1
PUSZTA NÉMET - MAGYAR KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A kecskeméti Puszta Német—Magyar Kulturális Egyesület tevékenységébe bekapcsolódó személyek felismerve a közös Európa megteremtése érdekében a népek együttműködésének fontosságát -, mint alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései alapján Puszta Német - Magyar Kulturális Egyesület (a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon vezetett társadalmi szervezetek nyilvántartásába a Pk. 60.136/1999. számú végzéssel elrendelve 1826. szám alatt bejegyezve) néven (a továbbiakban: Egyesület) közhasznú szervezetként egyesületet hoznak létre, amelynek alapszabályát az alábbiak szerint állapítják meg:
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
Az Egyesület neve: Puszta Német - Magyar Kulturális Egyesület
2.
Az Egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Rákóczi út 5. II. em. 1.
3.
Az Egyesület bélyegzője: kör alakú, körben feltüntetve az Egyesület neve.
4.
Az Egyesület működési területe: Kecskemét és vonzáskörzete
5.
Az Egyesület jogi személy, amely a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
6.
Az Egyesületet az Egyesület Elnöke képviseli, aki egyben a Választmány Elnöke is.
7.
Az Egyesület közhasznú társadalmi szervezetként az 1997. évi CLVI. törvény 26. §. c. 5. és 13. pontjaiban foglalt tevékenységet folytat. Az Egyesület nyilvántartásba vételével egyidejűleg kérelmezi a közhasznú szervezetként történő közhasznúsági nyilvántartásba vételt is.
8.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem állit és nem támogat. Az Egyesület működése nyilvános, az általa nyújtott szolgáltatásokat az azok igénybevételére vonatkozó szabályzata szerint bárki igénybe veheti.
II. FEJEZET AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI
9.
Az egyesület célja, hogy a német és a magyar nép baráti kapcsolatainak elmélyítése érdekében az Egyesület tevékenységébe bekapcsolódó személyeknek, intézményeknek, szervezeteknek együttműködési fórumot teremtsen az egyesületi szervezeti keretek között.
10. Az Egyesület célja megvalósítása érdekében feladatának tekinti különösen 10.1.Az Egyesület tevékenységének megismertetését a széles nyilvánossággal annak érdekében, hogy az általa szervezett programokon minél többen vegyenek részt, illetve bekapcsolódjanak a közös programokba,
2
10.2.Az Egyesület által támogatott két- és többoldalú partnerkapcsolatok létrejöttének és működésének segítését, mely által közelebb kerülhetnek egymáshoz a német és magyar emberek, 10.3.A német és magyar kulturális kapcsolatok kiszélesítését, a kultúrák megismerésének és közeledésének elősegítését, 10.4.A német és a magyar nyelv oktatásának támogatását, 10.5.A német vendégek magyarországi fogadásában, illetve a Németországba látogató magyarok elkészítésében való részvételt, 10.6.A német és a magyar önkormányzati kapcsolatok kiépítésének elősegítését, 10.7.Az Egyesület lehetőségeinek figyelembevételével a német-magyar gazdasági kapcsolatok létrejöttének támogatását, fórum teremtését a vállalkozói szférának a kapcsolatok bővítése érdekében, 10.8.A magyar Európai Uniós csatlakozás támogatását, a német uniós tapasztalatok hasznosítását és az Európai Unióban történő együttműködés segítését. 10.9.A magyarországi, különösen a Kecskemét és környékén élő német kisebbség érdekeinek képviselete és védelme. 11. Az Egyesület működésének kiteljesedésével a Közgyűlés döntése alapján újabb célokat és feladatokat határozhat meg.
III. FEJEZET AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 12.1.Az Egyesület tagja: alapító tag, rendes tag vagy pártoló tag lehet. 12.2.Az Egyesület tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki: a. elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti az Egyesület alapszabályát, b. tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, c. megfizeti az éves tagdíjat. 12.3.Az Egyesület alapító tagja az lehet, akit a szervező bizottság az alakuló közgyűlésre meghívott és aki az alakuló közgyűlésen résztvevőként az Egyesület Alapszabályát elfogadja. 12.4.Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki tevékenységével vagy adományaival segíti az Egyesület munkáját, de rendes tagként abban nem kíván részt venni. 13.1.A rendes tagsági és pártoló tagsági viszony létesítéséről az Egyesület Választmányához eljuttatott kérelem alapján a Választmány dönt. 13.2.Az Egyesület tagságáról, pártoló tagjairól a Választmány nyilvántartást vezet. 14. A tagsági viszony megszűnik: a. a természetes személy halálával, b. kilépéssel; amelyről szóló nyilatkozatot a Választmánnyal kell írásban közölni,
3
c. kizárással, a Választmány döntése alapján, ha a tag méltatlanná válik az Egyesület tagságára, illetve tagdíjfizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, d. a jogi személyiségű tag megszűnésével.
IV. FEJEZET AZ EGYESÜLET TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
15.1.Az Egyesületi tag jogai: a. személyesen részt vehet az Egyesület Közgyűlésén, a határozatok meghozatalában és a tisztségviselők megválasztásában szavazati joggal rendelkezik, b. tisztségviselőnek választható, c. javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármilyen kérdésben, d. részt vehet az Egyesület rendezvényein, e. használhatja az Egyesület felszerelését, igénybe veheti szolgáltatásait, f. korlátozás nélkül betekinthet az Egyesületet érintő dokumentumokba. 15.2.Az alapító tag és a rendes tag jogai és kötelességei, eltekintve az alapításban való közreműködéstől, azonosak. 15.3.Az Egyesületi tag kötelességei: a. az alapszabály betartása, b. a Közgyűlés határozatainak végrehajtása, c. az Egyesület vagyonának megóvása, d. a tagdíj megfizetése. 15.4.Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és a. magyar állampolgár, b. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 16.1.A pártoló tag jogai: a. tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén, b. javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármilyen kérdésben, c. igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait. 16.2.A pártoló tag kötelessége: a. az Alapszabály betartása, b. az Egyesület támogatása tevékenységével, adományaival.
4
V. FEJEZET AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI 17. Az Egyesület szervei: a.
Közgyűlés,
b.
Választmány,
c.
Ellenőrző Bizottság.
18.1.Az Egyesület tisztségviselői: a.
az Egyesület elnöke, aki egyben a Választmány elnöke is,
b.
a Választmány alelnöke és tagjai,
c.
az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai,
d.
a titkár,
e.
az Egyesület tiszteletbeli elnöke.
18.2. A tisztségviselőket a Közgyűlés nyílt szavazással választja. A tisztségviselők megbízatása három évre szól, de a tisztségviselők újraválaszthatóak. 18.3. A tisztségviselők megbízatása megszűnik: a.
megbízatás idejének lejártával,
b.
lemondással,
c.
a tisztségviselő halálával,
d.
visszahívással.
18.4. A tisztségviselőt a Közgyűlés hívhatja vissza, ha tevékenységével sérti az Egyesület érdekeit, és ezáltal megbízatására méltatlanná válik., 18.5. Az Egyesület tisztségviselői megválasztásánál és a vezető szervek határozathozatalánál maradéktalanul be kell tartani az 1997. évi CLVI. törvény 8. és 9. §.-aiban foglalt korlátozásokat és összeférhetetlenségi szabályokat. 18.6. A tisztségviselők az Egyesület érdekében végzett munkájukért - kivéve a titkárt - díjazásban nem részesülhetnek, de szükséges és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. A KÖZGYŰLÉS 19.1.
a.
Az Egyesület legfőbb döntéshozó testületi szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
b.
A Közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik,
c.
A Közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze és vezeti. A Közgyűlést írásbeli meghívóval, napirendi javaslattal az ülés előtt legalább 15 nappal kell összehívni,
d.
Össze kell hívni a Közgyűlést, ha –
azt a bíróság elrendeli,
–
a tagok több, mint fele írásban az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi,
–
az Ellenőrző Bizottság írásban azt indítványozza.
5
e.
A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok több, mint fele jelen van. Határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést az eredeti meghívóban megjelölt időpontra újra össze kell hívni. Az eredeti meghívóban jelezni kell, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban felvett napirendi pontokban a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
f.
A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
g.
Kétharmados szótöbbség kell az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondásához, valamint az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához,
19.2.A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.
az Egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása,
b.
az Egyesület stratégiai feladatainak meghatározása,
c.
az Egyesület éves költségvetési tervének meghatározása, az éves szakmai és gazdálkodási beszámolók elfogadása,
d.
a törvényi előírásoknak megfelelő tartalommal összeállított közhasznúsági jelentés jóváhagyása,
e.
a tisztségviselők megválasztása,
f.
döntés a tagsági díj mértékéről és a tagdíjmentesség feltételeiről,
g.
döntés az Egyesület megszűnéséről, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülésről,
h.
döntés a Közgyűlés által megválasztott tisztségviselők visszahívásáról.
19.3.A Közgyűlés üléseiről 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök, a titkár és két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés határozatát, meghozatala időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. 19.4. A Közgyűlés határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a Közgyűlés határozatának tartalma, időpontja és hatálya, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számaránya. 19.5. A Közgyűlés határozatát írásban közölni kell azzal, akire nézve feladatot állapít meg, és azzal, akit a határozat érint. A közérdeklődésre számot tartó határozatot és a közhasznúsági jelentést a helyi sajtó útján közzé kell tenni. 19.6. A Közgyűlés Elnöke biztosítja az Egyesület tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát, az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba és a közhasznúsági jelentésbe való betekintés lehetőségét. A VÁLASZTMÁNY
20.1.
a.
Az Egyesület Választmánya hét tagú, egy választmányi elnökből (aki egyben az Egyesület elnöke is), egy alelnökből és öt választmányi tagból áll.
b.
A Választmány üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. A Választmány hatáskörébe tartozik minden olyan döntés meghozatala, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe.
c.
A Választmány ülését a választmányi elnök hívja össze írásban, a napirendre vonatkozó javaslat közlésével 15 nappal az ülést megelőzően.
6
d.
A Választmány határozatképes, ha a tagok több, mint fele jelen van. Határozatképtelenség miatt elhalasztott Választmányi ülést 30 napon belüli időpontra újra össze kell hívni. A megismételt Választmányi ülés határozatképességére az eredeti szabályok az irányadók.
e.
A Választmány határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
f.
A Választmány ülései általában nyilvánosak. Bármely választmányi tag indítványára a Választmány zárt ülést rendelhet el a szükséges időtartamra, ha egyes napirendek tárgyalásának nyilvánossága személyiségi vagy egyéb jogokat sértene,
g.
A Választmány az Egyesület céljainak minél sikeresebb megvalósítása érdekében munkacsoportot hozhat létre a tagok közül.
20.2.A Választmány üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre megfelelően irányadók a Közgyűlés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok (19.3, 19.4, 19.5. pontok) azzal az eltéréssel, hogy a Választmányi ülés jegyzőkönyvét a Választmány elnöke és egy tagja írja alá. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG 21.1.A Közgyűlés az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére háromtagú Ellenőrző Bizottságot hoz létre, amely elnökből és 2 tagból áll. A Bizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés választja meg 3 évi időtartamra. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben maga állapítja meg. Az Ellenőrző Bizottság tagjait pénzügyi - számviteli ismerettel rendelkező tagok közül kell választani 21.2. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az elnök hívja össze. Az üléseit írásbeli meghívóval,, napirendi javaslattal az ülés előtt legalább 15 nappal kell összehívni. Az Ellenőrző Bizottság ülését az elnök vezeti. 21.3. Az Ellenőrző Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Bizottság határozatát, meghozatala időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. Az Ellenőrző Bizottság határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni. 21.4. Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább tagjainak több mint fele jelen van. A Bizottság határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belüli időpontra az elnök köteles az Ellenőrző Bizottság ülését összehívni az ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint. Az ismételten összehívott ülés határozatképességére is az eredeti szabályok az irányadóak. 21.5. Az Ellenőrző Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 21.6. Az Ellenőrző Bizottság munkájához az Egyesület és a Választmány elnökétől, titkárától jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Bizottság évente megvizsgálja a gazdálkodási beszámoló alapján az Egyesület működését és gazdálkodását, megtárgyalja a közhasznúsági jelentést.
7
21.7. Az Ellenőrző Bizottság elnökét a Közgyűlés és a Választmány ülésére meg kell hívni, azon tanácskozási joggal részt vehet. A Közgyűlés és a Választmány határozatait tartalmazó jegyzőkönyveket az Ellenőrző Bizottság elnökének meg kell küldeni. 21.8. Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület elnöke kérésére köteles vizsgálatot tartani. A Bizottság vizsgálatot tart, ha az Egyesület céljait veszélyeztetve látja. 21.9. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal írásban beszámol az Egyesület Elnökének. 21.10.Az Ellenőrző Bizottság köteles az Egyesület elnökét tájékoztatni és a Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy – az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan
sértő
esemény
(mulasztás)
történt,
amelynek
megszüntetése
vagy
következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé; – a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 21.11.A Közgyűlést az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. 21.12.Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. AZ EGYESÜLET ELNÖKE 22. Az Egyesület elnöke egyben a Választmány elnöke is. Az elnök feladatai: a.
képviseli az Egyesületet,
b.
gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
c.
vezeti a Közgyűlés üléseit,
d.
összehívja a Közgyűlés üléseit,
e.
két Közgyűlés között a testületi határozatoknak megfelelően irányítja az Egyesület tevékenységét,
f.
képviseli a Választmányt,
g.
gondoskodik a Választmány határozatainak végrehajtásáról,
h.
vezeti a Választmány üléseit,
i.
összehívja a Választmány üléseit,
j.
két Választmányi ülés között a testületi határozatoknak megfelelően irányítja az Egyesület tevékenységét,
k.
előterjeszti a Választmány javaslatait, beszámolóit, és munkaprogramját a Közgyűlésen,
l.
utalványozási jogot gyakorol az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület gazdálkodásáért felelős gazdasági szakember ellenjegyzése mellett.
8
A VÁLASZTMÁNY ALELNÖKE
23. A Választmány Alelnökének feladata, hogy az Egyesület elnökének megbízása alapján helyettesíti az Egyesület Elnökét
AZ EGYESÜLET TISZTELETBELI ELNÖKE
23/A.Az Egyesület Közgyűlése tiszteletbeli elnökké választhatja azt a köztiszteletben álló tagját, aki korábban betöltötte az Egyesület Elnöke vagy a Választmány Elnöke tisztséget, ha e tisztsége már megszűnt, és aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárult az Egyesület céljainak megvalósításához. A TITKÁR 24. A Titkár feladata: a. Az Egyesület működésének adminisztrációjával kapcsolatos feladatok ellátása, b. az Egyesület működésével kapcsolatos napi tevékenység irányítása és ellátása, c. a Közgyűlés, a Választmány és az Ellenőrző Bizottság működésének segítése, a határozatok nyilvántartásának megszervezése és vezetése. 24.1. Az egyesület titkára tevékenységéért tiszteletdíjban részesül.
VI. FEJEZET AZ EGYESÜLET ANYAGI FORRÁSAI ÉS GAZDÁLKODÁSA 25.1.Az egyesület bevételei: a.
tagsági díjakból származó bevételek,
b.
közérdekű kötelezettségvállalások, meghagyások,
c.
adományok, támogatások,
d.
rendezvények és tanfolyamok bevételei,
e.
alapítványokból, pénzalapokból pályázaton elnyert összegek,
f.
az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó eredmény,
g.
működés során keletkező egyéb bevétel.
25.2. Az Egyesület közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet folytathat. 25.3. A gazdálkodás során keletkező eredmény nem osztható fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre kell fordítani. 25.4. Az Egyesület vagyonával a hatályos jogszabályok, saját szabályzatai szerint éves költségvetés alapján gazdálkodik. Gazdálkodásáról évenként beszámol a Közgyűlésnek.
9
25.5. A gazdálkodásról szóló beszámolóval egyidejűleg kell előterjeszteni az éves közhasznúsági jelentést. A közhasznúsági jelentést előzetesen meg kell tárgyalnia a Választmánynak, és az Ellenőrző Bizottságnak. 25.6. Az Egyesület gazdálkodási tevékenységét megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy irányításával végzi. 25.7. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 25.8. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.
VII. FEJEZET AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 26. Az Egyesület megszűnik: a.
ha feloszlását a Közgyűlés kétharmados többséggel kimondja,
b.
ha az Egyesület más társadalmi szervezettel egyesül,
c.
ha a bíróság feloszlatja,
d.
ha a bíróság megállapítja megszűnését.
VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27.1.Az Egyesület nyilvános működésének érdekében gondoskodni kell arról, hogy az érdeklődők a helyi sajtó útján legalább évente egy alaklommal tájékoztatást kapjanak az Egyesület elmúlt évi munkájáról a következő évi terveiről. 27.2.Az Egyesület a Bács-Kiskun Megyei Bíróság nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé. 27.3.Az Egyesület törvényességi felügyeleti szerve: a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. 27.4.Az Egyesület működésének nyelve magyar. Gondoskodni kell arról hogy a német anyanyelvű tagsággal rendelkező testületi szervek működéséhez a szükséges tolmácsolás rendelkezésre álljon és a szükséges okiratok német nyelven is elkészüljenek. 27.5.Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVL törvény rendelkezései az irányadók.
