1,5
1
1
1
Életvitel és gyakorlati ismeretek 2
1
1
2
2
3
3
3
3
Testnevelés és sport
3
3
3
3
3
3
3
3
3
Osztályfőnöki
0
0
0
0
0
1
1
1
1
Kötelező óraszám
20
20
20
20 22,5 22,5 22,5 25
25
-67-
A tantárgyak megnevezései és óraszámai 2013-2014 tanévtől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évfolyam 7 4+1* 1 2 2 1 1+1* 5 2 25
2. évfolyam 7 4+1* 1 2 1 2 1+1* 5 2 25
3. évfolyam 6+1* 3+1* 1 2 2 2 1 1 5 2 25
4. évfolyam 7 4+1* 1 2 2 2 1 1+1* 5 2 27
*-gal jelölt plusz órák a szabadon tervezhető órakeret terhére. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évfolyam 4+1* 4 1 2
6. évfolyam 4 4 1 2
7. évfolyam 4 2 4 1 2
8. évfolyam 4 2 4 1 2
1 2 2 2 1 1+1* 5 1 2 28
2 1 2 2 1 1+2* 5 1 2 28
4 1 1 1 1 2+1* 5 1 2 31
4 2 1 1 1 1+2* 5 1 2 31
*-gal jelölt plusz órák a szabadon tervezhető órakeret terhére.
68
Pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások
Foglalkozások
Heti óra figyelem- 1
Kognitív képességek, emlékezetfejlesztés Kommunikációs képességek, szociális képességek. Dislexia, discalculia prevenció Logopédia Tér és időészlelési képesség zavarai, Grafomotoros készség fejlesztés Számolási készség zavarai Olvasás- helyesírás, nyelvi rendszer zavarai Gyógytestnevelés
H.1
1
2
3
4
5
6
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 1
1 1
1 1
1
1
1
1 1 1
1 1 1
4
4
1 1 1
Összes óraszám
1
1
1
1 1 1
5
5
5
5
7
8
1 1 1
1 1 1
1 1 1
4
3
3
Összesített heti óraterv TANULÓCSOPORTOK ÓRÁI Heti kötelező tanóra Habilitációs, rehabilitációs óra Nem kötelező, választható tanóra /szakkörök, tehetséggondozás/ Egyéni foglalkozás Tanórán kívüli tevékenységek
ÉVFOLYAMOK H1. 1. 20 20 5 5 3 1,2-2,4 20
Egyéni foglalkozás 2004. szept. 1. 2005. szept. 1. 2006. szept. 1. 2007. szept. 1 2008. szept. 1. 2009. szept. 1. 2010. szept. 1.
6% 7% 8% 9% 10% 11% 12%
2. 20 5 3
3. 20 5 2
1,2-2,4 1,2-2,4 1,2-2,4 20 20 20
ÉVFOLYAMOK H1. 1. 2. 3. 1,2 1,2 1,2 1,2 1,4 1,4 1,4 1,4 1,6 1,6 1,6 1,6 1,8 1,8 1,8 1,8 2 2 2 2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,4 2,4 2,4 2,4
4. 1,35 1,575 1,8 2,025 2,25 2,475 2,7
4. 22,5 4 2
5. 22,5 4 2
6. 22,5 4 2
7. 25 3 2
8. 25 3 2
1,35-2,7 1,35-2,7 1,35-2,7 1,5-3 1,5-3 17,5 17,5 17,5 12,5 12,5
5. 1,35 1,575 1,8 2,025 2,25 2,475 2,7
6. 1,35, 1,575 1,8 2,025 2,25 2,475 2,7
7. 1,5 1,75 2 2,25 2,5 2,75 3
8. 1,5 1,75 2 2,25 2,5 2,75 3
Össz 11,85 13,825 15,8 17,775 19,75 21,725 23,7
A 2013-2014 tanévtől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre pedagógiai célú rehabilitációs órák a KNT törvény 6. mellékletének megfelelően.
69
18.2. AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK TAGOZATA Értelmileg akadályozott tanulók fejlesztése Az értelmileg akadályozott tanulók személyiségfejlődését az agy maradandó sérülése, vagy fejlődésének zavara valamint testi-lelki állapotváltozás hátráltatja. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, valamint a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. Az értelmi funkciók fejlődésének sajátossága miatt az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során folyamatos irányításra, segítségre szorulnak. Cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésre és sok gyakorlásra van szükségük. Fejlesztésükben egyénenként is eltérő nevelési-oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fő hangsúlyt azoknak a képességeiknek a kialakítására kell helyezni, amelyek közvetlenül segítséget adnak az élet feladataihoz, s egyben felkészítik őket arra, hogy képességeikhez, adottságaikhoz mérten minél eredményesebb legyen szociális beilleszkedésük. A sikeres tanítás-tanulás feltétele a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezet, a kis lépésekben történő haladás, gyakori ismétlés. Amennyiben egy tanulásban akadályozott tanuló tanulmányai során nem tudja már teljesíteni az évfolyama tantervi követelményeit, úgy szakértői bizottság elé kerülhet, amely értelmileg akadályozottságát állapíthatja meg. Számára kétféle lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanuló továbbra is intézményünkben teljesíthesse tankötelezettségét. Amennyiben megoldható az értelmileg akadályozott tanuló fejlesztése eddigi csoportjában, részlegesen integráltan együtt tanul a tanulásban akadályozott társaival. Értelmileg akadályozott tanulók részére- a mindenkori lehetőségektől függően - alsó és felső tagozaton külön képességeiknek megfelelő osztályokat hozunk létre. A sérülés típusától és összetettségétől függően lehetőség van: 1. Fejlesztő foglalkoztató/ vagy foglalkoztató csoportot létrehozni – értelmileg akadályozott tanulók részére 2. Halmozottan sérültek csoportját létrehozni – értelmileg akadályozott és mozgássérült értelmileg akadályozott és egyéb pszichés sérüléssel küzdő tanulók számára. 70
Értelmileg akadályozott tanulóink részére tervezett tantervünk az Irányelvek minimum követelményét tartalmazza. A sérültség összetettségéhez és az egyéni tanulási képességekhez igazodó olvasás – írás tanítás speciális formáit használjuk. A tanulók sajátos szükséglete szerinti betűformák, betű nagyságok, íráseszközök, számítógépes oktató programok alkalmazása válik lehetővé a tagozaton. 18.2.1. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvjegyzéken lévő tankönyvek listájáról választanak a pedagógusok tankönyveket a tanulók számára. Gyógypedagógiai oktatásban résztvevő tanulók számára a A 2011. évi CXC köznevelési törvény továbbra is biztosítja a térítésmentes tankönyvellátást, melyet az állam lát el. Iskolánk nevelőtestülete az oktató-nevelőmunka során használt tankönyvek kiválasztásakor az alábbi elveket tartja meghatározónak:
a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló
a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás minőségében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez
a tankönyvek jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek
a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon
a tankönyvek illeszkedjenek a tantárgyak tanterveihez
a tankönyvekhez tartozzanak feladatlapok vagy munkalapok, amelyek a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása során eredményesen használhatók, illetve a tudás ellenőrzésekor segítik munkánkat
A taneszközök listájának összeállításánál csak a ténylegesen szükséges eszközöket kérjük tanulóinktól. Tanév végén, egyes tankönyvek esetében élni kell a tankönyv visszaforgatás adta lehetőségekkel. A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja 18.2.2. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A tanulók fejlesztését - alsó tagozaton 1-4., felső tagozaton 5-8. évfolyamon- két önálló szakaszban végezzük. A szakaszok egymásra épülnek, követelményük a gyermekek 71
életkori sajátosságaihoz alkalmazkodik. Az
értelmileg
akadályozott
tanulók
nevelés-oktatása,
fejlesztése
a
NAT-ban
megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, kiemelt fejlesztési területekhez. A fejlesztés középpontjában olyan képességek kialakítása áll, melyek elősegítik, hogy:
a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni
környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni
fejlődjenek szociális és kommunikációs képességeik, megfelelően tudják azokat használni
ismerjék meg közvetlen tárgyi és személyi környezetüket és képesek legyenek azt alakítani.
Alsó tagozat 1-2. osztály Célunk az együttműködés kialakítása, a beszédindítás és beszédfejlesztés, az elemi szintű tájékozódás kialakítása szűkebb környezetben. Nagy hangsúlyt fektetünk a játékra, a játékeszközök adekvát használatára, az önkiszolgálásra, a mozgásfejlesztésre és a grafomotoros készség fejlesztésére. 3-4. osztály Feladata a beszédfejlesztés, a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A betűtanítás és a számfogalom fejlesztés. A már megszerzett ismeretek bővítése. Az alkalmazkodó képesség fejlesztése kiemelt szerepet kap mindennapjainkban. Felső tagozat 5-6. osztály A gyermek személyiségének kibontakozása, a szűkebb és tágabb környezetében való tájékozódás, az akadémikus képzés jelenti a szakasz kiemelt feladatát. 7-8. osztály A legfontosabb feladata, hogy a tanulók a megszerzett ismereteiket az élet különböző területein, a gyakorlatban alkalmazni tudják. Az egyéni képességeket figyelembe véve fejlessze a fogalmi gondolkodásukat. Bővítse ismereteiket és teremtsen lehetőséget a megfelelő viselkedés kialakításához a társas kapcsolatokban. Készítse fel a tanulókat a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola elvégzésére.
72
Rehabilitáció, mint a hátrányok csökkentésének eszköze A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálásának, az egyéni fejlesztési program kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis szakértői vélemény javaslatai. A rehabilitációs célú foglalkozások célja – a meglévő képesség előnyökre építve – az eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése. Kiemelten:
az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése,
a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése,
a művészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése,
a mozgásállapot javítása, sporttevékenység.
18.2.3. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A 2013/14-es tanévtől kezdődően a helyi tantervi szabályozásnak megfelelően felmenő rendszerben órarendbe építve vezetjük be a heti öt óra testnevelést az 1.2. és -5.6. osztályban. További évfolyamokon az órarendi testnevelés órán kívül heti 2 alkalommal délután
egyéb
foglalkozások
(napközi,
szakkör)
keretében
tartunk
mozgásos
foglalkozásokat. 18.2.4. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzése és értékelési módja Középsúlyos értelmi fogyatékos-értelmileg akadályozott tanulóknál nem íratunk a felmérőt, dolgozatot témazárót. Ezek helyett a következő módszerek és tevékenységek szolgálják a tudás és képesség ellenőrzését:
folyamatos megfigyelés: játékban, tanulásban, mindennapos élethelyzetekben, spontán megnyilvánulásokban.
értelmi
teljesítőképesség
mérése
képességmérés 73
egyszerű
feladatlappal
tanév
végén
önkiszolgálási szint, neveltségi fejlettség mérése az értelmileg akadályozottak tagozatára kerüléskor
PAC teszt – belső tanulói tudásmérés tanév végén
motoros
képességek
mérése
pszichikus
(finommotorika,
funkciók,
tevékenységvizsgálatok)
személyiségfejlődés megfigyelése
Értékelési elveink A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek iskolai értékelése során a tanulók tudását, attitűdjét,
magatartását
figyeljük
meg,
az
egyénekre
szabott
követelményekhez
viszonyítunk és az önmagukhoz mért fejlődésük alapján teszünk megállapításokat. Az értékelés fontos funkciója ebben tagozatban a meglévő készségek és képességek folyamatos diagnosztikus felmérése, ennek alapján a tanuló jellemzőihez igazodó legmegfelelőbb fejlesztési eljárások kiválasztása. ezért az értékelés nem lehet csupán minősítés, hanem a kitűzött célok, és feladatok és a meghatározott eszközök hatásának, a tanulói teljesítménynek, a nevelési eredménynek a vizsgálata is megtörténik. A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeknél jelentkező nevelési nehézségek miatt rendkívül fontos, hogy az értékelés ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlődését. Az értékelési formák kialakítása a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók módosult fejlődésmenetének, valamint az ép értelmű tanulóktól jelentős mennyiségi és minőségi eltéréseket mutató tanulási képességek figyelembe vételével, a köznevelési törvény előírásait alkalmazva történt meg. A diagnosztikus és a segítő célú, folyamatos értékelésnek a teljes képzési időszakban kiemelkedő szerepet kell kapnia a tanulók értékelésében. Mit értékelünk Szociális képességek, magatartási, viselkedési szokások alakulását. Személyiségjellemzőinek fejlődését. Tanuláshoz, munkához való viszonyát. Cselekvőképességét, pszichomotoros fejlődését. A tanult ismeretek alkalmazásának képességét. Tantárgyi követelményeknek való megfelelést. 74
Az értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten A tantárgyak értékelése: Az első évfolyamtól a negyedik évfolyam félévéig minden tantárgyból szöveges értékelést kapnak a tanulók. A szöveges értékelés minősítései:
Kiválóan teljesített: A tantervi követelményeket maradéktalanul teljesíti.
Jól teljesített: A tantervi követelményeket megközelítően teljesíti.
Megfelelően teljesített: A tantervi követelmények minimum szintje fölött teljesít.
Felzárkóztatásra szorul: A tantervi követelmények minimum szintje alatt teljesít.
Az 1. és 2. osztályban készségtárgyakban – Ének-zene és ritmusfejlesztés, Ábrázolásalakítás, Mozgásnevelés – nem értékelünk. A tanulók bizonyítványába részt vett bejegyzés kerül. Negyedik
évfolyam
év
végétől:
Olvasás-írás
elemei,
Számolás-mérés
elemei,
Beszédfejlesztés és környezetismeret, Társadalmi ismeretek és gyakorlatok, Környezet és egészségvédelem, Mozgásnevelés, valamint Testnevelés- tantárgyból kapnak érdemjegyet a tanulók. Érdemjegyes értékelés minősítései:
Jeles. Feladatvégzése során önállóságra törekszik, tantervi követelményeket teljesíti.
Jó: Feladatait irányítással elvégzi, tantervi követelményeket megközelíti.
Közepes: Feladatait kis segítséggel elvégzi, tantervi követelményeket részben teljesíti.
Elégséges: Feladatvégzése során sok segítséget igényel, önmagához képest fejlődött.
Elégtelen: Állandó segítségadás mellett a tantervi követelmény minimum szintjét nem éri.
A többi tárgyból- Életvitel és gondozási ismeretek, Ábrázolás-alakítás, Ének-zene és ritmusfejlesztés, Informatika – szöveges minősítést adunk 1-8. évfolyamon.
75
Az 1. osztálytól a negyedik osztály félévéig negyedévenként szöveges tájékoztatást adunk. A negyedéves tájékoztatás szövege a félévi és év végi bizonyítvány szövegének tartalmával összhangban, a pedagógus saját megfogalmazásában készül.
Tájékoztatás iskolai haladásról 1. osztálytól 4. osztály félévéig. I. negyedév, III. negyedév időszakában
Értékelendő terület
Szöveges értékelés:- magatartás:dicséretes, jó, változó, elfogadhatatlan szorgalom:dicséretes, jó, változó, nem kielégítő
Magatartás Szorgalom Tantárgyak
Szöveges értékelés:- kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
Olvasás-írás előkészítése Számolás-mérés előkészítése Ábrázolás-alakítás Mozgásnevelés Életvitel és gondozási ismeret Játékra nevelés Ének-zene Önkiszolgálás Olvasás-írás elemei Számolás-mérés elemei Beszédfejlesztés környezetismeret
és
A félévi és év végi bizonyítvány szövege a Helyi tantervben leírt értékelésnek megfelelő kötött szöveg.
76
18.2.5. Magatartás és szorgalom minősítésének elvei A szorgalom és a magatartás esetén a szöveges értékelést a jobbítás szándékával valamennyi évfolyamon a tanulók életkori és értelmi fejlettségéhez igazodva alkalmazzuk. Az értékelés az adott szintnek megfelelő szocializációs szintet tükrözi. Magatartás:
Példás: Környezetéhez való alkalmazkodása kiemelkedő, társaival szemben segítőkész, tisztelettudó a felnőttekkel.
Jó: Környezetéhez való alkalmazkodása jó, társaival szemben segítőkész, a felnőttekkel kapcsolata jó.
Változó: Környezetéhez való alkalmazkodása kiegyensúlyozatlan, gyakran szorul felnőtt irányítására.
Rossz: Környezete szabályaihoz, személyeihez nem tud alkalmazkodni.
Szorgalom:
Pédás: A feladatok elvégzésébe maximálisan bevonható, motiválható.
Jó: A feladatok elvégzésébe kis segítséggel bevonható.
Változó: A feladatok elvégzésébe csak rendszeres segítséggel vonható be.
Hanyag: A feladatok elvégzésébe nem vonható be.
18.2.6. Tantárgyak félévi - év végi és szöveges és érdemjegyes értékelés A változat Szöveges értékelés Olvasás-írás előkészítése Kiválóan teljesített 1.osztály: Beszédszervi gyakorlatokban együttműködő. Segítséggel-mozgással formát alakít. Térben segítséggel tájékozódik. 2.osztály: Beszédszervi gyakorlatokban együttműködő. Segítséggel íráseszközöket használ. A tanult betűelemeket vázolja. Térben segítséggel tájékozódik.
77
Jól teljesített 1. osztály: Beszédszervi gyakorlatokban többnyire együttműködő. Irányítás és segítség mellett mozgással formát alakít. 2. osztály: Beszédszervi gyakorlatokban többnyire együttműködő. Segítséggel néhány íráseszközt használ, néhány betűelemet vázol. Térben irányítással tájékozódik. Megfelelően teljesített 1. osztály. Beszédszervi gyakorlatok végzésébe bevonható. Irányítás és segítség mellett mozgással történő formaalakításban részt vesz. 2. osztály: Beszédszervi gyakorlatok végzésébe bevonható. Irányítás és segítség mellett tárgyakkal formát kirak. Felzárkóztatásra szorul 1. osztály: Beszédszervi gyakorlatokban együttműködése még nem megfelelő. Írásmozgása és téri tájékozódása még kialakulatlan. 2. osztály: Beszédszervi gyakorlatokban együttműködése még nem megfelelő. Írásmozgása és téri tájékozódása még kialakulatlan. Olvasás-írás elemei Kiválóan teljesített 3. osztály: Egyszerű kérdésekre rövid mondattal válaszol. Sormintát 2 elemből leutánoz. Segítséggel másolja és felismeri a tanult betűket. 4. osztály I. félév: Segítséggel 2-3 betűből álló szavakat elolvas. A tanult betűket másolja. Jól teljesített 3. osztály: Egyszerű kérdésekre segítséggel, rövid mondattal válaszol. Sormintát 2 elemből segítséggel leutánoz. Segítséggel a tanult betűk többségét másolja és felismeri. 4. osztály I. félév: Segítséggel szótagokat összevon. A tanult betűket segítséggel másolja. Megfelelően teljesített 3. osztály: Egyszerű kérdésekre segítséggel válaszol. Tárgyakat segítséggel balról jobbra sorba rendez. Néhány betűt segítséggel lemásol. 4. osztály I. félév: Segítséggel betűket felismer. Néhány betűből szavakat összeállít.
78
Felzárkóztatásra szorul 3. osztály: Egyszerű kérdésekre segítséggel, után mondással válaszol. Tárgyakat segítséggel megadott helyre rakosgat. Betűelemet még nem tud vázolni. 4. osztály I. félév: Egyeztetés szintjén néhány betűt, betűképpel egyeztet. Segítséggel néhány betűt vázol. Érdemjegyes értékelés-4-8. osztály Jeles Beszéde érthető, személyi adatait egyéni fejlettségi szintjének megfelelően használja. Olvasás-írás készsége egyéni fejlettségi szintjének megfelelő, tanult betűket ismeri, egyszerű szöveget elolvas, másol. Téri helyzeteket megfelelően használ. Jó Beszéde érthető, személyi adatait egyéni fejlettségi szintjének megfelelően használja. Olvasás-írás feladatokat, egyéni képességeinek megfelelően irányítással végez el, a legtöbb tanult betűt ismeri, egyszerű szöveget irányítással elolvas, másol. Téri helyzeteket irányítással használ. Közepes Kommunikációs készsége közepes szintű, személyi adatainak használata egyéni fejlettségi szintjén segítséggel valósul meg. Olvasás-írás feladatokat, egyéni képességeinek megfelelően irányítással végez el, a legtöbb tanult betűt ismeri, egyszerű szöveget irányítással elolvas, másol. Téri helyzeteket segítséggel használ. Elégséges Kommunikációs készsége gyenge, személyi adatainak használata egyéni fejlettségi szintjén felnőttel történő együttműködéssel valósul meg. Olvasás-írás feladatokat, egyéni képességeinek szintjén együttműködéssel elvégez, betűket hiányosan ismeri, egyszerű szöveg
másolásában
együttműködő.
Téri
helyzetekben
történő
cselekvésekben
együttműködő. Elégtelen Kommunikációs készsége nagyon gyenge, személyi adatainak használata egyéni fejlettségi szintjén felnőttel történő együttműködéssel is hiányosan valósul meg. Olvasás-írás feladatokat nem tud elvégezni, a tanult betűket nem ismeri, íráskészsége kialakulatlan. Téri helyzetekben történő cselekvésekbe nem vonható.
79
B változat Szöveges értékelés Olvasás-írás előkészítése Kiválóan teljesített 1. osztály: Beszédszervi gyakorlatokban együttműködő. Segítséggel-mozgással formát alakít. Térben segítséggel tájékozódik. 2. osztály: Beszédszervi gyakorlatokban együttműködő. Segítséggel íráseszközöket használ. A tanult betűelemeket segítséggel vázolja. Számítógépes oktatóprogram feladatait együttműködéssel próbálja megoldani. Térben segítséggel tájékozódik. Jól teljesített 1. osztály: Beszédszervi gyakorlatokban többnyire együttműködő. Irányítás és segítség mellett mozgással formát alakít. 2. osztály: Beszédszervi gyakorlatokban többnyire együttműködő. Segítséggel néhány íráseszközt használ, képeket a számítógépen megnéz, megnevez. Térben irányítással tájékozódik. Megfelelően teljesített 1. osztály. Beszédszervi gyakorlatok végzésébe bevonható. Irányítás és segítség mellett mozgással történő formaalakításban részt vesz. 2. osztály: Beszédszervi gyakorlatok végzésébe bevonható. Irányítás és segítség mellett tárgyakkal formát kirak. Számítógépen képeket nézeget. Felzárkóztatásra szorul 1. osztály: Beszédszervi gyakorlatokban együttműködése még nem megfelelő. Írásmozgása és téri tájékozódása még kialakulatlan. 2. osztály: Beszédszervi gyakorlatokban együttműködése még nem megfelelő. Írásmozgása és téri tájékozódása még kialakulatlan. A számítógépes feladatok végzésénél ellenáll. Olvasás-írás elemei Kiválóan teljesített 3. osztály: Egyszerű kérdésekre rövid mondattal válaszol. Sormintát 2 elemből leutánoz. A számítógép billentyűzetén megtalálja, felismeri a tanult betűket. Segítséggel 2 betűt leüt és összevon.
80
4. osztály I. félév: Adott szóval irányítással mondatot alkot. Segítséggel 2-3 betűből álló szavakat elolvas. A tanult betűket számítógépen leüti. Jól teljesített 3.osztály: Egyszerű kérdésekre segítséggel rövid mondattal válaszol. Sormintát 2 elemből segítséggel leutánoz. Segítséggel a tanult betűk többségét felismeri és leüti a számítógép billentyűzetén. 4. osztály I. félév: Adott szóval segítséggel mondatot alkot. Segítséggel 2-3 betűből álló szavakat, szótagokat elolvas. A tanult betűket segítséggel számítógépen leüti. Megfelelően teljesített 3. osztály: Egyszerű kérdésekre segítséggel válaszol. Tárgyakat segítséggel balról jobbra sorba rendez. Néhány betűt segítséggel a számítógépen felismer. 4. osztály I. félév: Adott szóval együttműködéssel mondatot alkot. Segítséggel betűket felismer. Néhány betűből szavakat összeállít. A tanult betűk közül néhányat számítógépen leír, együttműködve próbál elolvasni. Felzárkóztatásra szorul 3. osztály: Egyszerű kérdésekre segítséggel, után mondással válaszol. Tárgyakat segítséggel megadott helyre rakosgat. A tanult betűket nem találja a számítógépen. 4. osztály I. félév: Mondatot megfogalmazni nem tud. Egyeztetés szintjén néhány betűt, betűképpel egyeztet együttműködéssel számítógépen megkeresi. Érdemjegyes értékelés-4.-8. osztály Jeles Mondanivalóját képességének megfelelően ki tudja fejezni. Személyi adatait egyéni fejlettségi szintjének megfelelően használja. Olvasás-írás készsége egyéni fejlettségi szintjének megfelelő, tanult betűket ismeri, szavakat, rövid mondatot elolvas, számítógépen rövid szavakat, mondatokat másol. Diktálás után a betűket, szavakat, mondatokat a számítógép billentyűzete segítségével írja. Téri helyzeteket megfelelően használ. Jó Mondanivalóját képességének megfelelően ki tudja fejezni. Személyi adatait egyéni fejlettségi szintjének megfelelően használja. Olvasás-írás feladatokat, egyéni képességeinek megfelelően irányítással végez el, a legtöbb tanult betűt ismeri, szavakat, rövid mondatot elolvas, számítógépen rövid szavakat másol. 81
Diktálás után a betűket, rövid szavakat irányítás után a számítógép billentyűzete segítségével leírja. Téri helyzeteket megfelelően használ. Közepes Mondanivalóját képességének megfelelően ki tudja fejezni. Kommunikációs készsége közepes szintű, személyi adatainak használata egyéni fejlettségi szintjén segítséggel valósul meg. Olvasás-írás feladatokat, egyéni képességeinek megfelelően segítséggel végez el, a legtöbb tanult betűt ismeri, egyszerű szöveget segítséggel elolvas, számítógép billentyűzete segítségével lemásol. Téri helyzeteket segítséggel használ. Elégséges Kommunikációs készsége gyenge , személyi adatainak használata egyéni fejlettségi szintjén felnőttel történő együttműködéssel valósul meg. Olvasás-írás feladatokat, egyéni képességeinek szintjén együttműködéssel elvégez, betűket hiányosan ismeri, egyszerű szöveg másolásában együttműködő. A számítógépen való írást együttműködve végzi. Téri helyzetekben történő cselekvésekben együttműködő. Elégtelen Kommunikációs készsége nagyon gyenge, személyi adatainak használata egyéni fejlettségi szintjén felnőttel történő együttműködéssel is hiányosan valósul meg. Olvasás-írás feladatokat nem tud elvégezni, a tanult betűket nem ismeri, íráskészsége kialakulatlan. Téri helyzetekben történő cselekvésekbe nem vonható. A változat Szöveges értékelés Számolás-mérés előkészítése Kiválóan teljesített 1. osztály: Elemi tapasztalatokat szerzett a tárgyak néhány tulajdonságáról, mennyiségi különbözőségekről. 2. osztály: Elemi tapasztalatokat szerzett a tárgyak több tulajdonságáról, mennyiségi különbözőségéről. Számfogalma kialakult 3-as körben. Jól teljesített 1. osztály: Elemi tapasztalatokat szerzett segítségadás mellett, tárgyak néhány tulajdonságáról, mennyiségi különbözőségéről. 2. osztály: Elemi tapasztalatokat szerzett segítségadás mellett, tárgyak több tulajdonságáról, mennyiségi különbözőségéről, számfogalma kialakulóban 3-as körben. 82
Megfelelően teljesített 1. osztály: Tárgyakkal történő cselekvésekben együttműködő-utánzás szintjén néhány tulajdonság szerint csoportosít. 2. osztály: Tárgyakkal történő cselekvésben együttműködő-utánzás szintjén néhány tulajdonság szerint csoportosít. Tárgyakkal 3-as számkörben manipulál. Felzárkóztatásra szorul 1-.2. osztály: Tárgyakkal történő cselekvésben még nem együttműködő, számfogalma 3-as körben kialakulatlan. Számolás-mérés elemei Kiválóan teljesített 3. osztály: Tárgyakat több tulajdonság szerint csoportosít, tárgycsoportok mennyiségi különbségét jellel jelöli. Számfogalma 7-es számkörben kialakult. 4.o sztály I. félév: Tárgyhalmazokat adott szempont szerint létrehoz, mennyiségeket viszonyít. Egyre jobban tájékozódik 10-es számkörben. Jól teljesített 3. osztály: Tárgyakat több tulajdonság szerint kis segítséggel csoportosít, mennyiségi különbözőségüket kevés irányítással, jellel jelöli. Egyre jobban tájékozódik 7-es számkörben. 4. osztály I. félév: Tárgyhalmazokat segítséggel létrehoz, és irányítással mennyiségeket viszonyít 10-es számkörben. Megfelelően teljesített 3. osztály: Tárgyakat néhány tulajdonság szerint segítséggel csoportosít, mennyiségi különbözőségüket irányítással, jellel jelöli. Számjegyeket 7-es számkörben felismer, mennyiségekhez segítséggel hozzárendeli. 4. osztály I. félév: Tárgyhalmazokat segítséggel létrehoz, mennyiségeket segítségadás mellett 10-es számkörben számjeggyel egyeztet. Felzárkóztatásra szorul 3. osztály: Tárgyak tulajdonság szerinti csoportosítását még helytelenül végzi. 7-es számkörben még nem tud tájékozódni, számfogalma bizonytalan. 4. osztály I. félév: Mennyiség és számfogalma kialakulatlan, segítségadás mellett utánzás szintjén manipulál.
83
Érdemjegyes értékelés 4-8. osztály Jeles Elemi tapasztalatokkal rendelkezik a tárgyak formai tulajdonságairól, a tanult téri és időbeni fogalmakat ismeri. A tanult mennyiségi körben viszonyítást alkalmaz, számfogalma a tanterv követelményeinek megfelel. Matematikai szöveg értelmezését egyszerű ábrában elvégzi. Jó Irányítással számot ad a tárgyak formai tulajdonságairól, a tanult téri és időbeni fogalmakra vonatkozó feladatokat részben érti. A tanult mennyiségi körben irányítással viszonyítást végez, számfogalma a tantervi követelményeket megközelíti. Matematikai szöveg értelmezését irányítással, egyszerű ábrában elvégzi. Közepes Felnőtt segítséggel számot ad a tárgyak formai tulajdonságairól, a tanult téri és időbeni fogalmakra vonatkozó feladatokat hiányosan érti. A tanult mennyiségi körben segítséggel viszonyítást végez, számfogalma a tantervi követelményeket részben éri el. Matematikai szöveg értelmezése nagy fokú segítséggel részben megvalósul. Elégséges Felnőtt segítséggel számot ad a tárgyak formai tulajdonságairól, a tanult téri és időbeni fogalmakra vonatkozó feladatokat hiányosan érti. A tanult mennyiségi körben segítséggel viszonyítást végez, számfogalma a tantervi követelményeket részben éri el. Matematikai szöveg értelmezése nagy fokú segítség mellett hiányos. Elégtelen A tantervi követelményeket állandó segítségnyújtás mellett sem tudja teljesíteni. B Szöveges értékelés Számolás-mérés előkészítése Kiválóan teljesített 1. osztály: Elemi tapasztalatokat szerzett a tárgyak néhány tulajdonságáról, egy tulajdonság szerint válogat. Segítséggel alkalmazza a térbeli helyzeteket. 2. osztály: Elemi tapasztalatokat szerzett a tárgyak több tulajdonságáról, ismeri a rövid, hosszú fogalmát, cselekedtetéssel megmutatja az eleje- vége helyzeteket. Segítséggel, tárgyakkal határozatlan halmazokat alkot, viszonyít.
84
Jól teljesített 1. osztály: Elemi tapasztalatokat szerzett segítségadás mellett, tárgyak néhány tulajdonságáról. Segítséggel egy tulajdonság alapján válogat. Együttműködik a térbeli helyzetek gyakorlásánál. 2. osztály: Elemi tapasztalatokat szerzett segítségadás mellett, tárgyak több tulajdonságáról, Együttműködik a térbeli helyzetek gyakorlásánál. Határozatlan halmazokat alkot és viszonyít nagy mennyiségi különbség esetén. Megfelelően teljesített 1.
osztály:
Tárgyakkal
történő
cselekvésekben
együttműködő-utánzás
szintjén.
Különbözőséget észreveszi, jelzi. 2. osztály: Tárgyakkal történő cselekvésben együttműködő,- utánzás szintjén néhány tulajdonság szerint csoportosít. Nagy mennyiségi különbség esetén a változást észreveszi. Felzárkóztatásra szorul 1-.2. osztály: Tárgyakkal történő cselekvésben még nem együttműködő. A térbeli viszonyok gyakorlása közben passzív, segítségnyújtás ellenére sem képes a cselekvésre. Számolás-mérés elemei Kiválóan teljesített 3. osztály: Tárgyakat két tulajdonság szerint csoportosít. Tárgycsoportok mennyiségi különbségét észreveszi, használja a sok- kevés fogalmát. 3-as számkörben tárgyakat megszámlál. Manipulatív cselekvéseiben segítséggel használja a több, - kevesebb, - ugyanannyi fogalmát. 4. osztály I. félév: Tárgyakat több tulajdonság alapján csoportosít, halmazokat alkot. Cselekvés során meg tudja változtatni a tárgyak térbeli helyzetét. Határozott és határozatlan halmazokat összehasonlít, segítséggel használja a relációs jelet. Egyre nagyobb önállósággal tájékozódik az 5-ös számkörben. Jól teljesített 3. osztály: Tárgyakat két tulajdonság szerint kis segítséggel csoportosít, mennyiségi különbözőségüket kevés irányítással észreveszi, segítséggel használja a sok- kevés fogalmát. 3as számkörben tárgyakat megszámlál.
Manipulatív cselekvéseiben segítséggel a több, -
kevesebb, -ugyanannyi fogalmának megfelelően tevékenykedik.. 4. osztály I. félév: Tárgyakat segítséggel több tulajdonság alapján csoportosít, halmazokat alkot. Cselekvés során irányítással meg tudja változtatni a tárgyak térbeli helyzetét. Határozott és
85
határozatlan halmazokat összehasonlít, bizonytalanul használja a relációs jelet. Egyre nagyobb önállósággal tájékozódik az 5-ös számkörben. Megfelelően teljesített 3. osztály: Tárgyakat két tulajdonság szerint kis segítséggel csoportosít, mennyiségi különbözőségüket kevés irányítással észreveszi. A sok- kevés fogalmát bizonytalanul használja. 3-as számkörben tárgyakat megszámlál. Manipulatív cselekvéseiben együttműködéssel a több, kevesebb, - ugyanannyi fogalmának megfelelően tevékenykedik.. 4. osztály I. félév: Tárgyakat segítséggel több tulajdonság alapján csoportosít, segítséggel halmazokat alkot. Cselekvés során segítséggel meg tudja változtatni a tárgyak térbeli helyzetét. Cselekvés során a határozott és határozatlan halmazokat összehasonlítja, csak megszámlálás után segítséggel használja a relációs jelet. Az 5-ös számkörben számlál, biztos számfogalma nem alakult ki. Felzárkóztatásra szorul 3. osztály:
Tárgyak
tulajdonság szerinti
csoportosítását
még helytelenül
végzi.
Összehasonlításokat nem tudja elvégezni. A 3-as számkörben még nem tud tájékozódni, számfogalma bizonytalan. Együttműködéssel manipulál. 4. osztály I. félév: Tárgyak tulajdonság szerinti csoportosítását még helytelenül végzi. Összehasonlításokat nem tudja elvégezni. Mennyiség és számfogalma az 5-ös számkörben kialakulatlan, Segítségadás mellett utánzás szintjén manipulál.
Érdemjegyes értékelés 4.-8. osztály Jeles Elemi tapasztalatokkal rendelkezik a tárgyak formai tulajdonságairól, a tanult téri és időbeni fogalmakat ismeri. A tanult mennyiségi körben viszonyítást alkalmaz, számfogalma a tanterv követelményeinek megfelel. Matematikai szöveg értelmezését egyszerű ábrában elvégzi. Jó Irányítással számot ad a tárgyak formai tulajdonságairól, a tanult téri és időbeni fogalmakra vonatkozó feladatokat részben érti. A tanult mennyiségi körben irányítással viszonyítást végez, számfogalma a tantervi követelményeket megközelíti. Matematikai szöveg értelmezését irányítással, egyszerű ábrában elvégzi.
86
Közepes Felnőtt segítséggel számot ad a tárgyak formai tulajdonságairól, a tanult téri és időbeni fogalmakra vonatkozó feladatokat hiányosan érti. A tanult mennyiségi körben segítséggel viszonyítást végez, számfogalma a tantervi követelményeket részben éri el. Matematikai szöveg értelmezése nagyfokú segítséggel részben megvalósul. Elégséges Felnőtt segítséggel számot ad a tárgyak formai tulajdonságairól, a tanult téri és időbeni fogalmakra vonatkozó feladatokat hiányosan érti. A tanult mennyiségi körben segítséggel viszonyítást végez, számfogalma a tantervi követelményeket részben éri el. Matematikai szöveg értelmezése nagyfokú segítség mellett hiányos Elégtelen A tantervi követelményeket állandó segítségnyújtás mellett sem tudja teljesíteni. Beszédfejlesztés és környezetismeret Szöveges értékelés Kiválóan teljesített 1. osztály: A Beszédfejlesztő előkészítő gyakorlatoknál együttműködő, beszéde érthető, tartalma megfelelő. Egyéni képességei szerint felismeri és megnevezi tevékenysége során használt eszközöket. B Beszédfejlesztő előkészítő gyakorlatoknál együttműködő, sérültsége fokához mérten beszéde érthető, tartalma megfelelő. Egyéni képességei szerint felismeri és megnevezi tevékenysége során használt eszközöket. 2. osztály: A Beszéde érthető, tartalmilag megfelelő, nyelvtanilag csak időnként hibás. Szűkebb környezete tárgyait és személyeit felismeri, megnevezi. B Sérültsége fokához mérten beszéde érthető, tartalmilag megfelelő, nyelvtanilag csak időnként hibás. Szűkebb környezete tárgyait és személyeit felismeri, megnevezi.
87
3.osztály:
Beszédkészsége
jó
-
rövid
mondatokban
képekről
beszél-
tanult
gyűjtőfogalmakat ismeri, tartalmuk szerint képeket rendez. 4. osztály I. félév: Beszédkészsége jó. Mondataiban bővítményeket és gyűjtőfogalmakat fejlettségi szintjének megfelelően használ, időbeli tájékozódása megfelelő Jól teljesített 1. osztály: A Beszédfejlesztő előkészítő gyakorlatoknál igyekszik együttműködni, beszéde érthető, tartalma megfelelő. Egyéni képességei szerint irányítással felismeri és megnevezi tevékenysége során használt eszközöket. B Beszédfejlesztő előkészítő gyakorlatoknál igyekszik együttműködni, sérültsége fokához mérten beszéde érthető, tartalma megfelelő. Egyéni képességei szerint irányítással felismeri és megnevezi tevékenysége során használt eszközöket. 2. osztály: A Beszéde érthető, tartalmilag megfelelő, nyelvtanilag még időnként hibás. Szűkebb környezete tárgyait és személyeit irányítással felismeri, megnevezi. B Sérültsége fokához mérten beszéde érthető-tartalmilag megfelelő, nyelvtanilag még időnként hibás. Szűkebb környezete tárgyait és személyeit irányítással felismeri, megnevezi. 3. osztály: Beszédkészsége megfelelő. Rövid mondatokban képekről irányítással beszél. Tanult gyűjtőfogalmakat ismeri, tartalmuk szerint segítséggel képeket rendez. 4.
osztály
I.
félév:
Beszédkészsége
megfelelő.
Mondataiban
bővítményeket,
gyűjtőfogalmakat fejlettségi szintjének megfelelően használ, időbeli tájékozódása irányítással megfelelő.
88
Megfelelően teljesített 1. osztály: A Beszédfejlesztő előkészítő gyakorlatoknál együttműködő, beszéde érthető, tartalmilag időnként hibás. Egyéni képességei szerint segítséggel felismeri és megnevezi tevékenysége során használt eszközöket. B Beszédfejlesztő előkészítő gyakorlatoknál együttműködő, sérültsége fokához mérten beszéde érthető, tartalmilag időnként hibás. Egyéni képességei szerint segítséggel felismeri és megnevezi tevékenysége során használt eszközöket. 2. osztály: A Beszéde érthető, tartalmilag időnként hibás, nyelvtanilag hibákat vét. Szűkebb környezete tárgyait és személyeit segítséggel felismeri, megnevezi. B Sérültsége fokához mérten beszéde érthető, tartalmilag időnként hibás, nyelvtanilag hibákat vét. Szűkebb környezete tárgyait és személyeit segítséggel felismeri, megnevezi. 3. osztály: Beszédkészsége megfelelő, rövid mondatokban képekről irányítással beszél, nyelvtanilag hibákat vét. Tanult gyűjtőfogalmakat segítséggel használja, tartalmuk szerint irányítással képeket rendez. 4. osztály I. félév: Beszédkészsége megfelelő, mondataiban bővítményeket, fejlettségi szintjének megfelelően segítséggel gyűjtőfogalmakat használ, nyelvtanilag hibákat vét. Időbeli tájékozódása hiányos. Felzárkóztatásra szorul 1. osztály: Beszédfejlesztő előkészítő gyakorlatoknál még nem együttműködő, beszéde nehezen érthető, tartalmilag és nyelvtanilag hibás. Segítség mellett hiányosan sem ismeri fel és nevezi meg tevékenysége során használt eszközöket. 2. osztály: Beszéde nehezen érthető, tartalmilag és nyelvtanilag hibás. Szűkebb környezete tárgyait és személyeit sok segítséggel is hiányosan ismeri fel, nevezi meg. 3. osztály: Beszédkészsége nem megfelelő-rövid mondatokban képekről irányítással is hiányosan beszél, tanult gyűjtőfogalmakat nem használja, tartalmuk szerint képek rendezésére még nem képes.
89
4. osztály I. félév: Beszédkészsége korához képest még nem megfelelő bővítményeket, gyűjtőfogalmakat nem használ, időben tájékozódni nem képes. Érdemjegyes értékelés 4-6. osztály Jeles A tanult témakörökben fogalmi ismerete megfelelő, beszédkészsége jó. Képességeinek szintjén időbeni tájékozódása megfelelő. Jó A tanult témakörökben fogalmi ismerete megfelelő, beszéde érthető. Képességeinek szintjén irányítással tájékozódik az időben. Közepes A tanult témakörökben fogalmi ismerete hiányos, beszéde nehezen érthető. Képességeinek szintjén segítséggel tájékozódik az időben. Elégséges A tanult témakörökben fogalmi ismerete nagyon hiányos, beszéde nehezen érthető. Sok segítséggel is nehezen tájékozódik az időben. Elégtelen A tanult témakörökben fogalmi ismerete, időbeni tájékozódása nem alakult ki. Beszéde nehezen érthető. Társadalmi ismeretek és gyakorlatok 7-8. osztály Jeles Fokozódó önállósággal használja saját és környezete adatait. A szolgáltató- és közintézmények funkcióit ismeri. Ismeretei vannak Magyarországról és a lakhelyéről. Jó Irányítással használja saját és környezete adatait. Irányított helyzetben beszámol a szolgáltató-
és
közintézményekről
tanult
ismereteiről.
Elemi
ismeretei
vannak
Magyarországról és a lakhelyéről. Közepes Segítségadás mellett részben használja saját és környezete adatait. Felnőtt segítséggel, hiányosan ad számot a szolgáltató- és közintézményekről tanult ismereteiről. Elemi ismeretei hiányosak Magyarországról és a lakhelyéről.
90
Elégséges Saját
és
környezete
adatainak
használatában
bizonytalan.
A
szolgáltató-
és
közintézményekről részlegesen, és hiányosan vannak ismeretei. Elemi ismeretei nagyfokban hiányosak Magyarországról és a lakhelyéről. Önmagához képest fejlődött. Elégtelen Saját és környezete adatait nem ismeri. A szolgáltató- és közintézményekről, Magyarországról és a lakhelyéről ismeretei nem alakultak ki. Életvitel és gondozási ismeretek Kiválóan teljesített 3. osztály. Öltözködés és étkezés részterületein önálló. Szűkebb környezetében jól tájékozódik. 4. osztály: Öltözködésben és étkezésben egyre önállóbb. Egyszerű házimunka részfeladatait irányítással jól ellátja. 5. osztály: Öltözködésben, házimunkában és egyszerű kézimunka végzésében egyre önállóbb. 6. osztály: Személyes ellátásában egyre önállóbb. Egyszerű kézimunka, házimunka részfeladatait egyre önállóbban végzi. 7. osztály: Személyes ellátásában és egyszerű házimunka végzésében igényesség és egyre nagyobb önállóság jellemzi. 8. osztály: Személyes ellátásában igényesség és egyre nagyobb önállósság jellemzi. Egyszerű munkafolyamatokat egyre önállóbban elvégez. Jól teljesített 3. osztály: Öltözködés és étkezés részterületein kis segítséget igényel. Szűkebb környezetében kevés irányítással tájékozódik. 4. osztály: Öltözködésben önálló. Egyszerű házimunka részfeladatait irányítással ellátja. 5. osztály: Öltözködésben önálló. Házimunkában és egyszerű kézimunka végzésében kevés segítséggel egyre önállóbb. 6. osztály: Személyes ellátásában kis segítség mellett egyre önállóbb. Egyszerű kézimunka, házimunka részfeladatait kevés irányítással egyre önállóbban végzi. 7. osztály: Személyes ellátásában és egyszerű házimunka végzésében irányítás mellett egyre nagyobb önállóság jellemzi. 8. osztály: Személyes ellátásában kevés segítséggel igényesség és egyre nagyobb önállósság jellemzi. Egyszerű munkafolyamatokat egyre önállóbban elvégez. 91
egfelelően teljesített 3. osztály: Öltözködés és étkezés részterületein fokozott irányítást igényel. Szűkebb környezetében irányítással tájékozódik. 4. osztály: Önkiszolgálásban segítséget igényel. Egyszerű házimunka részfeladatait fokozott irányítással ellátja. 5. osztály: Öltözködésben segítséget igényel , házimunkában és egyszerű kézimunka végzésében állandó segítséggel tevékenykedik. 6. osztály: Személyes ellátásában állandó irányítás mellett részt vesz. Egyszerű kézimunka, házimunka részfeladatait fokozott irányítással elvégzi. 7. osztály: Személyes ellátásában állandó felügyeletet igényel. Egyszerű házimunkában irányítás mellett egyre nagyobb mértékben részt vesz. 8. osztály: Személyes ellátásában állandó segítség mellett és egyre nagyobb mértékben vesz részt. Egyszerű munkafolyamatokat állandó felügyelettel elvégez. Felzárkóztatásra szorul 3. osztály: Öltözködés és étkezés területén nagyfokú megsegítést igényel, önálló kezdeményezése nincs. 4. osztály: Önkiszolgálásban fokozott megsegítésre szorul. Egyszerű házimunka végzésében önálló kezdeményezése nincs. 5. osztály: Öltözködésben, házimunkában és egyszerű kézimunka végzésében önálló kezdeményezése nincs. 6. osztály: Személyes ellátásában állandó segítséget igényel. Egyszerű kézimunka, házimunka elvégzésében önálló kezdeményezése nincs. 7. osztály: Személyes ellátásában állandó segítséget igényel. Egyszerű kézimunka, házimunka elvégzésében önálló kezdeményezése nincs. 8.
osztály:
Személyes
ellátásában
állandó
segítséget
igényel.
Egyszerű
munkafolyamatokban önálló kezdeményezése nincs. Önkiszolgálás Kiválóan teljesített 1. osztály: Személyes szükségleteit jelzi, öltözködés-étkezés során segítséggel ellátja magát. 2. osztály: Személyes szükségleteit jelzi, öltözködés-étkezés során kis segítséggel ellátja magát.
92
Jól teljesített 1. osztály: Személyes szükségleteit felszólításra jelzi. Öltözködés-étkezés során segítség mellett együttműködő. 2. osztály: Személyes szükségleteit felszólításra jelzi. Öltözködés-étkezés során kis segítség mellett együttműködő. Megfelelően teljesített 1. osztály: Személyes szükségleteit felszólításra jelzi. Öltözködés-étkezés során segítség mellett együttműködése kialakulóban. 2. osztály: Személyes szükségleteit felszólításra jelzi. Öltözködés-étkezés során segítség mellett együttműködése egyre jobban megnyilvánul. Felzárkóztatásra szorul 1. osztály: Személyes szükségleteit nem mindig jelzi. Öltözködés-étkezés során segítség mellett együttműködése még nem megfelelő. 2. osztály: Személyes szükségleteit nem mindig jelzi. Öltözködés-étkezés során segítség mellett együttműködése még nem megfelelő. Játékra nevelés Kiválóan teljesített 1. osztály: Életkorának megfelelő játéktárgyakat irányítás mellett rendeltetésszerűen használ. 2.
osztály:
Életkorának
megfelelő
játéktárgyakat
rendeltetésszerűen
használ.
Játékszabályokat irányítással betart. Jól teljesített 1.
osztály:
Életkorának
megfelelő
játéktárgyakat
irányítás
és
segítség
mellett
rendeltetésszerűen használ. 2. osztály: Életkorának megfelelő játéktárgyakat irányítás mellett rendeltetésszerűen használ. Játékszabályokat irányítással betart. Megfelelően teljesített 1. osztály: Életkorának megfelelő játéktárgyakat irányítás és segítség mellett egyre inkább rendeltetésszerűen használ. 2.
osztály:
Életkorának
megfelelő
játéktárgyakat
irányítás
és
segítség
rendeltetésszerűen használ. Játékszabályokat segítséggel egyre jobban betart.
93
mellett
Felzárkóztatásra szorul 1. osztály: Játéktevékenysége irányítás és segítségadás mellett még kialakulatlan. 2. osztály: Játéktevékenysége irányítás mellett még kialakulatlan. Ábrázolás-alakítás Kiválóan teljesített 3. osztály: Egyszerű anyagokból segítséggel tárgyakat formáz. Eszközhasználata egyre biztosabb. 4. osztály: Tárgyakat irányítással- több tulajdonság szerint válogat, képbe rendez, alapszíneket megnevezi. Eszközhasználata egyre biztosabb. 5. osztály: Együttműködéssel egyszerű képeket alkot. Irányítással egyszerű technikákat alkalmaz. 6. osztály: Együttműködéssel képeket, többféle technikával létrehoz. Eszközhasználata készségszintű. 7. osztály: Együttműködéssel képeket többféle technikával létrehoz. Eszközhasználata készségszintű. Néhány népművészeti alkotást felismer. 8.
osztály:
Irányítással
egyszerű
vizuális
ábrázolásra
képes.
Eszközhasználata
készségszintű. Néhány népszokást ismer. Jól teljesített 3. osztály: Egyszerű anyagokból irányítással egyre biztosabban tárgyakat formáz. Eszközhasználata egyre biztosabb. 4. osztály: Tárgyakat irányítással- és egyre biztosabban több tulajdonság szerint válogat, képbe rendez, alapszíneket megnevezi. Eszközhasználata egyre biztosabb. 5. osztály: Együttműködéssel egyre biztosabban egyszerű képeket alkot. Irányítással egyre biztosabban egyszerű technikákat alkalmaz. 6. osztály: Együttműködéssel egyre biztosabban képeket, több technikával létrehoz. Eszközhasználata egyre biztosabb. 7. osztály: Együttműködéssel egyre biztosabban képeket több technikával létrehoz. Eszközhasználata egyre biztosabb. Néhány népművészeti alkotást segítséggel felismer. 8. osztály: Irányítással és segítséggel egyszerű vizuális ábrázolásra képes. Eszközhasználata egyre biztosabb. Néhány népszokást ismer.
94
Megfelelően teljesített 3. osztály: Egyszerű anyagokból irányítással egyre biztosabban tárgyakat formáz. Eszközhasználatában sok segítséget igényel. 4. osztály: Tárgyakat irányítással és sok segítséggel több tulajdonság szerint válogat, képbe rendez, alapszíneket segítséggel megnevez. Eszközhasználatában sok segítséget igényel. 5. osztály: Együttműködéssel és irányítással egyszerű képeket alkot. Irányítással és sok segítséggel egyre biztosabban egyszerű technikákat alkalmaz. 6. osztály: Együttműködéssel és irányítással egyre biztosabban képeket, több technikával létrehoz. Eszközhasználatában sok segítséget igényel. 7. osztály: Együttműködéssel egyre biztosabban képeket több technikával létrehoz. Eszközhasználatában sok segítséget igényel. Segítséggel néhány népművészeti alkotást felismer. 8.
osztály:
Irányítással
és
segítséggel
egyszerű
vizuális
ábrázolásra
képes.
Eszközhasználatában sok segítséget igényel. Néhány népszokást ismer. Felzárkóztatásra szorul 3. osztály: Egyszerű anyagokból még nem képes, tárgyakat formázni. Eszközhasználatra segítségadás mellett sem képes. 4. osztály: Tárgyakat több tulajdonság szerint még nem képes válogatni, alapszíneket hiányosan ismeri. Egyszerű képeket segítségadás mellett sem képes alkotni. 5. osztály: Egyszerű képeket segítségadás mellett sem képes alkotni. Eszközhasználata nem alakult ki. 6. osztály: Egyszerű képeket segítségadás mellett sem képes alkotni. Eszközhasználata még nem alakult ki. 7. osztály: Egyszerű formázási és képalkotási munkafolyamatot nem képes elvégezni. 8. osztály: Egyszerű ábrázolásra még nem képes. Eszközhasználata még nem alakult ki. Ének-zene ritmusfejlesztés Kiválóan teljesített 3. osztály: Segítséggel verset-gyermekdalt ritmussal kísér, közös játékban részt vesz. 4. osztály: Egyszerű ritmust segítséggel letapsol. Egyszerű ritmus hangszereket ismer, néhányat segítséggel megszólaltat. 5. osztály: Segítséggel egyszerű ritmust letapsol, tempógyakorlatot elvégez. Szituációs játékokban irányítással szerepet vállal. 95
6. osztály: Irányítással bekapcsolódik versek-dalok mozgásos játékos megjelenítésébe. Irányítással egyszerű ritmushangszert megszólaltat. 7. osztály: Zenét irányítás mellett figyelmesen hallgat. Egyszerű ritmust irányítással ritmushangszeren utánoz. 8. osztály: Hallás után a tanult gyermek és népdalokat irányítással elénekli. Segítséggel egyszerű ritmust ritmuskártyáról letapsol. Jól teljesített 3. osztály: Segítséggel és irányítással verset-gyermekdalt ritmussal kísér, közös játékban egyre inkább részt vesz. 4. osztály: Egyszerű ritmust segítséggel és irányítással letapsol. Egyszerű ritmus hangszereket ismer, néhányat segítséggel megszólaltat. 5. osztály: Segítséggel és irányítással egyszerű ritmust letapsol, tempógyakorlatot megkísérel elvégezni. Szituációs játékokban irányítással szerepet vállal. 6. osztály: Irányítással egyre inkább bekapcsolódik versek-dalok mozgásos játékos megjelenítésébe. Irányítással egyszerű ritmushangszert megszólaltat. 7. osztály: Zenét irányítás mellett egyre figyelmesebben hallgat. Egyszerű ritmust irányítással ritmushangszeren utánoz. 8. osztály: Hallás után a tanult gyermek és népdalokat irányítással egyre önállóbban elénekli. Segítséggel egyszerű ritmust ritmuskártyáról letapsol. Megfelelően teljesített 3. osztály: Folyamatos segítség és irányítás mellett verset-gyermekdalt ritmussal kísér, közös játékban egyre inkább részt vesz. 4. osztály: Egyszerű ritmust folyamatos segítséggel és irányítással letapsol. Egyszerű ritmus hangszereket ismer, néhányat közvetlen segítséggel megszólaltat. 5.
osztály:
Folyamatos
segítséggel
és
irányítással
egyszerű
ritmust
letapsol,
tempógyakorlatot megkísérel elvégezni. Szituációs játékokban folyamatos irányítással szerepet vállal. 6. osztály: Folyamatos irányítással egyre inkább bekapcsolódik versek-dalok mozgásos játékos megjelenítésébe. Közvetlen irányítással egyszerű ritmushangszert megszólaltat. 7. osztály: Zenét irányítás mellett egyre hosszabb ideig hallgat. Egyszerű ritmust folyamatos irányítással ritmus hangszeren utánoz. 8. osztály: Hallás után a tanult gyermek és népdalokat folyamatos irányítással elénekli. Folyamatos segítséggel egyszerű ritmust ritmuskártyáról letapsol. 96
Felzárkóztatásra szorul 3. osztály: Verset-gyermekdalt ritmussal kísérni még nem tud, közös játékba még nem vonható be. 4. osztály: Egyszerű ritmust hibásan tapsol le, ritmushangszert még nem tud megszólaltatni. 5. osztály: Egyszerű ritmust hibásan tapsol le, szituációs játékokba még nem vonható. 6. osztály: Folyamatos irányítás mellett sem kapcsolódik be versek-dalok mozgásos játékos megjelenítésébe. Egyszerű ritmushangszert nem képes megszólaltatni. 7. osztály: Zenét irányítás mellett egyre figyelmesebben hallgat. Egyszerű ritmust irányítással ritmus hangszeren még nem tud leutánozni. 8. osztály: Irányítással a tanult gyermek és népdalokat részben elénekli. Segítséggel egyszerű ritmust ritmuskártyáról még nem tud letapsolni. Mozgásnevelés Kiválóan teljesített 3. osztály: Bemutatás után egyszerű alapmozgásokat és járásmódokat leutánoz. Sorversenyben irányítással részt vesz. 4. osztály I. félév: Utánzással testhelyzeteket létrehoz, járásmódokat, alapmozgásokat végrehajt. Egyszerű játékszabályok betartására törekszik. Jól teljesített 3. osztály: Bemutatás után egyszerű alapmozgásokat és járásmódokat leutánoz. Sorversenyben irányítással egyre kitartóbban részt vesz. 4. osztály I. félév: Utánzással és segítséggel testhelyzeteket létrehoz, járásmódokat, alapmozgásokat segítségadás mellett végrehajt. Egyszerű játékszabályok betartására törekszik. Megfelelően teljesített 3. osztály: Bemutatás után egyszerű alapmozgásokat és járásmódokat leutánoz. Sorversenyben esetenként irányítással részt vesz. 4. osztály I. félév: Utánzással testhelyzeteket létrehoz, járásmódokat, alapmozgásokat sok segítséggel végrehajt. Egyszerű játékszabályokat részlegesen tartja be. Felzárkóztatásra szorul 3. osztály: Bemutatás után egyszerű alapmozgásokat és járásmódokat kis hibával leutánoz. Sorversenybe nem kapcsolódik be vagy nem képes alkalmazkodni a szabályokhoz. 4. osztály I. félév: Utánzással testhelyzeteket kis hibával létrehoz, járásmódokat, alapmozgásokat sok segítséggel végrehajt. Egyszerű játékszabályokat részlegesen tart be. 97
Érdemjegyes értékelés
4. osztály végétől- 6. osztályig
Jeles A Begyakorolt
alapmozgásokat,
testhelyzeteket,
testrészekkel
végzett
gyakorlatokat
végzett
gyakorlatokat
megfelelően kivitelez. Játékos versenyekbe jól bevonható. B Begyakorolt
alapmozgásokat,
testhelyzeteket,
testrészekkel
sérültsége fokához mérten megfelelően kivitelez. Játékos versenyekbe jól bevonható. Jó Begyakorolt
alapmozgásokat,
testhelyzeteket,
testrészekkel
végzett
gyakorlatokat
végzett
gyakorlatokat
irányítással kivitelez. Játékos versenyekbe bevonható. Közepes Begyakorolt
alapmozgásokat,
testhelyzeteket,
testrészekkel
segítségadás mellett kivitelez. Játékos versenyekbe esetenként bevonható. Elégséges Begyakorolt
alapmozgások,
testhelyzetek,
testrészekkel
végzett
gyakorlatok
kivitelezésében együttműködő. Játékos versenyekbe esetenként vonható be. Elégtelen Begyakorolt
alapmozgások,
testhelyzetek,
testrészekkel
végzett
gyakorlatok
kivitelezésében nem együttműködő. Játékos versenyekbe nem vonható be. Testnevelés 7- 8. osztály Jeles Térbeli tájékozódása jó, alap és labdagyakorlatokat huzamosabb ideig jól elvégez. Sportjátékok szabályait igyekszik betartani. Jó A Térbeli tájékozódása irányítás mellett megfelelő, alap és labdagyakorlatokat elvégez. Sportjátékok szabályait irányítás mellett betartja. B Térbeli tájékozódása irányítás mellett megfelelő, alap és labdagyakorlatokat sérültsége fokához mérten elvégez. Sportjátékok szabályait irányítás mellett betartja. 98
Közepes Térben tájékozódni segítségadással képes, alap és labdagyakorlatok elvégzéséhez felnőtt közreműködésére van szüksége. Sportjátékok szabályait nagyfokú segítség mellett tartja be. Elégséges Térbeli tájékozódási feladatok, alapmozgások és labdával végzett gyakorlatok közben együttműködő az őt segítő felnőttel. Egyszerű sportjátékokba bevonható. Önmagához képest fejlődött. Elégtelen Térbeli tájékozódási feladatok, alapmozgások és labdagyakorlatok végzésébe valamint sportjátékokba nem vonható be. Környezet és egészségvédelem 5-8. osztály Jeles Az emberi test felépítését és működését, az egészség és betegség fogalmát jól ismeri. Képes tájékozódni környezete élővilágában, felismeri a környezetkárosító hatásokat. Jó Az emberi test felépítéséről és működéséről, az egészség és betegség fogalomkörében tanultakról irányítással számot ad. Irányítás mellett tájékozódik környezete élővilágában, felismeri a környezetkárosító hatásokat. Közepes Az emberi test felépítéséről és működéséről, az egészség és betegség fogalomkörében tanultakról és segítségadással részben számot ad. Felnőtt közreműködésével tájékozódik környezete élővilágában, részleges ismeretekkel rendelkezik a környezetkárosító hatásokról. Elégséges Az emberi test felépítéséről és működéséről, az egészség és betegség fogalomkörében tanultakról nagyfokú segítségadással hiányosan ad számot. Felnőtt közreműködésével is nehezen tájékozódik környezete élővilágában, részleges ismeretekkel rendelkezik a környezetkárosító hatásokról. Önmagához képest fejlődött. Elégtelen Állandó segítségadás mellett sem tud számot adni az emberi test működésérő, ill. környezete élővilágáról.
99
Informatika Kiválóan teljesített 5. osztály: Érdeklődik a számítógép perifériás egységei, és működése iránt. A billentyűzetet és az egeret kis segítséggel kezeli. Növekvő önállósággal tájékozódik a könyvtárban. 6. osztály: A mappa létrehozásában jártas, fájlműveleteket végrehajt. Ismeri a billentyűk funkcióit, minta után kis segítséggel tud rövid szöveget létrehozni. Képességfejlesztő programokat segítséggel kezeli. Rendszeresen látogatja a könyvtárat, érdeklődő. 7. osztály: Minta után tud rövid szöveget írni, segítséggel adott formátumú szöveget létrehoz, alkalmazza a kijelölést, másolást, kivágást, törlést. Szeret könyvtárba járni. 8. osztály: Kis segítséggel adott formájú szöveget megír, formáz, kinyomtat. Tájékozott az internetes böngészők, keresőprogramok használatában. Igényli és igénybe veszi a könyvtár szolgáltatásait. Jól teljesített 5. osztály: Érdeklődik a számítógép perifériás egységei, és működése iránt. Segítségnyújtás mellett a billentyűzetet és az egeret kezeli. Segítséggel tájékozódik a könyvtárban. 6. osztály: A mappa létrehozásában rendelkezik ismeretekkel, fájlműveleteket segítséggel végrehajt. Ismeri a billentyűk funkcióit, minta után segítséggel tud rövid szöveget létrehozni. Képességfejlesztő programokat segítséggel kezeli. Rendszeresen látogatja a könyvtárat. 7. osztály: Minta után tud rövid szöveget írni, segítséggel adott formátumú szöveget létrehoz, próbálja alkalmazni a kijelölést, másolást, kivágást, törlést. Érdeklődő a könyvtárban. 8. osztály: Segítségnyújtás mellett adott formájú szöveget megír, kinyomtat. Tájékozódik az internetes böngészők, keresőprogramok használatában. Igénybe veszi a könyvtár szolgáltatásait. Megfelelően teljesített 5. osztály: Segítségnyújtás mellett is nehezen tudja használni a billentyűzetet, egeret. Akarata, igyekezete az órán megfigyelhető. Érdeklődést mutat a könyvek iránt. 6. osztály: Ismeri a billentyűk funkcióit,az egér használatában segítséget igényel. Képességfejlesztő programokkal segítségnyújtás mellett szívesen dolgozik. Segítséggel tájékozódik a könyvtárban.
100
7. osztály: Segítségnyújtás mellett a billentyűzetet és az egeret kezeli. Minta után rövid szöveget sok segítséggel leír. A játék és oktató programok kezelésében igyekszik. Fokozódó önállósággal tájékozódik a könyvtárban. 8. osztály: Segítségnyújtás mellett, minta után szöveget megír, kinyomtat. Az internetes böngészők, keresőprogramok használatában igényli a segítséget. Fokozódó önállósággal tájékozódik a könyvtárban. Felzárkóztatásra szorul 5-6-7-8. osztály: Nem sikerült felkelteni érdeklődését a számítógép iránt. Megtagadja a feladatok végzését. A könyvtár használatot nem érzi szükségesnek. 18.2.7. A napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanulók számára fejlesztő foglalkoztató tagozaton délután 16 óráig szervezzük meg a napközi otthonos ellátást. A délután folyamán a tantárgyak anyagát gyakorolják oldottabb, játékosabb helyzetekben, írásbeli feladatok elkészítése mellett szóbeli és cselekvésbe ágyazott ismeret megerősítés történik A gyakorlás kiterjed a kultúrtechnikai tantárgyak ismeretanyagára, kiemelten az olvasásírás-számolás készségeinek fejlesztésére. A halmozottan sérültek csoportjának iskolaotthonos rendszerű órarendet alakítottunk ki. Ez a tanulásszervezési forma a tanulók napi terhelésének elosztását szolgálja, a kultúrtechnikai tantárgyak közé foglalkozási órákat építettünk, melyen a beszédkészség, a manipulációs készség, a szocializációs készség az önkiszolgálás készségének erősítése a fő célunk. Egyszerű írásbeli és szóbeli feladatok elvégzését tervezzük a foglalkozási órákra.
18.2.8. A továbbhaladás feltételei Magasabb osztályfokra lépés feltételei A tanuló az adott évfolyamra megállapított minimum követelmény teljesítésével léphet a következő osztályfokra. Amennyiben a tanuló a tantervi követelményeket nem képes teljesíteni, úgy a Szakértői Bizottság kontrollvizsgálatát kérjük képességei felméréshez, illetve évfolyamismétlésre utasítjuk. Értelmileg akadályozott tanulóinknál az évfolyam ismétlés hosszú évek gyakorlatában alig vagy egyáltalán nem fordult elő. 101
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA 1-8. évfolyam Tartalom
Az évfolyamok óraszámai
1. Olvasás-írás előkészítése 2 Olvasás-írás elemei 0 Beszédfejlesztés és környezetismeret 4 Társadalmi ismeretek és gyakorlatok 0 Számolás-mérés előkészítése 2 Számolás-mérés elemei 0 Önkiszolgálás 2 Életvitel és gondozási ismeretek 0 Ábrázolás-alakítás 3 Ének-zene ritmusfejlesztés 2 Játékra nevelés 2 Mozgásnevelés 3 Testnevelés 0 Környezet- és egészségvédelem 0 Informatika Kötelező óraszám 20
2. 2 0 4 0 2 0 2 0 3 2 2 3 0 0
3. 0 4 4 0 0 4 0 2 2 1 0 3 0 0
20
20
4. 0 4 4 0 0 4 0 3 3 1,5 0 3 0 0
5. 0 4 3 0 0 4 0 3 2 1,5 0 3 0 1 1 22,5 22,5
6. 0 4 3 0 0 4 0 3 2 1,5 0 3 0 1 1 22,5
7. 0 4 0 4 0 4 0 5 2 1 0 0 3 1 1 25
8. 0 4 0 4 0 4 0 5 2 1 0 0 3 1 1 25
Rehabilitációs órák Tartalom Logopédia Gyógytorna
Az évfolyamok óraszámai 1. 2. 3. 4. 5. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
6. 1 1
7. 1 1
8. 1 1
Összesített heti óraterv TANULÓCSOPORTOK ÓRÁI Heti kötelező tanóra Habilitációs, rehabilitációs óra Napközi – foglalkozási órák Tanórán kívüli tevékenységek
ÉVFOLYAMOK 1. 2. 20 20 2 2 15 15 18 18
3. 20 2 15 18
4. 21 2 14 17
5. 22,5 2 12,5 15,5
6. 22,5 2 12,5 15,5
7. 25 2 10 13
8. 25 2 10 13
A 2013-2014 tanévtől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre pedagógiai célú rehabilitációs órák a KNT törvény 6. mellékletének megfelelően.
102
A tantárgyak megnevezései és óraszámai 2013-2014 tanévtől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek
Tantárgy Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret
Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4+1* 4+1* 4+1* 4 4 4 5 5 2 2 3 3 4 4 2+1* 2+1* 2 2 2+1* 2+2* 3+2* 3+2* 3+1* 3+1* 2+1* 2+1* 2+1* 2 1 1 2 2 2+1* 2+1* 2
2+1* 2+1* 2+1* 3+2* 3+2* 1
2 3
5 3 25
2 3
5 3 25
2 2
5 3 25
*-gal jelölt plusz órák a szabadon tervezhető órakeret terhére.
103
1
2 2 2 2+1* 2+1* 2+1*
5 4 26
5 4 28
2
2
2 2
2 2
1
1
5 4 31
5 4 31
5 4 28
Rehabilitációs órák Halmozottan sérült csoport Tartalom
Az évfolyamok óraszámai 1. 2. 3. 4. 5. 4 4 4 4 4 6 6 6 6 6
Logopédia Gyógytorna Összesített heti óraterv Halmozottan sérült csoport TANULÓCSOPORTOK ÓRÁI Heti kötelező tanóra Habilitációs, rehabilitációs óra Nem kötelező, választható tanóra /szakkörök, tehetséggondozás/ Napközi – foglalkozási órák Tanórán kívüli tevékenységek
ÉVFOLYAMOK 1. 2. 20 20 10 10
Egyéni foglalkozás 2004. szept. 1. 2005. szept. 1. 2006. szept. 1. 2007. szept. 1 2008. szept. 1. 2009. szept. 1. 2010. szept. 1.
6% 7% 8% 9% 10% 11% 12%
10 10
10 10
6. 4 6
7. 4 6
8. 4 6
3. 20 10
4. 22,5 10 3
5. 22,5 10 3
6. 22,5 10 3
7. 25 10 3
8. 25 10 3
10 10
4,5 7,5
4,5 7,5
4,5 7,5
2 5
2 5
ÉVFOLYAMOK 1. 2. 3. 1,2 1,2 1,2 1,4 1,4 1,4 1,6 1,6 1,6 1,8 1,8 1,8 2 2 2 2,2 2,2 2,2 2,4 2,4 2,4
4. 1,35 1,575 1,8 2,025 2,25 2,475 2,7
5. 1,35 1,575 1,8 2,025 2,25 2,475 2,7
6. 1,35, 1,575 1,8 2,025 2,25 2,475 2,7
7. 1,5 1,75 2 2,25 2,5 2,75 3
8. 1,5 1,75 2 2,25 2,5 2,75 3
Össz 11,85 13,825 15,8 17,775 19,75 21,725 23,7
A 2013-2014 tanévtől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre pedagógiai célú rehabilitációs órák a KNT törvény 6. mellékletének megfelelően. A témakörök tartalmi feldolgozásánál valamint a tanulókkal szemben alkalmazott követelményeknél megjelenő tevékenységi szintek magyarázata: Együttműködéssel: A tevékenységek közben passzív közreműködő, nem ellenkezik, mozdulataival igyekszik segíteni. Segítséggel: A tevékenysége végzések közben a felnőtt aktív közreműködésére, segítségére, támogatására van szükség. Részfolyamatokat önállóan is elvégez. Irányítással: Felnőtt felügyelete mellett, szóbeli útmutatás, tanácsadás vagy nonverbális jelek mellett végzi a tevékenységet. Önállóan: A felnőtt jelenlétében végzett tevékenység, de nincs verbális útmutatás. 104
18.3. AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK ISKOLAI FEJLESZTÉSE 18.3.1. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai A tanulók iskolai fejlesztését a szociális-kommunikációs készségek fejlesztése és a rugalmas viselkedésrepertoár kialakítása határozza meg. Iskoláskorban is folytatni kell a korai fejlesztésben és óvodai nevelés során alkalmazott autizmus specifikus fejlesztést. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai módosításokkal, az autizmussal élő tanulók szükségleteinek megfelelően, egyeznek meg a NAT-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal. A módosításokat a helyi tantervben és egyéni fejlesztési
tervekben
kell
meghatározni
a
gyermekek
egyéni
szükségleteinek,
fejleszthetőségének megfelelően. Az autizmus spektrum zavar tüneti szinten megjelenő formája rendkívül változatos, de a sérülés azonos jellege miatt meghatározhatók közös szükségletek és egységes módszertani alapok. Tanulóinknál számolni kell azzal, hogy a NAT kulcskompetenciáihoz rendelt tudások elsajátításához hosszabb időtartamot szükséges biztosítani. Nagy hangsúlyt kell helyezni a fejlesztés során az önismeret, társas viselkedés, a spontán, funkcionális, rugalmas kommunikáció, egészségnevelés és munkakészségek tanítására. A tananyag elsajátítatása autizmus-specifikus módszerekkel és eszközökkel valósul meg. 18.3.2. Az autista tanulók fejlesztési igényeinek és lehetőségeinek összhangja Az autizmussal élő tanulóra legjellemzőbb
a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit,
a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció,
az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofi
a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás.
A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek.
105
Az
autisztikus
szindrómák
gyakran
társulnak
egyéb
problémákkal,
melyek
a
következőképpen csoportosíthatók:
értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar
beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar
viselkedésproblémák, pl. heteroagresszió, autoagresszió.
A tanulók szükségletei A tanulók szükségleteit típusos erősségeik és nehézségeik határozzák meg. A tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű speciális tulajdonságok:
a
másik
személy
szándékának,
érzéseinek,
érzelmeinek,
gondolatainak,
szempontjának (pl. az információ átadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya, legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint számára a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat a tárgyaktól megkülönböztesse,
a szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes hiánya, és hogy a tanulóknak nagyon kevés, vagy szokatlan dolog okoz örömöt,
a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd emocionális, szociális sajátosságai, mint pl. a hanghordozás,
az egyenetlen képesség-profil: pl. ismeretek és önellátás, vagy mechanikus és személyes memória közötti szakadékszerű különbségek,
belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban.
A fenti problémák következménye, hogy a szociális-kommunikációs kontextusban zajló tanulás akadályozott, ezért az autizmussal élő gyermekek számára a világról való megértés keretéül elsősorban nem a személyek közötti kapcsolatok szolgálnak. A tanulók nevelésében, oktatásában, fejlesztésében résztvevő gyógypedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek oldaláról szükséges az elfogadás, tolerancia, empátia és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte, a megfelelő autizmus-specifikus képzettség. A gyógypedagógus egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni 106
haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz, egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel. Az autizmussal élő tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A családok igényei A gyógypedagógiai tanárok érzékenyen vegyék tekintetbe az autizmussal élő gyermeket nevelő család szempontjait, lehetőséget adva az együttműködésre. Az egyéni szükségletekhez szabott fejlesztési terv kidolgozásakor maximálisan vegyék figyelembe a család rövid és hosszú-távú elképzeléseit. Minden szülő számára fontos, hogy konkrét segítséget kapjon olyan otthoni és családon kívüli nevelési helyzetek megoldására, mint az önálló tevékenykedésre való szoktatás, önkiszolgálással kapcsolatos készségek kialakítása, változások elfogadtatása, a társas viselkedés
szabályainak
tanítása,
súlyos
viselkedésproblémák
(heteroagresszió,
autoagresszió) kezelése. Az iskolai képzés során alakuljanak ki olyan készségek, képességek, melyek segítik a felnőttkori társadalmi beilleszkedést. A szülők segítséget várhatnak abban, hogy megfelelő terápiás illetve nevelési-oktatási módszert válasszanak gyermekük számára. Ennek feltétele, hogy a gyógypedagógusok szakmailag felkészültek legyenek. Az autista tanulók speciális szükségleteinek megfelelő teljes körű ellátás személyi feltételei Az autista tanulók speciális szükségleteinek megfelelő teljes körű ellátás rendkívül költséges, elsősorban az egyéni fejlesztés szükségessége miatt, és mert csak kis létszámú csoportok szervezhetőek melyekben, egy időben minimálisan két szakember jelenléte szükséges. A gyógypedagógus és a gyógypedagógiai asszisztens egyaránt rendelkezzen autizmus-specifikus képzettséggel.
107
18.3.3. A speciális fejlesztés szervezési feltételei A fejlesztés formái: speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában A speciális csoport sajátosságai: o gyermeklétszám: optimális esetben 4-5 fő o felnőtt létszám: egy időben minimálisan 2 ill. 3 speciálisan képzett (gyógypedagógus és gyp. asszisztens) felnőtt jelenléte szükséges, amely függ a csoport összetételétől és a viselkedésproblémák gyakoriságától és súlyosságától. o a csoport beindításakor a gyermekeket lehetőség szerint egyenként, kétszemélyes helyzetben, fokozatosan növelt időben kell beszoktatni a csoportjába A beszoktatásakor figyelembe kell venni, hogy járt-e a tanuló előzően gyermekközösségbe, óvodába és mennyi időt töltött ott. Egy-egy tanuló beszoktatása előtt a csoportot alkalmassá kell tenni az új tanuló fogadására. Amennyiben a csoport nem válik alkalmassá az új tanuló befogadására, nem biztosítja a fejlődés lehetőségét, a tanuló számára másik csoportot kell keresni. o a csoport homogenitására - a felvett gyermekek mért képességei, fejlettségi szintje és testi-fizikai adottságai figyelembevételével – törekedni kell A fejlődésük során mutatott szórás további csoportbontást tehet szükségessé az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint, egyénileg mérlegelve. 18.3.4. Nevelési-oktatási célok A nevelési-oktatási célokat a tanulók szükségletei és a helyi igények határozzák meg. a) A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. b) Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív képességek deficitjének autizmus-specifikus, egyénre szabott módszerekkel való kompenzálása. A fejlődésben elmaradt készségek habilitációs (normalizációs célú) fejlesztése, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével való tanítása. Cél a tanuló által lehető legmagasabb, optimális fejlettségi szint elérése. 108
c) A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához. Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család életébe való beilleszkedésre. d) A testi egészség megóvása, az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése. e) Általános
emberi
értékek,
társadalmi
elvárások,
szülőföldünk
kultúrája,
hagyományai képességszintnek megfelelő ismertetésével a felnőttkori szociális adaptáció segítése. f) Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát. 18.3.5. A nevelés és oktatás feladatai a) A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása a következő területeken: Elemi pszichoszomatikus funkciók Szenzomotoros képességek Szociális képességek Kommunikációs képességek Kognitív képességek b) A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése. c) A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenykedés feltételeként. d) Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család igényeinek messzemenő figyelembevételével. e) Az eltérő fejlődésmenetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése. f) A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben. g) Az elsajátított ismeretek, képességek bővítése, szinten tartása, általánosítása. h) A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés.
109
18.3.5. Az autizmussal élő tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszai Iskolánkban a gyermekek fejlesztését három szakaszban valósítjuk meg. A szakaszok egymásra épülnek. A fejlesztést minden esetben az első szakaszban kell kezdeni. A fejlesztés üteme, a továbblépés a gyermek képességeitől, értelmi színvonalától, a fejlődés intenzitásától függ. Habilitáció: célja az elemi adaptív viselkedés kialakítása o szociális/kommunikációs képességek célzott fejlesztése o az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása o a sztereotip, inadekvát viselkedés kialakulásának megelőzése, illetve korrigálása o autizmus-specifikus
protetikus,
augmentatív
környezet,
eszközök
és
módszerek/rutinok kialakítása és használatának elsajátítása. Habilitációs csoport – Iskolalátogatási bizonyítványon tájékoztatás a tanuló fejlődéséről, továbbhaladásáról; Előkészítő: célja a szociális-kommunikációs és viselkedésszervezés mellett a kognitív képességek fejlesztése 1., 2. évfolyam - Szöveges értékelés, Minősítés / 1. évfolyam után továbbhaladás a megfelelő változaton („A”, „B”) Iskolai oktatás I. Célja az elsajátított ismeretek általánosítása, bővítése, és a változatos aktivitásokban való minél önállóbb részvétel iskolai, otthoni és iskolán kívüli környezetben 3.- 4. évfolyam – Szöveges értékelés, Minősítés / továbbhaladás a megfelelő változaton („A”, „B”, 3. évfolyam után lehetőség a„C”) 5. – 6. évfolyam – Szöveges értékelés, Minősítés II. Célja a felnőtt korban egyénileg elérhető optimális szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása 7.- 8. évfolyam Szöveges értékelés, Minősítés, Érdemjegy / továbbhaladás felülvizsgálata
110
A fejlesztés elvei Az autizmus következménye olyan deviáns fejlődésmenet, melyben az egyes fejlődési fokok nem feltétlenül épülnek egymásra (pl. a nyelvet használó tanulónál a beszéd kialakulását nem előzi meg a preverbális kommunikáció értése és használata). Az egyes fejlődési területek között lehetnek szakadékszerű különbségek, de a fejlődési szintek között, és azokon belül is egyenetlen a fejlődés. Az eltérő fejlődés kompenzálására inadaptív kognitív stratégiák, viselkedésproblémák alakulnak ki, melyek szakszerű terápiás és oktatási módszerekkel megelőzhetőek illetve korrigálhatóak. A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az egyes tanulók képességstruktúrája formális (pl. pszichológiai vizsgálatok az intelligencia mérésére) és informális felmérésekkel (pl. fejlődési kérdőív és felmérő feladatlapok) ismerhető meg. Az egyénre szabott felmérések funkciói a következők: Az ép gyermek fejlődésmenetéhez hasonlítják az autizmussal élő gyermek fejlődését, melynek mentén kirajzolódnak a tanuló erősségei és gyengébb, illetve hiányzó képességei. Regisztrálja a tanuló önmagához mért fejlődését. A mérés eredménye irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában, a habilitációs területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a tanítási célok fontossági sorrendjét a szülőkkel egyeztetve megállapíthassa a gyógypedagógus. A mérés eredményétől függően korrigálható az egyéni fejlesztési terv, ellenőrizhető a fejlesztés eredményessége. A tervezés rövid, közép- és hosszú-távú. A pedagógiai felméréseket tanévenként legalább háromszor szükséges elvégezni. Fejlesztési területek 1.
A szociális képességek fejlesztése A szociális fejlesztési feladatok között a beilleszkedést közvetlenül elősegítő készségek tanítása (taníthatóságot megalapozó szociális készségek, önmagáról való tudás, kapcsolatteremtés és fenntartás) mellett rendkívül fontos feladat, hogy a gyermek minél tartalmasabban legyen képes eltölteni szabadidejét önálló és társas formában egyaránt.
2.
A kommunikációs képességek fejlesztése A fejlesztés egyik fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a 111
kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autizmussal élő gyermeknél - függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges fontosságú cél tehát az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. E cél megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív kommunikációs rendszerek; metakommunikáció) használatának tanítása szükséges. 3.
Kognitív képességek fejlesztése Az autizmussal élő gyermekek közel 75%-a valamilyen szintű értelmi sérülésben is szenved. Az autizmus-specifikus fejlesztési célok mellett tehát az értelmi szintnek, illetve az egyenetlen képesség-struktúrának megfelelő kognitív fejlesztési célok is szerepet kapnak az oktatás és nevelés során. A fejlesztési célok erőteljesen befolyásolják a szociális és kommunikációs terület fejlesztését is.
4.
A szenzomotoros képességek fejlesztése A szenzomotoros képességek sérülése gyakran megjelenik az autizmusban: a problémák részben a társult fogyatékosságok következményeként jelennek meg, részben az autizmus részjelenségeként. A szenzomotoros képességek fejlesztése minden tantárgyban megjelenik, és különösen nagy szerepet kap az Életvitel és gondozási ismeretek, az Ábrázolás-alakítás és a Mozgásfejlesztés tantárgyakban, valamint a "Tér- idő szervezése" fejlesztő programban. Az alábbiakban az autizmussal élő gyermekeknél leggyakrabban megjelenő fejlesztési feladatokat emeljük ki.
5.
Elemi pszichoszomatikus funkciók fejlesztése Az autizmusban gyakoriak az evéssel, ivással, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos problémák. Ezek részben az általános fejlődési elmaradással magyarázhatók, részben az autizmusból erednek. Ilyen jelenség az azonossághoz való ragaszkodás, mely az élet bármely területén jelen lehet.
A fejlesztés legfontosabb feladatai:
A probléma pontos meghatározása, súlyosságának mérlegelése.
A probléma vizsgálata: Az orvosi okok kizárása, más lehetséges okok felkutatása, meghatározása.
Megoldási stratégiák kidolgozása, kivitelezése.
112
18.3.6. Speciális megközelítés a tanításban Az autizmussal élő gyermekeket fejlesztő csoportokban folyó oktató-nevelő munka az 1 -8. osztályokban a budapesti Autizmus Kutatócsoport által kidolgozott „Tanterv pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) gyermekeket nevelő-oktató általános iskolák számára” tanterv alapján történik. A Habilitációs ill. „C” csoportban a pedagógiai munkát a Pedagógiai program szabályozza. Iskolánkban a tanulók fejlesztését 8-16 óráig végzik a gyógypedagógusok. Az új képességek, készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve. A tanítás kudarca esetén nem feltételezhető, hogy a gyermek szándékosan nem teljesít, el kell hinni, hogy nem képes elvégezni a feladatot. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert gyakran az a látszat, hogy a tanuló „dacból” nem végez el bizonyos feladatokat, melyeket máskor, mással már tudott. Ennek leggyakoribb oka, hogy az autizmussal élő gyermek számára a körülmények legkisebb változása is új helyzetnek minősül, melyben nem képes készségeit, tudását mozgósítani. A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen új mozzanattal. (egy új szín, forma, mozdulat, stb.) Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermek képességeinek megfelelő lehető legnagyobb nagyságú lépésekre kell bontani. A feladatoknak a tanuló szempontjából értelmesnek kell lenniük, ezért az ismereteket lehetőleg abban a kontextusban tanítjuk, melyben a gyermeknek alkalmaznia kell azokat. Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell, melyben funkcionálisak. A fejlesztésben való továbblépéskor csak azokra az ismeretekre, készségekre alapozhatunk, melyeket a tanuló folyamatosan gyakorol. A tanultak folyamatos szinten-tartása szükséges. Egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. Jutalomnak azt tekinthetjük, ami a gyermek számára örömforrás (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, a tárgyaktól a szociális megerősítésig). Törekedni kell arra, hogy a tevékenység önmagában jutalomértékűvé váljon, hogy fokozatosan el lehessen hagyni a külső jutalmakat. Az oktatás nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre, speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek a pályaorientáció szempontjából.
113
A fejlődési egyenetlenség csökkentése azonban elsőbbséget kap a szigetszerű képességek fokozott fejlesztésével szemben. A követelményeket az objektív körülményekből fakadó szükséges dologként kell megjeleníteni.
18.3.7. A fejlesztés speciális módszerei Protetikus környezet kialakítása A környezet térben és időben strukturált, így informálja a tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan, miért, mennyi ideig tegyen, tehet. Beszéd helyett, illetve mellett a gyermek szimbólumszintjének megfelelő vizuális eszközök, információhordozók alkalmazása szükséges (valódi tárgyak, kicsinyített tárgyak, fotók, képek, piktogramok, szóképek, stb.). A tárgyi, fizikai környezet csak a szükséges információkat tartalmazza, segítve ezzel a tanulók figyelmének fenntartását és a megértést. (Zavaróak lehetnek a fény-árnyék viszonyok, felületek, mintázatok, színek, szagok, zajok, felesleges dekoráció, kényelmetlen bútorok, váratlan változások, stb.) A gyógypedagógusok tudatosan tervezik kommunikációjuk minden dimenzióját és számolnak azzal, hogy ők is lehetnek olyan ingerforrás, amely a gyermeket zavarják (pl. sok hangos beszéd, szemüveg, ékszer, mintás, színes ruha, új frizura, illatok, váratlan változás a viselkedésükben). A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor ill. IQ és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon. Az idő, tanítási helyzetek, a tevékenységek gondos, pontos, gyermekek által átlátható strukturálása. Speciális, egyéni motivációs rendszer kialakítása. Augmentatív, vizuálisan segített kommunikációs rendszer. A viselkedésproblémák kezelésében az STAR modell alkalmazása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség gyakorlati alkalmazhatósága. A tanulók számára a speciális szükségleteknek megfelelően egyénre szabottan kell megválasztani a tankönyveket és a taneszközöket. Elengedhetetlen, hogy a gyógypedagógusok saját kezűleg készítsenek taneszközöket. Az egyes tantárgyak tanítása 114
során a mindennapi életben előforduló valóságos tárgyakat kell használni. Fontos szempont, hogy az alkalmazott eszközök biztonságosak legyenek. 18.3.8. A mérés és értékelés formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei A mérés, értékelés és minősítés alapfunkciója az autizmussal élő tanulóknál eltér attól, amely az oktatásban megszokott. A mérések elsősorban diagnosztikus jellegűek. Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a fejlesztés eredményességét, meghatározzák annak további irányát. Az értékelés és minősítés a tananyagban való előrehaladásról szolgál tájékoztatásul, elsősorban a szülők számára. A tanulók énképük és önismeretük fejlesztése érdekében szembesíthetők elért konkrét eredményeikkel. Ez különösen akkor hasznos, ha nincsenek tudatában annak, hogy milyen képességeik, készségeik és ismereteik vannak. Ugyanakkor a gyermekek elért teljesítménye ritkán tudatos törekvés eredménye. Megjelenésük sokszor a természetes érésnek, a jól szervezett környezetnek, tudatosan és lépésről lépésre megtervezett pedagógiai beavatkozásnak és a jól működő motivációs bázisnak köszönhető. Sérülés-specifikus probléma, hogy az értékelés-minősítés közösségi megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája a tanulók számára nem motiváló és információ értékű. A konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzés viszont jól érthető, informatív, ezért az egyéni képességeknek megfelelő szintű értékelési rendszer hatékony az önértékelés, önkontroll kialakításában. A visszajelzés lehetőség szerint pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjon meg a tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb. Az értékelésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e, és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. Ennek mérése az informális pedagógiai felmérések különböző típusai szolgálnak (pl. Fejlődési Kérdőív, megfigyelés). Mind a Habilitációs csoportban, mind az 1-8 évfolyamon (az „A”, a „B” és a „C” változatban) a meghatározottak alapján kell értékelést készíteni a tanulók teljesítményének minősítésére, félévkor és tanév végén. A Habilitációs csoporttól a negyedik osztály félévéig negyedévenként/3negyedévenként írásbeli tájékoztatást kapnak a tanulók, mely az év végi bizonyítvány formai megjelenésével összhangban készül.
115
1-3 évfolyamig a tanulók a 14. pontban meghatározottak szerint kapnak értékelést, kiegészítve a félévkor a fejlesztési területeken (9. pont) elért fejlődésükről, ill. tanév végén a tantárgyi teljesítményükről adott tájékoztatással. 4. évfolyamtól csak a 14. pontban meghatározottak szerint értékelünk félévkor és tanév végén egyaránt.
116
Tájékoztatás az iskolai haladásról – Habilitációs csoport--I. negyedév, III. negyedév A tanuló neve: Értékelendő terület Szociális képességek Kommunikációs képességek Tanulási képességek Szenzomotoros képességek Elemi pszichoszomatikus funkciók
Rövid írásbeli értékelés
20……………………………………………….. …………………………………………………… osztályfőnök Tájékoztatás az iskolai haladásról – 1. – 4. évfolyam I. negyedév, III. negyedév
A tanuló neve: Osztályfoka: Tantárgyak Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Környezetismeret Környezet–és egészségvédelem Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei Önkiszolgálás Életvitel és gondozási ismeretek Ábrázolás-alakítás Ének-zene Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Informatika
Értékelés
20……………………………………………….. …………………………………………………… osztályfőnök
117
A habilitációs év végén a tanuló teljesítménye alapján tanulmányait az 1. évfolyamon folytathatja, ill megismételheti a Habilitációs csoportot. Az 1. évfolyamon az ”A” és „B” változat tartalma ugyanaz. Az itt nyújtott teljesítmény alapján dönthető el, hogy a gyermek melyik változat szerint halad tovább. Attól függően, hogy a tanuló hogyan teljesítette a minimális követelményeket, a 2. évfolyamtól az „A” vagy „B” változaton folytathatja tanulmányait. A 3. 4. évfolyam végén a minimális teljesítménynek való megfeleléstől függően egyaránt lehetőség nyílik az „A” és „B” változat közötti átjárásra, a „C” változat szerinti továbbhaladásra, vagy kezdeményezhető a tanuló integrációja. A 4. évfolyam végén a változatok közötti átjárás lehetősége gyakorlatilag megszűnik, de elvi lehetőségét fenn kell tartani, hiszen előfordul, hogy a tanulók fejlődési iránya, üteme megváltozik. Ezek a változások nem minden esetben prognosztizálhatóak. A „B” és „C” változatban a tantárgyak és a tananyag, ill. a foglalkozások és témaköreik alkalmazkodnak az autizmushoz társuló súlyos fogyatékosságok megjelenéséhez. A fejlesztés során szem előtt kell tartani az autizmus súlyosságát és a járulékos problémákat. E tényezők egyéni kombinációja határozza meg a szükségleteket és az ennek megfelelő speciális módszereket. Mindezek figyelembevételével az értékelés formái változnak a „B” és „C” változaton. A „C” változatba való átkerüléskor az osztályfok továbbvitele folyamatos. („B”4>„C”5) 18.3.9. A magatartás és szorgalom értékelésének formája Az autizmussal élő tanulók számára az iskolai normák, elvárások felismerése és alkalmazása – sérülésükből fakadóan – akadályozott. A magatartás és szorgalom értékelésének törvénybeli kötelezettsége csak sajátos tartalommal valósulhat meg. Magatartás alatt értjük a gyermek adaptív viselkedésének, környezetéhez való alkalmazkodó képességének szintjét, önkontrolljának mértékét. Szorgalom fogalmával jellemezzük, minősítjük a gyermek motiválhatóságát, aktivitásának, aktiválhatóságának mértékét. Mivel az autizmusban éppen azok a készségek, képességek sérülnek, amelyeket a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése során figyelembe kell venni, ezért javasoljuk, hogy autizmus diagnózis esetén a tanulók kapjanak felmentést a minősítés alól.
118
18.3.10. A minősítés lehetséges fokozatai, érdemjeggyel történő értékelés Habilitációs csoport A tanulók értékelése az egyes fejlesztési területek figyelembevételével.(9.pont) írásban történik. A továbbhaladásról a szülők a tanév végén, Iskolalátogatási bizonyítványon kapnak értesítést. 1-8. évfolyam „A” változat Tantárgyak Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei
Az értékelés formái 1-2. évfolyam Szöveges értékelés 3-6. évfolyam Szöveges értékelés 7-8. évf. Jeles, Jó, Közepes, Elégséges, Elégtelen Környezetismeret 1-6. évfolyam Szöveges értékelés Környezet–és egészségvédelem 7.-8. évfolyam Jeles, Jó, Közepes, Elégséges, Elégtelen Számolás-mérés előkészítése 1-2. évfolyam Szöveges értékelés Számolás-mérés elemei 3-6. évfolyam Szöveges értékelés 7-8. évf. Jeles, Jó, Közepes, Elégséges, Elégtelen Önkiszolgálás 1-3. évfolyam Sokat fejlődött, Fejlődött, Részterületen fejlődött, Változatlan, Hanyatlott Életvitel és gondozási ismeretek 4-8. évfolyam: Sokat fejlődött, Fejlődött, Részterületen fejlődött, Változatlan, Hanyatlott Ábrázolás-alakítás 1-8. évfolyam Sokat fejlődött, Fejlődött, Részterületen fejlődött, Változatlan, Hanyatlott Ének-zene 1-8. évfolyam Sokat fejlődött, Fejlődött, Részterületen fejlődött, Változatlan, Hanyatlott Játékra nevelés 1-3. évfolyam Sokat fejlődött, Fejlődött, Részterületen fejlődött, Változatlan, Hanyatlott Mozgásnevelés 1-6. évfolyam Sokat fejlődött, Fejlődött, Részterületen fejlődött, Változatlan, Hanyatlott Testnevelés 7-8. évfolyam Jeles, Jó, Közepes, Elégséges, Elégtelen Informatika 3-8. évfolyam Szöveges értékelés
1-8. évfolyam „A” változat a 2013-14 tanévtől 1. és az 5. osztályokban történő bevezetéssel Tantárgyak Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret Ábrázolás-alakítás
Az értékelés formái 1-8. évfolyam Minősítés 1-6. évfolyam Szöveges értékelés 7-8. évf. Érdemjegy 1-6. évfolyam Szöveges értékelés 7-8. évfolyam Érdemjegy 1-4. évfolyam Minősítés 5-8. évfolyam Szöveges értékelés 1-2. évfolyam Minősítés 3-8. évfolyam Minősítés 5-6. évfolyam Szöveges értékelés 7-8. évfolyam Érdemjegy 1-8. évfolyam Minősítés 119
Ének-zene Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés
1-8. évfolyam Minősítés 7-8. évfolyam Szöveges értékelés 1-6. évfolyam Minősítés 7-8. évfolyam Érdemjegy
1-8. évfolyam„B” változat Tantárgyak Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Környezetismeret
Az értékelés formái 1-2. évfolyam Szöveges értékelés 3-8. évfolyam Szöveges értékelés 1-2. évfolyam Szöveges értékelés 3-6. évfolyam Szöveges értékelés Környezet–és egészségvédelem 7.-8. évfolyam Szöveges értékelés Számolás-mérés előkészítése 1-2. évfolyam Szöveges értékelés Számolás-mérés elemei 3-8. évfolyam Szöveges értékelés Önkiszolgálás 1-3. évfolyam Minősítés Életvitel és gondozási ismeretek 4-8. évfolyam Minősítés Ábrázolás-alakítás 1-8. évfolyam Minősítés Ének-zene 1-8. évfolyam Minősítés Játékra nevelés 1-3. évfolyam Minősítés Mozgásnevelés 1-6. évfolyam Minősítés Testnevelés 7-8. évfolyam Szöveges értékelés Informatika 3-8. évfolyam Szöveges értékelés
1-8. évfolyam „B” változat a 2013-14 tanévtől 1. és az 5. osztályokban történő bevezetéssel Tantárgyak Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret Ábrázolás-alakítás Ének-zene Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés
Az értékelés formái 1-8. évfolyam Minősítés 1-8. évfolyam Szöveges értékelés 1-8. évfolyam Szöveges értékelés 1-4. évfolyam Minősítés 5-8. évfolyam Szöveges értékelés 1-2. évfolyam Minősítés 3-8. évfolyam Minősítés 5-8. évfolyam Szöveges értékelés 1-8. évfolyam Minősítés 1-8. évfolyam Minősítés 7-8. évfolyam Minősítés 1-6. évfolyam Minősítés 7-8. évfolyam Szöveges értékelés
120
„C” változat A „C” változat alapján foglalkoztatott tanulók számára is egyéni fejlesztési tervek készülnek, figyelembe véve sajátos, egyéni képességprofiljukat, a lehetséges beavatkozási pontokat: a viselkedés-orientált stratégiák kombinálása a fejlődéstani és oktatási szempontokkal a gyermek egyéni készség- és deficitprofiljának megfelelően; strukturált oktatási programok beépítése, különösen hangsúlyozva a vizuális típusú utasítások szerepét, mivel ezek a környezeti állandósággal biztosítják a konfúzió és a distressz korlátozását, a szociális-kommunikatív és játék-aktivitásokra való fókuszálás; a viselkedési repertoár és készségek fejlesztése a leghatékonyabb a problémás és nemkívánatos magatartásformák csökkentése céljából; a kényszerek és rituálék szorongáscsökkentő szerepének megértése és ezek kezelésbe való beépítése motivációs és megerősítési forrásként; A tanulók értékelése az egyes fejlesztési területeken nyújtott teljesítményéről félévkor írásban történik, tanév végén ez kiegészül a „Fejlődést értékelő lap” kitöltésével. A mérés és értékelés formái Habilitációs csoport Az értékelés az alábbi szempontsor szerint történik
Társas viselkedés
Beszéd, beszédértés, kommunikáció
Értelmi képességek, tájékozódás, érdeklődés
Jutalmazhatóság
Érzelmi reakciók
Észlelés
Mozgás
Önkiszolgálás
1-8. évfolyam Érdemjegy „A” változat Olvasás-írás elemei 7-8, Számolás-mérés elemei 7-8, Környezetismeret- és egészségvédelem 7-8. és Testnevelés 7-8. 121
1-8. évfolyam „A” változat a 2013-14 tanévtől 1. és az 5. osztályokban történő bevezetéssel Olvasás-írás 7-8, Számolás-mérés 7-8, Környezetismeret 7-8. és Testnevelés 7-8. Érdemjegyek: Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen Minősítés „A” és ”B” változat Ábrázolás-alakítás, Mozgásnevelés, Ének-zene, Önkiszolgálás, Életvitel- és gondozási ismeretek, Játékra nevelés 1-8. évfolyam „A” változat a 2013-14 tanévtől 1. és az 5. osztályokban történő bevezetéssel Kommunikáció, Ábrázolás-alakítás, Mozgásnevelés, Ének-zene, Önkiszolgálás, Életvitelgyakorlat, Játékra nevelés 1-8. évfolyam „B” változat a 2013-14 tanévtől 1. és az 5. osztályokban történő bevezetéssel Kommunikáció, Ábrázolás-alakítás, Mozgásnevelés, Ének-zene, Önkiszolgálás, Életvitelgyakorlat, Játékra nevelés, Információs eszközök használata A minősítés fokozatai: Sokat fejlődött Fejlődött Részterületen fejlődött Változatlan Hanyatlott Szöveges értékelés „A” változat Olvasás-írás előkészítése, Számolás-mérés előkészítése, Olvasás-írás elemei 3-6., Számolásmérés elemei 3-6., Környezetismeret 1-6., Informatika 3-8. 1-8. évfolyam „A” változat a 2013-14 tanévtől 1. és az 5. osztályokban történő bevezetéssel Társadalmi ismeretek, Olvasás-írás 1-6., Számolás-mérés 1-6., Környezetismeret 5-6., Információs eszközök használata 7-8. 122
„B” változat Olvasás-írás előkészítése, Olvasás-írás elemei, Számolás-mérés előkészítése, Számolás mérés elemei, Környezetismeret, Környezet- és egészségvédelem, Testnevelés és Informatika 1-8. évfolyam „B” változat a 2013-14 tanévtől 1. és az 5. osztályokban történő bevezetéssel Olvasás-írás, Számolás-mérés, Környezetismeret, Társadalmi ismeretek, Testnevelés Szöveges értékelés: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul „C” változat Az értékelés a „Fejlődést értékelő lap”on történik Fejlődést értékelő lap Szociális készség Kapcsolat felnőttekkel:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Kapcsolat a gyerekekkel:
-
több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Kommunikáció Preverbális készségek:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Beszédértés, irányíthatóság:
több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Beszédhasználat:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Metakommunikáció:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás 123
- kevés változás tapasztalható Alternatív kommunikáció:
-
több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Tanulási készségek Szűkebb – tágabb környezet: -
több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Esztétikai nevelés:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Ritmus és dallamfejlesztés:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Játékra nevelés:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Önkiszolgálás Étkezés:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Öltözködés:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Önápolás:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Mozgás Finommozgás:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
124
Nagymozgás:
-
több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Sérülés specifikus úszás:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Munkavégzés Stukturált kódos munka:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Kézimunka asztalnál:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
Házimunka:
-több területen tapasztalható változás - részterületen tapasztalható változás - kevés változás tapasztalható
18.3.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Habilitációs csoport Habilitációs csoportból az a tanuló léphet az 1. évfolyamba, aki csoportban foglalkoztatható, elfogadja a csoport szabályait, a gyógypedagógus irányítása szerint tevékenykedik, együttműködő, igényeit a tanított kommunikációs módoknak megfelelően tudja közölni. 1-8. évfolyam „A” és „B” változaton Szöveges értékelés Kiválóan teljesített az, aki: az optimum követelményt teljesítette Jól teljesített az, aki: a minimális teljesítményeknél többet teljesített Megfelelően teljesített az, aki: a minimális követelményeket részben teljesítette Felzárkóztatást igényel az, aki: a minimális követelményeket nem tudta teljesíteni
125
Érdemjeggyel történő értékelés Jeles az, aki: sokat fejlődött, a minimális teljesítményeknél többet teljesített Jó az, aki: a minimális teljesítményeknél többet teljesített Közepes az, aki: részterületen fejlődött, a minimális teljesítmények teljesítésével Elégséges az, aki: aki nem fejlődött, de a minimális teljesítményeket teljesítette Elégtelen az, aki: nem fejlődött, vagy hanyatlott, a minimális teljesítményeket nem teljesítette Minősítés Sokat fejlődött az, aki: a minimális követelményeknél többet teljesített Fejlődött az, aki: a minimális követelményeket teljesítette Részterületen fejlődött az, aki: a minimális követelményeket részterületen teljesítette Változatlan az, aki: a már megszerzett ismereteit, készségeit megtartotta, de nem mutat fejlődést Hanyatlott az, aki: nem fejlődött, vagy hanyatlott, a minimális teljesítményeket nem teljesítette „C” változaton A „C” változat szerint haladó tanulóknál a magasabb évfolyamba lépés automatikus az egyéni képességprofiljuk figyelembevétele miatt. 18.3.12. Habilitációs csoport tantárgyak rendszere és óraszámok Foglalkozások és óraszámai Foglalkozások elnevezése
Heti óraszámok
Éves óraszám (37hét)
Szociális képességek fejlesztése
4
148
Kommunikációs képességek fejlesztése
4
148
Tanulási képességek fejlesztése
3
111
Szenzomotoros képességek fejlesztése
5
185
Elemi pszichoszomatikus funkciók fejl.
4
148
Heti össz. óraszám
20
-
126
A foglalkozások céljai, feladatai A pedagógiai program Habilitációs csoportjában a tanköteles korú autizmussal élő sajátos nevelési igényű gyermekek iskolára való felkészítése történik. Célcsoport: a tankötelezettségük teljesítését kezdő 6-7 éves korú gyermekek. Célja: az autizmussal élő tanulók iskolai beilleszkedésének megsegítése autizmus specifikus módszerekkel, az elemi adaptív viselkedés kialakítása szociális/kommunikációs képességek célzott fejlesztése kialakult sztereotip, inadekvát viselkedés korrigálása, kialakulásának megelőzése egyszerű társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása Feladatai: egyéni fejlesztési tervek alapján, a sérült funkciók korrekciója egyéni lehetőségeik szerint a fogyatékosság- specifikus protetikus, augmentatív környezet megteremtése, a kommunikációs és napirendi kártyák használatának megtanítása, módszerek/rutinok kialakítása és használatuk elsajátíttatása elemi szintű ismeretek nyújtása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről kommunikációjuk fejlesztése, önkifejezési módjuk tudatossá tétele, annak alkalmazása, gyakorlása mozgásállapotuk fejlesztése szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése a gyermekek szociális életre való felkészítése Szociális képességek fejlesztése Az autizmusban sérült három terület közül a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel. A szociális fejlődés nem annyira a szociális interakciók kerülése, hanem inkább a mögöttes szociális érdeklődés és tudatosság hiánya jellemzi, ezért alapvető szükséglet számukra e képességek tanítása, fejlesztése. Természetesen a szociális viselkedés és a kommunikáció tanítása elválaszthatatlanok egymástól, hiszen a valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. A fejlesztés alapvető célja a gyermek képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása. 127
A szociális fejlesztési feladatok között a beilleszkedési képesség fejlesztése mellett fontos a szabadidős tevékenységek tanítása is. A fejlesztés fő területei: A taníthatóságot megalapozó szociális képességek megtanítása
más személyek jelenlétének felismerése és elfogadása
a pedagógus segítségének elfogadása
a csoport elemi szabályainak, szokásainak elsajátítása
elemi viselkedési szabályok elsajátítása
az utánzási képességek fejlesztése
Az önmagáról való tudás tanítása
saját maga és más személyek elkülönítése
saját adatok megtanítása
saját külső tulajdonságainak tanítása
saját élmények felidézése
Kapcsolatteremtés, fenntartás
ismerős személyek felismerése, megnevezése
egyszerű szociális rutinok megtanítása
metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése
elemi kooperáció felnőttel, gyerekkel
csoporton belüli szociális helyzetek viselkedési szabályainak elsajátítása
információcsere szabályainak tanítása
Szabadidő hasznos eltöltésének megtanítása, ezen képesség fejlesztése Kommunikációs képességek fejlesztése A szociális beilleszkedés alapvető feltétele a kommunikáció hatékony működése. Ennek érdekében célunk a tanulóink sérült kommunikációjának autizmus specifikus eszközökkel történő megsegítése. Fejlesztési feladatok Preverbális készségek: közös tárgyra irányított figyelem, szemkontaktus és mutatás használata a szociális kommunikációban
128
Echolália: egy előzőleg valamikor hallott szó, mondat későbbi ismételgetésének háttérbe szorítása A
kommunikációs
eszközök
(beszéd,
metakommunikáció,
alternatív
kommunikáció) funkcionális használatának tanítása Alapvető szociális-kommunikációs alapozó és kognitív készségek fejlesztése:
figyelem,
várakozás,
sorra kerülés kivárása,
testi közelség, testkontaktus elviselése
Tanulási képességek fejlesztése A terület fejlesztésekor biztosítani kell a habilitációs csoport tanulóinak a gördülékeny, gyermekközpontú, zökkenőmentes átmenetet az otthon, az óvodai nevelés és iskolai oktatás-nevelés között. A tanulási képességek fejlesztése során cél: A tanulók iskolai teljesítményének optimalizálása érdekében a megismerő tevékenységek fejlesztése. Cél továbbá, hogy a tanulók az iskolai alulteljesítésből fakadó kudarcélményeket elkerüljék. Ennek érdekében a fejlesztési programban tekintettel kell lenni az autizmussal élő gyermekek egyéni szükségleteire, eltérő képességeikre, haladási tempójukra. Feladatai:
feladathelyzet megteremtése
feladattudat kialakítása
feladattartási képesség időtartamának növelése
együttműködési képesség fejlesztése
motivációs eszközök feltárása
várakozás tanítása
feladatértés elősegítése, egy lépésből álló /egy, két szavas/ instrukciók
Szenzomotoros képességek fejlesztése A fejlesztés az egyes érzékszervek differenciáltabb és pontosabb működését segíti elő, javítja a testsémával és a térbeli tájékozódással kapcsolatos tudatosságot is.
129
A fejlesztés célja a :
mozgásfunkciók,
a szenzomotoros információfeldolgozás,
a mozgástervezés és kivitelezés,
a koordinációs és kombinációs képesség fejlesztése.
Feladata:
A testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása, a testélmény fejlesztése.
A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban
A szociális kontextusokban való megfelelő mozgásformák kialakítása
Módszerek tanítása, amelyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos feladatokat
Fejlesztési lehetőségek:
Nagymozgások fejlesztése, pontosítása, tempójának, ritmusának, irányának egyre tudatosabb kontrollja.
Finommotorika fejlesztése,
Szem-kéz koordinációjának fejlesztése,
Tér-, irány-, formaészlelés fejlesztése,
Testséma, testtudat erősítése,
Szociális viselkedés, szabálytudat, figyelem, önbizalom kialakulásának segítése,
Megkésett járás-, beszéd-, ezek kialakulásának segítése.
Elemi pszichoszomatikus funkciók fejlesztése Az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet kielégítés kultúrájának megismerése. Az autizmussal élő tanulók fejlesztésének céljai és feladatai közé tartozik az önkiszolgálás tanítása is. A fejlesztés célja:
A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése; ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív képességek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása és fejlesztése. 130
A gyermek folyamatosan egyre nagyobb önállóságra tegyen szert az egyes tevékenységek végzése során.
Fejlesztő ápolás-gondozás.
Testséma tudatosság fejlesztés, tájékozódás a saját testen, a testrészek ruhadarabok viszonyának felismerése.
Speciális szükségleteknek megfelelő komfortérzés kialakítása.
Társadalmilag elfogadott viselkedési formák elsajátítása.
Téri tájékozódás segítése.
A mindennapi élethez szükséges életvezetési ismeretek, készségek, háztartási ismeretek elsajátítása, alkalmazása
feladata:
A testi szükségletek kielégítése.
Megfelelő táplálék biztosítása.
Alapvető tisztálkodási szokások kialakítása (testi higiénia, testápolás).
Az egészséges életmód kialakítása.
Öltözésben, vetkőzésben egyre nagyobb önállóság elérése.
Étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása.
Az étkezés optimális körülményeinek biztosítása.
A gyFeermek hiányzó önkiszolgálási képességeinek kialakítása, készségszintre fejlesztése.
Háztartási munkafolyamatok megismerése, az ezekben való gyakorlottság kialakítása
Az önkiszolgálás tanítása során az alapvető készségek kialakítására kerül sor: étkezés szobatisztaság tisztálkodás öltözködés elemi házimunka
131
Órarendjavaslat a Habilitációs csoport számára ÓRAREND/HETI TERV Hétfő Kedd Szerda 8Szociális Szociális Szenzomotoros 8.45 képességek képességek képességek fejlesztése fejlesztése fejlesztése 9.05 KommunikáTanulási Tanulási 9.50 ciós képességek képességek képességek fejlesztése fejlesztése fejlesztése 10.10 10.55 11.0511.50
1212.30 12.30 – 13 1313.45 13.4514.30 14.3015 15.16
Csütörtök Szociális képességek fejlesztése Tanulási képességek fejlesztése
Péntek Szociális képességek fejlesztés Szenzomoto-ros képességek fejlesztése
Szenzomoto-ros képességek fejlesztése Kommunikációs képességek fejlesztése
Kommunikációs képességek fejlesztése Elemi pszichoszomatikus funkciók fejlesztése Ebédönkiszolgálás
Szenzomoto-ros Kommunikáképességek ciós képességek fejlesztése fejlesztése Elemi Elemi pszichoszopszichoszomatikus matikus funkciók funkciók fejlesztése fejlesztése EbédEbédönkiszolgálás önkiszolgálás
Ebédönkiszolgálás
Kommunikációs képességek fejlesztése Elemi pszichoszomatikus funkciók fejlesztése Ebédönkiszolgálás
Pihenés, szervezett szabadidő Iskolai feladatok gyakorlása Mozgásos játék
Pihenés, szervezett szabadidő Iskolai feladatok gyakorlása Kézimunka
Pihenés, szervezett szabadidő Iskolai feladatok gyakorlása Babzsák
Pihenés, szervezett szabadidő Iskolai feladatok gyakorlása Közös játék
Pihenés, szervezett szabadidő Iskolai feladatok gyakorlása Mozgásos játék
Uzsonnaönkiszolgálás Szövésszabadidő hazautazás
Uzsonnaönkiszolgálás Háztartásszabadidő hazautazás
Uzsonnaönkiszolgálás Önkiszolgálásszabadidő hazautazás
Uzsonnaönkiszolgálás Szövésszabadidő hazautazás
Uzsonnaönkiszolgálás Háztartásszabadidő hazautazás
132
18.3.13. Iskolai csoportok tantárgyi rendszere és óraszámai 1-8. évfolyam „A” és „B” változat Kötelező tantárgyak Tantárgyak Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Környezetismeret Környezet–és egészségvédelem Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei Önkiszolgálás Életvitel és gondozási ismeretek Ábrázolás-alakítás Ének-zene Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Informatika Kötelező óraszám
Az egyes évfolyamok óraszámai 3. 4. 5. 6. 0 0 0 0
1. 3
2. 3
7. 0
8. 0
0 3 0
0 3 0
3 3 0
4 3 0
4 3 0
4 3 0
4 0 3
4 0 3
2
2
0
0
0
0
0
0
0
0
2
4
4
3
3
3
3 0
3 0
3 0
0 4
0 4
0 5
0 5
0 5
2 2 2 3 0 0 20
2 2 2 3 0 0 20
2 1 2 3 0 1 20
2 1,5 0 3 0 1 22,5
2 1.5 0 3 0 1 22,5
3 2 0 0 3 2 25
3 2 0 0 3 2 25
2 1,5 0 3 0 1 22,5
„C” változat Foglalkozások és óraszámai Foglalkozások elnevezése Reggeli köszöntő, önkiszolgálás Mozgásnevelés Szűkebb-tágabb környezet Zene Munka – szervezett szabadidő Heti össz. óraszám
Heti óraszámok 5 4 5 1 5 20
133
Éves óraszám (37hét) 185 148 185 37 185 -
A foglalkozások céljai, feladatai A pedagógiai program „C” változatában a tanköteles korú autizmussal élő sajátos nevelési igényű súlyosan és halmozottan sérült tanulóknak biztosít fejlesztési lehetőséget. Célcsoport: a „B” változat tantárgyi követelményeit teljesíteni nem képes, de csoportos keretek között (a csoportszabályokat elfogadó, azt tartani tudó, csoportszokásokat követő, a csoporttal együttműködni képes, csoporttevékenységben foglalkoztatható) önmagukhoz mérten eredményesen fejleszthető tanulók. Célja: szűkebb-tágabb környezet megtapasztalása, bővülő megismerése
saját életük mindennapi élményeinek megélése
egyszerű társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása
Feladatai: egyéni fejlesztési tervek alapján, a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint
elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről
kommunikációjuk fejlesztése, önkifejezési módjuk tudatos alkalmazása, gyakorlása
mozgásállapotuk javítása, illetve állapotromlás megakadályozása
szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése
Reggeli köszöntő-önkiszolgálás A foglalkozások megkezdésének jelzésére és a napi tevékenységek átbeszélésére irányuló óra. A foglalkozások során kialakulnak, elmélyülnek a személyes kapcsolatok, fejlődik az önkiszolgálási szint. A szociális tanulást és a közösséghez tartozás élményét erősítő foglalkozás. A nap egészébe, a fejlesztés, gondozás, nevelés-oktatás folyamatába szervesen beépül. Az ide tartozó tevékenységek túlnyomórészt az étkezés, öltözködés, egészségügyi, higiénés szokások. Az önkiszolgálás fejlesztése kiemelt területként jelenik meg Mozgásnevelés A
heti
négy
foglalkozás
a
komplex
mozgásfejlesztést
szolgálja
az
figyelembevételével, a gyógytorna és gyógytestnevelés elemeinek felhasználásával.
134
állapot
Szűkebb-tágabb környezet A szűkebb-tágabb természeti és társadalmi környezettel való megismerkedést a megtapasztalással tesszük lehetővé. A mindennapi életünk valóságos folyamatainak megismertetése, megtapasztaltatása közvetett és közvetlen élményeken keresztül történik. Témakörei: a család, az intézmény, az évszakok, a közlekedési eszközök, testünk, az állatok, a színek, napirend-napszakok, ünnepek.
Zene Hetente egy alkalommal, csoportos formában valósul meg. A zene-foglalkozások a dallam, az éneklés, a kellemes hangingerek ismétlésével, a sokféleségével a beszédfejlesztés, a kommunikáció, a figyelemfejlesztés és a megnyugtatás eszköze a sérült gyermek személyiségformálásában. A foglalkozásokat végig kíséri az éneklés. A gyermekjátékdalok és népdalok sokasága tematikusan is, dallamjárásban is, hangulatában is gazdag a választáshoz. A dalanyag az évszakokhoz, az ünnepnapokhoz, a különböző alkalmakhoz, vagy a pillanatnyi helyzet adta improvizációhoz igazodva változik. A tanulók hanggal irányítva sok mindent megértenek, ha nem is beszélnek, ily módon a beszédkedv felkelthető, és a gyerekek kommunikációra késztethetők, ami természetesen nem igazi párbeszéd, de jelzés értékű. Az éneklés párkeresés, játékkínálás, kapcsolatkezdeményezés. A játék szituációit, kezdeményeit a tanulók hangulata irányítja. A legfontosabb a tanulók megnyugtatása, a rossz emlék feledtetése, új, maradandó, kellemes élmény nyújtása
Munka-szabadidő A munka és szabadidős tevékenység az autizmushoz társult értelmi akadályozottsággal élő tanulók esetében nagymértékben nehezített. A komplex jellegű tevékenységi forma felöleli az önmagukért végzett és a közösségért végzett munkát, amelyet folyamatosan irányítani kell. A közösségért végzett munka magába foglalja a tanuló minden olyan tevékenységét, megbízatását, amelyet nem csak önmagáért, hanem az egész tanulócsoportért végez (játékok összeszedése, élősarok gondozás, „naposi feladatok”). Ezt a tevékenységet a szűkebb, ill. tágabb emberi környezet kontrollálja. A csoportért végzett munka nagyban hozzájárul az elemi együttműködési készség, szabálytudat és felelősségtudat kialakításához. A közösségért végzett munkatevékenységbe való bevonás a szőnyegszövés, a konyhatechnikai foglalkozások során is előtérbe kerül.
135
A kiegyensúlyozottság fontos feltétele, hogy a tanulók lehetőséget kapnak a pedagógus által felkínált pihenésre, vagy aktív szabadidős tevékenységre. Mivel a tanulók napjaik jelentős részét a közösségben töltik, ezért a napi pihenésükről, levegőzésükről is gondoskodni kell. A tanulók egészségi-fizikai állapota szükségessé teszi a passzív pihenést Aktív szabadidős tevékenységek: játék, ábrázolás-alakítás és kulturális tevékenységek. Pedagógiai szakaszok Hasonlóan az autizmussal élő tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszaival: a)
Bevezető szakasz a természeti-társadalmi környezet elemi szintű megtapasztaltatása fejlesztési területeken
(szocializáció,
megismerő
funkciók,
kommunikáció,
mozgás,
munkatevékenység) keresztül a fejlesztés mindig a meglévő képességekből indul ki, különös hangsúlyt fektetve az érzékelés-észlelés és a mozgás adta lehetőségekre b)
Alapozó szakasz A szűkebb-tágabb környezet megismertetése során önálló cselekvésre ösztönözi a tanulókat, így elősegítve a megismerő funkciók fejlődését
c)
Fejlesztő szakasz A „C” változat szerint foglalkoztatott tanulók készség-és képességfejlesztésének szakasza A megszerzett tapasztalatok, a koncentrikusan bővülő ismeretanyag beépülése a tanulók mindennapjaiba
Az foglalkozások az autizmushoz társult értelmi akadályozottsággal élő tanulók állapotához, fejlettségi szintjéhez alkalmazkodva a fejlesztés, gondozás, nevelés-oktatás folyamata során aktív és passzív szakaszok váltakoznak. A foglalkozásoknak sem testileg, sem szellemileg nem szabad kifárasztania, illetve túlterhelni a sajátos nevelési igényű tanulókat. Ezt tükrözi az órarend, heti terv és éves terv is. A foglalkozások neve és az órákon megjelenő tartalmak speciálisak. Eltérnek a sajátos nevelési igényű tanulók hagyományos gyógypedagógiai nevelésétől-oktatásától.
136
Órarendjavaslat a „C” változaton haladók számára ÓRAREND/HETI TERV Kedd Szerda Csütörtök Reggeli Reggeli Reggeli köszöntő köszöntő köszöntő Önkiszolgálás Önkiszolgálás Önkiszolgálás
88.45
Hétfő Reggeli köszöntő Önkiszolgálás
99.45
Mozgásnevelé Mozgásnevelés s
Szűkebb-tágabb környezet
Mozgásnevelés
Mozgásnevelés
1010.45
Szűkebbtágabb környezet Munkaszabadidő: szövés séta
Szűkebb-tágabb környezet
Zene
Szűkebb-tágabb környezet
Szűkebb-tágabb környezet
Munkaszabadidő: ábrázolás/alakít ás séta
Munkaszabadidő: kulturális tevékenység séta
Munkaszabadidő: konyhatechnika séta
Munkaszabadidő: ábrázolás/alakít ás séta
1213.30
Ebédönkiszolgálás
Ebédönkiszolgálás
Ebédönkiszolgálás
Ebédönkiszolgálás
Ebédönkiszolgálás
13.30 14.30
Munkaszabadidő: mozgásos játék
Munkaszabadidő: játék tevénység
Munkaszabadidő: mozgásos játék
Munkaszabadidő: játék tevékenységek
Munkaszabadidő: játék tevékenységek
14.30 15.30 15.30 16
Uzsonnaönkiszolgálás
Uzsonnaönkiszolgálás
Uzsonnaönkiszolgálás
Uzsonnaönkiszolgálás
Uzsonnaönkiszolgálás
Munkaszabadidő hazautazás
Munkaszabadidő hazautazás
Munkaszabadidő hazautazás
Munkaszabadidő hazautazás
Munkaszabadidő hazautazás
1111.45
137
Péntek Reggeli köszöntő Önkiszolgálás
18.3.14. Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció A pedagógiai célú habilitációra való törekvés beleépül valamennyi tantárgy tananyagába és átszövi az egész napos pedagógiai tevékenységet. Az autizmussal élő gyermekek típusos nehézségei, s az ezekből fakadó sajátos oktatási-nevelési feladatok szükségessé teszik azonban, hogy a habilitáció önálló fejlesztő programokban is megjelenjen az alábbi elnevezéssel: Tér- idő szervezése Társas viselkedés fejlesztése „Babzsák” fejlesztő program Habilitációs csoport – 1-8. Évfolyam "A" változat Fejlesztő program Tér-, időszervezés Társas viselkedés fejlesztése Összesen
6
1. 6
2. 6
3. 6
4. 6
5. 6
6. 6
7. 6
8. 6
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
H. 6
(1) 1-8.évfolyam "B" változat Fejlesztő program Tér-, időszervezés Társas viselkedés fejlesztése Összesen
1. 6
2. 6
3. 6
4. 6
5. 6
6. 6
7. 6
8. 6
4
4
4
4
4
4
4
4
10
10
10
10
10
10
10
10
A gyógypedagógusok a tanév során a csoportok rendelkezésére álló azonos habilitációs órakeretet a szükségletektől függően az egyes gyermekek, illetve a tanítási hetek között osztják meg.
138
Egyéni foglalkozások A gyermekek speciális szükségletei megkövetelik az egy tanár-egy tanuló formában történő oktatás-fejlesztés magas arányát. Mivel a kellő mértékű differenciálás így is csak részben oldható meg, e szempontok alapján is javasolt a megközelítőleg 1:2 gyógypedagógusgyermek arány. Heti összesített óraterv
Kötelező órák Habilitáció Összes Tanórán kívüli ("napközis") tevékenységek Összes
H. 20 10 30 10
1. 20 10 30 10
2. 20 10 30 10
3. 20 10 30 10
4. 22,5 10 32,5 7,5
5. 22,5 10 32,5 7,5
6. 22,5 10 32,5 7,5
7. 25 10 35 5
8. 25 10 35 5
40
40
40
40
40
40
40
40
40
Az óraterv a törvényesen rendelkezésre álló órák számát, ajánlott átcsoportosítását mutatja. Az óratervek összeállításánál az egyéni foglalkozások kellő számát biztosítani kell.
139
18.3.15. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: Az autizmussal élők számára nehézséget okoz az elvonatkoztatás, a verbális kommunikáció értése, használata. A társas kapcsolatok megértése, irányítása, szociális térben való részvétel szintén probléma. Fantáziájuk fejlődésében minőségileg károsodott. Az élet minden területén fontosak számukra a konkrét megfogalmazások, megjelenítések. Ezért, ha bármiről is beszélünk, vagy tanulunk, nem elég az adott tárgyat csak megnevezni. Be is kell mutatni a konkrét tárgyat vagy képét. Így biztos lehet a gyermek abban, hogy miről beszélünk és mi is, hogy a gyerek tudja, miről van szó. Minden gyerek más és más. Mindegyikőjük számára meg kell találni azt az egyénre szabott módszert, eszközt, lehetőséget, amely segítheti, előmozdíthatja az oktatás és nevelés folyamatát. Amely megteremti a számára biztonságos, bejósolható környezetet pedagógiai struktúrákat, annak érdekében, hogy frusztrációját csökkentsük, az esetleg megjelenő viselkedés problémákat megelőzzük. A fejlesztés megtervezése során még akkor is az autizmus diagnózisa a kiindulási pont, ha társult fogyatékosság is fennáll. (értelmi fogyatékosság, hallás- ill. látássérülés). Az autista emberek számára az élet alapvetően kaotikus. Először az értelmezéssel és a megértéssel kapcsolatos problémákat kell kezelni. A tanítási folyamat során az autizmussal élő tanulóknál az alábbi típusos erősségekre építhetünk:
A megfelelő szintű vizuális információ általában informatív
A tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás
Jó mechanikus memória
Megfelelő
környezetben,
érdeklődésének
megfelelő
témánál
kiemelkedő
koncentráció, kitartás
Egyes nem szociális tartalmú tárgyi területeken relatíve jó képesség (szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz, zene)
Tankönyvválasztásnál elsődleges szempont a megfelelő képi támogatás. A tankönyvek felépítésének egyszerűnek, világosnak, jól áttekinthetőnek kell lenniük. A képi megjelenésnek hangsúlyosabb a szerepe, a szövegértés nem megfelelő szintje miatt, a szöveges magyarázatok 140
háttérbe szorulnak. A tanítási folyamat során a gyógypedagógusnak kell elkészítenie a tanulók számára érthető, befogadható ismeretanyagot. Szívesen választunk olyan tanulási eszközöket, amelyekben a verbális kommunikáció minimálisra csökkenthető (verbális kommunikáció értésének sérülése miatt), a
feladatok
„önmagukért beszélnek”,
kevés
instrukcióval
értelmezhetővé válnak. Alkalmazunk olyan tanulási segédleteket, amelyek lehetővé teszik az önálló tanulást, a tanultak transzferálását, begyakorlását. Előfordul, hogy egyes tankönyvet pusztán a képi megjelenítés miatt használunk fel. Gyógypedagógusaink a kivágott képeket felhasználva készítik el az egyénre szabott munkatankönyvet. 18.3.16. Autizmussal élő tanulók integrációja Az autizmussal élő tanulók sérülés-specifikus ellátásának jogi, társadalmi, intézményi és szakmai
feltételrendszere
az
utóbbi
években
folyamatosan
változik,
fejlődik
Magyarországon. Az előző években óriási hangsúlyt kapott a célcsoport elkülönítése egyéb fogyatékosságokkal küzdő csoportoktól és az optimális tanulási környezet jellemzőinek meghatározása. Ennek eredményeként országszerte speciális autista csoportok alakultak, melyek tartalmi és módszertani szempontból egyaránt markánsan eltértek a többségi iskolák és a gyógypedagógiai intézmények gyakorlatától. Iskolánkban 1990-ben indult speciális autista csoport, elkülönítve a más sérültek csoportjaitól. Ugyanakkor a családokat és a szakembereket folyamatosan foglalkoztatja az elkülönített nevelés lehetséges hátrányainak kérdése, és sokszor fogalmazódik meg az igény, maradjon meg az autizmus-specifikus segítség, de azt integrált formában kaphassa meg a gyermek. A 2011. évi CXC köznevelési törvény 47§, (1) bekezdése szerint a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai,
gyógypedagógiai
ellátásban
részesüljön
attól
kezdődően,
hogy
igényjogosultságát megállapították. Az integrált nevelés gyakorlati megvalósulása sajnos ma még számtalan akadályba ütközik. Ezek elsősorban finanszírozási és szakmai nehézségek. Az érintett gyerekek gyakran kényszerű, spontán integrációban vesznek részt. Az esetek többségében a pedagógusok, a szülők és a kortársak nincsenek felkészülve fogadásukra. Ennek leggyakrabban az a következménye, hogy az autizmussal élő gyermek nem kap állapotának megfelelő fejlesztést, és valójában nem tud beilleszkedni a közösségbe. 141
Az autizmus-spektrum zavarok tekintetében a vegyes intézményrendszer (integrált és szegregált nevelés egyaránt lehetséges) tűnik a legszerencsésebbnek, az alábbi modell alkalmazásával: Phil Bayliss (2001) az integrációról szóló átfogó cikkében annak a véleményének ad hangot, hogy a nehézségek ellenére minden tanulónak részt kell venni az általános iskolák által nyújtott oktatásban és egyéb szolgáltatásokban, olyan mértékben, amennyire lehetséges. Ez minden gyermek joga. A támogatott oktatás során meg kell szervezni a segítséget a speciális szükségletekkel bíró gyermekek és oktatóik számára. Ebben az esetben a támogatott oktatás azt jelenti, hogy az iskolákból kell eltávolítani oktatás-nevelés akadályait, ahelyett, hogy a gyermekeket távolítanák el. Ez esélyt adhat a gyermeknek, hogy ép társai között fejlődjön, barátságokat kössön, integrálódjon közvetlen környezetébe, a társadalomba. A „minden gyerek integrálása amennyire lehetséges” elv un. „integrációs kontinuum”ként írható le, a következő módon:
Teljes időben normál osztályba való elhelyezés, a gyermek szükség esetén segítséget kap
Normál osztályban való oktatás; bizonyos helyzetekben, vagy időszakokban a gyermek speciális osztályba vonulhat vissza
Oktatás-nevelés speciális osztályban úgy, hogy a gyermek valamennyi időt a normál osztályban tölt el, és lehetősége van a tanításon kívüli programokban való részvételre
Oktatás-nevelés teljes időben, speciális osztályban, szociális kontaktus az iskola többi tanulójával
Ellátás speciális iskolában, óralátogatás és más programokban való részvétel a közeli normál iskolában
Oktatás-nevelés speciális iskolában
Ellátás otthon
142
A sikeres iskolakezdés jelentősége A korai iskolai tapasztalatok minden gyerek számára meghatározó élményt jelentenek. Az ebben a kritikus időszakban átélt sikeresség vagy sikertelenség az iskolai pályafutás alakulásán túl a személyiségfejlődés minőségét is befolyásolja, annál is inkább, mert ebben az életkorban a kortársak közötti szociális pozíció is elsősorban a tanári értékelés, s így végső soron a teljesítmény mentén alakul (P. Balogh, 1988.). Hogy egy gyerek sikeresen indul-e ezekben az években az értelmi képességek színvonala mellett számos más összetevővel is számolni kell. Ilyen összetevő az alkalmazkodási képesség, mely kisiskoláskorban megkíván egy átfogó helyzetmegértést az iskola által hozott változásokról, feladattudatot, nagyobb kitartást, tudatosabb, szabályozott figyelmet, valamint a szociális visszajelzések útján fokozatosan kialakuló teljesítmény-igényt (Mérei, V. Binét. 1975.). Az alkalmazkodáshoz elengedhetetlen a szociális készségek megfelelő színvonala. A szociális beilleszkedés zavarai a szélsőséges viselkedésproblémáktól a teljes szociális gátoltságig terjedhetnek, bármely kevésbé súlyos nehézség is következményekkel járhat az iskolai teljesítmény szempontjából, hiszen a tanítás szociális közvetítés útján zajlik. Emellett gyorsan elvezethet a kortársak közötti konfliktusokhoz (pl. kiközösítés, csúfolódás, bántalmazás). Az autizmus-spektrum zavarral élő gyermek a sikeres iskolai teljesítmény fent kiemelt aspektusaiban is súlyos sérülést mutatnak, így még a legjobb képességű, legkompenzáltabb viselkedésű gyermeknek is speciális segítségre van szüksége az iskolai környezetben. Az autizmussal élő gyermekek integrációjának feltételei Az autizmussal élő gyermekek sikere integrációja rendkívül körültekintő tervezést kíván, mert az érintett tanulók számára súlyos ára lehet a kényszerű beillesztésnek. A sikeres és biztonságos integráció feltételei (Balázs, 2000.): Többnyire a gyermek sérülésének mértékétől, értelmi képességeitől és önállóságától függ. A tanuló részéről: IQ 100 felett, VQ 85/90 felett, autisztikus fogyatékossága enyhe fokú, jól kompenzált, viselkedésproblémái minimálisak. A családtagok részéről egyértelmű szándék, szakemberekkel való szoros együttműködés, a gyermekek támogatása. Az iskola részéről: speciális módszertanban jártas pedagógus; jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv; speciális eszközök. Módszerek és környezet; 143
együttműködés a családdal; a befogadó gyermekcsoport felkészítése, pozitív hozzáállása; szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői csoport, mely rendelkezésre áll a szülő felvilágosításában, a problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Az
integrációban
közvetlenül
résztvevő
pedagógusok
pozitív
attitűdjének
és
együttműködési készségének óriási szerepe van az integráció sikerében. Legjobb, ha az osztályban tanítók maguk is részt vesznek az integrációs program kialakításában, és elfogadják azt, hogy az integráció többletmunkával járó oktatási folyamat. Az autizmussal élő gyerekek esetében szükséges, hogy a pedagógusok ismerjék a sérülés fő jellemzőit, azokat az erősségeket és gyengeségeket, amelyekre az oktatási-nevelési folyamatban számítani lehet, ismerjék az eltérő viselkedés hátterében meghúzódó tényezőket, és azt, hogyan lehet elmagyarázni a többi gyermeknek a tipikus viselkedés okait. A tanárok felkészítése nagyon fontos, hiszen azok a pedagógusok, akik előzetes felkészítő tréningen vesznek részt és később is folyamatos támogatást kapnak, sokkal inkább elfogadják a fogyatékkal élő gyermeket az osztályukban.
144
18.4. NYELVI –ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ZAVARRAL KÜZDŐ ÉP ÉRTELMŰ TANULÓK LOGOPÉDIAI OSZTÁLYAI 1-4 ÉVFOLYAM 18.4.1. Logopédiai osztály jellemzői, felvétel a logopédiai osztályba A logopédiai osztályba a TKVSZRB által vizsgált, sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek nyerhetnek felvételt, akik súlyos nyelvi-kommunikációs zavarral küzdenek és/vagy tanulási zavar veszélyeztetettek. Az ő esetükben az átmeneti szegregáció, a speciális írás-olvasás tanítási módszer alkalmazása valamint az intenzív fejlesztő foglalkozások teszik lehetővé a későbbi integrációt. 18.4.2. A logopédiai osztály létrehozásának szakmai alapjai Az általános iskola nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyamig tartó alsó tagozat. A logopédiai osztályainkban alsó tagozaton (1-4. évfolyam) olyan gyermekek tanulnak, akiknek az olvasás, írás, matematika tárgyakban beszéd-, nyelvi-, kommunikációs zavaruk miatt sok nehézségük, kudarcuk adódhat. Célunk e nehézségek, kudarcok megelőzése, csökkentése speciális gyógypedagógiai/logopédiai módszerek segítségével. Az alkalmazott oktatási, habilitációs/rehabilitációs eljárások teszik lehetővé a sikeres tanulást, a sajátos nevelési igényt okozó problémák csökkenését, a későbbi integrációt. Meixner Ildikó 1958-ban kezdett olvasástanítási módszerének kidolgozásához a dyslexiás gyerekek logopédiai kezelése során. Több tankönyv szerzője, társszerzője volt. (Olvasni tanulok, Olvasókönyv, Írni tanulok) 1993-ban jelent meg a Játékház című ötkötetes olvasókönyvcsaládja, amelyet a normál 1. osztályokban, logopédiai első osztályokban, az enyhe fokban értelmi sérültek iskoláinak 1.-2. osztályaiban és az ambulanter logopédiai ellátásban egyaránt sikerrel alkalmazott dyslexia-prevenciós módszere alapján írt. A pszichológiailag is megalapozott olvasástanítási módszerrel párhuzamosan alakult ki az a prevención, reedukáción alapuló pedagógiai szemléletmód, amely nem korlátozódik az olvasás-írás megtanítására, hanem az oktatási folyamat egészében alkalmazható paradigmának tekinthető.
145
18.4.3. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Színes, gazdagon szemléltetett legyen, a grafika ne csak dekoráció, hanem a megértést segítő jól megtervezett legyen. A tankönyv szövegezése legyen egyszerű, könnyen érthető. A tankönyv az aktuális kerettantervi követelményeknek megfelelő legyen, ne tartalmazzon fölösleges, a tananyagcsökkentés után nem tanítandó részeket. A tankönyv biztosítsa a differenciált feladatadás, illetve a csoportmunka lehetőségét.
18.4.4. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A nyelvi és kommunikációs zavarral küzdő tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. A fenti kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása során a nyelvi és kommunikációs zavarral küzdő tanulók esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényegkiemelési
nehézségei
jelentenek
nehézséget.
Rövidített,
tömörebb,
képpel,
segédeszközökkel támogatott szövegekkel segítheti a pedagógus a tanulók munkáját. Fontos, hogy az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott módszerek támogassák. Fontos a kifejezőkészség a beszédészlelés állandó fejlesztése és a kommunikáció iránti igény kialakítása és a logopédiai fejlesztés. Kiváló lehetőséget nyújt erre az interperszonális készségek fejlesztése, a szociális érzékenység kialakítása, az együttműködésre való képesség fejlesztése.
18.4.5. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A 2013/14-es tanévtől kezdődően a helyi tantervi szabályozásnak megfelelően felmenő rendszerben órarendbe építve vezetjük be a heti öt óra testnevelést az 1. és 2. osztályban. További évfolyamokon az órarendi testnevelés órán kívül heti 2 alkalommal délután egyéb foglalkozások (napközi, szakkör) keretében tartunk mozgásos foglalkozásokat.
146
18.4.6. Logopédiai osztályok működése Személyi feltételek A logopédiai osztályban elméleti tárgyakat tanító szakemberek tanítói végzettséggel is rendelkező gyógypedagógusok, akik a Meixner módszertanból akkreditált képzésben részt vettek, vagy folyamatban van a képzésük. Az osztályok munkáját pedagógiai asszisztens segíti. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a TKVSZRB diagnózisában szereplő sérülési terület ellátására specializálódott gyógypedagógusok végzik. A többféle logopédiai problémát speciális logopédiai terápiás módszerekkel enyhítjük. A tantárgyak többségét az osztályfőnök tanítja, akinek a munkáját egy napközis nevelő, illetve szaktanárok (rajz, testnevelés) támogatják. A logopédiai osztály működésének általános jellemzői A nevelő-oktató munka elméleti kereteit a Meixner-féle módszertan alapelvei alapján határoztuk meg: I.
Meghatározó szerepet kap a tanulók egyéni adottságaihoz alkalmazkodó differenciálás.
II.
A tananyag feldolgozásban, általánosságban szem előtt tartjuk a Ranschburg-féle homogén gátlás elkerülését. Általános tanulási törvény a pszichológiában, hogy hasonló tartalmak megtanulása közvetlenül egymás után nehezebb, könnyebb összekeverni, nehezebb megtanulni és könnyebb elfelejteni az egymáshoz közel bemutatott, rokon tartalmakat. Ezt az elvet az olvasástanítás során alapvető módszertani elvként tartjuk szem előtt, de a többi tárgy tanulásánál is tekintetbe vesszük. Így hatékonyabbá tudjuk tenni tanulóink ismeretelsajátítását.
III.
Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletességre Sok, jó minőségű, kézbe fogható szemléltetőeszközzel, képanyaggal, valamint digitális eszközzel dolgoznak a gyerekek. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek egyéni foglalkoztatásához igény szerint egyéni taneszközöket készítünk. Mindezek a sajátos nevelési igényű gyerekeknél nélkülözhetetlenek
IV.
Fontos alapelv, hogy az új anyag bemutatásakor az egyeditől igyekszünk az általános felé haladni. Nem szabályokat tanítunk, hanem lehetőség szerint közösen állapítjuk meg ezeket a tapasztalatok alapján.
V.
Fontosnak tartjuk, ezért minden lehetséges esetben alkalmazzuk a személyes élményeken, tapasztalatszerzésen alapuló ismeretátadást. 147
Olyan alsó tagozatot alakítottunk ki, ahol:
egyrészt azok a szülők is optimális feltételek között iskoláztathatják gyermeküket, akik nem akarják kitenni őket a versenyhelyzettel együtt járó, többnyire speciális területeken támasztott teljesítménykényszernek,
másrészt sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatási keretben - ép értelmi képességek esetén - számottevő tananyag- és követelménycsökkentés nélkül juthatnak a hátrányaik kompenzálásához szükséges szakszerű pedagógiai ellátáshoz.
VI. Az alsó tagozaton (1-4. osztály) kiemelt hangsúlyt fektetünk az alapvető készségek elsajátítására: az olvasás, írás, számolás, szóbeli-írásbeli kifejezőkészség terén az alsó tagozatban olyan szintre akarjuk juttatni növendékeinket, hogy azok révén önálló ismeretszerzésre, tananyag-feldolgozásra legyenek képesek. A tanulási zavar veszélyeztetett, ill. tanulási zavarral küzdő gyerekek az alsó tagozatban már megszokott módon állandó segítséget kapnak az órákon a tananyag-feldolgozáshoz. 18.4.7. Az egyes képzési pedagógiai szakaszok Pedagógiai feladatok 1-2. osztályban az iskolai munka természetének megismertetése az iskolába kerülő gyermekkel. Egyrészt meg kell tanulnia együttműködni társaival és a pedagógussal, elfogadni az irányítást és az értékelést, rendben tartania felszerelését, nyomon követni a vele szemben támasztott elvárásokat, feladatait. Másrészt el kell, hogy érje az olvasás - írás- számolás terén az eszközszerű használat szintjét. Ez a későbbi sikeres iskolai haladás szempontjából kulcsfontosságú. 3.-4. osztályban az alapvető készségek elmélyítése, a helyes tanulási módszerek kialakítása és az önálló ismertszerzésre való alkalmasság és igény elérése a fő cél. 18.4.8. Szervezeti formák, alkalmazott módszerek A speciális oktatási szükségletekkel rendelkezőknek háromféle módon nyújtunk támogatást. Az egyik, hogy az osztályban tanító pedagógusok kivétel nélkül a dyslexia-prevenció és reedukáció módszertanában járatos kollégák, akik az osztályban folyó munkát is speciális eszközökkel kiegészítve végzik. Ezek a speciális eszközök a Meixner-féle módszertan kellékei. Lényegük, hogy a szokásos szemléltető eszközökön kívül sok mozgatható, kézbe 148
fogható kép és kártya segíti a tananyag feldolgozását. Ennek az a funkciója, hogy az aktuális anyag megértéséhez és elsajátításához szükséges - a gyengébb nyelvi fejlettségű, dyslexiás gyerekek számára ismeretlen - fogalmakat szemléletesen megmutassa, begyakoroltassa. A fonomimika alkalmazása szintén elősegíti a betű-hang kapcsolat létrejöttét, bevésését. Az általános iskola egy bizonyos nyelvi szintet feltételez, a tankönyvekben használt fogalmak jelentős részét tudottnak, illetve egyszeri magyarázat után megérthetőnek tételezi. Ez persze a gyerekek egy részénél nem is okoz fennakadást. A másik mód pedig ahogyan a speciális oktatási igényű gyerekeknek segítünk az, hogy ezek a gyerekek heti 3-5 alkalommal kiscsoportos - szükséges esetben egyéni - logopédiai terápiában,
illetve
egyéb
gyógypedagógiai
fejlesztésben
részesülnek,
személyes
szükségleteik szerint. A harmadik megsegítési módszer, hogy a tanítási órákon pedagógiai asszisztens jelenléte teszi hatékonyabbá a differenciálást, szükség esetén így akár egyéni segítségre is módot kaphat a sajátos nevelési igényű tanuló. A gyermekek érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a művészeti nevelést nyújtó szakkörök közül, amelyeket szintén fejlesztő hatásuk miatt biztosítunk számukra (tánc, képzőművészeti technikák). 18.4.9. Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepének súlya Ellenőrzés, számonkérés A logopédiai osztályokba kerülő gyermekeknél különösen fontos a bátorító pedagógia alkalmazása, az elfogadás, a belső motiváció kialakítása. Törekedni kell a legapróbb siker értékelésére, elismerésére, nem a hibákra való koncentrálására. Első osztályban is havonta minimum egy felmérőt írnak a tanulók, amely megmutatja, milyen mértékben sikerült a elsajátítania az adott időszak tananyagát. De természetesen a köztes időszakban született mindenféle írásbeli , szóbeli produktum is segít a pedagógusnak nyomon követni a gyermek haladását, illetve a havi jegyek megállapítását. A logopédiai problémák miatt, valamint a tananyag bővülése, a felső tagozatra való előkészítés miatt az évfolyamokon való előrehaladással törekszünk a szóbeli feleltetések arányának növelésére, mivel a megtanult tananyagot nagyon nehezen adják vissza írásban az említett probléma miatt.
149
Ellenőrzés szóban:
Frontális munka esetén folyamatos visszajelzés a tanulók felé (javítás, dicséret).
A logopédiai osztályban sok gyerek küzd beszéd és szövegértési problémával, ezért nagyon fontos ellenőrizni,hogy a tanulók megértették-e a pedagógus,illetve a feladat utasításait. Ezért szükség esetén a tanító visszakérdez az elhangzottakra, illetve rákérdez az olvasottakra.
Önálló órai munka,illetve írásbeli számonkérés során a pedagógus körbejár,és ha a megértés hiányából / rosszul értelmezésből hibát észlel figyelmezteti a tanulót.
Ellenőrzés írásban:
Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok) folyamatos javítása,ellenőrzése.
Írásbeli
számonkérések
(kisebb
tudáspróbák,témazáró
felmérők,
év
eleji,
negyedéves, félévi, év
végi dolgozatok) esetén az ellenőrzés(és az értékelés) néhány napon belül (az adott héten) megtörténik.
A pedagógus zöld tollal javít. Ez a szín kevésbé ijesztő a gyermek számára, mint a piros.
Önellenőrzés:- A gyerekeket folyamatos önellenőrzésre tanítjuk.(Mielőtt beadná írásbeli munkáját, a pedagógusnak javításra-különös tekintettel az írásbeli számonkérésekre - mindig
nézze át,amit csinált, és szükség esetén javítsa hibáit.)
Órai munka során egyre gyakrabban kerül sor arra, hogy a pedagógus vezetésével (közös szóbeli ellenőrzés során)
A tanulók zöld ceruzával javítják saját munkájukat.
Ezt mindig követi utólagos tanári ellenőrzés is.
150
Értékelési elveink Mit értékelünk Az iskola nevelőtestülete az értékelés szempontjainak meghatározásakor egységesen foglal állást. Ez alapján a tanulók értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
A tanuló teljesítménye az egyes tantárgyak tanterveiben meghatározott követelmények alapján.
A tanuló önmagához mért fejlődése, az ismeretek elsajátítása, képességeinek minőségi, mennyiségi gyarapodása terén.
A tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődése.
A tanulók tudásának értékelése, minősítése: Alsó tagozatban 2.- évfolyam félévéig szöveges összefoglaló értékeléseket kapnak a gyerekek, amelyről a tanulót és a szülőjét a tájékoztató könyvön keresztül meghatározott időben értesítjük: -
félévi értesítő
-
év végi bizonyítvány
-
negyed- és háromnegyed éves szöveges értékelés
Az értékelés rendszeressége és formái:
1. évfolyam félévekor és év végén valamint a 2. évfolyam félévéig szöveges értékelés rendszerességét negyedévi, félévi, háromnegyedévi és -2 évfolyam kivételével- év végi tájékoztatásban határozzuk meg.
1 évfolyamon félévkor és év végén, valamint 2. évfolyamon félévkor a tanuló szöveges értékelést kap.
Az év végi értékelést kivéve, valamennyi szöveges értékelést, az erre a célra rendszeresített értékelő füzetbe jegyezzük be, és így tájékoztatjuk a szülőt.
2.. évfolyamév végétől a minősítés érdemjegyekkel a bizonyítványba kerül bejegyzésre.
2. évfolyam második félévétől 4. évfolyamig meghatározott időegység elteltével egy hónap - adunk értékelő tájékoztatást érdemjeggyel. 151
Természetesen a havi érdemjegyes értékelésen túl, más módok és eszközök is alkalmazhatók (naponta, hetente) a tanulók értékelését illetően. Piros pontok, csillagok, jelek, szimbólumok valamennyi évfolyamon ösztönzőleg hatnak. Érdemjeggyé vagy szöveges értékeléssé való átváltásukat a nevelőtestület határozza meg. Értékelés megjelenítése szimbólumokkal Kiválóan megfelelt: piros csillag Jól teljesített: piros pont Megfelelően teljesített: zöld pont Felzárkóztatást igényel: fekete pont Szöveges értékelést alkalmazunk 1. osztályban negyedév, félév, háromnegyedév és évvégén. 2. évfolyamon a negyedév és félév végén. A szöveges értékelés két példányban készül el, egyiket a szülő kapja a félévi értékelésre megjelölt lapra, illetve a megjegyzés rovatba becsatolva. A második példány a naplóba, a gyermek nevénél megnyitott borítékba. Ettől kezdve évközben a gyerekek érdemjegyet kapnak, és ezek alapján, a további évfolyamokon félévkor és évvégén az ellenőrzőbe illetve a bizonyítványba osztályzatot kapnak. Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány megfelelő helyére, illetve a gyermek anyagába kerül be. Természetesen a havi érdemjegyes értékelésen túl, más módok és eszközök is alkalmazhatók (naponta, hetente) a tanulók értékelését illetően. Piros pontok, csillagok, jelek, szimbólumok; kisjegyek, melyek alapján a tantárgyat tanító kolléga egy havi nagyjegyet ír be a naplóba. A tanulók értékelésénél a témazárók,a félévi,az év végi dolgozatokra kapott érdemjegy az év végi értékelésnél nagyobb hangsúlyt kap, a folyamatos számonkérés(szóbeli,írásbeli) értékeléséhez képest. A legkisebb hangsúlyt a az órai munka,és a szorgalmi feladatok értékelése kapja. A felmérés jelölése piros színnel,a felelet (szóbeli,írásbeli) kék színnel,az órai munka,szorgalmi feladat zöld színnel kerül bejegyzésre. Logopédiai osztályban az értékelésnél figyelembe kell venni a beszéd hangtani problémáit,a beszédészlelési,
beszédértési
nehézségeket,a diszlexiára,
diszkalkuliára utaló tüneteket,az azokból fakadó problémákat.
152
diszgráfiára,
18.4.10. Témazáró, félévi és év végi felmérések százalékos értékelése: 1. évfolyam félév és év vége, valamint 2. évfolyam év vége: Kiválóan megfelelt: 91% - 100% Jól teljesített: 77% - 90% Megfelelően teljesített: 51% - 76% Felzárkóztatást igényel: 50% alatt 2. évfolyam II. félév 0 – 50% - elégtelen 51% - 63% elégséges 64% - 76% közepes 77% - 90% jó 91% - 100% 18.4.11. Magatartás és szorgalom minősítésének elvei A szöveges értékelés formái magatartás és szorgalom esetén: Magatartás: a tanuló magatartása példás
a tanuló magatartása jó
a tanuló magatartása változó
a tanuló magatartása rossz
Szorgalom: a tanuló szorgalma példás
a tanuló szorgalma jó
a tanuló szorgalma változó
a tanuló szorgalma hanyag
153
Az értékelés, minősítés szempontjai: Magatartás:
A tanuló magatartása példás: Kiemelkedő közösségi munkát végez: együttműködik társaival, tanáraival, udvarias, tisztelettudó. Az előírt szabályokat betartja. Segítőkész osztálytársaival.
A tanuló magatartása jó: Közösségi munkában aktívan részt vesz. Társaival, tanáraival jó kapcsolatot alakít ki. Szokásrendekhez való viszonya jó, megbízható. Együttműködése jó. A tanuló magatartása változó: A közösségi munkában kevésbé tevékeny. A szabályokat, szokásrendszert nehezen tartja be. Tanáraival, társaival a kapcsolata változó. A tanuló magatartása rossz: A közösségi munkában nem vesz részt. A szokásrendszer és a szabályok betartásában elutasító. Társaival, tanáraival együttműködése nem megfelelő, elutasító.
Szorgalom: A tanuló szorgalma példás: Munkája, feladatvégzése pontos, megbízható. Munkafegyelme, összpontosítása alapos. Otthoni munkában szorgalmi feladatokat is vállal. Segíti a gyengébb tanulókat, együttműködik tanáraival.
A tanuló szorgalma jó: Munkavégzése rendezett, munkafegyelme jó. Felszerelése házi feladatai rendbe vannak. Munkatempója, érdeklődése jó. Óráira felkészült. Társaival jó a kapcsolata.
A tanuló szorgalma változó: Munkája, feladatvégzése változó. Házi feladatai, felszerelései hiányosak. Érdeklődése, munkatempója, felelősségtudata változó. Kezdeményezőkészsége változó.
A tanulószorgalma hanyag: Munkája, feladatvégzése segítséget igényel. Munkatempója lassú, érdeklődése, felelősségtudata kialakulatlan. Házi feladatait nem készíti el. Felszerelése hiányos, állandó kiegészítést, segítséget igényel.
18.4.12. A szöveges értékelés formái tantárgyaknál: 1 évfolyam félév és év vége illetve 2 . évfolyam félévkor
kiválóan teljesített
jól teljesített
megfelelően teljesített
felzárkóztatást igényel 154
Szöveges értékelés minősítésének kritériumai:
Kiválóan teljesített: A tantervi optimum követelményt teljesítette.
Jól teljesített: A tantervi optimum követelményt megközelíti.
Megfelelően teljesített: A tantervi minimum követelményt biztosan elérte.
Fejlesztést igényel: A tantervi minimum követelményt nem teljesítette.
18.4.13. A napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A napközibe a szülők önként íratják be gyermekeiket. Ezeket az igényeket a beíratásnál, illetve minden évfolyamon márciusban mérünk fel. Harmadik osztályig az a gyakorlat, hogy a tanulók napközisek, egy – két kivétellel negyedik osztályban is fontosnak tartják a szülők a napközit. Az imént említett tevékenységek közé tartoznak az udvari levegőzés, a játék, a klub napközis foglalkozásokon való részvétel, az alkalmi színházlátogatások, de nem utolsó sorban a tanulás, a házi feladatok elkészítése, a délelőtt megtanultak begyakorlása, amit az első második osztályban Meixner- tanfolyamot végzett pedagógus, a 3-4.osztályban gyógypedagógus kolléga végez. A tanulási idő negyed háromtól fél négyig tart, a napközi pedig 16 óráig. Ebben az időben a délelőtt feladott megfelelő mennyiségű házi feladat elkészítése történik differenciált segítségnyújtás mellett. A gyorsabban dolgozó tanulók pedig differenciáltan plusz gyakorló feladatokat kapnak. Fél négy és négy óra között történik az uzsonnázás, rendrakás. A szülők külön kérésére megfelelő indoklás mellett a napközi befejezése után a gyógypedagógiai asszisztensek felügyeletével ügyeletet tudunk biztosítani. A nem napközis tanulók a tanítási órák után mennek haza. Ők a házi feladatot szülői felügyelet mellett végzik el, melyet az osztályfőnök másnap ellenőriz. A napköziből engedéllyel távozó, illetve nem napközis tanulók felkészülésének segítése:
A délelőttös tanító / osztályfőnök a tanuló üzenő füzetében / leckefüzetében (szokástól függően) jelöli az írásbeli és a szóbeli házi feladatot a napközis foglalkozásnál leírt módon.
A házi feladatot és a szükséges felszerelést az adott napon, illetve naponta hazaküldi a tanulóval.
Másnap ellenőrzi az írásbeli munkákat.
A hibákat megbeszéli a tanulóval. 155
A szülők folyamatos tájékoztatása az iskolában felmerülő problémákról, nehézségekről,hogy
tudják,mire
helyezzék
a
hangsúlyt
az
otthoni
felkészülés,gyakorlás során. A hiányzó tanulók felkészülésének segítése:
Előre jelzett hiányzás esetén a hiányzás előtti napon a délelőttös tanító / osztályfőnök a korábban leírt módon bejelöli,és a tanulóval hazaküldi a hiányzás idejére az aktuális tananyagot,házi feladatot,szükséges felszerelést.
Betegség esetén a szülővel egyeztetett időpontban / szükség esetén, hosszabb hiányzáskor előre egyeztetett időpontokban a délelőttös tanító / osztályfőnök a korábbiakban leírt módon bejelöli,és a szülőnek / hozzátartozónak átadja az aktuális tananyagot,házi feladatot,szükséges felszerelést.
Az elvégzett otthoni munkákat a gyermek megérkezésekor ellenőrzi.
A hibákat a tanulóval megbeszéli.
Szükség esetén mind a délelőttös tanító / osztályfőnök, mind a napközis nevelő segíti a tanulót a hiányosságok pótlásában,a tananyag megértésében.
18.4.14. A továbbhaladás feltételei Magasabb osztályfokra lépés feltételei A tanuló fejlődését a tanév során az osztályfőnök, a napközis nevelő,és a fejlesztést végző logopédusok követik nyomon. A logopédiai osztály 2. évfolyamának 1. félévéig szöveges értékelést használunk. A 2. félévtől már érdemjegyeket, illetve év végén osztályzatot adunk. A felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészülését a rehabilitációs órákon a logopédusok által végzett szükséges egyéni fejlesztések mellett az osztályfőnökkel történő célzott gyakorlás is segíti. Ha a tanuló bármely tantárgyból nem teljesíti az évfolyamon előírt minimum követelményeket, és nincs felmentése az adott tantárgyból az értékelés és minősítés alól, akkor évismétlésre bocsátható. A Szakértői bizottság határozata meghozatalakor megjelöli a kontrollvizsgálat időpontját. Ezen a vizsgálaton döntenek a többségi iskola nem logopédiai osztályába,vagy az integrációba visszahelyezhető tanulókról. Súlyos diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia gyanú estén a fejlesztést végző logopédusokkal konzultálva az osztályfőnök kérheti a tanuló 156
korábbi vizsgálatát a szükséges felmentéshez. Illetve minden logopédiai probléma teljes megszűnése esetén szintén indokolttá válik a soron kívüli vizsgálat, ahol javasolhatják a tanuló nem logopédiai többségi osztályba való visszahelyezését. TANTÁRGYI RENDSZER ÓRASZÁMOK A LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA 1–4. évfolyam részére a 2013-2014 tanévben Tantárgyak Az évfolyamok óraszámai 1. 2. 3. 4. Magyar nyelv és irodalom
8
8
8
8
Matematika
4
4
4
4,5
Környezetismeret
2
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz és kézművesség
1
1
1
1
Életvitel és gyakorlati ismeretek 1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
Idegen nyelv
0
0
0
2
Kötelező óraszám
20
20
20
22,5
A tantárgyak megnevezései és óraszámai 2013-2014 tanévtől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6+2
4 1 1+1 2 2 1 5 2 25
4 1 1+1 2 2 1 5 2 25
4 1 1+1 2 2 1 5 3 25
*-gal jelölt plusz órák a szabadon tervezhető órakeret terhére.
157
4. évf. 6+2 2 4 1 1+1 2 2 1 5 3 27
Pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások
Foglalkozások
Logopédia Gyógytestnevelés Összes óraszám
Het i óra 4 1 5
1
2
3
4
4 1 5
4 1 5
4 1 5
4 1 5
Összesített heti óraterv TANULÓCSOPORTOK ÓRÁI Heti kötelező tanóra Habilitációs, rehabilitációs óra Nem kötelező, választható tanóra /szakkörök, tehetséggondozás/ Napközi
1. 20 5 3
2. 20 5 3
3. 20 5 3
4. 22,5 5 3
15
15
15
12,5
A 2013-2014 tanévtől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre pedagógiai célú rehabilitációs órák a KNT törvény 6. mellékletének megfelelően.
158
18. 5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A testi fejlettség és fizikai teljesítőképesség diagnosztikus mérőrendszere 1. Testtömeg ...................................................... Minden tanév május 30-ig kell mérni Eszköz: hitelesített személymérleg Végrehajtás: a tanuló cipő nélkül áll a mérlegre Értékelés: kg 2. Testmagasság Eszköz: hitelesített magasságmérő Végrehajtás: a tanuló egyenes testtartásban áll, a talaj és a fejtető (vertex) távolságát mérjük Értékelés: cm 3. Hanyattfekvésből felülés – kifáradásig, maximális időtartam: fél perc Eszköz: bordásfal Végrehajtás: tanuló tenyere ujjfűzéssel a tarkóján, a lábfej rögzített, csípő, illetve térd 90 900-os szögben hajlítva, felülés. Értékelés: egyéni teljesítés
db
4. Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés, kifáradásig, maximális időtartam 1 perc Eszköz: tornaszőnyeg, bordásfal Végrehajtás: a tanuló tenyere ujjfűzéssel a tarkóján, törzsemelgetés, rögzített láb. Értékelés: egyéni teljesítés
db
5. Helyből távolugrás Eszköz: mérőszalag Végrehajtás: a tanuló az elugró vonal mögül páros lábbal, oldalterpeszben ugorjon előre (kétszer ugorhat) Értékelés: cm 6. 12 perces járás – futás (COOPER-teszt) Eszköz: kimért futópálya Végrehajtás: tanulók kiscsoportban hangjelre induljanak, és hangjelre álljanak meg. 1-4. o. futás vagy járás: fiúk: 6 perc, lányok: 6 perc 5-8. o. futás vagy járás 12 perc 7. Lökés egy kézzel dobóterpeszből Eszköz: lökés:
5-8. o. 3 kg-os tömött labda 159
Végrehajtás: lökés – a tanuló tömött labdát lök el egy kiinduló vonaltól a lökés szabályai szerint – három lökés eredmény Értékelés:
lökés – m
8. Hajlított függés bordásfalon Eszköz: bordásfal Végrehajtás: 5 – 8. osztály Bordásfal legfelső fokán felső madárfogás, karhajlítás, hajlított függés, amíg tartani tudja magát, és az álla a bordásfal foka felett marad. Értékelés: mp
160
Testi fejlettség és fizikai teljesítőképesség mérőlap Gyógytestnevelés fejlesztésben nem részesített tanulók részére Név:………………………………………………….
Osztály:………..
Dátum:………………………………………………
év vége 1.Testtömeg
……….kg
2. Testmagasság
..….…. cm
3. Hanyattfekvésből felülés (max. fél percig) egyéni teljesítés
..….…. cm
4. Hasonfekvésből törzsemelés (max 1 percig), egyéni teljesítés
..….…. db
5. Helyből távolugrás (kétszer ugorhat)
..….…. cm
6. 12 perces járás – futás (COOPER-teszt) 1-4. o. futás v. járás fiú – 5 perc lány – 3 perc 5-8. o. futás v. járás 12 perc
..….…. m ……..… m ..….…. cm
7. Lökés egy kézzel dobóterpeszből Lökés: 5-8. o. (három lökés) 2 kg ill. 3 kg-os tömött labda ellökése a kiinduló vonaltól
..….…. m
8. Hajlított függés bordásfalon legfelső fok fogása felső madárfogással amíg az álla a fok felett van
..….…. mp
161
18.6. Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola egészségnevelési céljai Az iskolai egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képesség váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Egészségnevelési stratégiánk tervezése Jogszabályi háttér-
Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 38. § 1.2 bekezdés
-
Nemzeti stratégia a kábítószer probléma visszaszorítására 106./2009.(XII.21.) OGY határozat. (1036/2002. (IV.12.); 1129/2004. (XI.24.); 1094/2007. (XII.05.) cselekvési tervet összefoglaló kormányhatározatok.
-
WHO Egészséges Városokért Projekt
-
Környezetegészség-nevelés az iskolákban c. módszertani segédanyag
Helyzetelemzés- az iskola egészségnevelési problématérképe SWOT analízis Erősségek - Folyamatosan figyeljük a tanulók egészségi állapotát: rendszeres orvosi ellenőrzéssel, szűrővizsgálatokkal, széleskörűen lefedett egészségvédelmi programokkal. -
Céljaink elérése érdekében az ismereteket elméleti és tapasztalati úton egyaránt igyekszünk átadni: egészségvédelem készséggé való fejlesztése történik: pl: tanórákon, szabadidős-sport programok, kirándulások, táborok alkalmával.
-
Fontosnak
tartjuk
partnerkapcsolataink:
erős
támogató
orvos,
hálózatunk
védőnő,
ÁNTSZ.
fenntartását: Pályázati
jól
működő
lehetőségek,
gyermekvédelem. Gyengeségek -
Gyengítik hatékonyságunkat azok a tényezők, melyek negatívan hatnak a gyermekek viselkedés kultúrájának kialakulására. 162
-
Hátrányos szociokulturális körülmények: az identitás, a családi hagyományok, szokások, szemlélet rögzült elemei.
-
Szegénység: az egészséges életmód feltételeinek hiánya, tisztálkodás, táplálkozás tekintetében
-
Szülői háttér: sok az elhanyagolt és veszélyeztetett gyermek, a szülők többségével nincs vagy elégtelen a kapcsolatunk, ezért a pedagógus nem számíthat a családok támogatására.
-
Iskolán kívül nem lehet a tanulókat ellenőrizni, így ki vannak téve a káros szenvedélyeknek.
Az egészségnevelés megalapozása az előkészítő osztály, 1-2. osztály feladata a további évfolyamokon mindezt továbbfejlesztjük és megerősítjük. Fejlesztési területek Egészséges életmód alapismeretei, magatartáskultúra, személyiség-önismeret, szociokultura fejlesztése. Fejlesztés kereti Osztályfőnöki óra, természetismeret óra, napközis foglalkozások, tantárgyi órákon integrált megjelenítése az egészségnevelésnek. A csoportos egészségnevelési feladatok 1. Személyi higiéné Tisztálkodás fontossága, helyes szokások kialakítása – gyakorlatban is. pl.: előkészítő osztály: ebéd utáni fogmosás 2. Egészséges táplálkozásPályázatokon, akciókon való részvétel pl. NUTRIKID Egészségnapok szervezése, gyümölcs- saláta étkezési nap 3. Mindennapos aktív testmozgás Kirándulások, kerékpártúrák, úszásoktatás, sport-szakkörök, versenyek 4. Káros szenvedélyek primer prevenciója Dohányzás, alkohol veszélyei Internet - játékfüggőség Kábítószer használat megelőzés: drogprevenciós team tanórái éves munkatervük alapján, egészségnap szervezése, városi rendezvényeken való részvétel, aktív együttműködés a KEFfel
163
5. Egészséges környezet Környezetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, védőoltások, fertőző betegségek megelőzése 6. Biztonságos környezet Akadálymentes, biztonságos környezet kialakítása, baleset megelőzés és elsősegélynyújtás 7. Barátság, szerelem, párkapcsolat Családszervezés, csecsemőgondozás, fogamzásgátlás, terhesség megszakítás, szexuális úton terjedő betegségek – AIDS 8. Lelki gondozás Lions-quest életvezetési program, mint a lelki egészségvédelem és az önismeret fejlesztés eszköze. Gyermekpszichiáterrel konzultációs lehetőség Segítségadás- tanulói kérdések gyűjtő ládába helyezése Az iskolaorvos feladatai A tanulók fizikai állapotának felmérése, nyomon követetése. Az iskolaorvos hetente egy- egy alkalommal tart rendelés a József A. u. 4. és József A. u. 56os épületünk orvosi szobájában, ahol megvizsgálja az ellátásra szoruló tanulókat. Egészségügyi szűrések elvégzése, szükség esetén szakorvoshoz irányítás, gyógytorna javaslása. Az egészségügyi alapellátás keretében körzeti védőnő is segíti az egészségvédelmi munkát. Felvilágosító
órákat
tart,
az
iskolaorvossal
párhuzamosan
részt
vesz
az
iskolai
szűrővizsgálatokon és védőoltásokon. A tanulók egészségi állapotának megőrzésében és a napi egészségügyi feladatok ellátásában ( fejtetvesség ellenőrzése) rendkívül fontos szerepe van az iskola egészségügyi végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai asszisztensének. Tanulóink többsége elhanyagoló családi környezetből érkezik, amely nem működik együtt az iskola egészségmegőrzésre irányuló javaslataival, kéréseivel. Az iskola egészségügy végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai asszisztense a családok helyett viszi el a tanulókat szakorvosi rendelésre ( szemészet, fülészet) illetve kezeli a fejtetvességgel fertőzött tanulókat is. Tevékenységével hatékonyan hozzájárul a tanuló közösség egészségének megőrzéséhez, a fertőzéses állapotok megelőzéséhez, vagy elszigeteléséhez.
164
Ismétlődő szűrések és vizsgálatok Érzékszervi vizsgálatok évente: látásélesség vizsgálat: 2.-4.-6.-8. évfolyam színlátás vizsgálata: 5. évfolyam hallásvizsgálat: 2. 4. 6. 8. évfolyam orvosi szűrővizsgálat: 2. 4. 6. 8. évfolyam Testméretek mérése évente: súly, magasság Iskolafogászat Az iskola drogprevenciós stratégiája Tanulóink értelmi sérültségük, szociális éretlenségük miatt befolyásolhatók, nem kívánatos irányba eltéríthetők. Ezért fontosnak tartjuk, hogy kidolgoztuk drogprevenciós stratégiánkat, mely részletesen tartalmazza programunk általános és közvetlen céljait, személyi és tárgyi feltételeit, célcsoportjait. Ezenkívül részletesen bemutatja prevenciós programunk szakmai szemléletét, az alkalmazott módszereket és a program tartalmi elemeit. Drogprevenciós stratégiánkat külön dokumentumban kezeljük.
18.7. Környezetnevelési elvek Az iskolai környezetnevelés célja A tanulók saját képességeihez alakított környezetvédelmi ismeretek kialakítása. Figyelemfelhívás a természet szépségeire, azok megóvására. Az emberi felelősség megmutatása az egészséges természeti környezet fenntartásában. Az iskolai környezetnevelés feladatai A tanulókkal megismertetni a természeti szépségeket, kialakítani bennük a természet szeretetét. Cselekvési lehetőségek bemutatása a természeti környezet védelme érdekében. Környezettudatos
magatartás
kialakítása,
környezetkárosító
hatások
megismertetése,
figyelemfelhívás a környezetvédelem fontosságára. Alapvető felelősségérzet kialakítása a környezet védelme érdekében. Környezetnevelési stratégiánk tervezése Jogszabályi háttér Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése a 2005-2014. közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. E cél elérését nagyban szolgálja az iskola környezet és egészségvédelemre nevelés programja. 165
Hazai jogszabály az Alkotmány környezet és egészségvédelemmel kapcsolatos 18.§-a és a 70.§-a. NAT- ban megfogalmazott környezetnevelés célja környezettudatos magatartás kialakítása a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Fejlesztési területek Fejlesztési keretek Környezetismeret óra, természetismeret óra,tanulmányi séták, kirándulások, múzeum látogatás, iskolai takarítási akciók Környezetvédelmi jeles napok megtartása Föld napja, Madarak és fák napja, Takarítási világnap, A víz világnapja, Dohányzás mentes nap, Állatok világnapja, Nemzeti gyaloglónap, Földünkért világnap, Füstmentes nap. Tanórán kívüli fejlesztési lehetőségek Környezetvédelmi rajzpályázatok, környezetvédelmi akciók- Kommunális Szolgáltató szelektív hulladékgyűjtési terepgyakorlata, újságpapírgyűjtés Az iskolai tárgyi környezet alakítása Speciális tanulói összetételünkhöz, speciális igények társulnak. Figyelünk a tantermek megfelelő megvilágítására, igyekszünk kicserélni a régi padokat, székeket. Kültéri játszóeszközeinket pályázatok segítségével próbáljuk kicserélni, környezetbarát és balesetmentes fajátékokra. Környezetünk akadálymentesítése. Az ismeretek feldolgozásának módszerei Megfigyelés, figyelemfelkeltés, aktivizálás. Kooperatív játékok, modellezés, terepgyakorlatok, élményalapú-interaktív módszerek. Az egészségnevelési és környezetnevelési program közös pontja Programterv Szeretnénk fenntartani és tevékenyen felvállalni az iskolai nevelőmunka különböző színterein jelen lévő programelemeket, környezetegészség nevelési hagyományainkat. Ezen
kívül
további
környezetegészség-
feladattervek
nevelési
célok,
kidolgozásával elsősorban
igyekszünk a
tanulók
segíteni
a
kitűzött
szemléletformálásának
megvalósítását. A pályázatokat, program és versenylehetőségeket nyitottan figyeljük, követjük. 166
Környezetünk tisztántartása és igényes alakítása érdekében, játékos motivációval, versenyek hirdetésével kívánjuk a tanulókat mozgósítani. „Tiszta rendes osztály” illetve „Virágos osztály” cím elnyerése lehet a cél. Természetismeret témakörben az osztályokat játékra buzdítjuk: „Fogadj örökbe egy fát!” címmel. A városi környezetben főként kedves lehet egy ismerős fa. A növényt az osztály havonta meglátogatja, figyelik fejlődését, dokumentumokat készítenek róla. (pl.: naplófotóval, levelek préselése) Iskolai kert létrehozása, gondozása. Évszakoknak megfelelő kerti munkák végzése. A tanulók egészséges táplálkozási szokásait erősítendő illetve ismeretit gyarapító, havi egy gyümölcs, saláta- vagy reformétkezési napot vezetünk be. Az egészséges ételek közös elkészítése és fogyasztása fontos élmény új ízek megismerésére, megkedvelésére valamint az egészséges táplálkozás fontosságának tudatosítására ad lehetőséget. Egészség megőrzési lehetőséggel bírnak a gyógyteák. „Teázgatás” címmel havi gyógytea napot jelölünk ki mely a gyógyteák hatásainak megismerése és megtapasztalása mellett a teázgatás lelki élményeinek átélésére is irányul, amikor is a kellemes meleg ital közös kortyolgatása, elfogyasztás alkalmat teremt a nyugodt légkörű beszélgetésre is. Mozgásos élményeink bővítésre, mozgáskultúránk fejlesztésére irányuló hagyományaink mellett, apró élményt és mozgás örömét adó programelem: a suli torna bevezetése, amely, ha az időjárás engedi 5 perc közös tornát foglalna magába a nagyszünet elején az udvaron. Tanulóink hátrányos szociokultúrális helyzete miatt tervezzük suli lelki segély létrehozását, mely kapaszkodót nyújtana a segítséget kérő gyermekek számára. Az ismeretek feldolgozása A programok céljainak megvalósításában elsősorban nem verbális ismeretek elsajátítására törekszünk, hanem szemléletet szeretnénk formálni. Módszereink között első helyen a sokféle tapasztalatszerzés lehetőségének megragadása áll. pl.: tanulmányi séta, gyűjtőmunka. Szeretnénk rászoktatni a gyerekeket, hogy az általuk tapasztaltakat valamilyen formában rögzítsék. (jegyzet, rajz, fotó) Lehetőséget szeretnénk teremteni a tapasztalatok megbeszélésére is. Az ismeretanyag feldolgozása során változatos szemléltetéssel, bemutatással lehet élményszerűvé, érthetővé tenni a témákat. Különböző tevékenységek összekapcsolására is szeretnénk törekedni: séta, rajzolás, fogalmazás, mozgás, beszélgetés stb. egy-egy nap programjában. Az ismeretek gyakorlati alkalmazása, a tevékenységek
167
gyakoroltatása az egyik legfontosabb módszerünk. A megszerzett tapasztalatokat, ismereteket közösen rögzítjük, melyre a fotóalbum a faliújság, a naplókészítés remek alkalmat teremt. Külön ösztönző az iskolai újságban való cikkírás, rajzok bemutatása. Az ismeretek ellenőrzése történhet plakátok, jegyzetek és faliújságok készítésével illetve szóbeli megnyilvánulások alapján. Az ellenőrzés során azt próbáljuk nyomon követni, hogy a tanulók pozitív értékekkel gazdagodtak-e, javult-e szemléletmódjuk, várható-e az adott témában környezettudatos magatartásuk jó irányú változása. Az értékelés során a szóbeli értékelés mellett írásbeli dicsérettel is jutalmazhatunk. A pedagógusok személyes példaadással segítik elő a programok eredményességét.
18.8. Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervünk alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A tanulócsoportjaink összetételét vizsgálva kitűnik, hogy a legtöbb csoportnál magas a HH/HHH tanulók aránya. Az intézmény ebből következően rendszeres és alakalmi kapcsolatot tart fenn a környezetében működő intézményekkel, szervezetekkel, melyek segíthetik nevelő-oktató munkánkat, és a hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldását. Rendszeres és napi kapcsolatban állunka családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, havi
kapcsolatban a védőnőkkel.
Alapítványok segítik az intézmény munkáját, úgymint a Cirill és Methód, az ÉSSE a Lions Klub a Süss fel nap Alapítvány. Iskolánk esélyegyenlőségi alapelvei
A tanuló joga, hogy fogyatékosságának (értelmi, mozgás, beszéd pszichés fejlődési zavar) megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön.
Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva.
Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.
Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal.
Segíteni, illetve biztosítani kell a Radóságok diák szervezet működését.
Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. 168
A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
Tanulóink alanyi jogon ingyenesen jutnak hozzá tankönyveikhez.
Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszűntetését.
Az iskola pedagógiai programján belül a nevelési programnak kell szabályozni a beilleszkedési,
magatartási,
tanulási
nehézségekkel
összefüggő
pedagógiai
tevékenységet,
a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,
a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló pedagógiai tevékenységek Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását:
a felzárkóztató foglalkozások,
rehabilitációs foglalkozások,
szakkörök, sportkörök foglalkozások,
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) - gyermekvédelmi felelős
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, egészségpiac-nap,
az iskolai étkezési lehetőségek,
az egészségügyi szűrővizsgálatok,
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások,
szabadidős tevékenységek, szünidei programok, táborozások, kirándulások ),
a szülőkkel való együttműködés,
Az iskola esélyegyenlőségi tervét külön dokumentumban dolgoztuk ki
169
18.9.
A
tanuló
jutalmazásával
összefüggő,
a
tanuló
magatartásának,
szorgalmának értékeléséhez minősítéséhez kapcsolódó elvek. A tanulók jutalmazásának elvei, módjai Jutalmazási alapelveinket az iskola Házirendje is tartalmazza. Jutalmazni lehet példamutató magatartást tanúsító, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt elérő tanulókat. Jutalmazni lehet azokat a tanulókat, közösségeket, akik versenyeken, közösségi tevékenységekben - kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. A jutalmazott a tanulók, közösségek a számukra előírt feladatokat előírásszerűen, pontosan képességeik szerint végezzék el. Egy adott tevékenység a tanuló képessége és az elért eredmény összehasonlítása alap kerül kiemelésre, jutalmazásra. Jutalmazásunk nem csak a teljesítményre koncentráló, a teljesítmények mellett az egyéni adottságok, az egyén fejlődése, a közösség összetétele, külső körülmények és szubjektív lehetőségek figyelembevétele is megtörténik. A jutalmazást mindig közösség előtt, a példa nevelő erejének kihangsúlyozásával kell végrehajtani. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni, a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel el lehet ismerni. A dicséretes tanulók könyv- és tárgyjutalomban részesülhetnek. Jutalmazási fokozatok:
Szaktanári, dicséret
Egyéb foglalkozást vezető nevelő dicsérete
Osztályfőnöki dicséret
Igazgatói dicséret (szóbeli, írásbeli)
Tanév végén adható jutalmazás
Szaktárgyi teljesítményért
Kiemelkedő sport, vagy művészeti tevékenységért
Példamutató magatartásért
Kiemelkedő szorgalomért
Példamutató magatartásért és szorgalomért
Közösségi munkáért
170
Több évfolyamon keresztül át kiemelkedő magatartást és tanulmányi eredményt felmutató tanulókat nyolcadik osztály végén az igazgató a ballagáson megdicséri és fényképük az „Akikre büszkék vagyunk” tablóra kerül. Magatartás és szorgalom értékeléséhez és minősítéséhez kapcsolódó elvek
Iskolánk tagozatain különböző képességű tanulók tanulnak.
Tanulásban akadályozott/enyhe fokban értelmi fogyatékos tanköteles korú tanulók,
Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
Tanköteles korú autista gyermekek
Ép értelmű, súlyos nyelvi-kommunikációs zavarral rendelkező tanköteles tanulók -1-4. évfolyamban
Minden tagozaton a tanulók értelmi szintjéhez és életkori sajátosságához igazítjuk a minősítés tartalmát. Kategóriáinkat a jobbítás és a személyiségfejlesztés szándékával fogalmaztuk meg összhangban a Köznevelési törvény 54.§ (2) bekezdésével.
171
19. GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEGYSÉG Integrált nevelés-oktatás ellátása Az integrációs törekvésekről A hazai integrációs törekvések hátterében az Európai Unió integrációs törekvéseinek felerősödése húzódik meg. A fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtése, és a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítése érdekében, az egyik legfontosabb tennivaló, hogy az iskola kezelni tudja a fogyatékosságból eredő egyéni igényeket, az egyéni eltérésekből fakadó problémákat, és képes legyen arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítsa azokat az egyéni tanulási útvonalakat, amelyek megakadályozhatják az iskolai kudarcok elszenvedését. Az együttnevelésnek, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának a többségi intézményben történő gyakorlati megvalósítására Magyarországon a közoktatási törvény először 1993-ban adott lehetőséget (1993. évi LXXIX. Törvény 86. §). Győr Megyei Jogú Város közgyűlése 2005-ben határozatot hozott a nevelési-oktatási intézmények alapító okiratának módosítására, mellyel felhatalmazta az intézményeket a sajátos nevelési igényű gyermek/tanulók együttnevelésére. Az integrált oktatás megjelenése 2005-től lehetőséget teremtett a Radó Tibor Általános Iskola számára az együttnevelési szemlélet, és tapasztalatok, valamint a korszerű gyógypedagógiai ismeretek terjesztésére, a sajátos nevelési igényű óvodás korú (5 éves kortól) gyermekek és általános iskoláskorú tanulók gyógypedagógiai fejlesztésére felmenő rendszerben. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményünk Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé alakításával megnyitotta a lehetőséget az inkluzív nevelés hatékony megvalósítása érdekében a szükséges lépések és beavatkozások végrehajtására. A 2011évi CXC Köznevelési törvény 47§. (3) bekezdése leírja és megerősíti hogy a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, külön e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményben vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban történhet. Módszertani intézményünk a törvény szövegének eleget téve a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók gyógypedagógiai fejlesztését végzi az együttnevelést igénylő óvodákban, iskolákban. 172
A feladatok megvalósítása érdekében intézményünk minden tanév tavaszán feltérképezi a többségi oktatási-nevelési intézményekbe járó sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számát és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében utazó gyógypedagógiai ellátást biztosít a szolgáltatást igénylő intézményekben. Szükségesnek érezzük azonban ennek a gyógypedagógiai hálózatnak a szélesítését annak érdekében, hogy minden integráltan nevelődő sajátos nevelési igényű tanuló/gyermek megkaphassa a sérülésének megfelelő speciális bánásmódot, a törvényben, ill. a szakértői bizottság véleményében található habilitációs- rehabilitációs fejlesztés biztosításával, ill. az őket tanító pedagógusok támogató segítő felkészítésével. Az utazó gyógypedagógus kompetenciája (32/2012. EMMI rendelet) 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, osztálytermen belüli megsegítés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében különböző szakemberek működnek együtt, ami csak akkor lehet zavartalan, ha munkájukat a szakmai kompetenciahatárok tisztelete mellett végzik. Alapvető szükséglet a tervszerű, közös program, a team munka, a kölcsönös tájékozódás, tájékoztatás. A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek számára is lehetőséget biztosít a Köznevelési törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokra. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális igényeinek kielégítése a fejlesztés, főként a kompetencia fejlesztés középpontba állításával valósítható meg. A tanulók képességei és kompetenciái különböző fejlettségűek lehetnek. Ha egy készség, képesség kompetencia fejlődését szeretnénk elérni, akkor olyan tevékenységeket kell végeztetni a tanulóval, ami erre a képességre, kompetenciára célzottan fejlesztő hatású lehet. A tevékenység módjainak, eszközeinek kiválasztásában, kezdetben a gyógypedagógus nagyon sokat segíthet. Közös munkával biztosítani tudják a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az egyéni tanulási stratégiákat.
173
Az integráló gyógypedagógus feladata (32/2012. EMMI rendelet) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait,észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejlődésének megítélésében; segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok: Szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi pedagógusokkal. Aktív hospitálás, közreműködés a tanév első napjaiban, a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése érdekében. Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló év eleji diagnosztikus mérésének elkészítésében. Segítségnyújtás a tantárgyi mérések összeállításában. Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítésében.
174
A befogadás segítése az osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók érzékenyítésében. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése (beszélgetés, egyéni foglalkozás, megfigyelés, tanulópárok alakítása stb.). A tanév során a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai feladatok: A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló előrehaladásának folyamatos figyelése, a tanuló értékelése, az eredmények megbeszélése a többségi pedagógusokkal. Aktív hospitálás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése és fejlődésének figyelemmel kísérése érdekében. Eszköz,
módszer,
segédanyag
kiválasztásában,
alkalmazásában
segítségnyújtás,
javaslattétel – széles kínálati lehetőség megteremtése. Szükség szerint a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztése, ill. egyéni fejlesztésének koordinálása, az egyéni fejlesztési tervek alapján. Habilitációs, rehabilitációs tevékenység biztosítása. Kapcsolattartás a partnerekkel A befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai – konzultációs lehetőségek A befogadó iskola pedagógusainak szemlélet és attitűdalakításának segítése (előadások, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, esetmegbeszélések, stb.). Javaslattétel a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez igazodó tanulási környezet kialakítására. Segítségnyújtás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szükségleteihez igazodó egyéni tanmenet készítéséhez, ill. a harmonizált tanmenetek összeállításában. Segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásához (tankönyv, speciális segédeszköz stb.). Javaslattétel a gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására. A többségi iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekkel/tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel
175
(munkaértekezletek, megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információ átadás, stb.). Konzultációs lehetőségek biztosítása a tanórákra való differenciált felkészülés segítése érdekében. Segítség az óravázlatok elkészítésében. A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülésspecifikus ellátásának feladataival és az integrációval kapcsolatos szakirodalom gyűjtése, ajánlása. Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai: - A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szülei számára tanácsadás.
Tanulási problémákkal kapcsolatban
Nevelési problémákkal kapcsolatban
Iskolaválasztással kapcsolatban
A többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel,
illetve
programok
tartása
(előadás,
bemutató
órák,
beszélgetések,
konfliktuskezelés, stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában. A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása o Egyéni fejlesztési terv készítése a többségi pedagógusokkal együttműködve o Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése o Tanulói munkák gyűjtése, rendszerezése o Szakértői és kontrollvélemények o Diagnosztikus mérések (készség, képesség, kompetencia, tantárgyi tudás) o Egyéni fejlesztési terv o A sajátos nevelési igényű tanulók egy-egy jellemző munkája (rajz, fogalmazás, o tantárgyi teszt, stb.) o Szöveges értékelések Az utazó gyógypedagógusok feladatai a tanév során Év eleji diagnosztikus mérések, értékelések készítése a 2010/2011 –es tanévtől már egységes; 176
Egyéni fejlesztési terv készítése, maximum negyed évre, a szakértői vélemény és a diagnosztikus mérések eredményei alapján; Fejlesztés és konzultáció biztosítása, melynek adminisztrációja a konzultációs űrlapon, lsd. mellékletben, ill. a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésekor szokásos, Egyéni fejlődési lapon történik; Segítség a sajátos nevelési igényű tanulók negyedéves szöveges értékelésének elkészítésében; Újabb negyed évre az egyéni fejlesztési terv elkészítése, amit szükség szerint diagnosztikus mérés előz meg; Félévi értékelés készítése a befogadó pedagógussal; Fejlesztés és konzultáció biztosítása, melynek adminisztrációja saját kidolgozású konzultációs űrlapon, ill. a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésekor szokásos, Egyéni fejlődési lapon történik; Diagnosztikus mérések; Harmadik negyedéves fejlesztési terv elkészítése; Fejlesztés és konzultáció biztosítása, melynek adminisztrációja saját kidolgozású konzultációs űrlapon, ill. a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésekor szokásos, Egyéni fejlődési lapon történik; Év végi szöveges értékelés elkészítése – amennyiben lehetséges, a befogadó pedagógussal közösen. Szolgáltatási protokoll 1. lépés A szolgáltatási körbe tartozó intézmények és sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számának feltérképezése – minden tanév májusában a szolgáltatás igénylő űrlapok segítségével, (külön készült az óvodák és iskolák számára) az intézmények jelzései, szolgáltatási igényük alapján történik. 2. lépés: A telephelyek azonosítása, a gyermekek, tanulók számának megállapítása fogyatékossági típusok szerint, a lehetőségeknek megfelelően a habilitációs-rehabilitációs ellátás lehetőségeinek megszervezése 177
- gyógypedagógus kijelölése, - óraszámok megállapítása. 3. lépés: Együttműködési megállapodás kötése a befogadó óvodák és általános iskolák vezetőivel. 4. lépés: A habilitációs-rehabilitációs ellátás biztosítása. 5. lépés: Elégedettségi kérdőívekkel a befogadó iskolák utazó gyógypedagógiai ellátással kapcsolatos elégedettségének mérése. 6. lépés: A visszajelzések alapján az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás minőségének javítása, az ellátás célszerűbb, hatékonyabb megszervezése érdekében. Az integráló gyógypedagógusok munkaközösségének szervezeti kapcsolata az intézménnyel
A 2009/2010. tanévtől az integrációt végző pedagógusok saját munkaközösségben tevékenykednek.
178
Igazgató
Intézményegység-vezető
Munkaközösségvezető
Integráló pedagógusok A munkaközösség vezető az iskolavezetés tagja - állandó kapcsolatot tart az intézményegységvezetővel Havonta 1 alkalommal tartott munkaközösségi értekezleteken történik az aktuális kérdések megválaszolása, szakmai kerekasztal beszélgetések (esetismertetések), és beszámoló az iskolavezetői értekezleteken elhangzottakról Integrált nevelésben részesülő gyermeklétszám alakulása A 2005/2006. tanévtől az integrációs keretben fejlesztést igénylő gyermekek száma folyamatos növekedést mutat. Szakember ellátottság Az integrációban résztvevő gyógypedagógusaink képzettsége a következő: -pszichopedagógus -szomatopedagógus -tiflopedagógus -szurdopedagógus -oligofrénpedagógia szakos tanár/terapeuta -tanulásban akadályozottak szakos tanár -gyógytestnevelő -autista gyermekek, tanulók fejlesztésére felkészült gyógypedagógus A sokféle sérülési típussal rendelkező gyermekek ellátása speciális szaktudást igényel, ezért sérülés specifikus ellátásuk érdekében olyan gyógypedagógusok kezdték meg együttnevelésre 179
irányuló munkájukat, akik rendelkeznek olyan kompetenciával, ami az adott fogyatékossági terület ellátásához szükséges. Minden gyógypedagógus rendelkezik tanulásban akadályozottak tanári, vagy terapeuta szakával, második
szakként
pedig
van
tiflopedagógia,
logopédia,
pszichopedagógia,
vagy
szomatopedagógia végzettsége. Tárgyi feltételek A Fogyatékos Gyermekek Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával korszerű, gazdag fejlesztőeszköz parkot hoztunk létre. További pályázatok forrásaiból fejleszteni tudtuk
eszközeinket.
A
rendelkezésre
álló
fejlesztőeszközöket
többségi
intézmények
pedagógusai, valamint integráló gyógypedagógusok kikölcsönözhetik. Az integrációt végző szakembereink jórészt az ellátást igénylő intézmény felajánlott helyiségeit veszik igénybe a foglalkozásokhoz. Ezek minősége, felszereltsége változó. Bizonyos fejlesztőfoglalkozásokhoz saját intézményünk mozgás, ill. rehabilitációs termeit használjuk. A 2009/2010-ben beindított óvodás autista integrált csoportok saját foglalkoztató szobát kaptak a József A. út 4. szám alatti épületünkben.
180
Záradék A Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2013.március 28-án véleményezte. A Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Programját az intézmény Szülői Szervezete 2013. május 9-én megismerte. A Köznevelési törvény 26.§- a alapján a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekhez a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. 2013. május 27-én a fenntartó engedélyező levelét elküldte. Módosítás A 48/2012. (XII.12.) és a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján pedagógiai szakszolgálati feladatunk 2013. szeptember 1-től leválasztásra került és az új megyei pedagógiai szakszolgálatba beolvadt. Intézményünk befejezte a TÁMOP-3.1.7-es pályázatát, amely a referencia-intézmény szintű működésre készített fel. Sikeres referencia-intézményi minősítés után szervezetünk a referenciaintézményi séma szerint működik majd. Referencia-intézményi szintű működésre tervezett innovációnkat beépítettük jelen Pedagógiai programunkba. A Knt. 35.§.(1-4) bekezdése értelmében 2013. szeptember 1-jétől életbe lépett erkölcstan, hit-és erkölcstan tantárgyakra vonatkozó rendelkezéseket beépítettük jelen Pedagógiai programunkba. A jelzett törvényi változások alapján jelen Pedagógiai programunkat módosítottuk, melyet a tantestület elé tárunk 2014. január 27-én elfogadásra.
181
Mellékletek
182
KONZULTÁCIÓS ÖSSZESÍTŐLAP
Gyógypedagógus neve:
Intézmény neve:
Intézmény neve:
Intézmény neve:
Intézmény neve:
Gyermek/tanuló neve, korcsoportja, osztályfoka:
Gyermek/tanuló neve, korcsoportja, osztályfoka:
Gyermek/tanuló neve, korcsoportja, osztályfoka:
Gyermek/tanuló neve, korcsoportja, osztályfoka:
Konzultációs partnerek:
Konzultációs partnerek:
Konzultációs partnerek:
Konzultációs partnerek:
A megbeszélés időpontja, rövid A megbeszélés időpontja, leírása: rövid leírása:
A megbeszélés időpontja, rövid A megbeszélés időpontja, leírása: rövid leírása:
Aláírások:
Aláírások:
Aláírások:
183
Aláírások:
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 161§. (1) bekezdésben hivatkozott 2. sz. melléklet tartalmazza az intézményekre vonatkozó minimális eszköz-és felszerelési jegyzéket.
A jegyzékben felsorolt eszközökkel és felszerelésekkel
intézményünk rendelkezik.
Az intézmény taneszközjegyzéke Magyar nyelv és irodalom
H1 – 8.
Nyomtatott taneszközök
a)
Tanulói segédletek
Olvasókönyv
tantervi
tananyagot
tartalmazó
olvasmányokkal
és
mellékletekkel.;
Meseolvasókönyv Munkafüzet, amely az írás tanításához és az olvasmányok feldolgozásához tartalmaz tantervi és kiegészítő anyagot. Irodalmi szöveggyűjtemény 7 –10. osztályosoknak I. II. kötet. Betűvázoló lapok (kis és nagybetűk) Könyvtári könyvek: Ablak – Zsiráf lexikon, vers és mesegyűjtemények, Helyesírási szótár, Gyermeklexikonok. b) Nevelői segédletek Módszertani kiadványok: Gyógypedagógia, Tanító, Fejlesztő pedagógia Kötelező vagy ajánlott olvasmányokhoz könyvtári könyvek, folyóiratok Kinyitható mágnes tábla – betű és szókészlettel Nyomtatott grafikai taneszközök Kirakható betűsorozat sínnel, képes betűemlékeztető kártyák (hívóképek), betűtáblák az ábécé betűivel. Kép és szókártyák – betűkártya.
184
Faliképek (nyelvtani szabályok) falitérképek eseményképek (fogalmazás) szemléltető tablók (gyűjtőfogalmak szerint) Nevelői demonstrációs eszközök - mágnestábla Auditív információhordozók CD lejátszó, hanglemezek, hangkazetták Vizuális információhordozók Diasorozatok, diapozitívek, képek írásvetítő, diavetítő, epidiaszkóp Audiovizuális információhordozók Videofilmek –(kötelező olvasmányok – ismeretterjesztő filmek) Számítógépes programok, játékok Interaktív tábla Matematika
H1 – 8.
Nyomtatott taneszközök a) Tanulói segédletek Munkatankönyv a tantervi tananyagot tartalmazó feladatokkal. Munkafüzet, amely tantervi és kiegészítő tananyagot tartalmaz. Gyakorló és házi feladat munkafüzet az osztályfoknak megfelelően b) Nevelői segédletek Nevelői kézikönyvek, feladatgyűjtemények, matematikai lexikonok, folyóiratok. Nyomtatott grafikai eszközök Szám- és jelkártya – készlet, színes rudak faliképe, számegyenes faliképek, appplikációs készlet (képsorozat, térképsorozat). Vizuális információhordozók Diapozitívek, transzparensfóliák, képek, írásvetítő, diapozitív – vetítő, epidiaszkóp.
185
Audiovizuális információhordozók Interaktív tábla Tanulókísérleti eszközök Számolókorong – pálcika, színes rúdkészlet, szám és jelkártyák, logikai játék, sík és mértani modellezőkészlet, mérőszalag és egyéb mérőeszközök (vonalzó, körző, szögmérő) játékpénz. Nevelői demonstrációs eszközök Applikációs képek, szám és jelkártyák, táblai mértanfelszerelés, mértani testmodellek. Eszközök a méréshez: méterrúd, négyzetméter, köbméter (élváz), űrmérték – sorozat, mérleg, súly, stopperóra, szoba- és ablakhőmérő. óralapok mutatóval, O – középpontú számolóléc. Számítógép, matematikai oktató programok. Környezetismeret
H1 – 5.
Nyomtatott taneszközök a) Tanulói segédletek Munkatankönyv a tantervi tananyagot tartalmazó feladatokkal. Mi micsoda sorozat, Minden napra egy kérdés – gyermeklexikon b) Nevelői segédletek Szakkönyvek, kézikönyvek, folyóiratok, módszertani folyóiratok Nyomtatott grafikai eszközök Közúti közlekedési táblák, fali képsorozat – tablók applikációs képek, folyamatábrák – (víz, szél, csapadék) fali térképek Auditív információhordozók Hangkazetta (állatok – természet hangja, -közlekedési eszközök hangja) Vizuális információhordozók 186
Diafilmek, diapozitívek, képek Diavetítő, Epidiaszkóp Audiovizuális információhordozók Interaktív tábla, videofilmek Tanulókísérleti eszközök Érzékszervi fejlesztőjátékok (hallás, tapintás) közlekedési társasjáték, környezetismereti tanuló – kísérleti eszközök, Nevelői demonstrációs eszközök Mérőeszközök
(hőmérő
–
iránytű)
applikációs
képek,
terepasztal,
preparátumok, gyűjtemények fa és agyag minták – megmunkálási eszközeik Kerékpár – közlekedési szőnyeg – makettek Természetismeret
6 – 8.
6. osztály 7. osztály
Biológia-egészségtan ismeretek
8. osztály
7. osztály 8. osztály
Fizika
7. osztály 8. osztály
Kémia
Nyomtatott taneszközök
a)
Tanulói segédletek: Munkatankönyv a tantervi anyaggal.
187
földgömb,
b) Nevelői segédletek: Szakkönyvek a természeti ismeretek különböző területeihez. Természettudományi kislexikon,
Természettudományi
kisenciklopédia,
állathatározók,
növényhatározók, Folyóiratok (az általános iskola módszertani folyóiratai: A Fizika tanítása, a Biológia tanítása, a Kémia tanítása, Élet és Tudomány, Természet világa stb.) Nyomtatott grafikai taneszközök Faliképek, térképek, applikációs készletek Auditív információhordozók Állathangok magnószalagon. Vizuális információhordozók Diasorozatok, válogatás az általános iskola fóliaképeiből. Audiovizuális információhordozók Interaktív tábla, természeti videokazetták, stb. Földrajz
6 – 8.
Nyomtatott taneszközök
a)
Tanulói segédletek Tankönyv és munkafüzet a tantervi tananyaggal Atlasz
b) Nevelői segédletek Módszertani kiadványok, szakkönyvek folyóiratok útikönyvek. Nyomtatott grafikai taneszközök Faliképek, térképek, kontúrtérképek applikációs képek (ipar és mezőgazdaság). Vizuális információhordozók 188
Diaképek, diafilmek, diavetítő. Audiovizuális információhordozók Interaktív tábal, TV, videó filmek (tájak – éghajlatok). Nevelői demonstrációs eszközök Hőmérők, terepasztal, földgömb, ásvány és kőzetgyűjtemény. Történelem
5 – 8.
Nyomtatott taneszközök a) Tanulói segédletek Tankönyv és munkafüzet a tantervi tananyaggal. Képes történelmi atlasz
b) c)
Nevelői segédletek Módszertani kiadványok, szakkönyvek, folyóiratok, lexikon. Nyomtatott grafikai eszközök Történelmi falitérkép – sorozat, történelmi falikép – sorozat, Történelmi arckép – sorozat, vaktérképek Vizuális információhordozók Diapozitívek, diafilmek, diavetítő Audiovizuális információhordozók Intaraktív tábla, videofilmek Manipulációs eszközök Applikációs sorozat, időszala
189
Életvitel és gyakorlati ismeretek
H1 – 4.
Nyomtatott taneszközök a) Tanulói segédletek Technika 1 – 4 – rajz és színes-papírkészlet b) Nevelői segédletek Módszertani kiadványok, folyóiratok Nyomtatott grafikai taneszközök Falitáblák –(anyagok – szerszámok) Vízuális információhordozók Diapozitívek, képek, diavetítő, epidiaszkóp Tanulók munkaeszközei Szerszámok, eszközök a tantervi anyagban szereplő mérő, szerelő és megmunkáló gyakorlatokhoz: gyurma, papír, textil – megmunkáló és kidolgozó szerszámok – olló, tű, ragasztó, hurkapálca, fűzőlap. Tanulócsoportok szerszámai, eszközei Kalapács, fűrész, reszelő, szegek, dekorkarton fotokarton, krepp papír. Életvitel és gyakorlati ismeretek
5 – 8.
Nyomtatott taneszközök
a)
Tanulói segédletek Nemzeti Tankönyvkiadó osztályfoknak megfelelő kiadványa – technika, háztartástan – életvitel témakörben
b) Nevelői segédletek Módszertani kiadványok, szakkönyvek, Praktika Magazin, Barkács újság. 190
Nyomtatott grafikai eszközök Demonstrációs táblák, fali táblázatok Vizuális információhordozók Diafilmek, diapozitívek Audiovizuális információhordozók Videofilmek Tanulók munkaeszközei Szerszámok, eszközök, anyagok a tantervi anyagban szereplő mérő, szerelő – alkotó gyakorlatokhoz Tanulócsoport szerszámai, eszközei Komplex szerelőkészlet, anyagfajták szerint – anyag minták, megmunkáló eszközök, háztartási eszközök anyagok, tankonyha – felszerelések. Ének-zene
H1 – 8.
Nyomtatott taneszközök a) Tanulói segédletek Munkatankönyv a tantervi tananyaggal b) Nevelői segédletek Módszertani kiadványok, Barsi Ernő: Szigetközi és Rábaközi népdalok gyűjteménye Auditív információhordozók CD lejátszó, CD lemezek Manipulációs eszközök Dallamkirakó (posztó), hangjegy és ritmuskártyák. 191
Nevelői demonstrációs eszközök Mágneses kottakirakó, ritmuskártyák. Egyéb eszközök – Audiovizuális információhordozók – videofilmek népi szokásokról – játékokról. Dob, fémháromszög, réztányér, furulya, xilofon, ritmusfa, szintetizátor. Rajz és kézművesség
H1 – 8.
Nyomtatott taneszközök a) Tanulói segédletek Technika 1 –3 rajz és színes papírkészlet Reprodukciós sorozat 4 – 8 osztályig. b) Nevelői segédletek Módszertani kiadványok, folyóiratok Nyomtatott grafikai taneszközök Faliképek, tablók Vizuális információhordozók Diapozitívek, képek, képsorozatok, diavetítő, epidiaszkóp. Audiovizuális információk Videofilmek (kézművesség) Tanulói eszközök Osztályfoknak és tantervi tananyagnak megfelelő alakító – rajz és ábrázolóeszközök, kézi modellek Nevelői demonstrációs eszközök 192
Nagyméretű geometriai modellek, minták – alakítás rajz – és festés témakörében. Osztályfőnöki
4 – 8.
Nyomtatott taneszközök a) Nevelői segédletek Osztályfőnöki kézikönyv, szakfolyóiratok Nyomtatott grafikai eszközök Információs táblák – felvilágosító táblázatok Vizuális információhordozók Diaképek – képek, diavetítő, epidiaszkóp. Audiovizuális információhordozók Videó filmek Egyéb eszközök Tájékoztató – felvilágosító előadások –pl. DADA program. Testnevelés és sport
H1 – 3.
Nyomtatott taneszközök a)
Nevelői segédletek Módszertani kiadványok, játékgyűjtemény – Gyógypedagógia folyóirat – Gerinctorna gyakorlatok
Általános tanszerek Tornapad, bordásfal, zsámoly, tornaszőnyeg, ugrószekrény, ugrózsámoly, ugródeszka, mászórúd, mászókötél, gyűrű, szabadtéri mászó állvány. Rehabilitációs eszközök
193
Egyensúlyérzék- fejlesztő, (roller, gogo – roller) gördeszka, gólyaláb, szobakerékpár, lovaglógép, lépcsőzőgép, hasizomerősítőgép- IZO – REHAB sportgép, hátizomerősítőgép, pszichomotoros állvány, WESCO eszközök, Thera Band eszközök, Ayres eszközök. Kéziszerek Ugrókötél, gumikötél, labdák, babzsák, medicin labdák, tornabot, karika, kézisúlyzó. Sportszerek, játékeszközök Magasugrómérce, magasugróléc, kosárlabdaállvány, kézilabda kapuk hálóval, ping – pong asztal, háló, ütők, labdák, kislabda, stukklabda, kézilabda, futball labda. Egyéb felszerelések Öltözőpadok, időmérő óra, mérőszalag, mentőláda. Auditív információhordozók CD lejátszó, hangkazetták Az értelmileg akadályozott tanulók életvitel és gondozási ismeretek tantárgy eszköz szükséglete Költségvonzat- tanulói eszközök: kötény, fejkendő, kuktasapka, védőkesztyű, kerti és udvari munkához szerszámok. A napközi otthonos ellátás eszközigénye: Tanulói eszközök: gyermekfektető, takaró, kispárna, udvari és szabadtéri játékok-eszközök.
194
