Rácz József MTA Pszichológiai Kutatóintézet
Tudományelméleti megfontolások •Az ontológiai prés •Az episztemológiai daráló Dewey tudományos megismerési módszere – a „tudományos probléma” Alternatív episztemológia Írjunk tudományos közleményt! Hogyan írjunk tudományos közleményt? Addiktológiai kutatási szcenáriók
II. Morális megfontolások: •a tudományos megismerés és a morális ítéletalkotás folyamata, a kettő megfér-e egymással? – az ontológiai prés III. Politikai megfontolások: ------ az ontológiai prés •politika és morál: •létezik-e bizonyítékokon alapuló drogpolitika vagy csak érték/erkölcsileg vezérelt politika van? olétezik: de ennek prediktív ereje a nullához közelít onem létezik: de akkor mi lesz a tudományos világképünkkel? aleset: miről tartok előadást?
IV. Üzleti, ipari (támogatói) megfontolások: •léteznek, de csak a konkurencia termékénél •léteznek, amit a mi termékünkkel lehet gyógyítani/kezelni
A kábítószerkérdés folyamatos ontológiai kihívásai Ezotéria, parapszichológia, grafológia
Az ontológiai prés elmélete Morál, erkölcs, politika Függőségek (DSMIV., BNO-10.) Addikciók (neurobiológiai és szociológiai, stb. modellek) Morális vállalkozók
A mindennapi élet „jelenségei” mint források
(Nagy, 1997):
shopaholic, webaholic, ~aholic, munkaalkoholista, ~ alkoholista
A tudomány fejlődése (Rácz, 2006) („tudományos vállalkozók”)
határfenntartó csoportok; közöttük egyezkedés (Bertalanné, 2000)
Az episztemológiai daráló elmélete Be: kábítószerhasználat, pszichoaktív-szerhasználat, addikció, rossz szokás, öröklöttségek, kulturális hagyomány, csoportnorma, kábítószerbűncselekmény, neveletlen fiatalok, személyiségzavar, rekreáció, útkeresés, művészet…
Pozitivista daráló Ki: függőség addikció objektív (Rácz, 2001) racionális (Rácz, 2006) kontextusfüggetlen (Horváthné, 1997), stb.
Diszkurzív daráló kulturálisan kötött (Rácz, 2005) diszkurzív (Szabó, 2001), hermeneutikus értelmezés (Kiss, 2002)
testi (embodied), stb.
Dewey tudományos módszere (Gallainé, 1999, Tóth, 2004) 1.a probléma identifikálása és meghatározása 2. hipotézis-meghatározás vagy miért létezik a probléma? 3. adatok gyűjtése és analízise 4. konklúzió megfogalmazása 5. alkalmazd a konklúziót az eredeti hipotézisre!
Dewey tudományos módszere (Wikipedia, www.wikipedia.org) Ad 1. a probléma identifikálása és meghatározása "A probléma meghatározása sokszor fontosabb, mint maga a megoldás, mert ez utóbbi lehet egy egyszerű kísérlet vagy matematikai számítás eredménye is. Új kérdéseket megfogalmazni, új lehetőségeket felfedezni, a valós problémákat új szempontokból megvilágítani olyan alkotókészséget feltételez, amely a tudomány valódi előrehaladását biztosítja." (Maslov, 1968) A kutatási problémák kiválasztási kritériumai •probléma nélkül nincs kutatás •a probléma kiválasztása (Good, 1967): •Az újdonság. •A várható kutatási eredmények gyakorlati alkalmazhatósága. •A kíváncsiság és az érdekek. •A kutató szakértelme. •A munkához szükséges feltételek és felszerelés. •A döntéshozók álláspontjai. •A kutatás költségei sokszor nagyobbak a tervezettnél. •A kockázat, a veszélyek és a nehézségek megzavarhatják egy-egy konkrét probléma •kutatását. •Minden kutatás időt igényel. •A kutatások eredményeinek aktualitása. •A probléma megoldhatósága. pályázati prioritások szakmai előmenetel (Ph.D., egyéb címek)
Dewey módszerének alkalmazása: A tudományos kutatás cirkuláris természete (Rácz, 2007, 2008) 1.A probléma identifikálása és meghatározása: A kábítószerek veszélyesek. 2. Hipotézis-meghatározás vagy miért létezik a probléma? Mert vannak kábítószerek, amik veszélyesek. 3. Adatok gyűjtése és analízise Epidemiológiai adatok, személyiségtesztek, kvalitatív információk és közkiadások összegyűjtése és analízise többváltozós statisztikai módszerekkel. 4.Konklúzió megfogalmazása A kábítószerek veszélyesek. 5. Alkalmazd a konklúziót az eredeti hipotézisre! A kábítószerek tényleg veszélyesek!
Dewey tudományos módszere + a hermeneutikai körök (Nagyné, 2001, nyomán) 1.a probléma identifikálása és meghatározása: a pályázat kiírója (KAB) szerinti „policy” problémából a „tudományos” probléma lefordítása, transzformálása, konstrukciója, dekonstrukciója „előzetes” megértés 2. hipotézis-meghatározás vagy miért létezik a probléma? kitaláljuk 3. adatok gyűjtése és analízise
összedobjuk
4. konklúzió megfogalmazása
ezt tudjuk
5. alkalmazd a konklúziót az eredeti hipotézisre!
megoldjuk „végső megértés”
Occam-borotvája a projektekre vonatkozóan •költség, határidő, költségvetés
•Nutt professzor esete az angol kormánnyal •nem a konklúzióból (a kábítószerek veszélyesek) indult ki
Alternatív episztemológiai módszerek Commonsense posztulátumok gyűjteménye: példák Murphy kutatási törvénye Ha eleget kutatsz, idővel alá tudod támasztani az elméletedet. Maier törvénye Ha a tények nem vágnak egybe az elmélettel, meg kell szabadulni tőlük. Williams és Holland törvénye Kellő számú adatból – statisztikai módszerekkel – bármit be lehet bizonyítani. Pontossági szabály Ha egy probléma megoldásán fáradozol, nagy segítséget jelent, ha eleve ismered a megoldást. Finagle krédója A tudománynak igaza van. A tényektől ne hagyd magad megtéveszteni! Baruch megfigyelése Ha csak kalapácsod van, mindent szögnek nézel.
Tudományos közlemény „megírt, publikált beszámoló, amely eredeti kutatási eredményeket tartalmaz” (Day, 1983: idézi Piros, 2005)
1.hogyan írják meg? 2.hogyan publikálják? „valid tudományos fórumon”: alapvetően lektorált tudományos folyóiratban 3.eredeti legyen – „kutatási” vagy „tudományos” eredmény – függ a ’probléma’ meghatározásától Ad 2. Hogyan publikálják? (Rácz, 2008) „Valid tudományos fórumokon”: alapvetően lektorált tudományos folyóiratban??? Miért? 1.tudományos okok: a többi kutató számára lehetővé teszi: •a megfigyelések, a kutatási folyamat nyomonkövetését és értékelését (a minta és a módszer értékelése) •megismételni a vizsgálatot •értékelni a szerző intellektuális munkáját az irodalomkezelés, a következtetések levonása és a diszkusszió tekintetében 2.gyakorlati okok: •a tudományos közösség számára korlátozás nélkül* hozzáférhető •lehetővé teszi a „másodlagos folyamatokat”, azaz az ellenvéleményt, majd az azt követő szerzői választ – a tudományos vitát
Kutatási zárótanulmányok, kéziratok, helyi (intézményi) kiadványok •nem hozzáférhetők •nem biztosítják a vita lehetőségét •praktikus szempont: nem lehet (vagy csak korlátozottan) idézni egy lektorált folyóiratban, mert a hozzáférés hiánya nem teszi lehetővé még a lektornak sem, hogy ellenőrizze a forrás minőségét és a felhasználás indokoltságát és megalapozottságát (egy lektorált folyóiratban megjelent cikkre való hivatkozás az első körben elegendő hitelt ad a hivatkozásnak) •igazából pénzpocsékolás… (Rácz, 2000)
– de, kivételek: bizonyos tudományágak, pl. egyes társadalomtudományi kutatások, bölcsészettudományok (egy filozófus nem fog 20-30 oldalas cikkeket írni); - helyi „felmérések”
Írjunk tudományos közleményeket! Ad 1. hogyan írják meg?
A tudományos közlemények homokóra és King-féle modellje
Hogyan írjunk tudományos közleményeket? (Rácz, 2002) A kutatómunka fázisai (Dewey) Publikálás
•a probléma identifikálása és meghatározása a célfolyóirat körülhatárolása hogyan tárgyalják a „problémánkat”: milyen vizsgálatokkal, elméletekkel igazolják/cáfolják a „problémát” vagy a probléma lehetőségét, egyáltalán, van-e hasonló „probléma”? •hipotézis-meghatározás vagy miért létezik a probléma?
milyen hipotézisekkel dolgozik a szakirodalom?
•adatok gyűjtése és analízise
Módszer: milyen módszereket és mintákat alkalmaznak, amivel kapcsolatban mi inkább eltérünk vagy inkább hasonulunk; milyen módszereket alkalmaznak, azok közül mi mit fogadunk el és mit nem (miért?)
•konklúzió megfogalmazása
Diszkusszió I.: mik a szakirodalmi konklúziók a „problémával” kapcsolatban, amik bennünket alátámasztanak, illetve cáfolnak: hogyan kezeljük ezeket?
•alkalmazd a konklúziót az eredeti hipotézisre! következtetéseink
Diszkusszió II.: az eredményeink és elhelyezése a szakirodalmi analízis alapján
A közlemény megírása, összeállítása Szerzők: a szerző halott (Barthest idézi Géza, 2009) •szerzők közötti munkamegosztás, szerzői sorrend •az első vagy az utolsó szerző kiemelt és koordináló szerepe •időbeli tervezés •„házon belüli” lektorálás??? •a szerzők hozzájárulása a cikkhez •Érdemes-e Ph. D.-ből cikket írni? (Rácz, 2007) •igen, de nem húzásokkal, hanem „új” közleményt kell írni: tehát valójában: nem Cím: kifejező, de nem hosszú (cím ≠ absztrakt) Absztrakt: a probléma, a hipotézis, a módszer és a fő eredmények bemutatása, a konklúzióval együtt. Tényleg a cikk kivonata, de önálló megfogalmazásban (kivonat, nem lerövidítés)
Bevezetés •problémafelvetés •háttér: szakirodalmi adatokkal •a „mi” tudományos problémánk megfogalmazása •hipotézisek vagy problémák (kvalitatív kutatások) Módszer •minta: reprezentativitás és validitás a kvalitatív kutatásokban •módszer, az intervenció menete: „önbevalláson” alapuló kérdőívek, online kérdőívek (és minták) •etikai engedély – a pénz (incentíva) szerepe (Rácz, 2005; Lajosné, 1999) •statisztikai feldolgozás és érvényessége: az adott folyóirat „éppen most” mit preferál? Eredmények •szigorúan csak az eredmények, diszkusszió stb. nélkül •ábrák és táblázatok megválogatása •egy táblázat vagy ábra többet mond, mint a hosszú szöveg •táblázatok, ábrák magyarázata (általában csak a szövegbeli magyarázat nem elegendő) Diszkusszió •az eredmények kiemelése •az eredmények és a hipotéziseink, illetve a „problémánk” viszonya •e viszony elhelyezése a szakirodalmi háttéren: a diszkusszió – nem pusztán saját korábbi eredményeinkkel vetjük egybe! A kutatás korlátai (Rácz, 1999) •akár ezek részletes diszkussziója is
Köszönetnyilvánítás (Acknowledgments) •nem a hódolat kifejezése •közreműködők (akik nem „érik el” a szerzői szintet) •támogatók* •párhuzamos közlések* ahogy a folyóirat megkívánja: más elhelyezésben, más formában Érdekütközés deklarálása: akkor is, ha nincs (személyes érdekütközés, finanszírozás) Irodalmak •kizárólag önhivatkozás (Rácz, 2001, 2003, 2008) •releváns, lehetőség szerint „eredeti” forrás megjelölés (angol fordítás megengedett, többnyire): magyar szerzők kézirataira hivatkozni „klasszikusok” esetén több mint kínos… •grey litreture – a magyar drogkutatások zöme – az idézésnél is probléma! •személyes közlések (hozzájárulás) •internetes közlések idézése (hozzáférés idejével) •„elismert” oldalak (egyetemek, nemzetközi intézmények: elsősorban statisztikai adatoknál) •de: Wikipedia! •a lapnak megfelelő formában, pontos adatokkal
Levél a szerkesztőnek •a kutatás tudományos relevanciája •a kutatás relevanciája a lap, illetve olvasói számára •főbb eredmények és következtetések •párhuzamos közlések: könyvrészlet, magyar – más nyelvű párhuzamos közlések •korábban megjelent információk: ezt nem szeretik a lapok, ragaszkodnak az első megjelenéshez, de pl. közegészségügyi érdekből bizonyos eredmények előzetes megjelenése nem zárja ki a publikálást •a kutató címe, rangja, beosztása nem számít (elvileg; de egy nemzetközi lapnál főleg nem) Lektorálás •nem pusztán minőség-ellenőrzés! – nem kell megsértődni! •lektori észrevételek kezelése – válasz a lektoroknak: célszerű elfogadni, vagy ha nem fogadjuk el, alaposan meg kell indokolni, miért nem! •nem elég a lektor által javasolt változtatásokat és kiegészítéseket megtenni, azokat egy, a lektornak (és a szerkesztőnek) szóló levélben tételesen és szükség szerint megokolva, fel kell sorolni.
Etikai engedély •autonómia •a „kutatott” személy vagy csoport javára váljon a kutatás: rövid vagy hosszú távon (?) •ne árts!: minimalizálni az ártalmakat; az előny haladja meg a hátrányokat •igazságosság •diszkrimináció elkerülése •optimális forrás felhasználás •adatvédelem: adatvédelmi ombudsman: nyilvántartásbavétel, engedélyezés, véleményezés •a pénz szerepe •speciális etikai elvek, dokumentumok, bizottságok (ETT), eljárások Fő elemek: •írásbeli tájékoztatás •aláírt, tájékoztatáson alapuló belegyező nyilatkozat (informed consent) Szervezeti forma: Institutional Review Board (IRB): intézményi kutatásetikai bizottság – nem tévesztendő össze pl. az ETT szerepével! Pl. Egyesített Pszichológiai Kutatásetikai Bizottság (EPKEP) – szervezzünk ilyet!
Funding a PERIL elv: a támogatás elfogadásának etikai mérlegelésének szempontjai: alapelvek: a nyilvánosság és az átláthatóság Purpose (cél): pl. dohánygyár támogat egy népegészségügyi programot: a két fél célja nem egyeztethető össsze Extent (mérték): amilyen fokban függ a kutató egy támogatótól, vagy a támogatóktól (csak kizárólag ipari pénzt használ fel) Relevant harm (kapcsolódó ártalmak): a támogató mennyire ártalmas fogyasztási cikkekkel foglalkozik Identified (beazonosítható): a támogató szereti, ha látható a támogatása (pl. a márkaneve) – ez probléma lehet a kutatói hitelesség szempontjából Link (kapcsolat): milyen közvetlen kapcsolat van a támogató és a kutató között: pl. egy dohánygyár közvetlenül támogat egy kutatást, vagy valamilyen alapítványon vagy kormányzati szerven keresztül (indirektebb kapcsolat)
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] www.mtapi.hu
