RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT

Szocio-Gráf Piac-és Közvélemény-kutató Intézet

„TETT” kutatás

RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT. BÁTAAPÁTI KUTATÁS 2015. Zárótanulmány

7624 Pécs, Nagy Jenő u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 511-704 web: www.szociograf.hu e-mail: [email protected]

1


„TETT” kutatás

1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 4 2. A MÓDSZER, A MINTA .................................................................................................... 4 3. A NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ ISMERTSÉGE, A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK TÁROLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISMERETEK, ATTITŰDÖK ........................................................................................................................... 5 3.1. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló ismertsége .......................................................... 5 3.2. A radioaktív hulladékok keletkezéséről alkotott vélemények ....................................... 8 3.3. A radioaktív hulladékék kezelésének magyarországi gyakorlatával kapcsolatos ismeretek ................................................................................................................................... 9 3.4. Az eddig Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos vélemények ......................................................................................................... 10 3.5. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos vélemények ... 10 3.6. Az RHK ismertsége, szerepével kapcsolatos információk ........................................... 13 3.7. Az RHK irányító szerve .................................................................................................. 14 3.8. Az RHK működése és a Paksi Atomerőmű ................................................................... 14 3.9. A Bátaapátiban levő tároló megnyitásával kapcsolatos ismeretek ............................. 15 3.10. A nukleáris erőművekben történő energiatermelés támogatottsága ........................ 16 4. A LAKOSSÁGI FÉLELMEKET ELŐIDÉZŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A HULLADÉKLERAKÓ KAPCSÁN ..................................................................................... 18 4.1. Személyes félelmek .......................................................................................................... 18 5. A NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ HATÁSAI ............................... 20 5.1. Elvárások a települések önkormányzatától a telephely működésével kapcsolatosan .................................................................................................................................................. 20 5.2. A tároló hatása az adott települések fejlődésére ........................................................... 20 5.3. A tároló hatása a család életére ...................................................................................... 25 5.4. A tároló hatása a helyi munkaerőpiacra ....................................................................... 27 5.5. A tároló helyszínének elfogadása ................................................................................... 28

2


„TETT” kutatás

6. A KOMMUNIKÁCIÓRÓL ALKOTOTT VÉLEMÉNYEK ......................................... 31 6.1. A tájékozódás forrásai .................................................................................................... 31 6.2. Hitelesnek tartott információforrások........................................................................... 31 6.3. A leginkább közérthetőnek tartott információforrások ............................................... 32 6.4. A tároló kommunikációjával kapcsolatos illetékesség megítélése .............................. 32 6.5. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. irodájában működő bemutatóterem és egyéb rendezvények látogatottsága ....................................................................................... 34 6.6. A Bátaapátiban működő bemutatóterem látogatottsága ............................................. 36 6.7. Az NRHT-ban készülő új korszerű felszíni látogatóközpont ismertsége ................... 37 7. A TETT ISMERTSÉGE ÉS A MŰKÖDÉSÉNEK MEGÍTÉLÉSE; TETT HÍRLAP, TETT MAGAZIN, TETT-RE KÉSZ NAP, EGYÉB RENDEZVÉNYEK ....................... 38 7.1. A TETT ismertsége, hasznosságának megítélése ......................................................... 38 7.2. Az RHK támogatásával megvalósult fejlesztések ismertsége ...................................... 42 7.3. A TETT tájékoztatási tevékenységének elégségességéről alkotott vélemények ........ 43 7.4. A TETT Hírlap ismertsége, hasznosságának megítélése ............................................. 44 7.5. A TETT Magazin ismertsége, hasznosságának megítélése .......................................... 47 7.6. TETT-re kész Nap ........................................................................................................... 49

3


„TETT” kutatás

RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT. BÁTAAPÁTI KUTATÁS 2015. ZÁRÓTANULMÁNY 1. Bevezetés A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 2015 márciusában újra kérdőíves interjúkészítésen alapuló lakossági kutatást végzett a Bátaapátiban működő kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolójának megépítésével kapcsolatosan. Ebben az évben is törekedtünk arra, hogy az újabb fejlemények ismertségének, elfogadottságának vizsgálatán túlmenően mérjük és bemutassuk a lakossági véleményekben, attitűdökben az eltelt időszakban végbement változásokat.

2. A módszer, a minta A kutatás módszeréül ebben az esztendőben is a face to face jellegű kérdőíves interjúkat választottuk, amelyet kiképzett kérdezőbiztosaink bonyolítottak le. A minta kialakításánál két tényezőt vettünk figyelembe. Törekedtünk a térség területi arányainak betartására, másrészt a kisebb településeken is igyekeztünk statisztikailag elemezhető mintanagyságot elérni. A háztartások kiválasztása az ún. sétálós módszerrel (településen belül meghatározott algoritmus szerint kell kiválasztani a lakásokat), míg a háztartásokon belül a megkérdezett személy kiválasztása az utolsó születésnap módszerével történt (a háztartás azon tagját kérdeztük meg, akinek a kérdezés napjához viszonyítottan a legutoljára volt a születésnapja). A minta főbb háttérváltozók szerinti megoszlását a következő táblázat szemlélteti: 1. számú táblázat A minta megoszlása főbb háttérváltozók szerint Nemek szerinti megoszlás 355 fő 445 fő 800 fő Életkor szerinti megoszlás 40 év alatt 196 fő 40 - 49 év 121 fő 50 – 59 év 154 fő 60 év és a felett 329 fő összesen 800 fő Iskolai végzettség szerinti megoszlás maximum 8 általános 229 fő szakmunkásképző, szakiskola 345 fő férfi nő összesen

44,4% 55,6% 100,0% 24,5% 15,1% 19,3% 41,1% 100,0% 28,6% 43,1% 4

Szocio-Gráf Piac-és Közvélemény-kutató Intézet érettségi felsőfokú összesen Bátaapáti Bátaszék Cikó Feked Mórágy Mőcsény Véménd összesen

„TETT” kutatás

167 fő 59 fő 800 fő Települések szerinti megoszlás 65 fő 360 fő 90 fő 45 fő 70 fő 50 fő 120 fő 800 fő

20,9% 7,4% 100,0% 8,1% 45,0% 11,3% 5,6% 8,8% 6,2% 15,0% 100,0%

1/a táblázat A minta megoszlása települések szerint települések Bátaapáti Bátaszék Cikó Mórágy Mőcsény Feked Véménd összesen

*lakónépesség száma

*háztartások száma

2015-mas minta

442 fő 6 579 fő 942 fő 793 fő 364 fő 224 fő 1 489 fő 9344 fő

132 2 568 320 240 128 55 510 3 953

65 fő 360 fő 90 fő 45 fő 70 fő 50 fő 120 fő 800 fő

minta / háztartások száma 49,2% 14,0% 28,1% 18,8% 54,6% 90,9% 23,5% 20,2%

(*forrás: RHK 2015) A tanulmányban a háttérelemzések során csak a statisztikailag szignifikáns (khi-négyzet próba, varianciaanalízis) összefüggéseket ismertetjük. Természetesen az átlagértékek kiszámításakor technikai okok miatt minden esetben figyelmen kívül kellett hagyni a 0 értékkel szereplő „nem tudja” alternatívákat.

3. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló ismertsége, a radioaktív hulladékok tárolásával kapcsolatos ismeretek, attitűdök 3.1. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló ismertsége Kérdőívünk bevezetéseképpen az NRHT-vel kapcsolatos alapismereteket mértük fel, egyúttal kizártuk a kutatásból azokat, akik esetleg ott dolgoznak. A Bátaapátiban folyó nagyberuházásáról, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóról (NHRT-ről) a lakosság döntő többsége hallott. 2. számú táblázat

5


„TETT” kutatás

A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló ismertségének arányai ismertség

2015

hallott róla nem hallott róla összesen

780 fő 20 fő 800 fő

2013 98,5% 1,5% 100,0%

97,5% 2,5% 100,0%

 Az egyes településekre vonatkozó adatok: 3. számú táblázat A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló ismertségének arányai településenként települések Bátaapáti Bátaszék Cikó Feked Mórágy Mőcsény Véménd

2015 100,0% 98,9% 97,8% 100,0% 95,7% 96,0% 92,5%

2013 100,0% 98,6% 98,8% 100,0% 100,0% 100,0% 95,0%

Rákérdeztünk arra is a lakosság körében, hogy mit hallottak a tárolóval kapcsolatosan, azoknál az interjúalanyainknál, akik hallottak a beruházásról. Nőtt azok aránya, akik a veszélyes hulladékot említik, ez jut először a tárolóról eszükbe. A következő válaszokat gyűjtöttük össze (N=780 fő)                    

veszélyes hulladékot tárolnak ott Paksról hoznak ide veszélyes hulladékot biztonságos/nem veszélyes működik/van hulladéklerakó hely atomtemető hasznos/jó hogy van bővíteni akarják nem sokat amit az újságban írnak rosszat/semmi jót nem érdekel mélyen van a föld alatt sugárzás/nukleáris nem tudja sokáig jó lesz/modern még építik szennyezés voltam ott Bátapátiban van/fejlődik falu

185 fő 128 fő 124 fő 82 fő 53 fő 45 fő 43 fő 32 fő 32 fő 17 fő 10 fő 10 fő 8 fő 7 fő 7 fő 5 fő 5 fő 5 fő 5 fő 4 fő

23,7% 16,4% 15,9% 10,5% 6,8% 5,8% 5,5% 4,1% 4,1% 2,2% 1,3% 1,3% 1,0% 0,9% 0,9% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,5%

6

Szocio-Gráf Piac-és Közvélemény-kutató Intézet              

„TETT” kutatás

fegyveresek őrzik Véménden de aztán átvitték Apátiba sok beteg van miatta nem örülök neki jót is rosszat is meg lehet tekinteni szivárog a víz elejétől figyelemmel kíséri az egész folyamatot sok herce-hurca volt miatta rosszul tájékoztattak hordókban szállítják tart tőle a lakosság nem akarják Véménden van

3 fő 3 fő 3 fő 3 fő 3 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő

0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. A legalább 2 fő által említett válaszokat közöljük. A beruházást ismerő kérdezetteink beszámoltak arról is, hogy ismereteik szerint milyen jellegű anyagokat tárolnak itt. A következő válaszokat jegyeztük le (N=780 fő)               

kis és közepes aktivitású anyagok sugárzó/radioaktív hulladékot védőruha/védőfelszerelés nem tudja veszélyes hulladékot paksi szemetet szerszámok fűtőelemeket kimerült radioaktív anyagok tárolása hordókat alacsonyabb lebomlású anyagokat gyógyászati hulladékot üveget elfogadható anyagot szállítanak ide műanyagot

257 fő 201 fő 115 fő 79 fő 74 fő 67 fő 22 fő 14 fő 12 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

32,9% 25,7% 14,7% 10,1% 9,5% 8,6% 2,8% 1,8% 1,5% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. Azok közül, akik hallottak a tervezett beruházásról (N=780 fő), a döntő többség tudja, hogy Paksról érkezik a hulladék Bátaapátiba:    

Paksi Atomerőműből nem tudja korházakból kutatóintézetekből

756 fő 24 fő 19 fő 9 fő

94,5% 3,0% 1,6% 1,1%

7


„TETT” kutatás

A tároló készenléti állapotára vonatkozó kérdésére adott válaszok elmúlt két kutatás során mért megoszlását a 4. számú táblázat szemlélteti: 4. számú táblázat A tároló megvalósításának stádiumairól alkotott vélemények megoszlása megvalósítás stádiuma kutatási program zajlik beruházás, építkezés a felszíni és a felszín alatti létesítmények üzemelnek, a felszín alatti beruházás zajlik nem tudja összesen

2015 7 fő 41 fő 684 fő

0,8% 5,3% 87,7%

2013 0,0% 3,5% 87,4%

48 fő 780 fő

6,2% 100,0%

9,1% 100,0%

A helyes válaszok aránya gyakorlatilag nem változott, a szignifikáns különbségek:  A férfiak nagyobb hányada tudta helyesen a választ (92,2%), szemben a nőkkel (84,1%).  A maximum 8 általánossal rendelkező válaszadóink kisebb hányada értesült helyesen a tároló készenléti állapotát illetően (81,9%), mint a magasabb végzettségűek (88,5% és 93,9% között).  Legnagyobb hányadban Fekeden ismerték a helyes választ:       

Feked Bátaapáti Véménd Cikó Mórágy Bátaszék Mőcsény

95,6% 92,3% 91,0% 89,8% 86,6% 85,4% 81,2%

3.2. A radioaktív hulladékok keletkezéséről alkotott vélemények A témakörre vonatkozó ismereteket ezúttal 4 „igaz-hamis” állítás segítségével mértük fel; a válaszadók saját ismereteikre hagyatkozva döntötték el, minek minősítik az alábbi állításokat:    

A radioaktív hulladékok különböző kategóriákba sorolhatók, mint például kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékok. Kórházak is „termelnek” kis aktivitású radioaktív hulladékot. Egyes nem-nukleáris jellegű iparágakban is keletkezik kis aktivitású radioaktív hulladékot. Egyes tudományos kutatóközpontok szintén „termelnek” radioaktív hulladékot.

Általában megállapítható, hogy a lakosság ismeretei jók:

8


„TETT” kutatás

5. számú táblázat A radioaktív hulladékokra vonatkozó objektív ismeretek állítások fő Különböző kategóriái vannak Kórházakban is keletkezhet Nem nukleáris iparágakban … Kutatóközpontokban is keletk.

76 656 560 629

igaz hamis nem tudja % 2013 fő % 2013 fő % 2013 % % % 95,1 95,2 8 3,0 1,1 31 0,9 3,7 82,0 83,7 66 8,2 6,4 78 9,8 9,9 70,0 72,5 106 13,2 11,4 134 16,8 16,1 78,6 79,2 66 8,3 7,7 105 13,1 13,1

Az igaz állításokkal való egyetértési arány településenkénti adatait a 6. számú táblázat tartalmazza: 6. számú táblázat A radioaktív hulladékokra vonatkozó objektív ismeretek településenként, az igaz állítások arányai állítások Különböző kategóriái vannak. Kórházakban is keletkezhet. Nem nukleáris iparágakban termelnek. Kutatóközpontokban is keletkezik.

Bátaapáti Bátaszék

Cikó

Feked

Mórágy

Mőcsény

Véménd

96,9%

95,8%

96,7%

95,6%

98,6%

98,0%

87,5%

86,2%

84,7%

85,6%

93,3%

81,4%

84,0%

64,2%

69,2%

77,2%

74,4%

73,3%

51,4%

74,0%

53,3%

75,4%

86,4%

82,2%

86,7%

68,6%

76,0%

58,3%

3.3. A radioaktív hulladékék kezelésének magyarországi gyakorlatával kapcsolatos ismeretek A radioaktív hulladékok keletkezésének gyakorlatával kapcsolatos alapismereteket is 4 állítás elfogadásával vagy elvetésével teszteltük. Állításaink a következők voltak:    

A radioaktív hulladék egy részét jelenleg föld alatt épült speciális létesítményekbe (tárolókba) helyezik el. (A helyes válasz: igaz) Egyes radioaktív hulladékokat megszilárdításuk után acélhordókba csomagolva helyeznek el. (A helyes válasz: igaz) Egyes radioaktív hulladékokat elhelyezés (végső tárolás) céljából külföldre szállítanak. (A helyes válasz: hamis) Egyes radioaktív hulladékokat átmeneti tárolókba helyeznek el, ameddig nem születik végső döntés a sorsukról (a végső tárolásukról). (A helyes válasz: igaz)

A válaszok megoszlását a 7. számú táblázatban foglaltuk össze: 7. számú táblázat

9


„TETT” kutatás

A radioaktív hulladékok kezelésének magyarországi gyakorlatával kapcsolatos ismeretek állítások fő Föld alatt tárolóba helyezik el. Acélhordóba csomagolva … Külföldre is szállítanak. Átmeneti tárolóba is elhely.

754 673 367 607

igaz hamis nem tudja % 2013 fő % 2013 fő % 2013 % % % 94,2 93,3 16 2,0 2,1 30 3,8 4,6 84,1 82,8 50 6,2 7,7 77 9,6 9,5 45,9 43,8 248 31,1 30,5 185 23,1 25,7 75,9 70,8 69 8,6 11,4 124 15,5 17,8

8. számú táblázat A radioaktív hulladékok kezelésének magyarországi gyakorlatával kapcsolatos ismeretek településenként, a helyes válaszok arányai állítások Föld alatt tárolóba helyezik el. Acélhordóba csomagolva … Külföldre is szállítanak. Átmeneti tárolóba is elhely.


Cikó

Feked

Mórágy Mőcsény Véménd

96,9%

93,6%

96,7% 100,0%

97,1%

96,0%

88,3%

92,3%

83,9%

93,3%

93,3%

82,9%

88,0%

69,2%

32,3%

37,5%

36,7%

31,1%

28,6%

40,0%

4,2%

72,3%

80,3%

81,1%

97,8%

62,9%

70,0%

62,5%

3.4. Az eddig Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos vélemények Az eddig az országban keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatosan három elhelyezési variációt soroltunk fel válaszadóinknak, amelyek közül az alábbi arányban választottak (N=800 fő)   

Itthon, ahol ezek a hulladékok keletkeztek, helyezzék őket tárolóba. Szállítsák el valami szegényebb afrikai országba és fizessenek nekik érte. Hagyják ott, ahol van.

604 fő

75,5%

101 fő 35 fő

12,6% 4,4%

Nem tudta eldönteni 60 fő (7,5%). 3.5. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos vélemények A nagy aktivitású radioaktív hulladékok hosszabb távon történő tárolásával kapcsolatos vélekedéseket ezúttal is három állítással való egyetértéssel is mértük. Interjúalanyaink a következő négyfokozatú nevesített skáláról való választással fejezhették ki véleményüket: 1. teljes mértékben egyetért; 2. inkább egyetért, mint nem; 3. inkább nem ért egyet; 4. egyáltalán nem ért egyet.)

10


„TETT” kutatás

Az állítások az alábbiak voltak:   

A nagy aktivitású radioaktív hulladékkal kapcsolatos megoldást most kellene kidolgozni, és nem a gyerekeinkre, unokáinkra hagyni. A nagy aktivitású, sugárzó radioaktív hulladéktól nem lehet biztonságos módon megszabadulni. A föld mélyében létrehozott tárolók jelentik a legmegfelelőbb megoldást a nagy aktivitású radioaktív hulladék hosszú távú kezelésére.

Megkérdezetteink által adott válaszok megoszlását a következő táblázat szemlélteti (N=800 fő): 9. számú táblázat A nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolásával kapcsolatos állításokkal való egyetértés megoszlása állítások Megoldást kellene kidolgozni. Nem lehet biztonságos módon szabadulni tőle. A föld mélyén kell tárolni.

fő

%

teljes mértékben fő %

9

1,1

503

91

11,4

69

8,6

nem tudja

inkább igen inkább nem fő

%

fő

%

egyáltalán nem fő %

62,9

86

10,8

67

8,4

135

16,8

185

23,1

160

20,0

145

18,1

219

27,4

294

36,8

15

20,6

130

16,2

142

17,8

A teljes egyetértés arányai 2013-ban sorrendben a következők voltak: 71,4%, 44,6%, illetve 53,1%. A válaszlehetőségek sorszámaiból (1-teljes mértékben egyetért … 4. egyáltalán nem ért egyet) statisztikai mutatókat képeztünk, amelyeket (az átlagok növekvő sorrendjében) a 10. számú táblázatban foglaljuk össze:

11


„TETT” kutatás

10. számú táblázat A nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolásával kapcsolatos állításokkal való egyetértés főbb statisztikai mutatói állítások Megoldást kellene kidolgozni. A föld mélyén kell tárolni. Nem lehet biztonságos módon szabadulni tőle.

2015

2013

szórás

min.

max.

módusz

791 1,79 731 2,16

1,70 1,80

1,17 1,15

1 1

4 4

1 1

709 2,56

2,00

1,18

1

4

4

N

Megjegyzés: a kisebb átlag nagyobb egyetértést jelent ebben az esetben. A válaszlehetőségek sorszámait felhasználva háttérelemzéseket végeztünk  A férfiak inkább egyetértenek azzal, hogy a probléma megoldását most kell elintézni, nem kellene a gyerekeinkre hagyni és azzal, hogy a föld alatti tárolók jelentik a biztonságos megoldást (1,69 és 2,09), mint a nők (1,87 és 2,25)  Az iskolai végzettség növekedésével nő az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy most kell kezelni a problémát, nem kell a gyerekeinkre hagyni. A két szélső érték: maximum 8 általános 1,90, illetve felsőfokú 1,41.  A 60 évnél idősebbek mindhárom állítással szignifikánsan kevésbé értenek egyet, mint a fiatalabbak.  A települések átlagkülönbségeit a következő táblázatban mutatjuk be: 11. számú táblázat A nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolásával kapcsolatos állításokkal való egyetértés átlagai településenként állítások Megoldást kellene kidolgozni. A föld mélyén kell tárolni. Biztonságos módon szabadulni tőle.


Cikó

Feked

Mórágy Mőcsény Véménd

1,82

1,93

2,13

1,09

2,19

1,86

1,10

1,88

2,61

2,26

2,37

2,22

1,78

3,71

1,62

2,53

2,12

1,45

2,05

1,71

1,78

12


„TETT” kutatás

3.6. Az RHK ismertsége, szerepével kapcsolatos információk Kutatásunk az RHK ismertségével, szerepének fontosságával foglalkozó részében első lépésben megkérdeztük melyik szervezet foglalkozik a radioaktív hulladékok elhelyezésének megszervezésével. Válaszadóink több, mint fele (53,4%, 431 fő) bízott annyira magában, hogy ismeri e szervezetet, míg 46,6%, 369 fő bevallotta, hogy nem tudja a választ.  A férfiak közül 61,1%, a nők közül 48,1% gondolta, hogy tudja ki szervezi a radioaktív hulladékok tárolását az országban.  Az iskolai végzettség emelkedésével nagyobb arány nyilatkozott úgy, hogy ismeri a radioaktív hulladékok tárolását szervező szervezetet. A két szélső érték: maximum 8 általános 33,2%, felsőfokú 78,0%.  A települések közül Fekeden gondolták magukat a legtájékozottabbnak:       

Feked Cikó Bátaapáti Bátaszék Mőcsény Mórágy Véménd

71,1% 63,3% 56,9% 55,3% 54,0% 47,1% 38,3%

A 431 interjúalanyunkat, akik a radioaktív hulladék elhelyezését megszervező szervezetet ismerni vélték megkértük, hogy válasszák ki az általunk felsoroltak közül, hogy ki foglalkozik a radioaktív hulladékok elhelyezésének megszervezésével. A helyes válaszok aránya 74,5% volt. A válaszok aránya az említések gyakorisága sorrendjében (N=431 fő):    

Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Magyar Energia Hivatal Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

321 fő 74,5% 92 fő 21,3% 13 fő 3,0% 5 fő 1,2%

A helyes választ adók szignifikáns különbségei:  A települések közül Véménden és Bátaapátiban nevezték meg az RHK-t a legnagyobb hányadban:     

Véménd Bátaapáti Feked Mőcsény Mórágy

95,7% 94,6% 93,8% 92,6% 90,9% 13

Szocio-Gráf Piac-és Közvélemény-kutató Intézet  

Cikó Bátaszék

„TETT” kutatás

70,2% 58,8%

3.7. Az RHK irányító szerve

Érdeklődtünk az RHK-t ismerő interjúalanyainknál arról is, hogy tudja-e ki irányítja az RHK Kft-t. Az általunk felsorolt válaszlehetőségekből történő kiválasztás arányai (N=431 fő): A Paksi Atomerőmű. A környezetvédelmi és az atomtörvény alapján a választott országgyűlés. A kormány. A megyei közgyűlés.

163 fő

37,8%

147 fő 105fő 4 fő

34,1% 24,4% 0,9%

Nem vállalkozott a kiválasztásra 12 fő (2,8%). Az irányító szervet helyesen ismerőket (147 fő, 34,1%) is vizsgáltuk háttér-információk szerint:  Bátaapátiban nevezték meg a helyes választ a legnagyobb hányadban:       

Bátaapáti Mórágy Mőcsény Cikó Bátaszék Véménd Feked

67,6% 60,6% 59,3% 45,6% 22,6% 19,6% 18,8%

3.8. Az RHK működése és a Paksi Atomerőmű

Megkérdeztük minden válaszadónkat arról tisztában vannak –e azzal, hogy az RHK munkája nem attól függ, hogy Magyarországon működik Atomerőmű, mert a keletkezett radioaktív hulladékot mindenképpen el kell helyezni. A többség 469 fő, 58,6% állította, hogy tisztában van-e ténnyel, 331 válaszadónk számára (41,4%) új volt az információ. 2013-ban az arány jóval magasabb volt (82,1%).

14


„TETT” kutatás

 A maximum 8 általánost végzettek kisebb arányban tudták, hogy az RHK tevékenysége nem attól függ működik-e Magyarországon atomerőmű (44,1%), szemben a magasabb végzettséggel rendelkezőkkel (61,0% és 65,9% között).  A 60 év felettiek kisebb arányban tudták, hogy az RHK tevékenysége nem attól függ működik-e Magyarországon atomerőmű (47,7%), mint a fiatalabbak (62,2%, 72,7%, 66,2% korcsoportok szerint emelkedően).  A települések válaszadási arányai: Bátaszék Bátaapáti Feked Cikó Véménd Mőcsény Mórágy

68,1% 64,6% 51,1% 50,0% 49,2% 48,0% 44,3%

3.9. A Bátaapátiban levő tároló megnyitásával kapcsolatos ismeretek A Bátaapátiban létesült kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolójával kapcsolatban első kérdésünkben arról érdeklődtünk interjúalanyainknál, hogy emlékeznek-e arra mióta fogadnak ott hulladékot Paksról. A relatív többség 2008-ra emlékezett (N=800 fő):    

2008 óta 2010 óta 2011 óta nem tudja

344 fő 230 fő 195 fő 31 fő

43,0% 28,7% 24,4% 3,9%

A helyes dátumot 344 fő 43,0% (2013-ban 24,8% ) nevezte meg, 466 válaszadónk rosszul emlékezett vagy nem vállalkozott a válaszadásra..  A 60 év felettiek kisebb arányban emlékeztek 2008-ra (36,5%), mint a fiatalabbak (46,4% és 48,7% között).  A településeken a következő arányban mondták a 2008-at:       

Bátaapáti Bátaszék Mórágy Véménd Mőcsény Feked Cikó

53,8% 50,0% 47,1% 42,5% 36,0% 33,3% 27,8%

15


„TETT” kutatás

Második kérdésünkben arra kérdeztünk rá, hogy a TETT települések lakossága emlékszik-e arra, hogy az NRHT föld alatti tárolója melyik évben nyílt. Megkérdezetteink csaknem fele 2011-re emlékszik:    

2011-ben 2009-ben 2012-ben nem tudja

360 fő 261 fő 146 fő 33 fő

45,0% 32,6% 18,3% 4,1%

A helyes dátumot 146 interjúalanyunk (18,3% ) nevezte meg, 466 válaszadónk rosszul emlékezett vagy nem vállalkozott a válaszadásra..  A településeken a helyesen informáltak hányadai: Bátaapáti Bátaszék Mórágy Mőcsény Cikó Véménd Feked

25,4% 25,0% 20,0% 14,0% 13,3% 4,2% 2,2%

3.10. A nukleáris erőművekben történő energiatermelés támogatottsága Megkérdeztük interjúalanyainkat, hogy mennyiben támogatja az olyan energiatermelést, amely nukleáris erőművekben történik. Nőtt az aránya a teljes elutasítottságnak, csökkent a 2011-es szintre a teljes támogatottságnak a hányada, legtöbben inkább támogatnák, mint nem. A válaszlehetőségek közötti választás arányai: 12. számú táblázat A nukleáris energiatermelés támogatottsági arányai elvárások teljes mértékben támogatja inkább támogatja, mint nem inkább ellenezi teljes mértékben ellenzi nem tudja nem tudja

2015 265 fő 329 fő 85 fő 88 fő 33 fő 800 fő

33,1% 41,1% 10,6% 11,1% 4,1% 100%

2013 42,2% 34,6% 12,4% 5,5% 5,3% 100%

A nevesített skála válaszlehetőségeinek sorszámából statisztikai mutatókat számoltunk és háttérelemzéseket végeztünk. A támogatottság csökkent az előző kutatásokhoz képest: A főbb statisztikai mutatók. N 767

átlag 1,99

szórás 0,98

minimum 1

maximum 4

módusz 2 16


„TETT” kutatás

2013-ban 1,80-es átlagérték született. Megjegyzés: a kisebb átlagérték nagyobb támogatottságot mutat.  A férfiak nagyobb mértékben támogatják a nukleáris energia termelést (1,90), mint a nők (2,07).  Leginkább Véménden és Bátaszéken utasítják el a nukleáris erőművekben történő energiatermelést, a legkevésbé Bátaapátiban és Fekeden: 13. számú táblázat A nukleáris energiatermelés támogatottsági átlagai településenként települések

2015 1,60 1,62 1,71 1,73 1,74 1,93 2,29

Feked Bátaapáti Mőcsény Cikó Mórágy Véménd Bátaszék

2013 1,56 1,42 1,72 2,25 1,57 1,51 1,92

A 173 inkább vagy feltétel nélkül ellenző válaszadónkat (és a dönteni nem tudókat) meginterjúvoltuk arról, hogy mennyiben támogatná a nukleáris erőművekben történő energiatermelést ha megnyugtató megoldanák a szakemberek a radioaktív hulladék állandó és biztonságos kezelését.  A válaszlehetőségek közötti választások arányai ezúttal a következők voltak: 14. számú táblázat A nukleáris energiatermelés támogatottsági átlagai a radioaktív hulladék állandó és biztonságos kezelése mellett elvárások teljes mértékben támogatja inkább támogatja, mint nem inkább ellenezné teljes mértékben ellenzi úgy gondolja nem megvalósítható nem tudott dönteni Összesen:

2015 2 fő 14 fő 86 fő 44 fő 27 fő 33 fő 206 fő

1,0% 6,8% 41,7% 21,3% 13,1% 16,1% 100%

2013 4,3% 15,6% 29,0% 8,6% 21,5% 21,0% 100%

17


„TETT” kutatás

4. A lakossági félelmeket előidéző kockázati tényezők a hulladéklerakó kapcsán 4.1. Személyes félelmek Az érintettek többségének (531 fő, 66,4%) semmilyen ellenérzése, félelme nem volt soha a tároló működésével kapcsolatban. Kissé félt 22,0%-uk, 176 válaszadónk, míg „nagyon félt” 93 fő (11,6%) a létesítmény működéséből fakadó káros következményektől.  A férfiak között nagyobb arányban vannak olyanok, akik egyáltalán nem tartottak a tárolótól (74,9), szemben a nőkkel (59,6%).  A települések különbségei: 15. számú táblázat A személyes félelmek arányai településenként település Bátaapáti Bátaszék Cikó Feked Mórágy Mőcsény Véménd

egyáltalán nem 83,1% 58,1% 77,8% 84,5% 70,0% 78,0% 60,0%

kis mértékben 13,8% 29,2% 16,7% 13,3% 25,7% 14,0% 13,3%

nagy mértékben 3,1% 12,7% 5,5% 2,2% 4,3% 8,0% 26,7%

Akik valamilyen mértékben tartanak a tárolótól (kissé félt 176 fő, „nagyon félt” 93 fő) a létesítmény működéséből fakadó káros következményektől, a következőktől tartottak leginkább (N=269 fő):                

sugárzástól sok betegségtől szivárgástól szennyezéstől veszélyes anyagoktól természeti katasztrófától nem túl biztonságos meghibásodástól gyermekei jövőjét féltette túl közel vagyunk hozzá szállítási balesettől terrortámadástól háború esetén felrobbantják ingatlanok értékcsökkenésétől megújuló energiákra kellene fektetni a hangsúlyt azt csinálnak amit akarnak

81 fő 63 fő 40 fő 36 fő 24 fő 10 fő 9 fő 6 fő 5 fő 4 fő 3 fő 2 fő 2 fő 1 fő

30,1% 23,4% 14,9% 13,4% 8,9% 3,7% 3,3% 2,2% 1,9% 1,5% 1,1% 0,7% 0,7% 0,4%

1 fő 1 fő

0,4% 0,4%

18

Szocio-Gráf Piac-és Közvélemény-kutató Intézet    

egy törésvonalra építették előbb utóbb más is bekerülhet mert nem tudok róla sokat csak félek tőle

„TETT” kutatás 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

0,4% 0,4% 0,4% 0,4%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. Ezúttal is megkértük interjúalanyainkat, hogy az iskolai osztályzatoknak megfelelően értékelje a rendelkezésre álló információik alapján, hogy mennyire gondolja biztonságosnak a Bátaapátiban működő Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót. Az értékelések megoszlása a következő volt: 16. számú táblázat A Bátaapátiban működő Nemzeti Radioaktív hulladéktároló biztonságosságát értékelő osztályzatok megoszlása elvárások egyáltalán nem biztonságos 2 3 4 nagyon biztonságos

2015 39 fő 70 fő 139 fő 204 fő 309 fő

4,9% 8,8% 17,4% 25,5% 38,6%

2013 4,2% 3,1% 12,0% 33,6% 41,8%

Nem vállalkozott az értékelésre 39 fő 4,9%. Az értékelések átlaga 3,89 (2013-ban 4,11), szórás 1,19, a módusz az 5-ös.  A férfiak nagyobb mértékben bíznak a tároló biztonságában 4,07, mint a nők 3,74.  Fekeden és Bátaapátiban a legnagyobb a bizalom a tároló biztonságosságát illetően az utóbbi két mérés alapján. Az átlag romlás most Bátaszéknek köszönhető, amelyik település nagy súllyal szerepel a mintában: 17. számú táblázat A Bátaapátiban működő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló biztonságosságát értékelő átlagok településenként települések Feked Bátaapáti Cikó Mőcsény Mórágy Véménd Bátaszék

2015 4,59 4,48 4,35 4,20 4,18 3,75 3,49

2013 4,42 4,72 3,78 4,20 4,25 4,08 4,03

19


„TETT” kutatás

A hármasnál rosszabbul értékelt 248 válaszadónkat (31,1%) most zárt kérdés formájában kérdeztük meg, hogy mitől tartanak leginkább. Az alábbi válaszokat gyűjtöttük össze az említések gyakorisága sorrendjében (N=248 fő):     

111 fő 44,8% A környezetre és az egészségre gyakorolt lehetséges hatások A működés során bekövetkező radioaktív szivárgás kockázata 102 fő 41,1% 23 fő 9,3% A hulladéknak a tároló helyszínre történő szállítása 7 fő 2,8% Egy terroristatámadás okozta kockázat 5 fő 2,0% A helyi ingatlanok árának jelentős csökkenése

5. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló hatásai A tároló működésének hatásait 2015-ben is több szempontból vizsgáltuk. Megnéztük mi a vélemény arról származtak-e előnyök, és ha igen, akkor mik a tároló üzembe helyezése kapcsán. Emellett az esetleges hátrányokra is rákérdeztünk. A vizsgálat során külön kezeltük a település szinten, valamint személy szerint (illetve a család, háztartás szintjén) megmutatkozó előnyöket és hátrányokat. Felmértük a munkahelyteremtés szemszögéből megmutatkozó várakozásokat is. 5.1. Elvárások a települések önkormányzatától a telephely működésével kapcsolatosan A telephely működésével összefüggésben a helyi lakosság elsősorban az érintett települések önkormányzatától a lakosság tájékoztatását várja el. 18. számú táblázat A működéssel kapcsolatban az az önkormányzattól várt lépések említési gyakorisága elvárások a lakosság tájékoztatása lakossági ellenőrző bizottság felállítása a település anyagi érdekeinek érvényre juttatása a telephely megtekinthetősége semmilyen elvárást nem támaszt egyéb

2015 715 fő 292 fő 284 fő 167 fő 24 fő 3 fő

89,4% 36,5% 35,5% 20,9% 3,0% 0,4%

2013 85,0% 38,6% 44,1% 17,1% 5,2% 0,3%

Megjegyzés: egy-egy személy több forrást is megadhatott. A válaszadók közül 3 fő egyéb elvárásokat is említett:   

tudósok bevonása biztonság kirándulások szervezése

1 fő 1 fő 1 fő

5.2. A tároló hatása az adott települések fejlődésére Megkérdeztük idén is válaszadóinkat arról, hogy szerintük milyen hatást gyakorol a létesítmény a település fejlődésére. A felkínált válaszlehetőségek nem változtak:

20


   

„TETT” kutatás

nagy fejlődésnek indult kicsit fejlődött nem volt hatással a fejlődésre visszafejlődött

Az emberek többsége szerint továbbra is bizonyos mértékű (nagy, illetve kisebb) fejlődést eredményezett a település szempontjából a bánya működése. 2013-hoz viszonyítva csökkent azok hányada, akik fejlődést tulajdonítanak azoknak az időknek. 19. számú táblázat A létesítmény a települések fejlődésére gyakorolt hatásával kapcsolatos vélekedések megoszlása értékelés nagy fejlődésnek indult kicsit fejlődött nem volt hatással a fejlődésre visszafejlődött nem nyilatkozott összesen

2015 278 fő 270 fő 226 fő 6 fő 20 fő 800 fő

2013 40,9% 35,9% 19,0% 0,6% 3,6% 100%

34,8% 33,8% 28,2% 0,8% 2,4% 100%

Az értékelések településenkénti megoszlását a 20. számú táblázat szemlélteti: 20. számú táblázat A létesítmény a települések fejlődésére gyakorolt hatásával kapcsolatos vélekedések megoszlása településenként (N=aki értékelt) település Bátaapáti Bátaszék Cikó Feked Mórágy Mőcsény Véménd

nagy fejlődés 2015 2013 63,1% 95,4% 36,2% 25,7% 16,9% 17,0% 60,0% 71,1% 27,1% 64,3% 34,0% 72,5% 13,8% 43,3%

kis fejlődés 2015 2013 36,9% 25,6% 24,6% 42,4% 48,3% 60,2% 40,0% 24,5% 70,0% 30,0% 40,0% 25,5% 42,2% 37,3%

stagnálás 2015 2013 0,0% 0,0% 38,0% 31,3% 34,8% 20,5% 0,0% 4,4% 2,9% 5,7 26,0% 2,0% 42,2% 18,6%

visszafejlődés 2015 2013 0,0% 0,0% 1,2% 0,6% 0,0% 2,3% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,7% 0,8%

A nevesített skála válaszlehetőségeinek sorszámából statisztikai mutatókat számoltunk és háttérelemzéseket végeztünk. A főbb statisztikai mutatók: N 780

átlag 1,95

átlag2013 1,78

szórás 0,82

minimum 1

maximum 4

módusz 1

21


„TETT” kutatás

Megjegyzés: a kisebb átlagérték nagyobb támogatottságot mutat.  Legkevésbé Véménden Cikón és Bátaszéken érzékel fejlődést a lakosság leginkább természetesen Bátaapátiban: 21. számú táblázat A létesítmény a települések fejlődésére gyakorolt hatásával kapcsolatos vélekedések átlagai településenként települések

2015 1,37 1,40 1,76 1,92 2,04 2,18 2,32

Bátaapáti Feked Mórágy Mőcsény Bátaszék Cikó Véménd

2013 1,05 1,33 1,41 1,29 2,07 2,08 1,77

A lakóhely fejlődési szintjét értékelve ezúttal a válaszadók több, mint kétharmada (67,9%) úgy gondolja, hogy származnak előnyei a településnek a tároló megépítéséből (2013-ban: 76,7%), 27,7% szerint nem származik a létesítményből előnye a településnek 22. számú táblázat A létesítmény az adott település fejlődésére gyakorolt hatásával kapcsolatos vélekedések megoszlása alternatíva származnak előnyök nem származnak előnyök nem tudja összesen

2015 543 fő 222 fő 35 fő 800 fő

67,9% 27,8% 4,3% 100%

2013 76,7% 16,6% 6,7% 100%

A háttérelemzések során nem vettük figyelembe a „nem értékelt” válaszokat.  A 40-59 év közöttiek nagyobb arányban érzékelik a tároló megépítéséből eredeztethető (81,4% és 75,5%), mint a 40 alattiak (69,0%) és az 59 felettiek (66,1%).  A 7 település között is igen nagy különbségek mutatkoztak ezúttal is: 23. számú táblázat A létesítmény az adott település fejlődésére gyakorolt pozitív hatását tükröző vélemények aránya településenként települések Bátaapáti Mórágy Mőcsény

2015 96.9% 91,2% 84,0%

2013 100,0% 95,7% 98,0% 22

Szocio-Gráf Piac-és Közvélemény-kutató Intézet települések Cikó Feked Bátaszék Véménd teljes minta

„TETT” kutatás 2015 83,1% 77,8% 60,8% 56,2% 67,9%

2013 78,6% 95,6% 72,6% 81,7% 76,7%

Megkértük azokat a megkérdezetteinket (222 fő), akik szerint nem származik előnye településének a tároló megépítéséből indokolják meg véleményüket:               

semmi/nem látok semmi javulást nem tudja nem itt van inkább Bátaapáti kapja a pénzt nem kapunk támogatást/pénzt nincs fejlesztés aki tud az elköltözik nincs munkahely mert itt van a faluban Véménd leépül szennyezés ilyen ócska járdát nem lehet máshol látni egyre több a rákos beteg félnek nem lehet előnyös a veszélyes hulladék

71 fő 32,0% 68 fő 30,6% 40 fő 18,0% 13 fő 5,9% 12 fő 5,4% 4 fő 1,8% 4 fő 1,8% 4 fő 1,8% 2 fő 0,9% 2 fő 0,9% 1 fő 0,5% 1 fő 0,5% 1 fő 0,5% 1 fő 0,5% 1 fő 0,5%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. A település szempontjából megnyilvánuló előnyök között az alábbiakat említették, akik szerint származik előny a tároló megépítéséből (N=543 fő):               

több pénz/támogatás jut ide településfejlesztés munkalehetőség utak/utcák felújítása/fejlesztése bővítések uszoda építés turizmus fejlődés infrastruktúra fejlesztése nem tudja parképítés árok építése beruházások országos ismertség Cikó nagy fejlődésnek indult kerékpártároló

309 fő 56,5% 124 fő 22,7% 79 fő 14,4% 20 fő 3,7% 19 fő 3,5% 14 fő 2,6% 8 fő 1,5% 8 fő 1,5% 5 fő 0,9% 4 fő 0,7% 4 fő 0,7% 3 fő 0,5% 3 fő 0,5% 3 fő 0,5% 2 fő 0,4%

23

Szocio-Gráf Piac-és Közvélemény-kutató Intézet        

„TETT” kutatás

közvilágítás vízhálózat korszerűsítése környezetvédelemre pénzt adtak eleinte vittek minket kirándulni mivel mi vagyunk a legközelebb minket kell a legjobban védeni fiataloknak több lehetőség térfigyelő kamerák tisztább település

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. Az esetleges negatív következmények felől közelítve a kérdést folyamatosan csökken azok aránya, akik abban a szellemben nyilatkoztak, hogy a lakóhelyének bizonyos hátrányai származnak a tároló megépítéséből. 24. számú táblázat Az lakóhelyre vonatkozó esetleges hátrányokkal kapcsolatos vélekedések megoszlása alternatíva származtak hátrányai nem származtak hátrányokra nem tudja összesen

2015 73 fő 695 fő 32 fő 800 fő

2013 11,7% 84,7% 3,6% 100%

9,1% 86,9% 4,0% 100%

A háttérelemzések során nem vettük figyelembe a „nem értékelt” válaszokat.  A 7 település között is igen nagy különbségek mutatkoztak. Az ide vonatkozó adatokat táblázatban ismertetjük. 25. számú táblázat A létesítmény az adott településre gyakorolt negatív hatását tükröző vélemények aránya településenként települések Feked Mórágy Véménd Bátaapáti Mőcsény Cikó Bátaszék

2015 2,2% 4,4% 4,4% 4,8% 6,0% 7,9% 15,0%

2013 2,2% 4,4% 4,3% 7,8% 3,9% 11,1% 19,9%

Konkrétan az alábbi negatívumokat, hátrányokat említették (N=73 fő):   

sugárzás környezetszennyezés veszélyes hulladék

18 fő 14 fő 9 fő

25,4% 19,7% 12,7% 24

Szocio-Gráf Piac-és Közvélemény-kutató Intézet             

„TETT” kutatás

betegség ingatlanok elértéktelenednek jövőért aggódom természeti katasztrófák nincs munkahely kevesebb fiatal Bátaszéket többet kellene támogatni anyagilag elköltöznek az emberek erre járnak a kamionok nincs gazdasági fejlődés ha baj adódik senki sem segít nem itt van a tároló az idősebb embereknek nem tetszik

8 fő 8 fő 4 fő 4 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

11,3% 11,3% 5,6% 5,6% 2,8% 1,4% 1,4% 1,4% 1,4% 1,4% 1,4% 1,4% 1,4%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. 5.3. A tároló hatása a család életére Személy szerint (illetve családja szemszögéből nézve) interjúalanyaink kevesebb, mint ötöde gondolja úgy, hogy előnyei(k) származnak a tároló létesítéséből, ami visszaesést jelent a 201mas méréshez képest. 26. számú táblázat A tároló létesítésének a lakosság életére gyakorolt hatásával kapcsolatos vélekedések megoszlása alternatíva származnak előnyök nem származnak előnyök nem tudja összesen

2015 146 fő 613 fő 41 fő 800 fő

18,3% 76,6% 5,1% 100%

2013 35,7% 61,9% 2,4%% 100%

A háttérelemzések során nem vettük figyelembe a „nem tudja” válaszokat.  Az 50 év alattiak szignifikánsan nagyobb hányadban vélekedtek úgy, hogy származott előnye neki vagy családjának a tároló működéséből (25,1% és 28,8%), az idősebbekhez képest (16,2% és 13,5%).  A legalább érettségivel rendelkezők szignifikánsan nagyobb hányadban vélekedtek úgy, hogy származott előnyük nekik vagy családjuknak a tároló működéséből (26,2% és 25,5%), mint az alacsonyabb végzettségűek (13,5% és 18,5% között).  A 7 település adatai a következők: 27. számú táblázat

25


„TETT” kutatás

A tároló létesítésének a lakosság életére gyakorolt pozitív hatást (előnyöket) tükröző vélemények arányai településenként települések Bátaapáti Mőcsény Mórágy Cikó Feked Bátaszék Véménd

2015 46,2% 35,4% 23,2% 22,5% 22,2% 13,3% 8,1%

2013 72,3% 29,4% 52,2% 32,6% 43,2% 28,9% 33,9%

Az előnyöket felsorolva az alábbi várakozásokat jegyezhettük fel (N=146 fő):                     

falu fejlődés/fejlesztés munkahely bővítés támogatások biztonság infrastruktúra javulása bővítés táborozás/kirándulás rendezvények több lehetőség mindenben turizmus fejlődése villany kedvezmény beruházások energia forgalom ingyenes szemétszállítás nekem is jó Bátaszék szépül jobban él a községünk kijavítják a hibákat segítségek, ami nekünk is jók kerékpártároló

68 fő 37 fő 19 fő 5 fő 5 fő 4 fő 4 fő 3 fő 2 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

46,6% 25,3% 13,0% 3,4% 3,4% 2,7% 2,7% 2,1% 1,4% 1,4% 1,4% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. A lakóhelyre gyakorolt hatáshoz képest a válaszadók kisebb hányada gondolja hagyományosan, hogy számára, hátrányos következményei lehetnek a tároló beruházásból. Az arányuk csökkenő tendenciát mutat.

26


„TETT” kutatás

28. számú táblázat A létesítmény az adott település lakosságára gyakorolt hatásával kapcsolatos vélekedések megoszlása alternatíva származnak hátrányai nem származnak hátrányai nem tudja összesen

2015 44 fő 738 fő 18 fő 800 fő

5,5% 92,3% 2,2% 100%

2013 10,6% 86,5% 2,9% 100%

A háttérelemzések során nem vettük figyelembe a „nem értékelt” válaszokat.  A 7 település között e téren is mutatkoznak különbségek. Az ide vonatkozó adatok: 29. számú táblázat A létesítmény az adott település lakosságára gyakorolt hatásával kapcsolatos negatív vélekedések megoszlása településenként települések

2015 0,0% 0,0% 4,0% 5,6% 6,0% 11,1% 13,2%

Véménd Feked Mőcsény Cikó Bátaszék Bátaapáti Mórágy

2013 6,8% 2,2% 0,0% 15,2% 16,9% 3,2% 3,0%

Konkrétan az alábbi negatívumokat, hátrányokat említették:       

betegségek sugárzás veszélye ingatlanok ára csökken veszélyes hulladék jövőbeli hatások elnyomástól tart katasztrófától tart

16 fő 12 fő 8 fő 4 fő 3 fő 1 fő 1 fő

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. 5.4. A tároló hatása a helyi munkaerőpiacra A válaszadók relatív többsége továbbra is úgy tapasztalja, hogy nem jutottak nagyobb munkalehetőséghez a tároló kapcsán a helybeliek. Az adatok növekvő tendenciát mutatnak e tekintetben.

27


„TETT” kutatás

30. számú táblázat A helybeliek munkalehetőséghez való jutásával kapcsolatos vélekedések megoszlása alternatíva több lehetőséghez jutottak nem jutottak több lehetőséghez nem tudja összesen

2015 249 fő 490 fő 61 fő 800 fő

31,1% 61,3% 7,6% 100%

2013 42,3% 45,7% 12,0% 100%

A háttérelemzések során nem vettük figyelembe a „nem értékelt” válaszokat.  Az 59 évnél idősebbek gondolják úgy kisebb arányban, hogy a helybeliek kisebb munkalehetőséghez jutottak a tároló megépítésével összefüggésben (24,7%), mint a fiatalabbak (37,8%, 46,7%, 36,7%)  A 7 település között is igen nagy különbségek mutatkoztak. Az ide vonatkozó adatok: 31. számú táblázat A helybeliek munkalehetőséghez való jutásával kapcsolatos pozitív vélekedések megoszlása településenként települések Bátaapáti Mőcsény Mórágy Cikó Bátaszék Véménd Feked

2015 86,9% 56,8% 41,0% 35,1% 35,7% 21,0% 18,0%

2013 80,6% 75,5% 53,1% 50,0% 44,2% 29,9% 28,9%

5.5. A tároló helyszínének elfogadása A lakosság többsége úgy nyilatkozott ebben az esztendőben is, hogy elfogadja Bátaapátit, mint a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló helyszínét, bár az arány csökken: 32. számú táblázat A tároló magánemberkénti elfogadottságának megoszlása álláspont elfogadja kellő információ hiányában nem tud dönteni kategorikusan visszautasítja összesen

2015 522 fő 221 fő 57 fő 800 fő

65,3% 27,6% 7,1% 100%

2013 86,3% 8,5% 5,2% 100%

28


„TETT” kutatás

 A férfiak nagyobb hányada fogadja el (71,1%), szemben a nőkkel (61,6%).  A 40 alattiak (66,2%) és az 59 felettiek (59,9%) kisebb hányadban fogadják el a tároló helyszínét, mint 40-59 közöttiek (75,6% és 70,4%).  A 7 település között is igen nagy különbségek mutatkoztak. Az ide vonatkozó adatokat táblázatban ismertetjük. 33. számú táblázat A helyszín elfogadására vonatkozó személyes viszonyulás (százalékos megoszlás) település Bátaapáti Bátaszék Cikó Feked Mórágy Mőcsény Véménd teljes minta

elfogadja 2015 87,7% 45,5% 89,9% 93,3% 70,0% 88,0% 74,2% 65,8%

2013 92,3% 82,8% 77,5% 95,6% 94,3% 86,2% 91,7% 86,3%

nincs elegendő információ 2015 2013 7,7% 3,1% 46,3% 10,2% 4,5% 13,5% 6,7% 2,2% 25,7% 5,7% 6,0% 11,8% 14,2% 5,0% 27,0% 8,5%

kategorikusan visszautasítja 2015 2013 4,6% 4,6% 8,2% 6,9% 5,6% 9,0% 0,0% 2,2% 4,3% 0,0% 6,0% 2,0% 11,7% 3,3% 7,2% 5,2%

Akik elfogadják az alábbiakkal indokolták döntésüket (N=522 fő):                    

biztonságos nem tud mit tenni elfogadom szükséges egy ilyen tároló nem indokol város/falu fejlődése/fejlesztése több munkalehetőség ott jó kőzet van nem tudja nem kell félni tőle messze van nem nagyon érdekel öreg hozzá híres energia miatt szükség van rá hova máshova tegyék inkább ott legyen mint itt jobb mint Véménden nekünk is érdekünk, hogy támogassuk kellő tudásom van róla

280 fő 69 fő 66 fő 36 fő 34 fő 11 fő 8 fő 5 fő 5 fő 4 fő 4 fő 4 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

53,9% 13,2% 12,6% 6,9% 6,5% 2,1% 1,5% 1,0% 1,0% 0,8% 0,8% 0,8% 0,4% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2%

29


sokat jártam ott támogatják a lakosokat

„TETT” kutatás 1 fő 1 fő

0,2% 0,2%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. Akik úgy gondolják nincs elegendő információjuk a döntéshez (221 fő) az alábbiakkal indokoltak:               

nem tud dönteni/nem tud eleget nem tudja elfogadom nem nagyon érdekel nem tud mit tenni félek a megbetegedésektől félek a sugárzástól/szennyezéstől veszélyes/tartok tőle szükséges egy ilyen tároló biztonságos nem jártam ott nem lehet tudni,bármi megtörténhet nem tudja mi lesz később nem tudja hogy biztonságos-e öreg hozzá

110 fő 53 fő 18 fő 8 fő 7 fő 5 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

51,4% 24,8% 8,4% 3,7% 3,3% 2,3% 0,9% 0,9% 0,9% 0,9% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. Akik kategorikusan visszautasítják (44 fő) a következő indokokat említették döntésük háttereként:             

félek a sugárzástól/szennyezéstől veszélyes/tartok tőle félek a megbetegedésektől túl közel van nincs itt jó helyen nem tudja hogy biztonságos-e nem termelhetünk több ilyen hulladékot törésvonalra építették kipusztulnak a települések mert atomtemető aki tud elköltözik nem tud mit tenni nem tudja

15 fő 15 fő 8 fő 4 fő 3 fő 3 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

26,3% 26,3% 14,0% 7,0% 5,3% 5,3% 3,5% 3,5% 1,8% 1,8% 1,8% 1,8% 1,8%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott.

30


„TETT” kutatás

6. A kommunikációról alkotott vélemények 6.1. A tájékozódás forrásai Felmértük, hogy a beruházással kapcsolatban honnan származnak az emberek információi. Legtöbben a térségi, helyi médiumokból tájékozódnak, de sokan vesznek részt lakossági fórumokon is: 34. számú táblázat A beruházásról való tájékozódásra használt csatornák információforrás térségi, helyi médiumokból (újság, kábeltévé) a település önkormányzatától lakossági fórumokon, rendezvényeken országos médiumokból (sajtó, rádió, stb.) ismerősöktől az Internetről az illetékes szakemberektől kiállításokról, bemutató termekből egyéb forrásból

2015 640 fő 80,0% 222 fő 27,8% 212 fő 26,5% 144 fő 18,0% 133 fő 16,6% 70 fő 8,8% 63 fő 7,9% 62 fő 7,8% 6 fő 0,8%

2013 83,1% 26,8% 33,8% 32,3% 29,1% 4,9% 8,9% 5,6% 1,6%

Az egyéb csatornát megfogalmazók válaszai (6 fő):   

kérdezőtől sehonnan egyetem, erőmű

3 fő 1 fő 1 fő

Megjegyzés: egy-egy személy több forrást is megadhatott. 6.2. Hitelesnek tartott információforrások A témával kapcsolatban leggyakrabban szerepet vállaló információs források közül a szakemberek, a helyi sajtót és önkormányzatokat tartják leghitelesebb hírforrásnak.

35. számú táblázat Az egyes csatornák hitelességének megítélése információforrás helyi sajtót az önkormányzatokat az atomenergiával és a helyi kutatással foglalkozó szakembereket a környezetvédőket országos sajtót a tudósokat

2015 510 fő 63,7% 329 fő 41,1% 264 fő 33,0% 148 fő 18,5% 36 fő 4,5% 135 fő 16,9%

2013 52,7% 39,3% 35,1% 21,7% 20,5% 19,0%

31


„TETT” kutatás

információforrás az országgyűlési képviselőket egyéb forrás a pedagógusokat nem tudja

2015 22 fő 2,8% 11 fő 1,4% 10 fő 1,2% 17 fő 2,1%

2013 4,7% 2,9% 2,0% 1,0%

Az említett hitelesnek tartott egyéb források a következők voltak:   

internet TETT bemutatótermek

8 fő 2 fő 1 fő

Megjegyzés: egy-egy személy több forrást is megadhatott. 6.3. A leginkább közérthetőnek tartott információforrások A térségi sajtót tartják a lakosok a legközérthetőbbnek az utóbbi évek kutatásai alapján. 36. számú táblázat A leginkább közérthetőnek tartott információforrás információforrás helyi sajtót az önkormányzatokat az atomenergiával és a helyi kutatással foglalkozó szakembereket a környezetvédőket a tudósokat nem tudja egyéb forrás országos sajtót az országgyűlési képviselőket a pedagógusokat összesen

2015 2013 391 fő 48,9% 31,7% 135 fő 16,9% 23,3% 129 fő 16,1% 15,9% 55 fő 6,9% 9,7% 33 fő 4,1% 4,2% 31 fő 3,9% 3,6% 13 fő 1,6% 1,7% 8 fő 1,0% 8,1% 3 fő 0,4% 0,6% 2 fő 0,3% 1,0% 800 fő 100,0% 100,0%

Az említett egyéb források a következők voltak:   

internet sehonnan államnak

1 fő 1 fő 1 fő

6.4. A tároló kommunikációjával kapcsolatos illetékesség megítélése A TETT településeken élő válaszadók többsége már nem úgy gondolja, hogy elsősorban az önkormányzatok feladata a lakosság tárolóval kapcsolatos kérdésekben történő tájékoztatása, hanem a helyi sajtóé. Minden válaszadó csak egy tételt említhetett:

32


„TETT” kutatás

37. számú táblázat A tárolóval kapcsolatos információ felelősének tartott személyek, szervezetek személyek, szervezetek helyi sajtó önkormányzatok az atomenergiával és a helyi kutatással foglalkozó szakembereket környezetvédők tudósok nem tudja országos sajtó országgyűlési képviselők egyéb pedagógusok összesen

2015 397 fő 49,6% 213 fő 26,67% 117 fő 14,6% 28 fő 3,5% 18 fő 2,3% 12 fő 1,5% 7 fő 0,9% 4 fő 0,5% 3 fő 0,4% 1 fő 0,1% 800 fő 100,0%

2013 28,6% 46,7% 12,1% 3,1% 0,5% 0,9% 5,5% 1,7% 0,9% 0,0% 100,0%

A lakosság informálásának módját, formáit illetően a közvetlenebb (helyi, térségi indíttatású) módozatokat tartják inkább kívánatosnak az érintettek 38. számú táblázat A tárolóval kapcsolatos információkat közvetítő csatornák preferáltsága információs csatornák helyi sajtó lakossági fórumok hírlevél közmeghallgatások helyi TV teleplátogatások Internet országos TV, rádió országos sajtó egyéb nem tudja

2015 625 fő 171 fő 123 fő 83fő 80 fő 80 fő 57 fő 45 fő 45 fő 27 fő 13 fő

78,1% 21,4% 15,4% 10,4% 10,0% 10,0% 7,1% 5,6% 5,6% 3,4% 1,6%

2013 64,5% 44,8% 16,9% 15,0% 17,1% 14,6% 6,2% 12,1% 16,2% 0,0% 0,0%

Az említett egyéb csatornák a következők voltak:      

önkormányzat szakemberek tudósok ismerősök konkrét tervek alapján ismertetés TETT

9 fő 9 fő 6 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Megjegyzés: egy-egy személy több forrást is megadhatott.

33


„TETT” kutatás

6.5. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. irodájában működő bemutatóterem és egyéb rendezvények látogatottsága A Pakson működő bemutatótermet válaszadóink 9,9%-a, 79 fő látogatta meg eddig, 150 fő (18,8%) nem volt ott, de tervezi, hogy meglátogatja, míg 571 interjúalanyunk (71,4%) nem volt ott, de nem is tervezi, hogy elmegy oda.  A felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb arányban látogatták már meg a bemutatótermet (20,3%), mint az alacsonyabb végzettségűek (7,0% és 10,1% között).  A 40-49 évesek magasabb részarányban látogatták már meg a bemutatótermet (16,5%), mint a többi korcsoport tagjai (7,1% és 9,7% között).  A 7 település között e téren is igen nagy különbségek mutatkoztak. A látogatási arányok: 39. számú táblázat A bemutatóterem látogatottsági arányai településenként települések

2015 31,1% 20,0% 14,3% 12,0% 8,6% 4,4% 0,8%

Feked Bátaapáti Mórágy Mőcsény Bátaszék Cikó Véménd

2013 22,2% 18,5% 4,3% 23,5% 12,2% 12,4% 5,8%

Felsoroltunk válaszadóinknak néhány, az utóbbi időszakban a térségben és máshol a radioaktív hulladékok tárolásával összefüggésbe hozhatót rendezvényt, és ezekről gyűjtöttünk össze lakossági véleményeket. A következő táblázatban a rendezvények ismertségének arányát, illetve a részvétel arányát szemléltetjük:

40. számú táblázat Az egyes rendezvények ismertségi arányai és a rendezvényeken való részvételi arányok rendezvény látogatások a Paksi Atomerőműben látogatások Budapesten az Oktató Reaktorban lakossági fórumok, gyűlések a radioaktívhulladék-tároló kérdéskörében

részt vett 2015 2013 15,6% 14,2%

hallott róla 2015 2013 65,2% 67,4%

nem hallott róla 2015 2013 19,2% 18,4%

1,2%

2,7%

43,1%

48,7%

55,7%

48,6%

24,8%

26,6%

51,4%

58,7%

23,8%

14,7%

34

Szocio-Gráf Piac-és Közvélemény-kutató Intézet rendezvény tájékoztatók az egyes településeken látogatás a kutatások helyszínén, illetve az NRHT-ban

„TETT” kutatás

részt vett 2015 2013 24,9% 20,7%

hallott róla 2015 2013 50,2% 63,7%

nem hallott róla 2015 2013 24,9% 15,6%

16,0%

59,5%

24,5%

17,4%

66,4%

16,2%

Az iskolai osztályzatoknak megfelelően értékeltettük válaszadóinkkal a rendezvények hasznosságát (1. feleslegesek … 5. hasznosak). A következő megoszlásban értékeltek megkérdezetteink: 41. számú táblázat A rendezvények hasznosságát értékelő osztályzatok megoszlása értékelés

2015 14 fő 27 fő 165 fő 234 fő 286 fő 74 fő 800 fő

1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös nem értékelt összesen N 726

átlag 4,03

szórás 0,90

1,8% 3,4% 20,5% 29,3% 35,7% 9,3% 100,0% minimum 1

maximum 5

2013 3,2% 0,7% 12,6% 27,2% 45,3% 11,0% 100,0% módusz 5

Megjegyzés: a 2013-mas év átlaga 4,24 volt.  A férfiak kevésbé tartják hasznosnak a rendezvényeket (4,14), mint a nők (4,33).  A 7 település adataiból kiderül, hogy Mőcsényben tartják a leghasznosabbnak a rendezvényeket. Az ide vonatkozó adatok: 42. számú táblázat A rendezvények hasznosságát értékelő osztályzatok átlagai településenként települések Mőcsény Feked Bátaapáti Mórágy Bátaszék Véménd Cikó

2015 4,27 4,62 4,39 4,37 3,68 4,02 4,41

2013 4,69 4,51 4,49 4,33 4,19 4,03 4,02

35


„TETT” kutatás

6.6. A Bátaapátiban működő bemutatóterem látogatottsága A lakosság szinte pontosan kétharmada nyilatkozott úgy, hogy hallott a Bátaapátiban működő bemutatóteremről (66,9%, 535 fő), 265 interjúalanyunk (33,1%) nem hallott róla. A 2013-mas ismertségi arány 71,7% volt.  A maximum 8 általánost végzettek kisebb aránya hallott a bemutatóteremről, (57,6%), mint a magasabb végzettségűek (71,3% és 79,3% között)  A települések ismertségi adatai: 43. számú táblázat A bemutatótermet ismerők arányai településenként települések

2015 95,4% 92,9% 90,0% 82,0% 66,4% 60,0% 16,7%

Bátaapáti Mórágy Cikó Mőcsény Bátaszék Feked Véménd

2013 90,8% 71,4% 58,4% 72,5% 77,6% 77,6% 47,5%

A bemutatótermet ismerő 535 interjúalanyunk valamivel kevesebb, mint egyötöde meglátogatta a létesítményt. További 30,3%-a tervezi a látogatást annak, aki hallott már a teremről. 2013ban 21,6% volt már ott és 286% tervezte a terem meglátogatását. A válaszok megoszlása (N=535 fő):   

igen nem, de tervezi nem, de nem is tervezi

125 fő 162 fő 248 fő

23,4% 30,3% 46,3%

 A férfiak nagyobb aránya volt már (28,3%), a nők aránya 19,1%. A látogatást tervezők arányában nincs különbség (30,2% és 30,4% ).  A felsőfokú végzettségűek nagyobb arányban látogatták meg eddig a bemutatótermet (37,1%), mint az alacsonyabb végzettségűek (19,7% és 27,9% között). A maximum 8 általánost végzettek kisebb aránya tervezi a látogatást a (18,9%), mint a magasabb végzettségűek (33,3%, és 37,1% között).  A települések látogatottsági adatai:

36


„TETT” kutatás

44. számú táblázat A bemutatótermet látogatók arányai településenként települések

2015 tervezi 21,0% 39,0% 29,2% 30,0% 22,2% 28,5% 42,0%

volt 53,2% 36,6% 30,8% 25,0% 22,2% 15,1% 12,3%

Bátaapáti Mőcsény Mórágy Véménd Feked Bátaszék Cikó

nem tervezi 25,8% 24,4% 40,0% 45,0% 55,6% 56,5% 45,7%

2013 volt 55,9% 24,3% 28,0% 22,8% 41,0% 11,1% 15,4%

A bemutatótermet megtekintő 125 fő értékelte annak hasznosságát is (5-nagyon hasznosnak tartja ...1-egyáltalán nem tartja hasznosnak a látogatást, a látottakat).      N 125

-- fő 2 fő 4 fő 22 fő 97 fő

1-es 2-es 3-mas 4-es 5-ös átlag 4,71

szórás 0,65

--% 1,6% 3,2% 17,6% 77,6%

minimum 2

maximum 5

módusz 5

A 2013-mas átlag 4,74 volt.  A települések nem szignifikáns különbségű értékelési átlagai:       

Véménd Bátaapáti Bátaszék Cikó Mőcsény Feked Mórágy

4,80 4,79 4,72 4,70 4,67 4,67 4,60

6.7. Az NRHT-ban készülő új korszerű felszíni látogatóközpont ismertsége A lakosság csaknem fel (45,2%, 362 fő) hallott arról, hogy az NRHT-ban új felszíni látogatóközpont épül, 438 interjúalanyunk (54,8%) nem hallott róla.  A férfiak 53,1%-a, a nők 39,1%-a hallott az épülő látogatóközpontról.  A maximum 8 általánost végzettek kisebb aránya értesült a készülő létesítményről, (34,9%), szemben a magasabb végzettségűekkel (47,5% és 53,3% között).

37


„TETT” kutatás

 A települések ismertségi arányai:       

Bátaapáti Mórágy Mőcsény Bátaszék Feked Cikó Véménd

69,2% 61,4% 56,0% 49,7% 48,9% 38,9% 8,3%

Megkérdezetteink közül 299 fő (37,4%) érdeklődik az új létesítmény iránt, úgy nyilatkozott, hogy meglátogatja, 501 válaszadónkat nem érdekli ez a lehetőség (62,6%).  A férfiak 45,1%-a, a nők 31,2%-a érdeklődik a beruházás iránt, valószínű meglátogatja majd a létesítményt.  A maximum 8 általánost végzettek kisebb aránya fog ellátogatni várhatóan a készülő központba, (24,0%), szemben a magasabb végzettségűekkel (40,0% és 47,3% között).  A 40 alattiakat (35,2%) és az 59 felettieket (31,0%) kevésbé érdekli az új látogatóközpont, a „középkorúaknál” (53,7% és 42,9%).  A települések ismertségi arányai:       

Bátaapáti Mőcsény Mórágy Cikó Feked Bátaszék Véménd

70,8% 50,0% 48,6% 46,7% 44,4% 33,6% 9,2%

7. A TETT ismertsége és a működésének megítélése; TETT Hírlap, TETT Magazin, TETT-re Kész Nap, egyéb rendezvények 7.1. A TETT ismertsége, hasznosságának megítélése A felmérésben részt vevők évről-évre egyre nagyobb hányadban ismerték a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás „intézményét”. A nagyon látványos fejlődés 90% körül állt meg (2011-ben még 76,8% volt). 45. számú táblázat A TETT ismertségi aránya alternatíva hallott róla, ismeri nem hallott róla, nem ismeri összesen

2015 723 fő 90,4% 77 fő 9,6% 800 fő 100,0%

2013 94,3% 5,7% 100,0% 38


„TETT” kutatás

 A maximum 8 általánost végzettek kisebb hányadban ismerik a Társulást (83,4%), mint a magasabb végzettségűek (92,8% és 94,9% között).  A 40 alattiakat (86,7%) és az 59 felettieket (88,8%) kisebb hányadban ismerik a Társulást, mint a 40-49 évesek és az 50-59 évesek (94,2% és 95,5%).  A 7 település között most nem mutatkoztak szignifikáns különbségek, de azért közöljük az adatokat: 46. számú táblázat A TETT ismertségi aránya településenként települések Feked Mőcsény Bátaszék Bátaapáti Cikó Véménd Mórágy

2015 97,8% 96,1% 92,5% 92,3% 91,1% 85,0% 77,1%

2013 100,0% 96,1% 92,5% 100,0% 93,3% 94,2% 94,3%

A TETT ismerői körében felmértük, hogy milyen mértékben ismerik az ott tagként résztvevő településeket. A nyitott formájában feltett kérdésre az alábbi településeket nevezték meg a válaszadók (N=723):                     

Bátaapáti Cikó Mórágy Bátaszék Feked Véménd Mőcsény nem tudja környező települések Ófalu Erdősmecske Grábóc Szebény Alsónána Palotabozsok Kismórágy Alsónyék Bonyhád Bár Kismórágy Paks

501 fő 452 fő 416 fő 404 fő 345 fő 327 fő 295 ő 51 fő 43 fő 11 fő 6 fő 6 fő 5fő 4 fő 3 fő 3 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő

69,3% 62,5% 57,5% 55,9% 47,7% 45,2% 40,8% 7,1% 5,9% 1,5% 0,8% 0,8% 0,7% 0,6% 0,4% 0,4% 0,3% 0,3% 0,1% 0,1% 0,1%

39


Szellő Pörböly Bozsok Dunaszekcső

„TETT” kutatás 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

0,1% 0,1% 0,1% 0,1%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. A Társulás létrehozásának célját (ez esetben is nyitott kérdésre válaszolva) az alábbiakban jelölték meg az interjúalanyok (N=723 fő):                      

tájékoztatás nem tudja ellenőrzés/felügyelet információszerzés település/lakosság támogatása/védelme meggyőzni az embereket a tároló elfogadásáról összefogják a településeket biztonság újságot küldenek/csinálnak eladni a társadalomnak fórumok szervezése környezetvédelem fejlesztés minden, ami fontos radioaktív hulladék tárolása civil kontroll alatt legyen az egész kutatás előre lépni feladatok feltérképezése semmi sok pénzt ad kapcsolattartás

382 fő 186 fő 110 fő 21 fő 13 fő 10 fő 10 fő 9 fő 6 fő 4 fő 3 fő 3 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

53,6% 26,1% 15,4% 2,9% 1,8% 1,4% 1,4% 1,3% 0,% 0,6% 0,4% 0,4% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. Ebben az esztendőben megkértük válaszadóinkat arra is, hogy röviden fejtsék ki véleményüket arról is, hogy mit értékelnek leginkább a Társulás eddigi munkájában (N=723 fő):         

nem tudja tájékoztatás ellenőrzés/felügyelet megbízható/biztonság információ segítik/támogatják a településeket/embereket jó az újság kiállítások semmi

279 fő 262 fő 43 fő 32 fő 17 fő 12 fő 9 fő 7 fő 7 fő

39,7% 37,4% 6,1% 4,6% 2,4% 1,7% 1,3% 1,0% 1,0%

40

Szocio-Gráf Piac-és Közvélemény-kutató Intézet                            

„TETT” kutatás

pénzt kap a falu odafigyelés precíz/pontos jól csinálják a dolgukat környezetvédelem fejlesztések kommunikáció összetartás jó anyagok vannak benne őszinteség sokoldalúságukat lehetne jobb objektivitás láncreakció figyelemmel tudják kísérni a munkájukat közvélemény-kutatás mérés Fekeden sokkal jobban működik a dolog polgármester függő fel lehet tenni bármilyen kérdést iparkodnak már nagyon eltérnek az eredeti céloktól megoldás keresése szállítás tárgyilagos tudatosság adatgyűjtés erőfeszítések aktualitás

6 fő 6 fő 5 fő 5 fő 5 fő 4 fő 4 fő 3 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

0,9% 0,9% 0,7% 0,7% 0,7% 0,6% 0,6% 0,4% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. A TETT tevékenységének hasznosságát az iskolai osztályzatoknak megfelelően (5-nagyon hasznosnak tartja ...1-egyáltalán nem tartja hasznosnak) értékelték a társulást ismerő interjúalanyaink (N=723 fő).     

4 fő 17 fő 105 fő 288 fő 224 fő

1-es 2-es 3-mas 4-es 5-ös

0,6% 2,4% 14,5% 39,8% 31,0%

Nem vállalkozott az értékelésre 85 megkérdezettünk (11,7%). N 638

átlag 4,11

szórás 0,81

minimum 1

maximum 5

módusz 5

A 2013-mas átlag 4,22 volt.

41


„TETT” kutatás

 A felsőfokú végzettségűek kritikusabbak a TETT-tel szemben (3,92), mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők (4,20 -4,32 között).  A települések értékelési átlagai: 47. számú táblázat A TETT ismertségi aránya településenként települések Feked Bátaapáti Mórágy Cikó Mőcsény Véménd Bátaszék

2015 4,65 4,46 4,46 4,42 4,32 4,22 3,73

2013 4,74 4,58 4,40 3,94 4,45 4,43 4,01

7.2. Az RHK támogatásával megvalósult fejlesztések ismertsége Ebben az évben az RHK támogatásával létrejött beruházások ismertségét úgy mértük, hogy csak a saját településen történt fejlesztések ismertségére kérdeztünk rá. A fejlesztések ismertsége a saját településen (N=a település minta elemszáma): Bátaapáti    

az Apponyi kúria fűtéskorszerűsítése, javítási munkák a közösségi ház felújítása csapadék-elvezető árkok kialakítása térfigyelő rendszer kialakítása

60 fő 93,8% 64 fő 98,5% 65 fő 100,0% 61 fő 93,8%

Bátaszék   

a járdák, árkok felújítása a gondozási központ bővítése az óvoda előtti kerékpárparkoló kialakítása

242 fő 67,2% 199 fő 55,3% 191 fő 53,1%

Cikó   

a Polgármesteri Hivatal belső felújítása az orvosi rendelő belső felújítása óvoda udvari támfal megépítése

79 fő 87,8% 82 fő 91,1% 76 fő 84,4%

a játszótéri játékok festése a turistaház részleges felújítása a vegyesbolt felújítása

45 fő 100,0% 45 fő 100,0% 45 fő 100,0%

Feked   

42

Szocio-Gráf Piac-és Közvélemény-kutató Intézet 

„TETT” kutatás

a tájház tetőszerkezetének javítása

44 fő

a Gránit fogadó megépítése térfigyelő kamera kiépítése a Művelődési Ház pincefelújítása, csapadékvíz elvezetése

65 fő 92,9% 65 fő 92,9% 60 fő 85,7%

97,8%

Mórágy   

Mőcsény   

47 fő 94,0% 47 fő 94,0% 47 fő 94,0%

füves sport pálya és játszótér kialakítása térfigyelő rendszer kialakítása Közösségi Ház előtti térkövezés

Véménd   

a sportpálya felújítása a körforgalom megépítése az idősek napközi-otthonának homlokzat- és tetőfelújítása

104 fő 119 fő 113 fő

86,7% 99,2% 94,2%

7.3. A TETT tájékoztatási tevékenységének elégségességéről alkotott vélemények A megkérdezettek közül kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy szükségesnek tartanák az eddigi gyakorlatot meghaladóan bővebb tájékoztatást a Társulás tevékenységéről. 48. számú táblázat Bővebb tájékoztatási igények a TETT-ről alternatíva igényelne (bővebb) tájékoztatást nem igényelne összesen

2015 104 fő 13,0% 696 fő 87,0% 800 fő 100,0%

2013 18,1% 81,9% 100,0%

 Az 50 alattiakat nagyobb arányban igényelnének több információt (15,8% felett, mint az idősebbek (10,8% alatt).  Az egyes településeken mutatkozó érdeklődés: 49. számú táblázat A tájékoztatás iránt megnyilvánuló igény településenként települések Véménd Bátaszék Cikó Mórágy Feked

2015 20,8% 19,2% 11,7% 7,1% 6,7%

2013 20,8% 20,2% 15,7% 18,6% 6,7%

43


„TETT” kutatás

települések

2015 4,6% 0,0%

Bátaapáti Mőcsény

2013 10,8% 19,6%

Azokat a válaszadóinkat, akik több információt igényelnének, megkértük fejtsék ki milyen formában képzelik el a bővebb információk nyújtását. Az alábbi válaszokat jegyeztük le (N=104 fő):                      

lakossági fórumok/közgyűlés újság rádió személyes TV e-mail/hírlevél levél bármilyen interneten szórólapok kiadványok még több ellenőrzést ha lehet önkormányzat pályázati lehetőségek plakátok Cikóról keveset írnak ellenőrzések alkalmával részletesebb ismertető falunapok jó lenne ellenőrzés után részletes tájékoztatás kormányszinten meg több információ nem felel meg

29 fő 20 fő 13 fő 11 fő 9 fő 8 fő 8 fő 5 fő 3 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

27,9% 19,2% 12,5% 10,6% 8,7% 7,7% 7,7% 4,8% 2,9% 1,9% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0%

Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. 7.4. A TETT Hírlap ismertsége, hasznosságának megítélése A TETT Hírlapot interjúalanyaink döntő többsége 749 fő, 93,6% ismeri (2013-ban 777 fő, 97,0%), mindössze 51 válaszadónk (6,4%) nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a Hírlapot.  A 40 alattiakat kisebb aránya ismeri a TETT Hírlapot (87,2%), szemben az idősebbek ismertségi arányával (94,2% és 95,7% között).  Az egyes települések ismertségi aránya:     

Mőcsény Cikó Feked Mórágy Bátaapáti

100,0% 98,9% 97,8% 95,7% 95,4% 44


Véménd Bátaszék

„TETT” kutatás 93,3% 90,3%

A TETT Hírlapot ismerők közül a relatív többség rendszeresen olvassa a lapot: 50. számú táblázat A TETT hírlap olvasási gyakorisága alternatíva

2015 280 fő 204 fő 206 fő 59 fő 749 fő

minden számot rendszeresen alkalmanként nem olvassa összesen

37,4% 27,2% 27,5% 7,9% 100%

2013 42,6% 23,8% 26,5% 7,1% 100%

A válaszlehetőségeket 4-es skálaként felfogva (4-nem olvassa … 1-minden számot olvas) háttérelemzéseket végeztünk az átlagok segítségével. átlag 2,06

N 762

szórás 1,01

minimum 1

maximum 4

módusz 4

A 2013-mas átlag 1,98.  A 40 évnél fiatalabbak kisebb gyakorisággal olvassák a kiadványt (2,42), mint az idősebbek (1,89 és 1,98 között).  Az egyes településeken való olvasási gyakoriság: 51. számú táblázat A TETT Hírlap olvasási gyakoriságának átlagai településenként települések Feked Cikó Bátaapáti Véménd Mőcsény Mórágy Bátaszék

2015 1,41 1,72 1,84 1,87 1,92 2,12 2,36

2013 1,32 1,94 1,66 2,02 1,76 1,90 2,17

A TETT Hírlapban megjelenő információk hasznosságát az iskolai osztályzatoknak megfelelően értékelték a kiadványt olvasó interjúalanyaink (5-nagyon hasznosnak tartja ...1egyáltalán nem tartja hasznosnak). Az értékelések megoszlása (N=690 fő 2015-ben): 52. számú táblázat A TETT Hírlapban megjelenő információk hasznossága értékelésének gyakorisága

45


alternatíva egyáltalán nem hasznosak 2 3 4 nagyon hasznosak

„TETT” kutatás

2015 1 fő 9 fő 95 fő 191 fő 393 fő

0,2% 1,2% 13,8% 27,6% 56,0%

2013 0,7% 1,2% 11,2% 29,4% 57,2%

Nem vállalkozott az értékelésre 1 megkérdezettünk (0,2%). átlag 4,40

N 722

szórás 0,87

minimum 1

módusz 5

maximum 5

A 2013-mas átlag 4,42 volt.  A települések értékelési átlagai: 53. számú táblázat A TETT Hírlap hasznossága megítélésének átlagai településenként települések

2015 4,95 4,86 4,81 4,80 4,74 4,65 4,19

Feked Mórágy Bátaapáti Cikó Mőcsény Véménd Bátaszék

2013 4,88 4,71 4,70 4,15 4,50 4,53 4,26

A TETT Hírlap hitelességét is értékelték az iskolai osztályzatoknak megfelelően kiadványt olvasó interjúalanyaink (5-teljes mértékben hiteles ...1-egyáltalán nem hiteles). Az értékelések megoszlása (N=690 fő): 54. számú táblázat A TETT Hírlap hitelességét értékelő osztályzatok megoszlása alternatíva egyáltalán nem hiteles 2 3 4 teljes mértékben hiteles

2015 6 fő 13 fő 110 fő 173 fő 387 fő

0,9% 1,9% 15,9% 25,1% 56,1%

2013 1,0% 1,2% 10,4% 25,6% 59,6%

Nem vállalkozott az értékelésre 1 fő (0,1%). N 706

átlag 4,34

szórás 0,81

minimum 1

maximum 5

módusz 5

46


„TETT” kutatás

A 2013-mas átlag 4,46 volt.  A települések értékelési átlagai: 55. számú táblázat A TETT Hírlap hasznossága megítélésének átlagai településenként települések

2015 4,81 4,01 4,67 4,92 4,80 4,49 4,61

Bátaapáti Bátaszék Cikó Feked Mórágy Mőcsény Véménd

2013 4,85 4,18 4,22 4,95 4,82 4,52 4,73

7.5. A TETT Magazin ismertsége, hasznosságának megítélése A TETT Magazint a lakosság 44%-a ismeri (352 fő), 56,0% (448 fő) nem ismeri a műsort.  A maximum 8 általános végzettségűek kisebb hányada ismeri a TETT Magazint (33,2%), mint a magasabb végzettségűek (42,4% és 56,3% között).  Az egyes települések ismertségi aránya:       

Bátaapáti Mórágy Mőcsény Cikó Bátaszék Véménd Feked

70,8% 68,6% 58,0% 57,8% 46,9% 5,0% 4,4%

A Magazint ismerő interjúalanyaink többsége nézi valamilyen rendszerességgel az adást (208 fő (59,1%): 56. számú táblázat A TETT Magazin nézési gyakorisága alternatíva mindig rendszeresen alkalmanként nem nézi nem tudja fogni az adást összesen

2015 32 fő 68 fő 108 fő 70 fő 74 fő 352 fő

9,1% 19,3% 30,7% 19,9% 21,0% 100%

47


„TETT” kutatás

57. számú táblázat A TETT Magazin nézési gyakorisága településenként (%) település Bátaapáti Bátaszék Cikó Feked Mórágy Mőcsény Véménd teljes minta

alkalmanként 23,9% 35,5% 15,4% 50,0% 31,2% 31,0% 66,7%

nem nézi

nem fogható

mindig 17,4% 1,8% 19,2% -12,5% 17,2% --

rendszeresen 37,0% 17,8% 15,4% 50,0% 14,6% 17,2% --

4,3% 29,6% 9,6% -16,7% 10,3% 33,3%

17,4% 15,4% 40,4% -25,0% 24,1% --

9,1%

19,3%

30,7%

19,9%

21,0%

A Magazint valamilyen gyakorisággal figyelemmel kísérő válaszadóink értékelték a látottak hasznosságát is (N=208 fő): 58. számú táblázat A TETT Magazinban látottak hasznossága értékelésének gyakorisága alternatíva egyáltalán nem hasznosak

2015 2 3 4

nagyon hasznosak

--

--

4 fő 44 fő 69 fő 91 fő

1,8% 21,2% 33,2% 43,8%

A válaszlehetőségek sorszámait felhasználva háttérelemzéseket végeztünk. A főbb statisztikai mutatók: N 208

átlag 4,19

szórás 0,86

minimum 1

maximum 5

módusz 5

 Az egyes települések különbségei: Feked Mőcsény Bátaapáti Cikó Mórágy Véménd Bátaszék

5,0 4,7 4,5 4,5 4,4 4,0 3,8

A Magazint néző interjúalanyaink értékelték a műsor hitelességét is (N=208 fő):

48


„TETT” kutatás

59. számú táblázat A TETT Magazinban látottak hasznossága értékelésének gyakorisága alternatíva egyáltalán nem hiteles

2015 2 3 4

teljes mértékben hiteles

2 fő 2 fő 41 fő 62 fő 100 fő

1,0% 1,0% 19,7% 29,8% 48,0%

1 fő nem vállalkozott az értékelésre (0,5%). A főbb statisztikai mutatók: N 207

átlag 4,24

szórás 1,06

minimum 1

maximum 5

módusz 5

 Az egyes települések különbségei: Feked Mőcsény Bátaapáti Cikó Mórágy Véménd Bátaszék

5,0 4,7 4,6 4,4 4,4 4,0 3,9

7.6. TETT-re kész Nap A TETT-re kész napokról a válaszadók több, mint fele hallott, ez kevesebb, mint két éve, viszszaesett az ismertség a 2011-es szintre: 60. számú táblázat A TETT-re kész napok ismertségi aránya alternatíva ismeri , hallott róla nem ismeri, nem hallott róla összesen

2015 409 fő 51,1% 391 fő 48,9% 800 fő 100,0%

2013 71,4% 28,6% 100%

Háttér-információink összefüggésében a TETT-re kész napok ismertsége kapcsán az alábbi jellegzetességek fedezhetők fel:  Szélesebb körben ismertek a TETT-re kész napok rendezvényei a 40-60 évesek körében (59,5% és 61,7%), mint a fiatalabbak között (48,5%) vagy az idősebbek körében (44,7%) között.

49


„TETT” kutatás

 Az ismertség terén a 7 település között ezúttal is mutatkoztak különbségek. Az ide vonatkozó adatok: 61. számú táblázat A TETT-re kész napok ismertségi arányai településenként települések

2015 86,2% 78,0% 77,8% 73,3% 65,7% 37,8% 25,8%

Bátaapáti Mőcsény Feked Cikó Mórágy Bátaszék Véménd

2013 96,9% 92,2% 88,9% 64,0% 81,4% 65,4% 60,0%

Az iskolai osztályzatoknak megfelelően értékelték interjúalanyaink ezúttal is, hogy a TETT-re kész napok rendezvényei mennyire segíti elő a nukleáris technika iránti lakossági bizalom erősítését (1-egyáltalán nem hatékony … 5-nagy mértékben hatékony). A 409 fő által adott értékelések megoszlása a következő: 62. számú táblázat A TETT-re kész napok nukleáris technika iránti bizalomnövelő hatását értékelő osztályzatok megoszlása értékelés egyáltalán nem hatékonyak

2015 2 3 4

nagy mértékben hatékonyak nem értékelt összesen

1 fő 8 fő 59 fő 138 fő 146 fő 57 fő 409 fő

0,2% 2,0% 14,4% 33,7% 35,8% 13,9% 100,0%

2013 2,3% 1,4% 14,7% 30,4% 37,4% 13,8% 100,0%

A főbb statisztikai mutatók: N 493

átlag 4,19

szórás 1,16

minimum 1

maximum 5

módusz 5

Megjegyzés: a 2013-es év átlaga 4,15 volt.  A települések közti véleménykülönbséget szemlélteti az alábbi felsorolás

50


„TETT” kutatás

63. számú táblázat A TETT-re kész napok nukleáris technika iránti bizalomnövelő hatását értékelő osztályzatok átlagai településenként települések Feked Véménd Bátaapáti Mőcsény Mórágy Cikó Bátaszék

2015 4,76 4,48 4,45 4,37 4,33 4,16 3,87

2013 4,27 4,51 4,46 4,49 4,42 3,82 3,89

Lehetőséget kaptak arra válaszadóink, hogy ötletekkel segítség a TETT-re kész napok rendezvénysorozatát. A következő ajánlásokat gyűjtöttük össze attól a válaszadónktól. aki javasolt programot:                           

gyermekprogramok megfelelő tudósok/hiteles emberek előadása sportprogram nem voltam/nem érdekel főzés fiataloknak való program tájékoztatás után olyan műsorok, amik a falvakat összefogják több program kézműves program látogatás a tározóba több információ a telephelyről felvilágosítás fórumok zenés program ismertetés a vegyi anyagokról időseknek program kirándulások szórakozás táncos program vetélkedő hírlevél készítsenek makettet,hogy működik kulturális programok legyen nyilvános, hangulatos nukleáris eszközök bemutatása Kacor Feri

18 fő 16 fő 14 fő 13 fő 9 fő 8 fő 8 fő 5 fő 5 fő 4 fő 3 fő 3 fő 3 fő 3 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

51


„TETT” kutatás

van egy kamion ami az erőmű munkáját mutatja be,de több helyre mehetne valóságot mutassák be helybelieket érintő események tájékoztatás a továbbiakról

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Megjegyzés: egy válaszadó több észrevételt is tehetett. Végül arra is lehetőséget adtunk interjúalanyainknak, hogy kérdezzenek a kérdezőbiztosokon keresztül az RHK Kft-től. A következő észrevételeket gyűjtöttük csokorba:                               

meddig biztonságos mennyire biztonságos meddig bővítik meddig fog üzemelni lakosok hogyan juthatnak pénzhez miért nem környezetbarát energiát termelünk meg lehet-e nézni a tárolót több információ lenne szükséges hiteles emberektől milyen szerkezetű a fal mit készülnek még tenni további biztonság érdekében túl szűk a rendszer egy külsős biztonsági cég mit mond a tározó biztonságáról havi tájékoztatás milyen vastag a fal sok a rákos beteg mérjék a vizet a város szélén mi lesz azokkal a hulladékokkal amit ott tárolnak miért nem az Alföldre építették olyan rendezvények melyek jobban összefogják a falvakat az emberek tudatlanok és félnek többet kellene beszélni róla azt mondták hogy lent az alagútban folyik a víz mi a biztosíték, hogy a sugárzás nem jön ki Elég volt rá a költségkeret? ki felel a biztonságért kíváncsi vagyok arra hogy a külföldi erőművek hogy oldják meg a sugárzó hulladék kérdést környező településeket jobban támogassák miért nem írtak ki népszavazást naptárat lesz-e munkalehetőség mennyi hulladékot hoznak havonta új számítógép kellene az orvosi rendelőbe pénz elosztás hogy működik

6 fő 6 fő 5 fő 4 fő 3 fő 3 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Megjegyzés: egy válaszadó több kérdést is feltehetett.

52

RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT

Recommend Documents