PROJEKTJAVASLAT. a Veszprémi Egyetem. Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ. II. ciklusának támogatására

KKK-II.

Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ

PROJEKTJAVASLAT a Veszprémi Egyetem Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ II. ciklusának támogatására

Pályázó: Veszprémi Egyetem

5

KKK-II.


MUNKATERV Veszprémi Egyetem Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ tevékenységei a 2004. VII. 01. – 2007. VI. 30. időszakban Tartalomjegyzék 1. Előzmények és bevezetés

7

2. Célkitűzések és a teljesítmény mérése

12

3. A partnerek együttműködési programja

15

4. A VIKKK szervezeti struktúrája

17

5. A VIKKK Programjai

19

5.1. Kutatási programok

19

5.2. Az oktatási és képzési program

27

6. A programokban résztvevők bemutatása

28

6.1. Kutató, oktató személyek

28

6.2. A program irányításában résztvevő személyek

30

6.3. A VIKKK igazgatója

31

7. Az eredmények hasznosítása

32

8. Iparjogvédelmi nyilatkozat

33

9. Gazdasági adatok

33

10. A VIKKK szerepe a befogadó felsőoktatási intézményen belül

34

11. A teljesítmény értékelése a befogadó intézmény belső fórumain

35

Függelék Vezető kutatók és oktatók, kutatási főirány vezetők és az igazgató szakmai adatai

37


6

KKK-II.


1. Előzmények és bevezetés A modern vegyipar a kedvezőtlen társadalmi megítélése ellenére életminőséget meghatározó iparág. Belátható, hogy például a motorhajtóanyagok, a műanyagok vagy a gyógyszerek gyártásának leállása, vagy jelentős csökkenése súlyos gazdasági és társadalmi válsághoz vezetne. Az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének fenntartására hosszú távon azonos vagy növekvő termékkibocsátást feltételezve, csak csökkenő anyag- és energiafelhasználás és csökkenő károsanyag emisszió mellett van esély. Ezek a kritériumok kihatnak a vegyipari K+F területére is. Napjainkban kiemelten fontos feladat a K+F szféra résztvevői (állam, gazdasági partnerek, kutatóhelyek) számára a vegyipar és a társadalom közti kapcsolatok javítása, az ipari- és társadalmi igényeknek megfelelő speciális vegyészmérnökképzés, a korszerű, anyag- és energiatakarékos, környezetbarát technológiák fejlesztése, a káros környezeti hatások csökkentése, a hulladékok zárt ciklusú újrahasznosítása, mindezekhez megfelelő kutatásfejlesztési és felsőoktatási háttér kialakítása. Más megvilágításban a „fenntartható fejlődés” gondolatköre által behatárolt feladatok a vegyipar területére vonatkozóan inkább eredeti – új – megoldásokat kívánnak, mint a felhalmozott ismeretek egyszerű vagy bonyolult alkalmazását. A vegyipari kutatás területén két, látszólag ellentmondó kihívással kell szembenézni. Egyrészt a makroszkopikus ismeretektől a mikroszkopikus és molekuláris nagyságrendekig egyre részletesebb analízis szükséges ahhoz, hogy a jelenségek gyökerei érthetőbbek legyenek, másrészt a molekuláristól a makroszkopikus méretekig rendszerszemléletű tárgyalásmódot kíván az integráció és a különböző csatolási lehetőségek feltárása, beleértve a környezeti és társadalmi integrációt is. Azért, hogy a vegyészmérnökség mindkét irányban le tudja fedni tevékenységével a körvonalazott területet és meg tudjon felelni az új kihívásoknak, a mikro- makrokörnyezet/társadalom/ és a környezet/társadalom/-makro-mikro vonalat átjárhatóvá kell tenni mindkét irányban. Be kell lássuk, hogy ez egy új paradigma, megoldási kulcsa a fenntartható fejlődés kritériumának. Azok a területek tehát, amelyek stimulálhatják a jövő évtized K+F tevékenységét a komplex közvetítő közegek (nevezzük ipari médiáknak) magatartásának intelligens fejlesztése, a nemlineáris kölcsönhatások dinamikai kezelésmódjának kialakítása, az anyag makro- és mikrostruktúrája közti kapcsolat felderítése a tervezhetőség szintjéig, az egyre magasabb minőségi követelményeket kielégítő eljárások és műveletek, energia és anyagellátás, beleértve az entrópiatermelést, a rendszerek informatikai menedzselését, az adaptív rendszerek elvi-gyakorlati kialakítását a minimális környezeti terhelés peremfeltételének figyelembevételét. Ezen háttér megfelelő lehetőséget teremt a teljeskörű minőségbiztosítási rendszerek kialakításához és működtetéséhez. A vázolt program látszólag vegyészmérnöki karakterű kivitelezése természetesen nem képzelhető el egyéb tudományterületek alkalmazása nélkül. Így belátható, hogy a multidiszciplinaritás ebben az esetben elsősorban alkalmazástechnikai jellegű. VIKKK 2001. július 1. – 2004. június 30. A fenti gondolatok jegyében a Veszprémi Egyetemen – ahol a brit Vegyészmérnöki Szövetség (IChemE) által akkreditált vegyészmérnökképzés folyik és a MAB által akkreditált vegyészmérnöki doktori iskola működik – a Mérnöki Karon a Vegyészmérnöki Intézet szervezeti egységéhez kapcsolódva 2001. július 1-én az Oktatási Minisztérium és ipari partnerek


7

KKK-II.


támogatásával a „Fenntartható fejlődést szolgáló minőségügyi és zöld technológiákra alapozott vegyipari kutató és fejlesztő központ” című pályázatunk alapján megalakult a Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ (továbbiakban: VIKKK, honlap: http://vikkk.vein.hu ). A VIKKK a Vegyészmérnöki Intézeten belül önálló gazdasági egységként konzorciumi formában működik, amelynek alapító tagjai a Veszprémi Egyetem mellett az ország vezető vegyipari vállalatai nevezetesen a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt., a Tiszai Vegyi Kombinát Rt., a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., a BorsodChem Rt., a Nitrokémia 2000 Rt., a Nitrogénművek Rt. továbbá a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht., az Ipar a Veszprémi Mérnökképzésért Alapítvány, a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. A működéséhez szükséges forrást 50-50%ban az Oktatási Minisztérium és a konzorciumi tagok biztosították. A VIKKK a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával a posztgraduális oktatási feladataival párhuzamosan három kutatási főirányhoz tartozóan 15 – a vegyipar számára alapvető fontosságú – témában végzett kutatásokat 2001. július 1. – 2004. június 30. időszakban. Az elért fontosabb K+F eredmények (pl. technológiai know-how-k, kísérleti berendezések, vizsgálati módszerek) egyrészt technológiák innovatív továbbfejlesztésére vonatkoznak, és a kihozatal, a hatékonyság, az energetikai és költségfajlagosok javítását, illetve a káros emisszió csökkenését eredményezik; másrészt új termékek előállítására, új eljárások, illetve módszerek kidolgozására és alkalmazására irányulnak. Ipari partnereink értékelése szerint a kutatási eredményeink gyakorlati jelentőségűek, a hazai vegyiparban hasznosíthatók, eredményeink többsége kimutatható hatást gyakorol az adott tudományterületre elméleti, illetve gyakorlati vonatkozásban egyaránt és megfelelő piacgazdasági környezetben megvalósítva a műszakai színvonal emelésén túl jelentős gazdasági eredménnyel jár. A VIKKK a gyakorlati vegyészmérnöki ismeretek átadásában, a kutatás-fejlesztési stratégiák elsajátításában, az innovatív, környezetorientált szemléletre való nevelésben alapvető szerepet játszik a Veszprémi Egyetemen belül. Ezt a szerepünket megtartani és fokozni kívánjuk. Az elmúlt időszakban a kutatásban résztvevő hallgatók létszáma átlagosan 40 fő, ebből PhD hallgató átlagosan 20 fő. Még ipari partnereink (MOL Rt és Richter Rt.) is delegálták három munkatársukat, hogy a Központban kutatásokat végezve PhD minősítést szerezzenek. A kutatók (többségük egyben oktató is), illetve a PhD hallgatók oktatási tevékenységük során az előadások szemináriumok szóbeli anyagába folyamatosan beépítették az új kutatási eredményeket, tapasztalatokat. Az új kísérleti, illetve vizsgálati módszereket eljárásokat, laboratóriumi gyakorlat formájában és tankönyvekben, jegyzetekben írott formában is közzétettük. Egyes szakterületeken elért eredményeinket speciális kiadványokban, szakkönyvekben, illetve azok fejezeteiben (magyar illetve angol nyelven) is megjelentettük. A gazdasági érdekek sérelme nélkül közzétehető kutatási eredményeink alapján készült publikációk a következők: könyv/könyvrészlet 10 db (ebből 7 db idegen nyelvű), cikk/közlemény 49 (29) db, konferencia kiadvány 76 (42) db, konferencia előadás 84 (41) db, PhD dolgozat 15 db (készítés alatt), diplomadolgozat 49 db, TDK dolgozat 19 db, összes publikáció: 302 (119) db. A VIKKK kutatási területeihez kapcsolódva számos régiós és régión kívüli gazdasági partnerrel (Mikrolin Coop Rt., VTK Innosystem Kft., Qupers Műanyagfeldolgozó és Szerszámkészítő Kft., Hoffman Építőipari Rt.) adtunk be 4 db pályázatot, további források megszerzése céljából az egyes témákban elért eredményeink ipari megvalósításának elősegítése érdekében.


8

KKK-II.


A Központ mindig nagy hangsúlyt fektetett a „zöld kémia” alapelvein nyugvó, a fenntartható fejlődést, környezetünk állapotának megóvását, illetve javítását szolgáló kutatásfejlesztési munkáinak megbízhatóságára, szakmai színvonalára. Pályázatot adtunk be és nyertünk, hogy létrehozzuk és akkreditáltassuk a „Tiszta Világ Kémiai Vizsgáló Laboratóriumot”, amely a kutatásaink megbízhatóságát javítja, hatékonyságát növeli valamint elősegíti további hazai és EU-s ipari partnerek kutatásba történő bevonását. Kutató-fejlesztő munkánk során – részben annak interdiszciplináris jellege miatt – a következő felsőoktatási intézmények megfelelő egységeit, illetve kutatóit vontuk be a munkába: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kémiai Technológia Tanszék és Polimertechnikai Tanszék; Kaposvári Egyetem Műszaki Kémiai Kutató Intézet; Széchenyi István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Jármű és Hőtechnikai Tanszék; Nyugat Magyarországi Egyetem, Erdészeti Műszaki és Környezettechnikai Tanszék; Miskolci Egyetem; Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ; Kecskeméti Főiskola; Műanyagfeldolgozó Technológiai Tanszék. Az eredményeink nemzetközi megismertetése, EU-s pályázati kapcsolatok kialakítása és a hasznosítás elősegítése céljából résztvettünk az „ European partnering days of science and industry 2004” rendezvényen (2004 június 14-16 Poznan), valamint a "Building the knowledge content of economy and increasing knowledge absorbing capacity of firms" (2004. május 13-14én Athén), továbbá kapcsolatba léptünk az International Business Council of the Rochester Business Alliance, Inc. (US) vezetőjével és bemutattuk a gyakorlati megvalósítás közelébe kerülő fontosabb témáinkat. A Rochesteri Vállalkozók Szövetsége által létesítendő Rochester High Tech Center lehetőséget biztosít a kutatási eredményeink amerikai piacon történő hasznosítására. VIKKK 2004. július 1. – 2007. június 30. Az Igazgató Tanács 2004. június 25-i ülésén elfogadta a VIKKK 3 éves tevékenységéről szóló beszámolót (21/2004(V.25.) sz. IT határozat) és a kutatási témák szakmai értékelését (22/2004(V.25.) sz. IT határozat) Az általános tevékenységünkkel, a kutatás-fejlesztési valamint posztgraduális képzési munkánkkal és eredményeinkkel elégedett ipari partnereink a következő három éves periódusra is legalább azonos vagy nagyobb mértékű pénzügyi kötelezettséget vállaltak az együttműködésre és a VIKKK támogatására. A konzorciumi szerződést Nyilatkozattal és annak mellékleteként a pénzbeli támogatás mértékére vonatkozó Szándéknyilatkozat és kötelezettségvállalással 3 évre (2004. július. 1. – 2007. június. 30.) meghosszabbították. Ennek értelmében az első félévre esedékes támogatási összeget átutalták. A Kooperációs Kutatási Központ küldetése és céljai változatlanok: • a technológiai áttörést elősegítő, korunk nagy kihívásait – a fenntartható fejlődés biztosítását, környezetünk állapotának megóvását, illetve javítását – szem előtt tartó, piacorientált multidiszciplináris kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység végzése, • ezzel szerves egységben magas szintű szakember képzés a vegyészmérnöki doktori iskola keretében a speciális ipari igényeknek megfelelően, • kapcsolatok kiépítése gazdasági partnerekkel az eredmények alkalmazására, a gazdasági és társadalmi igény megjelenítésére a képzési és kutatási struktúrában, • integrált, rendszerszemléletű intellektuális környezet kialakítása az alap-, a doktori- és a továbbképzés tananyagfejlesztésére,


9

KKK-II.

•


együttműködés az egyetem alap-, doktori- és továbbképzésében.

A fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése érdekében a következő 3 éves működési periódusban elérni kívánt kutatás-fejlesztési eredményeinkkel, illetve azok hasznosulása révén elősegítjük, hogy • a vegyipari termelés során lehető legkisebb mértékben használják fel az anyag- és energiaforrásokat, hogy ezzel is kíméljék a nyersanyagkészleteket és minimalizálják az energiatermeléssel járó környezetszennyezést, • sem a gyártási folyamatban, sem pedig végtermékekként ne keletkezzenek környezetet szennyező, vagy környezetet veszélyeztető anyagok, • a termékek használatuk után mind nagyobb mértékben legyenek gazdaságos és környezetkímélő megoldásokkal újrahasznosíthatók, végcélként a hasznosítás és újrahasznosítás zárt ciklusát tűzzük ki, • a gyártási folyamatok az emberi munkaerőigény minimalizálásával, magas szintű automatizáltsággal és olyan minőségirányítással legyenek ellátva, amely lehetővé teszi az anyagés energia-, valamint egyéb veszteséggel járó selejt megszüntetését, • az eljárások magas fokú biztonságtechnikával legyenek ellátva, mely lehetővé teszi a minimális kockázatú termelést, • lehetővé váljék a technikai továbbfejlődést biztosító új vegyületek és szerkezeti anyagok előállítása, • a korábbinál fejlettebb technikai színvonalú, gazdaságosabb, új elveken alapuló eljárások és lehetőleg többféle célra alkalmazható berendezések jöhessenek létre a kémiai és a kapcsolódó különböző tudományterületeken elért eredmények kombinációjával. A vázolt célokat szem előtt tartva, a következő fő irányokban kívánunk kutatásokat folytatni: I. Energia- és anyagtakarékos, környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése II. Nagy tisztaságú termékek előállítását szolgáló, káros emisszió csökkentést elősegítő korszerű eljárások és termékek fejlesztése III. Korszerű technológiai rendszerek fejlesztése, optimalizálása. Jelentős technológiai előrelépésnek tekintünk minden olyan gazdaságilag is számottevő fejlesztési eredményt, amely a fenti célkitűzéseknek megfelel és iparilag megvalósítható. Technológiai áttörésként a részterületeken elérhető fejlesztési eredmények elterjesztését, és annak eredőjeként fokozatosan kialakuló új szemléletű hazai vegyipari termelési kultúrát értékelhetnénk. A VIKKK struktúrája olyan kívülről befelé erősödő gazdasági modellt követ, amely társfinanszírozáson alapul, azonban nemcsak a szervezetbe integrált gazdasági vállalkozások hasznosíthatják az eredményeket, hanem a résztvevő két innovációs társaság közvetítésével a kis és középvállalkozások fejlődését is támogatja. Hazánkban a kis és középvállalatok nem rendelkeznek megfelelő kutatói bázissal, de a VIKKK kooperatív működése révén a magyarországi nagyvállalatok és a kormányzat pénzügyi forrásait közvetetten használhatják. A K+F tevékenységünk – és a hároméves működésünk alatt létrehozott koncentrált technikai és szellemi „infrastruktúra” – valamint az elért eredményeink a nagyvállalatok mellett Pályázó: Veszprémi Egyetem

10

KKK-II.


egyre inkább vonzóvá teszi a VIKKK-t a kis- és középvállalatok valamint a nem vegyipari tevékenységet folytató nagyvállalatok számára is. Igy a konzorciumi tagok sorába lépett a Qupers Műanyagfeldolgozó és Szerszámkészítő Kft., valamint a Continental Teves Magyarország Kft., amely már a korábbi években is műszerekkel és megbízásokkal támogatta a VIKKK-t mintegy 4MFt értékben. Hosszú távon a VIKKK egy olyan vegyipari fejlesztési bázissá kíván válni, ami a nagyvállalati erők összpontosítása révén elér egy kritikus tömeget – magához vonzva a kis és középvállalatokat – és biztosítja az EU-ban megkívánt integrált áttörést. Ez a tendencia alapvető jelentőségű lehet a térségünkre jellemző vegyipari K+F csökkenési trend megfordításában. Törekszünk arra, hogy a VIKKK a régióban betöltött szerepén túl, a vegyipari kutatások és a magas szintű, környezetorientált, speciális ipari igényeknek megfelelő vegyészmérnök képzés vonatkozásában országos hatásterületű központtá váljon és az adott szakmai részterületeken mint kompetencia központ szerepeljen.

2. Célkitűzések és a teljesítmény mérése A VIKKK alapvető, – a KKK program céljaival harmonizáló – célkitűzései három kutatási főirányhoz kapcsolódnak és a következő kutatási témákban jelennek meg (zárójelben a témavezető neve). I. kutatási főirány: Energia- és anyagtakarékos, környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése 1. Szintetikus kőolaj előállítása műanyag melléktermékek és hulladékok enyhe krakkolásával, valamint a termék hulladékmentes hasznosítási eljárásának kidolgozása (Dr. Bartha László) 2. Eljárás kidolgozása bitumenek szerkezetmódosítására gumiőrlemények és polimerdegradátumok alkalmazásával (Dr. Bartha László) 3. Alternatív motorhajtóanyag-komponensek előállítása és vizsgálata (Dr. Hancsók Jenő) 4. Környezetbarát és nagy energia-tartalmú motorbenzinek gyártásának vizsgálata (Dr.Hancsók Jenő) 5. Környezetbarát és nagy energiatartalmú dízelgázolajok gyártásának vizsgálata (Dr. Hancsók Jenő) II. kutatási főirány: Nagy tisztaságú termékek előállítását szolgáló, káros emisszió csökkentést elősegítő korszerű eljárások és termékek fejlesztése 1. Oldószer tartalmú hulladékok feldolgozása, „zöld” oldószerek gyógyszeripari alkalmazhatósága (Dr. Marton Gyula) 2. Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése (Dr. Szánya Tibor) 3. Gyógyszeripari szétválasztások szuperkritikus tartományban (Dr. Horváth Géza) 4. Klórtartalmú véggázok újrahasznosítása és emisszió csökkentés (Dr. Horváth Géza) 5. EU konform vízrendszerek (Dr. Horváth Géza) 6. Új, környezetbarát, többcélú adalék előállítása szilárd és folyékony műtrágyákhoz (Dr. Marton Gyula) III. kutatási főirány: Korszerű technológiai rendszerek fejlesztése, optimalizálása. 1. Többtermékes folyamatos technológiák optimalizálása (Dr. Árva Péter) 2. Technológia fejlesztés és optimális üzemeltetés (Dr. Szeifert Ferenc)


11

KKK-II.


KKK program 1. célkitűzés: elősegíti és erősíti Magyarország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődését a hosszútávra szóló stratégián alapuló tudományos és technológiai kutatáson és innováción keresztül A központ célkitűzése Teljesítmény mutató I. Kutatási főirány 1.1. Félüzemi, 5-10 kg/h és 20-50 kg/h kapacitású polimer krakkoló berendezés prototípusának építése és beüzemelése. A hasznosítás hatásvizsgálata, CO2 kibocsátás környezetterhelés csökkentése, az energia- és import kőolaj-megtakarítás, a hasznosítható, illetve exportálható intermedierek és termékek gazdasági hozamának meghatározása, a kutatási infrastrukrúra továbbfejlesztése.

1.2. Olyan gumibitumen technológia és termékek kifejlesztése, amellyel az ország gazdasági versenyképességének javítása szempontjából lényeges két problémát az útépítési és szigetelőipari bitumenek minőségjavítását, és a használt gumiabroncsok hulladékmentes újrafelhasználását egyszerre lehet megoldani. A bitumenek gumiőrleménnyel és polimer degradátumokkal történő új eljárás szerinti módosításával új receptúrák kidolgozása 1.3. Alternatív motorhajtóanyagok előállítása, nagy olajsavtartalmú növényolajok motorhajtóanyagokká konvertálásával hagyományos, valamint enzimkatalitikus átészterezéssel, illetve heterogénkatalitikus hidrogénezéssel. Kimutatási módszerek továbbfejlesztése. Bioeredetű alternatív és szintetikus hajtóanyagkomponensek (speciálisan előkészített növényolajok, észterek, bioetanol, bio-ETBE) felhasználási tulajdonságainak és kockázatainak vizsgálata. 1.4. Motorbenzinek. Új nagy aktivitású, paraffin izomerizáló katalizátorok aktiválási és alkalmazási körülményeinek meghatározása, új kísérleti berendezésének kialakítása, optimális paraméterkombinációinak kiválasztása. Az alapanyag tulajdonságok hatásának vizsgálata, az FCC és kokszolói benzinek optimális minőségjavítási feltételeinek meghatározása. 1.5. Gázolajpárlatok katalitikus izomerizálásának, heteroatom-mentesítésének, kén- és aromástartalom csökkentésének vizsgálata különböző alapanyagok, Pályázó: Veszprémi Egyetem

Kiviteli tervek és építési és üzemeltetési tapasztalatokat elemző tanulmányok száma (2 db) Elemző hatástanulmány a gazdasági társadalmi előnyök meghatározására, tanulmányok száma (1 db) Nagylaboratóriumi és félüzemi gázfűtésű krakkoló berendezések, és a termékek vizsgálatára alkalmas berendezések száma (2 db) Az új termékreceptúrák száma.(4 db) A tulajdonságok mérésére alkalmas készülékpark továbbfejlesztése, új készülékek száma.(2 db) Eredményes ipari alkalmazástechnikai kísérletek száma. (3) Elemző tanulmányok száma.(3 db) Új készülékek száma. (2 db) Új termékek előállítási eljárásainak száma (2/év)

Elemző tanulmányok, amelyek tartalmazzák a környezeti előnyöket is; nagylaboratóriumi technológiai készülékrendszerek kialakítása; termékek minősítésére analitikai és hatásvizsgálati rendszerek létrehozása, beleértve a végtermék-keverési recepttúrákat is. (3db) Elemző tanulmányok, amelyek tartalmazzák a környezeti előnyöket is; nagylaboratóriumi technológiai 12

KKK-II.


katalizátorok és paraméter-tartományok alkalmazásával az új szigorú környezetvédelmi követelmények, a termék-hozamnövelés és gazdaságosság figyelembevételével. Dízelgázolajok adalékainak továbbfejlesztése. Növényolaj származékok dízelgázolajokba való keverésének hatásvizsgálata. II. Kutatási főirány 1.6.Királis vegyületek elválasztására alkalmas szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) alapvető jellemzőinek meghatározása. 1.7.Ipari feltételek mellett, nagylaboratóriumi méretben vizsgáljuk a „királis SMB-LC” művelet gyógyszeripari alkalmazhatóságát. 1.8.Szuperkritikus fluidumok, mint oldószerek alkalmazhatóságának tanulmányozása speciális szteroidok tisztítására. 1.9.Vizsgáljuk az elektrokémiai adszorpción alapuló ion szeparációt („ionszivattyú”), a szerves anyag tartalmú szennyvizek sótartalmának csökkentésére. Méretnöveljük a laboratóriumi eljárást és meghatározzuk optimális üzemi paramétereket. 1.10.Új műveletsor kialakítása amellyel az alacsonyabb vinil-klorid koncentrációjú, de PVC port is tartalmazó szárító gáz kezelhető. 1.11.Célunk a magas forráspontú, kémiailag stabil oldószerek alkalmazás-technikai vizsgálata 1.12.Keményítő észterek fejlesztése és alkalmazástechnikai vizsgálata kolloid méretű részecskék ülepítésére és mikroelemek kioldódásának szabályozására III. Kutatási főirány 1.13.A cél olyan folyamatmérnöki eszközök és módszerek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a termelő technológiákban rejlő technikai lehetőségek teljes kihasználását, s ezáltal a gazdasági és környezetvédelmi szempontok optimális érvényesítését. 1.14.Többtermékes folyamatos technológiák optimalizálására alkalmas megoldások kidolgozása 1.15.Technológia fejlesztés és optimális üzemeltetésre alkalmas eszközök


készülékrendszerek kialakítása; termékek minősítésére analitikai és hatásvizsgálati rendszerek létrehozása, beleértve a végtermék-keverési receptúrákat is. (3db) Kutatási jelentés (1) Számítási modell (1) Nagylaboratóriumi SMB-LC berendezés (1) Alkalmazási know-how (1db) Kutatási jelentés (1) Új kísérleti berendezés (1) Kutatási jelentés (1)

Kutatási jelentés (1) Technológiai know-how (1) Elemző tanulmány (1) Kutatási jelentés (1) Kutatási jelentés (1) Technológiai know how (1) Üzemi alkalmazási kísérlet (1) Új algoritmusokat, megoldásokat ismertető cikkek száma (6 db) Kiviteli tervek, elemző tanulmányok száma ( 2 db) Új, ipari környezetben használt, a termelést és a technológia fejlesztést támogató eszközök száma (3 db) Technológia tervezést támogató, ipari környezetben alkalmazott (BorsodChem Rt.) célirányos szimulátorok száma (2 db)

13

KKK-II.


KKK program 2. célkitűzés: elősegíti és erősíti a kutatási eredmények kereskedelmi hasznosítását, a K+F tevékenységek gazdasági, környezeti és társadalmi hatását, versenyképességi előnyhöz juttatva ezzel Magyarországot a nemzetközi szintéren A központ célkitűzése Teljesítmény mutató 2.1.Célunk a hulladékműanyagok krakkolási eljárásra, a - Az ipari partnerek által hasznosított, krakktermékek továbbfeldolgozására, pirolízis illetve hasznosítható szellemi termékek alapanyagok, és új motorhajtóanyag-, illetve száma (évenként 2 db). kenőolaj-komponensek, valamint olajipari és - Spin-off vállalkozásnak átadott szellemi műanyagfeldolgozóipari adalékok, gumibitumenes tulajdon (évenként 1 db). kötőanyag kompozitok előállítására, az SMB-LC - Szellemi tulajdon eladásából származó eljárásra, a keményítőészterek gyártására és bevétel. alkalmazására, a véggázok és ipari vizek tisztítására - Az ipari partnerek által saját értékelési vonatkozó szabadalmak és know-how-k kidolgozása. rendszerükben becsült eredmény (vagy gazdasági versenyelőny, 5 db). 2.2.Iparban hasznosítható eredmények átadása, amelyek Eredmények publikálása, hazai és lehetővé teszik a költségtakarékos és környezetbarát nemzetközi előadások, jegyzetek, motorhajtóanyagok előállítását; növekvő tankönyvek formájában (ezek darabszáma nyersanyagárak ellenére gyakorlatilag állandó évenként változó); a mobilitási kultúra mértékű profit eléréséhez való hozzájárulás, ami színvonalának növeléséhez való jelentős részben az iparvállalat állandó vagy növekvő hozzájárulás (környezeti hatás és nagyságú nyereségét, részben pedig a mindenkori társadalmi megelégedettség érzés kormány költségvetési hányadához való hozzájárulás kiváltásához való hozzájárulás); tervezhető állandóságát biztosítja. mezőgazdasági dolgozók munkahelyteremtéséhez és az elmaradott területek hasznosítása révén az esélyegyenlőséghez való hozzájárulás 2.3.A különböző méretű vállalatok a megváltozott piaci - Az ipari partnerek által hasznosított, környezetben csak hatékonyságuk jelentős illetve hasznosítható szellemi termékek növelésével tudtak talpon maradni, melyet általában száma (évenként 1 db). a vállalati szervezet hatékonyabbá tételével érték el. - Spin-off vállalkozásnak átadott szellemi A jövőben újra előtérbe kerül a technológiában rejlő tulajdon (1 db). lehetőségek feltárása. A kutatás célja, hogy a - Az ipari partnerek által saját értékelési számítógéppel támogatott folyamatmérnökség rendszerükben becsült eredmény (vagy (CAPE) eszköztárát fejlessze, illetve tegye gazdasági verseny előny, 4 db). elérhetővé a VIKKK ipari partnerei számára, hogy azok technológiái gazdaságosabban működhessenek. KKK program 3. célkitűzés: erősíti a magasan képzett kutatói munkaerő társadalmi presztízsét A központ célkitűzése Teljesítmény mutató 3.1.A hazai vegyipar jól képzett mérnök és - Tudományos problémák száma kutató szakember igényeinek kielégítése - A központban kutatómunkát végzett és az iparban speciális iparági kutatási témakörök elhelyezkedett hallgatók száma. kiírásával, szakirányi képzéssel, valamint - A gazdasági partnerek által vezetett kutatási gyakorlatot szerzett graduális diplomamunkák, TDK munkák száma. mérnökök, szakmérnökök és PhD fokozatú - Az ipari partner által javasolt PhD témák, kutatómérnökök kibocsátásával. diplomatémák, TDK témák száma.


14

KKK-II.


3.2.A technológia és termékfejlesztés rendkívül tudásintenzív tevékenység. A projektnek közvetlen célja, ill. hatása a projektben dolgozó, PhD fokozatot szerző fiatal kutatók képzése. Közvetett hatása az ipari, ill. más akadémiai partereink képzése.

- A gazdasági partnerek kutatásban együttműködő szakembereinek száma. - Magasan képzett PhD-val és/vagy szakmérnök minősítéssel rendelkező munkaerő biztosítása a társadalom részére; ipari partnerek szakembereinek magas szintű továbbképzése work shop-okon és egyéb továbbképzések formájában

KKK program 4. célkitűzés: elősegíti és erősíti az akadémiai szféra kutatói közötti együttműködést, a kutatók és a kutatást közvetlenül felhasználók közötti együttműködést és javítja a szellemi és egyéb kutatási források felhasználásának hatékonyságát A központ célkitűzése Teljesítmény mutató 4.1.A kutatási tevékenységünk során tovább - Azon új kutatási projektek száma (%-a), kívánjuk szélesíteni az egyetemen belüli, az amelyben 3, vagy több partner vesz részt.(3-5) egyetemek közötti és a VIKKK, valamint - Azon kutatási projektek száma, amelyekben más gazdasági partnerek kutatóival létesített legalább egy ipari partner részt vesz, jelentős munkakapcsolatokat. anyagi támogatással. (3-5) 4.2.Az akadémiai kutatást nagyban segíti az, ha - Azon kutatási projektek száma, amelyekben kidolgozott módszerek hasznosulása során legalább egy ipari partner részt vesz, jelentős szerzett tapasztalatokat is vissza tudja anyagi támogatással. (1-2/év) csatolni a kutató az elméleti munkájába, - Azon kutatási projektek száma, amelyben az célunk ennek elősegítése. ipari partner(ek) mellett más egyetemek, főiskolák, intézetek és egyéb K+F szervezetek is részt vesznek. (2-3/év) - Ipari partnerekkel közös publikációk, előadások száma. (10/év) - Főbb eredmények mikroszimpóziumokon való kölcsönös bemutatása. (1szimpózium/év)

3. A partnerek együttműködési programja A VIKKK a VE és az OM általi alapításának megfelelően olyan non-profit kutatóhely, amelyben oktatási és kutatási tevékenység folyik, biztosítja az üzleti szemléletű célirányos alkalmazott kutatást és technológiafejlesztést. A partnerek a konzorciumi szerződésnek megfelelően pénzbeli támogatással, berendezések, eszközök, épületek, laborhelyiségek, irodák átadásával biztosítják a VIKKK működését. A VIKKK a támogatásokból, pályázati és üzleti alapon szerzett saját bevételéből gazdálkodik. Működéséhez az egyetemi költségvetésből támogatást kaphat, melynek összegét az Egyetemi Tanács határozza meg. A VIKKK tevékenységét más egyetemi, vagy egyetemen kívüli szervezetekkel együttműködve is végezheti. A VIKKK szervezetéhez csatlakozó jogi személyek – mint konzorciumi tagok – támogatásra és együttműködésre vonatkozó kötelezettségeit, tennivalóit a Konzorciumi szerződés és annak mellékleteként szereplő Együttműködési szándéknyilatkozat és kötelezettségvállalás továbbá a K+F munkára vonatkozó Megbízási szerződések és az Adat- és információvédelmi szabályzat határozzák meg összhangban a Központ Szervezeti és Működési Szabályzatával valamint a KKK-II pályázatban rögzített feltételekkel. A fenti dokumentumok biztosítják az együttműködés jogi hátterét.


15

KKK-II.


A VIKKK működését, kutatási programjait a 2004. 07. 01. – 2007. 06. 30. közötti időszakban a konzorciumi tagok az alábbi táblázatban foglaltak szerint támogatják. Konzorciumi tag neve

Támogatás 3 évre, Ft

Támogatott kutatási főirány I, II, III

Veszprémi Egyetem

27 000 000

Veszprémi Egyetem

27 000 000-Ft értékű szolgáltatás

I, II, III

106 000 000 45 000 000 30 000 000 18 000 000 7 500 000 6 000 000 1 350 000 9 000 000 600 000 + szolgáltatások Szolgáltatások 277 450 000

I II, III II II, III II I I I, II, III

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. BorsodChem Rt. Nitrogénművek Rt. Continental Teves Magyarország Kft. Qupers Műanyagfeldolgozó és Szerszámkészítő Kft. Ipar a Veszprémi Mérnöképzésért Alapítvány Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht. ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.

Összesen (Ft)

I, II, III I, II, III

A VIKKK működtetésére, irányítására, a K+F munka szakmai felügyeletére és a PhD program megvalósításának elősegítésére és a kutatási eredmények hasznosítására vonatkozó együttműködés fontosabb elemei a következők. A VIKKK elsődleges döntéshozó és irányító szerve az Igazgató Tanács (IT). A konzorciumi tagok tőkearányos képviseletet kapnak az IT-ben. A szervezeti szabályzat szerint az IT évente legalább két alkalommal ülésezik szakmai és pénzügyi kérdések eldöntésére. Ezen túl az IT tagjai közvetlen folyamatos internet kapcsolatban állnak, a VIKKK honlapján jelszóval védett „fórum” jellegű web felületen információkat kapnak és dönthetnek az aktuális kérdésekről. Így az esetlegesen szükséges azonnali döntések (pl. a publikálni kívánt szakmai anyag tartalma sért-e gazdasági érdekeket, új partner által adott K+F megbízás elvállalható-e, stb.) késedelem nélkül meghozhatók. A vállalatok megbízott képviselői (IT tagok) a mindenkori munkatársaik közül az egyes résztémákhoz vállalati konzulenseket – a Kutatási és Tudományos Bizottság (KTB) tagjait – jelölnek ki. Az IT döntési jogköréből a KTB-re átruházhat. Az egyes kutatási feladatokat az IT jóváhagyása után a KTB felügyeli és koordinálja. A KTB hatékonyan részt vesz a K+F téma javaslatok benyújtásában, a szakmai anyagok bírálatában és a K+F munka értékelésében. A KTB tagjain kívül további ipari konzulenseket is alkalmazunk az egyes témáknál felvetődő szakmai feldatok megoldására. Az együttműködés részeredményeként közös publikációk készülnek. A KTB tevékenysége összhangban kell legyen a kiegészítő posztgraduális oktatással, amelynek kompatibilitását a VE doktori programjaihoz az érvényes szabályzatok biztosítják. A VIKKK posztgraduális oktatási ügyeinek ellátására a Vegyészmérnöki Doktori Iskolához tartozó doktori albizottságot használjuk, mint Oktatási Bizottság (OB). A konzorciumi tagok képviselőin kívül más gazdasági és oktatási szférából származó külső opponenseket illetve független szakértőket is alkalmazunk, akik elsősorban a doktori védéseken és az eredmények minősítésében vesznek részt. Pályázó: Veszprémi Egyetem

16

KKK-II.


A fontosabb eredményeink bemutatására és megvitatására félévenként PhD beszámolókat, évente kutatási főirányonként mikroszimpóziumokat tartunk amelyekre meghívjuk a támogató ipari partnereink fenti képviselőit és érdeklődő munkatársait, az egyetem vezető kutatóit és oktatóit, illetve az KPI képviselőit. Az előző periódusban létrejött görög és lengyel kapcsolatainkra alapozva tervezünk nemzetközi projektekbe való részvételt. A nemzetközi kutatási együttműködést igénylő témáinkat a Cordis EU adatbázisban regisztráljuk – ahogy ezt eddig is tettük – partnerkeresés és EU projektekben való részvétel elősegítésére. Az International Business Council of the Rochester Business Alliance, Inc. (US) által létesítendő „Rochester High Tech Center” részére felajánlottunk a „beérett” eredményeink közül néhányat, hogy megteremtsük a lehetőséget közös fejlesztésre, illetve amerikai piacon történő hasznosításra. Mindezeken kívül az Egyetem Nemzetközi és Projektszervezési Osztályának tevékenységét is felhasználjuk a nemzetközi kapcsolataink hatékonyabbá tételére. A kutatási eredmények hasznosítására, értékesítésére ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. valamint a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht. információs rendszerét, marketing tapasztalatát és kapcsolati tőkéjét használjuk fel. A hazai és nemzetközi piacokat a konzorciumi tag iparvállalatok kiépített kapcsolatrendszerén keresztül érhetjük el hatékonyan.

4. A VIKKK szervezeti struktúrája A VIKKK a Konzorcium tagjai által megkötött konzorciumi szerződés alapján jött létre, az Egyetem önálló gazdálkodású szervezete, amely az Igazgató Tanács (IT) felügyelete alatt működik. A Konzorcium üléseit a konzorciumi szerződésben meghatározottak szerint tartja. A Konzorcium ülésén a tagok elsőszámú vezetői, vagy az általuk írásban meghatalmazott személyek és az IT elnöke vesznek részt. A Konzorcium az IT részére kötelező módon érdemi tárgyalásra tűz témákat. Az IT a VIKKK szakmai vezető testülete. Az IT saját működésének elősegítésére állandó bizottságokat hoz létre. A VIKKK-t a rektor által kinevezett igazgató vezeti. Az igazgató munkáját a VIKKK iroda segíti. A szakmai munkát az igazgató közvetlen részvétele mellett a Kutatási és Tudományos Bizottság (KTB) irányítja. A KTB tanácsadó, döntés-előkészítő, véleményező és operatív feladatokat lát el. Tagjai az igazgató, a kutatási irányok és a kutatási témák vezetői. A doktori képzés felügyeletét az Egyetem Vegyészmérnöki Doktori Iskolájának Doktori Tanácsa látja el. Munkáját az Egyetem doktori szabályzatában rögzített szabályok szerint végzi. Egy-egy kutatási terület élén a kutatási irány vezetője áll. A kutatási programokban résztvevő kutatók és oktatók a VIKKK főállású dolgozói, vagy szerződéssel alkalmazott egyetemi vagy külső szakemberek. Az IT hatáskörébe tartozik: a stratégiai, fejlesztési terv elfogadása, a kutatás-fejlesztési, oktatási és a technológiai transzferre vonatkozó politikának meghatározása, a költségvetés elfogadása, a tudományos programok meghatározása, a kutatási irányok vezetőinek kijelölése, és a kutatási eredmények értékelése.


17

KKK-II.


Az IT dönt a rendelkezésre álló vagyoni eszközök felhasználásának elveiről, új gazdasági partnerekkel való kapcsolat kialakításáról. A VIKKK igazgatóját az IT javaslatára a rektor nevezi ki. Az igazgató felett a bérgazdálkodói és munkairányítói munkáltató jogot az IT gyakorolja. Az igazgató felelős a kezelésében levő vagyon rendeltetésszerű használatáért, az egység gazdálkodásáért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, a számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért, a VIKKK-val szerződéses kapcsolatban állók titoktartási kötelezettségének betartatásáért. A VIKKK Iroda vezetője az igazgató. Az igazgató munkáját főállású gazdasági titkár és technológiai-transzfer menedzser segíti. A gazdasági titkár feladata a VIKKK gazdasági ügyeinek intézése. A technológiai-transzfer menedzser feladata a kutatási eredmények hasznosulásának elősegítése, a szellemi tulajdonjog szabályainak betartása és betartatása. Munkája során szoros kapcsolatot tart a VIKKK partnereivel. A VIKKK Iroda feladata a működéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, részvétel a PR tevékenységben, információadás. Az IT által jóváhagyott kutatási irányok vezetőinek feladata a gazdasági partnerekkel közösen kialakított fejlesztési irányok meghatározása, a kutatási tervek elkészítése, javaslattétel a kutatási témák vezetőire, javaslat a fejlesztési irányok változtatására, a jóváhagyott kutatási témák szakmai és gazdasági felügyelete. A VIKKK kutatási projektekben résztvevők a VIKKK témaköreiben külső fél részére munkát nem végezhetnek, kutatási információk felhasználásával kapcsolatban megbízást csak az IT engedélyével vállalhatnak.

A VIKKK szervezeti felépítése TANÁCSADÁSI SZINT

IRÁNYÍTÁSI SZINT KONZORCIUM

KUTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG KUTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG

DOKTORI TANÁCS

OKTATÁSI BIZOTTSÁG

IGAZGATÓ TANÁCS IGAZGATÓ KKK IRODA KUTATÓCSOPORTOK


18

KKK-II.


5. A VIKKK Programjai 5.1. Kutatási programok I. sz. Kutatási főirány: Energia- és anyagtakarékos környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése. A kutatási főirány vezetője: Dr. Bartha László tanszékvezető egyetemi docens, Veszprémi Egyetem, Ásványolaj és Széntechnológiai Tanszék A kutatási főirány rövid összefoglalása: A kutatási főirány projektjei (témái) a legnagyobb energiatermelő és felhasználó iparágak közé tartozó hazai kőolajfeldolgozó és petrolkémiai ipar legfontosabb technológiáinak és termékeinek fejlesztéséhez kapcsolódnak. Közülük kiemelt fontosságúak a gazdaság és a mobilitás feltételének számító motorhajtóanyagok kutatási projektjei. Ezek céljai között programunkban mind a három fő motorhajtóanyag típus: a motorbenzin, a dízelgázolaj és az alternatív hajtóanyagok (biodízel) előállítási technológiájának továbbfejlesztése szerepel. Célunk olyan katalizátorok, aktiválási módszerek és technológiai paraméteroptimumok meghatározása, amelyekkel a legszigorúbb környezetvédelmi és minőségi követelményeknek megfelelő termékeket a lehető legkisebb fajlagos alapanyag- és energiafelhasználással lehessen gyártani. Főirányunk további projektjei révén a szénhidrogénipar alapanyagbázisát olyan nagy energiatartalmú, használt gumi és műanyag hulladékok degradátumaival kívánjuk kiegészíteni, amelyek felhasználásával részben pótolható lenne a hazai csökkenő nyersolajtermelésből adódó kőolajhiány, részben pedig az alapbitumenek tulajdonságának jelentős javításával lehetővé válna a hazai útépítési kötőanyag és ezzel az aszfaltok minőségének, élettartamának növelése. A kutatási projektek eredményei révén csökkenthető az azonos mennyiségű kőolaj- és petrolkémiai termékekre vonatkozó fajlagos anyag- és energiafelhasználás, valamint a felsorolt hulladékok teljes hasznosításából következően a környezetterhelés. A program hatása/hasznosulása, eredménye és a mérföldkövei: 1. hatás

A műanyaghulladékok krakkolására és a krakkolási termékek hulladékmentes feldolgozására kifejlesztett eljárások alkalmazásával lehetővé válik a környezetterhelő műanyaghulladékok zárt ciklusú feldolgozása és átalakítása újból felhasználható petrolkémiai (vegyipari) alapanyagokká. 1.1. eredmény Félüzemi krakkoló prototípus elkészítése, beüzemelése, műveleti paraméterektermékjellemzők összefüggéseinek meghatározása, paraméterek optimálása, a további méretnöveléshez szükséges számítások, tervek elkészítése, krakktermékek előállítása, vizsgálata, alkalmazási kísérletekre való átadása, új nyersanyag bevonása a szénhidrogéniparba, környezetterhelés csökkentése. Határidő: 2006. XI. 30. 1.1.1 mérföldkő Hazai potenciális alapanyagok felmérése, beszerzése, Teljesítés dátuma: félüzemi krakkoló berendezés elkészítése. 2005.VI.30. 1.1.2 mérföldkő Krakkolási kísérletek, paraméter optimálás, Teljesítés dátuma: krakktermékek előállítása különböző hulladék 2005. XII. 31. polimerekből (termékminták, elemző tanulmány, knowhow, találmányi bejelentés)


19

KKK-II.


1.1.3 mérföldkő Gazdasági számítások, életképesség vizsgálatok, Teljesítés dátuma: alkalmazási előnyök meghatározása, további 2006. XI. 30. méretnövelés számításai, technológiai tervezés, készüléktervezés (elemző tanulmánytervek dokumentumai) 1.2. eredmény Új eljárások kifejlesztése hulladék műanyag krakktermékeinek értékes pirolízis-, motorhajtóanyag-, kenőanyag- alapanyagokká, valamint olajipari adalékokká alakítására. PhD-, szakmérnöki- és TDK dolgozatok, publikációk. Határidő: 2007. VI. 30. 1.2.1 mérföldkő Eljárás kidolgozása olefingyártás pirolízis alapanyagának Teljesítés dátuma: előállítására (know-how, elemző tanulmány) 2006. VI. 30. 1.2.2 mérföldkő Eljárás kidolgozása motorhajtóanyag alapanyagok (benzin Teljesítés dátuma: és dízelgázolaj) előállítására (know-how, elemző 2006. XII. 31. tanulmány) 1.2.3 mérföldkő Eljárás kenőanyagok extra nagy viszkoziásindexű Teljesítés dátuma: szintetikus alapolajainak előállítására (know-how, 2007. VI. 30. találmányi bejelentés, elemző tanulmány) 1.2.4 mérföldkő Eljárások olajipari és műanyagipari adalékok Teljesítés dátuma: (diszpergensek, folyásmódosítók, korróziógátlók, 2007. VI. 30. tapadásjavítók) előállítására (know-how, találmányi bejelentés, elemző tanulmány) 2. hatás A kifejlesztendő gumibitumen előállítási eljárás és üzemi megvalósítása a hazai útépítési és szigetelőipari bitumengyártás számára új minőségi kategóriát jelent, versenyelőnyt és extraprofitot eredményez. A jobb minőségű útfelület a járművek élettartamát növeli, fenntartási költségeit csökkenti. Mindezekkel együtt a gumihulladékok okozta környezetterhelés is csökken. 2.1. eredmény Új bitumen terméksorozat előállítására alkalmas előállítási receptúrák, új alapanyagok (gumiőrlemények, polimerdegradátumok) bevonási lehetőségének kidolgozása, minőségi bitumengyártási költségcsökkentés, alapanyag- és energiamegtakarítás, útfenntartási fajlagos költségek csökkentése, aszfaltutak élettartamának jelentős növelése, tulajdonságaik javítása. Dolgozatok, közlemények Határidő: 2007. VI. 30. 2.1.1 mérföldkő Az új terméktípus hazai szabványosításához szükséges Teljesítés dátuma: adatgyűjtés (elemző tanulmány) 2005. V. 30. 2.1.2 mérföldkő Új szabványokat kielégítő minőségű gumibitumen Teljesítés dátuma: receptúrák kidolgozása (receptúrák, találmányi bejelentés) 2005. VII. 30. 2.1.3 mérföldkő Gumibitumenek alapanyagbázisának bővítése Teljesítés dátuma: (gumibitumen receptúrák alternatív alapanyagbázison, 2005. X. 30. elemző tanulmány) 2.1.4 mérföldkő Üzemi kísérletek és kísérleti útszakasz építése (kísérleti Teljesítés dátuma: útszakasz, elemző tanulmány) 2005. X. 30. 2.1.5 mérföldkő A technológia életképességének, előnyeinek és esetleges Teljesítés dátuma: hátrányainak kimutatására végzett elemzések, számítások 2005. XII. 30. 2.1.6 mérföldkő A gumiőrlemények és polimerdegradátumoknak a Teljesítés dátuma: bitumen szerkezetére és tulajdonságaira gyakorolt hatás 2006. VI. 30. meghatározása (tanulmány)


20

KKK-II.


2.1.7 mérföldkő Speciális igényeket kielégítő új módosított gumibitumen Teljesítés dátuma: kompozitok előállítási eljárásának kifejlesztése (elemző 2007. VI. 30. tanulmány, know-how, találmányi bejelentés) 3. hatás Alternatív motorhajtóanyag komponensek előállítása és felhasználási lehetőségeinek feltárása, ami az energiahordozókkal való takarékosságot, munkahelyek teremtését és a környezetterhelés csökkentését eredményezi. 3.1. eredmény Motorhajtóanyag előállításához nagy olajsavtartalmú napraforgó- és repcefajták kiválasztása; hagyományos és enzimkatalitikus átészterezési körülmények meghatározása és az alkalmas fajták előszelekciója. Zsírsav-metilészterek dízelgázolajokban való kimutathatóságára alkalmas vizsgálati módszerek továbbfejlesztése. Diplomadolgozatok, kutatási jelentések, PhD dolgozat, szakdolgozat publikációk. Határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30. 3.1.1 mérföldkő Növényolaj alapú motorhajtóanyag gyártásra alkalmas Teljesítés dátuma: néhány hazai növényfajta megadása 2007. június 30. 3.1.2.mérföldkő Az átészterezési technológia kedvező körülményinek Teljesítés dátuma: megadása 2007. június 30. 3.1.3.mérföldkő Zsírsav-metilészterek gázolajokban való Teljesítés dátuma: kimutathatóságára alkalmas módszer kidolgozása 2006. december 30. 3.2. eredmény Növényolajok heterogénkatalitikus átalakítása enyhe hidrokrakkolás technológiai feltételei között, szintetikus kőolajokból nyerhető és a FischerTropsch (GTL) szintézisgáz alapú motorhajtóanyagok előállítási és felhasználási lehetőségeinek feltárása. Diplomadolgozat, kutatási jelentés, publikációk. Határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30 3.2.1.mérföldkő A növényolajok hidrogénezésére alkalmas kedvező Teljesítés dátuma: technológiai feltételek megadása 2007. június 30. 3.2.2.mérföldkő A magyarországi megvalósítás lehetőségeinek Teljesítés dátuma: felmérésére alkalmas tanulmány elkészítése 2006. december 30. 4. hatás Az ismerteknél jobb minőségű, környezetkímélő motorbenzinek előállításához való hozzájárulás a korszerű keverőkomponensek előállításában és új receptúrák kidolgozásában való részvétellel. 4.1. eredmény Paraffin szénhidrogének izomerizálása I. A kishőmérsékleten (<200 °C; kb. 185195°C) aktív HYSOPAR-SA katalizátor kedvező műveleti paraméterkombinációinak meghatározása különböző szénhidrogén-összetételű alapanyagok esetén; a kén és váz izomerizáló aktivitást befolyásoló hatásának megállapítása. PhD-, Diploma- és TDK dolgozatok, kutatási jelentések. Határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30. 4.1.1.mérföldkő Új HYSOPAR-SA katalizátor alkalmazási Teljesítés dátuma: körülményeinek megadása eddig még nem vizsgált 2007. június 30. összetételű alapanyagok esetében. 4.2. eredmény Paraffin szénhidrogének izomerizálása II. Pt/Al2O3/Cl katalizátor-rendszerek aktiválására és tesztelésére alkalmas berendezés kialakítása; Pt/Al2O3 katalizátorok izomerizáló aktivitásának vizsgálata különböző klórtartalmú szerves vegyületekkel történő klórozással, az optimális technológiai feltételek meghatározása különböző összetételű alapanyagok esetén; a kén- és víz aktivitást befolyásoló hatásának vizsgálata,


21

KKK-II.

4.2.1.mérföldkő 4.3. eredmény

4.3.l. mérföldkő 4.4. eredmény

4.4.1.mérföldkő 4.4.2.mérföldkő 5. hatás

5.1. eredmény

5.1.1.mérföldkő


Diplomadolgozatok, kutatási jelentés Határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30. A Pt/Al2O3/Cl katalizátor-rendszerek kedvező Teljesítés dátuma: üzemelési körülményeinek megadása eddig még nem 2007. június 30. vizsgált alapanyag-összetételek esetében Kokszolói és FCC-benzinek (könnyű és nehézbenzinek) minőségjavítási lehetőségeinek vizsgálata különböző katalizátorokon 10 ppm-nél kisebb kéntartalom, lehetőleg változatlan oktánszám, kisebb aromás- és olefin-, de nagyobb izoparaffin tartalom esetére; a kedvező technológiai feltételek (hőmérséklet, nyomás, folyadékterhelés, H2/szénhidrogén arány) meghatározása; modellvegyületek felhasználásával reakciókinetikai és –mechanizmust feltáró kísérletek végzése a kénvegyületek hidrogénezhetőségi sorrendjének meghatározására. PhD-, diploma-, szakmérnöki-, TDK dolgozatok, publikációk, kutatási jelentés. Határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30. Kisebb kéntartalmú és nagyobb oktánszámú benzinek Teljesítés dátuma: néhány előállítási változatának megadása 2007. június 30. C8-C9 izoparaffin frakció dimerizálása savas katalizátoron, majd telítése hidrogénező katalizátoron, motorbenzinek keverési összefüggéseinek vizsgálata. Diplomadolgozat, határidő: 2006. VI., 2007. VI. Kutatási jelentés, határidő: 2006. VI., 2007. VI.. Alkilező katalizátor és technológia kiválasztását Teljesítés dátuma: elősegítő eredmények átadása 2007. június 30. Környezetbarát motorbenzinek keverési rendszereinek Teljesítés dátuma: kialakításához hozzájáruló kutatási eredmények 2007. június 30. Az ismerteknél jobb minőségű, a környezetkímélő dízelgázolajok előállításához való hozzájárulás korszerű keverőkomponensek, nagy hatékonyságú adalékok előállítási eljárásainak és új összetételű receptúrák kidolgozásának megvalósításában való részvétellel. Gázolajpárlatok mély heteroatom-mentesítésének, továbbá aromáscsökkentési és izomerizálási lehetőségeinek vizsgálata új katalizátorokon és alapanyagokkal a GOK-III. üzem folyamatos, sikeres és gazdaságos üzemeltetéséhez való hozzájárulásként. Összefüggések megállapítása a katalizátorok összetétele, a technológiai feltételek és a termékek hozama, továbbá minősége (dízelgázolaj keverőkomponensként, pirolízis eredményessége) között. Alkalmas katalizátorok és a kedvező műveleti paraméterkombinációk kiválasztása. Csökkentett aromástartalmú, pirolízis alapanyagok előállítási lehetőségeinek vizsgálata; dízelgázolajok hozamnövelési lehetőségeinek vizsgálata nehezebb párlatok hidrokrakkolásával, új katalizátorvizsgálati és gázolajkeverési rendszer kialakításában való részvétel. Diploma., PhD., TDK dolgozatok, publikációk Kutatási jelentések, határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30. Hosszabb katalizátor ciklushossz és élettartam elérését Teljesítés dátuma: lehetővé tevő eredmények 2006. december 30.


22

KKK-II.

5.1.2. mérföldkő 5.1.3.mérföldkő 5.1.4.mérföldkő 5.2. eredmény

5.2.1.mérföldkő 5.2.2.mérföldkő 5.2.3.mérföldkő


Csökkentett aromástartalmú dízelgázolajok és jobb Teljesítés dátuma: minőségű pirolízis alapanyagok előállítására alkalmas 2007. június 30. katalizátor kiválasztása A dízelgázolajok mennyiségi növelésére szolgáló Teljesítés dátuma: technológia megvalósításához való hozzájárulás 2007. június 30. Hatékonyabb és költségtakarékos laboratóriumi Teljesítés dátuma: technológiai rendszerek kialakítása 2006. június 30. Növényolaj-alapú többfunkciós adalék (tisztító és tisztántartó, korróziógátló, súrlódáscsökkentő, stb.) kifejlesztése, új originális szerkezetű adalékok alkalmazástechnikai vizsgálata. Növényolaj-származékok gázolajokkal, adalékokkal, motorolajokkal, stb. való összeférhetőségének meghatározása. PhD., diplomadolgozatok, publikációk, kutatási jelentések. 2005.VI., 2006.VI., 2007.VI. 30. Új, többfunkciós, környezetkímélő adalék Teljesítés dátuma: kifejlesztéséhez való hozzájárulás, 2006. december 30 Az alternatív motorhajtóanyag komponenseknek Teljesítés dátuma: dízelgázolajokban való hatékony felhasználásához való 2007. június 30 hozzájárulás Dízelgázolaj detergensek előszelektáló Teljesítés dátuma: módszerének kidolgozásában való részvétel 2006. december 30

II. sz. Kutatási főirány: Nagy tisztaságú termékek előállítását szolgáló, káros emisszió csökkentést elősegítő korszerű eljárások és termékek fejlesztése A kutatási főirány vezetője:

dr. Horváth Géza tanszékvezető egyetemi docens, Veszprémi Egyetem, Vegyipari Műveleti Tanszék

A kutatási főirány rövid összefoglalása: Követve a vegyipar nemzetközi fejlesztési trendjeit, ezen főirány témái olyan, elsősorban felületi jelenségekre alapozott nagy hatékonyságú szeparációs eljárások és szétválasztást elősegítő biotermékek fejlesztését tűzték ki célul, amelyektől specifikus hatások várhatók. A nagy hatékonyság alatt azt értjük, hogy egyrészt a kémiailag egymáshoz nagyon közel álló drága vegyületek, mint pl. optikai izomerek, szteroidok ipari szinten megfelelő elválasztását megoldjuk, másrészt úgy alkalmazzunk felületi módszereket, hogy pl. egy sok komponensű elegyből csak egyetlen komponenst tudjunk hatékonyan elkülöníteni. Ugyanakkor felületi hatások felhasználásával mód nyílik pl. mikroelemek talajban történő oldódásának szabályozására. Ezen témákon keresztül tehát azonos tudományterület alkalmazásával széles spektrumú technológiai területet fedhetünk le. Az ilyen jellegű ipari eljárások egyrészt alkalmasak igen magas értéket képviselő termékek előállítására, másrészt olyan közvetlenül anyagilag „csak büntetésekben” mérhető, de környezetvédelmi szempontból igen jelentős eredmények elérésére, amelyek ismereteink szerint unikálisak a jelenlegi gyakorlatban. Elsősorban a konzorciumi tagok, de a magyar finomvegyipar és környezetvédelmi ipar egyéb vállalatai is nagyot lépnek előre, ezen a területen ha a programot sikeresen hajtjuk végre. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk a humán tőkére gyakorolt hatást is, hiszen a program lezárásakor nemcsak a munkában résztvevő kollégák, hanem a diákok, vagy fiatal szakemberek mentalitásformáló képzéséről is beszámolhatunk. Röviden talán úgy fogalmazhatnánk meg a célkitűzést „A nagy tisztaságú, igen drága termékek előállításától a környezetterhelés csökkentéséig”. Pályázó: Veszprémi Egyetem

23

KKK-II.


A program hatása/hasznosulása, eredménye és a mérföldkövei: 6. hatás

6.1. eredmény 6.1.1 mérföldkő 6.1.2 mérföldkő 6.1.3 mérföldkő 7. hatás

7.1. eredmény 7.1.1 mérföldkő

7.1.2 mérföldkő 2.1.3 mérföldkő 2.1.4 mérföldkő 8. hatás

8.1 eredmény 8.1.1 mérföldkő 8.1.2 mérföldkő

Nehezen elválasztható gyógyszerhatóanyagok (pl. Richter Rt. fejlesztés alatt levő optikai izomerjei) vagy más kémiailag egymáshoz közel álló komponensek hatékony szétválasztása, nagy tisztaságban történő előállítása válik lehetővé a szimulált mozgóréteges folyadékkromatográfiás eljárás (SMB-LC) továbbfejlesztésével és alkalmazásával. A keletkezett jó minőségű termékek extraprofitot eredményeznek a gyártónak és a humán felhasználókra is kedvezően hatnak (kevesebb szükséges, csökken a mellékhatás, stb) Nagylaboratóriumi SMB-LC készülék, legalább 3 nemzetközi publikáció, találmányi bejelentés Határidő: 2007. VI. 30. Optikai izomerek előállítása kislaboratóriumi SMB Teljesítés dátuma: készülékkel 2005. XII. 30. 1 Találmányi bejelentés, laboratóriumi méretű szuperkritikus Teljesítés dátuma: készülék 2006. XII.30. Nagylaboratóriumi királis SMB-LC készülék és Teljesítés dátuma: szuperkritikus készülék elkészítése, 2007. VI. 30. A környezetvédelmi célú hatékony eljárások és biotermékek bevezetése (TVK Rt, Borsodchem Rt, Nitrogénművek Rt. érdekkörében) a helyi káros-anyag emisszió csökentése mellett anyag megtakarítást és környezetterhelés csökkenést (a biodegradábilis termékek használata miatt) eredményez. Eljárások emisszió csökkentés céljára és szabályozott mikroelem kioldódási sebességű biopolimer hordozó előállítására. Határidő: 2007. VI. 30. Nátrium tartalom nem kémiai úton történő csökkentése Teljesítés dátuma: laboratóriumi méretű berendezéssel, megfelelő szerkezeti 2005. XII. 30. anyagok felkutatása, 1 diploma dolgozat, 1 témabeszámoló, 1 találmányi bejelentés. PVC por emisszió meghatározása, Teljesítés dátuma: 1 témabeszámoló 2005. XII. 30 Műtrágyákhoz alkalmas biopolimer mikroelem-hordozók Teljesítés dátuma: kifejlesztése és vizsgálata, 1 témabeszámoló 2005. XII. 30. Kísérleti berendezések és kísérleti gyártás a három Teljesítés dátuma: részterületen, 3 témabeszámoló, 2 berendezés, 1 kísérleti 2007. VI. 30. gyártás, 3 PhD beszámoló A gyógyszeripari technológiák alkalmazása során keletkező oldószer tartalmú hulladékok (oldószerelegyek) szétválasztására kidolgozott eljárások és az új tipusú „zöld” oldószerek alkalmazásával csökken a megsemmisítésre kerülő hulladék oldószerek mennyisége, a szétválasztott oldószerek újrahasznosíthatók, ami költségmegtakarítást és körnnyezetterhelés csökkenést eredményez. A toxikus, biológiailag le nem bontható oldószerek alkalmazása háttérbe szorítható a „zöld” oldószerek elterjesztésével. Eljárás oldószer elegyek szétválasztására, „zöld” oldószerek alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata. Határidő: 2007. VI. 30. 1 témabeszámoló 2005. XII. 30. 1 tanulmány a „zöld” oldószerek alkalmazásáról 2007. VI. 30.


24

KKK-II.


III. sz Kutatási főirány: Korszerű technológiai rendszerek fejlesztése, optimalizálása. A kutatási főirány vezetője:

dr. Szeifert Ferenc tanszékvezető egyetemi docens, Veszprémi Egyetem, Folyamatmérnöki Tanszék

A kutatási főirány rövid összefoglalása: A gazdasági versenyképesség technológiafejlesztéssel történő növelése a hazai és a középeurópai nagyvállalatok aktuális feladata. A technológiai rendszerek egyes részei (reaktorok, reagáltató rendszerek, monomer gyártó, polimerizáló, stb.) önmagukban is bonyolultak, lehetőséget kínálnak többcélú (gazdasági, környezetvédelmi) optimálásra. E feladat természetesen szakértelem és eszközigényes. A technológiai rendszerek tendenciaszerű rohamos fejlődésének és az irányított technológiának a teljes vállalat információs rendszerébe történő integrálására alkalmas megoldások megjelenésének ellenére mégis azt tapasztaljuk, hogy a működő technológiákban a technikai lehetőségeknek a töredékét használják ki. Ennek véleményünk szerint elsősorban az az oka, hogy a megvásárolt, illetve beépített technikai megoldások az optimális működtetésnek csak a szükséges feltételeit biztosítják. Az elérhető optimális állapot a technológia modelljének ismeretében értelmezhető. A kutatás célja azon folyamatmérnöki eszközök és módszerek (CAPE, Computer Aided Process Engineering) kifejlesztésének megalapozása, amelyek lehetővé teszik ezen technikai lehetőségek teljes kihasználását, s ezáltal a gazdasági és környezetvédelmi szempontok optimális érvényesítését. A kutatási főirány keretében a CAPE technológia alábbi komponensei kerülnek előtérbe: • technológia tervezés (process design) ill. technológiafejlesztés korszerű folyamatmérnöki módszerek alkalmazásával, • technológia optimálásra alkalmas korszerű CAPE eszközök és módszerek fejlesztése, • technológiai rendszerek és alrendszereik modellezése és szimulációja, • a technológiai rendszerek irányítása és annak technikája, a számítógépes folyamatirányítás. A kutatási főirányon belül két nagyobb projekt került megfogalmazásra, amelyekben az akadémiai jellegű általánosítható eredményeket publikáljuk, a konkrét technológiákra vonatkozó eredményeket a konzorciumi partnerrel közösen hasznosítjuk. A program hatása/hasznosulása, eredménye és a mérföldkövei: 9. hatás

Többtermékes folyamatos technológiák optimalizálására alkalmas megoldások

9.1. eredmény

Többtermékes technológiák üzemeltetését támogató információs rendszer A kutatási eredményeket a létrehozott információs rendszeren túl legalább két diploma és egy PhD dolgozatban, illetve két nemzetközi folyóiratban megjelenő cikkben szeretnénk bemutatni. Határidő: 2007. június 15. Technológiai és termékminőség adatok gyűjtésére és Teljesítés dátuma: archiválására alkalmas információs rendszer. 2005. június 15.

9.1.1 mérföldkő


25

KKK-II.


9.1.2 mérföldkő

Termékváltások rögzítésére, minősítésére és Teljesítés dátuma: visszakereshetőségére alkalmas rendszer 2006. június 15. kidolgozása. 9.1.3 mérföldkő A végfelhasználói, ill. a technológia üzemeltetése Teljesítés dátuma: szempontjából fontos terméktulajdonságok 2007. június 15. becslésére, ill. rögzítésére alkalmas rendszer kiépítése. 9.2. eredmény Többtermékes technológiák üzemeltetését támogató összetett modellek A kutatási eredményeket a létrehozott programokon túl legalább három diploma és egy PhD dolgozatban, illetve hat nemzetközi folyóiratban megjelenő cikkben szeretnénk bemutatni. Terveink szerint az eredményeinket egy könyv alakjában is publikálni szeretnénk, mely könyv az általunk szervezni kívánt nemzetközi PhD kurzus alapjául is szolgálna. Határidő: 2007. június 15. 9.2.1 mérföldkő Szemi-mechanisztikus modelleken alapuló Teljesítés dátuma: 2005. június 15. állapotbecslő algoritmusok kidolgozása 9.2.2 mérföldkő Független komponens elemzési technikák Teljesítés dátuma: alkalmazása a több technológiai változó 2006. június 15. elemzésében. 9.2.3 mérföldkő Korszerű, modell alapú kísérlettervezési és elemzési Teljesítés dátuma: technikák a termék- és technológia - fejlesztésben. 2007. június 15. 10. hatás Technológia fejlesztésre és optimális üzemeltetésre alkalmas eszközök. A végfelhasználó számára egy olyan eszköztár lesz elérhető, mely lehetővé teszi a laboratóriumi és technológiai rendszerek szimulátorának kidolgozását és K+F tevékenységbe történő integrálását. Konkrét eredmény egy új, foszgéngyártásra alkalmas rendszer modellje és szimulátora, melyet a BorsodChem Rt. konkrét felhasználói igényeit figyelembe véve kívánunk kialakítani. 10.1. eredmény Technológia tervezésre alkalmas folyamatmodellek és szimulátorok. A kutatási eredményeket a létrehozott programokon túl legalább egy diploma és egy PhD dolgozatban, illetve két nemzetközi folyóiratban megjelenő cikkben szeretnénk bemutatni. Határidő: 2007. június 15. 10.1.1 mérföldkő Új foszgén reaktor tervezésére alkalmas modell Teljesítés dátuma: megalapozása ChemCad-ben történő leképezése. 2005. június 15. 2.1.2 mérföldkő A reaktor tervezéséhez kapcsolódó szimulációs Teljesítés dátuma: vizsgálatok elvégzésére alkalmas eszköztár 2006. június 15. kidolgozása 10.1.3 mérföldkő Egy, a BorsodChem Rt.-ben működő technológia Teljesítés dátuma: elemzésére és optimálására alkalmas folyamat2007. június 15. szimulátor kidolgozása és alkalmazása 10.2. eredmény Szakaszos technológiák fejlesztésére és irányítására alkalmas technikák. A kutatási eredményeket a létrehozott programokon túl legalább egy diploma és egy PhD dolgozatban, illetve két nemzetközi folyóiratban


26

KKK-II.


megjelenő cikkben szeretnénk bemutatni. Határidő: 2007. június 15. 10.2.1 mérföldkő Méretnövelésre alkalmas technikák kidolgozása

Teljesítés dátuma: 2006. június 15. 10.2.2 mérföldkő Szakaszos rendszerek irányítására és diagnosztikájára Teljesítés dátuma: alkalmas eszköztár kidolgozása 2007. június 15. A tervezett kutatás célja annak vizsgálata, hogy az előzőekben vázolt technikák hogyan alkalmazhatók többcélú, automatizált, minőségbiztosított gyártást eredményező technológiai rendszer (Multi Purpose Plant, MPP) diagnosztikájában és szabályozásában. 5.2. Az oktatási és képzési program A VIKKK elsődleges feladata a vegyészmérnöki doktori képzés kutató-műhelyeinek biztosítása. Az oktatási módszereket, a tananyagot és a PhD képzést a VE megfelelő szabályzata és akkreditált vegyészmérnöki tudomány doktori iskola programja tartalmazza. A PhD képzésen túl a szakmérnöki és továbbképzési kurzusok tananyagait a kutatási eredményekkel korszerűsítjük, így a vállalatok mérnökei a lehető legrövidebb úton ismerhetik meg az új eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Az egyetemi oktatók ezzel jelentősen elősegíthetik nem csak a technológia fejlesztését, de az alkalmazáshoz szükséges műszaki kultúra fejlesztését is. A graduális képzésben résztvevő hallgatóinkat elsősorban a tudományos diákköri dolgozatok, a diplomamunkák és diplomatervek keretén belül vonjuk be a kutatási-fejlesztési munkába. A kutatásokhoz kapcsolódó részfeladatok kidolgozásában már tapasztalatot szerzett hallgatók egyrészt jobban megismerik a kutatási program mögött álló ipari vállalatokat, másrészt egy-egy téma folytatásaképpen a doktori képzés utánpótlásáról is időben gondoskodhatunk. Mindkét esetben a vállalatokhoz való korai kötődéssel a későbbi elhelyezkedésüket kívánjuk elősegíteni. A kutatási tapasztalatok, a technológia fejlesztés a vegyészmérnök képzés tantárgyi programjaiban is megmutatkozhat (pl, Vegyipari technológiák, Vegyipari biztonságtechnika, Környezetvédelmi technológiák stb. tantárgyakban), biztosítva ezzel a nemzetközileg is elismert korszerű veszprémi vegyészmérnök képzés színvonalát. A félüzemi berendezésekkel bővíteni tudjuk a laboratóriumi eszközparkunkat. A kialakuló kapcsolatok tovább segítik az ipari szakemberek egyetemi oktatásba való bevonását is. Az elkövetkező évek a mérnökképzés jelentős átalakításának időszakát jelentik. Az un. bolognai folyamat keretében az egyívű képzést a két (BSc., MSc.) ill. több fokozatú képzés váltja fel. Az új szakok tanterveinek kidolgozásánál jó lehetőséget ad az oktatással párhuzamosan folyó kutatások eredményeinek a közvetlen beépítése. A VE Mérnöki Karán olyan új szakok is megjelennek (pl. mechatronika), amelyek tanterveiben szerepelnek a kutatási témáinkat képező folyamatmérnöki ismeretek. Az ezekhez feltétlenül szükséges laboratóriumi hátteret részben a VIKKK keretében végzett kutató munka biztosítja. A több fokozatú képzés fontos eleme a felnőtt képzés, azon belül is a szakmérnök képzés. Elindítottuk, folyamatosan működtetjük és kutatási eredményeink beépítésével tovább fejlesztjük


27

KKK-II.


a szakmérnöki kurzusainkat a vegyipari rendszertechnikai, a tribológiai és a finomkémiai műveleti szakterületeken, ezzel biztosítva az eredmények közvetlen és gyors hasznosítását. A kutatási eredményeink nemzetközi fórumokon (konferenciák, szakfolyóiratok) történő aktív publikálásán túl célul tűztük ki folyamatoptimálás témakörben egy nemzetközi PhD kurzus tananyagának kidolgozását és megszervezését. A kurzus tananyagának alapjául jelentős mértékben e kutatási programban felhalmozódó tapasztalataink szolgálnának.

6. A programokban résztvevők bemutatása A vezeztő kutatók és oktatók listája, valamint a kutatási főirányvezetők és az igazgató alkotó tevékenységének fontosabb adatai a Munkaterv Függelékében (37. oldal) találhatók. 6.1. Kutató, oktató személyek Név

VIKKK-ban betöltött szerepe

Finanszírozó szervezet

Dr. Árva Péter e. docens Dr. Bartha László e. docens Dr. Dallos András e. docens Dr. Hancsók Jenő e. docens Dr. Horváth Géza e. docens Dr. Marton Gyula e. tanár Dr. Szánya Tibor e. docens Dr. Szeifert Ferenc e. docens Dr. Abonyi János . e. adjunktus Dr. Argyelán János e. adjunktus Dr. Chován Tibor e. adjunktus Dr. Deák Gyula e. docens Dr. Dencs Béláné e. adjunktus Dr. Hanák László tud. munkatárs Dr. Moser Károly e. adjunktus Dr. Nagy Lajos e. adjunktus Dr. Németh Sándor e. adjunktus Dr. Próder József e. adjunktus Dr. Ravasz Bernadett, t.mérnök Dr. Szokonya László e. adjunktus Dr. Tóth Imre fejlesztő mérnök Marton Zsuzsanna e. adjunktus Varga Zoltán tanársegéd Bíró Szabolcs tanszéki mérnök Bubálik Márk PhD hallgató Buda Botond szakmérnök hallg. Fazekas Bence szakmérnök hallg. Feil Balázs PhD hallgató Gál Gábor Ph.D hallgató Geiger András PhD hallgató Horváth Zoltán PhD hallgató

témavezető, vezető kutató III/1 III/2 témavezető, vezető kutató I/1 I/2 I/3 I/4 I/5 témavezető, vezető kutató II/4 II/5 témavezető, vezető kutató I/3 I/4 I/5 témavezető, vezető kutató II/3 II/4 II/5 témavezető, vezető kutató II/1 II/6 témavezető, vezető kutató II/2 témavezető, vezető kutató III/1 III/2 kutató III/1 III/2 kutató II/2 kutató III/1 III/2 kutató I/1 I/2 I/3 I/4 I/5 kutató II/1 II/6 kutató II/2 kutató III/2 kutató III/1 III/2 kutató III/1 III/2 kutató I/ 1 I/2 I/4 I/5 kutató I/2 II/1 II/2 II/3 II/4 II/5 kutató II/3 kutató II/4 II/5 kutató I/1 I/3 I/4 kutató I/4 fiatal kutató I/2 I/4 I/5 fiatal kutató I/4 I/5 fiatal kutató I/2 fiatal kutató I/2 fiatal kutató III/1 fiatal kutató II/2 fiatal kutató I/2 I/4 I/5 fiatal kutató II/3

VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK Richter Rt.


VIKKK tev.-ben eltöltött idő (0.0-1.0) 0,6 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,6 0,4 0,5 0,4 0,5 0,6 0,5 0,6 0,2 0,6 0,6 0,2 0,6 0,2 1,0 0,3 0,6 0,5 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,5

28

KKK-II.


Név Kovács Ferenc szakmérnök hallg. Kovács Péter szakmérnök h. Kresz Richárd szakmérnök h. Krár Márton PhD hallgató Lengyel Attila PhD hallgató Magyar Szabolcs PhD hallgató Majerik Viktor PhD hallgató Miskolczi Norbert szakmérnök h. Nagy Gábor PhD hallgató Pach Ferenc Péter PhD hallgató Sági Richárd PhD hallgató Dr. Holló András analitika vezető Dr. Horváthné Fantó Erika Dr. Jánosi László e. docens Dr. Juhász Béla ny. e. docens Dr. Kalló Dénes ny. e. tanár Dr. Kása Zoltán ig. ÁMEI Rt. Dr. Szirmai László Durgó Rudolf Jóvér Béla Valkai István Whálné Horváth Ilona Nagy Gábor Dr. Kozár Zoltán Dr. Aranyi Antal Dr. Bakó Katalin tud. főmunk. Dr. Gubicza László tud. főmunk. Dr. Halmos Pál tud. főmunk. Dr. Hartyányi Zsuzsanna e. doc. Dr. Kovács József e. adjunktus Dr. Kristóf János e. tanár Dr. László Alfréd e. docens Dr. Rédey Ákos e. tanár Dr. Szalontai Gábor főtanácsadó Oravecz Dezső tanszéki mérnök Cseh István mechanikus Csorja Sándorné technikus Gombás Péter tanszéki mérnök Lepsényi István technikus Lepsényi Istvánné technikus Lukácsiné N. Ilona laboráns Strbka Andrásné tanszéki mérnök Winkler György mechanikus Börzsönyi Sándorné admin. Molnár Lászlóné ügyintéző




fiatal kutató I/3 I/4 I/5 fiatal kutató II/4 II/5 fiatal kutató II/4 II/5 fiatal kutató I/3 fiatal kutató I/5 fiatal kutató I/5 fiatal kutató II/3 fiatal kutató I/1 I/4 I/5 fiatal kutató I/4 I/5 fiatal kutató III/1 fiatal kutató I/1 I/4 I/5 konzulens I/3 I/5 konzulens I/2 konzulens I/3 konzulens I/3 I/4 I/5 konzulens I/4 I/5 konzulens I/3 konzulens I/2 I/3 konzulens I/2 konzulens I/1 konzulens I/5 konzulens I/4 konzulens III/1 konzulens III/2 konzulens II/1, II/2 közreműködő kutató I/3 közreműködő kutató I/3 közreműködő kutató I/3 közreműködő kutató I/1 I/4 I/5 közreműködő kutató I/5 II/2 közreműködő kutató I/3 I/4 I/5 közreműködő kutató I/3 közreműködő kutató I/4 I/5 közreműködő kutató I/2 I/3 I/4 I/5 közreműködő kutató I/4 I/5 II/2 alkalmazott II/3 II/4 II/5 alkalmazott II/1 II/3 II/4 II/5 II/6 alkalmazott II/1 II/2 II/3 II/4 II/5 II/6 alkalmazott I/1 I/2 I/3 I/4 I/5 alkalmazott I/2 I/3 I/4 I/5 alkalmazott I/1 I/2 I/3 I/4 I/5 alkalmazott II/1 II/2 II/6 alkalmazott I/1 I/2 I/4 I/5 alkalmazott II/3 II/4 II/5 alkalmazott I/1 I/2 I/3 I/4 I/5

VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK MOL Rt VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK MOL Rt. MOL Rt. VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt MOL Rt TVK Rt. BorsodChem Richter Rt. VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK VIKKK

VIKKK tev.-ben eltöltött idő (0.0-1.0) 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 0,1 0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 0,1 0,1 0,8 0,6 0,8 0,3 0,3 0,3 0,5 0,3 0,4 0,5

29

KKK-II.


6.2. A program irányításában résztvevő személyek Név Dr. Szalmásné dr. Pécsvári Gabriella finomítói kutatási vezető Tömösközy Zsolt fejlesztési vezető Dr. Greiner István kutatási igazgató Szentmiklóssy László üzletág igazgató Dr. Antal József marketing osztályvezető Allacher Ottó fejlesztési vezető Palkovics Béla ügyvezető igazgató Dr. Horváth Géza e. docens Dr. Bartha László e. docens Dr. Szeifert Ferenc e. docens Szabó Ilona NKTH osztályvezető Szőcs Andrea regionális igazgató Répásy Zoltán ügyvezető igazgató Dr. Marton Gyula kuratóriumi elnök Dr. Dencs Béla igazgató Dr. Nagyné dr. Stribl Tünde Dr. Szirmai László Min. és Alk. vezető Velki István PVC fejlesztési és techn. vezető Balogh András informatikus Béres Zsuzsanna Dr. Rédey Ákos e. tanár Dr. Kalló Dénes ny.e. tanár Dr. Tungler Antal e. tanár BME




az IT tagja

MOL Rt

az IT tagja az IT és a KTB tagja az IT tagja az IT és a KTB tagja az IT tagja az IT tagja az IT és a KTB tagja az IT és a KTB tagja az IT és a KTB tagja az IT tagja az IT tagja az IT tagja az IT tagja a VIKKK igazgatója a VIKKK és DI titkára a KTB tagja A KTB tagja informatikai rendszer műk. gazdasági ügyintéző a Doktori Iskola vezetője a Doktori Tanács tagja a Doktori Tanács tagja

TVK Rt Richter Gedeon Rt. BorsodChem Rt Nitrogénművek Rt. Continental Teves Kft. Qupers Kft. Veszprémi Egyetem Veszprémi Egyetem Veszprémi Egyetem OM ITDH VRIC Kht. IVM Alapítvány VIKKK Veszprémi Egyetem MOL Rt. BorsodChem Rt VIKKK VIKKK Veszprémi Egyetem MTA KKKI BME

VIKKK tev.-ben eltöltött idő (0.0-1.0) <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 0,4 0,4 0,4 <0,1 <0,1 <0,1 0,4 1,0 0,5 <0,1 <0,1 1,0 1,0 <0,1 <0,1 <0,1

30

KKK-II.


6.3. A VIKKK igazgatója Név: Intézmény: Cím: Telefon: Fax: E_mail:

Dr. Dencs Béla Veszprémi Egyetem, Mérnöki Kar Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. +36 88 624 829 +36 88 624 828 [email protected]

Vegyészmérnöki diplomáját a Veszprémi Vegyipari Egyetem nappali tagozatán Vegyipari folyamatszabályozási ágazaton 1972-ben szerezte. Egyetemi doktori disszertációját 1976-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetem Vegyipari Műveleti Tanszékén védte meg, majd 1994-ben a Magyar Tudományos Akadémián elnyerte a Kémiai tudomány kandidátusa címet. 1972-2001 időszakban az MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézetben (és jogutód Intézeteiben) dolgozott mint tudományos főmunkatárs és osztályvezető helyettes. Ezen időszak alatt számos eredményes alap- és alkalmazott kutatási projektben valamint kísérleti fejlesztési és üzemesítési munkában működött közre mint vezető kutató, illetve projektvezető. A kutatásaival és fejlesztő munkájával kapcsolatban összesen 85 cikk jelent meg a szaklapokban, illetve előadás hangzott el hazai és nemzetközi konferenciákon. Publikációira 25 hivatkozás történt döntő többségben külföldi folyóiratokban és könyvekben. Szárítási eljárást és berendezést, valamint flokkulálószer gyártási eljárást fejlesztett ki és szabadalmaztatott több országban. Kidolgozott számos ipari szárítási és/vagy granulálási technológiát, többségüket közvetlen közreműködésével építették fel és helyezték üzembe. A jelenleg is működő technológiák közül a legfontosabbak: instant kakaó granulátum gyártás (Bedeco Kft., Zirc), mikroelemeket tartalmazó műtrágya gyártás (Nitrokomplex Kft. Pétfürdő), takarmányadalékok gyártása (Készenlét Rt., Pápa), keményítőszármazékok kísérleti gyártása (Hydra Kft., Veszprém). Munkájával bizonyította jártasságát az innovációs tevékenység – az alapkutatástól a megvalósításig terjedő – szegmenseiben. 2001-2004 időszakban a Veszprémi Egyetem alkalmazásában a Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ igazgatói feladatait látta el eredményesen. Irányítása alatt kutató laboratóriumokat és kísérleti csarnokot újítottak és szereltek fel, 20 PhD hallgató képzésével együtt kb. 300 publikáció készült, számos új vizsgálati módszer, technológiai know-how kidolgozása és berendezés prototipus kifejlesztése történt. Sikeres kapcsolatépítési és pályázati tevékenységet folytatott, ennek eredményeként új ipari partnerek és források bevonása valamint „Tiszta Világ” Kémiai Vizsgáló Laboratórium létrehozása és akkreditálása válik lehetővé. Az oktatási tevékenysége a vegyészmérnöki doktori iskolában résztvevők gyakorlati és elméleti oktatására terjed ki. A tantárgy címe: Szilárdfázisú műveletek, 30 óra/félév, posztgraduális tananyag.


31

KKK-II.


7. Az eredmények hasznosítása A kutatási eredmények (termékek, technológiák, berendezések, know-how-k) hasznosításának első lépése a piaci helyzet ismerete áttekintése és a várható trendek felvázolása arra a várható időpontra amikorra a kutatási eredmények piacképes termékké fejlődnek. Ehhez a munkához már a kutatás tervezése során célszerű adatokat gyűjteni. Témáink jelentős részét a magasabb termékminőség és környezetvédelem motiválja. Az élesedő világpiaci verseny a minőségi és környezetvédelmi követelmények szigorodása új kihívásokat jelent a magyar vegyipar és gyógyszeripar számára is. Fokozottan előtérbe kerül a tisztaság problémája, ami a termékekre éppúgy vonatkozik, mint a kibocsájtott véggázokra és vizekre. Az utóbbi években az erősen környezetszennyező sókat alkalmazó módszerek több szempontból is kiszorulnak a termelésből. Amelyik vállalat ezen a területen nem lép előre, az EU-s előírások áldozatává válhat. Elemi érdeke a még versenyképes magyar vegyiparnak, hogy kellő figyelmet fordítson ezekre a problémakörökre. Természetesen van arra esélyünk, hogy nezetközileg is jelentős eredményt érjünk el. Azt viszont mindenképpen rögzítenünk kell, hogy a magyar ipar versenyképességét nagy mértékben befolyásoló fejlesztésekről van szó. Az Európai Unió 6. K+TF Keretprogramjában kiemelt szerepet kapnak a környezetszennyező oldószerek visszaforgatását és még inkább a helyettesítését elősegítő kutatások és fejlesztések. A jelenleg K+F téma eredményei iránt igen komoly érdeklődést mutat a magyar gyógyszeripar szinte minden vállalata. Mivel a megcélzott „zöld oldószerek” ipari használhatóságára vonatkozóan még nincsenek megbízható, kísérletekkel is igazolt adatok, a téma szakmai újdonság-tartalma jelentős. Eredményes munka esetén a hazai gyógyszeripar évi 11.2 Mrd forint értékű oldószer megtakarítására tehető alkalmassá ésszerű beruházási terv megvalósításával. A Chemical Market Associates (CMAI) 2004 júniusi felmérése szerint a megcélzott tématerületen megjelenő új termékek forgalma, mint növekmény a Kelet-európai országokban eléri az évi 0.3 Mrd euro –t. A multi-nacionális cégek közül a KEMIRA Co. tervezi több gyár létesítését, többek között Magyarországon is. A jelenleg ismert termék-palettákon a keményítő citrát, és annak származékai ,mint környezetbarát termékek nem szerepelnek. Sikeres hordozó kifejlesztése esetén csak a műtrágyapiacon várható hazai igény elérheti az 1.2 Mrd Ft/éves termelési értéket, ami szerint a befektetett K+F tevékenység megtérülése nem lehet kétséges. A termékminőség fejlesztés és a környezetvédelem területén a fejlesztéseink szükségszerűen piacképesek, mert új minőségi kategóriájú termékek, illetve új eljárások, amelyek alternatívát jelentenek és a meglévők konkurensei lehetnek. A polimerek krakkolására alkalmas eljárás és a keletkező termékeknek szabadalmaztatható újdonságaik vannak. Amig ugyanis a konkurens eljárásokkal főleg fűtőolajok állíthatók elő, addig az általunk kifejlesztett eljárás alkalmas nagy tisztaságú motorhajtóanyag komponensek, valamint olajipari adalékok, szintetikus olajok, illetve bitumen komponensek közbenső termékeinek előállítására is. A laboratóriumi szintézisek többségének kidolgozása az elmúlt időszakban megtörtént. Így a találmányi bejelentésekhez már csak kisebb számú alkalmazási, illetve félüzemi kísérleti eredményekre van szükség. A hasznosításra elsősorban a MOL Rt., vagy kapcsolódó olajipari, illetve regionális műanyag hulladék feldolgozó vállalatoknál kerülhet sor. A mechanokémiailag stabilizált gumibitumenek előállítására a szakirodalomban eddig nem ismertetett új eljárást fejlesztettünk ki, amellyel a továbbiakban egy új termékcsalád kidolgozását


32

KKK-II.


tervezzük. Az első know-how szintű leiratok alapján az előállítási eljárásra és kötőanyagkompozitra vonatkozó találmányi bejelentést 2 hónapon belül megtesszük. Több kutatási témánk a MOL Rt. nemzetgazdaságilag is kiemelten fontos motorhajtóanyag fejlesztéseihez kapcsolódik és azok nagy jelentőségű tudományos háttérkutatásaiként értékelhetők. Az eredmények hasznosítása a vállalati érdekek alapján és az iparjogvédelmi lehetőségek figyelembevételével közösen hozott döntések szerint történik. Közülük a nem szabadalmaztatható kutatási eredmények jelentős részét a projekteket támogató ipari partnernek olyan jelentések, elemző tanulmányok formájában adjuk át, amelyek lehetővé teszik a megalapozottabb vállalati technológiafejlesztést, az anyag- és költségtakarékos, környezetbarát motorhajtóanyagok egyre szigorúbb követelmények szerinti előállítását, a termelés nyereségességét és az értékesítés révén jelentős költségvetési bevételek tervezhető állandóságát. Az eredmények egy másfajta hasznosítását a kőolajfeldolgozási és petrolkémiai technológia speciális területein elmélyült elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatokat szerzett fiatal szakemberek foglalkoztatása jelenti. Ez képessé teszi a vállalatot az új technológiák zökkenőmentes kidolgozására, fogadására vagy továbbfejlesztésére és a magas műszaki színvonal fenntartására. A kutatási és fejlesztési eredményeink hasznosításnak előkészítésében és gyakorlati lebonyolításában jelentős szerepet vállalt két konzorciumi partnerünknek a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht és az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. Célirányos információs és kapcsolatrendszerrel valamint hasznosítási tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezekkel, mint nem pénzbeni hozzájárulással támogatják a VIKKK munkáját. A hasznosítás több téma esetében részben vagy teljesen az ipari partnerek érdekkörébe kerül, egyrészt azért mert üzleti titok, másrészt pedig azért mert a viszonylag zárt felvevő piac az ipari partnerek bevált és működő kapcsolatrendszerén keresztül érhető el hatékonyan.

8. Iparjogvédelmi nyilatkozat A kutatási témák indításánál természetszerűen az egyik első és legfontosabb tevékenység az irodalmi helyzet feltárása, vonatkozik ez a téma iparjogvédelmi (szabadalmi) vonatkozásaira is. A rendelkezésre álló internetes oldalak (magyar, európai és világ szabadalmi adatbázisok) erre megbízható, gyors lehetőséget adanak. A szabadalmi helyzet nyomonkövetését folyamatosan végezzük, így a téma kutatása során mindvégig naprakész információkkal rendelkezünk. A kutatási fejlesztési tevékenységünk iparjogvédelmi vonatkozásainak kezelését az Igazgató Tanács által elfogadott „Kooperációs Kutatási Központ Szellemi termékek jogvédelmének szabályzata”(továbbiakban: Szabályzat) szerint végezzük. Ezen kívül iparjogvédelmi kérdésekről (tulajdoni hányad, licenc díjak, stb) a Szabályzattal összhangban a kutatási megbízásra vonatkozó kétoldalú szerződésekben állapodunk meg az ipari partnereinkkel.

9. Gazdasági adatok A Központ első három éves működésének összefoglaló gazdasági adatait a következő táblázatban mutatjuk be. Megjegyezzük, hogy az egyes költségkategóriákat az előzetes tervezés során alapvetően jól becsültük meg, ennek megfelelően a kategóriák között számottevő


33

KKK-II.


módosításra nem volt szükség. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal a ténnyel is, hogy a kutatási programokban sem kellett lényegi változtatásokat tenni. 2001.07.01. - 2004.06.30. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Működési költség (1=2+3) Személyi juttatások és járulékai Dologi kiadások (3=4+5) Külső megbízás Egyéb dologi Felhalmozási költségek (6=7+8+9) K+F eszköz beszerzés Beruházás (felújítás) Immateriális javak Összes költség (10=1+6)

OM/KPI támogatás 158 583 265 149 684 604 8 898 661 0 8 898 661 38 216 735 37 060 917 0 1 155 818 196 800 000

Saját forrás

Összesen

164 131 520 322 714 785 102 350 699 252 035 303 61 780 821 70 679 482 2 243 400 2 243 400 59 537 421 68 436 082 32 668 480 70 885 215 24 987 242 62 048 159 6 237 724 6 237 724 1 443 514 2 599 332 196 800 000 393 600 000

A felhalmozási költségből 6,2 MFt-t fordítottunk a VIKKK iroda valamint a kutatólaboratóriumok kialakítására és felszerelésére, továbbá a kísérleti csarnok felújítására és részleges berendezésére. Műszerek, K+F eszközök vásárlására 62 MFt-t, szoftverek és licencek vásárlására pedig 2,6 MFt-t fordítottunk. A Központ működtetésében, a kutatási és fejlesztési munkában valamint az posztgraduális képzésban a 3 év 4 (3) főállású alkalmazottak (felsőfokú végzettségűek), 3 (2) mellékállású alkalmazottak, 41(22) kutatók és oktatók (minősítettek), 24PhD hallgatók, 23 nappali tagozatos hallgatók, 26 kutató fejlesztő segédszemélyzet. A Bérjellegű kiadások fő tételei a következők. A fő- és a mellékállású alkalmazottak bére (+járulékok) 51 MFt, a kutatók és oktatók bérjellegű juttatásai (+járulékok) 109 MFt, hallgatók és PhD hallgatók ösztöndíja és egyéb bérjellegű juttatásai (+járulékok) 62 MFt. A VIKKK konzorciuma a következő periódusban az alábbi új partnerekkel bővül A veszprémi székhelyű Continental Teves Magyarország Kft. szenzorokat, kábelkötegeket, és egyéb autóvillamossági műanyagalkatrészeket gyárt főleg Ford, Audi, BMW gépkocsikhoz. Az ország egyik vezető iparvállalatává vált az elmúlt évtizedben. A vállalat több éve támogatja az egyetemet illetve a VIKKK-t. Korábbi időszakban elért kutatási eredményeink és együttműködésünk alapján a konzorciumi tagok sorába lépett. Elsősorban a műanyaghulladékok újrahasznosítására indított kutatásaink érdeklik. A felajánlott támogatási összeg 6 MFt. Qupers Műanyagfeldolgozó és Szerszámkészítő Kft.-vel már a korábbi időszakban szoros együttműködés alakult ki. Ennek keretében közös GVOP pályázatot adtunk be hulladékműanyagok újrahasznosításának tárgykörében. A kialakult szakmai kapcsolatok és a várható eredmények alapján a kaposvári székhelyű középvállalkozás vezetői a VIKKK konzorciumába történő belépés mellett döntötttek. A támogatási összeg 1.35 MFt.


34

KKK-II.


10. A VIKKK szerepe a befogadó felsőoktatási intézményen belül VIKKK a Mérnöki Kar Vegyészmérnöki Intézetének önálló egységeként feladatának tekinti a technológiai áttörést elősegítő multidiszciplináris kutatás-fejlesztés és innovációk kialakítását, és ezzel együtt a doktori képzés kiemelt támogatását, kapcsolatok kiépítését gazdasági partnerekkel az eredmények alkalmazására, a gazdasági és társadalmi igény megjelenítését a képzési és kutatási struktúrában, integrált, rendszerszemléletű intellektuális környezet kialakítását az alap-, a doktori- és a továbbképzés tananyagfejlesztésében, együttműködést az Egyetem alap-, a doktori- és a továbbképzésében. Kutatási főirányok kiválasztásánál a tradicionálisan művelt vegyipari kutatásokat a Veszprémi Egyetem újabb kutatási területeivel ötvöztük (anyagtudományi, környezettudományi és informatika-tudományi). Ezzel olyan kutatási irányokat definiáltunk, ami elősegíti új tudományos műhelyek kialakulását és ezzel új oktatási területek meghonosítását (2005-től mechatronika szakot indítunk). Az új kutatási témák elősegítették a régi gazdasági partnereinkkel való kapcsolattartás mellett régiós (pl. Continental Teves Kft.) és régión kívüli középvállalkozásokkal (Qupers Kft.) új kapcsolatok kiépítését is. A tartalmi változások mellett igen jelentős a mennyiségi mutatók változása is, ami a Vegyészmérnöki Doktori Iskola PhD hallgatóinak létszámnövekedésében, a megjelent publikációkban is mérhető. A kutatások eredményeinek egyik hasznosítását jelenti pl. az új akkreditált laboratóriumunk kialakítása, ami profiljában kapcsolódik a VIKKK kutatásaihoz. Az akkreditált laboratóriummal elsősorban az analitika területén kialakított szellemi és infrastrukturális kapacitásunk hasznosítását akarjuk értékesíteni példát mutatva ezzel vállalkozási kedvből az Egyetem más egységeinek is. A VIKKK megléte és működése a szokásos merev egyetemi tanszéki struktúrát fokozatosan átformálja. Nem szükségszerű, a legtöbb esetben nem is lehetséges, hogy több rokon szakterületet érintő kutatási feladatot egy tanszék maga végezzen el (vagy utasítsa vissza a megbízást). A Központ szükségszerűen a hatékony megoldást alkalmazza az ilyen kutatási feladatok elvégzésénél. Ennélfogva több tanszék megfelelő részei, akár más egyetemről, illetve más intézetből ipari partnerekkel együttműködve végzik el a feladatot. Itt jegyezzük meg, hogy az Egyetem szolgáltató részlegei mellett 8 egyetemi tanszékkel vagyunk szoros munkakapcsolatban.

11. A teljesítmény értékelése a befogadó intézmény belső fórumain A VIKKK egyik alapvető feladata a technológiai áttörést elősegítő multidiszciplináris kutatás-fejlesztés végzése és innovációk elősegítése. A kutatási projektek kiválasztása, a projektek eredményeinek értékelése a VIKKK minőségbiztosítási rendszerének megfelelően az SZMSZ 2.sz. mellékletében található Kutatás-fejlesztési projekt menedzselés szabályai a Kooperációs Kutatási Központban szabályzat szerint történik, aminek elemei az alábbiak: Kutatási projektet a VIKKK irodának címezve a VIKKK-ban résztvevők nyújthatnak be. A beterjesztett projektet a Kutatási és Tudományos Bizottság (a továbbiakban KTB) véleményezi, és javaslata alapján az Igazgató Tanács (továbbiakban IT) bírálja el. A VIKKK iroda az IT döntéséről indoklással írásban tájékoztatja a projekt benyújtóját. A projekt végrehajtását a


35

KKK-II.


projektvezető irányítja, és közvetlenül felelős a projekt elvárható színvonalú megvalósításáért. A projekt ellenőrzése és értékelése VIKKK Projektértékelési Szabályzata szerint történik. A projekt vezetője köteles a projekt befejezését kezdeményezni, ha: • a projektben tervezett feladatokat elvégezték, • a projekt megvalósítására jóváhagyott időtartam eltelt, • a körülmények megváltozása miatt vagy a kapott eredmények alapján nagy a valószínűsége, hogy a kitűzött cél nem érhető el. A projekt befejezéséhez zárójelentést kell készíteni, amely tartalmazza az elvégzett feladatokat, a felhasznált anyagi eszközöket, valamint az elért eredményeket. A zárójelentést a VIKKK Irodához kell benyújtani. A projekt rész-, és végeredményének hasznosítása a következő módon történik: A publikus eredmények közzététele előadások és publikációk, valamint dolgozatok (szak-, diploma-, PhD dolgozat) formájában A publikus eredmények beépítése a felső-, illetve posztgraduális oktatásba Újítás, know-how, találmányi bejelentés formájában Kísérleti üzem (kísérleti gyártás) formájában Szabadalom hasznosítás, technológia transzfer formájában Üzemesítés, üzemi gyártás formájában A projekt eredményeinek hasznosításáról a VIKKK Szellemi Termékek Jogvédelmének Szabályzata rendelkezik. A projekt vezetője az elvégzett munkáról és az elért eredményekről legalább félévente írásos beszámolót készít (4-5 oldal). A kutatási irány vezetőjének joga és kötelessége a projektek ellenőrzése. Az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni. A folyamatban levő projektekről a kutatási irányok vezetői félévente a KTB előtt beszámolnak. A KTB az elvégzett munkát értékeli és az IT részére jelentést készít. A projektet a befejezése után, a beadott jelentés alapján a témavezetőnek, a kutatási irány vezetőjének és egy független, a KTB által megbízott bírálónak kell értékelni a megadott értékelési rendszer szerint. Ha a kutatási irány vezetője egyben a téma vezetője, a KTB két bírálót jelöl ki. A bírálók csak VIKKK tagok lehetnek. A bírálatok és a projektvezető írásbeli és szóbeli beszámolója alapján a záró értékelést a KTB végzi. Az értékelést az alábbi szempontok szerint készítik: • az eredmények újszerűsége, • az eredmények mennyisége és bizonyítottsága, • az eredmények tudományterületre kifejtett hatása, • gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való használhatóság • műszaki és gazdasági hatás


36

PROJEKTJAVASLAT. a Veszprémi Egyetem. Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ. II. ciklusának támogatására

Recommend Documents