q),áfl t1,öfqtj' CD,o,s,o~ Aö

59

A domborzat megírása. A domborzalra vonatkozó neveket a térképre rendszerint a helyvonulat ,és a völgy irány.a felé kerek (batard) írásnemmcl írják. fel. 1. Hegyrendszer. hegylánc. Völgyek, ha 70 l"m-nél nagyobb kiterjedésű a fővölgy.

, 9.3tŐ!VWÖ~~~ 69. sz. ábra.

2. Hegységek és hegységrészek 30 km-nél kisebb kiterjedésseI. Völgyek 15- 30 km, fő völgyek 70 km hosszkiterjedésig.

q),áfL t1,öfqtJ' CD,o,s,o~ Aö 70. sz. ábra.

Fennsík 7 km-nél nagyobb hosszkiterjedéssel. Olyan nyergek és hágók nevei, melyeken épített út vezet keresztül. 3. Hegyek és részei. Sziklafalak, hágók és olyan nyergek, melyeken kocsiút vezet át. Fennsíkok 3- 7 km, völgyek 7-15 km hosszkiterjedéssel.

71. sz. ábra.

4. Kisebb hegyrészek, csúcsok, nyergek és szorosok, ameát út nem vezet. Kisebb, 3 km-nél rövidebb völgyek nevei.

ly~ken

72. sz. 'ábra.

Ill/A. TÁJRAJZ. A Föld felszínének jellegét a magassági viszonyok, a domJ>orzat, a talajnemek, a vizek, stb., továbbá az emberi alkotások adják meg. A táj jellege sokféle és helyenként változik. Ennek dacára a főbb tájnemeket úgy kell csoportosítani és ismertetni, Hogy a vidék jellegélt a térképen - puszta rátekintésre is megközelítő en felismerhessük. A főbb tájnemek: 1. Magashegység. 2. Alpesi hegység. 3. Középheguség. 4. 'ffegyvidék. 5. Dombvidék. 6. Síkság. Fennsík. 7. Karszt. l ) 1) A leír,t tájnemeken kivül tanulmányozás céljából a 75.000-es t6rképblSl a jellegzetes vidékeket a 4. mellékletben közöljük.

1. Magashegység. Magashegység alatt oly hegyalakulást értünk, amelynek középgerinc-magassága 2000 méteren felül van. A keresztmetszete: rendesen két meredek és két lapos oldal. A gerince tarajalakú. Az egyes csúcsok alakja: orom, ·szarv, torony stb.

73. sz. ábra.

A völgy-ek közül a fővölgy esése menedékes, iránya egyenes, a kanyarulatokban élesen megtörik. A mellékvölgy két melIékgerinc között fekszik. Többnyire szűk és igen meredek. A magaSlhegységnél rendesen négy öv (szakasz) van. a) Űrök hó öve (sziklás öv). 2300 méteren felüli resz. ÁlLandóan, vagy az év nagyobb r-észében hó és jég borít mindent (homokmezők, jégárak), avagy csak a kiálló szikláJk látszanak . . b) Sziklás öv. Gerincek, meredek sziklalejtek (sziklafal
61 tak ok esése meredek (vízesés), medrűk és part juk sziklás. A tavak vize mély és hideg. Lakóhelyek. A gyér lakosság a fő völgyekben falvakban é~ kisebb városokban lakik. A mellékvölgyekben csak egyes lakóházak szoktak lenni. A meredek hegyoldalon és a magasabiJ lapos tetőn csak egyes favágó- és alpesi kunyhók találhatók. . Közlekedés vonalai. Vasutak és műutak ritkák, rendesen csak a fővölgyben vezetnek. Az utak felfelé mindinkább gyérebbek, minőségűk is rosszabb. A magasabb részeken csak helyenkint felismerhető ösvények vannak. A fővölgyek közötti kocsizható haránt összeköttetést a hágókon átvezető talajutak közvetítik. Az épített utak meredek lejtőn kígyózva (szerpentinák), sok helyütt alagúton vezetnek át.

2. Az alpesi hegység. Az alpesi (havas) hegység a magashegységhez hasonló oly hegyalakulás, amelynél az úgynevezett "szilás öv" (a tarajalakú tető) hiányzik. A középgerinc általános magassága 2000 m. Keresztmetszete: rendesen egy lapos és két meredek oldal.

o 74. sz. ábra.

A hegyhá,taJk. megsZlakítás nélkül összefüggnek, de egymástól nem fekszenek oly nagy távolságra' lIDint a magashegységnél. Gyakori a tönkalakú ta,golLság. A gerinc legtöbbn}ire hátala1kú. Az alpesi hegység: vizei, la,k óhelyei, .közlekedésvonalai a magashegységével azonosak. Az alpesi (havasi) legelők kiterjedése nagy, azon szikladarabok (törmelék) nagyobb számban nem fordulnak elő.

3. A középhegység. A középhegység vagy önánó hegység, vagy a magashegység és a hegyvidék között átmenetet képez. Altalános magassága 600- t 500 m. , egyes cslÍc.sok az 1700 m magasságot is elérik.

62 A középhegységet 600--1000 m-ig a[acsony-, 1000- 1300 m-ig közepes-, 1300 m-en felül magas középhegységnek nevezzük. A keresztmetszete: két igen meredek oldal.

o -Kbzéphegység

75. sz. ábra.

A gerinc: taraj alakú vagy keskeny. A' középhegység szabálytalanul elágazó, rendesen keskeny, elvétve lapos és széles hegyhátakat alkot. A hegység néha megszakítás nélkül elhúzódik, majd egyes helyeken a legkülönfélébb alakú és 'meredek oldalú önálló hegyeket képez. A gerinc néha kopár. A tetőn elvétve szikla is előfordul. A hegyoldalak meredekek. A völgy-ek kanyargósak, rendesen igen szűkek és meredekek. Minél magas.abb a középhegység, annál meredekebb és szakadékosabb a völgyoldal és annál szűkebb ,és lejtősebb a völgy talpa. A középhegység legnagyobb része erdős (erdős hegység), a völgyoldalak alsó részén szántóföldeket, réteket stb. is találunk. Vizek. A középhegység vízbősége nagy. Sok forrás van. A vizek folyása sebes. Part juk szaggatott, medriik köves. Tartós esőzések után és hó olvadás alkalmával a folyóvizek igen bő­ vizűek és rohanók (tarpatakok). Lakóheluek. A fővölgyben zárt helységek, malmok, gyárak és ipartelepek vannak. A helységek hosszúranyuló útszéli házsorokból, vagy elszórt házakból állanak. A meredek hegyoldalakon csak egyes lakóhelyek vannak, Közlekedés vonalai, A vasutak és műutak leginkább a fövölgyben vezetnek. Az úthálózat gyér. A fővölgyek közötti öszszeköUetést a meIlékvölgyeken át többnyire talajutak közvetítik. A gerincen vezető közlekedés vonalai jól ;k ocsizhatók,

4. A hegyvidék. A hegyvidék az alacsony középhegységhez hasonlít. Jellege: számos széles elágazó hegyhát, mély nyereg- és lapos völgyalakulás. Általános magassága 4-600 m.

63

Keresztmetszete: Széles hegyhát két meredek oldallal.

~

76. sz. ábra.

Gerince hátalakú, a völgyek oldala meredek, a mellékvölgyek

szűkek. Vízbősége kielégítő.

Lakóhelyei közül a városok leginkább a hegyvidék szélén, a községek a völgyekben, az egyes lakóházak és kisebb házcsoportok a hegyhátakon vannak. Közlekedés vonalai. Müutak és vasutak a fővölgyekben vagy leginkább a hegyvidék szegélyén, talajutak a meIIékvölgyekben ésa hegyoldalakon vezetnek. A gerinc hosszában szintén jó utak vannak. A meredek lejtők következtében az útmeredély~k gyakoriak Növényzet. A hegyvidék elég jól megművelt. A fővölgyekben, hegyhátakon gabona-, az oldalakon szőlő- és gyümölcstermelés. Sok helyütt nagyobb kiterjedésű erdő van.

5. A dombvidék. A dombvidéket összefüggéstelen, hosszúra nyúló, lapos, széles és megegyező irányú hegyhátak (hullámos vidék), vagy egyes önálló kúpok, dombok jellemzik. Általános magassága 2-400 m.

77. sz. úbra.

Keresztmetszete: két lapos oldal. Gerince hátalakú, a hegyoldalak hosszúra elnyúlnak és lankásak.

Vizbősége: kielégítő.

.-\. vizek folyása lassú, part juk többnyire árokszerű vagy szakadékos. Lakóhelyek. A nagyobb városok a völgyekben, községek gyakran emelkedés oldalán vannak. Altalában síírün lakott terület. Közlekedési vonalak. A milutak és v,asutak hálózata sűrű,. Növényzet. A dombvidéken jól . megmívelt, az össz~s gabonanemek és a szőlő megterem.

6. A síkság és a fennsík. nagykiterjedésű vidék, melyen csekély emelkedések és mélyedések előfordulnak. A magasan fekvőt fennföld-nek, a 200 m alulit alföld-nek nevezzük. A fennföld (fennsík) tulajdonképen oly hegyalakulás, ahol a nagykiterjedésű hegy teteje széles és sík. A hegyoldalak igen meredekek. A fennföld ha termékeny. a,kikor jól megmívelt és sűrűn lakott. A terméketlen mészköves ('karsztos) fennföld lakatlan, vízszegény és nehezen j ártható. Néhol sűrű erdő borítja. A síkság. A tenger szint je felet,t 200 m magasságot meg nem haladó nagyobb kiterjedésű síkságot alföld-nek nevezzük. A mélyföld a tenger szintjén alul fekvő sík<;ág. Termékeny síkság. Jól lllegmívelt és sűrün lakott. Terméketlen síkság. Talaja homO'kos (futóhomok), ka\,icsos vagy vizenyős (mocsaras). Homokos és karJicsos síkság. Gyér növényzctil vaf!y kopár.

A síkság és fennsík oly

~~ 6 V:(===~"' 57

78. !>z. ábra.

-

65

A vizenyős síkság magas füvel, náddal vagy néha rított és kevésbbé járható.

erdővel

bo-

• • • '';'--11!1. ' .~7F-:i"':':<~ .\.. ~'o : 'I.'.I , ' .. ,"" ~-, -. ..... I..j , I, ' : i .... ," ... #"

,

t

(Ilf '.

•. / .

#

~

'.... , .. l "

rT'.

,

II

..

/,

I

·(··" "l'j.:? ["""Br'

.".

"

•

,

(

. (.

."

,I · i " ' . ".~ • , I .. ~ .... ri . ' it'" .,"i . ' , .. !.. , . "I.' . I. I • :I' .. • • F . ' 'i ' i ' , '/,t o.'.' " 778 ' ,'.i i o J): .. 'f.. .. .. .. . . . , i " i ~ I." . I

,

f!" . "

~

, ::..-.;. • ..'

. . . . . . ! . to, "R": \\. " .. '

J

,

..

J.

..

';,;t,'/

• I·

.

.

. . " 1';,7' ,j \, , • ,,' 'i'~, . '. . . ... •• "J::f7.. . ..,j '.\\ ' ". •~f!,v.,..~ •_-.. . -12""""fl'· , • , . ..!'. \ .. / . "I . . \ / ./ I

"izek. A folyók folyása lassú és kanyargós. 'Sok helyen szi~etképződés.

Lakóhelyek. A termékeny síkság sürűn lakott. Az alföld lakossága nagy és gazdag városokban, községekben vagy szétszórt településeken (tanyán) él. Közlekedés vonalai. Rendszerint egyenes irányban ,eze! ' nek. Kevés a vasút és műút, sok a talaj út.

7. A karszt. A karszt rendszertelen hegyalakulásokból álló mészköves (homokkö'9'es) vidék, A hegytető gerincalakú vagy fennsíkszerű, A karsztos vidék különböző nagyságban található. Részben

79. sz. ábra.

vagy teljesen kopár. Sajátsága, hogy kifejezett gerincvonalak és völgyképződések ritkák, az összefüggő hegyhátak hiányzanak. Az emelkedések alakja szabálytalan és meredek vagy fennsfkszerű. A bemélyedés ek kisebb-nagyobb összefüggés-, és lefolyásnélküli katlansierű karsztlyzzkak (debrő, töbör). Vizek. A folyóvizek medre kevés kivétellel mély. A partok sziklásak és magas falakat alkotnak. A mészköves talaj lyukacsossága folytán a folyóvíz sok helyütt hirtelen el is tűnik s a föld alatt folyik tovább, majd más hely,en újra előbukkan ·(búvó5

66 folyó). Vízben szegény vidék, forrás ritkán található. Az ' eső­ vizet ciszternákban ivóvÍznek gyüjtik össze.

Közlekedés vonalai. Leginkább nehezen járható öszvérutak. Épített út száma 'kevés, minősége jó. Vasúthálózata gyér. (~es­ kenyvágányú vasút is előfordul.) Lak6helyek. A karszividék gyéren lakott terület. Növényzet. A földmívelés csak a karsztkatlanokba és a völgyek talpára szorítkozik. A vidék néha erdős, ilyenkor rendszerint nehezen járható.

IV/A. TÉRKÉPOLVASÁS A SZOBÁBAN. J. Szám/tás

idővel

és térrel.

1. Helymeghatározás. A térképen minden helyet pontosan, szabatosan és gyorsan kell meghatározni. A térképen a térbeli -hely ilyen megálLa·pítását pont- v,a.gy helymeghatározás-n..aik nevezzük. Tar.tózkodjunk 11 félreérthető helymeghatározástól. A térképeken leolvasható felírások alapján ne végezzünk helymeghatározást, mert az helytelen. A térképeken a felirásokat ugyanis többször változtatják meg, ezért az ilyen meghaofározás nem szabatos; ez csak féIreérltésre adhat okot. Helytelen és ezért nem mondjuk pl.: "Nagymaros írás "a" belűjétől északra 1500 ID lévő útelágazás". Nagymaros község nevének két "a" betűje van. Már ez is tévedésre adhat okot. Azután az "a" betü a .térképen elég nagy !helyet foglal el ahhoz, hogy ~ttól pOllJlos és szabatos helymeghatározást végezhes9ünk. Ha pedig a kezdő pontot rosszul és pontatlanul állapftottuk meg, akkor a további meghatMvzások is hely.telenek lesz.nek.

A helymeghatározásnak többféle módja van. Ezek: . .

és

. a) Földrajzi helymeghalairoz6s. A helyszfnxajm térképeken a ~zélességi számait a térkép keretében percenkint és l) percenkint ·találjuk

II délkőrők

67 megjelölJVe. A földrn.jzi helymeghatározás a keleti hosszúság és az északi szélesség megadásával történik. (Lásd 5. oldalt.) A helys:vínrajzi térképeken a fokhálózat vonll!lai nincsenek keresztülhúzva. Ezért ezen ,tlérképeken a pont földrajzi hely,ét úgy határozzuk meg, hogy a 'kérdéses pontor. keresztül a t&kép keretéig a térkép széleivel párhuzamos vékon.y vonalakat húzunk. Ezután a keretben megadoU számok uhpján ·a fokok és az első percek szerint a 'k ívánt hely földol'aj~i hosszúságit és szélességét megállapít juk. Pl:: Öreg-Podár mjr. keleti hosszúság 35°2'20", északi szélesség 47°14'22".

"ro'

.3!>O ferrOlóI keletre

5'

Oreql1JCltrl1J/r.

,

t9Y-Aldsonu

80.

~Z.

ábra.

b) Négyzetmntatóval. Az iÍ ljabb kiadású 25.000-es és 75.000-es téI'képeken a fok- és a percbeosztáson kívül ill tér,k,ép keretén belül még kilométerszámozá'S is van. Amíg a 25.000-es térképet kilométerbeoszrtással behálózták, addig a 75.000-es térképen csak a k~lométerhá:lózat kezdő vonásait látjuk. . A hálóz'at kezdőp()ntjaa gelMrthegyi Citadellán van. Ha a kezdöponton át egymásra merölegesen két tengelyt fektetÜDk, ez a tér,t négy térnegyedre oS1Jtja; és pedig ENy.-i, ER.-i, DNy.-i és DK.-i témegyedre. Haa 1engelyekre minden irányba a kilométereket felszerkesztjük, akkor a ikilométerhálózat v().nala~n belül egy D Ikm nagyságú terülelet határoltunk el. Ezek alapján bármely Nyugat Kelet térnegyedben egy O km nagyságú terü/ -4(---letet meg lehet hatáJr().zn~. Pl.: "A" pont [SZa/[ helye: K. 3, D. 4.

l l

3

2

..

A

Dél

l l :2 J It ~

Z l

l :/, .., It

81. sz. ábra.

82. sz. ábra.

A O km ihálóz'a ton belül a pont közelebbi megjelölésére, úgynevezett "Négyzebnutató"-t használunk. l ) A pont .meghatározása úgy történik, hogya tér.képre helyezett négyzetmutatón a már ismert négyzeten belül meg.kere.ssük arnnak közelebbi helyét. A meghatáxozást a négyzetmutató .albeosztása útján végezzük. Pl.: "C" pont helye Ny 5, É 21; 50 jobb, 60 magas. i) Célszerű a szerző: Kogutowicz L.-féle "Térképenmérő és 'négyzetmutató"-ját használni. (Bővebbet lásd a könyv borítéklapján.)

5*

68 e) Iránysugarakkal. A pont helyét egy állandó kezdőponL­ hoz ' és .az ezen ,keresztül képzelt kezdő- vagy al.apirányhoz viszonyítva is meghatározhatjuk. Ra az alapirány kezdőpont ját a meghatározni szándékolt ponttal összekötjük, aikkor két sugarat nyerünk, amelyek egymással szöget zárnak be. Ha az így képződött szöget szögmérővel megmérjük, akkor la keresett irányt meghatároztuk. A keresett hely a meghatározott irányban van. Csak az irányon keH a kezdőponltól még a pont távolságát megállapítani. Pl. Alapirány Béla mjr.-Mezö psz. Határozzuk meg Barna mjr. helyét Béla mjr.-tól. Béla mjr.-Mező psz. alapiránytól Barna mjr. 35 0 -ra délkeletre és 3000 m-re van. I

I I

I

"l1ezO'psz

I I

I

83. 5-z. ábra.

84 . .sz. ábra.

Az iránysug,ams helymegihahározás gyakori módja az, amikor alap- vagy főirány-nak a világtújakat (égtájak.at) vesszük, mert ezek mindenütt egy irányba mutatnakl) Al.apiránynak 8: négy fövillágtáj (észak, dél, kelet, nyugat) bármelyikét vehetjük, de rendszerint az északi irány-1 használjuk. A helymeghatározás így szabatos, pl. Alapirány ÉS2'Jak. Határozzuk még Béla mjr.-tól- Barna mjr. helyét. Barna mjr. Béla mjr.-tól 70° keletreés 3000 m-re van. Ha .a tél'kép úgy v,an előttünk, hogy .az elnevezéseket olvasni tudjuk, 'a'kfkor a térkép szélessége irányában - tekintetünk felé - van az észa,k-déli irány. A katonaságnál az irány meghatározására térképszögméröt ~ használnak. Alkalmazása hasonlatos az előbbi móddal. Mapi.rányként "északot" vá· lasztották. A térképen ebbe nz irányba fektetjüIt a térképmérö alapirányát. (32.0QO-e1 jelzett beosz.tása.) Az alapiránylól a keresett hely felé az irányt (oldalszöget) nem fokokban, hanem "vonás"-ban~) mérjük le. A távolságo pedig· méterben (km) adjuk meg. (Bövebben lásd II. Rész 160. oldalti..!.) 1) A viIégtája'k iré.nyának megha.térozására az iránytü (d:elejtü) szolgái.

2) A "vonás" az egyesrerüsített szögmérték. A vonás egysége az a szög. amdyilek ml"ai a szemtöl 1 km t6.volságra 1 m-re nyflnak szét. . l

.

,.

69

2. Távolság mérés (meghatározás). Két pont Iközött a legrövidebb út a2J egyenes. Ha az egyenes irányát megvá~toztatja, akkor megtört vonadnak nevezzük. A görbe vonal sokszor v./i,ltoz.tatja irányát. A két pontot összt:kapcsoló egyenest hos.szúságnak vagy távolságnak nevezzük. A térképen az cgye.es vor.aIak hosszát kezdő- és végpont juk között lDérjük meg. A meg,lört vonalat tör>éspontjai közölt mérj ük, míg a görbe vona la t görbülése szerint smkaszonkint hatáToz:r.uk meg. A térképen a távolságok mindig kisebbek, mini 'Il y,a lóságban. A tf-.rképen a hosszúságok annyiszor kisebbek, ahányszor kisebbre rajzoUák ma gM a térképet. Pl. ha a térkép aránya 1:75.000, akkor a hosszú~ág()k 75.000-szer 'l'övidebbek. Ebből az köv-etkez.i1k, hogyatélképről lemé!'t minden hosszúságot 75.000-reI kell megszorozni, hogy a va.lóságos távolságot megkapjuk. Tehát minden távoJságmeghatározúsnál szorzási művelet'et kellene végrehajt anunk.

A tél'képen a hosszúság-, távolság meghatározást mérés-sel végezzük. Erre szolgál a térk·ép vonalas lIllértéke. Minden térképen annak arányának megfelelő vonalas mértéket találunk. Ezen a térképen lmnért hosszúságokat átszámítás nélkül, közvetlenül megkaphatjuk. Ha ·a térliépről lemért bármely hosszúságot a téflkép mértékére helyezzük, úgy azon leolvashatjuk az anna·k megfelelő valóságos távolságot. a) Egyenes távolságok mérése. A térképről két pont egymástól való távolságát légvonalban, vagy ha ,közöttük az út egyenes, Ik özvetIenüI meghatározhatjuk. A távolság meghatározá's a a két pont köz§tt méréssel történik. Bhhez vona[zót, mértéket, körzőt és papírszeletet használunk. Vonalz6val a té'l'képen Ik ét pont közötti legrövidebb távolságot, 'az egyenes vonal hosszát, úgy határozzuk meg, hogy a vonalzó O pontját a térképen ,az egyik pontra tesszük, míg a másik pontig a hosszúságot a vonalzón leolvassuk. Ha a vona~­ zót II térkép mé~tékére helyezKogut féle Körzö .j' i ,. , zük, akkor átszámítás nélkü} a két pont közötti hívolságot Mérték leolv.rushatjuk. Vonalas mértékkel. Ha a "térképről egy-két cm széles Papírszelet papirosr a (karton) magunk készítünk vonalas mértéket és 85. BOZ. ábra. em a meghatározandó vonal két végpontja mellé a térképre helyezzük, akkor a két p~nt közötti legrövidebb távolságot a mértékről közv.etlenül leolvashatjuk. így ,egymás 'közötti távolságukat az előbbi módná.l gyol'sabban határoztuk meg. . Körzővel -az egyenes vonalak hosszát úgy mérjük meg, hogy a körző szárait a térképen a lern érendő két 'Pont között széjjelnyiJtjlllk. A körző nyílásai köz,é vett ihosszúságot azután úgy helyez~iik a térkép vonalas m él-ték ére, hogya :körző jobb l hegye

70

egész mértékegységre ,essék. A körző másik hegye így a mérték albeosztására jut. A két körzőhegy !közölt lemért hosszúságot a térkép vonalas mérték én közvetlenül 1eolvassuk. Papírszelettel. Egyenesszélü papiros,sal úgy mérünk, hogy a papír szélét a megthatározandó vonal mellé a térképre tesszük. A papírszeleten a (kezdő- ,és 'Yégpontot ceruzavonással megjelöljük. Ha a papírszeletet azután a térkép vonalas mértéke alá tesszük, úgy a megjelölt ceruzavonások 'k özött leolvashatjuk az egyenes vonal valóságos hosszát. b) Görbe vonalak mérése. A megtört vOlllu
A görbe vonalakat körző-vel, térképenmérő-vel, papírszelettel és cérnaszál-lal ihatározhatjuk meg. Körzővel. A térképen a) állandó-, b) változó nagyságú körzőnyilással mérhetünk. a) AUandó nagyságú körzőnyilással a térképen úgy mériink, hogy a vonalas mértékről a körző szárai közé ,e gy mértékegységet (km, 1000 lépés) veszünk. A körzőt a térképen a kívánt vonalon (irányban) egymásután és folytatóIagosan átfordít juk Ahányszor átfordítoltuk, annyiszor és eggyel több lesz a két pont között a távolság. (A m;érésnél ügyeljünk arra, hogy a körző szárait ne nyomjuk össze.) Ha a vonal igen kanyargós, akkor kisebb körzőnyílásISai mérünk. (Lásd 86. sz. ábrát.)

.. It'

•

..-

,,1 ,

"

400", I

86. .sz. ábra.

87. sz. ábra.

b) Változó nagyságú körzőnyilással úgy mérünk, hogy a kanyargós vonalat görbülése szerinti sza·k aszait egyenk,int mérjük meg. Az egyes szakaszokat a ,térkép vona,la's mértékén úgy mérjük meg, mint az egyenes vona1akat. Ha a vonalas mértékről a meghatározott ISzámértéküJk et összeadjuk, megkapjuk ~ keresett távolság eg,ész hosszát. A mér,és egy másik módja az,

71

hogy a körzö nyílását az egyes részek hossza szerint növ~kedően megváltoztatjuk. A mérés úgy történik, hogyakörzőbe vett egyes megmért részekhez a többi részeket a körző nyílásának megnagyításával hozzáadjuk. A mérés vég,é n a ·körző szárai 'közötti hosszúságot a vonalas mértékre átvive, megkapjuk az egész távolság hosszát. (Lásd 87. ISZ. ábrát.) Térképenmérővel. A térképen a távolságok közvetlen meghatározására 'különböző kivitelű térképenmérőt készítenek. 1 ) A térkiépenmérő csúcsai között a 'különböző térképek mértékegységeit mérhetjük Ie. A térképep.mérő szárai állandó nagy:ságú körző­ nyílásnak tekinthetők. A mérés úgy történik, hogy a mérő hegyeit éppen úgy, mint a körző hegyeit, a megmérendő vonalon váltakozva végig áJtfordítjuk. Ahán)'lSzor a mérő hegyei között lemért távolságot átfordítgatjuk, annyiszor és .még eggyel több a megmér;t távolság. Pl. ha 1 km nyílással hatszori átforditással mértünk, akkor 6+1 km = 7 km a távolság. Papírszelettel. Kanyargós vonalakat részeire lb ontva keskeny és egy,enes papírszelettel is megmérhetünk. A papírszeleten minden töréspontot vagy a görbe vonalak minden görbületét ceruzával egymás után kis vonással rávezet jük. Ha a kezdő- ,és végpont közötti hosszúságot a vonalas mértékre helyezzük, akkor a valóságos távolságot azon leolvashatjuk. A távolságmérés ezen módja pontos, mert a Tészeire bontott görbe vonalat mintegy egyenesre kihúztuk. • Cérnoszállal. Erős, megnedvesítctL cérnaszálat (cz nem sodródik) ,tüvel vagy ceruzáv>aJ. a térképen ugy Igazf.tjuk ki, hogy az .a görbe vonal liIányának megfeleljen. Ezután a két m~gha·tároZ'3.nd6 pont ,között ft cérnaszál végeit felemeljük és a cérná,t kiegyoo.esHjük. Ha a kihúzott ckrnaszá1·at a térkép vonalas mértékére .tesszük, akkor ·a cérnaszál véged között a val6di távolságot megkapjuk. A mézés ugyan nem egészen pontoo, de ·k..'lnyllrg6s vonalak hosszát (fvly6, kígy6z6 út, .o;tb.) így j,s meglehetösen gyorsan és elég pontosan meg tudjuk határozni.

A tér,képről a távo1ság meghatározását (mérését) sokszor kell gyakorolnunk. Kezdetben a mél"ést többször meg kell ismételni, hogy pontos mérést végezzünk. Későbben, ha márr gyakorlottak vagyunk, ugyanazt a mérést megismételjük és ha rubát kapunk, akkor a -két szám között lU 'k özepes számot vesszük helyesnek.

3. Távolság becslés. Ami nem mérés, az becslés. A térképen mérőeszköz néIkül is meg tudjuk a távolságot határozni. Ilyen esetben a távolságot becsléssel határozzuk meg. A távolság becsléséhez a térk,ép mértékegységet vesszük alapegységiiI (1 km. 100 lépés). 2) A távolság1) Célszerű a szerző Kogutowicz L.-féle "Térképenmérö és négyzetmutató" -ját hllBznáhui. ') A 75.000-es térképen l cm 750 m, kb. 1000 lépés. A 200.000-e6 térképen 1 cm 2 km, a 25.000-cs térképen 1 om -: 250 m, -l cm = 1 km.

=

=

72 becslé~t úgy v~gezzük, hogya mérté"'-egységet a térképen gondolatban többször felrakjak, miáltal ,a távolságot megközeIítően meghatározzuk. Célszerü kezdetben a megbecsült távolságot pontos méréssel ellenőrizni, miáltal elkövetett hibáink nagyságát megtndjuk. Ha becslésünket többször ellenőrizzük, akJwr idő­ vel kisebb hibát fogunk eIkövetni.

Ha a térkép mél'Lékén tenyerünk szélességét, nagyujjunk hosszát, araszunkat, ISzétterpesmett ujjunkat (mutató- és nagyujj unk közötti vmát) lemérjük -és a térkép mértékének megfelelő hosszúságot megjegyezzük magunknak., akkor a térképen ezen kisegítő módda·1 is a távolságo t megkö7.eJiIGen meghatározhatjuk.')

4. Magasság meghatározás. (Magasság mérés.) A térképen ·a mag.asság (mélység) ·e1képzeléséhez a megmért pontok és a Iszintvonalak szolgálnak. Némi támpontot a csLkozás és a színfOlk.ozás is ad. A magasság meghatározása: a) magasságUag megmért pontok, b) szintvonalak aLapján történik. a) Magasságilag megmért pontok alapján. A térképre számtalan magasságilag megmért pont számérték,é t vezetilk rá. A magassági száma térkép olyan helyén van, &hol a domborzat magasságának, lejrl:ősségének és az egyes domborzati formák elképzelés éhez -az szü·kséges. TeháJt a tetőn, .a mélyponton és lejtő­ átmenetben. De magasságilag megmért pontot a köz's égek és települések neve mellei't, fontosabb tereptárgyak és hidak mellett is találunk. Ezek mind a hely tengerszint feletti magasságát méterben adják meg. A :tél'képen a két pont közötti magasságot a nagyo!?bik számértékből a kisebbnek (alacsonyabb) kivonása útján kapjuk meg. A számítás alapján 'Il1egtudjuk, hogy 'a Ik ét pont között mennyi a magasságkülönbség. A magasságkülönbség csock a két hely szintkülönbsé~ét muta1ja. (Viszonylagos magasság.) A magasság és a mél)"ség helyes érzékeléséhez még összehasonlító mértékre is .szükségünk van, mert máskülönben azt nem tudjuk magunknak helyesen elkép~elni . PI. A GclI.érthegy tengerszint je feletti mflga.ssága 235 m; a DwlII. ISzintje kb. 110 m . A viszonylagos maga'5ága tehát 125 m. Ha a térképen pl. két hely magasság különbsége 375 m, akkor a2lt mondjuk, hogy magas.!:ígkülönbségük három Gellérthegy magasságáIllak felel meg. Ha viszont a magasságkiiJ.önbség 60 lll, nl,koT ·azt mondjuk, hogy a magasság csak a fél Gellél'lhegynek megfelelő. A magasság ilyen összehason1f1ó egységét mindig körny!!zetünkből válalSszunk. A:ü jól véssük emlékezc!ünkbe, az összehasonll· tbhoz használjuk fcl, mert e nélkiil fl k·él szám útján kfl'p oH magasságot n~lll tudjuk helye-senérzékelni. . .

b) Szintvonalak útján. Minden szintvonalnruk megvan a maga magassági értéke. A szintvonal minden egyes pontja oly magas1) A térképen gyufaszáHal, füsz!illal és a ceruza bizonyos hosszávll\ is .szokl'
73 ~ágban

van, mint maga a szintvonal. A Ihelyszínrajzi térképeken a szintvonalak különböző magasságban vezetnek.

A Tégti 75.000-es térképen a sl'intvonaIak 100 m-ként, az új 25.000-es és 75.000-es tél'képen 10 m-ként "ezelnek. Újabban '
A szintvonalak magasságértékének meghatározása számolás útján történik. Ehhez legtöbbnyire a térképre felírt, magasságilag megmért pontok adnak támpontot. Ha pl. a pont magassága 407 m,ak.kor a közelében lévő vastagabb szintvonal csak a 400 m-es lehet, míg az alatta lévő vékonyabb, a 390 m-es. A szintvonalak között a magasság meglhatározása becsléssel történik. Pl. a térképen "A" ház a 240 és 250 ru magassággai megjelölt szintvonal között fekszik. Magassága teMt 247 m lehet. (Lásd 88. sz. ábrá·t.) "B" kereszt viszont a 280 m magasságot jelző szintvonal mellett van. "A" háztól tehát "B" kereszt-ig az út 33 m-t emelkedik, vagy a kereszttől a házig aszekérút 33 m-t lejt. A szintvonalas és csíkozott térképen a magasság megközelítő megállapftása már körülményesebb. Ehhez a szintvonalak, a magasságiLag megmért pontok és a csí'k ozás nyujt támpontot. A esíkozás szabálya az, hogy a csíkok mindig a szintvonaira és a vízszintes irányra merőlegesen állnak. A térképreszen állapítsuk meg "A" hely magasságát. (Lásd 89. sz. ,ábrát.) Ehhez támpontjaink a következők: "Mészáros-hegy, melynek 421 m a magassága. Azután a térképl"észen még két helyet láJtunk magassági számértékkel megjelölve. Ezek a 247 és .a 318 m-el megjelölt

88. sz. ábra.

89. sz. ábra.

pontok. Azonkívül a Mészáros-hegy és a 247 m magas pont -között felismerjük a 400 ru-es és a 300 m-es szintvonalat. Ha "A" pontból a 247 pont felé a csíkozásra merőleges vonaLat húzunk, akkor tulajdonképpen ez .a vonal nem más, mint egy segédszintvonal. Az "A" pontból húzott vízszintes a 247-es magasságilag megmért ponthoz közel vezet. de annál magasabb. Magassága 250 ro lehet. Tehát . ,A" pdryt szintén 250 m magas.

74

5. Lejtömérés (számítás). A térképről a lejtőket is elképzelhetjük. Ehhez támpontunk : a magasságilag megmért ponto:k, a csí'k ozás és a szintvonalak. A lejtőket mérés és számítás, vagy becsléssel határozzuk meg. A lejtőt magassága, alapja és a kettő közötti lejtőszög határozza meg. A lejtőszöget fokokban vagy százalékban fejezzük ki. A térképről a lejtő hosszát ,és a lejtőszöget csak ,k özvetve állapíthatjuk meg. A lejtő hosszát a térképen alaprajzban, tehárt mindig megrövidülve látjuk. A lejtőszöget a lejtő magasságábóI és az alapjából kell kiszámítanunk. A lejtő alkotóit a különböző kivitelű térképeken különféleképen lehet meghll1táorozmmk. a) Csíkozott térképen. A csíkozás, vonalkázás, a domborzatábrázolás olyan módja, amellyel a Ikii.lönböző lejtőket 5- 5°-kint vékonyabb és vastagabb vonalakkal ábrázoljuk Az 5 fokon kin ti csíkozást a csíkoz6fokozat mutatj!l. (Lásd 57 . oldalt. ) Ha csíkozott térképről .a lejtőséget (lejtőszöget) akarjuk megtudni, akkor a keresett helyen a csíkozó fokozat azon részét illesztjük a térképre, amelynek vonalai a csíkozással egybeesnek (összeillenek). Ekkor a csíkoz6fokozal'r ól a lejtőszöget fokokban közvétlenül leolvashatjuk. b) Szintvonalas térképen. A szintvonalak magasságát és egymástól távolságukat a térképről meg lehet állapítani. Ebböl bármely irányban a lejtősséget is kiszámírthatjuk. A szintvonalak minden térképen meghatározo,tt magasságban vezetnek. Két 's zomszédos szintvonal magasságkülönbsége a szintmagasság. (Két szintvonal között réteget képeznek.) A szintmagas.ság a helyszínr-ajzi tértképeken mindig állandó (10 m).1) Ha a helyszínrajzJ. térképen két egymás mellett lévő szintvonal köz,é t megmértük, akkor a megrövidített lejtőt (a lejtő alapját) határozzuk meg. A lejtő magasságát ismerjük, mert két szomszédos szintvonal magasságkűlönbsége 10m. Ismerve a lejtő alapjM és magasságát, ebből kiszámíthatjuk 'a z i's meretlen lejtőszöget és a lejtő valóságos hosszát. A számítás hosszadalmas, mert minden lejtőre külön-külön kell azt elv,égezniink. A számításnál egyszerűbb a lejtőalapmérték útjáni lejtőszög­ megihatározás. A lejtő alapmérték, amint a neve is mondja, olyan vonalas mérték, amelyre a térk'ép arányában az 5- 5°-kinti lejtő­ szögeknek megfelelően rövidebb lejtőalapokat rászertkeszlették. Az újabb térképekre a különböző szintmagasságnak megfelelő lejtő alapmértéket a térkép keretén kívül mindig felszerkesztik. Erről a lejtőalap hosszát és a lejtőszöget számítás nélkül meghatározhatjuk. Ha körzővel vagy papí-rszelettel két szomszédos szintvonal közét a térképről lemérjük, akkor a térkép vonalas

il

A. régi 75.000·es térképen a sZJi.n:tvona·l akszimtkiiUinbsége 100 m .

75 mértékéről a ,körző nyílásainak megfelelő lejtőalap valódi hoszszál, a lejtő alapmértékröl pedig a lejtőszöget közvetlenül leolvashatjuk.

1=15000 SZlntmaga55ág=100 m .w.

!(f' I

I

,

10'" Iocr I III

1-25000 Színtmagas5ág= 100 m 1'90. sz. ábra.

.

Ha magunk ~észítünk a szintmagasságnak ,és a térkép mértékének megfelelő lejtöalapmértéket, akkor azzal a térképen közveUenüI mérhetjük meg a lejtöszöget. (Lásd 91. sz. ábrát.)

1:25.000 Szintmagasság 10m

---.-

91.

S'Z.

ábra.

Pl. Allapítsuk meg a lejtőszöget Lépes mjrA'ól kelt'l:re levő 300-as és 290 m-es szintvonal között. Ha a magunk szerkes21leUe Iejtöalapmér,téket a térképre fektetjük, úgy ::rr61 'közvetlenül leolvasha,ljuk, hogyalejtőszög 30 _os. Becsüljük meg a lejtöszöget Lépes m}r. és a tőle keletre lévő szintvonal között. (A .!ejtöszög 1° os.)

A lejtő becslése. A lejtő:k becslését csíkozott és szintvonalas térképen egymástól eltérőeD végezzük. Csíkozott térképen. A cs.íkok vastagsága és tél"köze 450 -os 0 lej.tőnél egymással egyenlő. 45 -on a'l ul a csík ok vastagsága 'keskenyebb, közöttük a térköz nagyobb. Ha a csíkoz6fokozatot többszőr gondosan szemügyre vesszük, akkor az 5- 10°-os, 10-25°-os és a 25- 45°-os lejtőnek megfelelő csíkozást emlékezetünkbe

vés~ük.

A tél'képen a gondolatban megjegyzett ,csi,kfokozat alapján bármely lejtőt megközelí.tően helyesen 'll1egbecsülhetünk: Szintvonalas térképen a lejtőket pontosan becsülhetjük meg.

Tudjuk azt, hogy 45 0 -os lejtőnél a lejtő alapja és magassága egymással Ha a térképen a s7.intmagasságnak megfelelő hosszúságGt megjegyezzük. akik or bármely lejtő hosszát és megközelítően a lejtőszöget is megbecsülhetjük. PJ.a régi 75.000-es térképen a szintmagaSSoág 100 m, a térkép arányának megfelelően e~ 1'33 mm-nek .felel meg. Ha a térképen két szintvonal egymástól 1'33 mm .távol van, akkor a lejtő -aJapja és magassága egyenlő hosszú. A lejtőszög ennek folytán 45 0 -os. Ha a szintv()nalak köze nagyobb, ,a:kko,r a Iejtő menedékesebb. Ez esetben a térképről hossmbb lejtőalllJpGt kell megbecsülnünk. egyenlő.

Az új kiadású térképekre felszerkesztett lejtőa1apmértélk jelrészeit emlékezetünkbe vésve, a 'SzinívonaI.aik között jól fogjuk a lejtőszögeket becsléssel megállapítani.

lemző

A térképrőJ Ilzámtalan esetben kell 'll lejtősséget·, illetve a lej!őszöget elképzelniink. A megítéIéshez a lejtőszöget mérésscl vagy becsléssel határozzuk meg. Egymagában a csfkok vastagsága .és II szintvonalak síírűsége nem elegendő a lejtő meredekségének megítéléséhez. A növényzet holléte a lejtő meredekségéről c.9alk nagyjábóJ tájékozl'at. A 300 -os lejtőn már alig van szántóföld; ennél IDNedekebb lejtőkön ku.pásnövényeket és szőlőt termelnek, néha lege1ős terület. 45 0 -os lejtőn még van erdő; azon túl mÚT csak törpe nö"ényllet fordul elő. A lejtő meredeksége szerint a közlekedés is nehezebb. Az úthálózat fokozatOllan gyérebb. A terepen való mozgás mindig körülméllyesebbé vál!iJk. Általában 15°-os lejtőn kocsizhatunlk, 25 0 -os Jejtőn még menetdhetünk, a 45 0 -os lejtők megmászhatók. A 45°-lIlál meredekebb lejtőn máJ!' csak hegyi felszereléssel juthllJtunk tovább. A terep d()mborzatának lej!'őssége tehát nemcsak 'az egyes idomok elképzelése végett k.ell a térképről felilSmernünk. Az említett körülményeket figyelembe véve, sokszor adódnak olyan feladatok, amrkor a lejtőket a térképről az i,smertetett módon méréssel vagy becsléssel kell meghatáromunk. 6. Metszet szerkesztés. Ha a domborzat alakját akarjuk felismerni, a térképet fügsíkkal átszeljük. Ekkor .a térképről metszet-et ·kapunk. A metszet folytán a terepet oldalnézetben látjuk. A metszetből a domborzat alakját, '.kiterjedését, magasságát, lejtőit és ou lejtő­ szögeket -helyesen el tudjuk képzelni. A térképről a metszet elkészítéséhez támpO'l1tunk: a magasságilag megmért pontok,a szintvonalak és a csíkozás. A térképről bármilyen irányban készíthetünk nnetszetet. Ha domborzatot vonulása irányában (hosszában) szeljük át, akkor hosszmetszet-et, ha erre merőlegesen készítjük a metszetet, akkor keresztmetszet-et szerkesztünk. Ha a domborzatot .a kívánt irányban a metszővonalon végig teljesen kirajzoljuk, akkor rendszeres metszet-et kapunk. A domborzatot teljes oldalnézetben látjuk. Ha viszont csak a domborzat jellegzetes pontjait képzeljük el oldalnézetben, akkor nem 'készítjük el az egész metszetet és így ('s~k futólagos metszet-et rajzolunk. gőleges

Rendszeres metszet elkészítése. Egy papírszeletre a térkép szintrnagasságail1'ak megfelelő, párhuzamos vonala'kat húzunk. Pl. a régi 75.000-es térképen a 100 méterenként haladó szintvonala,k szintrnagassága 1'33 mrni. A szintmagasságnak megfelelően ilyen közökben kellene a párhuzamos vonalaka:t húznunk. Ilyen kis közökön belül a domborzatot nem lehet elég kifejező módon visszaadni. A metszet nagyon lapos volna. Nem tudnók róla a domborzatotel:képzelni. Ezért a szintmagasságot rendszerint túlozzuk. (A metszetet torzít juk.) A párhuzamos vonalakat tehát a töbűszörös szintmagasságnak megfelelően távolabb rajzoljuk egymástóP) A vonalak végén a szintmagasságok számértékét felírjuk (100, 200, 300 m stb.) .2) A térkép.en a metszet irányát vékony vonallal kirajzoljulL A metszővona! a térképen magasságilag megiliatározott pontokat .érinthet, különböző magasságú szintvonalakat pedig átmetszhet. A papírszeletet azután a térképen a metszet vonalára helyezzük. A szintvonalak és a maga-s ságilag megmért azon pontokból, amelyeket a metszővonal érint vagy átszel, apapirosra függőlegeseket vetítünk. Minden pon.tot számértékének megfelelően, a papírszelet megfelelő helyére vezetjük rá. így megkapjuk a domborzat jellegzetes pont jainak helyét a metszeten. A metszővonalon azután szakaszonként (emelkedéstől lejtőig, lejtőtől emelkedpsig) a kapoH pontok között a domborzat lejtösségének megfelelően domborújhomorú vonalakkal az egyes pontokat összekötjük. Csíkozott térképen, bár kevesebb s:Dintvonal van, de a csíkok vastagsága és obérköze szerint a lejtőket jobban és szemléletesebben látjuk. Viszont többször kell a szintvonalakon beliül a metszet irányában az egyes pontok magasságát becsléssel meghatározll!i. Csikozatt térképről a metszet csak megközeIítően helyes. A szintvonalas térképen, ha a sz1IlJLvonalak sűrűn vezetnek, a metszet szerkesztéséhez sok ponlunk van és így a metszet is pontos lesz.

Ha ametszetet szakaszon.ként kirajzoltuk, akkor a metszet gyorsabb elképzelése végett a térképről a jellegzetes pontokat és a kiv,ehető felírásdka,t a kirajzolt metszetre rávezet jük (:a met1) Azt, hogy a magasságol hányszor torzítsuk, arra szabály n~ncs. Támpontul szolgáljon az" hogya magasságot annyiszor torzítj uk, hogy a domborzatot 'a crnetszetről helyesen el tudjuk képzelnii. (Magasság, lejtő, lejtőszög.) Rendszerint a sZÍ!IIJtmagasságokat kétszeresen, négyszeresen toczíljuk. A régi 75.000-es térképről .kétszftelt me!szeten kétszeres torzítással a szintmagasságok 2-66 mm (azért ennyi, mert 100 m magasságnak ez, a kétszerese), a négyszeresen torzf.tott ak pedig 5'32 mm-t tesznek ki. A 25.000-es térképen a 10 méteren'kénti szintmaga.s.ságok kétszeres torzításnál O'S mm, négyszeres torzftásnál 1'6 mm-re lesznek egymástól. 2) A használatos térképünkről célszerű, ha a kétszeres és llégyszer~ sz1ntmagalts!ignak megfelelő párhuzamos vonalakat egy papírszeletre lcirajzolva előre elkészítjük. tgYl!- metszet szerkesztését adott esetben gyorsabban el tudjuk végezni.

78 szelet megírjuk) . A kész metszetre mindig fel kell írni, hogya rn.ifasságot hányszorosan tOTzítottuk. 1 ) A szintvonalas térID rrrr.,...,.,~1 képet (92. sz. ábra) "A_......... ~ B" -és " C- D" irányban ~ átJmetszettük.- Az idom alakjárraik megfelelően "A- B" irányban hosszmetszetet, "C-D" felé keresztimnyú metszetei kapunk. így az idomot két irányban átszelve ·l átjuk. A megszerkesztett metszetről felismeflhetjük a magasságokat, a lejtő­ ket és bármely pontból megállapí·thatjuk a lejtőszöget. Jelen esetben a 25.000-es térképről készült metszet magasságát ha.tszorOSlan túloztu:k. A 75.000-es t-érkép92. sz. ábra. ről (93. sz. ábra) készítsünik hossz- és kereszt- r - T........" cl irány ú metsz.etet. A mag3Jsságkülönbségeknek megfelelően a szintmagaJSságQkat kétszeresen túloztuk. A térképen a metsző vonalak a 600, 700 és 800 m-es szintvonalak.at szelik át. Ezért a szintvonalak között a lejtőket és így a domborz,at formáját csak a csíU kOZM al:apján lehetett . ; u :- l ~ - - '.........~ megköz,elítől1eg helyesen : : ;: : : 'kir.ajzolni. (Ahol la csÍ-

~

~=~::~=:::~ F::~e~:~q= ! ===~=====! ~69;o o g 1-===----=--S .3(j.~ b:::o~fl!!!!aIlll!= '=I L-.._ _ _ _ _~_ _ _~

A

B 93. ,sz. ábra.

~~~e~~r~b~~ő, o~~e~~~ szont ritkább a osíkok

rajza, ott a metszeten is lall'kásabban r.ajzoltak a lejtőket.)

1) A magasság 1orzításáv,al a lejtöszögek is megváIttoznak.

79

I

A .térkJépről rendszer'!s és futólagü!> metszetet készíthetün'k. A 001 és a feladat ihatá'r ozza meg azt, hogy a térképről készült metszet szerkesztésének melyik módját alka1mazzuk. 1 ) A csíkozott és sz·i..ntvonalas térképekről a rendsz'eres metszet helyes szerkesztését a 92. és 93. ·sz. ábrán ma.g yaráztuk meg. Futólagos metszet elkészítése. A térképről sokszor kell eldöntenünk, hogy egy pontról a másik látható-e, va-gy bennünket látnak-e? Ebben ,az esetben a láthatóság megállapítása céljából készítünk metszetet. Ilyenkor a metszővonal a látósugár. A metszet útján azt 'keressük meg, hogy ;a látósugár a kívánt pont felé emelkedő-e, vagy pedig süllyedő. A láthatóság megállapítása végett rendszerint csak futólagos - metszetet 5zer·k esztünk. Ennek helyes elkészítésmódját 'a következő példák magyarázzák meg. Pl. a 75.000-es térk,épről állapítsuk meg, hogy Dobogó-bérc (601) látható-e~ (Lásd 94. .sz. ábrát.)

,

i

.3

,2 94.

SoZ.

Miklós-bére-ről

(723) a

•

ábra.

A Miklós-bérc ugyan jóval magasabb, mint a Dobogó-bérc, de kétséges, hogy OOlnan a Dobogó-bérc látható-e. Ezért ennek eldöntése végett futólagos metszetet készítünk. ElősZlör Miklós-bérc (723) maga.s.ságát állapíjuk meg azá,l tal, hogy II pontot a papÍJrszeletre levetítjük. Azután oa. Dobogó-bérc (601) pontját veHtjük le. A két pontol' egyenes vonallal összekötve, megimpjuk a "Iátósuga,rat". Jelen esetben Miklós-bércrőJ' II látósugár a Dobogó-bérc felé süllyedő. Minthogy Dobogó-bérc magassága 601 méter, ennek következtében 13. térképről csak azokat II pOllltokat kell II metszetTe levetítenünk,
1) Met'szetet készítiink a menetidő ki,s.zámüá.súhoz amJikor a hegyen át út emelkedéseilt akarjuk mwudni, éjjeli és erdei meneteknél, továbbá a ' Iáthatóság megáJ.iapítáS<ához. A katonaságnál rövésszaki szempontból is készítenek metszeteket.

.vezető

80 Pl.: Al/apítsuk meg, llOyy cl Rákospatak-Jlegyröl (610) cl Hideg-Jlegy (865) látható-ef (Lásd 95. sz. ábrát.) Ha a két helyet a metszeten magas-

s{l.guk szer:int levetítjiik, akkor n~t látjuk, hogya két pontot ös s zekötő ]útósugúr emelkedik. Ha a térképen a Rákospatak-hegytől a mels~övonalat végig-

Hiderl~~

L! éi

O

·s

U

~

hegy' :

1

. 1

i

éi

r

!

900

800 ~OO

6/0- 600

'ákor- 500 (!akJk h.

J

4

1)5. sz. ábra. kísérjük, úgy a ,,3"-<3.s és ,,2"-essel jelzett két hely lényegesen magasabb a Rákospatak-hegynél. A ,,2"-vel jelzett pont magassága 880 m. Ha ill metszeten ezt a pontot a Rákospatak-heggyel összekötjük, akkor azt vesszük észre, hogy a látósugár a Hideg-hegy felett vezet. Tehát annak ellenére, hogy Rákospatakhegy 255 méterrel alacsonyabb, mint a Hideg-lhegy, ·a Rákospatak-hegyről a Hideg-hegy nem láthat6.

A metszetszerkeszLés tulajdonképen a térképen cgy irányban szúmtalan pontnak magassági meghatározása. De a metszet azonkívül viJ.ágosan mulatja a domoormt 9.Jakját, kiterjedésének és lej!ősségének megfelelőleg is. Ezért számbalan esetben vcss.tük a metszelszerkesztést segítségül, ha a domborzatról magunknak helyes fogalmat akarunk alkotni.1) Célszerű tehát, ha úgy a rendszeres és a futólagos melszet elkészítésében magunk9.t gyakoroljuk. KiHönösen fontos ez kezdőknél, mert azok a .térképről eleinte a terep domborzatá! kiemelkedően ·és elődomborodóan nem látják. Ha azonban I'öbbször készítenek metszl!let, akkor a. térképről a domborza.·tot jól fogják felismer.ni és képesek lesznek az! helyesen értékelni.

7.

Menetidő

kiszámítása.

A térbeli távolságok legyőz.ését közlekedés-sel végezzük. A k.özlekedést bizonyos irányok feJé gyalogosan, lőháton és közlekedő eszközök segítségével honyolftjuk le. A közleked-éshez eszközök-re és utak,q3. van szükségünk. Néha toron~iclnyban a 'Íer~pen is meneteliink.

Az út oéltól-oélig vezet. A oél eléréséig időre van szwkségiinJk Minden embernek és állatnak, de minden járműnek eszköznek) ·is má,s és más a sebessége (menetsebes-

(menetidő). (közlekedő

1) Nemcsak egyene~ jrányb~m , hanem görbevonailak men1én is k.észfthet ünk mellSzeteI. Ezen esetben az egyes szakaszokon belül a pontok velltés~t smkaszonkin! II1IÍndlig a. metszővonaira merőlegesen kell es7!közölni.

81

ség) és a teljesí,t ménye (menetteljesítmény). A menetteljesítményeket és a sebességet idővel határozzuk meg. l ) A menetünket (a menetidőt) az évszak (nyár, tél), az időjárás (nagy meleg, hideg, szél, eső, hó), a napszak (nappal, éjtszaka) különböző módon késlelteli. A talajviszonyok (sár, vizenyős talaj, köves, karsztos terület, stb.), nemkülönben a látóviszonyok (kö<J, sötétség) a menetidőt lényegesen megJhos-szabbítják. A terep menetre1jesítményünket hátráHatólag befolyásolja. Ha úton haladunk, akkor könnyebben jutunk ,t ovább. (Kisebb a súrlódás leküzdése.) A ,t erepen (úton kívül) már nehezebben haladunk. A terep emelkedései és lejtői a menetidőt meghosszabbítják; a cél elérését mindig késleltelik, akár hegynek, akár hegyről megyünk. A menetidőt a térképről is kiszámíthatju:k. Ehhez a térképről először céltól-célig az Últ hosszát (távolságot) ,k ell megmérnünk. 2 ) Azután az út emelkedését és lejtés-ét, a menetidőt késleltető magasságJkülönbs-égeket kell az ismeretes módon 3 ) meghatároznunk (esetleg metszetszerkesztéssel) . A menetidő helyes megJhatározásához még számításba kell vennünk az évszakot, az időjárást, a rnapszakot, a talaj állapotát, a terep fedezetet (erdő, cserjés és magas kukorica), nemkülönben . hosszabb meneteknél a pihenőket is. Utóbbiakat a térképről nem tudjuk kiolvasni. Ha azonban ezeket a körülményeket helyesen mérlegeljük, akkor a menetidő tartamát 'jól fogju.k :kiszámítani. Amikor pontos útitervet akarun k készíteni, akkor összeálIításánál gondosan kell mérlegelnünk és a felsorolt összes tényezőket figyelembe kell vennünk. A menetidő helyes kiszámításának módját egynéhány fel~dattal és azok megoldásával az 5. mellékletben magyarázzuk.

II. A térkép használata a szobában. 1. Általános tájékozódás a szobában. (Kömyékünk megismerése). A térkép különféle jellel ábrázol mindent. A térképet tehát számtalan név-, jel- és különféle vonalak sokaságából áll. Miután a jelek mögött álló fogalmakat megismertük, a térképről a szobában is sokat el tudunk magunknak képzelni anélkül, hogy a terepre kimennénk. Ugyanabban a helyzetben vagynuk akkor is, ha a szobában vagyunk kénytelenek a távolabb eső helyekről magunknak fogalmakat alkotni. A szobában az ábrázolt területeket akarjuk magunknak elképzelni. A térképen az ábrázolt terület rajzi kivonatát látjuk. A térkép a tartal1) A 'különböző menetteljesítményeket lásd 29. oldalt is. ") Lásd "S. Távolságmérés" cfmü alfejezet. 3) Lásd ,,4. Magas.ság me(1határozása" cimü alfejezetet.

6

82 mát képező névrajzot, a síkrajz adatait, nemkülönben a domborzat alakulásait és különféle formáit egyszerre mutatja. Ennyi mindenféle jeIről és fogalomról tájékozódni nem könnyií dolog. Mielőtt a térkép részletes lanulmányozásához fognánk, először a térkép tartaimát képező három főtényezőről kell általános fogalmakat kapnunk.

A térképolvasást a szobában az általános tájékozódás-sal kezdjük meg. Minden térképre felírják annak címét, a helyszínrajzi térképekre ama nagyobb község nevét is, amelynek területét a térkép ábrázolja. Azután felkeressük a méretarány t és a térkép mértékét. Majd az egyéb adatokat olvassuk le; a kiadás vagy helyesbítés évét stb. A térképek keretében megt..'lláljuk a csatlakozó lapok címét és számát. Ezek alapján a szomszédos területről kapunk felvilágosítást. Az általános tájékozódás céljából a térképet mindkét kezünkbe véve annyira tartjuk magunktól távol, hogy annak jellegzetes8égét felismerhessük. A térkép otthoni tanulmányozását, illetőleg környezetünk alapos megismerését azután módszeresen kell a következők szerint végrehajtani: a) A névrajz felismerése. A tér1\:épről legkönnyebben a felírásai (névrajza) alapján tájékozódunk. Ehhez csak azt kell tudnunk, hogya különböző írásmóddal történt felírások mire vonatkoznak, illetve azokkal mit neveztek meg. b) A síkrajz felismerése. Ez már körülményesebb, mert 3. térképen számtalan jelet látunk. A jeleket és jelentőségüket egyS7erre és helyesen elgondolni nem könnyű dolog. A jelek- mögött álló fogalmakat először egyenként és jelentőségűknek megfelelően kell elképzelnűnk, mert összességükből adódik a térkép lényegesebb része. A síkrajz adatai: 1. Települések. (A térképen helyet és területet foglalnak el.) Egyes házakból, házcsoportokból és községekből állnak. A térképről a helységek nagyságát, jellegét és fekvését meg tudjuk ítélni. Arról is tájékoztatnak, hogy hány lakós, milyen csoportosulásban és sűrűség ben népesíti be az ábrázolt területet. Ha a térképen sok gazdasági területet, tany át, majort látunk, akkor arra következtetünk, hogy a lakosság földmíveléssel foglalkozik. Ha a térképen sok ipari település van, akkor a lakosság ipart és kereskedelmet folytat. 2. Közlekedés. (Irány.) A térkép rajza megmutatja azt, hogy hol, milyen irányban (hová), hány és milyen út vezet. A térképről irányukat, minőségüket és használhatóságU'kat kell felismernünk. Úgyszintén meglátjuk a vasutak irányát, sűrűségét, a vágányok számát és fajtáját is. Ebből többféle következtetést vo.n hatunk le. A térképről tehát a közlekedésnek úja it, irányait és mérés alapján az útszakaszok hosszát is meghatározhatjuk. \

83

3. Növényzet. (A térképen helyet és területeket tölt be.) Ritkán fordul elő mint egyes növény, inkább csoportosulva területet fed be. Azt, hogy a térképen melyik növényzetnem van túlsúlyban, csak akkor tudjuk jól és szemléltetően kiolvasni, ha az egyes növényzetnemek területét különböző színnel kiszÍnezzük. Ekkor nem kell ezeket külön-külön kiböngésznünk, hanem .a különböző színek meglátása után rögtön tudjuk, hogy hol, milyen területen, mekkora kiterjedésben és milyen növényzet van. 4. Vizek. (A térképen az iv6vizek helyet foglalnak el, az állóés folyóvizek területet fednek be. A folyóvizek azonkívül irányt is mutatnak.) Az ivóvizeket vízbős.égük szerint, az áll6- és foly6vizeket nagyságuk, szélességük (mélységük) és akadály jellegük 'szerint kell a térképről megítélnünk. A vizi átjár6kat, a gázl6kat, a vizi átkelőeszközöket és hidakat jelentőségük szerint kell felismernünk. 5. Közigazgatás. A községek, járások és megyék szélét, határát a térképen ha külön színnel nem jelölik meg, elég körülményes kikeresni. Ha a határvonalak at megállapítottuk, akkor az -egyes községek különböző nagyságú területét elképzelhetjük ma~unknak. . Minthogy ilyképen a síkrajz adatait egyenként elég szabatosan meghat1i.roztuk, ú ttérhetűnk a térképolvas1i.s nehezebbik részére, a hegyrajz ,elképzelésér.e.

c) A hegyrajz felismerése. A domborzat formái - magas-ságuk, kiterjedésük és lejtőségük - a térképen nem egyenként, hanem egymással összefüggően különböző módon jelennek meg. A domborzatr61 általánosan úgy tájékozódunk, hogy a messzire tartott térképről a főbb idomokat állapít juk meg. Elő­ .ször azt keressük, hogy a térképen hol van domborzat. Azután megállapít juk, hogy az ábrázolt tájnak milyen a jellege. Hol van pl. dombvidék, hol kezdődik a hegyvidék stb. A domborzatnak két nagy formacsoportja van, ezek a: vízválasztó és a vízgyüjtő­ formák. Általánosan a szerint táojékozódunk, hogy hol vannak a vizek, vagy hol vannak a magaslati vonulatok. A magaslati vonulatukat a térképre felírt magasságilag megmért pontok alapján tudjuk felismerni Csík070tt térképeken a tetővonulatok felső részét fehéren hagyják. Ez jó tájékoztató. A fővízválaszt6 és fő­ vízgyüjtő formák és irányuk meghatározása után meg kell állapítanunk azok magasságát és lejtését. Ugyanezt tesszük, amikor 1l vÍzgyüjtők irányát és esését határozzuk meg. Ha a térkép domborzatának ezen főbb formáit meghatároztuk, áttérhetünk a mell ékidomok felkeresésére. A domborzat magasságát a magasságilag megmért pontok és a szintvonalak alapján tudjuk meg. A csíkozott térképen a szintvonaira rajzolt csíkok azonkívül a domborzat lejtős felüleieÍnek meredekségét, domború és homorú voltát is megmutatják. 6·

84

A domborz!l:t kiterjedését csikozotf térképen könnyebben meg lehet állapítani, - mert ahol csíkozás nincs, az a terület általában véve síknak tekinthető. Az általános lejtviszonyokat csak hozzávető­ legesen állapíthat juk meg. Ehhez iámpontunk a szintvonalak sűrű­ sége és a csíkozás világosabb vagy sötétebb árnyalata. Az általános tájékozódás céljából a térképet részeire kell bontani. Az egyes részek jelentőségét a térképről egyenkint kell felismernünk és elbírálnunk. Ezért a térkép megismerése céljából célszerű az egyes tényezőkről külön-külön kivonatos rajzot (vázlatot) készíteni. A rajzokról a különféle tényezőket egymástól külön választva és jellemző tulajdonságuknak megfelelően szemlélhetjük 1. Domborzat.

2. Vizek.

--... rö )

VIZ -

- nruÓ\ v4lAs.zT6

- v l2orÚJIÓ _ "(QHI'.

Q

96. sz. ábm.

!II\SÁG

97. <sz. ábra.

A rajzok jellemző részeit összehasonIítva, kidomborítva látjuk azok egymásra vonatkozó jelentőségét. Az egyes részek felismerése és emlékezetbe vésés e által a térképről nemcsak nagyjában, hanem általánosságban is jól tájékoz6dtunk. A mellékelt vázlatok Budapest Székesfőváros környékének kivonatos rajzai.1) Minden egyes rajzon az ábrázolt rész fontosságát kiemeItük. A l'érképet részeire tonto-ltub.. Külön mutatjuk be: a) domborzatot (lJ- és mellék v{zválasztóknt és a vízgyüjtőket, b) a vizeket (az átgázolható és az akadályt jelentő folyóvizeket, a hidakat), c) a tclep'Uéseket (zárl~ és v.íllaszerű településeket), d) a közlekedés irányait (út, vasút, viziutakat), e) a növényzetet (erdő, sző!:ő, szántóföld <stb.), f) határokat és közigazgatási beoeztásokat. Ha ezen mozaikszerű kivonatos rajzokat összeállitjuk, székesfövárosunk és szükebb környékéL~k kivonatos térkép ét kapjuk meg. Ilyen elgondolás mellett a részeire bonrlott tprképszeIű vázlatok az egyes fogalmakat helyesen és kivonato..<:.nrn muialják meg. A vázlatos rojzokon pontosan felismerjük azok jellegzetes tu.lajdonsá~t. 1) A példá.t szíUl.dékos.an vMn5ztottruk Idi, mert Budapest környékét sokan ismerik.

85 3. Település.

4. Közlekedés.

98. sz. ábra.

99.

5. Növényzet.

ISZ.

ábra.

6. Közigazgatás (Határok). •

!"r.'i.."-'":

~o;b­ D~~;tJ

"

100.

ISZ.

áhra.

101. sz. ábra.

19y kellő alapot kaptunk ahhoz, hogy a térkép bármely a részletekbe is bemélyedhessünk. A nagyböl a kicsi felé, nagyobb körzetből a szűkebb felé haladva, az összefüggést -emlékezetünkben megtartottuk. Ha a térképről bárhol a részletekről kell tájékozódnunk, .akkor az összefüggést ismerve a szűkebb környezetben is könynyen és helyesen el tudunk igazodni. részéről

2. Részletes tájékozódás a szobában. (Otthonunk megismerése.) Az általános tájékozódás után, .a t.érkép otthoni részletes tanulmáuyozása következik. Minthogy nagyban múr elképzeItük magunknak környékünket, mert azt részle:eil'e felbontva megi5mel'1liik, azután áltél'hetünk közvetlen környékiink helyes felismerésére. A szobában a térkép kisebb vagy nagyobb ,területéről kell magunknak pontos fogalmat s zereznÍ ,

86 A részletek megismerésénél is .a nagyból a ·kisebb terület felé haladunk. A térkép részletes tanulmányozásánál is sorrendet kell tartanunk.

A részletes tanulrp.ányozás céljából a térképet olyan közel tartjuk magunkhoz, hogy azt jól tudjuk olvasni. Környezetünk szűkebb területét a nagyobb területből kell összefüggően meg· határozni. Bl. ha egy 3-4 D centiméter JlIagyságú területet veszünk szemügyre, azon sem a síkrajzi, sem a hegyrajzi összefüggést nem látjuk meg. Az utaknak csak kisebb szakaszát figyelhet jük meg. Nem tudjuk, hogy a térképen bármely helytől a következő község milyen távol fekszik. A térkép ilyen kis területén nem tudjuk, hogy .a folyó melyik szakaszát ábrázolja (alsó, felső vagy középső). A domborzatról sem tudjuk megátllapítani, hogy az melyik 'hegynek vagy völgynek a r>észe. A csa·tlakozó részt nem ismerjük és így nem' tudjuk, hogy a domborzat merrefelé és. hogyan ágazik széjjel.

a) Névrajz. A térképre rávezetett felírásokat mina jól látjuk. A számos felírás sok mindenről tájékoztat. Már magában véve a különböző írásnemek is megmondják azt, hogy a felírás. mire vonatkozik: településre, vizekre, növéIiyzetre, területre vagya domborzatra-e. így azok jelentőségét helyesen felfoghatjuk. b) Síkrajz. A síkraj]:i adatok felismerése a szobai térkép .olvasásnak könnyebbik részét 'k épezi. Bár a kisebb telepüJések nagyságát - minthogy méretén felül ábrázoljuk - nem tudjuk. megítélni, de a különböző jelek folytán tudjuk azt, hogy az alaprajzi jel mit magyaráz. A kigondolt jelek alapján pedig azok fogalmát el tudjuk képzelni. A különböző növényzetnemeket tartós jellegüknél fogva mu-tatja a térkép. Meg tudjuk állapítani azt, hogy mi a szánt6föld~ mi a rét, mi a legelő, hol van szőlővel beültetett terület és hol: van erdő. N em tudjuk azonban, hogy milyen magas a vetés~ mennyire nedves a rét, hogyan járható az erdő stb. Az utak különböző ábrázolásuk folytán már több támpontot nyujtanak. A különböző egyvon~las jelekkel ábrázolt utak a. ta1ajutak. A kettős vonalú ak az épített utak. A vasutakról is tudjuk, hogy azok egy- vagy többvágányúak, szabványosak vagykeskenyek-e. Az ivóvizek hollétét meg tudjuk állapítani. Nem tudjuk azonban, hogy azok mennyi vizet szolgáltatnak. A patakok iránya és lejt ős ége a térképről hozzávetőlegesen megállapítható. Az át nem gázolható folyóknál azonban szé1ességüknek, akadályjellegüknek az időjárás és a csapadék mennyisége sz~rinti . változását nem tudjuk felismerni. Az árterületek nagyságát nem lehet megállapítani. Ha az említettek et a térképről egyenkint felismertük, akkol" a részekre bontott térképet képzeletünkben helyesen össze is. tudjuk állítani. c) Hegyrajz. A domborzatról a térkép sok támpontot nyujt, elképzelése azonban mégis nehéz. Az egyes domborzat ábrázoló-

87

módok jelentőségét jól kell ismernünk, hogy azokat a térkép részletes tanulmányozás ánál helyesen értékeljük. A domborzat olvasása csíkozott térképről. A térképen a fehéren hagyott területről szétágazó csíkok emelkedést, a fehéren hagyott terület felé eső (futó) csíkok viszont bemélyedést mutatnak. Ha a csíkok a lejtő vonalától két irányban szétágaznak, Összefutó.

Szétá.gazó.

~W/fk

.~,

"/;:IjII~Y II J \ \ "-

-"'i;'ffil \\\'\

Emelkedés.

Bemélyedés.

-
~:::::

Szétágazó. .,~

,,\\,IH',~ ':::

III~~ " ,-

~ -10 :\'""

\Tető.)

.

"'l~~\'~ I \~ 1,\ lejto•

Vízválasztó forma.

102. sz. ábra .

Egymás felé hajló.

~~, " ~\r ~,

~\,,~

~~

Lejto Vízgyüjtő-

forma.

.akkor vízválasztó formát ábrázolnak, ha a lejtő felé összefutnak, akkor vízgyüjtő idomok. A csíkok vastagsága és egymástól való távolsága a lejtőt tünteti fel. Ha csíkok vastagsága egyforma, akkor a lejtő egyenletes. Ha ugyanabban az irányban fokozatosan vastagodnak, akkor a lejtö domború, ha fokozatosan vékonyodnak, akkor homorú a lejtő. A különböző vastagságú csíkok változó lejtőt jelentenek. Ha a csík ok valamely vonaira merőlegesen állanak, akkor annak iránya vízszintes. Ha a menetirányban felénk mutatnak

~

Menetirány

H13. >sz. áhr:a.

(megszúrnak) akkor felfelé, ha tőlünk eltávolodnak, akkor a felé megyünk. . A meredek lejtőt a csíkozott felület sötétebb, alankásabbat pedig világosabb árnyékhatásban mutatja. A szintvonalak és azok olvasása. A szintvonalak a terep formáit meghatározott magasságban átszelik. A régi 75.000-es t.é rképen egymástól 100 méter magasságban finom fekete vonalak jeizik. Az új 25.000-es és 75.000-es térképen a domborzatra vonatkozó jelzések mind barnaszínűek (csíkozás, szintvonal). Ezen új kiadású térképeken a szintvonalak 10 méterenként vezetnek. Az 50 métereseket vastagabbra rajzolják. lejtő

88 A szintvonal görbületei a terep alakulását, a térszínformákat mutatják. Több egymásba visszatérő kerek, vagy tojásdadalakú szintvonal akkor, ha a magasabban levők kisebbek és az alacsonyabbak nagyobbak, hegykúpot mutatnak. 1) Ha ez megfordítva van, akkor bemélyedést ábrázolnak (lyuk, debrő stb.). A kihajló szintvonalak vízválasztó, abehajlók vÍzgyüjtő­ formákat jelentenek. A szintvonalak egymástól való távolsága alapján a lejtőket é~ lejtőszögeket képzelhetjük el. Ha a szintvonalak egyenlő távolságra vannak egymástól, akkor a lejtő egyenletes. Ha a távolságuk egymáJstól hol kisebb, hol nagyobb, akkor a lejtő változó. Minél közelebb vannak egymáshoz a szintvonalak, annál meredekebb a lejtő. A lejtő annál lankásabb, minél nagyobb a szintvonalak közötti távolság. Ha felülről lefelé a szintvonalak távolsága növekedik, akkor -a lejtő homorú, ellenkező esetben domború. A szintvonalak irányából a t,erep egyes vonalainak emelkedését, lejtését is elképzelhetjük. Pl. ha két szintvonal között bármely vonal a szintvonallal megegyező (párhuzamos), akkor az a természetben is vízszintesen vezet. Ha a szintvonalakat valamely irány vagy út szög alatt metszi, akkor ,h a az út a mag.a!S'abb szintvonal felé tart, emelkedik. Ha iránya a mélyebb felé mutat, akkor az út lejt. Ha a szintvonalak irányára az út merőleges, akkor legmeredekebben vezet a hegynek. A lejtő felé pedig iránya a legrövidebb esést mutatja. A-B = az út vízszintes. B-C = emelkedik. Cr-n = lejt. 104. s-z. ábra.

A csíkozás és a szintvonal együttes olvasása. A csík ok a szintvonalak közötti lejtőket a lejtő irányban vonalkáz va és kitöltötten mutatják. A csíkok a szintvonaira n1Índig merőlegesen állanak. A csíkozott és szintvonalas modorban készült térképen a csíkok a terep domborzati viszonyainak felismeréséhez sok támpontot nyujtanak. A domborzat elképzelése a térképolvasásnak nehezebbik részét képezi. A domborzatot alaposan és jól kell felismernünk, ami csak sok gyakorlat útján sajátítható el. A térképről nemcsak az egyes domborzati formákat kell helyesen leolvasni tudnunk, hanem azok alakját, kiterjeMsét és lejtőség-ét ,ki el kell képzc.ll!llünik. A jó térképoJrV'asó a szabadban a domborzat útján tájékozódik, mert az változatlannak mondható. A térképen ábrázolt terepfor.mák nyomán a szabadban jól tudunk tájékozódhi s ezért a szobában a domborzat térképi olvasását sokszor kell gyakorolnunk. 1) Lásd 49. oldalt is.

89 A térképről a terepet nemcsak elképzelnünk, hanem annak -alapján pontos számvetéseket is kell eszközölnünk. Számos feladatot oldunk meg a térképről, mielőtt a terepre kimennénk; 'sőt nagyobb vonásokban a terepet először a szobában képzeljük el. A térképről így sok mindent megtudunk s ha a szabadba megyünk ki, akkor a terepen már eléggé otthonosak vagyunk.

3. Tervezések térkép alapján. Ha a térképről általánosan és részletesen tájékozódtunk, akkor a térképen ábrázolt területtel megismer ked tünk. Ha a szobában a terepről akarunk tájékozódni, akkor azt az illető vidék térképéről tesszük. A terepet helyettesítő különféle térképet különböző célból használjuk.

A térképet számtalan feladat és kérdés eldöntéséhez, illető­ leg meghatározásához is segitségül vesszük. A szobában a térképről végzett feladatok megoldását tervezés-nek nevezzük. A térkép alapjáni tervezésket határozott és a valóságnak megfelelő feladatok alapján végezzük. A feladatok megoldásánál - ha azok többféleképpen is helyesen megoldhatók - a különböző megoldási módokat mind gyakoroljuk be, mert a feladatok sajátossága folytán azok megoldásai egymástól eltérő módon történnek. l ) Ilyen feladJatok lehelnek pl.: 1. fIelymcgl/Cltározá.~ (földrajzi, JlJégyzelhálóza!os, irányoSlUgaras stb. m.ódon). 2. Egyenes távolságok mérése (legvonalban, körző vel, vonabs mér· ·tékkel) . 3. Gőró:tvonalak mélése (kanyargós út hossza). 4. Tereppolliok ms.<5g clkéIJl1-elése rvégett. 11. Az út meredekségének megállapítása ~ hegyen ál). 12. Tereppontok lá:hat6ságának megállapítása. 13. Menetidő kiszántít(í.~a (k.Üllönféle terepen s különf1éle köriilm énycll közö-tt). 14. LáthaM és be nem látható teriiletek megállapítása stb.

A tervezések alapját a szobai térképolvasásban való Jaralosság képezi. A számítások idővel és térrel, nemkülönben a térkép alapján a tervezések azt a célt is szolgálják, hogy az ábrázolt terepet a szobában felismerjük. Ha a térképről a végrehajtandó feladathoz a szobában a terepet már felismertük és otthonunkban jó előre a feladaJthoz megkívánt tervezé5eket elvégeztük, 1) Ezen feladat'ok mikénti végrehajtását a "I. Számítás idővel és térrel" ef.mü fejeU!'tben (h\sd 66-81. oldalt) hirgyalluk. Itt egyn(fuán,y példa aJapj~n ismel'lt.ettük a térképről való 1ervezge\.és helyes módjúl i·s.

90

.

atkkor a szabadban - a terepen - 'a ,felada:tot siJkeresen fogjuk megoldani. Néha tervezésen kívül feladatunk végrehajtás ához kész tervet is készítünk. Néha otthon csak előmunkálatokat végzünk ahhoz a feladathoz, amelyet azután a terepen kell majd végrehajtanunk. A szobában készült terv, illetőleg az előmunkálatok alapján a terepen a feladatot gyorsabban és sikeresen tudjuk elvégezni. l ) Ilyen tervezések lehetnek pl., ha a megteendő útra vonatkozólag pontos útitervet készítünk. Ha a terepen toronyirányban, vagy sűrÍÍ erdőn át kell mennünk, akkor iránymenetet hajtunk végre. Annak sikeres végrehajtásához .az irányt (szöget), a távolságot és a magasságkülönbségekel metszet alapján már a szobában is el tudjuk képzelni.

IV/B. TÉRKÉP OLVASÁS A SZABADBAN. A térkép ismerete kettős célú. A tájékozódás és az eligazodás. A szabadban tájékozódni annyit jelent; mint valahol eligazodni. Idegenben és előttünk ismeretlen terepen tájékozódni nem könnyű dolog. Különösen nehéz oly terepen eligazodnunk,. amelyről tél"képünk nincs. A terepen gyors·an és helyesen csak az tud tájékozódni, aki a terepet jól ismeri, azon körülitekintő. a tájékozódás eszközeit alkalmazni tudja és ,a tér.képolvasMban 2) járatos. Tájékozódni lehet: 1. kérdezés (.tudakozódás) és kalauzolás útján; 2. térkép segítségével.

I. Tájékozódás,

kérdezősködés (tudakozódás) és kalauzolás útján.

Ahol a nép nyelvét ismerjük, ott kérdezősködéssel még segíthetünk magunkon. Lakatlan terepen, ahol hosszabb ideig emberrel nem találkozunk, nemkülönben idegen országban, ahol a nép nyelvét nem értjiik, teljesen magunkra vagyunk hagyatva. Ilyen esetben, ha t.érképünk van, ez a legjobb vezetőnk. A kérdezőskődésnél jól meg kell választanunk am az egyént, akihez kérdésünkkel fordulrunk, vagy ,al&nek vezetésére magunkat reábízzuk. Kérdezősköd'és v,agy tudakozódás útjálll lehetőleg ne táJékozódjunk. Különösen ha térképünk van, a tájékozódás ezen módját feltélleniiI mellőzzük. 1) Az említett feladatok megoldásában szükséges, hogy magunkat már a szobában gyakoroljuk. Itt kell a kiiIönböző felada lok végrehajtását is elvégeznünk. Ilyképen a szabadban a térképolvasás gyakorlati részét vagyunk hivatva elvégezni, mert az elméleti részt már a szobában elsajátftottuk. 2) A térképolv,asáshoz többféle segédeszközre van szükségünk. Ezek: aziránytű, a térképenmérő, a négyz'1 tmuta'6. a zsebben hordható körző, a vona7asmérték, a lejtóalnpmérték (ut6bbi keltő kartononi, a szintmagasságoknak megfelelő párhuzamos vonalakkal elöre kirajzoH papír (metszetszerkesztéshez) . A térkép megóvása oéljából térképtáskára van szükségünk. (Célszerii a négyzet.hálózntos. )

91

II. Tájékozódás térkép segitségével.

1.

~

világtájak meghatározása.

A tájékozódás első feltétele a világtájak ismerte. Ha a térképet úgy vesszük kezünkbe, hogyamegírásokat olvasni tudjuk, akkor a téflkép középpontját61 felfelé, vagyis tekintetünk felé van észak, testünk felé dél, jobbkezünk felé .kelet, balkez ünk irányába nyu.gtat. ' , E.szak (fl A világtájak. Amerről a Napot felkelni látjuk, az,t keletnek (K. l nevezzük Amerre esténként lenyugszik, wrr.afelé nyugat (Ny.) van. Ha M u al KelettKJ arccal kelet felé fordu- N lunk, akkor hátunk mögött lesz nyugat, jobbkezünk felé dél (D.), balkez ünk felé ·észak (f:.). DélrD.! Kelet, nyugat, dél és ész·a k a négy fővilágtáj. 105. sz. áhM. A főviJágtájaik között van: északkelet, délkelet, északnyugat és délnyugat. Ezek cl. mellékvilágtájak. A világtájak megálla·p í,tás,a történhetik: oa) delejiűvel, b) a Nap állása után, c) zsebóránk és a Nap segítségével, d) a Sarkcsillag és e) kérdezősködés útján. a) A delejtíi. (iránytű). A delejtű kékre futtatott vége Ca gyakorlati élet részére) ·t eljesen megfelelően megmutUitja az északi iránye) A delejtű mutatéJapján a többi világtáj1kat is feltüntetik és így azokat is könnyen leolv·ashatjuk és megállapíthatjuk.

f0

-

, , - 7f' lo

9'~/

,,', -"

,','

, " · ii.íláspont

:: .

TérhéP.... ... .

o 106. ·sz. ábra.

107. sz. ábrn.

1) Amikor ·a delejtű't használjuk, annak közelében vas, acél (kulcs, kés)

ne legyen.

'92

A delejtű segítségével a térképet úgy tá~olhatjuk be, hogy a ·delejtűt a térképen az álláspontra helyezzük. A térképre helyezett delejtűt azután úgy fordítjuk el, hogy a térkép észak-déli iránya a delejtű észak-déli irány ával egybeessék. Majd a térképet mozdulatlanul a rajta fekvő delejtű Stgítségével addig forgatjuk, amíg a tű kék hegye a delejtű tok belső részén jelzett északi vonallal nem esik egybe. A másik mőd az, amikor a delejtűt játszatjuk be északra és a delejtű alatt lévő térképet pedig addig forgatjuk, amig annak északi iránya a delejtü északi irányával .egybe nem esik. Borus, ködös időben, át nem ,tekinthető terepen (erdőben) és éjjel delejtű nélkül nagyon nehezen tudunk eligazodni. Az iránytű ·a leggyorsabban célhoz vezető tájoló eszkőz!) b) A Nap után. A Nap 6 órakor keleten, 12 órakor ~szak (délben) délen, 18 órakor kb. -} nyugaton áll. Ha vele szemI ben állunk, akkor halre>} jobbfelé láthatju.k haladni. 18óra A Télen a Nap már 18 óra .(n g:siilQ. • ) t;iBÓrd(k81) előtt lenyugszik. Nyáron lU ,..'f Kelet észa'kkeleten kel és délnyugaJ"yugaf ~ " ton nyugszik. Ha reggel 6 \ I órakor a Nap felé fordulunk, , " úgy velünk szemben kelet. '..... ",/ jobboldadunk irányába dél, ~ baloldalunk fel€: pedig észak .. ~. , van. Ha 9 órakor nézünk a 12ora(De!e!) Nap felé, akkor előttünk délDe! kelet, hátunlk mögött északnyugat, jobboldalunk felé lOO. sz. ábra. délnyuga~, baloldalunk felé pedig északkelet iránya esik. c) A zseb6ránk és a Nap segítségével. A vM.ágtájak irányát z.sebóránk.kaJ. .is megállapíthatjuk. Az e>rat mulatólapjával felfelé vizszintesen úgy helyezzük tenyerüukbe, hogy a kismutató (órát mutató) a Nap felé legyen irányítva.

l

XII,

,

XII I I

,

I

ÉSZdk loo. sz. ábra.

Dél

I

. Ésuk 110. sz. áhra.

1) Igen ajánlatos, ha mindenki szerez magának delejtű·t és minden alkaimat megragad arra, hogy a ~ájékozódást ,itránytü segitségével elsajátftsa és begyakorolja.

93, Az óramutató és a XII. \Szám 'közötti .szögel megFelezve, megkapjuk a déli irányt. A déli irányt ismerve, a többi világtájakat könnyen megha:tározhatjuk.

d) A Sarkcsillag útján. Tiszt3. lés csillagos éjjelen az égbolton 1évő csillagok segítségével a viI lágtájak irányát szintén meghaI tározhatjuk. A Göncőlszekere "\ I (Nagy Medve) ala:kja 'k önnyen ~;~ Sarkcsillag feligmerhető. Ha a szekérsaraglyát jelző két csillagot összekötjük és ezt a vonaLat képzeletben I . meghosszabbít juk II két csillag I közötti távolság ötszörösével, :akI I kor a Kis Göncölszekér utolsó csillagját, a SarJmsiUagot találjuk meg. Ha álláshelyünket a Sarkcsil1aggal képzeletben össze111. ,sz. ábra. kötjük, meglk'a pjuk az északi irányt. e) Kérdezősköd,és útján (ködös időben, éjjel) megtudhatjuk,. hogy a Nap hol (milyen irányban) kel fel, vagy merre nyugszik le. Ennek alapján la már ismert módon a többi világtájak irányát is megál1a.píthatjuk.

•

2. A térkép tájolása (beállítása). A világtájak megállapítása után a tél'1kép beállítása következik. A tájékozódás első munkája a térkép betájolása. Ezalatt azt értjük, hogy a. térképet mindig a világtájak felé és azok irányába állltjuk.

a) A tér,képet a terephez nagyban úgy tájoljuk be, hogy a vÍzszintesen tartott térképet addig forgatjuk, míg 'a természetben feli.smert világtája'k iránya a té.rtkép világtájainak irányával egybe nem esik. b) A térkép pontos betájolása. A lehetőleg vÍzszintesen tartott térképet úgy igazgat juk, hogya térképen meghatározott áHáspontunk és a terepen Lévő helyeket összekötő irányok a térképen is egy és ugyanazon irányban legyenek. Az ismertes álláspontból a szabadban messze egy vagy többirányban tereptárgyakat látunk, amelyek helyét a térképen is feltaláltuk, akkor nincs szükségünk a világtájak meghatározására. (A térképet tulajdonképpen iránytűnek is tekinthetjük.) Ekkor a térképet úgy tartjuk a két helyet képzeletben összeköti) egyenes irányába, hogy álláspontunk és a terepen látható tereptárgy egy irányb~n legyen.

'91.

Ebben az esetben a térkép iránya és az álláspontból a felismert tereptárgy felé képzeletben megvont irány egymással egybeesik . . Ezáltal a térképet betájoltuk. (A világtájak irányába állítoUuk. ) A betájolt térképen az álláspontból bármely irány felé képzelt vagy meg vont \ egyenesen keresztül, a terepen ugyanazon irányt fogjuk kapni. Pl.: A tere112. sz. ábra. pen felismert gémeskút, községtábla, messziről látható jegenye és templom irányából húzott képzelt vonalak betájolt térképen az álláspontunkon haladnak keresztül. Szabály, hogy a betájolt térképen az álláspontból húzott irányok a térképen és a terepen egy irányba mutatnak. Vagy megfordítva, a természet bármely pontját a térképen ábrázolt ponttal összekötő egyenes (irány) az állásponton halad keresztül.

3. Az álláshely meghatározása. A térképről való tájékozódás első alapfeltétele az álláspont (a terepen áUáshely) meghatározása. Ez a térképolvasás és a tájékozódás kiinduló pontja. A térképen az álláspontot minden undelkezésre álló eszközzel és módon, körültekintően és pontosan kell megállapítani, mert a tulajdonképeni térképolvasást innen kezdjük. Ha az álláshelyet rosszul határoztuk meg, akkor minden egyéb ténykedésünk .helytelen. Az álláspont meghatározásának többféle módja van: a) Irányzás és mérés. Az álláshely meghatározása úgy történik, hogy betájolt térképen a terepen felmért és a térképen felismert pontból magunk felé irányt húz unk. Azután álláshelyünktől az ismert pontig a távolságot megmérjük vagy megbecsüljük. Ha a térképen a magunk felé húzott irányra az ismert pontból a távolságo t (vonalas mérték szerinti hosszúságot) rávezet jük, akkor megkapjuk álláspontunkat. Az ilyképen ismeretes álláspontból más ismeretlen pont helyét is meghatározhatjuk. A betájolt' térképen álláspontunkból az ismeretlen hely felé irányt h~zunk.l) Az ~smeretlen pontig a tá1) Ezt írányzásnak vagy célzásnak nevezzük. Ha sok helyet irányoztunk meg és az irányvonalakat a térképen mind meghúzzu~, akkor olyan iránykévét kapunk, amelynek központját úlláspontunk képezI.

95 volságot megmérjük, vagy megbecsüljük. Ha álláspontunkból .azután az irányvonaIra a távolságo t rávezetjük, megkapjuk a .kívánt pont helyét a térképen.

113. sz. ábra.

Pl. A pontból B felé az e)oső­ műúton, tehát ismeretes Irányban ha'Ladunk. Az úton valahol álláspontunkat kell meghatároznunk. Tőlünk kele:re C ponll1ál a terepen és a toérk6pen felismertük a kápo!nát. Ha betájolt lé' képen a kápolnálól a műútig felénk iránysug.arat (vonalai) húzunk, ak.kQ>r otl, ahol az irányvonal menetvonalunkat met.szi, lesz az álláshelyünk.

114. sz. áhTa.

rendű

115.

ISZ.

ábra.

c) Hátrametszés. Tudjuk, hogy betájolt térképen a terepen felismert helyekről felénk húzott irányvonalak az állásponton 1) A lávolságot megközelHően lépést számolva is mephalározhaljuk . .A lépésszámolás módját a ,,6. Menet térképpel" cím ű fejezelÖen ismertetjük.

96 vezetnek keresztül. Az álláspontot ilyen módon is meghatározhatjuk. A terepen olyan jellemző pontokat keressünk, amelyeket a térképen is kétségen kívül feltalálunk. (Célszerű olyan pontokat kiválasztani, amelyekből az irányvonalak egymást nagy szög alatt metszik.) A betájolt térképen az ismert pontokból képzeletben vagy a valóságnak megfelelően magunk felé egyeneseket húzunk. Az irányok (vonalak) egymást álláspontunkban metszik. l) (Lásd 112 sz. ábrát.) A hátrametszést rendszerint akkor alkalmazzuk, ha úton kivül, vagy a terepen állunk. Tehát olyan ponton, amelynek helye a térkép rajzán nincsen feltüntetve. A pontmeghatározást hátrametszéssel akkor végezzük, amikor álláspontunkat más célravezetőbb és alkalmasabb módon2 ) nem tudjuk megállapítani.

4. Irány és távolság meghatározása. A térkép pontos beállítása után a térk,épről a terep felé irányozhatunk. Ezt akkor cselekedjük, amikor ismeretes álláshelyről a terepen látottakat akarjuk a tér.k épen megtalálni, vagy amikor a térképen felismert tárgy, teriiIet, hegyvonulat stb. helyét akarjuk a szabadban megtudni. A betájolt térképen az irányok mind az álláshelyen mennek keresztül. Ezért, ha a terepen látottak helyét keressük meg a térképen, akkor a betájolt és vízszintes en kézben tartott térképen irányzóeszközzel 3 ) az ismeretlen hely felé irányozunk (célzunki. Ezt úgy tesszük, hogy a kézben tartott térképet (anélkül, hogy az elmozdulna) felemeljük és az irányzóeszközön átnéziink. Ekkor álláshelyünk és a tereppont irányába látunk, mert azt megirányoztuk. Csak azt nem tudjuk, hogy az irányvonalon a keresett hely milyen messze van tölünk. (A távolásálg ismeretlen.) Az irányzás másik módja az, amikor a térképen ismeretes álláshelyről ismeretes tárgyat kell a terepen megállapítanunk. A kézben tartott térképet betájoljuk. A két ismert pontot gondolatban vagy irnnyzóvonalzóval (ceruza) összekötjük. Ezáltal azirányt megkrtptuk. Ha a kézben tartott térképet anélkül, hogy azhetájolt irányából kimozdítanánk, felcmeljiU{ és a térképre fektetett irányon árttekintünk, a terepen meghatározandó tárgyat fogjuk meglátni. Ezáltal mindkét esetben csak az irány.t határoztuk meg. A helyrnegihatározáshoz még a távol,s ágot is 'Illeg kell határoznunk. ~} Néha az irányvonalak nem egy pontban metszik egymást, hanem' az irányvonalak hibaháromszöget képeznek. Ennek oka, hogy .a térképet rosszul tájoltuk be. Ilyenkor .a hátrametszést megismételjük, vagy .a hibaháromszöget feloldjuk. 2) Irányzás és mél'ég'sel, oldalTólmetszéssei stb. 3) Kisegítésképen vonalzót, ceruzM is hasznáLhatunk.

97

Ennek is kétféle módja van. Ha a szabadban látott It árgy, terület stb. helyét kell a térképen megtalálnunk, akkor a térképet a tereppel öss~ehasonlítva az irányvonalun azt keressük, hogya keresett tárgy milyen messze van tőliinlc Az irányvonalat több szakaszra osztva, vagy távolról közelre, vagy köze'lről távolra a szakaszokon belül az irá!nyvonalon becslésseP) határozzuk meg a keresett tárgy távolságát. Ha irányunkat több hegyvonuLat metszi, akk,,!, azt keressiik, hogy az egyes vonulatok a kereselt tárgyhoz viszonyítva közelebb vagy távolabh fekszenek-e. Ha lUZ 'Í rányvonalban .több község 'terül el, akkor távbecslé,sel tudjuk meg, hogy melyik lehet a kc'resett község.

A térképen megállapított pont helyét a szabadban a megtalált irányon könnyebben tudjuk meghatározni. Á térképen nemC5ak az irány, hanem az irányvonalon a keresett tárgy (terület, magaslat stb.) távolságát is ismerjüIk, mert azt a térképről lemérhet jük. Ha a távolságot tudjuk, akkor ál1á~helyünJdöl a meghatározott irány felé a távolságot a térképre fel keN rakmmk. Ekkor nem kétséges, hogy az irányban a tőbb egyforma tereptárgy közül melyik a keresett. (Ezen eljá rás ok kal tulajdonképen i·r ányz3st és mérést hajtunk végre.) Ha a keresett ·túrgy.at így megh~tároztuk és megálla.pításunkhall nem vagyunk biztosak, akkor az irányzás t és mérést megismételjiik. Ellenőrzésiil a keresett tárgy közvet1en környékét js összehasonlHjuk a térkép rajzával. Han hel'Y közvetlen kö;nyéke is egyezik, akkor majdnem biz;tosra vehetjük. hogy a pO'lltot helyesen határoztuk meg. illetöleg n térképen hítollok helypt II szabadban is jól figyelliik meg.

5. A térkép összehasonlitása a tereppel. A térképolvasás olyan szellemi munka, amelynél mérlegeléssei és következtetéssel végezzük el mindazt, amit a térképész a szabadban mérőműszerekkel mért fel. A jó térképolvasó tehát szemmel pótolja a mérést. A ~érkép ,t akkor oltv'lSsuk jól, ha olya:n gondolkodó munkitt végzünk. mint amilyent a térképész cselekedett, amikor a tája! felismerve, azt a megadott szabályok ·s zerint felmérte és megfelelö jelekkel a térképre felTajzoHa.

A térképen tulajdonképen .a terepet szemléljük; mert arról á terepet felismerve a természetet képzeljük el magunknak. A sza1) A EivbecsJ.ésben gyakorolnunk kell magunkat, mer t az a tél"képés tájékozódás egyik keIIéke. A tÚ'vbecsléshez összohasonlító m{>r tékre van ~zükségünk. A helyes távbecsj,ésnél ezt a meghatározott irányba többször fel keH ·r.aknunk, ami áHal kisebb hibával fogjuk ,a távolságo t megállapílo·ni. A távolságot rendszerint kisebbre becsüljük, ha a terep jellcge nem váLtozik, a Nap mögöttünk van, vagy n háltér világos. Nagyobbra becsüljük a távolságot fekvő és térdelő 11clyzetben; dombos ·terepen, különbözi; megviJágftású és sötétebb szfníi teriilet
98 badban könnyebb dolgunk van, mint .a szobában, mert ott a látottakat kell ·az ábrázoltakkal összehasonlítani. Az összehasonlítást kétféleképen végezhetjük

a} A szabadban látottakat keressük fel a térképe1l . b} A terepet a térképről képzeljük el. Az összehasonlító munka célja tehát kettős: vagy a térképen ábrázolt rajzot hasonlítjuk össze a szabadban látottakkal, vagy a térképen kirajzoltakat szemléljük a terepen. A térképolV'asást a szabadban csak akkor szabad megkezdenünk, ha már megfelelő szobai 1érképismerebtel rendelkezünk. A szabadban a térképolvasást ismert 1erepen és ismert 'helyről kezdjük meg. Ez alatt azt is érthetjük, hogyaterepet előszőr a szobában tanulmányozzuk részletesen és azután megyünk ki a terepre. Ekkor is összehasonlító munkát végzünk, mert la szobában elképzeHéket a valósággal egyeztetjük össze.

a) Tágabb körzetben (messzire). A térkép összehasonlítását a tereppel ismert vidéken kezdjük. Jó kilátást nyújtó pontokra menjünk és ott áillapítsuk meg először az ismert és adott viszonyok között alkalmazható legegyszerŰbb módon a világtájak irányát. A világtájakat kezdetben nemcsak egy, hanem több módon határozzuk meg. A világtájak megállapítása után a térképet először nagyban, majd azután egészen pontosan tájoljuk be. Ezután a térképen és a terepen az állálspont gondos meghatározása következik. Ha kiindulópontunkat - álláshelyünket ismerjük akkor azt a térképen megtalálhatju'k. Ha áI1áshelyünk ismeretlenl) úgy azt a tanultak szerint kell meghatároznunk. A helutelemil meghatározott kiindulópont téves megfigyelésre és később eltévedésre vezet. A tágabb körzet megismerése a hetájolt térképen az ismeretes álláspontból történik. A tágabb körzet _megismerését módszeresen kell elvégezni. A tájékozódásnáll és összehasonIításnál jobbról balfelé (keletről nyugat felé haladunk). Az egész körzetet egyszerre megismerni nem lehet. Azért azt a terepen látható és fE'lismert pontok között részeire bontjuk. Pl. A mellékelt ábra szerint a Dobogókőről ,k ell nagyban tájékozódnunk. Ezért több alkörzetet veszünk és ezeken belül tájékozódunk. Amint a rajzon láthatjuk Budapest és a Naszály (652) között van az I. körzet, a Naszály és ·a Csóványos (939) !között a II-ik. Budapest és a Vaskapu (hegy) között tehát a terepet a nagyjában való tájékozódás céljáJJól öt körzetre osztottuk. • 1) Az ismer-etlen álláshelyünk meghatározása végett először a terep fóbb szakaszait hasonlítjuk ö~sze az egészl'n pontos311 beállított térképpel. Pl.: II 'h egyvonulatokat, folyJklllt, nagyobb helységeket stb., majd szűkebb körzethen v,égezzük el ugyanazt. 'r. '

99 A tájékoztatásnál azt mondjuk: "J,obbról kezdem! BudapestNaszály közötti részről tájékoztatok!") Ezután az I. alkörzetben a f!él'lképet és a terepet D. összehasonIítva meg kell ma'gyarázni a látható és jellemző pontokat. . ~. Pl. Nagycsikóvár (556), Szentlászló hegy (590) stb. Hia egy .alsza'k,ásszaI végeztünk, a:kkor a következő alszakruszt kezd700 jük, majd a többi alkörDobogókő zmekben is elvég,ezzük .a 116. sz. ábra nagybani tájékoztatást. így a terepet a térképpel azonosítva a tájékozódást tágabb körzetben végrehajbottuk. 2 ) b) Közvetlen környékünkben.

A vidék főbb szakaszait, tágahb környezetünket felismerve, közvetlen környékünk összehasonlítása következ~k, ahol éppen !Igy tájékozódunk, mint messziről vagy messzire. A térkép alapján ezen kisebb területen belül több olyan helyet fogunk a szabadban felismerni, amelyet a térképen is megtalálunk. Itt is jobbról balra, de kisebb szakaszokon belül végezzük a tájékozódást. Igy megismerjük a terepet összes részleteivel együtt. A térképet a terep pel összehasonlítva, mindkét esetben még azt is megáJ1rupítjuk, 'h ogy mit láthatunk, ,és mit nem. A térképnek a tereppel való összehasonlítását nagyból a kisebb terület felé haladva, tehát tágabb körzetből közvetlen kör') Néha a tájékoztatást balról kezdjük. Ekkor azt "Balról kezdem!" felbívás.sa'l előre megmondjuk. 2) A me~szire való t.ájékozódás céljábó-l az els'Ő álfÚ'shelyről az iránykév.ét már ottihon .is elkészítJhetjük. A térképen az első álláshelyről az hányokat és a t'ájékQzódáshoz alkalmas tárgyak,at, .azok helyét és ,az egyes körzeteket mind Iszalmapapirosra (oIeáta-papír) rávisszük. Erről pedig a 116. sz. úbrához hasonl'Óan vastag rajzpapírra vagy kartonT3. a rajzot útmúsoljuk , A rajzra az egyes drányokon kívül a látható tereptárgyakat is felrajzoljuk. Végeredményében olyan iránykévét kapunk, amely alapján dső úlláshelyünkről a kezdők könnyen tájékozódhatnak. Ha az iránysugúrkévés rajzot egy kis terepasztalra fektetjük és arra az álláspont kÖ'rül forgatható yonalzót helyezünk, akkor a betájolt rajz alapján minden lér.képolvasó egyenkint és küJön-kiilön a 1erepen látható pontokat megirányozhatja. Ezáltal jól és hely'esen tójékozódhoalik. (Ilyen t'ájékozótlás céljából alkalmas iránysugaras rajzot a szerző "TérképváZIlatok gyakorló rnj7füzetében" 'l áthatunk.)

100 nyék ünk felé és megforditva hajhatjuk végre. A viszonyok és körülmények fogják meghatározni azt, hogy melyik módon tudunk gyors.abban eligazodni és tájékozódni. A közvetlen környékünkből messzire, vagy messziről közvetlen környékiinik felé. Az összehasonlitás folytán a térképolvasó csakhamar látni fogja, hogya térkép és a terep teljesen fedi egymást. Csak a térképolvasásban kell magunkat gyakorolnunk, hogya térképről a terepet szemlélv,e sok mindent fel tudjunk találni; vagy pedig II terepen látott sokaságból mennyit tudunk II térképen felismerni. Kezdetben természetesen ez nehezen fog menni, de mindinkább többet és többet látunk és jobban fogunk tájékozódni. Ez által a ,t érképet és a terepet helyesen azonosítva azt megfelelő­ képen értékeljük.

6. Menet térkép alapján . ..\. szabadban úton, vagy toronyirány;ba'll a terepen melletelhetünk. Ha úton haladunk, akkor 13. terepen könnyebben tájékozódhatunk, mert útvonalunk a térképen Ik i van rajzolva. A térképről a meIietcélig felismel1hetjÜJk az út irányát és hosszát. Ha toronyirányhan megyünk, akkor az előbbieket a térképen nem lá·t juk. Az útvonalat magunknak kell anegválasztanunk és ,k ijelölnünk; ugyancsak mi tűzziik ki az útvonala·t a terepen és a kitűzött útvonalon annak hosszát is meghatározzuk. Az ismeretes álláshelYl"ől a menetcél felé elindulhatunk. Ehhez először az álláspont és a menetcél közötti irány meghatározására van szükségün'k. Az irány meghatározása tulajdonképen abból úll, hogy a kezdő és a végpontot gondolatban a terepen és a térképen ·kitűz­ zük. (Egyenes vonalaik kitűzése.) A menetirány kitíízése feles leges akkor, ha menetcélunkat nem fedi el semmi s azt Játjuk. A fedett terepen vagy a hegyen át vezető utunkat rés annak irányát nem látjuk., azt tehát .előbb meg kelllhatároznunk. A menetirányt gondolatban, vagy a terepen láthatóan ki kell tííznüIllk. Ezt úgy tesszük, hogy álláshelyüIlJkön abetájolt téDképet a lI1lene tirány felé tartjuk. (Arra fordítjuk.) A tel'epen II menetirány felé felismert és látható lereptárgyakat (Jrány;pontok) megjegyezzük magunknak. Ezáltal a menetirány egy szakaszút kitüzti.ik. Célszerű azonban amenetiránnyal ellentétesen, tehút annak meghosszabbításában (hátunk mögött), a látható tereptárgyakat is kitűzni. így álláshelyünk .két segédpont között feksZÍlk és menetirányunkat nemcsak egy, hanem két pont között tííztük ki. Ezt úgy nevezzük, hogy a "menetirány b a beálltunk", vagy "magllnkat beintettük". Ugyanúgy cselekedünk , ha menetvonalunk hegyen át vezet, mert akkor is magaslattól-magaslatig, illetőleg látható pontlól látható pontig a menetvonalat a rnenetcélig kitűztük. Ha utunk nem vezet egyenes irányban. akkor menetiink törés-

101 ponttól-töres.pontig tart. Ilyen esetben többször kell a menetirányt képzeletben vaJgy a térképen kitííznünk. A menetet az egyenes részek :közötti irányban végezzük. Az irányt kézben tartott és betájolt térkép alapján azáltal tíízzük ki, hogya térképen meghatározott pontokat [l tereppontokkaI képzeletben összfjkötjük. a ) Terepen .

..\. menetet csuk akkor hajtjuk v,égre helyesen, ha a terepen b a megthatározott irányban megyünk. (Iránymenet.) Az iránymenet céljából az fu:ányt meg I~Il határoznunk. Az irány meghatározáo.'iára .az iránytíí szolgál. Az iránytű .kékre futtatott vége nJÍndig megközelítöen észak feM mutat. (Alapirány.) A menetirány és az aJJ.apirány egYIrnással szöget zárnak be. Ha az alapiránytól ezt a szöget i~merjitk, mert azt megmértük, akkor a menetirány t is megthatározhlik. 1 ) A térkép.ről a menetoélig azonkívül méréssel vagy .becsléssel a lávolságot is meg ,k ell határoznunk. A távolság alapján a menetidőt is Ik iszárnítjuk. Ha ezeket iJsmerjük, akkor a térképen és a terepen tájéikozódtunk. A térképről ez'enkívül ,a menetvonalat és környékét jól k~1 feliSlJ.TIerniink. Ha azt emlékezetünkbe véssük, akJkor a kézben tartott téflképpel már ismert terepen fogunk keresztülhaladni. Útköz,ben az irányt töblbször kell eIlenörÍznünk és II menetidőt is figyelembe kdl vennünk. Ha mindkettőt gondo"an végezzük. aklkor ,az előre kiszámított időn belül célunkat elérjük. Ha menetiink nem vezet egyenes irányhan, akkor törésponttól töréspontig irányunkat gondolatban ki kell tűznünk. A menetet az eloob ismertetett m6don szakaszonkint ihajtjuk végre. Ha nehezen ,t ájékoz6dható terepen járunk, akkor az egyes útsz.akaszok,at rövidebbre v,esszülk. A pontos iránymenet végre• hajtása céljából ,a távolságot állandóan ellenőrizzük. Ha a terepen kevés támpontun!k Vian, akkor a mene het kézben tartott térképpel és lépést szármo~'va hajtjuk végre. Ha nem o.'iík terepen rha1adUJn~k, akkor a térképről a domborzatot vesszü;kellenőrzésképen szemügyre. A menet végrehajtásához a térképről metszetet készítünk, amelyen a terep emelkedéseit, lejtését és ,a lejtők dőléSlét (J.ejtőszöget) io.'i d'elismerhetjük. A metsz·etre terepszakaszonkint az előre kiszámított menetidőt is ki~üzéséhez az olyoMl tájolóalku:lmas, amelyen fok, "vonás" beosztás van. Errö} az északi iránytól a menetirány t fokokban vagy vonásokban le tudjuk olvasni. Erre küIönösen az olyan delejlw készülékek alkalmasak, 'unelyeknek az 'i rány meghatározúsára irányozó (célzó) berendezése is van. Ezek a menetirány felé elforgathatók, miáltal az ésmki irány és ,a menetirány közötti szögek (amelyet a térképről vagy a terepen me~atáro7Jtunk) mind1g kJitűzhetők. Többféle ilyen ké.szüJék van forgalomban. PI, II ,.Bézard"-féle, la "WinJerer"-féle fájo16.

1) A menebirány

iUetőleg

102 felírjuk. A menetet az említett módon emelkedéstől-emelkedésig, célponttól célpontig hajtjuk végre. Menet 1\.özben a mellékterepet a térképpel állandóan összehasonlítva az irányt (szöget) iránytűvel, a ,t ávolságot körzővel vagy térképmérővel, fedett terepe! lépést haladva 1) ellenőrizzük. ,b) Úton.

Ha nem a terepen, hanem a tél'k·épen felism'e rt úton h :lladunk, akkor menetünket könnyebben tudjuk vég,rehajtani. A tél'lképről először el kell döntenünk, hogy melyik útvonalat vúlaszt juk; azon meg kell állapítanunk álláshelyünket, meneteélnnkat, a kettő közötti távolságot, az lÍt emelked·ését, llejtését és a menetidőt. Menetirányunk ismeretes. Az út mcllékterepénelk felismerése és útvonalunk szaka,szokra való osztása könnyebb. Töhb támpontunk van, mint a terepen való menetnél, mert az út mellett számtalan jól és biztosan felismeI'lhető tereptárgyat találhatlInk. amelyek útján mindenkori álláshelyiinket meg tudjuk határozni.2 1

7. Vezetés térképpel. A téJ1kép különösen akkor tesz jó szolgálal'ol, ha ismeretlen terepen v·agyunk. Ek.kor ,teljesen a térképre bízzuk magunkat. A térkép a. vezetőnk, mert ez igazít útba és az tájékoztat legjobban az Jsmeretlcn terepről. Ismeretlen terepen, ha nem egyediil, hanem csoportosan (raj, oszmg) menetelünk, akkor mind1g a legidősebb (parancsnok vagy helyettese) a vezetö. A vezet'őt ismeretlen terepen a ,t érkép igazítja útba. a) Úton. A vezetö mielőtt ismeretes v.agy ismeretlen úton .ellindnIna, a térképről alaposan tájékozódjék. Ha ·ideje VIUll, akkOl' a térképről pontos útiterv-et készHsen, amelyhez célszerií útváz/al-ol vúbb haladhnhmk. A lépéssz:ímolásl, újból kezdjiik. mert ha .azt megáIIásunk helyétől tovább foly tat juk, a kapott hibát fokozzuk . . ' ) A térképen a tereptárgy.ak útján óvat.osan tájékozódjunk, mert ruok változók. Idővel a tereptárgyalwt már nem .t udjuk feHalálni s ez csak tévedésre adhat okol. Pl. kereszt, egyes ház, útjelző, szentképes fa slb. nem megbízható tájékoztató pontok. Evvel ·szemben hidak, a menetvonalat kereszlező folyóvizek stb. megbízható, tájékozódásra és .ellenőrzésre alkaImus ponI<>knak nyilváníthatók. Amellékterepen különösen a domborzat egyes formáit vehetjük ,támpontuJ.. Azonkívül úgy a csíkozás, mint a szintvonalak helyzetét a menetvonalhoz vjszonyítva tftjékozódásra alkalmas iránynak tekinthetjük. Pl. a menetvonQI emelkedését·, lejtését mgy azt, hogy az út melyik szakilszán halad ·a hegyoldaiban és m~kor vezet a hegyen ál. , ~!:b .

103 elkészHé.sénél cé1tól-cél.ig a menetidő kiiszámítását (atz út hos.szát, a lejtöviszonyokat, a magasságkülönbségeket, az időjárást) ismeretes módon végez:bük. Ha hegyen át megyünk, célszerű az útvonalról metszetet .·is készítellJi. Az úllliLerv körülbelül a következőket t'artalmazza: 1. Megindulásunk helyét és ideJét. 2. A menetvona,lat ·és a melléMerepet. 3. A főbb emelkedéseket és lejtőket (m-ben és menetidő ben kifejezve) . 4. A menetvonalrój liltható és megfigyelhelö jellegzetes tereptárgyakat és helyeket (hegyvonulMok, nagyobb folyók, stb.). 5. A menetvonal főbb szakaszait és a .t.'ijékoZ!tató, nemkülönben az -elIenőrzésre all"a;lmas tereptárgyakat. 6. A pihenők helyét és időtartamát. 7. A men.etcélt és megérkezés ünk idejét. Figyelembe l,elI venni még az időjárást, a napszako.t és ·a talaj állapotút is. Ha a vezető térképe -és útiterve szerint jól tújékozódoH, akkO! csapa túl helyesen fogja a kijelőlt VJ.gy megha!lározoLt úton me:ne'tcéljáig vezetni. A menetet a már i,mertetett módon hajtja végre. Útkőzben csapatát állandóan a terepről ,tájékoztatja. Igy menetvonalát és körny ékét helyesen megismertp:a. b) Terepen. A terepen iTánymenetet hajtunk végre; ezt a vezető irányHja. A vezetés az -i:ránymenetnél nehezebb milllt az úton, mert it,! II menetvonalat is meg kell -határozni. A vezető előmunkálatai: 1. A térképen az irányvonal kihúzása, 2. Az iránYszög meghatározása,. 3. A menetvon.alnak szakaszokra való beosztása, 4. Alapos tájéJwzódás a melletvor.alról és a meI1ékterepről, 5. A térképről ezek emlékezetbe vésése. A vezető ieendője cl menet alatt: az emlékezetbe vésett lel'epszakaszon belül az irány és a távolság betartása. A menet alatt a térképet nem böngésZJi, csak ·az ellenőrzőpontokná~ határozza meg újból az :irányt, a menetidőt és tájékozza magát-o Ha a menetvonal olyan tlerepen \ezet, ahol ,túlsok ~'észlet van, ott -a vezető lépést számolva, halad. A vezető 'a menet aloatt a mel1ékterepe~ is ,ellenőrzi és időnként -a zt megmagyarázzn. A segédpontoknál és az ii'á.nyváJtozásoknáI' II terepet a térképpel gondo.,an összehasonlítja. Ha a vezelö valahol tájékozottságút elvesztette, akkor a terepen újból az ismeretes módon tájékczódik. Az áUáshelyet pontosan meghatározza, ·a térképet újból beállítja s a követke~ sZIakaszig az irán~ ­ vonalat az 'ismeretes módon kitűzi. A terepen az irányvczetés nYllgodságot követd, mer,t a menet akkor lesz sikeres és célunk·at akkor érjiik el, ha a vezető biztos a dolgában. e) Fedett terepen. A fedett terepen látásunlk -korlátozott·, mozgásunk körülménye:;. Ha a fedett terep azonkívül nehezen is júrható, akkor e z továbbjutáslInkat még jobban hátrúltatja. A fedebt terep jelentősége a vezetővel szemben nagyobb követelményt túmasz!. A vezető felada!át csa·k a-kkor tudja sikeI'esen végrehajtiani, ha megfelelő nyugodtsággal rendelkezik, biztos . térk.épolvasó és a terepen jól tájékozódik. Az ilyen terepen a vezetés legtöbbször erdőn vagy ehhez h <.sQuló t.eriilet.cn át tört·énik. A fedett terepen és így ·az :erdőn való Mjutás (áthatolás) töbh -időt ig,ényel·, mC'rt a tájékozó dás és az irány betartása nehéz. Az el'dőn való átjutás előlt a vezelÖncok több ténykedése V~lll. Mindenekelőtta meneUrányt a térképen ceruzával k·ihúzza. A t'érképről 'az á.JI.áspontját Ihelyesen megállapítja; a tér képet betájolj.a és megállapítja az irányvonalnak az északi i,ránytól vllló ell-érését. Majd a térkép alapján az irányvonallal átszdt· területcl és kÖl'llyékét behatóan tanulmányozza. Ha a menetvonal d.ombo·rzaton vezet keresztiil, a,kkor célszeríí az áthatolás irányában ,az ismeretes módon a térképről rendszeres vagy futólagos metszetet készíteni. A metszetre felírja a jellegzetes helyeke~, az ú tmet s.zct t folyóvizeket, utakat, clxlőMvágásokat, ~isztásolmt, egyes ép iil,eteke t st.b. Ezek távolságát a Hi,rképrőI megálla.pitja és az áth~tolá\S irányában a metszetTe még a menetidőt is felírja. A metszet ,és a térkép 'tanulmányozásllJ .alapján lU vezető az irúnymenetről teljes l~épet nyert és így az .erdőn át II menetet ll1cgkezdheti. A menet meg_k,ezdé!:'e c.lő'lt ,a t'érkép ,és a de.Jejtií segítségével a vezető b('áll az irÚJ!J.yvonalba n:báltaI, hogy álláshelye és .az irány felé, nemkülönben hátrafelé is az irányvonalat klilíízi. :\ menetiránxball látható segédcélpont

104 fel'é a menetet ,l épést számolova megkezdi. Az irányYcrető a melletiTányoo csak akkor induljon cl, amikor a feladata megoldásahoz szükséges adatokat mind összegyiijtötLc és a menet vég,rehajtúsához .a biztonság érzetét meg~zerczte . A vezető a meneliirányban egynéhány lépéssel (látás távoJságára) haladjon elől. Ot kövcssék .azok, akti.ket vezet. Az iTányvezet'Őt tevékenysé
1) Az tirány nagyban "aIú ellenőrzéséhez a Nap és vete \It árnyéka is támpontnl szolgál. Nem .szabad 'azonban elfelejtenünk, hogya Nap óránkint inínyát 15 fokkal megv:áNozlalja. I ) Ha megbízható kalauzunk vun, akkor a'rna is rábízhatjuk mugun){at. O Yezet, de mi ellenőrizzük.

MELLÉKLETEK

106 1. melléklet.

Az 1:200.000

KÖZtPEURÓPA

Ál TAlÁ NOS TÉRKÉPÉNEK ÁTTEKINTÓ LAPJA

Utasítás a megrendeléshez : A kívánt 200.000-es térkép megjelölése a térképlap közepén áthúzott dél- és párhuzamos kör számával és az áttekintő lapon látható helység nevével történik. PI.:

38° 48° Miskolc A térkép beszerzésénél (megrendelés lásd a 9. oldaU is!

ATTEKINTO LAP oz 34'

35' II

r75,OOO , rés~letes

térképhez

37'

36'

t- '

..

39'

40'

.. ~ 4*. 1, ..,...,..,1JItll ..', 4511 ni'.ro,!!':!*li of"l"

UTASITÁS A MEGRtNDtLtSHEZ: Mesjelolendo a Iti"'nt tc,z/elu·tcrkipl.p ,of - h . onlop·az';ml,

J ~e .;l..~~~;tltl

1.47 65 (Mi.ltolt liTkepl'Pl"

,\~

..

38'

I

1

-4711

~!....l~~v~~ 1

\M.

l'

~~"':L~

~1~l'TL~~J . .)Lla""I~J·~~"r~ ,. ~WTwr:::litMI~I~'; ~-I ,,; '''' 4&ll~ "t1~,-

.fff ,\''''r~

I~ iP."UT1 r:,,,l:1 r.ri'I o:f:' 1 .".'mJO""I WO 5081

l

o

~~

~ l.rom l t~ I~ .:...~ ~l~ ~1'!., ~-=n 'Ml

I~

"

~~~~r-~~W4~-+'r~-+~~-r9-~~~~4-~~~-;---H~

".

'~t-I =.-k1~~ r I""c l' =~~l:;".:q ,,:

""

4~ I I

.... f+-_....l._ _-L_--L_--f:....:=~~"''---i---i- Az oUmntó lap vaolai vonalai az 61to1ónoo ti","", Az ~~ 1.'~Io!" !.rLé~lapo~ál az or~lÍg "'J hatu.n tul

34"

'"

0$0

lapokat.vékonyvonalai orí~táWpeket~

teruJ.t ures

35'

36'

37"

38'

"

3g'

40"

A térkép beszerzésénél (megrendelés) lásd a 8. oldalt is!

I

II

!'"

157i

S ID

= (D.

~

ID

~

~

O

-::a

108

3. melléklet.

eltérő

A 200.000-es térkép

jelei.!)

-aKol. ti

Kolostor (Nagy-, vagy kis-) .

ft Ks. ft

Kastély (Nagy-, vagy kis·) Major, puszta Bánya Vízimalom Fűrésztelep

(kis-)

Pályaudvar cl

Vasúti állomás Gyümölcsöskert (nag!Tobb) Erdő 2 )

III111111111111111111111111111111111 ' CserJes ., 21/. B ozot,

.

.

.

.

.

.

.

.. =1IIIIIWllllmllll

Erdőátvágás

2J

Rizsföld ,lj Kerítések (összes elkerítések jele) .

5

Töltés

(kő-,

föld-).

.

.

.

.

.

..... Aj .. " .. "uauUj,u'u,uu

.. " """"""",'"''''

1) Lásd "A térkép jelei" című 6. fejezetet. A térkép többszínnyomásá, a sikrajz fekete, a vizek és meglfrásuk kék'), a hegyE'k rajza barnal), lU erdő (bozót, cserjés) zÖldszínű. 2 )

169 3. melléklet.

A 200.000-es térkép

eltérő

jelei. l)

3

Mesterséges árok

!,!:::: ::::::::~~ .... ~:n~~~:

Természetes száraz árok 2) Vízvezeték 4)

.

.

Át nem gázolható folyóviz')

•

Átgázolható folyóviz 4) . Hajóállomás Kő-

vagy vashíd . .

"'=='1\~~1 ===== \ I

-----\~ \~\\\ Jilllllll, 1iimiii' 11111111111

Jlillilililill(

Fahid

\\11 \ 111111

Hid úszó aljzat on (hajóhíd) Lovasbiirü Gllalogbürü Gőzkomp,

vasúti .

Gúzló (kocsik számára) Kőfejtő

1) Lásd "A térkép jelei" cimű 6. fejezetet. ") A hegyek rajza barna. ') A vizek szinl! kék.

~

Jitt/fI(jf

Iii ----iJi<---III ........... ............""

~\\~\\~ ---!IIIIIIIIII -- -liiirrm{ -. _.

110 4. melléklet.

A 750.000-es térkép

eltérő

jelei. l )

..

;;'~VAROS @

70. OOO-nél több lakossal

VÁROS, NAGY-

. v. KISKÖZSÉG (Q) Város, Nagy-, v.lfisközség ®

Város, Nllgy-, v. Kisközség

r

20- 70.000 lakossal

10- 20.000 lakossal

2- 10.000 lakossal

o Város, Nagyközség, }(isközség

2.000 és ennél kevesebb lakossal

és

Templom 2)

t

Kolostor 2)

--

V

Korcsma 2) Erdőhivatal,

vadászlak 2)

1) Lásd "A térkép jelei" címü 6. fejezetet. A térkép többszínnyomású ,sfkrajz fekete. . 'l A térképen a km önálló és a különösen fontosakat jelölik me@.

II

111 4. melléklet.

A 750.000-es térkép

eltérő

jelei. l)

Bánya Műutak8 )

Kocsiút Űszvérút >

Kisvasutak 3) a) az úttestén b) a terepen

Töltés (föld- és

kő-)

.

U., l""'."'."""'''''''''' n"""""",., ... ""." ....

Folyó, át nem gázolható ') Csatorna, át nem gázolható 4) Patak, átgázolható 4) Csatorna, átgázolható 4)

--------'-..

Folyó viz áthidalással ') II

Folyó viz áthidalás nélkúl 4) Gőzkomp,

Rizsföld 4)

I

~~

~\

~

vasúti .~

1) Lásd "A térkép jelei" címü 6. fejezetet. A térkép többszínnyomású. A sfkrajz fekete, a műutak és a kisvasút piros 3 ), a vizek és megfrásllk kék 'l, a hegyek rajza barna.

Menetidő

kiszámítás.

....

t. Feladat.

)

Csinpp5Z.

1:75.000

-----------

(

·~.O~ ~ S8SV,;r~" :=.Q:~<>72.ftHagó~=" ~_J94

~

072+

.

•

*

~ Mátrafűred

(f~

"

821

(340)

.\J

1: 75.000

10p,~m.

É /

..

9

~

~ km.

2. Feladat. Számítsuk ki, mikor kell kocsival M átratüred-ről indulnunk, hogyahágót (621 m ma , gas) 12 h ...kor elérjük? Ha ott egy órát pihenünk, mj:kor érünk Sasvár-ra?

Sasvár

ros

II Gyon 9

.,

Hágó~~ 821

~

~~~ ljMátrafüred ~ át r q wF (340) ~70TO i1'

~

Számítsuk ki, mikOI érkezünk Sárszentmiklós-ról Szarvas pszra, ha. 8 h -kor indulunk? Ha egy órai pihenő után tovább gyalogolunk, mikor érkezünk Kiskarácsony psz-
1:200.000

5 I

4

3

Parád

\(241)

~Parádfürdö

2

o

•

I

~'li/{\

(219)

5kr. ' . I

3. Feladat. Számítsuk ki a ma - c/1 g,asságkül.önbség fi.gyelembevételével, mennyi !. idő alatt érünk gyalogo- ;: san Gyöngyös-ről Parád- ~ fürdő-re? ,....

a

1. Feladat megoldása. A számlt&s menete a köSárszentmiklós-Kiskarácsony psz. között az útnak nincsen számottevő emelkedélle. Ezért csak az út hosszának megfelelő menetidőt kell kiszámitannnk. Út· vonal unk nem vezet egyenes irányban. Szarvas psz.·ig kétszer, KiMkarácMony psz.-ig pedig háromszo~ változ. tatja meg irányá.t. A menetvonal hosszát tehát törésponttól-töré~pontig kell megmérnünk, hogy a valóságos t&vol:;ágot megkapj uk. A helyes megoldás a következő: U:t

a) 1. Távol8ág: (Sá.rszentmiklóstól Szarvas psz.-ig) 6300 tn. MenetidlS l óra 35 perc. Ezek szerint Szarvas psz.-ra 9 h S/P-kor érkezÜnk. b) Ha 1011 351 kor indulunk: 1. TávolKág: (Szarvas psz.-Kiskarácsony psz.-ig) 4300 m. Menetidő l óra 5 perc. Érkezéöünk: Kiskarácsony psz. ,·a Uh 40 Lkor.

vetkező:

, /1atra .

av

2. Feladat megoldása. Eltérőleg az első feladattól a menetet kocsival végezzük (óránkint 5 km) és nl'm sik terepen, hanem hegyen át haladunk. Tehát a menet.",,- - - - - t: I időszámitá:; távolságmérésből, magasságkü600 ~, I} - - - .__ ,-ses 103m lönbségek meghatározásáb61 és ezek szám'tm : 621 , , vetélléből áll.

513

.L.

-----. V--- - ~- - - -

forod (540) :.

o

,

:

ysés 2't1m

• 11J__ O

..

,~j80--

b)

1. Tállolsdg: (621 hágó-Sasvárig) Menetidő: 6500 m I óra 15 perc 2. Lei/és: . . . . . , 241 m + 30 perc Összesen : , . . • 1 óra 45 perc Sastlárra érkezillIk : 14 h 45 1.ko!·,

-il--

-6z1iHaqd- - - - - - - I -120 f1atra~rI . ~l' 5't9m.J '; t:501 m J3~ I ,-,>e.s

r;-, / ureq

: :

3. Feladat megoldása.

t. Távolság: (GyöngyOs-Parád-

fürdő) 25.200 m. 6 óra ~ perc 2. Emelkedés: (171-720) 549 m.

I

~~0'!I!'!~ : i

O

SaSVar:

o----------~--~-----O . (J,..

a) 1. Tát'olság: (Mátrafüred-621 hágól ). . . . . . . 7200 tn I óra 26 perc 2. Emelfedés : . . . , . 374 tn 57 perc 3. LeJ/és: • . , . . . 103 tit 12 perc Összesen: (1 óra 95 perc) 2 óra 85 perc Mdlrafüredr6Z tehát 8 h 25 1-kor kell indulnunk•

:

b/ ~pt ,

Menetidő: + + =

(Hago)

.

t- - - - - - - :

•(j2J(I1~gjt - - - - - - - - - - - - -1121- :

1

-r Eme/kedes ' 1

~-

:

·---.E~~LParád __219fUrdö :

:

.

3,

O

"'f""

al

•

,"'Hi;:.ll,":. !~

Összesen: 8 óra 42 perc Tehát: G,Y1I1Il!)'ösr6l8óra42perc alall erUnk Parádfilrdörl.

;'

r-

..... ..... W

I14 6. melléklet. I

•

I

Jellegzetes 'vidékek.l ) (A régi 75.000·es egyszínű (fekete): térképről; tanulás .. ,

céljából.)

Zárt település.

Csoportos település.

A helység terülpte sűrűn beépftett zárt alakot mutat; csak az utcák és n terek láLszanak fehérnek.

A helység terüJetén, aházcsoportok , és az utcasorok között nagyobb be nem épitett .(fehéren hagyott) terület . látható.

Szétszórt település.

Tanyás telppülés.

A helység egyes házai és házcsoportjai az út mellett a völgyekben, a hegyoldalakon vagy a hegytetőn nagy területen szétszórtan épültek.

A szétszórt település egyik neme. A lakosság időnként vagy állandóan a helységtől távol II tanyán, tehát nagy területpn szétszórt há~ , • zakban vagy házcsoportokbnn lakik.

1) Lásd Ill/A. Tájrajz címü fejezetet (59-66. oldal);

115 6. melléklet. Szölömivelés.

A-

szőlős

szerűen

terület sűrű ,s a-kktáblaelhelyezett pontok 'rajza_

Mesterségesen árkolt síkság.

Síkságon és vizenyős talajon a vizek · szabályozása céljából vizes árkokat és csatornákat építenek. Sokszor mélyen bevágoUak ",agy töltések közöt! vezetnek. A természetes árkok kanyargósak, a szabúlyozottak egyenesek.

Eidömivelés. •

Az erdős terület ' szegélyét siírún, J;erületét elszórtan kis körök jelzik. Az erdőátvágások vékony, párhuzamos vonalak. Régi ábrázolás. Ujabban az erdők területét zöld szinnel nyomják rá a térképekre. Időnként

sz:íl'az talaj (rét- és nádassal) . .

A nedves teriiletet sakkláblaszerűen elhelyezett ' vonalak, szégélyét pon'fok jelzik. "Zeitweise trocken" azt jelenti, hogy a lerület idön~ént kiszárad.

116 6. meIJéklet. Mocsaras talaj.

Tósikság.

A mocSarat siirűn egymás alá helyezett párhuzamos, a szélein !"lmos6doU vonalkázás fejezi ki. A mocsarat többnyire sás vagy nád födi.

Tósikság a sik terep egyes mélyebb helyein képződött sok apró tó. A tavak környéke rendesen nedves vagy mocsaras. Időszakos tó vizében "p." (újabban "id.") megjelölést látunk.

Homokos talaj.

Sziklás talaj.

A homokos területet szabálytalanuÍ

A szikla alakját és a repedések irányát vonalkúzás, a szikla szegélyét összefüggő vonal fejezi ki.

elhelyezett

sűrü

pontok jelzik.

TARTALOMJEGYZÉK. Oldal :Bevezető

3 I. Alapfogalmak.

1. A térkép méretaránya

4

"2. A térkép mértéke-

4 i 6 6 6 7 7 8 9

3. A helymeghatározás 4. Az ábrázolás módszere :S. A helyszfnrajzi térképek a) Beosztásuk b) Elnevezésük e) Megjelölésük d) Rendeltetésük e) Beszerzésük

9 11 11

1>. A térkép jelei 7. A terep és részletei . :S. A terep jellegei . . .

n.

A sikraJz.

1. \ lak61l(!'lyek, épületek, épfUnények és helységek A) Lakóhelyek, más épftmények és tereptárgyak B) J{XIrt('lepek .. . .. . . e) Helységek ' . . . . . . . A helység- (telep-) neveknél ilükalma70tl jelek A helységek, települések és tereptárgyak megírása ~. A közlekedés vonalai. . A) Utak 1. €pItett utak .' 2. TIllajutak B) Vasutak' :\. kö7.lekedés vOllalrumak részletei, épíLményei a) Utak. ré,uJebei . . ... . . /J) Utak, vasutak részletei, építményei e) A vasutak épfbrnényei . . . Menetteljesftmény utakon, vasutakon il. A növényzet . . . . . A növényzet és a teriilet neveinek. megírása

12 12 15

17 18 19 23 23 23 24 25

26 26 28 28 29 29 33

118 Old. ' .

4. A kerítések . . :>. A töU,ések, árkok 6. Vfzmjz a) Ivóvizek . b) Folyóvizek e) Szabályozott folyású Vlizek d) AlIóvízek ..... e) Vizenyős talaj l:~z álló- és folyóvizek részletei . l Vizek megírása 7. VfziuLak 8. Víziátjálrók a) Ahidall b) A bűrük. e) A révek 9. .A gázlók 10. Az ·áteresztők l1. ·A határvonal jelzése 12. ,A halJárjelek 13. A magasság jelzése, megírása 14. ~gyéb jelek. . .

m.

34 ' 35n r-

a· 36

.. I

., .

37 38 39 404~

41 41.

41 42 42 43 44 4444 4541). .

Hegyrajz. (Domborzat.)

1. A domborzat általában 2. tA domborzat főbb idomalakjai a) A hegytető idomai . b) A hegyoldal idomai e) A völ·gyek . . . . . 3. A hegyábrázoJás a) A domborzat a1akja b) A I lejtősség e) A magasság 4. A hegyábrázolás módjai 1. A magasságjel7.'l-s 2. A szintvonal 3. Arnyalás a) Arnyalás . b) Csíkozá.s (vonaikázás) . 4. Egyesített eljárással A . domborzat megírása.

47 '4&

48· 49 51 51 52 52 . 53

5a: 53 54

55 5S.

56 58 591

nl/A. Tájrajz. t . A magashegység 2. Az alpesi hegység 3. A középhegység

6.0 . 61 61