Rádioaktív sugárzás és élelmiszerek (I. rész) GÁL ILONA
I. A lapfogalm ak. É letta n i hatás. Természetes rádioaktivitás forrásai R a d io a k tív su g a ra k — m in t ism eretes — a to m b o m lás a lk a lm á v a l k e le tk ezn ek és kép esek a rra , b o g y az ú tju k b a eső a n y a g o k a t io n izálják . L e h e tn e k en erg iáb an gazdag elektrom ágneses h u llám o k у -sugarak) és k o rp u szk u láris su g arak . A k o rp u s z k u lá k : 1. E le k tro n o k (n eg a tív tö lté sű részecskék, /S-sugárzás) 2. P o zitro n o k . T ö m eg ü k az e le k tro n o k év al egyenlő, de tö lté sü k p o z itív 3. K ö n n y ű ato m o k p o z itív tö lté s ű m ag jai, m égpedig a ) p ro to n o k (a h id ro g é n a to m m ag jai) b ) d eu tero n o k (a n ehéz h id ro g é n a to m m ag jai) c ) a részecskék (a h éliu m k é t p o z itív tö ltéssel rendelkező a to m m agjai) 4. N eu tro n o k . E le k tro m o sa n sem leges részecskék, tö m e g ü k a p ro to n o k év al g y a k o rla tila g egyenlő. Sugárenergiák mérésére használatos egységek (sugáregységek) M ikrofizikai en erg ia m é rté k ü l szolgál az elektronvolt (eV), v ag y is az • a k in e tik a i energiam ennyiség, m e ly e t egy e le k tro n egy v o ltn y i feszültség k ü lö n b ség h a tá s á ra felvesz. 1 eV = 1,602 • 10-12erg A z egység tö b b s z ö rö se i: K ilo elek tro n v o lt 1 K eV = 1000 eV M ega ele k tro n v o lt 1 MeV = 1 m illió eV G iga ele k tro n v o lt 1 G eV = 109 eV A z I. tá b lá z a t különböző fa jta su g a ra k m e g a e le k tro n v o lto k b a n k ife je z e tt en erg iá já n a k összeh aso n lításá ra s z o lg á l: /. Sugárfajta
táblázat
Mev.
Elektrom ágneses sugarak:
Röntgen................................................................ Ultraibolya............................................................. Látható.................................................................. Infravörös.............................................................
0,01—2,5 10—4—10—» 10—0—10-5 ío-« io -7—io -e
K orpuszkuláris su ga ra k :
........................................................................... Protonok, deutronok ........................................... Neutronok............................................................. ß
2—400 10-»—250 0,07—3000 0,02—10
A z a to m m a g á ta la k u lá s m é rté k e a curie (C). C urie egységekben fejezik k i a su g á rfo rrá s a k tiv itá s á t. 1 C erősségű az a su gárforrás, m ely b en m áso d p e rc e n k é n t 3,7 • 1010 a to m b o m lik el, fü g g etlen ü l a ttó l, hog y m ily en su g á r zá st b o c sá t k i. 1 curie ép p en 1 g rá d iu m n a k felel m eg. A g y a k o rla tb a n in k á b b a p-C (1 0 _e C), m pC ( 10-9 C) v ag y p p C (10-12 C) h aszn álato s.
122
T o v áb b i m értékegység a M eV curie. A cu riek sz á m á n a k és a k ib o c s á to tt su g árzás en erg iáján ak sz o rz a ta m é rté k e a n n a k az ö sszenergiának, am ely et egy sug árfo rrás m áso d p e rc e n k é n t k ib o csát, feltéve h o g y m in d e n egyes bom lás egy foton, v a g y egy у -részecske fe lszab ad u lásáv al já r e g y ü tt. {Anglia a rr a szám ít, h o g y 1970. végéig a to m re a k to ro k h u lla d é k a i ré y én m in teg y 2.1010 M eV curievel ren d elk ezik m ajd .) A z é le tta n i h a tá s m é rté k e a sugárdózis,, v ag y is a su g áren e rg iá n a k az a h á n y a d a , am ely a kérd éses biológiai h a tá s t k iv á ltja . A sugárdózis e g y sége у v ag y rö n tg e n su g a ra k n á l a röntgen ( r ) . H o g y a tö b b i ionizáló su g á r h a tá s a ezzel ö sszeh aso n líth ató v á v áljé k , b e v e z e tté k a rep egységet (ro e n t gen eq u iv a le n t physical): 1 r (illetve 1 rep) 1 m l száraz levegőben 0°-on és 760 T o rr-n ál 2,083.109 io n p á rt létesít. E z m egfelel 83,8 erg/g, levegőre v o n a tk o z ta to tt energiaabszorpciónak, v a g y k e re k e n 94 erg-nek élőlény g ra m m já ra szám ítv a. Az a b szo rb eált sugárdózis egysége a rád, am ely 100 erg/g e n erg ia abszorpciónak felel m eg у és rö n tg e n su g a ra k esetében. 1 rá d g y a k o rla tila g egyenlő 1 r-rel. E nergiaviszonyok az atomon belül B á rm ely a to m energiafelvétellel (5— 10 eV) gerjeszthető, m iá lta l egy elek tro n m ag asab b (nagyobb átm é rő jű ) p á ly á ra k erü l. A z energiafelvétel fé n y k v a n tu m (foton) abszorpciója ú tjá n m e h e t végbe. A g e rje sz te tt á lla p o t id ő ta rta m a rövid. E n e rg iá b a n eléggé gazdag k v a n tu m ab szo rp ció ja ré v é n az ele k tro n teljesen k is z a k a d h a t az e le k tro n b u ro k k ö telék éb ő l, az a to m p ed ig m in t po zitív tö lté s ű io n m a ra d vissza. V égeredm ényben te h á t egy io n p á r k e le t k ezik (pozitív io n és n e g a tív elek tro n ). E b b e n az ese tb e n beszélünk ionizációról. É lő szövetekben egy io n p á r képződéséhez k e re k e n 32,5 eV szükséges. A m o lek u láb an energiafelvétel v eg y i k ö té s szétszak ad ásáh o z v e z e th e t és a m olekula disszociálódik. A z ato m m ag reak ció k n á l lényegesen n a g y o b b en erg iák ró l v a n szó. A k ö tési energia n u k leo n o n k é n t (p ro to n o k és n eu tro n o k ) k e re k e n 8 MeV. E z az jelenti, hogy e z t a h a tá r t n em lé p h e tjü k tú l, h a n ag y en e rg iá jú su g a ra k k a l n em a m agot, h a n e m csak az e le k tro n b u rk o t a k a rju k befolyásolni. É lettani hatás A su g á rh a tá s élő szervezetre m in d ig káros. A z ato m o k gerjesztése, v a la m in t az ionizáció a m o lek u lák sz o k a tla n á ta la k u lá s á t idézi elő, a n y a g csere-zavarok lépnek fel, m elyek a s e jt ép ítő k ö v ein ek b io szin tézisét és a szaporodással és öröklődéssel k a p cso lato s b io k ém iai fo ly a m a to k a t k is e b b nag y o b b m é rté k b e n m ó d o sítják . A k áro so d ás m érték e tö b b tén y ez ő tő l függ éspedig a su g árzás á th a to ló képességétől („kem énység étő l” ), ionizációs képességétől és összenergiájától. A su g arak é le tta n i h a tá s a az élőlény m inem űsége, a szerv helyzete, a su g arak adagolási m ód ja, a se jte k m in d e n k o ri fiziológiai á lla p o ta sze rin t igen különböző lehet. A su g árzás első so rb an a sejtek m ak ro m o lek u láris é p ítő k ö v eit (különösen a n u k le in sa v a k a t és a feh érjék et) tá m a d ja m eg, m in th o g y ezek a leglab ü isab b ak . A „b eletalálási elm élet” („ T refferth eo rie” ) sze rin t a m ak ro m o lek u láris any ag o k elv álto zásait a se jt su g árérzék en y h ely ein végbem enő egy v a g y több ionizáció idézi elő, ezek u g y an is a fizik g k ém iai re a k c ió k n a k egész lá n c o la tá t in d ítjá k m eg.
123
T u d á su n k jelenlegi á llá sa sz e rin t a se jt legérzékenyebb része a s e jt m ag, a legsúlyosabb k ö v etk e z m é n y e k k e l pedig a re n d k ív ü l é rz é k e n y csíra? s e jte k e t érő su g á rh a tá so k já rn a k . H a m ag a a sugárzó a n y a g k e rü l be a szervezetbe, a ra d io a k tív elem ből kiin d u ló su g a ra k rom boló h a tá s a ezek fizik ai tu la jd o n s á g a itó l (a s u g á r zás f a jtá ja és energiája) az illető elem e lé rt tö m én y ség étő l és felezési á lla n d ó já tó l e lte k in tv e az an y ag cseréb en ta n ú s íto tt m a g a tá rtá s á tó l (eloszlás, tá ro lás, k iv álasztás) is függ. L ényeges szerep et já tsz ik e te k in te tb e n a b io ló giai b om lási félidő, vagy is az az id ő ta rta m , m ely a la tt az illető elem k o n c e n tráció ja k iv á la sz tá s k ö v e tk e z té b e n felére csökken. Természetes radioaktivitás B izonyos igen csekély m é rté k ű ra d io a k tiv itá s m in d e n élőlényben, így az em b erb en is k im u ta th a tó . K ét leg fo n to sab b n o rm ális su g árzó a lk a t része a K 40 és а С14. А К 40 a te rm é sz e tb e n előforduló n e m su g árzó k á liu m 0,01‘2 % -á t a lk o tja , a C14 ped ig a te rm ész etb en előforduló szénben 10“ 12 : 1 a rá n y b a n fo g la lta tik . E zek h ez já r u l h a rm a d ik ra d io a k tív e le m k é n t a rád iu m . A felsorolt h á ro m elem ből az em b eri szerv ezet n o rm á lis k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt a köv etk ező m en n y iség ek et ta rta lm a z z a : C14 0,1p, C К 40 0,lp,C H a és b o m lá s te rm é k e i: 0,0001 p.C M inthogy élelmiszereinkkel fo ly a m a to sa n v e szü n k fel k á liu m o t és szenet, azok is fe lté tle n ü l ra d io a k tív a k . H o g y m ily en m é rté k b e n , a r r a v o n a tk o z ó a n m é rt a d a to k n em á lln a k ren d elk ezésü n k re. S zám ítás ú tjá n a z o n b an k ö n n y ű szerrel tá jé k o z ó d h a tu n k a tá p lá lé k k a l fe lv e tt ra d io a k ti v itá s n a g y sá g re n d jé t illetőleg : F eltév e, hogy egy em b er n a p o n ta 400 g sz é n h id rá to t, 55 g zsírt és 70 g fe h é rjé t fogyaszt (kerek en 2500 k c a l érték b en ), a m i a közepes fiz ik a i m u n k á t végző em b er n a p i szükséglete), ú g y ebből k erek en 250 g szén k e rü l a szervezetébe. M inthog y 1 g szén b en p e rc e n k é n t 15 a to m b o m lik el, 250 g szén ra d io a k tiv itá s 1,7 m/xC. A z em berek k áliu m fo g y a sz tá sa tá g h a tá ro k k ö z ö tt v álto zik , elérh eti a n ap i .3,9 g -o t is. M inthogy 1 g K 40-ben 1980 ato m m ag b o m lás m egy végbe p e rc e n k é n t, 3,9 g a k tiv itá s a 3,5 m/xC. A z e m b e r szervezetébe te h á t n a p o n ta á tla g o sa n 5 mjaC-nek megfelelő ra d io a k tív an y ag ju t, nehéz fizik a i m u n k á n á l en n ek kétszerese is. M inthogy azo n b an az egészséges em b ern él k á liu m és szén te k in te té b e n anyagcsereegyensúly áll fenn, te h á t n em h alm o zza fel szerv ezetéb en a k é t elem et, , sugárzó iz o tó p ja ik term észetes ra d io a k tiv itá sú tá p lá lé k felvétele ú tjá n n em g y ara p sz a n a k szervezetében. Más a h ely ze t a rá d iu m n á l, am ely et a szervezet a c so n to k b a n ra k tá ro z . A levegővel is k e rü lh e t term észetes ra d io a k tiv itá sú a n y a g a szervezetbe. A földkéregben u g y an is ra d io a k tív elem ek is e lő fo rd u ln a k , m égpedig u rá n , tó riu m és bom lásterm ék eik : A z u rá n na le g ázalak ú ra d io a k tív bom lásterm ék e a rad o n . E n n e k k o n c e n trá c ió ja a levegőben leg tö b b szö r csak m in t egy 0,3 fx /x C . O lyan v id ék ek en , ahol sok szen et égetnek, tízszeres m enynyiségben is előfordul. B elélegezve b o m lásterm ék ei a la k já b a n h alm o zó d ik fel a szervezetben. Az élő szerv ezetet n em csak b e lé k e rü lt ra d io a k tív an y a g o k tó l szárm azó su g árh a táso k érik, h an e m r a j ta k ív ü l m arad ó sug árfo rráso k b ó l k iin d u ló k is. I t t elsősorban a kozm ikus su g á rz á st k ell m egem líteni. Szerencsére a F öld lev eg ő b u rk a h atáso s s z ű rő k é n t szerepel és ennek a n ag y o n k e m é n y su g árzásn ak nag y o b b részét ab szo rb eálja.
124
Meg k e ll m ég e m líte n i a földkéregből szárm azó, v id é k e n k é n t te rm é sz e t szerűleg n a g y o n különböző fö ld su g árzást (lényegileg y -su g á rz á s). K ü lö n legesen erős ra d io a k tiv itá sú a- g rá n it. A ta la j ra d io a k tiv itá s a fo ly tá n é p ü letein k b ő l is k iin d u l ilyen jellegű su g árzás s ez is h o z z á já ru l az em b er ,,sugárm egterheléséhez” (S trah len b elastu n g ). II . Élelm iszerek megnövekedett aktivitása atombomba A veszélyesség kérdései
kísérletek
következtében.
A to m b o m b aro b b an áso k a lk a lm á v a l je le n té k e n y m en n y iség b en k e le t kezik ra d io a k tív anyag, am ely n a g y m ag asság o k b a felrep ítv e o tt széles te rü le te n n a g y táv o lság o k ra ju t el és a z u tá n la s sa n k é n t m in t ra d io a k tív por, v a g y esővízben, esetleg m ás atm o szfé rik u s lecsap ó d áso k b an old v a v isszah u ll a F öldre. A sz tra to sz fé rá b a fellövelt an y ag b ó l é v e n k é n t k b . 10% esik le a F ö ld különböző tá ja ira , a csak a tro p o sz fé rá b a e lju to tt a n y a g pedig n é h á n y h é t m ú lv a g y a k o rla tila g teljesen visszak erü l. N é h á n y év ó ta a föld k ü lönböző h ely ein rendszeresen m érik a csapa dékok radioaktivitását. M ünchenben p é ld á u l 1956 V II. 1. és X II. 31. k ö z ö tt a z t ta lá ltá k , hog y az esővízben g y a k ra n k im u ta th a tó 0,2— 0,4 m p C /lite r ra d io a k tív an y ag , ső t az a k tiv itá s egyes n a p o k o n eléri az 1— 3 m jaC /h tert is. E z a m en n y iség <— b á r az ivóvíz m ax im ális m egengedhető a k tiv itá s a m indössze 0,1 ■mju.C/liter — g y a k o rla tila g m égsem je le n tő s e m é rt a z esővíz b esziv á rg á sa k o r úg y szó lv án teljesen á ta d ja ra d io a k tiv itá s á t a ta la jn a k . É p p e n e z é rt ivóvízéin k b e n m érh ető n ag y sá g re n d ű a k tiv itá s n em m u ta th a tó ki. A z a to m ro b b a n tá so k a lk a lm á v a l k e le tk e z e tt ra d io a k tív an y ag ó k k ö z ü l az e m b er sz ám ára a Sr90 a legveszélyesebb. E n n e k egyik o k a az, h ogy a rá n y la g hosszú é letű izo to p (bom lási félidő 19,9 év), de á rta lm a s a z é rt is, m e r t az anyagcseréb en a k álciu m h o z h aso n ló a n v iselkedik, te h á t az élő sz e rv ezetb en felhalm ozódik. 1955. év végéig az E S A -b a n 13 mC S r90 h u llo tt le n ég y zetm é te re n k é n t. (A v ilá g á tla g o t u g y a n a k k o r 8 m C /m 2-re b ecsü lték .) A S r90-t a ta la jb ó l felveszik a n övények, term ész etesen k ü lö n böző fa jo k k ü lönböző m é rté k b e n . A z em b er szervezetébe leg in k áb b főze lék- és gyüm ölcsfélék, v a g y te j fo g y asztásáv al ju t, ez u tó b b iv a l te k in tély es m en n y iség b en , m e r t a te j az em b er szá m á ra a leg jelentősebb Ca forrás. 1955-ben az U S A -ban Ca g ra m m o n k é n t 7 ju./r,C a k tiv itá s ú Sr90 k e rü lt be az em b eri szervezetbe. (A fe ln ő tt em ber o p tim ális n a p i Ca-fogyasztá s a 1 g.) S zeren csére a ra d io a k tív stro n ciu m viselkedése csak hasonló a k a lc iu m éhoz, d e n e m azonos vele. Ca és Sr k ö z ti k o n k u rre n c ia esetéb en az élő szervezet (a n ö vényé is) a C a-t részesíti elő n y b en (így pl. a Sr a bélből ro s szab b u l szívódik fel, a v esében jo b b a n v á la sz tó d ik ki). A v é rb e n te h á t lényegesen k iseb b lesz a Sr k o n cen tráció ja, m in t a Ca-é és e z á lta l a cson to k b a v a ló beépülése em ennél jó v a l csekélyebb m é rté k ű . E h h e z já ru l m ég az a szerencsés k ö rü lm é n y is, hog y a te jb e elsősorban a Ca m egy á t, így a C a— Sr a rá n y a te jb e n k edvezőbb, m in t a ta k a rm á n y b a n . K ü lö n böző m érések a r r a engednek k ö v e tk e z te tn i, h ogy az em b erb en a Sr k o n centráció csu p án 1 % -a a n n a k a töm énységnek, m ely le írt biológiai h íg í tá s a n é lk ü l létesü lt volna. Az e m b e r v eszély eztetettség e m érték éü l v á la sz th a tó a cso n to k b an fe lra k tá ro z ó d o tt Sr90 m ennyisége. E n n e k m eg álla p ítá sá ra világ szerte szá m os m é r é s t végeztek em beri és á lla ti csontokon. E zek eredm én y ek ép p en a v ilá g á tla g 1955-ben az em b er c so n tv ázáb an 0,12 уцхC-nek a d ó d o tt kálcium -
125
g ram m o n k én t, a n övény ev ő k n él (juhok) lényegesen n a g y o b b n a k (14 jag-C). M eg állap íto tták a z t is, h o g y a g y erm ek ek v e szély eztetettség e so k k a l n a gyobb a feln ő ttek n él, m e rt a gyerm ek ek c so n tja i a C a-t n a g y o b b m é r té k b en cserélik k i S r90-re, m in t a fe ln ő tte k cso n tjai. A I I . tá b lá z a t v ilá g á tla g é rté k e k e t ta rta lm a z em b eri csontok S r90 ta r ta lm á ra v o n a tk o z ó la g k ü lö n böző életk o ro k b a n (J. L. K u lp , W. R . E c k e lm a n n és A. R . S c h u le rt sz erin t). I I . táblázol
Életkor években
ju. n C Sr90 csontokban Ca grammonként
Mérések száma
0—4 ......................... 5—9 ......................... 10—19......................... 20—29......................... 30—39......................... 40—49......................... 50—59......................... 60-on felül..................
0,31 0,14 0,12 0,09 0,08 0,07 0,06 0,09
62 33 70 118 106 47 22 26
1
A ra d io a k tív p o rb a n fo g lalt plutonium -izotop, P u 229 (bom lási félidő 24,000 év) n em je le n t k o m o ly ab b v eszély t az élőlényekre, m e rt a k tiv itá s a a ra d io a k tív p o rb a n ig en csekély és az elem g y a k o rla tila g n em szívódik fel. (A szájo n á t fe lv e tt m en n y iség n ek csak m in te g y 0,1 % -a tu d felszí v ó dni.) A to m b o m b ák ro b b a n á s a a lk a lm á v a l radioaktív jód is k ele tk e z ik J 131. A jó d , m in t ism eretes, főleg a p ajzsm irig y b e n h alm o zó d ik fel, e z é rt 1955/ 56-ban az U S A -ban széleskörű v iz sg á la to k a t fo ly ta tta k , összesen 853 szarvasm arh a- és 1165 em beri p ajzsm irig y en . K id e rü lt, h ogy a ra d io jó d ta rta lo m m in d k e ttő n é l erősen függ az a to m ro b b a n tá so k sz á m á tó l és in te n z itá s á tól, to v á b b á lényeges szerep ju t a ro b b a n á so k h ely étő l v aló tá v o lsá g n a k is: a m a x im u m o t N e v a d a — U ta h á lla m b a n m é rté k , ahol em berek p ajzsm irig y e 0,030, sza rv a sm a rh á k é 0,15 m/xC J 131-e t ta r ta lm a z o tt g ra m m o n k in t. Az Sr90-hez h aso n ló an i t t is b eb izo n y o so d o tt, h ogy á n övényevő á lla to k szerv e zete n ag y o b b m en n y iség ek et tá ro l a ra d io a k tív elem ből, m in t az em beré. A z em beri p ajzsm irig y J 131 ta r ta lm á t á tla g o sa n g ra m m o n k é n t 0,005 m/xCn ek ta lá ltá k . T e k in te tte l a rra , h o g y az USA N a tio n a l C om m ittee in R a d ia tio n P ro te c tio n 15 m p,C /g-t t a r t m ax im ális, m ég m egengedhető m e n n y i ségnek, a m é rt á tla g é rté k e k a je lz e tt id ő p o n tb a n m ég n em a d ta k aggo d alo m ra okot. H asonló a h ely ze t a te je t (legfontosabb jódforrás) illetőleg is. A z 1955-ös m ax im álid ő sz a k b a n a te j 100 m l-éb en á tla g 0,02 m/xC a k ti v itá sú sugárzó jó d o t ta lá lta k . A m ég m egengedhető m en n y iség et 3 mp.C/100 m l (víz-)re becsülik. É lelm iszerekben és em b erb en m ég radioaktív céziumot (O137) is k im u ta t ta k . (B om lási félidő 27 év, főleg у -s u g a ra k a t b o c sá t ki.) A cézium k é m iailag a k á liu m m a l v a n közeli ro k o n sá g b a n és az any ag cseréb en is hasonló tu la jd o n ság ú . A nem sugárzó, sta b il cézium m in t nyom elem fo rd u l elő a szervezetben és é le tta n i szerepe látszó lag nincs. A szerv ezet a K -hoz h aso n ló an n em ra k tá ro z z a , biológiai félideje n em n a g y : 140 n a p , de hoszszabb a k áliu m é n á l (58 n ap ). A k áliu m h o z k é p e st te h á t kissé feldúsul a szervezetben éspedig 2,4 fa k to rra l. (A h ely ze t ép p en fo rd íto ttja a Ca— Sr v iszonyánál leírn ak .) A I I I . tá b lá z a t tá jé k o z ta t n é h án y élelm iszer Cs137 ta rta lm á ró l és az em ber h a v i Cs137 felvételéről az U S A -ban E. C. A nderson, R . Lr. Schuch, W . R . F ish er és W. L a n g h a m szerin t.
126
III. táblázat
Élelmiszer
Cs137 m ix C-ben 100 lb-nként
Tejtermékek (szárazanyagra sz.) .................. Hús................................................................ Oabonatermékek ........................................... Főzelék ......................................................... Burgonya....................................................... Citrusgyümölcsök...........................................
14 3,3 1,0 nem kimutatható nem kimutatható 2,4
Cs137 felvétel m C-ben, havonta 0,81 0,38 0,13 ? ? 0,21 1,5
összesen.............................................
A z em b er összes Cs137 ta r ta lm a 1956-ban az U S A -ban 0,005 ju-C v o lt, am i é v e n k in t 0,001 г su g árm eg te rh elésn ek felel m eg. T e k in te tte l a rra , hogy ez az é rté k csak 1 % -a a term ész etes cézium összem ennyiségének, to v á b b á m érlegelve a z t a k ö rü lm é n y t, h o g y az izo to p a sz e rv ezetb en n em ra k tá ro z ó d ik , ez idő sz e rin t a ra d io a k tív cézium n em je le n t k o m o ly v eszély t az em berre. А IV . tá b lá z a tb a n fel v a n n a k tü n te tv e a leg u tó b b tá r g y a lt h á ro m ra d io a k tív izo tó p m ax im á lisa n m egengedhető m ennyiségei fo ly am ato s felvétel esetében. I V . táblázat
Elem
emberben, u C
Sr9° Jm Cs137
0 0 0
Maximálisan megengedhető fi C
„
10,6 98
Maximálisan megengedhető koncentrációk a C/Im-ben Levegő Víz 2,10-10 6,10-9 2,10-7
■8,10-7 6,10-5 2,10“ 3
A tö b b i, a to m b o m b aro b b a n á s a lk a lm á v a l k eletk ező ra d io a k tív elem et, éspedig a cirk o n iu m -n io b iu m 95-t, ru té n iu m -ró d iu m 106-ot és ceriu m 144-t m indezideig sem az élelm iszerekben, sem az em b eri szerv ezetb en n em m u ta ttá k ki. L egfontosabb élelmiszereink összaktivitására v o n atk o z ó la g is szám os m érési a d a t áll rendelkezésü n k re. Ivó vizü n k jelenleg — m in t m á r e m líte ttü k , nem m u ta t m érh ető a k ti v itá st. A z V. tá b lá z a t n é h á n y élelm iszer у -su g árzását tü n te ti fel C. G. C layton szerint. V. táblázat
Élelmiszer Tej ............................. Káposzta .................. Karfiol ..................... Liszt........................... Karotta....................... Szárazborsó ................
Impulzusok percenként és 100 g-onként 2,5— 3,3 30 —110 25 2,5 3 30 — 55
1x/x
C/100 g
1,0— 1,5 14 — 50 10 1 1,5 15 — 25
127
Tengeri halak fertő z ö ttsé g é re v o n atk o z ó la g is v a n n a k bizonyos ism e re te in k . K ö ztu d o m ású , h o g y p á r h ó n a p p a l egy 1954-ben a M arshall szi g etek n él le d o b o tt ato m b o m b a ro b b a n á s a u tá n a ja p á n p a rto k tó l n é h á n y m érfö ld n y ire o ly an h a la k a t fo g ta k , m elyek jelen tő s m é rté k b e n v o lta k ra d io a k tív a k . A z izm o k b a n és belső szerv ek b en g ra m m o n k é n t 0,0001— 0,1 ixC a k tiv itá s o k a t m é rte k . M indezekből n y ilv án v aló , hog y a te n g erb en élő p a rá n y i élőlények k ép esek a rra , h o g y az a to m b o m b á k h a sad ási te r m ék eit s a já t szerv e z e tü k b e n feld ú sítsák és to v á b b a d já k a h a la k n a k . Összefoglalólag m e g á lla p íth a tó , h o g y az élelm iszerek jelenlegi a k tiv i tá s a á lta lá b a n o ly an k ism é rté k ű , h ogy n em a d ag g o d alo m ra okot. N em sz a b a d a z o n b a n elfelejteni, h o g y m ég n e m é rk e z e tt vissza F ö ld ü n k re m in d en , az a tm o szfé ráb a fe lre p íte tt ra d io a k tiv itá s. A z em beri c so n to k pl. v ilá g á tla g b a n 1955 vég én a legveszélyesebb izotópból, a S r90-ből csak 0,12 fi.frC -t ta r ta lm a z ta k k á lc iu m g ra m m o n k é n t, de a szám ításo k szerin t ez a m ennyiség 1960-ig m egtízszereződik, illetv e m eghúszszorozódik, v agyis eléri a 1— 2 frftC-t. E z az é rté k u g y a n m ég m in d ig jó v a l a la tta m a ra d a veszélyességi k ü szö b érté k n e k , de n e m sz a b a d m egfeledkezni a rró l a k ö rü l m én y rő l sem , h o g y sajnos, 1955 u tá n is v o lta k a to m ro b b a n tá so k , a m it az ak k o ri szám ításo k figyelm en k ív ü l h a g y ta k . A h ely ze t jelenleg teljesen á tte k in th e te tle n és h a p illa n a tn y ila g a fe ln ő tt egyén n in cs is veszélyben, a z öröklés te k in te té b e n h e ly re h o z h a ta tla n k áro k á llh a tn a k elő. E z é rt a p ro b lé m á n a k csak egy gyökeres megoldása v a n : A továbbiakban beszüntetni m inden olyan jellegű atomkísérletet, am ely az ember környezetének további radioaktív fertőződését vonná m aga után. (F o ly ta tju k .)
123
