MÚVELŐD$S HAJDÚNÁNÁSON A FELSZABADULÁS ELŐTT Radics Kálmán
Az intézményesített oktatás-nevelés és az iskolán kívüli népművelés különféle formái, lehetőségei biztosítják egy-egy időszakban a társadalom tagjai számára a művelődési lehetőségeket . Az sem közömbös, hogy a kor embere milyen gazdasági, szociális viszonyok között él, mennyi időt használhat, illetőleg használ fel a szervezett és az öntevékeny tanulásra, ismeretszerzésre, művelődésre. Jelen dolgozatunkban az iskolai m űvelődési munkát csak érintjük, természetesen eleve tudomásul véve az iskolák meghatározó erejét az emberek életszemléletére, gondolkodására, személyisége kifejlődésére. Hajdúnánás a hajdútelepítés után egyike lett az ún. öreg hajdúvárosoknak. Kezdetben vezető szerepet játszott a hajdútelepülések között, de később Böszörmény vált központtá. Viszonylagos elzártságuk hátráltatta a fejlődést, ugyanakkor egységesebb etnikumot őrzött meg. A gazdag néphagyomány feltáróiként említhetjük Igmándy József, P. Kiss Eszter, Máté Lajos, Molnár József, Dankó Imre nevét, de a helytörténetnek is akadtak művelői már a XIX. század végén, így pl. Bodnár Lajos, Hegyi József és Barcsa János. Századunkban a családkutatás terén szorgoskodott Apostol Elek lelkész. Az agrárjellegű városban néhány kisipari szakma nagy hírre tett szert (pl. tímár, szűcs, csizmadia, kádár, szalmaipar), de leghíresebb mégis a malomipar volt. A vasutat Debrecen és Hajdúnánás között 1884-ben építették meg. Az 1600-as évek elejétől az egyháznak döntő szerepe volt a m űvelődésben, iskolaszervezésben. A kultúra és a kulturálódás alappillére hosszú időre a család és az egyház maradt. A világi művelődés kibontakozása a XIX. század közepe táLegfontosabbként a település monográfiáját említhetjük kitűnő szerzőgárdájával. Hajdúnánás monográfiáját emlithetjük kitűnő szerzőgárdájával . Hajdúnánás története (Szerk . : Rácz István) Harjdúm~nás, 1973 . Elsősorban a következ ő tanulmányok forrásanyagát használtuk fel: Orosz István : Mezőgazdasági termeNés~ és agrártársadalom 89-208 old. Oláh József : Ipar, kereskedelem 209-247, old. Fehér András : A tőkés rendszer érdekharca 291-332. old. Bajkó Mátyás : Egyházszervezet és iskolarendszer 333-358. old. Dankó Imre : Néphagyomány, népműveltség 359-369. old. Témánkhoz külön is alapvető monya: Dankó Imre : Munkásművelődés Hajdúnánáson a felszabadulás elbtt. Hajdúnánás, 1980 . In : Munkásművelődés hajdan és ma . Források és adatok Hajdú-Bihar megye művelődéstörténetéhez 2 . (Sorozatszerkesztő : Bényei Miklós) Debrecen, 1980 .
53
ján gyorsult meg, városunkban ezt jelzi olvasókörök, egyletek, a kaszinók létrejötte. Hajdúnánáson is partikulája volt a debreceni Kollégiumnak, valamivel később kezdte munkáját mint a böszörményi. A lakosság áldozatkészsége, teherviselése, az egyházi támogatás, s főképpen Soós Gábor hagyatéka lett aztán az iskola továbbfejl ődésének az alapja . A gimnázium kiváló tanárai gyakran publikáltak és sokan kapcsolódtak be közülük a népm űvelésbe, hírlapszerkesztésbe, ismeretterjesztő előadások tartásába. Már említettük, hogy különösen a népélet- néphagyomány kutatása terén végzett kiváló munkát Igmándy József és Molnár József, de nagy hatású tanáregyéniségek voltak még pl. Tóth Lajos, Tóth Sándor, Kalapos Sándor, Kelemen Sándor, Szilágyi László, Igmándy Zoltán, Makláry Lajos, Horkay László és Nikodémusz János. 1906-bon az addigi algimnáziumot főgimnáziummá alakították át, s ezzel a középfokú oktatás méltó fejlődése indulhatott. A katolikusoknak 1863tól, az izraelitáknak 1877-től nyílt iskola, s 1886-tól beindult az iparos=kereskedő tanonciskola is. A XX. század elejére hét iskolaépületben huszonkét tanteremben folyik a tanítás . Az 1909/10-es tanévben a református elemi népiskolába 1562 fő, a katolikus elemi népiskolába 70-80 fő, az izraelitákéba 100-110 fő, a tanonciskolába 70-80 fő és a gimnáziumba 150-160 fő járt.2 A tanyai iskolák szervezését a két világháború közötti időszakban kezdték el, Tedejen, Balázsteleken és a Magi-teleken 1927-ben, majd a Nyicki-réten . Vándoriskolaként alakult meg a Puszta I. 1938-bon és a Vidi-földi 1940-ben. A fejlesztésre szüksége is volt a városnak, hiszen az 1920-as népszámlálás a 17 085 fős összlakosságból 12 923 tizenkét éven felülit talált, akik közül 2769 analfabéta a Még e század elején tervezték gazdasági ismétl ő iskola, a harmincas években pedig gazdasági népiskola létrehozását (utóbbihoz sok jelentkező lett volna, csak a pénz hiányzott) . Hajdúnánás` hagyományai az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc utáni időszakban az abszolutizmussal szembeni ellenzékiséget juttatták érvényre . A későbbiekben a függetlenségiek társadalmi erejét a nemesi származású középbirtokos réteg és a nagyrészt belőlük kikerülő helyi értelmiség adta, de ezt növelték az egyházi tradíciók is. A pártszervezkedésnek keretét a Hajdúnánási Polgári Olvasókör, aztán a Hajdúnánási Független Olvasókör és az Iparos Olvasókör jelentette, majd 1889-t ől szinte kizárólagosan a Függetlenségi Olvasókör. A választások, noha élesedő harcokban (ls. 1887, 1892) rendre a függetlenségiek győzelmét hozták . A századfordulóra Hajdúnánáson is kialakultak a polgári kori politikai élet szervezetei és társszervezetei. Az agrárproletárok és az ipari munkásság szervezkedését szakegyletek alakulása, bérmozgalmak, sztrájkok létrejötte jelzi. A két világháború közötti időszakban nacionalista célú egyesületek sora alakult. 1922-t ől az Egységes Párt uralta a politikai életet, ellenzéki és egyéb munkásmegmozdulásokra alig jutott lehetőség. A II. világháború 2 Bajkó M.: i. m. 349. old.
3 Éhe Kenyérnek, éhe a Szónak, éhe a Szépnek . . :' Az iskolán kívüli népmGvelés a mumkások és panasztok körében a két világháború között Hajdú-Bihar megyében . (Szerk. : Gazdag István) Debrecen, 1978. HBmLK. il. sz. 101. old. 4 A politikai viszonyok ismertekését adja Fehér András tanulmánya a manográfiábkan A tőkés rendszer érdekharca" címmel a 291-332. oldalig.
54
éveiben pedig jószerint csak a kormánypárt létezett, s csekély bázissal a Szálasi-féle Nyilaskeresztes Párt. A háborúpártiság, németbarátság a kormánypárton kívül néhány olyan egyesületre volt jellemz ő, mint pl. az Úri Kaszinó, a helyi Baross-Szövetség, a Keresztény Gazdasági Egyesület. Az is tény, hogy a legalitásból kizárt baloldali mozgalom szintén az egyesületek, pontosabban olvasókörök (Kossuth, Bocskai) kereteiben fejthetett ki kapcsolatteremt ő, önmagát megőrző, a későbbi időkre átmentő tevékenységet. Hajdúnánáson a hajdú származás a népi műveltség elemeit nagymértékben meghatározta . Alkatuk, magabiztos, bátor mentalitásuk (vö! ellenzékiség, tiltott mozgalmakban való részvétel) e közös múltra is visszavezethető. Amennyire gazdag a folklórjuk, annyira szegényesnek nevezhető meseviláguk. A mesét, mint nem igaz történetet megvetik, komolytalannak tartják. Ez a szemléletmód szoros összeköttetésben áll a hajdú etnikummal; a reális, puritán szemlélettel" s Szokásaik nagy része egyházi eredeztetésű. Az újesztendő köszöntése, a reformáció emlékünnepének megtartása, a karácsony és a húsvét erős hagyományrendszere (betlehemezés, kántálás, locsolkodás, tojásfestés), a farsang megtartása mind-mind részét képezték az emberek életének. A függetlenségi magatartásra, a Kossuth kultuszra 1848 . március 15-nek a megünneplése nemcsak iskolai szünetet jelentett. Minden alkalommal a Kossuth-szobornáls szavalat volt, este pedig minden olvasókörben közös vacsorát tartottak Kossuth halálakor rendkívüli közgyűlést tartott a város. Elhatározták, hogy emlékére jótékony célú alapítványt létesítenek . A mulatságokat szüneteltették, gyászistentiszteletet tartottak, s a temetésre Csohány László polgármeser elnökletével küdöttséget menesztettek. A Kossuth szobor helyét a városházával szembeni piacra tervezték . Tartottak Rákóczi ünnepélyeket (1903-ban pl. zarándoklatot szerveztek sírjához, de nem sikerült megvalósítani . Gyűjtöttek pénzt a Magyar Tudományos Akadémiának (1922-ben évi 1000 korona küldéséről döntöttek), a Népnevelési Egyesületnek, Vörösmarty, Damjanich és Bocskai szobrának felállítására . A Bocskai-kultusz természetszer űleg mindig erős maradt a városban . A város intézményeinek fejlesztését mindig igyekeztek szem előtt tartani, ám ennek egyik fedezete a fogyasztási adók emelése volt. Postahivatalt 1859-t ől, távírót 1882-től, távbeszélő központot 1887-t ő l működtettek. A rádiózás az 1920-as évekt ől terjedt el, s a negyvenes évek elejéig elérte az 1000 előfizető t, ami viszont negyvenre csökkent a háború végére . Hajdúnánáson az első olvasókör 1840-ben alakult meg (olvasóegylet), s 1848-ban Olvasótársulat néven működött, ekkor már tagdíjat szedett. A kezdeti szűkkörű tagságot többen követték. Legjelentősebbé az 1871-ben megalakult Függetlenségi Olvasókör vált, amely a századvégre már saját székházzal és 200 fős tagsággal rendelkezett . Egy nagyterem, olvasószoba, biliárdszoba, könyvtár volt a székházban. A könyvtárban 488 kötetet, nyolc napilapot, egy szépirodalmi folyóiratot és egy élclapot találhatott 1900-ban az olvasó. Az olvasókörök létrejötte mind szélesebb tömegbázist teremtett, s olvasással, ismeretterjesztő el őadásokkal, színjátszással és egyéb rendezvényekkel szolgálták a művelődést. 5 Dankó Imre : Néphagyomány i. m. 363. old.
6 Uo . 364. old.
55
A Polgári Olvasókör 1876-ban, a Kaszinó Egylet 1877-ben, az Iparos Kör 1884-ben, a Hajdúnánási Polgári Olvasókör (ez a Függetlenségi Olvasókörből vált ki) 1895-ben, a Kossuth Olvasókör 1905-ben, a Függetlenségi Polgári Olvasókör 1906-ban, a Bocskai Olvasókör 1911-ben, a Hunyadi Olvasókör 1913-ban alakult meg. Az olvasókörök vagy a társadalmi tagozódást, vagy a területi adottságokat figyelembe véve alakultak meg. A szegényparasztság alkotta az 1911-ben megalakult Réti Olvasókör tagságát. Az alapszabályban a modern gazdálkodás tanulmányozását, tudományos, hasznos, mulattató és gazdasági szakirányú könyvek, hírlapok olvasását, előadások, felolvasások tartását fogalmazták meg fő feladatul . Az agrárszocialista mozgalmak ellensúlyozására hozták létre a Gazdakört, amely külön állami támogatásban is részesült (1903-ban pl. 170 kötetes népkönyvtárat kaptak a Földm űvelési Minisztériumtól) .' Az olvasókörök valóban közelebb hozták egymáshoz az embereket, de a társadalmi korlátokat alig érintették, a különbségek megszüntetését nem fogalmazták meg politikai célként. Ső t többnyire olyan állapotot rajzoltak (pl. a Polgári Olvasókör 1874. decemberi alapszabályában), hol a kör, egylet tagjai nemzetiség, vallás, rang és politikai nézetkülönbség nélkül minél gyakrabban öszve jöhessenek a kölcsönös eszmecsere és barátságos társalgás, továbbá a hírlapoknak és tanult embereknek népszerű irányban tartott felolvasás által, szellemi életöket pezsgésben tarthassák, értelmöket, felfogásaikat így élesítvén, úgy a társadalmi, mint Országos, Megyei, illetőleg kerületi vagy városi ügyekben való jártasságot elsajátíthassák ; ,szóval, hogy szellemi táplálékot nyerhessenek" s Az iparosság művelődési igényeit az Iparoskör, illetve az Iparos és Keresked ő Ifjak ~nképzőköre szolgálta. Az iparos kör még 1884=ben alakult meg. A századfordulón a következ ő lapokat járatták :9 Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok, Országvilág, Egyetértés, Magyarország, Budapesti Hírlap, Magyar Nemzet, Népzászlója, Néplap, Debreczen, Magyar Ipar, Gyümölcskertész, Mátyás Diák. Ezek bekötött számait később olvasásra is kiadták, kölcsönözhették . 1910-ben az előbb felsoroltak köre kibővült a Tolnai Világlapjával, a Kakas Mártonnal, a Hajdúnánási Újsággal, a Magyar Lappal, az Az újsággal, a Nemzeti Állammal . A könyvtár gyarapítására pedig a közgyűlés 100 koronát szavazott meg. Az Iparoskör szerepet vállalta munkásgimnázium szervezésében, tárlatlátogatásokban, tanulmányi kirándulásokban is. 1912-t ől vigalmi bizottság feladatává tették mulatságok rendezését, a tagsági díjat ekkor már négy koronáról hatra emelték. A könyvtárban 353 mű 454 kötetben volt ugyanebben az évben.l° A háború utolsó éveiben a megromlott gazdasági helyzet miatt az Iparoskör és az Ipartársulat egyesült. Az Iparoskör a tulajdonában levő 3032 . házszám alatti házastelket tartozékaival s mintegy 15 380 korona teherrel felajánlotta az Ipartestületnek azzal a feltétellel, hogy az Iparoskör alapszabályaiban kitűzött célokat felkarolja, az Ipartestület kebelében olvasó- és játéktermeket tart fenn az iparosság önművelésére és szórakozására.ll 7 8 9 10 11
56
Dankó L: Munkásművelődés i. m. 78 . old. HBmL. Hb. X. 80 . 1. - 1874 . dec . 15. HBmL. Hb. X. 277. - 1900, dec . 30. jkv. Uo . 1912. jan . 7-i jkv. Uo . 1918 . dec. 29-i jkv.
A hajdúnánási Iparos és Keresked ő Ifjak önképz őkörének a két világháború között irredenta, nacionalista programjai voltak. A kulturdélutánok kezdetén és végén a Hiszekegy"-et mondták, közben dalok (általában irredenta dalok), versek, nóták, hegedű és harmonikaszámok, majd ezek bírálatai hangzottak el. A bírálatokat jegyzőkönyvekben is megörökítették . Olyan szigorúan vették, hogy aki az elnök felszólítására nem bírált, úgy 10 fillér büntetéstpénzt kellett fizetniük .l2 Az önképz őkörnek 1934-ben 81 tagja volt . Kéthetenként tartottak gyűlést, 1935-től pedig a programokat népszer űsítő tudományos előadások beiktatásával bővítették. Az iparosság művelődése természetesen már korábban, a céhek fennállása idején elkezd ődött. Főleg a szakoktatás, a szakmai ismeretek, illetve a mesterség kérdéseivel foglalkoztak, de erkölcsi és a kézműves élettel kapcsolatos ismereteket is nyútottak. A céhek helyébe ipartársulatok alakultak, a csizmadiáké 1872-ben, az asztalosok, lakatosok és kovácsok társulata 1873-ban, az ácsok, molnárok és kőművesek társulata 1877-ben, a szűcsöké 1880-ban. Ezeket aztán 1904-ben létrejövő Ipartestület fogta össze, amely 1949-ig állt fenn. Rendszeresen szerveztek társas összejöveteleket, gyakran összekapcsolva táncünnepéllyel és vacsorával. Előfordult, hogy a bevételből fejlesztették a könyvtárat . A nagyteremben színműveket adtak elő, időnként olyan sikerrel, hogy a környező ipartestületekhez is meghívták őket . A népszínm űveket általában tanítók rendezték. A színjátszók mellett az ipartestület legnagyobb hatású és legértékesebb munkát folytató m űvelődési alkalma, belső intézménye az énekkar volt, a dalárda".'~ A hajdúnánási ének és zenekultúra az 1859-ben alakított összhangzatos énekkarral", az 1883-as Hajdúnánási Dalárdával, az 1900-as Iparos Dalárdával, az 1903-as Tűzoltó Dalárdával, az 1907-es Ifjúsági Egyesület Dalárdájával vált jelentőssé, majd országos hírűvé Makláry Lajos (1919-t ől) és Czövek Lajos munkásságával. Makláry nemcsak az iskolai énekkarok tevékenységét, de a felnőttek zenei nevelését is magas színvonalra emelte. A Hajdúnánási Dalárda 1860-ban alakult meg 1897-ben 34 működő és 27 pártoló tagja volt. 1899-ben a Tiszavidéki dalosszövetségbe", 1902-ben az Országos Magyar Daláregyesület rendes tagjai sorába választották . Különösen Makláry Lajos vezetésével értek el jelentős sikereketl4 pl. első díjat nyertek 1925-ben a vegyeskarral Sopronban,1927-ben Szegeden, 1929-ben és 1932-ben Debrecenben, 1933-ban Budapesten, 1935-ben Nyíregyházán, 1936-ban Szombathelyen, 1938-ban Székesfehérvárott, 1940-ben Győrött . Kiemelked ő sikerük Kodály Zoltán Jézus és a Kufárok" cím ű művének bemutatása volt. Az egyesületek sorát 1865-ben a Kaszino Egylet nyitotta meg. Első sorban a városi elit tagjait tömörítette, 1900-ban 100 tagja volt. Az olvasókörökről már bővebben szóltunk. A városról készült kimutatásokban 1920-ból 21 egyesület, 1930-ból 29 egyesület, 1942-ből 32, 1944-ből pedig 28 egyesület található .'S Rangsorolás nélkül néhány adatot közlünk ezekről a két világháború közötti időszakból :ls 12 13 14 15 16
Ua. 1933 . dec. 3-i jkv. Dankó L: Mwnkásművelódés . . . i. m. 72 . old. Bajkó M.: i. m. 358. old. HBmL . Hb . XVII . 4. 1. - 1945 . szept. 24 . 5. pont . HBmL . Hb . V. B. 374/c. -- 3096/1920.
57
Név
alakulás
Vezető
H:nánási cséplő géptulajdonosok és gépkezelők egyesülete Hn.-i Bocskai Olvasókör Hn.-i Független Polgári Olvasókör Országos Missziótársulat Hn.-i Szervezete
1921 1911 1906
Hn.-i Keresztyén Gazdasági Egyesület Hn.-i 48-as Kossuth Olvasókör Hn:i Chevra Kadisa Hn.-i Stefánia Szövetség Hunyadi Olvasókör Hn.-i Függetlenségi Olvasókör Hn.-i Kaszinó Egylet Hébertudomány Mischna Egylet Hn.-i Ipartestület Hn.-i Miszgaw Ladoch Egylet
1920 1905 1842 1913 1871 1877 1910 1903 1889
Hn .-i Vadásztársulat Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége hn.-i fiókegyesülete
1903
dr . Füzesséry Dezsőné Jóna Mátyás Nagy Sándor BunclIzsák dr . Pénzes Mihály Dráviczky Imre dr . Gulyás Imre dr . Csuka Lajos Deutsch Jakab Mikó Gyula Rosenberg H . Dezső Csohány Antal
1920 1933
Magi Ferenc
1928 1907
Masits Miklós Dombi József
1884 -
Pauliny Béla Váczy József
Országos Turulszövetség hn.-i vegyestörzse Hn.-i Ifjúsági Egyesület Hn.-i Önkéntes T ű zoltó és Mentő Egyesület parancsnoksága Hn.-i Tennisz Társaság Falu" Országos Földműves Szövetség hn.-i fiókja Magyarországi Építőmunkások országos Szövetsége hn.-i helyi csoportja Hn .-i Önkéntes Tűzoltó Egylet Hn.-i Levente Egyesület Mo.-i Famunkások Szövetsége hn.-i helyi csoportja Hn.-i Csizmadai Ipartársulat Hn.-i Dalárda ~ Hn.-i Tornakör Hn.-i Iparos Dalkör Hn-i Katholikus Otthon OMKE hn.-i kerülete Hn.-i Állattenyésztők Egyesülete Hn.-i Polgári Lövészegylet (56 taggal) Hn.-i Bocskay Polgári Lövészegyesület (900 tag) Magyar Református 1Jnekvezérek Egyesülete (1933-tól Hn. a székhelye)
-
Péter Gábor Fodor Miklós Varga János
Varga József 1924 1879 1880 1875 1923 1924 1924
Sz űcs Lajos Kéky Antal Tóth Gábor
dr . Pénzes Mihály vitéz Makláry Lajos
- Hn.-i Református Nőegylet - Országos Frontharcos Szövetség hn.-i csoportja - Hn:i Kereskedelmi Gazdasági Egyesület - Hn.-i Hangya Fogy . és l rt. Szöv. - Hn.-i Hadviseltek Egyesülete - Hn.-i Rákosi Viktor Bajtársi Törzs - Hn.-i Vöröskereszt Egylet
dr. Pénzes Mihály Magi Lajos
1914
Berencsy Géza Magi Mátyás Gaál Imre Igmándy József Pákozdy András és dr. Khoór Dezsőné
A Vöröskereszt Egylet 116 taggal alakult, fő feladata lett a katonákat segítő (ruhával, élelemmel) gyűjtések szervezése, általában emberbaráti tevékenység kifejtése (családok segélyezése, tüzelő gyűjtése, hadiözvegyek, rokkantak és árvák támogatása) . Részben hasonló munkát végzett a református egyházon belül működő Nőegylet is az árva, szegény gyermekek megsegítésével (pl . a II. világháború végéig tejet biztosított az iskolásoknak). A két világháború közötti korszakban létrejött diákifjúsági szervezetek közül említhetjük az Önképzőkört, a Bibliakört, a fiú és leány cserkészcsapatokat, az Ifjúsági Segítőegyletet, a Konfirmált Ifjak Egyesületét, a Gróf Tisza István Sportkört. Az ellenforradalmi művelődéspolitikát szolgálta a levente intézmény megalakítása . Általában a hivatalos iskolán kívüli népművelés összességét tekintve haladásellenes volt, addig az olvasókörök, az Ipartestület, a szakcsoportok tevékenysége a művelődés ügyét is jobban szolgálta. A Levente Egyesület nemzetnevel ő és nemzetvédelmi szakosztályt, irodalmi és szórakoztató szakosztályt, mezőgazdasági, egészségügyi és légoltalmi, ének és zene, céllövő és sportszakosztályokat állított fel. Az év folyamán minden második vasárnap népművelési előadás volt, azon túl táncmulatság, sportünnepély, tábort űz is színezte a foglalkozásokat. Az iskolák közvetlenül is befolytak a város mű vel ődési életébe. Különféle alkalmi ismeretterjeszt ő, népművelési, esetleg művészeti rendezvényekkel, például kiállításokkal is, de rendszeres részvétellel is mint amilyenek voltak például a nyilvános vizsgák, különösen az 1910-es évektől kezdődően a népünnepélynek is beill ő tornavizsgák . Rendszeres év végi rendezvények voltak a rajzkiállítások, a kézimunkakiállítások . Hosszú századokon át a tanulókból alakult énekkar, a kántus szolgált a temetéseken, más ünnepélyeken . . ."1' Az iskolán túli művelődést kívánták szolgálni az ismeretterjesztő előadásokkal. 1897-ben a debreceni m. kir. gazdasági intézet januárban és februárban hetenként háromszor gazdasági szakel őadásokat tartott. 1910-ben Munkásgimnáziumot alakítottak, amely a munkás- és gazda-, földművesifjúság továbbképzését célozta .ia Az igazgató Spániel Vince főgimnáziumi tanár lett: Hetenként kétszer tartottak előadást, beiratkozási díjként egy koronát szedtek . 17 Dankó L : Munkásművelődés . . . i . m . 76 . old. 18 Uo . 76 . old.
59
A feln őtteknek általában minden év novemberében kezdődtek a szokásos főgimnáziumi fölolvasó estélyek" . is Hajdúvármegye Iskolánkívüli Népm űvelési Bizottsága 1923 . június 25-én tartotta alakuló ülését, ahol az intézőbizottság tagjává választották Márk lmre főgimnáziumi igazgatót is Hajdúnánáról . Az ismeretterjesztő előadásokat rendszerint vasárnaponként tartották. A megyei bizottságtól lehetett kölcsönözni diapozitív képsorozatokat is. Városunkból az ország történetével és főleg a mezőgazdasággal foglalkozó sorozatokat igényelték . Az előadások mellett szerveztek tanfolyamokat is. Analfabéta tanfolyamok, kereskedelmi tanfolyam, ° közigazgatási tanfolyam, háztartási és fülönféle gazdasági tanfolyamok nyújtottak új ismereteket a művelődni vágyóknak. Az első nyomdát Bartha Imre könyvköt ő és nyomdász alakította 1893ban. A nyomda vezetője 1908-tól Horovitz Gyula, aztán Pósa Tamás, Bőhm István, majd Katona Ferenc lett. A Bartha-féle nyomdában a korszerűsítések után 1899-t ől már könyvet is készíthettek (pl. 1900-ban a Barcsa-féle Nánástörténetet 320 oldalban). Itt nyomják 1907-től a Hajdú-Nánási Újság (1907. május 18. - 1944 . június 30 .) és a Hajdúnánási Köztársasági Újság (1919. január-február 17.) számait. A város első újságját2', a Nánási Lapokat (1892) még Hajdúböszörményben nyomtatták . A nánási nyomda állandó munkája volt a gimnázium úgynevezett közös értesítőinek vagy évkönyveinek megjelentetése . Ezek az évkönyvek esetenként vaskos kötetek voltak, mindig tartalmaztak egy-két igényes nekrológot, de még inkább tanulmányt, az iskola tanárainak tollából . Ezek közül a tanulmányok közül nem egy ma már keresve keresett történelmi, helytörténeti, népnyelvi, néprajzi, irodalomtörténeti forrás . Részben köz-2a vetlenül, részben közvetve szolgálták a nánási munkásm űvelődés ügyét." Ugyancsak a nyomda készítette a református Egyházi Híradót, az Egyházmegyei Évkönyvet, illetve egyéb helyi és megyei kiadványokat . Röplapok, falragaszok, meghívók, gyászjelentések, üzleti tájékoztatók, üzemi beszámolók és egyéb közigazgatási anyagok is készültek itt, szerepet játszva a helyi szokások formálásában, a társadalmi, kulturális életben. A nyomda urbanizációs tényez ő lett . A polgári fejlődés igénye hozhatta létre, aztán visszahatásként megsokszorozta, viszonozta a ráfordított költségeket. Hajdúnánáson a felsoroltakon kívül még az 1911-ben alakult Sz űcs Lajos féle nyomdát és papírkereskedést említhetjük. Amikor 1911-ben a Debrecen kerületi nyomdatulajdonosok egyesületét létrehozták, annak tagjai lettek a nánási nyomdatulajdonosok is.~ Csupán egy évet ért meg a város első újságja, a Nánási Lapok". A Hajdú-Nánási Újság" már hosszabb életű volt, 1919-es névváltozata a Hajdúnánási Köztársasági Újság", illetve a felszabadulás után Nánási- Szabadság" lett. A helyi, publikáló tanárakon kívül Kosztolányi, Krúdy, Móricz Pál, Györffy István írásait is gyakran közölték . A Hajdúnánás" a függetlenségi 48-as párt lapjaként 1911 . áprilisában indult . Főszerkesztője dr. Berencsy János, a felelős szerkesztő Brassoy Károly volt. A hetilapot egy évre hat koronáért lehetett elő fizetni. 19 20 21 22 23 60
Hajdúnánás c. újság 1911 . nov. 11. 29. sz. Uo. 1911 . jú1. 2. 10. sz. Dankó L : Munkásművelődés . . . [. m. B2. old. Uo. 82, ald. Hajdúnánás c. újság 1911 . szept. 24. 22. sz.
Külön városi könyvtár nem volt a felszabadulás el őtt Hajdúnánáson. A Kaszinó kb. 4000 kötetre fejlesztette állományát, jelentő s még az Ipartestület és a gimnázium könyvtára. Természtesen az olvasóköröknek szintén volt kisebb-nagyobb könyvállománya, illetőleg a nánási családok kis könyvtára" (a biblia, kalendáriumok, Jókai, Petőfi és Arany művei a legnépszer űbbek). Múzeum Hajdúnánáson nem létesült, a Déri és a Hajdúsági Múzeum mellett nem is lett volna célszerű élaprózni a hajdú emlékanyagot . Kovács Miklós és örököse Kovács Irén hagyatékaként egy házat múzeum céljára akartak ugyan berendezni a városban, de a tervek nem valósultak meg. Mozi 1930-ban nyílt meg Hajdúnánáson a Kun-Lévi-féle helyiségben, majd a Bocskai szálloda emeleti részébe költözött át 1938-ban. Igen népszerű szórakozási lehetőséget nyújtott a lakosságnak . ~Jn. villamos színház kapott működési engedélyt 1908 . novemberében a Kölcsei utcán (ifj. Mező Sándor és társa), a Hajdúnánás c. újság 1911. augusztus 27-i száma pedig arról tájékoztatott, hogy Síró és Kohn villamos színháza kezdi meg a rendes heti előadásokat . Kultúrház céljára szolgáló építmény nem készült a felszabadulás előtt, noha már 1929-ben három hold területet és 50 000 téglát ajánlott fel a város egy építend ő kultúrházhoz. A Levente Egyesület viszont 1938-ban a Balázsdűlőben levő házát kínálta ex're a célra Hajdúnánásnak . Tömegeket megmozgató sportélet nem volt a felszabadulás előtt a városban. A helyi újsága 1911-ben arról ír, hogy már van egy sikeres tennisz-társaság" Hajdúnánáson és most tornavizsgával egybekötött labdarúgó versenyt szerveznek Spániel Vince főgimnáziumi tornatanár bevonósóval. A Tornakör csak 1923-ban alakult meg. Célul tűzték ki a rendszeres testedzést, lehetőleg minden sportág művelését és minél szélesebb körben való terjesztését. Ehhez fedezetet az alapító díjakból, tagsági díjakból, a versenyek és műkedvelő előadások jövedelméb ől biztosítottak . Az athletikai és a football szakosztály megalakítása kötelező volt, ezen kívül alakíthattak még birkózó, súlyemelő, vívó, tennisz és korcsolya szakosztályt . A Tornakör 1926-ban a villanytelepnél kapott területet. A sport ügyét külön Testnevelési Bizottság is szolgálta. 1934-ben pl. hadipuska lőteret létesítettek, ahol a bizottság jelentése szerint a Polgári Lövész Egyesülettől 1200 tag, a leventékt ől 600 és a diákoktól 150 fő gyakorol . Ilyen jellegű fejlesztést a militarista légkörben könnyebb volt elérniük. Befejezésül . a művelődés szociális-gazdasági hátterére utaló adatokkal szeretnénk érzékeltetni, hogy a kultúra befogadására, elsajátítására meglehetősen kevés anyagi bázis állt széles néptömegek mögött . Hajdúnánás agrárjellegére, a megrekedt mezővárosi fejlődésre (pontosabban a ki sem épült infrastruktúrára) utaltunk korábban . A kevés mobilizációs lehetőséget jelzi az is, hogy a birtokosok és birtok nélküli agrárproletárok tömbje a város népességében 1900 és 1930 között arányaiban jelentősen nem módosult . Az agrárproletárnak tekinthető cselédek, napszámosok és családtagjaik az összes mezőgazdaságból élő népességnek 24 Uo . 1911 . jún. il . 7. sz.
61
1900-ban ; 52,1 ; 1910-ben : 44,0 ; 1920-ban : 50,2 ; 1930-ban : 46,4%-át alkották .~ Az iparból és kereskedelemb ől élők száma lassú növekedést mutat ; a századforduló táján kb. 10% a részarányuk a lakosságon belül, a második világháború idején közelítette meg a 30%-ot. A válságokkal is megszakított, de mégis érzékelhető gazdasági-technikai fejlődéssel szemben, a munkabérek mozgása ellentétes tendenciájú . A bérszínvonal az 1910-es évek elején lehetett a legmagasabb . Ekkor Hajdúnánáson az elöljáróság számítása szerint egy-egy ipari munkás évi lakbére 100, élelmezési költsége 360 Koronába került. E két fontos állandó jelleg ű kiadást a fizetett munkabérnek kb. 40-50%-a fedezte . 1912 után a munkabér jelentős mértékben csökkent. Szakértői számítások alapján - országosan - az 1912, évi bért 100-nak véve, az 1921 . 1922. 1923. 1925. 1926. 1927. 1928. 1929.
évi évi évi évi évi évi évi évi
munkabért munkabért munkabért munkabért munkabért munkabért munkabért munkabért
39,9-re 38,6-ra 38,2-re 72, -re 70, -re 82. -re 81,5-re 81, -re
becsülhetjük. Az 1927/37. közötti évtizedben újabb, kb. 25%-os bércsökkenés következik be.~ Még érzékletesebben tapasztalhatjuk a kultúrára fennmaradó pénzt, ha nyomon követjük Széles Istvánnak, a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége Hajdú-nánási csoportja elnökének 1919 . február 22-én keltezett, és a hajdúnánási épít őmunkás egy évi megélhetésének költségeit tartalmazó összeállítását Ez a következőkből áll : 1 . Búza, havonként 12 kg - 1 évre 144 kg á. kg. 1 korona 2. Hús, hetenként 3 szor 21 dkg 16 kg á. kg 16 korona 3. Zsír hetenként 40 dkg 1 évre 20,80 kg 16 korona 4. Tej naponta fél 1. 1 évre 183 1 á. 11 korona 5. Tojás hetenként 3 db 1 évre 156 db á. db 0,60 6. Só hetenként 1 évre 12 kg á. 1 kb 0,60 f 7. Cukor havonta 40 dkg 1 évre 480 dkg á, kg 3,80 8. Kávé havonta fél kg 1 évre 6 kg á. kg 0,50 kor 9. Bors havonta 20 dkg 1 évre 240 dkg á. kg 50 korona 25 OTOSZ L : i. m. 206. old. 26 Oláh J. : i, m. 245. old. 27 Ha majd a szellem napvilága . . ." Az iskolán megyében 1867-1919. (Szerk . : Gazdag István) 189-190. old.
62
144,256,332,183.78,7,20 182,40 3,120,-
kívüli népművelés Hajdú-Bihar HBmLK. 13. sz. Debrecen, 1979.
10. Paprika havonta 20 dkg 1 évre 240 dkg á. kg 50 korona 11 . Burgonya évente 100 kb á. kg 70 fillér bab évente 15 kg á. kg 6 korona káposzta évente 20 kg á. kg 70 fillér tinta évente 30 ml á. kb. 20 korona 600,hagyma évente 5 kg á. kg 60 fillér petróleum évente 12 1 á. 10 korona gyufa évente 100 skat. 1 korona háztakarítás évente kétszer borotválkozás hetente á. 3 korona lakbér évente 300 korona lábravaló 3 db 100 korona télikabát 1 db öltöny 1 db fehérnem ű 3 db ing, 150 munkásöltöny 3 db 200 2 pár téli alsóruha 200 2 kalap, 60 2 pár cipő, 250 2 db nyakkendő, 10 2 pár fuszekli, 12 3 db zsebkend ő, 20 mosás-vasalás doktor-patika dohányzás művelődés szervezeti járulék évi kiadás évi bevétel : 1 év alatt dolgoznak 40 hetet 8 óra munkaid ővel, óránként 4,2 hetenként keresnek : 201,60 ; egy évi bevétel
120,450,90,7,3,120,120,20,156,300,300,100,100,450,600,400,120,500,20,24,60,400,300,200,300,60,8130,- korona 60 f 8064,- korona
A megadott számokat részben lehet vitatni (pl. minden évben nem kell télikabát, öltöny, két kalap, vagy a dohányzás nem szükségszerű), de ha az egész családra vetítjük ki az adatokat, akkor a statisztika még lehangolóbb. A gazdasági helyzet némiképp javult ugyan a huszas évek közepén, de a világgazdasági válság még az el őbb említettnél is rosszabb állapotokat teremtett . A felszabadulásig tartó korszakhoz képest csak jobbat remélhetett Hajdúnánás lakossága is mind gazdasági, politikai téren, mind pedig a művelődésben . Education at Hajdúnánás before the liberation of Hungary Kálmán Radics Hajdúnánás started to grow into a town after the Heyduck-charter at the beginning of the 17th century . The Calvinist College of Debrecen soon had its particle in the town . In the initial period the church, the school and the family played a decisive role in education . "Secular" education became more prominent in the 19th century. Book-clubs, associations, choral societies were formed
63
from 1840 on, then the functioning of press, local papers and later possibilities re ated to fi m and radio were offered to those with a thirst for education. Teachers of the grammar school were often involved in publishing, many of them joined public education schemes, editorial work for newspapers, giving lectures for the general public . Around the start of the 20th century organizations of the political life of the bourgeois era were established, together with partner organizations. The spirit of independence had more powerful effects in public life, associations and reading circles . The latter helped education with libraries, public lectures, theatre plays and other programmes . In connection with handicraft becoming significant, the Circle of Craftsmen, Crafts Society, Crafts Corporation, and the Self-Educational Sóciety of Trades- and Craftsmen also had their members . The culture of singing and music was served by harmonions choirs abd later by choral societies. The first paper in town the Náxási Lapok "News of Nánás" was published in 1892, the first press began to function in 1893, and the first cinema was built at Hajdúnánás in 1930. As far as sports are concerned, tennis, athletics and then football became popular. The paper also refers to political and sociological factors besides discussing educational reíations. IZpoceeufexue a Xaüdyxaxacue do oceo6oarcdexux Kannaax Paduu
IIpouecc npespa~eaan Xafiuyaaaania s ropoR xa9xaaeTCa c nonygeaaeM rafiuyitxax npasanerail s xa~ane XVII sexa . Y~xe o~eaa paao j~e6peuexcxax pecpopMazcxaa xonnerasc aMena s ropoAe cparman. B aauaruari~ nepaoA s npocse~eamr onpel~ensno~yEO ponb arpa.~ uepxosr a ce~ux. CseTCxoe rlpocse~eaae cTaaosaTCa óonee aaTeacasasiM, aa~ax c XIX sexa . C aaeana 1840 rop[a oprasgsyEOTCx+~raTenacxae xpyxaca, oó~ec~rsa, xoposbie xonnexrassi, paóoTa~oT ranorpacp~, asRaFOZCa Mecx~ie raseTr>i, nosxce pa,~ao a xaaocpanb~rsi T~aEOZ sosMOxmoc~ra ~ xcenaEOm~x npocse~eaax. IIpenoAasaTe.~ razvmasga eacTO nyómncosanACb, ~orae as aax sxn~o~.n~cr s Hapo,~aoe npocse~eane, peRax~raposaaae raseT, zrresae aaygao-nonynxpavnc ~oxnap(os. K aa~any XX sexa 6bma cosRaaai xapaxrepasie ~na nom3~ra~ecxoil xas~ óypxryasaov~ snoxn oprasasar~a a ~gamanai . J~yx aesasacaMOCra o6~ecrseaaoi3 ~saa s oóuzec~rsax, s +mcazenaexmc xpyxcxax nponsnxeTCa canaxee. ~xaTenbexae xpyxcxa enyxcaT npoese~eaaFO cosRaaaeM 6g6.~oxex, aay~o-rronynxpasrn~a AoxnaRa~, Tea~rpanaaai~ cnexTaxn~a a upyraMa Meponpax'rax~. O~raocs~aecn x saa~Tenbaot3 xycrapaofi npot~~.neaaocra Kpyxcox npo~~ne~xos, IIpo~~ne~oe o6ngecrso, IIpo~imneaxb~ xonnexras Mor~ cTarb ~neaa~ xpyxxa caMOoópasosaHax IIpo~imneHaofi a Toprosoil Monop(exxm. IIeaa~o $ Mysbnca.ru ao~ xy~Type cne~.n8 esaeana «o,Raoronocbie xopbv>, noTOM xoposa~e xonnex~sr. IIepsaa ropo,gcxaa rasera «Haaaunr nanoio> sr,~na s 1892 roAy, a s 1893 roply aa~ana pa6oTy nepsax ~ranorpacpax, nepss~ xaaorearp s XailRyaaaame óa~n oTxparr s 1930 rolty. B enopTasaofi acxs~ craaosarex noaynxpea xeaaac, nosxce arne~rfuca a cpyT6on. Cxaxaa yxasamaer aapaT;Y c sapoT~H~ npocserge~eM Ha rto.rnrraYec~aae a cogaonora~cecxae cpaxrop~ .
64
