07. Lőfegyverek rendszertana.doc

07. Lőfegyverek rendszertana.doc VII. AUTOMATA ÉS FÉLAUTOMATA FEGYVEREK A) FÉLAUTOMATA FEGYVEREK FOGALMA Azokat a fegyvereket, amelyek az ismétlési ciklusban, négy mozzanatot (nyitás, töltés, reteszelés és hüvelykivetés) saját belső energiájuk felhasználásával, az elsütést pedig emberi energiával (külső energia) végzik, félautomata fegyvereknek nevezzük. Pl.: a pisztolyok (forgópisztolyok kivételével), távcsöves puska. B) AUTOMATA FEGYVEREK FOGALMA Azokat a fegyvereket, amelyeken ismétlési ciklus minden elemét - még az elsütést is - saját belső energiájuk felhasználásával végzik, automata fegyvereknek nevezzük. Összegezve tehát minden sorozatlövő kézifegyver automata. A fegyverek automatizáltságának feltételét a bennük lejátszódó folyamatokból adódó nagy energia biztosítja. C) VEGYES ÜZEMMÓDÚ FEGYVEREK Az olyan fegyvereket, amelyek automata és félautomata üzemmódban egyaránt alkalmazhatók, vegyes üzemmódú fegyvereknek nevezzük. Vizsgáljuk meg a rendszeresített 7, 62 mm-es gépkarabélyt és hasonlítsuk össze egy géppuskával, ill. egy súlyzáras pisztollyal. A gépkarabélyon a tüzelési módot tűzváltókar segítségével változtathatjuk. Állíthatjuk a fegyvert egyeslövés leadására és sorozatlövésre is. Tehát egyszer félautomata módon működik, máskor pedig teljes automata. Ezzel ellentétben a pisztoly csak egyes lövésre képes, tehát félautomata, a géppuska pedig csak sorozatlövésre, tehát automata. D) AZ AUTOMATA ÉS FÉLAUTOMATA FEGYVEREK RENDSZERTANI FELOSZTÁSÁNAK TARTALMA Az automata és félautomata fegyvereket négy nagy osztályba sorolták, amely osztályok valamelyikének csak egy-egy jellegzetes fegyvertípusa van. I. Osztály az energiaátadáson alapuló rendszerek: ide tartoznak azok a fegyvertípusok, amelyeknél a csőben levő lőporgáz nyomásából adódó energiát használták fel a fegyverek ismétlési folyamatának végrehajtására. Attól függően, hogy ez a nyomás mire fejti ki hatását, alakultak ki az egyes csoportok. Ha a lőporgáz nyomását hátrafelé a zárra, a peremágyon keresztül fejti ki, akkor a gáz jelentős része képes lesz a zár mozgatását elvégezni. Ha lövés közben nem bontjuk meg a cső és a zár kapcsolatát, akkor találkozunk a csőhátrasiklásos rendszerekkel, amelyeket a tüzérségi technikában, széles körben alkalmaznak. A csőhátrasiklásos kézifegyvereknél a cső általában csak egy bizonyos szakaszon kíséri a zárat a hátrasiklásban. Azok a fegyverek, amelyeknél a zár nyitását az egész fegyver tehetetlensége és hátrasiklása végzi, szintén ebbe az osztályba tartoznak. II. Osztályba a csőből elvezetett gáz energiáját felhasználó rendszerek tartoznak. Másik megoldásnak látszott, hogy a csőben lényegében fő energiájukat vesztett gázokat elvezetik, és ezt használják fel az ismétlőszerkezet mozgatására. Az itt nyert energia kiválóan alkalmas az ismétlőszerkezet mozgatására és a lövedék mozgását sem befolyásolja. Széles körben alkalmazzák, főleg gépkarabélyoknál, de golyószóróknál és géppuskáknál is. Legelterjedtebb változata a csőfuraton keresztül elvezetett gázok visszafordítása és felhasználása. III. Osztály a lövedék csőben való mozgását felhasználó rendszerek. A huzagolt csövű fegyverek feladata, hogy a csőben olyan forgó mozgást adjon a lövedéknek, amely a röppályán való állékonyságát biztosítja. A huzagokba való sajtolódáshoz megfeleld erő szükséges, amelyet vektoriálisan elképzelve a csavarvonal érintőjének irányába hat. Ez természetesen csőtengellyel párhuzamos, csőtorkolat felé mutató és a csőtengelyre merőleges összetevőkre bontható. Ez az erőkomponens, amely a csövet forgásra kényszeríti. Ezt a mozgást, illetve ennek reakcióerejét használják fel az ismétlési rendszer megvalósításához: Igen kevés fegyver készült ilyen működési elvvel.

07. Lőfegyverek rendszertana.doc IV. Osztályba vegyes típusú fegyverek tartoznak. Ebbe az osztályba lehet azokat a különleges elven működő automata és félautomata fegyvereket sorolni, amelyek az első három osztály egyik csoportjába sem sorolhatók be. Ilyen fegyverek is készültek, nem nagy számban ugyan, de rendszertanilag megtalálták helyüket a felosztásban. F) AUTOMATA ÉS FÉLAUTOMATA FEGYVEREK ZÁROLÁSA (SÚLYZÁRAS FEGYVEREK KIVÉTELÉVEL) 1. Mereven reteszelt fegyverek Tökéletes zárolást akkor lehet elérni, ha a fegyver csövét a lövés pillanatában lezárjuk. Ekkor a cső és a zár között oldható, de szilárd kötés jön létre. Az ilyen kötéseknél a zárás, reteszelés tökéletes és ezt addig kell biztosítani, amíg a lövedék a csőben tartózkodik. Ismétlőfegyvereknél a probléma megoldása egyszerű volt, hiszen a nyitást a lövő végezte akkor, amikor lövés után válláról levette fegyverét. Félautomata és automata fegyvereknél a zár kinyitását a szerkezeti elemek önműködően végzik, ami már komoly gondot jelent a kötések kialakításánál.

2. Zárformák és zárkötések A könnyen és gyorsan oldható, de ugyanakkor biztonságos és tökéletes reteszelést biztosító zárformák a következők: 1. Forgással záródó kötések: − Csavarkötés, − Bajonett zárolás; 2. Billenő zárolás 3. Külön retesztestes zárolás 4. Csuklós-karos zárolás a) Csavarkötés A zár kialakítása tulajdonképpen egy önzáró csavarmenet, amelynek palástfelülete meg van szakítva (62. ábra).

62. ábra A nyitás gyorsan jön létre, a menetemelkedésnek megfelelő irányba el kell fordítani, majd hátrafelé nyitható. Az ilyen zárak nagy terhelést bírnak ki.

07. Lőfegyverek rendszertana.doc b) Bajonett zárolás

63. ábra 1. Reteszelő szemölcsök

A 63. ábrából látható, hogy a zárolást - amely forgó és haladó mozgású - két szimmetrikusan elhelyezett reteszelő szemölcs végzi. A hátraható erőket a „C” felület veszi fel. Ez a felület nyírásra van igénybe véve. Ez a zárolási forma kisebb igénybevételt bír ki, de gyors az oldása. A többi zárolási formával későbbiekben fogunk foglalkozni.

F) SZABADON HÁTRASIKLÓ SÚLYZÁRAS FEGYVEREK 1. Szabadon hátrasikló súlyzáras fegyverek meghatározása Azokat a fegyvereket, amelyeknél a zár és a cső között semmilyen merev kapcsolat nincsen, a zárolást csupán a zár tömegének nagysága határozza meg, szabadon hátrasikló súlyzáras fegyvereknek nevezzük. 2. Szabadon hátrasikló súlyzáras fegyverek működési elve Az első automata és félautomata fegyverek működési elvét a tömegek tehetetlensége és az impulzusok egyenlősége határozza meg. A szerkesztők hamar meglátták azt a jelenséget, hogy ha a cső, csőfar felöli részét egy nagy tömeggel lezárják, akkor egy bizonyos ideig biztosítják a zárolást. Az ötletet az impulzustétel adta (64. ábra).

64. ábra 1. Cső; 2. Zár; M/ A zár tömege; V/ A zár tömegének sebessége; m/ A lövedék tömege; v/ A lövedék tömegének sebessége

07. Lőfegyverek rendszertana.doc Az impulzustételt felírva, belső, zárt rendszerre:

m⋅ v = M ⋅V Ezt átrendezve és kifejezve a hátrasiklás sebességét:

V=

m⋅ v M

Ez az összefüggés kifejezi, ha a nevezőben levő tömeget növeljük, a fordított arány miatt a zár hátrasiklási sebessége kisebb lesz. Ha a zár tömegét végtelen nagyra választjuk, akkor a zárolás tökéletes, tehát a hátrasiklási sebesség nulla.

3. Szabadon hátrasikló súlyzáras fegyverek zárkialakításai Napjainkig e fegyvercsalád számtalan változata alakult ki. Az ilyen elven működő fegyvertípusok kis méretűek, könnyen kezelhetők. Ezért mind pisztolyoknál, mind géppisztolyoknál egyaránt alkalmazták. Szerkezeti megoldásaiban majdnem minden típus azonos felépítésű, hiszen a kevés alkatrész elhelyezése nem okozott gondot. Egyedüli problémát jelentett a zár tömegének és a rugónak az elhelyezése. A pisztolyoknál oldották meg a leghamarabb a nagytömegű zár elhelyezését. Mint ismert, itt az ismétlési folyamatot a szánszerkezet végzi. Ha a zár tömegét növeljük a szán tömegével úgy, hogy azzal egy anyagból és egy darabból készítjük, akkor egy nagy súlyú, de mégis funkcionáló egységet kapunk. Hátra maradt tehát a helyretoló rugó elhelyezése. A 65. ábrán egy olyan kialakítást látunk, ahol a rugó a cső alatt elhelyezett rugóvezetőre van rátéve. Hátrasikláskor a rugó tehát vezetve van.

65. ábra 1. Helyretolórugó-vezető; 2. Helyretolórugó; 3. Cső; 4. Szán

66. ábra

07. Lőfegyverek rendszertana.doc A 66. ábra már tökéletesebb kialakítást mutat. Itt a csőre húzták a helyretolórugót. Kialakítás szempontjából ez az utóbbi az előnyösebb, mivel a szán teljesen centrikus terhelést kap, nem befolyásolják a lövés pontosságát. A géppisztolyoknál nem jelentett gondot a rugó elhelyezése, mivel a tokszerkezet helyet biztosított. Így valamennyi fegyvernél a rugót a zár mögé helyezték el a tokban. 1941-ben az amerikai Winchester gyár elkészítette a - megszokottól eltérő kialakítású- mozgó, lengő-rendszerű töltényűrt, abból a célból, hogy a súlyzáras automata fegyvereknél a nyitáshoz szükséges nyomás fokozódását érje el abban az esetben, ha a lőszer teljesítménye nem elég nagy (67. ábra).

67. ábra 1. Cső; 2. Tár; 3. Adogató; 4. Zár; 5. Lengő töltényűr; 6. Töltényűr mozgási lehetősége; 7. Helyretolórugó; 8. Tehetetlenségi rúd; 9. Tok; 10. Kakas; 11. Tehetetlenségi rúd csapja A lengő töltényűr egy kis acélblokk, amelyben töltényűrt alakítanak ki. Ezt a mozgó egységet a cső hátsó részébe helyezik, a szabályos töltényűr eredeti helyére. A lengő töltényűrt úgy szerelik be, hogy kb. 3 mm-t szabadon mozoghasson előre és hátra (tehát egy üreges dugattyú kerül a töltényűr helyére). Működése: − A fegyver kézzel történő felhúzása, illetve csőre töltése, majd a billentyű meghúzása után a kakas az ütőszegre csap, ami indítja a lőszer csappantyúját és annak szúrólángja segítségével, begyújtja a lőport; − A keletkező gáznyomás visszaható ereje a zárszerkezetet és a lengő töltényűrt együtt löki hátra mintegy 3 mm-es távon, mihelyt elegendő nyomás áll rendelkezésre az acélblokk tehetetlenségének legyőzéséhez. A hüvelyfal még feszesen tapad a töltényűr falához, amikor a teljes lengő töltényűr már hátrafelé mozog. Ekkor rés keletkezik a töltényűr és a csőfar között. A kiterjedő lőporgázok beáramlanak ebbe a hézagba, s erős nyomást fejtenek ki a lengő töltényűr egész homlokzatára. Ilyen módon a hátralökés mértéke jóval nagyobb, mint abban az esetben, ha ugyanakkora nyomás csak a sokkal kisebb felületű hüvelyfenékre hatna. Ezáltal a kis teljesítményű lőszer viszonylag alacsony nyomásának elegendő működési felület áll rendelkezésére ahhoz, hogy a zárszerkezet nyitását végrehajtsa. A továbbiakban a zárat a tusban (agyban) elhelyezett helyretolórugóhoz csatlakozó tehetetlenségi rúd (a zár farrészéhez illeszkedő csapjánál fogva) szintén hátrakényszeríti, s újra megfeszíti a kakast; − A zár és a tehetetlenségi rúd teljes hátramozgása során a zárszerkezetbe épülő hüvelykivető kiveti az üres hüvelyt a tok kivető nyílásán át, majd a tölténygátló elfordul, új lőszert enged a csőtárból az adogatóba; − Az összenyomott helyretolórugó a tehetetlenségi rudat visszafelé indítja, s ezáltal előrelöki a zárat. Amint a zár megkezdi előremozgását, az adogató az új lőszert a zár elé emeli, amely azt eredeti helyzetébe visszakerülve a töltényűrbe továbbítja. Megjegyzendő, hogy a lengő töltényűrrel szerelt fegyverek nem tisztán szabadon hátrasikló rendszerűek, ugyanis a mozgó töltényűr lövéskor néhány milliméteres távon hátrasiklik, tehát a mechanizmus a röviden hátrasikló fegyverekéhez hasonló. Ugyanakkor tisztán rövid hátrasiklásának sem nevezhető, mivel a zár nincs mechanikusan a csőhöz kapcsolva (reteszelve).

07. Lőfegyverek rendszertana.doc 4. Súlyzáras fegyverek értékelése Előnyei: − A zár egyszerű felépítésű, ez az ismétlőszerkezet. Nincs szükség külön reteszelő berendezésre, amely szilárdan köti a zárat a csőfarhoz; − Működése biztonságos; − A zár tömegének helyes megválasztásával a méretek kellőképpen csökkenthetők; − Előállítási költségek alacsonyak, tömeggyártásra alkalmas. Hátrányai: − A szilárd reteszelés hiánya miatt a zár a hüvely megcsúszása után kinyit, így a zárolás nem megbízható; − Gázszivárgás előfordulhat a tok felé; − Mivel a zár a hüvellyel együtt siklik hátra, amikor a cső még nyomás alatt van, ezért a hüvely fala könnyen megrepedhet; − Csak kis teljesítményű lőszert tüzelhet; − A helyretolórugó gyengülése miatt véletlen balesetek könnyen előfordulhatnak. A fenti érékelésből látható, hogy egyszerű szerkezete miatt, több súlyos hátránya van. A hátrányokat különböző megoldásokkal próbálták megszüntetni. Ezek közé tartozott az un. előgyújtás, ami nem igényelt semmiféle késleltető berendezést. (A szerkesztők ezzel a megoldással próbálták késleltetni a zár nyitását.)

C) KÉSLELTETETT SÚLYZÁRAS FEGYVEREK 1. A késleltetett súlyzáras fegyverek meghatározása Azokat a súlyzáras fegyvereket, amelyeknél a zár kinyílásának kezdeti szakaszát valamilyen mechanikus szerkezettel késleltetjük addig, amíg a lövedék a csőtorkolaton ki nem lép, késleltetett súlyzáras fegyvereknek vagy más néven félszabadon hátrasikló súlyzáras fegyvereknek nevezzük. Ez a meghatározás csak akkor érvényes, ha a fegyver jellegében továbbra is megtartja súlyzáras voltát, vagyis a zár nincs lövés közben a csőhöz szilárdan kötve. 2. Késleltetés rugó előfeszítéssel A késleltetés legegyszerűbb módja, ha a rugó előfeszítettségét olyan méretűnek határozzuk meg, hogy a zár csak akkor tudja legyőzni a rugóerőt, ha a lövedék a cső torkolatánál van. A 68. ábrán a Schwarzlose-géppuska zárszerkezetét mutatjuk be.

68. ábra 1. Cső; 2. Zár; 3. Tok; 4. Helyretolórugó; 5. Csuklóskar; A/ Csukló (tokhoz rögzít); B/ Csukló (a két kart kapcsolja össze); C/ Csukló (zárba rögzít)

07. Lőfegyverek rendszertana.doc 3. Mechanikusan késleltetett súlyzáras fegyverek A súrlódás és a rugóerő bizonyos késleltetést biztosít a súlyzáras fegyvereknél, de ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a zárnyitás kellően biztonságos legyen. Ezért a zár hátrasiklásának erejét rossz mechanikai hatásokkal rontjuk, így tökéletesedik a zárolás. Ennél a megoldásnál a zár két csuklós karral csatlakozott a tokhoz és mellső helyzetében közel volt a szerkezet holtpontjához. A zár súlya meglehetősen nagy, mögötte pedig erős helyretolórugót helyeztek el. A zár a tokban úgy mozog, ahogyan a gőzgép vagy a robbanómotor dugattyúja a hengerben, e mellett a zárhoz egy forgattyú és egy hajtórúd is csatlakozik. Ha a hajtórúd másik végét a tokban csapágyazzák, akkor nyilvánvaló, hogy a forgattyús szerkezet holtponti helyzetében (amikor a forgattyú és a hajtókar egy egyenesbe esik) a zár a lőporgázok hatására egyáltalán nem mozoghat. Mivel a kialakításnál a zár elülső helyzetében a forgattyú holtponti helyzetéről kissé eltérő állásban van, ilyenkor a lőporgázok nyomóerejének jelentős része a tengelyekre és a csapágyakra hat, kisebb részük pedig a zárat elmozdítja hátrafelé. A zár elmozdulása azonban rendkívül csekély, mert mielőtt még a zár jelentékenyebb mozgást végezhetne, a lövedék már kilép a csőtorkolaton. Thompson-rendszerű késleltetés (69. ábra).

69. ábra 1. Zártest; 2. Ütőszeg; 3. Elsütő emelő; 4. Retesztest; 4/ Reteszelő szemölcs; k/ A késleltetés mértéke; A/ Reteszelt helyzet A zárat egy 75°-os dőlésszögű reteszpálya szakítja meg. Ebbe illeszkedik be a retesztest, amelynek reteszelő szemölcse a tokban kialakított 45°-os vezérlőpályában helyezkedik el. Ha a retesztest az ábrán látható helyzetben van, akkor a zár bereteszelt, mivel a retesztest vezérlő szemölcse a tokhoz kapcsolódik, és nem engedi a zár hátramozdulását. (A retesztest a zárban kialakított pályán a zár előre és hátra mozgásának megfelelően le- illetve felfelé mozog.) Vizsgáljuk meg a késleltetés folyamatát és annak mértékét. Lövéskor a hátraható erő a zárat a lövedék mozgásával ellentétes irányba kényszeríti. Hátramozgását csak úgy tudja a zár végrehajtani úgy tud hátrasiklani - ha a zárban mozgó retesztest - vezérlő pályája által - felső helyzetbe kerül. A lőporgázok zárra átadódó nyomásának hatására először a 45°-os pályán kezd felfelé mozogni a reteszelő szemölcs, aminek hatására a zárban kialakított 75°-os reteszpályába illeszkedő retesztest ferdén felfelé mozog. A zár mindaddig reteszeli a csőfart, amíg a retesztest reteszelő szemölcse vízszintes irányban, a csőtengellyel párhuzamosan hátrafelé nem mozog. E helyzet elérésénél nyitja a zár a töltényűrt. Ebből látható, hogy ennél a késleltetési megoldásnál a késleltető test gyorsítva van egy 45° -os pályán, a zár pedig lassítva egy 75° -os pályán. Ebből adódóan a késleltetés mértékét a 69. ábra „k” távolsága adja.

07. Lőfegyverek rendszertana.doc 4. Késleltetés előgyújtással a) Az előgyújtás fogalma A lőszer csappantyújának begyújtását akkor végezzük, amikor a zár még mozog előre. Ez különösen a súlyzáras fegyvereknél lehetséges, ahol a zár tömege nagy, így a tehetetlensége is nagy. A helyretoló rugótól kapott impulzus következtében a zár siklik előre. A peremágy egy bizonyos távolságra van a hüvelyfenéktől. Az ütőszeg ráüt a csappantyúra, a gázfejlődés megindul, sőt a lövedék is. A zár csak akkor ütközik a hüvelyfenékre, amikor a hüvely a nyomás miatt a megcsúszás határa felé közeledik. Folyamatát a 70. ábra mutatja. A csappantyú begyújtását a „0” holtponti helyzetből előrehúztuk egy „b” távolsággal. Amíg a zár megteszi a „b” utat, addig a lövedék az „xm” távolságot teszi meg. A zár ekkor fokozatosan lassul és megáll. A megállás ideje alatt a lövedék még megtesz egy „xe” utat.

70. ábra

Tehát a szabad súlyzáras rendszerhez képest, „xe”-el több utat tesz meg a lövedék, ami rövidebb csövű fegyvernél már a csőtorkolat környékén van. Ekkor áll a zár, a hátraható erők nagyobbak, mint a súrlódás, tehát a zár megindulhat hátra. b) Zár kialakítása előgyújtásos fegyvereknél Az előgyújtásos fegyvereknél az előgyújtás időzítése igen fontos. Ha a csappantyú begyújtása túl korán történik meg, akkor nem jön létre a megfelelő mértékű késleltetés. Ha pedig túlságosan későn történik, akkor a már hátramozgó hüvely mellett gázkifúvás jön létre, amely a lövedék kezdősebességét csökkenti.

71. ábra 1. Előgyújtás mértéke; 2. Rögzítő csap

07. Lőfegyverek rendszertana.doc Ezért az ilyen típusú fegyvereknél rögzített ütőszeget kell alkalmazni. Ezek pontosságát, peremágytól való távolságát precízen be kell állítani. Ilyen kialakítás a 71. ábrán látható.

c) Előgyújtásos fegyverek értékelése Előnyei: − A kisebb működő energiáik következtében a zár tömegét csökkenteni lehet, körülbelül a felére; − A zárszerkezet sebességének csökkenésével gyengébb tokszerkezet kivitelezésére van lehetőség.

Hátrányai: − Nehéz az előgyújtás mértékének beállítása; − Ha az ütőszeg hosszabb, korai előgyújtás lehetséges; − Az előgyújtás korai voltán kívül, az ütőszeg hosszúsága olyan mértékű is lehet, hogy átszakítja a csappantyúlemezt és a gázok kifúvása balesetet is okozhat; − Az ütőszeg kopása csökkenti az előgyújtás mértékét, sőt ha a tűréshatár alá megy, a fegyver átalakulhat szabadon hátrasikló rendszerré is. A súlyzáras fegyverek hátrányainak kiküszöbölésére, illetve nagyobb energiájú lőszerek alkalmazásának megteremtése céljából fejlesztették ki a különféle – a fegyver belső energiáját felhasználó – merev reteszelésű automata és félautomata fegyvereket, amelyeket a következő fejezetekben mutatunk be.

H) A HOSSZÚ CSŐHÁTRASIKLÁSOS FEGYVEREK 1. A csőhátrasiklásos fegyverek Lövéskor a hátrasiklási energia hatására az egész fegyver hátrasiklik, ez károsan befolyásolja a lövőt a célzásban. A csövet és zárat különválasztva a fegyver többi részétől, majd rugóval kiegyensúlyozva egy olyan egység jön létre, ahol a cső és a zár együtt siklik hátra, elméletileg függetlenül a fegyver többi részétől. Az ilyen felépítésű fegyvereket csőhátrasiklásos rendszerű fegyvereknek nevezzük. Ezt a rendszert az együttes hátrasiklás úthosszának függvényében további két csoportra tudjuk osztani: rövid, illetve hosszú csőhátrasiklásos fegyverekre.

2. A hosszú csőhátrasiklásos fegyverek fogalma Ha a cső a zárat teljes hátrasiklási hosszán kíséri, a szétválás a hátsó holtponti helyzetben történik, akkor hosszú csőhátrasiklásos fegyverről beszélünk.

a) A hosszú csőhátrasiklásos fegyverek kialakítása

Nyugalmi helyzetben a zár mereven kapcsolódik a csőfarhoz (72. ábra).

07. Lőfegyverek rendszertana.doc

72. ábra 1. Cső; 2. Csőrugó; 3. Tok; 4. Zár; 5. Helyretoló rugó; 6. Elsütő szerkezet

73. ábra

Lövéskor a cső a zárral hátrasiklik, a megengedett hátrasiklási hosszúság teljes mértékével. Ekkor a zár az elsütő emelőbe akad és a hátsó holtponti helyzetében rögzítődik (73. ábra). A cső, a csőrugó hatására előreigyekszik, a zár marad egyhelyben, a cső előresiklik és megtörténik a kireteszelés (74. ábra). A kireteszelés után a cső folytatja útját előre, megtörténik a hüvely kivonása és kivetése. Lövés kiváltásakor az elsütő emelő lesüllyed, a zár felszabadul és előresiklik (75. ábra). Bajonett zárolási rendszer gyakran kerül alkalmazásra, meg kellett oldani a haladó és forgó mozgását a zárnak. Ezt úgy oldották meg, hogy a zár köré egy un. zárvezetőt képeztek ki (76. ábra), amelynek a feladata a ki- és bereteszelési mozgások megvalósítása volt.

74. ábra

75. ábra

07. Lőfegyverek rendszertana.doc A zárvezető palást felületén egy nagy menetemelkedésű csavarpályát alakítottak ki, amely a záron levő csappal kapcsolódik. A zárvezető rögzítésével forgómozgását megakadályozzák, így a benne kialakított kényszerpályával a zárat elfordította egyenes vonalú mozgása közben.

76. ábra 1. Zár; 2. Zárvezető; 3. Csap b) A hosszú csőhátrasiklásos rendszer értékelése − Lövés közben nagy a hátrasikló tömegek energiája; − Lövéskor keletkező energia nagy tömegek mozgatására, ki- és bereteszelésére fordítódik, kicsi lesz a hátrasiklás sebessége, nő a két lövés közötti idő, csökken a tűzgyorsaság; − Külön cső- és zár-helyretolórugót kell alkalmazni, ami növelni a bonyolultságot, ezáltal nő a meghibásodási lehetőség. A fenti hiányosságok miatt nem terjedt el ez a rendszerelv a gyakorlatban.

I) A RÖVID CSŐHÁTRASIKLÁSOS FEGYVEREK

1. A rövid csőhátrasiklásos fegyverek meghatározása Az olyan fegyvereket, amelyeknél a hátrasiklási folyamat megindulásakor a cső és a zár együtt siklik hátra, de a cső hátrasiklása nem egyenlő a zár hátrasiklási mértékével, hanem annál lényegesen kisebb, rövid csőhátrasiklásos fegyvereknek nevezzük.

A rövid csőhátrasiklásos fegyverek működése A kireteszelés folyamata a cső hátrasiklásának helyzetéig tart. Ezalatt a lövedék minden esetben elhagyja a csövet, majd megtörténik a kireteszelés, a cső és a zár egymástól elválik, a cső megáll. A zár a hátrasiklási energia hatására tovább folytatja útját, létrejön a hüvely kivonása és kivetése. A helyretoló rugót csak a hátrasikló zár nyomja össze, így az előresiklásban is csak a zár vehet részt. Az előresikláskor történik meg az új lőszer betöltése, majd a csőfar lezárása.

07. Lőfegyverek rendszertana.doc A cső a reteszelés folyamán siklik ismét mellső helyzetébe (77. ábra).

77. ábra 1. Cső; 2. Zár; 3. Tok; 4. Helyretoló rugó

A rövid csőhátrasiklásos fegyverek felosztásánál a zár mozgását vették alapul. A csoportosítás a következők szerint alakul: 1) A zár haladó mozgást végez: a) retesz vízszintes síkban mozdul el; b) retesz függőeleges síkban mozdul el; c) retesz forgó mozgást végez; d) reteszelést csuklós mechanizmus biztosítja; 2) A zár forgó mozgást végez; 3) A zár oldalt elmozdul; 4) A zár a cső előtt elbillen. 1. a) A zár haladó mozgást végez, a retesz vízszintes síkban elmozdul E csoport jellegzetes típusa a Mauser-automata puska, a (78. ábrán) felül nézetben látható. A reteszek a csőhüvelyhez vannak rögzítve, tehát hátrasikláskor csak a cső hátrasiklásával mozdulnak hátra. A reteszelő testek a zár oldalán lévő reteszelő fészekbe illeszkednek és így kapcsolják a zárat a csőfarhoz.


78. ábra 1. Cső; 2. Töltényűr; 3. Csőhüvely; 4. Csőköpeny; 5. Zártest; 6. Ütőszeg; 7. Reteszelő test

A retesztestek kibillentését a fészekből, a csőköpeny akadályozza meg. Lövéskor a cső a zárral és a reteszekkel hátrasiklik, a retesztest karja beleütközik a „h” jelű felületbe a csőköpenyen és elfordul az „a” forgáspont körül, kilép a retesz fészkekből. A zár ekkor képes lesz a hátrasiklásra, cső megáll, csak a zár mozog hátra (79. ábra).

79. ábra 1. b) A zár haladó mozgást végez, a retesz függőleges síkban mozdul el Ebben a rendszerben a zár a csővel egy vagy több reteszelő elem segítségével van összekapcsolva.

Ilyen kialakítású a 35 M. Mauser-pisztoly (80. ábra).


80. ábra 1. Zár; 2. Retesztest; 3. Reteszemelő; 4. Cső; 5. helyretoló rugó A/ A retesztest forgáspontja; Z/ A retesztest nyúlványa

A lövés pillanatában a cső és a zár hátrasiklik, magával viszi a retesztestet is. A zár mindaddig nem nyit ki, míg a retesztest valamilyen oknál fogva le nem billen és a reteszelő szemölcsei a zár alján levő reteszfészkekből ki nem lépnek. Ez csak akkor következik be, ha a retesztest nyúlványa a retesz emelőfelületének („Q”) ütközik, amelynek belső fala ferdére van marva. Ezen a ferde felületen elcsúszva, a retesztest lesüllyed; a zár halad tovább. Ameddig a cső és a zár az „a” távolságot meg nem teszi, a lövedék elhagyja a csövet. További hátrasiklásnál megtörténik az ürítés, és a helyretolórugó összenyomása. Előresikláskor megtörténik a töltés, a zár felütközik a csőfaron, csövet előretolja. A reteszelés csak akkor indul meg, ha a retesztest "Z" nyúlványa eléri a reteszemelő "T" felületét, ekkor a reteszemelő a reteszt a zár reteszfészkébe emeli, létrejön a szilárd kapcsolat a zár és a cső között.

1. c) A zár haladó, a retesz forgó mozgást végez Ennél a rendszernél a zár megtartja egyenes vonalú mozgását, de a retesztest a kireteszelést elfordulásával biztosítja. Ilyen megoldású a 30. M. Breda golyószóró. A csövet és a zárat egy hüvely fogja össze (81. ábra). A zárhüvely szabadon mozoghat a nyíl irányába, szabadsági fokait csak a csőborda veszi el, ezért a csőtengely irányába elmozdulni képtelen.


81. ábra 1. Reteszhüvely; 2. Cső; 3. Csőborda; 4. Bajonett zár pályája; 5. Reteszhüvely csapja A reteszhüvely automatikus elfordulását egy un. reteszelő lemez biztosítja (82. ábra), ami a rendszerben különálló elem. Ez fogja biztosítani a bajonettzáras-kötés végrehajtását a cső-zár viszonylatában.

82. ábra 1. Reteszelő lemez; 2. Reteszhüvely; 3. Zár; 4. Cső; 5. Vezérlőpálya Leegyszerűsítve a működését, a reteszelő hüvely fölé elhelyeztek egy reteszelő lemezt, amelynek ferde pályája a csőtengely irányú haladó mozgást, csőtengely körüli forgó mozgássá alakítja át. Ez a forgó mozgás kellett ahhoz, hogy a reteszhüvely nyissa vagy zárja a zárat. Tehát a működése: a cső a reteszhüvellyel és a zárral hátrasiklik. Mivel a reteszelő lemez a tokban van rögzítve, így elmozdulásra képtelen, a hátrafelé mozgó reteszhüvelyt forgó mozgásra kényszeríti a hüvely csapja és saját vezérlőpályája által. A szükséges elfordulás után a cső felütközik és megáll a zár pedig a hátrasiklást egyedül folytatja a kapott impulzustól. 1. d) A zár haladó mozgást végez, a reteszelés csuklós mechanizmussal biztosított Ennek a megoldásnak az alapja, a három csukló egyvonalúságának instabilitása. Ha a három csukló egyvonalban van, akkor az ebben a vonalban ébredő erőknek nincs olyan összetevője, amelyik a középső csuklópontot nyitná.

07. Lőfegyverek rendszertana.doc Ha az egyik csuklót - általában a középsőt - kimozdítjuk ebből a helyzetből, a hátrasiklási energiából származó erők automatikusan egyre gyorsuló mozgással nyitják a zárat. E megoldást jól szemlélteti a 9 mm-es Parabellum-pisztoly (83. ábra).

83. ábra 1. Cső; 2. Csőfoglalat; 3. A tok kényszerpályája; 4. Csuklószerkezet; A-C/ Csuklók A három csukló (A-B-C) egyvonalban van és mind a három lövéskor a zárral és a csővel együtt siklik hátra. A vezérlőpálya, mivel a tokhoz kapcsolódik az egész folyamat alatt egyhelyben marad. A hátrasiklás folyamán a "B" csukló felütközik a kényszerpályán, ami a csuklót felfelé kényszeríti. A cső megáll, a "B" csukló pedig folyamatosan felfelé elmozdulva nyitja a zárat, megtörténik a hüvely kivetése. Ezután kezdődik az előresiklás, töltés, majd a csőfar lezárása. A pisztolyról bővebben teszek említést a VIII. fejezetben 2) A zár forgó mozgást végez Kialakítására jellemző, hogy a reteszelő elemet egy darabból alakították ki, a reteszelést végző felületeket pedig a zárfejen helyezték el. A ki- és bereteszelésnél a zárfej egyenes mozgását a tokba beépített kényszerpálya segítségével forgó mozgássá alakították. 14, 5 mm-es KPVT-géppuska zárszerkezete a 84. ábrán látható.

84. ábra 1. Cső; 2. Zárfej; 3. Zárvezető; 4. Vezetőgörgők; 5. Gyorsító pálya; 6. Gyorsító görgő

07. Lőfegyverek rendszertana.doc Lövéskor a cső a lőporgázok hatására hátrasiklik, a csőtorkolaton elhelyezett visszalökéserősítő még fokozza is a hátrasiklást. Amikor a gyorsító görgő a tok ferde pályájának ütközik, a zárfejet elfordítja a zárvezetőben levő pálya hatására, ennek következtében megtörténik a kireteszelés. Ezután a tok hosszanti pályájában a két görgő egyvonalban halad. Reteszeléskor a zár előresiklik, a zárfej felütközik a csőfarra és megáll. A zárvezető ekkor még tovább siklik, és a paláston kiképzett, csavarvonalszerű gyorsító pálya a zárfejet elfordítja, létrejön a reteszelés.

3) A zár oldalt elmozdul Működési elve tulajdonképpen a rövid csőhátrasiklás következtében a zár oldal irányú kimozdulása, mely áltál kapcsolódik szét a cső és a zár. Ilyen megoldást mutat a 85. ábra felülnézetben.

85. ábra 1. Cső; 2. Reteszelő; 3. Zár; 4. A tok vezető pályája

Az ábrázolt helyzetben a zár és a cső között merev kapcsolat van. Ha a cső a zárral hátrasiklik, előbb a reteszelő fordul el oldalra, felszabadul az egyik biztosítása, tehát csak az "A" reteszelő váll tartja a zárat. A zár továbbsiklik hátra a csővel, ekkor a tok kiszögelése jobbra kimozdítja a helyéből, így a reteszelés megszűnik. 4) A zár a cső előtt elbillen A billenőzáras dán Madsen-golyószóró kialakítását mutatja a 86. ábra. A tokba beépítésre került egy speciális zármozgató vezérpálya, a zár pedig a tengelye körül elfordulhat. A zártengely a csőtoldathoz van erősítve, ezért a zár a csőtől függetlenül hátrasiklást nem végezhet.


86. ábra

1. Zártest; 2. Cső; 3. Zármozgató vezérpálya; 4. Vezetőcsap; 5. Zártengely (forgáspont) A lőporgázok hatására a cső és a zár megkezdi a hátrasiklást, a zárvezető csap párhuzamosan mozog a csőtengellyel, amíg a vezérpálya ferde felületéhez nem ütközik. Az ütközés után a zár, a tengelye körül felfelé fordul. A csőszerkezet aljára szerelt hüvelyvonó és a beépített hüvelykivető a zár alsó felületén kiképzett vályúszerű, terelő felületen irányítva kiveti a hüvelyt. Ez idő alatt a vezetőcsap először felfelé, majd egyenesen hátra mozog. Amikor ezt a helyzetet elérte a zárvezető csap, megindul az előresiklás. A csap nekiütközik az "i" jelű felületnek, a zárat lefelé billenti. A zár oldalán levő töltőnyílás a csőfurat szintjéhez kerül ("K"), a töltőkar a lőszert a hevederből betolja a töltőűrbe. Az előresiklása a vezetőcsapnak tovább tart, felütközik a "j" felületen és felfelé kényszerül. Amint eléri eredeti kiindulási helyzetét, reteszelve van a csőfar.

2. Rövid csőhátrasiklásos fegyverek értékelése Előnyei: − Kedvező energiaviszonyok miatt nagy tűzgyorsaságot és aránylag kis lengő tömegeket lehet elérni; − A hátrasiklási energia nagy részét felemészti a cső és a zár együttes hátrasiklása, ezért a hátrasiklás a tokszerkezetre kevésbé hat; − Tokszerkezet hátramozgása kicsi, ezért a lövés pontosságát befolyásoló lengések nem adódnak át a lövőre; − Elméleti tűzgyorsaságát 1000-1100 lövés/perc határig lehet fokozni. Hátrányai: − Zárfelépítésük bonyolult, nagy a meghibásodási lehetőség; − Csuklós szerkezetű fegyvereknél a csuklók hamar elnyíródnak; − Forgó, billenő, csúszó zárolásnál a zármozgató elemek berágódnak, kopnak, ami működési változást von magával.

07. Lőfegyverek rendszertana.doc J) AZ EGÉSZ FEGYVER MOZGATÁSÁRA ÁTADOTT ENERGIA ELVÉN MŰKÖDŐ FEGYVEREK A lövésnél keletkező hátrasiklási energia igen nagy. Ha az egész fegyver tömegét vizsgáljuk, megfigyelhető, hogy a hátrasiklási sebesség kialakulása igen gyorsan megy végbe, tehát a tehetetlenségi gyorsulás nagy. Ha a hátrasikló tömegeket, egyhelyben maradó tehetetlenségi testtel kötik össze, akkor ennek a tehetetlenségi szánnak a relatív elmozdulása biztosítókar fogja az automata működését. Kivitelezés szempontjából két formát alkalmaztak: − A szán tehetetlenségi erejét kireteszelésre, és a zár hátrasiklásához használták fel; − A szán tehetetlenségi erejét kizárólag csak kireteszelésre használták.

1. Az egész fegyver mozgatására átadott energiával működő fegyverek elvi megoldása A fegyver (87. ábra) tokszerkezetének tetején egy igen jól kicsapágyazott, rugóval kitámasztott tehetetlenségi test van. Ennek a tehetetlenségi testnek fontos a tömege, hiszen ez határozza meg, hogy mennyi energia áll rendelkezésre az ismétlési folyamat végrehajtásához. A lövési folyamatnál a fegyver gyors hátrasiklásakor a szán tehetetlenségénél fogva igyekszik helyben maradni. Ezért a két tömeg között relatív elmozdulás jön létre. A relatív elmozdulás mértéke függ a két tömeg viszonyától és a szánrugó erejétől. Ha a fegyver megáll, a hátrasiklást befejezi, akkor az összenyomott rugó hátrasiklásra kényszeríti a szánt. Ezek a relatív mozgások fogják a ki- és bereteszelést biztosítani, de ezek megvalósítási formája igen sokféle lehet.

87. ábra 1. Tehetetlenségi szán; 2. Fegyver; A/ Szán tehetetlensége következtében relatív előresiklás; B/ A fegyver hátrasiklása

a) A szán tehetetlenségéből adódó kireteszelés és a zárhátrasiklás

Ezen csoporthoz tartozó Sehren automata puska szerkezeti kialakítása látható a 88. ábrán.

07. Lőfegyverek rendszertana.doc A 88. ábrán a fegyvert alulnézetben látjuk.

88. ábra 1. Cső; 2. Zár; 3. Tok; 4. Zárrugó; 5. Szán; 6. Szánrugó; 7. Reteszmozgató-görgő; 8. Reteszek Zárolása reteszlapos megoldású, kireteszelésénél a reteszlapokat össze kell húzni ahhoz, hogy a szilárd kötés megszűnjön. A tok tetején helyezkedik el a szán, amely igen nagytömegű. A szán pontosan illesztett vezetékén csúszhat kis súrlódással. A tok 'mellső részéhez, illetve a csőtoldathoz rugóval kapcsolódik. Lövéskor a fegyver a hátraható erőkből származó energiák alapján hátrasiklik. A szán tehetetlenségénél fogva helyben marad, a csőhöz viszonyított relatív sebessége a csőtorkolat felé mutat. Ennek következtében a szánrugó összenyomódik (89. ábra). A hátrasiklás befejeztével a rugóban tárolt energia hatására a szán hátrasiklik. A hátrasiklás első pillanatában a szánvezető görgője a reteszeket összehúzza. Amikor a reteszek kilépnek a reteszfészkekből, a zár is megindul hátra. Tehát a szán kettős mozgást végez, amelynek során végrehajtja a kireteszelést és a zár hátrasiklását, miközben a zár a helyretolórugót összenyomja. Előresikláskor megtörténik az új lőszer betöltése, a reteszlapok szétfeszülnek ismét és lövés előtti helyzet áll elő. Ezzel zárult az ismétlési folyamat, tehát a hátrasiklási energiával végre lett hajtva az automatizálás.


89. ábra 1. Cső: 2. Zár; 3. Zárrugó; 4. Tehetetlenségi szán; S. Tehetetlenségi szán rugója; 6. Tok; A/ Csőfar zárt, lövésre kész; B/ Lövés; C/ Hüvelykivonás, kivetés és hátrasiklás

b) A szán tehetetlensége csak a kireteszelésre fordítódik

Egyenesen haladó zárral Mauser-fegyver készült, ahol egy nagytömegű szán végzi tehetetlenségénél fogva a ki és bereteszelést (90. ábra).


90. ábra 1. Cső; 2. Tok; 3. Szánrugó; 4. Zár; 5. Szán; 6. Reteszlap; 7. Zárrugó A zár reteszelését két reteszlap biztosítja, amely egyik végével a zártesthez, másik végével pedig a tok hátsó végéhez kapcsolódik. A tok "0" felületein a zártestetek elbillenhetnek. Amikor lövés történik, a fegyver hátraható erő következtében elmozdul, de a szán relatív csőtorkolat felé irányuló mozgást végez. A két szimmetrikus vezetőpálya a reteszlapokat szétfeszíti és azok a tok fészkeibe simulnak, megtörténik a kireteszelés, tehát a zár felszabadul. A zárrugó ismét előrekényszeríti a zárat és amikor az felfekszik a csőfarra, akkor a szánrugó és a szán hatására a reteszlapok ismét bereteszelnek.

2. Az egész fegyver mozgatására átadott energia elvén működő fegyverek értékelése Ezen fegyvercsaládhoz tartozó típusok: − Nagyon bonyolultak; − Az energia átszármaztatás hosszú úton történt, a rendszerhez sok alkatrész kellett, ami fokozta a meghibásodás lehetőségét. Az ilyen rendszerű fegyvereket a hadseregek nem rendszeresítettek, de esetenként sport- és vadászfegyvereknél alkalmazták.

K) A CSŐBŐL ELVEZETETT GÁZOK ENERGIÁJÁNAK RENDSZERE Az előző fejezetekben olyan fegyvereket tárgyaltunk, amelyeknél a gázok energiája a csőre, illetve a zárra hatott. Az automata fegyverek kezdeti kialakulási szakaszán a szerkesztők rájöttek arra, hogy a gázok effektív munkájuk nagy részét a cső 2/3-ig végrehajtják.

Együttesen vizsgálva a lövedék-sebesség-gáznyomás diagramgörbéit látható, hogy a lövedék sebességi görbéje nem emelkedik rohamosan, hanem közel vízszintes lesz. A gáznyomás a csőben még nagy és ha ezt a gáznyomást hasznosítják, akkor elegendő lesz az ismétlési folyamat végrehajtásához. Ezzel megszületett a gázdugattyús fegyverek elve, amelynek leegyszerűsített vázlatát a 91. ábra szemlélteti.


91. ábra P/ Gáznyomás; V/ Lövedéksebesség; 1. Cső; 2. Átömlőfurat; 3. Gázkamra; 4. Gázdugattyú; 5. Gázdugattyúrúd; 6. Zár; 7. Helyretolórugó

1. Hátrasikló gázdugattyús fegyverek a) A hosszan hátrasikló gázdugattyús fegyverek meghatározása Azokat a fegyvereket, amelyek ismétlési folyamatukat a csőből elvezetett gázok hatására hajtják végre és a gázdugattyú a zár hátrasiklásának teljes hosszában kíséri a zárat, hosszú gázdugattyú hátrasiklásos rendszernek nevezzük. A fegyverek kialakításánál gázdugattyúra ható erők a gázdugattyúhoz mereven kapcsolt zárvezetőt mozgatnak, amely elvégzi a zár ki- és bereteszelését, előre- és hátramozgását. Tehát a hátrasikló tömeget a zár és zárvezető alkotja. Ezeket a fegyvereket a zárolás milyensége szempontjából tovább csoportosítjuk: 1) Billenőzáras fegyverek 2) Reteszlapos fegyverek 3) Forgózáras fegyverek

07. Lőfegyverek rendszertana.doc 1) A hosszan hátrasikló gázdugattyús billenőzáras fegyverek A zár függőleges síkban billen lefelé zároláskor. Ilyen fegyver volt a II. világháborúban a német hadseregnél használt MP-44 típusjelű 7, 92 mm-es gépkarabély (92. ábra).

92. ábra "A" Nyitott helyzet; "B" Reteszelt helyzet 1. Gázdugattyúrúd; 2. Zárszerkezet; 3. Zár; 4. Ütőfelület; 5. A tok reteszelő fészke

A képen a zárat és a zárkeretet látjuk nyitott helyzetben, majd reteszelt állapotban. A zárkeretnek a zárhoz viszonyítva, mint minden ilyen rendszerű fegyvernek 10-15 mm-es tengely irányú mozgási lehetősége van. A reteszelést és a nyitást ez a mozgás végzi. A hátra- és előresiklás folyamán a zár és a zárvezető között végig megvan a biztonsági távolság. Amikor a zár felütközik a csőfarra, megáll. A zárvezető további előrehaladása után a zárvezető lebillenti a zárat. Függőleges elmozdulása következtében a zár hátsó válla a tok reteszfészkébe illeszkedik bele. Tehát a zárnak tengely irányú elmozdulási lehetősége nincsen. Lövéskor a lövedék végighalad a csövön, amikor a lövedék az átömlő furatot elhagyja, a gázdugattyú és a zárvezető megindul hátra. A zár még ekkor helyben marad. A zárvezető és a zár megindulása között eltelt idő elegendő ahhoz, hogy a lövedék elhagyja a csövet. Eközben a zárvezető mellső válla felemeli a zárat és megtörténik a kireteszelés. A működési fázis, majdnem minden gázdugattyús fegyvernél megegyezik, csupán a zár reteszelő mozgása változik meg.

07. Lőfegyverek rendszertana.doc A zár függőleges síkban felfelé billen zároláskor. Zbrojovka golyószóró látható a 93. ábrán. Az ábrán a zár-zárvető kapcsolatát látjuk zárt helyzetben. A kireteszelést a kireteszelő felületek végzik. Amikor a zárvezető hátrasiklik, a két felület találkozik egymással és a zárat lefelé billenti. Ezután a zár a zárvezetővel együtt siklik hátra. A bereteszelést az ütőfelület végzi. A zár megállása után a zárvezető előresiklik még tovább, az ütőfelület felemeli a zárat és reteszel.

93. ábra 1. Cső; 2. Tok; 3. Ütőfelület; 4. Zár; 5. Zárkeret; 6. Kireteszelő felületek

A 94. ábrán a kireteszelés látható.

94.ábra 1. Zár; 2. Zárkeret

07. Lőfegyverek rendszertana.doc A zár a vízszintes síkban billen oldalra zároláskor. Ilyen zárral rendelkezik az SzG-43-as géppuska és módosított változata. A zár kialakítását a 95. ábra mutatja.

95/A ábra 1. Zár; 2. Zárvezető nyúlványa; 3. Ütőfelület; 4. Tok; 5. Ütőszeg Kialakítását tekintve a zártest belsejében egy zárterelő fészek található. Ebbe nyúlik bele a zárvezető terelőnyúlványa. Ha a zár megáll, a zárvezető a nyúlvánnyal együtt tovább mozog előre és a zárat jobbra billenti. A zár a jobb hátsó végén levő reteszelő váll, a tok reteszfészkébe illeszkedik, ezzel, megakadályozza a zár hátrafelé történő elmozdulását.

95/B ábra

Kireteszeléskor a zár vezető nyúlványa nekiütközik a zár hátsó felületének, és visszabillenti eredeti, a zárvezetővel párhuzamos helyzetbe. A működés szempontjából két dolgot kell kiemelni: 1. Zárvezetőn van kialakítva az ún. ütőfelület (ha külön szerkezeti egységként kerül beszerelésre: ütőtag). Ez az előre- és hátrasiklás folyamán egy bizonyos távolságra van az ütőszegtől, és az ütőszeget a teljes bereteszelés után éri csak el. Ezt nevezzük korai elsülés elleni biztosításnak 2. A gázok hatására mindig a gázdugattyú és a reteszelő tag indul meg először. Tehát a mozgások már létrejönnek, amikor a zár még áll.

07. Lőfegyverek rendszertana.doc A zárvezetőnek mindig meg kell tenni egy biztonsági utat, hogy a kireteszelés megkezdődjön. Ez alatt az út alatt a lövedék megteszi a gázátömlő furattól a torkolatig hátralevő távolságot, megindulhat a zár kireteszelési folyamata. Ez a biztonsági út gátolja meg a korai zárnyitást, mely következményeiről a súlyzáras fegyverek tárgyalásánál szó volt.

2) A hosszan hátrasikló gázdugattyús reteszlapos fegyverek Ezeknél a fegyvereknél a zár csőhöz való kötését külön szerkezeti elem végzi: a reteszlap. Tanulmányozását a DP golyószóró zárszerkezetén végezzük, amely ilyen kialakítású. Bereteszelés folyamatát a 96. ábra mutatja. Az ábrán közvetlenül a bereteszelés előtti helyzetet látjuk, felülnézetben. Az előresiklás végén a zár felütközik a csőfarra és megáll. Ezután kezdődik a reteszelés. A zárvezető és vele együtt az ütőszeg is előre mozog. Az ütőszeg ütőfelülete felütközik a reteszlapok hátsó vállára és azokat a tok reteszfészkeibe feszíti. Ekkor a reteszelés megtörtént, a zárnak tengely irányú mozgási lehetősége nincs mindaddig, amíg a reteszlapok vissza nem húzódnak. Látható, hogy a reteszlapok mindkét reteszelő felülete egyszerre kapcsolódik a tok reteszfészkeibe, tehát a reteszelés szimmetrikus.

96. ábra

1. Zártest; 2. Reteszlapok; 3. Ütőszeg és reteszmozgató; 4. Zárvezető nyúlvány; 5. Tok; 6. Ütőfelület; 7. Cső

07. Lőfegyverek rendszertana.doc Ez kedvező megoldás, mert a lövéskor keletkező erőhatások a tok mindkét felületére átadódnak, megoszlik a terhelés, a tok falvastagságát csökkenteni lehet, ebből pedig az következik, hogy a fegyver súlya is kisebb lesz. Kireteszelés folyamatát a 97. ábra mutatja, alulnézetben.

97. ábra l. Ferde pálya

A kireteszelés a zárvezetőn levő alakos kimunkálás a két szemben levő ferdepálya végzi. Ha a zárvezető a gázdugattyú hatására hátrafelé megindul, a zár és a reteszelő lapok helyben maradnak. A reteszlapok alján két kireteszelést vezérlő szemölcs található. Amikor a zárvezető már annyira hátrasiklott, hogy ferdepályái elérik a kireteszelő szemölcsöt, megindul a kireteszelés folyamata, a reteszlapok megkezdik az összehúzódásukat. Mikor külső felületeik elérik a zárral párhuzamos helyzetet, a zár is megindulhat hátrafelé, tehát a kireteszelődés befejeződött. 3) A hosszan hátrasikló gázdugattyús forgózáras fegyverek Itt a gázdugattyú hátrasiklási energiáját - amely egyenes vonalú mozgás - a zár forgatására, forgó mozgás megvalósítására használják. Ilyen megoldást találunk a Kalasnyikov-rendszerű fegyvereken. A rendszer tulajdonképpen a bajonett zárolási formát használja fel a reteszelés végrehajtásához. Ha a zár teljes mértékben előresiklik, csak a balról jobbra történő elfordulás van hátra, ekkor bekövetkezik a zár reteszelő szemölcseinek tok reteszfészkeibe történő befordulása, tehát a reteszelés. A zár elfordítását a gázdugattyúval szerelt zárvezető végzi, melynek feladata kettős: − Felvenni a gázdugattyúra ható erőt és átszármaztatni a zárra, amellyel együtt hajtják végre a hátrasiklást; − A gázdugattyú egyenes vonalú hátrasiklását átalakítja zárforgatásra. A zárszerkezet felépítését a 98. ábra szemlélteti. A gázdugattyúrúd meghosszabbításában találjuk a zárvezetőt, amely körbefogja a zárat. A zár fejrészén egy vezetőcsap van, ami a zárkeret belsejében levő nagy menetemelkedésű csavarpályához kapcsolódik.


98. ábra 1. Zár; 2. Zárkeret (zárvezető); 3. Gázdugattyúrúd; 4, Helyretolórugó; 5. Biztonsági út Bereteszeléskor a zár homlokfelülete felütközik a csőfarra és megáll. A zárvezető még mozog előre. Az egyenes vonalú mozgásra képes zárvezető csavarpályája elfordulásra kényszeríti a zárat. Az elfordulás után a zár reteszelő szemölcsei a tok reteszfészkeibe fordulnak. Kireteszelésnél a zárkeret indul meg először, de akkor még a zár áll. A zár csak a zárkeret biztonsági utjának megtétele után fordul ki reteszelt helyzetéből. b) Rövid gázdugattyú hátrasiklásos fegyverek 1) Rövid gázdugattyú hátrasiklásos fegyverek meghatározása Azokat a fegyvereket, amelyeknél a gázdugattyú csak a kezdő impulzust adja meg a zárnak, a zár hátrasiklását csak egy darabon követi, utána megáll, rövid gázdugattyú hátrasiklásos fegyvereknek nevezzük. 2) Rövid gázdugattyú-hátrasiklásos fegyverek szerkezeti kialakítása Jó példa a (99. ábra) 43 M. Tokarev-puska

99. ábra 1. Lökőrúd; 2. Határoló; 3. Zárkeret; 4. Cső; 5. Gázhenger; 6. Szabályozócsavar; 7. Átömlő furat; 8. Gázdugattyú

07. Lőfegyverek rendszertana.doc E fegyvereknél a zár hátrasiklását - mivel rövid gázdugattyú-hátrasiklásos - nem gázdugattyúrúd, hanem un. lökőrúd hozza létre. A felépítési vázlaton látható, hogy az üreges gázdugattyúhoz kapcsolódik a lökőrúd, amely egy határolóval van ellátva. Ez a határoló akadályozza meg, hogy a gázdugattyú teljes hátrasiklást végezzen. A csőből csupán annyi energiát kell elvezetni, amely a kireteszeléshez elegendő, ezért az átömlő furatot igen kicsire lehet kialakítani. A gázdugattyú hátrasiklási hosszát úgy választották meg, hogy a gázhengert ne hagyhassa el. Így befeszülések nem jöhetnek létre, a gázdugattyú és a gázhenger közötti hézagot minimálisra lehet választani, pontos illesztéssel a gázszökés mértékét lehet csökkenteni.

2. Az előresikló gázdugattyús fegyverek a) Előresikló gázdugattyús fegyverek fogalma

Azokat a fegyvereket, amelyeknél a gázdugattyú mozgásiránya a zár mozgásirányával ellentétes, de a lövedék mozgásával azonos, előresikló gázdugattyús fegyvereknek nevezzük.

Példaképpen vizsgáljuk meg a St. Etienne-géppuska felépítését (100. ábra). Vizsgálva felépítését legszembetűnőbb különbség, hogy a csőből a gázokat a gázdugattyú mögé áramoltatták, minek következtében a gázdugattyú előre fog mozogni.

100. ábra 1. Cső; 2. Gázkamra; 3. Gázdugattyú; 4. Fogasléc; 5. Fogaskerék; 6. Zármozgató kar E fegyvernél a gázdugattyú mozgását egy fogasléc és fogaskerék segítségével használták fel a zár nyitásához és zárásához. A fogasléc a gázdugattyúrúdhoz kapcsolódik, tokban van elhelyezve és csak előremozgási lehetősége van. A fogasléchez átvivő elemnek van szerelve egy fogaskerék, amelynek a csapágyát a tokba építették és így a hátra-, illetve előresiklásban nem vesz részt. Ezen a tengelyen egy zármozgató kar található. Lövéskor a lövedék végighalad a csövön, és amikor elhagyja az átömlő furatot, a gázok átáramolnak a gázhengerbe és a keletkezett nyomás a gázdugattyút előrelöki. Ezzel együtt a fogas ív előremozog, a fogaskerék elfordul az óramutató járásával megegyezően, a zármozgató kar pedig nyitja a zárat.

07. Lőfegyverek rendszertana.doc 3. Csuklós himbával működő fegyverek A fegyverek kialakításánál a gázdugattyú a hengerben merőlegesen mozgott - és helyezkedett el - a cső tengelyéhez viszonyítva. Konkrét kivitelezési formáját (101. ábra) a Colt-géppuskánál láthatjuk.

101. ábra 1. Cső; 2. Himbás mechanizmus; 3. Lökőrúd; 4. Karos-csuklós szerkezet; 5. Rugó; 6. Zárkeret Mechanizmusa megegyezik az eddig tárgyalt gázdugattyús fegyverekével, csupán a mozgás átszármaztatásánál van változtatás. A lövedék mozgásirányára merőleges mozgást kell átalakítani, a lövedék mozgásával ellentétes mozgássá. A gázdugattyú mozgása a himbás mechanizmuson keresztül adódik át a karos-csuklós szerkezetnél, amelynek egyik végéhez a rugó, a másik végéhez pedig a lökőrúd kapcsolódik, ami a zárkeretet mozgatja.

L) MOZGÓ KUPAKRA HATÓ GÁZOK ENEGIÁJÁN ALAPULÓ RENDSZEREK 1. Mozgó kupakra ható gázok energiáján alapuló fegyverek elve A megfúrt csövű fegyvereknél a ballisztikai stabilitást nem lehet elérni, mert a kezdősebesség egy bizonyos intervallumon belül változik, ami a röppályára is kihat, a szóráskép nagyobb, az optimális lőtávolság pedig kisebb lesz. A szerkesztők a fenti problémát úgy oldották meg, hogy a csőtorkolatnál vezették el az ismétlési ciklushoz szükséges energiát, az un. "gázok utóhatásának" szakaszában. Ekkor a lövedék kezdősebessége adott, a csövet már elhagyta. Ennek jó példája a Garand-féle automata puska (102. ábra).


102. ábra 1. Cső; 2. Csőköpeny; 3. Gázkamra; 4. Gázhenger; 5. Gázdugattyú; 6. Kilépőnyílás A gázkupakos fegyverek csőköpennyel készülnek. Erre a csőköpenyre csavarják rá a gázkamrát, amelynek kilépőnyílását pontosan illesztik a kilépőlövedék átmérőjéhez, azért, hogy amikor e lövedék ezen a nyíláson kilép, akkor egy rövid ideig lezárja a keresztmetszetet, hogy a nyomás a kellő értéket elérje. A gázkamra alján helyezkedik el a gázhenger, amelyre a gázdugattyú illeszkedik. A megfelelő nyomás hatására a gázdugattyú elmozdul és végrehajtja a zárkeret elmozdítását.

2. Mozgó kupakra ható gázok energiáján alapuló fegyverek értékelése Előnyei: − Nagy tűzgyorsaságot lehet velük elérni; − A lövedék röppályáját nem befolyásolja. Hátrányai: − Nagy a kormozódás, fokozottan kell tisztítani; − A kormozódás befolyásolja működését úgy, hogy a szennyezett átömlő furaton kevesebb gázmennyiség jut a gázdugattyúra, lassul az ismétlési folyamat, kisebb lesz a tűzgyorsaság; − Speciális ötvözetű anyagokat kell alkalmazni, amely növeli az előállítási költséget.

07. Lőfegyverek rendszertana.doc M) HÜVELYFENÉKRE HATÓ GÁZOK ENERGIÁJÁN ALAPULÓ FEGYVEREK A fegyverek működésének alapja, hogy a lőporgázok a csappantyúnyíláson keresztül működtetik az egész fegyvert az ismétlési ciklusban. Legismertebb képviselője a Roth-féle géppuska (103. ábra).

103. ábra 1. Hüvely; 2. Cső; 3. Ütőszeg; 4. Zár; 5. Peremágybetét; 6. Csőtoldat; 7. Reteszelőtest; 8. Rugó; 9: Gyújtólyuk

Az ábrán látható, hogy a hüvely speciálisan van kialakítva, fenékrészét megvastagították és a csappantyú mélyen van besüllyesztve. Ebbe nyúlik bele az ütőszeg, amely egyben a lökőrúd szerepét játssza. Lövéskor a lőporgázok a gyújtólyukon keresztül hátra ugyanakkora erővel hatnak, mint a lövedékre. A lökőrúd (ütőszeg) ütést mér a reteszelőtestre, ami végre fogja hajtani a csőfar nyitását.

N) A LÖVEDÉK CSŐBEN TÖRTÉNŐ MOZGÁSÁT FELHASZNÁLÓ RENDSZEREK Ezen osztályba tartozó fegyverek a lövedék barázdába való bepréselődésének erejét, valamint a lövedék súrlódását használják fel az ismétlési folyamatok végrehajtására. A lövedék a töltényűrből a cső huzagolt részének kezdetén áthaladva lényeges deformációt szenved, mozgása közben a csövet előre kényszeríti. Abban az esetben, ha zár nincs szilárdan a csőhöz rögzítve, akkor a zár hátrasiklásával egyidejűleg a cső előre fog siklani. Ezen osztály ismérvei; hogy a lövedékkel azonos irányba mozog, a cső és a zár nincs a csővel összekapcsolva. A 104. ábra Mannlicher-pisztoly kialakítását vázolja. Lövéskor a lövedék megkezdi a besajtolódását a csőbe, ennek következtében a cső előresiklik. Az előresiklás végén megtörténik az üres hüvely kivetése. Amikor a cső elsiklik a lőszereket tartó tár felett, akkor a tárrugó megemeli a lőszersort és a következő lőszert pontosan a csőtengely vonalába emeli. Amikor a csőrugó hatására a cső visszasiklik, rácsúszik a következő lőszerre, kialakul a lövés feltétele.


104. ábra 1. Lőszerek elhelyezése; 2. Helyretolórugó; 3. Cső; 4. Szán A rendszer hátrányai: − Pontosan kell a csövet vezetni, hogy az adogatásnál ne legyen probléma; − A cső előremozgása rontja a fegyver ballisztikai tulajdonságait; Előnye: − Viszonylag egyszerű a szerkezet, kicsi a meghibásodás lehetősége. P) VEGYES TÍPUSÚ FEGYVEREK Ebbe a csoportba tartoznak azok a fegyverek, amelyek szerkezeteinek működésbe hozására a lőporenergia felhasználásának különféle elveit alkalmazták együttesen. Az ilyen rendszereket vegyes típusú rendszereknek lehet nevezni. Ilyen rendszerű fegyver volt a II. világháborúban alkalmazott Maxim-rendszerű géppuska (105. ábra). Eredetileg ez a fegyver rövid csőhátrasiklásos volt, de átalakították gázdugattyús működésűre. A zárat az A-B-C csuklók tartották reteszelt helyzetben. Ebből a helyzetből a nyitást, a rövid csőhátrasiklással működtetett késleltető hajtotta végre. Az új konstrukciónál elhagyták a késleltetőt és egy gázdugattyús lejtős pálya vezérli a "B" csuklót. Működése közben a ferde pálya a "B" csuklót lefelé kényszeríti. A holtpontról tovább billentve már a hátrasikló részek energiája fogja a zárat rugóerő következtében mozgatni. Tehát egyrészt a gázdugattyús, másrészt pedig késleltetett súlyzáras fegyverről beszélünk.

105. ábra 1. Zár; 2. Rúd; 3. Lejtőpálya; A-C/ Csukórendszer

07. Lőfegyverek rendszertana.doc

Recommend Documents