Proustit és xantokon Baia Läposului — Láposbányáról (Románia) írta :
Tokody
László,
Budapest
Kupás G y u l a ajándékából Baia Láposului-Láposbányáról proustit és xantokon rendkívül szép és érdekes kristályait vizsgáltam meg. A láposbányai b á n y á k a t 1949-ben altáró hajtásával összekötötték Nistrü-Misztbányával. A táró eló'rehajtásával vagy 12 új télért t á r t a k fel, illetve harántoltak. Az egyik telér keresztezése közben, az u. n. Etelbánya alatti részen bukkantak a proustit és xantokon kristályokra. Ezek az ásványok Láposbányáról eddig ismeretlenek voltak. A telérkőzet anyaga tömör kvarc, amiben vagy rajta néhány pirit- és kalkopirit-szemcse ismerhető fel ; de kristályokban nem fordul elő. A t ö m ö t t kvarcra szürkés vagy fehér áttetsző /cvarc-kristályok telepedtek s rajtuk az m | l 0 1 0 | , r { l O Ï l } és z { o i í l | forma állapítható m é g . A kvarckristályokon ülnek a ragyogó, világosvörös, átlátszóprousí/í-knstályok. Axantokon részben a kvarckristályokon, részben a proustiton foglal helyet. A kvarckristályok tetőző lapjain némely kor fekete, fénytelen, igen lágy, porszerű ásvány jelenik meg, ami valószínűleg argentit. K u p á s G y u l a két kisebb darabot adott á t vizsgálatra, mindkettőn a fent leírt ásvány társaság figyelhető meg. A darabok legfeltűnőbb ásványa a proustit. Hajszálvékony vagy legfeljebb 0,25 mm vas tag kristályai hosszúra nyúltak, tűszerűek ; a legnagyobb kristályok hossza 2 mm. A kristályok többnyire sugarasan elrendeződött csoportokat alkotnak, máskor fenyőág módjára összenőttek, egyedül álló kristályok ritkábban mutatkoznak. A hipoparallel összenövések igen gyakoriak. A proustit-kristályokra xantokon nőtt rá. Általában a ránövés a proustit-kristályok alsó h a r m a d á n figyelhető meg ( 1 . rajz). A xantokon-kristályok vagy gallérszerűen csoportosulva •és egymással szorosan összenőve vagy elszórtan nőttek a proustitra ( 1 . rajz). Gyakori és érdekes jelenség, hogy a proustit-kristályoknak a xantokon-gyűrű alatti része jelentékenyen vékonyabb, mint a gyűrű feletti része, de a prizmalapok párhuzamossága állandó. A proustit
kristályok k o m b i n á c i ó j a r e n d k í v ü l egyszerű ; minden
k r i s t á l y o n csak két forma : a { 1 1 2 0 } és e { 0 1 Í 2 } jelenik meg. szögadatok : Mért
Számított
a : a = (1120) : ( 2 Í Í 0 ) =
5 9 ° 59'
e:a
6 8 ° 25'
6 8 ° 37'
4 2 ° 43'
4 2 ° 46'
= (01Í2):(1120)=
:e=
: (1012) =
megvizsgált
Ezekre v o n a t k o z ó 1
60°
A lapok tükrözése t ö k é l e t e s , ami a szögértékből is k i t ű n i k . A proustitra n ő t t xan/o/con-kristályok mérésre nem alkalmasak e g y m á s s a l való összenövésük m i a t t . Igen szép k r i s t á l y o k ü l n e k közvetlenül a k v a r c - k r i s t á l y o k o n . Ezek részben önálló, részben e g y m á s s a l hipoparallel összenőtt k r i s t á l y o k . Leg nagyobb m é r e t ü k 0,5 m m . Színük v ö r ö s e s b a r n a . Élénk g y é m á n t f é n y ű e k . Át nem látszók. Karcuk n a r a n c s v ö r ö s . V é k o n y lemezeik b a r n á s s á r g a színnel á t t e t s z ő k á t l á t s z ó k . H á r o m k r i s t á l y o n a k ö v e t k e z ő 8 f o r m á t á l l a p í t o t t a m meg ; a csillaggal (*) jelzettek á l t a l á b a n újak. • Miers-Prior
felállítása
2
Peacock
felállítása
c{00l}
c{00l}
d{50l}
d{101}
3
1. ábra. Proustit ránó'tt xantokon kristályokkal..
A m é r t és s z á m í t o t t szögértékek : Mért c : d = (001) (501) = 6 8 ° 57' (501) = 6 9 ° 53' D = (111) = 4 8 ° 37' P = (111) = 4 9 ° 08' P = d : D = (501) (501) = 4 1 ° 14' (111) = 5 5 ° 48' p D : P = (501) (111) = 5 6 ° 05' P : P = (111) (111) = 8 2 ° 28' m : P = (110) (111) = 4 1 45' m : P = (1Í0) (111) = 138° 32'
Számított 6 8 ° 14' 70° 21' 4 8 ° 32' 4 9 ° 10' 41 ° 25' 5 5 ° 27' 56° 41' 8 2 ° 18' 41 ° 24' 138° 36'
0
2
Az új formák szögadatai : (998)
(001) = (111) = (111) =
(998)
(001) (111) (111) (998)
Mért 5 1 ° 45' 3 ° 10' 79° 09' 0
= 51 55' '= 3 ° 30' = 7 8 ° 55' = 7 5 ° 29'
Számított 5 1 ° 48' 12 3 ° 16' 12' 79° 01' 48'
+ 0° 0° 0°
A 03' 12" 06' 12" 07' 12"
52° 3° 78° 75°
0° 0° 0° 0°
35' 09' 02' 12'
30' 20' 57' 41'
34 34 26 44
34" 26" 26" 44"
A kristályok t e r m e t é t a p { l l l } és P { l l l } uralkodó kifejlődése h a t á r o z z a meg ; e két forma egyensúlyban fejlődött k i (2. ábra). Lapjaik az (111 :001) övtengely i r á n y á b a n finoman és r i t k á n rostozottak. Jól fejlett sima lapokkal minden kristályon szerepelt a c { 0 0 1 } . E forma szerint egyik-másik kristály a táblás termet felé hajlik. A d { 5 0 l } é s D{5ÖT} csillo gó lapjai középnagyok. A kristályok t ö b b i formája alárendelt keskeny csík. Az m { l l 0 } e g y kristályon két lappal jelent meg. D
2. ábra. Xantokon
Az új f o r m á k közül a g { 9 9 8 } két k r i s t á l y o n k é t - k é t , egy k r i s t á l y o n egy lappal alakult k i . A G { 9 9 8 } egy k r i s t á l y o n két, egy m á s i k o n egy lappal lépett fel. A lapok mindig keskenyek ; t ü k r ö z é s ü k kifogástalan. Mért és s z á m í t o t t szögértékeik k ö z ö t t a különbség lényegtelen. Biztos f o r m á k n a k m i n ő s í t h e t ő k . A p { l 11} ,illetve P { l l ï } vicinális f o r m á i n a k nem t e k i n t h e t ő k , ennek ellentmondanak a szögértékek. Peacock
3
új
felállítása szerint k é t k r i s t á l y a l a k jele b o n y o l u l t a b b á
válik,
ugyanis g{998} az új felállításban g { 9 . 9 . 4 0 } , G { 9 9 8 } pedig G { 9 . 9 . 40} lenne. K é t s é g t e l e n , hogy P e a c o c k ú j , r ö n t g e n v i z s g á l a t o k o n alapuló felállítása egyszerű i n d e x - á t a l a k í t á s o n nyugszik, (100/100 005) és a xantokon k r i s t á l y a l a k a i n a k leg nagyobb részét egyszerűbb indexszel jelöli, n é h á n y ismert forma esetében azonban vicinális indexeket e r e d m é n y e z . t { 2 2 3 } = { 2 . 2 . 15} ~ (117),h { 3 3 4 } = {3.3.20} - ( 1 1 7 ) , y { 4 4 3 } = { 4 . 4 . 1 5 } - ' ( 1 1 4 ) , stb. f
A proustit és xantokon a baia läpo§ului-i, l á p o s b á n y a i h i d r o t e r m á l i s e z ü s t ércek között a legutolsó kiválások á s v á n y a i . Legfiatalabb k é p z ő d m é n y a xantokon, k r i s t á l y a i a proustitra telepedtek ( 1 . á b r a ) . A baia läpusolui-i, láposbányai xantokon előfordulása különösen figyelemre méltó, mert lelőhelyeinek szárría a K á r p á t o k övén belül igen csekély és kristálytani mérések csak egy elő fordulás, Nagyág kristályairól ismeretesek. S t r e n g , munkája tartalmazza S c h r a u f közlését, mely közelebbi megjelölés nélkül »Oberungarn« néven említ xantokon—előfordulást, ez valószínó'leg a B e c k e . közleményében szereplő Stiavnica-Selmecbányával azonos. K r e n n er , a baia sprie-i, felsőbányai ezüstércek ismertetésekor emlékszik meg minden közelebbi kristálytani adat nélkül a xantokonról. T ok o d y . részletesen tanulmányozta Sâcârâmb-Nagyag xantokon kristályait, leírta azok kristályalakjait, optikai sajátságait és kémiai tulajdonságait. Irodalom: 1. M i e r s , H . A . & P r i o r , G. T . : Contributions to the study of pyrargyrite and proustite (Min. Mag., 8, 1888., p. 37—102). — la. M i er s, H . A . & P r i o r , G. TBeitr. zur Kenntniss des Pyrargyrit und Proustit (Zeitschr. f. Krist., 15, 1889., p. 129—193). — 2. M i e r s , H . A . & P r i o r , G. T. : Xanthoconite and Rittingerite, w i t h remarks on the Red Silvers (Min. Mag., 10, 1893., p. 185—216). - 2 / a M i e r s , H . A . & P r i o r , G. T . : Ueber Xanthokon und Rittingerit, nebst Bemerkungen über " die Rothgiltigerze (Zeitsch. f. Krist., 22, 1894., p. 433—462). — 3. P e a c o c k, M . A . : Studies of sulpho-salts : X V . Xantho conite and pvrostilpnite (Min. Mag., 29 1950., No 211, p. 346—358). — 4. S t r e n g , A . : Feuerblende und Rittingerit ( N . Jahrb. f. Min., 1879., p. 548). — 5. B e c k e, F r . : Rittingerit und Feuerblende von Schemnitz (T s c h e r m a k's Min«—petr. Mitt., 2, 1880., p. 94). — 6. K r e n n e r , J. : A f e h ő b á n / a i ezüstércek (Term.-tud. Kozl., 9, 1877., p. 199—200). — 7. T o k o d y L . : Proustit és xantokon Nagyágról (Mat. és Term.-tud. É r t . , 46, 1929., p. 645—656). — 7/a T o k o d y , L . : Proustit und Xantokon von Nagyág (Centralb. f. Min., 1930., p. 117—123). 4
5
6
7
Proustit und Xanthokon von Baia Lapocului-Láposbánya Von L .
Tokody,
(Rumänien)
Budapest
A n den Gangstücken des P r o u s t i t s und X a n t h o k o n s kommen Q u a r z » P y r i t , C h a l k o p y r i t und A r g e n t i t (?) als Begleitmineralien vor. Die Kristalle des P r o u s t i t s sind haarfein, max. 0,25 mm dick und 2 mm lang. Die Kristalle erscheinen zumeist als strahlige Gruppen, als fichtenförmige Gebilde. Alleinstehende Kristalle sind selten, hypoparallele Zusammenwachsungen dagegen häufig. Es lassen sich zwei Formen beobachten : a{H20},
e{01l"2}
Der X a n t h o k o n ist oft auf Proustit angewachsen. Schöne Kristalle sitzen auf dem Quarz. Die Grösse der Kristalle ist max. 0,5 mm. Sie sind rötbraun, von lebhaftem Diamant glanz, undurchsichtig. Ihre Kristallformen sind:
M i e r s — P r i o r sehe Aufstellung
P e a c o c k sehe Aufstellung
Der Typus der Kristalle ist durch die herrschende Entwicklung von und P { l l l } bestimmt.
p{m}
Proustit und Xanthokon sind die letzten Ausscheidungen unter den hydrothermalen Sil bererzen von Láposbánya. •. Im Gebiet innerhalb der Karpatenzone sind—ausser Láposbánya — bloss fünf Fundorte des Xanthokons bekannt :. »Oberungarn« (4), Selmecbánya (Stiavnica) (5), Felsőbánya (Baia Sprie) (6), Nagyág (Säcäramb) (7).
Л. Т о к о д и ( Б у д а п е ш т ) :
Проустит и ксантокон и з Ва1'а ЬароыЛш — Ьар08сапуа (Румыния) (Резюме) На ж и л ь н ы х кусках проустита и ксантокона встречаются кварц, пирит, к а л ь к о пирит и аргентит (?) к а к сопутствующие ископаемые. Кристаллы проустита весьма тонки, и х толщина едва достигает 0.25 мм, а максималь н а я длина и х не превышает 2 мм. В большинстве случаев они составляют радиально рас положенные группы, сосновидные формации. Одинокие кристаллы довольно редки. Гипоиараллельные срастанияза мечаются очень часто. Наблюаются две формы: а{1120}, е{0112}. Ксантокон нередко нарастает на проустите. Его красивые кристаллы встречаются на кварце. И х предельный размер составляет 0.5 мм. Они ры'жебурого цвета, с ярким алмаз ным блеском и непрозрачны. Формы кристалов.
Тип кристаллов определяется развитием доминант р | ш | и р | ш | . Проустит и ксантокон являются последними выделениями среди гидротермальных серебряных р у д в Ьарови1ш—ЬарозЬапуа. Помимо названного места ксантокон имеется в следующих местах на территории, окаймленной К а р п а т а м и : в »ОЬегип§агп« (4), Зе1тесЬапуа ( З Н а у т с а , 5), Ре1збЬапуа (Ва1а З р п е , 6), № § у а § ( З а с а г а т Ь , 7).
