Radics Kálmán

MŰVELŐDÉSI . VISZONYOK HAJDÚNÁNÁSON - Adalék az iskolán. kívüli népművelés történetéhez -1945-1956 Radics Kálmán

A történelemben a társadalmi formációk korszakhatárai nehezen köthető k rövid időszakhoz, a dátumók elsősorban viszonyítást fognak szolgálni á válto= zások fóiyámatában . fgy á témánkban jelzett periódus nem feltétlenül Hajdú= nánás felszabadulásánák első napján kezd ődik, hanem a népi demokratikus épí= tés indulását jelenti; s tart a szociálizmuson belüli 1956-os szakaszhatárig. Figyelembe véve azt, hogy az álap" változásait többnyire fáziskéséssel követi a felépítmény" rendszere, nyilvánvalóan neh¢z a kulturális szféra időhöz kötött vizsgálata. A művelő dési viszonyok nagymértékben függenek a mindenkori politikai és gazdasági helyzett ől, lehetőségektől. Magyarországon á felszabadulás után a proletárdiktatúra mégteremtéséig több párt vett részt a hatólom gyakorlásában. A művelődési viszonyok kialakítását ekkor elsősorban a koalíció§ páreok és a szakszervezetek irányították . Ható körükbe vonták a kulturális intézményeket és eszközöket, segítve azok öntevé kenységre is épülővnunkáját. A művelődés -~ noha mindig áz - ekkor különösen politikai kérdéssé vált. Nagy feladatra, a szocialista építésre vállalkozni másképpen nem lehetett. A társadalmi haladás programjába illeszkedett bele az oktatás és a művelődés ügye. A kapitalista korszak megszűnte, a felszabadulás után a kultúra demokratizálósóért, a volt uralkodó ósztályok művelődési monopóliumának megdöntéséért folyó harcot a kommunisták vezették . Egységes és átfogó művelődési politika a proletárdiktatúra megvalósulása után kezd ődött. Államosították az óktatási intézményeket, a könyvkiadást és a filmgyártást is. Kibővítették a mozihálózatot, sorra épültek a kultúrotthonok és szinte minden munkahelyen alakítottak könyvtárakat. A tanácsok megszervezésével a művelő désügy irányítása centralizáltabbá vált. Az ötvenes évek elején ugrásszerűen megnövekedett a művészeti csooprtok, együttesek, dalkörök száma. Önmagában e tény örvendetes és éppen számszerűségében az, viszont a kultúragitációs munkastílus, a termelésnek álárendelt népművelés a minőséget rontotta . Nagy lendület közben, az eredmények mellett súlyos és hosszú távon is érződő hibákat követtek el az 1956-ot megelőző időszakban. A személyi kultusz politikája hatott a művelődési koncepcióra, a népm űvelés a hatalomnak alárendelten alakult. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958-as értékelése szerint 1949 és 1953 között megsértettük és részben figyelmen kfvül hagytuk azt a lenini elvet, hogy a kulturális feladatokat nem lehet olyan gyorsan megoldani, mint a politikai és katonai feladatokat. Azt a helyes elvet, hogy a kulturális forradalom nem öncél, hanem alá van rendelve a szocialista építés általános szükségleteinek, nemegyszer szektás, dogmatikus módon értelmeztük és a művelődés feladatainak megoldásától közvetlen termelési politikai hatást vártunk . Az irányításban el99

burjánoztak a bürokratikus, adminisztratív formák és módszerek" .1 1953 előtt erősen leszűkítve értelmezték a magyar kulturális hagyományokat, 1953 után pedig a nacionalizmus erősödött fel. Az ellenfogadalom eseményei a kulturális területen is súlyos zavart okoztak . Az MSZMP irányelvei a konszolidáció kezdetétől a kulturális forradalom céljaként már a volt uralkodó osztályok kiváltságainak végleges megszüntetését jelölik ki, hangoztatva a népművelés fontosságát is. A fejl ődés egyik záloga az lehetett, hogy az előző időszak (1945-1956) eredményeit felhasználva és hibáin okulva a kor igényeinek megfelel ő művelődési politika segítse a szocializmus teljes felépítésének programját. Hajdúnánás jelenlegi területén már a honfoglalás előtti korból is találtak régészeti leleteket. A település városiasodása a XVII. század eleji hajdúkiváltságolás után indult meg, s Hajdúnánás egyike lett az ún. öreg hajdúvárosoknak. Kezdetben vezető szerephez jutott a hajdútelepülések közül, de aztán kedvezőbb földrajzi helyzete révén Hajdúböszörmény vált központtá, a hajdúkerület székhelyévé. A viszonylagos elzártság meglehetősen egységes etnikumot, korlátoltabb fejl ődést hozott, a hátrányok miatt viszont önerőre kellett támaszkodniuk, s az öntevékenység egyes formái könnyebben kifejl ődhettek az oktatás, a kultúra területén is. A XVII. század húszas éveitől az egyháznak döntő szerepe volt az iskolai élet megszervezésében, s bizonyos művelődési lehetőségek biztosításában. A kultúra intézményrendszerét ekkor még teljes egészében a család és az egyház határozta meg? A későbbi időszakban a mozgalmi intézmények és tevékenységek kibontakozása (olvasókörök, egyletek, kaszinók, énekkarok, amatőr együttesek, klubok) ezt a szerepet már jelentősen mérsékeli, amihez a tudományok fejlődése, a természettudományos világkép pontosítása is elengedhetetlen volt . A világi művelődés ilyen lehetőségei a XIX. században kezdődhettek . Növekvő szerephez jutottak az olvasókörök : Az első ún . Olvasóegylet a városban 1840-ben alakult meg ."s A kaszinó egy szűkebb rétegnek adott szórakozási, ol vasási lehetőségeket. Az olvasókörök létrejötte kitágította a résztvevők táborát, s olvasással, ismeretterjesztő előadásokkal, színjátszással és -egyéb rendezvényekkel szolgálták a művelődést. A Függetlenségi Olvasókör 1871-ben, az Iparos Kör 1884-ben, a Polgári Olvasókör 1895-ben alakult meg. A Tanácsköztársaság haladó művelődési politikája és kulturális vívmányai az ellenforradalmi korszakban természetszerűleg nem folytatódtak, az 1919-es tapasztalatok felhasználására csak a felszabadulás után kerülhetett sor. A két világháború közötti rendszer kormányai eszmeileg-politikailag befolyásolták a művelődést" 4 Az iskolánkívüli népművelés hálózatának kiépítése is elsősorban politikai célokat szolgált, s tendenciájában haladásellenes volt. Szak tanfolyamain sem a korszerű gazdasági követelményeket alkalmazták, hanem a kisipar (háziipar), a kézművesség, a kisbirtok eszményítésével foglalkoztak . A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962. Bp., 1979 . 276-309. old. Felhasználható forrás még : A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. Bp ., 1979 . 2 Vitányi Iván : A kulturális fejlődés és a kulturális politika tipológiája. Valóság, 1982 . 5. 1-22. old. 3 Bajkó Mátyás : Egyházszervezet és iskolarendszer . In : Hajdúnánás története (Szerk. : Rácz István) Hajdúnánás, 1973 . (Továbbiakban : Hn. tört .) 350. old. 4 Dankó Imre : 1VIunkásművelődés Hajdúnánáson a felszabadulás előtt. Hajdúnánás, 1980, okt. 20 . 79 . old. In : Munkásművelődés hajdan és ma. Források és adatok Hajdú-Bihar megye művelődéstörténetéhez . 2. (Sorozatszerkesztő: Bényei Miklós) Bp., 1980 . 100

A társadalomról, a társadalo~rrtudomány eredményeiről, a világban végbemenő nagy, alapvető gazdasági és társadalmi, vagy éppen történelmi, társadalmi változásokról, kérdésekről egyáltalán nem, vagy ha mégis, akkor a lényeget elkendőz ő, ellenforradalmi hangvételű, az eredményeket letagadó vagy lekicsinyelő tájékoztatást adtak."' Nyilvánvaló, hogy minden társadalmi rendszer ideológiája, politikája hat a művelődésügyre, s önmagában nem e hatás erejének vizsgálata a fontos, hanem a céloké, a népművelést tekintve tehát a nép érdekei iránymutatók . Az össztársadalmi érdek csak a felszabadulás után érvényesülhetett, párhuzamosan a társadalmi rend fejlődésével. Hajdúnánás 1944 . október 31-én szabadult fel. Az első időszakban elsősorban politikai, gazdasági tevékenység jellemez te az életet ebben a városban is, és csak a politikai küzdelmeknek alárendelten indult meg újra kulturális tevékenység. Jelen munkánkban a korszak művelődési viszonyait tekintve elsősorban az iskolánkívüli népművelés helyzetét kívánjuk vizsgálni, annál is inkább, mert az iskolák történetét a városról készített monográfia kellő alapossággal tárgyalja. Hajdúnánás lakossága ebben az időszakban általában tizennyolcezer körül mozgott. Az 1949 . január 1-i népszámlálása szerint 18 228 lakos élt itt, ebből férfi 8643, nő 9585. A belterületen 13 447, a külterületen 4781 ember lakott. Az 1945-ös földreform hatása ekkor még érezhető a társadalmi rétegződésben, noha viszonylak kevés földet (5294 kat. hold) osztottak ki 1Ó50 ember között. Ekkor a lakosság 3%-a ipari (547 fő) és 40%-a mez őgazdasági munkás (7992) . Kis- és középparaszt 30°/0 (5468 fő) ; kulák 10% (2823 fő) ; kisiparos, kiskereskedő 6% (1092 fő) ; értelmiségi 6% (1092 fő). Egyéb kategóriába soroltak 5%-ot. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1947-ben kezdődött meg és itt is 1961-ben fejeződött be . Iparfejlesztésül a meglev ő malomipar és háziipar mellett létrehozták a Gépjavító Állomást, s az ötvenes évek végén a Szellőző Művek telepét. A felszabadulást követően jött létre ruhagyár és szabó ktsz. A termelőszövetkezetek gépesítése, az állattartás korszerűsítése is megindult (pl. sertéshizlalda a Rákóczi Tszben, baromfikombinát a- Dózsa Tsz-ben). Két új iskola és korszerű művelődési otthon létesítése jelentik a témánkban jelzett szakasz számszer ű mutatóit. Még rövid kitérő a szociális és egészségügyi viszonyokra miel őtt a konkrétabb művetődési munkát vizsgálnánk. Meggyőződésünk, hogy sok más mellett a művelődésügy hátterére, infrastruktúrájára" utalnak ezek is. A nevelőotthonok közül a Leánynevelőotthon 1953-ban nyílt meg, ahol 85 főt tudtak elhelyezni, a Fiúnevelőotthonban 80 főt, ez az otthon 1954 szeptember rétien alakult. A gyermekvédelmi munkát Ielküsmeretesen végezték, az ötvenes években a Gyermek és Ifjúságvédelmi Bizottság aktivitása dicsérendő. A Városi Szociális Otthon épülete még a századel őn 30 fő befogadására volt alkalmas, az ötvenes- években tudták a létszámot duplájára emelni, az intézmény 1954-t őt tartozott az Egészségügyi Minisztériumhoz. A felszabadulás után Egészségügyi Bizottság végzett egészségügyi felvilágosító munkát, errő l tanúskodnak a fennmaradt jegyzőkönyvek is 1946-1948-ból .' A bizottságba hivatalnokok, védőnők, orvosok tartoztak. Ehhez hasonlóan dolgo zott Szociálpolitikai Bizottság is. A létesítmények között említhetjük a 30 sze5 Uo . 79 . old. 6 HBmL . Hb. XXII . 302%a. 24. - 7700-4157/1949 . 7 Uo. XXII . 301. 7.

mély befogadására alkalmas szül őotthont;8 az 5000=5000 betegellátást lehetővé tevő tüdő- és nemibeteggondozó intézetet: Igét 200 személyes napköziotthonos óvoda- volta városban és az MNDSZ fenntartásában egy fi0`-fős napközivotthon . A közegészségügyi kiadás 1948-ban 11 576 Ft volt, közoktatásra '2166 Ft-ot fordítottak, szegényügy és népjólét céljaira 4355 Ft-ot költöttek9 A-'képviselőtestülete° 1949 . április 30-án határozatban mondta ki népfürdő létesítését; gyermekjátszótér kialakítását . A népfürdő az ötéves tervbe illeszkedett ; előzetes költségvetése n mintegy 300000 Ft volt. 1950-ben a :vb az általános iskolások-részére a városi nép (iskola) fürdőben hetenként 50 gyerek ingyenes -fürdését-tette lehetővé .'`' Ugyancsak a tanácsi apparátus számolt be a szociális viszonyok kapcsán arról, hogy az élelmezés terén a lakosság inkább száraz ételeket f©gyaszt, táplálkozósa egyoldalú. ázükség lenne fehérje, vitamin propagálására . Hiányosság'mutatkozik-téli ruházati cikkekben, lábbeliben és ennek: javításállóz sztikséges anyagokban . Szociális segítséget nyújtunk a hadigondozottaknak ; a napközi otthonok fenntartása útján a dolgozó szül ő knek és segélyeket a Krászorulóknak . A lakók főleg az udvari konyhákba húzódnak össze, az utcai -lakószobák nagy része k használatlanul áll, így a lakásviszonyok egészségtelennek mondhatók.. A Szóciális Otthonban jelenleg 45 gondozott van", tájékoztat -az:1950=es beszámoló .t~ Az ötvenes évek közepétől néhány adat: A Szül őotthonban négy hónap, alatt 302 szülés történt; ebből' helyi lakostól 146. Már majdnem minden gyerek szülőotthonban születik ;va~csecsemo""halálozás 7,4°/o .Az anya- és gyermekvédelmi szolgálat három védőnővel és két tanács adó orvossal dolgozik : A bölcsőde 35 engedélyezett helyére, naponta 43 gyerek jelenik meg. A várost öt orvosi körzetre osztották szét: Kö~g~±ógyszerellátásban 208 fő részesül ; csökkent munkaképességű 146 ember. vPi Szociális Otthon ekkor hatvan hellyel rendelkezik. A Tüdőbeteggondozó Intézetben : egy orvos és egy asszisztens lát el 5176 beteget, szű rővizsgálat 2255: esetbew történte' A szociális viszonyokhoz, az oktatáshoz kapcsolódó a város kezeléséhén' lev ő alapítványok ügye . Korábban, a század elején például a Soós-Gábor= és~a " Soós Sára-féle alapítványok sokat segítettek a főgimnázium áj épüieténék : elkészültéhez. Az 1945ös zárszámadás szerint a város kezelésében kilenc alapítvány volt: A Balogh Zsuzsanna-alapítvány 39 502 Pengős tiszta vagyonnal, a Bérencsy János-kórházalapítvány 307 Pengős, a Csiha Elekné 2724, a. Pállya . Gyulámé 15 829, a Tokaji Imre 1050, a Csiha Mártonné 263, a Lakatos István :212, .az Újvárosi Miklós 1.0 646 és a . Cs . Varga Gábor-alapítvány 3597 peng ős vagyonnál rendelkezett .' Nem vételen tehát a megállapítás, hogy a nánási népétét egyik jellemzője : tiszteli a műveltséget, a művelődést pártfogolja", es

302/a. 45. - 5257-17/1949 . Uo . XXIL 302/a. 9. - 1242-1732/1946 . Uo . XXII : 301/5. - 84-4134/1949 . Kgy. Uó. XXII. 302/a. 23. - 8117-2269/1949 . Uo. XXIII. 527/1. - 65/1950. Uo. XXIII. 527/1. - 104/1950 . Uo . XXÍII. 527/16. 66/1955. Uo. XXII. 301/3. 132-7027/1947. Dankó Imre : Néphagyomány - népműveltség. In : Hn. tört. 368. old.

8 Uo . XXII .

9 10 11 12 13 14 15 16

102

A felszabadulást követő művelődési viszonyok kibontakozása

Hajdúnánáson a felszabadulás utáni újjáépítésben, a létrejövő politikai pártok közötti együttműködésben a Nemzeti Bizottság döntő politikai és jogi tényező lett. A demokratikus pártok, á Szabadművelődési Tanács és a szakszervezetek ,',népművelő programokat", szabadiskolákat, előadásokat (pl. Szabad Föld Téli Esték), szaktanfolyamokat szerveztek. A Nemzeti Bizottságl~ 1945. január 12-én négy párt delegáltjaiból alakult, s január 15-én bejelentették a demokratikus ifjúság szervezetének létrehozását is. A művel ő dés anyagi lehetőségeihez tartozó, hogy a szakszervezetek 1945 február jában órabérekre tettek javallatót á Nemzeti Bizottságnak . Az elfogadott összegek szerint a szakmunkások órabére 2,50 Peng ő, a nehéz testi munkát végzőké 2,30, a könnyebb munkán levőké 2,10 és a női munkásoké 1.40 Pengő. Míg korábban a művelődés fő letéteményesei az egyház, ill, egyházi iskolák és az olvasókörök voltak, a felszabadulás után ezt a szerepet - elsősorban irányító, szervező munkával -, a Szabadművelődési Tanács's vette át, amely demokratikus alapokra épülő koalíciós szervezet volt. A Szabad Föld Téli Esték rendezvényei, a népfőiskola létrejötte, kiállítások, dalversenyek stb, szervezése a Szabadművelődési Tanács mozgalmas tevékenységét bizonyítják. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1945 októberében tájékoztatót adott ki az iskolánkívüli nevelés vezetőinek, az egyesületi vezetőknek. A f"óbb követend ő szellemet a társadalmi öntevékenységben, a nemzet minden rétegére kiterjed ő oktató és nevelő munkában (a demokratikus politikai és erkölcsi nevelésben), az életre figyelő ismeretterjesztésben, szemináriumok, szabadiskolák szervezésében jelölték meg. Kiemelték a műkedvelő színjátszás, a kórunók, a tanulmányi kirándulások, a könyvtárfejlesztés fontosságát. Ez a tendencia érvényesült Hajdúnánáson is. A következ őkben a művelődési formákat, a művelődési intézmények helyzetét és munkáját szándékozzuk megvizsgálni . Egyesületek, olvasókörök

A múlt században a céhek, ipartársulatok, az ipartestület, néhány olvasókör, s kaszinó nyújtott művelődési lehetőséget. Az 1900-as években a fejlődés számbeli eredményeket is hozott, 1920-ban 21 egyesülét szerepel a kimutatások ban, 1930-ban 29 egyesületet jegyeztek fel, 1942-re számuk 32-re nőtt, 1944-ben pedig újra 28 egyesület volt.'9 A felszabadulást követően politikai szempontból megvizsgálták az egyesületeket, s a reakciósnak ítéltek működését fel is függesztették . Erre a sorsra jutott többek között a Nemzeti Szocialista .Párt hajdúnánási fiókja, a Baross Szövetség hajdúnánási fiókja, a Levente Egyesület (sportfelszerelések, hangszerek és két komplett színpadi díszlet szerepelt a leltárjukban), a Magyar Élet Pártja hajdúnánási fiókja, a ~%itézi- Szék hajdúnánási csoportjá és a t űzharcos siövetség: Feloszlátták vagy a párlok kezelésébe vettek át olvasóköröket is. A Bocskai olvasókör felszerelését és könyvtárát a Nemzeti Parasztpárt és az MKP igényelte. A Nemzeti Bizottság nem tartotta ugyanis szükségesnek a kör működését, annál is inkább  mivel tagjai már mind elhelyezkedHBmL. Hb. XVII . 4/ 1. január 12-i jegyzőkönyv. 18 Lásd bővebben Dankó Imre : Egy alföldi váras szabadművelődése : In : Új Szántás I. 1947 . 6. sz. 354-357. old. 19 HBmL. Hb. V. B. 374/c. 200. 795-450/1942 .

17

103

tek a jelzett két pártba és ott megtalálják a szórakozási lehetőségeket . . . a jövőben is, e szerint biztosíthatóbb lesz az embereknek a demokratikusan való nevelés" .'° Ugyancsak a Nemzeti Parasztpárt vette át a 48-as Kossuth olvasókör helyiségeit, ingóságait, könyvtárát, a Függetlenségi olvasókörét pedig az SZDP. A Polgári olvasókör és a Hunyady" olvasókör fennállását szintén szükségtelennek ítélték, utalva rá, hogy a helybeli négy demokratikus párt épp elegendő az emberek szórakozási lehetőségeit kielégíteni. A kaszinó sem működhetett tovább, egyrészt mert mindenki megtalálja szórakozását . . . a pártokban, másrészt alkatom nyílna a múlt urainak a demokratikus fejlődés alól való kivonulásukra, ami pedig a társadalomra káros hatással lenne"?i Természetesen egyidejűleg alakultak új egyesületek, szervezetek is. Például 1945 . január 15-én a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt ifjúságának Vidiföldi Csoportja,22 tovább működött az Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, a Magyar Cionista Szövetség Hajdúnánási Helyi fiókja, 1946-ban alakult meg a Földbérlő Szövetség helyi szervezete. A Földmunkás és Polgári Párt Ifjúsági Szervezete még 1945 októberében alakult, s céljaként szerepelt az önképzés, nevelés politikai, társadalomtudományi, gazdasági és irodalmi téren~A Magyar Parasztszövetség szintén 1945-ben alakult meg, amelynek négy osztálya volt, érdekképviseleti, szövetkezeti, mezőgazdasági tudásnevel ő és művelődési.ZS A város különböz ő mértékben támogatta azokat az egyesületeket, társadalmi, népi szerveket, amelyek működését engedélyezték, s amelyek megítélésük szerint a dolgozók érdekeit szolgálták . A képviselőtestület 1950-re a következő egyesületeknek, szerveknek biztosított támogatást : 1. 2. 3. 4. 5.

Az MNDSZ helyi csoportja részére A Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek A Számvevőségi Tisztvisel ők Jóléti Egyesülete részére Az MDP Bartók Béla kórusa részére Az Iparos Dalkörnek s. A Magyar Szovjet Művelődési Társaság részére 7. A MINSZ helyi csoportjának 8. A népi szervek (népi bizottság stb.) részére 9. A kultúrcsoportoknak 10. A népi sport támogatására 11. A szabadművelődésre 12. A közigazgatási és közegészségügyi munkaversenyre 13. Mezőgazdasági munkaversenyre 14. Tenyészállatok kiállítására 15. Mezőgazdasági és ipari kiállításra 16. A Szabadságharcos Szövetség helyi csoportjának

25 000 1 soo 300 1 000 500 1 500 5 000 3 000 4 000 5 000 4 000 2 000 5 000 2 000 1 000 10 000

Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot Ft-ot

E felsorolásban munkaversenyekről is olvashatunk . A társadalom mélyen rejlő erőibő l törtek felszínre, s amíg túlhajtottá nem váltak pozitívan értékelen20 21 22 23 24 25 26

Uo. Uo. Uo. Uo. Uo. Uo. Uo .

104

XVII . 4/1. 1945 . szept. 24. 5. pont . XVII . 4/1 . 1946 . február 16. 2. pont . XXII . 302/a. 6. 621-3889/1945. XXII . 302/a. 8. - 3115-986/1946. XXII . 302/ a. 6. ~-- 8517-3889/1945 . XXII . 302/a. 6. - 7412-3889/1945 . XXII . 301/5. - 139-5805/1949.

d ők. 1948-ban pl. Hajdúböszörmény városa munkaversenyre hívta ki Hajdúnánást, mégpedig _közigazgatási, mezőgazdasági, ipari és kulturális téren . A listán szerepel a Magyar-Bzovjet Művelődési Társaság is, ennek központja még 1945ben alakult Szentgyörgyi Albert, Zilahy Lajos és Hay Gyula vezetésével. Az első budapesti kongresszusukra Hajdúnánásról az MKP és az SZDP 4-4 delegáltja utazhatott. A szövetségi politika, a jó kapcsolatok ápolása szerepelt a társaság céljai között . Gyakran rendeztek magyar-szovjet barátsági hónapokat, amelyek programjába általában színiel őadások, fimvetítések, a szovjet emberek életét bemuta tó kiállítások, sportversenyek, tömegszervezetek akciói, üzemi kultúrversenyek kerültek . Minden évben részesült még alkalmi segélyben is néhány egyesület . A helyi zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat 1947/48-ra 5138 Ft-ot kapott2~, az Egységes Ifjúsági Szervezet és az EPOSZ helyi szervezete 1948-ra 1000-1000 Ft-ot, a Dolgozók Testedző Egyesülete =a ugyanekkor 3000, a Bartók' Béla dalkórus pedig 1000 forintot. A hadifoglyok, kórházak, tüdőbetegek megsegítésére a Siess, Adj, Segíts" gy űjtési mozgalomba kapcsolódtak be önkéntes alapon a nánásiak . A segélyezés, a támogatás más jellegű példái is akadtak . A DISZ 1945-ben a Nagy Sándor utcai teniszpályát és felszereléseit kérte s kapta meg a Nemzéti Bizottságtól,° dr. Mándi András minden pártnak egy-egy rádió kiadását javasolta 1945-ben. A gimnázium könyvtára az elmenekültek könyveihez jutott . A volt leventeházat felszereléseivel együtt a sport szükségleteire biztosították, a párt ifjúságát tömörítő MADISZ (130 tagja volt) a kultúrházat és a gimnázium könyvtárát, olvasótermét használhatta . Külön szólunk a Hajdúnánási Ipartestület3l művelődést segítő lehetőségeiről. Az iparostanonciskola mű ködtetése mellett, az onnan kikerülő fiatalok, de a segédek és mesterek is egyaránt használhatták a testület könyvtárát, újságjait, játékait. A könyvtárnak 1944-ben 1079 kötetes (1132 mű) az állománya, 1946-ban a selejtezések miatt 916 kötet (952 mű), 1947-ben 891 kötet (931 mű), 1948-ban 917 kötet (956 mű) és 1949-ben 948 kötet (979 mű). Rendeltek szakmai 'lapokat, többek között a Debreceni Újságot", a Tolnai Világlapját", a helyi újságot, 1945-ben a Népszavát" és a Kelet Népét", majd bővül a sor a Magyar Közlönnyel", a Debrecennel"; a Szabad Néppel", a  Nánási Szabadsággal". Az Ipartestület szórakozó helyiségében kártyázni, kuglizni, biliárdozni lehetett, de rendeztek műsoros táncestélyeket, szüreti bálokat, szilveszter estét, az iskolai növendékek ünnepélyeken adtak műsort. A testületnek 1945-ben 342 iparos tagja volt, 70 tanoncszerződést kötöttek és 61 tanonc szabadult fel és általában 80 körül mozgott a segédek száma aa Az ipartestületet 1949-ben szüntették meg. A malomiparban dolgozók az üzemben szakmai csoportokat alakítottak, szakszervezeti munkaversenyt indítottak . Itt a dolgozók politikai és gazdasági képzését az üzemi értekezleteken oldották meg, 1949-re az étkezde kultúrterem mé való kialakítását, rádió és könyvtár működtetését, kosár- és röplabdafelszerelés vásárlását tervezték. 27 28 29 30 31 32 33

Uo. Uo . Uo . Uo. Uo . Uo. Uo.

XXII . 301;3. - 110-5673/1947. XXII . 301/4. - 257-12 046/1948 . XXII . 301/3. - 26-1015/1947. XVII . 4/ 1. 1945. június 24 . 12 . pont . IX. 210/7, kötet közgyűlési anyaga. IX. 210/7. 3/1946. és 3/1947 . IX. 16/f. 1. 10 5

A kulturális múnka szakmai irányító-tanácsadó szerveként szándékozták megalakítani a Magyar Művészeti Tanács helyi bizotts;~gát. A demokratikus fejlődés elősegítését, a művészet fejlesztését, az emberek és a művészetek közötti jó kápcsolat kialakítását kérte a Nemzeti Bizottság a megválasztottaktól . A következők lettek tagjai a tanácsnak : irodalom, m űvészet témakörben Szőcs Lajos, zeneművészetnél Czövek Lajos, képzőművészetben Perjés András, iparm űvészetnél Tóth János, színmű vészetnél dr. Dankó Imre, építőm űvészeti szakért őként -K~ki Sándor és Seres Sándor, valamint a filrríművészetnél Dobos József : Az 1946 márciusában megalakított bizottság azonban nem látta el feladatát a kellő mértékben. Erre utal a helyi szabadm űvelődési ügyvezetőim kérése a Nemzeti Bizottsághoz 1947 márciusában a Művészeti Tanács feloszlatása s jogainak a Szabadművel ődési Tanácsra valö átruházása ügyében . Ez azt is jelentette, hogy csak e tanács engedélyével lehetett Hajdúnánáson mű sort bemutatni; előadást tartani . A Szabadm űvelődési Tanács júniusban országos hírű művészek és kórusok részvételével rendezett egy Kódály- és egy Bartók-estet . Tervezték a vármegyei szabadművél ődési felügyelőséggel közösen a korábbi sikeres Hajdú hetek" felelevenítését, kultúrbemutatókkal, áruminta vásárral, tenyészállát-kiállítóssal egybekötve. A város egyébként a-szabadm űvelődés céljaira 1946-ban 1000 forintot, 1947-ben 4000 Ft-ot engedélyezett, 1949-re pedig 3000 Ft-ot utalt ki3`'

Ének- zenekultúra Az előzményekhez az 1859-ben alakított  összhangzatos énekkar", az 1900as Iparos Dalárda, az 1903-ban megszervezett Tűzoltó Dalárda, az 1907-es Ifjúsági Egyesület Dalárdája sorolható . Az iskoláknak, különösen a gimnáziumnak mindig kit ű nő énekkara volt, az oktatásban, a dalkultúra terjesztésében macadandó érdemeket szerzett Makláry Lajos és Czövek Lajos tanító . 1945. március 4-én hozták létre a Hajdúnánási Ének és Zeneegyletet3' az Iparos Dalkör és a városi dalárda egyesítésével . Célként a magyar és világirodalmi értékes évekés zenemű vek bemutatását, a zenei ízlés fejlesztését fogalmazták meg: Szakosztályai a férfikar (heti két próbával), a vegyeskar (szintén heti két próbával) és a zeneszakosztály . Ez utóbbinál vonósnégyest és nagyobb zenekart alakítottak, s ismeretterjeszt ő zenei előadásokkal kívá tak bekapcsolódni a népművelésbe: A fúzió viszont már 5946 kora tavaszán megszűnt, mert a volt dalárda és a dalkör újra önállóan akart dolgozni . A szétváláshoz hozzájárult a Nemzeti Bizottság ,.mivel mind a két dalárda nagy hírnévre és dicsőséges múltra tekint viszsza",~ s alapszabályaikban a magyar kultúra előmozdítását, az erkölcs és a közm űvelődés nemesítését fogalmazzák meg. Megjegyezzük, hogy 1950-ben a Városi Dalárda és az Iparos Dalkör újra egyesült, dirigense Makláry Lajos volt.~~' Az iskolai énekkarok közül a református általános iskola énekkara 1947 júniusában Budapesten rádiószereplésen lehetett, mivel már több előadáson sikerrel mutatkozott be. A szerepléshez a város segélyt biztosított az énekkarnak, 1949-ben pedig az Iparos Dalkör kapott segélyt . 34 35 36 37 38 39

Uo. Uo. Uo. Uo. Uo.

XVII. 4/1. 1946. ápr . 19. 4. XVII. 4j3 . 36'1947, március 27. XXII. 301/4. 259-12 262/1948. XXII. 302/a. 6. 3797-3889 ;1945 . XVII. 4!1 . 1946. január 28. Bakó Endre : A meggyorsult idő. In : Hajdúnánás története (Szeré . : ~ácz István.) Hajdúnánás, 1973. 440. old.

i06

A~ hajdúnánási Népi' Együttes'° 1949 ősze óta vett részt rendszeresen a ku1= túréletben, a Szabad Föld Téli Estéken műsoros előadásokon, ünnepélyeken és a téli 'falusi kultúrversenyek keretében. Az együttes jó zenekarral is rendelke zett . A Népi Együttesnek 1952-ben 100 tagja volt, vezetője Makláry Lajos énektanár, karnagy: Még ebben az évben a végrehajtó bizottság megszüntette az együttest; művel ;,tagjai főleg üzérei dolgozók ; akik a munkaterületükön megálakított énekkart támogatják, s nem kapcsolódnak elég aktívan a népi együttes ínunkájába" at Zeneiskola létesítését már 1952-ben elhatározták . Vezetőjének választani Makláry Lajost gondolták. Mintegy 100-120 f ő vel indult volna, s a kultúrotthonban négy tantermet és egy irodát biztosítottak a működéséhez. A terv azon ban csak 1959-ben vált valóra; s a zeneiskola mint a hajdúböszörményi anyaiskola kihelyezett tagozata kezdte munkáját . A negyvenes évek végén nagy esemény volt a centenáris ünnepre való készül ő dés. A centenárium jegyében rendezett programokban az iskólák nagy részt vállaltak . A szervésést a Hajdúnánáson is létrehozott 48-as Ifjúsági Bizott ság végezte, de helyi bizottságok alakultak az iskolákban, a MADISZ, a SZIM, az MNDSZ, a VAOSZ, a Független Ifjúság keretében és a Csiha malomban is. Á városi bizottság munkatervében42 1948-49-hez kapcsolódó el ő adássorozát, hagyományok és tárgyi emlékek összegy űjtése, a város szépítése (parkosítás, fásítás), népi kollégium felállítása szerepelt. Az iskolák elsősorban a gy űjtőmunkába, műsorok összeállításába (hangversenyek, vígjátékok, mesedélutánok), a környezetszépítésbe, előadások tartásába kapcsolódtak be . A református gimnázium és a református (általános) iskola kiemelkedő munkát végzett. A gimnázium önképzőköre , ;48-as gyűléseket" tartott, elemezve Hajdúnánás szerepét a ssabadságharcban, a gimnáziumi ifjúsági énekkar Debrecenben a centenáris  Éneklő Ifjóság" hangversenyen szerepelt. Előadásokat tartott Czövek Lajós vezetésével az általános iskola énekkara is. Az országos kultúrversenyre ekkor csak az MDP kultúrcsoportja nevezett be: Centenáriumi Játék, Torna és Sportbizottság" alakölt nagyszabású sportnap43 rendezésére, amelyen a helyi fiatalság mellett debrecéniek és nyíregyháziák is részt vettek . A Valóság Kör és az Országos 48-as bizottság Hajdúnánáson a centenáris ünnepségekhez kapcsólódó szociográfia felmérő, valóságfeltáró munkát tervezett .'4 Ugyancsak az ünnepségekhez kapcsolódóan az MKP helyi szervesetének indítványára a képvisel őtestület egy Pető fi-szobor felállítását határozta el. A költségekre tízezer forintot biztosítottak, s a munkát Laboroz Férenc szóbrássművésszel végeztették el ." A képvisel őtestület egyébként az ünnepségek rendezéséhez 4000 Ft segélyt biztosított a centenárium évére. Ismeretterjesztés Itt a különféle szaktanfolyamokat és az ismeretterjesztő előadásokat említjük meg, utalva arra, hogy a kultúrotthon vagy a tanácsi irányítású népművelésnél még fogunk közölni adatokat . Az ismeretterjesztő elő adásokon résztvev ők 40 41 42 43 44 45

HBmL, Hb . XXIII. 531/ 1. 87-9/1j1952 . Uo . XXIII. 527/G. - 124j1952 . vb. Uo . XXII . 302ja . 14 . - 8243-29,~84%1947 . Uo . XXII . 302/a. 14 . - 1768-2984,~1947 . Uo . XXII . 302,ía . 14 . -- 10 441-2984,/1947 . Uo . XXII . 301/4. - 34-1729/1945 .

lu~

köre az iskolás koron túliakból tevődik össze, tehát a felnőttoktatáshoz is kapcsolható . Noha az intézményesített felnőttoktatás 1948 után bontakozott ki, s erőteljesebbé 1953 után vált, azért már a 40-es évek derekától törekedtek továbbképzési formák szervezésére . 1945. március 6-án a Földmunkás Szakszervezet és a demokratikus pártok bevonásával Földigényl ő Bizottságys alakult a városban . A földosztás utáni szakszerűbb munkavégzéshez megyei szervezésben mezőgazdasági tanfolyamokat rendeztek . 1946 novemberében kb. 80-90 hallgatóval két tagozatú középfokú szabadiskola nyílt meg széles körű kb. 300 órát igénylő tananyaggal'~ A munkanélküliség enyhítését is célzó háziipari tanfolyam indult 96 résztvev ővel 194$ februárjában.`'$ Még 1945-ben - amikor a középfokú Mezőgazdasági Szakiskolát és Munkásgimnáziumot nem sikerült felállítani - tervezték a gazdasszonyképző iskola létesítését is, de anyagi fedezet hiányában 1948-ra sem került rá sor. Az ismeretterjesztő előadásokat általában télre ütemezték a mezőgazdasági munkák miatt. Természettudományi előadássorozatot kezdtek 1950-ben a Szabad Föld Téli Esték (SzFTE) keretében, valamint orosz nyelvi és alapismereti tanfolyamokat szerveztek . Vándortanfolyamokat indítottak a következ ő évben a mezőgazdaságban dolgozóknak. Egy 26 fős, az állami gazdaságnál 27 fős és a gépállomáson egy 52 fős tanfolyam, egy traktoros továbbképz ő, illetőleg egy traktoros előképz ő tanfolyam volt a források szerint. Egészségügyi felvilágosító előadások, filmek, állattenyésztési, öntözési és növénytermesztési tanfolyamok szervezésére került még sor az ötvenes évek elején . Néhány adat külön is a Szabad Föld Téli Estékről. 1950 novemberében négy helyen 508 hallgatónak tartottak előadást ; kultúrm űsort a DISZ, az MNDSZ, a Magyar Szovjet Társaság és a Pedagógus Szakszervezet adott. A szervezési mun kát a DÉFOSZ végezte. A Szabad Föld Vasárnapokat központi rendelkezésre hetenként, majd kéthetenként tartották, a nyári időszakban témaként a cséplés, a termel őszövetkezeti terméseredmények, a silózás, az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés szerepeltek . Az SzFTE keretében megszervezték a szül ők iskoláját, 1951 januárjában több mint 200 ember vett részt a műsorral, filmvetítéssel bővített foglalkozásokon. Ekkor analfabéta-tanfolyamot" is szerveztek 65 f őnek. A Hajdúböszörményben rendezett Téli Falusi Kultúrverseny járási döntőjén 300 ember vett részt Hajdúnánásról, a megyei döntőbe énekkar, tánccsoport és színjátszócsoport került. Nagy sikere volt a termel őszövetkezetekben és a gépállomáson tartott természettudományi előadásoknak, sőt hozójárultak a tsz-tagság növekedéséhez is. Kultúrház - kultúrotthon A kultúrház a múlt század végén eredetileg más céllal készült, a felszabadulás után mozi volt benne, ill. a MADISZ kapta használatra. Megfelel ő kultúrház építésére a felszabadulás után közvetlenül sem volt lehetőség, de tervbe vették létrehozását az MDP iránymutatása alapján. Egyelőre a Bocskai Szálló emeletes épületét kívánták átalakítani, s a filmszínházat onnan elköltöztetni . 1950-t ől aztán ez lett a művelődés központja (ezen belül kétezer kötetes népkönyvtár), ahol 46 Uo. XVII . 506/1. 1945 . március 6-i jegyző könyv . 47 Uo. XXII. 302/a. 9. - 3133Ji4-1732,/1946. 48 Uo. XXII . 302/a. 16. 1283-59/1948 . Jelentkező kb . 300 lett volna a szövőtanfolyamra, de ennyi embert nem tudtak foglalkoztatni . 108

a népi és tömegszervezetek, a társadalmi egyesületek, a művészeti csoportok, szakkörök otthonra találtak . Jogi személlyé 1952 áprilisától vált a kultúrotthon . Szakköre 1953-ban hat volt (két mezőgazdasági, egy műszaki, egy kézimunka, egy politikai és egy bábszakkör) mintegy 100 taggal . Még abban az évben gramofont lemezekkel és diavetítőt kb. hatvan filmmel, majd keskenyfilmes vetítőt kaptak .49 További szakkörök (repülőmodellez ő, fotós) beindítása és egy játékszoba kialakítása szerepelt az 1953-as tervek között . Gyakran szerepelt itt a Csokonai Színház társulata, a Dongó színpad, a Sztanyiszlavszkij stúdió és a Falu Színház is. Ismeretterjesztő előadást 1954 első tíz hónapjában 160 alkalommal 21 887 hallgatónak tartottak. Kultúrműsor 56-szor volt 13 710 főnek és táncmulatságot kilencven esetben közel kétszázezer résztvev ővel rendeztek. Kultúrcsoport átlagosan tíz működött az ötvenes években, itt visszaesés tapasztalható, hiszen a tanácsok megalakulása idején huszonnégy volt . Igaz, a téli munkát nehezítette az épület rossz fűthetősége, színházi előadásokat pl. emiatt szüneteltetni is kellett. Nagy forgalma lett a szabadtéri színpadnak és az udvaron kialakított tánctérnek . A szórakoztatásra törekv ő műsorpolitika, gyenge propaganda, a téli hideg termek jeleztek hiányosságot, de ez a kevés alkalmazottal, kis bevételi forrással is összefüggő kérdés volt. Könyvtár

A Szabadművelődési Tanács a feloszlatott egyesületek könyveinek egy könyvtárba való gyűjtéséről intézkedett 1947-ben . Az olvasómozgalom fejlesztésére a városi tanács vb 1950 . novemberi határozatával a kultúrotthonban olvasó termet és könyvtárhelyiséget biztosított~° A 2000 kötetes könyvtárhoz egy könyvtárosi állást is létesített si Egy 1951-es jelentése szerint a rendszeres olvasók száma 250 körül mozog. Fiatalok, tsz-dolgozók és üzemi munkások járnak leggyakrabban. Ez idő tájt folyt a tömegszervezeti könyvtárak beolvasztása a népkönyvtárba. Ugyanakkor másik tendencia a fiókkönyvtárak létesítése (1952ben például a Szociális Otthonban tervezték) . Az 1951-es könyvnapokon közel 800 könyvet adtak el a városban, amihez a könyvtári propaganda is hozzájárult. A könyvtár munkájához tartozott az olvasómozgalom ügye, 1953-ban 350 fő részvételéről kapunk hírt . Ehhez kapcsolódott olvasókörök szervezése (1953ban év végére már tíz működött) a termel ő csoportoknál és egyéni házaknál . Az olvasói létszám ekkor 790 fő, egy évvel korábban 749 volt, amiből ifjúsági korú 535 beiratkozott. 1954-re a könyvállomány 2475-re szaporodott, a havi forgalom általában 2300 kötet. Az olvasótábor szélesedését jelzi, hogy 1955 januárjában 400 új olvasó iratkozott be a könyvtárba, így az év végére már 990 tag volt, s 3600 kötet könyv. A következ ő év tavaszára 4138 kötettel rendelkeztek, és ekkor három fiókkönyvtár is működött (a Kossuth körben, a Nyicki réten és a Szociális Otthonban). Múzeuma Hajdúnánásnak nem létesült, a Déri és a Hajdúsági Múzeum mellett célszerűtlen lett volna a hajdúanyagot elaprózni . Gyűjteménye azért volt a városnak. Kovács Irén helyi lakos még a negyvenes évek elején a városnak ado49 50 51 52 53

Uo . Uo . Uo . Uo . Uo .

XXIII . XXIII. XXIII. XXIII. XXIII.

528/2. ~- 181-7/3/1950 . 527/12. - 3/1954 . 527/1 . - 105/1950 . 528/2. - 181/30/1951 . 527/9. - 85/1953.

109

mányozta5` a Kossuth út 22 . sz. házat múzeum berendezésére, de az ügy halasz~ tódott : Egy várostörténeti gyű jteményt ( múzeumot") végül 1952. május 1-én nyitottak meg a kultúrotthonban a Déri Múzeum támogatásával . Ez az anyag az ötvenes években a kultúrotthonban és a gimnáziumban volt látható, később Hajdúböszörménybe, ill . a Déri Múzeumba kerültek a kiállítási darabok: Néprajzi szakköre egyébként a leányiskolának mű}~ödött Lepte Klára vezetésével . A gimnáziumi gyű jtemény vezetői Tassi Miklós és Siket Zoltán tanárok voltak . Néprajzgyű jtéssel 1956-os adat szerint Soós Zoltán, Tassi Miklós, Kiss Gizella, Ricsei Balázs és Baranyi Sándor foglalkozott . A mozi még 1930-ban létesült a Kun Lévi-féle házban," majd 1938-tól 1951ig a Bocskai szállodában üzemeltették . Népszerű szórakozási lehetőség volt ; á Szabadság mozi vezetősége 1946-ban, a Sarló Szövetség Uránia filmszínháza 194?-ben mégis a vigalmi adó csökkentését kérte. 1952-re az igények növekedése miatt viszont a Bocskai moziban öt napról hatra emeliék a nyitvatartást, a vetítést. Új mozi létesítése 1952-ben fogalmazódott meg, akkor a kultúrház udvarán -nyári színpaddal együtt tervezték. 1953-ban a forgalom 20 000 fő, ,egyegy előadást átlag 300 ember látogat . Az új kertmozi végül is 1954-ben nyílt meg. A megyei tanács 1956-ban 200 000 Ft hozzájárulást adott mozi építéséhez, amelynek a következő évben Bocskai" nevet javasoltak . Hajdúnánáson 1937-ben 300 embernek volt engedélye vezetéknélküli rádióra, ez a szám 1945-ben csak 40 fő, 1957-ben már 1717 . Televízióra az els ő engedélyt 1959-ben a gépállomás kérte, 1960-ban 20, s aztán egyre növekv ő az el őfizetők száma. Helyi közérdekű hírszolgálatot hangos híradóval végeztek, még 1949-ben 20 000 forintot költöttek a felszerelésekre. A városi újságot nánási nyomdákban készítették, az utolsó helyi nyomda, a Katona Ferenc-féle, amely neve az államosítás után Táncsics, 1952-ben szűnt meg. A nagy múltú  Hajdú-Nánási Újság" 1944-ben jelent meg utoljára . A felszabadulás után 1956-ig egy újságról tudunk . A Nánási Szabadság" 1946 júliusától 1949 októberéig jelent meg, a címváltozata 1949. március 18-tól Nánási Néplap" volt. A hírlapterjesztést 1951-ben a posta vette át a bizományosoktól . Néhány adat : 1951-ben 310, 1956-ra 751 a Szabad Nép" példányszáma. A  Néplap" 150-ről 225-re változott, a  Szabad Föld" példányszáma pedig az 1951-es 370-ről 1956ban már 1453-ra növekedett. Sport Az alispánnak 1946 júniusában azt jelentették, hogy Hajdúnánáson önálló sportegyesület nem működik, csupán a MADISZ-nál van egy sportszakosztály:'6 A városban viszont több népi és tömegszervezeti sportcsoport alakult a tömegsport fejlesztésére, ők a villanytelep melletti és a Nagy Sándor utcai sport54 A gyűjtemény részére Kovács Miklós árvaszéki ülnök 1939-ben hagyta végrendeletében a Kossuth utcai műemlék lakóházát, de a múzeum kialakítása halasztódott. Kovács Miklós örököse volt Kovács Irén, akire a tanulmányban utalunk . A gyűjteményt a gimnáziumban ő rizték Dankó Imre, majd 1948 után Lznte Klára gondozásában . Miután elkerült a gimnáziumból az anyag, biztonságát, meglétét nem tudták szavatolni : épületet nem kapott, így az illetékes múzeumok (Hajdúsági, Déri) őrizetébe helyezték a gyűjteményt. 55 Bajkó M. : i. m. 358. old. 56 HBmL. Hb. XXII. 302/a. - 3984-3889/1945 .

pályákat, ill. a gimnázium tornatermét használhatták : Az MHK-edzésekre és -próbákra munkahelyek és szervezetek is nagy számmal kapcsolódtak be . A sportkörök közül az EDOSZ Kinizsi SK" ért el sikereket (NB III-ban is futballoztak), a másik jelent ősebb kör, a Petőfi SK . A Kinizsi"-nek labdarúgó- és úszószakosztálya volt 1951-ben, a Petőfi"-nek pedig tenisz, asztalitenisz, torna, sakk, röplabda, kosárlabda és atlétika . A Traktor sportegyesület neve 1953 elejét ől MEDOSZ Traktor SE lett, hét szakosztállyal működött, ahol 106 min ősített sportoló versenyzett, a sportköri tagok száma év végén 150 volt, ami 1954 végére 461-re változott ; ekkor már 11 szakosztályt (211 minősített sportolóval) szerveztek, sportolói öt megyei bajnokságot nyertek, sőt a tornászok az országos dönt őig is eljutottak. 1956-ban Traktor" és a Bástya" sportkör működött, amelyek 1957 . január 1-vel egyesültek Hajdúnánási Bocskai S. C." néven. 1949 után az addig élénk, sokoldalú művelődési élet elszíntelenedett, amiben közréjátszott az is, hogy a művelődéspolitikában az oktatási intézmények megszilárdítása került előtérbe. Különféle oklevélszerz ő tanfolyamok, iskolák (dol gozók esti iskolái . . .), a TIT-munka jelzik a kultúrház köré csoportosuló új művet ődési formákat. A város művelődési életét megalakulása után a városi tanács irányította a szakigazgatási szervek és állandóbizottságok útján . 1950 . augusztus 17-én Oktatősi, népm űvelési ; közegészségügyi, népjóléti osztály alakult, vezetésével Alber Máriát bízták meg, A következő évben az osztályon belül oktatási és népm űve-' lési csoportot szerveztek ; állandó bizottságot s annak aktívacsoportját pedig 1952-ben . E munkánk bevezetőjében már utaltunk az ötvenes évek népművelésének főbb jellemz őire, a mennyiségi szemléletre, a túlzott centralizálásra, a termelés közvetlen kiszolgálására (kultúragitáció, kultúrbrigád stb.). Általánosságban a megállapítások Hajdúnánásra is jellemzőek. Ugyanakkor valamilyen művészeti csoport, együttes, szakkör tagjaként mégis művelődhet, tevékenységével alkothat s bizonyos önmegvalósításra, személyisége fejlesztésére, megmérésére utalt az ember, így a mennyiségi szemlélet mögött ennyi érték mindenképpen van, Ismeretterjesztő előadások alkalmával rendszerint kultúrcsoportok is bemutatkoztak . Ismeretterjesztő el őadásokkal például 1952-ben az ország első tíz városa között volt Hajdúnánás (előadásonként átlag 250 hallgató jelenlétével, ami öszszességében a lakosság fele). A tömegoktatás, az országos kultúrversenyekbe való bekapcsolódás, a kultúragitációs munka ezekben az években súlyponti feladatnak számított. A termelést segítő kultúragitációhoz" tartozott, hogy az élenjárókat kultúrbrigádok csasztuskákkal, rigmusokkal köszöntötték, fényképeiket kirakták a kultúrház elé, moziban díszhelyre ültették, hangoshíradón a nevüket bemondták, könyvjutalmat kaptak . A rosszul dolgozókat kigúnyolták, nevüket közhírré tették . Ezektől az agitációktól, ill. a népművelőktől közvetlen politikai, gazdasági hatást vártak el, s ha a tervszámokat nem teljesítették a munkahelyeken, olyankor felelőssé tették a művelődésben dolgozókat is. Balogh Dezső népmű velési felügyel ő 1954 novemberében5' joggal mutatott rá a hiányosságokra. Javasolta a látszateredmények megszüntetését, a termelésközpontúság helyett a dolgozó ember középpontba állítását, a kultúrmunka megbecsülését, a munkahelyek jobb bevonását a művelődésbe. Az ötvenes évek hibái, majd az 1956-os 57 Uo . XXIII . 527/ 1 4 , - 185/1954 .

események a kulturális életben is súlyos, hosszú távon érző dő károkat okoztak ; az eszmei tisztázásra, a fejlődés irányába ható változásokra csak 1957-t ől, a konszolidációval párhuzamosan kerülhetett sor . Cultural Conditions at Hajdúnánás

Additional details to the history of the extramural cultural activities, 1945-1956 by Kálmán Radics The urbanization of Hajdúnánás started after the granting of a charter to the town at the beginning of the seventeenth century. The town had a branch of the Debrecen Reformed College. In the first period the church,the schools and the family palyed pan important role in general education . Secular" education became more intensive from the nineteenth century onwards. From 1840 onwards reading circles, clubs .and choral sociaties were farmed, ;and the functioning of the press, publications of local newspapers, then the film, the radio, and more recently the television provided cultural opportunities for those whowanted them. The paper analyses the first period of the building of socialism, and the extracurricular education of hardly more then ten years. Until the establishment of the proletarian dictatorship the free education based on coalition was characteristic of the country, and of Hajdúnánás as well. The period can be characterized by the "Winter Nights" programmes organized by the Szabad Föld, singing competitions, exhibitions, special courses, the organizing of the people's college but, at the same time, by the gradual decline of the reading circles . The centennial celebration in 1948, for expamle had of Large-scale preparation and comprised of mixed programmes . After the formation of the councils administration became centralized, cultural activities were concentrated mainly in the cultural centre, then later the activities were extended to the factories and workshops . As far as musical education is concerned,school choirs, the Industrial Choral Society, and the Town Choir were of primary importance. The paper presents the indexes of lectures and special courses for the general public . The early great hall" programmes of the house of culture had, already in the examined period, begun to be replaced by the functioning of professional circles and artistic groups uhich encouraged more activities . The library was established in 1950 and by 1956 it had nearly 5000 books and 1000 readers . Although the town does not have a museum of its own, it gave a rich ethnographic collection to the Déri Museum and the Hajdúság 1Vluseum. The cinemas - Uránia and Bocsl~ai - provided possibilities for popular entertainment, and in 1954 an open-air cinema was built. Te local newspapers were printed by the local press until 1952, the year of their cessation . Sport was carried on through the activities of various clubs (EDOSZ Kinizsi SK", "Pet ő fi SK", "Traktor Sportegyesület", Bástya Sportkör") . To sum up, it can be said that the extramural cultural activities in period under discussion were subjected to the political atmosphere, and the results and mistakes can be largely attributed to this fact. During the coalition period cultural activities were colourful but interspersed with retrograde elements . The formation of the councils brought centralization and a more organized cultural .activity but, at the same time, a quantitative attitude and agitation for culture. The events of 1956 caused a break in the cultural activities as in the other walks of life. A more dialectical approach and consolidation could begin only from 1957.