PSSTERZSJB-TI VAHAS l ^ T S L Í n j s i HÁS KaLtuss Szakkörének T A J Í i i r C Z T A T Ó J A 1S66. 3.évfolyam
lo.szár-.
J- t. •
7 /
S t e n c i l s z a ' " ; 52 Példányszá'": 25o
1 C 6 6 . október hó
- 1 -
^
Stencilszá^n: 53 Példányssái": 25o
í
1.
Szál'J^-al t á j é k o ' ^ t a t ó ;
A k a k t u s z o k növényvééol"^e : Irta: I,
Dr T'észáro'
Soltéin:,
J^ész.
B e v e z e t é s ü l do i n i á l . ' u k azokat a rcvánj'védeliéi kat,
álrpfogai"^a-
amelyek--.1 J5í:'c:élni fo'..^^nk, A ncvény véőalef" a l k a l ' ^ a z o t t
tudo"'.;.ny, ' " i l j a
a ncvé;\Yek -ígisaséges f e j l ő d é s é n e k b i z t o e i t á -
sa, a növ ^nyok'!^eg^7Ód'íg'0 ff:; é l ő é r é l i t t e l o n környezet káros behatásaitól,
A növényvédelo'^ ' l o ' ^ p l - x tuőo^'ány, egy sereg e l -
n^életi e s a k t . j r ú l e t ÍE'~'Gret'.^it v e s - : i k ö l c s ö n ée h a s z n á l j a f e l , így a nővén: védolv-.'^ sajgód- i l l ' j t v v ? i-'sztudolmányai k ö z ö t t ^ a j d vala^^ennyi b i o l ó g i a i alaptudo""Íny
Ki^írcpel, Csak példaként
e ' " l i t s ü k "'e,;- a l 3 g f o n t o E a b b a l ; . ; t : n L ' v é n y é l e t t a n , s z e r t a n , álj-atrcnö s f . o r t a n , r o v a r t r . r ,
növényrond-
- . i l l a t - és növény c ö n o l ó g i a ,
ö k o l ó g i a , novcnykórtan, Icói-élottan, kórbonctan, b i o k é t " i a , toxikológia ,:tb, A növényvédele"" jID.nndó f o j l ő d é r é t
a '"e zÖgazd asággal rze^^ben
t d ' * ' a s a t o t t , egyre növol^vő Ijjányek bxi.t o s i t j á k . A növény véd e le'"
a "ezőg'^Edr.sági tudű'^^nyoknak f o n t c o á g a z a t a , tori^éet
b i z t o s í t ó hatás.ivpJL é v r ő l - é v r e
jülciitŐD össsegeknok a k i e s é
s é t ő l " " e n t h e t i " j g a '"o:,cgazdat3:^gi t o r ' ^ c l é s t , I - i a magunk k i s - nagyon, i ű p r o f i l í r o z o t t a kaktuszok között,
-
"gazdaságunkban"
a növényvódelo'"'nűk tor'^'ószoteEen csak
nagyon k i s réf;'-.jt haj-ználjuk f 3 l - lennek e l l e n é r e u g y a n a z o k kal
az alapfogí^ŰL-^rkkal d o l g o z u n k , ""clyoklcol a nag:yüzo'^i n ö
vé nyvédeleT", riézsük "c=g, ' ' ' e l y j k i r osolr az a l a p f o g a l m a k . P r ó b á l j u k ^eg e l ő s z ö r i::; \'.j.lr. -st k ; p n i a r r a a k é r d é s r e , ' " i t nevoaünk egészsoí.of:,
i l l , b o t o g r-.Üvónynok, ^'ésZL'égea egy
növény a l i k o r , lia c z - x v z o t o szabáTyos f e l é p í t é s ű ,
szervei
épek és élef^ilkcdé í.e z a v j r t a l r r . , k ö r n y - z ö t é h e z és annak á l l a n d ó v á l t o z á c a i h o z rJ.k'^l'"azkodni k é p o s , Sz az a l k a l m a z k o d á s i képeseég az é l ő szorvíízot Ofryik l e g f o n t o s a b b , n l a p v o t ő t u l a j d o n é i ; a. Az og.;';, zséget. ..':c-rveset képos a k ü l s ő
-
2 -
S t e n c i l s z á ' ^ : 54 Féldcxnysza'^: 25o
befolyások karos hat.^sait e r i i . . r i t a n i ,
' ' ' i t ő l l e h e t akkor b e t e g
a n o v á n y ? Ha é l s t e fol5aí^:.:.n o l y a n b e f o l y á s o k alá k e r ü l , ' " e l y e k " e g h a l ? " ják a l k a l ' " a z k o d a s i Lepességtinek h a t á r a i t , '^ert a h a t j . £0k vagy t u l e r ő s e k , vagy t u l heve£ek, va;-y t u l s o t t a n
hosszan-
tartók. G o n d o l j u k csak '"eg, hogy a k a k t u s z o k ' ^ e n r y i v e l nehezebb h e l y z e t ben vannak a betegL^ieeket okozó k ü l t ő Lat:..sokkal sze'^ben, ' " i n t az őshonos növények.. A k g k t u s z o k n a k nálunk egy e l e v e ' " e g v a l t o z o t t környezethoz k e l l p l k a l ' ^ a z k o d n i o k . Az á l t a l u n k n e v e l t t u s z o k e g y e d f e j l ő d é s ü k során egészen '"d.s hatások ala
kak
kerülhet
n e k , " i n t a ' " i l y e n e k h e z ő s e i k szá'^talan nemzedék sor-.n a t ö r z s f e j l ő d é s folya^'-^n a l k a l ' ^ a z k o d t a k , Tövéig e l n k é t a k ö r n y e z e t h e z v a l ó alkal^^azkoő^^^s i s coksi.or a n n y i r a " " e g t e r h e l i , hogy ""ár '"aga ez a " e g t e r h e l é s i c tul'^egy a növény a l k a l " ' a z k o d j . s i k é p e s s é g e i n . U t a l n i s z e r e t n é k i t t a z o k r a a "kér^'es" növényekre, '"elyeknek f e l n e v e l é s e , va(-,y aliár csak '"'egtartacr. i s gondot okoz. Ezek a növények ter^'ésb^lyükön u g y a n o l y a n j ö l f e j l ő d n e k ,
virágoznak
és szaporodnak, " i n t nJ^lunk b ^ r ^ e l y i k ő s h o n o s , v a j y Meghonoso dott
növény,
Megbetegedés e s e t é n a nor-'-_lÍK p z e r v e ^ e t é l e f ^ ü k ö d é ^ében, '"enyn y i s é g i és ' " i n ő s é g i va,ltoz_.LOk á l l a n a k b e , A " e g b e t e g e d é s ""^gn y i l v á n u l h a t puczt.,n az életműködések zavarciban, i l y e n k o r
be
szélünk ^ ü k ö d é s i / f u n k c i o n a l i s / b e t e g s é g r ő l . Tág é r t e l e d b e n '"üködési betegségnek t e k i r t h ?t jük azt i s , lia f e l n ő t t , s z é p , e g é s z s é g e s növényünk ne'" v i r á g z i k . Ha a "üködési ' ^ e l l e t t a szervezet i l l ,
ilyen
látszólag zavarok
az e^yes s z e r v e k i s " e g v ú l t óznak, a k k o r
a betegséget
szervinek /organikus/
A betegséget
okozó h a t o s o k r a az é l ő
h a t . Ezek a v i s s z a h a t , : s o k ' " i r t
nevezzük, szervezet rakciót
ad, v i s z a -
o l v . i l t o z ^sok j e l e n t k e z n e k a n ö -
vényeno Az e l v á l t o z á s o l i n t tüneteloiek / E y í ^ p t o ^ a / nevezzük. A tünetek a d j i . k "^eg a b e t e g s é g kül^ő k é p é t , a k ó i k é p e t . A t ü n e t c s o p o r t o t é l e t t a n i okok és növényi kórokozók á l t a l
kiváltott
-
: -
S t e n c i l ü z i " : '.>5 Példánysaá'^: 25o
betegsi^^ek esettín LorkúpneL, á l l a t i kártevők hatásának e s e t é n kárkégnek nevessük* As é l e t t a n i betegség.ok?t n e " p a r a z i t á s bet3g3é;_éknek i c
szo
kás nevesnia Okuk l ö k e t a k ü l v i l á g b . . . r " c l y tényezőjének
túlsá
gosan e r ő s v o l t a / h c , sei,
féiíy,
s z é l , a lev-.v ő l-:áro& s z e n n y e z ő d é - '
s t b . / a t a p l á l é k a r ; agok h i j , n y a / h i j . n y b e t e g s é g e k -
F»F.K.
nyo"*ele"ek/ va^^^y b ő t é g o / I w b ő s é g ,
t u l sok v i z s t b , / v é g ü l vpJ.a-
" e l y b e l s ő z a v a r , p l : s.nya:-csere,
n ö v e k e d é s i , v i t a m i n és hormon-
zavar, s t b , és rendellenesoégek, A fertőző betegségeket
.:e::tóz:-í / i n f e c t i o / v á l t j a k i é s a b e t e g
ség oka v a l a m e l y növér.yi k ó r o k o z ó , A kártételeket á l l a t i
: z 3 i v e z e t e k okozzcxk, eseknok a k á r o s o d i -
soknpk as e l ő f e l t é t e l e
teko^t kártevő á l l a t i
szervezet
jelenléte.
Az egyes • b a t e g s j ' e k í í t ér az c l l e r a k vrJló védekezést i s a k ö v e t kező h d r " a s t a g o l ;,s E Z M . i n t f o g j u k
t.a^gyalni:
1 , í l e t t a r i b.vteg^é :ok, 2, Növéryi kórokozók á l t a l 3, i ' l l r t i k á r t e v ő k á l t a l
okozott
okozott
betegsc^gek,
betegségek.
Az é l e t t a n i bete^.c.é, ek tc.r_ yalc'.sa e l ő t t t e k i n t sük át a n ö v é r y o k r e h a t ó , a növény é l e t é t b e f o l y I j o l ó külső t é n y e z ő k e t , Ezeket a tényezőkéit négy c s o p o r t b a £-orolkatjuk: a , Z l i ' ^ r t i k u L : - tényezők / f é n y , hő, b . EdafilojE / t a l a j /
/talaj,
szél,
stb./.
f i z i k a i é s ké'^iai
tulaj-
donsu.;.:ai/ c,
Pizio;,rrifikus
/kitettség,
tcrigerszint
fel.f^a-
gas ;iag/ d. Piotikuö
/e"ber,
Ezek k ö z ü l az e l ^ c liovro" c s o ; i o r t b a t o r o l t é l e t t a n i " egbetegedé sek
állatok,
növények/
tényezők okozhatnak
, ha h a t o s a i k tnl"cnne2í. a növény a l -
knl'^azkodási képecsé^ének 1-^ t o r a i n .
_ 4 -
PoglallLoanunk Ir-öll ocy
o l y a n élc.tta>:i rer.döllaneL-sésjsel, ' " o l y
ogyik csoportba S Ü " sorol^irtó,
oz a ijf£P"l_^^, a deü-enerácio,
T u l a j d o n l i d p o n elarü^.odÓLÍ f o l y a m a t r ó l van c z ó , " c l y a hor &zu időn . i t , több ro^'z^déLen ii:v..reDztu.l v o g e t a t i v u t o n
Gzpporitott
növényel-nól l á p f i i . A I s r o m l d . - j o l e i L ó n t a f a j / v a - . y a f a . j t V ó r t á k e c tulajdon3á,,,ai c c c l . L j n n o k , L^-\-;;iű'~.Drtobb p é l d a a b u r g o nya Ic-ro'^'lása, a z e l l o n a v^t[>^xi'^ó i d ő n k é n t i -
optirr^aic
tc-
nyéczhelyen t ö r t é n ő - u j r a t o r ^ e l é e j v e l v j d e ] : e z n o k . Ehhez h a s o n l ó az
tichinpoaisol;n..vl
t a p a s z t a l h t ó - z a j e l e n s é g , hogy a
sok nemzedéken ...t csak dugv: r y oz \^:sal s r - p p o r i t o t t növények, lassanként e l v c - s z i t i k a f - . j r a j e l i e ' ' ^ z ő t u l a j d o n £ „ g a i k a t , v i r á g z a s i készséc^uket s t b . "00 tov.i.bb i^enve, a kali;tuL'Sfajok t ö b b s é g é n é l a "íiiioncok s z o b i a k , a f a j r a jellemzőbbek s j o b b a n i s vir.igoznak, " i n t a s a r j a i '
sarjaiból fejlődött
növények,
Sz az o g y i k oka annak a t i rokvé s n e k , ko, y gyü jt^:"ényünket a l e h e t ő s é g h e z kép^^st "rigvotéSiiel f e j l e ; : ; : t j L i k , Nézzük " e g most a k l i m a t i k u s k?-.t..i.o]: . t l l . - ' l o k o z o t t b o t e g ! : é : , e k o t : Az é g hajlat
é s idűjárc^s U v c t k e z t ;ber: b u . . l l o t t életmüködéci v . . l -
t o z á s o k csak nehezen i f ".^^rke l .')k f u l , " e r t s z i n t e L r l i - e t e t l e n az eg.;".szségös é s b e t e g növény k ö z ö t t , a k r t á r v o n a l r t m^.-i^uzni,
Nom t u d j u k p o r t o s a n ""o^ i o g a l " a z i 1 , m^^^jj3-j_o t e r j e d a növény
alkalmazkodása ét " i k o r t e k i ' - i t j ü k " a r betegnek a n ö v é n y t . G o n d o l j u n k c s a k a r o ; szabb f é n y v i s z o n y o k "^ie.tt fejlődött
gyengébben
t ü s k é s e t r u , va^y a nüvé::y t c c t é n e k kevésbbé i n
t e n z í v s z i r e z ő d é s é r c - , V á j j o n e z t betegségnek t e l i i i n t j ü k - e va^,y se"?
A virágzát-elmrrad..tanak i . lehetnek, k l i m a t i k u s
okai /fényhiány
s t b . / I t t k e l l ",3 . e m i i t e a i , hogy a fény
e r ő s s é g é n és '"inő^égén k i v i I L f o i t o c ténye;-.ő a " .^világit-..;.s t a r t a " . ^ i r . Fövényeinknek c.:"k egy része közömbös ez
irányt,
" L V S reczülaiek kia.tOrozott •''érhető i g é n y e i vai^nalü. Egyes f a j o l a i a l a m e g v i l á g í t á s optimu'''a 14 ó r r , vp. y r ö v i d e b b , ezelr; a rövidnappalotí ngvények cíal-: i l y e n kuii-iményok k ö z ö t t v i r...gosnak. í'áe f a j o k k o i c z a b b " e v i l á g i t . . r t
.igényelliek v i
rágzásukhoz, ezek a h o t t z u n a p p a l o s r ö v é t y e k . G o n d o l j u n k a
*- 5 '
S t e r o i l . n i m r 57 Téldauí/Bzu'''. 25o
r-o-yr-tlcm-rr,
-•l-/
--
•
p-nloi.- r . c v ' r y , C f ^ l :
őcczűl virágzik,
e z é r t v...lt a k r l o t t c ' . k nnpjának v i r á g j á v á .
/^•'^Oöjegyzendő; h o ; y nyéron ÍÍ: v i r ü g o z t r t h a t ó , ha t a k a r á c c a l a ffiegviL\git...£.- i c c t - r t a " : t
k e l l ő k >p..;; •"egrövid l t j u k . /
A k a k t u c z o k n c : i a "egvilágit..i!c iclőt-rta^^ának éc hatacának i s merete mjg t o v ^ b L i •'e^-^figyelócöket
igényel.
Röviden t e k i n t s ü k át az eg;-er 4;-.h.q j l a t i t ú l z o t t bőségének o k o z a t a i t :
tényezők l±lnyának i l l
Fényhiány: e s e t é n a növényei: " e g n y u l n a k ; színük sárgászölddé v^lik,
szöveteik laz.J:,
t ü s k u z c t a ] . e l s a t n y u l , n e " vlrágozns.k.
Tu 1 zo11_ fénj^^bésjjhatáSu.ra a növény.d-v f e l ü l e t e mo/vpirocodik / a n t o c i á n - k é p z ő d é s / a lazább r é s z e k me-^égnekc Az é:,é3i
fol
t o k később t o r z növekedést er-?d"ényezneko A növények fé^y i r á n t i rugalmaí;s_.ga nagy, de a h i r t e l e n v . . l t o z c l s o k t ó l óvnunk k e l l ő k e t , tehát f o n t o s a m e g f e l e l ő
szoktatás / á r n y é k o l á s /
Levegő. Fontos a l o v a g " t i e s t a s r i g a ,
a tizellőztetéenek i t t i s
szerepe van„ A l e v e g ő £zéndioy.id t p x talm,u.nsk növekedése 0^011 a növény ast-zin^ilációs tevékenyr.é:,ét, Táplálékban gazdag, c z e l l S z ö t t , nedves t a l p jókban a 1 g : r . ' c e b b
jól
a mikroszertfezotek
életműködése, ezek a t a l a j o k t e r m e l i l : a l e g t ö b b
széndioxidot,
füetgu^ok a növényekre np.gyon k^^rotan h a t n a k , íTözülük l e g karosabb a kénesoavr, ^z, ^c-lyot
lia a l.ívegő
bon t a r t a l m a z , a növény ^...r k r o s o d i k ,
egymillio^^od r é s z
A l é g z ő n y i l á s o ] : o n át
j u t a növény t e s t é b e é s a s...öv--tekét r o n c s o l j a r Hőmérséklet. Egész-n . d t a l a n o c adat
i n t a növények h c o p -
t i m u ^ a . . I t a l á b a n 25- 3o G f o ] - k ö r ü l v a r . A Z é l e t j e l e n c é g e k n é h.:ny folílzal a fag-yport f e l e t t
ixzdődnok. az optimum körül
a l';ger(5sebbBk, 45 C f o M g v i j r a csökkennek, 5o C f o k k ö r ü l l e á l l n a k . Ez a i-'l.ala rővényf a j ónként v.il''. o z ó , nagy k ü l ö n b s é gek
különösen a skála a l s ó hat.^.rán é s z l e l h e t ő k . Sck Icutató
w 6 -
S t e n c l l £ 2 , > ; 58 Példányszám; 25o
a növények a n t o c i a n tartaim..„t a h i d e g g e l szembeni v é d ő e s z köznek t a r t j a , egyesek " m e l e g í t ő s z í n e k r ő l " b e s z é l n e k . A n ö vények pihenőidőszakérrJi megszaásában i s l e g t ö b b s z ö r a h ő hiánynak van a l e g f o n t o s a b b s z e r e p e . Vigyáznunk k e l l a r r a , hogy ne h o s s z a b b í t s u k meg t ú l z o t t a n e z t a p i h e n é s t , v i s z o n t a p i h e n ő i d ő s z a k a l a t t növénveinket mf^-j;^c,abb h ő m é r s é i a e t t e l ne k é s z t e s s ü k növe]:edásre. Az o p t i m á l i s p i h e n é s i hőmérséklet á l t a l á b a n 6 - 1 o C f o k k ö r ü l van.. I-egfa^~yás: A növény b e l s e j é b e n 0 C . f o k a l a t t i h ő ^ é r s é k l e t e n jégkristályok keletkeznek, "elyek a s e j t f a l a k a t elrongyol ják. B:}:^^£^í2:^JI!^sÍ2:£i^J}:i-^:^l^]rj:. ^ növények 0 C f o k f e l e t t i hőmér sékleten i f a ^ r y k . r o k a t s r . e n v e d h e t n e k ' j j e l d e r ü l t ég e s e tén a növény Ivisug. r z . i s u t j _ . n a n n y i hőt i s v e s z í t h e t , hogy b e l s e j é b e n a hőmérséklet f a ypont a l . i e s i k é s j é g l o - i s t ^ l y o k k e l e t k e z n e k , Szt a jelenc^^get k í s é r l e t i l e g e d d i g csak t r ó p u s i növényeknél s i k e r ü l t " e . - f i - y e l n i , B i o l ó g i a i f a::,'pont.. Egyes növények ^.r alacsony p o z i t i v h ő m é r s é l i l e t i é r t é k e k m e l l e t t irj tönl remcanek, különösen m^leg t e r ü l e t e k r ő l szarmp.só növényeknél ^11 fenn az a j e l e n s é g , hogy n e " képesek t a r t ó s a n e l v i s e l n i a + 2 + 8 C f o k k ö z ö t t i hőmérsékleti értékeket se". V i h i j i n y j A k a k t u s z o k ar_,nylag j ó l t r i k , de f e j l ő d é s ü k b e n
le
á l l n a k , Tulzo_tt_ v i z b ő s é g különcsen a l a c s o n y hőmérsékleten a g y ö k é r z e t sőt az egész növény e l r o t h e d á s á h o z v e z e t h e t . I t t k e l l ' megemlíteni a harmat f o n t o s s á g á t c
A k a k t u s z o k nagy r é
sze o l y a n t e r ü l e t e l . e n k o n o s , a h o l a nagy n a p i
hőmérsékleti
ingadozások i ^ i a t t a harmat mennyisége j e l e n t ő s , e s e t l e g ér az é v i csapadékicais A k a k t u s z o k e'. kez a l k a i m a z k . d t a k ,
fel
- 7 -
Stoncilszam; Pűie ..n-az^r.
59 250
t ü s k á i k , s s ő r e i k rr.di_.ció. cc-ucsokkórt v i . olkcc-n .űí, r e á j u k könryen l e c s a p ó d i k a I f v e ^ o
r.dveL;.Jjo, A lecsapódott
nedves
sé:? a tüskézeten k e r e s z t ü l képes felbzlvódnio A karért, a nö vény r é s z é r e sómentos v i z e t
L:zolr..-.-..t - 1 ,
a növényen b e l ü l h i -
í . i t ó l a g h a t , k i e g y e n l í t i a gyökerek dltcvL f e l v e t t
tö^^ényebb
EÓoldatot, A talaj fizikai
a.xlapota^ a t - l a j
jzeri.ezetében j u t k i f e j o -
z é s r e , A k a k t u s z o k o t e k i n t e t b o n " o g l e h e t ő s e n so]i£:t t ű r n e k , A 'i^g'-laj ké"'iai_ "t^l/^JfgO^f ^.J^-j- L c z J l a PT^-rcl i t t ne" ld.ve.nok s z ó l n i . . Ennek r é s z l e t e z é s e é L:' mogvitat...í.a külön eleadc^st i génybl, Egyos l é t f o n t o s s a g u e 1 emek hiánya, va:,y t ú l z o t t bősége s ú l y o s betegségekhez
vezethet.
Nitrogén hiány növényein lenéi ar...nylag r i t k á n f o r d u l e l ő , A t ú l z o t t a n szegény horokos t a l a j o k o n a növények
elcsonevésze-
sodése a l t a l c i b a n a N. hiányra vezethető v i s s z a ,
N,szegény
h e l y e n f e j l ő d ö t t növény ter""(-.te ú l t r l . J j a n k i L C b b ,
virágZ;*sa
és t e r m é s p r o d u k c i o j a csökken, A N, h i ^ i i y a a v i r á g o k T"odd5ségét i c o k o z h a t j a , A nagyfo];u kián.y k ü l s ő l e g
anticián-kép
ződésben m u t a t k o z i k " e g , Nitrogén tjőség a növények b u j a f e j l ő d é t é t o k o z z a , A v e g e t a t í v szervek t ú l z o t t f e j l ő d é t e a r e p r o d u l : t i v szervek r o v á s a r a t ö r t é n i k , A N , tültji.plalts...g h c t , ! . ....ra g y o r s a n á s e r ő t e l jesen f e j l ő d ő
s z ö v e t e ! : l a z . : k l e t z r e k s f o g é k o n y c g u k a gC^ba-
betűgségekkel szebben ugrusszarüen megnő. F , t u l t . - . p l á l t s á g o t r. t ú l z o t t , e g y o l d a l ú szervestr^^gyáz..s o k o z h a t .
- 8 -
Stencilszú'^: 60 Példúnysaá'": 23-0
Káliu^ hiány a növényei torsuláe-okat o k o s h a t , a v i r á g z á s é s t e r ^ é s k é p z é s cró'pen l e c s ö k k e n , e s e t l e g a növény e l p u s z tul. F o s z f o r hiány hatására a növény t e s t é n f e l t ű n ő e n é l é n k zöld s z i n t é s z l e l h e t ü n k ,
s virá^^záG és az é r é s i d e j e e l
t o l ó d i k , F. hiánynál a növekedés " e g c z ü n i k , a k l o r o f i l l azonban hosszabb
időn á t orőtebb s z i n n e l "^egm^rad,
^"íé.szhi íny a g y a k o r l a t b r n a l i g f o r d u l NyogJolemek azok a l é t f o n t o s s á g ú
e l e g e k , " e l y e k a növény
s z á j á r a - bár i g e n c s e k é l y ^L^rnjicíi\bon s é g e s e k . Savanyu t a l a j o k n á l
elő,
- feltétlenül
szük
f e l l é p h e t a Ca é s 1% hiány s
GzzGl párhuzaCJosan f e l s z a p o r o d h a t n a k az A l és I ^ n - i o n o k , Az. A l , g y ö k é r a é r e g . T u l sok Al« h - t í s á r a a gyökorok r ö v i d e k r"p,radnak, ^Megvastagodnak, g y ö k : ' r c z ő r ö k e t nc^ f o j l O E z t o n e k , Növolrvő H i o n koncentr>.cióv-1 /savanyúbb PI^/ több A l "egy lyoe lohot,
o l d a t b a . Savanyu t a l r jókon a I'-n i s v o o z é sz."betűnő
jcl^.: a növ;',nyek f o k o z o t t
antoíián
képzésG, F i z i o g r f 1 Icus tényezők h i á n y á r ó l r ö v i d e n csal: a n n y i t
o'''-
l i t ü n k " e g , kogy a " r g a s h e g y e k r ő l származó növén;í'eink által "egkivint inszolaciót alig tudjuk,
körülményeink k ö z ö t t m^2<^<3ni
dc ez c t a k al:kor v e z e t b e t e g s é g h e z , ha a h i
ány o l y a n e r ő s ; hogy f. növény j e l l e m s ő
tulajdonságai
fo-
kozatonsan eltűnnek, 2 , Go"babotegL'.^t<'ek; Plry10phtoras^lágyr01hadLÍ.s^; Phytóphtora omnivora / c a c t o r u m / Kórkép: A "ogtámadott növény f u l ü l c t ' n / a ma^rrt-madott r é s z e n / f e h é r e s p e n é s z g y ó p . Az e p i d e r ' ^ i s a l i g v á l t o z i k , a növény b e l e e j j b o . n a:.onban "víjindul a r o t h a d á s . Főleg a
- S -
s t e n c i l s z á m : 61 Példányszám; 25o
f i a t a l magoncokat k á r o s í t j a , A kórokozónak a k ü l ö n f é l e f á k é s c s e r j é k k ö z ö t t szái^talan gazdanövénye v a n . Védekezés; megelőzés / c s á v á z á s , t a l r j f e r t ő t l e n i t é s / gyanús c s i r a r ö v 5 n y e k e t
a
eltávolítani.
Kaktuszok nedves g z é r t ő rothadása: I l e i m i n t h o s p o r i u m c a c t i v o r u T " , ^ Ü M P J . ^ f e r t ő z ö t t növény t ö v é n é l s ö t é t s z i n ü r o t h a d á s i h e l y e k , a s",övetek megpuliulnak, a növény e l d ő l . Főleg a f i a t a l magoncokat karOí,;it j r , , • Védekezés: mj_nt P h y t o p t h o r a e s e t é n , ozürkepenész B o t r y t i s c i n e r e a : Gyűjtőnév, t e k s e g í t s é g é v e l '^ár több f a j t
t i s z t a tenyésze
kiválasztották.
Kórkép; a megtár"adott növényi r é s z e k megbarnulnak, a növény f e l ü l e t é n puha barnás f o l t o k k e l e t k e z n e k , m^jd a növény e l r o t l i a d . Párás l e v e g ő b e n a megtámadott f e l ü l e t e n
szürke
s z ü r k é s z ö l d penészgyep j e l e n i k ^eg, Elsősorban seb.en át f e r t ő z , de ép f e l ü l e t e n . , t i s képér a f e r t ő z é s r e . Ennél a b e t e g s é g n é l nagy s z e r e p e t j á t s z i k a növény e g y e d i f o g é konysága/állapota/. Hajlamosító t é n y e z ő k ; 1, /
T ú l z o t t a n p á r á s , pangó l e v e g ő ,
2 ,/
Nitrogén t u l t . i , p l á l t s á g / l a z a s z ö v e t e k e t
3, /
Gyors h a j t a t a s
/
"
/szellőztetés/ eredményez/
"
"
/
a k ó r o s gomba o p t i ' ^ é l i s hőmérsé>J.ete 25 C f o k , T'agvetéskor a c s i r a s z i k a l a t t i
szárát e l r o t h a s z t j a .
Sürü
u l l á s kedvez a b e t e g s é g n e k . Védekezés: 1, /
Iviagvetésnél Megelőzés / c s á v á z á s és
2, /
Idősebb növényeknél per^^etezés g o ^ a ö l ő / l
talajfertőtlenités/ szerekkel
fo-os b o r d ó i l é /
Fusariu?"os rothadás
i ' u s a r i u m oxycporji'^.
Edénynyaláblakó g o m b a f a j . Tracheoi^ycosist okoz,
Általában
s z a p r o f i t i k u í an é l a t a l a j b a n , - c s a k a l k a i af"sz erűen l é p
-
lo
StencilE2á"': 62 Példány szár": 25 o
-
p a r a s i t i k u s fázista-^ A nedves " e l é g k l i r " a kedvez a b e t e s é g n e k . Hüoptimuma 25-3o C fok.Kórkép; Főleg a ur.-zy'^é-.c és gumós d í s z n ö v é n y e k e t ,
vrdamint
a cukorrépát éc burgonyát k . : . r o s i t j ' - ^ , A s z á r a l s ó r é s z e i b e n r edénynyaláb gyürü b a r n u l - Kaktuszoknál i s ez a t ü n e t . A b u r gonyát raktáron 6 két a l a t t
elpusztítja.
Védekezés. A n ö v é n y r ő l a b e t e g r é s z t l e v á g j u k , I ' i n d a d d i g s z e l e t e l j ü k a n ö v é n y t , n i . - ; ;-.z edénynyalábok barnp^sága t e l j e s e n i^egszünik. Az e g é s z s é g e s r é s z t b e s z á r i t á s után ú j r a g y ö k e r e z t e t j ü k . /'A s z e l e t e l é s n é l ügyeljünk a küés f e r t ő t l e n í t é s é r e , nehogy a fertc2:t^í.;t az u t o l s ó M e t s z é s i
felületre
i s átvigyük. / A s z e r k , / Fenésedé s G l o o o s p o r i d i u m o p u n t i a e Kórkép; b a r n a f o l ' t o k ,
p, f o l t o k később besüppednek. Nedves
körülmények k ö z ö t t rothad,.,s l é p
fele
Védekezés: Ez a g o r " b a f r . j a s z ő l ő f e n é s e d é s / G l , a r " p e l o p h a g u T y r o k o n a . A s z u l ő f e n é s e d é s e l l o n r é z k é n p o r r a l v a l ó porozást, "VP^,'y 6 f^-os b o r d ó i l é v e l v a l ó pormatezést A gombabetegséeekről
javasolnak,
által:'br'n;
A gC^babetérségeknek kedvez a nedves, meleg k ö r n y e z e t ,
vagyi
az üvegházak kli'^akörülményei, A gombák s z í v e s e n támadják "e a l a z a s z ö v e t e k e t . Ezek s z e r i n t platt tartott
a gof^babete£ségök f ő l e g üveg
és a l i g s z e l l c z t e t e t t növényekre
veszélyesek.
Az e d z e t t növényeket sokl'.'^l r i t k á b b a n támadják meg, A go^babetegségek különösen v e s z é l y e t e k a f i a t a l
magveté
s e k r e , A mp^vetéseket főle^; k e z d e t b e n állandóan üveg melegen é s párusan t ' . r t j u k .
alatt,
Ez a mikroklíma nagyon a l k a l " ^ . s
a kórokozó gombék e l s j p o r o c ás Irao Ehhez j á r u l "lég az .a h a j l a f " o s i t ó t é n y e z ő , hogy a f i a t a l növényeket ó v j u k a külső
kör
n y e z e t káros h a t ó é i t ó l s e z z o l a szükeé^;os k é n y e z t e t é s s e l e l ő s e g í t j ü k a gombrbetegsé .,ök eredményes támadását, A f i a t a l növények s z i k a l a t t i zésre, .
j z á r a különösen fogékony
a fertő
Sténcilcc^": r J l d ányssi'"':
- 11 A f e l a d a t tehát a ^ei-elczóe,
^'árvetéseinket ne a k a r j u k
e x t r é " körülmúnyck k o z ö t c t a r t r a i i , >• e r t ez nemctak a go"'bákra, hane^ a c z i r á z ó " a t - v a k r a i s k á r o s , e z é r t a k ö r n y e z e t e t mesterségesen k o l l
alk-^imf.tlannrá t e n n i a gomb-',k s z á " ! -
\. Ennek k é t u t j a v a n : a vetőma; Zötes
csávásása ás p. t a l a j
elő-
fertőtlenitésüc
Ha a magvetést " é g i t ; g C b a b e t e g s é f
támadta " e g
/foltokban
p u s z t u l n a k , é l d e l n e k a k i s növények/ i yekezzünk a f e r t ő z ö t t r é s z t az egé:3zs5.,ect61 o l l í r t á r o l n i , e s é t l e f : s a ""p^yetégt
kiemelni,
gomboölö s z e r e k k e l p e r m e t e z n i p o r o z n i r
Az i d ő s e b b növényeknél a "e e l ő z é s a z t j e l e n t i , vényeket e d z e t t e n a,:v.jlJ-'.k,
hO:;y a n ö
i külső behat-lsoktól n e " óvjuk
Jobban, m i n t a'^^ennyire ez f e l t é t l e n szülésé;ges» Bőven s z e l l ő z tétünk / h a l e h e t c c é , . van r l ave^; n é l k ü l t a r t j u k
novényoin-
k o t / a t a v a i i z i é^' ő s z i n;,L:,yobb h 5 i r ^ a d ó z á s o k t ó l som óvjuk őket f ö l ö s l e ^ o s o n , h i s z e n hrzájuliban i s n?" :yok p. np.pi s z é l s ő s é g e k . Nem " h r j t r t j u k "
Őket n i t r o g é n n e l vagy s z e r v e s t r á
g y á v a l , mert a g y . . r s a n n ő t t l a z a szövetű növények e l l e n éllókápessége
kireLt,
Végül míg a n n y i t , hof y a gcmbabetersé, éknél n i n c s szíikségünk az egyes gombaf^.Jok meghat;.roz-xGára, amf n m i e s z k ö z e i n k k e l l e g t ö b b s z ö r n o " i y l e h e t s é , - o o . Elegendő, h a f e l i s m e r j ü k , hog gombabetegséggel van d o l g u n k s gomh&ölőszerekkel permetezünk porozunk, i l l ,
novényeináiet o l y a n körülmények k ö z ö t t
tartjuk
hogy a mindenütt nagy tö'^egben J e l e n l é v ő fombaspórák ne b e t e g i t has sék meg ő k e t . 3./ Állati
kártevők;
Gyökérfonalféreg I'eloido.-yno
ircognita,
A r é g e b b i s z a k i r o d a l o m a g y ö k é r f o n a l f é r e g f a j o k a t egy
faj
ként H e t e r o d e r a n a r i o n i néven e m l í t i . Az hpgy az egyes IJeloidogyne f a j o k -:ely növényeket Icárositanak, zásra v á r .
tisztá
- 12 Körkép; A növény f e j l ő d é i g " e / r á l l c
S t e n c i l s z á " : 64 P é l d á n y s z á " : 25o A növény g y ö k e r e i közül a
f ö l d e t k i m o s v a , a -yökereken k i s e b b nagyobb '^egvastagodásókat találunk / k ö l e s t ő l dió nagyságig/ A "egvastagodások
alatti
g y ö k é r r é s z e k e l h a l n a k . Számos gazdanövénye i s m e r e t e s a d í s z növények ée zöldaágíélék között /Cikla'^en, ChryBanthe"n»D/ Védekezés; Gyökérféreg f e r t ő z é s b ő l a k a k t u s z o k a t k i l e h e t g y ó g y í t a n i , A f e r t ő z ö t t növény g y ö k é r z e t é t l e v á g j u k é s a n ö vényt ú j r a g y ö k e r e z t e t j ü k . Pontos a Megelőzés a f e r t ő z é s ^ e n t e s t a l a j é s c s e r é p . T a l r j f e r t ő t l e n i t é s g ő z ö l é s s e l vagy s z é n kénegezéssel. / l l i t e r esetén a f e r t ő z ö t t
szénkéneg köbméterenként/
/fertőzés
t a l a j t k i k e l l dobni a cserepet pedig
tással fertőtleníteni,
izzi-
a szerk,/
Ászkák; O n i s c i d a e , Nappal n y i r k o s , párás h e l y e k e n r e j t ő z n e k , á j s s a k a t á p l á l k o z n a k , e l s ő s o r b a n h u l l a d é k e v ő k , de zsenge növényi r é s z e k e t
is
fogyasztanak. Védekezés; p o r o z á s DDT vagy' HCH hatóanyagú
szerekkel.
Üvegházi s z ö c s k e ; T a c h y c i n e s asynamorus. Kórkép: Csiranövényeket Megrágja, idősebb növények zsenge r é a s e l n i s rág. Számos gazdanövénye i^^eretea. Védekezés, Porozás HCH-val e s e t l e g D7)T-vel, összecsalogathatő romlott s ö r r e l , " e l y e t vékonynyaku üvegben p e r e c i g a f ö l d b e Btillyésztünk.Szabadon t a r t o t t növényeinket "^áa s z ö c s k é k , s á s kák é s tücskök i s k á r o s í t h a t j á k . Védekezés ugyanaz mint az előzőknél, Lötetü; G r y l l o t a l p a vulgáris Kórkép; A t a l a j f e l s z í n e a l a o t j á r a t o k a t á s , a szabadföldbts k i ü l t e t e t t f i a t a l növényeket k i t ú r j a . Tápláléka f ő l e g á l l a t i eredetű. Védekezés: " A r v a l i n " c s a l é t e k k i s z ó r á s a l o naponként m é g i s , '"ételni.
-
Stencilszám: 6 5 Példányszám: 25o
13 -
G o m V ) r s z u n y o g o l : Sciar<-i f a j o k . Lárvájuk á l l i t é l a g k a k t u s z o k b a n i s k á r o s í t .
Valószínűbb,
hogy az á l l a t o k cs.ak a m i r rothadó k a k t u s z o k r a rakják petéiket c yédekezés; porozés
HCII-val,
V i a s z OS [rvp ké i'p a j z s t e t ü: Rhlzoecus
falcifer
Kórkép: A növénye]- gyökerén é l ,
fehér szálakból
viaszváladék a l a t t ,
rövények f e j l ő d é s e m e g á l l ,
A fertőzött
álló
e s e t l e g e l i s p u s z t u l n a k o Ha a növényt a c s e r é p b ő l a gyökérlal-da f e l s z í n é n és a c s e r é p f a l á n f e h é r , szerű f o l t o k a t ,
kiütjük,
penész
va y b e v o n a t o t t a l á l u n k .
Védekezés; A ^^yökerek k c z { i l a f ö l c e t k i m o s s u k , a g y ö k é r z e t e t n i k o t i n o s szappanos vagy IICH-s k á l i s z a p p a n o s p e r metlébe mártva, a nc'Vényt f r i s s f ö l d b e és u j c s e r é p b e
át
ü l t e t j ü k . Ha g y ö k é r f o r p l f é r e g g e l együtt f o r d u l e l ő , a g y ö k é r z e t e t l e k e l l v . - - n i é s a növényt ú j r a g y ö k o r e z t e t n i , G y a p j a s t e t ü : Planococcus
citri
Kórkép; A f e r t ő z ö t t növények korompenészes v o l t u k k a l ják f e l a figyelM^^eto A növényen e l r e j t ő z v e
hív
rendszerint
csoportosan m e . t a l á l h a t ó k a fehéren viaszos p a j z s t e t v e k i s . Védekezés: I s m é t e l t n i k o t i n o s , HCH-s, vagy p a j r a t h i o n o s p e r metezés,, füstölés parathionos szerekkel, Sgyéb p a j z 3 t e t v _ e k ; A kifejlett
Ccccidae
állatok rendszerint pajzs a l a t t élnek,
i k szabadon mozo.-nak. K á r t é t e l ü k a növény áll.
/Fu'^ato:x/
lárvá
szivogatásából
nyomokban m e g t e l e p s z i k a korompenész.
Védekezés; permetezés p a r a t h i o n o s s z e r e k k e l , va.gy s z o b a i körülményekvkőzőtt a növény l e k e f é l j s e k á l i s z a p p a n o s zel.
víz
- 14
-
S t e n c i l s z á " : 66 Példányszám: 25o
Takácsatkák T e t r a n y c h i e e e / v ö r ö s p ó k o k / Sok f a j , sok tápnovénnyelc A növényeken s z i v o r a t n a k . S z í v á s a i k nyom;:n a növényeken k a r n a p o n t o k , f o l t o k k e l e t kéznek, Külcrösen k e d v e l i k a vékonybörü üdezöld f a j o k a t . /Chamaecereus s l l v e s t r i i R e t u t i a s t k , / Védekezés: Permetezés s z i s z t e m i i r u s s z e r e k k e l , vagy "^észk é n l é v e l . Poroz Is k é R p o r r a l , Permetezés m.is a t k a ö l ó ' s z e r e k k e l . A n i k o t i n n a k é s a k l ó r o z o t t szénhidrogéneknek a t k a o l 5 hatásuk n i n c s . E s e t l e g elegendő o . 5 - l fo-os k á l i s z a p p a n o l d a t t a l t ö r t é n ő poi^^etezés. Kaktusz t a k . l c t a t k a . T e r u l p ^ I p u s c a c t o r u m . Kórkép: a növén^y t e s t é n p a r á s o d o t t , r o z s d a s z i n ü
folto^
később a növekedés során t o r z u l á s o k . Az atkák p i r o s a k , szövedék n é l k ü l é l n e k a növényeken. Védekezés:
atkaölőszerel-kel,
Speciális védekezés: juk,
növényeket h i g e n y v o l d a t b a
'^árt-
A megsz.'.radó enyvréteg e l p u s z t í t j a az atkákat. Az
enyvréteg l a n g y o s v i z e s permetezéssel t á v o l i t h a t ó
el.
Szőrös h a j a s növényeknél ez a módszer nem alkalm^gható, ^-eztelencsig: k: Li^acidae, Kórkép: a növénybe l y u k a k a t rá.gna.k, e s e t l e g egészen k i o d v a s i t j á k ri n ö v é n y e k ; e t K a l a d ..suk h e l y é t e z ü s t ö s b e v o nat j e l z i . Védekezés: m e t a l d e h i d o s c s a l é t e k k e l , / l líg, korpát 6 g r . m e t a l d e h i d d e l és 6 dl« v i z z e l ö s s z e k e v e r ü n k , / Az e l ő z ő e k b e n k ö z ö l t tanulmányit d r I^észáros Zoltán t a g társunk 1 9 6 4 - ..'vben I r t a ,
Az abban fOj l a l t a k r:;a i s
idő
szerűek é s " i v e i a s z e j t e ^ b e r 2 6 - i előadás témalcörévol kapcs o l a t o s a k , szüksé; ean ek tart,;• t t u k t a ^ ' : j a i n k tá j é k o z t a t a s a érdekében a tanulmány k ö z l é s é t , A tanulmánynak
- 15 TI,
S t o n c l l s z l m . 67 Példány s z ú r : 25 o
részG a növényvé3űle'~"len h a s z n . . . l ^ t o s véd<5szerek
s o r o l á s á t t a r t a l m a z z a . I - l v e l ezek k ö z ü l a l e g t ö b b n é r e g v á s á r l á s l e n , ; e d é l l y e l v r ^ y "^ŐÍ;
fel
csak
e z z e l sem szerezhető
t e a f e l s o r o l á s közlését '"ellőztük, A szerk, 2, / Szakköri ?:irek Szeptember 26-án Dr í-észáros Z o l t „ n a k a k t u s z o k k a r t e v ő i r ő l tartott
előadást.
Október l o - é n a k i a d o t t Í-Ü s o r t e r v ü n k t ő l e l t é r ő e n Schui^mgi Rezső tagtársunk t a r t o t t n a - y s i k e r ű e l ő a d á s t " ő s z és t a l a k a k t u s z o k ápolásának k r i t i l - a i s i d ő s z a k a " cimr-^el. Előadásában sok év t a p a s z t a l a t á r ó l sz..'molt l e , túlnyomórészt üveglaázi k u l t ú r á v a l k a p c s o l a t b a n , de i s ' ^ e r t e t t e azokat a t a p a s z t a l a tait
i s , m e l y e k e t üvegháza megépítése e l ő t t , b é r h á z i lakáséi
ban s z e r z e t t , •'''•endkivül érdekes v e i t a f a g y o k o z t a k f i r o s o dásokkal k a p c s o l a t o s me.rfi/ryelése a fagynak az egyes k a k t u s z f a j o k r a g y a k o r o l t e l t é r ő h a t á s á r ó l . A k i az e l ő a d á s t k e l l ő figyelem^^-^el M ^ e g h a l l g a t t a rendkívül sok hasznos nivalót "^erithetett
tud
abból,
3 > / Növénye s e r e . Prokop Rezső tagtársunk / p u d a p e s t , ZX. A s z t a l o s Sándor u , 3, /
elcserélné
ill.
é r t é k e s í t e n é az alább f e l s o r o l t
nyeit: Acanthocalycium violaceum Cleistocactus
strauiisii
Coryphantha r a p i d a c a n t h a Dolychothele longimr.roa u e b e r l f ori^iü Eurculosa
Echinocactus ingene grusonii
növé
-
16
-
S c h i n o c e r e u s p e c t i n a t u s v. castaneus Sriocactus l e n i n / h a u s i i Sspostoa l a n a t n ritterii nana Eulychnia castanea Frailea
schillinsliana
Gy^nocalyclu""
^íQj^'an j v i c h i i " v,friedrichii quelianu^ giltosuf^ ^ultiflorur" venturianuT^
guanchinense v a r . r o l u s t a b odenbend e r i a n u i ^ nasanonse Ha'^atocactus s e t i s p i n u s L o b i v i a fa^at imer'sis pentlandii brevlflora hertricliiana polycephala nealeana ^íaniillaria c e n t r i c i r r l x a . Wiesingerii rhodantha penthacantlia ortis-arubiona neocoronaria lanata parkinsonii hahniana apinosissima
var.saniTuinea
S t e n c i l s s r l " ' : 68 Példányszá"': 25o
- 17 -
I'^a^^'-iliari a bocaaana bocasana v .
roüoiflora
bűcasana v .
alliflora
e l o r i f a t a v a r . r u f ocrucaís, schulaefjia pachicyllnclrica woodbii sempervivii zel^annlana erytroLperma macatlantínsls colu^biana kli3sin,ilana
albilanata elegáns haageana ?"icrihella T"icroheliopsÍ£ naoxystax perbella Melocactus nery anJoenuB
depressus Notocactus
ottonis "
vpjT.para^^oiensis
"
var.tenuispimis
pai^peanus Oreocereus
celsianus neocelsianus trollii
P s e u d o l o b i v i a hamatantlia
S t e n c i l s z ú ' " : 69 PéldlnyDsdm: 25 o
-
18 -
StencilszdTT':
Példányszám;
70
250
Rebutia m a r s o n e r i i kesselrintriana T r i c h i c e r e u s pasacana Trixanthocereuc b l o s s f e l d i o r u ^
1,'
