Radioaktív hulladékok csomagolása és szállítása
Kedves Olvasó! Mindennapi életünk során sokszor kell elküldenünk vagy szállítanunk csomagokat rendeltetési helyükre. Amennyiben az árut nem ömlesztve szállítjuk, akkor azt becsomagoljuk. A csomagolás módját általában úgy választjuk meg, hogy a szállítás során elôfordulható sérülésektôl megóvjuk a terméket. A veszélyes anyagok szállításánál is ugyanaz a cél, nevezetesen, hogy az "áru" sértetlenül megérkezzen rendeltetési helyére. A hagyományos szállítással szemben itt a különbség az, hogy ha a csomagból veszélyes anyag válik szabaddá, akkor a közvetlen vagy tágabb környezet elszennyezôdhet, illetve az ott tartózkodók veszélynek lehetnek kitéve. Ezért a veszélyes anyagok szállítására nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. A csomagolás tervezés során a szakemberek arra törekszenek, hogy még szélsôséges esetekben sem - amikor is a csomag megsérülhet - juthasson ki a környezetet veszélyeztetô mértékben veszélyes anyag a csomagból. Az atomenergia békés célú felhasználása, a radioaktív anyagok széles körû alkalmazása nagyon sokszor megköveteli a radioaktív anyag tartalmú közegek egyik helyrôl egy másik helyre történô eljuttatását. A radioaktív anyagok szállítása során a legfontosabb cél a személyek, az anyagi javak, és a környezet védelme a sugárzás hatásaival szemben. Radioaktív hulladékokat általában keletkezés helyükrôl további feldolgozás, máshol történô átmeneti tárolás vagy végleges elhelyezés céljából szállítják el. Nagyterületû országok esetében ez sok száz vagy ezer kilométer megtételét igényli. Mivel a radioaktív hulladékok többségének légi úton történô szállítása nagyon költséges lenne, ezért azokat közúton, vasúton vagy vízi úton kell eljuttatni rendeltetési helyükre. Más országokban nem a nagy távolság, hanem a viszonylag nagy népsûrûség kíván fokozott figyelmet. Ezen kiadvány közreadásával a célunk annak bemutatása, hogy a radioaktívhulladék-kezelés összetett folyamatában a csomagolás és szállítás milyen helyet foglal el, milyen szempontokat kell figyelembe venni az egyes módozatok kiválasztásakor, illetve milyen biztonsági megfontolásokat kell érvényesíteni e mûveletek során. A hazai helyzet ismertetésével azt kívánjuk demonstrálni, hogy a magyar gyakorlat teljesen megfelel a legkorszerûbb nemzetközi megoldásoknak. Bízom benne, hogy a közölt információk alapján mindenkiben az a kép alakul ki, amit az elmúlt sok évtized világ tapasztalata is igazol, miszerint radioaktív hulladékok teljesen biztonságosan szállíthatók. Dr. Hegyháti József Ügyvezetô Igazgató
A radioaktív hulladékok csomagolásával szemben alapvetô követelmény a radioaktív tartalom megtartása, a külsô sugárzási szint korlátozása, nukleáris anyagok esetében a szubkritikusság megôrzése és a hôhatások okozta károk megelôzése a szállítás teljes ideje alatt.
Csomagolás A csomagolással szemben támasztott követelményeket a szállításra kerülô anyag veszélyessége (aktivitás érték, toxicitás, kritikusság) határozza meg. A radioaktív anyagok szállítása során a legfontosabb védelmi cél a szennyezés elkerülése, valamint a személyek, az anyagi javak, és a környezet védelme a sugárzás hatásaival szemben. A csomagolás mérete, anyaga, kialakítása a szállításra váró radioaktív anyag tulajdonságaitól függ. A megfelelô csomagolás kiválasztását a radioaktív anyag jellege, a szállítandó radioaktív izotóp fajtája, aktivitása és a fizikai, kémiai tulajdonságai (pl. halmazállapot) határozza meg.
A csomagolás típusára vonatkozó követelmények alapjául a súlyos radiológiai kockázatot kiváltó aktivitás értékek szolgálnak, melyeket radioaktív izotóponként határoztak meg. A jelenlegi szabályozásban külön határérték (A1) vonatkozik a vízben nem oldódó, nem diszpergálódó, ún. "különleges formájú", és egy másik (A2) a vízben oldódó vagy diszperzióra képes radioaktív anyagokra. A rendszer 1973-óta A1/A2, illetve Q-rendszerként ismeretes. A rendszer kifejlesztése során azokat a lehetséges besugárzási útvonalakat elemezték, amelyek személyek jelentôs külsô és/vagy belsô dózisterhelését okozhatják egy szállítási baleset következtében.
Az egyes radioaktív izotópra az A1 és A2 értékeket az alábbi besugárzási útvonalakból kiindulva határozták meg: külsô gamma és béta dózis, belégzési dózis, bôr elszennyezôdés, lenyelés és levegôben lévô anyagok okozta külsô (bemerülési) dózis. Attól függôen, hogy a szállítandó radioaktív anyag aktivitása hogyan viszonyul a vonatkozó A1/A2 értékhez, különbözô fajtájú, más és más speciális tulajdonságokkal rendelkezô csomagolásra van szükség. Az alkalmazható csomagolások fajtái az egyre szigorodó feltételek sorrendjében az alábbiak: engedményes, ipari, "A" típusú, "B" típusú, "C" típusú. Az engedményes csomagolási kategoriába a hagyományos árukezelés során alkalmazott csomagolások tartoznak, mint pl. papírdoboz, fadoboz, fóliacsomagolás, stb. Ennek lényege, hogy a radioaktív anyag nem igényel a nem veszélyes anyagoknál gondosabb árukezelést. A nagyon kis aktivitású, vagy kis mennyiségû radioaktív anyagokat lehet ilyen csomagolásban szállítani, de a legtöbb esetben a kiürített szállító göngyölegek visszaszállításakor is ezt a csomagolási módot kell alkalmazni.
Az ipari csomagolást akkor alkalmazzák, amikor a radioaktív anyag az egyéb veszélyes anyagokhoz hasonlóan gondos kezelést igényel, a csomagolásnak normál szállítási körülmények között meg kell tartania tartalmát, és a korlátozott aktivitástartalom miatt általában nincs szükség sugárvédelmi árnyékolásra. Az ipari csomagolásnak három fajtáját különböztetik meg (IP-1; IP-2; IP-3), amelyek abban különböznek egymástól, hogy más követelmények vonatkoznak arra nézve, hogy az egyes típusoknak milyen mértékben kell ellenállniuk a normál szállítási körülményeknek (pl. jármûrôl történô leesés, erôs csapadék hatásainak való kitétel, éles tárgybehatolás). Az ezen követelményeknek való megfelelést tesztelésekkel kell igazolni. Ipari csomagolással kis fajlagos aktivitású anyagokat (angol rövidítéssel LSA) és a felületükön szennyezett tárgyakat (SCO) lehet szállítani. Az LSA anyagokból ilyen lehet például laboratóriumi hulladék - a szállítási szabályzatok három csoportot különböztetnek meg (LSA-I; LSA-II; LSA-III). Ezek közül egyes esetekben ömlesztett szállítás is lehetséges. Az SCO tárgyak esetében a szállítási szabályzatok két csoportot különböztetnek meg (SCO-I; SCO-II). Ilyen tárgyak egyes esetekben csomagolatlanul is szállíthatóak.
A Az "A" típusú csomagolás a klasszikus csomagolási forma a radioaktív anyagok esetében. Az ilyen csomagolásnak a normál szállítási körülmények között, beleértve a kisebb rakodási anomáliákat is (pl. a rakomány véletlen leborulása, eldôlése) meg kell tartania radioaktív-anyag tartalmát és sugárvédelmi árnyékolóképességét. Az "A" típusú csomagolásban szállítható maximális aktivitásokat az A1/A2 értékek határozzák meg.
B A "B" típusú csomagolásokat az A1/A2 értékeket meghaladó - vagyis nagy radiológiai kockázatot rejtô radioaktív anyagok szállításakor kell alkalmazni. Ezért ennek a csomagtípusnak egy baleset esetén is meg kell tartania sugárvédelmi árnyékoló-képességét. A veszélyes anyagok nemzetközi szállítását szabályozó módozatfüggô egyezmények radioaktív anyagok szállítására vonatkozó elôírásai szerint a kijutás csak korlátozott lehet. A csomagolás hatósági jóváhagyás szempontjából lehet "B(U)" jelölésû, ún. egyoldalú (unilaterális) - amikor is csak adott ország hatósága hagyja jóvá -, vagy "B(M)" jelölésû többoldalú (multilaterális), amikor több ország hatósága is engedélyezi a csomagolást. Ez utóbbi megoldás nemzetközi szállításokkor lényeges. A "B" típusú küldeménydarabok nem tartalmazhatnak más radionuklidokat és nagyobb aktivitásokat, mint ami a küldeménydarab-mintára engedélyezett; vagy olyan anyagokat, amelyek alakjukban, fizikai vagy kémiai állapotukban a küldeménydarab engedélyezett tartalmától eltérnek. Ezeket a megszorításokat az engedélyezési okiratban rögzítik.
C A "C" típusú csomagolásokat olyankor lehet alkalmazni, amikor nagy aktivitású radioaktív anyagot kívánnak légi úton továbbítani. A "C" típusú küldeménydarabokat úgy kell kialakítani, hogy valószínûtlen legyen a radioaktív anyag kiszabadulása és az árnyékolás folytonosságának elvesztése a szállítás közbeni baleseti körülmények között, beleértve a légi szállítás baleseti körülményeit is. A "C" típusú küldeménydarabok szintén nem tartalmazhatnak a küldeménydarab engedélyezési okiratában engedélyezett tartalomtól eltérô anyagot.
Hasadó anyagok csomagolása az aktivitástól függôen a már felsorolt csomagolási típusok valamelyikével történhet. Ilyen anyagok szállításakor a csomagolásnak azt is biztosítania kell, hogy a szubkritikus állapot mind a normál szállítás, mind baleseti körülmények között fennmaradjon a szállítás teljes ideje alatt. A következô eshetôségeket kell figyelembe venni: -
víz szivárgása a küldeménydarabba, vagy a küldeménydarabból, a beépített neutronelnyelôk vagy moderátorok hatékonyságának elvesztése, a radioaktív tartalom átrendezôdése, csomagon belül, vagy kívül, a távolság csökkenése a küldeménydarabok, vagy radioaktív tartalmuk között, a küldeménydarabok vízbe merülése, vagy hóba temetôdése, a hômérsékletváltozások lehetséges hatásai.
A küldeménydarab tartalmának aktivitása meghatározza az alkalmazandó csomagolás valamely fentebb felsorolt típusát. Egy hasadó anyag szállítására engedélyezett küldeménydarab sem tartalmazhat az engedélyezettnél nagyobb tömegû hasadóanyagot, illetve olyan radionuklidokat vagy hasadóanyagokat, amelyek a küldeménydarab mintára nincsenek engedélyezve, különösen, ha ezek alakjukban, fizikai, vagy kémiai állapotukban, vagy térbeli elrendezôdésükben az engedélyezett tartalomtól eltérnek.
A hulladéktárolóba történô szállítás speciális csomagolásai A radioaktív hulladékok végleges elhelyezési helyére történô szállítások esetén a csomagolásnak egyszerre kell teljesítenie a szállításra (jellemzôen ipari, "A" vagy "B" típusú csomagolásra) és a végleges elhelyezésre vonatkozó követelményeket. Felszíni vagy felszín közeli tárolók esetén, amikor is döntôen rövid életû kis és közepes aktivitású hulladékot helyeznek el a konténer (hordó) anyaga általában szénacél, melyet korrózióálló bevonattal látnak el, vagy elôre gyártott betonkonténer. Mûanyagot, mint például nagysûrûségû polietilén is használnak nagy integritású konténerek gyártására. Ilyen hulladékok esetében elterjedt gyakorlat, hogy ugyanazon konténerek szolgálnak a szállítás és a végleges elhelyezés céljaira. Geológiai elhelyezési koncepció esetén a konténer és a kiegészítô csomagolás kiválasztását a hulladék típusa és az elhelyezési környezet határozza meg. Hosszú életû közepes aktivitású hulladékok (ahol a meghatározó radioizotópok felezési ideje 30 évnél hosszabb) többnyire acél vagy beton konténerekbe kerülnek. Nagy aktivitású hulladékot általában acél konténerekbe, a kiégett fûtôelemeket acél vagy réz-vas konténerekbe, illetve réz, acél vagy Ni-ötvözetû kiegészítô konténerekbe helyezik. Ez utóbbi típusú hulladékok esetében a szállításra és végleges elhelyezésre is megfelelô csomagolás (konténer) kialakítása jelenleg még további fejlesztések és vizsgálatok tárgya.
Csomagolás vizsgálatok Az "A" típusú csomagolás megfelelôségét különféle próbákkal ellenôrzik, de hatósági engedélyezés rendszerint nem szükséges. Nem hasadó-mentes hasadóanyag tartalom esetén azonban az ipari és az "A" típusú csomagoláshoz is az illetékes nemzeti hatóság engedélye szükséges. A "B" típusú csomagolás megfelelôségét az "A" típusnál alkalmazottakon túl további próbákkal (ejtés 9 méterrôl, halmazolás, vízbe merítés, hô próba 800 C0-on) kell bizonyítani. A megfelelôséget az illetékes hatóságnak kell igazolnia. (A csomag tulajdonságaitól függôen elôfordul, hogy a 9 m-es ejtés helyett egy 500 kg-os vastömböt kell ráejteni a csomagra). A "C" típusú csomagolásnak a szigorúbb követelményeknek és próbáknak kell megfelelniük, (pl.: 90 m/s sebességgel - kb. 400 méter magasból - történô ejtést is el kell tudni viselnie). A megfelelôséget az illetékes hatóságnak kell igazolnia.
Példák a "B" típusú hulladékcsomagok hatósági tesztelésére
Teszt
Körülmények
vízpermet próba
Heves esôt szimulálva a próba csomagot legalább egy óráig 5 cm/óra intenzitású vízsugárnak teszik ki.
ejtési próba I
A próba csomagot 9 m magasról ejtik ütközôlapra. (Beton alapon lévô vastag vaslemez.)
ejtési próba II
A próba csomagot merôlegesen egy 15cm átmérôjû, legfeljebb 6mm lekerekítésû sugarú rúdra ejtik.
halmazolási próba
Amennyiben a csomag alakja lehetôvé teszi a halomba rakást, akkor a próba csomagot 24 óráig nyomóterhelésnek teszik ki.
penetrációs (átdöfési) teszt
A próba csomag leggyengébb pontjának középpontjára, a vízszintes tengely irányban egy 6 kg súlyú, 3,2 cm átmérôjû, félgömb végû rudat ejtenek.
hô próba
A próba csomagot 30 percig 800oC-os hôhatásnak teszik ki.
vízbe merülési teszt
A próba csomagot legalább 8 óráig 15 m vízoszlop nyomásának teszik ki.
A VESZÉLYES ÁRUK NEMZETKÖZI KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS RÖVÍDÍTÉSE:
ADR
Szállítás Radioaktív hulladékok szállítása a keletkezés helyétôl a feldolgozó létesítménybe, onnan pedig a végleges elhelyezés helyszínére nagyon fontos lépés a hulladékkezelési rendszerben. Radioaktív hulladékok keletkezhetnek gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotban, ám szállításuk döntôen szilárd, ritkábban folyékony állapotban történik. A veszélyes anyagok - és ezen belül a radioaktív hulladékok - szállítását nemzetközi egyezmények szabályozzák, bár Európában külön egyezmények vonatkoznak a különbözô, a tengeri, a közúti, a folyami, a légi és a vasúti szállítási módokra, ezek nagymértékben hasonlóak.
A radioaktív hulladékok közúti szállítását a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) szabályozza. A veszélyes áruk nemzetközi szállításáról szóló elsô egyezmény 1890-ben jött létre. Ebben Svájc és Németország szabályozta az ilyen áruk egymás közötti vasúti szállítását. 1928-ban jelentek meg elôször a veszélyességi bárcák, amelyek képiesen igyekeztek a veszély jellegére felhívni a figyelmet. Az ENSZ 1945 óta foglalkozik a veszélyes áruk biztonságos szállításának kérdéseivel. A nemzetközi együttmûködéssel készült dokumentumokat ajánlások formájában teszik közzé, amelyek alapját képezik a szállítási ágazatok mindegyikénél megalakult nemzetközi szervezetek szabályzatainak. A szállítási módok közül a legjelentôsebb szerepet a közúti szállítás jelenti, mivel az összes többi esetében a berakodás helyére (pl. a pályaudvarra) a radioaktív anyagokat többnyire csak közúton lehet eljuttatni.
Az ADR a veszélyesség mértékétôl függôen más-más szabályokat ír elô. Rögzíti az áru csomagolásának módját, a csomag felszínén és tôle 1 m távolságban mérhetô megengedett maximális dózisteljesítményt. Meghatározza, hogy egy szállítójármûvel mekkora rakomány szállítható. Pontos elôírásokat tesz a csomagok és az azokat szállító jármûvek azonosítását segítô veszélyességi bárcák használatára. Meghatározza az útvonal kijelölésének irányadó elveit, a jármû vezetôjének feladatát az áru átvételekor, leadásakor és baleseti szituációkban egyaránt. A veszélyes árukat a nemzetközi egyezmények egységesen kilenc áruosztályba (veszélyességi osztályba) sorolják, és a radioaktív anyagokat minden szállítási szabályzatban a 7. osztályba sorolták. A radioaktív anyagok szállítására vonatkozó ajánlásokat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakcsoportjai dolgozták ki, és az elsô ilyen tárgyú ajánlás 1961-ben jelent meg. A NAÜ ajánlásai általában szállítási módtól, vagy jármûvektôl független, többségükben általános követelményeket tartalmaznak. Az ADR 7. osztálya pontosan definiálja, mit tekintünk radioaktivitás szempontjából veszélyes anyagnak. A szabályozás nem tesz különbséget a radioaktív hulladékok és egyéb radioaktív anyagok szállítása között.
Néhány általános elôírás: A jármûvek felületén a maximális dózisteljesítmény 2 mSv/h lehet. A jármû felületétôl 2 m távolságra max. 0,1 mSv/h dózisteljesítmény a megengedett érték. Közúti szállítás esetén a II-sárga és III-sárga kategóriájú csomagokat (ld. Elôkészítés a szállításra részt) szállító jármûveken a vezetôn és személyzeten kívül más nem tartózkodhat.
A radioaktív anyagok/hulladékok szállítására vonatkozó szigorú biztonsági követelmények következetes érvényesítése eredményként nemzetközi adatok alapján nagyon jók a szállítás biztonsági statisztikák.
Elôkészítés a szállításra A leggyakoribb szállítási mód a szárazföldi, közúton vagy vasúton. A légi szállítás radioaktív hulladékok esetében ritka, ezt elsôsorban rövid felezés idejû radioaktív anyagok, pl. orvosi diagnosztikai célokra alkalmazott radiofarmakonok szállítása során alkalmazzák. Vannak országok (pl. Svédország), melyek mindenfajta hulladék esetében a tengeri szállítást preferálják, míg mások (pl. Japán, Franciaország, Nagy-Britannia) a kiégett fûtôelemek, plutónium vagy nagy aktivitású hulladékok esetében választják ezt a módot. A radioaktív anyagok/hulladékok szárazföldön, vízen, levegôben történô szállítása csak az arra engedélyezett jármûvel hajtható végre, saját tulajdonú anyagként (szállítás) vagy feladott áruként (fuvarozás). Szállításuk nem megengedett közhasználatú jármûveken (villamos, autóbusz, taxi), illetve fuvarozásuk személyi poggyászként (repülôgép, vonat, stb.). A radioaktív anyagokat szállító jármûvek sugárvédelmi szempontból nem igényelnek speciális kiképzést, mivel a szállítás biztonságát a csomagolás adja, viszont a jármûfelépítmények igazodnak a speciális alakú küldemények befogadásához. A radioaktívhulladék-kezelés lépéseinek sorában a szállítás azért különleges, mivel ez nem egy zárt - ôrzött és ellenôrzött létesítményen belül - hanem a civil szférában történik. A szállítást végzô személyzet, a lakosság és a környezet védelme érdekében számos intézkedést tesznek: -
a csomagolási szabványokat a hulladék által képviselt veszélyhez igazítják (hulladékcsomag, szállítóeszköz), a szállítást végzô személyzet speciális képzést kap, a szállítási útvonalat optimalizálják, csak engedélyezett szállítóeszközöket alkalmaznak, különleges eljárásrendek vonatkoznak a szállítmány ellenôrzésére.
A radioaktív anyagok szállítása során az elmúlt több mint 40 év során egyetlen esetben sem történt olyan baleset, amely a súlyos következményekkel járt volna a lakosságra és a környezetre nézve. Egyetlen olyan baleset sem történt, melyben kiégett fûtôelemeket tartalmazó konténerek felhasadtak volna.
A szállításhoz a csomagot feliratozni és bárcázni kell, az adott szállítási módra vonatkozó szabályozás szerint. A bárcáknak a csomag két ellentétes oldalán kell kihelyezve lenniük. Az ADR szerint a fuvarozásban/szállításban közremûködô rakodó személyzet tájékoztatása céljából a csomagokat három veszélyességi kategóriába sorolják. A veszélyességi kategóriát vörös színû csíkokkal ellátott bárcákkal jelezik. Az alkalmazandó bárca kiválasztása a küldeménydarab felületén mérhetô dózisteljesítmény mérésén alapul. A bárcák rovatai angol nyelven szerepelnek, amelyeket ki kell tölteni a radionuklid és az aktivitás pontos feltüntetésével. A Szállítási Mutatószám (Transport Index) egy dimenzió nélküli szám, amelyet a felülettôl minden irányban 1 méterre mérhetô dózisteljesítmény alapján kell meghatározni. Értéke - kivételes esetektôl eltekintve csomagonként maximum 10 lehet. A hasadó anyagok szállításakor "FISSILE" feliratú bárcát (7 E) is ki kell tenni, amelyen szerepelnie kell a számítással meghatározható Kritikussági Biztonsági Index (Criticality Safety Index) adatnak, melynek maximuma 50 lehet. A csomagokra vonatkozó mutatószámokat összeadva megkapjuk a teljes rakományra vonatkozó sugárzási illetve kritikussági jellemzôt.
a felületen max 5 µSv/h Transport Index: 0
a felületen 5 - 500 µSv/h Transport Index: 0 < 1
a felületen 500 < 2000 µSv/h Transport Index: 1 <10
A szállítójármûveket, vagy a jármûvön lévô ISO konténert (ld. fogalom meghatározásokat) szintén jelölésekkel kell ellátni. A szokásos jelölés egy-egy narancssárga tábla a jármû elején és hátulján, valamint a sugárveszély szimbólumot tartalmazó ún. nagybárca a jármû két oldalán és a hátulján. Vasúti szállítás esetében a kocsikat kell ellátni a megfelelô táblákkal és nagybárcákkal, de a hajók, teherszállító repülôgépek megjelölése nem elôírás.
Okmányok A radioaktív anyagok szállításának másodlagos (adminisztratív) biztonságát a helyesen kitöltött, illetve a szükség szerint beszerzett és csatolt okmányok biztosítják. A radioaktív szállítmányok legfontosabb okmánya a fuvarokmány, vagy fuvarlevél. Minden szállítandó anyagra a feladónak kell biztosítania a szükséges, és jogszabályban rögzített információk megadását. Ilyenek többek között az áruosztály száma, azaz a radioaktív anyagok esetében a "7", az egyes radionuklidok neve, az anyagok fizikai és kémiai állapotának leírása, a maximális aktivitás a szállítás során, a küldeménydarab kategóriája, az illetékes hatóság minden engedélyének száma (SF, vagy LD anyagok, "B" vagy "C" típusú csomagolás, külön megegyezés, vagy egyéb, pl. szállítási engedélyek). A fuvarokmány nyelvezete az adott ország anyanyelve. Nemzetközi szállítás esetében, ha ez a nyelv nem német, angol, vagy francia, akkor az információkat ezen nyelvek valamelyikén meg kell ismételni. A szállító személyzet munkáltatójának a közúti szállítás során esetlegesen bekövetkezô bármiféle esemény (baleset, vagy vészhelyzet) elkerülésére a szállítás megkezdése elôtt a jármû vezetôje és személyzete részére írásbeli utasítást kell átadni. Az írásbeli utasítás formája kötött, nyelvezete olyan kell, legyen, amelyet a személyzet megért. Az utasítást - amely tartalmazza a jármû szükséges felszerelésének felsorolását és a teendôket a megelôzés, illetve vészhelyzet esetére - a jármû vezetôfülkéjében, könnyen hozzáférhetô helyen kell tartani. A szállításban résztvevô személyek számára (jármûvezetôk, kísérôk, rakodók) legalább alapfokú sugárvédelmi ismereteket nyújtó tanfolyam elvégzése szükséges. Általános szabály, hogy a szállítás ideje alatt a rakomány nem maradhat felügyelet nélkül. Ebbôl a szempontból a közúti szállítás különösen kritikus. Egy radioaktív anyagot/hulladékot szállító közúti jármû felügyelet nélkül csak biztonságos helyen (üzemi telephely) várakozhat. Ennek hiányában a szóba jöhetô lehetôségek sorrendje: ôrzött parkoló (képzett személyzet), normál parkoló (a többi gépjármûtôl biztonságosan elkülönülve), végsô esetben lakott területen kívül (nagy, szabad térségben). Továbbá bárhol felügyelet nélkül lehet hagyni a jármûvet, ha a raktér zárt és a sugárzási szint a jármû felületének bármely hozzáférhetô pontján nem haladja meg az 5 µSv/h értéket.
Hazai helyzet A radioaktív anyagok szállítását és fuvarozását alapvetôen az 1979. évi 19. törvényerejû rendelettel kihirdetett Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás és mellékletei, valamint az 1986. évi 2. törvényerejû rendelet alapján kihirdetett Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Megállapodás (RID), továbbá az 1971. évi 25. törvényerejû rendelet alapján kihirdetett Veszélyes Árúk Légi Szállításának Biztonságát Szolgáló Mûszaki Utasítások (ICAO TI) szabályozza. A 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet a fenti nemzetközi elôírásokat a belföldi szállításra és fuvarozásra is kiterjeszti. Radioaktív anyagok közúti szállítását a fôváros vagy egy megye területén belül a kérelmezô székhelye (telephelye) szerint illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei (fôvárosi) intézete engedélyezi. A megyék közötti és nemzetközi viszonylatban az elôbb megjelölt engedély megléte esetén az engedélyt az ÁNTSZ Országos Tisztifôorvosi Hivatala adja ki. Az ionizáló sugárzást kibocsátó radioaktív anyagok és az önfenntartó, nukleáris láncreakcióra képes vagy képessé tehetô anyagok biztonságos alkalmazását szigorú hatósági rendszer felügyeli. Az atomenergiáról szóló
törvény szerint az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatáskörébe tartozik többek között a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint, és a radioaktív anyagok csomagolásának jóváhagyása és ellenôrzése. Ezek szerint az OAH engedélyezi a nemzetközi szállítást és a különösen nagy aktivitású radioaktív anyagok belföldi szállítását. A Hivatal feladata továbbá az ezzel kapcsolatos nemzetközi értesítések kiadása és fogadása, valamint a nemzetközi szállítás közben esetleg bekövetkezett rendkívüli eseményeknél szükséges operatív intézkedések kezdeményezése.
A paksi atomerômû kiégett üzemanyagának szállítása Nukleáris anyagok - mint például kiégett üzemanyagok - szállításakor a legfontosabb célkitûzések a radioaktív anyagok benntartása, a környezeti sugárzási szint korlátozása,a kritikusság (láncreakció beindulásának) megakadályozása és a felszabaduló hô miatti károsodás elkerülése. A korábbi, Oroszországba történô vasúti szállítás biztonságát a szállító szerelvényt és személyzetet is adó orosz fél és a Paksi Atomerômû Rt. közötti szerzôdés garantálta, amelynek értelmében a szerelvény és a csomagolás megfelelt az érvényes nemzetközi elôírásoknak. További garancia volt, hogy a MÁV a szerelvény összeállítására és közlekedtetésére külön intézkedéseket hozott, a baleset-elhárításban felelôs hatóságok és szervezetek pedig kiegészítették e szállításokra vonatkozóan az elôírásaikat, illetve a szállítás idejére külön intézkedéseket léptettek életbe. A gondos elôkészületek és intézkedéseknek köszönhetôen a szállítások során soha semmilyen rendellenesség nem történt. 1997 decembere óta az elhasznált, atomerômûvi üzemanyag kazetták tárolása az atomerômû közvetlen szomszédságában található Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) történik. A min. 3 éves pihentetési idôszak elteltével a kazettákat az erômûben vízzel töltött szállítókonténerbe helyezik. A konténerek külsô felületének dekontaminálását követôen, azokat vasúti kocsin szállítják át a tárolóba. Egy konténerben max. 30 darab kazetta helyezhetô el.
Kiégett üzemanyagok szállításakor a szállítmány veszélyességét a fûtôelemek állapota, a szállítókonténer épsége, tömörsége, a szállítási-csomagolási egység környezeti feltételeinek biztosítása határozza meg. A szállítókonténer sérülése alatt annak tömöretlenné válását kell érteni, amikor is az elveszítheti hûtôközegét. A kiégett üzemanyagok szállítására alkalmazott konténereket úgy tervezik és tesztelik, hogy azok extrém körülmények között se sérüljenek. Például egy ilyen tesztelés során egy 22 tonnás "B" típusú csomagolás sérülés nélkül átvészelte azt a szimulációt, amikor a vasúti szállítókocsit 90 km/h sebességgel ütközött egy 690 tonnás betontömbbel. A csomagok akkor is hermetikusak maradtak, amikor gáztartályokat robbantottak fel közvetlen közelükben. Ezek a biztonsági tesztelések nagyban segítik a közvélemény megnyugtatását is. Egyébként a hûtôközegét veszített konténer felmelegedésének határt szab a tárolt fûtôelem kötegek lehetséges maximális felmelegedése. A levegôvel töltött konténer maximális hômérséklete, légköri nyomáson, stacioner állapotban még 30 nap elteltével sem közelíti meg a vonatkozó határparamétert.
Szállítás a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló telephelyére
A hazai intézményekben keletkezô radioaktív hulladékokat a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) gyûjti be. Az ADR elôírásainak való megfelelôség biztosítása érdekében a küldeménydarabok dokumentációjára, használatára, karbantartására, felügyeletére, valamint a szállításra és a szállítás közbeni átmeneti tárolásra az RHK Kft. minôségbiztosítási programot alkalmaz, összhangban az ADR-ben elôírtakkal. Az ADR hatálya alá tartozó radioaktív anyag szállítása kizárólag az ÁNTSZ által kiadott jármû-jóváhagyási engedéllyel rendelkezô gépjármûvel történik. A radioaktív anyagokat szállító gépjármûveket az ADR elôírásainak megfelelô felszereléssel vannak ellátva. A radioaktív anyagok szállítása ún. kizárólagos használat mellett történik, vagyis kizárólag egy berakodási és egy kirakodási hely lehet a szállítás során.
A radioaktív hulladékokat engedményes vagy ipari csomagolásban, az elhasznált sugárforrásokat "B(U)" vagy "A"- típusú konténerben szállítják a telephelyre. A szállítás során rendkívüli esemény bekövetkezésekor a jármûvezetô teendôit az "írásbeli utasítás" írja le, mely többek között tartalmazza az értesítendô szerveket, az arra járók figyelmeztetésének módját, valamint a jármûvezetô által megtehetô beavatkozó intézkedéseket.
Kis és közepes aktivitású hulladék szállítása a paksi atomerômûbôl a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba A paksi atomerômûbôl származó a kis és közepes aktivitású hulladék a Bátaapátiban létesült Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT) kerül végleges elhelyezésre. Az RHK Kft. a paksi atomerômû és a bátaapáti telephelyek közötti szállítást közúton, a közúti forgalomban üzemeltetett, a radioaktív anyagok (hulladékok) szállítási követelményeinek megfelelôen kialakított jármûvel oldja meg.
A végleges tároló üzemeltetésének elsô szakaszában a szállítandó csomag 200 literes szénacél, szabványos kialakítású, minôsített csomagoló anyagként szereplô hordókban elhelyezett, kb. 200 kg tömegû, ADR szerint LSA-I, LSA-II, LSA-III csoportba besorolt radioaktív anyag. A késôbbiekben a paksi atomerômû más csomagolásban is elôkészít majd hulladékot végleges elhelyezésre.
A 200 l-es hordókat azonos méretû hordkeretekbe helyezik. Egy hordkeretben 4 db hordót rögzítenek, melynek együttes tömege kb. 1000 kg. A szállító gépjármûre a paksi atomerômûben rendszeresített 4 db hordkeret kerül. A kiegészítô árnyékolással ellátott hordkerettel a maximálisan 10 mSv/h felületi dózisteljesítményû hulladékos hordók is szállíthatók. Az árnyékolt hordkeretbe két hordó helyezhetô el, és a felszínén kialakuló dózisteljesítmények alapján egyesítô csomagolásként megfelel az ADR követelményeinek. A gépkocsi rendelkezik a megye területére érvényes, ADR 7. osztály radioaktív anyagainak (hulladékokra) szállításához szükséges engedélyekkel. A gépkocsi külsô felületén az ADR elôírásainak megfelelô jelölések (300x400 mm-es) táblák, bárcák elhelyezésére szolgáló táblatartók vannak elhelyezve. A hulladékszállító jármûre az ADR 7 szerinti kizárólagos használatra vonatkozó követelményeket tekintették tervezési alapnak. E szerint szállított küldeményeknél nem haladja a következô értékeket: 10 mSv/h a küldeménydarabok vagy egyesítô csomagolások külsô felületének bármely pontján; 2 mSv/h-t a jármû külsô felületének bármely pontján, illetve 0,1 mSv/h 2 méter távolságban.
A hordkeretek szállítására szolgáló rész alja és további három oldala 5 mm-es rozsdamentes lemezburkolattal van ellátva. A felépítmény lefedésére két részbôl álló tetôszerkezet szolgál, melyek 4 mm-es rozsdamentes lemezbôl készülnek. A felépítmény két oldalán járólap található korláttal és létrával. A felépítményben a 200 literes hordót tartalmazó hordkeretek megfelelô helyzetbe való bedaruzását és szállítási helyzetben való rögzítését bevezetôk és közbensô tartók biztosítják, melyek a szállítás közben a hordkeretek max. 2 mm-es elmozdulását teszik lehetôvé hossz-, illetve oldalirányban. A hordók függôleges elmozdulását, a berakott hordók fölé hajtott, és ebben a helyzetben rögzített rugós zár akadályozza meg. A felépítmény teljes szerkezete rozsdamentes acélból került megtervezésre a dekontaminálhatóság céljából. A tetô két részes, eltolható kivitelben készül. Rögzítésük pneumatikus rendszerrel történik. A konstrukció méretezésekor a maradandó alakváltozás elviselésére 1,0 g oldal- és 2,0 g hosszirányú gyorsulást vettek figyelembe. A tervezés másik fô sugárvédelmi követelménye, hogy a jármû személyzetére és a kiszolgálásban közremûködô dolgozókra teljesüljenek a sugárvédelmi normák. E szerint a dózismegszorítás értéke sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott személyekre (a hulladékos hordók szállításában közremûködôk e csoportba tartoznak) legfeljebb évi 20 mSv effektív dózis.
A sofôr és kísérôjének sugárvédelmérôl a jármû homlokfalát alkotó 40 mm vastag acélárnyékolás gondoskodik. Ezzel a 0,2 mSv/mûszak, és a 19 mSv/éves dozimetriai ellenôrzési szint biztonsággal betartható. Az alapvetô szervezési intézkedésekkel a személyzet dózisa jelentôs mértékben tovább is csökkenthetô. A hulladékok átvételi követelményeinek megfelelôen a bátaapáti NRHT területére csak olyan hulladékcsomagok vihetôk be, amelyek nem tartalmaznak nem fixált felületi radioaktív szennyezôdést, és zártságuk is biztosított. Így szállítás közben a személyzetet nem éri belsô sugárterhelés.
Paks
Szekszárd
Bonyhád Môcsény
Bátaapáti
használható legnagyobb egységrakomány méreteket. A szabványosítással teremtôdött meg annak az új szállítási technológiának alapvetô feltétele, amely a konténert nemcsak egységes szállítási segédeszközzé, hanem az egész világra kiterjedô integrált szállítási folyamatok megvalósítójává tette.
Lexikon Csomagolás A radioaktív anyag tartalom teljes bezárásához szükséges elemek összessége. Ide tartozhatnak adott esetben az egy- vagy többdarabos tartályok, felszívóképes anyag, távtartók, sugárzásárnyékolók, a töltésre, ürítésre, szellôztetésre és nyomáskiegyenlítésre alkalmas szerkezetek, a hûtôszerkezetek, lökéscsillapítók, kezelésre és rögzítésre alkalmas szerelvények, hôszigetelô szerkezetek és beépített kezelôszerkezetek. A csomagolás lehet láda, hordó tartály vagy konténer. Egyesítô-csomagolás Olyan - a 7 osztály esetében egyetlen feladó által használt - burkolat, amit egy vagy több küldeménydarab egységbefogására használnak a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljából. Felületi szennyezettség Szennyezettségen értendô valamely radioaktív anyag jelenléte a felületen 0,4 Bq/cm2-nél nagyobb mennyiségben béta-, gamma-sugárzók és csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy 0,04 Bq/cm2-nél nagyobb mennyiségben minden más alfa-sugárzó esetén. Nem tapadó szennyezettség az olyan szennyezettség, amely rendes kezelési feltételek között a felületrôl eltávolítható. Hasadóanyagok A következôk: 233U, 235U, 239Pu, 241Pu és ezen radionuklidok minden keveréke. Nem tartozik e meghatározás alá: a) a besugározatlan természetes urán vagy a szegényített urán, és b) az olyan természetes vagy szegényített urán, amit csak termikus reaktorokban sugároztak be. Hordó Fémbôl, papírlemezbôl, mûanyagból, rétegelt falemezbôl vagy más alkalmas anyagból készült, henger alakú csomagolóeszköz, sík vagy domború fenékkel. Ez a meghatározás magában foglalja az egyéb alakú csomagolóeszközöket is, pl. kúpos nyakú, kör keresztmetszetû tartályokat vagy vödröket. A fahordókat és a kannákat ez a meghatározás nem fedi. Hulladék (radioaktív) Valamely tevékenységbôl vagy beavatkozásból visszamaradt olyan anyag, amelynek a jövôbeli hasznosítását nem tervezik - bármilyen fizikai állapotú legyen is, - (i) amely a mentességi szintet meghaladó koncentrációban vagy aktivitás szinten tartalmaz radionuklidokat, illetve azokkal szennyezett és (ii) amelytôl a várható sugárterhelés a vonatkozó jogszabály hatálya alá esik.
Kis fajlagos aktivitású (LSA) anyag Olyan radioaktív anyag, amelynek fajlagos aktivitása természeténél fogva korlátozott, vagy olyan radioaktív anyag, amelyre becsült közepes fajlagos aktivitás határérték vonatkozik. Az LSA-anyagot körülvevô árnyékoló anyagot a becsült közepes fajlagos aktivitás meghatározásánál nem szabad figyelembe venni. Kondicionálás Azon mûveletek, melyek hulladékok kezelésre, szállításra, tárolásra és/vagy végleges elhelyezésre alkalmas hulladékcsomagokat eredményeznek. A kondicionálás jelentheti a hulladék szilárd állapotúvá alakítását, konténerbe (hordóba) zárását, és - amennyiben szükséges - további kiegészítô csomagolás alkalmazását. Konténer A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) meghatározása szerint olyan szállítási segédeszköz, amely legalább 1 m3 belsô térfogatú, és tartós kivitelû, így eléggé ellenálló ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen. Különösképpen arra a célra alakították ki, hogy megkönnyítse az áruk több szállítójármûvön végzett szállítását, a szállított áruk közbensô átrakása nélkül. Olyan felszerelésekkel van ellátva, amelyek lehetôvé teszik a könnyû kezelését, különösképpen, amikor az egyik szállítójármûrôl a másikra rakják át, Kritikusság Ahhoz, hogy a hasadóanyagban láncreakció jöjjön létre az szükséges, hogy a láncreakció egy-egy lépcsôjében több "hatásos" - újabb hasadást okozó - neutron keletkezzen, mint amennyi az adott lépcsôt elindította. A hasadóanyagnak azt a mennyiségét, ahol ez a feltétel teljesül, kritikus tömegnek nevezzük. Amikor a láncreakció éppen megvalósul, akkor a rendszer kritikus. Ha a láncreakció kialakulásának feltételei nem adottak, akkor a rendszer szubkritikus. Kritikussági biztonsági mutatószám (CSI) Olyan szám, amely a hasadó anyagot tartalmazó küldeménydarabhoz, egyesítô-csomagoláshoz vagy konténerhez van hozzárendelve, és amelyet a hasadó anyagot tartalmazó küldeménydarabok, egyesítô-csomagolások vagy konténerek együttesének ellenôrzésére használnak. Sugárforrás Olyan anyag, vagy készülék, amely ionizáló sugárzást bocsát ki vagy képes kibocsátani. Zárt sugárforrás olyan radioaktív sugárforrást jelent, amelyet olyan légmentesen lezárt tok, vagy más burkolat vesz körül, amely megakadályozza, hogy rendeltetésének megfelelô használat esetén radioaktív anyag kerüljön a környezetbe. Szállítás A veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történô megállásokat, ill. minden olyan közlekedési szempontból szükségessé vált idôszakot a helyváltoztatás elôtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a jármûben, tartályban vagy konténerben van. Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a közlekedési ágak, ill. a közlekedési eszközök cseréjénél (átrakásnál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntetô fuvarokmányt kérésre bemutatják, ill. a küldeménydarabokat vagy a tartányokat nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenôrzik. Szállítási mutatószám (Transport Index, TI) Olyan szám, amely a küldeménydarabhoz, egyesítô-csomagoláshoz, konténerhez vagy csomagolatlan LSA-I vagy SCO-I küldeményhez van hozzárendelve, és amelyet a sugárzási szint ellenôrzésére használnak.
Hulladékcsomag A hulladék kondicionálás végterméke, mely magában foglalja a hulladékformát (tömörített, cementezett, bitumenezett, üvegezett szilárd anyag), az azt befoglaló göngyöleget (konténert) és a belsô gátakat (pl. megkötô anyagok, bélésanyagok). Ezeket a csomagokat úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek a kezelés, szállítás, tárolás és a végleges elhelyezés követelményeinek.
Szennyezett felületû tárgy (SCO) A szennyezett felületû tárgy olyan szilárd tárgy, amely önmagában nem radioaktív, de amelynek felületén radioaktív anyag van eloszlatva (radioaktív anyaggal van szennyezve).
ISO konténerek A konténerforgalom széles körû elterjesztése érdekében az egyik legjelentôsebb lépés a konténerek szabványosítása volt. A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) kidolgozott szabványokat a világ csaknem valamennyi országa elfogadta. A szabványalkotásnál figyelembe vették mind a közúti, mind a vasúti forgalomban
A kiadvány elkészítéséhez felhasznált források. www.iaea.org ENRESA és az SKB cég biztosította fotók www.haea.gov.hu
Radioaktív Hulladékokat Kezelô Közhasznú Nonprofit Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 11. Tel.: (36) 23 423 180
www.rhk.hu Felelôs kiadó: Dr. Hegyháti József Szerkesztô: dr. Ormai Péter Tördelés: bátec Nyomda: Paksum Nyomda Szekszárd Kiadás: 2009. december
