ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
a 4/2012./VI.15./ rendelettel módosított
13/2009./XII.21./
RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉGELMÉRŐL ÉS EGYES HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI EMLÉKEK VÉDELMÉRŐL
/egységes szerkezetben/
Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület ) a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv.8.§. (1) bek, az 1997. évi LXXVIII. tv. 57.§.(3) bek., az 1999. évi LXIX. 1.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a 66/1999./VIII.13./ FVM rendeletben foglaltakra a következő önkormányzati rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. §. (1) E rendelet célja Zomba község képe és történeti szempontjából meghatározó, - a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett, - épített értékek védelme, a község építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és jó karbantartottságuk biztosítása. (2) A község épített értékei, - tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzeti közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek. (3) Az (1)-(2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése és a feladatok ellátása érdekében a Képviselő-testület a község épített értékeit községi (továbbiakban: helyi) védettség alá helyezteti. (4) A helyi értékvédelem feladata különösen: a). a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, községtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése, b). a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszűntetése. 2. §. (1) E rendelet rendelkezéseit a község közigazgatási területén, a helyi védelem alá helyezéssel, valamint annak megszüntetésével kapcsolatos eljárások során, továbbá az e rendeletben szabályozott, a községi érdekérvényesítést szolgáló – kérdésekkel kapcsolatban kell alkalmazni.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a műemléki védettség alatt álló (műemlék, műemlék jellegű, községképi jelentőségű, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezeti) értékekre. 3. §. E rendelet alkalmazásában: a.) Védett épületek, építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek történelmi, régészeti művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos községkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ide értve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyet a Képviselő-testület rendeletében védetté nyilvánított. b.) Védett épület, építmény közvetlen környezete: a védett épülethez, építményhez tartozó ingatlanparkra (park, udvar, kerítés, támfal, melléképítmény, stb.) terjed ki. c.) Védett épület, építmény tágabb környezete: a védett épülettel szomszédos ingatlanokra, közterületekre, a zavartalan érvényesülést biztosító építészeti és tájképi környezetre (parkok, kertek, fasorok, kerti épületek, tereplépcsők, stb.) terjed ki. d.) Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatároló épületegyüttesek, vagy az épített és természetes környezet együtteseként kialakult kulturtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi, vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, szerepük meghatározó, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védetté nyilvánított. e.) Védett érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges, vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi. A helyi védettség keletkezése és megszűnése 4. §. (1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűntetéséről a képviselő-testület rendelettel, míg annak elutasításáról határozattal dönt. (2) A helyi védettség alá tartozó értékek listája e rendelet mellékletei képezik. Az 1. számú melléklet a védetté nyilvánított és felsorolt egyes fákat, fasorokat, illetve azok termőhelyeit, a 2. sz. melléklet a
védett épületek jegyzékét tartalmazza. 5. §. (1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszűntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti a polgármesternél. (2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a.) az épületek és építmények esetében: - a létesítmény megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, - a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész) - a létesítmény rövid ismertetését, leírását, - a kezdeményezés indoklását, - az épület, építmény fényképét, - kezdeményező nevét és címét. b.) épületegyüttesek esetében: - az épületegyüttes megnevezését, körülhatárolását, - az épületegyüttes rövid ismertetését, leírását, - a kezdeményezés indoklását. 6. §. (1) A kezdeményezések döntésre történő előkészítéséről a körjegyző gondoskodik. (2) A helyi védettség alá helyezés, illetve annak megszűntetése iránti eljárás megindításáról az érdekeltet, a védendő érték tulajdonosát, tulajdonosait, a tulajdonoson keresztül az ingatlan használóit és a kezdeményezőket. (3) Épületegyüttesek esetében az értesítés történhet nem névre szólóan, hanem a helyben szokásos módon is. (Az önkormányzat hirdetőtábláján 30 napra közzé kell tenni.) (4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. 7. §. (1) A helyi védettség kimondásáról (megszűntetéséről) az érdekelteket értesíteni kell, illetve az erről szóló képviselő-testületi rendeletet a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán történő kifüggesztés) közzé kell tenni.
(2) A helyi védettség kimondásáról (megszüntetéséről) a területileg illetékes földhivatalt – a Településfejlesztési bizottság előzetes állásfoglalása alapján - értesíteni kell. (3) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. (4) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. (5) A nyilvántartás tartalmának meghatározásáról és naprakész vezetéséről a Település-fejlesztési bizottság elnöke gondoskodik. 8. §. (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (2) A helyi védettség fennállásának tényét a hivatalos helyszínrajzon fel kell tüntetni az alábbiak szerint: „Zomba Község Képviselő-testülete 13 /2009. /XII.21.) rendelete alapján védett települési érték.” (3) Az ingatlan-nyilvántartási, illetve a helyszínrajz bejegyzésről – a Település-fejlesztési bizottság előzetes állásfoglalása alapján - a körjegyző gondoskodik. 9. §. (1) Amennyiben a helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a Képviselő-testület a helyi védettséget megszünteti a műemléki védettségről szóló döntés hatályba lépése után. (2) A helyi védettség megszüntetésének előkészítéséről – a műemléki hatóság értesítése alapján – az illetékes bizottság elnöke gondoskodik. Előírások, eljárási szabályok 10. §. (1) A helyi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. (2) A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében, - a hatályos építési jogszabályok keretei között – az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság kötelezheti a védelem alatt álló, valamint a védett együttesek területén található épületek, illetve építmények tulajdonosát(ait), illetve felhasználóját(it): a jókarban-tartásra, fenntartásra való kötelezettség teljesítésére. az azokat eléktelenítő, idegen részek eltávolítására,
a védett értékek jellegérnek kifejezésére, vagy hatásosabb érvényesülésre irányuló munkálatok elvégzésére. (3) A (2) bekezdésben jelzett munkálatok költségei a tulajdonost (használót) terhelik. (4) A Képviselő-testület pénzügyi támogatást nyújt azon tulajdonosoknak, akik a védelem alatt álló épületek külső megjelenésének javítása érdekében karbantartási vagy felújítási munkát végez. (5) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elvégzett munkálatok értékének 50 %-át értékösszegben az 500.000 Ft-ot. (6) A támogatás iránti kérelmet a Település-fejlesztési bizottság elnökének kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a tervezett munkálatok műszaki leírását és költségvetését. A kérelem elbírálásáról a Település-fejlesztési bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. (7) A támogatás folyósítására támogatási szerződést kell kötni. A támogatás folyósítása utólag, számla ellenében történik. (8) Támogatást ugyanarra az épületre többször is be lehet nyujtani. 11.§. (1) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény (vagy annak védett része) bontására engedély csak a védelem feloldását követően adható ki. (2) A helyi védelem alá helyezett védett értéken az egyébként építési engedély nélkül végezhető munkákat végezni, a védelem alatt álló épület rendeltetését megváltoztatni csak az építési engedély alapján végezhető munkálatokra vonatkozó előírások maradéktalan betartásával lehet. Így építési engedély köteles - a védett homlokzat (és a közterületről látható homlokzat) felújítása, festése, - védett épület nyílászáróinak cseréje, - védett tetőzet, védett épület tetőzetének felújítása, - védett épület vagy épületrész belső dekoratív falfestése, burkolatainak felújítása, létesítése. (3) Nem adható építési (elvi építési) engedély olyan építési (bontási) munkára, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy azt értékvédelmi szempontból károsan befolyásolja. Nem adható fennmaradási engedély olyan építési munkálatokra, amelyek a védett értéket károsan érintik. Ilyen esetben az építtetőt kötelezni kell az eredeti állapot helyreállítására.
12.§. A védett értékek védelmével kapcsolatos önkormányzati feladatok (1) A védett természeti emlékek egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok: a) A fellépő növényi és állati kártevők elleni megelőző védelem biztosítása (permetezés) b) A százaz ágrészek gondos, időbeni eltávolítása, faseb kezelés c) A megfelelő növőtér – és a lombkoronának megfelelő földterület – állandó gyommentesítésének biztosítása (2) A védett természeti emlék termőterülete védőövezetnek tekintendő. A védőövezet a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület vetülete, körben 2 méterrel megnövelve. (3) A védőövezeten belül tilos a talajt burkolattal fedni. Amennyiben a védőövezeten belül már létezik burkolat, úgy a védőövezet betartása annak a felújításakor érvényes. (4) A fasorban lévő faegyed szükségessé vált kivágása után a pótlást a következő ültetési időszakban el kell végezni. A pótlásra kerülő egyed kizárólag a védett fasor fafajának megfelelő, túlkoros méretű fa lehet. (5) a védett természeti emlék egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok elvégzése a 6.§ a) és b) pontjában meghatározottak kötelessége. (6)Az illetékes építési hatóság, továbbá a helyi település-fejlesztési bizottság a védett értékekkel kapcsolatos intézkedéseinek végrehajtását – az építési hatósági ellenőrzés szabályai szerint – ellenőrizheti. (7) A kötelezett (megbízottja) az ellenőrzést tűrni köteles. Szabálysértési rendelkezések 13. §.1
1
Hatályon kívül helyezte a 4/2012./VI.15./ önkormányzati rendelet 3.§ h) pontja. Hatálytalan: 2012. június 15től.
Záró rendelkezések 14. §. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Szűcs Sándor polgármester
Dr. Fábián László körjegyző
A rendelet mellékletei:
Zomba legöregebb fái Szürke nyár (Populus x canescens): Eurázsiai kialakulású faj, a közönséges (avagy rezgő) nyár (Populus tremula) és a fehér nyár (Populus alba) természetes hibridje. Hazánkban elsősorban az alföldön jellemző. Csak gyökérsarjról szaporodik jól. A zombai kastélyparkban található látványosan azonos magasságú és vastagságú 11 db szürke nyárfa néhány száz évvel ezelőtt, egyidőben telepített példány lehet.
Fekete dió (Juglans nigra): Észak-Amerikában őshonos fafaj, hazánkban nem jellemző, inkább díszfaként telepített fiatalabb példányokkal találkozhatunk. Tipikusan 30-40 méter magasra nő de kedvező feltételek mellett elérheti az 50 méteres magasságot is. A zombai általános iskola udvarán található példány a maga 626 cm-es törzskerületével valószínűleg az ország legöregebb és legméretesebb fekete diófája (kora kb. 300-350 évre tehető). Védelme fontos, mivel a faj elsősorban értékes faanyaga miatt keresett. Szép színe és rajzolata miatt fája a bútoriparban kedvelt, elsősorban furnérozásra használják.
Juharlevelű platán (Platanus x acerifolia): Szintén hibrid fafaj, az Észak-Amerikában őshonos nyugati platán (Platanus occidentialis) és az Európában és Ázsiában őshonos keleti platán (Platanus orientalis) hibridje. Kérge jellegzetesen, nagy foltokban leválik. Európa szerte kedvelt díszfa, elsősorban utak mentén, parkokban, fasorokban megtalálható faj. Rendkívül hosszú ideig élhet. Zombán több helyen előfordul, két jelentősebb a kastélyparkban a tó partján és az Ady Endre utca északi vége melletti erdő szélében található. A legöregebb viszont kétségkívül a varrodával szemben található alacsonyan elágazó példány, ennek védelme különös jelentőségű, mivel egy családi ház udvarán található.
Kocsányos tölgy (Quercus robur): A kocsánytalan tölggyel (Quercus petrea) váltakozva Európa uralkodó tölgyfaja. Hazánkban őshonos, erdeink nagy részében állományalkotó. Levele jellegzetesen karéjos, makkjai kb. 5 cm hosszú kocsányon lógnak. A legnagyobb zombai példány az evangélikus templom mellett található, ennek törzskerülete 457 cm. Védelme fontos, mivel a fa rendkívül szorosan körbe lett építve.
Páfrányfenyő (Ginkgo biloba): Rendkívül ősi fafaj, a földtörténeti őskorban (mintegy 270 millió éve) alakulhatott ki, a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő faja. Közeli rokonai nincsenek, ún. élő kövületnek számít. Az egyik leghosszabb ideig élő faj, több mint 1000 évet is megélhet. Európában a 18. századig csak kövületekből ismerték, ekkortájt telepítették be Kínából az első egyedeket. Kétlaki fa, a porzós és termős virágok külön egyeden vannak. A faj nemzetközi státusza szerint jelenleg is végveszélyben van, mivel a termős egyedeket kellemetlen szagú termésük miatt kivágják. A zombai kastélypark közepén található, kissé csonka lombkoronájú egyed hazánk legöregebb példányainak egyike, kora 150 évre tehető. A borostyán az évek alatt nagymértékben benőtte, a fa védelme szempontjából fontos lenne ennek az eltávolítása. A kastélyparkban ezeken kívül több kevésbé idős fafaj is képviselteti magát, például korai juhar (Acer platanoides), mezei juhar (Acer campestre), zöld juhar (Acer negundo), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), fehér fűz (Salix alba), európai vörösfenyő (Larix europaea) és fehér akác (Robinia pseudoacacia) példányokkal találkozhatunk.
Zomba helyi védelem alatt álló épületei, építményei: S.Sz.
Utca
1.
Kossuth Lajos u.
2. 3. 4.
Kossuth Lajos u. Kossuth Lajos u. Kossuth Lajos u.
3 25 27
5.
Kossuth Lajos u.
45
6. 7.
Alkotmány u. Alkotmány u.
4
8.
Alkotmány u.
41.
9. 10. 11. 12.
Alkotmány u. Főtér Főtér Rákóczi u.
1
13.
Ady E. u.
12.
14. 15. 16. 17. 18. 19.
Ady E. u. Gábor Áron u. Gábor Áron u. Gábor Áron u. József A. u. József A. u.
11 17 18 24
20.
József A. u.
38
21.
József A. u. K.ter. – Andormajor
22.
Hsz.
Megnevezés Nepomuki St. János szobor Lakóház Lakóház Lakóház Gazdasági épületek Hősi emlékmű Lakóház Lakóház, gazd.i ép. Feszület Községháza Feszület Feszület Óvoda (kiskastély) Lakóház (kúria) Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Kápolna Lakóház, gazd.i ép. Feszület Szövetk. Közp. (kiskastély)
Hrsz.
Véd. Jav.
705
H1
657 670 671
H1 H2 H2
682/1
H1
674/1 637
H1 H1
722
H1
734 1 450 154/2
H1 H1 H1 H1
203/1
H1
226/6 286 280 279 348 349
H1 H2 H1 H2 H1 H1
356
H1
409
H1
0151/3
H2
Helyi értékvédelmi terület a település belterületén: H1) védendő a jelenleg kialakult utcakép, a telkek mérete, a beépítési mód, a lakóházak tömege (szélességi mérete, magassága), megjelenése. Új épület építése, illetve a meglévők csak az utcakép megtartásával, szigorú anyaghasználati előírások betartásával lehetséges.
- a Szabadság utca keleti oldala - a Széchenyi utca északi oldala H2) Védendő a település ősi magja, az úthálózat, a településszerkezet nőtt jellege, a közterületek alakja, a telkek szabálytalansága, illetve a beépítési mód. - a település mag (Kossuth Lajos, József Attila és Rákóczi Ferenc utcák találkozása) és környéke.
