Püspökladányi Hírek júmius 1. Sikeres tárgyalást folytatott le május 17-én a református

Püspökladányi

Hírek

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXII. évfolyam 10. szám • 2011. június 1. • Ingyenes

Mégis lehet utókezelő kórház Püspökladányban? Lehetőség szerint újra kell nyitni az utókezelő kórházat Püspökladányban. Az önkormányzat négytagú delegációja ennek érdekében látogatott el -tájékozódás céljábólSzeghalomba, ahol a Gyulai Pándy Ferenc Megyei Kórház kirendeltségeként egy 105 ágyas részleg működik. Dombi Imréné alpolgármester, Dr. Felszeghy Szabolcs, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke, Terdik Ferenc alpolgármester és Márkus Gábor önkormányzati képviselő az újraindítás tárgyi, személyi és szakmai feltételeiről tájékozódott. Dr. Molnár Béla főorvos, a szeghalmi kiskórház vezetője elmondta: példásnak tartja a püspökladányi törekvést és szükségszerűnek is, hiszen egy ápolási részleg ma már nem csak egészségügyi, hanem társadalmi problémákat is orvosol. A szakember megosztotta a szeghalmi működés részleteit a delegációval. Azt, hogy miként lehet költséghatékony módon működtetni egy ilyen egységet. Meglátása szerint Püspökladányban ápolási ágyakat kell létrehozni, ami könnyebben fenntartható, mint az úgynevezett krónikus ágyak. Kevesebb az orvos igénye, ezt pedig szerződéses formában kisebb költséggel meg lehet oldani, mint a krónikus részleg esetén. Főorvos úr elmondta, hogy olyan ápoló személyzettel dolgoznak, akik megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek, és önálló feladatellátásra is jogosultak. Itt egy orvos dolgozik főállásban, a többi szakembert szerződéssel foglalkoztatják. Az ellátással kapcsolatos szolgál-tatásokat (étkeztetés, mosoda, gyógyszerellátás) külsős cégek végzik, ami a versenyhelyzet miatt szintén olcsóbb. De szó esett a működés törvényi feltételeiről is. Dombi Imréné alpolgármester a tárgyalást követően lapunknak

elmondta: egyeztetést kezdeményez az ingatlan jelenlegi tulajdonosával, a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzattal, hogy használatbavételi jogot kérjen, mert csak így lehet az épület teljes felújítását megpályázni, ahhoz akár címzett állami támogatást igényelni. Ezzel párhuzamban a megyei önkormányzat és kórház elé kell tárni a ladányi önkormányzat igényét egy kidolgozott működési, fenntartási koncepcióval együtt. Dr. Felszeghy Szabolcs képviselő úr, az egészségügyi bizottság elnöke a megbeszélés után úgy nyilatkozott: hosszú út elé néz a város azzal, hogy elindul és megpróbálja újraszervezni a kórház működtetését. Az elképzelés jó, a szolgáltatás pótolná a bezárás óta fennálló hiányt, és munkahelyteremtő hozadéka is lenne, hiszen közel 30 főt lehetne újra helyben foglalkoztatni. Olyan szakembereket, akik jelenleg máshol kénytelenek dolgozni. Visszatekintés… Mint ismeretes, 2007 év végén azért zárt be a belgyógyászati utókezelő, mert a fenntartó berettyóújfalui kórház számára az alacsony állami finanszírozás miatt veszteséges volt a működtetése (ráadásul az akkori, SZDSZ által vezetett egészségügyi tárca a megye kórházi ágyait 40%-kal csökkentette, s Újfalu egyetlen ágyat sem kapott utókezelés céljára). Közben az épület sorsa rendeződött. A berettyóújfalui önkormányzat tulajdonából a megyei önkormányzat tulajdonába került, s elnöke Bodó Sándor kiemelt térségi feladatként jelölte meg, hogy kezdődjön egyeztetés a funkció újraindítása érdekében. Erről Arnóth Sándor polgármester úr, halála előtt már tárgyalt kollégájával.

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1. 2. 197 millió forintot kap Püspökladány a sikeresen lezajlott egyház-kártalanítási tárgyalás eredményeként Sikeres tárgyalást folytatott le május 17-én a református egyház képviseletében Pella Pál nagytiszteletű úr és Dombi Imréné alpolgármester Budapesten. Az egyeztető megbeszélésen a kormány és az egyház képviselői voltak jelen, témája pedig a kárpótlás volt. Mint az ismeretes: a református egyház visszaigényelte az államtól a II. világháború után államosított két iskola épületét, a Kálvin tér 3. illetve 6. szám alatti ingatlanokat, s egy korábbi vállalásnak eleget téve általános iskolát indít idén ősszel. Az önkormányzati iskola természetesen tovább működik, ezért a város a két átadott épületért cserébe funkciókiváltás címén pénzt kap az államtól. A fent említett tárgyaláson erről az összegről és az önkormányzat, valamint az egyház közötti együttműködésről, közös segítségnyújtásról, támogatásról esett szó. Az eredmény pedig kézzelfogható: a két épület átadásáért a város 197 millió forintot kap még ebben az évben. Az ingatlanokat idén tavasszal két független ingatlanszakértő értékelte fel. Az egyik 98,6 millió forintra, a másik 109,9 millió forintra. Az egyeztető tárgyaláson viszont 197 millió forintról született megállapodás, ami csaknem duplája az értékbecslő által megállapított összegnek. Az eredményt Dombi Imréné és Pella Pál az együttműködésnek tulajdonítja. -Az egyeztető bizottsági ülésen jelen volt a pénzügyi, oktatási tárca, egyházak, és itt bizony csak úgy lehet komoly összegekről tárgyalni, ha a két fél egyeztetve és egymást támogatva megy oda. 2009-ben már volt a minisztériummal tárgyalás, akkor nem voltak ilyen összegek, negyedével kevesebbről volt szó. Azt, hogy most ilyen összeget tudott az önkormányzat elhozni, annak az eredménye, hogy egyeztettünk. Nem egymással szemben és egymás érdekeivel szemben mentünk, hanem előtte leültünk alpolgármester asszonnyal, és átbeszéltük, hogy hogyan is legyen ez a forduló. Méltányolták például a döntéshozók, hogy az önkormányzat vállalta, hogy segíti az egyházat, és rendbe teszi a két épület elektromos rendszerét, vizesblokkjait, valamint az udvaron lévő salakpályát kiváltja –mondta el lapunknak Pella Pál nagytiszteletű úr.

Utóbbiról, valamint az ingatlanátadásról május 19-én rendkívüli ülésen döntött a képviselő-testület. Az ülésen megszavazták a képviselők, hogy június 15-ig átadja, a későbbiekben pedig 17 millió forint értékben elvégzi a legszükségesebb felújításokat a város a két épületen. A soron kívüli ülésre azért volt szükség, hogy az egyház hivatalosan is megalapíthassa az Erőss Lajos Általános Iskolát, ami idő közben megtörtént. Május 20-án már az egyház birtokában volt az alapító okirat. Pella Pál arról is tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy 1-6 évfolyamon indítanak osztályt ősszel a tervek szerint, s mivel nincs tornaterem, könyvtár, illetve konyha-étkező, a visszakapott épületekben, így megállapodást kötnek majd az önkormányzattal ezek használatára. A legfontosabb, hogy mindkét fél megelégedésére szülessen meg az együttműködési szerződés –hangsúlyozta lapunk kérdésére Dombi Imréné alpolgármester. -Az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, ami az új iskolába járó gyerekek számára szavatolja mindazt, amit korábban is megkaptak az intézmény keretein belül, de számunkra az önkormányzati intézmény sorsa és jövője az elsődleges. Az önkormányzat ragaszkodik a saját iskolájában járó gyerekekhez, pedagógusokhoz, de nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy akik át fognak iratkozni az egyházi iskolába, azok is püspökladányi gyerekek, a mi gyerekeink. Egy új színfolt jelenik meg Püspökladányban az oktatás területén. A szülőknek el lehet dönteni, hogy a hagyományos önkormányzati iskolában vagy az egyháziban taníttatják gyermeküket. És a pedagógusok is választhatnak, hogy hol vállalnak munkát, az viszont biztos, hogy a városvezetés minden esetben segíteni fog –hangsúlyozta Dombi Imréné. A funkciókiváltásért megítélt 197 millió forintból a tervek szerint olyan beruházásokat, pályázati önrészt finanszíroz majd a város, ami iskolákat érint és fejlesztési célú. Példaként említette alpolgármester asszony az iskolák korszerűsítését, energetikai célú fejlesztéseket, ami hosszabb távon megtakarítást eredményez. D. Sári Andrea

Pünkösd a közös nyelv megtalálásának ünnepe „Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. Megdöbbentek, és csodálkozva mondták: "Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából valók-e? Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén?” (Ap.Csel.2;6-8.) Ha manapság pünkösdről beszélünk, így is fogalmazhatnánk: pünkösd rejtőzködő ünnep. Lassan szinte elfelejtődik és kitörlődik az emberek tudatából. A valaha legnagyobb keresztyén ünnep mára sokaknak csak hosszú hétvégét jelent. A lélek ünnepe eltűnt. Vajon az élet tükre pünkösd? Ha mindenapjainkat górcső alá tesszük, elmondhatjuk: bizony szinte robottá, gépiessé lettek napjaink. Gépek, lélektelen szerkezetek vesznek körül, amelyek – azt hirdetik a reklámok - könnyebbé teszik életünket. Ennek ellenére folyamatosan azt érezhetjük egyre nehezebb megélni. Ahogy eltűnik a lélek és a lelkesedés, azonnal még a legegyszerűbb napi teendők is teherré válnak. Ha azzal foglalkozunk amit szeretünk, repülnek az órák. Ha elvégzendő munkánk nem kedves számunkra, a percek is óráknak tűnnek. Tudom, semmi olyat nem mondtam ezzel, amit ne tudnánk, ne éreznénk mindnyájan. Mégis el kell mondanom, mert csak így derül ki, milyen nagy baj történik, ha a lelki ünnepek eltűnnek. Akkor jönnek csőstül a bajok, amikor nem fordítunk időt saját lelkünkre, hogy feltöltődhessünk. Amikor életünkből hiányzik a feltöltődés alkalma, akkor a körülöttünk élő

emberek érthetetlenné és idegesítővé válnak számunkra. Nagyon gyakran halljuk: legyünk türelmesebbek egymással. Hát ez az! kiáltunk fel. Hogyan legyünk türelmesebbek, amikor tele vagyunk nyugtalansággal? Hogyan legyünk megértők, amikor azt tapasztaljuk: minket sem értenek meg? Itt szeretnék rámutatni a biblia üzenetére. Azokra az emberekre, akik kétezer éve egy nagyváros utcáján megdöbbenve álltak meg, és kérdezték egymástól: hogyan érthetjük meg egymást? Különbözőek vagyunk, mégis értjük, mit mondanak Jézus tanítványai. Sokan ismerik Bábel tornyának történetét. Ott az emberek nyelve és ez által gondolkodása is összezavarodott. Nem építették tovább a tornyot, mert nem értették meg, mit akar a másik. Minden nagyszerű dolog leáll, ha az abban résztvevő emberek egyetértése megszűnik. Ma nagyon sokszor bosszankodunk, mert nem értjük a másik viselkedését. Igaz, hogy sokszor magunkat sem értjük. Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Ezen az ünnepen lenne alkalmunk a lelki feltöltődésre. Pünkösdkor azt üzeni nekünk Istenünk, hogy egymással csak akkor leszünk megértők, ha megnyitjuk lelkünket szava, igéje előtt. Meggyőződésem, hogy a világ és benne az emberi dolgok megismeréséhez az út a biblia üzenetének megértésén keresztül vezet. A biblia Isten igéjét olyan csendes esőhöz hasonlítja, amely öntözi a növényeket. folytatás a 9. oldalon.

3.

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1.

Kijelölte a földet az önkormányzat: két hektáron indulhat a zöldségtermesztés 100 fő közmunkással A balmazújvárosi látogatás után -és az ott szerzett tapasztalatok alapján- Püspökladányban is elkezdődött a mezőgazdasági közmunkaprogram előkészítése. Mint arról már beszámoltunk a ladányi önkormányzat közmunkások bevonásával zöldségtermelő tevékenység elindítását tervezi a város tulajdonában lévő földön. Paprikát, paradicsomot, hagymát, burgonyát termelnének a jelenleg szociális ellátásban részesülő szakmával nem rendelkező munkanélküliek. A ladányi önkormányzat tulajdonában lévő földterületek minőségét, fekvését Tóth László a mezőgazdasági bizottság elnöke mérte fel Dombi Imréné alpolgármester asszony kérésére, majd megtörtént egy kéthektárnyi terület kijelölése az egyes dűlőben, melyet jelenleg a szakiskola művel. -Van egy nagy előnyünk, mégpedig az, hogy a szakiskola mind a szakmai munkában, mind a terület gépi művelésében segítséget tud nyújtani. Ami azt jelenti, hogy Balmazújvárossal ellentétben Püspökladányban nem kell több tíz millió forint beruházást végrehajtani ahhoz, hogy termelni tudjunk –mondta lapunknak Dombi Imréné alpolgármester. A munkavégzésbe 100 főt vonna be néhány hónap múlva az önkormányzat. Ők nem csak termesztés kézi munkaerejét végeznék, hanem a földterület mellett lévő csatornák, vízelvezető árkok tisztítását is –tudtuk meg. Varga Antal, a Szakképző Iskola igazgatóhelyettese azt mondja: hasznosnak tartja a kezdeményezést, és olyan növények termesztését javasolja, ami kézimunkaerő igényes. A szakiskola a talaj előkészítésében, az őszi szántásnak az elvégzésében tud közreműködni. Valamint ha a program sikeres lesz, a szakiskola az

itt dolgozó emberek átképzését is el tudja végezni a téli időszakban tanfolyam keretében. Márkus Gábor, a városfejlesztési bizottság elnöke azt tapasztalja: a lakosság körében rendkívül jó a visszhangja a Dombi Imréné által kezdeményezett programnak, hiszen hasznos munkát végez majd az a 100 fő, aki ki lesz jelölve a feladatra. A megtermelt egészséges, friss zöldség és az elálló fajták, mint a burgonya, hagyma pedig az iskolák, óvodák konyháján lesz majd feldolgozva. Dombi Imréné alpolgármester asszony azt mondja: a kiválasztott földterület jól megközelíthető és külön előnye, hogy két csatorna fut mellette, amiből az öntözést is el tudják végezni. D. Sári Andrea

Kiderült: Dr. Molnár Lászlót az MSZP támogatja -sajtótájékoztatót tartott a FIDESZ helyi szervezete Néhány napja értesült a FIDESZ helyi szervezete a megyei médiákból arról a hírről, hogy a függetlenként induló Dr. Molnár László Debrecenben az MSZP támogatottjaként mutatkozott be, s erről hirdetéseiben nem értesítette a választókat. Kiss Zsigmond a szervezet helyi elnöke és Kovács Krisztina alelnök sajtótájékoztatón mondta el véleményét a szerintük tudatos hallgatásról. -Molnár László volt polgármester Debrecenben sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentette: MSZP támogatással fog a püspökladányi választáson indulni. Ez nekem személy szerint nagyon rosszul esett, hiszen ő azt nyilatkozta, hogy független és minden párttámogatástól mentes, itt pedig kiderült, hogy ő valójában az MSZP színeit vállalja fel. Azt a közösséget, ami komoly bajba taszította az országot az elmúlt nyolc évben. Azt gondolom, hogy egy politikusnak mindenképpen színt kell vallania. Mélyen elítélem azt, hogy ő ezt nem teszi meg –mondta el Kiss Zsigmond a FIDESZ helyi szervezetének elnöke. -Ez a bejelentés Debrecenbe történt, a püspökladányi média nem volt meghívva. Valószínűleg azért -én gyanítom a tudatosságot-, hogy a ladányi emberek ne értesüljenek erről. Azt gondolom, ha valaki a város polgármestere szeretne lenni, és jelölteti magát, akkor teljes nyíltsággal kell, hogy a város elé tárja a hovatartozását. Ide kapcsolnám én a saját véleményemet is a függetlenséggel kapcsolatban: számomra függetlenség nem létezik, politikai színtéren nincs. Fel kell vállalni, hogy jobbra vagy balra tartozó elveket vallok, és ennek megfelelően tájékoztatni a választópolgárokat –folytatta a Kiss Zsigmond által megkezdett gondolatot Kovács Krisztina alelnök. Molnár László független, MSZP által támogatott polgármester jelölt azt is elmondta a debreceni sajtótájékoztatón, hogy azért kell

színre lépnie, mert a városa bajban van. Ezt a FIDESZ helyi szervezetének képviselő tagjai nem így látják. Úgy vélik: baj akkor volt, amikor a Dr. Molnár László vezetése alatt Püspökladány nem fejlődött az elvárható ütemben, és elmaradt a környező városok mellett –hangzott el. -Azt gondolom, hogy aki elérte tisztességben a nyugdíjas korhatárt, és lehetősége van, hogy egészségesen megélje ezt a kort, az felelősséggel tartozik a családjának, hogy azt az időt, amit megérhet, azt elsősorban a családjával töltse, és nem az legyen az elsődleges cél, hogy újra hatalmat gyakoroljon. Mindenki tudja a határait, korlátait, és közel a hetven évhez az ember már nem elsősorban arra tervez, hogy egy várost irányítson. Dinamikus, erőteljes, nagy teherbírású és másként gondolkodó ember kell egy város vezetésére, nem a múlt –mondta el Kovács Krisztina alenök. A sajtótájékoztatón az is elhangzott: a város jövője szempontjából kormánypárt által támogatott polgármesterre lenne szükség -a FIDESZ helyi szervezetének meglátása szerint-, hogy a fejlődés ne torpanjon meg. A tájékoztató végén a pártszervezet helyi elnöke és alelnöke megismételte mondandójuk lényegét: Dr. Molnár László vállalja fel, hogy az MSZP támogatja, azt ne hallgassa el a ladányi választópolgárok elől most, amikor a szocialista párt népszerűsége igen alacsony.

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő D. Sári Andrea

Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Tördelés, grafika : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány

4. Félidőhöz érkezett a Tanodaprojekt A hátrányos helyzetű fiatalok iskolai felzárkóztatását, tehetséggondozását és képességfejlesztését segítő Tanodaprojekt a félidejéhez érkezett. Az intézményt 2010 márciusában, a TÁMOP támogatási rendszeréhez benyújtott pályázat segítségével mintegy 21 millió 400 ezer forintból hozta létre az Őrdaru Egyesület. A pedagógusok a kezdeti nehézségek után, hamar megtanulták, hogy az új típusú intézményben hogyan irányítsák a foglalkozásokat, hogy a gyermekek minél könnyebben megértsék a tananyagokat. -Az indulás nagyon nehéz volt, mondhatom azt, hogy a sötétben tapogatóztunk, nem tudtuk, hogy mi valójában a Tanoda. Saját tapasztalatainkra hagyatkozhattunk csak, ezáltal építettük fel a Tanoda rendszerét. Pozitív jelzések érkeznek vissza hozzánk, az indikátorok arról igazolnak bennünket, hogy teljesítjük az elvárásokat a gyerekek tanulmányi előmenetelében -tájékoztatta lapunkat Federics Lászlóné, a Püspökladányi Tanoda projektmenedzsere

Jelenleg 45 felső tagozatos általános iskolás és középiskolás diák jár a Tanodába. A program elsődleges célja: az iskolai lemorzsolódás csökkentése és a továbbtanulási utak megerősítése. A kötelező elemek a magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelvek és az informatika, ezen felül szabadidős programokban vehetnek részt a gyerekek. A 7 tagból álló tantestület pedagógusai lehetőséget nyújtanak a gyerekek számára, hogy játékos formában sajátítsák el a tananyagot.

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1.

„Amíg van aki eldobja a szemetet, addig lennie kell olyanoknak is, akik összeszedik azt!” A 2011-es évet az önkéntesség témájának szenteli az Európai Unió. A Magyar Vöröskereszt ehhez a programhoz csatlakozva, idén május 10-ét jelölte ki az önkéntesek napjává. A püspökladányi szervezet szemétszedési akciót hirdetett erre a napra a lakosság körében, a temető mellett lévő kiserdő megtisztítására. -Szerettük volna, ha ez a nap igazából arról szól, hogy bemutassa, mi az összefogás ereje és mi is az, amikor az önkéntesek letesznek valamit az asztalra. Nagyon sokan megfordulnak ezen a területen, és bizony kritikán aluli, ahogy kinéz ez a kiserdő itt a járda mellett, ezért gondoltuk azt, hogy felszedjük a szemetet -tájékoztatta lapunkat Turcsányiné Bene Irén, a Magyar Vöröskereszt Püspökladányi Szervezetének vezetője. A kiserdőt alkalmanként takarítják, már idén tavasszal is legalább két teherautónyi szemetet vittek el innen a Városüzemeltető Kft. munkatársai, de még mindig lehet találni ide nem illő dolgokat. A szemétszedési akcióban a képviselőtestület néhány tagja is részt vett. Kesztyűt húztak és zsákot ragadtak, majd lelkesen szedték az avarban megbújó szemetet. -Ez a terület itt már külterületnek számít, tehát erről már nem kellene a városnak gondoskodnia, de minden évben el szokta végezni a Városüzemeltető Kft. a tisztítását, illetve a horgászok is be szoktak segíteni, hogy itt ezt a kis erdős részt rendbe tegyék. Nagyon fontos ügyet szolgál, hogy most közösen összefogva végezzük el ezt a munkát -fejtette ki véleményét Dombi Imréné alpolgármester. A püspökladányi általános iskolákból is több önkéntes érkezett a szemétszedési akcióra, hiszen tudják, hogy ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a környezetünk egészségesebbé és tiszábbá váljon. Most éppen 10 évvel ezelőtti sörös dobozokat, flakonokat, zacskókat láttunk eldobálva az erdőben, ezeket szedtük össze kukás zsákokba. Ezen kívül életveszélyessé vált, teljesen kiszáradt, abszolút labilis fákat próbálunk most itt összegyűjteni, egy párat ki is szedtünk -tájékoztatta lapunkat Sass Bulcsú, az önkormányzat munkatársa. Az utcákon mindenki köteles a saját portája előtt rendet tartani, egészen a kövesút középvonaláig, de a külterület mindig mostoha környéknek bizonyul. Ezért gondolta úgy a Magyar Vöröskereszt Püspökladányi Szervezete, hogy szemétszedéssel emlékszik meg az önkéntesek napjáról. A sikeres akcióból szeretnének hagyományt teremteni, hiszen ez egy olyan probléma, ami soha nem fog megoldódni, ugyanis amíg van aki eldobja a szemetet, addig lennie kell olyanoknak is, akik össze szedik azt. Katona Csilla

Bál helyett, gálaműsor a Petritelepen

A nevelők nagy odaadással vetették bele magukat a képességfejlesztésbe. Lelkesedésüknek hála, a diákok örömmel érkeznek a Tanodába, és a szüleik is értékelik a gyermekek fejlődésében elért eredményeket. Amióta ugyanis rendszeresen részt vesznek a foglalkozásokon, azóta javultak a tanulmányi eredményeik, és mindenképpen jónak tartják, hogy hasznosan töltik el a délutánjaikat. A projekt december 31-ig ad lehetőséget a Tanoda üzemeltetésére, majd ezt követően csak abban az esetben tudják folytatni a munkát, ha lesz újabb pályázati kiírás. Katona Csilla

A húsvétot követően hagyomány a Petritelepi Iskolában, hogy a pedagógusok, szülők és a településrészen élők -akik valamilyen formában kötődnek az intézményhez-, jótékonysági bál keretében gyűlnek össze, hogy egymás társaságában felidézzék az iskolához kötődő élményeket, no és támogatásukkal segítsék az oktatás, nevelés fáradtságot nem kímélő feladatát. Idén azonban rendhagyó módon elmaradt a báli rendezvény, hiszen nem sok oka van sem a városnak, sem az intézménynek a jókedvre, a tragikus esemény miatt, melyben Püspökladány elvesztette polgármesterét. Az iskola tantestülete ezért úgy döntött: idén bál helyett egy jótékonysági gálát szerveznek, ahol a gyerekek bemutathatják a tanév során tanult szerepeket, táncokat, dalokat, színpadi jeleneteket. Tőkéné Nagy Ilona, az iskolai alapítvány elnökének köszöntője után Pató Józsefné, a tagintézmény vezetője egy idézettel nyitotta meg a gálaműsort, mely kifejezi a nevelőtestület törekvését, szemléletét. Beszédében kifejtette: a közösség, a közös célokért való küzdelem fűzi erősebbre a szálakat az intézmény dolgozói, a szűkebb és tágabb környezet között. Majd az iskola diákjai léptek színpadra különféle prózai, táncos darabokkal. KCS.

5.

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1.

A „Magyar Művészetoktatásért” kitüntetésben részesült a Csenki Imre Művészeti Iskola Komoly szakmai elismerésben részesült a Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény május 6-án. A „Magyar Művészetoktatásért” díjat olyan intézmények és magánszemélyek kapják meg minden évben, akik a művészetoktatás területén hosszú időn keresztül kiemelkedő eredményeket nyújtottak. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének Elnöksége, minden évben a Magyar Művészetoktatás Napja alkalmából adja át az elismerő díjakat április végén. Idén ez a dátum a húsvét miatt május elejére tolódott. A díjátadó ceremóniának minden alkalommal más város ad otthont, idén Gyöngyösre esett a választás, ugyanis az Országos Zenekari Verseny is abban az időben zajlott a településen. -Nagyon nagy öröm számunkra, hogy a fél évszázados évforduló kapcsán, közel majdnem egy időben megkaphattuk ezt a díjat, és a kuratórium úgy ítélte meg, hogy az országban három intézmény közül mi lehetünk az egyik, aki ezt az elismerést megkaphatja -tájékoztatta lapunkat Kovácsné Csuzda Judit, a Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény igazgatója. Adíj egy plakettből, egy díszes oklevélből és egy virágcsokorból állt, de az erkölcsi értéke a tagintézményben tanító zenepedagógusok számára sokkal nagyobb jelentőséggel bír. -A szakmai díjak azok, amelyek a leginkább tükrözik, hogy ismerik a munkánkat -nem csak itt a megyében, hanem országszerte is-, úgyhogy nagyon nagy öröm és megtiszteltetés ez számunkra -fejezte ki örömét Pintér Éva, a Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény

igazgatóhelyettese. A „Magyar Művészetoktatásért” elismerést az intézmények esetében a fenntartók, a szülői és diákszövetségek, szakmai szervezetek, személyeknél pedig az iskolák kérelmezhetik. A Csenki Imre Művészeti Iskola felterjesztését még Arnóth Sándor kezdeményezte. Az intézmény tanárai pedig mérhetetlenül sajnálják, hogy polgármester úr nem élhette meg ezt az örömteli napot. A szakmai elismerés talán a legjelentősebb az ember és egy intézmény életében is. Bár ez nem jár pénzjutalommal, a püspökladányi önkormányzat mégis úgy döntött, hogy 200 ezer forint jutalomban részesíti a Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézményt. Az intézmény egyébként mindig arra törekedett, hogy a kötelező feladatain túl valami újjal színesítse városunk kulturális életét. Például gyermekoperát, táncos előadásokat, valamint Farshangot és Újévi koncertet rendeznek, részt vesznek az oktatási intézmények és a civil szervezetek által szervezett programokon, szinte napi rendszerességgel. Az elismeréshez valamennyi pedagógus hozzájárult a munkájával, a képző- és táncművészet, valamint a zenei nevelés területén egyaránt. Hogy a lakosság is elégedett a munkájukkal, az is bizonyítja, hogy évek óta 500 fölött van a növendékek létszáma a tagintézményben. Jelenleg az év végi vizsgaidőszak folyik a tagintézmény falai között, ezért a növendékek szorgalmasan gyakorolnak az általuk választott művészeti ágakban. Az évzáró június 15-én lesz, az azt követő két napban pedig várják a művészetek iránt érdeklődő gyerekek beiratkozását. KCS.

Sikeres volt az óvodák tehetséggondozást célzó pályázati munkája Az óvodai tehetségműhelyek mutatkoztak be az Egyesített Óvodai Intézmény projektzáró konferenciáján május 19-én. A Rendezvényközpontban, a tagóvodák számot adtak arról, hogy a tavalyi évben elnyert TÁMOP pályázatból –melynek keretében 8 és fél millió forintot használhatott fel az intézmény– mit tudtak megvalósítani. Az összeg jelentős részéből az óvodapedagógusok továbbképzését finanszírozták, a többiből pedig 24 tehetségműhelyet alakítottak ki.

résztvevő óvónők munkájával kapcsolatban. A projektzáró konferencia további részében több előadó is felszólalt, a jó gyakorlatok leírásának módszertani elemeit Dr. Polonkai Mária, a Magyar Tehetséggondozó Társaság Alelnöke részletezte. Nagy Jenőné pedig 7 pontban vázolta fel a ladányi óvodákban működő tehetségműhelyek sikereihez vezető utat, hiszen a Nemzeti Tehetség Tanács tagjaként módjában állt segítséget nyújtani a püspökladányi óvónőknek a pályázat megvalósításában. A konferencián Papp Lászlóné kifejtette, hogy már korábban is gondolkodtak a tehetséges gyermekek fejlesztésén, ezért nagyon örültek, amikor megtalálták a pályázati kiírást. Most azonban, a projekt vége felé már számot kell adni arról, hogy milyen sikereket könyvelhetnek el. Hatásvizsgálatokat végeztük, és azt látjuk, hogy nagyon fejlesztően hat a gyerekekre a módszer. Ezért szeretnénk, ha ez a szemlélet általánossá válna. Mindenkiben meg kell találni a pozitív tulajdonságokat, sikerélményhez kell juttatni a gyerekeket, és ezáltal jobban tudjuk fejleszteni azokat a képességterületeket is, ahol esetleg gyengébben teljesítenek -mondta Papp Lászlóné. Katona Csilla

Születésnapi ünnep a Nagycsaládosoknál… -Jó része képzésekre ment, mert hisz nem tudunk hozzáfogni egy új innovációhoz, amíg nem készültek fel a kolléganők erre a feladatra. Úgyhogy elméleti és gyakorlati képzéseket tudtunk megvalósítani belőle. Konferenciákon vettünk részt, eszközöket vásároltunk, és a rendezvények szervezésére volt még lehetőségünk a pályázati forrásból -tájékoztatta lapunkat Papp Lászlóné, az Egyesített Óvodai Intézmény intézményvezetője. Az intézmény valamennyi óvodapedagógusa jelen volt a képzéseken, ahol az óvodai tehetséggondozás elméletét tanulták meg, valamint módszertani képzéseken is részt vettek, hogy felkészülten tudják elindítani a tehetségműhelyeket. Év eleji megfigyelések alapján döntik el, hogy egy gyermek melyik műhely munkájába kapcsolódhat be. A 24 tehetségműhelyben a gyerekek zenei, kézműves, nyelvi, mozgás, természeti és logikai képességeit fejlesztik heti egy alkalommal, s itt mindenki azt a tevékenységet végzi, amelyben kiemelkedően teljesít. A konferencián a tehetséges gyerekek többször bemutatták, hogy mely képességeik kiemelkedőek. Énekeltek, szavaltak, táncoltak és különböző hangszereken zenéltek. A gyermekek bevezetője után a konferenciát, városunk önkormányzata nevében Dombi Imréné nyitotta meg. Alpolgármester asszony beszédében elismerését fejezte ki a projektben

Nagyszabású rendezvénnyel ünnepelte 15 éves születésnapját a Püspökladányi "Add a kezed" Nagycsaládosok Egyesülete május 19-én. Az egyesület 1996-ban 36 család összefogásával indult azzal a céllal, hogy azonos gondjaikra közösen találjanak megoldást. Mára 430 tagcsaláddal büszkélkedhetnek, melyből mintegy 200-ban, 3 vagy több gyermek nevelkedik.

6.

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1.

"A zene szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is" Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy a muzsikáról Ez év januárja óta nagy a sürgés-forgás a Csenki kórus háza táján. Év elején megjelentették jubileumi albumukat, és akkor már tudni lehetett, hogy az idei megyei kórustalálkozónak is ők lesznek a házigazdái. Több évtizede évente megrendezésre kerülő megyei kóros találkozó szervezését most először vállalták fel ladányiak. Rangos látogatókat és végül „csak” kilenc kórust vártak a május 14-i rendezvényre. A készülődés már hónapokkal ezelőtt elkezdődött, hiszen illik színvonalas repertoárral a vendégek elé állni. Beköszöntött tehát a kóruspróbák szorgalmas és fegyelmezett látogatásának ideje, a feszített tempójú munka Szabó Orsolya karnagy és a kórustagok számára. És természetesen kezdetét vette a tervezés és a szervezés. A katolikus templom emelkedett légkörével méltó helyszínül szolgált ehhez az eseményhez. Aztán eljött a kórusverseny napja, és máris haladt minden a maga útján. Kilenc kar tette tiszteletét Püspökladányban: (fellépésük sorrendjében) a helyi ÁFÉSZ Énekkari Egyesület, a Téglási Pedagógus Énekkar, a hajdúszoboszlói Filiae Solaris Kórus, a hajdúnánási Makláry Lajos Városi Énekkar, a szintén szoboszlói Bárdos Lajos Városi és Pedagógus Énekkar, a Sárrétudvari Zagyva László Vegyeskar, Kabáról a Mácsai Sándor Kamarakórus, Böszörményből a Városi és Pedagógus Kórus. Természetesen a házigazdák is dobogóra álltak, a műsor "meglepetésvendége" pedig a Debreceni Református Kollégium Kántusa. volt. Nem kevésbé rangos nevek alkották a szakmai zsűrit: Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy volt az ítészek elnöke, Török Ágnes karnagy a DE Zeneakadémiai Karának a docenseként, Pálinkás Péter karvezető pedig a Debreceni Csokonai Színház karigazgatójaként foglalta el helyét a

Szent földünk rajzai A Székelyudvarhelyről érkezett fiatal kutató, Balla Ede Zsolt a Kárpát-medence szakrális, vagyis természetfeletti működési rendjét tárta fel a téma iránt érdeklődő püspökladányi közönség előtt május 16-án. A Szent Földünk rajzai című könyvben leírt kutatási eredményeit Magyarország és Erdély föld- és vízrajzáról a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ kiállítótermében elemezte. Balla Ede egy magyarországi körúton vesz részt, melynek városunk a 9-dik állomása. Sok érdeklődő kíséri figyelemmel az előadásait, hiszen Erdély még mindig sok titkot rejt az anyaországban élők számára. -Megvizsgáltam néhány olyan fontos területet, ahol születtem és a Kárpát-medencét általánosan. Úgy gondolom, hogy a szakrális működéséről mindannyiunknak ismerettel kellene rendelkezni mondta Balla Ede Zsolt író, kutató. A szakrális földrajz és a szakrális öntözési rendszer egy erősen középpontosított, körkereszt alakú térszemléletet képvisel. A szakrális földrajz tanai szerint a térben minőségek jelennek meg, melyek a középpontokhoz kapcsolhatóak, itt egy többlet energia keletkezik, amit szent helyeknek is nevezhetünk. Másik legfontosabb jelképe a szakrális földrajznak az életfa szimbólum. Ez a minta megjelenik a növényekben, az emberi test érhálózatában, az úthálózatban és a föld vízrajzában egyaránt. Amennyiben ezt a természet által létrehozott körforgást valami akadályozza, pusztulást eredményezhet. -Az erdélyi részek nagyon le vannak gátolva, ami azt jelenti, hogy ahol gát keletkezik, ott egy feszültség van jelen a tájban, mert a feszültség ezt az áramlást akadályozza, és egyik helyen többlet energia lesz, másik helyen pedig energiahiány a rendszerben. Minden feszültség egy erő, amelyik a kiegyensúlyozásra, harmóniára törekszik -hangzott el az előadáson. Az ember és a természet egymástól elválaszthatatlan, és ha a tájban feszültséggóc keletkezik, ez ugyanúgy az emberi társadalomban is tükröződni fog. Balla Ede gyermekkorát áthatotta az erdélyi táj

zsűri asztalnál. A szakmai teamnek nem volt könnyű dolga: azon túl, hogy véleményezniük kellett az összes fellépőt és a rendezvényt, a fenti felsorolásban utolsó három kórus minősítést kért, amiről dönteni nem kis felelősség. A találkozó egészét meghatározta az idei Liszt-év. Majd' minden kórus repertoárjában szerepelt egy Liszt Ferenc-mű, és az 1848/49-es lovas szobornál elhangzott összkari ének is e zeneszerző Magyar ünnepi dal című darabja volt. A tíz kórust Berkesi Sándor vezényelte, zongorán László Bernadett, a Zeneiskola ifjú zongoratanárnője közreműködött. Az esemény fényét emelte, hogy az időközben megkezdődő Sárrétmenti Népzene- és Néptáncfesztivál fellépői és vendégei felsorakoztak a kórusok elé, így a közös éneket több százan hallgatták. A templomban a vendégeket Dombi Imréné alpolgármester köszöntötte, a rendezvényt Jantyik Zsolt, a HajdúBihar Megyei Önkormányzat Művelődési, Sport és Civil Kapcsolatok Bizottságának elnöke nyitotta meg. A fellépő karok mindegyike igen komoly műsorral állt a képzeletbeli színpadra, a hajdúböszörményi kórus egész repertoárját a kar egykori személyes, jó ismerősének, a március 16-án elhunyt Arnóth Sándor emlékének ajánlotta. A minősítést kérők is jól szerepeltek: a Pintér Éva vezette Sárrétudvari Zagyva László Vegyeskar és a Mácsai Sándor Kamarakórus (Karnagya: Tomasovszki Pál) „Arany” minősítést szereztek, a Gáll Péter dirigálta hajdúböszörményi Városi és Pedagógus Kórus pedig a rangos „Fesztiválkórus” címet kapta. Szavakkal nem fogalmazhatók meg azok a lélekemelő percek, ami a napot jellemezte. Városunkban vendégeskedő kórusok és a szakmai zsűri is köszönte a mindenre odafigyelő szervezést, azokat a - tárgyi és lelki – emlékeket, amivel gazdagabban térhettek haza. iránti szeretet, ezért gondolta úgy, hogy elsőként szülőföldjén végez szakrális kutatásokat. A Szent Földünk rajza című könyv 176 oldalon gazdag illusztrációkkal mutatja be a földrajz szakrális megközelítését, melyet az előadásban is hallhatott a közönség. A kutató szavait az előadáson mindenki érdeklődéssel hallgatta, hiszen Erdély természetfölötti és szent helyeit új megközelítésből ismerhették meg a ladányiak. KCS.

Püspökladányi néptáncosok sikerei a Hajdú-Bihar Megyei Gyermek és Ifjúsági Néptánc Fórumon Nagy izgalommal indultak a Kenderkóc Műhely táncosai 2011. május 7-én Hajdúnánásra a Hajdú-Bihar Megyei Gyermek és Ifjúsági Néptánc Fórumra. Minden évben nagy kihívás és szakmai megmérettetés ez az esemény minden ide jelentkező együttes számára. A megyében működő néptánc együttesek itt adnak számot az elmúlt év munkájáról. A neves tagokból álló zsűri szigorú szempontrendszer alapján minősíti a bemutatott produkciókat, alaposan elemzi a látottakat. A bemutatott koreográfián túl a tánctudás, az előadásmód, az éneklés, a stílusos, tájegységre utaló öltözet, színpadi viselkedés sok-sok kritika lehetőségét rejti magában. A megyében nagyon sok kiváló gyermek és ifjúsági együttes dolgozik. Több csoport közülük az országos élvonalban van. Ilyen mezőnyben nagyon nehéz jó minősítést szerezni, de ebben az évben a műhely csoportjainak nem lehetett oka a panaszra. Mindkét együttesünk nagyon jól szerepelt. A Kenderkóc és a Csimpolya együttesek arany minősítést kaptak. Gratulálunk mindkét együttesnek! Külön öröm számunkra, hogy a Csimpolya együttes egyik koreográfiája bejutott a Regionális Néptáncfesztiválra is. A napokban ezen a válogató fesztiválon Hajdú-Bihar, SzabolcsSzatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-NagykunSzolnok megye legkiválóbb együttesei között mutathatják be tudásukat. Nádasné Szabolcsi Ildikó

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1.

Trianon 91. „Az emberek szükségét érzik, hogy az emlékeket felidézzék. Szükségük van arra, hogy valami összetartsa – valami emberi dolog tartsa össze őket.” Kilencvenegy év telt el azóta… Sok mindent megpróbáltak, hogy elfeledtessék velünk, de ma is bennünk él, és benne fog élni unokáink lelkében is. Miért? Talán azért, mert a kollektív igazságtalanság nem csak 1920-ban érte nemzetünket, hanem azóta is folyamatosan… Persze Trianont megelőzően is volt már részünk hasonló, az egész nemzetet érintő „csapásokban”, de azok után mindig sikerült feltápászkodnunk.ATrianoniból még nem… Trianon után megváltozott a Kárpát-medencei gondolkodásmód, amely akkortól már a magyarság kirekesztésre törekedett. Az elcsatolt területeken, a határokon túl élő magyarok többségének az asszimilációt erőltető, a kisebbségi jogokat rendszeresen megsértő politikával kellett szembesülnie. Az erdélyi magyarsággal szemben a román kormány különösen durva módszereket alkalmazott. A kisebbségi sorban élő magyarokat nemcsak érzelmi, de gyakran családi, rokoni, baráti szálak is fűzték az „anyaországban” élőkhöz. Bige Szabolcs Csaba doktor úrnak is Erdélybe nyúlnak a gyökerei. Szerkesztőségünk felkérte, hogy beszéljen azokról az emlékekről, amelyeket szüleitől, nagyszüleitől hallott, a Trianon utáni nehéz évekből.

Tény az, hogy Európában és főleg a mi térségünkben a családok, az emberek életében gyökeres, életmódszemlélet változást okozott az első világháború utáni időszak, és ez Trianonhoz köthető. Nem az első, de az egyik legnagyobb csalódás érte az embereket akkor az ország vezetőiben. Amikor kitört az első világháború, édesapámat behívták katonának, anyai nagyapám aktív katonatiszt volt. Édesapám hadifogságba is került. A háború és Trianon után a családnak az az ága kettészakadt. Mi nagyváradiak vagyunk, és édesapám ott nem tudott ügyvédként megfelelő életmódot biztosítani a családjának. Derecskére költöztek, és ott nyitott ügyvédi irodát. Egyébként ma is megvan az épület – ez a mai posta épülete –, én már ott születtem. Ezen időszak alatt, nagyapám – aki már akkor leszerelt – nyugdíjas K.u.K. ezredesként visszavonultan élt, és a családi birtokon gazdálkodott. Amikor jött a román-időszak, azért hogy továbbra is megkapja a katonai nyugdíjat, és hogy engedjék továbbgazdálkodni a birtokán, fel kellett esküdnie a román királyra. Másképp mindent elveszített volna. Bár a család kicsit szégyenkezve emlegette ezt, de meg kellett tennie, hogy a család egzisztenciáját biztosítani tudja. Így megkapta tehát a nyugdíját a román államtól, és tovább tudott gazdálkodni az egyre fogyó családi birtokon. Mert arról ritkán beszélnek, hogy bár Románia megkapta Erdélyt, de ez nagyon megviselte az ország gazdaságát. Mohón próbálta megerősíteni a hatalmát, ami gazdaságilag

7. nagyon nehéz időszakot jelentett a falusi embereknek, különösen a magyar gazdáknak. Mire Észak-Erdély visszakerült, addigra el is fogyott a családi birtok. Úgyhogy amikor 1940-ben visszaköltöztünk Nagyváradra, akkor már nagyapám is a városban élt. Édesapám Nagyváradon nyitott egy ügyvédi irodát, vett egy kis szőlőbirtokot, és azon gazdálkodott a munkája mellett. A sors fintora, hogy amikor 1945-ben újra Romániához került Nagyvárad, akkor ismét kivetették a birtokából, és elvették a szőlőjét. A magyar-időszak alatt magyar és román emberek között kötött adásvételi szerződést érvénytelennek nyilvánította a román állam. Nyilvánvaló, hogy nem a román ember kárára. Így egy pár cipő áráért vissza kellett adni a szőlőt. Édesapámat az ügyvédi kamarából kizárták, mert a románok bevonulásakor nem tartózkodott Nagyváradon. Az első világháború előtti időszak egy olyan világ volt, amit ma, mai szemmel nem értünk meg. Bár közvetett kapcsolataim voltak, de még számomra is nehézséget jelent értelmezése. Talán kicsit nosztalgiát érzek. Sajnálom, hogy az a világ elmúlt, mert emberibb volt. Az emberi kapcsolatok emberibb módon léteztek. Ezt törölte el a háború és az utána való megosztása a világnak. Az emberek szükségét érzik, hogy az emlékeket felidézzék. Szükségük van arra, hogy valami összetartsa – valami emberi dolog tartsa össze őket. Az erdélyi magyarság tudatában más kép él Trianonról, mint amit oktattak nekik. Az, hogy románul tanították, már eleve hiteltelenné tette azt, amit tanítottak. Ezért inkább az emlékekbe léptek vissza az emberek, és a szülők, nagyszülők elejtett szavai alapján alkottak képet maguknak erről a tragikus eseményről – a nemzet tragédiájáról. Magyarországot a határon túlról a nemzeti szabadság országaként látták: ahol magyarul beszélhetsz, magyar himnuszt énekelhetsz, ahol magyar lehetsz. Ez valami elérhetetlen cél volt, hiszen a határ megakadályozta, hogy az ott élő magyarság szíve együtt dobogjon az anyaországéval. A későbbi időszakban is megtettek mindent azért, hogy ez a határ fennmaradjon. Gyakran látogattak meg a pesti rokonaink Erdélyben. Ilyenkor azt láttam, hogy félelem volt a szemükbe. Olyan félelemben tartotta az a rendszer itt az embereket, hogy amikor a keresztfiamat kereszteltük, az apja – aki állami tisztviselő volt – nem mert eljönni. Bár mi ott a románok között egy elnyomott, megkülönböztetett tömeg voltunk, akit nem kedveltek hivatalosan – de mi ilyen félelmeket nem éreztünk. Emberileg jobban toleráltuk egymást. Az embereket közelebb hozta egymáshoz a küzdelem, az egymásrautaltság, míg Magyarországon talán inkább eltávolította egymástól. Pedig ha a hatalom birtokosai nem avatkoznak bele, akkor a két nép nagyon jól megél egymás mellett. Manapság sokan keresik a gyökereiket. Nemrég a mi családunk egyik ága is összegyűlt az egykori családi birtok hajdani központjára – Micskére –, ahol egy családi ünnepet rendezett. Meglátogatták a régi kúriákat, az egykori házainkat és a templomot, amelyet még a család építtetett. Felelevenítettük a múltat és az emlékeket. De csak az emlékeket, mert Trianon túl nagy dolog volt ahhoz, hogy az ember az egyéni sérelmeit felemlegesse.Az nem mérhető a nemzetet ért veszteséghez képest. A Trianoni békediktátumot a Párizsi szerződés 1947-ben szovjet nyomásra visszaállította. Bár a szovjet birodalom azóta elbukott, és a „fenyegetés” megszűnt, az EU kénytelen volt bevallani, hogy semmi eszköze nincs orvosolni az elszakított magyarok problémáját, mert az az egyes országok kompetenciája… Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1976-ban deklarálta a népek önrendelkezési jogát, mely kimondja, hogy minden népnek joga van az önrendelkezésre, és a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. A Baltikumban és a Balkánon ezzel élhettek is a kis nemzetek, de az elszakított magyarság nem. A Kárpát-medencében, idegen országokban élő magyar nemzetiségek fel sem vethetik a kollektív önrendelkezés jogát. Talán reánk, magyarokra külön törvényt szabtak Európában...?

Püspökladányi

Hírek

Hirdetési melléklete 2011. június 1.

Tisztelt Választók, kedves Püspökladányiak! Nincs öt éve, hogy Püspökladány a fejlődés útját választotta. A döntés helyesnek bizonyult, hiszen azt Önök 8 hónapja megerősítették, amikorArnóth Sándorra és a Fidesz képviselőire bízták városunk jövőjét! Sajnálatos, hogy elvesztettük sikeres, energikus, emberséges városvezetőnket, de mindannyiunk érdeke, hogy a fejlődés, mely munkájának, munkájuknak köszönhető, ne torpanjon meg!

A város élére lendületes, fiatal vezető kell, aki: • ismeri a feladatokat és az embereket • elkötelezett városunk érdekei mellett • kormánykapcsolatokkal rendelkezik • ért a pénzügyekhez • szereti Püspökladányt és a püspökladányiakat!

Ha Dombi Imrénét választjuk, akkor • további sikeres pályázatokra számíthatunk • elkészül a szennyvízvezeték az Újtelepen • tovább épülnek a kövesutak • biztonsággal működnek a város intézményei • megújulhat a városközpont • erősödik Püspökladány térségi szerepe

Dombi Iréné március 17-óta sikerrel vezeti a várost, miközben a jövőbe tekint:

Tisztelt Választópolgárok, tisztelt Támogatóink! A Fidesz-KDNP nevében köszönjük a 3154 ajánló szelvényt, melyet polgármesterjelöltünk, Dombi Imréné számára juttattak el! Sokuk kérdésére válaszolva: Petőné Papp Margit képviselő asszony jelenleg is tagja a képv iselőtestület FIDESZ Frakciójának, s támogatásáról biztosította jelöltünket. Ezúton arra kérjük azokat a FIDESZ-támogatókat, akik ajánló szelvényeiket Petőné Papp Margit számára adták át, hogy

2011. június 5-én

• zöldségtermelésre épülő munkaprogramot szervez • sikerrel hozott 197 millió Ft-ot az egyházi iskolaingatlanok feladatkiváltásáért • belgyógyászati utókezelő újraindításáról tárgyal • olcsóbb helyi üzemeltetésű buszjáratot kezdeményezett • környezetbarát, olcsó intézményi fűtéskorszerűsítésről tárgyal

A múlt helyett válasszuk a jövőt!

szavazataikkal erősítsék

DOMBI IMRÉNÉ polgármesterjelöltünket! Tisztelettel: a Fidesz helyi csoportja

2011. június 5-től bízzuk Püspökladány vezetését

DOMBI IMRÉNÉRE! Az önkormányzat és a Városvédő és Szépítő Egyesület „Tedd szebbé városodat” városszépítő versenyt hirdet 2011. augusztus 20-ra! Céljai: Egyéni lakások, lakótömbök, intézmények, középületek környezetének rendezése, virágosítása, szépítése.

Kategóriák: I. Családi házak és környezete: Épületek, házak, előkertek, utcák, átereszek rendbetétele, környékének virágosítása, fák ültetése, gondozása, parkosítás „Tiszta, rendezett porta” cím II. Lakótömbök: „Legszebb, leggondozottabb lakótömb” cím III. Középületek, intézmények, üzemek: „Legszebb, leggondozottabb középület” cím IV. Legszebb, leggondozottabb virágos, fás utca kialakítása, árkok, átereszek rendbetétele. V. Külterületi ingatlanok: tanyák, ingatlanok, telepek, halastavak és környékük, rendezése, gondozása, parkosítása. „Legszebb, leggondozottabb külterületi ingatlan” cím Díjazás: I. kategória: Az első 10 helyezett részére „Tiszta, rendezett porta” tábla adományozása II. kategória: 1; 2; 3. helyezett részére oklevél adományozása III. kategória: 1. díj: vándorserleg IV. kategória: Ősszel fásítás, díszcserje, „Legszebb utca” tábla átadás V. kategória: Oklevél, serleg. Díjátadás: 2011. augusztus 20-án a városi ünnepség keretében. Dombi Imréné alpolgármester

Makai Lajos VVSZE Elnök

Jelentkezni ezen adatlap leadásával lehet 2011. június 10-ig! Név: …............................................................................. Cím: …............................................................................. Leadható: Városvédő és Szépítő Egyesület (4150 Püspökladány, Kossuth u. 26. sz.) Polgármesteri Hivatal (Bocskai u. 2. sz.) bejáratánál elhelyezett gyűjtőláda.

Püspökladányi Önkormányzati Képviselői Fogadóórák 2.vk.Dr. FELSZEGHY SZABOLCS 2011. június 7. kedd 15 óra Polgármesteri Hivatal Kistanácskozó terem 3.vk. KOVÁCS KRISZTINA 2011.június 15. szerda 17 óra Polgármesteri Hivatal Kistanácskozó terem 4.vk.SZABÓ ATTILÁNÉ CSONTOS ERZSÉBET 2011.június 29. szerda 16-17 óra között Polgármesteri Hivatal kistanácskozó terem 5.vk. MÁRKUS GÁBOR 2011.június 8. szerda 15-16 óra között Polgármesteri Hivatal kistanácskozó terem 6.vk. TÓTH LÁSZLÓ 2011.június 28. kedd 15.30-16.30 óra között Petritelepi Iskola 8.vk.KISS ZSIGMOND 2011. június 27. hétfő 15-16 óráig Polgármesteri Hivatal Alpolgármesteri iroda 2011. június 27.hétfő 16. óra Újtelepi Idősek Otthona

2.

Püspökladányi Hírek melléklete 2011. június 1.

Ó CD-vel! T A T K O K É D N Á J Most A

SAROCK

HANGSZERBOLT.

www.sarock.hu

Karcag, Táncsics krt.26.

(a buszpályaudvarral szemben) Tel:30/475-5194, 59/503-293. E-mail: [email protected]

KARNIS, TAPÉTA 800 m2 -en

Püspökladány, Keleti-sor 26/3. (a 42-es főút mellett, a benzinkút mögött) Szekrénysorok Konyha- és tálalószekrények Kárpitos garnitúrák, gyermekágyak Franciaágyak, heverők, fotelek Kisbútorok Étkezőasztalok, székek Padló és szegett szőnyegek PVC Karnisok, tapéták Bio és normál matracok

Szõnyegszegés

! R Á S Á V GITÁR

BÚTOR, SZŐNYEG, PVC,

Akció minden héten!

Hitellehetőség, ügyintézés az üzletben!

Kedvezményes házhozszállítás

Nyitva: H.-P.:9-18, Szo.:9-13 • Telefon:54/450-152

www.butoralfa.hu • [email protected]

Jobb agyféltekés rajztanfolyam kineziológián alapuló módszerekkel, sok szokatlan feladattal 12 éven felülieknek, a kellemes kikapcsolódást nyújtó püspökladányi Farkasszigetben! Az alkotáshoz szükséges eszközöket biztosítom, testvéreknek és barátoknak a tanfolyam díjából kedvezményt adok. Időpontok: június 27. – július 3. és július 11-17. Jelentkezési határidő: 2011. 06. 07.Bővebb tájékoztatás, jelentkezés Joó Attilánénál. Tel: 06/ 30-870-6239. E-mail: [email protected]

MEGNYÍLT A MOLNÁR TEMETKEZÉS

Dr .KOLOZSY ZOLTÁN

SZILÁGYI BÉLA vállalkozó

az orvostudomány kandidátusa

UROLÓGUS ANDROLÓGIAI RENDELÉS (nemzőképesség és merevedési zavarok) Rendel: szerda: 16-18 óra

Debrecen, Kossuth utca 11. Tel. 20-513-9187 www.urodoktor.hu Tetőtér beépítéses ház eladó! Püspökladány, Nép utca 7.szám. Érdeklődni: 06/70-368-9031

Temetések polgári szertartását végzi Püspökladány és környékén Kiss Endre püspökladányi lakos.

Telefon: 06/30-480-58-15 vagy 54/450-021

Püspökladány, Bocskai u.26/1. alatt. Telefon: 06-20/508-5787. Irodánk bejárata az udvar felől. Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig: 8-16, szombaton: 8-12. Nyitvatartási időn kívül ügyeletet tartunk. Ügyeleti telefon: 06-20/508-5787.

TETŐFEDÉS SZIGETELÉS BÁDOGOZÁS. 4150 Püspökladány, Dembinszky u. 5. Tel: 54-453-051, 06-70-311-2638. [email protected] KONTÉNERES TÖRMELÉKSZÁLLÍTÁS (Gépi rakodással, rövid határidővel)

Federics László Tel.: 20/483-9575 54/452-000

Bármilyen földmunkát, ömlesztett áruk gépi rakodását szolid áron vállalom. Földmunkák esetében díjtalan felmérést végzek.

Szeretne szép mosolyt? Foghiánnyal küzd?

Hebei 150-es kis traktor

tartozékaival, eke, talajmaró, pótkocsival eladó. Varga Lajos, Tetétlen Zöldfasor u. 23. Telefon: 54/712-352.

Könyvelő Bt. vállalja egyéni vállalkozások, társaságok könyvelését, bér- és TB ügyintézését, vidékieknek is . Magánszemélyek részére SZJA bevallások elkészítését. Induló vállalkozásoknak ingyenes tanácsadás.

4150 Püspökladány, Zrínyi utca 34. Tel: 30/2063-274, 30/223-1697.

SEGÍTHETEK!

Fogászati magánrendelésemet folytatom Berettyóújfaluban. Rendelés helye: Berettyóújfalu, Orbán Balázs tér 5. (Berettyó Patika udvarán, a kórházzal szemben)

Rendelés ideje: csütörtökönként 10.00-14.00. Ingyenes állapotfelmérés, tanácsadás.Teljes körű fogászati ellátás. Műgyökérbeültetés. Csontpótlás. Kisebb szájsebészeti műtétek. A hét többi napján Gyulán, Alpár u.29 sz. alatt rendelek, ahol állapotfelmérést, góckutatást, digitális panorámás röntgennel végzem, ill. különböző szájbetegségek lézeres kezelésére van lehetőség. Bejelentkezés, időpontegyeztetés a 06-30-94-58-174-es telefonszámon.

Dr. KASSAI PÉTER FOGSZAKORVOS IMPLANTOLÓGUS

Püspökladányi Hírek melléklete 2011. június 1. Figyelem! MEGNYÍLT A RUCI TURI. Óriási nyitási akció: minden áru 1.790 Ft/kg -gyermekruhák -női-férfi ruhák -fehérneműk -egyéb kiegészítők.

Püspökladány, Hanza Üzletház 12.sz.boltja (Hanza Büfével szemben)

Szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket.

VÁLLALUNK: Családi házak átalakítását, felújítását, hőszigetelését. Burkolást, csempe, járólap, parkettázást, PVC- szőnyeg ragasztást. Térkövezést, díszburkolást. Medence építését , szigetelését, burkolását. Piknikező helyek kialakítását, kemence építését. REFERENCIÁKKAL.

Tel.: 06-30/953-6085

A LADÁNY TELEVÍZIÓ műsorait az alábbi napokon és időpontokban láthatják Nézőink! A hónap utolsó 18 óra (ismétlés) Hétfő szombatján 14.00., 18 óra (heti friss magazinműsor) Kedd vasárnap 9.00 Szerda 9 óra (ismétlés) órától a soros 18 óra (heti friss sportműsor!) önkormányzati ülés Csütörtök 18 óra (ismétlés) 22 óra (ism.) felvételét Péntek 10 óra (ismétlés) 20 óra (ism.) tekinthetik meg Szombat 14 óra (ismétlés) Kedves Nézőink! Tisztelettel: Vasárnap 9 óra (ismétlés) A szerkesztőség 13 óra (Báránd TV. műsora)

3.

DR. TIMKÓ TAMÁS Klinikai onkológus, UH diagnoszta, szülészet-nőgyógyászat szakorvosa

Debrecen, Petőfi tér 10. (vasútállomás melletti toronyház mögött)

Rendelési idő: hétfőtől-csütörtökig : 14-18 óráig Bejelentkezés: (06-30)99-80-720 • Onkológiai, nőgyógyászati emlőbetegségek vizsgálata, kezelése, tanácsadás • Komplex rákszűrés • HPV és Chlamydia-szűrés • UH vizsgálatok, UH vezérelt mintavétel

NYÍRI CSABA Sírkő-műkő készítő Műkő, márvány, gránit síremlékek készítése Régi síremlékek felújítása, tisztítása. Műkő, márvány agglomerát, gránit ablakpárkány, mosogatópult, lépcső készítése. Műkő kerítés fedlapok készítése. Érdeklődni: Nyíri Csaba Sárrétudvari, Bercsényi utca 40. Tel: 474-166, 30/283-1764 Kérésére prospektussal felkeresem!

Gyógyászati Szaküzlet kínálatából: • Dr. Hu BD.8000 vérnyomásmérő szívritmuszavar érzékelővel, adapterrel 12.500 Ft • Dr. Hu Bioszenzoros vércukormérő 7 • Dr. Batz gyógypapucsok és talpbetétek • A legújabb divatos Scholl papucsok • Baby és gyermekszandálok széles választékával várjuk kedves vásárlóinkat!

RK-MED Gyógyászati Szaküzlet az SZTK-ban!

SPORTÁGAK TALÁLKOZÁSA 2011. június13 -án 9 órától

Sárréti Pegazus Lovardában Programok: megnyitó, csikósbemutató, kötött és szabadfogású birkózók házi versenye és bemutatója, lovas gyermek ügyességi verseny díjlovas bemutató, zenés lovas karuszer, íjászbemutató meglepetés vendégek Egész nap: póni lovaglás, kocsikázás, gyermek ügyességi versenyek, kézmőves foglalkozások, arcfestés, kirakodóvásár, termékbemutató, büfé (étel-ital), tombola. A tombolasorsolásra felajánlásokat elfogadunk ! Belépőjegy árak: felnőtteknek: 1.000 Ft, gyerekeknek: 3-14 éves korig 500 Ft 3 éves kor alatt a belépés díjtalan A belépőjegy tartalmazza a vendégfogadást (pálinka, szörp, pogácsa) Előzetes bejelentkezés és bővebb információ kérhető a következő telefonszámokon: Kádár Gyuláné: 06-30/279-4538, 06-54/474-029 [email protected] www.sarretipegazus.hu

Sárrétudvari Damjanich u, 6,

4.

Püspökladányi Hírek melléklete 2011. június 1. PÜSPÖKLADÁNY

! k a r á s ú sH Akció

Eh. csirkemell filé Eh. csirkemell Eh. csirke egész comb Eh. csirke felsőcomb Eh. csirke pecsenyecomb Eh. csirke szárny Eh. csirke máj szívvel Eh. csirke zúza Eh. csirke far-hát Eh. pulyka medalion Eh. pulyka felsőcomb Eh. pulyka nyak Eh. pulyka szárny Eh. pulyka fartő

1299 Ft/kg 999 Ft/kg 649 Ft/kg 649 Ft/kg 499 Ft/kg 539 Ft/kg 639 Ft/kg 669 Ft/kg 169 Ft/kg 1129 Ft/kg 939 Ft/kg 599 Ft/kg 539 Ft/kg 299 Ft/kg

Fagy. kistestű tyúk Ripp-Ropp natúr vagdalt

389 Ft/kg 699 Ft/kg

Püspökladány, Petőfi u. 2/1. Nyitva: H-P 7.00 - 18.30 Szo.: 7.00 - 17, Vas.: 7.00 - 12.00

SZABÓ-AUTÓ UNIVERZÁL KFT. PÜSPÖKLADÁNY, DAMJANICH U. 25. Teljeskörű szolgáltatással állunk ügyfeleink rendelkezésére! Műszaki vizsgabázis, autószerviz egy helyen.

GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI VIZSGÁZTATÁS EREDETISÉGVIZSGÁLAT PÜSPÖKLADÁNYBAN Személygépkocsik, LPG, benzin-gáz kettős üzemű járművek, kisteherautó, motorkerékpár, utánfutó, lakókocsi.

Telefon: 54/451-859;30/234-7399; 70/608-2931 Várjuk szives megrendeléseiket! Tisztelettel :a Kft dolgozói.

50 ÉV TAPASZTALAT! KIVÁLÓ MINŐSÉG! Kínálatunk: - 1-2-3 és 5 kg-os házi jellegű, kovászos kenyér, -teljes kiőrlésű (graham) kenyér, -tökmagos és rozskenyér. Várjuk magánszemélyek és viszonteladók érdeklődését.

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Elérhetőségünk: Báránd, Béke utca 6. Tel.:(54)466-051 (30)856-1939, (30)446-3707

AUTÓBÉRLÉS! Az AUTÓ-LADÁNY Kft-nél Szgk: 3.500 Ft/ naptól /több típus/

9 szem. Kisbusz és zárt áruszállító 8.000 Ft/naptól Utánfutó és trailer kölcsönzés.

Tel: 30/746-1897 Püspökladány. Erdő utca 1.

Ortopéd cipőkészítés Egyedi méret után rövid határidőre

Ingyenes ortopéd szakorvosi rendelés időpont egyeztetéssel: hétfő 11.30-tól 12.30-ig szerda:12.30-tól 13.30.-ig csütörtök: 14.00-től 15.00-ig Debrecen,Mester u. 4. Tel:52/436-581 mobil:06-30-9357-513

NYARALJ A FEKETE -TENGERNÉL 12 nap: VAMA-VECHÉN 40.000 Ft Gyerekek jelentkezését is várom táboroztatás céljából. MAMAIÁN 43.000 Ft-ért Az ár tartalmazza az utazást -szállást és 3x étkezést Szállás: 2-3-4 ágyas szobákban Étkezés: teljes ellátással Utazás: légkondicionált Scania busszal Időpontok: VAMA-VECHE 2011 júl. 1-12. MAMAIA 2011 július 26- aug. 4. között. Érdeklődni és jelentkezni: Kovács Krisztina 70/21-43-224 30/692-89-76

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Főszerkesztő : D. Sári Andrea Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Megjelenik 10.000 példányban Püspökladány, Sárrétudvari, Báránd, Biharnagybajom, Földes, Kaba, Nádudvar, Szerep, Tetétlen településeken.

8.

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1.

JÚNIUS HAVA A hagyomány szerint Péter-Pál napján illik elkezdeni az aratást – persze, azért vannak más szempontok is... A legáltalánosabb értelmezés szerint a házasság és a gyermekáldás római istennője, Juno a hónap névadója. A magyar népi kalendáriumban Szent Iván hava, de egyes vidékeken emlegették nyárelő havaként is. Egy vagy két jeles vallási ünnep is jut erre az időszakra: pünkösdöt húsvét időpontjától függően, attól ötven napnyira május végén vagy június elején tartják, Keresztelő Szent János születésnapja viszont mindig 24-ére esik. Igaz, ezt inkább Szent Iván napjaként tarja számon a néphagyomány. A hónap csillagászati eseménye a nyári napforduló, amiről számos tévhit kering a köztudatban. Sokan gondolják, hogy ez egybeesik Szent Iván napjával, aminek ésszerű magyarázata van. A naphoz kötődő szokások, az előző esti tűzgyújtás bizonyos értelmezések szerint a Napnak próbáltak segíteni: hiszen mostantól már egyre rövidebbek lesznek a nappalok, hosszabbak az éjszakák, a tűz a fénynek segít, a sötétséget próbálja távol tartani. A Biblia Keresztelő Szent János születésnapjához (és egyben névnapjához) köti a napfordulót, így mint számos más esetben, ezúttal is tanúi lehetünk az egyházi és világi ünneplés összefonódásának. Érdekes, hogy nálunk a János név szláv változata, az Iván gyökeresedett meg. Amit sokan azzal magyaráznak, hogy a

Elődeink nyomában

Tüzelőanyag a Nagy-Sárréten Elődeink lakóházai jellemzően kéttüzelésűek voltak, vagyis rendelkeztek kemencével és tűzhellyel egyaránt. A sárkonyha tüzéről gyújtottak be a kemencébe is, és ez szolgáltatta este a világítást is. A tűz a konyhán egész nap égett, melynek gondozása a háziasszony dolga volt. Új tüzet gyújtani csak a férfiaknak volt szabad. Ha ő nem volt otthon, és a tűz kialudt, az asszonyok egy fazékkal a szomszédba mentek parázsért. Ez azonban csak ritkán fordult elő, mert tüzet kölcsönadni, és vinni több okból is tilos volt. Egyrészt mert nagy szégyen volt a gazdaasszonyra vagy az eladólányra, ha a gondozására bízott tűz kialudt, másrészt pedig a települési hatóságok is tiltották a parázs szállítását. A tüzelésre a ház körül összegyűlt éghető anyagokat használták. Általában náddal, nádcsörmővel, kukoricacsutkával, napraforgószárral, kenderkóróval tüzeltek, míg szalmát inkább csak a tűz meggyújtásához használtak. A mi fátlan vidékünkön igen jelentős volt a trágyával való tüzelés, mind a pusztai pásztorszállásokon, mind pedig a településen. Az egyik legelterjedtebb és legegyszerűbb tüzelőanyaga volt az árvagané. A gyerekek és asszonyok az utcán és a határban zsákba szedték a marhatrágyát, majd az istálló tornácán vagy az eresz alatt tárolták. Apásztorok egész évben gyűjtötték és szekér számra hordták haza. Az árvaganénál nagyobb mértékű volt a taposott ganéval vagy tőzeggel való tüzelés, amellyel nemcsak a sárkonyhán, hanem a később használatos kályhában is tüzeltek. Ez valójában a szarvasmarha, ló, juh, ritkán sertés istállótrágyájából, legelőn összeszedett árvaganéból, a pusztai juhászszálláson összesepert trágyából készített tüzelőanyag. A trágya mezőgazdasági tápanyagpótlás célú felhasználása csupán alig néhány évszázada terjedt el. A tőzeg név ebben az értelmében ősibb, mint a későbbi, a lápok növényi maradványaira utaló értelmezés. Egyébként nálunk inkább a gané vagy vetett gané név terjedt el. Elkészítése során a trágyát szalmával, törekkel keverték, és kocsival, lóval, lábbal járatták, tapostatták meg, majd elsimítás után téglaalakú darabokra vágták és megszárították. Néhol a hodályban felgyülemlett trágyát vágták ki kockákba, melyet egyes gazdák még árultak is. A múlt század közepétől a taposott gané használata erősen visszaszorult a tüzelésre alkalmas mezőgazdasági melléktermékek, kukorica, napraforgó stb. viszonylagos bősége miatt, amelyhez még a fa és a szén használata is hozzájárult. Rásó János

kereszténység felvételének kezdetén a papok többsége görögszláv nyelven hirdette az igét. A Szent Iván éjjeléhez kötődő misztikus hagyományok, szokások számos műalkotás ihletői voltak. A nyári napforduló valójában valamivel Szent Iván előtt van: akkor, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól – vagy azt is mondhatjuk: amikor a Nap sugarai éppen a Ráktérítőre esnek merőlegesen. Ez június 21-ére vagy 22-ére esik – ugyanígy (csak akkor a napsugarak a Baktérítőre érkeznek merőlegesen) a téli napforduló időpontja december 21. vagy 22. A nyári napforduló és Szent Iván napjának a hagyományokban, népszokásokban való „összecsúszása", együttes ünnepe mellett is akad a hónapnak néhány további fontos napja. Az Úrnapja tíz nappal követi pünkösdöt, gyakran júniusra esik: ha szép az idő ilyenkor, az bő termést ígér. Nyolcadikán van Medárd, ami viszont semmi jóval nem kecsegtet: ha esik ilyenkor, akkor negyven napig esni fog, ha meg nem esik, akkor ugyanennyi ideig tartó szárazsággal kell számolni... A paraszti kultúrában a hónap utolsó napjai századokon át meghatározó jelentőséggel bírtak: 29. Péter, 30. Pál napja – PéterPál pedig az aratás kezdetének időpontja. Mindmáig él ez a köztudatban, noha ma már az újabb és újabb nemesített búzafajták, valamint a nagyüzemi technológiák eredményeként a gazdák kevéssé igazítják Péter-Pálhoz a betakarítás kezdetét.

Helytörténeti arcképcsarnok

Johann Besin Fischamend város volt polgármestere Gépkocsi műszerésznek tanult, majd megszerezte a mestervizsgát. A Renault Ausztria cégnél üzemvezetőként dolgozott, ahol 200 munkavállaló állt az irányítása alatt. Később országos ügyfélszolgálati igazgató lett. 1950-ben belépett az osztrák szociáldemokrata pártba. 1954ben került be képviselőként a fischamendi politikai életbe. 1980-ban polgármesterré választották, és 1993-ig dolgozott a város vezetőjeként. Különösen sokat tett azért, hogy ebben az időszakban megépüljön a keleti autópálya (A4) Magyarországig. Célkitűzési között szerepelt, hogy Fischamend városi rangot kapjon. Törekvése eredményeként 1986-ban Fischamend várossá vált, amely nyomán óriási fejlődés indult meg a településen. Felújították az általános iskolát és a sportcsarnokot, valamint több kulturális létesítményt is létrehoztak. Az osztrák városi szövetség és a magyar nagykövetség közvetítésével testvérvárosi kapcsolat kezdeményezésére került sor, amelynek eredményeként 1989-ben aláírásra került a testvérvárosi megállapodás Püspökladány és Fischamend városa között. Azóta számtalan kölcsönös látogatás zajlott le találkozók, fesztiválok, kiállítások, baráti találkozók formájában. Johann Besin mindig nagyon fontosnak tartotta a testvérvárosi kapcsolatok ápolását és a barátság megőrzését. A találkozók mindig örvendetesek és szívbéli kívánsága, hogy ezt a jó viszonyt az utódok a jövőben is ápolják. Meg van győződve arról, hogy a kiépített baráti kapcsolatok tovább fognak élni, és az eddigi látogatásokat még továbbiak fogják követni. Püspökladány Város Önkormányzata 1992-ben Díszpolgári címet adományozott számára. RJ

9. Nyugdíjba vonult a ladányi postahivatal egyetlen hölgy kézbesítője

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1.

Nyugdíj előtti utolsó munkanapjára indult Fórián Sándorné Rácz Vilma postai kézbesítő áprlis 29-én. Utoljára szortírozta szét a küldeményeket, és elindult, hogy még egyszer végigjárja körzetét. Rácz Vilma 1977-ben kötött házasságot férjével, akkor még Budapesten éltek és dolgoztak mindketten. Majd lakáshiány miatt úgy határoztak, hogy hazaköltöznek Püspökladányba és Fórián Sándorné a varrodában vállalt munkát. Csak később lett a város –mára egyetlenhölgy postása. A rendkívül nehéz munka és a kevés kereset miatt úgy döntött, hogy a varrás nem neki való elfoglaltság. Akkoriban sokat beszélgetett postai kézbesítőjükkel a hivatásáról, s így kapott kedvet hozzá. -Akkoriban nagyon sok volt a távirat, mikor én odakerültem táviratos voltam. Egész Ladány területére rengeteg táviratot kellett kihordani naponta. Most már hetente is alig vannak, mert ott a telefon, és ezzel meg van oldva a kérdés –mondja Fórián Sándorné. A kézbesítőknél a bejárandó területet járásnak hívják. Természetesen kezdőként neki sem adtak azonnal teljesen önálló munkát és körzetet, előbb meg kellett tanulnia a szakmát. A távirathordás után három évig helyettesítette a szabadságon vagy táppénzen lévő kollégákat, és aztán kapta meg jelenlegi körzetét a Darányi telepet.Amunka persze itt sem könnyű. -Nehéz ez a munka, nem nőnek való. Még a fiúkat is nagyon megterheli. Rengeteget kell menni, sok a szórólap is. Nem csak cipekedni kell, hanem minden háznál meg kell állni, és az rengeteg időt elvesz. De fontos a pontosság is. Sokszor az embernek fő a feje, hogy késő jövünk ki a hivatalból, mert mire összeszedjük a rengeteg anyagot, 9-10 óra, és akkor az ügyfél megkérdezi, hogy miért este kézbesít? Egyébként nagyon kedvesek az ügyfelek, tisztelet a kivételnek, de zömében nagyon aranyosak, nagyon tisztelem, becsülöm őket –mondja Fórián Sándorné. Régen kétszer is nekiindultak a távnak a postások. Öt órakor kezdtek, kihordták az újságot, majd még egyszer körbejártak a levekkel, pénzzel, egyéb küldeménnyel. Hogy mikor végeznek, az a küldemények mennyiségétől függ. Most hét órától van a munkaidő délután 3-4 óráig. A kora reggeli órában minden kézbesítő összeszedi a körzetéhez tartozó küldeményeket, aztán mindennap elindul, ugyanazon az útvonalon, hogy a címzetteknek átadja. Azt hinnénk, harminc év alatt ezt rettentően meg lehet unni, ám Fórián Sándorné nem így érzi. A kézbesítői munkának szigorú szabályai vannak, s aszerint kell dolgozni. Figyelni kell a hivatalos levelekre, s a pénzkifizetési napokon különösen ügyelni kell mindenre. -Jobban oda kell figyelni a pénzes napokon, hogy kinek szól az utalvány, kinek mennyi adható oda, erre nagyon vigyázni kell, nem mindegy. Az emberek a pénzt várják a legjobban. Mindennap várják. Aki tegnap kapott már másnap azt kérdezi: hoztál pénzt? A nincstelenség nagyon látszik, hogy nincsen pénz és mindenkinek az kellene több, amiből nincs, sajnos. Fórián Sándorné azt mondja soha nem félt, mikor sok pénzzel járta az utakat, szerencsére nem volt arra példa, hogy valaki pénzszerzés céljából megtámadta volna. Az időjárás viszontagságaival azonban szinte naponta meg kell küzdenie. -Ha nagyon süt a nap, akkor kellemetlen, mert nem tudok hová menni, és az ügyfél hűsöl a melegben. Ugyanígy járunk a szakadó esőben is, ázunk-fázunk, neki jó helye van odabent. De van olyan is, aki gyorsan betessékel,

meghív egy kávéra, ha van időnk –mondja Fórián Sándorné. Persze azért az is előfordult, hogy reggel, mikor kinézett az ablakon, és csak a vigasztalanul szakadó esőt vagy a már kora reggel harminc fokon izzó napot látta, nem volt túl nagy a lelkesedés munkába induláskor. -Az ember mikor milyen formában van, ha olyan semmilyen napom van, az idő is rossz, jobb lenne otthon maradni és nem dolgozni, ez mindenkinek megfordult az agyában, de azért esőben is ugyanúgy elvégeztük a munkánkat. Voltak kellemetlen napok, mikor jeges eső esett, és a kesztyűt is hiába húzza fel az ember, ráfagyott a kezem a biciklire. Volt nagy hó is, mikor a postára kerületem. Akkor azt mondtam, hogy ennyi, most már itt hagyom a postát. Többet vittem a biciklit, mint a bicikli engem. Fórián Sándorné aztán mégis maradt, és 30 évig kézbesítette a küldeményeket. Az évek alatt átalakult a munkájuk, hisz ma már alig-alig küldenek táviratot vagy hagyományos levelet az emberek, és az újságolvasási kedvük is jelentősen lecsökkent. -Számlalevél van rengeteg, sokat hordunk ki, rendes, személyre szóló levelet nagyon keveset. Képeslapot is rengeteget adtam el, annak idején én adtam el mindig a legtöbbet, meg kalendáriumot. De ma nem nagyon olvasnak az emberek. Kevesebbet olvasnak, kevesebbet írnak. A házőrző kutyák többsége erős ellenszenvvel viseltetik a kézbesítők iránt. S ekkor még finoman is fogalmaztunk, hisz az utcán járó postást mindig dühös csaholás kíséri városszerte. Fórián Sándorné is több alkalommal megtapasztalta, hogy az ebek igen erősen tiltakoznak, ha valaki a kerítéshez és a postaládához közelít. -Volt olyan például, hogy nagyon aranyos kis tacskó kutya volt az udvaron, mentem be és a kiskutya nagyon ugatott, mondtam tessék bezárni. Óh, még nem harapott meg senkit. Nekiesett a térdemnek. Hát ugye a postásra haragszanak. -Volt egy másik estetem, az még mindig meglátszik a kezemen. Hatalmas nagy farkaskutya telibe találta a kezem. Ha valakinek veszélyes a munkaköre, akkor a mienk az. Testileg, lelkileg, szellemileg megterhelő, ez biztos -mondja a postásnő. Fórián Sándorné sokat küzdött az elemekkel az elmúlt harminc esztendőben. Hóban, szélben, kánikulában járta az útját, s elszenvedte a kutyák harapásait. Mégis mosolyogva idézi fel az emlékeit, s ez a mosoly olyan, melyben nincs keserűség. Munkaként választotta és hivatásként végezte a kézbesítői feladatokat, melynek minden szépségét megélte. -Ha egy idősebb néni megkér, hogy fizessem be a csekket -nem is egy-, megbíznak bennem. Levelet feladtam. Miért ne? Nem sok idő és szívesen megcsináltam neki. Örültem én is annak, hogy ő megtiszetelt engem, csak szeret, és miért ne csinálja meg az ember. A kis örömök az embert feldobják naponta. Kint jó az emberekkel dolgozni, úgyhogy én szerettem csinálni. Elérkezett azonban az utolsó munkanap s a búcsú ideje Fórián Sándorné életében. Nyugdíjba vonult, hogy átadja helyét a fiatalabbaknak, s ezután más vállát húzza majd sokat megélt táskája. Győri Andrea

Pünkösd a közös nyelv megtalálásának ünnepe A növények eső nélkül nem növekedhetnek. Mi is gyakran mondjuk: májusi eső aranyat ér. A pünkösd lelki növekedést, lelki megújulást hozó ünnep. Ha a biblia szavai elérnek lelkünkig, akkor reménységgel és türelemmel élhetjük életünket, mindennapjainkat. Ezért lenne üdvös, ha Pünkösd ünnepe visszakapná régi szerepét és helyét életünkben. Megérthetnénk egymást, és tudnánk közös nyelven beszélni. Ezen az úton járva találnánk meg boldogulásunkat. Nem egymás ellen küzdve, hanem egymást segítve. Azt kívánom, legyen mindnyájunknak áldott pünkösdi ünnepe, töltődhessünk fel Szentlélekkel, aki életünket megújítja erejével. Pella Pál lelkipásztor

10.

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1.

Városvédő szemmel

Katonahősök emlékművei városunkban Sokszor, sokféle okból ragadtak már fegyvert a történelem során eleink. Számos emléket állítottunk e harcok és a hős harcosok tiszteletére, akik nem féltek életüket adni a hazáért vagy a szabadságért, és tettükkel példát mutattak az utánuk jövő nemzedékeknek. Kötelességünk megemlékezni róluk, és tiszteletüket gyermekeink szívébe ültetni. A katonahősök emlékének méltó megőrzése az I. világháború kitörését követően került előtérbe, ugyanis a harcoló felek a korábbi háborúkban elképzelhetetlen veszteségeket szenvedtek. A csatatéren milliók áldozták életüket, és százezrek haltak bele a harctéren szerzett sebesülésükbe, betegségükbe a harcok után. A monarchiabéli Magyarország területéről a hadköteles férfiak háromnegyede, azaz mintegy 3,6 millió fő vonult be katonának, és több mint felük – akik közé tartoztak a sebesültek, a hadifoglyok, és a hősi halált halt 660 821 katona – alkotta a veszteséglistát. A veszteségek láttán már 1915-ben levelet intézett a frontról báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy gróf Tisza István magyar királyi miniszterelnökhöz, amelyben javasolta, hogy „Az országgyűlés már most hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községben egy szép kőemléket állít, amelyre ... elesett hőseit névszerint bevési...” Abele báró 1916 végén Zita királynén keresztül még a koronázás előtt álló IV. Károlynál is közbenjárt az ügyben, aki levelet fogalmaztatott a magyar miniszterelnöknek, előmozdítva az ügyet. Végül 1917 tavaszán a belügyminiszter beterjesztése alapján a Képviselőház elfogadta a törvényjavaslatot. Az 1917:VIII. törvénycikk előírta: „Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében ... Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül ... a hazáért életüket áldozzák fel.” Trianon után e törekvés a súlyos gazdasági helyzet miatt csaknem magvalósíthatatlanná vált, ám voltak olyan települések, ahol a közösség anyagi ereje lehetővé tette a hősök áldozatvállalásához méltó emlék felállítását. Püspökladányban is a község lakosságának önkéntes adományából épült a Hősök-terén álló I.

világháborús emlékmű 1929-ben, a háborúban elesett püspökladányi hősök nevének, emlékének megőrzése céljából. A magas talapzaton álló bronzszobor Horváth Géza alkotása, és Krausz Ferenc budapesti műhelyében készült. A talapzatra 451 nevet véstek fel. A névsor nem volt teljes, mert a családok bejelentése alapján kiderült, hogy több név is lemaradt, melyeket megpróbáltak később pótolni. Az emlékmű talapzatán nyolc külön oszlopban olvashatók azok nevei, akik a különböző hadműveletekben életüket vesztették. Magyarországnak a II. világháborúba történő belépésével elkerülhetetlenül újra gyarapodni kezdett a hősi halottak száma. 1942-ben a belügy- és a honvédelmi miniszter a 24-364/eln.221942. számú körrendeletében elrendelte a hősök neveinek felvésését az I. világháborús hősi emlékművekre, illetve hogy emléküknek is adózzanak a sorra kerülő ünnepségeken. Ugyanis 1925-től rendszeressé váltak az országszerte tartott megemlékezések. A Hősök Emlékünnepe bevezetéséről az 1924:XIV. törvénycikk így rendelkezett: „A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914-1918. évi világháború alatt a Hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket áldozták föl. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül az élő és jövendő nemzedékek hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május havának utolsó vasárnapját ... nemzeti ünnepnapot mint a Hősök Emlékünnepét a magyar nemzet mindenkori hősi halottainak szenteli.” Városunkban a római katolikus templom szomszédságában található a II. világháború áldozatainak emlékére 1991-ben állított emlékmű, amely Győrfi Lajos szobrászművész munkája. Talapzata a történelmi Magyarországot formázza. A rajta elhelyezett kőtömbön találhatók annak a 356 hősi áldozatnak a neve, akik életüket adták a hazáért. Püspökladány Város Önkormányzata és a Püspökladányi Városvédő és Szépítő Egyesület minden év májusának utolsó hetében megemlékezést szervez a magyar katonahősök tiszteletére az emlékmű mellett. A rendezvény minden történelmi kor magyar hősi halottja előtt tisztelegve hívja fel a figyelmet a háború barzalmaira és a háborúban elesett hősök elvesztésének fájdalmára. Rásó János

Környezetvédelmi világnap-június 5. Az embereknek, a nemzeti- és vallási közösségeknek szüksége van az ünnepekre, mert ezek által erősödik az egymáshoz tartozás, de az egymásrautaltság érzése is. Ma már egymást érik a világnapok, a hagyományt teremtő események, évfordulók, melyek közül bárki kedvére válogathat számára megfelelőt. Persze vannak olyan vélemények, hogy túl sok az ünnep, és hogy rohanó korunkban már nem is tudunk igazán ünnepelni. Azt gondolom, hogy nem az a probléma, hogy hány ünnep vagy jeles nap van egy évben, hiszen mindenkinek meg van a lehetősége a választásra, hanem az, hogyan viszonyulunk ezekhez az ünnepekhez. Valóban fontosak-e számunkra, tényleg teszünk-e valamit az adott ünnepnap által meghirdetett cél megvalósítása érdekében. A fontosságot tekintve azt hiszem, hogy a környezetvédelmi világnap mindenki számára egyaránt jelentőséggel bírhat. A világnap történeti előzménye több mint három évtizedre nyúlik vissza. U Thant, néhai ENSZ-főtitkár, 1969-ben felhívással fordult a világ közvéleményéhez a veszélybe került földi élet megmentéséért. Az ENSZ felismerte a megoldás sürgős szükségességét, és konferenciát hívott össze. 1972 júniusában, Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel ülésezett az Egyesült Nemzetek Szervezetének környezetvédelmi világkonferenciája. A kidolgozott nyilatkozatban szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő

életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A világkonferencia javasolta az ENSZ-nek, hogy június 5-ét nyilvánítsa környezetvédelmi világnappá, amit a világszervezet közgyűlése az 1972. december 15-i 2994. (XXVII.) számú határozatával el is fogadott. És hogy mit lehet tenni ezen a napon? Nos, pontosan ugyanazt, amit az év összes többi napján. Hiszen a világnap célja az, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot, és rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának kell tennie valamit természetes-, épített-, társadalmi- és belső környezetünk megóvásáért, harmonikusabbá tételéért. Mindenki hozzájárulhat ehhez, ha minden nap olyan döntéseket hoz, amelyek kifejezik a környezet iránti tiszteletet. Az éghajlatváltozás a Föld összes országát érintő, globális fontosságú probléma. Ha nem teszünk azonnali lépéseket ellene, a világ, amelyben élünk, néhány évtized múlva gyökeresen megváltozik: a levegő átlaghőmérséklete növekszik, a sarkvidéki jégtakarók olvadása következtében megemelkedik az óceánok vízszintje, így szigetek és tengerpartok tűnhetnek el, egyre több vihar, áradás és aszály alakul ki. Mindez oda vezet, hogy élelmiszer- és vízhiány léphet fel a világ számos területén, és egyes éghajlatra érzékeny állat- és növényfajok kihalnak. folytatás a 11. oldalon.

11.

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1.

Környezetvédelmi világnap-június 5. Lehetőségünk van mindezt megakadályozni, de ehhez szükség van arra, hogy mindenki személyesen is szerepet vállaljon ebben a küzdelemben. Néhány gyakorlati tanács a környezetvédelmi világnaphoz, és a mindennapokra: 1. Ne légy a reklámok áldozata! Vásárlási döntéseidnél hallgass tényleges igényeidre, és ne a reklámok rábeszélésére! Részesítsd előnyben a hazai termékeket, ezáltal kevesebb szállításra lesz szükség! 2. Tájékozódj! Kísérd figyelemmel a környezetvédelmi műsorokat, olvasd el a környezetvédelemmel foglalkozó könyveket, folyóiratokat! 3. Ismerkedj a civilekkel! Kapcsolódj be környezetvédő szervezetek munkájába, kövesd végig kampányaikat, akcióikat! 4. Gondold végig, hogy mi mindent végzel egy nap leforgása alatt! Elemezd, hogy milyen hatással vannak ezek a környezetre! Gondold végig, hogyan tudnál változtatni magatartásodon, hogy kevésbé károsítsd a környezetet! 5. Tedd zöldebbé környezetedet! Mérd fel, hogyan tudnál az utcád, kerted, erkélyed állapotán javítani! 6. Légy próféta saját hazádban-házadban! Vizsgáld meg háztartásod és munkahelyed energiafogyasztását! Találd ki, miként lehetne az energiával takarékoskodni! Vedd rá családodat, munkatársaidat, hogy járjanak el hasonlóképp! 7. Válaszd a visszaváltható, hosszú élettartamú termékeket! Régen még nem léteztek egyszer használatos, eldobható termékek! Akkoriban mindent újra és újra használtak, és ez nem okozott gondot. Törekedj Te is az ehhez hasonló, fenntartható életmód

A SÁRRÉT KINCSEI Május 13-án, pénteken 8. alkalommal rendezték meg a püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény történelemtanárainak szervezésében a Sárrét kincsei című vetélkedőt a Karacs Ferenc Múzeumban. A versenyre a kistérség iskoláiból neveztek csapatok, és végül öt csapat mérte össze tudását, felkészültségét, rátermettségét. A 6. osztályos diákok két előzetes feladatot kaptak. Az egyik, hogy az egyetemes és a magyar történelemnek tekintsék át a középkori,1492-ig tartó időszakát. A másik, hogy jelenettel vagy sárréti recept alapján készített étellel mutatkozzanak be. A tulajdonképpeni vetélkedő 9 órakor kezdődött. Petőné Papp Margit tanácsnok asszony köszöntő szavai után az írásbeli fordulók következtek. Majd a tárlatvezetés, a szünetet követően pedig a memóriakártya játékos használatára, a villámkérdésekre, szóbeli bemutatásokra került sor. A jelenetek közül a „visegrádi királytalálkozó”, valamint a „korona és kard”, de az ételek, a vászonfazékban készített töltött káposzta és a csörögefánk is emlékezetes marad. A mindvégig jó hangulatú, színvonalas, nemes vetélkedésben a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény „Anjou” csapata bizonyult a legjobbnak. Őket követték árnyalatnyi különbséggel a földesi „Jagellók” és a nádudvari „Luxemburgiak”. A kellemes délelőttért köszönet illeti a szervezőkön kívül a „házigazda” múzeumi dolgozók és a felkészítő nevelők munkáját. Miért vagyunk a Sárrét kincsei valamennyien? Mert mi együtt, így, gyerekek és felnőttek itt Püspökladányban és a 13 településen, mi vagyunk, akik továbbvisszük ennek a térségnek a hagyományait, megőrizzük, helytörténetéhez, kultúrájához ragaszkodva hűségesek maradunk múltjához.

megvalósítására, válaszd a visszaválthatót, ne vásárolj fölöslegesen csomagolóanyagot, eldobható termékeket! 8.Avíz élet! Ha egy napig víz nélkül kellene lenned, rájössz, milyen értékes is a víz. Takarékoskodj vele! Szereld föl háztartásodat víztakarékos berendezésekkel, javíttasd meg a csöpögő csapokat, zuhanyozz fürdés helyett, szereld át WC-tartályodat, hogy víztakarékos legyen! 9. Élni csak harmóniában! Keress olyan tevékenységeket és szakíts is rá időt, amellyel megteremtheted belső harmóniádat, hogy önmagaddal és társaiddal is békében élhess! Élj rendszeres napi, heti és évszakos életritmus szerint, így kevésbé ragad magával a mindennapok rohanása. Ne feledkezz meg családodról, barátaidról sem, oszd meg velük örömödet, gondodat! 10. Tedd kellemessé a mesterséges környezetet, amely körülvesz! Épített környezetünk összképe, minősége észrevétlenül formálja egyéniségünket, hangulatunkat, sőt egészségünket is. Gondoskodj róla, hogy az ember alkotta környezeted is egyensúlyt, békét sugározzon, esztétikus legyen! Építs és használj a tájba illő, természetes anyagokból készült, tartós építményeket és tárgyakat! 11. Ne legyünk egyformák! Az ember, a Föld különböző részein más-más kultúrát hozott létre, amelyek érdemesek arra, hogy fennmaradjanak. Segíts Te is megőrizni a sokszínűséget, légy hű saját kultúrádhoz, küzdj az uniformizálódás ellen! 12. Ép testben ép lélek! Gondoskodj magad és családtagjaid egészséges táplálkozásáról, testmozgásáról, nyugodt pihenéséről! Oldd a feszültséget, és segíts társaidnak, hogy minél kevesebb stressz érje őket! Összeállította RJ

Íme a csörögefánk receptje: Hozzávalók: 30 dkg liszt 2 evőkanál rum 6 tojássárgája esetleg egy evőkanál tejföl 1 csipet só Atálaláshoz: porcukor, lekvár 2 evőkanál cukor Elkészítés: A lisztből, a tojássárgájákból csipetnyi sóval, cukorral és a rummal rétestészta keménységű tésztát gyúrunk. Ha szükséges, még kevés lisztet vagy egy evőkanálnyi tejfölt adunk hozzá. A jól kidolgozott tésztát letakarva 30 percen át pihentessük! Azután lisztezett deszkán késfok vastagságúra nyújtjuk és derelyemetszővel féltenyérnyi rombuszokra vágjuk. A kis tésztadarabokat középen háromszor hasítsuk be, és a tészta egyik végét a középső nyíláson húzzuk át! Az elkészült fánktésztákat bő, forró olajban süssük aranysárgára! Szalvétán csepegtessük le, majd porcukorral hintsük meg, finom házi lekvár társaságában kínáljuk. ( A recept megtalálható: Sütemények Szalay Könyvek, 2010. 57.o. ) Akinek kedve van hozzá, készítse el! A vetélkedőn kiadós volt egy adag, mindenkinek jutott, és nagyon finom. Kiss Istvánné

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1. 12. Majdnem megvertek ártatlanul egy cigányház padlásán Ez az esetem egyedülálló, azért is írom meg a történetét. Így jár az, aki, túl szorgalmasan cselekszik. 1979 tavaszán elhatároztam, mint zenész, hogy összegyűjtöm 1920-tól kezdődően a ladányi zenekarok fényképeit. Azokat tablóra vétetem, és a Karacs Ferenc Múzeumnak ajándékozom. Hozzákezdtem a régi fényképek gyűjtéséhez. Azokat mind újrafényképeztettem (reprodukció). Úgy adtam át Darvas Béla fotós mesternek. Ment is az addig, míg a meglévő zenekarokhoz fordultam, de a régen elmúlt zenekarok fényképeivel meggyűlt a bajom. Sokat kellett utána járni és kerestetni a még meglévő elsárgult képeket. Legjobban a cigányzenekarok képeivel lett több dolgom. Jónás Béla cigányzenekarának fényképe sehogyan sem került elő. A zenekar tagjai mind meghaltak. Egyik helyről a másik helyre küldtek. Kerestük a képeket, régi bibliákban, könyvekben és fiókokban is. Kovács nevű cigány családhoz is elküldtek. Ő rokona volt ennek a zenekarnak. Az asszony volt odahaza. Elmondtam, hogy miért jöttem. Kovácsné lelkesen kereste a képeket, de nem találta. Azt mondta nékem jöjjön, nézzük meg a padláson. A kémény mellett van egy láda, itt még régi biblia is van. Nézzük meg ott is, mondotta. Én semmi rosszra nem gondolva felmentem az asszony után a padlásra. Kiáltott is, hogy menjek már fel. Lapozgattuk a poros ládában a bibliát és a régi könyveket. (A család láthatóan római katolikus volt.) De képeket nem találtunk. Egyszer csak kiabálás hallatszik lentről... Két erős ember dühösen jönnek felfelé az alacsony ház létráján. Cigányul kiabáltak felénk. Akkor ijedtem meg, hogy mi lesz most. Az asszony férje, és a húszéves fia voltak. Valószínű, primitív gondolkodásúak lehettek, gondoltam. Azt hitték, hogy miután férfival van a felesége a padláson, az csak rossz szándék lehet... Nékem ugrottak, ütésre állt az öklük. Az asszony közénk ugrott, és cigányul kiabált a két embernek, hogy Jónás, Jónás. Én meg hirtelen a belső zsebemből elővettem egy csomó fényképet, és azt mondtam a mérges embernek, hogy a ladányi zenekarok képeit gyűjtöm. Hiszen a ház asszonya mondta, hogy keressük a padláson is . Az asszony nagy erővel harcolt mellettem, szinte belevörösödött. Karjaival védett és kiabált a két embernek. Szerencsére előbb a férje értette meg a lényeget. De a fia aztán is ütni akart. Arra emlékszem, hogy felmentem

a padlásra, aztán, hogy jöttem le a padlásról, aligha. A Jónás zenekari képet később Varga Róbert hivatásos cigányzenész kerestette meg Budapesten. Azt is kölcsönkaptam, és újra fotóztattam. Mikor készen lett a szép tabló a Múzeumban ünnepséget rendeztek annak átadása napján , 1980. május 8-án. Szűcs Ernő igazgató úrtól és Rettegi tanárnőtől 40 db. Meghívót kaptam, hogy küldjem el azoknak, akiket megtisztelek. Megtudtam a címét a nevezett Kovács családnak is. Oda is küldtem egy meghívót. Mikor vége lett a nagyszabású ünnepségnek, a jelen lévő személyek egymás után gratuláltak nekem és a feleségemnek. A nagy forgolódásban elém lépett egy jól öltözött cigány asszony. Mellette volt a férje is. Hát mit ád a jó atya! A nevezett Kovács házaspár volt. Az asszony megölelve, gratulált, miután megnézte a tablót, és meghallgatták Dorogi tanító úr beszédét. Az asszony és férje bocsánatot kértek, amiért megtörtént a félreértés a padláson. Na hát ez nékem is jól esett. Itt már a férjében is felülkerekedett a józan ész...Az volt a helyes gondolkodás. Még annyit a zenekarok tablójáról: A beszédet Dorogi tanító úr mondott. (A teljes beszéd tartalma az első krónikában van megírva.) A Zeneiskola fúvószenekara Fejes Márton karmester vezetésével a helyszínen indulókat játszottak. Én és Kárai Lajos ketten, én trombitán, ő harmonikán játszottuk a Verdi : Aida bevonulási indulót. Asz-dúrban. A két terem megtelt hallgatósággal. Megjelent több elöljáró vezető is. Ott volt Csák Gyula író úr is. Zenetanárok és tisztségviselők. Budapestről ott volt egy ismert karmester úr is. A karmester úr mikor meghallotta a jól kigyakorolt Aidát, trombitán és harmonikán játszani, azt mondta Rettegi Annuska néninek: hisz ezek képzett zenészek. Meg is lehetett azt hallani, hiszen vidéki zenészek ilyen nehéz hangnemben nem játszanak. A zenekarok tablója azóta is a Múzeumban van állandó kiállításon . Így fejeződött be a zenekarok tablójának az átadása. Szerencsére a cigányház padlásán történt esemény csak emlék marad. Fontos, hogy minden rendbe jött. A tabló meg hirdeti a múltat a jövő nemzedéknek is. (Részlet B. Kiss Albert pékmester naplójából)

Egy érdekes időszaki kiállítás margójára Még januárban érkezett hozzánk egy megkeresés a Nádudvar Turizmusáért Egyesület részéről, mely szerint a pásztornapi ünnepen három település fog bemutatkozni. A helyiek mellett Püspökladány és Nagyrábé lesz a vendég. Minket, a múzeumot, egy kiállítási anyag összeállítására, rendezésére kértek fel, amelynek témája a régi tanyasi, pusztai iskola volt. Köztudomású, hogy ilyen jellegű kiállításunk sem időszaki, sem állandó nincs. Tehát a napi teendőinket képezte, hogy az adattárat bújtuk, raktárakban kutakodtunk, idős embereket, hiteles adatközlőket kérdeztünk meg a témával kapcsolatosan. Az idő szorításában éltünk, ugyanis gyorsan elröpültek a napok és a kiállítás április 15-én nyílt. A tárgyak összegyűjtésében, az anyag összeállításában mindenki kivette a részét. Püspökladányban egyetlen tanyasi iskola működött ( a fellelhető hiteles források szerint ), a HamvasGatály-pusztai egy tantermes, egy tanítós elemi iskola. Az ide kapcsolódó adatokra ennyi idő alatt kevés fény derült. A részleteket a mai napig sem sikerült megtudni. Kik is tanítottak ott? Mikortól meddig? Kik tanultak ott, kik, milyen diákok voltak a kisiskola falai között? Hol vannak az átélt élmények leírásai, fotói? Egyéb tárgyi dokumentumai? Aztán sok-sok gondolkodás után sikeresen megoldódott a feladat. Berendeztünk egy képzeletbeli osztálytermet korabeli paddal, háromlábú táblával, katedrával, térképpel, tanítói asztallal, palatáblával, palavesszővel, no meg a korabeli címerrel, zászlóval. Bibliával, énekeskönyvvel. A tárlókba régi bizonyítványmásolatok, tankönyvek,

térképek,spongya,fényképek, könyvjelzők, rajzok, kézimunkaminták, palatábla,palavesszők kerültek. Az összképhez a falra „ablakra”, asztalra helyezett textíliák ( műtárgyak ) tartoztak még. Izgatottan vártuk a megnyitó délutánját. Azt a hatást, hogyan fogja fogadni a közönség. Nyugodt szívvel írhatom, hogy az élmény felejthetetlen volt. Nagy létszámú közönség gyűlt össze öt órára. A három település lakói meleg szeretettel beszéltek személyes élményeikről, a nádudvariak tanító nénijeit, tanító bácsiját szívesen hallgattuk, ahogyan emlékeik nyomán megelevenedtek a két világháború közötti évek. A megnyitó programjához tartozott az is, hogy a Karacs Ferenc Múzeum vezetőjének irányítása mellett a résztvevők beülhettek a korabeli iskola padjába, és a műtárgymásolat palatáblákra palavesszővel írhattak, rajzolhattak. A megnyitó minden pillanata szívet-lelket melengető volt, emléke sokáig elkísér bennünket. Az időszaki kiállítás „hozadéka” még, hogy a sikerre való tekintettel egy héttel meghosszabbítottuk a nyitva tartását május 10-ig. És ami a legfontosabb, hogy kb.2-3000 látogató gyönyörködhetett a kiállított múzeumi darabokban. Találkozzunk jövőre is Nádudvaron egy sikeres együttműködés kapcsán! Köszönet illeti Püspökladány Város Önkormányzatát, a Karacs Ferenc Múzeum valamennyi munkatársát, a nádudvari segítőket, az egyesületi tagokat és a művelődési ház dolgozóit. Kiss Istvánné

13. Különös visszaesők Püspökladányban ……mi ez a mágia?

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1.

Különös, hogy minden évben megtörténik ugyanazokkal az emberekkel ugyanaz az esemény…..és még csak nem is háborodnak fel rajta igazából. Sőt, mintha azt akarnák, hogy újra és újra átéljenek egy jó párszor már megélt élményt. Valami miatt Püspökladányban a „Kultúrház” környékén minden évben képes újratermelődni valami. Valami olyasféle érzés, amely független lakóhelytől, életkortól és érdeklődési kategóriától. Valami vonzás, valami függőség, amely sok embert képes hatalmába keríteni, amely jó irányba vezet és amelyik jó úton tartja a rajta elindulót. A makacsul visszatérők vagy az ide kíváncsiskodók a maguknak teremtett vagy másoktól elfogadott ünnep napokon olyan úton lépkednek, amelyik az értékes múltra egy szebb jelent épít, és jó alapját képezi a jövő tündérpalotájának. Ez az út szeretettel és ragaszkodással van kikövezve, és csodás tájon át vezet egy olyan világba, amelyikben sok minden szépnek érzékelhető, és amelyikben minden ember képes a boldogság és elégedettség érzésének birtoklására. Ebben az eljövendő világban már az igazi értéknek van értéke. Az itt élő emberek már képesek arra, hogy mindenen felülemelkedve elfogadják és szeressék a környezetükben élőket. Az ide együtt érkezők talán birtokolni tudják azt a képességet, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy önérdekeiken túllépve egymásért és együtt is akarjanak tenni valamit. Ezeken a magunknak teremtett ünnepnapokon minden évben egy olyan varázserő lép működésbe, amely nem mérhető semmilyen technikai eszközzel, és nem adhatók meg a mértékegységei sem. Ezeken a napokon valami különleges dolog történik azokkal, akiknek legbelül még működnek az ősi érzékelői. Vajon mi hat itt ezekben az órákban, mi ez az erő, ami minden évben ennyi embert idehoz? Mitől jön létre ez a mágikus erőtér, melynek vonzásában évrőlévre több százan ellátogatnak ebbe kis sárréti városkába? Mi teremti meg bennük az igényt arra, hogy egy kis város művelődési házának kis színpadán minden évben bemutassák, hogy mit tudnak a saját területükön? Itt nincsenek pénzjutalmak, meghirdetett egzotikus utak, autónyeremények, sőt álomlakások sem, mégis izgalommal vegyes örömmel készülnek erre a napra a Sárrét, a Bihar és Hajdúság településein néptánccal, népzenével vagy népmesével szimpatizálók csoportjai. Mi ez az éveken-életen át tartó varázslat, mely nem enged, fogva tart? Talán az az ősi erő, mely kialakította a nemzeteket, és amely összetartotta a jóban-rosszban együtt menetelő országalapítókat. Ez az erő a múlt mélységes mély kútjának fontos építőköve, minden művészetnek és a nemzeti kultúrának az alapja: a népművészet, mely identitást ad minden nemzetnek. Ereje összetartja az azonos hazát maguknak vallókat. Talán ez az az erő, amely évről évre képes minden idelátogatót örömmel és az összetartozás boldogító érzésével eltölteni, és a búcsúzás pillanatában a majdani találkozás örömteli várakozásával megajándékozni. Ennek az erőnek köszönhető, hogy a hasonló alapokon álló, de nagyon különböző tevékenységet folytató csoportok képesek arra, hogy egy cél érdekében együtt tevékenykedjenek. A Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület, a Sárréti Íjász Egyesület és a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ együttműködése során egy színes, értékes programokkal dúsított napban lehetett része annak, aki ellátogatott a II. Hagyományőrző Nap keretében megrendezésre került XVII. Sárrétmenti Népzenei, Néptánc és Mesemondó Fesztiválra. Akik eljöttek, részesei lehettek egy színes, jókedvű felvonulásnak, örömmel hallgathatták a fesztivállal egy időben zajló kórustalálkozó több száz résztvevőjének összkari előadását,

élményként élhették át ifj. Tódor György magával ragadó szavalatát, emlékszalagjuk felkötése után ők is elénekelhették a fesztivál dalát. A bemutatók színes műsorszámai nem hagyták kifáradni az érdeklődést. A színházteremben az ötödik órában is olyan vastaps és ováció jutalmazta az egymást követő néptánc együttesek, népzenei csoportok és egyéni előadók műsorszámait, amely a legelső percektől a záróünnepség utolsó akkordjáig jellemezte a nap hangulatát. A fárasztó nap ellenére a táncházat is a zenekar kifáradása miatt kellett berekeszteni. A nap végén a legjobbnak ítélt produkciók külön díjaknak is örülhettek: a debreceni Főnix Együttes, a berettyóújfalui Bajnóca Együttesek, a leveleki Hagyományőrző Néptánc Együttes a helyi Kenderkóc Néptánc Együttes, a Törő Gábor Népdalkör, a Sárréti Népi Együttes, a Kossuth Olvasókör és az egyéni előadók kiváló produkciói különdíjakat és kiemelt dicséretet vívtak ki maguknak. Akik a nap folyamán kiléptek az udvarra, egy azonos alapokra épült, de mégis más világban találhatták magukat. A II. Hagyományőrző Nap keretében megismerhették a Sárréti Ijász Egyesület által felállított jurtát, betekintést nyerhettek az íjászat rejtelmeibe és megcsodálhatták a berettyóújfalui Arkadas Baranta csoport virtuóz bemutatóját is. …s talán ekkor döbbentek rá, miért is jöttek el ebben az évben is erre a rendezvényre. Talán megérezték, hogy a közös erő, az a bizonyos mágia, mely idevonz, s egyben tart, egyértelműen bennünk rejlik. Hiszen az, aki a múltunk különböző szeleteit nem hagyja feledésbe merülni, kiássa, újjáteremti és visszatérően megéli a régiek hagyományait, az magában élteti és viszi tovább elődeink összegyűjtött értékeit. Mindig az ilyen emberek, csoportok mentik át a „zivataros időkön” a legfontosabb titkokat. Tudják vagy nem, de ezzel teremtik meg a magyar kultúra folyamatosságát és talán majd ennek a tevékenységnek következményeként – legyenek a világ bármely pontján - az utódaik, az ő utódaik, sőt azok utódainak szívverése is mindig szaporább lesz a Himnusz hangjaira. ….és akkor már tudni fogjuk, hogy mi volt ez a mágia, amely 2011. május 14-én Püspökladányba vonzotta és együtt tartotta ennek a rendezvénynek ünneplő ruhába és lélekbe öltözött több száz résztvevőjét.

Most rúgjon a sarkad szikrát! Az elmúlt egy évben tanult műsorszámokat mutatták be a Pici Tádé, Kicsi Tádé és Tádé néptáncegyüttesek május 21-én, a „Most rúgjon a sarkad szikrát” című évadzáró előadáson. A Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ színpadán közel 70-en léptek színpadra, hogy számot adjanak tánctudásukról, hiszen ez az előadás egyben a Csenki Imre Művészetoktatási Tagintézmény néptánc és népzenei tanszakának vizsgaelőadása is volt.

14.

SPORTHÍREK Négy csapatérem atlétikában Mind a négy korosztályban éremmel tértek haza városunk fiú diákjai a Debrecenben megrendezett atlétikai csapatverseny megyei diákolimpiájáról. A legkisebbek, az 1-2. osztályosok ezüst, a 3-4. osztályosok bronzérmet szereztek a 60 m-es síkfutásból, távolugrásból és kislabda hajításból álló összetett versenyben. Az 5-6. osztályosok az előbbi versenyszámok mellett még 600 méteren is elindultak, s így végül a 16 csapat közül a 3. helyet szerezték meg. A legnagyobbakra, a 7-8. osztályosokra távolugrás, kislabda hajítás, súlylökés, valamint 100 m-es és 800 m-es síkfutás várt. Általános iskolánk hatfős csapata kiválóan teljesítve végül a dobogó második fokára állhatott fel.

Makula Ramon diákolimpiai bajnok Ladányi szempontból óriási sikerrel zárult az Orosházán megrendezett diák I. és serdülő korosztályú szabadfogású diákolimpiai bajnokság országos döntője: Makula Ramon megvédve a tavalyi bajnoki címét, aranyérmet szerzett, s ezzel immár öt országos bajnoki érem tulajdonosa. Kovács Lajos és Szabó Bence tanítványa a serdülő 46 kg-os súlycsoportban címvédőhöz méltóan versenyzett. Magabiztosan győzte le ellenfeleit, és ismét a diákolimpiai dobogó legmagasabb fokára állhatott fel. Mellette az 54 kg-ban Turcsányi Tibor, a 63 kg-ban Dodó Dániel ért el egyaránt 5. helyezést. – Ramon végig úgy versenyzett, ahogyan egy címvédőhöz illik. Az ellenfeleinek csöppnyi esélyt sem hagyott. A döntőig mindenkit tussal vert, míg az „aranymeccsen” is csak egyetlen pontot engedélyezett riválisának, így ott technikai tussal nyert. Turcsányi Tibi és Dodó Dani ugyanakkor nem az 5. helyezést nyerték meg, hanem a harmadikat elveszítették, bennük sokkal több volt. Júniusban következik a magyar bajnokság, remélem ott majd ők is előrébb végeznek – értékelt és egyúttal tekintett előre Szabó Bence edző.

Püspökladányi Hírek 2011. júmius 1. játéknapon az 5. helyen álló BMSE I. volt együttesünk vendége.Az újfaluiaknak esélyük sem volt a pontszerzésre, a kapuban Fűzér Krisztina végig remekelt, míg mezőnyben a 10 gólos Károlyi Anikó mellett a 6-6 gólt jegyző Tóth Gabriella és Székely Anna voltak a vezéregyéniségek. A vége 27-23 lett ide. Ezzel a mieink egy helyet előre léptek a tabellán, s ha az utolsó két idegenbeli meccset a Komádi és a Földes ellen megnyerik, akkor a 6. helyen fejezhetik majd be a 12 csapatos bajnokságot.

PKE: két lépésre az aranyéremtől Már csak két lépésre van a bajnoki aranyéremtől a PKE férfi kézilabda csapata. Koncz Tibor alakulata négypontos előnnyel megnyerte az alapszakaszt, s várhatja a rájátszást. Igaz, a bajnokság utolsó előtti fordulójában, hazai pályán az Amatőr KK ellen 24-23-as vereséggel botlott a társaság, ám ez nem befolyásolta az alapszakaszbeli győzelmet. Ezen a meccsen Nagy Norbert és Mészáros Ádám 4-4 gólt lőttek. Az utolsó fordulóban aztán már csak „ujjgyakorlat” volt a sereghajtó D. Petőfi elleni idegenbeli meccs, a vége 43-14 lett ide. A góllövők közül Nagy Norbert (12), Szarvas Attila (8), Hajdú Zoltán (6), Burai Csaba (6), és Arnóth Sándor (6) voltak a legeredményesebbek. Következik tehát rájátszás a második helyezettel. Erre azért van szükség, mert a versenyszabályzat értelmében a megyei bajnoknak legalább 18 meccset kell megvívnia, hogy egy osztállyal feljebb léphessen. Mivel a megyei bajnokságban az idén 9 csapat volt, így eddig csak 16 meccset játszottak a csapatok. Az oda-visszavágós rájátszásban a mieink ellenfele az a Hajdúböszörmény, amelyik az utolsó előtti játéknapon legyőzte a Balmazújvárost, s ezzel meg is előzte a tabellán, s amelyiket az alapszakaszban mindkétszer megvertünk. Ez utóbbi ténynek azért van jelentősége, mert a két résztvevő magával viszi az alapszakaszban elért egymás elleni eredményeit. A mieink így rögtön négy ponttal kezdik a rájátszást a 0 pontos hajdúságiak ellen. Elég tehát a két meccsen egy pontot szerezni, hogy Daraiék nyakába kerüljön az aranyérem. A rájátszás első mérkőzését lapzártánk után, május 28-án, már le is tudták a csapatok, míg a visszavágóra várhatóan június 2-án, csütörtökön este kerül sor. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A férfi alapszakasz végeredménye Püspökladány 16 13 1 2 463-343 Hajdúböszörmény 16 11 1 4 424-393 Debreceni KSE III. 16 10 1 5 407-371 Balmazújváros II. 16 9 2 5 449-396 Amatőr KK 16 8 1 7 431-418 DEAC 16 7 2 7 391-397 Polgár 16 4 0 12 401-458 Földes 16 4 0 12 374-454 D. Petőfi SE 16 2 0 14 387-497

27 23 21 20 17 16 8 8 4

PLE: két vereség mellett kupasiker A ladányi csapat, középen Makula Ramonnal.

A kicsik sulipólóztak a legjobban Az idén is városunk adott otthont a sulipóló diákolimpia Hajdúbihari döntőjének. A PLUSZ SE mellett Hajdúszoboszlóról és Hajdúböszörményből érkeztek csapatok a három korcsoportban megrendezett viadalra. A tét az országos döntőbe jutás volt. Ezt Keserű Attila tanítványai közül a legkisebbeknek, a II. korcsoportos alsó tagozatos együttesnek sikerült kiharcolnia.Az 56. osztályosok és a 7-8. osztályosok mezőnyében egyaránt Hajdúszoboszló nyerte a megyei bajnokságot, a mieink mindkét korosztályban ezüstérmesek lettek.

A BMSE ellen küzdöttek a hölgyek Berettyóújfalu csapatai ellen léptek pályára az elmúlt két fordulóban a PKE hölgykézilabdázói. A 19. fordulóban a BMSE II. ellen idegenben 23-16-ra nyertek a mieink. A legtöbb gólt Károlyi Anikó (9), Máté Edina (4) és Kiss Ágnes (4) lőtték. A 20.

Nem termett babér focistáinknak, egyaránt elveszítette a legutóbbi két bajnoki mérkőzését a PLE NB III-as futballcsapata. A 26. fordulóban a bronzérmes helyen álló Tiszakanyár vendégeként egy fél csapatra való hiányzó mellett kapott ki együttesünk 1-0-ra. A meccsre nem utazott el a sérülést(?!) jelentő három Domokos fivér mellett a munkahelyi elfoglaltság miatt hiányzó Fülöp András, valamint az eltiltását töltő Horváth Richárd sem. Ráadásul Varga Lászlót kiállították, amiért egyhetes eltiltást kapott. Így aztán ő a 27. játéknapot volt kénytelen kihagyni, amikor is a 13. helyezett Tiszalök vendégjátékára került sor. Rajta kívül Domokos Attila és Roland hiányzott, Szabó Máté sérült volt, míg Domokos Imre a kispadon kezdett. 0-0-s első félidő után a második félidőben jött a „feketeleves”. Bár Tüdős Balázs és Domokos Imre ekkor már pályán voltak, mit sem jelentett, csak helyzetekig jutottak el. A kiesés ellen menekülő, és rendkívül motivált vendégek háromszor is mattolták a hitehagyottan, enerváltan mozgó csapatunkat, így a vége 3-0 lett oda. Ezzel a 7. helyre esett vissza a Szabó-legénység. Az egyedüli sikerélményt ebben a két hétben a Magyar Kupa megyei selejtezője jelentette, amelynek 3. fordulójában, a legjobb 8 közé jutásért Hajdúsámsonban Domokos Imre és Kanál Roland góljaival 2-1-re nyert, s ezzel továbbjutott a társaság. Faragó László