^^^±r. -y-u

;4»v^5.>.l

^''^/•^.

%.^^^?^-

..^s//

Í^--:C^Í

i

v.r-'^*/

^^^±r

-y-u.

1

§i

jaTRlat arról:

iiiikéii^ lelietflie j I*

a i( t s;

kön

a magyar

11

j1

1

e

11

egysizerüiilteiil.

IRTA *^1*

iTxAfuilx

Jt
18S§.

Nyomatolt Kovács Mártonnál Szatmáron 1858,

ö A

lA&IAE Iflí.?

is»

javalat arról:

a

iiilkéii* lelietiie I

raüt

k

II II »'''

_

iiiag:yar

y 1 1 e Ili •».

s együzeriisilteiil. IRTA

Ki:

MAIBI BITII I8S§. v„

Nyoma tolt Kovács Mártonnál Szatmáron 1858.

.

Tudomány mében,

vagy tudós,

még nem

e

szóknak hetUszerinti

nem

létezett s létezni

A midt mi konmk

fog

is

soliu.

századok tudományát tudatlanságnak nézi a Ily

elzmények után a^ok,

lünk

,

ma

kiket

azt képzelhetik e magokról,

hogy már

lehetnek é csak az iránt

ha vájjon helyes

járnak e

?

.

.

.

.

Csak

tudományok mivelésében

nem

a t

a

nincs haladás? Bizonyosak ,

nem

akartam ezzel kimondani

azt

is

tiszte-

eljutottak a

.

már

is,

.

mint tudósokat

tudás határáig, melyen túl

értel-

a valódi cél

nem

a

,

tévúton

hogy a

tudás

ha-

n ú 1 á s. Buda

Pesti szemle

VI Füzet. 1858

iap

Minden ország támasza, talpköve

A

iiszta

erkölcs, mely ha megvesz

Róma ledl,

»

^

rabigálta görbed

s

Bersenyi Dániel.

Hazámé javam Ha kívánja?

A

terhet

,

életem

lefizetem.

nem tolom másra,

Adok közös

javításra

Czuczm' Gergely. Támaszd

fel újra

e hont,

Erkölcsöt adj belé,

Hogy közhatás buzogjon Köz érdekek

felé.

Krdélyi János. ?Mí mii

338.

I L Ö

I I íiuiiii,

iii/in-y

A Bölts

(*)

Cicero a „kötelességekrl"

balhatlan köny-

irt

vében az él Istenek után elsnek — igen helyesen a köz— lm ezen téren haza eránt tartozó kötelességet sorozta.

háládatos fiúként ugy lépek ki a sikra, mint árnyas bokrok

közt látatlanul fesel' harmatos kelyliU kis kék ibolya, légkörét beillatozva

,

— ugy

mint azon vérmes újonc,

els tüzeheve jobbra balra ragad lenül

suhan

ki.

•

tztl

Távol a

szk

s

a

körbl majd

kit

dítste-

^

igen korlátolt szlík falak közt, édes

hazám dítsitésének buzgó vonzalma, igénytelen parányiságomat, üres óráimban eme 'senge válalat kísérletére késztette, buzdította, s biztatta.

Ha egy szélyeire

kintsszomjas az afrikai hullámok kétes ve-

remegve botsátja

el

szerznek izzadva-lankadtan

töredezett hajóját

lehet, s kell

:

amaz

bizonnyal itészet bí-

ráló székénél megjelennie.

Azonban

saját

magzatát majom szeretettel agyon

nyomásig nem ápolva, ama gel párosúltat )

(*)

nem

a ts és C8, iránt

val vei

iránti

is,

tsak

szigort

nem

fölállított

(

de magyar szinteség-

ellenzi

,

st

méltányolja

,

az

szabály alább látható, és a

lásd alább a 30. 32. 106.

170 §§-kat. 1*

—

levén saját óhajtáiíu jobb, 8 tal

—

,

hogy:

gyzzön a közügyben

mi majdan a legigazabb

biró

az,

a mi

— a közértelmiség

ál-

helyben hagyatandik.

Ha

— a mi

lelkemnek egyedüli ingere,

tolakodástól üres ösztöne készségemnek o

páratlan kellemü nyelve emelésének

s áldozat

— nekem

hazám

nagy munkájában por-

szemnyi elmenetelt motszantani sükerülend (minél többre

nem

is

vágyam) kész fáradságomnak

b jutalma — az

e-

gyet óhajtván még, miként e tsekély törekvésem ne maradjon i)usztán az elmélet terén,

m«njen

át a gyakorlati életbe

hanem

— a mi

jé benne

is.

éíB\íuo:&mhúA ^^ö

íifi

nnt

í

•

ELS

SZAKASZ

A XYELVEK; 8 KtLOlVOSE\ A HIAOYAR NYELV, 8 1RÁ8 EREDETE, FEJLDÉSE, 8 ELÖIVYEI. l.§.

A

gondolkodás és a gondolatoknak érthet beszéd

alakbani közlése különböztette az

ugy nevezett oktalan

szer

meg

s

emeli

állatok fölé; mert a

fel

az embert

midn

az egy-

.felfogású állat saját érdekeinek sejtelméhez

melkedhetett; vszólás

,

{*)

akkor amaz

közvetve pedig irás

sem

az ember, közvetlenül

t. i.

által tseréli eszméit. 2. §,

Ezen magasztos tehetségeknek azoknak nyomosabb kedni,

nem

1.

Buda

s

tulajdonságai

hatni törekedni: ez

mely figyelemre méltatást

(**)

Pesti szemle

II.

Füzet 240

lap.

—a

Logicusok értelmé-

ben: habent aliquid rationi analogum. (**) Ounililianus

Instit

Libr 4. Cap 7.

Ideo minus messala nilidus?

Quia quosdam totós

Non de

verbis

Sed etiam de

Non

—

kiképzése fölött elmél-

tökéletesítésére

lehet oly közönbös föladat,

ne igényelhetne C*)

fejlesztése,

annak némi

s

e-

modo literis

libellos

singulis,

dedit?

obstant hae disciplínae

Per

illas

Sed

circa ilias haerentibus.

euntibus, '

'

^^^i'''

\

s

Minden nyelvnek ismerete annak

lajdonságiiinak fontos megvizsgálását föltételezi.

öltöztetései

zései, s tiig

tu-

Küls

va-

vagy tárgyaknak egyes szók által hangokban, s jegyekben való elneve-

lóságára az egyes szók hallható és látható

bels

kiilsÖ és

,

tartoznak.

—

'

Bels valóságára

tartoznak a szókötés, a szólás formái, és az

pé-

eladá-

sok különféle nemei.

Ily

nem vi'sgálódásban

mindenki legközelebb

anyanyelvéhez, melyen ö a legels hangot

kiejté,

áll

édes em-

lvel tápláló anyjának nevét töredékesen kigagyogá,

s leg-

kedveltebb tárgyának közlésére hangos szótagot alakita. 6. §.

A

magyar-nyelv különösen az a szép folyam, mely

kristály tsermelyként tsörgedez, sima-édes, folyékony han-

gú, hol kell szabatos mérték, különben andalitó, most dörg-tsattogó

,

majd hullámzó, mint a nyári lanyha esj öntözni, nyesni, irtogatni,

ezt fejleszteni,

s

virágait fel-

nyitni édes kötelesége szerznek. n

o-

;7(iiJ JiJaal

Mieltt azonban magyar nyelvünk Írásának tökéletesítéséhez

nánk

:

—

"

mint

f

czélzatunkhoz

—

közelebb járul-

—a nyelvekrl, különösen anyanyelvünk kezdete —

folyamáról

némely

szükségesnek véltem.

általánosabb

eszméket megemlíteni

7. §.

Bámulatra ragadja az embert ama véges elmének megfoghatlan böltseség

—

nak-

a hány

donita

— a hány

,

vedéke

,

fa,

mezk

mely valamint a

,

van —

virágai-

annyi különböz virulmányt

annyi különböz levele

ága

,

miszerint azok teljes részletekre fejlesztve

nem

szálaikban tökéletes hasonlóság

nak a különböz népek

s

,

,

tulaj-

és szö-

utolsó

ugy van-

találtatik:

népfajok ezernyi ezer változatú

nyelvekkel ellátva, melyeknek számát kimutatni képesek

nem vagyunk. B.

§.

Tekintve Európát a világ kisebb

tományra

majd annyi

oszlik,

— A Német, Osztrák,

szél

több, tiszta

részét,

féle nyelvet,

a hány

vagy

tííjszót

száma nélküli különbséget ismer

-

5

—

—

a Franczia

Franczia mellett, Bretagnei, Gasconnade, Vallon

Frantzia

Spanyol

,

többeket.

—

,

Portugall

,

részint

Az Orosz birodalomban

lönböz nyelv m-alkodik; Á'siában szójárást használ.

zásában emliti

,

miként

— ott

Weld

Angol

,

,

meg nem

érti.

s

az Olasz,

Román

,

és

Galetti szerént 40. kü7.

fnyelv 180. külön-

I'sák

északam érikai uta-

sok vidéken oly különbözk a

nyelvek, hogy szomszéd szomszéd lielységbelinek dét

be-

Dán, Holland, Svéd, Szász, és

több szójárásokat különböztet; a régi deák szülte

böz

tar-

beszé-

— 10 9. §.

A

magyar nyelvben

léteznek tájszók

,

és változó

de azok anyjoknak oly édes magzatai, miszerint

szójái-ások:

mint gyermekek anyjukat, tik

is

s testvér testvért

— úgy megér-

egymást, jöjjön az túl a Dunáról Erdélybe, akár Szé-

kely földrl

Ormány

vidékére,

vagy Tsalóközre;

10. §.

Az els emberek képzeteinek szóval tett kimondásában megvolt már az irás ösmagva. Mei-t, valamint beszédben a szólás képzeteinknek hangokba való öntése: az irás

úgy

tetése.

Ha

sem más, mint azoknak

tehát az

vánták közleni

,

látható jegyekbei öltöz-

emberek akaratjukat a távolvalókkal

azt

másként nem tehették

,

kí-

mint valamely

látható jegyek által (a vakoknak tapogatható betik vannak)

ll.§.

Az els rint az

ii'ásmód gyanithatólag olyan lehetett, melysze-

emberek képzeleteiknek

vollevkkel eszméiket, melyek rénti kifejezésekkel.

rajzolatai által közlék a tátele voltak

Milyeneknek nyoma

minden nyelvekben fönmaradott. róka

bl

—

pl.

nagy

hasonlóság sze-

még ma farkas

,

is

majd

— nagy

azaz, telhetetlen, ravasz, kszivíí, vizeszü stb. Ezek-

lettek

késbben a hieroglyphek

,

melyek fképen az

egyiptomiaknál valának szokásban, és ilyen képes irást arábiai

ksziklákon vésve,

és

Mexicóban Amerika régi fvá-

rosánál hasonló Írásokat fedeztek fel az ujabb vi'sgálódók,

melyet carthagói vagy fenicziai szállitványnak

tiirtának.

—

De ezen

irás

terhes volt

,

,

melyben annyi

nem

rozott jelentése

féle

vala azoknak mindig egy forma hatá-

is

mit leginkább a papok értettek. Ezért,

,

ván, hogy^'eW^iCTaíOlÖÍR minden--—

—

képeket kellé metszeni

fleg elvont-eszmékhez

megfelel aílcalmas jegyeket

lehet

találni

ekkor szár-

j

maztak az egyes szók jegyei melyekkel a Chinaiak ,

élnek, tiz ezer ilyen jegyet használván, kiknek a

vok, annyi jegyük van nyelvökben,

ugyan határozottabb irásnem ve: de a

lát-

ma

hány

sza-

Írásukban. —

s

is

Ez

és szaporább az irora néz-

,

jegyek megtanulása annál nehezebb. 12. §.

Huzamosabb

vi'sgálódás után rátalála

késbben

az

emberi elme a betükkeli Írásra; mert látván, hogy némely egyes hangok külön

szavakban

egymástól különválasztva

önhangzók magukban

is

Az

és

szók

nem

egyes hangok száma

nek

,

— mint

fogva vezette

ket

szótagoknak megfelel néhány

irás tehát látni

néha

;

, s

;

óh, ó

látván

de némely ! :

ez okból

hogy ezen

oly sok, mint a szóké, ez az az egyes hangjelek-

bet

feltalálására.

való annál tökéletesebb, mennél inkább

lév

visszaadja az a beszédben s

lehet hangoztatni

egyes hangjaikra

fölosztotta a szókat

észrevétel kézen

is

egyeznek, melyeket

is

egyes, bár öszveolvadt

,

—

alig hallható-hangokat.

13. §.

Ebbl jegyek-

s

világos

tagokkalí

emezeknél újabb

;

,

hogy a betírás a képekkel,

írásnál

még

is

a

tökéletesebb.

—

és szó-

Mely ámbá^*

föltalálás ideje- s helyére föl-

12!

tisztán ncin leliet.

menni leti-

KözönHéges vélekedés, hogy az ke-

A'siábol terjedt elébb nyugotra; Fenicziábol

Egyip-

's

tomból hozván azt Cadmus Görög országba Krisztus születetése eltt szinte mÁ^fél ^máméihi] .^"llB^iéd^t

;

14. §.

'

Az igy estek.

,

a mint külön

anyagokra

s

irásuk

tett

a szerént változások alá

,

is.

másutt érez - kö- tsont- állatok

vásznak, fák gyenge hártyái

pedig rongy

,

— Egyiptomban

bre - fatáblák

s levelei

— pamut — szalma — ,

dal (calamus) tollal, vésvel,

—

is

eszkö-

papy-

viaszkos

újabb idkben

egyéb efélékre ''^''

Eleinte egész nemzetben Írni,

s

,

,

vagy vaspennával

az Írások.

ván

tartományok-

— Különbséget okozott azokban a különböz

zökkel rus

betk

egyéniségekre átszállottak

s

ra,

föltalált

nátl

tétetvén

^^^^

tsak egy két ember tud-

azok a betknek tetszésük szerént adtak, különbö-

z formákat,

s

innen eredé az Írásban a többes változa-

tosság.

16. §.

A betk a mint

ma

száma

különbözik

^

a nyelvek szerint különbözött,

is

mint hogy egyes hang

is

egyik-

ben több, vagy kevesebb van. Függ pedig ezen szó

kiejté-

si

is

,

különbség az éghajlattól

,

a nyelv sajátságától

,

végre a

mveltségtl, mint a melyeknek a nyelv mszereire háthatós befolyásuk van.

— Es

ez az oka,

hogy némely nemze-

tok

siirjadékainak beszédit

Hííjíít

azárniíizott

De

ez

rokonok legyenek

—

l)árliH

alig

,

a magyarnál nem igy van

egy

tör'sökljol cl-

vagy nem

,

is

kiknek nyelvében

,

—

értik.

tse-

kély tájszói eltérés lévén, egymás beszédét akadály nélkül megértik. 17. §. {ui

A betk

hclyheztetésében

A-i

különböztek; egyik azo-

is

kat függöleg, másik vizirányban, némelyek ismét kerek-

deden rajzolván.

—

Késbb

napkeleten jobbról balra;

el-

lenben a szeretsenek máig

is,

ra Írják a szókat, és azon

nagy különbséggel, hogy ama-

nem

zok a magán hangzókat

mint anyugotiak balról job-

betüjegyekkel, de leginkább

— Találtatnak Babylon Ninive, városa — Persepolis omladékaiban ék

pontotskákkal ábrázolták. és Persiának régi fö

formájú iratok, melyek egyszerüségöknél fogva nagy régiségre mutatnak.

cim

— így

Oppert Gyula Etudes assyriennes

alatt a régi Borzipai

godonozor Babilüi Kjrály

fejtegeti,

siriratot

megujitott Bábel tornyá-

által

nak legrégibb emlékét

tartja fenn, miszerint

—

—

gyomány

Mózest igazolólag

nyelv zavarodásról

nak

épitése be

,

mely Nabu-

a babylóniai ha-

a bibliai özönvizröl

egyszersmint a Bábel tornyáról

nem végeztérl

tanúságot tesz

,

s

,

és

an-

(*)

1í{!.f!/líyiT !H?>í>e3lí)i^>T t>íiio

(*) Lásd

Buda

Pesti szemle III. Füzet

425

és több lapjait Pest

Szerkeszti és kiadja Csengery Antal.

f;öl

?4'iíi"i

jUíídi

1858

18. §.

A

régi t(3rtenetirók

láttatnak bizonyítani,

,

de egy (5b

azt

Is

hogy eldödinknekinég Á'siában

tukkor már voltak saját betik: ott,

kÖrUl menyek

lak-

nagy birodalmuk levén

mesze kiterjed háborúkat folytattak, fegyver-nyug-

vásokat, szövetségeket kötöttek, egyességre léptek. Mind.

ezek

mulhatlanul

használatát.

nemzeti

szükségessé

De különben

dalaik s

is

tevék

az irás tudását, s

régi harczi vitézségeik fölött

énekeik levén,

ezek

Írásban

inkább

fenmaradhattak, mint puszta emiékezetökben. Azonban

ele-

ink idejövetelükkor az Oroszoknál pallérozatlanabbak

nem

valának, kiknek

már

alíkor betü-jegyeik voltak

zek a scandinaviai emlék-köveken lákon láthatók, Rúna -.y..

irás

v:^^.,

'^^^^'^'^

Ipolyi

(**) állitja

név

,

st

,

a mint

e-

a Sibériai kszik-

alatt ismeretesek (*)

19. §.

Arnold magyar mythologiája 515 lapján

„nálunk kétségtelen nyomok utalnak ös

gánykorunkbani

ily eredeti Írásnak

a tárgyat jelel elnevezések

pl.

mutatnak,* emez a német rúna,

j^o-

fnléte felvételére" mit

(in et acus) és finn

irás,

rovás

rúnó nevezettel

atyafiasnak látszván.

•;>^M

20. §.

Hasonló vélekedést nyilvánít A. Gerando (***) mond(*)

L.

Strahlenberg der

nord und östliche Theil von Európa

und Asia. (**) Magyar Mythología irta Ipolyi Arnold. Pest 1854. (***) Essai historique sur 1' origine des Hongrois par A. de rando Paris 1854. lap 101.

Gro

If)

„Nous ajouterons, que

^'íín

le niéine Alphal)et.

qm

himo-scythe, thias Beel, de

— L'

Huns

les

connu sous

Alplial)et

est reproduit

Gyarmathy

et

Hongrois avaient

etles

dans

nom

le

de

oiivrages de Mat-

les

de Besse"

21. §.

Ugyanaz

54. lapon: L' empereur

magyars un peuple

libre

ennemis en bravoiir

,

y

noble

dur

,

ati travail

Le Derbend nameh,

Mahomed-Aiwabi-Aclitachi qui avaient bati la ville tous

tingues par

et

,

Derbend

clairinent

de kizylar &et les

aux fatiques

II

des magyars,

ajoute

magyars

exercice des metieres necessaires á la

,

que parmi

s etaient se dis-

en un mot

dans

Communaute, 1'

par

ecrite

lenr charactére paisible, leur habilete

belle taille, leur courage"

qui

,

choses les plus neces-

histoire de

parle

peuples du Caucase

les

les

qui táche de surpasser ses

supporte gáiment la privation des saires.

León appelle

1'

leur

historien arabé la

place au dessus des tous les autres peuples leur voisins. Re-

gino

peu

méme, quoique allemand

lui

flatte

,

qui le trace des Hongrois.

Hongrois avaient dejá des ils

etaient encore

hommes

ecrit,

dans

le portrait

Pray montre lettres

,

que

en Asie, quand

nomades, on voyait parmi eux des poétes

qui pendent les fétes chantáient les exploits des vezérs.

Depute& de Dsabul porterent a Constantinople de des Hongrois des presents dignes lettres ecrite

gyars

les

d'

la part

un Empereur,

en langiie Scythe. Evid«mment encore

Les

et

une

les

ma-

etaient pas peuple sans culture (1) (1) Pray História Hungariea pag 32. Lileras eliam didícere quarum n'

deinceps

am

usum ad Mogolos

itidem propagarunt, quos hodie etí-

vetuslis Jugiirorum characteribus nti

cOmpertum

est.

,

Ifi

Procopius állitják,

iigyan, valamint

(*)

hogy Hunok, kik

mertek;— de

Kéza Simon

eleink voltak,

(**)

krónikások

betket nem

is-

ellenben Thuróczy (3*) Olálí Miklós (4*) Te-

legdi és Csécsi

ellenkezrl tesznek bizonyságot, st Al-

cyonius (5*) eladja, miként Etele országából mestereket küldött a Hun-nyelvre scus Rhetor pedig

irja:

tanitás végett Olaszhonba.

két szittya

férfi

—

Pri-

önkltötte versekben

magasztalva éneklé Etelének hadi erejét és ditsségét

„to-

vábbá" hat szz leány szittya dalokkal üdvözlé a háborúból haza stantin dött.

érkez

nev

Etelét.

Továbbá

görögöt levél iróul

Ennél fogva hinni

,

hogy

tartott, kit

hogy

kell,

emberei is értettek az Íráshoz görög nyelv Írásnak állit.

irja,

Attila

neki Aétius kül-

maga

s

udvarabeli

a mit ugyan Oláh Miklós

Azonban a mint Béla Király nevetlen riak krónikája mutatja,

egy Con-

iródeákjá-

hogy eleinknek irásuk hajdan

volt

azokat botokra rovogatták,

úgy Székely István Ki-akkóban

1558-ban

krónikájában

kiadott

székelyekrl le

,

világ

nyilvábban

ir a

kik pedig tsalhatlan bizonyságok szerént Ete-

Erdélyben telepedett népének unokái „Attila halála után C*) Procopius de Bello Gothico Libr. 4.

(**) Simon Kéza Chronicon hungaricum Libr. 1 Cap. 4.

(3*) Thuróczy Chronic. Hungar. Libr.

(4*) Nicol, Oláh

in Attila

Cap 18.

(5*) Alcyonius de Exílio L.

H.

i.

17 H magyarok Erdélyben a moldvaság holott

mind

felöl szállának

nem magyaroknak, még most is külön-

e napiglan lakoznak, és

hanem székelyeknek

meg,

hivattatnak, kik

böznek a többi magyaroktól törvényükkel és Írásukkal, kik huniabeli székely

betvel élnek mind

e

mái napiglan"

(*)

24. §.

betk volnának

Legrégibb magyar iratok és tunkra azok, melyeket

Jemey

,

és

valamely párthus pénz fölirásából általa kibetüzöttnek

ál-

lit,

mely az ö egyik Arsaces (arszág)

római nemzeten,

— hihetleg

diadalát láttatik hirdetni,

i

keleti utazásában

tud-

„

Ur Keureus

„

ICi

„

Ki gyözö

„

Uruságol.

Romulik

nev

emlit

királyuknak a

gyzelmi

Crassuson-nyert

mely igy hangzik -

-

-

li

:

(**)

fiu

leölé,

— Ez méltó tárgya lehetne a tudó— hova sok szigorúbb vi'sgálódásának megérdemelné — az a hajdani nem Jerney Körösi Párthiában való további meg — egy ez

;

eredeti

juthatott

el

forrásnál

fürkészést;

Csorna

féle

,

uj

hazánkfiának fóllelkesedését. 25. §.

Ezen

régi hazáját a

Himmalaya hegy

magyaroknak Körösi Csorna a

északi oldalán vélte lenni

(*) Lásd Jerney keleti utazása

C««) Jerney keleti utazása

II

II

köt.

köt. 106.

183

107

lap. Pest.

,

errl emiitett

lap.

1851.

2

Vl{8

Gerando igy

ir

lap 127:

Campbell (angol Consul

repondit, que selon lui la patrie des Huris

Dardjillingben ) €tait la

"3Ir

Contrée septentríonale de

dit alors,

que

lümnialaya,

1'

Csonia

et

la aussi dans son opiuion se trouvait

le Ijer-

€ea« áe» Huns, et des Hongrois*" 26. §.

.|,j.

Ama

Parthusok a régi írók szerint (*) eldó'deink

midn

ból Scytha eredetek valának, kik

dának, a Scythák

vagy mint ma Bizánti

igy

által

számkivettettek

ezektl elszaka-

—

kiköltözknek,

értjük pártosoknak neveztettek. Ezeki'öl

is

"Partliyaei, gens

ir

olim

Sc^^tliica,

deinde fugit, vei emigravit duce medo. SÍ€ vocata fit, ex natura terrae quae eos pe, et cava; vei a fuga ies;

Ur

628. Továbbá Scythioo sermone

lem

cem aequare

2>artlii

nemde

exules dicuntm*

jimUu[

Scythákat emlitvéh igy

colentes Scythas

esse, ut

excej^it, jDalustris

Cl.

-Q. Curtius a

im amnem

a Medis

et parthyaei "Ste2)h*

,

27.§. "r

ver

quae

quoniam Scythae imrthos vocant exu-

dicuntur etiam Parthi, parthii

Justin Libr XLI.

fajá-

,

"Ultra Tana-

ir

quorum neminem adeo humi-

humeri eius non possent macedoni (Libr VII. Cap.4) továbbá

ab Scythia, quos europaeos vocant,

militis verti-

„Bactríanos Tanais

dividit.

Cetenim Scy-

tharum gens haud procul Thracia sita ab oriente ad Septem. trionem se vertit; Sarmatarumque (*) Lásd Arfhmns apud Phot. Cod. 50. Curtius IV .11. VI. 2. 44.

,

ut

quidam credid^re

Strabo:

Jiistinus

II

i.*%

'

)

)

19

npn

finitimu sed pars est. Recta deinde regionem aliam ultra

Istrum jacentem

Alexander ancipiti praelio implicitus,

colit.

deos qiioque incusans, querebatur

(

ibid

Cap

7 .

28. §.

'r

A

Scythák Nagy Sándorhoz mondott beszedkben

„Dona nobis data sünt ne Scytharum gen-

igy szólanak, teni ignores

utimur

jugum

cum

et

Tanaim,

,

scies

boupi, aratrmn et sagitta ét j^atera; his

amicis

quam

,

et

adversus inimicos Transi pateant,

laté

nunquam

sequeris

Scythas. Paupertas nostra

exercitus

tuus,

qui

praedam

tot

velocior

nationum

modo con-

tanien érit,

vehit.

quam Rursus

cum procul abesse nos credes, videbis in tuis castris dem enim velocitate et sequimur, et fugimus. Ceterum et

Asiae

et

Europae custodes habebis. Bactra,

nisi

;

ea-

nos

dividat

Tanais contingimus. Ultra Tanaim usque ad Thraciam colimus.

Thraciae Macedóniám conjunctam esse, fáma

Utrique imperio tuo finitimos,

liostes,

an amicos

velis

est. es' )1!

se,

considera ( ibid Cap.

8.

29. §.

Ha már ti

ezen régi ú-ók mondatai az ujabb történe-

vi'sgálatok eredményeivel összevettetnek,

Scythák egy része európaiaknak mondatnak sa szinte ,

ugy az ban

Ráczországig

1-sö Dárius Naksi

emiitett

(Thracia) -

és az

a mint ott a ,

kiknek laká-

Isterig terjedt;

Rusztánban fölfedezett Sir -iratá-

három Scytha fajnak egyike a tengeren

tehát európai

túli,

Scytháknak emlittetnek, kiket Herodotus Sa-

,

20

^

káknak nevez a persák

után.

30. §.

A

római

betk magyar

írásra

elször akkor vétettek

a papoktól keresztyén vallásra

midö'n

ban sok olyan hang ejtések vannak azért

ezektl

De mennyiben a magyar,

egyúttal azokat eltanulták eleink.

tkben hiáayoznak,

téríttetvén,

föl,

melyek a

,

latin be-

annak fölvételében sok akadá-

lyokkal kellé vala küszködniök mert nevezetesen 1.,

Vannak nyelvünkben nem kevés számmal olyan

melyek egyszer mintegy hangzat nélkül szendereg-

szók,

nek, némán veszteglenek és majd fölébrednek,

hangra kapnak, ilyenek a h.

méh

j, v. pl.

— juh juhos juhász — savak; — lovas lovag — tavak — kevés — lövés — b, bövölködni, — méhész,

fö

,

,

só,

ló,

fejes

,

kö',

,

kis,

lö,

,

s

mintegy

(apis) méhes,

fejdelem,

—

tó,

köves, kövez

—

bú, buvábanstb^

Ezekre tehát olyan betttk kivántattak vala napkeletiesen

melyek akkor

nek

s

akkor

is ott

is,

állhatnának a szóban, mikor vesztegel-

mikor hangra indulnak vagy mint a harang

megszólalnak, 2.,

Az

is

nagy akadályul gördüle el, hogy sok olyan

hangjaink vannak mint a deák

betkben

osztán

föl

ts. tz. zs.

nem

dz. gy. \y. ny, ty^

találtatnak

,

és

melyek

ebbl származott

^

•

Azon állandó habozás,

tétovázás a magyar ii-ábban,

miszerént ugyanazon hangok

többféleképen próbáltattak

3.,

Íratni,

igy a

ts

hangot koronként

hangot pedig igy gyatkozás részint

eo. eo. o. o,

még ma

ts,

cs, ez. eh, ci. cy.;

eu, oe, o. u. irták,

is fen-áll,

nem

levén a

az

mely

6 fo-

helyes irás

— 21

módja végképen megállapodva, féle Írást

—a

és az írok

—

hányan vannak

majd megannyi

gyakorolnak. Ahoz ké-

miután saját eredeti betink már tudva nintsenek; de a

2>est

betkrl

régen bevett egyszerbb deák

se

mondhatunk

le,

és Beregszászy (*) azon tanátsát se követhetjük, ki a napkeleti

,

jelesen arab

,

persa

török betket a mi írásunkra

,

alkalmatosabbaknak javalná: azon kell lennünk hogy

e-

gyes hangjaink kiejtését állandóan deák betkkel jegyez-

vén meg, azokat lehet sajátságukban törekedjünk fölhasználni.

gi

— A betk állandó megállapításának halasztása a „Ré-

magyar nyelv emlékek"

mondatván

I.

kötete 19. lapján

is

károsnak

ki.

31. §.

különböz nyelvek betinek számát a mieinktl külünbözönek adják el. A Zend alphabet 48. jegyet íróink a

tart,

— 36 mással-hangzó. A pehlvi bet — 12 magán — 23 mással-

melyekbl 18 magán

és parsi

hangzó. 26-tól

nyelvben 35

Az

aethiopi, arab

,

persa

,

és török

nyelvben van

— 33 bet. — Sajnovíts Leem után a Lapponoknak

5 magánhangzó, 39. ketts (dyphtongus) 17. mással-hang-

— Sveciai Lapponoknak

zó; a,

•

finneknek

líti.

8.

9.

magánhangzó,

magánhangzó,

16.

és

15. ketts,

ketts betit em-

(**)

C*) Beregszászy Uiber

dür »íi«gyarischen Sprachw

die Aehnlíchkeit

mit den morgenlaendischen Erlangen

C**} Sajnovits Demonslralio idioina naviae 1730.

lap.

26

Hung

et

179H

lap. 4.

5.

83.

Lapponuin idem esse Tyr-

Ö2

V"

'B

,

,

Codex

"

A

'•*

„Ré^i

in*

bett —

''i'^.^.-

nyelv emlékek"

kötetében a Hétsj

I.

els 40 •— másik

hái'om irója közöl

magyar bett

34.

használ.

— hasonlóul mással —

—

(5*) öszvesen 38.

gán-hangzó bett

s

ellenben

40.

(íí*J

magán-

és 14.

a magyar Tudós Társaság

ezek közt 24. mással

állapit

38. liarinadik

Petz

Beregszászy (4*) 30.

hangzót hoznak.

sel

32. §.

—

és

14.

ma-

helyesen meg; azon figyelmeztetésr

azonban, mint alább eladatik, hogy acz helyett egyes

C, betíí foglalhat helyet; valamint

a ts helyett cs hasz-

nálata fölösleges; kivévén a régi neveket, melyeknek régi

módú

iráaa az

skor

iránti

kegyeletbl megtartható. 33. §.

A

helyes kimondás szabván törvényt a helyes írás-

nak, annak tsinos tiszta kiejtésünek kelletik lenni,

gyelmezvén a gyökér szókra,

— azok

—

származtatására;

fi-

—

tekintetbe vévén a szónyomozást (etymologia) és kellemes

hangzatot

is

(euphonia.)

némely szabályait el

Ez okon a helyes kimondásnak

sorolni fölvett czélunkhoz tartozik.

34. §.

A

helyes kimondásban távoztatni kell a hibás vi-

déki kiejtést

'

pl.

lást pl. gyüjjön,

óma,

szíva,

k, manó,

szóma,

adja

szi;

lii,

tin-ó;

a parasztos szó-

a pongyola kimondást

C***) Magyar nyelvtan Petz Gyula Pest 1849.

1.

162.

(4*) Beregszászy Versuch einer magyar Spraclilehre 1797. (5*)

Magyar helyes

irás ni.

[A.

Tud. Társaság Pest 1840.

lap.

lap.

1.

21.

á3

mikor

—a

hun vot,

c besztíte,

mesterkélt

eró'tetett

kimondást,

valaki a kellemesen .öszveolvadt hangzatot nyer-

t.i.

sen akarja hallatni pL kdz-kenö,, izza
szükséges vigyázni^ hogy a határozük-é,s részcsillkben

is

két

l

értheténél fölöslegeden ne Inllegtettessék a beszé-

iiii

szépen-n, látván-n; noha az egy tagú és hely-

által pl,

benmaradást jelent szókban a ketts iin kimondandó fenn, lenn, szekerenn, lábánn

áll.

—

pl.

Ezen figyelmeztetést

•

javalja a szók értelmének világosabb megkülönböztetése

ilyenekben

num

pl.

fenn Supra, fen acuit

— lenn

infra, len

li-

— szépen pulchre, szépenn supra pulchrum, — bltsen

sapienter,' böltsenn

snper sapientem.

(*)

Ellenben

nem különöz emberek beszédbeli szokása pl. templomból nem templombul, Ispány, nem Espány, mezrl nem mezrül. b. a szókat mennyire a jó hangzat engedi bet szea.

,

követni való a mveltebb, de

,

,

—

•

.

•

,

Idmondani

rint kell c.

kitani, s

,

pl. könyvtái*,

a nyelvünkben sürüen elforduló

övé

kerülend d.

t —'is

,

a

barátság

pl. látja ,

betket

kezök, személyök.

—

e

kévánom, ahétatos, héjába

1.

n.

—

j-vel,

igy láttya-

ketts hangoztatással

rétje,

módja, szánja,

de ha mássalhangzó elzi

meg azon ,

—

M. Tödóí? Társaság helyes

talál-

kettzteti

xí

tés elenyészik pl. bántja, rontja, szántja.

()

rit-

öszveolvadván j-vel gy-nek mondatik* így

öszvejövén, és

mondatik-ki ja,

d

rut: tekéletes,

e-

sok két értelmüség is kike-

változtatni, mellyel

rültetik pl. fönn, sötét, pör, szög,

szerént

reményi, felejtkezni.

íJoh^iiío'^nM irás lap. 38.

y

U a \B[btBÍ

,

2^ 35. §.

A írás

kimondással a helyes

irás

egy nyomon

Az

jár.

annál tökéletesebb, minél hivebben adja az vissza a

nyelvnek természetes hangoztatását. Az

minden pallérozattabb nemzet bettí-jegyekben vévén mint fenébb iakat.

mai idben

irást

teljesiti

ki-

,

emlittetett a szójegy gyei élö China-

is

Azonban többnyire az Em-ópai nyelvek írásában az

Orthographia az Orthaepiával szoros következetességben

nem

áll,

vekben

például az Angol is

nagy

Franczia Német és Olasz nyel,

,

eltávozás esik attól.

Ugyan

is

az Angol

magánhangzóival majd minden különböz hangot az

a

nála egyszer hoszu

á , másszor

magánhangzókkal együtt o, czia az Írja,

i,

u-nak

kijelel

többnyire e; de több olvastatik.

öt kétképen eu, eux; az o-t pedig

— A Fran-

öt féleképen

— A Német a lágy — az k-t ch-tól

így o, an, aux, eau, eanx.

a kemény p-töl

— a d-t a

t-töl,

b-t,

f-t p-tól

ahg tudja meg — az az ay, különböztetni. — Az Olasz a c bett, k-nak, a cch-at öt az e-töl

és ey-tó'l

ai-t el-t,

ket-

ts kk-nak

hol ts-nek ,mondja.

Az

sz néha

s-et többnyíre

z gyanánt használja, mint vecchio, con, chioma,

cortese.

86. §.

A

filozófiai

magyar a mint helyesen beszél. A mi

elvhez legközelebb jár a mi

nyelvünk mert ez úgy

ir

kevés eltávozás létezik

abban, az

,

is

,

nem

egyébért

,

mint a

beszéd mszerei természetén alapult kellemesb hangzat

kényelmesebb kimondás végett esik kardja; a ki ezt a kevés

—

tsak a

pl.

,

és

fáradság, térde,

bet hangok finomabb

25 Mmy
veg-yülfteibcn

,

,

s

az igen atyafias liaiigok-

egymáshoz való közeledésében határozódó különbséget

nyelvünkben tökéletlenségnek tekintvén, ebbl azt

ná

ki akar-

hogy

fötörvényül kívánván szabni az Írásban,

irtani,

mindent úgy Írjunk

a mint a hangot fülünk hallatja

le,

nyelvünket egy legválságosabb tulajdonságától

t. i.

:

az^

a szár-

maztatás rendességétl akarná megfosztani; melyszerént a-

kármely változásokon

áthajlitott

szavainkban

a gyökér

rendesen megtetszik, melynek épségét hiven megrzi fenntartja, de a

dig

a

nem

és-

mely pontosságot beszél mszereink min-

A

követhetik.

régi iratokban

is

megrzésére

szó ezen gyökerének

több nyomot találunk

,

igy a bétsi ma-

gyar codexben megozia meg ossza vadásia- vadássza kai;

,

,

4iltia-kajáltja van.

37. §.

A Van

is

helyes írásnak minden nyelvben,

legels és

fbb

törvénye a világosság. Xjgy kell

nunk, hogy azt a szem a mint fölveszi kedés, és akadály

úgy a niagyar-

,

minden

az ész

nélkül megértse. Mert ha

mályosan, és két értelmüleg

ir:

ír-

két-

valaki ho-

soha annak valóságos

ér-

meg nem munka is, jó

telmét a távollévtl, vagy talán elhalt írótól

tudhatjuk liatását

,

s

,

és ez okból az olyan bár belbetsü

kedvességót

elveszti.

38. §.

Azonban ezen ftörvény alkalmazásában mai idben a nyelvtudósok

eltértek

egymástól

után Verseghy vei a nyelvszokást

,

egy része Adelung

még akkor

is

vakon kö

^

26 vetvén, hol ez félrevezetett.

junk,

a

i/l,

-tfi:>ír.

Ezek

azzal tartottak: Vfj^y Ír-

mint beszélünk.

:•

89. §. ^(>:it'\

tés, és

M.cis>()k

ellenben látván, hog-y ha a pnszta szó kiej-

közönséges kimondás után hallgatva imák, azzal

szé|) rendszerrel biró

nyelvünkben zrzavart okoznak, mert

egy részrl lehetetlen a sebesen

mindenekben hiven követni; mert ^ó töredékes, fél,

betknek melyik

is

táj

negyed

s

irónak

kiejtett szókat az

igy,

mint a kótákban, ap-

nyólczad-részes hangot jelel

kellene lenni, azonban kétes sok esetben az

nyelvszokása lenne inkább követend: sokkal

tanátsosabbnak tartották a grammatikai pontosságot vált a

is:

szónyomozást (etymologia) venni

föl fáklyául

,

s ki-

,

hogy

homályosabb rejtekeiben a nyelvnek annak világánál ,

jár-

janak. 40. §.

-tfe4í'»?í -.t,'«í

Szorosabb vi'sgálat alá vévén e két véleményt, úgy

:

látszik

,

hogy bizonyos tekintetben mindeniknek

sága. Mert tagadhatlan levén,

nek szül anyja

,

hogy a nyelvszokás a nyelv-

ennek jussa van hogy a nyelvben idrl ,

idre valamint a mveldés fonalán íson, az Írásnak,

volt igaz-

mely látható képe

nek magát szorosan éhez ,

változtasson, s niódosités

mása az él beszéd-

kell alkalmaztatnia.

41. §.

De más részrl

az

is

igaz

,

hogy ha a nyelv magát

annyira kiformálta, miszerint az a beszédben bizonyos gram-

-

27

mc^: a nyeltudósok ezen

mMtikni pontosságra érett fölkarolva,

lyokat

egy oly

azokból

^

alkotmányt

szabáállíta-

melynek követését törvényül szabták úgy a pallérozottabb beszédben, mint az Írásban, mely az addig könnak

össze,

nyen kedvén kítsapongó nyelvszokiíst regulákba szedve

—-

korlátolja.

Ezt a grammatikai pontosságot írásunkban

annál inkább követni és megtartani köteleztetünk

hogy az

írás

nyomosabb ösméretét

mindig

j

mint-

teszi föl

a

nyelvnek, mint a sikamló szóbeszéd szemünk jobban fölve,

lieti

írásban

mint fülünk a sebes

a szabatosságot,

—

szédben.

^

rmh

42. §.

'

Azonban

kiviláglik

,

„.

be;

,,

:h

.rr-ídt,'

hogy mind a két

fél

túlment

a határon, egyik a másikat ellentétbe hozván, holott a nyelvszokás a grammatikai pontossággal vala egyeztetend, és a kettó'nek kellett volna a kell tehát iratunkba

sem több

,

sem kevesebb bett

nünk, mint a mi a szónak halkal liallatik

,

— Nem

hatalomban osztozkodni.

és tiszta

sem valami idegen hangot oda

ten-

kimondásában

keverni.

Nem

fá-

radtság, irttak hanem: fáradság, irtak Írandó. Bíí^^fíir^oáfíiy 43. §.^ mcíB-^aU

A

mi nyelvünk

eredeti nyelv levén,

gyökér szavai

igen tisztán kivehetk, valamint annak származtatása szinte megtökélett regulákon

lyes Írónak tudnia kell a

megyén. Annál fogva a

hfe-

gyökérszók elágazásának törvé-

nyét, hova tartoznak a származtatás

ragasztékok és pótoltatás.

is

,

összerakás

,

hajlítási

28 44, §.

Ezen grammatikai

sz<5

származtatásnak nyelv tudó-

saink eddig elé több rendszeres törvényeit fedezték

Mert honfiaink ditséretére tölök megtagadni ként: számosan találtatnak azok között

nem

föl.

lehet,

mi-

kik nyelvünknek

,

természeti, és válságos elnyei földerítése fölött virasztva

még már hátra,

a hajdankortól fogva jeles munkákat

melyeknek

eredeti forrásából sokaságukhoz képest

bár parányit lehete alkalmam meríteni neveit^

mennyire

a

kornak átadni

,

hagytak

tudomásomra

s ide iktatni azért is

kiknek idejök és módjuk leend

,

mindazáltal azok-

,

jónak láttam

azoknak

kintseit

kés

a

jutottak,

hogy a

nálamnál

mind mélyebben, mind terjedelmesebben kiaknázhassák

KA vetkezk Erdó'ssy

azok:

—

vagy Sylvester János magyar nyelvtan Uj Sziget 1539.

Oesinge 'vagy Janus Pannonius Pétsi püspöL '

magyar

nyelvtan 1463.

Lippi Sigmond wi grammatica Budán 1491.

Krakkai magyar

a. b. c.

1586.

Orthographia Ungaríca Krakkó 1549.

Molnár Albert magyar grammatica Hannovera 1610. Pereszlényi Pál. Kresznerícs. Csétsi János Páríz jjápai szókönyvében.

MeHboei (vagy Matthias Beel) Ungarischer Sprachmeister Preszburg und Pest 9-te Auflage 1805.

29'

Versuch eiuer magyarihchen Sprachlehre

v.

Paul Bere(>-

szászy Erlíingcn 1797.

Über

die Aelinliclikeit der

magyaríschen Sprache mit dciL

morgenlíindischen Erlangen 1796. dt Dissertatio de natura lingvae magyaricae Pest 1828. dto-

Révay

Gramm-hungar.

Nicolai Elaboratior

Pápay Sam. magyar Bitnicz Lajos

literatura esmérete

Veszprém 1808^

magyar nyelvtudomány Pest 2

Szécliy Ágoston elemi Stantsits ]\íihály

magyar nyelvtan

Pest.

k.

1837.

1840^

magyar nyelvtan Posony 1842.

Fogarassy több jeles nyelvészeti értekezései.

K^TMózes magyar

literatura

Debreczen 1833 (hasznos

kéziratban)

Szalay Imre m. nyelvtudomány rövid oktatása Pest. 1831.

Kassay Jósef magyar nyelvtanitó könyv

S.

Patak 1817.

Vajda Péter m. nyelvtan Buda 1840. Szász Károly m. nyelvtudomány N.

Varga János magyar nyelvtan

Magyar helyes

Enyed 1839—1842.

Pest. 1842.

irás és szóragasztás

m. Tud. Társaság Pest

1840.

Pecz Gyula magyar nyelvtan Pest 1849.

Deák nyelven Guberman

Antal.

Benyák. Bernát Jósef.

Nagy

János.

Machich Olaszul

Jósef.

Deák Sigmond.

Császár Ferencz.

30 Németül Horváth András. Einleitung

in

die

Üngrisch

philosophisclie

Si)raclilehre

Wien 1793. Georg Nagy. Márton

Jósef.

Tar. Mihály.

Gr. Majláth János

Vörös Marthy Mihály. Kis Pál. Császár Ferencz.

Toepler Eduárd. Turtsányi Lajos.

Prágai János.

'T^*^

Krónperger Antal.

Remelly János.

/ííluxc

Ramóczi Valérián. Bloch Móricz. Matich Imre. Galgóczi Gábor magyar nyelvtan Pest. 1848. Pr. Ungarische Sprachleln'e v.

Okoskodva

tan.

SamKovács Klausenburg 1857

m. nyelvtan Gyarmathy

Sám

Kolosv. 1794

Magyar Grammatica Debreczen 1795. Révay N. Antiqu.

literatura

Verseghy Ferencz

tiszta

hungarica Pest 1803,

,-;fj

jj^.

magyarság Pest 1805.

Magyar prosodia Virág Benedek Buda 1820. Fels m. Országi ]\Iinerva Kassa 1825. Nádaskai Lajos m. helyes

irás és

szórag Pest 1856*

Fogarassy Czuczor Gergely, Toldy Ferencz Pál újabb nyelvészeti értekezéseik

,

és

Hunfalvy

ditsérettel emlitendök.

ügy

a Régi m. nyelv emliíkekben

Gábornak

lódásaik Döbrentey

letett

és

fáradhatlan visgá

fájdalom hamar

elhalt

Jászay JMlnak.

Eladhatnám

itt

a régi iratok tsoportjából kiszedett

azon eltér fogások nemeit

tl fogva veszdni

melyekkel a magyar

relmével visszaélni

foltozgatásával: de a nyájas olvasó tü-

nem

Idvánva elhallgatom azt

mivel a nyelv

,

irás elei-

kénytelenittetett a többször emiitett de-

ák betübeli hiányok zon oknál fogva

,

fleg

,

a-

mveldésénél fogva már

több homályok eloszlatva levén némi szabályok egyetértleg történt fölállitásánál fogva tartani attól többé nem lehet,

hogy azon rendszeres ség

okszer megállapodástól a közön-

amaz ingatag, változékony,

elálljon, és ez

írásmóddal

és

hoss/.u á helyett aa-val) tserélje föl.

(pl.

46.

A

és felesleges

§.

kinek azonban ezekben

bvebben búvárkodni

kedve telnék, utasitom a Régi m. nyelv-émlékeki

LXXII k

XlII-tól XVI-ig.

II köt. 1.4. 10.

Révay

XLIX-tl LXIII-ig

347—354.—

IMiklós fölebb

III köt.

emiitett

,

279.

I—LVII-k

280.—

lapjaira.—

munkáit, Beregszászy Pál

munkáit Beel Pecz m. nyelvtanait, végre a ság helyes írásról

köt. I-tl

ni^

és szóragasztásról kiadott

Tud. Társa-

fbb

szabá-

lyait lapozza át, és a fent megditsérteket.

47. §.

Azokból

meg

fíf

.fijbííota fí>i

fogja látni e következket ; -í^^g

r

«\

32

Hogy

egyszer ragok mint »ág^ gég:, at, et, sth hajdan értelemmel biró gyökszók töredékei lehettek mirl Révay hosszasan és mély combinatióval tudományosan érte1.,

az

,

kezik.

— Hasonlók

képragok lehet

nyelvünkben a szer, szór, tói, ból, melyeknek értelme máig is divatozik, s ezt

is,

homályosan észrevenni az igékben létez ked , kod,

köd, koz, köz, ad, ed, ászt, észt ragok irányában, Vörös Marthy mindjárt alább még bvebben igazolja. 2.

nálunk

,

A

—

hajlittatnak

szinte

fölveszik

megyünk, nyelvünkben minden tel (*); s

— melyek

származékok a ragokat

innen lehet magyarázni

kevéssé változtatják

el a

és

,

,

gyökereket

a szók

ha eredetére

ragos összeté-

hajlitás tsak

mikép'

által

ezt

ama ragok

itt

oly

a mi más nyelvekben

,

szembetünleg másképen van. 3.

,

A

származékok uj ragokat

melyekbl ismét majd nyelvünk

fölötte

szoktak fölvenni,

is

E

uj szók kerekednek.

termékeny származtatásu

gyenesen egy gyökérbl ezernél több szót

,

is

tekintetben

úgy hogy

e-

lehet alkotni^

melyeknek olyan különállásu értelmök van, melyeket más nyelvek két három

vagy tsak 4.

;8zóknak fal

,

több szókkal

alig

is

tudnak

kifejezni,

körülirni.

St

,

sokszor egy hangjel

különböz

— kar 5.

s

,

,

kár

—

jelentést adni pl.

szór

,

egy bet elégséges a

,

fíí,

fut,

—

tíi, tííz

—

fa,

szór.

Márton Jó'sef szószármaztatási tábláján a négy

gyöker (milyen nyelvünkben mintegy 30 találtatik) igékrl eladja, miként azok egyenként egyes szót 255-öt és ,

(*) fieregszászy Versuch slb. 98.

112

lap.

33 szülhetnek; és a for ige gyökértl

7106.

szót

összetett

1527 szók származnak,

legtermékenyebb gyökértl 6.

,

elsorolt

nak,

min

s

7.

,

— mint

min

ragok

által

300 szó

szUlemlenek

Összetett szók

(

eladja

is

mint a görög, német

fképpen annak

,

(*)

Kreszneritsnel ok- szók ) nyel-

vünkben eddig tagadhatlannl kevesb számmal és angol

nyelvekben

,

találtatnak,

minek okát

származtatásbeli példa nélküli termékeny-

ámbáj mai idban ujabb jelesebb

ségibe találjuk fi;

nyelvünk

—a

grammatikákban részletesebben elmondat-

termékenyek, azt Beregszászy

e tekintetben

állitja

alig származtathatik

is

Ezen származékok

a fent

görögben

holott

szembetn

is

erre nézve

is

elhaladást tettek,

eléggé képes legyen

,

Íróink

s

hogy

eddig elé je-

lesen földerítették. 8.,

léteznek;

Haszinte a magyar nyelvben sok hosszú szavak

ennek természetes oka a származtatás könnysé-

ge mely egy részrl a kimondásnak méltóságot

tulajdonit^

Azonban oly hosszú szavaink még sintsenek, mint ama

nagy hirü görög nyelvben lépten nyomon találunk pl. Onomatopepoiemata

,

Hcautontimorumenos

,

Philanthropismos,

Dodecandria, protopeiría, Sophologiotaton, Aidesimeotaton,

Kresimeotaton

,

Epilegomenon

,

Endecasyllaba

,

Anthropo-

morphismos. (*) Beregszászy über die Aehnlichkeít slb.

munkájában

tan

gyö-

kértl tsak igét 40. származtat^ pedig fnevek részesülk, határozók

még egyenként ugyanannyi,

tik abból.

s

több

is

származtatha-

34 48.

A ifetibcn,

magyar nyelv

.szabályosság és egyszerség tekJn,

mint Gerando és Beregszászy

némely

em'ópai, de Oili

§.

(*) állítása

á'siai

nyelveket

is

állítják

nem

tsak az

felyülmúl. Es a mint

szerént a Chili tortománybah lakó délamé-

rikai araiikanok,

—

úgy Ásiában a

szabályosok egyszerk, véletlen hatalma

által

Sanscrít nyelveik oly

hangzatnak melyek nem a

és szép

,

származtattak

és hozattak

,

nem gyanithatólag tudományos egyletek

feszitett ,

el s

,

ha-

huza-

mos

vi'sgálódásaik szüleményeinek tekintendk, s melyek-

nek

hajlitásaik

mind a fnevek

,

úgy

az igék irányában e-

gyesek. Szintén azon tökélyekkel bir a

magyar nyelv

is,

mert azon kivül hogy tsak egy ejtegetést vagy ragozást, és az igékben

is

egy hajtogatást ismer (mennyiben a mély

hanguaknak ugyanazon egy szabályu hajHtásuk van a mar gas hanguakkal), úgy szószármaztatása a bámulatig valamint kedves hangzatu volta

,

melynek a

már a magánhangzókbani bsége

b,

daliásra alkalmatos

—

és gazdagságá-

ból kitetsz. 49. §,

El

nem mellzhetem

gyar 'nyelv eredeti tulajdona fölötti érett

itt ,

Vörösmarthynak a ma-

és származtatási képessége

nyomozódásait beiktatni.

Ugyan

is

Vörösmarthy Mihály koszorús költnk szempontból

nek

mély

eredeti állását,

belátással s

ei) Gili Storia Americana

fejtegeti

fejldését Tom.

3.

böltsészeti

a magyar nyelv-

a társasági

élet kezdet-

,

55

mondván

béli hajdankorból,

„még akkor nem

[*)

volt me«^

nyelvében az igének (verbum) és névnek (nomen) különbsége, s a lett

mint lelkében a beszélni törekedés

által

világosabb

az egész gondolat-gyülevészéböl elvont képzeteket kez-

úgy lnek külön válva a név és ige amaz a létnek jegyeivel emez a személy, szám és idö határai közé szorítva késbbi összetétel által. Midó'n a mennyet de szakasztani,

s

,

;

nap tüzérl derülni

látta

,

nyomát

;

is

két értelemmel

volt

,

kettnek tulajdonával

szelet,

szeget stb.

bizonyitja:

—

mondanom

,

ér, tér, ,

tsak a

mind a

is

ily teljes

értelm

mint hogy mind a sok fenmaradt

rak ( falat rak, és rak-szl );

sodor (sodrába jönni) irat

hogy ennek sokáig igy

1., ]\Iind az igének,

látott)

hanem egyszersmind

•

zavar s

,

birnak. — Ily névige

tz

:

jele

Szabad legyen az

bir.

a több taguakból

,

mint a két szó mai napig

szavakat nyelv- igéknek

nyelvünkben: fz,

Ha ment vestigium, nem

és coelum.

de a nyom — premit

mozduló nehézség hátrahagyott ige jelentés

b jelentés szava

az ég neki igen

látta,

örömében, ardet

volt tsodás

;

,

falat,

kellett lennie

mind a névnek egymáshoz

leg-.

hasonlóbb változtatása

Vestigium.

nyom nyom nyom

— om — meum — od — tuum —a — illius

C*) Nemzeti könyvtár Vörösmarthy m,

premit.

nyom nyom nyom minden

— om — ego — od — ja — tu

(i-a)

ille

munkáit Pest 1847.

3*

Í6 2., Bizonyítja az

gyökül szolgál

,

fixum ) változik

hogy

i?<,

íiz ily

névige nálunk áltáljában

tsak hozzáadással vagy

s

<5g-ek,

Ugyanott

ég

(-) sz.

is

(

suf-

stb.

miként az

elöadatik,

ragaszul

összetételek

ily

incgy-ek tsak késbb kaptsoltattak össze a személy kifejezésére mert kis gyermekektl ma is hallhatni, hogy magokról mondják Pali (én) sir, Péter (én) megy és 6Ír-ok

,

,

:

itt

az

ok

ek

és

lágosan, mint

E az

éj

a személyt kifejezi vigyan, de

Pali

szóban

(nox)

fél (

éj

nem

oly vi-

sir. -

fél

-

kor tsak alapképek vannak meg,

medius ) kor ( tempus ) képei, de a beszél

esze ezeket különös módosítással öszvekaptsolta ; s azon je"

most

leütésre határozta, melyei

bir."

50. §.

Az

ilyen szavak

ragait

mondván, Vig László igy szóban forog

for semmi

,

semmibl semmi sem üres hang.

'

Verseghy holt betknek

tette nevetségessé: ,

og

lesz) az

is

semmi

— „ha

ezen

ugy (minthogy

,

egész forog

is

semmi

,

azaz

:rf^íívví

51. §.

„Azt állitom tehát

(mond tovább) hogy nyelvünk"

ben minden szótag jelent (bár azoknak soka idvel be ment), tsak hogy saját jelentését

ny kitalálni, s

nem mindeniknek

hanem ahoz néha több rokonnyelvek

mindenkor alapos

feledés-

fejtegetés kívántatik.

S

ezt

kön-

tudása.

tartom az

egyetlen útnak, melyen nyelvünknek mélyebb értésére jut-

hatunk

,

s

ennél fogva valódi mveltségét eszközölhetjük.

37 ^2. §.

.^

Azonban nem minden rag egy jelentés az

össze-

tételben, pl. kád-ár pretium (a ki eladja a kádat), foly-ár

mots-ár, ittunda, flnxus.

hibából keletkeztek

Vannak

pl. zúz-a,

változatok,

máj-a, méh-e, moh-a, tor's-a

ezeket eredetiekre vissza szükség állitani

moh

,

tor's.

pl.

Némely ragok meglágyulnak

dály, apály;

midn mások

melyek nyelv-

zúz, máj,

pl.

aszály

méh,

,

aka-

eredetiségüket megtartják

pl.

fon-al, köt-él, hal-ál.

53. §.

Késbbi idnek

kellé megállapitani a

mély

és

ma-

gas hangú magánliangzóknak egyesítését. Némely vidéken

ma

is

fenmaradt vellá-vel , annyi-vei

ki-ná!, testvérem-

,

nál, holott az eltt inkább a keleti nyelvek modorában igy hangoztathattak a ragok, hat-el-münk-ról (hatalmunkról)

seg-ad-el-münk-ról

atucban ni

;

is

(segedelmünkrl.) Mint a Lati-

vagy-münk homályosan még

ide látszik mutat-

mi pedig néha a nyelvnek némi éktelenségére

hangúságára kelyeknél

ma

szolgál: holott is

,

s

hajdan gyortya, horvad, a

doszka uralkodik

;

s

egyszé-

mint üdnap ünneppé

úgy más szavainkban is gyakoroltathatott ezen magánhangzók különbözsége, a mi ma az irodalomból változott

,

egészen ki van küszöbölve." 54. §.

Mond továbbá „mcgemlitenem

kell,

hogy

eredeti-

képen minden szavunk egyrendü, tsak a hely különbííége

,

3«

vagy igévé, vagy névvé

lesB

fjzerént

mellék-névvé

,

^

s

ngyan

va^y

vagy más beszédrésszé , a mint ezek az ide

gen grammatikák szerént meg vannak nevezve így ég az ég , és az és , ges, mint sokan gondolják.

tetve.

fö

ez

s

. .

nem

s

különbz'

oly nevetsé-

55. §.

Az idegen grammatikák igen ket állitanak

fel.

elfogadtak,

s

több beszédrésze-

Különösen a deák nyoltzat

mit annak leány sarjadéki bevettek,

is

<5knak mulhatlanul

meg

,

állapit

meg

de a többi európai nyelvek

—a

is

deák nyelvben a praepositi-

kell vala a szöhatározó adverbiu-

moktól különböztetniök annyira pedig, hogy egyik egyi;

ket külön beszédrésznek méltán kellett a

gök

tekintetiböl állitani.

Ugyan

a praepositiók külön

is ott

ejtéseket változatosan igényelnek

nagy különbsé-

magok

mellett fölvétetni,

ad regem, ajjud regem, ante focum intra limitem ob pau,

,

pertatem, penes arborem, a dominó, absqiie cm-a, palám populo, prae multis, capulo tenus, in schola sum, in scholam

eo

,

sub montis radicibus. így van ez a mai európai nyel-

vekben tetben

is

is

,

egyedül a magyar különbözteti magát e tekin-

mert

,

ejtési változatot

király-nál

,

itt

a fö

úgy nevezett elölutóljárók semmi nevektl nem kivannak pl. király-hoz,

az

tüzelö'-elött

,

határ közt

,

szegénység miatt

mellett, ur-tól, gond-nélkül, nép-elött, sokak-felett latnál- fogva

hegy-alyján.

,

az oskolában vagyok,

oskolá-ba

,

,

fn'

marko-

megyek,

-,

5G. §.

Es mivel nyelvnek, úgy gramniatikáiitik fÖclönye, ha az niennél egyszerbb: valóban én

nyosnak vélném a nyelvtudósoknak ni

az a

is

czélerá-

azt a fiíradtságot ven-

magokra, miszerónt a magyar nyelvtant, a szükségtelen

és felesleges tkeoríáktól

czéltalan bonyolításoktól tisztí-

(*)

tanák tnegr 57. §,

Ide vezethetne az a vezér fonal szinte a n}^elv- mint

Révay

és

Vörösmarthy

tlankori egyrendiiségére vissza veltetést aK

sem

zár ki

nem

Ámbár

még

kimondom

e fölötti

is

tsak

Azt véleményezem tehát

—

,

— ny

mint a deákban említem

•

j-

mert mi-

ez

merésznek tetsz

eltér nézetemet.

hogy a magyar nyelvben ólcz különböz' beszédre

ma sem

sEek nintsenek, és e különböztetés Is

is,

— ha

de a beszédrészek fogalma tsaku-

:

tétethetne.

,

tanitjiík

vitethetik

gyan egyszerbbé állítás

ha

niiszerínt

is,

szükséges

nem

,

kívánatos.

Kielégítnek vélném gyar nyelvtanban névmás.

(*)

A

4, ige. 5.

u. ,

m.

1.

,

ma-

öt beszédrészt határozni a

F-

2.

,

mellék-és szám-név

3.

Viszony szók.

mai grammatikusok

e részben

úgy

látszik

elnyösnek

vélik

a nyelvtanban rnyiél több szabályokat teremteni, melyei a nyelv

inkább

Kovács

bonyolul

,

mint

IX beszédrészl,

12-ÖI vagy

3.

világosságot Petz

fö osztályzatul.

,

többet

s

könnyüdséget nyerne emlit.

Galgó
pediij

,

40 58.

Visszatetsz talán

§.

hogy én a Viszonyszók

,

szehúzom a név- és ige-határozókat, név-elö ,

és indulat-szókat.

nem

lönbséget -'!

a..

Igen

is

mert ezek között lényeges kü-

,

Ezek

ejtegetést föl

nem

nem

vesznek, liatsak sze-

kaptsoltatnak össze; mert külön-

hasonló ragok akárminö szóhoz legyenek tsatolva,

mozgást öltenek magokra ige,

s utókat, köt-

látok, mivel

mélyes ragasztéldcal

ben

is

alá ös-

;

— legyen

vagy bármely viszonyszó. b. Magánn állva sem egyik ,

értelmet ki

nem

fejez

sem másik

hanem ha vagy

;

név' és igéhez köttetik

,

az fö- mellék- név

,

vagy

elébbi

végre az elörebotsátott tárgy

kérdésre

mondatra

felel

álló részszótskák tehát

vitetik,

ratik

ama külön

vagy

—

só-

— Dy hason-

a tudományos viszonyitás

mütételiben méltán egy kalap alá húzhatók lehetnek nintsen

vagy

,

által fölszitott indulat

hajtólag ejtett szótagotskával nyilvánittatik.

lóságban

határozott

választatásukra.

— De

ezzel ki

,

s

nem

ok zá-

azon apróbb különbözések árnyéklatainak néhány

szabályokbani kijelelése

,

melyben egyik a másiktól némi-

képen vagy különbözik, vagy megegyezik. 59. §. Itt

ismét

el

nem mellzhetem Vörösmarthy

szófejtegetésröl felhozatt

által

néhány nyomós észleleteknek

a

ki-

vonatbani folytatólagos megerahtését.

^Atalmegyek mái' a akarok felhozni

,

Tsak néhányat

szófejtegetésre.

mert a hely sem engedi

,

de

nem

is

egy

)

41

ember nmukáju az egész rendszert elállítok

is,

nem mint

új találmányt

mert ebben elttem már tudósabb jeszteni viszen.

—

elöállitani.

akarom

féi*fiak

A

mit

tekintetni;

dolgoztak ; de ter-

kívánom a jó gondolatot, mely a beszéd kútfejéhez Attól sem irtózom, hogy fejtegetéseim nagy része

tsak gyanitás képen fogadtassék.

leszünk Idemel éjünkbl

s

,

(*)

bámini

Az id fogjuk

ha munkások

,

nemtsak

,

törté-

neteinkben, hanem minden szavainkban a nagy sök világos szép lelkét, kilcrl ez az egyetlen s bizony ,

oly méltatlanul rejtett

örökül

elhagyott

s

kints —

•

a nyelv-reánk

szállott.

Ar Ezen szónak magában három különös pretium

,

unda subula

1.,

,

összetételben

,

még

jelentése van:

több fele ágazik

Jelent minden féle árost, a ki valamely

vagy foglalatosságot némelyekben

árért fizetésért teszen

hivatalt

is

—

jelent

,

s

müvet

igy általvive

Evvel talán egy az ér

ebbl az criék valor. Innen származnak mész-ár-os ( Hus a régi nyelvben misz lehetett )

valet^ s

'síb-ár-os,

vas-ár-os

j

— innen tsiszolom húsz-ár — Tsapl-ár (Tsap-el-ár) bodn-ár (bödön vagy bodon-ár) — Tím-ár Rov-ár, (igy Kákótzy a

kád-ár

Tsisz-ár

(

tsisz-polit

politúr

,

(tim-só).

,

szóUitá

Ketskeméti jegyzt) kúlts-ár- gerents-ár (most görönts-ér; de görönts vagy göröngy nyedett sarat jelent 2.,

Ár

unda

C*) Természetesen

nélkül —

—

még

szokásban vau,

ár-os, ár-u

fluxus.

senki

(

egyébbnek gyanitásnái.

megkemé-

portéka) ár-ul-árva-ar-u-a

Innen

sem nézheti

s

lettek búv-ár (ár-búvó) saját

gondolatait

—

hiúság

42 foly-ár, bú-ja, raots-ár (mots, mots-ok) sziv-ár-og, sziv-ar-

váhy

(a

mi az

árt szívja )- szik-ár

(

szik deákul siccus

szik(k)-a(l, azaz szárad, szik-ár tehát annyi,

nen

kony, sovány (a kiben kevés

ár,

,

in-

mint vé-

nedv vagyon) ár-ad

,

ár-ok,

ár-bot (árboc) ár-viz stb.

Ad Ár-ad (unda s

(dat)

.

.

exundat) szár-ad (crus dat a szár vékony,

dat,

igy szárad, a mi fogy

vékonyodik) szak-ad (szak- szak-

s

asz sectio, scissio) borz-ad (borz, borzas) dag-ad (dag nap-

keleten collis

,

rag-alyja most

A

tumor)- rag-ad (rag-cohaesio.)

rag alatt

szokásban jván) ep-ad (most hangrend' u-

is

tán ep-ed; ep. epe-bilis) er-ad (most er-ed; ér véna, rivu-

vagy heged-

lus) tap-ad (tap-esz tap-aszt, tap-o-gat) higad

tám-ad (tám-asz, tám-o-lyog)- nyug-ad-ik (vagy i^yugszik) nyug-ad-alom.

ad

tehát, és

—

-

ed

láb-ad-oz (lábra kel) hál-ad-at-os. stb.

Az

egy, tsak hangrend szerént különböz min-

den szavainkban.

Ész (mens) Bám-ész

(

bám-ul )-rév-ész

,

ij-ész

(

ij-ász )-hal-ész

( hal-ász )

rák-ész (rák-ász)- vad-ész (vad-ász.) Ezeket igy lehet

gyaráznunk

:

a kinek a révbeli dolgokhoz

sze ügyessége van; mert a mint felébb

fö képzeteknek kell

tatnak össze. ügyészt,

seink

Nem

meg

lenni

,

s

halfogáshoz

,

mondva

azok az ész

,

s

volt, tsak

e-

a

által kaptsol-

szükség tehát arra vetemednünk, hogy az

mv-észt kárhoztassuk azon

félszeg okból

,

mintha

ezt az ész képzszót tsak testek után függesztették

volna; a mit különben tettek ugyan, mivel íjaik

ma-

munkáik voltak de merész bámész ;

,

testi ,

s

gyakorlá-

talán vit-ész

;

4á (vitéz) példák az ellcnkezoi'e

is

Esz P^sz-köz

is.

(*)

instrninentum

(

)

(instrumentum, médium; instnmientum

quo me-

,

mediante aliquid i)roducitur) rak-ed (rek-ad, rek-eszt

dio,

dug-esz ( dugasz

,

dugó )

er-eszt)

(er-esz-et,

tám-esz

-

vagy

ret-esz ( ret

(vál-aszt)-

(tám-aszt)-vál-esz

Tsupasz (tsupa) kop-asz (ko-pik, kop-ár), hihet lianem asz

( asz-ik- asz-u

ilyen a horpasz

,

,

szár-asz-at, száraszt, siccat

Any

,

nem

csx

szóképzövel birnak;

asz-ály)

talán a száraz

s

>

e-resí

rejt-zár )

szár-asz volt, s iimen-

is

mint kopaszból, koppaszt,

stb,

(matéria)

Só-any-u. salinae matériáé, most savanyu, por-any-u terrcae

pulvereae matériáé, most porhanyó.

be

talán

úgy

tsúszott

mint bünhödik-be, mely származása szerént bn-ad-ik

,

az

Ah

ó pedig

és

u

igen rokonok

por-any-u-ból porhanyó.

,

fúró

,

fúrú

,

s

igy

lett

a

— Anya mater any tehát tagosabb

értelm; de nyelvünk különössége az, hogy gyökszavai igen bo értelmek, által,

minél inkább szaporodnak összetétel

jelen-tésök anniyval szorultabb, s határozottabb

elvontabb familia. áll

s

lesz.

— Sav

vagy

— így nem nem-zet nemzet-ség genus natio (só) any-ad (od)-ik tehát ezen képzetektl

öszve sal-materia-dat-ur. Mert az ik talán a szenvedés-

nek, vagy nyugvásnak állapotját

jelenti- ik- status ik-ta-

tom-facio stare, statuo.

El-

El (*)

incipit, initium

incipiens elem-initium, elementum. Innen rend-el, gond-

A

DL'breczeni grammatika a szó származtatást

kon bvebben

fejtegeti;

241—304.

Inpo-

mi megérdemli a további nyomozódásl.

,

44' .

el-ü-e, havas-elve.

el (ol) hauasj

nek

vel-ö, es-ö, teken-o,

nárt jelenthetett, tsik-ó

,

vesz (sz) tin-ó

,

Ilyen participiiimok lehet-

, —bod-ó,

ün-ö

a mi talán bod-

kop-ó vagy kap-o, no-

,

ha nem mindeniknek értjük már gyökerét.

Ked Ked

(animus)

kedv úgy lett mint fal fal-u falv keser keser-ü, keserv. Régenten ezen bizonyitó szó pedig igy íratott

ked-ü

,

,

,

,

,

ked

kedig ufque ad animam. Ezen

:

,

,

igen sok igéink-

ben meg vagyon: rep-ked-ik, szerelmes- ked- ik, intézked-ik, ember-ked-ik

,

vi-as-ked-ik (viaskodik) gond-el-

ked-ik (gondolkodik) a mi ezen képekbl animus-status

,

áll

Cura-incipit-

elme-el-ked-ik (elmélkedik)

IVed (humor)

Ned ned-ü nedv. Talán a meder flmnen vis fluminis íilum ebbl lett; mert az m. könnyen föltser éltetik az n.nel, ,

s

,

,

némelyek a nedvest medves-nek mondják (Ilyen külön-

ben

helyett,

külömben azomban) ,

Red

(ruga, cortex)

Götsej szélin a fa ránczos kérgit rednek mondják. Innen

red-ü, redv, redves, a minek már általvitt értelme van.

Red

ige

is,

innen a perticipium red-ö

Mez Innen

mez-

(tegit,

tegumen vestis)

és mez-telen, a kinek

Ets vagy Ots-

meze ruhája

kis ifjú.

Etse vagy Otsc fráter junior; ötse-em ötsém. (v)ets-kisk;-teker-ets tekerts, pipets ets

;

ets

hangrend

maga

is

s^zerént pipats

,

nints.

kulats

,

,

stb.

Innen kö

kul-ets, m*-ets,

urats

elég volna kissebbit szónak

,

;

gubats.

gub-

Ez az

de mint igen

»

45 sokljaii itt is

kenteiének vagyunk szót szaporitani

ván szár-ats-ka, nyul-ats-ka, knt-ats-ka

Ats

\gy

,

ír-

stb.

(faber)

Innen vannak tak-áts, szak-áts, ko-áts, vagy koli-áts, kováts; a gyökerek tehát szak, tak koh; innen tak-ar szakiad, ko-liol.

— Tanáts

,

forgáts

eÍ8 szóképzöt birják,

nem áfs

kalapáts

,

hanem az

9

ily változás szerént tana~ets, tana- áts^

tanáts stb.

Nem

vagy lem (non)

Kalmár György prodromussából olvastam, hogy len arabul annyi, mint nálunk nem. Sokan hanem helyett most is

ha-lem, hal-omot mondanak,

vagy len

áll

s

úgy hiszem

lem

tagadóul mellékneveinkben. Vét-len tehát-

vét-nem, a ki nemvét, a kiben vétség stat-potest-non

,

a ki áll-hat-nem vagy

az áll-hat-ot megszaporítottuk az at le állhat-at.

ez a

Innen állhatatlan

,

nints. [Al-hat-lan

nem

képzvel

állhat.

Most

s lett

bel-

,

többnyire ily toldással szár-

maztak egy ébb tagadó neveink is, kegy-et-len, hiv-at-lan stb

Le, me.

Ezen gyökökbl származtak Innen van

te,

ve.

leh-et me-het

te-het, ve-het.

,

le-esz, te-esz, ve-esz, lesz, tesz, vesz (aceipit)

me-eg, vagy megy freqaeentativum,le-et, vagy tet factitium igék.

me-esz

,

A me

mész-me-ön (ön

szót

ipse)

lett-et,

ve-

most igy hajlitjuk me-ek

me-en mén innen vannak ,

,

mentem, menve.

Van, vagy, vagyon. Van ebbl

húzatott össze: van-ön-est ipse.

/»n öl

a

— Vagy

hibá-

sanvétetik. 2-k személynek, mert tulajdonképen 3-k s hajli-

46 tásíi

vagy-pk, vagy-sz, vagy. Innen a vagyon (ön)

ez:

3-k személy,

s

annyi mint est

ipse.

Felhagyok fejtegetésimmel mert szokatlanok ,

fárasztók

is

:

de bizonyos

Írásunkat egyszerbbé

Senki ne borzadjon

apamüknek

hogy

,

s

,

s

talán

ez az egyetlen út , mellyel

nyelvünket világosabbá tehetjük.

nem

mert

,

is

fogjuk imi vagy mondani

(apánknak

eszö állhatlem

esze állhatlan) de

renyheséggel vádolhatnának utódink, ha némely avulni

kezd

szavainkat föl

nem

élesztenök.

60. §.

Nemzeti könyvtár 2022 váth Istvánnak

im

(érti

a

magyar Tudós

nem

lani? a

Vörösmarthy Hor-

ki fejtsóválva veszi észre

,

a nyelvszabályokban a

e-nek

lai)ján

,

hogy tudós ura-

társaságot) a közép e-t kihagyták

betk

sorából

levén különös jegye

,

azzal felel: „a közép

,

szükség volt e arról szó-

mi úgy szólván typographice még nem

tévedésre

nem

adhatott okot

e nek jegye volna tanitó, és

is

,

.

. . .

s

még

kérdés

is létezik, s ,

ha a közép

kellene e avval egyebütt mint nyelv

szókönyvekben élni? 61; §.

Kováts Sámuel (*) nyelvben a nevek-

()

pr.

A

s

igéknek

Ungarische Sprachlehre fö

nevek azonba 3

féle

a számokkal, miszerint

2

,

v.

állitása

szerént

a magyar

sajátlagi ejtegetései s hajhtá-

Sam. Kováes Klausenburg 1857.

módosító

egyes,

és

változatok

többes

alá

jönnek

számot vesznek

a ragoztatással, és 3., a személyes ragoztatással.

1., föl

47 síii

— Ide hajohi magyar Tixdós

íiintsenek.

einlitett irata lo. lapján,

módosul

által

ugyanazok

,

,

s

Tilr»a.ság- is, fent

mondván: a név értelme ragasztás

határoztatik meg.

A

ragok minden szónál

tsak a nyelvben uralkodó hangrend szerént

s

változnak méllyé, vagy magassá: a milyen

t.i.

a

szó,

mely-

hez ragasztatnak" 62. §.

E lyek a nöc iiél,

éi-t,

íg, é pl.

és íróé,

bi,

az író jö a toilért,

— továbbá nek,

vei, re, en, ön, tol, röl

a kei-tben van. a rétért adom.

A no

nohez. a rétet a kertet el adom. ir.

be

a hidhoz j. lép.

A

et, öt,

mé-

no az útig hoz

,

—

üt, be, ben, hez, pl. ir

a nó'nek.

A

fa

tút hoz. Almát hoz a

— kertben

— a kertbl neki a

—

magasak:

szerént a ragok mélyek, és

nnek

a rétre megyén, a széken van.

ül.

a

nnek

adom. a kert-

székrl

leesett,

a

ntl jön.

Tovább elé, eltt, ell, fölé, fölött, fölöl, nélköl, köré, körött, felé, körül, közé, között, közül, pl. a falu eltt jár. a város fölött jár. a templom elé j. az ut

ell

penna nélkül kei-t

ir,

föll a rét felé Éaent. köré megy. a vár körött

elment, a város

az út a város

van. — az utsza között

jár.

a kert

közt

van. a város

közé áll. végre mellé, mellett, melll, megé, megett, megöl, felé, fell, a város ellen pl. a íiú megé állt, s a íiú megett ir megy. a ház megöl, a folyó melll, a part, fell j s felé körül

szép a kert. a íiú és leány

—

mellett, a szolga ellen

ir.

Magas hangú ragok ezek: nak, at, ot, t, ban, en, ba, hoz, nál, bi, val, ra on, n, ti, ról, alá, alatt, alól, által, után, iránt, miatt,

kor, óta,

)

48

múlva

tájban

,

várba

a

a

ir.

Az írónak

pl.

,

várat,

eladom.

a faluból a várba rnegy. a fánál az

úthoz megy, a

tollal

ir.

a várról beszél, asztalra

áll.

az

— Ma

ban,

jön.

.

A.jí"--A mÍ

áll.

utón

sétál

— Az

a

-

•

-

,

az íróval van.

alól vettem

— hat

— a leány iránt

—

miatt ,

^^' §•

'-"•

^

dél

táncol

.

-'-

névmások a ragokhoz következ módon

de az állandó szabály

,

,

pl.

velem

viszo-

bár rendetlenek,

hogy azoknak mindég

nek a ragok, nem pedig hátul

— táj—

óra óta.

beszél

öt.

nyittatnak u. m. a személyes nvévmások

(én-fölé)

fánn alma van

asztal

vag-y o'sonnakor ott lesz. az öröm.

az által, ki ismerte i't

áll.

délután a no után megy.

három óra múlva

j.

— — az útnál, — az útnak adom.

a váron van. a

a fa alá ment. a vár alatt van. föl.

tollat hoz. a faluba

(

eleibe tétet-

én-vel ) fölém

hozzám (én-hoz) reám (én-re) rajtam (én-rajt)

bennem (én-ben) belém (én-be) mellettem (én-mellett) mellém (én-mellé) mell ölem (én-mellöl) fölöttem föléin (én-fölé) fölölem (én-fölöl)

(én-fölött

értem (én-ért)

tlem

(én-tl) rólam (én-ról) nálam (én-nál) ellenem (én-ellen)

nélkülem (én-nélkül) miattam (én-miatt) alattam (énalatt)

alám (én- alá) alólam (én- alól) elttem (én-eltt)

élmbe (én-elm) ellem

(én-elÖl) általam (én-által)

bel-

lem (én-bl) helyettem (én-helyett) utánam (én-után)

rámtam

i-

(én-iránt) köröttem (én -körött) körén (én-köré)

körlem (én-köröl) közöttem (én-között) közém (én-közé) közlem |(én-közöl) megettem (én-megett) megém (énmegé ) megölem ( én-megl.

41)

^4. §.

r

,

JIIl

vészen föl

ragul pl.

,,

nk, átik,

oiik,

mik,

vei link |mi-vel] hozzánk

[mi-re] rajtunk [mi-rajt]

bennünk

és

unk

szókigot

[nii-liozj

[nii-bennj

reánk

beldnk [mi-

melllünk

be] mellettünk [mi-mellettj mellénk [mi-melld]

fölölünk

[mi-mellöl] fölöttünk [mi-fölött] fölénk [mi-fölé] Tmi-fölöl.]

•
65. §.

A

;,,

te névmásban a t föltseréldik lágyabb

d

betttvel,

mely a közszabály szerént ad. ed. ml. cd. raggal egészitödik ki pl. veled [te-vel] hozzád [te -hoz] reád [te-re]

rajtad [te-rajt]

benned [te-ben] beléd

[te-be]

melletted

[te-mellett] melléd [te-mellé] mellöled [te-mellöl] fölötted [te-fölött] föléd [te-fölé] fölöled [te_fölöl]

tled

[te-töl]

—

érted [te-ért]

rólad [te-ról] nálad [te-nál] ellened [te -ellen]

nélküled [te_nélkül] miattad [te-miatt] alattad [te-alatt] alád [te-alá] alólad [te_alól] eltted [te_elött] eléd [te_elé]

elled

[te_elöl]

általad [te_által]

belled

[te-böl] helyetted

[te-helyett] utánad [te_után] irántad [te-iránt] körötted [tekörött] köréd [te-köré] körüled [te-körül] közted [te_közt]

kózéd [te-közé] közled [te-közöl] megetted [te.megett]

megéd

[te-megé]

megled

[te-megöL]

Ah ^^- §•

Ti

.n (íösöi

a ragozásban átváltozik igy: tok, atok,

tok, tek, etek, étek,

pl.

vei-etek [ti-vel] hozatok

4>

á[ti-

50 hoz] ro/itok [ti-rcá| iJijtntok |ti-rajt] bennetek [ti-benj bclíjtek (ti-bc]

mellettetek [ti-mellett] mellétek |ti-melld] mel-

lletek [ti-mellölj fölöttetek

fölétek [ti-fölé] fö-

[ti-fölött]

lületek [ti-fölöl] értetek [ti-ért] tletek [ti-tl] rólatok ról]

[ti-

nálatok [ti-nál] ellenetek [ti-ellen] nélkületek [ti-nél-

külj miattatok [ti-miatt] alattatok [ti-alatt] alátok [ti_aláj

alólatok [ti-alól] elttetek [ti-elttj elétek [ti-elé] elöletek általatok

[ti-elöl]

utánatok [ti-után] irántatok

[ti-helyett] [ti-köröttj [ti-közt]

belletek [ti-blj helyettetek

[ti-által]

körétek [ti-köré]

kzzétek

[ti-közzé]

köröttetek

[ti-iránt]

körületek [ti-körülj

köztetek

közletek [ti-közl] megette-

tek [ti-megett] megétek [ti-megé] megöletek (ti-megl.) 67. §.

Ö

a ragozásban a* á. é. e.

által pl. vel-e

i,

(ö-vel) hozzá (-hoz) reá

betkre

változik

(ja) (ö-re) rajta

(-rajt) benne (-ben)- belé (je) (-be) mellette (Ö-mellett}

mellé (je) (-mellé)

mellle (ö- melll)

fölötte

ltt) föléCje) (-fölé) fölle (ö-föll) érte (ö-ért)

tl)

(-fö_

tle (-

róla (-ról) nála (-nál) nélküle (-nélkül) ellene po-

énen) miatta (-miatt) alatta (-alatt) alá (ja)- (-alá) alóla (-alól)

eltte

(-eltt) elé(je) (-elé) elle (-ell)

általa (által) helyette (-helyett)

belle (-bl) utána

(-

után) eránta (-eránt) körötte (-körött) köré (-köré) körüle (ö-körül) közte (-közt) közé(je) (ö-közé)

közle (-

közl) megette (-megett) megé (je) (-megé) megle (-megöl.) 68.

§.

Ok-böl a ragozásban az

ci

kimarad,

és

k

kap-

,

51 tsoltatik a ríighox

pL vel-ek vagy vel-ök (ök-vel) hozzá

(jok) (k) (ó'k-höz) reá(jok) k. (ök-re) rajtok (ök-rajt) ben-

nek (ök-ben) bele (jek)

(k-be) mellettek (k-mellett)

k.

mellé 0*ek)k. (ök-mellé) mellölek (ök-mellöl) fölöttek [ökfölött]

fölé (jek) k. fök-fölé; fölölek fök-fölöi; értek

vagy

értök (ok-ért^ tölök (6kt-bl) rólok fk-rólj nálok fök-nálj ellenek fök-elleiij nélkülek (ok-nélkülj miattok (ok-miattj alattok fök-alattj alá fjokj k. fök-aláj alólak (ok-alólj elöt-

tek (ó'k-elött) eléjek (k) fök-eléj lielyettök (ök-helyett)

(ök-által)

(ök-elöl)

általok

bellek (ök-böl)

utánok

elölek

(ök-után) irántok (ök-iránt) köröttek (ök-körött) köré (jek) k.

(ök-köré)

körülek (ök-körül) közöttek (ök-között)

zé (jek) k. (ök-kö-zé) közölök (ök-közöl)

megé

gett)

(jek)

megettek (ök-me-

k (ök-megé) megölök (ök-megöl.) 69

Száma

§.

nélküli egyes elnyei

vannak

e nyelvnek,

lyek

fbbjeit következkben

hogy

azzal a mint kegyes olvasóimat untatni

ugy

kö-

az idegeneknek

is

röviden érintem

magyar nyelv

a

,

me-

remélvén,

nem

fogom:

elvitázhatlan el-

sségei irányában betses figyelmöket fölébresztvén, azokat részrehajló tzia

Gerando

érdek nélküli elismrésre tett,

,

mint ama Fran-

reábirandom; mindeniknek azonban

méltányosan meghagyván a maga miveltségben kivivott

vagy

sajátlagos érdemét 1.

névelött

,

Egyik fö-elöny

(articulus)

nem

e nyelvben,

hogy

ez sajátlagos

ismer, mint ez a deák nyelvben

52 '86111

létezett

ez, a, e, «l5y, mindezek nyelvünkljcu

elökéjieii tünnek-föl

tanítja,, .v-jr

Igaz, grainiriátikuííaink ez el5tt általánosan

hogy az,

azt hitték,

név

—

hozzá

még

söt az

;

név-utót

is

ujabbak közül Petz

jegyeívén.

Mert a mint a m. Tudós Társaság

jíi;.2,l.

— De

ez

fölidézett

is

ezt

nem

áll.

munká-

22-k lapjain ezen szó tagokat mutató névmásoknak,

az egy-et pedig számnévnek helyesebben bérmálja; igénytelen véleményetíimel én

is

oda hajlom, miként azok nyel-

vünkben valóságos nével gyanánt nem nézethetnek nyel,

egyszerség levén, ebben

vünknek'

fö

egyszer

természetet utánozván (*)

jelleme

-mít-ú^) Heii'ifiBm

az

(ÍOsöi-iú

Es ha a hajdankorra

is

>i
íbs-öjá-ííö) .á

az

is

(jI'jí

figyelemmel visszatekintünk,

i

3s

v^

lóban úgy találjuk, hogy a legrégibb magyar illatokban az, ez, is

egész lapokon át alig egy.kétszer fordul el,

rendszerént mutató-

s ott

vagy inkább határozó névmásokul

használtatnak. így a „Latiatuk" halotti beszédben az

tsupán

3.

helyen található

.Tatrosi másolatban

és

föl;

igy a

az

a bétsi codexben ritkán, a

XV.

század közepéig

még

ritkábban látható.

A^í)nt)'ári ííiint emlitéíii ^

inkább határozó* névmásnak,

mint egyébnek méltán kereszteltethetnék az; azért

[X A ^1^

-r^^

is,

mert

Debreczeni gram. is lap 14. 18. 50. 190. 191. Ezen véletartja, a határozót, megkülönbüztetö névmásának nevezEgyrl állítván, hogy ez néha nem szám, hanem va-' lakit,' valamelyl jelent határozatlanul.

ményt vén

—

— 55 \

alfiniint

n többi névmásoknál,

és mellék-

ezeknél sem esik a fö

i'ig-y

nevek mellett semmi változás

pl.

a {gonosz

en**^

— a kutyának a lábát — ama gonosz emibert, — eme kutyának — azon lábát, vagy a lábát über<

eltöré

,

I

tötte

meg. Mikor a fnévtl távolabb esik, akkor inkább

mutató névmás

pl.

a mélán búsongott

ifjú

,

a

maga

terem'''

tette kertben.

-^

72. §. 2.

,

ben a szók

Még kitnbb elnyös egyszerség nyelvünk^; nemekre osztásának (genus) nem léte. Való-

—

ban tsupán néhány

állat

nyelvet oly roppant

nemének megkülönböztetése egy

nem

'sarnoklatra

kényszeríthet, mi-

nél fogva száz két száz állat nevének különböztetéseért egy

nyelvben létez sok ezer számú fnevek különböz nemekre osztattassanak, és kereszteltessenek;

ben

mert így a kender-

a him szálnak különböz nemet vagy nevet kellene

is

adni a

nstény

szál

megkülönböztetéséül,

miután Linné

ezen nemi különbségét némely növényeknek fölfedezte. legalább tudomásom szerént

úgy

látszik,

matikusnak sem juta azóta eszébe

idt

De

hogy egyik gram-

ily hálátlan vállalattal

vesztegetni.-

Valóban ezen zavaros nexn^ különbözteted szabályok rendeziben ismertethetik; mert

elrelátó

bölts

ha még tsak a

nei^ii

eszmének

aj

nyelv

el

különbséggel

nem ter^

mészét rendin elkülönített állatokra niháztattak volna azon külön nemi nevek?

—hagyján,

okszejfübbnek nézethet-

54

midn

nék do :

fÖ

nemek minden közonböx

azzal túl hajtva e

nevekre ráruháztattak, ez már

böltseleti tekintetbl liel}-

be hagyható nézetem szerént alig

lehet.

74. §.

Á

persa és török nyelvekben, mint a magyarban

nemi különböztetések nintsenek, is

alkalmasak

származéknak

(*):

azonban ha

tani

— most pedig

részben

is

hü

frantzia, német,

,

—

mint magyar

barátja oly

azoknak fölvételére nem

vagy

ola-sz

születésemnél fogva lennem,

kellene vala

talán ezen állitást szokatlan

és

és túlzottnak ,

is

álli"

egyszerségnek

és az

meggyzdést

miszerént én akármely nyelvben

fognám

e

s hitet táplálok,

a nemi különböztetést

| ]

nem elnynek, st oly fölösleges nygnek tekintem, melyben magok még a benszülöttek is gyakran beszéd bözben de olykor még irataikban is botlanak. Es ha e fölött érdektelenül, és kevéssé

szemlét,

úgy

fölemelkedettebb nézetbl teszszük a

találhatjuk,

mikép eme nemi különböztetés

inkább egy burjány, és philosophusi tekintetben akár mely

nyelvbl bátran kiirtandó kinövés.

—

-

Mert ugyan kérdem gyakorlatilag, ség kivánja azt? hogy die holtz-nak

le

mot, das holtz,

min

nem

la

okszer-

mot- vagy

mondassék?

Kérdem? mi

logikai okból

vétettek-föl a

szóknak

következ nemei melyek más más nyelvben különböz neC*) Beregszászy über die Aehnlichkeit lap 12.

1

— 5r>

mtíek;

Fraiitziában lesujet

pl.

iiuisculiiii

diákban

,

jectum neutrum, le pays, hacc

patria, Ic

bum

etat

la nation

,

la contriííe,

,

langue, le but, cetté origine.

La

palatium,

un

colle

lum

,

la physiononiie

,

— Olaszban

,

la

palazzo, hoc

il

hoc templum, la citta, la sorté, la manó lo specchio hoc specu-

cliiesa,

la terra

,

un

mot,

hoc obhoc ver-

,

,

,

la campagna hlc campus.

— Németben

le

•

die sup-

das mehl haee farina die leber hoc hepar das Bier, haee cerevisia, der meeth hoc umlsum der wein hoc vinum der schade hoc damnum, das madehen haee puella.

pe,

hoc

jusculum,

—

,

,

—

76. §.

A ily

férfi

nemnek a no nemtöli meírkulonbüztetése

nagy áldozat

néllíülj is

megeshetik

azért annyi

,

ezpr

szóknak különböztetésit beszédben és Írásban szigorú

gyelemmel

kisérni szükségtelen,

eröködés. Es^

s tálfeszitett

a mit e részben Beregszászy nyelv pallérozotságának fejletségének hisz

;

böztetése

néhány szóval

tsödör, kantza,

— kan, kotza,

'

bika

ökör

,

,

néhány

neme- klllön-

elégitöleg kipótolva van. Imigy: ,

,

jértze

,

férfi

gátsér,

,

fiú,

a beszédben rámutató nyilvánításokkal ,

állat

— hím oroszlán nstény — kandúr szuka, — kakas, — gúnár — eme — — — azonban asszony;

telién

imez, jobbika

és

az bizonyára hiú piperénél fölebb alig

— Lám ama

niagasztaltathatik.

fi-

szebbiké

,

s

,

leány;

az

,

ez,

aina

,

emez,

több hasonló pótló szavakkal.

—

Es valamint a gyermekek nemi különl)séget nem ismernek, újry a

»>*V,

népek sem veszdtek azzal az

\'*

s

viláiíban;

még

a

'>íi-

% %

)

56 (lók

h gyakran

föltserólték a Bibliában

a

férfit

az asszonyi

nemmel, nem ügyelvén szorosan azon különbözetre.

Angol nyelv ban, azzal

igen ritkán

él.

'

oláh nemzet, mely a rómainak késbbi elfajzú-

látszik észlelvén

úgy

Az

nemi különbséget a szavak-—<'';;ri

77. §.

sa,

•

szinte alig ismer

is

Az

—

ezen nemi osztályozásnak

czélsz'

rütlenségét, s látván a régibb s eredetibb nyelvek útmutató példáját, azzal lett

jobbadán felhagyott

légyen az liim

vagy nstény

,

la névelt adott, példák

jom

^

—

la

—

' borbély

vély

uom ember,

—

la

—

la tata atya^

erre:

— egy közös

bika la taur

la d'sapu czap

-

kálahmaru kalamáris.

—

y

valóban

nem

közös

is

pl.

,

maimun ma-*

—

—

la belbehru

la pere kört-l

\^

szigorú latra vettetik

neménél!

látszik a szók

ott is ^hijábavalóságnak

olyatén különböztetése

la

'

Azonban ha a deák nyelv

.„

,

rámutató

T^7

78. §. ^

minden névnek*-|

és

aslahnu oroszlán,

la

—

,

miszerént némely szó ok nélkü

Grossus, adeps, atomus, limax, torques

phaselus, scrobs, serpens,

corbis, dies,

finis,

domus, ru

neutrum nem vulgus bus — — — A beszélnél ellenben a költnél n nem p bubo, pumex, — margó, palumbes. Végre a beszélnél n a költnél p férfi és

pl.

vius.

férfi

sal

,

nar,

,

flíí

,

pulvis, silex, ungvil|

specus, cortex, forceps,

,

dig

Lynx ^

^

animaus, volucris, linter

férfi pl. scrobs, ,

alex

,

clunis

Eíen önkény

\^j^Á*J/^'^

,

talpa

,

dáma

szülte o,^ztálvozása

,

penus

,

stirps, cuj>id

on\'x

,

grus.

a nemeknek alig

Ja rnirj*

látsz

fit/lit!Ír-*>^

k

57

valam alapos logikai okban feküdni; a honnét

azt kell hin-

i

Ili,

hogy ezen

kiilönböztetések

egy szerentsétlen

véletlen-

nek nem követend Idnvései. 79: §.

Nem deák a férfi

(

valóságos

következetlenség e az? miként a

nemet tulajdonit ilyenek ,

anguis, hic vermis, hic glis elephas, hic vultm-, cen, lyricen •

gyesben neiitrum fi

nem ;^—

és

,

hic

pl.

szavaknak tsupán

homo

hic cenchrís

,

hoc aedon

hic piscis, hic

hic

,

fidicen, tubi-

liic

liic

,

,

hic mugil

,

turtnr^ hic attagen,

liic

hoc halcyon

;

nem

(commnne)

tettleg közös

delphin. Sal e-

masculinum, többesben pedig tsak

haec panthera, hic incola,

liic

advena.

fér-

— Ezen

többnyire mind két nemet jelent szók, méltatlanul és kö-^

vetkczetMiül mondatnak vag-y^ak Viieutrum nemiteknek.

vag-y néhol

férfi:

— Ezen ingatag^ag követend minta-

m helyesen nem vétethetett föl a magyaroktól. 3.

,

négy ejt^t tó

A

fnevek

tart. 1-sö

nak nek ,

szenved at,

,

ejtegetése,

vagy

a tszó 2-k a mással

ot,

t.

— Ez

genitivusnak tartatott

,

elöt az

de az

,

^^íí^tj

inkalib raj>ozása ^ ,

vagy

álló

nak nek ebe kimen

3-k a tulajdonító

s^

.sÍM^1)^^;M^

végrof^-k, a

,

^

rag 2-k vagy

nem egyéb övé

ragnál

,

—

a ból, böI, ban, ben, tói, ti, és ért, tsak határozó ragok. 80. §. Itt j

..

kiemelend elny

az,

bogy

a,

személyes ragokat, ezek ismét személy és képest négy különböz ragokat fölvcvc

Attetnok vagy rag»5tatnak, mint a

^

^^ywr

t

,

fnevek hármas bii-tok

számálioz

szintén ligy cjfe-

szavak

>-> ."^

pl

*<^^v»*.^

^ 58 a.

,

Egy személy egy

birtok

házam

birtok,

házunk

házad

,

,

háza,

képem, képed, képe. b.

,

Több személy egy

házatok

,

,

há-

zuk, képünk, képetök, képük. c.

-r-

Egy személy

,

képeim d.

házaik

,

képeid

,

,

több birtok, házaim, házaid

házai,

képei.

Több személy több

,

,

— képeink

,

Jegyzet

1-sö

képeitek

birtok, házaink, házaitok,

képeik.

,

más Európai

Mind ezen ragok

nyelvekben ismeretlenek, mert azokban eme ragok külön

névmásokkal fejeztetnek a.

-•i-:;

ki pl.

Házam. Németben mein Haus. Frantziában mon ^

,

maison. Olaszban la mia casa. Oláhul a mjio ca^TX)eákul

X mea domus. MééJ^íÍH

Unsere Háuser ,^

^- '

^ase,—

d.

ley ,

le

mie

^ mie case—

le

merae domus.

Unserc Hauser

nostrejfnostrae s

^

^

Meine Hause^les notres maisons,

,

mjie case

ben,

maisons

a mjie case'-ymeae domus. c.

}é^1mi

les notres

domus

,

—

les notres

maisons -a^case

le

egyik nyelv se tudja magyar er-

rövidséggel kitenni.

Jegyzet birtokos

2.

Mint a fentebbi példák kitüntetik a

névmások ragul a fneveknek nem elébe hanem ,

mindenkor hátul ragasztatnak utánok, melyek egyszersmint ismét új ragokat

Enyím szokott lenni

pl.

is

elfogadnak

birtokos

pl.

névmás raga

,

eoi

,

am, öm.

tollamérí, iiöni, leányom, örömeai, szé-

kemtl szobámnak, erdmnek. ,

m

^

/

59

Tiéd fölpl. órád,

a mgoKíía])a

od, cd, öd

Mfl,

cl,

.szótagot vesz-

várad, leányod, kezed, barátaidat, gyöngyöd

Hliéiik változik ró'sAiik, orvosiiiilikal,

Ilii,

ünK

iinli, és

ragra

pl.

isme-

nóVérüoiíet szobáiiiiban.

Tiételi ragozásban tok, átok, ótok, tek, etek,

tok, Ótok,

átváltozik pl.

almátok, uratok, barátotok,

tütek, fivéretek, erdötOk, ismerösOíOk, írótok, pálczátok

Övék

ragozásban lesz jok, ok, uk, jOk, Ok, Ük,

a szobtíjokban, asztaluk tsinos.

1)1.

jókért, ismerösükllOz irnak

— a kertjOkbe, —

^tü"

— fivérök orvosukért

kül-

,

barátjokkal.

dött,

Hliéiiik vészen ink,

olnk, cink, ragot

asztalainkon, vendégeink, szolgáink

pl.

embereink füvet

réteinki*öl

lioznak.

Tieitek ragozásban itok, aitok: itek, eitek, tagot vesznek föl

pl.

faluitok, váraitok

,

szó-

erditek kérte,

itek.

Övéik

változik ik, aik, eik

,

ragra

pl.

óráik, asz-

erdik, székeik.

talaik,

A

határozatlan

semmije

föl pl.

sints,

névmások

is

birtok ragot vesznek

valakid hozzád j. 81. §.

A nak nek

,

mutató névmások ellenben azon tulajdonnal

hogy ezek

föl,

az, a,

ilyenek

ragozott szók eltt

az azon ez ezen ,

,

,

magok ,

ez, e,

is

ir.

ezért a lóért

— ez az ut — ei

ragot vesz-

emez eme,

amaz, ama, ugyanaz, azaz-az, a-a

niez ember

ii

[a

bír-

,

ki,

pl.

e-

— ama kutya szalad— az a ellen — ugyanaz a ku-

ellen a falu

— — a mi az van eltt a ház eltt — ezen az úton megy.

tyád a kertben van eJB*

asütal alatt

az

,

toll.

-

•

"'

Magyarban a tulajdon nevek

4.,

ragok fölvételével ejtegettetnek

.szokott

számok

és

,

ezernek.

fnevek

— Ellenben a melléknevek

mellett mozdulatlanak

veres pántlikát.

— Azonban hol

tizet,

ezek

a

szá-

az ejtegetésben a

jó embert, rósz

pl.

is

Lónyait, Szé-

pl.

chényinek, Apponyinak, Ürményinek, Károlyit, zát

a

ml iának-

fnév gyanánt

álla-

fnevek úgy ejtegettetnek pl. a jót meg okosnak nem kell rósz társaság, a tiszteseke ^

nak, akkor mint a kell betsülni,

megtiszteld. -*ííí^*'

5.,

A

mellék hevek rendesen fokoztatnak; tsupán

sok, szép, kitsiny térvén

abban

rént (88 lap) a Laj^poknál

is

sze-

b-ben végzdik a 2-k

fok,

(gazdag) boaándáb (gazdagabb) de már

mint boaanda

mus

a 3-k fok, mint a deákoknál

damus,

a rendtl. Sajnovits

el

ba megy

ki

,

igy boaan-

(ditissimus.)

82. §.

A magyar nagyon, jezni,

felette,

a 3-k fokozatot |eg elibe

szörnyen elibe ragasztásával

igy; legjobb,

szörnyen rút

még egy igen igen

;

igy

is

ximé bonum,

is

is

,

,

szépnél szebb.

mely igy hangzik

legesleg jobb,

—

•

aller beste-ezek

és igen igen

de igen,

ki tudja fe-

vagy igen (valde) nagyon,

jobbnál jobb

4-k fokozata pl.

tétettel,

felette jó,

St

legesleg,

jó.

amazt teljesen ki

van

vagy

Summé, ma-

nem

fejezik.

83. §.

Es ezen fokozás a szóJiatározókbau

is

meg van

pl.

,

üt rútul, rutiibbul, legrutabbul

ben, rt

—

,—

,

sísebbeu, legszeb-

be, belje))!), legbeljebb, fel, feljebb, legfeljebb.

deákban

életben van

is

turpiter

pl.

pulclire, pulehrius, pulcherrime,

perius.

szépen

—

^

turpius

,

Ez

turpissime

,

intus, interius, su2)ra, su-

Ez a németben hiányzik.

A

G.,

száz forintot,

követend.

szám után a név egyesbe tiz

tétetik pl. hat lovat,

garasnak. Es ebben Sylvester,

— Ugyan igy van

nem Révay

ez a török, és persánál is Be-

regszászyként. 7.

sa

,

,

Ige a magyarban tulajdonképen egy hajtogatá-

mert mint a fneveknél a mély hangúak a magas han-

guaktól külön válnak

,

de azonban különbség az ejtegeté-

sokben nintsen: úgy az igék ez a törökben

is

van.

emliti Beregszászy

De már

is

az arabsnak 13. hajtogatását

(*).

magyar nyelvnek, miszerént az

Jeles tulajdona a

íjgéknek több nemei

vannak

m.

u.

1-ör Tselekvök ezek a., áthatok

tanitványát )

b.

,

mint

e szerént két félék, a

(a tanitó tanitja

benhatök (a gyermek eszik)

c.

miveltetk

,

(fát töret, láttat, taníttat). 2.,

Sizenvedk

ezek

belszenvedk (gyötrdik, 3.

,

Közép igék

a.

külszenvedk (veretik)

bajlódik, verdik);'* ,

foly

,

lép

szemzik, hullámzik. 4.

,

:

Gyakoritok (irogat,

ked, kapkod.)'*'^'>'^*^^*^M

'^^^

(*) Uiber die Aehnlichkeit stb. lap

irkál,

,

b.

,

ikesek

ég

.

,

virágzik,

:

maradoz futkos

^imií/to.'

24.

f'"

,

,

tsip-

rr.ü./iisii '>«

'"^'í^uki

— 62 hajlong, Msong", legyint,

5., Kltfiinyzök. tsipdez,

taszint

Kitsinyezve gyakoritok (vardogál,

6.,

legyinget

,

taszigál

;

fr-ziirtsölget,

ez a gyakoritást kitsinyezve együtt fe-

jezi ki. ,M'foi

>

7.

,

Tehetk

rag

hat, het

által (irhát

irathatik, tördhetik, számithat, nyerhet. 8.,

törhet, járhat,

^

— St — :

Második fokból átvett igénk

is

van

pl.

homá-

lyosbúi, setétebbfti, 84. §.

Es minden rendes igék határozatlanok k rozottak

m

végzettel

pl. szeretek,

,

és hatá-

szeretem, látok, látom.

85. §.

Van még

a többek közt tsonka raggal lak, lek,

váiiak, igy hajtogattatva

— várálak

Tárni foglak. Kérlek, kérélek foglak.

De ezeknek

,

víírtalak

kértelek

,

,

,

pl.

várándalak,

kérendelek

,

kérni

tsak 1-sö személy ök van, 86. §.

A határozatlan mód

is

szokott hajtogattatni e sze-

rént: inníom, innod, innia -kell.

— Innunk, innotok, inniok-

kell.

Jegyzet Ezen Oerando lap se transformer

43. ily

tsonka igék jeles származtatásáról

észleletet

tesz „Les verbes

en hongrois, au point

gements ou tournures par plusienrs mots.

,

pl.

qiie

d'

peuvent

exprimer des dian-

nous rendons dans nos langues

látok je vois

—

látlak je te vois

,

•

65

—

l.ltliHtok je pilis voir,

je

pilis fairé

—

voir"

voir

,

—

láttatok jc fais voir

— látdogáltathatok

lííttatliatok

je piiis soiivent fairé

Certes voila des particularites bien rernarquables

Je

dariö iine langue.

les indique

taxe liongroise est d' iine

La

á peine lap 44.

etonnante originalité

syn-

et repous-

,

se toute Coniparaison.

Jegyzet

2.

Bámulatra méltó mint

nevek származtatásának bsége

igék, és

,

emlittetett az

melyre elegend

egybetíí, egyszótag hozzátétel.

Vannak sok magánhangzóink, melyeket a nyelv-

8.,

szokás tájékonként hol hosszii

,

hol rövid hanggal

— — — nev lem, velem — nékem, nekem. Mivel azonban

mái

,

mai

hírét

,

,

hirét

ifjú

,

ifjú

,

ejt ki pl.

nev —

kelletinél

vé-

több

hosszú hangzatu szavaink vannak, ezeket a hol tsak fü-

lünk szenvedheti, inkább röviden ejtsük

Társaság 9.

módok ta.

sok szavakban inkább követni

is ,

,

— a féreg marta

Ezek többnyire olyan részesül ó'k

ságok

,

s

]\Iit

a Tudós

látszik.

Megjegyzésre méltók nyelvünkben ilyen szólás

Isten adta föld

:

—

ki.

nyelvünk kellemetességéül

10., Szokása

,

ró'sa

melyek

,

lelkem ad-

eredeti saját-

tekintendó'k.

nyelvünknek a keletiek modorában

szavait megkettztetni

,

hol annak az író

nagyobb hatósá-

got kivan szerezni. Ez szép elnye annak. Ilyen:

irul pirul

— zörög morog — dúl — kél — — mindjár mindjárt — sürög forog — üz ballag — ront — — forog — paté — pots — tsup — kuk bak — ejnye ejnye — lám lám — — — be — retseg ropog — zür zavar — — tsörög

tsattog

fúl

billeg

fííz

tseté

tör

szetté vette

jár

ireg

lots

tsip

el el

el ki

el

-

fel

64 salá

— sebbel

—

Itjbbal

—

zordul mordul

páhog

pilieg

igen igen,

,

>

dens

— ég

— tsap

ardet

gventum— sir timet

,

— vár exspectat,

—

tumba— áll stat

pL fog

él vivit, cultri

orgia

—

ír seribit

nyir tondet, sabulum

— bán dolet

maxilla

•

,

acies

un-

,

—

fél

banus

ideje

szin-

elnye; pl múlt

mihelyt a nap fölkelénd

,

ez

:

a

patsii-ta

— az atya

fölkél (jelen

ének-

elutazandott,

jövbe) vagy

föl fo-

jövbe)

gott kelni (múlt

A

jöv

mezre érendenék

mieltt a

,

,

,

—

—

és

— mint Fogarassy nyoa Tudós Társaság eltt — nyelvünknek

te hasonlitliatlan

13.

mactat

Az igék hármas

felfejté

lendett,

öl

használtatnak

is

fnevek

arx.

<

mósán

—

plorat,

pars média

12.,

ide oda, szinte szinte,

fiíT.-r

embolus

percutit,

coelum

,

csere berél, ütött kopott,

igék- egytagú gyökei többször

egyéb beszédrészek gyanánt

,capit,

.

•

.+i-,,;io

Az

11.,

—

bont

ment, nyifog. nyafog, kip kap (*) ké-

lesfel, jött

.ftyén kedvénjr.

—

meg meg,

közben közben, már már,

— ront

nyomon

lépten

személyes névmások ragokkali öszve köté-

megjegyzend hogy ezen elnnyel a deák nyelv birt igy: velem mecum, vel-ed tecum velünk nobiscum veletek vobiscum de már a Frantzia, eladatván

se rendi fentebb

,

itt

,

,

,

(Olasz, lui

Német,

és

Oláh

ezt két szóval ejti pl.

— con me, con Dio — mit mir

minye, cu gura

,

mit dir

,

avec moi, avec mit uns

— Cu-

satuluj.

(*) Lásd Debreczeni grammal. lap 178. 179. és Galgóczy m. nyelvtan

183

— 185.

gyai lehetnek.

lapokon, kinek tájszavai

bvebb

vi'sgálat

tár-

A

14.,

auf einmal a német így

viel

húszan zwanzig.

tizen zehn,

tünk

is

m^anyien?

!»zániokb;ui czt;n kérdéísre felel

A

fllnfe

,

a

vvie

magyar öten,

mi kérdésünk, úgy a

felele-

határozottabb amannál. 15.

,

A

magyar nyelv két

ösmer;

e-

ige- határozó és ezek tulajdonképen a

gyike név-; másika

— A közös név-

fent elsorolt ragok.

vek- és igéknek hol eltte

de öszve

hátúitétetnek

féle határozót

,

s ige-

határozók a ne-

öszveolvadva állanak

és

nem olvadnak

ilyenek

hol

,

eló'szó

:

,

ál-

taltérek, utógondolat, külfény, külvái'os, kötszó, belterj, fölirat, lás,

elmenetel, kilátás, bevétel, ráhágás, kiadás lehango-

megver, ledob,

fölfog, betesz

ráhúz

,

,

eltesz

,

hozzátsap,

szétzúz, átüt, véghezvisz, végrehajt, künnjár, kiesik, benlakik, rajtavan,

alámegy, beletesz, visszajön, közzévág,

tesz, alantjár,

fenhéjáz, hátuláll, elölmegy, közeljár, távul

áll,

összekottzan, túllép, utóláll, fölüljár, alólmegy, alúljön.

l^Iindezek

mint

meg dobd ,

félre V.

félre-

le

,

elöl,

úgy

utói téve

fogd

fel

tedd le

héjjazzál fenn

,

,

,

,

is

használtatnak

essék ki járj ,

feküdt volt , verni fog

pl.

künn

,

verd tedd-

látott vala,

,

volna vagy legyen. '

;

A

;.oí

noKt

87. S.

'

^•^^"'^"

tulajdonképi ige határozók soha jsem a névvel^

sem az igével öszve nem olvadnak Ilyenek: onnan, soha, akkor, gyakran,

ritkán,

itt

,

ott

,

innen,

mindenha.

88. §.

Ide sorozhatok a köt- és índúlat-^iiólt

is,

(*) melyek

(*) L. Teleky L. esedezései 1806. ki ezeket páratlanoknak állítja lap 35. 38. és Galgóczy m. nyeWtan. Pest 1848—102 lap. 291—308 l. 'Viíöii

vj4«7

5

— m kiílüri

váM

szavak

pi. én, júlkliet

hogy hogy, meg meg

bezzeg,

( hi szénbl ) pissz

(lehszen

sebaj, lelkemadta,

,

miként

,

les fel

üm, hüm,

akkint

ntszu

,

,

báh

,

ám

rajta,

hagyján,

lám,

delisz.

,

paff. ne, nesze,

tsitt,

,

,

node.

nem oda

liu-

da, nono, nini, haddelhadd, ejnye, szj.

89. §.

lod

hez

í

,

5}

s

Vannak

pedig, melyek tsak utol ragadnak a nevek-

részesülökhöz

tói, töl, ra, re,

,

azokkal egybeolvadnak

s

pl. ból, böl,

ban, ben, ba, be, hez, hoz, nál, nél

ból, köböl, hámtól,

pl.

ház-

könyvtl, fában, lyukban, ólba, szinbe,

lábra, kézre, szénhez

,

újhoz

,

amannál

,

emennél

látott-ból'

,

kopott-ra, mivelt-nél.

,

.

90. §.

, ,

Azonban

midn

ezek a személves névmással ell -^

.fit

kaptsolvák, akkor a név- vagy igéhez hozzá pl.

tle jön, hozzám kapott, velem

született

nem olvadnak

egy napon.

91. §.

Van

a magyarnak talán,

toIen fosztó szótagja^

milyen a görögnél a privativum, deáknál

németnél

in, és a

los szótagotska. Ez a fnévhez ragasztatván az a vagy e betíít kirngtatja

,

igy szerentsétieu

e helyett szerentsételen

fosztó

hibátalan.

engedetlen

,

hibátlan,

Ezen szótagról fentebb

hogy nyelvünkben lan, és len végzet, mely egy volna lem vagy nem-mel.

Vórösmarthy azt

ma

,

,

állitja,

Akármelyik vélemény álljon meg

,

halhatatlan mondhatatlan a beszél

midn

az

ily

va^y költ azt a

j

a-

szóban, szabad-.

I

,

,

G7

hogy a

ság-ot veszi niagáiiak.}

kcll(!inetleu

tatása miatt, az at ragot közbül

vagy halhatlaut rnond kihagyás (ellypsis)

,

kihagyva

hangzat

íiívoz-

niondhatlant

,

ketts tf-nek irása fölösleges

,

ama

ekkor tudva levén olvasó eltt

mint az ige régmúltjában

is

kihagyandó az

vala-

;

mondtam,

pl.

ebbl mondottam, rágtam, vágtam, kapartam, fogtam 16.

magát,

Min

(*)

rövidséggel fejezi ki nyelvünkben az ige

midn más

szomszéd nyelvek azt tsak körül irva ad-

hatják; erre példákat mutat meliboei (Beel mathias) un-

— 84): olvassam, ich mögé — Olvasnánk wir mchten — Olvasan— Olvastatom, ich lesen.— dom, ich werde — Olvastassátok, lesen Olvastattam, ich habé — Olvastassam ich soU lesen — Olvashatom lesen Olvastatnám ich mchte — Olvashattam ich habé lesen könich kann lesen können. — Olvasnen. — Olvashassam ich mge lesen können. — Olvastatandó der> hatnám, ich mchte das gelesen werden wird. — Olvastatván

grischer Sprachmeister (lap 67 es lesen.

es lesen.

,

es lesen.

lasse es

es

lassen.

lasset ihr es lesen,

es

,

es

,

es lesen.

lassen.

lassen.

,

es

es

,

es

die, ra,

,

,

,

wahrend dem, da

es gelesen werden.^,,.,,,

Az

igékre tovább mgjegyzendö

a..

Hogy ,

.

,

,.i

az s, sz. z. végzetü igék a jelent

egyes 2-k személyében

nyebbségéért o!

és olvastat-

el

,

nem

...

mód

sz-szet, de a kimondás kön-

öl ragot vesznek

C*) L. Tudós Társaság helyes irás lap 26.27.

föl pl.

olvas, olva-

sol

— iná8a

'

mászol

,

húz , hú^oj.

-

,

— De a

t

végzetöek

mind a két ragot föl veszik pl. lát, Utol, vagy látsz épit, építesz yv^y építel. (*} vétesz vagy vétel

—

vét,

—

b.

Az

,

o.

i.

II.

ö végzetüek a magánhangzó közzé

pLM liivok, — lö lövök, — ró rovok, bá búvok. A végzetüek a rag közzé- magánhangzót tsúsz-

y-t szárnak c.

t.

,

tatnak könnyebb kimondásért

tam,

'

A

,

f . végzetíi

fussak.

De ha

a

nit (j) son

eltt mássalhangzó

t

megmarad

ekkor a t

;

a parantsoló és foglaló

sunk-ássimk. íidi^e.

,

Az

tett tsak 1-sö

íteaafií 1

közzé

vagy pedig

áll,

a j pedig s-sé változik

,

tanítson , köszönt (j) sön

-

ezs az s, sz. z. végzetüekkel

núÁ

mód

Jele-

j helyett s-et vesz föl pl. fut, fut (j) s-fuss, fut (j) sak-

nében

van

tanit, tanitasz j tanítot-

— mond, mondasz, mondottam. d.

,

pl.

is pl.

-

e.

i.

pl. ta-

köszöntsön — így van ás{j)s-áss — ás(j)

ás,

ít*3;

de mint emiit-

tétéllel új ige alakul,

személyben

pl.

várlak, várálak

,

vártalak vár-

icOivlU

jalak. f.

adhatok

,

,

Az áf, adhatsz

Például

et, hat, het, faf, fet hajlittatik ,

adhat

föl

itt

,

lehetne

pl.

adhat (j)sak adhassak. -

hozni az igék fent

elsorolt

több nemeit, melyek bámulásra méltó rövidséget hatályt, és

könyüséget tüntetnének

fol,

melyek igénytelen szem-

^ iélöt e nyelvméltósága eránt tiszteletre gerjesztenének, rö-

vidség okáért azonban mellztetnek. ^

() Ez az

a szabály

ik-

Révay

óta

'.-j

.

íi> '

megsznt; az el, al, ol, öl, csak

es igékben jöhetvén elö, mini 2-ík

vító jegyzete

:)

személy.

(:A ja-

MÁSODIK SZAKASZ A MAGYAR HELYES

IRAS, S

ANNAK

NÉMI KÖNNYÍTVE JAVÍTÓ MÓDJA. f

95.

r

§.

iXz els szakaszban kimutatva levén, hogy a most

magyar irás nem eredeti, de költsönözött legyen, melyeknek létele és az eredeti hunno Scytha betk, szavahihet történészek s hagyományok nyomán tsalhadivatozó

—

•

tatlan

—

betk

nyomnélküli elvesztk után a

nyelvbl vétettek ha valljon

által

kielégíti

;

a római

hátra van itten annak megvitatása,

e? azon latin

irat

modora nyelvünknek

— mint — a ma*

szükségét, és mennyiben? és ha minden részben az

a hoszszas évek során

gyár

irás

tett tapasztalat bizonyltja,

kellékének megfelel

nem

volna

,

miképen ?

kell'

jen azon segíteni. 94. §.

Elsben tani

,

hogy a

azon elvet látom szükségesnek

is

latin

betknek nagyobb

nyelvünk rokon hangozatát

rend

latin

betk

szer szabásuk

tehát

fölálli,

mely

jól visszaadja s kifejezi.

Ezen

— mint

ajánlatossá teszi

része olyan

különben

és egy-

is tiszta

— iratunkban meghagyan'

dók lesznek, tsupán az idegen hangzatúak hagyat váíj, küszöböltetvén ki

abbóli,

mint

fölöslejresek.

wn

^ jv6

1

V

*^* <

s

:

70 05. §.

ennek szükségét a magyar irodalom a deák

P]rczte

betk

fölvétele u. m. szent István király uralkodásának liaj-

dan korától fogva. ink azon

Nem

mulasztották

sok tudós

el

féíia-

nyelvünk geniusáhozi alkalmaztatását

írásnak

megkisérleni

is

azonban oly nehézségekkel találkozának

:

zok id5 szakonként, melyek Írásunkat hol egy

hol

^

a-

más

részben eltarkiták, minek következése lön a magyar irodalonniak változatossága, és mai napiglan

is

magállapodatlan

állásbani tespedése (*)

96. §.

Ezen hátrány legyzése

kély—

s

ido

dományos

s

korom

kisegélésére igen tse-

s

által is korlátolt

ama

tehetségemet

mély belátású szak tudósok belátása

oldalú nyomozásai

merésznek találom s

—

után gyengének, :

s

,

s

tu-

több

a kísérletet

elég-

de bízván igyekezetem tisztaságában,

érezvén törekvésem szinteségét,

gyanításaimat közre botsátani

,

némely

elhatároztam

és az írás könnyítése

,

s

a

szerintem elmaradható pontozatok és ékezések kevesbítése felli igénytelen nézeteimet közví'sgálat tárgyvá tenni (**) 97. §. ''

A

mi már elsben

is

a betükrli eszméimet

illeti,

azokat illetleg következk megjegyzéseim 1.

,

A

latin

betkbl minden

magyar irodalomban meghagyandók sak ezek:

—

,

változtatás s teljesen

alkalmato-

fidáhnii

Kézy magyar Literatura Debreczen 1833 C**) 74 éves író hibázhat, sokat felejthet. C*)

nélkül a

(:

kézírat

;)

)

71

&ÍD »é

a- (rövid ékezetlcu)

iv

,

U%-Jlv

!).

(ez a

c.

magyar írásban tz vagy ez gyanánt

használandó d. (.

(rövid ékezetlen)

e.

,

h. i.

(az alábbi jegyzet szerént)

j.

(dt.

k. (ez

dt.)

görögbl kltsönzött, nálunk igen szükséges)

1.

m. n. o.

(rövid ékezetlen)

Pr. s.

(ez nálunk oly liangzatu, mint

deákban ingpi-

sqvama. Frantziában

cio fascis, splendor,

ch-chemin Olaszba sá - ambasciadore ogliere, és

,

sci-

Németben sch- schicken — Oláh-

ban pestye, mustyi. t.

u.

V. z.

2.

,

A

deákban nem létez

,

a

magyarban pedig

u-

•

betk

ralgó

e

következk, hosHsu A.

és össze tettek:

gy.

\y,

Jegyzetek

ny. sz.

ds

a.,

é.

i.

ts. ty.

ó.

ú

— 0. ö.

d,

'g.

az olvasásban ketts <s-nek

hangzik mint fáradság, izzadság, veszöds(5g. b. c.

,,

dz, ez lágy hangzatot ad

,

pl.

edzi, pedzi.

d's ilyen hangzata öt szavunk van

da, find'sa, lánd'sa, hand'sár, band'salgo. Ezek

gen

is

ide-

szók. d.

,

dj.

Ij

jaira olvadnak át a látja

d'si-

pl.

nj. és tj

amaz

kimondásban mint adjon :

;

de ezért ezen jegyzetbeliek külön

,

betk hang-

összetetett

mertetnek, tsak külön hangoknak

,

,

alja

,

fonja,

betknek nem

is-

nem

a-

melyek

igy, (és

maz összetett betkkel) azért nem iratnak, hogy a szók ragjai s származtatásában lév gyökerök kitessék, s el ne

—

veszszen, 98. §.

-

Az e bet Beregszászy (*) Kováts, és Petz által három különböz formában iratik, magas, közép é« mély hanPetz isguaknak neveztetvén amaz igy 0, á^JCováts igy á",

mét igy .

.

bett

ír

e é e jelelvén ^

azokat.^—

4

codex

is

3 féle e

magyar

változtatván a

Ámde

(*) Beregszászy lichkeit

1.

is

154.

l.

,

mit a szójárás vidékenkint

alig bir

valamint az gramm.

egy formán megkülön-

a bett

illeletleg

25. a Tseh d' betre.

Kováts

—

bet/a kimondásban fülnek ahg

észrevehet különbséget adván

,

bétsi

igy & (rövid) e {közép) és é hosszú hanggal.

Jim^ középnek mondott

böztetni.

A

ung.

,,,,,ja9gy€r nyelvtan lap 192.

Sprachlehre

l.

is

a kiejtés-

Uibcr die Aelin7.

—

Petz

Gyula

7? észrevehet

l>en néiiii különbség' luvéii

,

ezt

még

ugyana-

is

zon grammatikusok hasonló jegygyei különböztetni

betnek

igénylik: azon szerént az e

is

amaz

irást

})ulyás különböztctése elfogadható alig lehet,

szólásban és vers irásbaii

is

gy

iiy,

ket igy

,

Összetett

z.

t.

rog-roj

sokképen irták hogh, hodgi

,

tar

,

:

'•

V

^'/..i

dábel

eb-

Tsehben ú\ kik a bet-

,

,

pontokkal lágyitják ezt a

gy. dy. dgy. dgi.

pl. g.

gyengesegu

,

gli

''

'

mi a Frantziánál dj

az,

g-t felibe rakott

— andel

^

"

i

bet

— Olaszban egli,

d. n. c.

oleg-olej

nem

>A ^4iíúUiíiJly^x^í ^no, 99.

adieu.

terhel

melynek a

valami különös haszna

f>asztaltatik.

ben

nem

pl.

magyarnál régen

dj\

gh.

gi.

-

keges,

mint minden összetett betink-

bet jegyek volnának helyökbe álliés gy. betk is Írásban, nyomtatásban

nek egyszer új egyes tandók,

úgy ezen g.

közetkezö jeggyel irathatnák folyó (cursiv)

h í

gibb

G

(g),g, (gy) g (g)

a név végin ki

menhí, neki

beszédben ,

zentíí,

g

(gy).

nem mondatik

mikor rövid pontozást

halotti

pl.

is

,

nem

.KöuyY.bw

tereh-tere,

(g)

méh-mé;

tsupán négy vonás látszik igy:

Ysaak. — Ellenben mikor hosszú az

Ez a hang-nyomást

^

kivan, valamint a legré-

különböztetésül szükség felibe vonást húzni igy bírom.

G-

jelenti.

:

szív

ív,

,

>

'uii^

í.

k^hKi"^)

..•

:

^4 J fölibe a pontozat szinte szükségtelen, ezt a régiek

sem

Egyébiránt mint már mondatott

tették.

d.

1.

n.

t.

betk-

kel találkozva, azokat meglágyitja.

k rög

ez a

görögöktl

bet mely a deák gök és x hangzat kitételére

költs önzött

más nyelvekben elforduló

s

szükséges

,

igy

Katiiina

:

Kodrus

,

nyelvemlékek" (*) három

,

Kszerkszes.

,

k bet

féle

A

„Régi m.

volt lételét állitják,

mely azonban nyelvünkbl eltnt. De ez tsak olyan sejtelem, veszteségha volt is ?j mely bizonyitatlan elveszése

—

;

nek

alig nézethetik.

—

—

100. §

Ly. Ezen

betnek

összetett

is

egyes

ki kelletik Írásunkból küszöböltetni, és a

bett

hangú

elhagyni. Ily

itt is

Régenten

jel fölvételével

nálunk idegen

jegye

de ez elha-

Angolban

to allude

gyatván

most a folyó és könyvbeli Írásra alkalmatosb

,

y

Frantziában az huile-olaj.

ily

volt-

1.

je-

gyet vélnék találhatni, igy folyóban 1

(1)

/. (l)

^ (ly).

l (l)

k

f/^/j.

Könyvben L

(1)

L

(ly)

1 ciy) 101.

]Vy Összetett

nek szükségét a

bétsi

bet

§.

mással föltserélend; mint en-

is

Codex

írói látták

,

s

^-nel pótolták,

most igy állhatna. folyó

n (n)

N (n) II,

C*) Régi

71 (ny) n (n)

//

(ny).

Könyben

(ny) ni.

nyelvemlékek

I

köt. 22. 23. lap.

N

(n)

N

(ny)

:

THehiicl Fraiitziánál,

A

ponttal irva iiy-ct tesz

II

(5s

Olasznál gii-el

régiek pontal

is

pl.

teiiioignage

— mint a Tsehek

ha hosszú igy:

folyóba of

hajdan íi

—

Tseh

(sz)

§.

egyszeren igy írathatnék

betíí

nyomtatásban S

{sz).

(sz)

(sz)

íi

<

mint

más európai nyelvekben változatosan iratik pl.

ez

s.

/>

irható.

ö. ó.

102.

Sz. Összetett

signore.

,

— —

irták az ny-et.

mikor rövid könnyebben igy

Ó

pl. .syii-eloszoba

betvel

—a

Frantzia c, s. t-vel

sans souci nation. Angol c. vagy se- vei igy

Francois^

pl.

Citi, scene.

103. §.

T Ts. folyó T.

Ty. különböz jegyekkel lenne Írandó igy

—

T.

(t.)

t,

(t).

dt.

Ts.~

%(ts)

b)

(ts).

dt

Ty-

Ü'{ty)

%

{ty).

Könyvben mint

T (ts) dt. T (ty)

dt.

eddig.

Xo

(ts)

t^

(ty).

A Tseh

ezt pontozott t vei irja igy: poust- kietlen, tut-kényesö

Ü

röviden -Ü

U

hosszan -ü .JH .11

104.

Z8

igy írathatnék

folyóban Zzik, <

.[1*

§.

(s)

j°-

(s)

könyvben Z (zs)

mint Frantziában ge, ^i

pl.

s (zs).

Ez

v\^y

hang-

melange genie analogie, ,

,

)laszban dogé.

Jegyzet midn magyarban

a fis. ^»* zs.

— Is

«

76 vag'y gs-nek hangzik, különböztetéa

,

én ezen válságra való

serkentés végett s-et hosszú s-sel írni javaiható ság, izzadság, igazság,

ben mit eddig zs , és igy

:

5

imi

pl.

pl.

fárad-

veszdség, bolondság, rútság,

ellen-

's-sel irnak,

jobb egyszersítve tsak

gusaly, musaly, sámol, 7igmond.

Beel (melibaei) ugyan zs helyett lyesbeli (*) azért ni.

Ügy

tkkel

mert az és

is

a m. Tudós Társaság

ir {**),

mint Petz

is

'g

Írását

szokott rövidítve

is,

nem úgy

he-

Írat-

Mózses, József, Zsófia be-

(3*) ezt tartja, meg: de mind e

mellett az elébbi javalatott

elny ösbnek tartom Mert

s.

mikor apostrophus nélkül irva ést jelent tudva van, hogy ha olykor zs-nek nem vehet egyebet az és-nél rajta ér,

,

teni

nem

lehet, ennyit észlelni

könny,

ellenben zs-el írva,

nyilván öszvezavartathatik az ss-et vagy ts-t jelent zsel; és igazság

nem igasság,

de igazszságnak

,

gazság -gazs-

zságnak mondathatnék. Egyébiránt a zs-nek találtathatnék

más egyes

jel is

góczi Gábor

Az dj.

IJ,

is

,

mint fölebb

tj

szókban mint az alkotó

betk

u.

m.

ide számlálhatok a ds. zs. szs.

izzadság, veszdség, gonoszság, igazság.

(*) Melibaei lap 7.

(**) Tud. Társaság helyes irás lap 7.

$.

C3*) Petz m. nyelvtan lap 462. 463. '

lap 50.

f s.

a Tudós társaság értelmében megtartan-

dók (4*): azonképen

'

Ezt óhajtja Gal-

magyar nyelvtan Pest 1848

összetett

nj, és

javaltatik.

(4*) Tudós Társaság helyes irás

lap. 8.

is pl,

A

lOG.

i.^

.

§.

ts megtartása mellett, elhagyván n mai szokot-

tabb c« Írását szinte amaz atör'sök szók

erössen harcol, honnan még-

ol^

sem vétethetnek

ki

eme szabály

alól,

az

,

mert ellen-esetben az igék hajtogatásában a ^gyökerek

jobbára elmosódnának

ma már

mint juk Írni,

milyen:

Ennek oka

gyólts, áts, forgáts, kaláts, kulats, Béts, bölts,.

találni.

utóbb ismeretlenekké válnának,

s

sok értelmes ragoknak értelmét ki

Már

ezt fordítson

pl.

javicson, fordicson.

szédben zoboducha

,

volt a Hallottas be-

— nyelv- botrány

gimilstul

,

tud-

javítson bün lenne igy

,

— Mer hiba

gimilce

nem

a Müncheni Tatrosi Codexben 117 lapon mi teccih, 118 lapon tagac meg. 123

.3

czelekezik-et

1.

L

használt

zólhac 134 lapon eecaka, és

meg

R. Nyelv emlékek Il-k kötete 1-sö lapján taná-

tiz'teithac,

czok.

1.

írni.

A

„Bétsi

jegy méltán enyészett

el,

Codexben" ts helyett

mennyiben

azzal is a

származtatásokban a gyökök ösmeretlenekké tétettek volna.

Helyesen az sem javaltatik

—

s

sünt. Itt

az írás

;

szók gyökereinek betit elhagyván lesleges,

meg

tartsa

mert a ts ^^y hangnak írására elégséges levén, emez pedig a

mint a ts, úgy a cs használatát kimondása,

hogy

,

mert entia

sine

,

s

kiírván

necessitate

azonban az újabb gyakorlat

,

ezért is fe-

multiplicanda non

ellent

az íldomosság és egyszersítés (mely irat

mondván, fkép

modorunknak

dí-

tsö elve) határozand; de a százados ingatagság valahára el-

döntésre vár.

Jegyzet

kivételt tsupán

régi tulajdon-nevekben

— mint már

említtetett

hajdankorban bevett, és

—a

históriai

modora szenved,

életet öltött irat

gen betknek

eh.

s

más

ide-

§.

bet irodalmunkban még már Ugyan inkább nem lehet

fogva nagyobb szerepet* játszott ból kiküszöbölni annál

y

mint Péchy, Somsisch, Ewri.

irása elnézetik:

107.

C.

és ott a

a hajdankortól

azért azt Írásunk,

mert a cx vagy

t^nél egyszerbb, és azon hangot kinyomni eléggé

al-

kalmas. 108. §.

Ezen ben

tiz féle

^ictul cictul cat;

,

c.

a Xll-k századbeli Halottas beszéd-

képen szerepel

pl:

Latiatuc

,

zumtuchel. gimil-

— gimilce
,

ezekben

itt

itt

k gyanánt

,

,

gimil-

,

mint achschin, scent-

bet

se- sz

és

és

itt

chs,

is,

,

és

ech-sz gyanánt, továbbá

gyanánt; végre tumnucebeleol ti gyanánt

használtatott,

109.

B .

Szent László

1092

§.

— 1095

Jakergech vagy Joccerdech

iratik

törvényében sarchas, ,

s

ezek is a „Régi nyelv

emléki" gyanitás szerént alkalmasint k-nak olvasandók. 110. §.

Majd a k-t tesz is

,

Bétsi

Codexben (1437

részint ékezve

e irva

— 1441)

tz-ét teszen

,

a c, részint

mi azonban

legtöbbnyire javaslatunk szerént egyes evei

Íratott.

ott

— 7i>

111. §.

Régi m. nyelv emlék :niic,

I

kötet Judit 11-k lapján har-

— 131 orcaiat — már a 14-k lapon egyszeren orcatáncokat

iatol és

iratik.

a II kötetben a mai ts vagy cs iratik ez. eh. és csvel

—

1403

1-sö lapon tanaczok, 31, czelekezik.

chazarokat

51. dichereto dt.

«z

iratik

in

igy

is:

1.

Iczeyet

— 1510-ben csak,

dt.

1490 ellenben

Velence.

Müncheni vagy Tatrosi Codexben (1466) c

kötet

használtatik

2

—

k gyanánt

17.

Jacob Marianac születec nem-

zetéé, hivatic lelectöl.

vagy cS igy-' 821. kereztséget dt. tarZ.atok 92 L érZ-etek— 95 1. lehetségeséé 106 1. váltság. 108 1. imádfs

gágnac. 1131. diZ.oséggel. tz vagy cz igy: 1091. vincelléreknec tol

117

1.

mi teecik tmiectec

sockal 1181. tagae meg. 1341. eccaka

nánt

dt.

meg

—

orcacat. dt. aréol Z.apa-

dt.

1191.. cimérlete.

tiz'teithae-

vineellérek-

dt.

—

123 L zolhae

e szerént

c

és

k

gya-

is.

112.

A XV

században

hol tz gyanánt

is

§.

a c hol

ugyan egy iratban

k

hol cll i»

vagy k,

tsereberélve használta-

így pl. a R. m. nyelvemlékek II köt. 5 lapján 1490. Mátyás király halálára irt emlékdalban látható dicheretw,,

tatott*

Béchnek, che

(tseh), terekechtol - chazarokath.

Ismét a XVI. században 1510-ben

II.

köt. 8-k lap-

'

80 18

jdn csak.

echer

(itt tz).

(jegy

zettet).

facyard— 1549.

471. 1542.

— 85

87

és

1558. Selmechy^s mynch.

—

— kewlcegemwel — jechethet

211. pechetem.

281. cyiialtatol,

ninchien. 1551.

ra.

—

bochassad

1.

1529-t(íl

651. athlacz 661.

cyazar- tanachba^

1.

— 2091. 1569. chak,

2911. 1578. parancsol. 333

tarchiwk. — Nem helyesen

—

és Ichaká-

1595. parancsola én

1.

tehát jBeel (melibaeus 2.

állítja

lapon) mintha a c áltáljába k. hangot jelelt volna. íróknál ennyi példa ellenkezt mutat.

114.

1461.

•

A régi

A ili

§.

—

—

A

az mint említtetett magán c bet valóban inkább szokásos ez, és tz. ketts betk helyett eme hangnak kifejezésére fontos és nyomós okoknál fogva föl vehet igénytelen véleményem szerént (*) az írást ez egy

bet

z

kihagyásával egyszersiti,

mi minden

a

kozásban kívánatos, és valamint azon c Cicero, Cecilius, Cincinnatus;

majom, a

ta nt, opice

gyar

is

a deákban

c bett

e. és

í.

az olasz pedig

magyar sem ja.

eltt

— Kívánatos

is

iratban

zavart pl,

ts-nek-

hibázik,

pl.

,

certo

sem

—

is.

cetté

ces-

amazt a ma-

s

tesz

,

annak hason-

Es ha a Frantzia a

confiance

cinque

ha a e ketts

ez.

,

—

force ga-nek,

olvashatja

véleményemet

a

helyett használ-

már valahára tüzetesebben

C*) Ezt illetleg elébbi ellenkez -
is pl.

gyanánt így Tzitzeró olvassa:

ez.

legkisebb

a deákban

a tseh nyelvben

s

hangját adja,

ez.

úgy bizonyára a magyar ló olvasása

bet

foglal-

bele tekin-

a fölhozott

nál fogva több új írókkal megváltoztatni jónak találtam.

okok-

81 toni, tát

tk

míkúnt kelljen

betk

idegen latin

fiz

használa.

a magyar írásra egyszerbben, különösen a ketts bekiküszöbölésével alkalmazni. Ezen

óhajtat pedig an-

nál méltányolhatóbb, minthogy a deáknak

ts,

tz,

d's

gy mik pedig a magyakoriak; annál igen fogva gyarban nagy ok van arra, hangú

ly, ny, ty,

hogy a régieknél sántikáló

,

szavai

nem

,

levén,

véletlenül felvett, s logikai rend nélkül

tsereberélt irás módja,

—

— annak

elsö alapján a

egyszervalahára mintegy törvényszebetkön kezdve rleg jhatároztassék el, fentartva a szükséges javitás le,

hetségét.

Különösen tei

egyes c.

az

Gábor a Régi nyelvemlékek

litésbe hozta;

— hasonló

tatván,

az

III köt.

15-k lapján em-

—

és

ennek gyakorlata né-

írók, s hírlapok által megkezdetett.

115.

g.

Döbren-

fölvételét

indítványokat Révay, Márton, és

Sztantsits sikertelenül tettek;

mely újabb

bet

és q,

bet

§.

nem

eddig a magyarban

használ-

elforduló idegen, különösen deák szavakat,

mint Quintus

,

Quirites

,

Quíntilianus

Társaság emiitettem iratának

8.

9.

,

nem mint

lapjain

a Tudós

— q.val

iran-

dónak vélném, hanem k. hangzata szerént így: kvintus, kvírites, kvintilíanus írathatnék: mert nem minden iromány, hol

ily

nevek elfordulnak

dósok számára van

irva, és a

— egyedül

nktl sem

nyelv- tu-

lehet

az oly

könyvek olvasását mintegy megtagadni, kikrl minden 6

S2 tudományos, lehet.

— Ezen q.

básan

állittatik,

és mivel

mindig

mint quando elo

kv

,

nem

idegen nyelvek tudását föltételezni

s

bctü

kv hangzatának tsak k hangot képesit

melibaei által

mert a deákban

u vagy v betvel

quis

,

querela

,

párosulva jön elö

Quintus

— úgy

a kett

,

hi-

az,

—

állit

hangzatot (*)

116. §.

Hasonló tekintetet igényel az idegen Erre a magyar Írásnak szüksége nints sótól Idvánni

véért görög

,

nem

ban X fordul

latin,

s

Fizika elö, azt

,

iratik.

ph bet

,

nem

ennek nyelvünkbe-

hanem magyar Írás-

igényeltetik,

Azon kép hol

úgy vélem irandónak, mint a

hangzik ksz vagy gz-vel zámen, egzekútzió

a magyar olva-

hogy ö az x helyes olvasása kedmás nyelveket sajátjává tegyen és

ni fentartása az idéztem helyen

József,

és*

is.

lehet,

bár hasonló legyen a görög

igy:

,

x bet

pl.

fülbe

kszerkszes, kszenofon, eg-

e tekintetben az elsorolt okoknál fog-

va Beregszászy (**) véleményéhez hajlom. Egyébiránt az idegen nevek

— mint

Voltaire, Schakespeare

—

eredeti a-

lakban ugyan irathatnának a Tud. Társaság és Petz javalata szerént, de

azon esetben a korlátoltabb olvasók mél-

tányolhatják azok szokott olvasása módjának zárrekeszbe

mellé (*)

tételét,

1.

mit sok íróink igy gyakorolnak

melibaei (Beel) Ungrischer Sprachmeisler 9-te

burg und Pest 1805. lap

Aiifl.

Presz-

2.

(**) Versuch einer magyar Sprachlehre Beregszászi 1797 lap 10.

"

117. §.

\ tik,

magyar rendszeres

betíí

idkben

bár némely

nálták vala

azt.

Nem

vala,

azért,

— kiküszöbölése y

kor az

betíí

nem

vétethe-

szinte a rendetlenségig tul hasz-

mert ha a fentebbi javaslat

melyek

fogadásával a ketts betttk,

y

betttnek

,

s

utolsója

el-

rendszerént

egyszersítése behozatik

,

ak-

szüksége nyelvünkbl épen kiesik. És ek-

kor legfeljebb némely nemzetségi neveknek utolsó bet-

si hagyomány

je irathatnék y-nal, inkább az

tiszteleténél

fogva, mint szükségbl (*)

118.

W is

ketts betje

§.

sints

a magyar irodalomnak; ez

azonban némely nevek régi modorú Írásában

Dessewffy,

Tewrewk

— kiméletbl 119.

h. V. j.

majd

—

mint

elnézethetik.

§.

betk a magyarban mozgók

föltseréltetnek, olykor ki is hagyatnak.

és

nyugvók,

Ezek pará-

nyi mozgással képesek sokat kifejezni Vörösmarthyként,

mint

k — köves — kövez — kövül. — tereh — terhes — •

•

terhel.

—

juh, juhos

—

apa, apja

120.

A

rövid hét

()

Beregszászy

á,

dt,

kés, kési.

§.

magánhangzók a betk sorjában most következnek a hosszú

lebb elmondattak,

hangzók ezek:

—

é,

í^;ó, ú,

dl. lap

23.

, .

fö-

magán-

121.

Valamint a modorától a

keleti

betk

§.

nyelvek írása az európaiak pontozásával különbözik (*J

sürii

betk

különösen a pehlvi nyelvben több

kapnak

által

átváltozást,

inÍH

úgy

tsupán pontozat

a szerént a

és olvashatóságot:

magyar sem elégedvén meg a latin egyszer írással, hol pontozatok alig léteznek, a hangok emeledését pontok és ékezetekkel jelelte

egy részrl szülíséges

hogy

— Ezen

ki.

pontozás és ékezés a mint

és szabályos

ez az írást terheli

,

nehezíti

,

;

úgy meg

és a

kell vallani,

mint azokból az ido

sokat lehagyatott, azon elvet követve, igénytelen nézetem szerént ezen pontozat s ékezetbelí takorékosság és gazdál-

kodás

még

tovább volna vihet. efFéle

nének, az

mind az

ró

szabályoknak

szerbbé

írást,

mind az

a

(némely aps

egy-

és tökéletesebbé is tehetnék.

Mem

§.

mondathatik ez

a régibb szokás közelítésének

példák elötüntetík

gyon

olvasást

elre botsátásával) könnyebbé

122.

tott

,

némi újítások behozatalába egyesül-

nyelv tudósok által

En úgy vélem hogy ha

,

ama

st inkább

tiszta újításnak, :

mert a mint az

itt

felmuta-

pontozatok idszak szerént na-

változatos gyakorlattal bírtak, a legrégibb iratunkban

alig találtatván

néhány ékezeteknek nyoma. Nevezetesen

Az 1170. év

táji

ismeretes hosszas latiatuk halottas

beszédsoraiban igen kevés ékezet láttatik; mert abban taC*) Beregsz: Uiber die Aehnlichkeit lap

86—120, 124

—

:

85 láhiitó 226.

szóban létez magánhangzók

tsnpán 14 ékezet

fölött

nem

több

találtatik.

Ellenben az 1437

— 1441-kiBétsi Codex 226 szavában

már sokszorozva 300. pontozat létezik. 1542 évrl (2*) 222 szóban 103— és igy már kevesebb pontozat számlálható, tsak egy helyen lássa íratván (*)

vonással, egy helyütt pedig az

gyebütt

y

ama vonások

fölibe

s

i felett

pont látszik téve

:

e-

pontok mindenütt és egyedül tsak

vannak rakva.

1599. évrl a szepesi kamra hivatalos irata 224. sza-

va

105 pontozat van (3*)

fölött

1600 évrl Révay László naplójában 224 szón 171 pont van (4*). 1790-töl Detsy Pannóniai Fénixében 8ZÓ fölött

(2. 3.

lap)

226

220 ékezet számlálható. Végre

Budapesti szemle I Füzetében 226 szóban 186 pontozat tatáltatiL

123. §.

Ezen üggyel

immár

kiviláglik 1.,

ink a

adatok összehasonlításából

kiszedett

Miként régebben 1170 körül alighasználtak

magyar

iratban

pontozást. —

számosabb mutatkozik,

—

(*) Régi m. nyelv emlékek

(2*)

dt.

dt.

(3*)

dt.

dt.

<4*) Történelmi Tár

I

kevesebb a XVI. köt. 3. 4. lapja'n.

II köt. 11

111

143 7-k táján már

^

köt.

köt.

245

l.

52

l.

270 Pest

l.

1856

ele-

leg-

században.

^6 Ellenben a XVII. XVIII. és XIX. századokban

ia nicjj-sza-

porodott azok fölrakása.

Föltnik az

2.,

podás,

nem

s

hogy mai napig köz megálla-

is,

az Írásban bevett általános törvény

magyar

létezvén, a

irás

vagy szabály

módja még mai nap

is

az írók

egyéniségéhez képest különböz; a m. Tudós Társaság helyes Írási röpirata ön elösmerése szeréntise részben kielégí-

t nem

levén. 3.

a

Azt

,

is

bizonyítja ezen összehasonUtás, miszerént

magyar Írásban némely ékezéseknek fogyasztása

s bizo-

nyos szabályok melletti apasztása ártalmára nyelvünknek

nem

válnék,

sem abban zavart nem okozna.

Azonban eme pontozatok

4.,

nem sok, kihagyás nem

kivételes elhagyása

irányában

tsak kevés szabály szükségeltetnék

azon

is

hol sok Idvételek elö

regulák az

írást

más esetekben javalandó

nem

,

mint

,

találtatnak. libe

pont

fölött

Az

i

és j

betk

,

pontozat

nagy

rakatik, ellenkezvén abbati, találtatik.

mint

a régibb iratokban pont nélkül

Szintén a német írásban

nem

ott,

megzavarhatnák.

5. A c bet szükségtelenül kettztetik cz-re deákban is olvassuk. 6.

és

fordulnak; mert a kelleténél több

,

ezt a

;

— A hosszú

i

I.

hogy a

fölött

és

J.

kis

i

fö-

és j

a vonás kü-

lönböztetésül állhat. 7., '

Gy, Ly, Ny,

Sz,

Zs, Ts, Ty, összetett betíík a

fentebb eladott minta szerént, vagy más közakarattal behozandó egyes jegyekkel szükséges hogy föl váltassanak,

minthogy ezen y-nos ragasztokot tsak a véletlen kötötte

ama

mással hangzók lágyíthatása végett össze.

87-

124.

§.

tíík,

szükötések, és

még bvebb

számok

viszonyai-

,

a Régi m. nyelv emlékek I-sö köt.

280.—

II köt.

347—354.—

nem

pedig

változatosságairól ,

III— LVII

lapjait.

§.

tsak a fentebbi fölmutatásokból

ingatagságok léteznek; de söt az ú-

kitiinö régibb iratbeli

jabb magyar iratok

s

iratok, be-

olvassa még LII—LVIII 9—23. 279

Ili köt.

125.

Hogy

,

óhajtana szerezni

fölvilágositást

JIV

magyar

Egytíbiránt a ki a régibb korn

is

szembetn

hordoznak,

eltéréseket

a sok közül elég legyen arra némely classicus magyar újabb Íróink munkáiból következ' példákat bemutatni

Hunyadiak kora

I kötet 3 és 7

lapokon olly

I

'fellenben Budapesti szemle

347

a Történelmi Tár 1191. oly

Hunyadiak kora dolgozat, is

és

348-k

továbbá

;

-

II lapon fel dolgozott ,

ama VII lapon

— 3-k lapon

röviden írva

félholdat

áll (*)

,

fel

,

polczra

megoltalmazni

továbbá Hunyadiban

Budapesti szemle 352 lapján

ily,

—

ugy

dolgozni

igy Ipolyi

,

els o bett ékezet

Budapesti szemlében 1-s lapon zöld, tölgy, föld

illy

iratik.

dolgozzon

a mythologiában sok oldaluság az

nélkül Írják

1.

—

oly —

— különbözleg

— VI lapon kidolgozását

—

:

,

volt

,

,

—a

^ 2-k lapon oldani

,

volt,

H lapon kevésbbé

legkevésbbé, de Ipolyinál

kevésbé van.

Hunyadi

V

lapon

czelikl

,

XI

1.

rosszabbul

C*) Ezek a rendcí? kimon(lHSÍ)an hosszú hangzatuak.

,

— igeké-

88

pen pedig helyesen

alapikl

;

ellenben Budapesti szemle 3

válasz- vonalul röviden írja, és végczéljaul.

1.

Ugyan

Hunyadi 345 lap ügyetlenül, mint a Történelmi Tár 119 lapján

célul röviden irva szemlélhetök.

is

126.

§.

Ezen hajdankortól a mai korig dák nyilvánossá

teszik a

magyar

számos pél-

elsorolt

irás ingatagságát,

kö-

vetkezlenségét, söt olykor egy írónak magávali ütközését is.

De

azt

sok

jelei fen

sem

ma

lehet tagadni, miként ezen visszásságnak

is

vannak; mely irodalmi különbözségnek kikü-

szöbölése, és egy általános

megállapitása

,

s

egészséges

irási

rendszernek

behozatala szükségessé teszi, hogy a ma-

gyar Tudós Társaság mint az irodalom

és

tudományosság

központja e tekintetben álljon ki a sikra, és kijelentett sze-

rény intézményével

közértelme öszpontosittatván állandó

rendszer

a módot

találja ki

—

,

,

miszerént a nemzet

a többször óhajtva érintett

kényszer mellöztével

—

létesüljön,

melynek mindenki önkényt alásimuljon. 128. §.

A

könnyitve kijavító helyes irás kiinduló elvét

zon ftételbl vélem meríthetni, miszerént általános

a-

elös-

merésül vétethetik az, hogy a magyar nyelvben vannak olyatén szóragasztékok

minden a félék

,

s

származtatások,

esetben hosszú hangúak; is

,

de továbbá

hol tsak kevés kivétellel szinte

gal birnak szavaink

:

melyek majd

vannak

hosszú hang-

az ilyeneknek pontokat

ékezeteket rakni

föl — Írásban,

vagy

vagy nyo

m

t

a-

89

tásban felesleges,

a nyelv

kimutathatok,

bállyal

sem

és mivel ezek

tanulok

A

rövid sza-

elmenetelében

tékokat

,

§.

most emiitett szabályok rendre következkben

megkisértetnek

oly reménnyel

,

miként azok azon ragasz-

,

hajlitás és ige viszonyitásokat kijelelik

szótag — ragozás

vén, ékezet-

vagy

mellett

is

—

is

hosszak levén

nem kivannak

hol az u-

mindenkor hosszú

pl.

—

le-

§.

Mind azon fnevek, melyek ság, vonás nélkül

,

j)ontozattal elláttatnia szükségtelen.

129.

ni

k(5t

görditlietnek elö nehézséget.

128.

tolsó

egy

magok

,

és

ség

végzetüek,

felibe ékezetet rak-

igazság , okosság , józanság , mun-

kásság, tsalárdság, ravaszság, emberség, fösvénység, szerénység, miveltség, undokság, szelidség, részegség,

gyarlóság, vitézség, tudóssáf»g. 130.

Ezen ság ,

és

mindenkor megtartja rozó alakul, vagy

,

§.

ség hosszú hangzatát még akkor

is

mikor abból melléknév, vagy hatá-

akármin

ragasztékot kap

pl.

igazságos,

igazságosan, igazságosnak, igazságost. Emberséges,

fá-

radságos, ravaszsággal, gonoszságért, gondatlanságba, boldogságos, enberségesen. 131.

A

§.

részesülök jelen ideje mindenkor hoss'zú

ó vagy

90 Ó, és pontozást

lyó,

nem kivan

pl.

váró,

látíi

,

hajVi

,

szóró

,

fo-

nypö, kenó. 132.

A

§.

részesül Félmúlt idejének

ván vén

mindenkor hosszú levén, éket nem kíván

pl.

végzete

tanitván,

lát-

ván, hallván, hajolván, imádván, rúgván, rágván, énekelvén, ébredvén, metszvén, szelvén, eredvén. .-'.r

133.

§.

Hasonló a részesül jövjének ó vágyó végzete

pl.

várandó, szánandó, teend, forgandó, adandó, hozandó.

A a.

,

határozatlan alakú igék jelen módbeli

Félmúlt idejének 1-s 2-k személye várék

1-s személye

és többes .,^;

b.

,

Az

mód

óhajtó

egyes

l-

pl.

várál,

váránk, látánk

2-k személye várnék,

várnál.

l-

és többes c.

,

személye várnánk.

Jelent módban múlt idben egyes

2-ik személye

vártál. d. e.

,

,

Óhajtó módban egyes 2-k személy vái'tál volna,

Régmúlt

id

egyes 2-k személye vártál volt, mind-

ezen utolsó tagok hoszszak levén, ékezet nélkül írandók. ;

f.

Egyszer jöv id egyes l-

,

és 2-k

személye vá-

randanék, várandanál és többes

'.'?*^

jöv

g.

,

Múlt

h.

,

Óhajtó

l-

személye várandanánk.

egyes 2-k személye várandottál.

mód egyes

2-k személye várandottál volna

,

'

9.f

135.

A

§.

határozott alakú igékben

Jelent mód jelen idö többes 3-k személye várják

a.

,

b.

,

Óhajtó

mód egyes három,

és többes l-ö s 3-k sze-

mélyei várnám, várnád, várná, várnók, várnák. c.

Jelent mód Félmúlt idö ismét óhajtó mód egyes ;

,

három,

s

többes

l-

3-k személyei váráni, várad, vára,

s

várók, várak. Várnám-, várnád- várná- várnók- várnákd.

Jelent, és óhajtó múlt

,

vái-ták e.

várták-

,

többes 3-k személyei

volt.

Jelent mód régmúlt

,

idk

id

többes 3-k személye vár-

ták - vala. f.

Jelent mód egyszer

,

jöv

többes 3-k személye

várandják. g.

mód egyas három és többes l- 3-k szevárandanám várandanád, várandaná, váranda-

,

mélyei

Óhajtó

,

,

iiáiik, várandaiiák.

136.

A szenved a.

,

Parantsoló

mód

§.

alakú igékben

egyes

l-

2-k személye várassál,

várassék. b.

,

Óhajtó

mód

Jelen

id

egyes három személyei vá-

ratnám, váratnál, váratnék, c.

,

\'áratál,

Félmúlt

id

váraték-

és

egyes

három személyei váratám

többes

l-

személye

váratállk-

92 d.

Parantsoló

,

mod

egyes 2- 3-k személye várassál,

várassék. e.

Oliajtó

,

mód egyes három

személyei váratnám- vá-

ratnál- váratnék. f.

MuIt

,

id mind

a három módban egyes 2-k szemé-

lye várattál, ismét várattál-légyen,

—

és volna.

Jelent mod régmúlt idö egyes 2-k személy vá-

gr^

ratfál-volt. h.

Foglaló

,

mód egyszer jöv egyes

2-k személye

váratandjál. i.

Óhajtó

,

váratandanái

,

mód

egyes három személyei váratandanám,

váratandanék

,

és többes l-ö

személy vára-

tandanánk. k. 1.

^ :,..J

Részesül jelen idö

,

jöv

dt.

,

m.

félmúlt

dt.

,

— váratandó. — váratván. 139.

^íffvf'

A

fel-

és

várató.

§.

közép -hangú Igék hasonló

hajlítás,

és

meghúzásbeli szabályok alá esvén, az ékezés azokban

is fö-

idk

kije-

lösleges lelt

,

s

elhagyandó a fent

személyeiben. Ilyenek

szótaggal

hoszszak levén, ékezetet

mély, veszély, király,

módok

és

les, szeret, int, ver, jön,:

138.

Az ály és ély

elsorolt

megy.

§.

végzd nevek- kevés kivétellel

nem

sirály,

igényelnek

pl.

aszály, sze-

mihály, kastély, szentély^

muskotály, apály, körtvély, seregély, harkály, máj, nyílj

,

halhéj

,

nadály

,

esztergály

,

parély

,

espély

,

vagy

homály, tökély, viszály.

Mátonszog- (zelt pfloch) lapály,

130.

§.

Hasonlók a mély hangú gyökér ígck Jelen módú

id

Jelen szállj

egyes 2-k 3-k személye

számlál

,

,

vi'sgálj

Jegyzet a.

,

;

pl.

állj

áll, válj

,

vi'sgál.

kivétetnek innen e közetkezök

Gergely, meszszely, tengely, mejj

mely

hely, tégely, pelieiy, hely,

,

vál,.

,

—

kehely kor,

és ezekkel összekö-

tött szók.

Az el be végzd ige-gyök szóknak egyes paranmódú 2-k személye pl. lövelj szinelj lépdelj re-

b.

tsoló

,

,

szelj, viselj, tisztelj, szentelj, nyelj.

segélj

;

kimélj

szél tovább

is

,

,

— Ettl

,

eltér beszélj

melyek a gyökükben lév vonást

pl.

be-

megtartják 140. §.

Mány meny vány vény és kény szótaggal végzd nevek is hosszak pl. ármány adomány szerze^ ,

,

,

,

,

niény, törvény, fövény, sövény, önkény, kökény,

tele-

vény, alkotmány vagy alkot vány hozomány, nyeremény, teremtmény, ii'tvány szökevény tudomány ál,

,

,

,

lítmány, vetemény, kéremény, tanitvány, szolgálmány,

hiány, állomány, szállitvány, telepítvény, sárkány, íszakmány, szerzdvény, kordovány, 141.

§.

Asz, ész leginkább fnevekhez ragadt

és ésszel

foglalkodást jelent QJ^í^ríJamartyként) szavak utótagja hosz-

1)4

sz1'/pÍjnhááÍ,^TÍiÉi#s^, ícainÁlz^lovász, kondász, festesz,

agarász lelkész költész

építész, vadász,

,

,

,

mvész

tör-

,

ténész, és e mellék nevek, merész, gyülevész.

Jegyzet szel származott

videk

pl.

,

Kivétetnek VörÖsmarthyként az asz esz-

eszközbl ragasztott nevek

s

szakasz

támasz

,

pasz, ravasz, tsupasz

,

,

rekesz

válasz

,

melyek

,

,

tapasz ko,

kuvasz eresz. Ezek nem ász, ,

ész -szel hanem esz-közzel ragasztatnak mint ö elébb 142.

más més ,

állitá.

is

hosszak

hallo-

pl.

más, hagyomás, hüleoiés Tamás nyomás, más, íö«:»í~-_.4Hvrí ,ll'»Jn más. ,

Ügy lék-

nevek

az

a

és

,

-'•

^^

láto-

^ §.

e végzetü nevekbl származtatott mel-

szinte hosszak pl.

tés, szürkés, szökés,

vás,

és

§.

végzetü fnevek

143.

rö-

elmés, barnás, tarkás, feke-

gyengés, tréfás, drágás, tisztás, dur-

ritkás, tsipás.

Jegyzet

vek rövidek

pl.

de a

mas mes-be végzd

ártalmas

,

unalmas

,

mellék ne-

engedelmes

,

szerel-

mes, kegyelmes, kényelmes, irgalmas, élelmes,

félel-

mes, kérelmes, türelmes, figyelmes. 144.

A

részesülk ó ö-be

érintve van)

§.

végzd Jelenje

(mint fentebb

úgy a tselekv, mint szenved alakban is általában mind

mint az ezekbl származott fnevek

,

vala-

hosz-

szúk pl. látó, látandó, láttató, látogató, szeret, szeretend,

96 álló, állandó, v;író, várandó, váratandó, várató- arató, kaszáló, szabó,

keresked

,

szánt«>,

számtartó, helytartó joltevö

kerekgyártó,

tiszttartí>,

elöljáró, íi'ó, fogó, kapó,

,

,

\erö, ló,

ken, kuru'soló, gondolkodó,

vergd,

számoló,

adó,

ver, lopó,

lógató, gúnyoló, hintáló

145.

pénzver.

,

§.

Ás, és végzetü olyan fnevek; melyek gyökeréhez ragasztva állanak elö

és

,

az igék

mint fentebb monda-

nem magánhangzón végzd fnevekbl

tott

tsufo-

mellék-nevek, mindenkor hosszú hangúak

származott

tsapás, úszás,

pl.

temetés, verés, ütés, lopás, hagyás, kapás, kötés, hasadás, repedés,

fájás, szeretés, irás, rakás,

adás, vevés, fonás,

t-

rés, alkalmazás, látás, hallás, sirás, vonás, fenés, köszörü-

repedés,

lés, gondolás, viszketés, tetszés, simúlás, simitás,

repesztés. 1.,

Jegyzet

ellenben az

nevek általában röviden hangzók zes

,

fényes

,

végzd

as es-be pl.

kenyeres, lépes, nié-

könyves kékes veres verhenyes ,

,

mellék

,

díszes, édes, fertelmes, szennyes, szenes,

,

setétes,

hegyes, hasas,

üdves, kényes, mérges, nyelves, vizes, reves, neves, nemzetes, nevezetes, népes

,

nyüves pénzes pihés ,

,

les, szeles, rühes, szives, sebes, szögletes

,

szentes

,

,

szé-

szük-

séges, szkes, teljes, terhes, testes, tetves, tsendes, üres,

vemhes, Ínséges, nádas, sásas, rudas, szomjas, 2.

,

Ilyenek többnyire a tulajdon nevek

,

szepes

,

ke-

menes, vértes, szentes, földes. 146.

Vá vé

rag

§.

f vagy mellék-névhez,

akár határozóhoz

96 legyen ragasztva, mindenkor hosszú hangzatn Igy: iává,

köve, láppá, zabbá, hússá, tzzé, sz(5nné, vizzé, ürüvé, kanná, inná, vénné, péppé, szöszszé, kopottá

,

mélyé

vizes-

,

sé, szamárrá, sodrottá, kinzottá, únottá, bolonddá, tsuffá, díszessé, édessé,

ká

rúttá,

mérgessé, nemessé, örökké, so-

ketlé, százzá, ezerré, tizzé, hússzá.

p.

Jegyzet. Itt látni lehet, hogy a b. d. f. k. a mozgó v bett magokhoz S. t. és z. betk

P.

1.

,

n.

ától

vasztották.

147.

A

,

Egy

,

a.

unk

od.

dt.

.

.

.

.

dt. dt.

.

.

.

.

... .

.

.

m.

em. öni hangzó után

d.

ed.

ja

ok

.

.

öd

e.

nk ünk

tok, tatok

ótok

magas hangnak

•

am. om. hangzó után

ad

mint az alábbi példány tükrözi.

birtokú mély han-

gúak

u-

következ személy-ragok után minden-

kor megnyújtatnak

a.

végzd fnevek

magánhangzón

rövid

szótagjai a

tolsó

§.

dt.

.

.

.

m.

.

d.

.

.

dt.

...

.

.

dt.

.

.

je.

.

nk

tek,

tök

.

jök

tek, tök dt.

,

.

.

tok

(e-tek, ö-tök) dt.

dt.

.

.

.

jok

ök

.

.

.

dt.

.

.

— 97

aim hangzó után

im

eim hangzó után

.

.

im

aid

.

.

dt.

.

id

eid

dt.

.

.

id

ai

.

.

dt.

.

i.

ei

dt.

.

.

i.

aink

.

.

dt.

.

ink eink

dt.

.

.

aitok

.

.

dt.

,

itok eitek

dt.

aik

.

.

dt.

.

ik

dt.

'

Példák

fa,

fám

eik

shmiütv .

.

ink itek

ik

fád, fája. fánk, fátok, fájok

fáim, fáid, fái, fáink, fáitok, fáik,

—

gége gégém

gégéd, gégéje, gégénk, gégétek, gégéjek,

— gégéim,

gégéid, gégéi, gégéink, gégéitek, gégéik. Beretva, hályha, karika, mustra, tsiga, pofa, szikra,

konyha, szalma, dinnye,

kalitka, korpa, varga, tsizma,

medve, ketske,

serte,

teve,

pihe,

czinege,

kenderike,

szilva. c.

hosszú

Ugyan

,

pl.

többesének

ezek

l-ö

ejtése

is

mindig

beretvák, kályhák, karikák, pofák, szikrák,

korpák, dinnyék, medvék, ketskék, serték, tzinegék, ^'

szilvák.

Jegyzet zek rövidek

pl*

Kivétetnek az

földim,

.

végzetu szók,

e-

seprim, kapuja, falum, szarum,

és

atya, apa, bátya, néne, ötse. Tudós Társaság helyes

^"'**y-

i.

a.

(*)

'llVBRl:

írás lap 14.

7

,

,

!

m "148.

Következ

zdnek

§.

fönevek, ha rövid magánliangzóvál vég-

a helyragok eltt megnyújtatnak.

mély hangúak

magas hangúak

ba

1.,

.

.

.be

marasztaló

ban

2.,

.

.

.

3.

kiható

.

.

ból

3.

.

4.,

közelít

.

hoz

4.

1.,

beható.

2.,

.

az 'm^' 5.

,

határvet

,-Mui,;;»a

félható

8., leható

.

.

<-^.

1^

hangzó után

,f)\n}UL 7.',

.

.

.

ü

és

...

9., távolító

,

10., vesztegl

.

.

bi

.

hcz

.

ö hangzón végtag

höz

pl.

eskühöz

5.,

.

.

.

ig

on

6.

,

.

.

,

en

n

tt

és

^juí1\l.íxií

^^i1-^"V-^t

..

lg

.

után

t^^^^..ra .

...»

.

.

után

6., állapító '^^'

,

ben

ö hangzón végtag

ön

pl.

kezünkön

7,

.

.

ról

8,

.

.

tói

9,

nál

10.,

.

.re röl

.

.ti

.

nél íT'i)

pl.

fába, fában^ fából, fához, fáig, fán^ fára,

fáról, fától, fánál,

— magas

hangú: gégébe,

gé-

gében, gégébl, gégéhez, gégén, gégénkön, gégéig, gégére^ gégérl, gégétl, gégénél.

Jegyzet Egyedül hagyhatni rövidnek a szót hozzájárul

is

az ig határvet helyrag eltt

pl.

máig; még ha a lan len

maiglan, hervadásaiglan, füleiglen, továb-

99

bá az

ú.

Ik

O végzet

ból, falunál,

szavak

ía

kivétetnek

pl. fíilaba, fala-?

seprben, seprn, seprtl. 149.

r*

§.

Ezen helyragok bél, böl, ról, rl,

tói, tol,

nál

ént , ként , mindig hosszú hangzatúak pl. árokbél, kenderbl, szamárról, vederrl, bátyjától, öt-

nél ,

kép

,

tsétöl i házánál

,

fészkénél

,

játékszinnél

,

majornál , mi-

kép, miként, azonkép, százanként, akép, szálanként^ szerént. 150.

A rövid

§.

következ külön ragok eltt

magánhangzón

mély hangúak

végzd f

is

megnyújtatik a

és mellek név.

100

gyé-

jcbb) fáal, fák, g<5góé, gégének, gégéig gégeéí't^ vel, gégévé^ gégéül, gégéh,

— gyengének, renyhével,

tarkának, görbét.

Jegyzet A fnevek

mellett álló é ragok,

úgy egyes mint többes számban mindig hosszak pl. madáré, ma1.,

daráké, tsonté, tsontoké, fé, fké, lábé, lábaké

,

iné, ina-

ké, kézé, kezeké, tsiné, tsinoké, darué, darvaké, hordóé,

iUutl^^M

hordóké, hamué, hamvaké. ^rt'í

zók

2.,

Kivétetnek az

pénzéért

pl.

váltságaért

,

,

kapuért

püspökié, püspökiért, j'tsengettyfté

gettyre

(*)

Ki

végzet, és ért eltti hang-

u.

i.

»

,

kapué

,

kapuval,

,

tsengettyüért

,

tsen'

.

151.

§.

dl, ül végtagokat, ha határozók rövid hanguaknak

vélem Petz Gyulával,

ki (2*) az ui.

ül határozó képzket

rövideknek tartja számtalanul, magyarul, szegényül.

A

magyar Tudós Társaság

ján igy

ir:

r..

végzd

irhatoknak

De

20 lap-

németül,^ deákul, roszszul; azonban 38-k lapon

az ul. üilel is

idézett helyes irás

talán

állifcja

határozókat röviden

igy

:

,

s

váltva hosszan

roszszul , és roszszul.

minden szóhatározó

sebben vétethetnék rövid hangúnak

ul. ül végtagja helye,

azon okból

is

,

hogy

ez által a mértékes verselés könnyitése mellett az igék a

szóhatározóktól

— hol

végzeteikben egyeznek

ben megkülönböztethetnének

pl.

(*) Tudós Társaság 17 lap.

(2*) Petz magyar nyelvtan 171 lap-

bolondul tttt !.ii;

,

tette,

tüzetesebez rövid,

— lOi

megbolondul bele az ige

niajd

,

hosszú

itt

,

— bátortalanul

— clbátortalanúl a sok — az éhség miatt képe — kedvetlenül — elkedvetlenül a — a tsatában;

állott

rossz hir miatt,

í'ormátlanul rajzolták-le

núl

,

szola

clformátla-

rossz bánás

miatt.

A szul,

határozókra példák

roszszni , méltatlanul

:

gono-

kevélyl, szerbül, németül, ráadásul. 152.

Az

§.

végzö'dö igék végtagja mindig hosszú,

It-be

mely tagnak hosszú mértéke az ige

hajlitásaiban

marad, és vonásos ível Írandó pl. virít^ virítok, rítunk, virító, virítani;

vonít, taszít, gyakorit,

—

ez , elhagyva a

mondott iratában meghagyta ,

z-ét rövidül

akkor

,

hi-

Tudós Társaság

— de mivel ezen a

és

is

e be-

értelme a szó határozáson kivül nints;

mert mikor indulatot jelent , akkor pedig e kérdést

tsitít,

rútít, tsúfít.

§.

ányjelt szoktak felibe rakni, mint a m.

tnek semmi más

virítassz, vi-

gömbölyít, rövidít, homlít,

153. ,

meg-

épít, aljasít, veszít, lá-

könnyít, nehezít, pirosít, kábít, sebesít, szépít,

Midn az

is

sántít, simít, számít, ritkít, sürjít,

állít, alapít,

zít, görbít, visít, íiusít,

jelel,

akkor

szik a kérdés, és e szerént

kérd

h

val

ah

jegygyei

mindig tudva van

egyéb, mint a megrövidített vart,

,

az

ez:

iratik

áll ,

,

s

,

mikor

kiesmer-

hogy az nem

úgy vélem semmi

za-

vagy két értelmüséget nem okozna az irodalomban,

ha a hiányjel elhagyatnék

is.

Ezt igy

is

követik némely

újabb Íróink, s grammatikusaink, mint Petz, és Debreczeni grammatika.

102 154. §.

De

mással hangzó eltt

is

ugyanaz jót

szeret ,

Qg;yanaz

ezen szóban

n^^yancz a z bctü a

rendszerént kimondatik , így

is tesz

:

is.

a

ki

— Elment a kertbe — Az oka a mert

veled.

ng^yanez körül nézte a várat ott

,

,

lesz

és

,

a kimondásban a névmássá után egy kis szünet látszik

közibe tsúszni. 155.

§.

Mint a Tudós Társaság stb-ét helyesen a p: o: helyett

is pl.

' í

e jelnek

a vélemények.

leírása-, és

A m.

ajánlja.

kimondásában külön-

Tudós Társaság

zatunak, és az eltte álló szótól

dónak

is.

156. §.

•

A kérd bözk

ugy

alkalmasabban irathatnék, habár egy

tsekély pontotska megkiméléseért

-í

ír,

köt

azt rövid hang-

jel által elválasztan-

— A köt-jel arra való lenne

,

hogy az igék

félmúltja egyes 3-k személyétl a kérdett szó megkülön-

böztessék

pl.

szerete-amabat, ettl szerété? amatne.

vid e nek azért mondatik ,

lönbsége legyen,

hogy az é határozó

pl. lactis tejé,

ettl

tej e ?

an

— Rö*

ragtól kü-

sit

lac ?

meg-

különböztessék. 157. §. vi

Sztantsits

Mihály ezen szabályt

ellenzi

hogy a kérd c a kiejtésben a ragasztéki é nithetö

,

s

meg nem

különböztethetik a

tol

köt

mondván

ehiem külö-

jel által

;

meii;

103 ezt a hallgató

— mint az olvasó — nem láthatván

úgy

zonytalanságban hagyatik.

Hogy

tehát a

kérd e

tompa hangjegyet tenni

,

áll

,

hogy

itt

a dolog a

kérd e

a mikor aztán az eltte

ál-

De

az

ló szóval bátran öszveirathatik, igy

nem

bi-

a ragasz-

téki é-töl megkülönböztessék, szükségesnek véli a felibe

,

:.

kérd

vett
jel által eligazíttatnék,

mennyiben az tsak a mondat végén sok szavak közbe

jötte

után rakatik-fel pL van e neked sok könyved? sok pénzt viszesze a vásárra?

158. §.

A

Tudós Társaság véleményét a kérd e rövid irányában osztom igy lehetvén tsak az é hosszú

volta

,

ragasztéktól

azt

megkülönböztetni.

Osszeirni

pedig azt

az eltte álló szóval liibás állitásnak tartom azon okból,

mert úgy az olvasó e kettt

szerété,

bajosan különböztetheti, tsak a jel

a

kérd

mondat végén

szeret-e? látszó,

ti

kérd

után esmérhetvén ki az olvasó a különbséget. És mivel

kérd

az eddigi szokás szerént a

jel

mindig a mondat végé-

re függesztetett, addig az olsvasó a kérdés jelenlétét

sejdithetvén, a

nem

kell kérdési hangnyomattal a halgatót

fi-

gyelmeztetni , és a kérdést kihangoztatui elmulasztja, mi által

a

tiszta

értelmezésben némi zavar , vagy kétely szo-

kott közbejönni.

159. §.

Alig ha

nem jobb

kérd

e-t

járt a

mondat kezdetén

külön választva

lenne a kötjel

irni, és

kitüntetni

kihagyásával a

a kérdés jelenlétét mind-

vagy

— ha jelen

áll?

—

'

104 il*

— vágy sokszor tönténik) hallgatagul kimarad — egy a kér-

kérd

(mint

mellé a

kérd

jelt

rögtön föltenni;

dés kifejezésre alkalmasnak

szó után

itélt

lia

ugyanazon kér-

dés jelét beszúrni czélirányosabbnak vélném

mondat végére di

értelmezése

elhalasztani, és figyelmezöt a

,

mint azt a

mondat

való-

kétségbe, olykor zavarodásba

fölött

ez

is

hagyni. 160. §.

Ugyan

ez állhatna talán az indulat-jelent jegyek

fölrakásának sorozata iránvában '

'

^^ fj

^

is.

161. §.

Az

igékre nézve megjegyeztetik még, hogy azok

'némely hajlitásaiban az e

betnek

ft-veli föltserélése

óhaj-

tandó volna. Mert a nélkül a mély hangúak jelenidejei többes 2-k személyével, mi pedig okvetlenül megkülönböztetést szükségei, e szerént

amatis szerettök

,

amaverunt pe-

dig szerettek alakban helyesebben irathatnék,

162. §.

A fnevek tó,

többes els ejtegetése kérdésbe hozha-

miként kellene helyesebben

irni s

mondani, mert most

azoknak a és o betükkeli irása különbözoképen és határozatlanul történik. Erre nézve

az a. o.

u magánhangzók,

bett a többesben, igy

pl.

némelyek

azt javasolnák,

és azoklioz szító

i

hogy

vegyenek a

dobak, babák, kalátsak,

"tsak, átsak, gráditsak, Ráczak, lánczak, szagak,

szató-

nagyak,

agyak, kamatak, kondorak, fertályak, kormak, farkak,

105 karainak, sarkak, gáliczak, pa])lanak, papák, karak, kárak, porak, rakásak, tanátsak, bársonyak, szúronyak, dolianyak, botak,

nyomak, vastagak, párak, araszak, kama-

szak, komótak, azak, kobozak, panaszak, pitypalatyak,

—

paréjak, szárnak.

De úgy egy hurrá gázni

,

látszik,

s

hogy a niidon a tétovázó nyelvszokást

bizonyosabb rendre akarnók rendnélkül

tsi-

akkor a szépliangzást (euphoniát), mely pedig a ra-

;

gokban

is

nök. (*)

nagyon figyelmet érdeml

Ugy

— szem

elöl elveszte-

tapasztaljuk közelebbrl vi'sgálódva,

hogy

a-

ma

ragokban a nyelvszokás némi megszokott rendet hozott-

be,

mert

pl.

o bet helyébe a bett

alig rendezett, pl.

nem

mondatik igy: dobak, kondorak, szatocsak, kormak, porak, bársonyak, botak

,

nyomak, gonoszak kobozak. ,

— Ellen-

ben a után o bett helyhetve, széphangzással egyeznek lálta pl.

ta-

babok, szatótsok, átsok, piaczok, lánczok, szagok,

papok, karok, károk, tanátsok, vastagok, araszok, párok

kamaszok, azok toljuk

,

stb.

— igy ha sorra vesszük,

hogy a kérdéses többesek

ragjai

úgy tapasza. o. u betkkel

szinte eszélyes változtatással tseréltetnek föl

,

s

nem épen ^'{fl

A

(*)

Dehrecz. grammat. 71

— 74

nem

birja,

ról, azt elhatározni

buk, vállak, raggal .

szarok.

—

Az

ilyet

ukra

válluk, pl.

hosszasan vitatkozván e pont-

de ezt az ujabb nyelvészet úgy

hogy az

döntötte el újabb Íróinknál,

ragasztékos többessétöl

1.

ak, ok

többest annak

változtatja pl. lábau, r.iggal lá-

vagy vallok, szárak-száruk, vagy

örömök

,

raggal

örömük

,

körmök-

körmük, hetek-hetök, vagy hetük, szelek-szelk vagy szelük; porok-porúk-irja. .

1

i-.-.l-U

i'

.|;'''<Í7

106 véletlenül; a

honnan abban javalat szer

változtatás vaktában

nem

tétethetik.

163.

Hasonló

a

s

fölvenni javaltatik, rülni,

mert igy

pl.

§.

vonható azon

észlelet alá

rént az e. 0, ü.

könnyüded

és

hozzájok szító

|,

állítás is

misze-

,

a többesben e. bett

ebbl némi képtelenség láttatnék fölmeaz u-ba végzd kapu többese kapuek,

szapa - szapuek, sutu, sutuek, szivattyú, szivattyuek,

getty, fürgettyüek

zdök sem juk

heverk

,

megmaradván

vesznek-föl e bett,

léptsö-léptsök

pl.

lejtök

lenne. Valamint az ö-be

,

kénesö-kénesök

keverk

,

,

,

für-

ú-be vég-

s

az ö hangzó-

szerzk , vetk,

,

gonosztevk

,

vésk

,

fürget-

tyúk, tsengettyük, kösöntyk, 164.

An, on.

j|^^

en.

ön

§.

szótagokat a szók végén minden

határozók- és részesülkben némelyek kettztetett nn-nel Írják.

— Beregszászy pedig

lassann,

módonu,

nyeim ritkánn ,

,

ezt két

képen

okosann, böltsenn,

gyakrann

,

írja (*)

elébb igy:

elmésenn,

tizenegy gyenn

és

:

seré-

még

is

ö

ugyanott a mellék névbl fomált határozókat egy n-nel

irandóknak

állítja,

mint

:

haszontalan

,

méltatlan

,

ártatlan,

kénytelen, véghetetlen, véletlen, hirtelen, de ellenben az ú-

jabb írók, és a m. Tudós Társaság

vánják

íratni.

Nem

lehet tagadni

,

is

(2*) azt egy n-nel kí-

hogy halk beszédben

(*) Beregszászy Versuch lap 59. 148. 154. dt. 76.

(2*) Tudós Társaság helyes írás

lap. 20. 38.

1.

,

és

107 mikor

nuíssalhangzo követi

n-iict

íiz

,

hallható. Itt tehát az a rend lenne talán

az egyik

alig is

ii

követend, hogy a

határozókban és részesülökben egy n-net kellene

írni igy:

bátran, szépen, hasznosan, Írásban, gyakran, említetvén,

kérvén fogván rántván ,

,

— de azonban hol

,

rajtalételt je-

lent ann enn onn önn fordul el ott két nn irása hevizenn úszott szály eseltethetnék pl. a gépenn állott, ,

nonn

— szekerenn

ült

zonn

,

,

,

—

futtatott

,

benn

—

lakott

,

fenn

járt a-

állott (*)

165.

§.

Két magánhangzó közt sokszor oly hézag marad, mely fattyú, vagy

igazi j által (jod furtivum positivum)

szokott kipótoltatni.

e

és

i

Ez a hézag pedig

a szomszéd magánhangzókhoz

Az

lájé, hazaji, mi-j-ólta, fia-j-im.

szerént a szó valóságára tett

beszédbl

Id is

nem

maradó

j ki

esik-meg, hol az

nem simulnak

ilyen j

már

pl.

táb-

— mint rend-

tartozó, de a tisztán s halkkal

— az

166.

Ezen

ott

Írásból kiszokott hagyatni

§.

nem maradhat

az ilyenektl

pl.

ejéncjek

ijándok, mennyiben az a részesül félmúlt idejének v-jé-

bl

származni látszik (evén

ezekben: rovandó, fövend,

,

iván).

Mely

v.

mutatkozik

jövend, szövend,

—

és

is

ezen

magánhangzó ha napkeleti módra Íratnék, tsak ugyan v

bett venne C*) Ezen ja,

föl.

nn

igy

n

nem

nyereség benne

iralhalik,

nem

levén

mint a Debrccz. gramm, ajánl(lásd 11. lapon)

108 167. §.

A

hányszor ezen J a két magánhangzó között a harmadik személy ragasztékában tisztán hangzik; mindannyiszor ki kell azt

még

a többesben is írni,

kévé^

pl. fája,

je, fajim, fajid, faji; igy lehet a fnevet a melléknévtl

— — gazdáji számadások, — gazdái

megkülünböztetni tóji, tanitói tiszt

pl.

erdm

faji,

kamara pénzverji, pénzveri

fáieperj

ifjúság taniintézet;

szabály.

168.

§.

Valamint az igében a 2-k személy rendes raga a J gyakran kimarad, és a tör'sök végbetjéhez alkalmazkodik, mint keres-j helyett keress vadássz, zúzz; továbbá ront-j ,

köt-j

,

lát-j

,

ad-j

lásd, add, tedd; az

tessék, lássék; tanit, fes-t,

visz

gy

tegye, d helyett ronts

,

köss

,

kösd

,

láss,

ik-esekben pedig tetszék, látszék, helyett

— a mint ismét

— szalassz,

t helyett

tanits, fess;

vétetik föl imigy

,

ezekben

szalasz-t,

sz helyett ebben hisz

higy vigy ,

vélem azon hasonlóság fonalán ezen

mód

,

,

t.

vigyünk

bet

(*):

úgy

a parantsoló

2-k személyébl a szép hangzás, folyóbb, és könnyebb

kimondás kedvéért

is

bátran kihagyathatik , ily képen: for-

disd, taszis-d, homli-s-d, számisd, káromisd.

169.

§.

Azon határozók, melyek a fÖnéwél, vagy ell olvadnak össze minden

igével

kötjel nélkül kaptsoltatnak "egy-

(*) Tudós Társaság helyes irás 29.

30

lapon.

,

100 be

kiment, megvert

pl.

olvadt

:

de kötjel

ellásd

,

mcgíaniilt

,

ellenben ha azok utói állanak ntílklil

Írandók

pl.

menj

núid meg, válj külön, olvaszd

ki,

,

elvált

,

bele-

elválasztva ugyan,

,

verd meg, lásd

el, ta-

Ezt újabb íróink szinte

bele.

cgyetértüleg igy irják. 170.

Nem követend hol ö a hason fiitsts,

nem

összetett

— A Tudós

helyesebben igy iratik Ezt követve

betk

Beregszászy (*) irás módja abban,

betket kettztetve adja, mint

gyútsts, gyütsts, meszsze, fennt, legfenttebb, leg-

meszszebb.

szon.

§.

Társaság rendi szerént (2*) ez

messze vissza

:

,

nem

látszik

,

királlyal

mulas-

:

egynem

szükségesnek az

kettöztetése ott, hol szószármaztatás rendén 3. s 4.

mássalhangzó

betk

összejönnek

pl.

többször, feslettség,

kapotstsal, galambbal, kevesbbé, Mert valamint a feljebbi

példákban egy

bet

Tudós Társaság

kiugratik, söt a

lapja után a két hasonló mássalhangzón

vei ragból a

v bett

kiugrathatják

,

mint tseppel

kihagyathatik az egyik egyforma bet,

szr, kevésbé, kapotsal, galambal is ily

18.

nevek val ,

mellel,

ama mássalhangzókból

'suppal, koszttal, gonddal: eképen

lóban a szokásos kimondás

végzd

,

s

is

igy irathatik töb-

dombal.

— (3*) Es va-

esetekben egyszer han-

(*) Differtatio de natiira liugvae magy. Beregszászy lap 36. 42.

(2*) Tudós Társ. lap 10.

(3*) De ez

hogy

bvebb

pl.

eldöntést

igényel, mert

lábbal, szánnal, vajjal

szánal, vajai.

,,„;

—

j^^j/

ellenkezre mutat az hibásan

áll ,,„(

igy lábal, .^,

i

^v;^^

110 got szokott a fülnek vissza adni. *<

sok

— Mi

kiu^atá-

féle bettí

fleg az igék régmúltjában mindennapiak mint

,

fen-

,

tebb

is

mondtam, küldtem, védték, faragadtam kerestem kapartam folyt , volt,

emlitve van

tam szabtam ,

,

pl.

,

,

,

melegedtem, hidegedtem, dideregtem, haragudtam, esküdtem, nyugodtam, alkudtam.

Jegyzet Azonban lö, ott pl.

á hol két értelem fordulhat

e-

a múlt idö 3-k személyében ketts tt megtartható

vár tt, exspectavit, várt, arcem, megbántta indoluit bán,

ta laedebat,

— szántt

doluit

,

szánt traham

köszöntté gratias égit, köszönte salutabat.

,

és arat

Ez

,

meg-

ily válságos

rendkívüli kivételeknek példái gondosan kiszemelendk fpleg a nyelv tanulóknak

esetben néha kötjel

is

el

terjesztendk lennének.

szükséges

pl.

,

és

— Hy

menj-be, intres, meny-

be in coelum, fene cancer, fen-e ? acuit ne ? 171. §.

Nem

í ..

helyesen látszik Beregszászy (*) álHtani, hogy

a közép igék tselekvkké változtokban a toztatják;

d bett

mert ezek a8Z.t és észt ragot vesznek

z-vé vál-

föl, és

Vö-

rösmarthyként inkább az esz ragból vehetik származtatásukat

,

olvazt,

Ilyenek olvad - olva-szt

vagy marazt,

ijeszt,

,

mara-d - mara-szt

koppaszt, fogyaszt

téveszt, ragaszt, sülyeszt, fulaszt

,

,

;

— nem

támaszt,

senyveszt, fonnyaszt?

repeszt, lohaszt, terjeszt, áraszt, termeszt, választ, sza-

kaszt (2*) (*) Beregszászy Versuch lap 109.

(2*) Petz magyar nyelvtan lap 170.

111 172. §.

Ezen rendhagyó

és hiányos igék

visz, hisz, ketts sszct a gyökökbe

a jelen és

jöv idk

:

lesz, tesz, vesz,

nem kivannak,

2-k személyében sem

de nem

hol leszesz

,

,

ké-

rendesz, leendesz írandó (*} Beregszászy ez ellen sokat vétett (2*), ki

igy

ír;

kérendeszsz, lejendeszsz, várandaszsz,

növendeszsz. Ki azonban a

no

ige hajlitásábán ön szabá-

lyától eltérve

a Jelenidökbeli 2-k személyt igy:

nem nszsz.

— Továbbá ugyan

irja,

jöv idkben

mintájában a 2-k személy vágsz, vágándaszsz, hiszsz,

saját

adja

a jelen és

nsz

,

vágoI , vágándol

holott

tle nem

vala.

szol, játszol

,

van

is

,

mi

Ezen példákszerént gondol fekszel

,

haragszol

,

,

elhallgatható

nyugszol

,

al-

tselekszel.

(*) Tudós Társaság lap 35 és Pelz lap

136 és 152.

C2*) Beregszászy Versuch einer magyar. Sprachlehre lap 125 129. 132. 134. 138. 141.

...i

>, .,.

HARMADIK SZAKASZ FtGGEIiÉK

I.

ÍSS^*' Némely elavult, s felujdonitható magyar eredeti szavak sorozata (*) 1.

Álság, dolus csalárdság, (lap 77. 82. 88.)

2.

Álnalkodnak.

3.

Álnalkodván alkalmas napot, kiszemlélvén, kilesvén

4.

Bemenvéjek

5.

Bizvaiok. Confidentes (15.)

6.

Csajva. bruchus. cserebogár.

7.

Megdiadalmazni magát. Se vindicare (14. 34.)

insidiantiir, lest

vetnek (43.) (8)

ingressi (1.)

megb-

szülni.

ausgebrochen (1)

8.

Kierede. egressa

9.

Eresztvény. lucus, nemus,

est.

liget,

berek

(8.

24. 126.)

10. Fek. situs. táj. ezfek. észak (7. 12.) 11. Et.

manducatio evés (75.)

12.

Egyembe. Simul. Unanimiter.ma egyetemben

13.

Egymenden. Unusquisque mindenki (20)

14.

Faragvány. Simulacrum.

Sculptile.

(*) Ezen szavak a Bétsí Codexböl szedettek

nyelv Emlékek

I

kötetéi

230-280.

(2. 8.)

bálvány (58 123.) ki.

lapig

Lásd Régi magyar

Buda 1838.

113 15.

Megfeg Conipiet

ma

megfed. (125)

16. Megfesletni követ, dissolvero, íejteni (80

120)

17. Fitma, praeputium. 18. Folyók, Cursores, veredarii, kurírok (28. 33)

19. Forbátlat vicissitudo, viszontagság. (11)

20. Megforbátlat retributio, megtérítés, tromfolás. (97) 21. Forbátlani Compensare, kipótolni, visszadni (57. 107.)

22. Foszlat praedatio, praeda (16. 22. 34.) 23.

Gyakrola percrebuit,

24.

Gyakoriak házát, frequentabant

liiriil

esett (2)

domum suam

(84)

25. Háborolat Conturbatio zavarodat. (37) 26. Hatalmazik praevalet, felülmúlja (81. 99. 134.) 27. Heit. Stultus bolond, heitság (97) bolondság. 28. Hiedelmezet. refocillatio 12.

meghiedelmezék magokat

Se refecerunt (11) 29. 'Higek. fülbe való inaures (16) 30. Hirtelenkedet furor, impetus. (8. 14. 21. 25.) 31.

Hol am'ora,

liolval

levén facto mane, reggel (4)

32. Igazolat. justificatio, justitia (50. 75. 98)

33.

Kénkén

sponte, kényként (13)

34. Kizlelet. Suggestio. Conatus svasio (42. 35. 122) 35. Kizleli ötét Svadebat

ei,

javalá neki (45)

37.

Kösönty, monile, drága ékszer (92) Monnal quasi mintha (3. 9. 40. 134)

38.

MonnaiL

39.

Monnon. Ambo.

36.

uterque,

mind a kett, mindketten.

kéttó',

ketten

(1.

84)

monno

mind két kezeddel. (4) 0.8

,^

kezeddel,

114 40. Monnokról. de ntroque

mind kettrl (37)

41. Ragadat. rapina, praeda. fozlat

(8. 9.

14)

42. Rezzezt Concitat (81) rezzesztétek provocastis (53 j 43. Riitet extasis.

Nem

beszél elmének rlltetében

non

lo-

quitur in extasi (128) 44. Sietelm festinatio (61) sietelmezvén properans (81)

45. Zerkenni

Concumbere (84) zerkegyél mi velünk

as-

sentire nobis (85) simulj hozzánk.

46. Szorgalma zat Cura (26)

Consummare, bevégezni, véghez vinni

47. Megtökéleni (17) •

megtökéljem perficiam (19)

48. Töretét Corruptio ebontat(121) Töretetes Comiptibilis elrontható (46) 49. Utolja, mint hátulja, utóljokat

eorum

interficiam.

A

megölöm novissimum

napoknak utóliban

in no-

vissimo dierum eorum (115. 124) 50. Valal, possessio (13) vallani habere (77). Urat vallok

habeo dominum

(1.

2) vallasz habes (78)

51. Vatale lagena, kulats. 52. Vigaszt sanat,

meggy ógyit.

•

-^^^^^^'S^ '^^

53. Alázott vala subjugaverat. engesztele, hódita (6. 8)'*'^ 54. Intselkedetes álsággal, dolus (77. 82. 88)

B

•^^•

•5 Kinisy Pál özvegye 1513-ki imádsá-

gos kötetébl kijegyzet elavult szavak Régi

magyar nyelvemlékek 1.

II

kötete 4.

10

lapjain.

Emik, szopik, „ó boldog emlk, kiket emék atyjának böltsessége" (5 lap)

*

115 2.

Emletni, szoptatni „tulajdon tenned emlddel emletel" (5)

3.

Hagyapás, arczúl csapás, hagyapni pofonvágni

,

másutt

köpés sputum (5) méltatlan, és

b-

Közel proxlmus, felebarát „Istennek és közelömnek

sze-

4. Joglatni,

énnékem

méltatni „joglass

nös szolgáló leányodnak" (6) 5.

retetit"

i.íi

(6)

6.

Sziveént azaz szive szerént

7.

Város

szerte,

CM A tájiból

,

a bétsi codexben vérént (7)

mint ország szerte (85)

Tátrosi

másolatban 1437

— 1441

Jászay Pál és Döbrentey Gábor ál-

némely elavult szavak (Lásd Régi m. nyelvemlékek III kötetben 267

tal

kiszedett

—

336 1.

Derhenyö. Serenum. derhenyÖ leszen mert verhenyö a

2.

lapokon.)

meny (49)

Ellen Contrarins a szél

ellen

vala.

Erat Contrarius

ventus (46) 3.

Em

(röviden eszem) emtél, suxisti 154. szoptál, vagy ettél,

mit

is

emök, lactantes szoptatok (60). 1577 nints

emnyk (emnük)

1606. Illésházy: „adjanak

emnik (enniek). így a temetési beszédben" napon emdul (emdöl, emdel, ejjndel)

8*

ki

IIG

Fuvatag procella

4.

szélvész,

nagy

szélnek

fuvataga

procella venti (144)

t',

Gyermekded,

5. iivi

30

csecsem, gyermekdedség infan-

infans,

(126)

,...tia

6.

Gyöngörit, involvit göngyölít (238)

7.

Hagyomány, repudium (régen megválás) ma

8.

Hasonl

(T) trf'VfV

assimilat, és simulat.

ti'aditio.

Kihez liasonljam, kik ön

magukat igazaknak hasonlanák

(37. 141. 177)

Hasonlatik assimilatur. ne akarjatok azokhoz hasonlat-

9.

notok (26. 37. 57. 2^) 10. Possidet

hat. Se eskedjél

egy

te fédre,

fürtöt fejérré tenned,

.ákom

avagy

1 2.

'

vala.

'

Hompolyg

nem hatsz

feketéje (24)

— bakom betk. — Mit sem adott

li.'Háfailiiázik, praevalet, invalescit. ^»'

mert

At

illi

rá.

Es ok hatalmaznak

invalescebant (50. 184)

volvitur, volutatur.

— í

— Homp volumen, homr

polni, felhompolni, felhányni (102. 51)

13. Iga

jugum. Ot iga

)ívn4fl*p?v

lovat, 5.

zug pferde. Járom, joch

megkülönböztetendö (163) innen igás

ló.

14. Igazul justificatur. igazoltatol justificaberis (40. 15. Igazulat, justiíicatio

16. Ivöltet

vagy

(122)

üvöltet clamor (191)

17. Káromlat, blasphemia.

,,

vj,,^^

káromkodás (40.

"47)

18. Kérdezet, kérdó'zet, quaestio. kérdés helyett 19.

Ket röviden két

141 171)

(195)

helyett (51. 53) igy szék, kes,

kez, iicv, szel

(6. 4. 110. 117. 125.

141)

20.

Kevés, röviden, nem kevés, modicus (31)

21.

Kohnya, Bétsi Codexben konyha, ettl koh, kov.

het

117

nagy köz van közöttünk 168.

22. Közlct spatiumküz,

23. Kurtábbít, rövidít, breviat (G7) kurtábbodik.

24. Látat,

visio,

-K

visus, visitatio. te nieglátatodnak

(most

látogatásodnak) idejét, tempns visitationis (51. 132. 175) 25.

Le

és alá különböztetik, aláhajtván se deorsum, es

rum :.

kedeg kezdett vala

li

rat inclinare

26.

Lejt descensus

27. Lehet

ön magát, inclinans

esmeg lehajtván ön magát,

se inclinans, a

tuae

et ite-

deorsnm nélkül (209) a naplehajlani. dies

autem caepe-

(147) descendere (175)

lejteni

bár helyett, valamit kérendesz, lelief én

licet,

országomnak

felét

(94)

28. Lelet, langvor, leletezik, leletezet, aegrotatio (83 140 30) 29. Lét napja, dies natalis,

léte

napján, die natalis sui

(94) 30. Megé, megöl retro. én

megém,

retro

me

(99) elmené-

nek hát megé, abiermit retrorsum (233)

megé

ki hát

142)

néz, respiciens retro (150. 170.

•

31. Menekedet, excusatio (mentség) 228.

32.

Menyez

,

desponsat házaskodik.

hézkes

feleségével,

O

neki

desponsata

uxore (126. 17. 123)

meny ezét

ne-

praegnante

sibi

meny ekézik (közép

ige)

menyekezet, nuptiae, menyekezö (61. 159) 33.

Mi

praeterit. elmúljátok Istennek teritis

omne judicinm

dei, és

minden

ítéletit,

látván ötét

viso eo praeteriit, pertransiit (152)

,

pae-

elmúla

mikor

halla-

ná a gyülekezetnek eleve múltát, audiret tiirbam praetereuntein (173) '

'

118 34. Müvelkedet factum opus (20. 36. 195) 35.

Naggyal inkább multo magis (173)

36.

Or

fur tolvaj (215) orságot ne tégy, ne lopj (172)

37. Ötlik funditur, elötletik ejQFunditur. 38. Rez-ed,

movetur Rezzeszt concitat rezzeszték a gyüle-

kezetet. Concitavenint

59. Serzik offendit.

Ha

turbam (118. 152)

ki nappal jár,

quis ambulaverit in die,

non

nem

offendit

serzik

meg

si-

(217)

40. Szerez, megszerez. Constituit, componit, ordinat mert es

én hátaim

alatt szerzetett

ember vagyok nam ,

ego homo sum sub potestate constitutus (29) mert mind ö javin szerzi ötét qvoniam super oet

'

i^tl'n

mnia bona constitueteum (69) sokak akarák zeniek ez állatoknak !>•*.

fl^i,

m ondékit,

ordinare narrationem

Megszerezd ni

reinim

szer-

multi conati sünt (122. 157.

159),

az almát, pótold meg. — Megszerez-

Uomparare.

vagy elhunyt, néhai NN. úr [350] 42. Szkösük, indiget. Nem sziiköslik, non indiget[223] 41. Elszúnyt,

e-

zek nélkül szüköslötök, his indigetis [158]

nem jö Istennnek országa tartattal, Regnum Dei cum observatione [szem-

43. Tartat, observatio.

non

venit

meltartva] 170. 44. Többit adauget, többíjjed-meg adauge [169]

45. Megujjulat regeneratio [56] 46. Váltani, megváltani, eliberare, reluere, zálogból jószájjjj,

got. Változik, a

Töröktl 600

fton változott

47. Vásárhely fórum piacz. Vásárhelyt inforo [111]

ki.

"

119; 48. Veliiu, vehem, velime. pulliis asi .

f

.,

veli-

mét, piiUum asinae [176] meglelek a vehmet

:

latta, I

egy szamár

le.

invenerant stantem pullum

[dt.] és

ál-

ö ruha-

jókat a veliemre hányván, et jacentes vestimenta

sua supra pullum [175. csitkój 49.

,

Ver- veríték

miképpen vérnek

sudor, és löt ö vereje,

cseppenete. et factus est sudor ejus, sicut guttae

sangvinis [183] verö-fény] verit sudat. veríték.

r

innen

•

ÖO. Veszedelmezik periclitatur. veszedelmeznek vala periclitabantur [144]

51. Vigazik, sanatur. vigaszt, sanat [29.32] 62. Villamodik, illuceseit, hajnallik [170. 209]

53. Birolkodik, biróskodik, biróskodtának idejében [129]

1

J

'

í'jsaad

t/

ii S

h

t.íi,.';

yri

120

Elavult szókötések.

II.

Hajdan sok gyök- valamint származtatott-szók rövid

1.'

gúaknak

Írattak

,

szél, ventus, vész,

rez

rész pars

,

,

melyek

ma

Iian-

hosszú hangúak

pl.

periculum, íjrocella, vérsanguis,

én ego

érettünk, es pluvia,

,

pro i)roptcr

ért

juramentum

,

érteni

értünk,

,

értelem

,

értenének, nel apud, nélkül, nálkül sine, értz aes, '

^

mindezek rövid hanggal

mentum] eskü, 263 lap]

I k.

2.

Ketté szakada

felöl

Írattak.

Az

estöl [jura-

esküdt, esketni [R. nyelvemlék

esset

mend

pluviam [57. 103 lap] el aljáiglan,

deorsum, es jövenek mind

el

á

summo usque

hozzaiglan et véne-'

runt usque adipsum [120. 133] III kötet. 3.

A

városból

el

kimene,

követi vala ötét

que 4.

Es

mend

el be,

secutus est

eum

intro. el kivettetett, mittetur foras [150]

midn cum

5.

abiit foras extra civitatem [60]

us-

Ilik

hallaná a gyülekezetnek eleve multát. Et audiret turbam praetereuntem III k. [173]

Eleve futván praecurrens [173] Eleve menni transire [31] III k.

6.

Tenger

elve trans fretum [49] Jordán elve, trans jorda-

num 7.

[55] Jordánon túl III k.

Beszéllettem legyek, locutus sim [233

beszéllette, illó

loqvente 32. 51. beszélvéjek loqventes 51 líl k.

nem tudom 8.

A kérd

mit láttam legyek [Dániel I kötet]

é? hosszan

íratik aTatrosi másolatban, és

azon

szó után, melyre a kérdés iráiiyoztatott, a teljb itt is jiivíisoltatik e

szerént:

mi

fen-

Tudjátok e?

mert a pogányoknak 58 nemde? két verebek adat-

nak egy veneunt.

fél

pénzen é nonne? duo passeres asse

Nemde ?

es teszek azt é

a jeles

nonne ?

bnös

müvelkedetbeliek

ei publicani

25 esmérted a parantsolatokat

hoc faciunt

é ? praecepta nos-

ti? 105. 9.

Fog

és vol,

De

vagy val

tii

latiatok

értelm, emez a vólni

liabet

—

tol.

ingyen poenitentiat sem fogtatok,

liogy osztan hinnétek neld.

Yos autem

videntes,

nec poenitentiam habuistis postea nt crederetis [61]

ni

k.

ei

— E német — kifogja magát menteni.

kiejtést hat sich zu recht-

fertigen, ez teszi- ki

Val v.i

nisít

ijet.

liabet [24]

világot vallotok,

ördögöt val. daemonium

lia-

lucem habetis222. nem

vál-

nak, non habent 193. menekedetet

excusationem non habent [228]

nem

nem

válnak,

val vád

me-

iiyekezö ruhát, nonhabens véstem nuptialem[52]

valálokat valló liabens possessiones 105.

Vall fatetur, és val habét közt nints különbség,

tanoságot

válnak,

testimonium perhibent

[201. 216] vallok tenéked confiteor tibi 151 vallotok tanoságot, perhibetis testimonium [195]

Jegyzet

Azt vallom neked, azaz tanusi-

tom. Megvallotta a dolgot. Confessusest, megvallotta a kárt, habuit

ban vannak.

damnum. Ezek ma

is

szokás-

— 12?

Önnön, ipsémet. Önmagát elveszesse, és önön magának

10. •;

veszedelmet tegyen Se ipsum perdat

-j(ií,

tiimentum

ty^Mi

reversus

Ú'jII

nen nálad

hiiíhni

tünön tletek a vobis

-«oiT

nak vobismet

4ii(\

faciat 148.

—

(165)

clarifica

Sui de-

önön belé fordulván in

meg engem

fényeséi

me apud ipsis

se

ten-

temet Jipsum (231)

(160) tiinön magatok-

(60) III

ipsis

et

,

münön jmagunk

k.

halljuk (198)

secundum, ne akarjatok Ítélnetek orcára, nolitejudi-

11. Ra,

secundum faciem (207) ne akarjad állajtanemzetünket Istentl meg hagy atottnak. nod ^^^®

jioitísv .,,ij,

m

12. Se, ne, neque. j

,

,

látnának valaha szemökkel, se

fülökkel hallanának, se szüvökkel értenének 42.

j.

.inolfiü .r.rJ

Hogy ne

T^QT^ Írtak

ma-— Ez

,,rjj-:

13. Sem, neque.

A

régen ismételve a se után ne-t, mint

visszaálitható lenne az irásba.

úí\ní&'f

sem

om hh

valaha ö szavát hallottátok, de

iS^Jtíio*!

után

nem

neque speciem ejus

f.

vidistis

^Sy ^ogy sem

nem

laocf'''"

van

.

14. Bétsi

Mert

tétetett hajdan.

személyét, neque vocem ejus

-c.ííuují;

sem

láttátok ö

unquam

audivistis,

201.

a házba

sem

senki,

Codexben Barathban igy

áll

:

—

atyáinkat

— adnia mu nekünk a

-hív

det,

azaz

adván vagy adandó.

Es lttünk alá tunk.

az ajtóhoz

Ez két tagadás (84 1. III k.) így semmi, sem egy, soha vagy sonha.

férnének.

-i ;jj;í;

15. dt.

nem a nem hogy

hol csak egy tagadás van, ott

és

nem

fel.

kihozta a tejjel

mu

folyó föl-

— Röviden, megalázód-

128 16. dt.

A

mely lehorgadva (megalázkodva)

lelek

17. dt. Megái-nyékosoltanak

18.

dt.

jár.

erdk.

Lelek Dánielt imádkozatta, és unszollatta ö Istenét (imádkozva)

19.

n kötet

1560-ból 168 lapon Izik

volt.

— 172 ew sem akaria megyén 1569 — 204 1562 — 1741. ewfellségliemegliparancliolta 1563 — 1771. agyon wtette 1561

volt.

1.

volt oda.

azért

1.

volt

volt.

Jegyzet. Ezen egy lönbözik, 20.

n

s

idökori ige hajtás kü-

ellenkezik,

köt 1565-röl 184

lap.

Jutton jú az Swendi

Uram

levele (jöttön jö) dt.

hova hamarább lehet vitten vigik az ilist

(vit-

ten vigyék az élést)

1577 252 dt.

— 248

1.

1.

barmokat ragadozton ragadozzák.

járton járjon ez levél,

jöttön jöjjenek

1571

— 393

1.

a királyi birodalom szálton szál

(tsökkeri)

2J.

Újabb nemzeti könyvtárból Pest 1851

II fzet.

Zrinyy IMiklós hasonmás leveleiben, álgia, együtt^ hogy, bizoni.

Cserey Mihály históriájából

112 lap 28

sor,

a császárnál elköté (megakasztá)

dolgát.

109

1.

1

s.

a fejedelmet arra dobiák (ösztönzék)

hogy ne kim élje a

pénzt.

1^4 120 fm^^r-

1.

2

Tedd

s.

magad

le

27

s.

térül- fordul

(mérsékeld)

122

1.

23

s.

gyalog

esik.

432

1.

43

s.

biztata,

hogy meggyógyul, de nekem

tsak vágyíta (sugalla) a szívem, liogy meghal,

Vl-ik füzet 209

1.

39

s.

éppen rá mennek vala, hogy meg-

szententzi ázzak áío7

/i^f-

'''

-'>'

tar.'ij

Sá'r/^

14

s.

én

225

1.

18

s.

magunk lnk

230

1.

232

^iSÍl5ésoí^^i•i.V

íefi*-

22.

is

talléríg

lk

kezes érette.

okai.

Is. ha negyed napig oda ne érkezzék a

vezér (a várat) 1.

ha Horvát Miklós

36

s.

hogy

meg

lett

is

veszik vala.

volna, ha Isten azt a szün-

telén való essöt ne botsássa a törökre.

íwl"

268 ^

100

1.

fó'

,

ne mondjon.

210

xj'-L

'

.

ellent

(káinokit)

1.

10

s.

Id is

váltom vala, ha annyi sok ká-

rokat ne vallják.

278

1.

21

s.

úgy vünek (vivének) be Segesvárra.

282

1.

24

s.

maradvájokat (maradékjokat)

360

1.

29

s.

de kéntelen lök (levek) vele.

395

1.

4

s.

ki hányigálák rajok.

Koronka Antal. Imádságos könyv Kolozsvár 1844.

3jjj..^^,,:;281

1.

az

—

unalmas volna a ditsösség, ha kimaradjon

röm

az életbl.

senkije, ki öt a világhoz vonzaná.

.

125

BSB* A magyar

országbeli oskolák, és

magyar nyelv 1

Kálmán

iránti adalék.

magyar nyelven

király törvényei

Íratván

,

a-

zok Szerafin Esztergomi Érsek rendeletire Albrik deákra fordittattak (Lásd Kálmán Törvé-

által

nyének 2.

1 6 §-át)

Szent István az országban több Oskolákat alapított ilye1.

a pannonhalmi, melyet

rály

is

gyakran meglátogatott (*} 2-or Csanádon,

3-or Veszprémbe, hol törvény 4.

Esztergomba

7.

Nyitrán.

A

[4*] 9.

a kegyes ki-

taníttatott.

is

]3*] 5. Pétsett.

Váczon

8.

6.

élbe Fesz-

szerént.

Sajónáli ütközet után az Oskolák elpusztulván,

késbb

Esztergomban,

1325-be

(2*)

Nagy Váradon

Bakonbe

10 Tapóltzán Smit

ler szerént, és 3.

maga

nek

és

N. Váradon új Oskola állíttatott [5*].

majd

1347-ben

Nagy Lajos

pedig Pétsett akadémiát [Stúdium generálé név alkotott,

alatt] [6*].

melyben 4000, tanuló

1.

130. (2*) Katona hist

(3*) Hartwic Vita ter, in

S. Steph.

Hungária

(5*) Péterí'y

S.

létezett

Ismét 1388-ban 'Sigmond a budait, holVer-

(*) S. Gerardi Eppi Csanád Scripta lica

is

l.

Concil.

cap.

i.

73. part

Chronogr. Hnng. 269

l.

et acla.

lap

hist cri-i

(4*) Yallaszki Confp. Reip. t

1.

Pray dissert

praef T. 8.

crit

.j()ií

178. Pray (6*) ,^„

li-

} J-^nivU

^^^,,

,y^o

Szerdahelyi -^^.

126 böczy elsben tanúit

Po'sonyba 1467-ben

[*];

továbbá

l-sö

Mátyás

Volt ez idétt

állított.

múg

Oskola Székes Fejérváron, Veszprémben, és a Szepesi prépostság mellett; volt két Tudós Társaság,

Budán Vitéz János elnöklete

alatt, és

Erdély-

ben Gyula Fejérváron Geréb László püspöké; a ..,p

,

ki a könyvsajtót

hozta

de

9.

,

késbb

Mátyás

alatt az

két évvel a Franczia országinál,

elbb, mint Bétsbe

évvel

országba be-

létezett.

Heltay

-fr(li áiv

Gáspár szerént Mátyás király a könyvek másolá,

-bí 80V7J

sara évenként 33 ezer aranyat költött. Könyvtá-

,íí<)í)Í5qi

rában pedig 50. ezer könyve volt, mind gazdag

('-)

kötésekben, ezeknek maradványai megváltására

'

Hoh

Pázmán Péter a töröknek 30

-xao'^'t 0'

nül ajánlott [2*].

Galeotus Cap

királynál ebédközben ,

tás

.

^

",»,., 4. Jeles

vun

9ÍJ

>t9x

ezer ftot sikeretle1. irja „]\Iátyás

mindég tudományos

vita-

vagyon avagy versek énekeltetnek magyar ,

nyelven lant mellett. diplomát adott ki l-sö Ferdinánd király, a ma-

gyár nemzet és nyelv fentartásáról [3*] 1527, Jul. 18-ról.

A

5. -n'»

XVI-k századból a Régi m. nyelvemlékek II és III Vaú kötete szinte 400. magyar nyelv maradványt említ.

C«)

Nemz.

n

plutark. I köt.

íii5

115

'

1.

(2*) Kazy Hist. hung. Tymaviae

($)

A

1,

p.

2

.Oet

.

^

L. 2. lap 272.

(3*) Lásd Régi magyar nyelv Emlékek

III

kötet

Buda 1842

lap 141.

127 G.

A

Refornifitio a

magyar nyelv

nagy

tökéletesit^*sének

elomenetérc szolgált; tisztán iryán azon már ak-

koriban u:m: 1539-be P^rdssy János, Gróf Balassa Bálint

1550-be Tin. Jy Seljestény és Rimái

János, Pesti Gábor. 7.

Ezen ido tájban, mennyire pártolták magyar ország Rendéi az Oskolákat, tanúságul szóigálnak azon sok törvény czikkek, melyek a törvény könyvben láthatók.

Következk 1548:

12. 13. 16. 19

— 1552;

7.

5. 6. 10.

12.— 1550:

1553: 7.-1554:

7.—

1556:25.-1563:31. 8.

Innen következett, kogy a székely nemzet törvényeit

1555-ben

— valamint Erdély ország

1556 évben magyar nyelven 9.

Legrégibb nyomtatás 1484 évrl tal

is

következ

alkották.

az,

melly BartalisfAn-

jegenyei Lelkésznél találtatik, illyen

dorban,

'-"'i

irat

mo-

*

deucheoseeges Zent jobb keez. Meleet magiar ohaitua neez. '^

Draglia ghenclie neepeunknec.

Nag' eoreome Ziuunknec [Pápay m. réte

Veszprém 1808 lap 364.

Litter.

esme-

'

i28
IT A

magyar

Ti

•

i 11 1

a.

irás javalott változtatására.

lo felele Hui^adi János a haldokló- i^ngodtan Kapistran-

omak '''

'

"^"

M.H.O.'

,

EgéB életem

útra.

-

' í^^^

„Sent At{^am kéEen vágok en a nag

engem mmdenhato fejedéi"jnem trónjához vezérlend. Hsegesén ftólgálam

'

"*

rát elfogadására, ki

ezt az élet

minden viíiontagsagai

tarai közt, be

let i}\irl

JUJ

ÖrOk

azon jó ba-

tQak kéftület volt

reám

bíza; reméi|,lem

es

fáradt

Uoekeztem

kifsólgált

mmden

,

ziva-

azon helet, me-

tölteni

keoesen fogadandja

bajnokát,

el-

lyigodalmat

es

ji.

il^ujtand neki az

ÖrÖk béke helén, hova

lelke

sóvárogva kívánkozik.

Azután


foltatvan: •

legének

meg

fiai

Láftló es Mát(^ás

Haldokló Atkátok

Ik'veitekben

és haladjatok

érdem nem

földi

es

es

példája

tettei

elre

fbilárdul

egéí?)en tövistelen,

de

Maradjatok

a bet}Ulet és

mmden

volt. Isten

haza Eeretet az, mit maradandó a többi

mind

t}ak Éerent^e

mit

tlem

Lásd Hui^adiak kora 2 kötet lap 78 ,

és

Ü

félelme

<9r(9ksegUl i|,erendetek,

mulandó ajándéka"

Rövidek Öntve nem levén nagy Ö

esetre

melen elttetek menm

életem legfbb feladata

liállítok rátok;

[*]

fordult,

gÜmölt? zök.

legbiztosabb ösvei^en, •iiifift^

fele

[*]

és lap 143.

azért áll lielyettök.

129 lo foltatja a

pápának

Huij^adi

hatvanadik évet

túl

„En mar éltem

clrJadasat

ezen idö

Jialadtani;

alatt

^mte foltonosan kÜzdöm a törökkel; nemzetem a sok háborúban,

r^^omorúsag-

vefteljben,

es

mm-

mit vad ellenség tehet,

nem

ban kifáradva, keserségbe elmerülve, dent ^envedve,

tuda eoebet megmenteni,

mmt

fegvereit, es föa-

badsagahoz ragaEkodo érzelmet. Eddig bármit

kéEebbek voltunk ísen/edm,

mmt

a Eólgasagot,

a hitnek örömest feláldoztuk életünket, vadonunkat.

mmdig

Akar meggzettetÜnk

akár

gzOnk,

i]^omban követ, vao új ervel fogja

fegyvereinket

ug

,

laty^ik

a

r^^ugtot

nem esmér

nagobb í>llseggel,

col ellenünk.

ellenség,

mmt

fel

mel

ervel har-

Most ujabban elttünk

áll

az

stb.

BUDAPESTI SZEMLE 2 FÜZETÉBL iap 257.

Ha

a kigzölgest igen iiÜk

is

íbereij^en tjak fél

napjában, az ez

által

hÜvelkq^ire

meggOlt só

tefb-

utol-

Vörös tengernek egéíh medret megtlthetne sóval. Mmtho^ pedig ez 3000. év ólta nem történt meg, st ezen tenger sótartalma kevés ÉázadréÉíbel haladja meg a többi tenge-

jára a

rekét, világos hoí> vizet valahonnan vis£a 9

kell

— 130 kapnia. Es .meg

hol két ellenkez/v

Az

alsó a

H(3s

vizet ki az Indiai

YrOs

meltetésen

fellsíni

a

felett.

es alaBállott túl-

Óceánba, a fels pedig innen ke-

Vörös

folamnak

fels rétege, ha Émte

Eoroson

masik

át e^ik a

megsrdÖtt,

tenger

Yiíb

Bfibel- maiidcbi

fo^am halad

át,

vésbe sós vizet

ezt a

is ,k.apja

is

itt

tengerbe. kell

Az utóbbinak

mivel e tenger

lenni;

esk

fol gözölges,

denfele Éabad tenger viz által

ter-

kárpótlást

s

a min-

i^er, s a téri-

tök közti helzetenel fogva jobban felhevülvén ez által

^mtugy nunt Hasonló ánnal.

az elébb mondott okoknál fogva, körj^r^ebb

viÍ50i|,ba

A

van a Földközi tenger az Atlanti Óce-

ers rohammal

Gibraltári borosnál ol

tenger, hog a hajóknak ólkor hetekig

míg nagon kedvez

Eéllel

ló ftaporodas es

mmthoo ezen

es

helre pótolm

évrl évre sósabb, a befele

lesfe

folammal ellenkez folamnak vannak egenes

át

es

ellent az,

áll

van gátolva,

Öl, holott

kell várakozni,

fbUntelen va-

a Földközi tenger kigözölgese dacara,

melet a rea huUo kevés

Nem

is

iraij^zott

kell létezm, s

közbevetetlen

tapafetalati

hog a Gibraltári

es a viz

nem

mélsege

még

felRínes

létezésérl

adatok

is.

maga Emtuo mmteg 160 220

—

toak

kevés távolságra tle keletre a Földközi ten-

nem

ío\ hegnek a viz,

nal fogva esik: de eo

ben az

bir,

íioros

gerben már 900. ölr^^mek lelek a mélseget. Igaz hog

fol be a

kihaladhatnak a nevezett Eoro-

san át az Atlanti tengerre. S

sem

is

ösveT|^ alsó

mert tjak

A

Eárazon

saját sullá-

megbomlott snleoenÜ víztömeg-

réke igen kéi^elmesen haladhat há-

gónak, vag meredek falnak

is

felfele,

a

mmt

a többi viz-

— 131

tömeg i^omasa 68

SI

az

törvei-[,e

mekben nem

sürgeti. Mert a hidrostatika fö ,

hog a fonadékok

nehézlenek

stb.

Zrinyl a kOltöbór Jó'sika ülíklós

1

R. 222 lap.

Ki vá^ik inkább pénzre mint a gazdag?! a Udvremei]^et

nem

kéi\,elmeit

rök

miert

saját ele-

áldozna

ftegei]^ lelke

Eomja nem

ismeri, s

melnek

vagonért,

tartja Ö-

áhítasban.

Éieteszélytanból

BARTÓK GÁBOR

Pest 1855 lap

90

112 114.

é

Ha

valaki

maga

napokhoz T]^al

utasítják azt,

melek minden

eltÖrpitendik, es fÖleméEtendik

oretikus politikus kinteni,

midn

Tak

váraikat a

magarok mind a

mmd

íbél

bizoi^-

a the-

embereknek Éükseg körülte-

valamirl befbélnek, mert neki-

ek a gakorlat tÖbbi|^ire ellentmond;

A

jöv

eltt nagnak látÉik: az Öregek a

— fÖUeg

gakran légbe sÖpn ^ét.

tífetesseges,

mind az

élettudomai|,okra,

akármel idegen még a legnehezebb

vek tökéletes betanulására sere alkalmasok.

delÜek; mikor Lelkesek

mmd

E

i|^el-

s

hibátlanul beszéle-

mellett a

ma^arok élénk ke-

tudniillik,

kedelÖk

a szerentjés

,

mmd

lylatkozhatik.

a szerenty^étlen

9*

132 kÖrÜlmeT]^ek kÖzÖtt. Ilseik, a harcban rettentlietleneL Le<^r>zött elleneta

magár soha nem

Vigasztalja inkább esbátontja; zi,jobb

jövvel

badon botsátja

biztatja;

—

s

mé^

ha

gúrj^olja.

sebeit

i^cípen

kOt-

kén: sza-

— fegveret oldalán ha^a — — karjára fzi — vele bi-

,

;

Imtoeit letördeli;

sétál

vele ebédel; hog ellenébl képezett barátjának,

a fogságot viselhetve

s

édessé tehesse.

JUarcus TallíUjS Cicero a kötelességekrl 8zalay

László Pest 1857. lap 65.

Els kötelességünk

a halhatatlan Istenek irant van, a má-

sodik a haza irant, a harmadik a fsülók irant, az-

tán fokonkmt a többiek iránt.

ismét

A

íbó

54

lap.

kiejtésére a

hang

ySólgal s ennél

hoo

tiEta

es

ni,

kettre kell Ügel-

kellemes le^en.

Mmdket

lajdon ugan a terméEet adomai|,a, ket növelni

fogja a gakorlat,

tu-

de az égi-

a masikat azok

utánzása, kik ftabatosan fsólanak es köi]^i|üseggel.

Nem

i|^os

dologra nézve

volt

semmi ok a Katullusokban tudoma-

r ök abban állott

,

kitn hog a

izlest

feltennünk:

latin i^elvet

k

lu-

békélik

13a

sem

legjobban, kiojtesök t^cng volt, a betket túlságosan ki

sem

lio/^r

nem

sem

i]^omva,

el

nem

i^omva,

sem pöffeEkcdökke

érthetetlenekké,

ne váljanak. Hangjok erködes nélküli sem bádjadt,

sem harsogó.

ismét 133 lap.

Mivel pedig a jog forrása a terméJ&et termeidet

,

látni való

hogy a

senkinek sem engedi, másnak tudat-

lanságát ki sákmai]^olnia. Nmt)

is

na^obb

az emberi életnek, mint az értelmiség

átka

Émeben

fellép gonoszság. Innen lármáznak azon számtalan esetek-^

lam az nak

mikben a haszon vitában

erköltsis éggel.

találkozni

rejtezesre

,

ö

és

Mert vajmi kevesen fog-

kik ha teljes büntetlenségre

Mmot

bet jegy

és ékes ö és ö tétetik.

,

el-

tarthatnak, képesek óvakodni

az Igazságtalanságtól.

(*) Itt az

látszik ál-

(*)

elfogyása miatt két pontos

,

,

,

134

Mihály Zalán futása Els EnekéboL

C)

Vörösmarty

üégt dib}öseg\]nk, hol (lázadok IJUenek

késel az éji

el, $ te alattok

homalihan ? mélien

eriéfbö

Hajtod sÜrÜ fellegek ,

FériTiel járfb egedÜl.

es

a

Biis feledékeriseg kofborútlan alakja lebegnék.

Hol vagon a

ki merefh ajakát hadi dalnak erefbtven

A riado

metiseget fölverje fhavaval

S kés

vak

,

fházak idán , méltán láttassa vezérl

Párducos Árpádot ,

Hol vagon? ah

hadronto népe hatalmát ?

s

ezerén

némán fordidnak

el:

álom

Öldösi fbiveiket , s velÖk alpjik az ösi dit^öseg.

A

tehetetlen kor jött el,

puhaságra

serériebh

Q^ermekek álltak el az erösehh jámbor apáktól.

Engem is a 'riiígalom napján ilj év hoza fércre Már kés imokat ki elébb a lárika midando ,

,

,

(Népségen függtem gondatlan germeki fbemmel,

S rajta

velhett

örömem

Hafbtalanid eget

Még

IS

dalait panafhosra t)erélven

és földet kérlelve betöltek.

az ifjúság háborgó nxipjai midvan

Biztos ert érzek : kebelemben nagra kelend

Képzeletek villannak

meg diadalmas Vgekröl, ,

(.) Lásd a Nemzeti könyvtárba. Vörösmarty M. minden munkáit Pest.

1847 Ük,

lap 244. hol ezen lapon

itt

209 pontozat,

pedig csak 99 vagy jelen Írásban.

s

ékezet

találta-

135

Sa

deli

Almosról

s

,

Almosnak hVkke fiarol

Párdiicos Árpádról ...

S nagyra tör Megfon az M/iugBik

éj

s

Oh ! hon

meghallafb e engem

tehetösh fiaid hallgatnak e f:)6mra f

fhomorun feketednek az ormok , az

,

a fél

fóid

lefh 'riofhoíiaja;

de engem

Fölver az elmidt fhép tetteknek gondja.

Lelkem eltt lobogós koptak (J^egdehk

a levegt:

es

élet

Dereng

kardok acéli

dörög a hadi körriék.

villog

Szónokok és Statns Féríiak. KIADJA CSENGERI ANTAL PESTEN 1851. Hla gyár

Deák Ferenc

a külön

Orihagos követ hefhédehl,

tek Oskolai alapitvariai s

Oskola áUithatas tth'gá-

han lap 39. Arról van kérdés eges hitfelekezetnek ni, s valljon

azon

hitfelekeze-

.

.

.

hog

.

a maga kltyegen

legén e joga

.

iskolát állíta-

hitfelekezetheli többségnek legén e f

joga a magaii- alapitv azokat

e célra fordítani s a-

zok közössé

Ez

tételet

meggátolni.

egíberüen, hog ezt

még akkor

meggátiam

ha a

is,

iránt nézetem az

s az alapitvariokat

,

Statits által alapított iskolák

közösek, lefoglalni mnb)

a Statusnak jogában. Ha-

talmaskodó lépest tehet a Stattcs , erö^akot követhet el,

de bizoriosan jogtalanságot

A protestánsok

es 6

gán

alapitvati

vel^

ha ezeknek a

magán

,

is

fog

elkövetni

hitek minden alapitvaria ma-

mihez a Statiis StatiLS

nem járidt semmi-

megakarna

htfelekezeti iskolát

álltth)anak

tiltani, ,

hog

miután a

136 magnkrolt gondoskodást egyenesen a riakukha ezáltal elvenne az cdapitvariokat tulajdont^ ttfbteh

a

a

meti törverihozas pedig

az önkerit gakorol

,

nem

',

40

sth.

makat megsértem a népre nézve

vetc4te,

tidajdont

E

lap.

wriTit

a

ttfUelne

n£m

ki'dfor-

mtnt azzal

,

vallásos érzelmeit sértem. Ezeket pedig megsértem

akkor midön a ,

'

zert,

Statits célja

nem kívánja

mert btzojios theoriak fhehnek festik

azt hiíhem vétek

a nemzet

s

annak

Költsey Ferencz Akadémiai latából Kazina^y

,

t)ak a-

a

tárgyat:

biztossága ellen.

els szónok-

Ferencz

felett

lap 294.

Homaljjban

munkai az

él es

(ro

,

s egjcorúi által kd/)irisegekkel

hajlódonak tartatik, mert idejet idegen íhavak ma-

gan^a

tételevei , régiek keresgélésével , s több

rwTiisaggal veíhtegeti. l/)ak

a következes

De a

vezet okot

zet fbó által ideat tei)ö

egetemi

elítéletek fbáz

meg

,

idea által

íház lélek fhorongato

ln

eiiéfbtek

lettek

formák;

fházados

egma^idán

el

s

lehetségessé sok íhép es

mindezek-

j6 , minek

forrásai, hos/^u idkig zárva leven, folyást hettek"

a

s tett által jl-

változásokat; miként

semmivé; miként

után miként

,

tpak

az egéfb nem-

iiert

tettet

pa-

legt'óbbriire

világosítja fel; s tilhtán

maradék fogja láthatni: miként

ilj

nem

lel-

,

137

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN NYILATKOZATA lap 350.

A

magár népnek mnb)

b)ékeli,ehh

hivatása

,

mint képviselni

Eitropahan egedXJl heterogén sarjadék b)öjeben rejtez

,

eddig-elé sehol ki

—

—

asiai böl-

nem fejlett

,

sehol

érettségre nem viridt sajdtsagit; sajátságait eg törj'ók-

már

fayiak^ me[i,}6llehet mindent ledönt dagályként

több ízben gáfbba borita fóMgotionk legkiképzettebb réíheit

,

s

fel fel böszÜlesiben

mmt

Isten ostora

denVtt vérrel }árt, bizojiosan armi ktJlönöst,

mm-

s ere]e-

ma-

nel fogva, bizoTiosan aii
gában,

mmt

az emberi nemnek dkarmeti lelkes es e-

rös tyaládja.

Az

emberiségnek eg nemzetet megtartani

játságait

mmt

nsegben

kifejteni, nemesíteni erit,

gefhen új

,

eddig

végcéljahoz ez

erekíiet

,

nem

megrizni ,

es Ihepltlen

ereiie ,

sa-

,

mi-

s ig e-

ismert alakokban^ kiképezve

az emberiség föld\i/}öitesehez vezetni

:

—

a föladat. Hivatásunk nem

t')ekeliebb

uj nemzettel gazdagítani

meg

tzött terv kerent érhetnénk

S

minden

jeletieiek

,

,

mmt

a világot eg

mit azonban b)ak ki-

el.

jövend

feiit

mtttatnak^

138

mmek

megjóslására egedLl fontolgatás ,

désének esmérete,

s

nemzetÜnkeh

vel több prófétai tulajdon

nem

ni, hog a kisded makkból, ha. fsL le$

^y^

,

i<j\

vvítA.ísVv!

í?ak senki el ne gázolja.

egjheha^onlitasa ,

kell,

nem

mos nemzetek

mmt

elre

romlott, idvel

es

kifejl-

semmi-

megmonda-

term

tölg,-

139

UIój e8 yXet Bár meg vagyok

gyzdve

magyar

a

szükséges volta fell

s

,

könnyítésének

irás

arról

is

hogy jelen

,

ja-

valatom némi kívánatos egyszersítést tartalmaz-

va az a megelzött szabályok

s

,

nyomán

— általam

is

figyelmeztetések

óhajtott- szaktudósok vi's-

gálatára méltányolható lenne

:

mindazáltal jónak

láttam a mintázaton kivül jelen Írásomban azon javalott írás által

modort egyelre nerd követni, mely

annak netaláni elfogadását,

s

gyakorlatát

megelzleg az olvasás nehezíttetett volna. Meg fog engedni a kegyes olvasó az idegen nyelv idézetek eredeti fölmutatásaért is. Az irás tömbít azok magyarázatával szélesíteni kerülém, tudva, hogy az eféle filológiai írás nemét olva-

sók a felidézett nyelvekben igen járatosak fogtak lenni.

Vannak ebben böngészetek; de vannak legalább tudomásomra

lyek ha az

zet

s

eredeti

kellemdiis

,

—

eredeti

egyszer

,

vonások

is;

me-

de bölts szerke-

magyar nyelvnek ill helyére

rangra méltatásában közvetítül szolgálnak, czélomat értem.

— Es

ve?:'slik

—

össze bár

,

s

—

minden

140 érdek tekintet nélkül akármelyik müvelteljb Európai nyelvvel forditási párvonalban

még nem

ró ezen

nem hiszem

,

liogy szinte bi-

egészen megtökélett

mveltség ma-

,

gyar nyelvnek rövid eroteljességét

el

nem

mor'solliatott

ellenséges elemek közepette

s

is

méltóságánál fogva férjfiasan daczolva vivni gyzött.

as

férjfi

— A kiben

szellem honol:

harok ellen

nek

,

az a nemzeti ereklye, s szentek szentje,

az ezer éves idö foga

degen,

ne ösmerje

(*),

zafi szent

s

a bár-

méltó versenyezhetési elnyt tle megvonja.

melyikkeli

Ez

el

— bár

tehát

még

,

melyet

mely bár

i-

szzies seredeti

— szabadulást

lelki

er,

ki-

s hazafi-

eme nemzeti koronát minden

vi-

azok rohanva elsepréssel fenyegesse-

megvédeni, emelni,

s földitsöiteni

esmérjék ha

kötelességöknek.

T'xW'ÍVi

C*)

Oua data porta

ruunt, ct terras Inrbine perflant. Virgil Aeneid L. 1,

Lapon sorban

v/.

.^

:.«^

tJítP