R M K. Trial version of ABC Amber PDF Merger, ALBRECHT DÜRER ÉS A KÖNYVMŰVÉSZET. Tevelyné Kulcsár Andrea

Tevelyné Kulcsár Andrea

ALBRECHT DÜRER ÉS A KÖNYVMŰVÉSZET

Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html

R M K



Tevelyné Kulcsár Andrea ALBRECHT DÜRER ÉS A KÖNYVMŰVÉSZET





Tevelyné Kulcsár Andrea

ALBRECHT DÜRER ÉS A KÖNYVMŰVÉSZET

Budapest, 2008



© Remek-Mű Kiadó, 2008 Szerzői jogok: © Tevelyné Kulcsár Andrea, 2008



Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! (Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Berczeli Anzelm Károly fordítása)





ÉLETÚTJA A KÖNYVEK TÜKRÉBEN

A

Bevezetés

mottóként idézett epigrammát 1465-ben írta az első magyar költő, Janus Pannonius (1434–1472). Épp egy emberöltővel korábban élt, mint a német festőóriás, Albrecht Dürer (1471–1528), kinek halála 480. évfordulóján (2008. április 6.) ez a munka egyúttal a tisztelet kifejezésére is szolgál. A két géniuszt mégis rengeteg szál fűzi össze – legalábbis mi, magyarok így érezhetjük. Történetük a néhány évtizedes különbség ellenére párhuzamos szálon fut. Nézzünk néhány érdekes egybeesést: az idegenben is büszkén vállalt magyar gyökerek, itáliai tanulmányok, művészi zsenialitás, s nem utolsó sorban az a tény, hogy mindketten megelőzték hazájukban kortársaikat, hogy művészetük újításaival utat mutassanak számukra. Nálunk Janus Pannonius lépett először a reneszánsz költészet addig ismeretlen mezsgyéjére. Európa északi felének képzőművészetében a középkorból az új irányzatba átlépő hídember Albrecht Dürer volt. Ő az a német művész, akinek a festészet, grafika és – a kor követelményeinek megfelelően – a könyvillusztráció terén is korszakalkotó művei egyúttal úttörő alkotások: először festett önarcképet (a Janus Pannonius-versből is lángoló művészi öntudat kifejeződése), nyitottságát és anatómiai ismereteit tükrözi, hogy elsőként rajzolt modell után aktot (bár a modellt csak a fürdőházban leshette meg, illetve saját teste szolgált mintául), s festette le a tájat és természetet magamagáért. A sokszorosítás forradalmi újítását, a nyomtatást művészileg és technikailag is magas színvonalra emelte. A hosszúnak nem mondható, ám annál gazdagabb életút számokban: 1100 rajz, 188 festmény, 246 fa-, 108 rézmetszet és 34 akvarell. Ezek azonban csak az ismert alkotások, mert tudjuk, hogy műveinek egy része eltűnt. Mindemellett kiváló 7


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében írói vénával is rendelkezett. Levelezése – mint nálunk a kicsit később élt Mikes Kelemené – az irodalmi alkotások közé tartozik; németalföldi utazásának naplója mellett megírta családjának történetét (eredeti példánya elveszett ugyan, ám létezik három megegyező másolata), de a művészetről vallott elméleti-gyakorlati tudását is több könyvben papírra vetette az utókor számára. Végül, de korántsem utolsó sorban, igazi tanítómester volt: műhelyében inasai az alkotószellem szabadsága mellett emberi méltóságot is kaptak, és az eljövendő korok művész generációi számára akarta megírni (hat vagy hét részben) A festőinasok kenyere című könyvet. Sokszínű tehetsége haditechnikai újításaiban is megmutatkozott. A matematika világában sem ismeretlen neve, a poliéderekkel kapcsolatos, ma is nyitott felvetését Dürer-sejtésként emlegetik. (Ennek egy speciális esetét 2004-ben az akkor tizenhárom éves Bezdek Dániel bebizonyította.)1 Ebből is látható, hogy a legnemesebb értelemben vett polihisztor volt. Az északi reneszánsz fő művészét – vagy ahogyan Norbert Wolf említi, „minden idők leghíresebb német festőjét, a művészettörténet panteonjának részét”2 – már saját korában is ünnepelték, halála után „a német festők hercegének” nevezték, és ma is töretlen a művei iránti lelkesedés. A németek – és nem csak a művészet terén – a XVI. század fordulóját nemes egyszerűséggel „Dürer korának” hívják. Azaz (az 1523-as tervezésű) AD monogramja minden értelemben védjegy lett. A „herceg” kiaknázta a hagyományos (népiesnek tartott) fa- és az újonnan kialakult rézmetszés technikájában rejlő lehetőségeket, így általuk a sokszorosító grafika történetének első jelentős mérföldkövévé, egyúttal a könyvtörténet részévé vált, és biztosította magának a korabeli Európa – s mára az egész világ – csodálatát. Az emberiség történetében betöltött szerepét az is mutatja, hogy tiszteletére a Merkúr bolygón krátert neveztek el róla. A „német művész” művészettörténeti meghatározás: bizonyára nem vagyok egyedül azzal a bennem élő képpel, hogy ő volt a „magyar Leonardo”. Hiába írta Végh Gyula, hogy „magyar eredetétől eltekintve […] semmi olyan körülményt nem találunk Dürer életében, […] művészetében, melyeknek alapján mi, magyarok, reá igényt formálhatnánk. Német volt ő minden ízében.”3 Ez utóbbi igaz, de származására büszke volt a már hírnevet szerzett művész is: családi neve és maga alkotta címere egyaránt erre utal.4 Unokatestvére kapott/választott nevében is fennen vállalta magyar gyökereit: ő Niclas Unger (azaz Magyar) néven szintén német földön lett ismert ötvösmester (a mesterséget Dürer apjánál tanulta ki). Az apai ősök ugyanis itt voltak honosak Békés megyében (akkoriban még Zaránd megye), „nem messze egy kis várostól, melyet Gyulának neveznek, nyolc mérföldnyire Várad alatt, egy igen közel fekvő Eytas [Ajtós] nevű falucskában, és […] szarvasmarhák és lovak tenyésztéséből” éltek.5 1 2 3 4

http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%BCrer-sejt%C3%A9s (Letöltés ideje: 2008. január 18.) Norbert Wolf, Albrecht Dürer 1471–1528: The Genius of the German Renaissance, Köln, Taschen, 2006, 7. Végh Gyula, Dürer Albrecht: Előadás, Szombathely, Vasvármegyei Nyomdavállalat, 1911, 4. A szakirodalom egymásnak ellentmondó nézete nem merül ki a művész eredetére vonatkozó polémiákban, alkotásainak megítélése hasonló véleménykülönbségek forrásának bizonyult, és manapság is ez tapasztalható. 5 Felvinczi Takács Zoltán, Dürer, Bp., Lampel–Wodianer, 1909, 9. Szándékosan hagytam ki a szövegből a nemesi nemzetségével foglalkozó részt, amelyet Haan Lajosra hivatkozással akkor már néhány évtizede készpénznek vettek a hazai kutatók. Bővebben: Haan Lajos, Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről, Békéscsaba, Dobay János, 1888. Ma szándékos félrefordításnak tartják: Dusnoki-Draskovich

8


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Bevezetés Ebből a miliőből tört ki tehetségével nagyapja, Antal,6 aki Gyulán lett ötvösinas.7 Feleségül vette Erzsébetet.8 Legidősebb fia, Albert (a későbbi idősebb Albrecht Dürer, 1427–1502) is folytatta a családi hagyományt: a középkori szokásnak megfelelően mesterlegényként nyakába vette a világot. Így került először 1444 körül a korabeli Európa egyik legnagyobb és legjelentősebben fejlődő városába, amely akkortájt ötvenezer lelket számlált, a kereskedelmi útvonalak központjában feküdt, híres volt nemzetközi vásárairól, és amelyről Regiomontanus 1470-ben azt írta, hogy „Nürnberg Szabad Birodalmi Város Európa közepe”.9 (Ezt szellemiekben is értette.) 1455-ben telepedett le a városban. 1467-ben feleségül vette mestere lányát, Barbara Holpert (1452–1514), egy „15 éves, csinos, egyenes termetű hajadont”.10 A korszak gazdasági-társadalmi helyzete miatt gyakran nélkülöző, sokgyermekes (18) családban 1471. május 21-én délelőtt tíz órakor látta meg a napvilágot az ifjabb Albrecht Dürer. Gyulán az idei emlékév alkalmával egy kétnyelvű (magyar és német) interjúkötet jelent meg A nyitott ajtók és Dürer címmel.11 „Ha egy művészegyéniség fejlődését magyarázzuk, első feladatunk annak megállapítása, hogy […] önnön magán kívül miben kereshetjük megnyilatkozásának előfeltételét.”12 A kort, amelyben Dürer felnőtt és alkotott, nyugtalanság, feszültség, radikális változások jellemezték, „parasztháborúkkal és inkvizícióval sújtott vallási lázongásokkal, valamint az 1500-as századfordulóra jövendölt világvége-hangulattal volt terhes.”13 A német városok polgársága már a XIII. századtól megpróbált szembeszállni a feudalizmussal. A kézművesek sok helyen fellázadtak a nagykereskedők ellen is. Az 1348-as nürnbergi „nagy felkelés” sikeresnek indult, a háborút mégis hosszú-hosszú időre elvesztették. Így a német történelem e visszaesésnek tekinthető időszaka nem kedvezett új tanok terjedésének, amit még nehezített a nemzeti egység hiánya is. Pedig nem véletlen, hogy sok történész ma már nem az angol polgári forradalom kezdetét, hanem az Újvilág felfedezését (1492) tekinti az újkor kezdetének, hiszen az vezetett el az ipari forradalomhoz, ezáltal az új társadalmi rend kialakulásához. A „sötét középkor” után, e fejlődés első lépcsőjeként, a XV. században virágzásnak indult a humanizmus. Legkiválóbb ideológusai felfedezték önmagukat: az embert, aki Isten helyett saját maga irányítja az életét. A gyorsan fejlődő Nürnbergben is szükség lett jogászokra, s a messzi József, Nyitott múlt: Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról, Gyula, Békés Megyei Levéltár, 2000, 93. 6 Ekkor hazánkban még nem mindenkinek volt vezetékneve. Albert 1470-ben, Nürnbergben vette fel az „ajtósi” jelentésű Thürer nevet (vagy magyarosította az Ajtóssy família nevét, ha valóban nemesi származású volt), amelyet fia a nürnbergi tájszólás miatt változtatott Dürerre. De ilyen „névtelen” művész Leonardo di ser Piero Da Vinci (azaz „Leonardo, ser Piero fia Vinciből”) is. 7 Az alföldi város elég közel fekszik Erdélyhez, így az ott bányászott nemesfémekkel dolgozhattak az aranyművesek. (Elég manapság Verespatakra gondolnunk.) 8 Négy gyermekük született: Katalin, Albert, László (szíjgyártó lett, az ő fiáról tettem említést korábban) és János (30 évig volt váradi plébános). 9 Ulf von Dewitz, Albrecht Dürer: 1471–1971, Bonn–Bad Godesberg, Inter Nations, 1970, 1. 10 Felvinczi, i. m., 9. 11 A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen, szerk. Erdész Ádám, Dusnoki-Draskovich József, Matthias Mende, Peter Fleischmann, Gyula, Dürer Társaság–Nürnbergi Magyar Kultúregyesület, Gyula, 2008. 12 Felvinczi, i. m., 6. 13 Szenteczki Csaba, A nyomtatott grafika története és technikái, Bp., Műszaki, 2003, 85.

9


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében földről érkező jogtudorokkal és tudósokkal – köztük Mátyás király udvarából a már idézett, híres csillagász-nyelvész Regiomontanusszal (Johannes Müller), az orvos Hartmann Schedellel, valamint a költő Conrad Celtesszel – együtt megérkezett és azonnal el is terjedt az új eszme. Mégpedig akkora sikerrel, hogy immár a patríciusok voltak azok, akik szinte „társadalmi helyzetüknek kijáró privilégiumnak tekintették” azt.14 Sőt, a századfordulóra a város polgársága elsőként állt a reformáció mellé.

A

Nürnbergi

tanulóévek (1486–1490)

kis Albrecht előbb alapfokú latin iskolába járt, majd 1484-ben apjánál (őt „a császár »saját ötvösének« nevezte.”15) lett inas, ahol megismerkedett a rézmetszés technikájával. Már ekkor megmutatkozott tehetsége, az a gyémánt, amelyet az itt elsajátított pontosság és tiszta munkára törekvés csiszolt az érett művész briliáns tudásává. Apjától még egy – egész életére és művészetére kiható – örökséget kapott: az őszinte vallásosságot. A század hatvanas éveiben indult fejlődésnek a német könyvművészet, melyen „a könyv megtervezéséhez szükséges elemek (betű, tipográfia, címoldal, díszítés, illusztráció, kötés) egységes kialakítását értjük”.16 Húsz évvel később már minden, magára valamit is adó nyomdászvárosban tudósok, írók és művészek álltak a szolgálatában. Dürer szerencsés csillagzat alatt született: keresztapja Anton Koberger (1440/45–1513), a híres nürnbergi nyomdász volt, akinél a kor legjelentősebb illusztrációi jelentek meg. „Műhelye a nyomdászmesterség első nagyüzeme volt, 24 sajtó működött benne, és több mint száz munkást foglalkoztatott. […] A munkások pontos időre tartoztak a nyomda előtt gyülekezni, harangütésre nyílt ki a kapu, a későn érkezést nem tűrték. Bizonyára jól fizethette munkásait […] Kiadványai is tanúsítják, hogy Koberger költséget nem kímélve, könyvei illusztrálására a kor legismertebb művészeit igyekezett megnyerni. Terjedelmes kiadványai egytől egyig nagyalakú, fólió méretben láttak napvilágot; művészi kiállításuk tökéletes volt. Csak bibliából tizenkilencfélét nyomtatott.”17 1486. november 30-án, a fiú kérésére és saját meggyőződése ellenére, Albrechtet apja elvitte a gótikus stílusban alkotó Michael Wolgemut (1434–1519) iskolájába, hogy három esztendőn keresztül nála sajátítsa el a fametszetkészítés minden csínját-bínját. Itt olyan ügyességről tett tanúbizonyságot, hogy 1488-tól már aktív szerepe volt mestere alkotásaiban. Giorgio Vasari (1511–1574) a művészekről szóló anekdotái18 egyikében azt írja, hogy néhány évvel később Dürer küldött a metszeteiből néhányat Raffaello Sanziónak (Raffaello di Giovanni Santi, 1483–1520), aki csak akkor fedezte fel a nyomtatás kínálta hatalmas lehetőségeket. Magyar vonatkozású eseménye ennek az évnek, hogy Brünnben Hess András ekkor jelentette meg 14 Heinz Lüdecke, Albrecht Dürer, Bp., Corvina, 1978, 6. 15 Dusnoki-Draskovich, i. m., 93. 16 Fritz Funke, Könyvismeret: Könyvtörténeti áttekintés, Budapest, Osiris, 2005, 271. 17 Tevan Andor, A könyv évezredes útja, http://mek.oszk.hu/01600/01650/html/fejez13.htm (Letöltés ideje: 2007. szeptember 28.) 18 Giorgio Vasari, Le vite de’piu ecellenti pittori, scultori ed architetti, Firenze, Lorenzo Torrentino, 1550.

10


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Nürnbergi tanulóévek Thuróczy János (1435?–1489?) Chronica Hungarorumát, amely Mátyás királyig (ajánlása is neki szólt) felölelte a magyar történelmet, s a könyvet Koberger is kiadta. A fametszés magasnyomású sokszorosító grafikai eljárás. Előzménye a távol-keleti és arab népeknek a már időszámításunk előtt használt textilnyomó eljárása volt. Amikor a Kínai Birodalom területén feltalálták a papírkészítést, egyúttal az első papírra készült fametszetek is megszülettek. Már a VII. században, azaz jóval az európai előtt, a táblanyomatok (amikor a kép és kísérőszöveg együtt kerül a lapdúcra) is megjelentek. Kontinensünkön az első fametszet (a keresztre feszített Jézust ábrázolja) 1370 körül, Maçonban készült. A könyvnyomtatás mai formáját Gutenberg (Johannes Gensfleisch, 1397?–1468) találta fel 1440-ben. Németországban a XIX. századig az előrajzoló a lecsiszolt (általában körtefából készült, szálirányban kihasított) 2–4 cm vastag, teljesen sík, mésszel lealapozott fa táblára (az ún. nyomódúcra) rajzolta tollal vagy irónnal a művész rajzának fordítottját, azaz negatívját. A formametsző (Formschneider) a vonalak mentén, tulajdonképpen a vonalak közti tért, különböző késekkel, illetve U és V keresztmetszetű vésővel, tűkkel 3–4 mm mélységig kimetszette, hogy csak a rajz körvonalai maradtak meg. A nagyobb felületeket fakalapáccsal és vésővel távolították el. Az így kiemelkedő vonalak és felületek miatt kapta a nyomtatási forma a nevét. A nyomódúc kiemelkedő részeit bőr ronggyal vagy birkabőrből készült, lószőrrel tömött festékező labdaccsal egyenletesen befestékezték. A táblát ezután a nyomógép kocsikeretén egy behúzható „kocsiba” helyezték. A nyomat készítésekor a nedves papírt hozzáerősítették a forgó fedélhez egy keretben, amely egyúttal meg is védte a papír széleit a szennyeződéstől. Ezt aztán rápréselték a festékes dúcra, mégpedig úgy, hogy az orsót és a hozzáerősített nyomólemezt rácsavarták az „ördögfaroknak” nevezett fémrúd segítségével. A nyomólemez így nyomást fejtett ki a papírra és a dúcra, domborulatainak nyomata megjelent a papíron, mint a rajzolt minta tükörképe, míg a kivésett részek a papírt nem érintették, fehéren hagyták. Ez elég hosszadalmas folyamat volt, mivel minden papírlapot egyenként kellett behelyezni a gépbe. Mivel a fametszést a Formschneider végezte a művészek helyett, sőt néha a fadúcra is ő maga (vagy az előrajzoló) rajzolta át a grafikustól kapott kompozíciót, esetenként nem teljesen olyan lett a kép, mint azt a festő elképzelte. Ugyanígy jártak, ha meg kellett ismételni a dúcot, amikor már elkopott.19 A hivatalos művészettörténeti kutatások szerint Dürer nagyon ritkán rajzolta maga a képet a dúcra, ám a szájhagyomány egész máshogy tudja: ő maga végezte ezt a műveletet a fára vagy egy papírra, amit aztán ráragasztott a nyomódúcra. A házában lévő csavarorsós nyomógépén, amely betű nyomtatására is alkalmas volt, Dürer saját maga nyomtatta fametszeteit. (A ma ott látható kiállítási tárgy valójában egy 1511-es rajza alapján készült.) De a két alkalmazási terület eltérő volt, ezért azokat „technikailag és tipográfiailag egyaránt össze kellett hangolni. Ez különösen a könyvdíszek, iniciálék, indák, díszlécek, címkék és bordűrök esetén volt így. [A] harmonikus nyomtatási kép elérése érdekében pontosan meg kellett tervezni az elemek egymáshoz illesztését.”20 Ekkoriban a kép a szöveggel azonos dúcra került, emiatt csak kisebb, kevésbé kifejező illusztrációk jöhettek létre. Ilyenek saját korai metszetei is. A technika az évszázadok során finomult, de lényege azonos a régmúlt idők módszerével. 19 A technika leírásáról: Szenteczki, i. m., 71–80., valamint http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kda/0/27405/1 (Letöltés ideje: 2007. szeptember 28.) és a Dürer-ház kiállítási anyagát kísérő feliratok. 20 Funke, i. m., 316.

11


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében Koberger 1488-ban kérte fel Wolgemutot Schedel Világkrónikájának illusztrálására. A kötet 1493-ban készült el (egy példánya ma Sárospatakon is megtekinthető). Benne történelmi, vallásos, tájakat ábrázoló és allegorikus képek is találhatók. „Érdekes sajátsága a szép könyvnek – ami e korban megütközést egyáltalában nem keltett –, hogy 1809 illusztrációját mindössze 645 dúcról nyomták, mert a fametszetek nagy része más-más képaláírással ismétlődik. Így 22 metszet 69 várost, 72 arckép 596 királyt vagy pápát ábrázol.”21 Dürer valószínűleg részt vett a fametszetek rajzainak és dúcainak elkészítésében, ám ezeket nem lehet egyértelműen megállapítani. Bizonyos feltételezések szerint Buda ábrázolása éppen az ő munkája. A képek közt megtalálható egy másik magyar város, Szabács is. Ekkoriban azonban készültek olyan kötetek is, amelyen a kutatók nagy bizonyossággal felismerik Dürer korai technikáját.22 Nikolaus von der Flühének a Szent Miklós életét bemutató Bruder Claus (Nürnberg, Max Ayrer, 1488) című könyvében szereplő tíz illusztráció közül ötöt tartanak Dürer alkotásának: Miklós testvér egy kunyhó előtt Második jótett: a zarándok befogadása Negyedik jótett: szánalom a túl keményen megbüntetett férfi iránt Hatodik jótett: gondoskodás egy ember temetéséről A keresztet és a Mennyek kulcsait tartó hét angyal lelket fogad a Mennyben

A keresztet és a Mennyek kulcsait tartó…

Megfigyelhető a nyomódúc egyenetlen széle és az arcvonások nélküli ábrázolás. A kép mérete kicsi, és ez ekkoriban még gátolta az alakok és a színhely kidolgozását.

A bécsi Philipp Frankfurter (?–1511) népszerű szatirikus könyvének – Die Geschichte des Pfarrers von Kalenberg (A kalenbergi plébános históriája) (Nürnberg, Peter Wagner, é. n.) – képei. Frankfurter 1470 körül írta meg humoros és pikáns, 2180 szabálytalan, négy verslábból álló versikéjét, amely az 1330 körül a Bécs melletti Kahlenbergerdorfban élt Gundacker von Thernberganekról szóló anekdotára épült. A mű 1473-ban jelent meg először Augsburgban.23 A 36 metszetből valószínűleg csak ez a hét tulajdonítható Dürernek: 21 http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kda/0/27405/1. 22 A képek elemzéséhez Willi Kurth művét használtam: The Complete Woodcuts of Albrecht Dürer, ed. Willy Kurth, New York, Dover Publications, 1963, 7–9. 23 ht t p://a e iou .i ic m .t u g r a z . a t /a e iou .e n c yclo p.f /f 6 48535. ht m ;i nt e r n a l& a c t io n = _ s e t l a ng u a ge. action?LANGUAGE=en (Letöltés ideje: 2007. szeptember 28.)

12


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Nürnbergi tanulóévek A parasztok fedik a templom dalárdáját, míg a főhajó tető nélkül marad A pap a réten fekszik, egy holló a kivájt kövön károg A hercegnő arra csónakázik, ahol a pap az alsóneműjét mossa A pap az aranyműveshez viszi a cipőjét A pap zsákja a szekéren van, és zabot öntenek bele Herceg lóháton A pap reverendában csordát hajt, előtte egy cseléd halad

A hercegnő arra csónakázik…

Az 1350-ben működő német „Dominikánus” Bertoldus Horologium Devotionis circa vitam Christi (Nürnberg, Friedrich Creussner, 1489) című könyvének 24 illusztrációjából kettőt készített Dürer:

Krisztus Kajafás előtt

Krisztus megkeresztelése a Jordánban

Az Eine Allerhailsamste Warnung vor der Falschem Lieb Dieser Welt (Nürnberg, Peter Wagner, 1490 előtt) három illusztrációja közül eleinte csak a középsőt tartották Dürer művének.24 A Bankett avagy A világi örömök és a fenyegető halál Az elkárhozottak örök siralma A kiválasztottak megjutalmazása (a szentekkel körülvett Mária megkoronázása)

24 Werner Weisbach, Der junge Dürer, Lipcse, Hiersmann, 1906, 17.

13


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében

Az elkárhozottak örök siralma

Oratio Cassandre Venete

Az Oratio Cassandre Venete (h. n., Peter Wagner, 1488 decembere után) címlapja is az ő alkotása. A következő kép az Inuentari u eorum que in operibus Gersonis continentur, azaz Jean Charlier de Gerson25 teológiai munkáinak (Nürnberg, Georg Stüchs, 1489) második részében található. Willi Kurth csak ezt, míg Arthur M. Hind az első két rész metszetét is Dürernek tulajdonítja.26 A zarándok Gerson című, tintával festett fametszet a címlap verzóján található. Elkészültét mindkét kutató az első korszakra helyezi, szemben Heinz Lüdeckével és Johann Tomaschekkel, akik azt állítják, hogy ez már Strassburgban, Dürer „kiforrott ember- és térábrázolásának” korában készült, azaz 1492 után. Tomaschek tudja, hogy összesen három írás jelent meg,27 Lüdecke azonban a (nem létező) negyedik címlapjának tartja a képet.28 A megjelent könyv ezzel szemben összesen három részből állt. Az első 1489. november 22-én, a második még augusztus 1-jén, a harmadik október 21-én látott napvilágot.29

25 Gerson, a párizsi egyetem kancellárja a konstanzi zsinat után Tirolba menekült, ezért ábrázolták zarándokként. 26 Arthur M. Hind, Introduction to a History of Woodcut, New York, Houghton Mifflin, 1935, I, 379–381. 27 http://www.thing.at/admont/buecher/drucke/gerson-t.html (Letöltés ideje: 2007. május 17.) 28 Lüdecke, i. m., 9. 29 http://www.sil.si.edu/digitalcollections/incunabula/CF/browse-results-title.cfm?title=Works (Letöltés ideje: 2007. szeptember 28.)

14


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Nürnbergi tanulóévek

A zarándok Gerzson

Tanár négy tanítvánnyal

Alexander Gallus, Prima Pars doctrinalis (Nürnberg, Creussner, 1491) illusztrációja következett: Tanár négy tanítvánnyal. Hogy a könyv megjelenése időpontjában Dürer már elutazott (1490-ben), természetesnek tekinthető. A háttér gyorsan rövidülő perspektivikus ábrázolásmódja, valamint az előtérben lévő alakok jelentősége: ez jellemző Dürer nürnbergi korszakára. A Wie der Würffel auff ist Kumen (Nürnberg, Max Ayrer, 1489) címlapjához is készült egy metszet, amely két részből áll; az első egy egész történetet mond el: A jobb oldalon az ördög egy lovagot megállít, kezében dobókockát tart, hogy szerencsejátékra csábítsa A játékasztalnál kitör a veszekedés A lovag büntetése kerékbetörés A szerencsejátékosok további büntetési módozatai (akasztás, lefejezés)

Wie der Würffel auff ist Kumen

15



A

Az első utazás

évei (1490–1494)

fiatal művész 1490-ben elindult négy évig tartó első vándorútjára: a Felső-Rajnavidékre és Bázelbe. Martin Schongauer (1425–1491) művészetére csodálattal tekintett, elsősorban kis méretű vallásos metszetei miatt. Nem véletlenül, hiszen, ahogy Hind írta, Schongaueren kívül Dürer előtt nem volt más német művész, aki az egyetemes szépségideált annyira szerette volna elérni.30 Fel is akarta keresni a mestert, hogy első kézből lesse el a „szakma” titkait. Erre mégsem került sor, mivel Colmarba (Schongauer otthonába) csak a festő halála után érkezett meg. De hatására teremtette meg „páratlanul gazdag, önálló művészi nyelvét, s hozta létre számos máig is irányadó illusztrációját.”31 Ez az első út elsősorban metszetek készítésével telt. Még nem halmozott fel sem anyagiak, sem mesterségbeli tudás terén eleget az önállósághoz. De szakmai (elsősorban nyomdászati) tapasztalatai szélesítése mellett olyan kapcsolatok építésére is alkalma nyílt, amelyek későbbi karrierje során segítségére váltak. A Rajna melletti német nyomdák – pl. Ulm és Colmar – után jutott el (az ekkor még szintén német) Bázelbe, ahol szakított a helyi tradícióval, új stílust vitt a könyvillusztrációba, hiszen „kísérletet tett a plaszticitás és a tér reális ábrázolására.”32 Dürer már elhagyta Strassburgot, mire megjelent az Opus speciale missarum de officiis dominicalibus (Strassburg, Johann Grüninger, 1493) című misszálé (misekönyv). Ez a fajta kiadvány a misét celebráló pap számára nemcsak a liturgia elemeit, de imádságokat, olvasmányokat és az énekek szövegét is tartalmazta. Dürer készítette a Jézus-fej (31 × 31 mm) és Keresztre feszített Jézus (136 × 224 mm) illusztrációkat. Az előbbiről Kurth így vélekedik: „A metszés rossz technikája ellenére kön�nyű felismerni azt az átható tekintetet, amely annyira jellemző Dürer későbbi Krisztus-portréira.”33 A másodikat Grüniger az 1517-ben kiadott Kaiserbergi ceremóniák című könyvében ismét felhasználta. Jézus-fej és Keresztre feszített Jézus

30 Arthur M. Hind, A History of Engraving & Etching: From the 15th Century to the Year 1914, New York, Dover Publications, 1963, 72. 31 D. Udvardy Ildikó, Könyv és kép: Gondolatok az illusztrációról, http://www.magyarnaplo.hu/read.php?id=170 (Letöltés ideje: 2008. április 7.) 32 Lüdecke, i. m., 8. 33 Kurth, i. m., 15.

16


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Az első utazás évei

Ikarusz bukása

A Szűz Máriához imádkozó Albrecht Bonstetten

Az úton készült a Septem hore canonice virginis matris Mariae (Freiburg im Breisgau, Friedrich R. Riederer, 1493) című könyvhöz A Szűz Máriához imádkozó Albrecht Bonstetten 75 × 107 mm-es rajza. Freiburgban sem várta meg a mű megjelenését.

Ugyanez volt a sorsa a Spiegel der waren Rhetoricnek (Freiburg im Breisgau, Riederer, 1493). Dürer készítette a címlapot a kiadó jelképével (amely a könyv végén is megjelenik). A szöveghez két dúcot használtak. Az angyalok metszése nem sikerült. A címlap verzója nem, de az Ikarusz bukása ismét Dürer munkája. Bázelben dolgozott a humanista ősnyomdász/kiadó, Johannes Amerbach, akinek nyomdájában hibátlan művek jelentek meg, köszönhetően nagyszerű kasztigátorainak (korrektor). Már szövegkritikai módszereket is alkalmazott, így a város a tudományos kiadás központja lett. A tehetségesnek tartott fiatalembert – nem mellékesen üzleti partnere keresztfiát – megbízta egyik műhelyének vezetésével, ahol a római költő, Terentius vígjátékaihoz, a Komödienhez (Bázel, Amerbach, é. n.) terveztek könyvillusztrációt. (A könyv két kiadást is megért.) A karthágói származású Publius Terentius Afer (kb. i. e. 195–160) rabszolgaként született. I. e. 166-ban kezdte el írni hat vígjátékot felölelő életművét: Andria (Az androsi lány), Heautontimorumenus (Az önkínzó), Eunuchus (A herélt), Adelphoe (A testvérek), Hecyra (Az anyós), Phormio (Az élősdi). Az androsi lányban Pamphilust apja arra kényszerítené, hogy a gazdag szomszéd lányát vegye el, bár ő a szegény Glyceriumot szereti. Ebben támogatja rabszolgája is. Sok intrika után kiderül, hogy „az androsi lány” valójában a szomszéd elveszett másik gyermeke, s mindenki megleli boldogságát. Az élősdi témája ismét egy apa és két leánya. Az anyós Pamphilus és Philumena furcsa házasságát, majd boldog egymásra találásukat meséli el. A herélt című bohózatnak kicsit vaskosabb a humora, megértése egyszerű. A testvérekben a városi könnyed élet és a paraszti csökönyösség kerül egymással szembe.34 34 http://www.neumann-haz.hu/scripts/SGML/BHISGMLtr?falusantik/falusantik2202.sgml 2008. április 1.)

(Letöltés

17


ideje:

Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében A Bázeli Múzeumban 131 fametszet (vágatlan) dúca található meg: „Az androsi lányhoz 25, A herélthez 21, Az önkínzóhoz 19, Az élősdihez 22, Az anyóshoz 18, A testvérekhez 21, valamint egy-egy az utolsó négy sorozathoz és a címlap.”35 Az alakok monoton csoportban történő ábrázolása nürnbergi, a szerelmes férfi ruhája bázeli jellegzetességeket mutat. Ahogyan Willi Kurth megfogalmazta, Dürer tolla „örömöt lelt az elegáns lányok és ifjú dendik megformálásában”.36 A szakértők még vitatkoznak azon, melyek az ő munkái. Véleménykülönbségük két fő okra vezethető vissza. Egyrészt sokan kétségbe vonják, hogy a rajzokat készítő gyakorlott kéz a húszéves Düreré lenne; másrészről a rajzok vonalai nem egységesek. (Ennek lehetséges magyarázatát láttuk a fametszet készítésének leírásánál.) A Dürer életművét tartalmazó (vagy legalábbis arra hivatott) CD számos, a Komédiákhoz tollal készült képet ad közre, amelyeket a német kutatás a festőnek tulajdonít (méretük azonos a fametszetekével).37 Általában megegyezik a vélemény, hogy az alábbi metszeteket bizonyosan ő készítette (1492 körül, méretük kb. 140 × 85 mm). Zavaró tényező, hogy Kurth könyve és a CD ugyanazokat a lapokat mutatja be, a címek azonos sorrendjével, de több esetben felcserélődött képekkel. A problémás metszetek címénél zárójelben utalok erre: (F). A szereplők öltözékének és vonásainak alapos megfigyelése után az a véleményem, hogy a lapok a Kurth-könyvben szerepelnek helyesen.

A színház

A színház: a kötet címlapja (mérete eltérő). A költő Terentius: címlapvázlat. (Kurth nem tartja Dürer alkotásának. A CD szerint viszont a művész e témát tollal is feldolgozta, annak mérete: 925 × 1455 mm.) A herélt I. felvonás, 1. jelenet: Az eunuch azon siránkozik a rabszolgájának, Parmenónak, hogy a hetéra Thais hóbortjaitól szenved. A herélt III/5: Antiphon, aki nem tudja, hogy Chereas cserélt az eunuchhal, megdöbben, hogy barátja nem jelenik meg a banketten. (F) A herélt IV/2: A gondolataiba mélyedő Phaedria vidéki házába megy, hogy néhány napot ott töltsön. A herélt V/6: Parmeno találkozik Lachesszel, Phaedria apjával, és rossz híreket közöl vele. (F) Az androsi lány III/4: Suno elmondja a rabszolgájának, Davusnak, hogy fia, Pamphilus házasságkötése színlelés volt csupán. (F)

35 Kurth, i. m., 12. 36 Uo., 11. 37 Albrecht Dürer: Das Gesamtwerk, Berlin, Directmedia Publishing GMBH, 2004.

18


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Az első utazás évei Az androsi lány V/6: Pamphilus Chremes lánya iránti szerelméről beszél Davusnak. Charinus csatlakozik hozzájuk, és arra kéri Pamphilust, hogy kérje meg számára Chremes lányának a kezét. Az önkínzó IV/1: Clinil és Syrus, Clitipha rabszolgája Chimias és ura, Clitipha házasságát tárgyalja. (F) Az önkínzó IV/1: Chremes és Syrus a fia, Clythios Bacchis iránti szerelméről beszélget. Az önkínzó V/2: Clitypho, Meneremus, Chremes és Syrus. Chremes a fiát, Clityphót korholja léhaságáért. A testvérek I/2: Demea a fivérének, Nuciónak fia, Aeschinus szerelmi ügyeiről és dorbézolásairól beszél. Az anyós V/3: A rabszolga Parmeno elmondja urának, Pamphilusnak, hogy Myrrhina a gyűrűjét a hetéra Bacchisnál találta meg. Az élősdi III/4: Antipho aggódik szerelmi ügye miatt. Bázelben látott napvilágot Dürer első bizonyítottan saját könyvillusztrációja is. Ez a Szent Jeromos levelezése, a 133 × 190 mm-es Epistolare beati Hieronymi (Bázel, Nicolas Kessler, 1492) első részének címlapja: Szent Jeromos a dolgozószobájában, vagy Szent Jeromos kihúzza az oroszlán lábából a tövist. Jeromos (342–419) az írók és tudósok védőszentje, fő műve a Biblia latinra fordítása volt. A „munkájában nyers, de formáiban sok művészi hivatottságot éreztető”38 dúc hátoldalán olvasható „Albrecht Dürer von Nörmergk” szignatúrája. Daniel Bruckhardt fedezte fel a feliratot a Bázeli Múzeumban, mellyel az addig kétkedő kutatók számára is bizonyossá vált Dürer ottani ténykedése. A ruha redőzése is kétségtelenül az ő sajátossága. A későbbi kiadásban (Bázel, Kessler, 1497) a metszet másolata szerepel, melyről a könyvespolc feletti üveges ablak hiányzik, s a cím a hátoldalára került. A kibővített (Lyon, Koberger, 1508) változatban a könyv mindhárom Szent Jeromos… részének elejére a kép egy-egy másolata került. Ezután elsősorban Johann Bergmann von Olpe kérésére készített illusztrációk következtek. Az ezeket a képes ősnyomtatványokat díszítő metszetek igazi mesterművek (bár az első kevésbé): a fekete és fehér lüktető ritmusa, a vonalak játéka, az egyre tökéletesebbé váló alak- és arcábrázolás, az árnyékolás technikája, a vastag és vékony vonalak megfelelő alkalmazása mindenütt egységet alkot a szöveg szedésével és az alkalmazott betűkkel.39 38 Felvinczi, i. m., 60. 39 Tevan, i. m., http://mek.oszk.hu/01600/01650/html/fejez13.htm (Letöltés ideje: 2007. szeptember 28.)

19


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében A Ritter von Turn, azaz A turni lovag (Bázel, Michael Furter, 1493) az istenfélelem és őszinteség példázata, melyet Landry de la Tour lovag a lánya számára írt az erkölcsös élet kalauzaként. „A példákban az erény elnyeri jutalmát és a bűn büntetését.”40 A 45 fametszet közül 13 stílusa már teljes bizonyossággal Dürerre vall: alakjai tele vannak élettel, természethűen ábrázolja a tájat, amely az alakokkal szimbiózist alkot. A képek visszaadják a szöveg drámaiságát, és túlmutatnak a schongaueri „iskolán”. Méretük kb. 125 × 100 mm. A CD szerint itt is még számos kép tulajdonítható a művésznek. Az ajánlást tartalmazó oldal: Egyik álma után a lovag elhagyja kertjét, és parancsot ad két papnak és két írnoknak, hogy készítsék el a könyvet. A kép fölött a cím: Der Ritter vom Turn. Von den Exempeln der Gotsfurcht un Erberkeit. 1. A lovaghoz alvása közben csatlakozik két lánya 9. A kutyáit jóltartó, de a szegényeket éhezni hagyó udvarhölgyet halála után a kutyái szénfeketére nyalják 15. Bűnbeesés 17. Szodoma és Gomorra elpusztítása 18. Az izraelita sereg egyik lovagja megöl egy másikat, akit pogány szeretőjével talált (IV Mózes: 25) 19. A kötélkészítő meglát egy szerzetest, amint az éppen elhagyja az ő hűtlen felesége szobáját 24. Jéhu király lefejezteti hűtlennek tartott feleségét, Isabelt 25. Delila levágja Sámson haját

Szűz Mária a Napban

Szodoma és Gomorra elpusztítása

40 Kurth, i. m., 12.

20


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Az első utazás évei

Születés

Szent Jeromos

Szent Katerina

31. Az ötéves Dániel próféta leleplezi a két pap hamis tanúskodását, akik Zsuzsanna megkövezését okozták 34. A három Mária Krisztus sírjánál (Megjegyzés: A három Mária a köztudatban Szűz Mária, Mária Magdolna és Szűz Mária testvére, Mária Salome.) 41. Katho mester a halálos ágyán jó tanácsokat ad fiának 42. Katho fia megment egy gonosztevőt a kivégzéstől Ezután Dürer Sebastian Brantnak A bolondok hajója (Bázel, Bergmann von Olpe, 1494) című könyvét illusztrálta. Ennek részletes ismertetése a második részben olvasható. Ám közben folyamatosan készített olyan kisméretű rajzokat/fametszeteket is, amelyek később megjelent könyvek illusztrációi lettek. Ilyen volt Jakob Wimpheling, De conceptu et triplici Mariae virginis gloriossissimae candore (Bázel, Johann Bergmann von Olpe, 1494) két fametszete: az előző oldalon látható Szűz Mária a Napban és az Angyali üdvözlet. Az In laudem gloriose virginis Marie multorumque sanctorum varii generis carmina Sebastiani Brantból (Bázel, Bergmann von Olpe, é. n. [1494?]) négy metszet dicséri keze munkáját: a Születés, Szent György miséje, Szent Sebestyén és Szent Onuphrius képe. Jakob Locher Theologica emphasis Dialogus super eminentiä quatuor doctorum ecclesie Gregorii, Hieronymi, Augustini, Ambrosi (Bázel, Bergmann von Olpe, 1496) című könyvének Szent Jeromosa is az ő alkotása. Továbbá az előző szerző Ad lectorem Epigramma de diva Katharina (Bázel, Bergmann von Olpe, 1496) művéből Szent Katerina. A Diurnale secundum chorum ecclesie Basiliensis (Bázel, Bergmann von Olpe, 1499) című diurnálé (nappali imakönyv) a breviárium rövidített változata volt, amely a bázeli papok számára készült, és az év összes nappali imaóráját egy kötetben tartalmazta. A következő képek Dürer alkotásai: Az imádkozó Dávid, A mágusok imádása (nálunk inkább A napkeleti bölcsek/királyok 21



A királyok látogatása

Szent Margit

Szent Dorottya

látogatása cím a használatos), Az élők és holtak találkozása. Érdemes megjegyezni, hogy míg másutt a „mágus” szót használják, a magyarban bölcseket és királyokat említünk. A mágusok a Római Birodalom legnagyobb ellenségének, a Parthus Birodalomnak a vezetői voltak.) A Hortulus animae (avagy A lélek kis kertje) című imádságoskönyv nagy népszerűségnek örvendett a XVI. század kezdetén. Az első ismert megjelenése 1498-ban volt, Strassburgban. Későbbi kiadásai többnyire mind fametszettel illusztráltak. Az egyikben (Bázel, Michael Furter, 1515) Dürer munkája: Szent Margit, Szent Dorottya. A másikban (Bázel, Nicolaus Lamparter, 1518): Szent Kristóf, Szent László, Szent Márton, Szent Miklós, Mária Magdolna. A Varia Carmina von Sebastian Brant (Bázel, Johann Bergmann von Olpe, 1493/94; második kiadás: Bázel, k. n., 1498) Szent Kristóf A térdelő Sebastian Brant költője már nem kis méretű zsoltáros könyvecskéhez készült. A könyv címlapján jelent meg a metszet, mérete: 75 × 90 mm. Mielőtt A bolondok hajóját befejezte volna, ismét Strassburgba utazott, ahol tovább mélyítette tudását az ember- és tájábrázolásban, és az illusztrálást is folytatta,

A térdelő Sebastian Brant költő

22


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Az első utazás évei mert érezte, hogy szüksége van rá. Felvinczi szerint még A bolondok hajójánál is az érzékelhető, hogy „a formák ábrázolásában csak arra terjeszkedik ki, amit szerkezeti szempontból fontosnak lát. […] Az organizmus részarányos felépítését és az alakok plasztikai értékét keresi, […] egyelőre csak a legegyszerűbb sémákkal dolgozik”.41 Ám a fekete-fehér ábrázolás kifejező erejének növelésével bebizonyította, hogy helyes sok fotóművész ma is vallott nézete: a világos-sötét ritmusában több drámaiság rejlik, mint bármely színes képben. A holland humanista Desiderius Erasmus Roterodamus, ismertebb nevén Rotterdami Erasmus (1467–1536) – aki Dürer ideológiai fejlődésében jelentős szerepet játszott, s akit 1526-ban le is festett a Rézmetszet Passióval a kezében – jóval később így vélekedett: „Habár Dürer más vonatkozásban is csodálatra méltó, van-e bármi, amit ne tudna kifejezni egyetlen színnel […] Árnyékot és fényt, csillogást, kiemelkedő és háttérbe vesző tárgyakat úgy, hogy a tárgy helyzetéből a szemlélő nemcsak annak puszta képzetére következtethet […] olyasmit is, amit nem is lehet megfesteni: tüzet, […] mennydörgést, távoli villámlást, […] az értelmet, minden érzelmet, végső soron az ember egész lelkét […] Mindezt a legszerencsésebb vonásokkal és csak feketével varázsolja a szemünk elé úgy, hogy igazságtalanok lennénk a műhöz, ha kiszíneznénk.”42 S mégis, a halhatatlan művészlelkekhez hasonlóan ő is kereste önmagát, feladatát a világban, a századforduló előestéjének felfordult világában. „Ő maga naplójában csak ennyit mond négyesztendős festőlegényi tanulmányútjáról: »És amikor fölszabadultam, vándorútra keltem, s távol maradtam négy évig, amíg csak haza nem hívott az apám. Húsvét után volt az 1490-ik esztendőben, mikor kifordultam a szép Nürnberg város kapuján, s pünkösd után 1494-et írtak, mire visszaérkeztem.«”43 Apja pedig azért hívta haza, hogy áldását adja az általa kialkudott frigyre: Dürer feleségül vette a feltaláló Hans Frey lányát, Agnes Freyt (1475–1539). Egzisztenciális szempontból valóban jó döntés volt, hiszen anyai ágon Agnes a város elitjébe tartozott, így a 200 forintos hozománya mellé társadalmi pozíció is járt. Az esküvőre 1494. július 7-én, a „Margit napját megelőző hétfőn”44 került sor. A házasság elején gyengéd szálak fűzték feleségéhez. Kapcsolatuk később gyermektelen maradt, és mai szemmel nézve nem volt éppen kielégítő, de Dürer üzleti elképzeléseit kétségtelenül beváltotta.45

41 Felvinczi, i. m., 19. 42 Lüdecke, i. m., 16. 43 http://www.magyarnyomdasz.hu/cikk/mult_2novak6.php (Letöltés ideje: 2007. szeptember 28.) 44 Dürer, ed. Giulia Bartrum, London, The British Musem Press, 2007, 6. 45 Pirkheimer halála előtt egy barátjának Dürerről szinte vértanúként írt, „kit pénzsóvár felesége […] kegyetlen természetével egyszerűen a halálba kergetett.” (Felvinczi, i. m., 30.)

23



Az első itáliai

M

utazástól a másodikig (1494–1505)

ég nemigen száradt meg a tinta a házassági levelén, amikor másik „menyasszony” után nézett. 1494 őszén az egzotikus-elegáns – egyúttal a könyvnyomtatás és -kereskedelem itáliai központját jelentő – Velencébe indult, s a telet is ott töltötte. (Rosszmájú vélekedés szerint ebben közrejátszott a szeptemberben kitört nürnbergi pestisjárvány is.) Többek közt ott rajzolta le azt a gyönyörű, finom öltözetű nőt, akire az Apokalipszisben a „babiloni parázna” hálátlan szerepe jutott. Az út állomása volt Innsbruck, Verona, Arco és Trento is. Érezte, hogy van még tanulnivalója, s az itáliai reneszánsz festők látásmódja, a tenger és az ég azúrkékje más világot nyitott meg előtte. Itt kapott „ösztönzést arra, amire a legnagyobb szüksége volt; a korai realizmusra, amely az antik pátosz felélesztésével, formai tisztaságával és harcos keménységével tért el a németalföldi festészettől.”46 Megismerkedett a második aranykorát élő antik szépségideállal, közben mélyebb ismeretekre tett szert az anatómia és a perspektivikus ábrázolás terén. Az utóbbi kettő tájfestészetére és emberábrázolására volt nagy hatással. Jelmagyarázat* □ Az első utazás ▲ Az első itáliai út ● A második itáliai út ○ Az augsburgi út ∆ A zürichi út ■ A németalföldi út * A térkép alapja: Dürer: A festészetről és a szépségről, szerk. Harmathné Szilágyi Anna, Bp., Corvina, 1982, 66. E forrás jelmagyarázata azonban téves (összekeverte „a festőlegény vándorútját” a németalföldi úttal), és az utak jelölését nem találtam könnyen követhetőnek. 46 Lüdecke, i. m., 12.

24


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Az első itáliai utazástól a másodikig Az itáliai reneszánsz a „homo humanus” eszményét, a klasszikus értelemben vett életörömöt hirdette. A német humanisták barátságát korábban is élvező Dürerre ez ugyancsak jelentős hatással volt. Ekkor ismerkedett meg a gazdag Willibald Pirckheimerrel (más írásmód szerint Pirkheimer, 1470–1530), aki 1489 és 1495 között a páviai egyetem diákja volt, s később a festő legjobb barátja és a humanizmus egyik kiemelkedő alakja lett (háza a világ tudósainak találkahelyévé vált). Valószínűsíthető, hogy Dürer már ekkor bátorítást és anyagi támogatást kapott tőle. Másik, szó szerint kézzel fogható eredménye is volt az itáliai útnak. Az egyház megtisztításáért és a feudalizmus eltörléséért vívott harc „szentháromsága” az antik kultúra felfedezése, a teológia ismerete és a nemzettudat megjelenése volt. Mivel Nürnberg lakosságának nagy része nem tudott olvasni, a reformáció terjesztésének eszköze az írott szöveg nem lehetett. A Dürer által megalkotott új képi nyelvre: réz- és fametszeteire, könyvillusztrációira várt e szerep betöltése. Mivel az olaszoknál a rézmetszés technikája „közeli rokonságban marad a képírással és formai szempontból többet nyújt […] Németországban viszont, a középkori rajztudás határain belül, hamar kifejlődik sajátos jellege. [Dürernek] mindkét helyen volt mit tanulnia, s ezzel a tudattal indult vándorútjára.”47 Az itáliai művészek – pl. Andrea Mantegna (kb. 1431–1506), akinek alkotásait gyakran másolta – munkáinak hatása alatt metszetei stílusban sokkal finomabbá váltak, s a rézlemez felületének minden egyes részletét nagyon aprólékosan-gondosan megmunkálta. A technikát is tökéletesítette, sőt kísérletezett a fém edzésével is. Ettől kezdve „képeinek tárgya közül csak a legkevesebb német. Szentjei, mythologiai alakjai nemzetköziek, […] nem is igyekezett őket német színekbe öltöztetni, germanizálni”,48 mégis mindent saját, német „szemüvegén” keresztül látott és láttatott. Ez a technika épp az ellentéte a fametszésnek. A rézmetsző a néhány milliméter vastagságú, teljesen sima, letisztított rézlemez nagyon vékonyan lakkozott vagy viasszal bevont, krétaporral vagy korommal borított felületére speciális vésővel, csuklót nem kímélő mozdulatokkal karcolta vagy sráfozta-pontozta be a rajzot (amely itt is a tervezett ábra fordítottja). A lemez egy bőr alátéten nyugszik, így könnyen forgatható, és követi a rézmetsző kezének mozdulatait. A festékkel gondosan bekent rézlemez préselésekor aztán a mélyebb vonalakból, „vájatokból” kerül a festék a papírra (ezért hívják mélynyomásnak).49 A fametszéssel szemben a művész fantáziája és keze szabadabban szárnyalhat: a formák plasztikus kiemelésére és a fény-árnyék hatás elérésére a ritkább vagy sűrűbb keresztvonalkázás használható. Előnye tehát, hogy a fametszéssel meg nem valósítható térhatásokat és perspektíva-ábrázolásokat, szinte anyagszerű ábrázolást tesznek lehetővé a finoman és az erőteljesen húzott vonalak. A fazetta (a nyomóforma megmunkált pereme) nyomtatáskor belenyomódik a papír felületébe, ez adja az elkészült kép körül a jellegzetesen kiemelkedő keretet.50

47 Felvinczi, i. m., 45. 48 Dürer Albrecht: Előadás…, i. m., 17. 49 A fametszésnél bemutatott csavarorsós nyomógépet használták ennél a technikánál is. Egy évszázaddal később került bevezetésre a csillagkerekű prés; a vésést pedig felváltotta a vegyi maratás. 50 Részletesen elmagyarázzák a Dürer-ház feliratai. Ha ott járunk, érdemes figyelnünk (a szintén magyar származású, aradi születésű) Sofia Fränkl kezét, aki immár tíz éve készíti saját metszeteit a tradicionális módon.

25


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében A rézmetszet – bár sokszorosító grafikai eljárás – kevesebb nyomat készítésére alkalmas. Minél finomabb a metszés, annál kevesebbre. A minőségük sem egyforma: az elsők a legtisztábbak, legértékesebbek. Az intaglio ([réz]metszés) technikája az ötvösművészetből vált önálló művészi nyelvvé. Az ötvösök a fegyverek és ékszerek díszítésére fém mintalapocskákat készítettek. Felületükre „motívumokat, figurákat, rajzi elemeket véstek, majd a zománcozáshoz hasonlatos niellotechnikát használták. […] A niello készítésénél általában egy rész ezüstöt, két rész vörösrezet és három rész ólmot [és némi ként] összeolvasztottak. A niello annál világosabb színű lett, minél nagyobb volt az ezüsttartalma. A megolvasztott fémet vízbe öntötték. Ezt azután porrá törték, és bóraxszal elkeverve a véset mélyedéseibe dörzsölték. Kemencébe vagy formába izzítva beégették.”51 „Rajzolataikat [aztán] oly módon ellenőrizték, hogy a fémlap felületét befestékezték, majd a fölösleges színezéket eltávolítva papírlapot helyeztek rá, amelyet óvatosan addig nyomkodtak, amíg a véset rajzolata meg nem jelent a papíron alul.”52 A technikát már az egyiptomiak is ismerték, de valódi fénykorát a XV. században érte el, és a XVII század vége felé, az orosz Tula művészei vitték tökélyre. A nyomtatásban először a firenzei Tommasso Finiguerra (1426–1464) alkalmazta. Ezt az új nyelvezetet – mint láttuk – Dürer már édesapja műhelyében elsajátította. Talán épp ez az oka, hogy rézmetszeteit tényleg mindig saját maga készítette. Úgy „tudta csoportosítani vonalait, hogy velük a fény és árnyék legkülönfélébb árnyalatait juttatta kifejezésre.”53 Utazásai során Dürer mindig az ismert kereskedelmi útvonalakon járt, időnként karavánokhoz csatlakozott. Csomagjait hordókban tartotta, hogy megvédje az esetleges károsodástól. Közben Agnes, aki megérezte a sokszorosító grafika kínálta lehetőséget, piacokon (Frankfurtban, Augsburgban, Ingolstadtban és Lipcsében) árulta munkáit, fizette az ügynököket. Dürer azon szerencsés művészek közé tartozott, akiknek már életében állandó vevői és műgyűjtői voltak. Honvágyától hajtva visszatért „északra, arra a földre, ahol pedig, saját szavai szerint, dideregve fog epedni az elhagyott verőfény után.”54 Hazaérve végre mesterként telepedhetett le. Pártfogói közt tudhatta Bölcs Frigyes szász választófejedelmet is, így 1495-től metszeteit önállóan adhatta ki. A kutatók véleménye megoszlik, hogy az Apokalipszis szövege még Koberger nyomdájában készült-e. Ami biztos, hogy Dürer saját kiadásában jelent meg. 1497-től egyre inkább az apja házában, a Burgstraße 27-ben üzemelő nyomdáját használta. „Ez a kis tipográfia szép schwabachi vágású betűiről meg remek fametszetes nyomatairól volt híres. […] Ott nyomtatódott a mester műveinek tekintélyes része.”55 Ám munkáinak zömén mégsem látható monogramja – ezáltal a kutatóknak komoly fejtörést okoz, hogy kiderítsék egy-egy lapról, valóban Dürer alkotta-e –, mivel segédeit nem mindig felügyelte személyesen (biztosította az alkotói szabadságot).

51 Szenteczki, i. m., 135. 52 P ersovits József, Rézmetszet és acélmetszet, http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/lupe/2006-05/ 20061227010620473000000962.html (Letöltés ideje: 2008. február 5.) 53 Dürer Albrecht: Előadás…, i. m., 13. 54 Várdai Béla, Dürer Albert: Halálának négyszázéves fordulója alkalmából, Bp., Szent István Akadémia, 1928. 8. 55 http://www.magyarnyomdasz.hu/cikk/mult_2novak2.php (Letöltés ideje: 2007. szeptember 28.)

26


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Az első itáliai utazástól a másodikig „Az Alpokon átvivő út megváltoztatta a fiatal Dürer látásmódját, kezdte felismerni a táj összefüggő egységét, természetes távlatait a fénnyel és felhőkkel teli ég alatt.”56 Az utazás során készült akvarelleket, illetve azok részleteit később felhasználta a könyvillusztrációk hátterének megalkotásában is. Ekkoriban készült metszetei végre meghozták számára a nemzetközi sikert is. Közülük a legjelentősebbek a már említett, a kor forrongó állapotát is bemutató, szenvedélyes látomásokat megörökítő Jelenések Könyve, azaz az Apokalipszis (Nürnberg, Albrecht Dürer, 1498) és a Jézus drámáját elbeszélő Passio Domini Nostri Jesu per Fratrem Chelidonium Collecta cum Figuris Alberti Dureri – Nostri Pictoris, avagy a Nagy Passió (Nürnberg, Albrecht Dürer, 1511). Az Apokalipszisnél használta először azt a technikai újítást, amely a fametszet legtökéletesebb alkalmazását tette lehetővé. Előtte ugyanis a dúcokat árnyékolás nélkül és vastag körvonalakkal vésték ki, hiszen kézzel színezték a nyomatokat. Ő viszont az ún. fakszimilés modorban metszette lapjait, és erre tanította formametszőit is: az eredeti rajz legapróbb vonalát is a lehető legpontosabban visszaadni. De azt is tudta, hol vannak ennek a technikának a korlátjai: még finomabb vonalú képeit rézmetszéssel készítette. Ezektől a nagyszabású alkotásoktól témájából adódóan eltér a Madonna életét bemutató Mária élete sorozat, amely polgári hangulatot áraszt, és egy anya örömeit és fájdalmait tárja elénk. Ismét Mantegna örökségéről lehet beszélni Mária „hűvös, zárkózott, mégis emberi”57 ábrázolásában. „A Mária élete sorozat annyira virtuóz technikával készült, hogy megközelítette a rézmetszet rajzának lehetőségeit.”58 Mégis mi köti össze ezeket az alkotásokat? A DRÁMA. Csupa nagybetűvel. Dürert az idillikus helyzetek és tájak ábrázolásának lehetősége nem vonzotta. Sokkal jobban kedvelte a tragikus témákat, a cselekmény tetőpontjának, a legfeszültebb pillanatnak a visszaadásában rejlő kihívásokat. Képein a háttér és a természet is a drámaiságot fokozza, a cselekményt mozgalmasabbá teszi: kihangsúlyozza a mondanivalót. Farkas Zoltán így ír erről: „S ha nagy szenvedések nagy szenvedélyű ábrázolásától megpihenni nyugodtabb és derültebb témákhoz nyúl, ha Mária életét mondja el kompozícióin, ezek is telve vannak történéssel, mozgalmassággal […] Még legnyugodtabban felfogott Madonna-képei sem az elmerengő álmodozás hirdetői, valamiképpen mindegyikük mozgalmas, legalábbis a kis Jézus nyugtalankodik rajtuk, vagy hangulatuk nyugtalan, baljóslatú érzés árad belőlük, mely nagy és tragikus események bekövetkezését hirdeti.”59 A fent említett művek alkotják a mester életének Három nagy könyvét. Ma a Dürer-ház harmadik emeletén együtt tekinthetők meg. A második részben olvasható róluk részletesebben. Közben mások számára is alkotott, így került Lodovicus Pruthenus, Trilogium animae (Nürnberg, Koberger, 1498) című könyvébe a jó barát, Pirckheimer vonásaira kísértetiesen emlékeztető fej, amely a koponya tanulmányozásához készült. 56 Lüdecke, i. m., 10. 57 Uo., 13. 58 Albrecht Dürer fametszetei és rézmetszetei, szerk., Fenyő Iván, Bp., Magyar Helikon, 1971, 8. 59 Farkas Zoltán, Albrecht Dürer, http://epa.oszk.hu/00000/00022/00480/14810.htm (Letöltés ideje: 2007. szeptember 28.)

27



Koponya

A velencei Jacopo dei Barbari 1500-ban meglátogatta Nürnbergben, és Dürernek módja volt tőle tanulni a perspektíva, anatómia és aránytan legújabb eredményeiről. Mivel „tanára” mégsem osztotta meg vele minden tudását – a szabályt, amely alapján tökéletes képet lehet szerkeszteni –, saját maga igyekezett tapasztalatokat gyűjteni e téren (elsősorban Marcus Vitruvius Pollio [i. e. I. sz.] munkáira támaszkodva). Erőfeszítéseit siker koronázta, bár alkotásai nem az itáliai művészek könnyed eleganciKeresztre feszítés áját tükrözik, de éppen bizonytalanságuk miatt sokkal hitelesebbek. Mind a mai napig tart a vita a szignálatlan sorozat, az Albertina Passióval kapcsolatban. A keletkezés pontos időpontját homály fedi, alkotója kilétében sem lehetünk teljes mértékig bizonyosak. Csak azt tudjuk, hogy a Nagy Passió után, 1500 körül készült, és a műben segédkezhetett Dürer két tanítványa, Hans Schäuffelein és Hans Baldung is. Csupán négy része ismert: Krisztust megkoronázzák a töviskoszorúval, Ostorozás, A keresztet cipelő Krisztus, Keresztre feszítés. A XIV. századi Svédországban élt egy előkelő hölgy, Brigitta. Nyolc gyermeke született, ám miután megözvegyült, apáca lett. Látomásai kora egyházának bűneit mutatják be. Saját maga írta le őket előbb svédül, majd latinul. Ezeket tartalmazza a Revelationes Sancte Brigitte, azaz Szent Brigitta jelenései (Nürnberg, Anton Koberger, 1500) című, latin nyelvű kiadvány. A második kiadás 1502-ben szintén Kobergernél jelent meg, német szöveggel, míg az 1517-es, a nürnbergi Friedrich Peypusnál, ismét latin volt. A könyv 18 oldalán 30 dúcról készült 58 fametszet található. Ebből hét egész oldalas, a többi 2–8 részből áll. A művet Waldauff von Waldenstein lovag tanácsára rendelte meg Miksa. Mintául egy 1492-es lübecki változat szolgált. A metszetek alkotójáról, illetve alkotóiról folyó viták a mai napig nem ültek el. De Kurth álláspontja szerint az alábbiak tekinthetők maradéktalanul Dürerének: 28


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Az első itáliai utazástól a másodikig

Az öt birodalmi jelvény

Szent Brigitta kíséretével hazafelé…

1. Szent Brigitta szétosztja művét az apácák és papok között 2. Az öt birodalmi jelvény. Az Arany Gyapjú Rendjel veszi körbe e jelvényeket: fent a németrómai birodalmi címer; középen balról jobbra: Ausztria főhercege, Magyarország királya, Burgundia hercege; alattuk Tirol címere. 3. (A 2. oldal verzóján): Florian Waldauff címere. A címert a Hattyú Rendjel keretezi. 4. Az oldalt négy fametszet díszíti. Lent Brigitta látható, két oldalán imádkozó házaspárral. 5. Almastrai Péter és Szent Brigitta 6. Lincopenusi Mátyás magiszter és Szent Brigitta 7. Imádkozó férfiak és asszonyok és A Szűz megkoronázása 8. Lovagok és katonák 9. Három püspök és két szerzetes 10. Szent Brigitta a kamrájában egy püspöknek nyújtja át művét 11. Szent Brigitta és a Szűz közbenjár a bűnösökért és Keresztre feszítés 12. Szent Brigitta kíséretével hazafelé tartva Vadstena várába, látomásában Magnus magiszter mennybemenetelét látja. A háttér (a kép felső fele) a látomás: Jézus az égi trónuson ül („onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat”) Máriával, az angyalok és szentek seregével. A komor egyházi ember oda tart az égi létrán. 16. Szent Brigitta a császárnak, királyoknak és hercegeknek adja művét 29


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében A következő könyv ismét egy apáca írását tartalmazta. Hrosvitha (vagy ahogy gyakran hivatkoznak rá, Roswitha) a gandersheimi bencés apátságban élt. Műve hat komédiát (Terentius-utánzatokat), a szentek életéből vett nyolc verset és egy Ottó császárt dicsőítő himnuszt tartalmazott. Conrad Celtes (1459–1508) fedezte fel Regensburgban, és adatta ki az általa vezetett humanista társaság, a Sodalitas Celtica számára. Celtes az európai humanisták együttműködésének érdekében előbb Bécsben, majd 1497-ben Budán is megalapította a Sodalitas Litteraria Danubianát (Dunai Tudós Társaságot). Elnökévé választásának alkalmával egy ódát (Ad coetum Ungarorum) írt a magyarokhoz, amelyben dicsérte őket a tudományok iránti elkötelezettségük miatt. (Az egyesület elnöke volt Vitéz János is.) Az Opera Hrosvitae virginis et monialis germane gente Saxonica orte nuper Conrad Celtes átnyújtja az általa kiadott… a Conrado Celte inventa (Nürnberg, Koberger, 1501) két címlapja Dürer munkája. Bölcs Frigyessel a művész annak 1494-es nürnbergi tartózkodása alatt találkozott. Így „modell” alapján tudott róla képet készíteni. Conrad Celtes átnyújtja az általa kiadott Roswitha-komédiákat Frigyes szász választófejedelemnek. Egyes vélekedések szerint az esemény három nézője Wohlgemuth, Koberger és maga Dürer. A metszés nem sikerült igazán, például a fiatalember keze esetében. Roswitha Gerba nevű unokahúga, a gandersheimi apácafőnök jelenlétében I. Ottó császárnak adja át munkáját. Még ugyanebben az évben jelent meg Lucia de Narnia könyve latinul, Spiritualium personarum feminei sexus facta admiratione digna és németül, Wunderperliche geschiten von gaystlichen weybes personen (Nürnberg, Hieronymus Höltzel, 1501). A Dürer-kép címe: Három apáca a kereszt előtt. Höltzel 1511 után kiadott könyvei közül sokat Dürer egyik metszete illusztrál, amely ekkoriban keletkezett: ez a Szent Jeromos. Szintén ebben az évben készült Celtes De Felicitate című könyve (Nürnberg, k. n., 1501) Szent Sebaldot dicsőítő himnuszának egyetlen lapból álló illusztrációja. Csak egy példánya létezik, a bécsi Albertinában. A címerek közül fent baloldalt Dániáé, jobboldalt Franciaországé, a bal alsó a nürnbergi Szent Sebald-templom – amelynek modelljét a szent a bal kezében tartja – prépostjáé, a jobb Celtesé. A kép címe: Szent Sebald az oszlopon. 30



Három apáca a kereszt előtt

Szent Jeromos

Egy évvel később ismét a Sodalitas Celtica számára készült egy könyv, amelynek két fametszetét készítette Dürer, a többi kép nagyon eltérő. Ez a kiadvány a Conradi Celtes… Quatuor libri Amorum (Nürnberg, k. n., 1502) volt. Celtes Miksa császárnak adja művét. Később Hans Burgkmair új fejekkel helyettesítette az eredetit. Felül a Német-Római Birodalom, alul Bécs, balra Ausztria, jobbra Flandria címere látható. Filozófia. A kép négy sarkában a fejek, szokás szerint a szeleket testesítik meg (mint pl. a Szent Péter téren), de ebben az esetben más jelentéssel is bírnak. A bal felső a négy elem közül a tüzet, az alkatok közül a kolerikust jelképezi, a jobb felső a levegőt és a szangvinikust, a bal alsó a földet és a melankolikust, a jobb alsó pedig a vizet Szent Sebald… Filozófia és a flegmatikust jeleníti meg. 31


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében Nem lehetett könnyű dolga Dürernek, Celtes ugyanis állandóan megnyirbálta a művész „szárnyait”: minden alkalommal részletes utasítást adott a kompozícióhoz, és nem engedett saját gondolataitól eltérni. Dürernek azonban sikerült: olaszos, „dekoratív jellegű kompozíciókat csinált belőlük.”60 A következő évben két nürnbergi imádságos könyvhöz készített fametszeteket. A 106 metszet közül 41 a Vasárnapi evangéliumokat, 63 a Salus animaet (Nürnberg, Höltzel, 1503) illusztrálta, illetve a két imakönyv címlapját alkotta. A kutatók úgy vélik, a rajzok egy részét Baldung készítette. A Salus animae sorozat teljes változata egy manchesteri család tulajdonában van, rajtuk az AD monogram (ami a bécsi Nationalbibliothekben található nyomatokról hiányzik). A Vasárnapi evangéliumok Hamburgban tekinthetők meg (nyomtatásuk minősége nem egységes). A Vasárnapi evangéliumokhoz készített Dürer-alkotások: A pásztorok imádása A királyok imádása Krisztus az orvosok között A csodálatos halászat Példabeszéd a magvetőről Krisztus meggyógyítja az ördög által megszállt embert Az ötezer ember táplálása Krisztus az égben megmutatja tanítványának a jeleket Krisztus feltámadása Szent Ferenc stigmái Szent Dorottya Szent Dorottya A Salus animae Berlinben található 36 képéből: Mária, az Ég királynője (a Napban) (Erdélyben Babba Mária) Szent Jakab, az idősebb Szent Antal Keresztelő Szent János Szent Sebestyén Szent Anna Szent Heléna Szent Katalin Szent Veronika

Mária, az Ég királynője

Ismét egy címlap következett Messahalah De scientia motus orbis című könyvéhez (Nürnberg, Johann Weissenburger, 1504). Masha’allah’ ibn Athari (740–815) iraki zsidó asztrológus és asztronómus volt. Nevének jelentése „aki elfogadja az eleve elrendelés elvét”. Dürer képén – a középkori hagyományokhoz hűen – az iránytű kettős értelemmel bír: a vallást és a tudományt egyaránt jelképezi, mint Istenre, a világ építészére való utalás. A metszet címe: Asztronómus. 60 Felvinczi, i. m., 63.

32



Asztronómus

Juditot Holofernes táborába viszik

Ezzel nagyjából egy időben és egy helyen jelent meg a Prognosticon Joanni Stabii… ad annos MDIII–IV (Nürnberg, Johann Weissenburger, 1504), melynek ismét egyetlen lapján találjuk Dürer alkotását. Ennek címe: Meztelen nő a zodiákussal. A kép eléggé szegényes.

Meztelen nő…

D

Egy évre rá adták ki a Der Beschlossen gart des Rosenkrantz Mariae című könyvet (Nürnberg, Dr. Ulrich Pinder, 1505). A Judit történetét elmesélő, gazdagon illusztrált kötet két legfontosabb metszete Dürer munkája. Holofernes harca a zsidókkal Juditot Holofernes táborába viszik

Fametszetek, rézmetszetek

(1505–1512)

ürer 1505 nyarán második itáliai útjára (Klausen Brixen, Velence, Padova, Bologna, Ferrara) indult: érdeklődése a valóság megfigyelésére irányult, és művészetelmélettel foglalkozott. (Kis éllel: ekkor „újra pestis látogatta meg Nürnberget, és a művész ismét egyedül utazott el.”61) Sikerült teljesen magáévá tennie a reneszánsz formanyelvét. Már nem kereste a szépségideált, helyette rájött, hogy „a változatosság gyönyörködtet”. Giovanni Bellinit továbbra is tisztelte, de az itáliai művészet jellemzői, amik tizenegy évvel korábban elnyerték tetszését, már elvesztették varázsukat. Ideje javarészét ismét a kor leggazdagabb európai városában, Velencében töltötte, ahol nagyszámú német közösség is élt. Ezt az utazást barátja, 61 Dewitz, i. m., 10.

33


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében Pirckheimer anyagi támogatásával tudta megvalósítani, aki cserében Dürert arra kérte, hogy könyvet, ékszert és szőnyeget vásároljon neki. Ekkor már az ünnepelt művész látogatta meg Velencét, ezért maga a dózse és a velencei pátriárka is felkereste. Ám az olasz művészek féltékenyek voltak rá. A művészettörténet sajnálja, hogy nem sikerült Dürernek Rómába eljutnia, mivel barátjának és Jacob Hellernek írt leveleiben nem tett róla említést. Ám szemet szúr a két reneszánsz mester, azaz az ő és Leonardo da Vinci művészetének hasonlósága, ami nem lehet a véletlen műve. Ehhez társul egy furcsa tény: 1959-ben megtalálták egy (mára ismét eltűnt) tanulmányrajzát, amely a Krisztus a doktorok között (1506) című képhez készült. Ezen a következő felirat volt olvasható: F[ecit] ROMA[e].62 Ezért úgy hiszem, Dürer második itáliai útja alkalmával volt Rómában. Feltételezhető, hogy Firenzében is járt. 1506 októberében Pirckheimernek szóló, hangulatos levelében így ír: „tudatom majd Kegyelmeddel, mikor megyek haza […]. Még 10 nap, mire indulni tudok, aztán ellovagolok Bolognába. Ott valaki megtanít a perspektíva titkos tudományára […] aztán visszalovagolok Velencébe, majd a legközelebbi futárral megyek haza.”63 1507 februárjában ért haza. Hamarosan hozzáfogott a Siratás című rézmetszet elkészítéséhez, amit egy évvel később az Elfogatás (ezen Krisztus a Júdás-csókot szelíden tűri) és a Krisztus az Olajfák hegyén témáját feldolgozó lapokkal egészített ki. (A CD ez utóbbi keletkezési idejét 1512-re teszi. Ezen Jézus térdelő alakja kitárt karral fogadja immár a szimbolikus keserű pohár helyett magát a keresztet.) Egyúttal elhatározta az egész ciklus elkészítését. Ez lett a 16 lapos Rézmetszet Passió, amelyet aztán csak 1513-ban fejezett be. Hangneme nyugodtabb, mint a Nagy Passióé. Fő jellemzője a Jézusból áradó megnyugvó, szenvtelen, és a hozzátartozók beletörődő, megadó magatartása. Úgy tűnik, itt az engesztelés gondolata vezette. A művet nem a „pórnép” számára készítette, ezért nem alkalmazott „vaskosabb” képi elemeket és megmunkáló eszközöket, hanem a legnagyobb gonddal, finoman véste ki a rézlemezből az általa megálmodott formákat. A tökéletes nyomatok ezüstös hatásúak, még a legsötétebb részen is átlátszóak. Az egymást keresztező, sűrű vonalkázások tisztán kivehetők. Nem látjuk a fametszetek tömegeit, helyette érdekes karaktereket, részletező arc-tanulmányokat: a lélek finom ábrázolásának kérdését oldotta itt meg.64 A mű hangulatának megfelelő címlap az egész testében remegni látszó Megváltót ábrázolja, aki egy oszlop előtt áll. Látható szenvedésének minden nyoma: a töviskorona, a szegek ütötte sebek, a lándzsa nyoma, amelyből sugárban ömlik a vér. Kezeit keresztben tartja, bennük az ostor és a vesszőnyaláb. Ruházata csupán a csípőjére tekert kendő. Arca alázatról árulkodik. A lépcső mögött Mária és János imádkozik, miközben áhítattal tekintenek fel a jelenésre. A kép 1509-ben készült, címe: A fájdalom embere Máriával és Jánossal. Krisztus a kereszten (1511) Krisztus Kajafás előtt Krisztus Pilátus előtt. A Kajafás és Pilátus előtt álló Jézus tudomást sem vesz róluk, az ostorozást és a töviskoronát önmagába mélyedten tűri. 62 Wolf, i. m., 33. 63 Dürer: A festészetről…, i. m., 128. 64 Felvinczi, i. m., 121.

34


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Fametszetek, rézmetszetek Ostorozás Töviskoronázás Az Ecce homóban a meggyötört, beroskadó térdű ábrázolásban is fennkölt Krisztus és a leplet levevő, megvetően őrá mutató jelentéktelen Pilátus éles ellentétét látjuk. A jobb oldali katona a parancsot látszólag közönyösen és irgalmatlanul hajtja végre. De a sorozat hangulatából arra lehet következtetni, hogy Dürer már nem gondolta, hogy „az ítélet végrehajtóinak okvetlenül a társadalom salakjának kell lenni. Ő a poroszlóban inkább a szomorú szolgai kötelességét teljesítő fegyverest látja, mint a nemtelen gyilkost.”65 Pilátus kézmosása: a hangsúly itt Krisztus gyilkosain – a torz vonásokkal rendelkező, vizet töltő szolgán és annak gondolatokba mélyedő urán – van. Az utóbbihoz hajoló tanácsnok szavai már nem számítanak az elvezetett Jézus ügyében. A kép hátterében a váKrisztus a kereszten ros mögött a Golgota látható a három kereszttel. A Donatello (Donato di Niccolò di Betto Bardi, kb. 1386–1466) domborművére emlékeztető Keresztvitel című lapon sem törik meg Jézus, inkább részvéttel fordítja fejét az asszonyok felé. „A menetben résztvevőkre koncentrált fény esik, amilyen a szabadban nem észlelhető. A megvilágított részek mellett közvetlenül mély árnyékok vannak, és ezeken látszik, hogy mélyítésük tudatos. A háttér […] teljesen sötét. A […] fal félhomályba burkolt. Ezekből az elemekből oly fényhatás keletkezett, amilyet csak Dürer tudott előállítani […] Vonalmenetei rendszeresek […] A beárnyékolt felületek kellemes vibrációt keltenek. [Így] megállhatnak a fényben úszók mellett, anélkül, hogy veszélyeztetnék a hatás finomságát.”66 E lap volt az utolsó, amelyet Jézus földi kálváriájáról készített a művész. Sírba tétel: a profán kép ellentmond a téma és az előző lapok drámaiságának. A nézőnek háttal ábrázolt, magas kalapot viselő férfi a kép központja. Ő tartja Jézus lábát a sír felett. Krisztus a pokol tornácán Feltámadás A fenti jelenetek ábrázolása 1512-ben készült. Egy évre rá alkotta meg a Péter és János beteget gyógyítanak metszetét. 1509-ben Dürer társadalmi helyzetében jelentős változás állt be, mivel tagja lett a nürnbergi Nagy Tanácsnak. Ekkor tudta megvásárolni 275 guldenért a Tiergartnertor városkapunál, a Zisselgassén álló házat (ma a Dürer-Haus Museum), mely már akkor közel száz éves lehetett. 65 Felvinczi, i. m., 122–123. 66 Uo., 125–126.

35


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében Korábban a csillagász Bernhard Waltheré volt, aki Dürerre hagyta könyvtárát és tudományos eszközeit. A művész feleségével, édesanyjával és inasaival, szolgáival lakott ott. A második szinten üzemelt a műhelye. Nála volt alkalmazásban többek között a már említett Hans Baldung Grien és Hans Schäuffelein, valamint Hans von Kulmbach. Tanítványa volt továbbá Lucas Cranach, Hans Burgkmair és Albrecht Altdorfer is. 1509-től – pontosabban már 1507-ben elkezdte a Krisztus az Olajfák hegyén című képet – 1511-ig készítette a 37 lapos Passio Christi ab Alberto Dürer Nurenbergense effigiata cu variis carminibus Fratris Benedicti Chelidonii Musophili, azaz a Kis Passió (Nürnberg, Albrecht Dürer, 1511) metszeteit. Amszterdamban, Londonban és Stuttgartban olyan nyomata található, amely korábban jelent meg, mint a könyv. Ez a fametszetek, az egyes jelenetek közérthető bemutatása révén ismét minden népréteg számára „olvashatóvá” vált. A Három nagy könyvvel együtt itt is szembetűnő a hívő ember és a realista művész egybeolvadása. Formai szempontból azonban túlmutat az előző műveken. Az érthetőségnek gátat szabott a kis méret és a rajzok szükségszerű egyszerűsége. Ezért az ábrázolt mozdulatok mindig világosak, egyértelműek. A harminchat, kb. 97 × 127 milliméteres fametszet Ádámtól és Évától az utolsó ítéletig öleli fel a Biblia világát. Tehát nem kimondottan csak a tragédiát, hanem annak megértését „segítendő”, az ahhoz vezető utat is bemutatja. Tulajdonképpen az emberiség megváltásának egész története megelevenedik benne. Főhőse a Nagy Passió kiforrott, erőt és lelki tisztaságot tükröző Krisztusa. Míg ott Dürer kevés képpel, csak a lényegre koncentrált, addig e kis metszetekben az ítélethozatal és Jézus megalázásának stádiumait is külön ábrázolta. Az építészeti alkotások kimunkálására azonban nem fektetett hangsúlyt, inkább stiláris célt szolgálnak és a reneszánsz jellemzőit viselik. Ha valaki Sopronban meglátogatja a Zettl–Langer-házat, egyik metszetét ott is megtekintheti. A fájdalom embere eredetijét a British Museumban őrzik. Ez az 1511-ben készült címlap, melynek egyetlen szereplője a görnyedten ülő Megváltó. Fejét lehorgasztja, tenyerébe temeti. Nem szenved, inkább magába mélyed. Egyszerre van meg benne múlt, jelen és jövő. A Bűnbeesésben az első emberpár átöleli egymást. Éva elfogadja a kígyótól az almát, Ádám nem tiltja, inkább kérleli. Látszik rajta, hogy nem tud ő sem ellenállni a csábításnak. Az 1510-es keltezésű kép német címe Ádám és Éva a paradicsomban. A Kiűzetés a paradicsomból ugyanekkor készült. Az első emberpárt pallossal elűző angyalra visszatekintő alakok tudatában vannak, mit veszítettek, arcvonásaik fájdalmat tükröznek. Angyali üdvözlet Krisztus születése A Krisztus elbúcsúzik anyjától című lap az előzőknél egy évvel korábban keletkezett. Ezen Jézus áldó mozdulata utal isteni voltára. Krisztus bevonul Jeruzsálembe Krisztus kiűzi a kufárokat a templomból. A reformáció korában különösen fontos kép, amint a középpontban álló Krisztus lesújt az ostorral. Dürer eszmei atyja, Luther Márton (1483–1546) is keményen ostorozta kora búcsúleveleket árusító, elanyagiasodott egyházát. 36


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Fametszetek, rézmetszetek

A fájdalom embere

Krisztus kiűzi a kufárokat a templomból

Az Utolsó vacsora alkalmával Jézus tanítványai szemébe mondja, hogy valamelyikük elárulta. Valamennyien azon tanakodnak, ki tehette. Krisztus megmossa Péter lábát, miközben tanítványa a homlokára teszi Jézus kezét, arra kérve, segítsen megérteni az isteni titkokat. A Krisztus az Olajfák hegyén az egyik legszebben ábrázolt jelenet. Az angyal itt sem a szenvedést szimbolizáló kelyhet tartja, hanem magát a keresztet. Jézus nem lázadozik jövendő sorsa ellen, nincs benne kétség: nyugodtan, lehajtott fejjel imádkozik. A Megváltó és tanítványai a kompozíción háromszögben helyezkednek el. A kép 1510-ben keletkezett. Krisztust elfogják (1509) Krisztus Annás előtt Krisztus Kajafás előtt A Krisztus megcsúfolása képen az egyik katona a bekötött szemű Jézust a hajánál fogva maga felé fordítja, azt követelve, hogy ismerje fel a vonásait. Egy másik közelről belefúj kürtjével a szerencsétlen rab fülébe. A harmadik fügét mutat neki. Krisztus Pilátus előtt Krisztus Heródes előtt Ostorozás Krisztust töviskoszorúval koronázzák Krisztust megmutatják a népnek (Ecce homo) Pilátus mossa kezeit A Keresztvitel, amely – bár kompozíciójában egyezik a Nagy Passió hasonló témájáéval – a kereszt alatt leroskadó és utolsó erejével Veronikára tekintő Krisztus megrázó ábrázolásával 37


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében Dürer legdrámaibb alkotása lett. Ha ezt a képet nézi az ember, elfelejti, hogy nem egyszerű ceruzával készült rajzról, hanem dúcról nyomott képet lát. Kis mérete ellenére olvasni lehet az arcokról és tartásokról. Jézus tekintete azt sugallja, hogy Veronikának hálás jósága miatt; a nő térdre esik ugyan, mégis azt érzem, hogy nem kizárólag Isten fiának, hanem bármely meggyötört embernek segítene. Egyedül a háttérben Máriához pusmogó Jánost nem értem. A Veronika kendője azért készült, hogy Dürer megmutassa, a csoda valóságos. Nem sejteti, hanem világosan ábrázolja, hogy Jézus képmása a kendőn rögzült. A mozgalmas jelenetek közt ez az egyetlen, amely statikus: Veronika Péter és Pál apostol közt áll, s kendőjét maga elé tartja. Ismét 1510-es kép, míg az előzők egy évvel korábbiak. A Salus animae kis metszetén ugyanez a tekintet, sőt ez az arc néz ránk a kendőről. A Krisztust a keresztre szögezik a megadásnak, beletörődésnek, a fájdalom tűrésének állít emléket. Jézus teljesen nyugodt és mozdulatlan: még oda nem szegezett kezét és lábait sem mozdítja. Ez is 1509-ban készült metszet. A Krisztus a kereszten az egyik legünnepélyesebb kép. Már mindennek vége. Jézus meghozta az áldozatot az emberiségért, Longinus kihúzta lándzsáját. Míg a Nagy Passióban az ájult Máriát láttuk, itt mozdulata (és a többieké is) arról árulkodik, hogy túl vannak a sokkon, már csak imádkozni van erejük. Magdolna tanúskodik csak szenvedélyről: hevesen karolja a keresztet, miközben Jézus lábát csókolja. János két kezét a magasba emelve fohászkodik. Krisztus a pokol tornácán Levétel a keresztről A Krisztus siratása kép ismét Magdolnát emeli ki, aki a leginkább kifejezi fájdalmát és ragaszkodását a Megváltó iránt. Krisztus sírba tétele. A metszet ösztönzője Mantegna hasonló alkotása volt. Dürer tőle leste el a karját kétségbeesetten az ég felé emelő Magdolna alakját. Feltámadás Krisztus megjelenik anyjának. A keletkezés ideje: 1509/1510. A Krisztus megjelenik Mária Magdolnának metszeten Jézus egy kertész alakját ölti fel, s a nő boldogon omlik térdre előtte. (1510) Krisztus és tanítványai Emmauszban A Szent Tamás hitetlensége a legnépiesebb metszet. Jézus Tamás kezét az oldalán lévő sebre teszi, hogy az érezze a megjelent alak valóságos voltát. Mennybemenetel A Szentlélek leereszkedése Az utolsó ítélet metszet tele van jelképekkel: Jézus szivárványon trónol (a szivárvány Isten szövetségének szimbóluma), de ott a liliom és a kard is. A Megváltó lába a világgömbön, előtte (a háromszög kompozíciónak megfelelően) Mária és Keresztelő János térdel. A kép alján, szinte csak utalásként, maga az ítélet: balra a fényes mennyországba igyekvő boldogok, jobbra a fenevad (a pokol) torka várja a leláncolt kárhozottakat. (1509/1510)

38


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Fametszetek, rézmetszetek Farkas Zoltán így jellemzi a passiók alkotóját: „Tömérdek szenvedést, nagyon sok gonoszságot lát maga körül. Látja az élet nagy kegyetlenségeit, hiszen a passió-sorozatok pribékjeinek gazságához saját korából merít vonásokat, látja az emberi bestialitás szörnyű végleteit, de sohasem lesz keserűvé, a krisztusi jóság nyújtotta önfeláldozás lecsillapítja, de […] valami töprengő melanchólia mindig ott lappang lelke mélyén. Öröm és nevetés művészetében ezért nem jutnak tiszta szóhoz.”67 Hasonló megállapítást tett Végh Gyula is: „Minthogy pedig nem a külvilágot másolgatta képeiben, hanem a saját lelkéből másolta le a benyomásokat, melyeket a külvilág lelkére tett, minden művében ott van […] német lelkének egy része is, annak egész komolyságával, kissé nehézkes alaposságával, mélységeivel, kedélyeivel és becsületességével.”68 1511-ben Dürer egyszerre adta ki három nagy könyvének összes fametszetét, miután mindegyikhez címlapot készített és a Nagy Passiót kiegészítette. 2001-ben a Verlag Dr. Alfons Uhl Nördlingenben megjelentette ezeket az 1511-es sorozatokat Albrecht Dürer: Die Drei Grossen Bücher (Marienleben, Grosse Passion, Apokalypse) címmel, fakszimile kiadásban. Pirckheimer lefordította Plutarkhosz De vitanda usura című értekezését (Nürnberg, Peypus, 1513). Az eredeti nem, csak az 1516-os és 1517-es kiadása ismert. Az olasz hatást tükröző címlapot készítette Dürer. Uralkodó motívuma a mantegnás „szalagfonadékos bőségszaru”. A kép minden részletét felhasználta később Miksa császár imádságoskönyvének illusztrálásakor. Majd ismét egy címlap következett. Hystori des lebens, sterbens und wunderwerck des heyligen Peichtigers und grossen nothelffers Sant Sebaldus (Nürnberg, Höltzel, 1514): Szent Sebald.

De vitanda usura

Szent Sebald

67 Farkas, i. m. 68 Dürer Albrecht: Előadás…, i. m., 17–18.

39



D

Miksa

szolgálatában (1512–1519)

ürer 1512 februárjában ismerkedett meg a Nürnbergben időző I. Miksa (1459–1519) császárral, aki – kora hatalmasságaival szemben – támogatta a könyvnyomtatást. (Az inkvizíció még 1546-ban is máglyára küldte, Habsburg Ferdinánd vízbe fojtatta az eretneknek számító kiadványok nyomdászait.) Még ugyanebben az évben felkérést is kapott tőle. Az Augsburgban élő császár, „az utolsó lovag” sokoldalúan művelt és kulturált reneszánsz ember, hadvezér és roppant ambiciózus uralkodó volt egy személyben. Terjeszkedési vágyának egyik módja az volt, hogy unokáit Magyarországra házasította. De nem minden terve valósult meg maradéktalanul. Talán a birodalom megreformálásának és a pápai tiara megszerzésének sikertelen kísérletei ellensúlyozására lett a művészetek nagylelkű mecénása. Ám Dürer volt az egyetlen művész, aki (évi 100 forintos) életjáradékot is kapott tőle, mivel a munkáiban rejlő lehetőséget azonnal felismerte. Rájött, hogy a nyomdászat fejlesztésével nemcsak a német irodalmat tudja elterjeszteni, de saját magát is „reklámozhatja”. Az általa támogatott alkotások tulajdonképpen az első bibliofil nyomdai művek, melyek a hajdani kézírásos stílust átmentették a modern korba. Célja érdekében 130, fametszettel illusztrált kiadványt tervezett. Az alkotókat kora legíresebb művészei és nyomdászai közül verbuválta. Cranach és Altdorfer társaságában dolgozott Dürer a császár latin nyelvű imakönyvén is, amelyhez a lap szélére készített rajzokat. Élvezte a munkát, mert fantáziája szabadon szárnyalhatott. Könnyed vonalvezetése és a három szín használatával készült rajzai a romantika idején is hatottak a német illusztrátorokra. Erről szintén a második részben lehet részletesen olvasni. Az álarcosbál

40


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Miksa szolgálatában A Dicsőség kapuja, a kis és nagy Diadalszekér, a Diadalmenet a legnagyobb fametszetek közt vannak, és könyvtárakba szánta őket a császár, mégsem alkotják a könyvtörténet részét. Valójában nem könyv alakban jelent meg, ezért csak megemlítem a császár csillagászának, Johann Stabiusnak a geográfiai munkáihoz készített metszeteket. Rozsondai Marianne a magyar származású Honterus méltatásakor ezt írja: „A nyomdai úton előállított első csillagtérképet – Johann Stabius és Conrad Heynfogel szerkesztése alapján – Albrecht Dürer metszette fába 1515-ben. […] Dürer az északi és a déli égi félgömböt a hagyomány szerint egy-egy körön úgy ábrázolja, mintha az égglóbuszt kívülről néznénk, és ennek megfelelően a csillagképeket jelképező emberalakok nekünk hátat fordítanak.”69 Miksa Freydal című, a lovagi tornákról szóló könyvének illusztrációi is az ő műhelyében készültek 1516-ban. Az eredeti megjelenéséről nem találtam adatokat. Azonban I. Ferenc József kiadatta a könyvet: Freydal. Des Kaisers Maximilian I. Turniere und Mummereien (Bécs, Holzhausen, 1880–1882). Az önéletrajz jellegű mű Miksa lovagi tornáit és (jelmezes) báljait mutatja be. Dürer 256 miniatúra tervet készített a könyvhöz, amelyből végül csak néhányból lett fametszet, mégpedig – Kurth szerint – elég hevenyészett. A német lovagi torna: Freydal/Miksa éppen kivetette nyergéből ellenfelét, Nicolas von Firmiant, aki fejjel lefelé lóg a lováról. A külföldi lovagi torna: Freydal a korlát mögött, dárdája eltörött. Ellenfele leesik a lováról. Az álarcosbál: három nő és három férfi körtáncát látjuk. A férfiak álarcot viselnek. A körön kívül álló, kalapot és láncot viselő álarcos férfi maga Freydal. Az erkélyen Burgundi Mária áll udvarhölgyeivel és az udvari bolonddal. A kép az előző oldalon látható. Közben ismét utazott: 1517-ben Bambergbe, 1519-ben Augsburgba, az országgyűlésre, egy évvel később Pirckheimerrel a svájci Hohenaspergbe és Zürichbe. A Krisztus a kereszten című fametszetet monogramjának feltüntetése nélkül készítette Dürer 1516-ban. Két könyvet is illusztráltak vele később. Ezek az Eichstätt Missal (Nürnberg, Höltzel, 1517) és Luther Ótestamentuma (Nürnberg, Peypus, 1524). 1520-ban jelent meg a Hallei ereklyekönyv. Dürer ehhez rézmetszetes portrét készített. Erre az időre a reformáció belső ellenségeskedése mellett újabb, sokkal erősebb veszély is fenyegette Európát: a török szultán hatalmas seregével. Krisztus a kereszten 69 Rozsondai Marianne, Honterus-emlékkönyv, http://epa.niif.hu/00000/00021/00034/0001-2bc.html (Letöltés ideje: 2007. szeptember 28.)

41



S

Hattyúdala (1520–1528)

chweinfurt, Würzburg, Frankfurt, Mainz, Köln, Aachen (részt vett az új császár koronázási ünnepségén), Brüsszel, Antwerpen, Gent és Brügge érintésével zajlott 1520. július 20. és 1521 júliusa között az az útja, ahova „a németalföldi tájak szépsége és hatalmas művészi kultúrája vonzotta. […] Sok kellemes és kellemetlen eseményről számol be Dürer útinaplója ezen utazásról.”70 Kölnben az 1519-ben elhunyt Miksa unokája, V. Károly is megerősítette Dürer kiváltságait. Híre messze előtte járt, s a németalföldi városok mind ünnepelték és ragyogó állást kínáltak neki. Útjára elkísérte Ágnese és Susanne nevű szolgálólánya is. Állandó szállásuk abban az Antwerpenben volt, amely Amerika felfedezésével átvette a Földközi-tenger híres kikötőitől a tengeri kereskedelemben a vezető szerepet. Sajnálatos módon, Zeelandon maláriát kapott. Elutazásuk szinte a németalföldön kialakult protestánsüldözés előli menekülésnek is tekinthető. A korabeli pénzviszonyokra és az utazásra vonatkozó, érdekes részt lehet olvasni naplójában: „Bambergből Frankfurtba hajózásért […] 12 »Fametszet Passió« árát vagy 6 forintot [florin] fizetett. Egy Passió fél forintot ért, ugyanannyit, mint két pár cipő, két éjszaka egy fogadóban, vagy egy orvosi vizsgálat díja.”71 Dürer „ideálista lelkét megragadta Luther erkölcstisztító fellépése, […] a nagy reformátor lelkes híve maradt, anélkül azonban, hogy az egyházban beálló szakadást előrelátta volna”72, hiszen „mélységes vonzalommal ragaszkodik a katholicizmus misztikus világához.”73 Így siránkozik Dürer Luther elfogásakor (1521 májusában): „És akár él, akár megölték, […] a keresztény igazságért szenvedett, amiért korholta a keresztényietlen pápaságot, amely a krisztusi szabadság ellen vét súlyos terheivel és emberi törvényeivel, és azzal is, hogy vérünket és verejtékünket elrabolja és kiszívja, hogy aztán szégyentelenül egy henye népség bűnös módon felzabálja, míg a szűkölködő és szegény emberek éhen pusztulnak. […] Ó, Rotterdami Erasmus, hol késlekedel? Lásd, mire képes az evilági hatalom igaztalan zsarnoksága és a sötétség hatalma! Figyelmezzél, te Krisztus lovagja, jöjj elő Krisztus Urunkkal, védelmezd meg az igazságot, érdemeld ki a mártírok koronáját!”74 Az idézett fennkölt rész profánabb folytatása viszont így hangzik: „Hiszen úgyis öreg emberke vagy már te. […] Ha […] kis idővel előbb halsz meg, úgy előbb is jutsz a halálból az örök életre és Krisztus dicsőségébe.”75 1524-ben parasztfelkelések kezdődtek, amelyek a nürnbergi lutheránusokat megosztották: a szegények a parasztok mellé álltak, a gazdagok ellenük sorakoztak fel. (Bár Luther tézisei adták hozzá az ideológiát, és az ő szavai jelentették azt a bizonyos kanócot, de rettenetesen 70 Dürer, szerk. Lajos Ferenc, Budapest, Szépmíves Műhely, 1945, 2. 71 Dewitz, i. m., 17. 72 Dürer Albrecht: Előadás…, i. m., 6. 73 Lajos, i. m., 2. 74 Dürer: A festészetről…, i. m., 92–93. 75 Uo., 93.

42


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Hattyúdala megrázták a nevében elkövetett lincselések, rombolások, templomgyalázások, majd a felkelés megtorlása.) A mozgalomhoz csatlakozott Dürer fő dúckészítője, Hieronymus Andrea, valamint három fiatal festő barátja, Hans Sebald Beham, testvére, Barthel és Georg Pencz. Ez utóbbiakat ki is utasították a városból. Egy évvel később Nürnberg az első német városként elfogadta a reformációt. Ennek „eredményeként” a művészek nem számíthattak többé a katolikus egyház bőséges támogatására. Ugyanebben az évben, 1524-ben jelentette meg A Dürer család krónikája című könyvét. Azt a könyvet, amely a magyar és német Dürer-kutatók közötti legtöbb nézeteltérés alapját szolgáltatta. Az évszázados vitát és kutatásokat nem szándékozom minősíteni. De azt érdemes megjegyezni, hogy a könyv első része a művész édesapja naplóján alapul: „Én ifjabb Dürer Albert atyám irományai szerint összeszerkesztém azt, hogy ő honnan származott, miként jutott ide és telepedett le”.76 Ebben szerepel ez is: „A Krisztus születése utáni 1471. évben, Szt. Prudentus napjának hatodik órájában, nagyhét keddjén, feleségem, Barbara megszülte nekem második fiamat. Anton Koberger állt keresztapaként mellette, és Albrechtnek nevezte el utánam”.77 A dolgozat elején már néhány érdekes mozzanat volt olvasható erről. 1525-ben egyszerre jelentette meg Grüninger Strassburgban és Koberger Nürnbergben Klaudiosz Ptolemaiosznak (I. sz. vége–161/180) A hét körrel és tizenkét szél-istennel körülvett Föld című művének latin fordítását, amelyet Pirckheimer készített. A képen ismét nincs a jól ismert monogram, de egy Johann Tscherte (V. Károly matematikusa és építésze) által írt levél egyértelműen Dürert nevezi meg az Armilláris gömb (gyűrűs golyó) alkotójaként. Armilláris gömb Végül elérkeztünk a művész igazi hattyúdalához. Ám ez három művet jelent: legfontosabb könyveit, amelyekben összefoglalta minden elméleti tudását. Közös vonásuk, hogy betűtípusuk a fraktúr, melynek jellemzői: éles szögletesség, tört vonal és a betűket díszítő ún. „elefántormány”. Johann Neudörffer rajzolta meg Hieronymus Andrea számára, aki aztán a betűcsaládot (öt különböző fokozatot) megalkotta. Dürer pedig támogatta a fejlődését. Az első az 1525-ös ún. proporciótana, az Underweysung der Messung mit dem Zirkel und Richtscheut in Linien, Ebenen und ganzen Körpern (Útmutatás a körzővel és vonalzóval való szerkesztéshez, vonalakban, síkokban és testekben – A mérés tankönyve) volt. Ennek második megjelentetésére 1538-ban került sor. A kiadó, Hieronymus Andrea szerint mind a 22 illusztráció, amellyel az elsőt kiegészítette, Dürer munkája.

76 Haan, i. m., 14. 77 Dewitz, i. m., 1.

43



A lant perspektivikus rajzolása segédeszközzel

A szerző a könyvet a barát-mecénásnak, Pirckheimernek ajánlotta, célját így fogalmazva meg: „feltettem magamban, hogy a tudni vágyó ifjaknak tanítást és ösztönzést nyújtok, hadd sajátítsák el, hogyan Parasztemlékmű kell körzővel és vonalzóval mérni, amiből felismerhetik a való igazságot”.78 A munka Euklidész (i. e. 365?–i. e. 300?) alapján készült, s az ábrázoló geometrián, épületek és emlékművek tervén kívül mást is tartalmazott: hatvanhárom saját kezű rajzával illusztrálta, hogyan kell az egyes (gót és latin) betűket helyesen megszerkeszteni. A képek egy része fametszet. Ilyenek a harmadik rész győzelmi oszlopai: a harctéren felállítandó (alapzatán négy puskaporos hordó, tetején ugyanennyi mellvért és tollforgós sisak látható), de ennek profán változata is, a részeg emlékoszlopa. A harmadik pilléren nem csupán véletlenül és nem is keletkezési dátumként szerepel az 1525-ös felirat: ez a parasztok leigázásának győzelmi oszlopa (ebben az évben fejeződött be a Nürnberg lakosságát is megosztó, említett parasztháború). Az ironikus rajz sok kérdést ébreszt az emberben. Vajon szánta a parasztokat vagy épp ellenkezőleg? Együttérzés vagy a maró gúny kifejeződése? Ma már ki tudja… Én úgy gondolom, hogy példaképéhez, Lutherhez hasonlatosan ő is szánta, megvetette, majd újra megsajnálta őket. Miért kerültek a könyvbe az oszlopok? Dürer válasza: „Én […] ismerem a német nép felfogását: aki itt valamibe belefog, olyat akar csinálni, amilyet addig senki sem látott. Ezért […] felrajzolok néhány oszlopot […] és úgy fogom megmagyarázni, hogyan kell ezeket megcsinálni, hogy bárki azt vehesse ki belőle, ami neki tetszik.79 Egy másik téma, amit ugyanígy körüljár, a művész és modell viszonya: a perspektivikus ábrázolás. „Három szál zsineggel bármit, ami csak elérhető, lefesthetsz vagy lerajzolhatsz”80 – írja. Egyik illusztrációján a festő az ülő férfit üvegen keresztül festi, mert ezt jó módszernek tartotta 78 Dürer: A festészetről…, i. m., 245. 79 Uo., 245. 80 Uo., 245.

44


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Hattyúdala azok számára, akik portrét akarnak festeni, de nem bíznak a tehetségükben; másutt a lantot, illetve a kannát festő művész munkájába enged betekintést. A fekvő nőt (aktot) négyzethálós keret segítségével rajzolja a négyzetrácsos papírra, hogy könnyű legyen az arányokat visszaadni: kicsinyíteni vagy nagyítani. (Az utóbbi két metszet az 1538-as kiadásban jelent meg először.) Másik nagy munkája a posztumusz megjelent Etliche underricht zu befestigung der Stett, Schloss und flecken – Erődítéstan (Nürnberg, 1527). Megjelenésének oka elsősorban a közelgő török veszedelem híre volt. „A mohácsi csata után [jelentette meg.] Megírására az ösztönözhette az idős festőt, hogy a kereszténységet segítse tudásával a pogány török ellen vívott harcában, de […] talán az is eszébe juthatott, hogy a harc éppen abban az országban folyik, ahol egykor édesapja és rokonsága élt.”81 Németalföldről hazatérve, 1522-ben „Nürnbergben találta a Werbőczy Istvánnal odaérkező, a török ellen a német rendektől pénzbeli és hadisegedelmet kérő magyar követséget. […] Bizonyos, hogy [a könyv megjelenésének] sürgősségét az […] Európa legsúlyosabb politikai problémájának mutatkozó, 1526. augusztus 29., a mohácsi csatavesztés óta pedig tragikus sorsú kérdésévé súlyosodó török problémában találja közvetlen […] irodalomtörténeti hátterét.”82 Az itteni viszonyokról tájékoztatást adhatott neki a követség mellett az ekkoriban érkező unokatestvére, egy röpirat és Brandenburgi György őrgróf emberei is. (Corvin János [1473–1504] halála után felesége, Frangepán Beatrix [1480–1510] örökölte a Hunyadi-vagyont, de az őrgrófhoz kellett feleségül mennie. Amikor meghalt, férje hagyatékként kapta meg Gyulát.) „A kötetet harminc sorszámjelzés nélküli, fába metszett dúcról nyomott rajz […] díszíti. Vízjegy: balról jobbra haladó, nyakán örvözött medve, hasa alatt gótikus A betű.”83 Az első, három dúcról készült fametszet I. Ferdinándnak, Magyarország és Csehország királyának a címere. „A heraldika ismert udvariassági rangsora értelmében itt a magyar állatcímer áll az […] első helyen.”84 Hátoldalán ott látható a neki szóló dedikáció. „Az igen fenséges és nagyhatalmú Fejedelemnek és Úrnak, Ferdinánd Úrnak, Magyarország […] királyának, […] az én igen kegyes Uramnak!”85 (II. Lajos királyunk halála után a – Miksánál már említett – előzőleg megkötött házassági szerződés révén került Ferdinánd császár a magyar királyi trónra is.) A bevezetésben azt írja, hogy könyvét haszonnal vehetik kézbe „azok az országok is, melyek a török útjába esnek”,86 tehát elsősorban Magyarország. Ráadásul „»egynémely helyeken, ahol az embereknek nemigen van pénzük, avagy a sietség és a veszedelem hajszolja őket, ott az emberek nagy földhányásokat raknak és körülárkolják azokat.« […] A magyar erődítések – a városok erődítéseit és a várkastélyokat leszámítva – ilyen árkolt földhányások voltak.”87 A mű hat fejezetből áll: az első háromban különböző bástyatípusokhoz ad ötletet, a következő kettőben a földrajzi viszonyoknak (síkság és völgyszoros) megfelelő várkastélyok terveit 81 Dusnoki-Draskovich, i. m., 110. 82 Bevilaqua-Borsody Béla, Dürer Albert erődítési tervei és a XV–XVI. századi török probléma, Bp., Magyar Történelmi Múzeum, 1928, 2. 83 Uo., 4. 84 Uo., 4. 85 Uo., 4. 86 Uo., 5. 87 Uo., 6.

45


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Életútja a könyvek tükrében készíti el, az utolsó egy régi rendszerű városfal modernizálására vonatkozik. A végén még egy ágyút is tervezett. A könyv további fametszetei: a bástya ábrája, az erődített város alaprajza. Két dúcról készült az erődített város ostroma. A reneszánsz más sokoldalú művészéhez (pl. Leonardóhoz) hasonlóan Dürert is foglalkoztatta az ideális város megvalósításának kérdése. Fametszeten ábrázolta az általa elképzelt legjobb megoldás alaprajzát is. 1529-ben a török által ostrom alá vett Bécs néhány bástyáját az említett Johann Tscherte e terveknek megfelelően alakította át. A mű a XIX. századi porosz védrendszer összes alapvető gondolatát is tartalmazta már. Utolsó írása egy évvel halála után látott napvilágot, címlapján a következő felirattal: Hierin sind begriffen vier bücher von menschlicher Proportion durch Albrechten Dürer zu Nuremberg erfunden und beschriben zu nutz allen denen, so zu dieser Kunst lieb tragen. M.D.XXXVIII. Nuremberg bey Jeronymus Formschneider auff verlegung Albrecht Dürers verlassen witib (Itt van négy könyv az emberi test arányairól, amelyet a nürnbergi Albrecht Dürer írt le mindazok számára, akiket érdekel ez a művészet. Készült 1528-ban, Nürnbergben, az Albrecht Dürer özvegyét képviselő Hieronymus Formschneider által), azaz Az emberi arányok négy könyve. Pirckheimer korrektúrázta, elejére a Dürer emlékére írt elégiája került. Sikere olyan nagy volt, hogy hamarosan egy második német kiadására is sor került. De A bolondok hajójához hasonló siker csak ezután következett: latinul (Joachim Camerarius fordításában), franciául és olaszul kétszer adták ki, de megjelent portugál, holland és angol nyelven is. A négy részből álló könyv fametszetei a női test arányait ábrázoló képek, de részletesen bemutatja a női és férfi, valamint a kisgyermek helyes arányait is. Újra a régi vágyát kergeti: megfogalmazni a szépség lényegét. Rájön, hogy vannak ugyan megfogalmazható törvényszerűségek – mint a szimmetria, az arányok és azok következetes betartása, a felesleges dolgok elhagyása –, de csak a Teremtő tudja, mi az igazi szépség. Nekünk elég, ha a nagy mesterek munkáit tanulmányozzuk, de a legjobb tanító maga az ezerarcú Természet. Talán legfontosabb mondanivalója és üzenete minden kor számára: „Mert bizony a tudás benne rejlik a természetben, és aki ki tudja belőle bontani, az birtokba veheti.”88 Dürer hosszan szenvedett a Németalföldön szerzett maláriás láz következtében, feltételezések szerint állapotán gyomorfekély is rontott. Halálának konkrét oka mindezidáig tisztázatlan. „Életírói hol nyíltan, hol pedig elbújtatva a sorok között, házaséletének sok kellemetlenségében látják korai halálát.”89 „Nem hagyott hátra végrendeletet, és egész vagyona, amely halála idején 6.874 forintot ért, […] Agnesre szállt, aki egészen […] haláláig a Zisselgassén lakott.”90 A közelben, a Johannisfriedhofban temették el, ahol sírja ma is áll. Amint azt a Négy könyv utószavában Pirckheimer megfogalmazta: „Ha Isten hosszabb életet adott volna neki, még igen sok csodálatos, különös dolgot hozott volna napvilágra. […] De az Isten, aki minden dolgot a legjobban rendez el, ezt már – bizonyára nem ok nélkül – nem engedte.”91 88 Dürer: A festészetről…, i. m., 235. 89 Lajos, i. m., 1. 90 Bartrum, i.m., 11. 91 Dürer: A festészetről…, i. m., 238–239.

46



A nagy művek részletes bemutatása

A

A

bolondok hajója

teológus és jogtudós Sebastian Brant (1457?–1521) szatírája, A bolondok hajója vagy Das Narrenschiff (Bázel, Bergmann von Olpe, 1494) az emberi butaság kifigurázását olyan sikerre vitte, hogy egy évvel később másodszor is kiadták. Ez a változat már hárommal több fametszetet tartalmazott, mert addig a 73., 83. és 95. kép csupán ismétlődött.1 Ezek közül a két utóbbi Dürer alkotása. Az 1497-es változatba bekerült még egy (a 4.) metszet. Mivel ő ekkor már nem tartózkodott Bázelben, a kutatók egy része elvitatta tőle a többi képet is. Hamarosan olaszra, franciára (1497), angolra (1509) és latinra is lefordították. A világnyelvek mellett 1500-ban flamandul is megjelent. 1521-ig hat hivatalos (és hét kalóz-) kiadása született. A következő századfordulóra 26 kiadást ért meg. Azaz az első bestseller lett. Kortársai dantei utalással Isteni Szatíraként emlegették. Számos követője akadt (például az ún. bolondirodalom), és most, egy fél évezred elteltével, a Borda Antikvárium gondozásában magyarul is (pontosabban: két nyelven) megjelenik. A rézmetszeteket Orosz István (1951) készíti hozzá. Sebastian Brant Strassburgban született 1457-ben vagy 1458-ban. Családja nem volt tehetős, de szülei mindenben támogatták, így került 1475-ben a bázeli egyetemre. Diplomájával kánonés római jogot oktathatott. Korán elkezdett szatirikus verseket írni, foglalkozott fordítással is, de jogi írásai tették nevét ismertté. Politikai és vallási téren olyannyira konzervatívnak számított – azaz Miksa hívének (és hithű katolikusnak) –, hogy 1501-ben, miután Bázel úgy 1 Kurth, i. m., 13.

47


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása döntött, a svájci kantonokhoz csatlakozik, visszatért szülővárosába, ahol jogtanácsosként működött haláláig. A „nép nyelvén” (a deutsch szó eredeti jelentése) megírt fő műve, a fametszetekkel díszített hétezer soros, 114 rövid szatíra a hét főbűn (hiúság, kevélység, bujaság, falánkság, irigység, lustaság, kapzsiság) köré csoportosítja a bemutatásra kerülő 112 típust. A szerző valószínűleg az átlagnál jobb pszichológiai ismeretekkel is bírt, erre utal az emberi természet ilyen fokú feltérképezése. Látható itt korrupt bíró, részeg, sarlatán. Az elítélt vétkek egy része számunkra is egyértelmű (lustaság, hanyagság, pénzimádat, helytelen gyereknevelés), ám meglepő például a haszontalan könyvre történő utalás. E moralizáló tanköltemény mondanivalója, hogy „az egész világ sötét éjben él, és bűnökben megátalkodik vakon, minden út és utca tele van bolondokkal.”2 Ezért – a vallás megújításán is munkálkodó – írásának végső célja az volt, hogy a német népet (avagy az egész emberiséget) visszaterelje az üdvösséghez vezető erkölcsös útra. Kortársaihoz hasonlóan ő is azt hitte, hogy közeleg a világ vége. Az Üdvözítő második eljöveteléig pedig bűntelen, hittel teli életet kell élni.3 Ezért minden lehetőséget megragadott a bolondság ellen, hiszen „lényegében minden emberi szándékot, viselkedést és tettet bolondságnak tekint[ett], kivéve a bölcsességre való törekvést, ami azonban saját bolondságunk felismeréséből fakad.”4 Számára a bolondság ugyanis az istentelenség szinonimáját is jelentette. A ma is érdekes könyv oktató szándékát elveszítette, de belőle képet alkothatunk magunknak a középkor emberének hétköznapjairól. Olvasásakor „sok mindent meg lehet tudni a reformáció előtti délnémet városi polgárság mindennapi életéről, […] észjárásáról. Ennek legszembeötlőbb jellegzetessége a […] csattanó példázatosság: a […] gyarlóság, bolondság vagy vétek mindjárt fel is mutatja önmaga ősképét valamelyik antik vagy bibliai hősben.”5 A példákat Publius Ovidius Nasótól (i. e. 43–17/18), Quintus Horatius Flaccustól (i. e. 65–i. e. 8), vagy Bölcs Salamontól és Máté evangélistától veszi, de saját mitikus alakot is teremtett: a durva emberek védőszentjét, Szent Gróbiánt. John Harthan így ír erről: „Brant ötvözte a középkori és a reneszánsz elemeket, humoros versekben gúnyolva ki az emberi bűnöket és bolondságot, ami középkori példákra […] és klas�szikus eljárásokra […] tekint vissza, de amely egy új, a városi, szkeptikus és szórakozni kész olvasóközönséget vette célba.”6 Edwin Zeydel szerint a könyv elmozdulás az allegóriához hasonló hagyományos fogalmaktól a dráma, az esszé és a regény irányába.7 Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832) is a műből merített ihletet Faustja megírásához. A 114 fejezet mindegyike mottót, egy fametszetes illusztrációt (amelyet kétoldalt szegélylécek fognak össze) és egy hosszabb, moralizáló verset tartalmaz. A mű témája „minden bolond 2 Márton László, Szórt Ész és Plató, http://www.hhrf.org/korunk/9903/03k06.htm (Letöltés ideje: 2008. március 10.) 3 Duchan Caudill, Ship of Fools, http://classiclit.about.com/od/brantsebastian/fr/afprshipoffools.htm (Letöltés ideje: 2008. március 12.) 4 Márton, i. m. 5 Uo. 6 http://special.lib.gla.ac.uk/exhibns/month/Mar2002.html (Letöltés ideje: 2008. február 2.) 7 Uo.

48


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A bolondok hajója kudarcra ítélt utazása Narragonia földjére”.8 Ők azok, akik megtestesítik a válogatott emberi butaságokat és bűnöket. A versek „egy-egy társadalmi visszásságot, emberi gyarlóságot, bűnt pellengérez[nek] ki, illetve tesz[nek] nevetségessé: a fejedelmek széthúzását, a pénz hatalmát, a papság parazita életét, a kapzsi polgárokat, a házasságtörést, kártyaszenvedélyt stb., […] a mű írói értéke csekélynek mondható, de szókimondó, nyers stílusa, népies nyelvezete hamar igen népszerűvé tette.”9 Cinikus öniróniája saját magát sem hagyta ki a bolondokról készült leltárból. De a humanizmus önismeretre buzdítása is jelentkezik a költeményben: „Egyetlen bölcs sem kívánta még, hogy gazdag legyen e földön, hanem csak azt, hogy önmagát megismerje”.10 E bölcsesség számára nem azonos a tudásvággyal, mert az utóbbit tudatlanságnak tartja. A fejezeteket az összegyűlt bolondokat Narragoniába (Bolondországba) – a bolondok paradicsomi szigetére – vivő hajó témája köti össze. Ez egy irodalmi-képzőművészeti allegória: a világot és annak lakóit hajóként ábrázolja, melynek tébolyodott utasai nem tudják, és nem is bánják, merre mennek. Érdekességként említem meg, hogy a valóság is „merített” az ötletből: az 1600-as évek Párizsában az őrülteket minden cél nélkül hajóba tették, és útjukra bocsátották, le a Szajnán. Michel Foucault egyedi módon gondolkodik a bolondok utazásáról. Szerinte azáltal, hogy a könyv közvetlenül a lepra európai megszűnése után jelent meg, azt is láthatjuk belőle, hogy a bolondokat ekkoriban olyan veszélyesnek tartották, mint korábban a leprásokat, s így sorsuk is ugyanaz lett: a száműzetés.11 A könyv egy másik allegóriát is magában hordoz: félreérthetetlen utalás a katolikus egyházra, amelynek neve többek közt: „hajó, melynek kormányosa Krisztus, árboca a kereszt, az evezőknél az evangélisták; az üdvösség bárkája (előképe Noé bárkája; egyedül menthet ki a bűn vízözönéből)”.12 Ráadásul Dürer egy későbbi követője, Hieronymus Bosch (1450?–1516) is megfestette a témát, s nála a „hitvány szerzeteseknek és apácáknak még keményebb és világosabb kritikája olvasható ki […]. A képen egy szerzetest és két apácát vagy beginát látunk, amint egy hajón, parasztok társaságában mulatnak. […] Gyakran beszéltek az Egyház hajójáról, amelynek legénysége: a prelátusok és a papok, és amely rakományát, a keresztény lelkeket az égi kikötőbe szállítja.”13 A latin fordítást Brant tanítványa, „Jacobus Locher Philomusus” (Jacob Locher) készítette 1497-ben, kissé átdolgozva mestere munkáját (Das Narrenschiff. Stultifera Navis). A kiadó ismét Bergmann von Olpe volt. (1502-ben függelék készült hozzá Strassburgban Stultifere navicule seu scaphe fatuarum mulierum: circa sensus quincz exteriores fraude navigantium címmel.) Ennek egyik példánya ma az ELTE Egyetemi Könyvtárának tulajdonában van.

8 http://www.spamula.net/blog/archives/000429.html (Letöltés ideje: 2008. február 5.) 9 http://hu.wikipedia.org/wiki/Sebastian_Brant (Letöltés ideje: 2008. február 5.) 10 Lüdecke, i. m., 9. 11 http://www.sparknotes.com/philosophy/madnessandciv/section1.html (Letöltés ideje: 2008. április 2.) 12 http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKEEEE/19EGYHJO.HTML (Letöltés ideje: 2008. április 2.) 13 Walter Bosing, Hieronymus Bosch: Menny és pokol között, Bp., Kulturtrade, 1973, 28.

49


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása Időzzünk el egy rövid ideig az alcíménél. A szerző ötletes szójátékokat alkalmazott. A navis szó ugyanis két dolgot jelent: hajót és templomhajót. Ez éppen az előbb említett allegória nagyon is tiszta megfogalmazása. A másik szó, a „bolond” kettős jelentéssel bír a magyar nyelvben is: egyrészt a beteg ember, akit nem lehet felelősségre vonni tetteiért; másrészt a komikus, aki a nevettetés kedvéért bármit górcső alá vehet, és a hibák felnagyításával büntetlenül kifigurázhat (az udvari bolond is szabadon kritizálhatta urát és annak környezetét, mégsem fejezték le érte). Ezért Brant „helyett” a bolond írta meg egyház- és társadalomkritikáját. Később ugyanezt a módszert követte Erasmus (A balgaság dicsérete) és Luther is. Az Országos Széchényi Könyvtár honlapja szerint: „[Brant] Világhírű munkája, a Bolondok hajója, melyet 1496-ban [sic!] írt, rendkívüli hatással volt a német irodalomra […] Népszerűségéhez nagyban hozzájárult […] más nyelvű fordítása, valamint a kötetet díszítő metszetek, az 1500 körüli mindennapok életszerű képei.”14 Az adattal vigyázni kell, mert – mint láttuk – egy évvel korábban már a második kiadásra került sor. De ami az illusztrációt illeti, „Dürernek a bolondok, csalók és szentségtörők világáról meglepő finomsággal megrajzolt fametszetei megtartják vitalitásukat és közvetlenségüket.”15 Így az, hogy a mű még ma is komoly jelentőséggel bír, (aktualitása mellett) leginkább a képeinek köszönhető, melyek sokkal erőteljesebben adják vissza a szatíra humorát, mint maga a szöveg. E metszetek szó szerinti vagy allegorikus modelljei az adott bűnnek. A bolondok többsége csengettyűs bolondsipkát, szamárfület (időnként bolondbotot is) hord, állatokkal „beszél”, ami még nevetségesebbé teszi őket. Eleinte úgy gondolták, a képeket maga Brant készítette. A stílusukban lévő különbségekből aztán arra következtettek, hogy többen dolgoztak rajtuk. Fokozatosan az is kiderült, hogy az illusztrálás nem is az ő, hanem Dürer és társai – „Haintz-Nar-Meister”, „Gnad-Her-Meister” és két, máig névtelenségben maradt művész – munkája. A legjobbak Dürertől származnak. Képein a háttér is részletesebben kidolgozott: bútorozott belső tér vagy kövekkel, növényekkel tarkított dombos vidék látható. A maga korában a könyv „olvashatóvá” tételében sokat számított e „vizuális vezető” a betűvetést nem gyakorló ezrek számára. Dürer először végigolvasta a könyvet, melyből saját korának társadalomkritikáját érezte ki. Ez felbátorította, s illusztrálásakor „olyan művészi szabadságra és eredetiségre tett szert, amely a fametszet e korai korszakában szinte páratlan volt.”16 E metszetek „drámaian feszült jelenetei arról a korszakról vallanak, amelyben a pénz már megkezdte a feudális társadalom erkölcsi rendjét romboló munkáját.”17 Egyúttal „a Brant által meghatározott utat követve arra invitálnak bennünket, hogy a néző szerepét játsszuk el a Bölcsesség szemszögéből, és hogy kicsúfoljuk a bolondokat, akiknek soha sem sikerül helyesen értelmezniük [a bölcsességet], de még inkább, hogy rájöjjünk, mi is olyan világban élünk, amely ma is állandóan félreérti azt.”18

14 http://www.oszk.hu/hun/kincsek/cimeliak/osnyom/osnyom_42_hu.htm (Letöltés ideje: 2007. május 15.) 15 http://www.blog.hr/print/?id=1622191564 (Letöltés ideje: 2008. március 18.) 16 Lüdecke, i. m., 8. 17 Uo., 8. 18 http://www.spaightwoodgalleries.com/Pages/Durer_Fools_4.html (Letöltés ideje: 2007. szeptember 13.)

50


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A bolondok hajója A 118 fametszet közül Walter L. Strauss 73-at, Wolfgang Hutt 74-et, Alair Borer és Cecile Bon 78-at tart Dürer munkájának. Ám a többin is érezhető jelenléte: „mintha időnként a művész válla fölül figyelné az alkotás folyamatát, máskor meg egyszerűen kivenné annak kezéből a ceruzát.”19 Az egyes illusztrációk mérete kb. 143 × 170 mm. Dürer alkotása a címlap, amely két részből áll. A felsőn a gót betűs Das Narren Schyff alatt a vár tövében szekéren elvonuló bolondokat láthatjuk. Az alsó kép a tulajdonképpeni hajó, amelybe – mintegy Noé bárkájába – hívják a többi, csónakon közeledő „testvért”: „Zu Schyff Zu Schyff, Brüder: ess gat, ess gat”. A jobb felső sarokban a pap által énekelt latin idézet, az 56. zsoltár kezdetének (Gaudearnus omnes…) akkordjai láthatók. A cím betűi ezen az oldalon lágyabb vonalúak, kacskaringósabbak, díszítettebbek, az ún. schwabachi írás betűi. A lap két oldalán futó ornamentika közül a jobb oldali tisztán növényi, baloldalt figurák is láthatók. A könyv lapjain aztán e minták mindig megjelennek, hol egyik, hol mindkét oldalon. Bár nem Dürer készítette a bolondok első típusát bemutató metszetet (hanem Haintz-NarMeister), mégis érdemes időt szentelni rá. A haszontalan könyvekről így kezdődik: Bolond táncban első vagyok, Mert könyv köröttem volna sok, Mit nem értek s nem olvasok. Az első rész tehát a könyvek bolondjait figurázza ki: akik számára a könyv csak dísz, a tudás bolondság, inkább megfizetik a tudóst: Könyvből van egy rakásnyi kincsem, Melyből nem értek betűnyit sem De azért én úgy megbecsűlöm: Rajta még a legyet sem tűröm. A könyv bolondját ábrázoló képen jól tanulmányozható a korabeli láncos könyv. (A könyvtárak a kötetek védelme érdekében a fedőtáblába erősített lánccal kötötték azokat az olvasópulthoz.) A pápaszemes áltudóst láthatjuk, kezében a söprűvel. Az ulmi Conrad Dinckmuth által elsőként alkalmazott perspektivikus ábrázolás nem igazán jellemző a képre. A vonalkázás – a lépcső kivételével – egyirányú, nem tartotta szükségesnek az árnyékolás különböző fokozatait. A kép szinte William Shakespeare-t (1564–1616) és Moliére-t (Jean-Baptiste Poquelin, 1622–1673) vetíti előre: a fösvény alakját, aki csak ül vagyonán, és akinek csak a külcsín a fontos. Van nekem sok efféle könyvem, […] De nem szoktam őket olvasni, […] A tudás terhe összeroppant. Ki sokat tanult, mind meghibbant.

(Márton László fordítása)

19 Kurth, i. m., 13.

51


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása A továbbiakban csupán a könyv Dürer által illusztrált fejezeteit sorolom fel. Mivel a különböző források más és más sorrendben adják meg a verseket, és a képek is hol ismétlődnek, hol felcserélődnek vagy hiányoznak, a CD szerint haladok. Minden sorszám után az első a Dürermetszet címe németül,20 ezt követi a nagykötőjel után a fejezetcím németül21 és – korai újfelnémet nyelvtudás hiányában – angolul,22 majd zárójelben az utóbbi fordítása. Bár az angol változat eléggé eltér a német sorrendjétől, megpróbáltam a megfelelőket egyeztetni. 6. Narr als Lehrer – Von ler der kind/Of Training Children (A gyermeknevelésről) A mit sem sejtő tanár óráján a tanítványok egymást „ölik”. Bal oldalon az ajtó nyitva, azon keresztül a város részlete is látható. 7. Narr der Zwietracht – Von zwytracht machen/Of Trouble-Making (A bajkeverésről) 8. Unbelehrbare Narren – Nit volgen gutem ratt/Not Following Good Advice (Aki nem követi a jó tanácsokat) 10. Der Freund entpuppt sich als Narr – Von worer fruntschafft/Of True Frienship (Az igaz barátságról) 13. Venusnarren – Von buolschafft/Of Wooing (A lánykérésről) Vénusz (szamár)fogaton halad, előtte Ámor lövöldözi nyilait látatlanul az útjába kerülőkre. A szerelem ma is vak. Az istennő szárnya csontvázat rejt. Titkos jelentése a férfiaknak üzen: Vigyázzatok, fiúk, mert a házasság öngyilkosság! A bal alsó sarokban a barát alakja ezt csak megerősíteni látszik: a hit is bármikor áldozatul eshet Ámor nyilának. Dürer még a szárnyak mögött sem hagyja kihasználatlanul a helyet, ott épületeket látunk. 14. Narr, der sich nur auf Gottes Barmherzigkeit verläßt– Von vermessenheit gotz/Of Arrogance Toward God (Az Isten iránti arroganciáról) 15. Narr, der seine Pläne falsch veranschlagt – Von narrechtem anslag/Of Foolish Plans (A bolond tervekről) 16. Trinker und Prassernarr – Von fullen vnd prassen/Of Gluttony and Rebelling (A falánkságról és a lázadásról) 20. Narr als unehrlicher Schatzfinder – Von schatz fynden/Of Finding Treasure (A kincslelésről) 22. Die Weisheit predigt den Menschen – Die ler der wisheit/The Teaching of Wisdom (A Bölcsesség tanítása) 27. Narren als Gelehrte und Studenten – Von vnnutzen studieren/Of Useless Studying (A haszontalan tanulásról) 29. Narr und Tod – Der ander lut vrteilt/He Who Judges Others (Aki másokat bírál) 31. Unbekehrbarer Narr – Von vffschlag suchen/Of Seeking Postponement (A halasztás kereséséről) 32. Narrentreiben – Von frowen huetten/Of Guarding Wives (A feleségek őrzéséről) A kép erőteljesen odafricskáz a középkor nemes lovagjainak, akik feleségük erényét még távollétükben 20 Das Gesamtwerk, i. m. 21 http://www.hs-augsburg.de/~harsch/germanica/Chronologie/15Jh/Brant/ és http://de.wikisource.org/wiki/ Doctor_Brants_Narrenschiff/, továbbá Sebastian Brant, Das Narrenschiff, Tübingen, M. Lemmer, 1962. 22 http://info.lib.uh.edu/sca/digital/ship/toc.html (Letöltés ideje: 2007. június 20.)

52


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A bolondok hajója is bőszen őrizni igyekeztek (például az erényövvel). Pedig éppoly botor dolog az, mint a bolondok haszontalan munkája: sok hűhó semmiért. A képen a felirat: „Őrizd jól!” Ám ahogy már Juvenalis megírta: „De ki őrzi az őrzőket?” A sejtelmesen mosolygó nő erénycsőszének lenni – ha hűséges, felesleges; ha nem, csak olaj a tűzre – annyit ér, mint kútba vizet önteni, téglát fehéríteni vagy szúnyogokat terelni. 34. Gänsenarr – Narr hur als vern/Fools, Far, Near, and Forever (Bolondok mindenütt) 35. Eselsnarr – Von luchtlich zyrnen/Of Hasty Tempers (A mohó természetekről) 36. Nesträubernarr – Von Eygenrichtikeit (Az öntolvajlásról) A kép az angol változatban nem szerepel. 37. Glücksrad und drei Narren als Esel – Von gluckes fall/Of Luck (A szerencséről) Bolond világban élünk: a szerencse kereke bárkit szédítő magasságba repíthet, de akármelyik pillanatban a földre zuhanhatunk. Fájdalmas ébredés lesz. 38. Narr als Arzt – Von krancken die nit volgen/Of Disobedient Patients (Az engedetlen betegről) 39. Vogelfängernarr – Von offlichen anschlag/Of Making Plans Public (A tervek nyilvánosságra hozásáról) 40. Narrenhändel – An narren sich stossen/Of Taking Offense at, but Learning From Fools (A bolondok megsértése, közben tanulás tőlük) 41. Narrenrede – Nit achten vff all red/Not Paying Attention to All Talk (A közbeszéd figyelmen kívül hagyása) 42. Narren werfen Steine – Von spott vogelen/Of Mocking Birds (A csúfolódókról) 43. Narr mit der Waage – Verachtung ewiger freyt/Scorning Eternal Joy (Az örök élvezet megvetése) 44. Narr mit Hund und Habicht in der Kirche – Gebracht in der kirchen/Noise in Church (Zaj a templomban) 45. Narrenspiele – Von mutwilligen vngfell/Of Wantonly Seeking Misfortune (A szeszélyes balsorskeresésről) 46. Die Narrheit als Frau – Von den gwalt der narren/Power of Fatuity (A butaság hatalma) 47. Karrenziehernarr – Von den weg der sellikeit/Of the Road to Salvation (Az üdvözülés útjáról) 48. Narren auf Fahrt – Eyn gesellen schiff/Social Ship of Mechanics (A szerelők társadalmi hajója) 50. Narr und Wollust – Von wollust/Of Pleasure Seeking (Az élvezetek kereséséről) 52. Narrenfreite – Wiben durch gutz willen/Marrying for Money (A hozományvadász) A kép egy ördögi kört ábrázol, vagy ahogy Mefisztó énekli, „eladó az egész világ”. Mert eladó itt a vénlány (eladja a lányságát); eladó a szamár, de eladó a férfi is (pénzért mindenre képes). Más oldalról viszont van három szamarunk: az egyik valóságos, a másik annyit ér (a piacon), a harmadik magából csinál azt. (Hagyományos férfilogikával: „szamár vagy, fiam, ha megnősülsz”, vagy „vénasszonnyal hálni olyan, mint egy állattal”) A szamárfül rajta van: ő a bolond. 53. Narrenprügelei – Von nyd vnd has/Of Envy and Hate (Az irigységről és gyűlöletről) 54. Dudelsacknarr – Von vngedult der straff/Of Impatience Toward Correction (A javítás iránti türelmetlenségről) 53


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása

A hozományvadász

A táncról

55. Kranker Narr – Von narrechter artzny/Of Prescribing Foolishly (A bolond receptírásról) 57. Narr auf dem Krebs – Furwissenheyt gottes/God’s Foreknowledge (Isteni sejtés) 58. Feuerlöschender Narr – Syn selbs vergessen/Neglecting One’s Own Interests (Az önérdek figyelmen kívül hagyása) 59. Geprügelter Narr – Von vndanckberkeyt/Of Ingratitude (A háládatlanságról) 61. Tanznarren – Von dantzen/Of Dancing (A táncról) 62. Narrenständchen – Von nachtes hofyeren/Of Nocturnal Courting (A szerenádról) 63. Bettelnarr und Familie – Von bettleren/Of Beggars (A koldusokról) 65. Sterndeuternarr – Von achtung des gstirns/Of Star-Gazing (A csillagok bámulásáról) 66. Narr, der auf Kindereien hört – Von erfarung aller land/Wanting to Know All Regions (Minden föld megismerésének vágya) 67. Narr als Marsyas – Nitt wellen eyn nar syn/Not Wanting to be a Fool (A bolond-lét elutasítása) 68. Schimpfender Narr – Schympf nit verston/Not Understanding Raillery (Rossz humorérzék) 70. Unvorsorglicher Narr – Nit fursehen by zyt/Not Providing in Advance (Aki nem gondoskodik előre) 71. Narr mit verbundenen Augen – Zancken vnd zu gericht gon/Quarreling and Going to Court (Pereskedés és bíróságra járás) A pereskedés a legnagyobb bolondság, hiszen Jusztícia szemét bekötötték. Az igazság mindig vak. Az istennő mindkét jelképével látható: egyik kezében a jog pallosa, a másikban a mérleg. Az ajtón ismét kilátni egy épületre. A perspektivikus ábrázolás leginkább a padlón ötlik szembe, ahol az árnyékolás is megfigyelhető. 54


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A bolondok hajója 72. Grober Narr – Von groben narren/Of Crude Fools (A durva bolondokról) 78. Narr und Esel – Von gdruckten narren/Of Oppressed Fools (Az elnyomott bolondokról) 79. Schreibernarr – Ruter vnd schriber/Highwaymen and Lawyers (Útonállók és jogászok) A cím németül: lovag és írnok. 81. Narr führt Dienstboten am Seil – Von kochen vnd keller/Of Cooks and Waiters (Szakácsokról és pincérekről) 82. Narr als Bäuerin – Von burschem vffgang/Of Peasants’ Squandering (A parasztok pazarlásáról) 83. Narren mit Sack – Von verachtung armut/Prosecuting of Good Men (A jó emberek perbefogása) 85. Tod und Narr – Nit fursehen den dot/Not Preparing For Death (Aki nem készül fel a halálra) 86. Narr zupft Gott am Bart – Von verachtung gottes/Of Contempt For God (Isten megvetéséről) 87. Narr vor dem Kruzifix – Von gottes lestern/Of Blasphemy (Az istenkáromlásról) 88. Frosch- und Heuschreckenplage – Von plag vnd strof gots/Of God’s Plagues and Punishments (Isten csapásairól és büntetéseiről) 89. Tauschhandelsnarr – Von dorechten wechsel/Of Foolish Trading (A bolond kereskedelemről) 90. Narrenprügelei – Ere vatter vnd mutter/Honour Father and Mother (Tiszteld atyádat és anyádat!) 91. Gelehrte und Narrenschiff – Von schwetzen jm chor/Of Jabbering in the Choir (Az énekkari locsogásról) 92. Hoffärtige Närrin – Vberhebung der hochfart/Of Overbearing Pride (A túlzásba vitt büszkeségről) 93. Wuchernarr – Wucher vnd furkouff/Usury and Profiteering (Uzsora és nyerészkedés) 94. Schmiedenarr – Von hoffnung vff erben/Of Expecting Inheritance (Az örökség várásáról) 95. Narr hält einen Bürger vom Kirchgang ab – Von verfurung am fyrtag/Of Not Observing Feast Days (Aki nem tartja meg az ünnepnapokat) 95. Affenwagen (a 2. német kiadáshoz; csak a CD-n található) 96. Narr verteilt Geld – Schencken vnd beruwen/Giving and Regretting It (Aki ad, majd azt sajnálja) 100. Narren als Schmeichler – Von falben hengst strichen/Stroking the Fallow Stallion (A pej megostorozása) 101. Flüsternde Narren – Von oren blosen/Of Blowing into the Ears (A sugdolózásról) 102. Weinfälschernarren – Von falsch vnd beschiss/Of Fraud and Deception (A csalásról és csalódásról) 103. Der Endchrist – Vom endkrist/Of the Antichrist (Az Antikrisztusról) 104. Narrenpredigt – Worheyt verschwigen/Concealing Truth (Az igazság eltitkolása) 106. Kluge und törichte Jungfrauen – Ablossung gutter werck/Omission of Good Works (A jó munkák elmulasztása) 107. Gelehrter und Narr – Von lon der wisheit/Of Reward for Wisdom (A bölcsesség jutalmáról) 55


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása 109. Narr im Wrack– Verachtung vngfelles/Of Not Avoiding Danger (Aki nem kerüli el a veszélyt) 110. Spottvögelnarren – Hynderred des guten/Slandering the Good (A jók megrágalmazása) 111. Dichternarr – Entschuldigung des dichters/Mocking of a Good Deed (Egy jótett kigúnyolása) 112. - – Der wyß man/The Wise Man (A bölcs) Ezt a német és az angol nyelvű forrás is Dürernek tulajdonítja, viszont a CD-n nem szerepel. End des Narrenschyffs – End des narrenschiffs (A bolondok hajójának vége. Záróoldal.) Druckermarke (nyomdajel) a 2. német kiadáshoz (Basel: Johann Bergmann von Olpe, 1495) Druckermarke az 1. latin nyelvű kiadáshoz (Basel: Johann Bergmann von Olpe, 1497), mérete 97 × 90 mm. Gelehrter und Narr im Gespräch a 2. latin kiadáshoz (Basel: Johann Bergmann von Olpe, 1497), a fejezet címe: De singularite quarundam novorum fatuorum. Tollal, barna tintával készült 1494-ben, mérete 84 × 116 mm.

M

Jelenések

könyve

int az az előző fejezetben részletesen bemutatásra került, a reformáció előestéjét élték Európa lakói, amely a századforduló „réme” mellett a vallási és társadalmi kérdések megvitatására, átgondolására is késztette az embereket. Ráadásul pestis és egyéb csapások is pusztítottak közöttük. Sőt, a „századvég világösszeomlást váró, döbbent rémületű korhangulata egyformán táplálkozik […] a törökből is.”23 Egyre gyakrabban nyúltak a bibliához mint egyedüli mentsvárhoz. „Misztikus tartalma tág teret nyitott a képzeletnek […] A bűnök […] büntetésének […] tudata hatalmas orvossága volt a kétségbeesett emberi léleknek.”24 1483-ban Koberger is csatlakozott a „könyvek könyve” kiadóihoz, fametszeteit a Heinrich Quertell által megjelentetett Kölni Bibliából kölcsönözte. Ez nem tölthette be azt a szerepet, hogy mindenki számára közvetítse Isten kinyilatkozásait, hiszen az ún. Blockbuchok közé tartozott: durván kidolgozott és megmunkált alakok jellemezték, feladatuk csupán az írás szemléltető magyarázata volt. Ekkor lépett a színre Dürer, aki huszonhét éves korában, 1498-ban adta ki Nürnbergben a Biblia utolsó részének, a Jelenések könyvének 15 fametszettel illusztrált változatát, a saját vallásfelfogásának megjelenítésére is módot adó Apokalipszist. Logikus – és kereskedelmi szempontból igazán hasznos – ötlet volt, hogy egyszerre jelentette meg németül és latinul is. Maga volt a szerkesztője, illusztrátora, kivitelezője és kiadója (a nyomdai munkálatokat a források egy része szerint Koberger műhelyében végezték, bár a mű végén ez áll: „Gedruckt zu Nürnbergk durch Albrecht Dürer Maler”).

23 Bevilaqua, i. m., 2. 24 Felvinczi, i. m., 34. o.

56


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Jelenések könyve Néhányan azt róják fel neki, hogy műve a késői gótikával mutat hasonlóságot, s ezáltal a „reneszánsz pátosz kerékkötője”. S a sorozatban még valóban élnek a korábbi német hagyományok, „a vonalak kusza, gótikus gazdagságából a részleteket sokszor csak lassan tudjuk kihámozni. A gótika terméke a valóság és irrealitás ilyen mértékű keveredése. Teljesen új azonban az a szubjektivizmus, amellyel Dürer az egyes jeleneteket ábrázolja. A művészi alkotóképzeletnek ez a szabad szárnyalása már a reneszánsz szellemét idézi”.25 A könyv mérföldkő lett a festő életében: jelentős bevételt, sikert és nemzetközi hírnevet szerzett neki. „Mivel Dürer maga adta ki a könyveit, fizetnie kellett a tapasztalt dúcmetszőket, hogy vágják körbe rajzainak vonalát. Ez lassú, nehéz munka volt, ennélfogva drága. Ám amikor elkészült a mű, a dúcok egész hátralevő életére elegendő bevételt jelentettek.”26 Fenyő Iván szerint azonban Dürer ekkoriban még nem alkalmazott Formschneidereket. Az Apokalipszist méltán nevezik a grafikusművészet korszakalkotó művének, hiszen megváltoztatta az illusztrált könyvek kiadását: hatására a fametszés a népies kifejezőeszközből erőteljes drámai formanyelvvé vált, s szerepe az egész európai grafikában megnőtt. Ennek ellenére az Apokalipszis mint könyv, hosszú időre feledésbe merült, s csak 1970-ben – az első facsimile kiadás megjelenésekor – derült ki, hogy az addig egyedi alkotásoknak tartott lapok összetartoznak, hiszen a teljes Jelenések könyvét tartalmazzák: 14 jelenést és Szent János vértanúságának bemutatását. Már a korai középkorban is gyakran előfordult, hogy az apokalipszis rémséges és ijesztő képeivel illusztrálták a könyveket. Ezek a festmények pontosan követték a tartalmat. Ábrázolásmódjuk egyszerű volt (főleg a természeti csapások visszaadásában). A kép egészét először még három zónára osztották (ég, föld és az alvilág), később kialakult az egységes kompozíció. A fő motívumot, a legfontosabb jelenetet vagy figurát mindig ennek közepére helyezték. Az már a gótika újítása volt, hogy a Szent János életéből vett jeleneteket áttették a ciklusok elejére. Dürer 28 × 39 centiméteres, ún. teljes ívnyi lapjai újabb változást jelentettek. Mivel korábban a kép és szöveg ugyanarra a lapra került, nem volt alkalmas olyan hatásos, művészi erővel bíró kompozíció elkészítésére, mint az Apokalipszis: formanyelvének mozgalmassága, ereje és kompozíciója máig felülmúlhatatlan. Mivel nála a lényeg nem a szövegen volt, azok – két hasábban – a lapok hátoldalára kerültek. A cím alatt a bekezdések 4–6 soros behúzással indulnak, a kis kezdőbetű nem díszített, mérete azonos a többi betűével, s a behúzott sorok előtt, az üres rész közepére került. Dürer egy-egy képbe János evangéliumának több versét is összefogta. A metszeteknek így olyan jelentős szerep jutott, hogy szinte önálló alkotásoknak tekinthetők. A kiadványnak csupán egyetlen negatívumát lehet megemlíteni: “a szöveg betűi keményen nyomottak, és átütnek a rajzos oldalra. A nyomófesték olajtartalma is […] erősebb a szöveg nyomásánál, […] és ez sárgítja a fametszetet.”27 Dürer elődeinek tekinthetők a János jelenéseiből 1430 táján készült népies fametszetek, valamint a már említett 1479-es kölni és 1483-as nürnbergi bibliák, amelyek 92 látomást 25 Fenyő, i. m., 7. 26 William M. Ivins, Jr., Illustrations by Dürer, The Metropolitan Museum of Art Bulletin, 1934/8, 138. 27 Szenteczki, i. m., 85.

57


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása tartalmaztak, és bennük az Apokalipszis lovasai még egymás után tűntek fel. Ennek szövegét használta fel Dürer is. De ő a már említett különbségeken kívül mást is megmutatott: vonalazott felülettel érzékeltette a fény és az árnyékok játékát. „Megteremtette a párhuzamos és keresztirányú vonalkák által kialakított világos és sötét tónusokat, a ruhák anyagának gazdagságát, a lovak sörényét és a hullámzó felhőket.”28 Az ábrázolt épületekben a román stílus jellemzői (pl. széles oszlopok és dongaboltozatok) mellett megtalálhatók a csúcsíves és a reneszánsz építészeti kifejezési eszközök is. De ki is volt ez a János evangélista? A Biblia-kutatók Jézus legfiatalabb és a leginkább szeretett apostolával azonosítják, míg „eretnek” vélemények szerint valaki másról lehet csak szó. Az első érvelést alátámasztja, hogy „a szerző pontosan ismeri a Jézus korabeli Palesztina helyi viszonyait, […] szokásait”, míg a második alapja, hogy János a „korabeli egyház […] nagy teológusa, és nem olyasvalaki, aki gyorsíró füzetébe jegyezte fel az Úr szavait”,29 emellett magas kora is megkérdőjelezi az egyezést. A kisázsiai zsidó-keresztény legenda úgy szól, hogy keresztény volta miatt az öreg apostolt is elfogták, és Rómába vitték Domitianus császár elé, aki halálra ítélte: forró olajjal teli üstbe vettette. „A Porta Latina mellett […] fölfűtötték az üstöt és beledobták az apostolt, de János […] sértetlenül lépett ki a gyilkos fürdőből. Akkor méregkelyhet itattak vele, s mivel az sem ártott neki, Pathmosz szigetre száműzték, [ahol] egy viharos éjszakán […] Isten egy hatalmas látomásban megnyitotta előtte a menny és a föld titkait, és föltárta neki az Egyház jövőjét. A látottak olyan félelemmel töltötték el, hogy ájultan rogyott a látomást mutató angyal lábához. [Amikor] magához tért, […] a látottakat kővel jegyezte föl a sziklafalba. […] később […] egy halász hozott neki írószerszámokat, akkor pergamentekercsre írta a látomásait, és elküldte a kisázsiai egyházaknak.”30 A kutatók a Jelenések könyvének értelmezésében is eltérnek: János vízióinak, vagy éppen kortársai, a korai üldözött keresztények számára a remény éltetőjének tartják. A könyv felsorolja a Római Birodalom által okozott borzalmakat, majd az igazak üdvözülését és a gonoszak pokolra kerülését ígéri. Dürer korában az emberek ismét Róma elnyomásában érezték magukat. A katolikus Rómáéban, a pápák és vallási vezetőik által meggyalázott egyházéban. (Elég csak arra gondolni, hogy 1492-ben VI. Sándor, a hírhedt Borgia-pápa [Rodrigo Borgia, 1431–1503] került a Vatikán élére. Több törvénytelen gyermeke volt, köztük a két legismertebb Lucrecia és Cesare Borgia. Ez utóbbi felszentelés nélkül is az érsekségig jutott a papi ranglétrán.) Minden azt érzékeltette, hogy a jóslat szerinti világvége közeledik. Az eredeti, 1498-as kiadásban a címlapon nem volt metszet, csak a kalligrafikus gót betűs cím szerepelt. A német változat felirata: Die heimlich offenbarung iohnis (Szent János jelenése), a latiné: Apocalypsis cum figuris (Apokalipszis alakokkal). Ez utóbbiról kapta rövid elnevezését. A bibliai eredeti címe: secundum Iohannem, azaz „János szerint”. Az 1511-es második (latin nyelvű) kiadás címlapján a felirat alatt a látomásait író János látható, akinek szikrázó ragyogásban megjelenik a Szűzanya a gyermek Jézussal. A szokásos jelképek ismétlődnek itt 28 Ivins, i. m., 138. 29 http://www.theol.u-szeged.hu/konyvtar/janos/eloszo.htm (Letöltés ideje: 2007. szeptember 2.) 30 Diós István, A szentek élete, http://www.katolikus.hu/szentek/1227.html (Letöltés ideje: 2008. április 4.)

58


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Jelenések könyve meg: Mária, az Ég királynője (a korona a fején), a holdsarló, a sas (János evangélista jelképe). A hátoldalon két prológus olvasható.31 Az evangélista vértanúságát ábrázoló lap szintén csak ekkorra készült el. Ezen a trónusán ülő császár parancsára egyik pribékje forró olajat önt Jánosra, míg egy másik fújtatóval szítja fel az üst alatt a lángot. A nézők, akik a korláton kívül állnak, különböző arckifejezéssel szemlélik az eseményt. A kép mérete sokalakos, részletező kidolgozásra adott lehetőséget. Ez utóbbira példa a császár lábánál pihenő kutya vagy a „napernyő” rojtjainak aprólékos rajza, de a háttért adó város sokszínűsége is. A császár török turbánt visel (hisz a törökök már valós veszélyt jelentettek), míg a nézők a nürnbergi hétköznapok ruháját hordják. (I. kép) A második képen, azaz az első látomásban a hét gyertyatartó között megjelenik az evangélistának az Úr, s „ahogyan Károli Gáspár szép, patinás fordításában áll: »akinek haja mint a gyapjú, szeme mint a tűz, jobb kezében hét csillag, és a szájából kétélű kard jő, és az ő orcája fénylik, mint a nap.«”32 János térdre hullik előtte, ő pedig parancsot ad a víziók lejegyzésére. A hetes szám a korabeli hét keresztény gyülekezetre történő utalás. A harmadik metszeten az ég kapui közt látható az Úr. Ölében ott a hét pecséttel lezárt könyv, mellette a bárány (Jézus, az isteni bárány). Ő az, aki elhivatott a pecsétek feltörésére. Isten feje fölött hét fáklya, körben a négy evangélista jelképe és a hódoló huszonnégy vén foglal helyet. János a kép közepén – a mű legfontosabb pontján, s mintegy ég és föld között lebegve – felhőn térdel. Arcát az őt vigasztaló egyik vén felé fordítja. A kép alsó részén békés, kies tájat láthatunk, mely egységben áll a felső rész ünnepélyességével. Ma is döbbenetes hatású a legerőteljesebb és legborzasztóbb kép: a négy lovas ábrázolása. E lovasok – az első pecsét feltörését követően – a felettük szálló angyal áldásával feltartóztathatatlanul vágtatnak céljuk felé. Lovaik patái alatt holttestek hevernek szerteszét. Köztük teljes az egyenlőség: koronás főkre, egyszerű emberekre azonos sors vár. A legenda szerint e szimbólum-lovasok halált és pusztulást okoznak, ők az emberi félelmek és a népeket sújtó csapások megtestesítői. A Biblia szerint Isten küldöttei, akik az utolsó ítélet napján elpusztítják a világot. „Bár a szöveg szerint ez alkalommal még csupán az emberiség egynegyede esik áldozatul, Dürer lapján nincs kegyelem, nincs menekvés”.33 Már a kereszténység előtti vallások is alkottak hasonló lényeket, de első írásos említésük János evangéliumában olvasható. Még Dürer korában is úgy gondolták, hogy egy mitikus lény, a Halál viszi magával az elhunyt lelkét. Ez egy fekete, bő köpenyes vagy páncélos lovas, aki kaszával a kezében száguldozik. A magyar nyelvben erre utal az „eljött érte a kaszás” kifejezés. Járványok és háborúk idején pedig „arat a halál”. Magyarországon kívül mindenütt riasztó külsejű csontvázként ábrázolják. Dürernél a Halál kezében vasvilla látható, és rozzant gebéjén vágtat az első sorban, hogy áldozatait az alvilágba hajítsa. Nála maga a kompozíció alkotja a végzet kaszáját, ezt a lovasoknak a kép átlójában történő elrendezésével érte el. 31 A képek sorrendjében és az elemzésben az alábbi kötet képeire támaszkodtam: Albrecht Dürer: Die Drei Grossen Bücher (Marienleben, Grosse Passion, Apokalyse), Nördlingen, Verlag Dr. Alfons Uhl, 2001. 32 Fenyő, i. m., 6. 33 Végh János, Dürer, a fametsző, Békési Élet, 1971/2, 422.

59


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása „A dinamikus kompozíció hatását fokozza a fények és árnyak váltakozása, a szinte bugyborékoló vonalvezetés, a lebegő angyal és az a roppant expresszív ötlet, hogy a második lovas fegyverként lengeti a mérleget”,34 mely az ítélkezés jelképe. Ő az Éhínség/Ínség, a kép központi figurája. A szokás szerint fehér lovú, fehér köpenyes, kardját felemelve tartó alak a Háború vagy Hódítás. Őt a rómaiak által legjobban rettegett ellenfélről, a már említett parthusokról mintázták. A nyílzáport zúdító lovas a járványok jelképe, a Pestis. A lap bal alsó sarkában egy császárt készül elnyelni egy pokolbeli szörny. „Ekkor még a művész korántsem tud lovat, főként nem heves mozgásban levő lovat úgy rajzolni, mint élete későbbi fázisában, de ahhoz kitűnően értett, hogy még a szükségből is erényt csináljon. A lovak hátsó részével nem nagyon tudott mit kezdeni, azt inkább elrejtette csapkodó leplek, lebegő drapériák mögött. Ezzel azonban csak fokozta a jelenség szellem-hatását, nem e világról való voltát, s ez által ellenállhatatlanságát, borzasztóságát.”35 Ráadásul, a kép széle lemetszi a lovasok előtt és mögött a teret, ezáltal érzékelteti az átvonuló mozgás folytonosságát. Az erőteljes lüktetésű kép, a zsúfolt kompozíció és a lépcsőzetes elrendezés Dürer első itáliai útjának hatását tükrözik. Talán a Rómában, Constantinus diadalívén látható domborművek szolgáltak hozzájuk mintául. A diadalív egy fríze (az építmény tagolására szolgáló ornamentális és alakos domborművel díszített, szalagszerű mező) a lovasság által eltiport ellenséget, egy medalionja (érem alakú dísze) pedig – lépcsőzetes elrendezésben – vadkan- és medvevadászatot örökített meg. Így a négy lovas a korai német fametszetek és az antik szobrászat szintéziseként is felfogható. (II. kép) Az ötödik és hatodik pecsét felnyitása a világvége kezdetét jelenti. A nap és a hold elsötétül, égő csillagok hullnak a rettegő emberekre. Az előbbi képen látott társadalmi egyenlőség megismétlődik: a lap alsó részén a bűnösök rangra és korra való tekintet nélkül megsemmisülnek. Közben felül az angyalok már fehér ruhákat osztanak a feltámadottaknak. A következő kép négy angyalt ábrázol, akik egymásnak vállvetve teljesítik feladatukat: (a föld négy szegletén állva) eltorlaszolják a szelek útját. Egyetlen fa megvédése elegendő hatalmuk bemutatásához. A mellettük álló, kezében kelyhet tartó „ötödik látja el ismertetőjellel homlokukon Isten igaz szolgáit. Az égen [feltűnik] a kelet felől jövő angyal a kereszttel, az élő Isten jegyével.”36 Ezután újult erővel törnek elő a végítélet képei. A hetedik pecsét felnyitását követően az Úr kiosztja a harsonákat a hét angyalnak, akik megfújják azokat. Már az első négy hangját mennydörgés, földindulás, vulkánkitörés, áradás, tűz és vér követ: a modern háborúk rémségének düreri látomásai. A kép közepén zuhanó sas jajgatása Arany János soraira emlékeztet: „Kinek ő azt mondja: kár!,/Nagy baj éri és nagy kár./Hess, madár!” De mindhiába. Mire a következő harsona megszólal, Az angyalok harcában az Úr az oltárról parancsot ad az Eufrátesznél megkötözött négy bosszúálló angyal szabadulására is. Ők azonnal hozzáfognak az emberiség harmadolásához. Az égből oroszlánfejű páncélos lovagok vágtatnak, 34 Lüdecke, i. m., 18. 35 Végh, i. m., 422. 36 Felvinczi, i. m., 35.

60


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Jelenések könyve hogy folytassák az angyalok munkáját: a második harmadot készülnek elpusztítani. Akár A szeleket feltartóztató négy angyal esetében, itt is Mantegna hatása érvényesül. A kép „olyan formai ritmusról, tartalmi tekintetben pedig olyan haragos elszántságról tanúskodik, amely a Dürer előtti nemzedék művészetéből még teljesen hiányzott.”37 Ezután egy furcsa metszet következik. János a felhők által nagyrészt eltakart angyal parancsára elnyeli a könyvet. Hogy mi ennek az üzenete, csak találgatni lehet. Talán az volt János feladata, hogy titkosítsa a látomásokat, s csak az arra érdemesek előtt nyilatkoztassa ki tartalmukat? Felvinczi szerint az angyal „lábak helyett oszlopokon áll. Az egyiket a földre, a másikat a tengerre helyezi.”38 A tájra a „vihar utáni csend” kifejezés illik. A napba öltözött asszony és a hétfejű sárkány (ez utóbbi farkával csillagok ezreit vonzza maga után) Szűz Mária és a Kígyó harcára emlékeztet. A Jó és a Gonosz helyezkedik egymással szembe a képen. Az asszony kitárt szárnyakkal és összekulcsolt kezekkel imádkozik. Gyermekét az angyalok megmentik az acsarkodó fenevadtól, és Isten elé viszik, aki megáldja. A hétfejű sárkány maga az ördög (az Állat), vagy a mesék hétfejű fenevadja, de lehet a hét dombra épült gonosz Róma allegóriája is. A sárkány – a Gonosz – ismét megjelenik. Dürer a kontraszt erejét is beveti, hogy a nézőt is bevonja Szent Mihály heroikus küzdelmébe: fent a sötétben folyik az ádáz tusa, míg lent, a világos, napsütötte tájon béke honol. Ám már a kezdődő vihar szele, amely a fák koronáját elhajtja, ide is megérkezik. Szent Mihályra heves mozgás jellemző, őt „a jó ügy győzelmének vigasztaló tudata lelkesíti […] Nyugtalanul kavarognak a fények […] Középen hatalmasan magaslik fel Mihály arkangyal. Szárnyait szélesre tárva lendületesen döfi lándzsáját ellenfele torkába, […] hosszú fehér lepelbe burkolt alakja lenyűgözően uralja a képet, drámaian válik el a háttér sötétebb foltjaitól.”39 A következő lapon egy másik, hétfejű és tízszarvú lény bukkan elő a vízből. A keresztet vivő angyal kardjával egyik fejét levágja. Ekkor egy újabb szörny jön ki a földből. Az emberek félelmükben térdet hajtanak előttük. Isten haragja („Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”) nem késlekedik, egyik angyalát már küldi a bosszúállásra. (Itt a bosszúálló Isten alakja jelenik meg, ennek jele, hogy kezében sarló van, akárcsak az angyalnak.) Ezután egy pillanatnyi megnyugvás következik: az üdvözültek hálaéneke az Isten Báránya előtt. Az ő kicsorduló vérét az egyik kiválasztott felfogja egy kehelyben (talán ez az igazi Grál). Körülötte a harmadik metszetről már ismert társaság, akiknek két részre osztott csoportja beleolvad alul a középső, félszáz fős éneklő sokadalomba. A földdel ismét János az összekötő kapocs. Ez az egyetlen metszet a Jelenések négy fejezetét öleli fel. A mozdulatok mozdulatlansága, a lényegtelen kis méretűvé tétele és a jelkép alkalmazása adta meg a lehetőségét e rengeteg szereplő ábrázolásának. A szimmetrikus elhelyezés a kép előnyére vált. Ezután következik az a kép, amely már az itáliai utazás bemutatásakor szóba került: A babiloni parázna, a sorozat legszebb lapja. A hétfejű sárkányon ülő gyönyörű nő szimbólum: minden bűn és paráznaság szimbóluma. De Dürer újabb szimbólumot faragott belőle: az elprostituálódott, 37 Lüdecke, i. m., 18. 38 Felvinczi, i. m., 37. 39 Végh, i. m., 423.

61


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása bűnös-gyönyörű város, a pápai Róma szimbólumát. A nő a paráznaság bőségszarujaként nyújtja serlegét a rossz útra térítendő emberek felé. De Isten haragja reá is hamarosan le fog sújtani, hiszen mögötte a fertő városa, Babilon már pokoli lángok martaléka lett. Az egyik angyal arrafelé mutat, hogy „akinek szeme van a látásra, füle van a hallásra”, észrevegye és okuljon belőle. A Hűség és Igazság lovasai már az emberek felé tartanak. (III. kép) Az utolsó illusztráción megtestesül, amint az angyal ezer évre lelakatolja a Gonoszt. A szöveg szerint a másik angyal a csodálkozó Jánosnak megmutatja az égi Jeruzsálemet. Ám a képen nem ezt látjuk, „hanem egy szép német várost, amelynek kapuját a béke angyala őrzi.”40 A béke angyalai ritkaságszámba mennek a sorozat képei közt. Helyettük bosszúállókkal van inkább dolgunk. De vajon mi motiválta Dürert a harcos angyalok ábrázolásakor? A vágy az új hír – a reformáció – harciasságának, a régit leromboló erejének szemléletes bemutatására. Épp ezért lett a könyv „az öntudatra ébredt és tettre készülő nép, elsősorban a városi polgárság harci riadója. Egy átmeneti korszak alapvető ellentmondásait testesíti meg; a feltörekvő új harcát a (kísérteties) régivel, a jóét a rosszal, a humanitásét a zűrzavar elvével.”41 „Dürer alkotásában a formai ritmus, a haragos elszántság olyan erőt sugároz, amely a mester előtti nemzedék művészetéből még teljesen hiányzott. Itt a Hit védelméről van szó. Arról, hogy a Biblia »újraértelmezése« és »tolmácsolása« révén, amely már maga is egy reformációs gesztus, fel kell venni a harcot a régi vallásosság ellen.”42 Ezért az evangélista reményteli üzenete a mennyei boldogságról csak az utolsó lapon kapott szerepet. Mint láttuk, a belső erő a képek drámaiságából és szerkesztéséből származik. Mivel a Jelenések könyve nagyon zavaros szöveg, az összefüggéseket bemutatni szinte lehetetlen. Ezért a középkorban minden egyes kis epizódot külön ábrázoltak, vagy mindent túlszimbolizáltak. A képeket egyszerűen egymás mellé helyezték. Dürer ezzel szemben „elhagyott mindent, aminek ábrázolása a mű érthetetlenségével [fenyegetett], és ami […] nem szolgált volna egyébre, mint a már egyszer felkeltett érzés folytonos felújítására, a […] jelenetek szükségtelen szaporítására.”43 Egyidejűleg egységes képbe olvasztotta az egymáshoz szorosan nem fűződő jeleneteket, illetve a jelképest a valószerűvel. A szereplők helye is meghatározott: „Hol több cselekvény egyesül egy kép keretében, ott az egyik mindig uralkodik a többi felett, melyek hozzá, mint főmotívumhoz, tartalmi és dekoratív kiegészítő részletképpen sorakoznak.”44 E metszeteken már alkalmazta a rövidülést, bátran nyúlt a jelképekhez, közben élesen megfigyelte a részleteket, miközben élt művészi szabadságával. Ötvözte a gótikus és az olasz formákat. Az itáliai hatás érvényesül a viszonylag nagy méretben és a gyermekangyalok vagy puttók rajzolásában (addig ugyanis a német művészek nem ábrázolták őket). Jóformán tanulmányrajzok nélkül készítette el a sorozatot. A képek hangulatát is színek nélkül tudta visszaadni, a rajzok egyszerűsége pedig közérthetővé tette azokat. „A formákat pontosan határoló vonalakkal érezteti a testiséget, mely eszközzel sajátos fényhatást is tud elérni, sőt felkelti a színek illúzióját 40 Fenyő, i. m., 7. 41 Lüdecke, i. m., 18. 42 Kuno Mittelstadt, Dürer, Berlin, Henschelverlag, 1979, 8. 43 Felvinczi, i. m., 39. 44 Uo., 40.

62


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Jelenések könyve is.”45 Művészi hitvallása tulajdonképpen a legnagyobb takarékosság elve volt. A tömörítéssel ennek tett eleget az Apokalipszis megalkotásakor is. Dürer azt mondta, hogy az igazi művészet egy kis láng, mely az egész világot beragyogó tűzzé növekszik. Ez a kis láng volt az ő négy lovasa is a következő generációk festői, szobrászai számára.

A

Nagy Passió

nagyhét eseményeit bemutató sorozat 12 nagyméretű (kb. 300 × 400 mm, innét kapta a nevét) lapjából hét 1497 és 1500 között, a többi (beleértve a címlapot is) 1509–1510-ben készült. „Az ily illusztrációk mintegy kiegészítését képezték az akkor nagyon elterjedt Passion-spiel (passió-játék) előadásoknak.”46 A következő évben jelentette meg szöveggel, könyv alakban. Amint az az első részben látható volt, Dürer alkotó korszakának nagy részét tette ki a passió, azaz Jézus utolsó napjainak – a nem sokkal elfogása előtt zajlott eseményektől kínhaláláig és feltámadásáig tartó időszak – feldolgozása. „A témáról legalább hat különböző nyomtatott és rajzolt sorozatot tervezett”,47 melyekben – de elsősorban a Nagy Passióban – külön hangsúlyt kap az emberi fájdalom és érzelem kifejezése. Megrázó „hangon szólt”, és a hatás fokozása érdekében csupán a legdrámaibb pillanatokat ragadta ki és ábrázolta. Ezt leginkább a korábban készült lapokon sikerült megvalósítania, azaz a következőkön: Krisztus az Olajfák hegyén, Krisztus megostorozása, az Ecce homo, a Keresztvitel, Krisztus a kereszten, Krisztus siratása és a Sírba tétel. Ezeken a rajz „a lehetőségig részletező, de amellett nyers, képformájuk primitív. Motívumaik nélkülözik a változatosságot.”48 Elrendezésük egyszerű elveket követ, nem jellemző az egyensúly. Csak néhányon érződik az olasz hatás: az ostorozást bemutató jelenet Krisztusán, az Ecce homo és a Keresztvitel katonáin. Az alakokat általában tömegben ábrázolta, s még benn maradtak a síkban. Az „árnyékok még nem eléggé átlátszók, […] általában egyféle jellegű, a formák hajlását mindenütt követő vonalakkal találkozunk.”49 De ezek a „hibák” tulajdonképpen előnyt is jelentettek: a kezdetleges képek közvetlenebbek, az erős tagolás miatt erőteljesebb hatást hordoznak. Bár még nem egyéniségeket, hanem embertípusokat ábrázolt, a szenvedélyek bemutatásakor néhány esetben a vonásokat is eltorzította. Minél több metszetet készített, annál mélyebb szakmai tudásra tett szert, s ez a kompozícióban és az alakok ábrázolásában is megmutatkozik. Míg az elsők nyugtalanabb vonalvezetésűek, az „utóbbi négy nyomat kiegyensúlyozottabb, az itáliai mesterek formakultúrájával rokon.”50 Drámaisága, zsúfoltsága, kidolgozása az Apokalipszisre emlékeztető. 45 Felvinczi, i. m., 44. 46 Dürer Albrecht: Előadás…, i. m., 14. 47 Bartrum, i.m., 58. 48 Felvinczi, i. m., 111. 49 Uo., 113. 50 Szenteczki, i. m., 85.

63


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása Az 1509-es lapok az Utolsó vacsora, a Krisztus elfogatása, A szenvedő lelkek kiszabadítása, a Feltámadás és a Krisztust, a fájdalom emberét egy katona gúnyolja. Ez a 193 × 330 mm-es kép lett a sorozat címlapja. Felette a hosszú cím, amelyből az első sor nagyobb méretű, mint a többi; középre zárt, ám a szavakat megtörik a sorvégek. A kép alatt a latin nyelvű mű első nyolc sora olvasható. A Passióban a szöveg végig egy hasábban, középre zártan szerepel. Ezek elkészítését a második itáliai út előzte meg, mikor is tudása elmélyült, stílusa sokat változott. Míg a korai képeken leginkább folthatás érvényesült, az újak már az igazi fény illúzióját keltik a nézőben. Egyszerűbb formákkal dolgozik, amelyek azonban nagyobbak, jelentősebbek. Bennük a vonalak már nem összevissza, hanem párhuzamosan haladnak. A köztük lévő távolság az árnyékok átlátszóvá tételét szolgálja. Kontúrjai is élesedtek. A kompozícióban megteremtődött az egyensúly. Érthető, miért írja Végh János Dürerről: „A kevesebbel többet mondás adománya csak a legnagyobb művészek öregkorát aranyozta be.”51 Kicsit „ront” az összhatáson, hogy a kompozíció túl „iskolás” – azaz kiszámított, kevésbé egyedi és váratlan, nagyon „olaszos” – lett, és az érzelmek ezekre kevésbé jellemzők. A formai fejlődés – a természet után alkotás, hiteles formák, kidolgozottság – „kevesebb intelligenciával és kifejezéssel”52 rendelkező arcvonásokkal párosult. Érdekes Jézus ábrázolásának kérdése. A középkori művészek az egyház tanításának megfelelően Krisztusban a „csúfság terhét” cipelő embert mutatták be. „A németalföldi képeken Krisztus alakja még bizáncias; Schongaueré a szelíd, bánatos Istenbáránya, Lionardóé isteni felsőbbségében szintén nem mutatja a fájdalom erősebb kifejezését.”53 A humanizmus vívmánya, hogy Dürer azt írhatta „aránytanának egyik tervezetében »[…] a mi mércénk Krisztus, az Úr legyen, aki a legszebb a világon.«”54 Ő a reformáció harcos vezéralakját testesítette meg, így a Passió korai lapjain is férfias Jézust láthatunk (bár az Ecce homón még kecses lábtartással). Az 1510-es lapokon aztán már az arányos, bátor, lovagias és megbocsátó Megváltó jelenik meg. „Dürer Krisztusa a szenvedések embere, […] aki a világ minden kínját átérzi, de egyben a világ legfontosabb, legigazabb ügyének erőt adó tudatát is a lelkében hordozza. A szenvedések tengerén át korbácsolt, de meg nem rendülő igaz Ember”.55 „Az 1500-ban keletkezett »Önarckép bundában« című képen Dürer teljesen szembefordul a nézővel, ettől kezdve Krisztus-portréinak ez lett a helyzete. »Dürer mint Krisztus […] a művész alkotóereje közvetlenül Isten alkotóerejéből származik« (Angela Ottino della Chiesa).”56 Az Utolsó vacsora szokatlan módon tizenhárom tanítvánnyal ábrázolja az Üdvözítőt.57 (Ennek magyarázata lehet többek közt, hogy az Apostolok cselekedeteiben és János evangéliumában egy-egy név nem egyezik a többi evangélistánál felsoroltakkal. Ezek: Natánael és Júdás – de nem az áruló.) Fenyő Iván feltételezi, hogy a bort töltő alak csak utólag került a metszetre. 51 Végh, i. m., 428. 52 Felvinczi, i. m., 115. 53 Várdai, i. m., 8. 54 Lüdecke, i. m., 20. 55 Várdai, i. m., 8. 56 Dewitz, i. m., 8. 57 Az elemzésnél ismét segített: Die Drei Grossen Bücher…, i. m.

64


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Nagy Passió Véleményem szerint nélküle a kép szimmetriája felborulna. Az asztalról hiányzik a kehely, helyette egyszerű pohár látható. Jézus lemondást tükröző alakja kiemelkedő lett. Részint a kompozícióban betöltött központi helye, részint glóriája, de ábrázolásmódja és részletezettsége miatt is. A többi szereplő „köznapi”: semmitmondó viselet, idős, de lényegtelen arcvonások. Arcuk nem árulja el érzéseiket, annál inkább kezeik illetve mozdulataik. Jézus jobbjával átöleli Jánost, aki az igazak álmát alussza. Az Olajfák hegyén Krisztus és alvó apostolai háromszöget alkotnak, Jézus alakja a kép közepére került. Mellette és mögötte meredek sziklafal emelkedik, melynek tövében és tetején fák törnek az égbe. A keserűség kelyhét nyújtó angyal kevéssé, a közeledő katonák egyáltalán nem befolyásolják a kompozíciót. A fák, bokrok és a ruhák kidolgozása nem részletezett. A kép nyers, határozott vonalakkal megrajzolt. Fény-árnyék hatás nincs, de miért is lenne, hiszen éjszaka van. Az alakok viszonylag kis méretűek, így nem adnak felületet a „megvilágításukra”. Jézus alakja viszont jól megformált. Szenvedő arccal néz a kehelyre, kezeivel szinte el akarja magától tolni a közeledő végzetet. (IV. kép) A téma, „a getszemáni éjszaka vívódásai nagyon foglalkoztatták Dürer képzeletét. A szinte kétségbeesés kifejezését az Üdvözítőn egyre erősebb testi gyötrelmek jelzésével kíséri, egész azon, sorozatba be nem iktatott fametszetéig (Bartsch-jegyzék, 34), melyen Krisztus egész hosszában arccal a földön fekszik s széttárt karjaival görcsösen markolja a földet.”58 A Krisztus elfogatása Megváltója nemes alakot tár elénk: ég felé emeli fájdalommal teli tekintetét, melyben látható a beletörődés, de elhivatottságának tudata is. Mialatt a kép előterében az apostolok ádáz harcot folytatnak, hogy Jézust – akit egy pribék kötéllel, egy másik a ruhája nyakánál fogva cibál – megmentsék, hátul egy teljesen kidolgozatlan alak rohan a kapu felé. A Krisztus megkorbácsolása képen Jézus egy román stílusú oszlop előtt áll. Kezei hátrakötve, testén látszanak a megfeszült izomkötegek. Egy fogdmeg a hajába kapva hátrarántja a fejét, a másik az ostorral lecsapni készül. Bal kezében ott a vesszőnyaláb, de az ellenkező oldalról a harmadik poroszló már suhint is vele. Az előtérben az egyik lator térdel, a másik ül a földön, mögötte ott a töviskoszorú. A kutyát és a török turbános zsidó alakját már láttuk az Apokalipszisben. (V. kép) Az Ecce homo vagy másként a Krisztust bemutatják a népnek 284 × 392 mm-es metszetén az arcok még nem viselnek különböző személyiségjegyet. A képen Schongauer hatása érvényesül. A Krisztustól balra álló alak ugyanaz, mint egy másik rézmetszete, A hóhér előtt térdelő ifjú hóhéra. A Keresztvitelen Jézus összeesik Jeruzsálem kapuja előtt. Arcát a térdeplő Veronika felé fordítja, aki a kendőjét nyújtja feléje. Cyrenei Simon segíteni akar a kereszt cipelésében, de a jobb oldalon álló katona durván megrántja Krisztus derekán a kötelet, hogy felrántsa. A katona ruházata nem ókori, sokkal inkább reneszánsz viseletre utal. Krisztus alakja Raffaellót is megihlette. Ez a sorozat legjobb kompozíciója. A Krisztus a kereszten metszeten a szenvedő anya a fájdalomtól aléltan esik össze a kereszt lábánál. A szereplők kiléte bizonytalan. Ha a Golgotán a katonákon kívül csak a nők lehettek 58 Várdai, i. m., 8.

65


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása jelen, akkor őt az egyik Mária és Mária Magdolna támogatja. A másik Mária imára kulcsolt kézzel tekint fel. A kereszt lábánál János tartja a kelyhet, amelybe Jézus kicsorduló vérét felfogja. Magdolna férfias arcvonása inkább a Grál-legendára utal, ami szerint a keresztnél arimatheai József fogta a kelyhet. A támogatók egyike János, és Mária Magdolna imádkozik. A Golgota a „Koponyák hegye”, erre utalnak a kép előterében heverő csontok. A Jézus kezéből kiömlő vért két angyal gyűjti kehelybe. (VI. kép) A szenvedő lelkek kiszabadítása című metszeten megjelennek a képzelet démonai, a Gonosz minden formában próbálja Krisztust elűzni, de ő a pokol kapujánál térdel, és kihúzza a szerencsétleneket. Mögötte Keresztelő Szent János alakja tornyosul, keresztjét puttók veszik körül. A Krisztus siratása jellegzetesen német hangulatú kép, melyen Dürer az itáliai úton tanultakat hasznosította: az alakok kompozíciója újra háromszöget alkot; Magdolna kétségbeesett, magasba tartott karja és Szent János arca Andrea Mantegnát idézi. A halott Krisztus drámáját éles kontrasztba állítja a táj derűjével. Hangulata ellenére a téma Dürer előtt ismeretlen volt az északi művészetben, ahol addig inkább a hagyományos „piétát” (a Jézust az ölében tartó Máriát a többi szereplő nélkül) ábrázolták. Krisztus alakjában „inkább egy lábadozó, egy halálosan fáradt embert látunk, nem pedig egy halottat, akinek […] a keresztre feszítés gyötrelmeit is el kellett szenvednie. [Magdolna kivételével] a gyászolók is csendesek […] a faágakkal csak kevéssé dramatizált táj is ezt a szelíd, békés hangulatot húzza alá. [Mégis ez a sorozat legmegrendítőbb darabja, mert] a mester ekkorra már megtanulta […] hogyan kell a gyászt és fájdalmat heves mozdulatok, patetikus gesztusok nélkül kifejezésre juttatni.”59 Én úgy érzem, hogy Jézus a következő képen tűnik betegnek, ezen azonban teste megkínzott, élettelen. A Sírba tétel jelenet Máriája „Jánostól támogatva, megtörten ül a földön, betöltve a kép jobb sarkát, mintegy különválva a gyászolók csoportjától. Szemei nyitva vannak. Fáradtan néz maga elé, mint aki teljesen megadta magát sorsának.”60 Az elemzés pontos, csak a képben téved Felvinczi, aki e sorokat a Siratáshoz írta. A Feltámadás Krisztusa is érzelmekben gazdagon ábrázolt. Ő is az égre emeli tekintetét, de már nem a testi-lelki kínok közt vergődő Embert, hanem a méltóságteljes, komoly, sőt ünnepélyes Istent látjuk. A címlappal bravúrosan oldotta meg Dürer, hogy szintézist teremtsen a régi és az új képek között. Hangulatából az egész sorozat szellemisége árad. A képen az Embert látjuk, a test és a lélek küzdelmeit vívó, a fájdalomtól meggyötört embert. Lábait keresztezve, kezeit tördelve ül, kínnal teli szemét az égre emeli. Előtte térdel egy katona, aki nádszálat nyújt felé, és közben gúnyolja. A tökéletes szerkezet és az egyszerűségében fennkölt tartalom egymást erősíti, a kép igazi remekmű lett. Szenteczki Csaba így ír a Nagy Passióról: „Ez a mű még sok szállal kötődik a késő gótikus formavilághoz, a vonalak kusza gazdagsága teszi zaklatottá a kompozíciót, azonban az új szubjektív látásmód már az olasz reneszánsz szellemét érzékelteti.”61 59 Végh, i. m., 425–426. 60 Felvinczi, i. m., 113. 61 Szenteczki, i. m., 85.

66


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Nagy Passió Ez kísértetiesen emlékeztet Fenyőnek az Apokalipszisről alkotott véleményére. De nem véletlenül, hiszen mindkét sorozat azonos időszakban készült: Dürernek a gótikából a reneszánszba átívelő, az olasz út élményeit és német ismereteit szintetizáló korában. De szerintem a központi téma, azaz Krisztus alakja nála nem gótikus pátosszal ábrázolt, fensőbbséges, isteni; sokkal inkább az Ember Fia, aki végigszenvedi a földi lét minden kínját: a születéstől a kétségeken és megaláztatásokon át a halálig. A feltört lábú, megkínzott, töviskoszorús Jézust, aki magára vette az egész emberiség fájdalmát, és mégis belenyugodott sorsába. Akárcsak Dürer, akinek életében mindvégig egyetlen biztos pont volt: a legmélyebb, bizalommal teli keresztény hit. Lajos Ferenc véleménye, hogy a „Krisztus után vágyakozó emberi lélek megnyilatkozásai ömlenek széjjel ezeken a csodálatos lapokon.”62

A

Mária

élete

Dürer által csodált Luther ateistának bélyegezte Erasmust, akinek humanizmusa keresztény hittel ötvöződött. Vallás és humanizmus – isteni és emberi. A reneszánsz művészeinek mégis sikerült ezt az antagonizmust feloldaniuk, nyoma sincs náluk szakadásnak. Ennek csodálatos példája Dürernek a Szűz Mária életét illusztráló húsz fametszetből álló sorozata, a Marienleben (Mária élete). Ezek a metszetek a vallásos buzgalom és a világi, családias reneszánsz élet bemutatását egyszerre valósítják meg. Van rajtuk szent: angyalok, kerubok, szüzek; és profán: szülés, gyereknevelés. A Szűz az, aki ezt a kettősséget képviseli: ő a NŐ a maga emberi gyengéivel – és ő az, akit Isten kijelölt, hogy Isten Anyja legyen. Tulajdonképpen a Nagy Passió bevezetésének is tekinthető, hiszen Jézus gyermekéveit is megismerhetjük belőle. A metszése jobban sikerült, finomabb, festőibb, mint amazé. A 213 × 294 mmes lapokat 1503 és 1511 között készítette Dürer, és eleinte mindegyiket különálló metszetnek szánta. Ennek ellenére mesterien egységesek lettek. Közülük 17 második itáliai útja, azaz még 1505 előtt, kettő 1510-ben készült. Ezek: a Mária halála és a Mária mennybemenetele és megkoronázása. Ez utóbbiak mellett még egy lapnak tüntette fel a keltezési idejét: Joakim és Anna találkozása az Aranykapunál (1504). A címlap és a sorozat 1511-ben jelent meg nyomtatásban, EPITOME IN DIVAE PARTHENICES MARIAE HISTORIAM AB ALBERTO DUERERO NORICO PER FIGURAS DIGESTAM CVM VERSIBVS ANNEXIS CHELIDONII (Kivonat a Szent Szűz Mária történetéből a nürnbergi Albrecht Dürer képeiben és Chelidonius verseivel) címmel. Ez kapitálissal szedett, s mint általában a nyomtatás e korai szakaszában, a szavakat nem tördelték egy sorba. A kép alatt olvasható az első tízsoros latin nyelvű vers. Kolofonjában hiába keressük a nyomdász nevét, de a betűk megjelenése egyértelműen Hieronymus Höltzelre utal. A latin nyelvű, disztichonban megírt szonettek barátjának, a művelt, bencés rendi Benedictus Chelidonius apátnak a művei, aki kimondottan a képek kísérőjéül vetette papírra Nürnbergben a költeményeket. Az Újszövetség mellett a 13. századi Legenda aureára, a Meditationes Vitae 62 Lajos, i. m., 2.

67


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása Christire és a karthauzi barátnak, Philippnek a Mária életéről szóló írására támaszkodott. „A szöveg egyetlen hasábban, az egész oldalon jelenik meg. Ekkor használta Dürer először az antikva betűtípusát: azt az írásképet, amely a kézírást ötvözi a klasszikus (antik–római) tradíciókkal. Jellemzője a törött vonalú T és (1511 óta) az i betűn a pont és a vonás váltakozása.”63 Az egyes szonettek nagybetűs címe a hozzátartozó kép felső szélével egy vonalban kezdődik, ez is a metszet és a szöveg együttes tartalmára utal. A költemények minőségben önálló műalkotásként is megállják helyüket. Néha ki is egészítik a megörökített pillanatot annak előzményével és következményével. Stílusa a latin nyelv és az irodalom terén igen jártas íróról árulkodik. A metszetek a késő gótika jellegzetességeit mutatják: a valóság fantasztikus, meseszerű elemekkel keveredik, a fő motívumokat ornamentika díszíti. Tizennyolc kép az Istenanya életének stációit követi soron csodálatos születésétől mennybemeneteléig és megkoronázásáig. Ezeket a címlap és a záró lap keretezi. Dürer számára fontos volt a cselekmény folyamatossága, hogy a feszültséget állandóan fenn tudja tartani. Ezért áthelyezte a kép súlypontját balra; így egy balról jobbra tartó, a cselekmény haladását elősegítő mozgássort teremtett meg. A sorozat darabjai kompozíció és kidolgozási technika terén a XVI. század leggyönyörűbb alkotásai. Virtuóz vonalvezetési és metszési technika jellemzi. A klasszikus és kortárs motívumokat egyaránt felhasználja. Népszerűségének oka főleg az események hátterét adó építészeti és tájábrázolásban, valamint az alakok és jelenetek sokszínűségében rejlik, mivel a romok, csodálatos építmények a németek romantikus lelkületének nagyon is megfeleltek. „A Mária élete fametszeteinek keletkezése Dürernek arra a korszakára esik, amikor már alaposan foglalkozott a proporció [arány] és perspektíva elméleti problémáival, különösen a tér perspektivikus lezárásának kérdésével. [Az] épület, a város és táj festői, kalligrafikus, finom metszeteiben úgy jelenik meg, mint egy valóságos tervrajz. Ezeket nem csupán […] háttérként alkalmazta és dolgozta ki, hanem [16] kép tulajdonképpeni motívumaiként, erre utal a pontos megfigyelés és részletgazdagság.”64 A képek egy második csoportjában majdnem játékosan kísérletezett a perspektivikus ábrázolással. Ezeken áttekinthetetlen fantáziaromok és bonyolult perspektívaszerkezetek láthatók. A metszetek művészi jelentőségét már a kortársak is megértették. Sőt, az olasz Marcantonio Raimondi (1475/80–1527/34) nem csupán másolta, de saját rézmetszeteként árulta is a nyomatokat Velencében. Ebből származott az első szerzői jogi per. Születése óta újabb és újabb igény merül fel a sorozat kiadására is. A metszetek többsége Mária boldogságára helyezi a hangsúlyt, a jelenetek a fiatalasszony (illetve Jézus) gyermekkorát mutatják be. Az idilli képek közül az utolsó lap már a Passió tragikus hangulatát vetíti előre, ez a Krisztus búcsúja Máriától. „Egyfelől a végsőkig elszántság, másrészről az anyai balsejtelem és rettegés tekintenek e lapon egymás szemébe.”65 Dürer a XVI. századi nürnbergi életből merített ihletet. Ezt toldotta meg a saját képzeletében élő Mária-képpel. Ám nézői ezt egyáltalán nem nézték rossz szemmel, hiszen a régen élt szereplőket a közönség számára közelebb hozta. 63 Die Drei Grossen Bücher…, i. m., 2. 64 Uo., 2. 65 Várdai, i. m., 9.

68


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Mária élete A holdsarlón ülő Madonna Jézussal témáját korábban (1498-ban) egy rézmetszeten már feldolgozta Dürer. Azon csak egyszerű abroncs övezi Mária homlokát, szemét lesüti, mintha nem is a gyermekére nézne. 1508-ban készítette az első olyant, ahol csillagokkal díszített a koronája, és fejét a kisded felé fordítva, mosolyogva néz rá. Most a megelégedett és boldog Máriát láthatjuk, feje fölött a csillagok alkotnak koronát, ölében Jézuskája: az Anya történelmi-vallási hivatását tölti be, amint Jézuskáját szoptatja. A kép azt a középkori hitet is tükrözi, hogy az anyatejjel a csecsemő az erkölcsöt is magába szívja, így az fizikális és spirituális táplálék is egyben. Egy másik legenda szerint az Ég királynője (Mária) az éjszakai égbolt királynője (a Hold) sarlójáról tekint a hozzá fohászkodó földi halandókra.66 A főpap visszautasítja Joakim adományát című metszet egy olyan témához nyúl, amely nem sokkal Dürer előtt vált közkeletűvé, mivel Szűz Mária szüleiről a Biblia újszövetségi könyveiben nemigen olvashatunk. Csak az apokrif írások, főleg a II. századi Jakab előevangéliuma tesz említést Annáról és első férjéről, Joakimról. Szent Anna kultusza csak az 1400-as években terjedt el. Ekkorra Isten és Isten Fiának misztifikálása helyett a földi boldogulás kezdte érdekelni az embereket. A Szentföldre tett keresztes hadjáratok, zarándokutak is Jézust, az embert tették érdekessé számukra. Az ő életének lapjairól megteremtődött a soksok szent alakja. Leonardo Szent Anna harmadmagával című képe jut róla először az ember eszébe. A Názáretben élő Joakim gazdag ember volt, aki feleségül vette a betlehemi Annát. Mindketten pontosan követték az Úr parancsait. Javaik kétharmadát odaadták a Templomnak és a szegényeknek. Ennek ellenére, húszévi házasság után sem született gyermekük. Egy nap, amikor Joakim fel akarta ajánlani adományát, Ruben, a főpap nem fogadta el azt, arra hivatkozva, hogy meddőségük annak a jele, hogy Isten elutasítja őket. A kép aprólékosan kidolgozott. A templom perspektivikus ábrázolású, az aranymetszés vonalában két részre bontott kép hátsó része rejti a Szentek Szentjét. A jeruzsálemi templomban itt őrizték a frigyládát, Áron vesszejét és a mannát. A függöny mögé csak a főpap léphetett be, ő is évente csak egyszer. A háttérben, a leghátsó boltozat alatt még a kőbe vésett tízparancsolat is látható. Szerencsétlen Joakim ott áll, földbe gyökerezett lábbal, megrettenve. A többi ember arcán érdeklődés és némi gúny látszódik. A Joakim mögött álló Anna a szomorúság megtestesítője. Az angyal üzenete Joakimnak című metszet története, hogy Joakim belátta, Isten elfordult tőle. Végtelenül elszomorodott, otthon hagyta Annát, és negyven nap, negyven éjjel böjtölve a pusztát járta. Egyszerre angyal szállt le hozzá, és elmondta, hogy Isten meghallgatta könyörgéseit, gyermekáldásban lesz része, menjen nyugodtan vissza asszonyához. Azt is tudatta, hogy lányuk születik, Máriának kell elnevezniük, és már kicsi korától az Úr szolgálatába állítaniuk, mert ő lesz az anyja a Mindenható fiának. Joakimnak azt az utasítást adta, hogy menjen az Aranykapuhoz, ahol a felesége már várja. A képen épp ezt a jelenetet látjuk. (VII. kép)

66 A képek jobb megértésében az eredeti méret visszaadása miatt ismét a Die Drei Grossen Bücher… segített.

69


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása A düreri táj nem a bibliai pusztaság, sokkal kiesebb vidék ez annál: az alakok erdővel borított hegyen láthatók; a háttérben kikötő, a hegyen vár képe. A kép központi alakja az arkangyal és Joakim. A mozgalmas képen a vadász a látványtól elbűvölten égnek emeli kezét, kutyája nyüszítve fekszik a földön. A nyáját terelő juhász áhítatosan támaszkodik a botjára. A csuhába öltözött Joakim térdre veti magát az angyal előtt. Szinte megfiatalodik a csoda átélése közepette. Az arkangyal úgy néz ki, mint egy igazi hírvivő. A történet folytatása a Joakim és Anna találkozása az Aranykapunál. A házaspár összeölelkezésének a kapu íve ad keretet. A férj arcáról mélységes nyugalom és gondoskodás olvasható le. Anna szemérmesen, mégis tele gyengédséggel öleli át. Az utcában összeverődött emberek figyelik minden mozdulatukat. Bennük a reneszánsz mesterembereire ismerhetünk. Egyikük – a pénzes zacskót az övén lógató férfi – gondterhelten vakarja meg a fejét. Az Aranykapu felől látjuk a jelenetet. A kapu az olasz és német díszítés keverékét mutatja. A háttérben a városfal a bástyával, azon túl, a hegyen város látható. (VIII. kép) A háttértörténet szerint Anna a negyven nap alatt otthon siránkozott. Az arkangyal előtte is megjelent, megnyugtatta, és őt is Aranykapuhoz küldte. A Jeruzsálem óvárosát körülvevő falat még Dávid király építtette. Ennek egyik kapuja az Aranykapu, amelyet a török szultán azért falaztatott be, mert a zsidók hite szerint a Megváltó eljövetelekor ezen keresztül megy fel a Templom-hegyre. Más néven az Irgalom kapujának (Sha’ar Harachamim) is nevezik, mert a zsidók ott szoktak irgalomért imádkozni. A Mária születése keretét adó ív csak felül teljes, ezáltal a néző is részese a szobában zajló jelenetnek, ahol asszonyok sürögnek a nagy esemény körül. Anna szülőágya a szoba hátsó felében áll, rádőlve alszik az egyik idős rokon. A fiatalasszonyok gyermekeikkel foglalkoznak, másokat egy szolgálólány itallal kínál. A fal mentén láthatók a mindennapi élet eszközei. A hároméves Máriát szülei elviszik a Templomba című képen végre látunk korhű alakokat is, például a főpap személyében. Mária mozdulata lelkesedéséről árulkodik, amint szalad fel a lépcsőn, s hosszú haja meglibben. A piaci kofák serege árul a Templom bejárata előtt, akik érdeklődve figyelik a jelenetet. A Mária eljegyzése című (207 × 295 mm-es) képen ismét megjelenik a Templom mennyezetének íve. Míg ez itáliai, az emberek viselete nürnbergi. A Mária mögött álló, díszes ruhát viselő nő Dürer három évvel korábbi akvarelljéről került ide. A házasulandókon látszik a nagy korkülönbség: József apja lehetne Máriának. Míg a lány arcán inkább beletörődés látszik, a férfién szeretet árad szét. (IX. kép) Az Angyali üdvözlet az itáliai szokásos ábrázolást követi: a kép jobb sarkában Mária, előtte a térdelő Gábriel arkangyal. Bár itt az angyal csak tiszteletteljesen behajlítja a térdét. Leonardo ijedt Madonnájával szemben Mária itt csendesen, magába fordultan töltekezik be a fölötte lebegő Szentlélekkel. Asztalán a nyitott könyv azt mutatja, hogy előzőleg olvasott. (X. kép) A Vizitáció (210 × 299 mm) napsütéses tájon játszódik. A Mária mögötti fa A Spruce fa című akvarell ismételt megjelenése. Az idős Erzsébetet átölelő Márián látszik áldott állapota. Az asszonyok össze is súgnak a háta mögött. A kép közepén emelkedő vidék ismét inkább a nürnbergi tájra, mint Izrael földjére emlékeztet.

70


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Mária élete A Krisztus születése című metszeten Mária gyengéden tekint fiára. A kép jobb felső sarkából a betlehemi csillag világít be a roskadozó épületbe, amelyben megtörtént a csoda. (Sandro Botticelli [Alessandro di Mariano Filipepi, 1445–1510] Adorazione dei Magi című képén az épület éppígy néz ki.) Mária mögött az angyalok szózatára Betlehembe érkezett pásztorok lesnek be ajtón. Az ellentétes oldalról József nézi családját. A kis Jézus álmát angyalok vigyázzák. A kép bal felső részében – jobb híján – puttók figyelik a jelenetet. A Krisztus körülmetélése képen Mária arcán a kín tükröződik, amit átél, mialatt a kis Jézust körülmetélik. Józsefbe kapaszkodik, aki elfordítja fejét, mert nem bírja nézni az „operációt”. A Királyok imádása kompozíciója a korábbi olasz és német, míg az alakok elhelyezkedése az érett reneszánsz ábrázolást követi. A főalakok az előtérben: a három király éppen térdre ereszkedik; Jézus – aki úgy néz ki, mint egy hároméves gyerek – szeretettel nyújtja ki feléjük kezét; a következő lépcsőfokon Mária tartja őt; még feljebb József hajol meg a vendégek előtt. Az angyalkák és a csillag helyet cseréltek, és a helyszín inkább egy vár tövéhez hasonlít (annak ellenére, hogy látjuk a barmot az istállóban), mint az előző roskadozó épülethez, még kevésbé a betlehemi jászolhoz. A Bemutatás a templomban című képre az oszlopcsarnok szerkesztésének térhatása jellemző. Jézust szülei a „megtisztulás ideje” után (a körülmetélés utáni 33. napon) mint elsőszülöttet, Jeruzsálembe vitték, hogy az Úrnak szenteljék, és hogy Mária is megtisztuljon szülése után. A Templomban Simeon felismerte a gyermek Jézusban az Úr fiát, és jóslatot mondott róla. A Menekülés Egyiptomba metszeten egy igazi erdő belsejét láthatjuk, bár a pálma ellenére német erdőét. A Pihenés az egyiptomi menekülés közben helyszíne egy középkori német utca perspektivikus képe. Teljesen hétköznapi helyzetet ábrázol, bár a faforgácsot puttók gyűjtik. Következik a Mária fiát a Templomban találja, amint az írástudókat tanítja. A Krisztus búcsúja anyjától metszeten Jézus Jeruzsálembe indul, utolsó útjára. Mária fájdalmas arccal, térdre rogyva kérleli fiát, hogy ne menjen; ám Jézus már meghozta változtathatatlan döntését. Ezért szelíd határozottsággal int búcsút háza népének. A Mária halála képen Mária tizenöt évvel fia mennybemenetele után szentektől körülvéve távozik az élők sorából. A következő kép Mária mennybemenetelét ábrázolja. A kép felső részén az Atya és a Fiú között ül a fiatal Mária, az Ég királynőjének járó koronát a három isteni személy helyezi a fejére. Lent a csodát átélő emberek áhítattal tekintenek az égre. A könyvkiadás sorrendje szerinti utolsó lap, a Mária tisztelete a legkorábbi, 1502-es megjelenésű. Stílusa – főleg a puttók és a Mária körül zsúfolódó alakok – alapján Az egyiptomi pihenéshez áll a legközelebb.

71


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása

A

Miksa

császár imádságoskönyve

mai napig nem lehet teljesen bizonyosat mondani a Gebetbuch (Imádságoskönyv) keletkezésére vonatkozóan. Lehet, hogy a törökök elleni keresztes háború idején (az 1495-ös Szent Liga létrehozásakor) III. Frigyes császár és VI. Pál pápa által alapított Szent György-lovagrend bátorítására szolgáló könyvnek nyomtatta az idősebb Johann Schönsperger (?–1520/1523). A rend világi ágának Frigyes fia, Miksa is tagja volt. Épp ezért, mások szerint I. Miksa eleve saját magának szánta, sőt a művek szerzőinek egyike is ő volt. Az azonban tény, hogy 1512/1513-ban jelent meg Augsburgban.67 Latin nyelvű imákat, evangéliumokat, zsoltárokat és himnuszokat tartalmazott. Az eredetileg tervezett tíz darabból mindössze öt maradt fenn, amelyeket pergamenre nyomtattak. A szöveget teljes terjedelmében a British Musem őrzi. Felvinczi szerint „az uralkodó könyvének átdolgozása két kiadásban készült. Az ív alakban megrendelt díszesebb a rend legelőkelőbb tagjait illette volna.”68 Ahogy azt az első fejezetben láttuk, Miksa nem elégedett meg csupán birodalma vezetésével, a művészetek pártfogójaként is beírta magát a történelemkönyvekbe. Az újdonságokban rejlő lehetőségeket is nagyon jó érzékkel aknázta ki. Ám ez egy pillanatig sem jelenti azt, hogy bármi azonosságot érzett volna a reformációval vagy a humanizmussal. Német felsőbbrendűsége nem engedte volna a közeledést ilyen eszmékhez. Sokkal inkább népének mítoszai, a romantikus lovagkor eszményei, vallásossága és persze saját dicsőség-éhsége állt a háttérben. Az augsburgi udvari nyomdász, Schönsperger mindenesetre 1508-ban kapta a megbízatást Miksától – pontosabban az ő képviselőjétől, Konrad Peutingertől (1465–1547) –, hogy tervezzen egy különleges betűcsaládot. A császár célja az volt, hogy imádságoskönyve olyan legyen, mintha kézzel írták volna. Schönsperger végül megalkotta (bár hogy tényleg ő, azt sokan megkérdőjelezik) a fraktúr korai változatát, amit azonban csak a vörös címsorokban használt fel az Imádságoskönyvben. A szintén vörös iniciálékat is külön nyomtatta bele a szövegbe. Más változat szerint „a betűt Miksa császár udvari titkára, Rockner Vince [Vinzenz Rockner] tervezte, de része van benne a korán elhunyt Neudorfer János [Johann Neudörffer] szépírónak is. Andreae Hieronymus [?–1556], Dürer fametszője volt aztán, aki Rockner rajzai után a patricákat megvéste, s az első próbaöntéseket csinálta. A további öntői, szedői és nyomtatói munkáknak pedig az augsburgi Schönsperger Hans volt a mestere, akit külön e célból hívott meg a császár Nürnbergbe. Páratlan türelmű és nagyszerű technikai készségű embernek kellett tehát mind Andreaenek, mind pedig Schönspergernek lennie, hogy a szépíró csinálta kéziratot ennyire pontosan, az eredeti írás minden cikornyáját és karakterisztikumát megtartva, át tudták ültetni a merev ólomtípusokba.”69 „A betűmetszők rendkívül kemény fémből egyéni rajzú betűket véstek. Ez a patrica, amely alapján kemény fémötvözetű betűnegatívot, azaz matricát [betűanya] készítettek.”70 67 Gebetbuch Kaiser Maximilians I, Augsburg, Peutinger, 1513. 68 Felvinczi, i. m., 143. 69 http://www.magyarnyomdasz.hu/cikk/mult_2novak2.php (Letöltés ideje: 2007. szeptember 28.) 70 http://typographia.oszk.hu/html/hun/gutenberg.htm (Letöltés ideje: 2008. április 20.)

72


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Miksa császár imádságoskönyve A szedés köré, az üres margóra a betűkhöz illő, színes tollal készült ornamentikát terveztek. Az öt fennmaradt példányból csak egyetlenhez készültek ilyen szélrajzok (a nyomtatás elkészülte után), azoknak egy része Dürer munkája. Ez – néhány, Cranach által készített lappal kiegészítve – ma Münchenben, a Bayerische Staatsbibliothekben található. „A Dürer készítette oldalak a könyvillusztráció igazi remekei, a betű, az ornamens, a kép legtökéletesebb harmóniáját mutatják”,71 hiszen a fa- és rézmetszetek készítése, a festés mellett német földön Dürer volt a legképzettebb a XV. században virágzó miniatúrafestészetben is. Ez idő tájt Európa más vidékein a francia Jean Fouquet (1420–1481), a veronai Antonio Liberale, a firenzei Marco Attavante (1452–kb. 1525) és a horvát Giulio Clovio (1498–1578) alkották e téren a legjelentősebbeket. Mátyás királyunk Corvinái főleg firenzei mesterek – köztük leginkább Attavante – remekművei. A miniatúra a kézzel írott kódexek iniciáléinak (díszes kezdőbetűinek), egész oldalas vagy kisebb képeinek, illetve a szöveg keretét díszítő rajzoknak az elnevezése volt. (Ma a 20 cmnél kisebb képeket értjük a fogalom alatt.) Ez a könyvdíszítés legrégibb formája, már az ókori egyiptomi sírok papiruszai is ide sorolhatók. Első virágzása a bizánci művészetben figyelhető meg, aztán a középkori szerzetesek vitték tökélyre, akik néhány művüket feltehetőleg nagyítóval készítették. Ilyen volt nálunk az 1333-as Anjou Legendárium és Kálti Márk 1360-as Képes Krónikája. A technika elnevezése a betűt élénkebbé tevő vörös festék (mínium) szóból ered. A miniátor rajzolta a vörös „bélésvonalakat” és betűket, a scriptor (rubricator) írta a szöveget, a pictor vagy illuminátor festette a képeket, díszítményeket. A XV. századra a papok szerepét teljesen világiak vették át. A fekete szín alapja lámpakorom, a többié porfesték volt. Az Imádságoskönyv másik felén Burgkmair, Baldung, Altdorfer, két névtelen művész és Hans Dürer (Albrecht öccse) dolgozott, akik egy évvel később kapták megbízatásukat, mint a nagy művész. De a két rész együtt is befejezetlen. Dürer 1514-ben kezdte el, nagy kedvvel és lelkesedéssel dolgozott, és egy év alatt elkészült az ötven (más források szerint ötvenhat) oldallal. Negyvenötöt a gazdag növényi ornamentika mellett alakok is díszítenek. A rajzok mindig csak egy színnel – vörössel, zölddel vagy bíborral – készültek. Hibátlanságuk érdekében először ezüst rajzvesszővel húzta meg a vonalakat, amelyek még most is látszanak a könnyű tollal készült finom ábrák alatt. Az „ékítményes motívumok” (amelyek a középkori miniatúrafestőknél is megtalálhatók) és az alakos rész is aprólékosan részletezett. Olyan jól sikerültek az illusztrációk, hogy szinte a szöveg folytatásának tűnnek. (Ezt az is elősegíti, hogy egy-egy betű cikornyás szára a szövegtükrön kívül folytatódik.) A fóliók mérete 195 × 280 mm. De a fametszetek elkészítésére nem került sor (mert a császár abbahagyatta a munkát). Az első ilyen illusztrált kiadvány csak 1806-ban látott napvilágot, mivel Dürer rajzai 1600 óta a német Királyi Könyvtárban voltak elzártan. Ám a könyvtár igazgatója, Freiherr von Aretin úgy érezte, hogy közkinccsé kell tennie. Ennek módját az akkoriban feltalált litográfiában találta meg. Alois Senefelder volt ennek megalkotója, aki ekkoriban nyitott nyomdát Münchenben. Így az 71 Tevan, i. m., http://mek.oszk.hu/01600/01650/html/fejez16.htm (Letöltés ideje: 2007. szeptember 28.)

73


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása első, litográfiával készült könyv az Albrecht Dürers Christlichmythologische Handzeichnungen (Albrecht Dürer keresztény mitológiai rajzai), avagy a Miksa imádságoskönyve volt. Ez a könyv Dürer rajzai alapján 44, Johann Strixner által készített litográfiát tartalmazott. Nem igazi facsimile, mivel elmulasztották az eredeti rajzok és a kinyomtatott szöveg egyeztetését. A későbbiek során újabb kiadványok jelentek meg az eredeti tervek felhasználásával, ilyen például a Kaiser Maximilians I. Gebetbuch. Mit Zeichnungen von Albrecht Dürer und anderen Künstlern (München, Bruckmann, 1907), vagy a Das Gebetbuch Kaiser Maximilians. Mit den Randzeichnungen von A. Dürer und L. Cranach d. Ä. (München, Prestel, 1987). Dürer kompozíciói mozgalmasak, sokalakosak, de a plaszticitás nem érvényesül. Ez viszont itt nem jelent negatív kritikát, mivel ezáltal csak és kizárólag arra alkalmasak, amire rajzolta őket: lapszéli illusztrációnak. Az elsőkön még kevés a dísz, az alakok magányosan helyezkednek el, csak a külső és belső margón. Az alsó és felső lapszél üres. Aztán fokozatosan – először ágas-bogas indákkal, majd magának a rajz részleteivel is – azok is megtöltődnek. „Élénk jelenetek, fantasztikus emberi és állati alakok, füzérek, indák, hullám- és csigavonalban elágazó növények, gazdag díszű és szeszélyes alakú oszlopok gyönyörködtetik szemünket. […] Jelképes ábrázolásokból áll, melyekhez az alapot […] egyiptomi hieroglifek szolgáltatták”.72 A rajzok megtervezéséhez segítségére volt három mű: a Hypnerotomachia Polyphili, a Horapollon és az Antiquitates című könyvek, de művészi képzelete itt is szabadon szárnyalt. Mint már láttuk, Dürer a természetet festette; de itt nem egyszerűen lemásolta, hanem önkényesen keverte annak elemeit. Leginkább a szőlő, a bogáncs és a tölgy alkalmazását kedvelte. Ettől függetlenül a rajzok következetesek. Nincs szimmetria, van viszont hullámzó mozgás; a terjedelmesebb alakok az illusztráció szélére kerültek; mindig egyetlen ponton van a hangsúly. E díszítésben is Schongauer tekinthető Dürer közvetlen elődjének, akinek képzeletgazdagságát azonban messze túlszárnyalta. Ráadásul Dürer az olasz – főleg Mantegnától eltanult – formákat is „északiasította”. Megjelenik például a De vitanda usuránál megismert szalagfonadékos bőségszaru – a célnak megfelelően átalakítva. Az egészségért folyamodó ima mellé beteg vizeletét vizsgáló orvost rajzolt. Az élet elszállta előtti utolsó könyörgés illusztrációján a Halál homokórát tart a katona elé. De láthatunk ugyancsak a Halál elől menekülő lovast, és magát az utolsó ítélet képét is. Könnyed, játszi gondolat a lángból előjövő sárkány, amint a pillangót próbálja elkapni. Van itt emberi és állati maszk, sőt egész állatalak is. A mit sem sejtő szárnyasokat csalogató róka furulyázik ott, ahol azt kéri az ima, hogy „Ne vigy minket a kísértésbe!” (Az Úr imája, azaz a Miatyánk…). Az ügyetlen táncospár „ünnepli Istent”. Ez – a komoly imakönyvet díszítő vidám káosz – humorral fűszerezte az ájtatos szöveget. Dürert dicsérjük ügyességéért, szellemességéért, de figyelemre méltó Miksa hozzáállása is, aki engedélyezte a képeket. (Bár lehet hogy épp emiatt „fújta le” a további munkálatokat?) Vannak komolyabb képek is. Például az áldást osztó Krisztus a gonoszt megregulázó Mihály arkangyallal. A lap alsó margóján a dölyfös embert pellengérezi ki. A Szent Antal megkísértését illusztráló képen három alak látható: egy nürnbergi viseletbe öltözött nő, a szent és az ördög. 72 Felvinczi, i. m., 144.

74


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Miksa császár imádságoskönyve Ez utóbbi erőteljesen próbálkozik a fújtatójával, de a remete tudomást sem vesz róla, nem veszi komolyan, hiszen már védett minden kísértéssel szemben. De vannak képzelet szülte művészi tréfái is: a szárnyas grifflábakon álló, emberfejre helyezett oszlop, tetején a kakassal, vagy a kiszabadult „gyertyatartó”, amelyet két géniusz próbál meg visszatartani. A 24. zsoltár margóját díszítő rajzon (41. fólió) egy amerikai indián látható, a kortársak információ- és aranyéhségére utalva, de az egzotikusság kedvéért is. Felvinczi úgy gondolja, ez nem személyes élmény eredménye, hanem Mantegna bacchanáliát ábrázoló metszetének hatása mutatkozik meg benne.73 Szerintem a képen az ábrázolás stílusa hasonló, de nekem nem tűnt fel az indián. (Ha Felvinczi az általam ismert Bacchanália boros káddal című fametszetére gondolt.) Egy másik illusztrációban ismét szerepelnek korábbi motívumai: a Lovag, az Ördög (több létező állat testrészeinek ötvözete a groteszk lényben) és a Halál (sovány lovával, a nyakában lógó figyelmeztető csengővel) is. Az Imádságoskönyv díszítményei között aktok is vannak szépszámmal (pl. Szent Sebestyén és Herkules), azokon már jól látszik fejlődése a proporciótanban, méretük saját ideálját követi. A Dürer által készített rajzok felsorolásánál a német cím után zárójelben a fordítása, aztán a toll színe szerepel, ezt pontosvessző választja el attól, hogy melyik margón helyezkedik el, majd kettőspont után a jellege, s a sort a fólió száma zárja. Az utolsó két kacskaringós ábrán kívül mind egyszínű tollal készült. Musikant, Affe und zwei Fasane (Muzsikus, majom és két fácán), vörös; bal: kép, 6v. Kalligraphisches Ornament (kacskaringók), vörös; kacskaringók a szöveg után a tükör jobb alsó sarkában, 7r. Hl. Barbara auf einem floralen Podest (Szent Barbara virágemelvényen), vörös; bal: kép, 7v. Hl. Sebastian (Szent Sebestyén), vörös; bal: növényi ornamentika, jobb: a kép, a kígyó kicsit benyúlik az alsó közepére, 8r. Hl. Georg (Szent György), vörös; bal: növényi ornamentika, jobb: kép, 9r. Mediziner mit einem Urinal, Hase und Ente (Gyógyszerész vizelettel, nyúllal és kacsával), vörös; bal: kép, a kacskaringó benyúlik az alsó közepéig, 9v. Gott, Christus als Schmerzensmann und Heiliger Geist (Isten, Krisztus mint szenvedő ember és a Szentlélek), vörös; bal: kép, 10v. Ritter mit Tod, Reiher, Falke und Hahn (Lovag a Halállal, sólyommal és kakassal), zöld; jobb: kép, bal: ornamentika, a kacskaringók az alsó közepéig benyúlva, 12r. Reicher Mann mit Bettler, Fuchs, der ein Huhn gefangen hat und einem Pelikan (Gazdag ember koldussal, róka, szájában tyúkkal és egy pelikán), zöld; jobb: a kép, bal: ornamentika, alsó: kacskaringók, 15r. Eine aus dem Fegefeuer gerettete Seele (Egy lélek kimentése a pokol tüzéből), zöld; bal: ornamentika, jobb: kép és már az alsón is a kacskaringók mellett, 16r.

73 Felvinczi, i. m., 148.

75


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása König David, weltlicher König und Reiher (Dávid király, világi király és kócsag), zöld; bal: kép, alsó: kacskaringók, 16v. Einhorn und Kranich (Egyszarvú és daru), vörös; alsó: kép, 17r. Maria auf einer Mondsichel, Evangelist Johannes mit Adler auf Patmos (A holdsarlón álló Mária, János evangélista a sassal Patmoszon), bíbor; bal és alsó: kép, felső: kacskaringók, 17v. Kalligraphisches Ornament (kacskaringók), bíbor; alsó: kacskaringók, 18v. Götzenbild auf einer Säule, Musikinstrumente (Bálványkép egy oszlopon, hangszer), bíbor; bal: ornamentika, jobb: kép, alsó és felső: kacskaringók, 19r. Die Dreifaltigkeit (A Szentháromság), bíbor; jobb: kép, bal: ornamentika, alsó és felső: kacskaringók, 21r. Hl. Georg zu Pferde, Drachen, Skelett (Szent György lovon, sárkány, csontváz), bíbor; bal és alsó: kép, felsőn kacskaringók, 23v. Hl. Apollonia, Kranich, Schildkröte und Adler (Szent Apollónia, daru, teknősbéka és sas), bíbor; bal: ornamentika, jobb és alsó: kép, felső: kacskaringók, 24r. Hl. Mathias und die Versuchung des Mönchen (Szent Máté és a szerzetes megkísértése), bíbor; bal és alsó: kép, jobb és felső: kacskaringók, 24v. Hl. Andreas, Hirsch, Löwen, Fledermaus, Schmetterling und Reiher (Szent András, szarvas, oroszlánok, denevér, pillangó és kócsag), bíbor; bal: ornamentika, jobb és alsó: kép, felső: kacskaringók, 25r. Hl. Maximilian, Büffel und Vogel (Szent Miksa, bivaly és madár), zöld; bal és alsó: kép, felső: kacskaringók, 25v. Hl. Michael und der Drache, Salvator Mundi, orientalischer Herrscher (Szent Mihály és a sárkány, a Megváltó, keleti uralkodó), bíbor; bal és alsó: kép, felső: kacskaringók, 26v. Lesender Engel, Kampfszene (Olvasó angyal, csatajelenet), zöld; bal: ornamentika, alsó és jobb: kép, felső: kacskaringók, 28r. (XI. kép) Engel mit Weihrauchgefäß, Kampfszene (Angyal füstölővel, csatajelenet), zöld; bal és alsó: kép, jobb: ornamentika, felső: kacskaringók, 29v. Kalligraphisches Ornament (kacskaringók), zöld; jobb: kacskaringók, 30r. Mater Dolorosa, Szene mit dem Verrat Christi (Mater Dolorosa [fájdalmas anya], Krisztus elárulása jelenet), zöld; jobb és alsó: kép, bal: ornamentika, felső: kacskaringók, 33r. Soldat mit Helebarde, Fuchs und Hühner (Alabárdos katona, róka és tojások), bíbor; bal és alsó: kép, jobb és felső: kacskaringók, 34v. Maria, Gott und Teufel (Mária, Isten és az Ördög), bíbor; bal és alsó: kép, jobb és felső: kacskaringók, 35v. (XII. kép) Erzengel Gabriel, Putti, Fisch und Eule (Gábriel arkangyal, puttók, hal és bagoly), bíbor, jobb, alsó és felső: kép, bal: ornamentika, 36r. Ritter, Tod und Teufel, Kranich und Löwe (Lovag, a Halál és az Ördög, daru és oroszlán), bíbor; bal és alsó: kép, jobb és felső: ornamentika, 37v. Zwei Musikanten, Eremit, Löwe mit Libelle, Kranich, Fasan und Drache (Két muzsikus, szerzetes, oroszlán szitakötővel, daru, fácán és sárkány), zöld; bal, jobb és alsó: kép, felső: kacskaringók, 38v. 76


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Miksa császár imádságoskönyve Herkules und die Stymphalischen Vögel (Herkules és az emberevő madarak), bíbor; bal és felső: kép, alsó és jobb felső sarok: kacskaringók, 39v. Indianer, Vogel und Schnecke (Indián, madár és csiga), bíbor; jobb: kép, bal: ornamentika, alsó és felső: behajló kacskaringók, 41r. Orientale mit Dromedar, Affe und Gans (Keleti férfi tevével, majommal és libával), bíbor; bal és alsó: kép, jobb és felső: kacskaringók, 42v. Alter Mann, Hund und Säule (Öregember, kutya és oszlop), bíbor; bal, jobb és alsó: kép, felső: kacskaringók, 45r. Satyr, großer Kessel und tote Ente (Szatír, nagy üst és halott kacsa), bíbor; jobb és alsó: kép, bal: ornamentika, felső: kacskaringók, 46r. Herkules, Betrunkener und Gans (Herkules, részeg és liba), bíbor; jobb és alsó: kép, bal: ornamentika, felső: kacskaringók, 47r. Ritter, schlafende Frau, Kranich und Hund (Lovag, alvó nő, daru és kutya), bíbor; bal, alsó és felső: kép, jobb: kacskaringók, 48v. Sieben Musikanten, Elefant und Specht (Hét zenész, elefánt és harkály), bíbor; alsó: kép, bal és jobb: ornamentika, felső: kacskaringók, 50r. Krönung Marias durch einen Engel, Laute spielender Engel und Schnecke (Mária királynő fölött egy angyal, lanton játszó angyal és csiga), zöld; alsó és jobb: kép, bal: ornamentika, felső: kacskaringók, 51r. (XIII. kép) Bäurin auf Granatapfel stehend und mit Schwan auf dem Kopf (Gránátalmán álló bajor nő hat�tyúval a fején), zöld; bal: kép, jobb: ornamentika, alsó és felső: kacskaringók, 51v. Lesender Engel, Adler, Panflöte spielender Satyr, trinkender Mann, auf einem Faß sitzend (Olvasó angyal, sas, pánsípon játszó szatír, hordón ülő, vedelő férfi), bíbor; jobb és alsó: bal: ornamentika, felső: kacskaringók, 52r. Hahn auf einer Säule, Löwe und Ranke eines Rebstockes (Oszlop tetején álló kakas, oroszlán, valamint indák és szőlővesszők), bíbor; jobb: kép, bal, alsó és felső: ornamentika, 53r. Hl. Augustinus (oder Hl. Ambrosius) und segnender Christus mit Reichsapfel auf einem Esel reitend (Szent Ágoston [vagy Szent Ambróziusz] és szamáron lovagoló glóriás Krisztus országalmával), bíbor; bal és alsó: kép, jobb: ornamentika, felső: kacskaringók, 53v. Betender Engel, Fußsoldat im Kampf mit einem Ritter zu Pferde (Imádkozó angyal, páncélos lovaggal harcoló gyalogos katona), bíbor; bal és alsó: kép, jobb: ornamentika, felső: kacskaringók, 55v. Das Schweißtuch der Veronika, Putti und ein Vogel (Veronika kendője, puttók és egy madár), zöld; jobb és alső: kép, bal: ornamentika, felső: kacskaringók, 56r. Musikant, ein tanzendes und ein herbeieilendes Bauernpaar, Hahn (Muzsikus, egy táncoló és egy odasiető bajor pár, kakas), zöld; fal és alsó: kép, jobb: ornamentika, felső: kacskaringók, 56v. Kalligraphisches Ornament (kacskaringók), kb. 280 × 199 mm. vörös, zöld és bíbor. Kalligraphisches Ornament (kacskaringók), kb. 280 × 242 mm, vörös, zöld és bíbor.

77


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html A nagy művek részletes bemutatása A képek megtekinthetők a budapesti Szent István Társulat 1991-es Oratio Dominica Polyglotta: Az Úr imádsága több nyelven című reprint kiadásában, mely Dürer rajzait litográfiában közli. A könyv ugyan nem követi az eredeti színeket, néhol a megjelenési sorrendet sem, és hiányoznak a kacskaringók, de életnagyságban és közelről láthatók a kiváló rajzok a maguk eleven lüktetésében. Még a CD-nél is jobb, bár ez utóbbinak előnye, hogy helyes színekkel és az eredeti szöveggel együtt lehet megtekinteni őket. Ez utóbbi ma még itthon nem kapható. Az Imádságoskönyvhöz kapcsolódva szeretnék megemlíteni még egy magyar vonatkozású adatot. Ismeretes, hogy Mátyás halála után könyvtára tragikus módon széthullott. Sajátos módon, egy részük Bécsbe került, s ma a legtöbb ott található belőlük. „Nagy érdeklődést mutatott a korvinák iránt Miksa császár, akinek követe, Cuspinianus huszonöt alkalommal járt Budán, s mindannyiszor vitt uralkodójának könyveket. Miksa olykor még azt is meghatározta, hogy mire van szüksége, s így joggal – bár jócskán túlzással – került az általa alapított császári könyvtárra a felirat, amely szerint »magna parte librorum serenissimi regis Matthiae Corvini locupletata«, vagyis hogy a könyvek nagy része Mátyás király könyvtárából került oda. Akkora volt a Bibliotheca Corviniana tekintélye és híre, hogy Bécs érdemesnek tartotta ezzel dicsekedni.”74

74 http://vmek.oszk.hu/01600/01622/01622.doc (Letöltés ideje: 2008. április 20.)

78



Dürer hatása a könyvillusztrációra

D

Bevezetés

ürer óta a művészek nem tartják magukhoz méltatlannak, hogy könyveket illusztráljanak. A XVI. század mennyiségi növekedése minőségit is jelentett: gazdagon illusztrált, díszítőelemekkel és iniciálékkal kiegészített könyvek jelentek meg. A német fametszés Albrecht Dürerrel elkezdődött virágkora ifj. Hans Holbein művészetével fejeződött be. De vele a könyvillusztráció története nem ért véget. Kortársairól már volt szó, hiszen a legjobbakkal együtt dolgozott. Ám hatása a későbbiekben is érvényesült: tanítványai mellett a következő évszázadok folyamán néhány igen nagy név követte őt a sokszorosító grafika terén. Ilyen volt többek közt Rembrandt, Hogarth és a magyarok közül Zichy Mihály. A következőkben nem értékelni kívánom e művészeket, és a teljességre való törekvés sem (és nem is lehet) célom. Csupán érzékeltetni szeretném, hogy milyen szerteágazó, máig tartó hatása volt Dürernek, s hogy milyen színes palettán helyezkednek el azok a festők-illusztrátorok, akik folytatták az általa megkezdett utat.

79


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Dürer hatása a könyvillusztrációra

Segédei Wolf Traut (kb. 1486–1520) Trautról úgy tudjuk, először az első fejezetben bemutatott Opera Hrosvitae virginis et monialis germane gente Saxonica orte nuper a Conrado Celte inventa (Nürnberg, Koberger, 1501) illusztrálásán dolgozott együtt Dürerrel, még annak tanítványaként. Tíz évvel később már önállóan működött, s tájábrázolásának magas színvonala mutatkozik meg néhány más munkája mellett Szent Ferenc legendájának illusztrálásában. A könyv a negyedik kiadása a Legenda maior S. Francisci című könyvnek, s Höltzelnél jelent meg Nürnbergben, 1512-ben. Dürer más tanítványaival együtt részt vett az I. Miksa megrendelésére készült Theuerdank („Thewrdannckh”) című önéletrajzi könyv (251 dúcról készült) 118 illusztrációjának megrajzolásában is (a metszés dolga Jost de Negkeré volt). A mű verses formába öntve, a császár utasításai alapján és költségén íródott, így egyike az első verses önéletrajzoknak.1 „A szövege I. Miksa császár személyének szóló ocsmány hízelkedés; azokat az állítólagos kalandokat meséli el, amelyeken Miksa mindaddig átment, míg Európa leggazdagabb örökösnőjének, burgundi Máriának kezét el nem nyerte.”2 A szöveg tulajdonképpen Phinzingnek és a császár főtanácsosának, Marx Treitsauerweinnek köszönhető, és negyven oldalt tett ki. A könyv első kiadását Hans Schönsperger hártyára nyomtatta 1517-ben, mérete 250 × 355 mm volt.3 „Mesterien metszett illusztrációi […] és a kimondottan a könyv számára tervezett betűje [a fraktúr őse] a császári munkát »az első, bibliofil gyűjtők számára tervezett német könyvvé« tették. […] Elmondja, hogyan látta és szerette meg az első látásra a fiatal Habsburg Miksa császár Merész Károly szépséges lányát, későbbi társát, Burgundi Máriát.”4 A betűit díszítő kacskaringók miatt azt hitték sokáig, hogy a szöveg is fadúcról készült, de egy fordítottan kiszedett betű bebizonyította, hogy valójában nem így van. Miksa ebben a könyvben „hintette el” magáról, hogy ő az „utolsó lovag”. Vadászszenvedélyéről és lovagi tornáiról is részletesen olvashatunk. Hans Springinklee (1490/95–1525 után) Dürer egy másik tanítványa, egyúttal közeli munkatársa volt Hans Springinklee, aki 1513 és 1522 között készítette könyvillusztrációit. Mesterének hatása leginkább a Vulgata általa illusztrált 1522-es lyoni kiadásán érződik, amely nagyon hasonlít a bemutatott, 1514-ben készült Szent Jeromosra. A könyv Koberger kiadásában jelent meg, és Szent Jeromos latin nyelvű bibliafordítását tartalmazta. Ebben a Zsoltárok könyve kétféleképpen is belekerült, s a munka húsz évig tartott. Érdekes módon, a tridenti zsinat 1546-ban hivatalos szöveggé tette. Springinklee fametszete egyszerre és együtt készült a szöveggel. Technikájában pontosan követi egykori 1 2 3 4

Theuerdank, Augsburg, Schönsperger, 1517. http://mek.oszk.hu/01600/01645/html/02.htm (Letöltés ideje: 2008. április 13.) http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10027/ch03s06.html (Letöltés ideje: 2008. április 13.) http://www.finns-books.com/fhis68.htm (Letöltés ideje: 2008. április 13.)

80


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Segédei tanárát, főleg az árnyékolás terén, ám az építészeti elemek kidolgozásában nem törekszik részletgazdagságra és pontosságra. Egy másik bibliát is illusztrált. Ez Luthernek egy utánnyomott bibliafordítása volt, amely 1524-ben jelent meg Friedrich Peypus kiadásában. Az Ószövetségnek csak egyes részeit, de az egész Újszövetséget tartalmazta. (Amint láttuk, ugyanekkor Dürer Luther Ótestamentumát illusztrálta.) Több mint száz metszet készült Miksának a Der Weisskunig című önéletrajzi ihletésű írásához. Érdekes, hogy míg sok helyütt a címet A fehér királynak fordítják (és nem csak magyarra), addig Tevan Andor szerint helyesen A bölcs király.5 Ha belegondolunk, hogy önmagát (és tulajdonképpen a Habsburg családot) szándékozta vele dicsőíteni, propagálni, valóban igazat kell adnunk Tevannak: bölcs király volt. Megismerhetjük belőle a késő középkor és kora reneszánsz udvari életét. A képek részletesen kidolgozottak: ruhákat, építményeket, a mindennapi foglalatosság eszközeit és fegyvereket is látunk. A belső terek, csatamezők és tájak perspektivikus ábrázolása fontos szerepet tölt be. A könyv metszeteit az 1700-as években találták meg, s csak akkor nyomtatták ki. Erhard Schön (kb. 1491–1542) Schönt tartják a korszak legtermékenyebb fametszet készítőjének, hiszen 116 könyvhöz készült 1200 illusztrációt alkotott (nem is beszélve a kétszáz egyéb metszetéről). Ő is Dürer házában sajátította el e technikát, ahol többek közt egy népszerű imádságoskönyvön dolgozott. Ezt később – amikor már lutheránus lett – katolicizmusellenes könyvek és egy nürnbergi költő szatirikus verseinek díszítése követte. Ezekkel a szórakoztatás és felvilágosítás volt a célja. Az 1530-as évek közepétől azonban klasszikus témákhoz nyúlt, majd 1538-ban kiadott egy könyvet az alakok és mozgások ábrázolásáról. Springinkleevel együtt vett részt a lyoni biblia metszeteinek készítésében, ezen kívül cseh bibliakiadásokhoz készített illusztrációkat.6 Hans Leonhard Schäuffelein (1480–1540) Amikor már kialakította saját stílusát és mester lett, még mindig magénak mondhatta Dürer barátságát, akinek hatása erőteljesen érződik az Ulrich Pinder által 1505-ben megjelentetett Der Beschlossen Gart der Resenkranz és a két évvel későbbi Speculum Passionis Domini Nostri Ihesu Christi című könyvekhez készült illusztrációin (mert Baldunggal együtt az ő műhelyében készítette). Ez utóbbi 35 lapból állt. A szintén 1507-ben kiadott Újszövetség 150 fametszetének és a szövegének javarészét is az ő munkája. Lapjai részletesen kidolgozottak. Legjobban sikerült műve az, amelyet „Ulrich Tengler Neuer Laienspiegel (ismertebb formában: speculum iudiciale, azaz Új kánonjog járatlanok részére) című művéhez alkotott”7 (Augsburg, Hans Otmar, 1511). 5 http://mek.oszk.hu/01600/01650/html/fejez16.htm (Letöltés ideje: 2008. április 13.) 6 Funke, i. m., 333. 7 Uo., 334.

81


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Dürer hatása a könyvillusztrációra 1515-től nördlingeni polgár lett, s ez volt a legtermékenyebb időszak az életében. Ekkor készültek a Miksa császár igényeit kielégítő, már többször említett Weisskunig és a Theuerdank, melyekhez a legtöbb metszetet ő szállította. Karrierje csúcsán is Dürer maradt a példaképe, így mestere stílusának legfőbb továbbvivője lett. Dürer első tanítványai (a négy Hans: Süss von Kulmbach, Schäuffelein, Baldung és saját öccse) nemcsak tanítást kaptak tőle, de – ahogyan azt a bevezetőben már írtam – segítette őket abban is, hogy magukra találjanak, és pénzt tudjanak keresni. Közülük Schäuffeleinnek „megengedte, hogy már 1504-ben sajátjaként szignálja bizonyos munkáit. […] Dürer tanítványai saját stílust fejleszthettek ki, ahelyett, hogy egyszerűen másolták volna a mester műveit.”8 A mester még németalföldi útján is árulta volt tanítványai alkotásait. Utolsó illusztrációinak egyike volt az 1537/1538-as imádságoskönyv, amely az öttingeni grófok számára készült. Élete során több mint 1000 metszetet készített különböző könyvekhez. Hans Baldung Grien (1484/85–1545) Baldung volt Dürer legtehetségesebb tanítványa, ugyanakkor kora „legszenvedélyesebb és legellentmondásosabb művésze […]. Művészetében különösen érződött korának ellentmondásossága, mely a középkori egyházi kötődés és az új humanisztikus életérzés közti harcból eredt.”9 Három évet töltött Dürer műhelyében, aki második itáliai útja alkalmával rá is bízta annak vezetését. (A Grien [zöld] ragadványnév éppen a másik három Hanstól való megkülönböztetésre szolgált.) Ekkoriban keletkeztek a már említett művek: Der Beschlossen Gart der Resenkranz, Speculum Passionis Domini Nostri Ihesu Christi. Egyéni stílusának kialakulásában némi itáliai hatással fűszerezve, Dürer mellett Matthias Grünewald játszott jelentős szerepet. E fametszési stílus jellemzői: tömött vonal, kifejező mozdulat, éles kontúr, szokatlan rövidülés; a monumentális dolgokat keresi, nem merül bele az aprólékos dekorálásba. Munkásságából legfontosabbak fametszetei (elsősorban a chiaroscuro metszetek), melyek száma több száz volt, s ezek közül alig száz az, ami nem könyvillusztrálásra készült. De az „Észak Correggiójának” is nevezett festő foglalkozott rézmetszéssel is.

Követői Hans Sebald Beham (1500–1550) Bizonyos források őt is Dürer tanítványának tartják, mások csak követőjének. Leginkább réz- és fametszeteiről, miniatúráiról híres: 1500 fa-, 252 rézmetszettel, mely nagy része könyvillusztráció, ez nem is csoda. Egyike a legismertebb „kis mestereknek”. 1528-ban 8 Jane Campbell Hutchinson, Albrecht Dürer: A Biography, Princeton, Princeton University Press, 1990, 109–110. 9 Szenteczki, i. m., 92.

82


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Követői éppen példaképe miatt utasították ki Nürnbergből: azzal vádolták, hogy Dürer kiadatlan kéziratát plagizálta. Ez a könyv a ló perspektivikus ábrázolását tanította. Miután kiderült a vádak hamis volta, egy emberi ábrázolást oktató művet is kiadott. Brandenburgi Albrecht kardinális számára pedig egy imádságoskönyvet illusztrált. Hans Wechtlin (1480 után–1526 után) Bár id. Hans Holbein tanítványa volt, művészetére a legnagyobb hatást Dürer gyakorolta. Nagyon kevés dolog ismert róla; van kutató, aki egyszerűen kétségbe vonja „létezését”. Urs Graffal együtt Johann Geiler von Kaisersberg írásaihoz készített fametszetet. Kaisersberg Sebastian Brant barátja volt, s ki is adta A bolondok hajóját 1511-ben Strassburgban, Navicula sive speculum fatuorum praestantissimi sacrarumliterarum doctoris Joannis Geiler Keysersbergii címmel. Wechtlin is a chiaroscuro metszetekben mélyedt el. Valószínűleg ő illusztrálta Hans Gersdorffnak a Feldtbuch der Wundtartzney (A sebészet szemléltető könyve) című könyvét (Strassburg, Johann Schott, 1517) is. Urs Graf (1485–1529?) A svájci reneszánsz művész nevéből származik a grafika szó. Még Zürichben illusztrált könyveket, aztán kezdetét vette meneküléseinek sora. Kalandos életútja volt, gyilkosságba keveredett, s zsoldosnak állt. Dürer, Hans Baldung és itáliai utazásainak hatása érvényesült művészetében (Dürer rézmetszeteit másolta is). 1511-ben Krisztus életéről jelent meg egy sorozata és 16 lap a svájci zászlóvivőkről. Ez utóbbi története, hogy Zug, az egyik svájci kanton külön privilégiumként a Siratást úgy ábrázolhatta, hogy több személy szerepelhetett rajta, nem csak Mária Jézussal. (Dürer metszetein ez már korábban megvalósult.) Graf is készített egy ilyen metszetet, amely az 1521-ben tervezett A svájci konföderáció zászlósai sorozatának része lett. Johann Frobenius megbízásából is készített metszeteket. Fontos szerepet töltött be a korai nyomtatványok történetében fehérvonalas metszete, de a technika nem tudott érvényesülni a könyvnyomtatásban. Marcantonio Raimondi (1480–1530?) „Az olasz rézmetszés talán legnevezetesebb alakja […] elsősorban Dürer metszetei voltak rá nagy hatással.”10 Valóban, rézmetszetei szinte festői hatást értek el, ezért Raffaello is nagyra becsülte. Ennek ellenére Dürernek nem alakult ki jó véleménye róla, s ez érthető is. Raimondi ugyanis – mint az már a Mária élete bemutatásánál említésre került – rézbe metszette Dürer fametszeteit (a Kis Passiót is). A velencei tanács ennek ellenére nem tiltotta meg neki, hogy folytassa a másolatok készítését, csak arra kötelezték, hogy hagyja le róla Dürer monogramját.

10 Szenteczki, i. m., 146.

83


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Dürer hatása a könyvillusztrációra 1524-ben a kor hírhedt költőjének, Pietro Aretinonak (1492–1556) jelentek meg a szonettjei I Modi címmel. Ehhez az illusztrációt Giulio Romano (kb.1499–1546) rajzai alapján Raimondi készítette. Mivel a képek túl erotikusak voltak, bebörtönözték. Ismét talált segítséget, így hamar kiszabadult, majd Rómában Raffello rézmetszője lett. ifj. Hans Holbein (1497–1543) Dürerrel hasonló körülmények közül indult: őt is édesapja tanította a saját mesterségére. De ez Holbeinnél a festészet volt. Bár Augsburgban született, 1515-ben ő és bátyja Bázelbe ment tanulni. (Ismét egy közös momentum a két művész életében, és életük hosszúságát is közel azonosra mérte ki a sors.) Itt festészetet tanult, letelepedett, s egy évvel később már illusztrátorként kereste kenyerét a kiadó Frobeniusnál. Annak ellenére, hogy az egyik legjelentősebb portréfestőként tartjuk számon (legismertebb munkája VIII. Henrik képmása), művei közt szerepel 1200 könyvdísz, díszítősor, iniciálé, címlap és illusztrációs terv is. Bázelben élt ekkortájt Erasmus is, aki 1509-ben egy hét alatt írta meg a A bolondok hajójánál már említett A balgaság dicséretét, amit 1511-ben adtak ki először, s a világ egyik legnagyobb hatással bíró műve lett. 1515-ben – némi módosítással és illusztrációkkal kiegészítve – szándékában állt újra kiadni a könyvet. A margók díszítését Holbeinre bízta, akinek szellemes rajzai nemcsak Erasmus tetszését, hanem alkotójuk számára barátságát is elnyerték. (Az első díszített kiadásnak az a példánya, amelyik a tudós tulajdonában volt, ma a bázeli Kupfterstichkabinettben található.) A Dürerre oly nagy hatást gyakorló gondolkodó immár Holbeint is a befolyása alá vonta. Rajta keresztül ismerkedett meg Thomas Morusszal (1478–1535), és jutott el Londonba, valamint a Luther által lefordított német nyelvű Biblia illusztrálása is az ő feladata lett. Icones veteris Testamenti (Bibliai jelenetek) című munkája 92 lapból áll. „Holbein a tiszta, világos, vonalas rajzolótechnikájával, amely mentes volt minden festői hatástól, a valódi értelemben vett klasszikus könyvillusztráció megteremtőjévé vált. […] gyönyörű passiósorozata mellett a Haláltánc című zárt ciklusként megjelent 40 kisméretű lapból álló fametszetsorozata [és a címlap] munkásságának és a korszaknak is kiemelkedő alkotása.”11 Egy közös avignoni tartózkodásuk idején Erasmus a várost a holtak városának nevezte. Úgy gondolta, hogy a pápák avignoni fogságuk után visszatértek Róma fogságába. Lelki szemei előtt a hídon áthaladó pompás fogatokat látta, amint sorba elhaladnak, de mellettük lovagol a Halál is sovány gebéjén, kezében a kaszával és a homokórával. Az öreg tudós Holbeinnek arról beszélt, hogy egy könyvet akar írni, amely haláltánc-leveleket tartalmazna. A festő korábban „már kapott megbízást egy olyan ábécére, amelynek a haláltánc figuráiból kellett állnia.”12 Az első ezredfordulótól „él az emberek képzeletében az élők és halottak körtánca. A képek azt ábrázolják, amint a halál átvezeti a különböző rendű és rangú embereket az árnyékvilágba, s amint azok ellenkezés nélkül követik őt. Hatásuk alól senki sem vonhatja ki magát. […] A haláltánc évszázadokon keresztül nyomatékosan szólított fel a bűnbánatra: Memento mori! […] 11 Szenteczki, i. m., 95. 12 Renate K rüger, Az avignoni tánc: Holbein életének regénye, Bp., Corvina, 1973, 60.

84


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Követői Tekints a haláltáncra, és tanuld meg, hogy a halálban mindenki egyenlő: szegény és gazdag, pápa, császár és koldus”.13 A téma már Francois Villont is megihlette egy évszázaddal korábban. A könyv címlapján ez áll: Les fimulachres & historiees faces de la mort, avtant ele gammèt pourtraictes, que artifis cillement imaginées. Lyon, Soulz l’efcu de Coloigne, 1538. De a kiadó valószínűleg a lyoni nyomdász, Melchior Trechsel volt. A képeket viszont már 1523 és 1526 között elkészítette Holbein. A sorozat a Teremtéssel kezdődik, ahol Évát megteremti az Úr Ádámból; ezt a Bűnbeesés követi: Éva elfogadja az almát a kígyótól, s Ádámtól máris újabbat kér. Itt még mindig nincs jelen a Halál alakja. A Kiűzetésben az angyal elől menekülő emberpárral együtt fut már a Halál is, kezében egy koldus lantjával. A bukás eredményeként Ádám a Halállal túrja a földet, míg Éva a háttérben Káint szoptatja. A temető jelenetben a kürtön és dobon játszó csontvázak „zenéjükkel” hívják az embereket a sírhoz. A pápa (X. Leó), aki mellett a Halál áll, megkoronázni készül egy császárt, aki a lábát csókolja. Egy másik halál is van a társaságban, aki kardinálisi kalapot visel. A császár (I. Miksa) megbünteti az egyik miniszterét, mert az igazságtalan volt egy kérelmezővel, de a Halál máris megfosztja koronájától. A király (I. Ferenc) ünnepet ül a baldachin alatt, a Halál tölti neki az utolsó kortyot. A kardinális (Luther ellenfele, Cajetan) bűnbocsátó levelet nyújt át egy gazdag embernek, ezalatt a Halál felemeli a kalapját. A császárnét, aki az udvarhölgyeivel sétálgat, feltartóztatja a halál női változata, s egy nyitott sírhoz vezeti. A továbbiakban ugyanilyen részletességgel felsorol mindenkit. Van köztük királyné, püspök, herceg, apát, apátnő, nemes, kanonok, bíró, ügyvéd, tanácsnok, prédikátor, pap/lelkipásztor, kolduló barát, apáca, öregasszony, orvos, asztrológus, gazdag, kereskedő, hajós, lovag, gróf, öregember, grófnő, nemes hölgy, hercegnő, házaló, szántóvető, kisgyerek (aki a legkisebb gyermek, mint ahogy neki is pici lányát ragadta el a pestis), katona, szerencsejátékos, részeg, bolond, rabló, vak, kádár és koldus. Közben az utolsó ítéletet is bemutatja. A sorozat kiadását Bázelben a vallási és politikai feszültség miatt nem engedélyezték. Barátai (köztük Erasmus) sorra elhagyták a várost, ahol az „újhitűek” kerültek hatalomra. Nekik első dolguk volt, hogy a templomok oltár- és szentképeit máglyára vessék. Ezek között volt Holbeiné is. De ő bízott az újban, bízott Morus Utópiájában. 1532-ben visszatért Londonba, a latin nyelvű szöveggel kiegészített könyv pedig – mint a címlapján láttuk – 1538-ban jelent meg Lyonban. Sikerét jelzi, hogy 1562-ig még tíz alkalommal került kiadásra.

Az utókor Rembrandt Harmenszoon van Rijn (1606–1669) Rembrandt, a hollandok nemzeti festője már a XVII. századi grafika egyik legjelentősebb képviselője, akire Düreren kívül honfitársa, Lucas van Leyden (1494–1533) volt nagy hatással a témaválasztás és kompozíció terén (mivel nagy műgyűjtő volt, grafikai gyűjteménye teljes sorozatukat is tartalmazta). Ő azonban a Dürer által kevéssé szeretett rézkarcot részesítette előnyben, 13 K rüger, i. m., 61.

85


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Dürer hatása a könyvillusztrációra ahol is mesterien alkalmazta a chiaroscurót (fény–árnyék vagy világos–sötét ellentét), amel�lyel az őt követő századok művészeire igen nagy hatással volt (kb. 200 metszetet készített). „Megismerkedett mindegyik, a mű létrehozásában résztvevő anyaggal […]. A tintát és a lakkot ő maga gyártja […]. Rembrandt még nem volt húszéves, amikor […] már készített metszeteket, ami nemcsak szórakoztatta […] hanem szép hasznot is hozott”.14 Rembrandt 1634-ben nősült először: Saskia van Uylenburghot (1612–1642) vette feleségül (Dürer feleségével szemben ő férjének a teljes nyugalmat biztosította). Mivel az árva lánynak nagy hozománya volt, Amszterdam zsidónegyedében vásároltak maguknak házat – annak ellenére, hogy lutheránusok voltak –, ez ma a Rembrandt-emlékház. Ez nagyban hozzájárult a bibliai témák feldolgozásához: a modellek adottak voltak. Itt 1655-ben „az első amszterdami rabbi, Menasse ben Jiszrael »Piedra gloriosa« (A csodálatos kő) c. munkáját illusztrálta. Rembrandt egész élete során három könyvet illusztrált, közülük ez a munkája mondható a legkevésbé sikeresnek, amennyiben csak egy kiadás jelenhetett meg a képeivel”.15 William Hogarth (1697–1764) Hogarth már művészi pályafutása elején, 1720-ban saját műhelyt nyitott, ahol rézmetszetes könyvillusztrációkat készített. Ebben az időben ismerkedett meg Henry Fieldinggel (1707–1754) is. A szépség analízise című könyve (1748) nem volt nagy hatással a művészettörténetre, mivel barokkos ízlése elütött a klasszicizmus elveitől. Képei a kor íróival rokon vonást mutatnak: szatirikusak; a két művészeti ág képviselői sok tekintetben hatottak egymásra. A szajha útja című első sorozata tulajdonképpen Daniel Defoe (kb. 1660–1731) Moll Flanders című regényének illusztrálása lenne, de külön jelentek meg. „A hat képből álló sorozat egy vidékről Londonba érkezett fiatal lány lezüllésének történetét beszéli el, s tele volt találó, aktuális utalásokkal, a nagyváros közismert alakjaival. 1200 példányban jelent meg, és már előfizetésben elfogyott, nagy jövedelmet hozva Hogarthnak, aki eddig anyagi nehézségekkel küzdött.”16 1743-ban jelent meg a Divatos házasság című ciklusa, melyet Fielding Modern férj című színdarabjával lehet párba állítani. De készített illusztrációkat többek közt John Milton (1608–1674) verseihez és Lucius Apuleios Platonius (kb. 123–180) Aranyszamár című regényéhez is. William Blake (1757–1827) Bár az angol romantika kiemelkedő költője volt, kortársai mégis csak rézmetszőnek tartották, és a XX. században került a világirodalomban az őt megillető helyre. Felesége, Catherine Sophia Boucher (1762–1831) részt vett férje grafikusművészi munkájában: nyomtatta és színezte metszeteit, sőt, halála után a félbemaradt rajzokat is ő fejezte be. Blake sokáig nehezen kapott munkát. Egyik első megrendelése volt Robert Blair (1699–1746) A sír című versének illusztrálása: a rajzokat átvette tőle a kiadó, de a több pénzt jelentő rézmetszést másra 14 Marcel Brion, Rembrandt élete, Bp., Corvina, 1976, 100. 15 http://www.pilpul.net/hetvenarc.shtml?x=28306 (Letöltés ideje: 2008. április 14.) 16 http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Hogarth (Letöltés ideje: 2008. április 14.)

86


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Az utókor bízta. Az első verseskötete után a többit nemcsak írta, hanem ő maga illusztrálta és nyomtatta is. Ezek közé tartozik Az ártatlanság dalai (1789) és A tapasztalás dalai (1794). „Élete utolsó éveit teljesen a könyvillusztrálásnak szentelte. Még halálos ágyán, 1827-ben is nagy kompozícióján, Az utolsó ítéleten dolgozott […] A vésővel sokkal szabadabban és merészebben dolgozott, mint kortársai; erős kontrasztokat alkalmazott, alkotásaiban robusztus erő nyilatkozik meg”.17 Bár Dürer és Rembrandt hatása érvényesül munkáiban, újabb rézmetsző technikát használt: a maratást. A képet és a betűt saválló lakkal rajzolta a rézre, majd a többi területet mélyen lemaratta. Peter von Cornelius (1783–1867) Cornelius 1811-től 1819-ig Rómában tartózkodott, ahol megismerkedett a nazarénus festőkkel (az itáliai–német reneszánsz minták alapján vallási képeket alkotó XIX. századi festők), majd „antikizáló stílusban, de mind inkább a romantika felé fordulva látta el könyvdíszekkel Goethe Faustját [Berlin, Wolzogen, 1867] és a Niebelung-éneket; tervezett Shakespeare-illusztrációi befejezetlenek maradtak. [Műveiben] tetten érhető Dürer hatása; az 1812 és 1817-ben megjelenő, Taschenbuch der Sagen und Legenden (Sagák és legendák zsebkönyve) [Berlin, Amalie von Helwig, 1812–1817] című kiadványhoz készült rajzaival életre hívta a romantika ónémet irányzatát.”18 Zichy Mihály (1827–1906) Hazánkban a XIX. században a tónusos fametszet volt a reprodukció eszköze. Ekkoriban már nemcsak könyveket, hanem folyóiratokat is illusztráltak vele. Legnagyobbjainkat – Munkácsy Mihály (1844–1900), Barabás Miklós (1810–1898) – is foglalkoztatta a technika. Közülük számomra kiemelkedik Zichy Mihály, akinek Arany János (1817–1882) balladáihoz és Madách Imrének (1823–1864) Az ember tragédiájához készült metszetei méltán a legjelentősebbek közé tartoznak. Ő azonban az említett kiadványokat rézmetszetes műlapokkal illusztrálta, a balladákat is ő maga karcolta a képek alá, és a képek csak a drága kötésű verseskötet külön lapra nyomott mellékletét alkották. „Zichy Párizsban készíti Goethe- és Petőfi-illusztrációit és folytatja a shakespeare-i Falstaffokat. 1875-ben Horace Günsburg […] bízta meg […] Goethe »Faust«-jának illusztrálásával.”19 Ugyanitt Alfred de Musset (1810–1857) Tizian fia című novelláját is illusztrálja. Második pétervári tartózkodása alatt Mihail Jurjevics Lermontov (1814–1841) műveihez készített metszeteket. 1885-ben kezdett hozzá Az ember tragédiájának illusztrálásához: a színenkénti ábrázolással majdnemhogy színpadra vitte szénrajzaiban a drámát. Jókai Mórnak (1825–1904) a Magyar népről szóló tanulmányához a népszokások, mondák és babonák világából merített 17 http://mek.oszk.hu/01600/01650/html/fejez30.htm (Letöltés ideje: 2008. április 14.) 18 Funke, i. m., 370. 19 Bényi László, B. Supka Magdolna, Zichy Mihály, Bp., Művelt Nép, 1953, 33.

87


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Dürer hatása a könyvillusztrációra ihletet. Az Arany-balladákban megmutatkozik minden mesterségbeli tudása, érződik rajtuk, hogy kedvvel készítette őket. 1892-től öt éven át éjszakánként dolgozott rajtuk. „Hogy az olvasót a balladák történelmi hangulatából semmi ki ne zökkentse, Zichy maga rajzolta, ódon (antikvaszerű) betűkkel a szöveget is. […] megvalósítja a betű és a rajz legszorosabb kapcsolatát, úgy ahogyan az az illusztrálás fénykorában történt.”20 1898-ban Garay János (1812–1853) Obsitosát (Háry János) illusztrálta. Reich Károly (1922–1988) Gyermekkorunk mesekönyveiben, tankönyveinkben gyakran találkoztunk Reich Károly grafikáival. Első megbízatását is az akkori Ifjúsági Könyvkiadótól kapta: Petőfi Anyám tyúkja című kis kötetét kellett illusztrálnia. Több mint négyszáz (főleg gyerekeknek szóló) könyvhöz készített rajzokat, amelyekre a természet szeretete, egyszerűség, életöröm és formai tisztaság jellemző. Meseillusztrációi közül megemlíthető többek közt: Arany László Magyar népmesék (Bp., Móra, 1979), Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk (Bp., Móra, 1986), Móra Ferenc A körtemuzsika (Bp., Móra, 2003), Kormos István Mesék Vackorról (Bp., Osiris, 2006), vagy akár az Arany 1x1 (Bp., Holnap, 2007). A felnőtteknek szóló irodalomból Ovidiustól Shakespeare-en át Devecseri Gáborig sok költőt (illetve kötetet) illusztrált. Jankovics Marcell (1941) A düreri hatást folytathatjuk napjaink illusztrátorai közt is. A magyar mondákat a filmvászonra és a tévé képernyőjére varázsoló Jankovics Marcell a rajzfilmtől jutott el a könyvillusztrációig, ami érződik is munkáin. „Világszemléletét a népmesék, regék és mondák organikus világa inspirálja. Illusztrációiban […] ötvöződik a tanítási szándék és a szépségből fakadó műélvezet öröme. 2002-ben az Ágh István szerkesztette Parazsat evő paripa (Bp., Officina Nova, é. n.) és a Mátyás az igazságos (Bp., Akadémiai, 1994) című könyvekkel a díjazott magyar illusztrátorok egyike volt. Munkáiban frappánsan ötvözi a kortárs formavilágot a középkori és reneszánsz kódexek motívumaival. A miniatúrák struktúráját meghatározó ornamentikát felszabadítva gyakran a történet egyenrangú részévé emeli.”21 A düreri tradíciótól eltérően, Jankovics színkezelése intenzív. A fentiek jól példázzák, hogy a nagy mesterek halálával művészetük nem száll a sírba. Dürer esetében is látható, hogy követői – annak ellenére, hogy a technikai eszközök forradalmi változáson mentek át – tovább folytatják az általa kitaposott ösvényt. A számítógép megjelenése sem jelenthette a régi technikák elfeledését. Mindig van, és mindig lesz, aki – újabb és újabb módokon – ezeket feleleveníti, megújítja, továbbviszi. 20 Bényi, B. Supka, i. m., 57. 21 D. Udvardy, i. m.,

88



IRODALOMjegyzék Albrecht Dürer fametszetei és rézmetszetei, szerk., Fenyő Iván, Bp., Magyar Helikon, 1971, 94 o. Albrecht Dürer: Die Drei Grossen Bücher (Marienleben, Grosse Passion, Apokalyse), Nördlingen, Verlag Dr. Alfons Uhl, 2001, 22 o. Bényi László, B. Supka Magdolna, Zichy Mihály, Bp., Művelt Nép, 1953, 110 o. Bevilaqua-Borsody Béla, Dürer Albert erődítési tervei és a XV–XVI. századi török probléma, Bp,, Magyar Történelmi Múzeum, 1928, 48 o. Bosing, Walter, Hieronymus Bosch: Menny és pokol között, Bp., Kulturtrade, 1973, 96 o. Brion, Marcel, Rembrandt élete, Bp., Corvina, 1976, 212 o. Campbell Hutchinson, Jane, Albrecht Dürer: A Biography, Princeton, Princeton University Press, 1990, 306 o. Dewitz, Ulf von, Albrecht Dürer: 1471–1971, Bonn–Bad Godesberg, Inter Nations, 1970, 38 o. Dusnoki-Draskovich József, Nyitott múlt: Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról, Gyula, Békés Megyei Levéltár, 2000, 392 o. Dürer, ed. Giulia Bartrum, London, The British Musem Press, 2007, 96 o. Dürer, szerk. Lajos Ferenc, Budapest, „Szépmíves Műhely”, 1945, 46 o. Dürer: A festészetről és a szépségről, szerk. Harmathné Szilágyi Anna, Bp., Corvina, 1982, 296 o. Felvinczi Takács Zoltán, Dürer, Bp., Lampel–Wodianer, 1909, 182 o. Funke, Fritz, Könyvismeret: Könyvtörténeti áttekintés, Budapest, Osiris, 2005 (Osiris kézikönyvek), 488 o. Haan Lajos, Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről, Békéscsaba, Dobay János, 1888, 62 o. Hind, Arthur M., A History of Engraving & Etching: From the 15th Century to the Year 1914, New York, Dover Publications, 1963, 488 o. Hind, Arthur M., Introduction to a History of Woodcut, New York, Houghton Mifflin, 1935, 838 o. Ivins, William M. Jr., Illustrations by Dürer, The Metropolitan Museum of Art Bulletin, 1934/8, 138–141. o. Krüger, Renate, Az avignoni tánc: Holbein életének regénye, Bp., Corvina, 1973, 220 o. Kunze, Horst, Das Große Buch vom Buch, Berlin, Der Kinderbuchverlag, 1986, 304 o. Lüdecke, Heinz, Albrecht Dürer, Bp., Corvina, 1978, 46 o. Mittelstadt, Kuno, Dürer, Berlin, Henschelverlag, 1979, 96 o. Oratio Dominica Polyglotta: Az Úr imádsága több nyelven, szerk. Franz Xaver Stoeger, Bp., Szent István Társulat, 1991, 44 o. Szenteczki Csaba, A nyomtatott grafika története és technikái, Bp., Műszaki, 2003, 302 o. The Complete Woodcuts of Albrecht Dürer, ed. Willy Kurth, New York, Dover Publications, 1963, 286 o. 89


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Irodalomjegyzék Várdai Béla, Dürer Albert: Halálának négyszázéves fordulója alkalmából, Bp., Szent István Akadémia, 1928. 24 o. Vayer Lajos, Rembradt, Bp., Képzőművészeti Alap, 1955 (A realizmus mesterei), 52 o. Végh Gyula, Dürer Albrecht: Előadás, Szombathely, Vasvármegyei Nyomdavállalat, 1911, 24 o. Végh János, Dürer, a fametsző, Békési Élet, 1971/2, 422–426. o. Weisbach, Werner, Der junge Dürer, Lipcse, Hiersmann, 1906, 108 o. Wolf, Norbert, Albrecht Dürer 1471–1528: The Genius of the German Renaissance, Köln, Taschen, 2006, 96 o.

90



Illusztrációk jegyzéke A keresztet és a Mennyek kulcsait tartó… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 A hercegnő arra csónakázik… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Krisztus Kajafás előtt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Krisztus megkeresztelése a Jordánban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Az elkárhozottak örök siralma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Oratio Cassandre Venete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A zarándok Gerzson. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Tanár négy tanítvánnyal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Wie der Würffel auff ist Kumen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Jézus-fej. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Keresztre feszített Jézus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 A Szűz Máriához imádkozó Albrecht Bonstetten. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Ikarusz bukása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A színház. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Szent Jeromos…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Szűz Mária a Napban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Szodoma és Gomorra elpusztítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Születés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Szent Jeromos. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Szent Katerina. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 A királyok látogatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Szent Margit. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Szent Dorottya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Szent Kristóf. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 A térdelő Sebastian Brant költő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Koponya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Keresztre feszítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Az öt birodalmi jelvény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Szent Brigitta kíséretével hazafelé…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Conrad Celtes átnyújtja az általa kiadott…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Három apáca a kereszt előtt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Szent Jeromosv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Szent Sebald…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Filozófia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Szent Dorottya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Mária, az Ég királynője. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Asztronómus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 91


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Illusztrációk jegyzéke Juditot Holofernes táborába viszik. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Meztelen nő…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Krisztus a kereszten. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 A fájdalom embere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Krisztus kiűzi a kufárokat a templomból. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 De vitanda usura. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Szent Sebald. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Az álarcosbál. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Krisztus a kereszten. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Armilláris gömb. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 A lant perspektivikus rajzolása segédeszközzel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Parasztemlékmű. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 A hozományvadász. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 A táncról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Dürer utazásainak térképe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A kötet végén szereplő képek: Az Apokalipszisből I. János evangélista vértanúsága II. Az apokalipszis négy lovasa III. Babilon pusztulása A Nagy Passióból IV. Az Olajfák hegyén V. Krisztus megkorbácsolása VI. Krisztus a kereszten Mária életéből VII. Az angyal üzenete Joakimnak VIII. Joakim és Anna találkozása az Aranykapunál IX. Mária eljegyzése X. Angyali üdvözlet Miksa imádságoskönyvéből XI. Olvasó angyal, csatajelenet XII. Mária, Isten és az Ördög XIII. Mária királynő fölött egy angyal, lanton játszó angyal és csiga

92



Névmutató Ágh István 88 Ajtóssy(?) Antal 9 Altdorfer, Albrecht 36, 40, 73 Amerbach, Johannes 17 Andreae, Hieronymus 43, 46, 72 Apuleios Platonius, Lucius 86 Arany János 61, 88 Arany László 88 Aretin, Freiherr von 73 Aretino, Pietro 84 Attavante, Marco 73 Ayrer, Max 12, 15 Baldung Grien, Hans 28, 32, 36, 73, 82, 83 Barabás Miklós 87 Barbari, Jacopo dei 28 Bartsch, Adam 65 Beham, Barthel 43 Beham, Hans Sebald 43, 82 Bellini, Giovanni 33 Berczeli Anzelm Károly 5 Bertoldus 13 Bezdek Dániel 8 Blair, Robert 86 Blake, William 86 Bon, Cecile 51 Borer, Alair 51 Borgia, Cesare 58 Borgia, Lucrecia 58 Bosch, Hieronymus 49, 89 Botticelli, Sandro (Alessandro di Mariano Filipepi) 71 Boucher, Catherine Sophia 86 Brandenburgi Albrecht 83 Brandenburgi György 45 Brant, Sebastian 22, 47, 48, 49, 50, 52, 83, 91 Brigitta, Szent 28, 29, 91 Bruckhardt, Daniel 19

Burgkmair, Hans 31, 36, 73 Burgundi Mária 41, 80 Cajetan, Thomas 85 Camerarius, Joachim 46 Celtes, Conrad 30–32, 91 Chelidonius 67 Clovio, Giulio 73 Constantinus 60 Cornelius, Peter von 87 Correggio, Antonio Allegri da 82 Corvin János 45 Cranach, Lucas 36, 40, 73, 74 Creussner, Friedrich 13, 15 Cuspinianus, Johannes 78 Dávid király 21, 70, 76 Da Vinci, Leonardo 8, 9, 34, 69, 70 Defoe, Daniel 86 Devecseri Gábor 88 Dinckmuth, Conrad 51 Domitianus, Titus Flavius 58 Donatello (Donato di Niccolò di Betto Bardi) 35 Dürer, Albrecht/Albert id. 9 Dürer, Hans 73 Erasmus (Rotterdami Erasmus/Desiderius Erasmus Roterodamus) 23, 42, 50, 84, 85 Erzsébet (Antal felesége) 9 Euklidész 44 Farkas Zoltán 27, 39 Felvinczi Takács Zoltán 8, 9, 19, 23, 25, 32, 34, 35, 56, 60–64, 66, 72, 74, 75, 89 Fenyő Iván 27, 57, 59, 62, 64, 89 Ferdinánd, I. 40, 45 Ferenc József, I. 41, 85 Fielding, Henry 86 Finiguerra, Tommasso 26 Firmian, Nicolas von 41 Flühe, Nikolaus von der 12 93


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Névmutató Foucault, Michel 49 Fouquet, Jean 73 Frangepán Beatrix 45 Frankfurter, Philipp 12 Frey, Agnes 23, 26 Frey, Hans 23 Frigyes, III. 72 Frigyes, Bölcs 26, 30, 31 Frobenius, Johann 83 Furter, Michael 20, 22 Gallus, Alexander 15 Garay János 88 Gersdorff, Hans 83 Gerson, Jean Charlier de 14 Gnad-Her-Meister 50 Goethe, Johann Wolfgang von 48, 87 Graf, Urs 83 Grünewald, Matthias 82 Grüninger, Johann 16, 43 Gutenberg (Johannes Gensfleisch) 11 Günsburg, Horace 87 Haintz-Nar-Meister 50, 51 Harthan, John 48 Heller, Jacob 34 Helwig, Amelie von 87 Henrik, VIII. 84 Hess András 10 Heynfogel, Conrad 41 Hind, Arthur M. 14, 16, 89 Hogarth, William 79, 86 Holbein, Hans id. 83 Holbein, Hans ifj. 79, 84, 85, 89 Holper, Barbara 9, 43 Honterus, Johannes 41 Horatius Flaccus, Quintus 48 Höltzel, Hieronymus 30, 32, 39, 41, 67 Hrosvitha/Roswitha 30 Hutt, Wolfgang 51 Jankovics Marcell 88 Jeromos, Szent 19, 21, 30, 80, 91 Jiszrael, Menasse ben 86

Jókai Mór 87 Juvenalis, Decimus Junius 53 Kaisersberg, Johann Geiler von 83 Kálti Márk 73 Károli Gáspár 59 Károly, V. 42, 43 Károly, Merész 80 Kessler, Nicolas 19 Koberger, Anton 10–12, 19, 26–28, 30, 43, 56, 80 Kormos István 88 Kulmbach, Hans Süss von 36, 82 Kurth, Willi 12, 14, 16, 18, 20, 28, 41, 47, 51, 89 La Tour, Landry de 20 Lajos, II. 45 Lajos Ferenc 42, 67, 89 Lamparter, Nicolaus 22 Lermontov, Mihail Jurjevics 87 Leyden, Lucas van 86 Liberale, Antonio 73 Locher, Jacob/Jakob 21, 49 Luther, Márton/Martin 36, 41, 42, 50, 67, 81, 84, 85 Lüdecke, Heinz 10, 14, 16, 22, 24, 26, 48, 50, 60–62, 64, 89 Madách Imre 87 Mantegna, Andrea 25, 27, 38, 39, 61, 66, 74, 75 Márton László 48, 51 Mátyás, I. 10, 11, 29, 73, 78, 88 Messahalah (Masha’allah’ ibn Athari) 32 Mikes Kelemen 8 Miksa, I. 28, 31, 39–42, 47, 72–78, 80, 82, 85, 92 Milton, John 86 Moliére (Jean-Baptiste Poquelin) 51 Molnár Ferenc 88 Móra Ferenc 88 Morus, Thomas 85 Munkácsy Mihály 87 Musset, Alfred de 87 Narnia, Lucia de 30 Negker, Jost de 80 Neudörffer, Johann 43, 72 94


Trial version of ABC Amber PDF Merger, http://www.processtext.com/abcpdfmg.html Névmutató Olpe, Johann Bergmann von 19, 21, 22, 47, 49, 56 Orosz István 47 Otmar, Hans 81 Ottino della Chiesa, Angela 64 Ottó, I. 30 Ovidius Naso, Publius 48 Pál, VI. 72 Pannonius, Janus (Csezmicei/Vitéz János) 5, 7 Pencz, Georg 43 Petőfi Sándor 87, 88 Peutinger, Konrad 72 Peypus, Friedrich 39, 41, 81 Philipp barát 12 Phinzing, Berthold 80 Pinder, Ulrich 33, 81 Pirckheimer/Pirkheimer, Willibald 23, 25, 27, 34, 39, 43, 46 Plutarkhosz, Mestriosz 39 Pruthenus, Lodovicus 27 Quertell, Heinrich 56 Raimondi, Marcantonio 68, 83, 84 Regiomontanus (Johannes Müller) 9 Reich Károly 88 Rembrandt (Rembrandt Harmenszoon van Rijn) 79, 85–87, 89 Riederer, Friedrich R. 17 Rockner, Vinzenz 72 Romano, Giulio 84 Rozsondai Marianne 41 Sándor, VI. (Rodrigo Borgia) 58 Sanzio, Raffaello (Raffaello di Giovanni Santi) 10, 83 Schäuffelein, Hans Leonhard 28, 36, 81, 82 Schedel, Hartmann 12 Schongauer, Martin 16, 65, 74 Schott, Johann 83, 93 Schön, Erhard 81 Schönsperger, Johann/Hans 72, 80 Senefelder, Alois 73

Shakespeare, William 51, 87, 88 Springinklee, Hans Sebald 80 Stabius, Johann 41, 93 Strauss, Walter L. 51 Strixner, Johann 74 Stüchs, Georg 14 Susanne 42 Szenteczki Csaba 9, 11, 26, 57, 63, 66, 82–84, 89 Tengler, Ulrich 81 Terentius Afer, Publius 17, 18, 30 Tevan Andor 10, 19, 73, 81 Thernberganek, Gundacker von 12 Thuróczy János 11 Tomaschek, Johann 14 Traut, Wolf 80 Trechsel, Melchior 85 Treitsauerwein, Marx 80 Tscherte, Johann 43, 46 Uhl, Alfons 39, 59, 89 Unger, Niclas 8 Uylenburgh, Saskia van 86 Vasari, Giorgio 10 Végh Gyula 8, 39, 90 Végh János 59, 64, 90 Villon, Francois 85 Vitéz János 30 Vitruvius Pollio, Marcus 28 Wagner, Peter 12–14 Waldenstein, Waldauff von 28 Walther, Bernhard 36 Wechtlin, Hans 83 Weissenburger, Johann 32, 33 Werbőczy István 45 Wimpheling, Jakob 21 Wolf, Norbert 8, 34, 80, 90 Wolgemut, Michael 10, 30 Zeydel, Edwin 48 Zichy Mihály 79, 87–89

95





Tartalom Életútja a könyvek tükrében Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Nürnbergi tanulóévek (1486–1490) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Az első utazás évei (1490–1494) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Az első itáliai utazástól a másodikig (1494–1505) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Fametszetek, rézmetszetek (1505–1512) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Miksa szolgálatában (1512–1519) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Hattyúdala (1520–1528) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 A nagy művek részletes bemutatása A bolondok hajója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Jelenések könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Nagy Passió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Mária élete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 Miksa császár imádságoskönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Dürer hatása a könyvillusztrációra Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 Segédei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Követői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Az utókor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Illusztrációk jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Névmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

97





I.



II.



III.



IV.



V.



VI.



VII.



VIII.



IX.



X.



XI.



XII.



XIII.



Remek-Mű Kiadó Budapest, 2008 1165 Budapest, Írisz utca 3/a, www.remekmukiado.hu Kiadó: Tevelyné Kulcsár Andrea Felelős szerkesztő, műszaki szerkesztő: Tevelyné Kulcsár Andrea A borítón Albrecht Dürer Hahn auf einer Säule, Löwe und Ranke eines Rebstockes (Oszlop tetején álló kakas, oroszlán, valamint indák és szőlővesszők) című képe látható. Tördelés: Tevelyné Kulcsár Andrea ISBN 978-963-06-6341-0


R M K. Trial version of ABC Amber PDF Merger, ALBRECHT DÜRER ÉS A KÖNYVMŰVÉSZET. Tevelyné Kulcsár Andrea

Recommend Documents