Programunk a következı nevelési gyakorlatot tartalmazza: Kiemeljük a mozgásfejlesztés, a mővészeti nevelés, anyanyelvi fejlesztés, bábozás hatását az

Bevezetı Óvodáinkat a 2005. július 1-én létrejött óvodai oktatási társulás, mint fenntartó mőködteti. Idıközben történtek szerkezeti és személyi változások is. Így jelenleg a Szentistvánon mőködı óvodához, már csak egy tagóvoda, Tiszadorogma tartozik. Az eltelt 5 év alatt kialakult az intézmények közötti kapcsolattartás formája, a nevelımunka feltételeinek minél hatékonyabb megteremtése érdekében. Az új intézményi forma létrejöttéhez saját Helyi Óvodai Nevelési Programot írtunk. A jelenlegi változtatást az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Korm.rendelet módosításáról rendelkezı 255/2009.(XI.20.) Korm.rendelet indokolja.

Az óvodai nevelés gyakorlata mindig érzékenyen reagált a környezet igényeire, a változásokra, a változtatások szükségességére. A módosításnál figyelembe vettük az óvodával szemben az elmúlt években megváltozott elvárásokat, a közoktatás új kihívásait, különös tekintettel a családok életében, a családi nevelésben bekövetkezett változásokra (pl. hátrányos, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek) E mellett kiegészítjük a programot a fenntartó által készített 20/2010.(III.19)számú határozatával jóváhagyott Alapító Okiratunk kiegészítésével kapcsolatos feladatokkal.

Kiindulási pontjaink, alapelveink, nevelésfilozófiánk nem változott. Továbbra is hirdetjük a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyozzuk a gyermek testi-lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását, a családi neveléssel együtt. Programunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, amelyben a gyermekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, megtanulnak beszélni, tevékenykedni, együttmőködni, magatartásformákat elsajátítani. Mindezt jól szervezett tevékenységgel, nevelıi segítséggel, a mindennapi élet feltételeivel és eszközeivel biztosítjuk. Programunk a gyermekek alapvetı tevékenységére, a játékra, mozgásra, mővészeti tevékenységekre (ábrázolás, zene, mese-vers), a környezet tevékeny megismerésére, a népmővészet átadására, ápolására épít.

1

Programunk a következı nevelési gyakorlatot tartalmazza: Kiemeljük a mozgásfejlesztés, a mővészeti nevelés, anyanyelvi fejlesztés, bábozás hatását az értelmi nevelésre, a szülıföldhöz, társakhoz való érzelmi kötıdés kialakulására. Segítjük a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzető, a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált csoportokban történı beilleszkedését, felzárkóztatását, fejlesztését. Nevelésünk tartalma tehát minden, ami a gyermek környezetébıl származó élmény, tapasztalat, ismeret.

2

Az óvoda adatai 1. Az óvoda elnevezése

Szentistváni Napközi Otthonos Óvoda

Székhelye:

3418 Szentistván, Széchenyi út 12/a

Telefonszám:

49/438 – 109 v. 49/438 – 109

2. Tagintézmény adatai:

Szentistváni Napközi Otthonos Óvoda Tiszadorogmai Tagóvoda

Címe:

3466 Tiszadorogma, Petıfi út 23

Telefonszám:

49/356 – 117

3. Fenntartója és felügyeleti szerve:

Szentistván Nagyközségi Önkormányzat Képviselıtestülete 3418 Szentistván, Széchenyi út 10.

4. Az alapító okirat száma, kelte:

29/2009.(V.13.) 20/2010.(III.19.) Alapító okirat módosítás, kiegészítés

5. Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló költségvetési szerv, az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörő költségvetési szerv.

6. Az intézményvezetı neve:

Galambos Lajosné

7. Az intézmény képviselete, munkáltatói jogkör: Az intézmény képviseletére az óvoda vezetıje, vagy az általa megbízott személy jogosult.

3

Az intézmény vezetıje gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a munkáltatói jogot, az intézmény közalkalmazottai körében.

8. Nyitva – tartás:

Hétfıtıl - péntekig: Székhelyen:

6.30 - 16.30 óráig

Tagóvodában: 7.00 - 17.00 óráig

A programot benyújtja a Szentistváni Napközi Otthonos Óvoda és Tiszadorogmai Tagóvoda nevelıtestülete.

4

I. Helyzetelemzés, szocio-kulturális tényezık, társadalmi környezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén helyezkedik el Szentistván. A székhely óvodától 20 km-es körzetben található a tagóvoda a tiszai vonalon, Tiszadorogma. Szentistván alföldi matyó település. Még ma is élı és fellelhetı a népi hagyományok ápolása, a népi matyó hímzés, népi motívumok, népi gyermekdalok, gyermekjátékok győjtése, átadása a fiatalabb nemzedéknek. Tiszadorogma, a Tisza-tó északkeleti részéhez közel fekvı kis település. A faluban a vesszıés gyékényszövés,- fonás még ma is elterjedt foglalkozás. A fiatalok körében is többen végzik.

A társadalmi – gazdasági változások nem hagyják érintetlenül a családokat sem. Tapasztaljuk, hogy a családok, a családokon belül a gyermekek életkörülményei mennyire befolyásolják óvodai nevelésünket.

A családok kulturáltsága nagyon különbözı, de az

óvodának a gyermekek érdekében minden családdal együtt kell mőködnie. Észlelhetı és nyomon követhetı a technikai fejlıdés hatása, a családokon belüli korlátozottabb lehetıségek, a családszerkezetek változásai, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, munkanélküliség, s vonzataként az életszínvonal romlása, tartalékok felélése. Sajnos rohanó világunkban, a családban nem jut elegendı idı egymásra, nincsenek elvárások a gyermekekkel szemben, a tradícionálható értékek háttérbe szorulnak. Egyik oldalon a vagyonszerzés világában érzelmi sivárság fenyegeti a kisgyermekeket. Másik oldalon a szegénység, a munkanélküliség egyre több gyermeket segít világra anyagi megfontolásból. Igazat kell adnunk a következı gondolatoknak. „Ahogy nı a szülık fizikai, érzelmi és szellemi megterhelése, úgy válik egyre nehezebbé a gyermeknevelés. ” (Dr.Ross Campell) Egyre nagyobb szerepet kell vállalnia az intézményeknek, hiszen sok gyermek napjának legnagyobb részét az óvodában tölti, de „a gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítı szerepet játszanak” (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja). Ennek értelmében annak az idınek, amit a gyermek otthon tölt óriási jelentısége van. A mi dolgunk, hogy segítsünk, ha tudunk, amennyire lehet, enyhítsünk a kedvezıtlen hatásokon.

5

Személyi és tárgyi feltételek: Óvodáinkban a zavartalan pedagógiai munka végzéséhez a személyi feltételek megfelelıen biztosítottak. A nevelımunkát 8 óvodapedagógus látja el a négy gyermekcsoportban. Az óvónık munkáját csoportonként egy-egy dajka segíti, akik valamennyien szakképzettek. Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma 2 fı: 1 fı gazdaságvezetı, 1 fı konyhai kisegítı (6 órában). Minden óvodapedagógus felsıfokú képesítéssel rendelkezik, közülük 3 fı szakvizsgával is. 1 fı jelenleg végzi szakvizsga megszerzésére irányuló tanulmányait. A pedagógus közösség személyi összetételében az állandósság a jellemzı. A nevelıtestület tagjai 20-25 évnél több szakmai tapasztalattal rendelkeznek, akik jól szervezetten, magas pedagógiai színvonalon végzik a nevelımunkát. Élnek a módszertani szabadság lehetıségével, melyet önképzéssel, és szakmai továbbképzéssel szerzett újabb ismeretekkel erısítenek meg. A dajkák segítıi a pedagógia munkának, amelyet a mindenkor az óvodában és a csoportban dolgozók összehangolt munkájával érünk el.

A tárgyi feltételek munkánk zavartalan végzéséhez kielégítıek. Óvodáink esztétikailag és funkcionálisan is kielégítenek minden olyan igényt, amelyet egy korszerő színvonalas intézménytıl elvárhatnak a fenntartók, a dolgozók, a szülık és természetesen akik használják, a gyermekek. Mindkét óvoda épületét nagy területen udvar veszi körül, lehetıséget kínálva ezzel arra, hogy a gyermekek mozgásigényüknek megfelelıen önfeledten játszhassanak. Az udvari játékok cseréje, valamint kötelezı felülvizsgálata mindkét óvodában megtörtént. A 2008-2009-es, valamint a 2009-2010-es nevelési évben sikerült jelentıs fejlıdést elérni. Sikeres pályázat teremtette meg a pozitív változás anyagi feltételét. (gyermeköltözı bútorzatának cseréje, funkcionálisan is értékközvetítı babakonyhai bútor vásárlása, csoportszobában található szekrények cseréje, fektetı tárolók cseréje, gyermekasztalok, székek beszerzése) . A csoportszobák játékeszközeinek széles skálája az aktív nagy mozgástól a finom motorikáig, a konstruáló játéktól a szabályjátékokig megtalálható. A tárgyi feltételek biztosításában kiemelkedı szerepe van az óvodákat fenntartó önkormányzatoknak, amelyek az intézmények mőködéséhez szükséges pénzügyi hátteret biztosítják.

6

Valamint folyamatos pályázatokon való részvétellel javítják az intézmények színvonalát: Mindkét intézményben megtörtént az ablakok teljes cseréje. A székhelyen 2010-ben megtörténik az intézmény komplex akadálymentesítése. Mindemellett eddig is fontos feladat volt a többletforrások keresése, így pályázatok benyújtása. Az óvoda természetesen nem családi ház, nem lakás, de mint intézmény, lehet és kell, hogy az otthon melegét adja, sokszor akár pótolja.

1.Közvetlen partnereink igényei A szülıi elégedettség mellett fontosnak tartjuk, hogy a fenntartó önkormányzatok meg- és elismerjék szakmai, pedagógiai munkánkat, hiszen csak anyagi segítségükkel valósíthatjuk meg terveinket. Partnereink

elégedettek

az

óvodai

nevelı-oktató

munkával,

óvodapedagógusainkat

szakmailag nagyon jól képzettnek tekintik, és munkájukról elismerıen nyilatkoznak. Az Alapító okiratban meghatározott feladatok és új feladat összhangban állnak HOP-unk koncepciójával: 3-7 éves korú gyermekek nevelése, amely biztosítja gyermekek fejlıdését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévık esélyeinek javítását, valamint a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelését. A gyermekvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységet szintén mind a két dokumentum kiemeli. Önkormányzat nevelési-oktatási koncepciójának óvodára vonatkozó részét az óvodai minıségirányítási program tartalmazza. Gyermekeink neveltségi szintje: Az utóbbi években sajnos nıtt a hátrányos helyzető, élményszegény, magatartási, beilleszkedési zavarral küszködı, egészségügyi szokások hiányával érkezı, beszédszegény, beszédhibás gyermekek száma.

2.Intézményi értékeink közös feltárása, elfogadása

2.1. „Mi végre vagyunk” és „mit tartunk fontosnak?” A mindennapok öntevékeny, bizalmat erısítı, élmény-gazdag tevékenységein keresztül igyekszünk tartást, önállóságot, boldogságot adni gyermekeinknek olyan bensıséges, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes kapcsolatban, a szülıi házzal szorosan együttmőködve, és 7

közös felelısséggel amelyben a gyerek apró lépésekben tevékenységek közben fedezik fel a világot. Továbbra is a tevékenységközpontú óvodai nevelési program elemeire építünk, melyben kiemeljük a mővészeti nevelést, a környezet megismerésére nevelést, az egészséges életmódra nevelést. Az óvodai játék kiteljesedését segíti a csoportszobák berendezése, elrendezése, játszóhelyek kialakítása. Óvodánk tárgyi feltételeinek folyamatos fejlıdését, valamint a pedagógusaink munkáját jelentısen elısegíti a Polgármesteri Hivatallal meglévı kölcsönösen jó viszony. Munkánk továbbfejlıdését folyamatos önképzésünk, szakmai továbbképzéseken való részvételünk és más óvodákkal történı tapasztalatcsere segíti. Ezek azok a területek, amelyekbıl óvodánk vezetésének és az itt folyó munkának a nevelésfilozófiája áll, mert ezek adják szervezetünk lelkét. Belıle fakad gyermekképünk, óvodaképünk, célunk, a minıségfejlesztés során küldetésnyilatkozatunk.

2.2 Az értékek és a gyakorlati összhang megtermtése, hogy a diszharmónia ne veszélyeztesse programunk stabilitását. Az ünnepek között vannak nyitottak és zártkörben rendezettek, melyeket helyi igények szerint szervezünk. Ünnepeink: Mikulás, Karácsony, Farsang-rongyosbál, Húsvét, Anyák napja, Évzáró, Ballagás, Gyermeknap, Születésnapok. Megemlékezés: Március 15. A testnevelés foglalkozásra mindkét intézményben van külön helyiség, tornázhatnak a gyerekek, s van lehetıség a nagymozgásokat, mozgásos szabályjátékokat megvalósítani. A HOP-ban vallott értékrend és a vezetıi magatartás összhangja nem sérült, mivel a délelıtti és délutáni idı is fıként játéktevékenységgel telik. Ez az idıszak is a gyerekeké és a játszásé.

3. Döntésre váró kérdések

3.1. A szülıkkel való együttmőködés és együtt nevelés Az óvodák a szülıkkel való együttnevelést fogalmazták meg. Ezért még jobban kell törekedni a szülık, a családok megismerésére, segíteni ıket, hogy valóban részévé váljanak az óvodai életnek, az óvodai nevelésnek. A gyermek már megtanul és magával hoz bizonyos értékeket, pozitív – negatív szokásokat, normákat a családból. 8

3.2. Alakítani akarjuk a gyermekeket, vagy alakulni engedni? A mi nevelésfelfogásunkhoz természetesen közelebb áll, hogy alakulni engedjük a gyermekeket. Ennek érdekében a következıket tartjuk szem elıtt: Értékközvetítés, következetességen alapuló szolgálat, a gyermek testi – lelki fejlıdését akadályozó külsı környezeti hatások kompenzálása az óvodai nevelés keretein belül. Mindig csak akkor és annyit tenni, amennyit éppen igényel a gyermek ahhoz, hogy tovább tudjon lépni. Szükség van tehát a háttérbevonulásra éppen úgy, mint a kezdeményezésre, a kivárásra, és a motiválásra egyaránt. Mindez azért bír rendkívüli jelentıséggel, mert ez határozza meg HOP-unk szellemiségét, célt, módszert, eszközt. Ezért legfıbb helyet a játéknak biztosítunk, mégpedig a nyugodt, elmélyült játéknak ahol a gyermeknek van lehetısége felfedezni, próbálkozni, újrakezdeni, van lehetısége a javításra, de van a gyermeknek felelıssége is. Ez megmutatkozik a napirendben és a hetirendben, de még a tervezésben is.

9

II. A HOP koncepciója 1.Gyermekképünk Gyermekközpontú óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség legteljesebb kibontakozására, s azoknak a személyiségtulajdonságoknak a megalapozására irányul, amelyek saját lehetıségeik felismeréséhez, az önmegvalósításhoz leginkább szükségesek. Nyugodt, boldog, kiegyensúlyozott gyerekeket szeretnénk nevelni, akik harmóniában élnek környezetükkel, akik mélyen tudnak kötıdni falujukhoz, tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Erısen kötıdnek a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez, környezetükhöz. A gyermekképpel a szükségletek kielégítését, illetve a humanista szükségletek kiépítését állítjuk a középpontba, mely még hangsúlyozottabb feladattá válik a hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzető gyermekek körében.

2.Óvodaképünk Választ adunk arra, hogy milyen óvodában lehet a gyermekképben megjelölt gyermekeket nevelni. Itt a család értékközvetítı szerepét, a gyermekközpontúságot, otthonosságot és az érzelmi biztonságot hangsúlyozzuk. Biztosítanunk kell olyan derős-nyugodt légkört, ahol a 37 éves gyermekek is jól érzik magukat, megtalálják a nekik megfelelı tevékenységeket, eszközöket, kielégíthetik egyénileg változó igényeiket. Minden olyan kezdeményezést örömmel fogadunk és támogatunk amely a gyermekek számára örömforrást, játékos tevékenységet jelent. Az otthonosság megvalósítása a terek elkülönítése szempontjából minden csoportban megtörtént. Van lehetıség az egyedüli és a kisebb csoportokban történı játékra is. Érzelmi

biztonság

nyújtása

óvodáinkban

kiemelt

helyen

szerepel.

A

gyerekek

biztonságérzetét a napirenddel is igyekszünk erısíteni, ezen kívül nagy gondot fordítunk arra, hogy mindig ıszinte odafordulással, figyelemmel, szeretettel legyünk a gyerekek felé! Óvó és védı funkció: Az óvoda közremőködik a védınıi szolgálat és a szakszolgáltatások (logopédus,

pszichológus,

szociálpedagógus)

megszervezésében.

Prevenció

szerepe,

biztosítása. Az orvossal, védınıvel való kapcsolat kihat a gyermekek egészségügyi ellátására. Szociális ellátó funkció: Egészséges napirend, életkorhoz igazodó étkeztetés, megfelelı tárgyi környezet, balesetmentes nevelés. A gyermekek egészségi állapotát jelentısen befolyásolja

10

életritmusuk. A helyes életritmust a nyugodt élet érdekében ésszerően, a szükségleteknek megfelelıen alakítjuk ki, figyelembe véve a gyerekek egyéni sajátosságait. Nevelı, fejlesztı, teljes személyiséget formáló feladatkör: a gyermekek egyéni eltéréseinek, különbségeinek felismerése, megértése és differenciált fejlesztése. Mőveltségtartalmak szervezése: Nagyon fontosnak tartjuk a gyerekek és az óvónı közös tevékenykedéseit, megfigyeléseit, játékait. Olyan élethelyzetek teremtésére törekszünk, amelyekbıl a gyerekek megtanulhatják a világ sokoldalúságát, felfedezik sokszínőségét, közben konkrét tapasztalatokat szereznek. Eközben elkerülhetetlen az állandó differenciálás, az egyénre szabott konkrét segítségnyújtás, kortól illetve fejlettségi foktól függıen. Alapos gyermekismeret.

3.Célunk A közösségi élet humanista értékeinek közvetítésével, a gyermekek egyéni különbségeinek tolerálásával, teljes személyiségük kibontakoztatása, fejlesztése, a gyermekek felkészítése az együttmőködésre, választásokra, döntésekre, és erıs érzelmi kötıdés kialakítása a gyermekek és a mővészetek, szülıföldjük között.

4.Feladataink -

Az egészséges életmódra nevelés

-

Az érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása

-

Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

-

Esztétikai nevelés, ízlésformálás

4.1 Az egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmód alakításánál nagy figyelmet fordítunk a gondozási feladatokra, a gyermekek testi szükségletének, mozgásigényének kielégítésére, egészségének védelmére, az edzettség biztosítására, harmonikus mozgás fejlesztésére, prevencióra, valamint a fejlıdéshez szükséges egészséges, esztétikus környezet megteremtésének lehetıségeire. A szabad mozgásra elegendı idıt biztosítunk. A családok megváltozott életvitele, életmódja, a gyermekek mozgásterének leszőkülése szükségessé teszi a tervszerő mozgásfejlesztést. A tagóvoda vegyes csoportjában a kicsikkel közös mozgásoknál olyan gyakorlatokat, játékokat kell összeállítani, amelyek minden korosztálynak megfelelnek. Az egyéni eltérésekre épülı differenciált fejlesztés megfelelı módon való kifejezésre juttatására kellı gondot kell fordítani. Erre megfelelıen elı kell készülni, tervezni, szervezni. 11

Szükséges megfelelı számú, változatos kéziszer használata. -

A nagyok mozgásszintjének megfelelı terhelések adása, csak nekik szóló (kicsik nélküli) feladatokkal, mozgásokkal, szabályjátékokkal.

-

Az udvar elınyeinek kihasználása, alkalmanként felszerelése egyszerő eszközökkel (fára kötelek, mászóhálók, billenı hinta, tányérhinta stb.).

-

Ügyességi, és társasjátékok kitalálása.

-

A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek életkorának megfelelı helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi fejlıdés biztosítása.

Az óvodapedagógus feladatai: -

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.

-

A gyermekek fejlıdéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet biztosítása.

-

Egészséges testi és lelki fejlıdés, az egészséges életmód szokásainak alakítása, a szükségletek és a mozgásigény kielégítése, az egészség óvása és az esetleges hátrányok korrekciója.

-

Folyamatos odafigyeléssel, sokirányú gondozási tevékenységekkel a gyermekek konfortérzetének biztosítása.

-

A szabadban is rendszeres mozgásos tevékenységek szervezése, mely elısegíti az egészséges életvitel kialakítását.

4.2. Érzelmi nevelés, szocializáció A gyermeki szabadság tisztelete, a szocializáció szempontjából fontos szokások, magatartásmódok támogatása. Az óvodáskorú gyermek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagy mértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Így nagyon eltérı érzelmi kívánalmakkal találkozunk. A gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyan úgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmónikus alaphangulat kialakítása. Olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetıvé, hozzájárul a gyermek boldog alaphangulatának kifejlıdéséhez, s ezzel együtt a másik megértéséhez. Jelentıs ez azoknál a gyermekeknél, akik különösen sok figyelmet és megértıi nevelıi magatartást igényelnek. A közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelı szervezési teendık vállalása. 12

A gyermekek tájékozódását a csoportok jellel való ellátásával (maci, katica, lepke) segítjük, tesszük egyértelmővé hovatartozásukat, s ezzel növeljük biztonságérzetüket. A társas konfliktusokban – felnıtt minimális segítségével – a megoldások keresése. A gyermekek játékszükségletének kielégítése, az önkifejezés és az együttmőködés kiteljesedése. A kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulása. Hagyni a gyermeket, beszélni, kérdezni, kérni, mindig a rendelkezésükre állni, velük szemmagasságban kommunikálni. Nagyon jól kell ismerni a gyerekeket ahhoz, hogy meg lehessen mutatni ki miben nagy, mert ez azt sugallja, hogy szükség van rá a csoportban, s ez kohéziós erıt biztosít. Óvónıi magatartásunkat a felkínálás, a nyugalmat árasztó közremőködés, a dinamizmus, a rugalmasság, az odafordulás,mindemellett a következetesség, támogatás vagy mintaadás kell, hogy jellemezze. Az óvodapedagógus feladatai: -

A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése, és alakítása (a magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erısítése).

-

A gyermekek elképzelése és döntései alapján a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása.

-

A viselkedéskultúra megalapozása.

-

A mikrocsoportos tevékenységek körének bıvítése a felajánlott, szervezett keretekben.

-

A hazához, tájhoz, kultúrához kötıdés erısítése. A gyermekek tájjellegő hagyományainak ápolása a családok, idısebb generációk bevonásával.

-

Hazafiságra nevelés, hazánk jelképeinek (magyar zászló, kokárda, himnusz) ismerete, az értékek megbecsülésére nevelés.

-

A jeles napok, ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben.

-

A gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése az óvodában.

-

A tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: együttérzés, az önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembe vételére nevelés.

-

Ösztönzés a megkezdett tevékenységek befejezésére, az akadályok leküzdésére való motiválás.

13

A beszoktatás Az elsı találkozás az óvodával szinte minden gyermek esetében alapvetıen befolyásolja az óvodához főzıdı viszonyát. Különösen nagy figyelmet, türelmet igényelnek a közvetlenül a családból óvodába kerülı gyerekek. Lehetıvé tesszük, hogy még a rendszeres óvodába járás megkezdése elıtt a gyerekek szüleikkel ellátogassanak az óvodába, megismerkedhessenek a szokásokkal, a jelükkel, az óvoda helyiségeivel. A nyári szülıi értekezlet azt a célt szolgálja, hogy a szülık megismerjék az óvoda szokásait, a szabályait. Az óvónık beszoktatási tervet készítenek, minél mélyebben igyekeznek megismerni a gyermek elızı életét. A beszoktatás idıszakában, legalább három napig, mindkét óvónı és a dajka együtt van a csoportban, így a személycsere nem éri váratlanul a gyerekeket. Az új gyerekek behozhatják a kedvenc játékukat, tárgyukat az óvodába. Megbeszéljük a szülıkkel, hogy az elsı napokban minél hamarabb vigyék el a gyerekeket. Lefekvéskor különösen gyengédségre van szükségük Simogatással, dúdolással igyekszünk ıket megnyugtatni. Egyszerő, érthetı utasításokkal vezetjük be ıket az óvoda rendjébe. Az új gyermeket kis ajándékokkal várjuk, ölbeli játékkal, mondókával igyekszünk oldani a feszültséget. A vegyes csoportokban a nagyobb gyermekek segíthetik a beszoktatást.

4.3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az értelmi fejlesztés terén a gyermekek eltérı tapasztalatainak, ismereteinek, egyéni és közös élményeinek rendszerezése, bıvítése kerül elıtérbe, kíváncsiságukra, érdeklıdésükre építve. A cselekvés, a beszéd, a gondolkodás egységét megteremtve fontos az utánzásra épülı tanulással együtt a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben történı felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlıdését, a hagyományok ápolását, a természet, az élılények védelmét, az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklıdést támogatni, erısíteni. A gyermekek zavartalan értelmi fejlıdése érdekében nagyon sok érzelem indította játékos – mozgásos tevékenység, és sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai: -

A megismerıtevékenységet segítı képességek (figyelem, megfigyelıképesség, emlékezet, gondolkodás, képzelet) fejlesztése.

14

-

Rendszeres mozgásos játék lehetıségének biztosítása, melyben fejlıdik a gyermek vizuális memóriája, térrıl való ismerete, térészlelése, harmonikus mozgása.

-

A játék, a tevékenykedés, a mese, a bábozás, a zene összetett képességfejlesztési lehetıségeinek kihasználása: az anyanyelvi fejlesztésben, tapasztalatszerzésben, természeti és társadalmi környezet megismerésében.

Tehetséggondozás Óvónıink a gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelıen differenciáltan fejlesztik, sokoldalú tevékenységre késztetik. A legtöbb gyermeknél már ebben a korban kiderül, hogy miben tehetséges. Programunk lehetıséget biztosít arra, hogy a nevelési célok érdekében – tehetséggondozás – a csoport és az egyes gyermekek fejlettségéhez maga a pedagógus válassza ki, tervezze meg, építse fel a foglalkozások anyagát (mőveltségtartalmat). Fontos a szülıkkel való együttmőködés, s ha szükséges, a megfelelı szakember bevonása a tehetséges gyermek fejlesztésébe. A foglalkozások anyagának feldolgozásánál építünk a tehetséges gyermek képességeire, lehetıséget adunk egyéni képességeinek kibontakoztatására. Segítjük a gyermek pozitív „ÉN” törekvéseit, érdeklıdésének megfelelı tevékenységek felajánlásával.

4.4. Esztétikai nevelés, ízlésformálás A gyermekek környezetének önálló felfedezésével lehetıvé tenni a környezetvédelemhez, a környezetalakításhoz, a környezet esztétikájához kapcsolódó érzelmi viszonyuk kialakulását. A felnıttek példája nyomán szerezzenek tudomást a természetben való helyes viselkedésrıl, például ne dobják el a szemetet, hulladékot, ne tördeljék a fák, bokrok ágait, ne bántsák az apróbb állatokat. A mindennapi élet esztétikájára való figyelemirányítás (a viselkedés, illem, beszéd, öltözködés, tisztálkodás, étkezés szokásainak megismerése, gyakorlása). A gyermekek esztétikai nevelését elsısorban azoknak a környezeti hatásoknak a rendszere biztosítja, amely körülveszi, amelyben tevékenységrendszere zajlik. Az óvodák belsı tereinek kialakítását a célszerőség, aktualitások jellemzik. A dekorációban a természetes anyagok és a gyermekmunkák nagy számban jelennek meg. A gyönyörködtetés, a rácsodálkozás alakalmainak és lehetıségeinek megteremtésével, szervezésével, az eszközök széles körő kínálatával gazdag tevékenységrendszert kell biztosítani a gyermekek motivációja, aktivitása érdekében.

15

Segíteni kell a kezdeményezı magatartás érvényre jutását, meg kell teremteni a hangulati, környezeti feltételeket, emellett gyakoroltatni az esztétikus környezet felismerését, óvását, alakítását. Esztétikai neveléshez tartozik séták, kirándulások, múzeumlátogatások megszervezése, vizuális megjelenítése. Az óvodapedagógus faladatai: -

A mindennapi élet, a természet és a mővészet esztétikájának összekapcsolása.

-

Olyan anyagok, eszközök biztosítása a gyermekek számára, melyek elısegítik az esztétikai élmény kialakulását, magukban rejtik az egyéni megvalósulás lehetıségeit is.

-

Esztétikailag megfelelı környezet biztosítása.

-

Változatos

és

rendszeres

élménynyújtás,

képességfejlesztés

különféle

tevékenységeken keresztül. -

Illemszabályok kialakítása.

5.Alapelveink, specialitásaink

5.1. Az individualizáció,és a szocializáció folyamatának megvalósítása A család szerepe igen jelentıs, hiszen a család az elsı szocializációs színtere, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemzı rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a „társadalomba való bevezetés” feladatait. Természetesen a különbözı kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermekeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett – és nem helyett – az óvodának nagy szerepe van az elsıdleges szocializáció során. Tudatosan alakítjuk, építjük, kombináljuk azokat a hatásokat, amelyekben az együttmőködés és a társas érintkezés elemei, formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda tehát nem a spontán szocializációnak, hanem pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere. Alapvetı feladatunk a személyiségdimenziók harmonikus fejlesztése, a gyermekek erısségeinek és esetleges hátrányainak feltárása. Ehhez olyan óvodai élet megteremtése szükséges, amely segíti a szocializáció fejlıdését, az én-tudat alakulását, a gyermek társas szükségleteit, a másság elfogadását. A család és az óvoda szocializáció szerepét hangsúlyozva, a 3-7 éves korban intenzív „én fejlıdés” szakaszában kiemelt jelentıségő az egyediség, az egyéniség támogatása, megalapozása. 16

Az individualizáló nevelés, fejlesztés olyan pedagógiai megközelítés, mely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az alábbiakban azokat a nevelési elveket soroljuk fel, amelyeket az individualizálással kapcsolatban kiemelten kezelünk óvodáinkban. -

A gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstıl kezdve.

-

Az erısségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése (képességek, részképességek elemzése)

-

A személyes kontaktus a tevékenységekben (az óvodapedagógus és a gyermek között, a gyermek és a dajka között, gyermek és gyermek között)

-

A gyermek eltérı egyéni szükségletei testi-lelki szükségleteinek figyelembevétele.

-

Az igény szerinti szeparáció lehetıségének megteremtése (a terem berendezésével).

-

Személyesség a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában.

-

A gyermekre vonatkozó információk bizalmas kezelése.

5.2. Játék, játékvezetés kérdése •

Joga van-e minden gyermeknek befejezni a játékot, vagy át kell adni amint „szépen kérik”?

Gyakori konfliktus forrás a gyermekek között azonos játék megszerzése. A veszekedés helyett meg kell tanítani ıket a kulturált visszautasítás módjára. Miért kellene megválnia a gyermeknek most a legkedvesebb játékától, amelybe belemerült, és fantáziája még annyi mindent tervezett vele? Ha a gyermek kényszerbıl adja át játékát csak az indulatát folytja el, amely rövidesen újabb, már durvább konfliktusban jelentkezhet. A visszautasítás formái lehetnek: „Ne haragudj, de még szeretnék vele játszani!” „Ha befejeztem szólok Neked!” „Ne haragudj, de már másnak ígértem!”

Ez az elutasítás lényegesen kevesebb feszültséget

indukál, mint a lökdösés, vagy a megszerzésre irányuló támadó jelleg. Az utóbbi ugyanis az egész gyermek személyét utasítja el, míg az elıbbi csak a jelenlegi helyzetre, szituációra vonatkozik. Alapvetı szokásrendszerben is meg

kell egyeznünk: „A játékot joga van mindenkinek

befejezni, nem kell rögtön átadni.”

17

•

Lehet- e nem játszani, mert most nincs kedvem? Muszáj-e bevenni a játékba menet közben, akit nem szeretnének?

Nem gondolhatjuk azt, hogy a tolerancia jegyében mindenkinek mindenkit egyformán kell szeretni, de azt igen, hogy legyenek megértık egymással, ha valaki nem akar velük játszani, vagy éppen nem vesznek be valakit a játékba. Alapvetı szokásrend: „A közös tevékenységbe – menet közben – nem muszáj bevenni, akit nem szeretnének.” Ez azonban nem jelentheti, hogy bárkit is kirekesszenek, ez csak adott játékszituációra vonatkozhat. Azt már nekünk óvodapedagógusoknak kell meglátnunk, hogy ha egy gyermeket szándékosan mindig mellızni akarnak. Ilyenkor segítségére kell sietnünk, s segítenünk a csoportba valóbeilleszkedését, elfogadását, azzal, hogy mi jókat játszunk vele, s olyan elınyös tulajdonságait juttatjuk felszínre, amely miatt rá is szüksége lesz a csoportnak. •

A gyermekek feszültségoldó, elhárító mechanizmusainak alkalmazása.

- szerepjátékban - mesehallgatásban, dramatizálásban, relaxációs mesében - bábozásban - drámajátékokban Az óvodapedagógus szerepe a játékban Nekünk, óvónıknek meg kell tanulnunk „ráérıs pedagógusnak” lenni, nem kell mindig lázas tempót diktálni, állandó mozgásban lenni. Hagynunk kell a gyerekeket próbálkozni, segítı kérdésekkel, ötletekkel, buzdítással megoldani a problémáikat, továbblendíteni játékukat. Észrevenni, hogy mikor kell valóban segíteni, mikor nem boldogulnak már egyedül. Megtanítani ıket kérdezni és kérni. Erısíteni a bizalmukat, hogy bármikor bátran jöhetnek hozzánk, ıszintén figyelünk rájuk, komolyan vesszük a problémáikat, megértjük ıket. Ha szükségük van több szeretetre, hozzánk bújhatnak, ölünkbe ülhetnek, foghatják a kezünket.

5.3. Miként kezeljük a konfliktusokat? Folyamatosan mintát kell adnunk arra, hogy a konfliktusokban nem kell senkit legyızni, csak meggyızni. Mindig pontos viselkedésmintát nyújtunk arra, hogy minden érzés jogos, de bizonyos viselkedési módok megengedettek, mások pedig nem, hogy elfogadott dolog a másiknak megmondani, hogy mit szeretnének, vagy mit nem, hogy van az érzések közlésének olyan módja, amely nem hibáztat, és nem fenyeget. Ha ezt meg tudjuk valósítani, akkor egymással is, és a felnıttekkel is nyíltak, egyenesek, ıszinték lesznek.

18

Ha szükséges az óvodapedagógus segítsége a konfliktus megoldásánál, akkor adjuk a felek tudtára pártatlanságunkat. Ha lehiggadtak sértegetés nélkül hallgassák meg egymást, beszéljék meg álláspontjukat, majd keressenek mindegyik számára elfogadható megoldást. Így szereznek gyakorlati tapasztalatot a vágyteljesítés kioltásához, az empátiához, a harag kezeléséhez, indulati kontrollhoz, ami nélkülözhetetlen az alapvetı társas készségek elsajátításához.

19

III. A HOP TARTALMÁNAK KIDOLGIZÁSA 1.Az óvodai élet tevékenységei

Folyamatosság Az óvodai élet megszervezésében, akárcsak az életben nem teljesülhet minden azonnal. Vannak várakozási idık. Gyakran kell a kisebbekre várni. Ez azonban nem lehet gond. Így tanulhatják meg, hogy várni, türelmesnek lenni is tudni kell. Ha segítenek egymásnak kevesebbet kell várakozni. Lehet hasznosan is eltölteni a várakozási idıt. (Amíg a mosdóra várnak nagyon jó az óvónénivel mondókázni, énekelni, barkóbázni, ellentéteket sorolni, hangokat utánozni, kérdésekkel számokat kitalálni stb.) A foglalkozások elıtt az eszközöket ki szoktuk készíteni az asztalra. Nem baj az, ha a gyerekek kezdetben kérdezgetik: Mit csinálunk ezekkel óvónéni? Vagy: Mik ezek? Én is játszhatok majd ilyet? Hamar megtanulják, hogy kis várakozási idı után ık azok, akik a kikészített eszközökkel tevékenykedhetnek, meg tudják állni, hogy addig ne nyúljanak hozzá, míg nem tudja a választható feladatokat. Mindezek hosszabb idejő gyakorlásával juthatnak el odáig, hogy ránk figyelnek, majd kiválogatják a feladat megoldásához szükséges kellékeket, megtervezik munkájukat, és megoldják azt. Így alakul ki a közösségben tanulásnak a feltétele.

A tevékenységközpontú szemlélet legfıbb megnyilvánulása az a rendszer, amely egységbe foglalja a személyiség fejlıdésében meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást, a munka jellegő tevékenységeket.

A játék A játék a kisgyermekkor alapvetı, legfontosabb, a mindennapjait átszövı legfejlesztıbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, amelynek mindennap visszatérı módon, hosszan tartóan és lehetıleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belsı világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentıségő tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztı és erısítı, élményt adó tevékenységgé. A játék a hatékony személyiségformáló hatása miatt megkülönböztetett helyet kap az óvodai

20

nevelımunkában. A gyermek játékos tevékenységében dolgozza fel mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a szőkebb és tágabb társadalmi környezetben szerez. A játék örömforrás, a gyermek alapvetı tevékenységi formája. A játék során a gyermek feloldódik, megszőnnek gátlásai és önfeledten átadja magát a tevékenységének. Az élmény növeli az aktivitását és kitartását. Eközben fejlıdik a gyermek érzékelése, mozgása, gondolkodása, beszéde, kapcsolatteremtı képessége. A játék a legtöbbet mond el a gyerekrıl. Megfigyelés során megismerhetjük problémáit, vágyait, rejtett érzelmeit, szorongásait, környezetét és a gyermek környezetében élık magatartását, viselkedését és a gyermekhez főzıdı kapcsolatát. A kisgyermek elsı valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnıtt – a szülı és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játéktevékenység már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítıvé, kezdeményezıvé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnıtt jelenléte teszi lehetıvé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelısségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Célja: •

örömmel és bátran válogassanak játékeszközök és tevékenységek között

•

a játék formáinak és tartalmának gazdagítása, közös élményszerzés

•

váljanak képessé játéktevékenység kezdeményezésére, megszervezésére

•

szívesen játszanak társaikkal, legyenek képesek a szerepek elosztására és a szabályok felállítására

•

tartsák tiszteletben társaik igényeit, illetve a magányos játékhoz való igényét

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: - A gyermekek jelzéseinek megfigyelése és elemzése személyiségük megismerése érdekében. - Az egyéni érdeklıdésnek megfelelı játékfeltételek megteremtése. - A gyermekek elképzeléseinek támogatása, a játék igény szerinti folyamatos segítése. - A csoport életéhez kötıdı hagyományok ápolása. - A játéktevékenységben az együttmőködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása, a társas kapcsolatok, érzelmi kötıdések formálása, erısítése. - Az egyezkedések választások, döntések segítése, a játékban megjelenı fejlıdésbeli különbségek tolerálása. - A megfelelı hely kialakítása a szabad játékhoz, a különbözı játékfajtákhoz. A csoportszobák kialakítása lehetıvé teszi a mozgalmasabb és csendesebb tevékenységek

21

elkülönülését, a gyerekek mikrocsoportos elszeparálódását - A gyermeki fantázia kibontakozását segítı anyagok, játékeszközök biztosítása. - Élményszerzési lehetıségek biztosítását a különbözı játékformákhoz, gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. - Minél hosszabb, zavartalanabb játékidı biztosítása. A várakozási idık tartalmas kiöltése, a többi napon át tartó játék folytathatóságának biztosítása. A játékidı Arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidı. A várakozási idı kiküszöbölésével az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll. Megoldandó feladat még a több napon át tartó játék folytathatóságának biztosítása. Ennek feltételei a játék elrakása miatt nem mindig valósulhatnak meg. Az élmények A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, melyet a játékban újraél. Élményszerzı sétákon, kirándulásokon olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyhez érzelmileg is kötıdnek, tovább él gondolkodásukban, megmozgatja képzeletüket. A gyermekek tájékozottsága, érdeklıdése, korábbi tapasztalatai befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élményeket szervezhetünk. Fontos feladatunk a játékfajták gazdagítása sok közös élmény, győjtımunka, gyermekek által készített játékeszközök, témák több szempontú megközelítése és tevékenységhez kapcsolása révén. Szükséges a bıséges tapasztalatszerzés lehetıségeit megteremteni, aktivizálni a gyermekek képességeit és tanulási vágyát, és engedni a fantázia, az alkotó gondolkodás szárnyalását. Játékeszközök Esztétikus, tiszta, balesetmentes, könnyen elérhetı anyagok, játékeszközök biztosítása, melyek felkeltik a gyermekek érdeklıdését, kedvet formálnak a játékra. Különféle anyagok győjtése, melyekbıl közösen készíthetık a különbözı játékfajtákhoz a kellékek. Itt igénybe vehetjük a szülık segítségét is. Az ı segítségükkel könnyebb a győjtés és az eszközkészítés is. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: - Alkalmazkodik a játékszabályokhoz. - A játékhelyzetekben újraalkotja a felnıttek tevékenységeit. - Társaival a játék során cselekvéseit összekapcsolja. - A játékhoz készített eszközöket felhasználja további játékai során. - Le tud mondani egy-egy kedvenc játékszerrıl. - Játék témáit napokon keresztül tudja folytatni társaival. 22

A tanulás mikéntje, szervezése, folyamata, szervezeti formái Az óvodában a tanulást személyiségfejlesztésként kezeljük. A tanulás feltétele a gyermek cselekvı aktivitása, a közvetlen, több érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetıségének biztosítása. Amit meg kell valósítanunk az az, hogy olyan légkört, olyan helyzeteket biztosítunk a gyermekeknek, ahol van lehetıségük az elmélyült, nyugodt, belefeledkezıs játékra, ahol a társak sem zavarják meg, ahol kedvére próbálkozhat, téveszthet, javíthat, s csak arra összpontosít, amit csinál. Ismereteit kutató, felfedezı, saját élményő tanulás során szerezheti meg. Kutatások azt igazolják, hogy ez a flow állapotában jön létre a leginkább, amikor a tevékenykedı gyermeket csöppet sem érdekli megfelel-e, rossz-e amit tesz, mégis a legkiválóbbat nyújtja, a cselekvés örömétıl vezérelve, ami a figyelem-összpontosításban ölt testet Ezért: Kérdezhessen mindig, választhasson a tevékenységek, technikák között, de legyen kitartása is. Tévedhessen, korrigálhasson, vállaljon felelısséget is. Azt valljuk, hogy a gyermek önállóan tanul, de nem feltétlenül önmagától, s ezt biztosítani, segíteni kell: Úgy hogy a gyermekek a bizalom légkörében, saját tapasztalatai, cselekvései alapján kialakuljon annak tudata, hogy a siker valószínőbb a kudarcnál, és a felnıttek segítıkészek. Mi pedagógusok, nem oldunk meg a gyermek helyett semmi olyat, amire ı maga is képes, mert ezzel is az önbizalmát erısítjük. Nem ugrunk segíteni, hanem megvárjuk, míg ezt ı kéri, mert így sajátítja el: -

felmérni saját határait, s azt, hogy egyedül nem boldogul,

-

megítélni, hogy a környezetében ki tud segíteni rajta,

-

megtanulja a probléma kulturált megoldását (duzzogás, sírás, düh nélkül)

-

megtanulja pontosan szóban kifejezni, mi az, amivel nem boldogul,

-

kérdéseink alapján kezd dönteni a cselekvés módjáról,

-

megszervezi a tennivalókat, összegyőjti az esetleges eszközöket.

Az így szoktatott gyermek nem dühöng tehetetlenségében, hanem konstruktívan meg akarja oldani a problémákat, s ez személyiségjegy a sikeres élet legfontosabb feltétele. A tanulási folyamat szervezeti formái: egyéni, mikrocsoportos, de az egész csoportnak szólót is alkalmazzuk, szem elıtt tartva, hogy mikor melyik a legcélravezetıbb, az adott témához.

23

A tanulás lehetséges fajtái: - utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások kialakítása), - spontán, játékos tapasztalatszerzés, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés, - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, - a gyakorlati probléma-és feladatmegoldás, -az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek Választható tevékenységek A spontán játék és a szervezettebb tevékenységek közti választást jelenti. Kötelezettség a felvállalt tevékenység végig vitele. - Integrált témafeldolgozás keretében, akár két vagy több, egymáshoz kapcsolódó tevékenység is felajánlható.(Babakonyhában ünnepi terítés, sütés-fızés, asztaloknál terítık, szalvéták nyírása, festése). -

Egymás

után

láncszerően

egymáshoz

kapcsolódó

tevékenységek

szervezésével

(Meseválasztást követheti a mese többféle megjelenítése: dramatizálás, agyagozás, képeskönyvkészítés, festés…). - A felajánlott tevékenységekben a differenciálás elvét érvényesítjük. A gyerekek választási lehetıségei: eszköz, technika, feladat, együttmőködési forma, önálló tevékenység. A felajánlott tevékenységekben tekintettel vagyunk az egyéni szükségletekre, a fejlıdési ütemre, és az eltérı érdeklıdésre. Kötelezıen választható tevékenységek Az óvodapedagógus több tevékenységet ajánl fel, amelyekbıl választhatnak. A döntés kötelezı, a választás szabad. A választást követıen a gyerekek a tevékenységet szabadon alakítják, majd a megkezdett tevékenység befejezését követıen érdeklıdésüknek megfelelıen váltanak. Figyelembe kell venni a csoport játékkultúráját, önállóságuk fokát, az együttmőködés szokásainak, magatartásformáinak fejlettségét. A kötelezıen választható tevékenységeket fıleg az iskolába készülı nagyok számára szervezzük. Kötelezı tevékenységek Egyszerre, az egész csoport számára szervezıdnek, a gyermekek fejlesztésének aktuális feladataihoz kapcsolódnak. A mozgásfejlesztésben alkalmazható rendszeresen, máshol csak alkalmanként. Hasonlóan szervezhetı az alkalmanként nagyoknak kötelezı ének-zenei tevékenység. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységekre akkor kerül sor, amikor már a szabad 24

játékban a gyerekek nem tevékenykednek elmélyülten, vagy olyan szituáció alakul ki, amelyik alkalmas a továbbfejlesztésre. Bármelyiket is alkalmazzuk, egy a fontos! Élvezze, szeresse a gyermek, amivel éppen foglalatoskodik, abban az összes képességét latba vesse, mert ez jó, és szükségleteit, vágyait itt és most megvalósíthatja. Így a gyermek érzelmileg és szellemileg olyan batyuval lépi majd át az elsı osztály küszöbét, ami a „szívvel kezdéshez” elengedhetetlen gondoskodást megalapozza, és ebbıl meríthet a késıbbiekben is. Az óvodapedagógus feladatai: -

Úgy tervezni a tevékenységeket, hogy azok minél több érzékszervet mozgassanak meg, és így látás, hallás, mozgás és verbális kommunikáció együttesen szolgálják a tanulást, és a gyermek saját fejlıdésének aktív részesévé válhasson.

-

Megteremteni a bıséges tapasztalatszerzés lehetıségeit.

-

Aktivizálni a gyermekek képességeit és tanulási vágyát.

-

Engedni a fantázia, az alkotó gondolkodás szárnyalását.

-

Szervezni és biztosítani azokat a feltételeket, amelyek tevékenységeket indukálnak (élmények, eszközök, helyzetek), s amelyekben a gyermekek szociálisan tanulnak, fejlıdnek.

-

A gyermekek önállóságának biztosítása, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése.

-

Pozitív magatartásformák erısítése, nem kívánatos megnyilvánulások csökkentése.

A kultúraátadás mibenléte Azt tartjuk, hogy az óvodában a gyermekek a kultúrát felfedezıként, kutatóként szerezhesse meg, saját élményő tanulás során, ha szükséges éppen az óvodapedagógus által teremtett problémahelyzetek választásával. Ennek érdekében: -

Kérdezhessen minél többet.

-

Tévedhessen, korrigálhasson minden negatív élmény nélkül, magatartást éppen úgy, mint alkotást, produktumot. Tapasztalatai alapján jöjjön rá, miként lehetünk úrrá kudarcainkon, újrakezdéssel, a siker hitelével.

-

Vállaljon felelısséget döntéseiért, amit szintén javíthat. (Nem hisszük, hogy a gyermeket, aki arra vágyik, hogy komolyan vegyék, lelkesít, ha 7 éve korig csak lehetısége van és nem felelıssége.

25

Munka jellegő tevékenységek A munka a személyiségfejlesztés fontos eszköze, amely a gyermek számára játékos jellegő, gyakran nem választható szét a játéktól. Legfontosabb pedagógiai funkciója a gyermek értékteremtı együttmőködési képességeinek fejlesztése. Ez az a terület, ahol az erıfeszítés és az eredmény közvetlenül érzékelhetı, átélhetı a gyermek számára, és ez a folyamatos visszajelzés a legfıbb motiváló erı. Jellemzıi: − Önként- azaz örömmel végzett játékos tevékenység. − A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, alakításának fontos lehetısége. − A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze. Az óvodában végezhetı munkafajták: Az óvodai életet végigkísérı önkiszolgáló munka, amely a gyermek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti / testápolás, öltözködés, holmijuk rendben tartása, óvása, kulturált étkezési szokások elsajátítása / A játékban megjelenı, önmaguk és társaik valódi szükségleteit kielégítı munkák, a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei. A csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák / ünnepi készülıdések, takarítás, díszítés, a terem átrendezése, meglepetések, ajándékok készítése /. Az élı környezet rendszeres ápolása / növények, veteményeskert, madáretetı gondozása /. A

játékfajtákkal

egybeesı

munkák

/

önként

vállalt

barkácsolás,

szerepjátékhoz

eszközkészítés, bábkészítés, mesekönyvek, játékeszközök javítása /. Ezen a téren több lehetıség kínálkozik a szülıkkel való együttmőködésre az óvodáért vállalt munkában. Jobban be lehetne ıket vonni az eszközök, bábok javításába, készítésébe, a hagyományok, ünnepek még élményszerőbbé tételébe. Elképzeléseink a szülık bevonásának lehetıségeire a következık: − Barkácsoló szülık bevonása az óvodai eszközök készítésébe. − A nagyszülık bevonása régi, népi mesterségek bemutatásába / szınyegszövés, vesszıfonás, népi hímzés, népi motívumok rajzolása /. − Az állatok gondozásának bemutatása. −A szülık munkájának megismerése. − Fejdíszek, bábok varrása.

26

Az óvodapedagógus feladatai: - A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. - A különbözı típusú, munkajellegő tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. - Elfogadni, hogy a gyermekek nem tökéletesen végzik el ezeket a munkákat, engedjük próbálkozni ıket. Legyünk türelmesek, teremtsünk jó hangulatot a munkavégzéshez. - A gyermekmérető eszközöknek és állandó helyüknek a megteremtése, amelyekkel a gyermekek testi épségét nem veszélyeztetı munkák önállóan végezhetık. - A munkavégzés ösztönzése. - Az emberi munka jelentıségének, az alkotás szépségének a bemutatása. - A gyermek önálló, szükségletbıl fakadó munkavégzésének támogatása, a gyermekek próbálkozásának segítése, a túlvédés és aktivitásuk fékezésének elkerülése. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: - A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik. - Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére. - A környezetükben lévı növényeket, állatokat óvják, gondozzák. - Szívesen segítenek a kisebbeknek. - A munkajellegő tevékenységek gyakorisága által bizonyos cselekvések szokássá válnak. - A szemét és hulladékszedés szokásukká válik. - Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerő használatát, miközben elemi fokon tapasztalatot szereznek a munkaszerzésrıl, célszerő sorrendjérıl. - A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlıdik önbizalmuk, felelısségérzetük. - Hozzászoknak saját tevékenységük ellenırzéséhez, egymás megoldását kölcsönös megértéssel és segítıkészséggel értékelik. - A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek örömeinek átéléséhez.

27

2. Óvodai programunk feladatrendszere, a tevékenységek tartalma

Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés komplex, az egész óvodai életben jelenlévı, folyamatos tevékenység. Az óvodáskor, a beszédfejlıdés, beszédfejlesztés egyik legdöntıbb szakasza, nagy jelentıségő a beszédfejlesztési teendık szempontjából. Az óvoda feladata - a három éves nevelési- (oktatási) folyamatban -

a személyiség olyan mértékő kibontakoztatása és

formálása, hogy annak eredményeként a gyermek nyelvi - és kommunikációs készsége is megfeleljen az iskolakészültség követelményeinek. Az anyanyelvi nevelésben is nagyon fontos pedagógiai alapelvek: • a kisgyermekek a tapasztalást, az átélést, a kreativitást igénylik • igénylik, hogy figyeljen a felnıtt az ı tapasztalataikra, mondanivalójukra, átélt élményeikre, elképzeléseikre • az óvodai élet természetes folyamatainak átélése közben a gyermek személyisége kibontakozik, gazdagodik. A gyermek igényeinek, szükségleteinek kielégítéséhez és fejlıdéséhez, optimális életteret, derős, nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot adó légkört kell teremteni.

Az óvodai nyelvi - kommunikációs fejlesztés fı területei: I. Beszédmővelés, beszédfejlesztés II. Kommunikáció III. Illem IV. Nem verbális kommunikáció – játékos formában Célja: A beszéd automatizmusainak, a beszédmozgásoknak és a beszédhallásnak finomítása, korrigálása. Megfelelı hangszín és mimika alkalmazása. ( Arra szolgál, hogy a gyermekek érthetıbben, artikuláltabban tudjanak beszélni. ) I. Beszédmővelés – beszédfejlesztés - a helyes ejtés - tanítás gyakorlati rendszerei: 1. Légzéstechnikai gyakorlatok 2. Artikulációs gyakorlatok (nyelvtorna, ajaktorna) 3. Hangerıváltási gyakorlatok 4. Gyorsasági gyakorlatok ( nagycsoport) 5. Idıtartam gyakorlatok (csak nagycsoport) 6.

Belsı hallást fejlesztı gyakorlatok Fonémahallást fejlesztı gyakorlatok

28

Kiscsoport: - Hallásfejlesztı elıgyakorlatok, hallásfejlesztı játékok (hangutánzás; akusztikai élmény mondókával) - Ismerkedés a hanggal közös játék és egyéni gyakorlás során. (vonatozás, képkeresı) - Az adott hang szavakban történı gyakorlása (Megjött a kishajó) Középsı csoport: (a kiscsoportban alkalmazottak mellett) - Az adott hang kihallása szavakból - Az adott hang megkülönböztetése belsı hallás alapján - Rövid és hosszú hangzás megfigyelése Nagycsoport: (a kis-és középsıcsoportban alkalmazottak kiegészítése) - Az adott hang helyének meghatározása (szó elején, közepén, végén) - Szógyőjtés (adott hanggal kezdıdı szavak) - Hasonló hangzású szavak keresése - Rövid és hosszú hangzás megkülönböztetése - Mássalhangzó párokkal való ismerkedés hangutánzással (utánzójáték: kiskecske:me-me ; figyelmeztetés : na-na ) - Nyelvtörık, találós kérdések, versek II. Kommunikáció 1. Köszönés felnıtteknek és gyerekeknek 2. Bemutatkozás felnıtteknek és gyerekeknek 3. Megszólítás felnıttek és gyerekek körében 4. Véleménynyilvánítás 5. Elbeszélés élmény alapján 6. Mese-történet befejezése 7. Leírás kép alapján (emberek, állatok, növények) 8. Személyi adatok közlése III. Illem 1. Az óvodai viselkedésre vonatkozó illemszabályok 2. Az étkezésre mint helyzetre, valamint az evésre vonatkozó illemszabályok 3. A jó megjelenés illemszabályai 4. A

gyalogos

közlekedésre

vonatkozó

tömegközlekedési eszközökön. 29

illemszabályok,

viselkedési

normák

VI. Nem verbális kommunikációs gyakorlatok elvégzése 1. Az irodalmi mővek mimetizálásának elıkészítése (tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszás a mozgással, testtartással) 2. Érzelmek kifejezése arcjátékkal Irodalmi élményszerzés - irodalmi szövegek reprodukálása és mimetizálása révén A pedagógusok feladata, s egyben követelmény tılük a jó mimikával elıadott szép, példamutató beszéd. Fontos, hogy beszédükben használják a helyi, tájnyelvi szavakat, kifejezéseket is (kacúr, karúl, kúcsong, elıget, kaszroj, ruhanemők nevei: szőkingváll, ráncoska, fıkötı, lajbi) Az óvodába kerülı gyermekeket középsı csoporttól logopédus szőri és foglalkozik a szakembert igénylı gyermekek fejlesztésével. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére: - Érthetı, kifejezı beszéd ( gondolatait, élményeit egyszerő mondatokban fogalmazva mondja el) - Képesnek kell lennie a beszédhangok egymásutániságának hibátlan felismerésére (olyan szavak hibátlan ismétlése, amelynek nem ismeri jelentését) - Észlelni kell megadott beszédhangok helyét - Meg kell érteni a szótagolt beszédet, valamint képes legyen rövid szavakat, mondatokat szótagolva elmondani (robot beszéd) - Meg kell értenie az életkorának megfelelı meséket, történeteket, filmeket; fel kell dolgoznia gyorsabb tempó esetén is - Életkorának megfelelı mesét, verset tudjon önállóan (kis segítséggel) elmondani - Rendelkezzen bizonyos beszédfegyelemmel - A hangerıt próbálja meg a helyhez, helyzethez igazítani

Mese-vers A mese-vers (irodalmi tevékenység) szerves része az óvodai életnek. A mese, vers, mondóka sokféle tevékenységhez kapcsolódik, ezért ez mindennapos tevékenység, szervezett és spontán formában.

A napi tevékenység a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára, mint

életkori sajátosságra, valamint a meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységet. (A passzív szemlélıdéstıl az aktív tevékenységig.) A tevékenységek lehetıvé teszik az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztését. 30

A mesék- versek hangulata, nagy hatással van a gyermekek érzelmi életére. Lehetıséget teremt bensıséges, intim kapcsolat kialakítására, amely nagyon fontos a jó óvodai légkör megteremtéséhez.

Az iskolai és felnıttkori boldoguláshoz elengedhetetlen a meleg,

szeretetteljes, boldog gyermekkor megélése. A jó értelmi képességek segítenek, illetve lehetıvé teszik a tárgyi tudás gyarapítását, de elvesznek a tanultak, ha nincs aktív használat. A boldogulást az IQ csak 20%-ban befolyásolja. Ennek kibontakozását az EQ segíti. A hozott képességek kibontakozása csak pozitív hatású társas kapcsolatokban lehetséges. Az érzelmi élet nevelésének egyik legfontosabb eleme a mese és a vers. A memoriterek alapjai az iskolai munkának, segítik az alapvetı kulturtechnikák elsajátítását. Az irodalmi nevelés formái: • Spontán • Szervezett - Alkalomszerő (külsı elıadók bevonásával) - Ünnepekhez kötıdıen Az óvónık közössége legyen nyitott az új módszerekre (drámajáték, interaktív játék) Ne csak külsı személıként, hanem öntevékenyen is. Az alkalmakhoz kötött ünnepek lehetıséget teremtenek a helyi népszokások megismeréséhez, életben tartásához. Az élményszerzéshez ki kell használni a jól mőködı helyi civil szervezetetek együttmőködı készségét.

Ezáltal nem csak a pedagógusok (nık)

tolmácsolásában hallhatnak helyi rigmusokat. Fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére: - Szívesen hallgassanak mesét, verset, mondókákat. - Szívesen nézzék az elıadások, törekedjenek a kulturált magatartásra. - Értsék meg a történeteket. - Tudjanak egyszerő meséket elmondani, eljátszani (bábozás, dramatizálás). - Mesei élményeiket mondják el otthon és az óvodában is. - Különböztessék meg a negatív és pozitív szereplıket.

Ének-zene, énekes játékok Kisgyermekeket már az óvodába lépés elıtt, a családban is érik spontán zenei élmények ( pl. ismerkedik a környezet hangjaival, édesanyjától tanul egyszerő dalokat, mondókákat stb.) Az óvodában már tervszerő és szervezett ének-zenei szervezés történik.

31

A kisebb gyermekeknek biztosítjuk a mozgásos, egyszemélyes ölbeli, höcögtetı, lovagoltató, ringató vagy páros játékokat. Középsı és nagycsoportban már elıtérbe kerülnek a körjátékok, dalos játékok, felelgetıs és párválasztós játékok, valamint különbözı zenei játékok, amelyek fejlesztik a gyermekek készségeit, úgy, mint: • kapcsolatteremtı készség, • ritmusérzék, • memória, • hallás, • figyelem, figyelemmegosztás, • mozgás. Már egészen kicsi gyereknél megfigyelhetı milyen szoros összefüggés van a zene és a mozgás között. A gyermek egész testével reagál a zenére: ringatózik, bólogat a fejével, ugrál, kezeit mozgatja, stb. Mozgás közben megtanul tájékozódni, megtanulja környezetét, a teret és ezzel az irányokat. Rendezetté válik a mozgása, fejlıdik egyensúlyérzéke. Mindezek segítik a gyermeket a síkban való tájékozódásban valamint az írás, olvasás elsajátítását az iskolában. A mondókák, dalok, dalos játékok, zenei játékok színesebbé tételéhez megismertetjük a gyermekeket néhány egyszerő hangszerrel, ritmushangszerrel. A készen megvásárolható eszközök mellett használunk házi készítéső zörejkeltı eszközöket is, mint például magvakkal, gombbal, pénzzel töltött dobozok, flakonok, felfőzött sörös tepsik stb. valamint botokat, fafém kanalat, kavicsokat, mőanyag építıjátékokat. A zenehallgatási anyag kiválasztásánál ügyelünk arra, hogy igényes dalokat, népdalokat, zenemőveket ismertessünk meg a gyerekekkel. A helyi népdalok, népi szokások, népi hangszerek megismertetéséhez segítséget kérünk a helyi civil szervezetektıl. A fejlıdés jellemzıi óvodás kor végére: - A gyermekek örömmel énekelnek és játsszák az énekes játékokat. - Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. - Érzik és kifejezik az egyenletes lüktetést, a dalok, mondókák ritmusát. - Felfedezik a hangok szépségét és zenei harmóniáját. - Az egyszerő hangszerek használatát ismerik és használják a ritmushangszereket.

32

Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka az ábrázolás különbözı fajtái, a mőalkotásokkal, a népmővészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való megismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belsı képek gazdagítására épül. Óvodánkban a csoportszobákban olyan helyeket alakítottunk ki, ahol a gyerekeknek minden nap van lehetıségük és elegendı idejük elmélyült alkotó, alakító tevékenységet folytatni. Sokféle tevékenység végzésére van lehetıség: építés, plasztikai munkák, képalakítás, festés papírra, üvegre, ablaküvegre, fára, textilre, rajzolás, batikolás, gipszöntés, papírhajtogatás, fonás, gyöngyfőzés, hímzés, kasírozás. Maga az örömmel végzett tevékenység a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az elıdök által használt anyagok, technikák sok információt és élményt nyújtanak a gyermekek számára. Mivel a „három Matyó falu” egyikében élünk, így sok érdekes hagyományunk, népmővészeti emlékünk van, amit igyekszünk a gyermekekkel is megismertetni. Ennek egyik módja a különbözı technikákban jártas nagyszülık felkérése a személyes bemutatásra, tanításra. Másfelıl kisebb sétákat, kirándulásokat szervezünk például a helyi tájházba, a mezıkövesdi Matyó Múzeumba, Kis Jankó Bori házba, a Mézeskalácsos házba, a Fazekas mőhelybe, ahol népmővészeti alkotásokkal, illetve a régi matyó élettel ismerkedhetnek meg a gyermekek. A népi hagyományokat, a szín- és formagazdagságot, a jellegzetes motívumokat a vizuális tevékenységeken keresztül ápoljuk, elevenítjük fel. Feladatunknak érezzük megismertetni a gyermeket az eszközök használatával, a különbözı anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különbözı technikai alapelemeivel és eljárásaival. A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: - Szívesen rajzolnak, festenek, alkotnak nap, mint nap. - Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. - Önállóan tudnak választani a megismert és elsajátított vizuális technikák közül, és a természet „kincseit” is felhasználva tudják céljukat kreatívan megvalósítani. - Emberábrázolásuk részletezı, mozgásábrázolással próbálkoznak. - Jellemzı alkotásaikra a részletezı formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. - Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttmőködık.

33

-

Rácsodálkoznak

a

szépre,

tudnak

gyönyörködni

benne.

Örömmel

és

saját

kezdeményezésükre is ábrázolnak, megtanulnak „látni”. - Örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozíciónak. - Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról, és elfogadják mások véleményét.

Mozgás, mozgásos játékok A torna, a mozgásos szabályjátékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Kedvezıen befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítıképességét. Fontos szerepük van az egészség megırzésében, megóvásában. Felerısítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezıinek alakulását. A versenyjátékok fejlesztik a gyerekek kudarctőrı képességét, illetve segítik a megfelelı magatartásforma kialakulását sikerélmény esetén. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erısítı egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegın, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetıséget kell biztosítani. A tagóvoda vegyes csoportjában, és a szentistváni székhelyóvodában is ügyelünk a mozgás korcsoportnak, egyéni fejlettségi szintnek, illetve az egyéni képességeknek megfelelı összeállítására. Ezalatt azt is értjük, hogy a gyermekek képességeinek teljes bevetését is igényelje egy-egy gyakorlat, mert így fogják kedvvel végezni, így növeli önbizalmukat. A szabad játéktevékenységekben szintén olyan feltételeket igyekszünk teremteni, amiben minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelıbb tevékenységet. A népi játékok, mozgásos, eszközt igénylı ügyességi játékok, mint például: ugrókötelezés, ugróiskola, kuglizás, bigézés, kakasviadal, „Adj király katonát!”, és a jeles napokhoz kapcsolódó versenyjátékok, ügyességi játékok is – ezek közül: pünkösdi királyválasztás (erıpróba, ugrás, mászás), vagy a szüreti

34

bíróválasztás (emelés, tolvajbüntetés játékos mozgás elvégzésével) - jelen vannak a mozgásfejlesztésben. A mozgásfejlesztı szabályjátékokhoz változatos kézi szereket használunk, amelyek között saját kivitelezésőek is vannak, mint például a rongylabda, kendık, zsákok. Speciális mozgásfejlesztı tornaszerünk például a trambulin, egyensúlyozó tölcsér, gimnasztikai labdák stb. Kifejezetten a testtartási és lábboltozati deformitások megelızésére is gondot fordítunk speciális láb- és gerinctornák beiktatásával. A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére: - A gyermekek igénylik a mozgást, a kedvelt mozgásos játékokat kitartóan játsszák. - Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban folyamatosan bıvülnek, mozgásuk összerendezetté, ritmusossá válik. - Térészlelésük, térmélység-érzékelésük, idıérzékelésük fejlıdésével tudnak a térben tájékozódni. - Az ügyességi játékok, egyéni- és csapatjátékok szabályait betartják.

A külsı világ tevékeny megismerése, matematikai nevelés Már óvodás korban feladatunk, hogy felkeltsük a 3-7 éves gyermekek figyelmét környezetükre, a benne élı növényekre, állatokra, emberekre, és a különbözı természeti jelenségekre. A közvetlen élmények, tapasztalatok érzelmeket váltanak ki a gyermekekbıl: Minden megfigyeltetés, érdeklıdésfelkeltés, hasznos ismeretek mellett, érzelmileg is gazdagítja, építi a gyermekek személyiségét. Az óvodás gyermekektıl már elvárható, hogy aktívan részt vegyenek a környezet védelmében: vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, állatokat, vegyenek részt a gondozásukban, alakuljon ki felelısségérzet irántuk. Közös feladatunk, hogy már óvodás korban felhívjuk a kisgyermekek figyelmét a környezetük szeretetére, megóvására. Több olyan szabadidıs tevékenységet szervezzünk, amelyet a szabadban tölthetünk. Az óvónı feladata, hogy tegye lehetıvé a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson elegendı alkalmat, idıt, helyet, eszközt a spontán és szerzett tapasztalat-és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Megfigyeléseiket megjeleníthetik rajzban, képeskönyvben, mesében, kommunikációban. Legyenek kíméletesek az állatokkal, óvják-védjék a természetet. 35

A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére: - A gyermekek tudják lakcímüket, nevüket, szüleik nevét, foglalkozását, saját születési helyüket, idejüket. - Megnevezik megkülönböztetik az évszakokat, ismerik jellemzı tulajdonságaikat, s néhány évszakhoz kapcsolódó népszokást. - Felismerik és megnevezik a napszakokat, a hét napjait, a hónapokat. - Ismerik a környezetükben lévı intézményeket, rendeltetésüket. - Felismerik és megnevezik a közvetlen környezetükben elıforduló növényeket, háziállatokat, vadonélı állatokat, madarakat, bogarakat szívesen vesznek részt gondozásukban, kíméletesek velük szemben. - Elemi közlekedési szabályok betartásában gyakorlottak, felismerik a közlekedési eszközöket.

Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetıségek a matematikai tapasztalatok szerzésére. Az óvodák csoportszobáinak tárgyai alkalmasak az azonosságok, különbözıségek felismertetésére, alapvetı matematikai mőveletek végzésére, alapvetı matematikai készségek fejlesztésére. Az óvodába kerülı gyermek már rendelkezik bizonyos tapasztalatokkal, ezek olyan élmények amelyek tényeket és viszonyokat tükröznek (pl.apa magasabb mint anya). Az óvodában az életkori sajátosságok miatt a matematikai tanulás több funkciója valósul meg: -

spontán játékos tapasztalatszerzés

-

az óvónı által irányított megfigyelésre épülı tanulás

-

az óvónı által kezdeményezett foglalkozás-feladatmegoldás

Konkrét élményeken keresztül a leghatékonyabb a matematikai nyelv fejlesztése. Ezért figyelemmel kell kísérni a gyermekek önállóan kezdeményezett játékát, és ki kell használni a lehetıségeket egy-egy matematikai fogalom bevezetésére. A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: - Matematikai jellegő helyzetrıl, problémáról képesek saját gondolataikat elmondani, egymás állításának igazságát megítélni. - Felfedezik az ok- okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat környezetükben. - Értik és helyesen használják a különbözı matematikai kifejezéseket mennyiségek, halmazok, relációk területén (hosszabb- rövidebb, több-kevesebb-ugyanannyi,…stb.) 36

- Képesek térbeli tájékozódásra, megkülönböztetik a különbözı irányokat jobb-bal, fel-le értik és beszédükben alkalmazzák a helyeket kifejezı névutókat . - Képesek különbözı becslések végzésére, azokat képesek mértékkel igazolni. - Tárgyakat megtudják számolni tı- és sorszámlálással 15-ig. - Képesek különbözı matematikai mőveletek végzésére (párosítás, csoportosítás, bontás, hozzátevés, elvevés ..stb.) - Ismerik és megkülönböztetik, megnevezik a síkformákat, és a forgástesteket ( gömb, kocka, téglatest). - Felismerik az azonosságokat, egyenlıségeket valamint különbözıségeket is (látott,hallott, tapintással észlelt benyomások alapján ).

3. Sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése Óvodánkban vállaljuk annak a kisgyermeknek az integrációját, aki: - A szakértıi és rehabilitációs bizottság véleménye alapján integráltan nevelhetı. - Az óvodák felvételi körzetében lakik. - Beszédfogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. - A megismerı funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. - Fejlesztéséhez az intézmény rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

A szülı felelıssége az integrált szervezési formánál kifejezetten nagy, lényegesen nagyobb, mintha speciális gyógypedagógiai intézménybe adta volna gyermekét, fıleg az elsı idıszakban. Ez az elsı idıszak a pedagógusnak, gyermeknek, szülınek is a legnehezebb, hiszen a pedagógus (óvónı) ekkor kezdi győjteni tapasztalatait, ismereteit a gyermekrıl, és a gyermeknél is ekkor indul el egy alkalmazkodási folyamat az új környezethez, a pedagógusokhoz, a társakhoz, az intézményi szokásokhoz. A szülı rendkívüli nagy szerepet játszik abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen. İ a pedagógus napi informátora, ı oldhatja meg a kisebb – nagyobb gondokat, a pedagógus, gyógypedagógus útmutatásait betartva segíthet a nehézségek csökkentésében, biztosíthatja a folyamatos fejlesztést, tehát a szülı a gyermeke fejlıdésének legfıbb záloga.

37

Ahhoz, hogy segíteni tudjuk a gyermek fejlıdését nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermeket nevelı család aktuális pszichés történéseit sem. A nyílt, ıszinte kapcsolat

a

sikeresség alapvetı kritériumai közé tartozik. Az integrálás lehetıségének további feltételei: - A súlyosan akadályozott beszédfejlıdéső gyermekek elfogadtatása a csoportba járó gyerekekkel. Az óvodai csoport mindennapi életébe, a közösség munkájába történı bevonásuk. A beszédben akadályozott gyerekek képesek legyenek valamilyen módon megértetni önmagukat, a szakemberek segítségével az expresszív beszédük fejlesztése. A beszédbeli akadályozottságuk ellenére képesek legyenek az iskolához szükséges képességek elsajátítására. - A megismerı funkciók vagy a viselkedés organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı, valamint - A megismerı funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı -

gyermekek elfogadtatása a gyermekközösséggel. Az

óvodai magatartási normák megtanítása, alkalmas legyen a közösségi életre, ne veszélyeztesse önmagát és társait. Az integráció általános elvei: - Az integrációt az egész nevelıtestület felvállalja. - A csoportjukban integrációt folytató kollégákat az egész alkalmazotti közösség támogatva segíti. - Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve az összes körülményt. - Csoportba való beosztás elıtt az óvónık személyesen találkoznak a kisgyermekkel és a szülıkkel. Csoportkialakításhoz az óvodavezetı figyelembe veszi az óvodapedagógusok véleményét. A beszoktatás rendje a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelıen lassabb – hosszabb idıt igénybe vevı, szükség esetén a szülıvel együtt történik. A beszoktatásnál addig van jelen a szülı, még ezt a pedagógus igényli. - Három hónapos próbaidıvel történik a felvétel. A sajátos nevelési igényő gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban élı gyerekek, felnıttek számára. Az integráció nem valósítható meg, ha káros hatása van az SNI gyerekre, a csoportra, a nevelıre: - Ha nem szolgálja az SNI gyerek fejlıdését, szükségleteinek kielégítését.

38

- Ha óvodapedagógiai eszközökkel nem oldható meg a közösségi együttélés kialakítása a gyerekek között. - Ha a pedagógus testi – lelki terhelése túlzott. Feladat: - A súlyosan akadályozott beszédfejlıdéső gyerekek logopédiai terápia során történı megsegítése, beszédértésük illetve expresszív beszédük fejlesztése arra a szintre, hogy képesek legyenek a beszéddel kommunikálni. A beszédhangjaik tisztítása. - A megismerı funkciók vagy a viselkedés organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı, valamint - A megismerı funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyerekek figyelmének, kitartásának fejlesztése szakemberek bevonásával, a sajátos igények figyelembevételével. Befogadó szemlélet alapelvei: - Minden gyermek speciális. A pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanem minden gyermekben az egyedi, csak rá jellemzı sajátosságokhoz. - Bármely gyermeknél elıfordulhatnak problémák. A problémák természetes velejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénbıl fakadó gyengeség tünetei. - A gyógypedagógus komplex segítséget nyújt a befogadó intézménynek. - Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermekre. A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai integrálásának célja: - Közösségbe való beilleszkedésük segítése (alkalmazkodó készség, akaraterı, önállóság, érzelmi élet, együttmőködés fejlesztése) – óvodapedagógiai eszközökkel. - Képességeik fejlesztése (vizuális, akusztikus, taktilis, motoros, és nyelvi) – gyógypedagógiai eszközökkel

39

Napirend, hetirend

A napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet, az azonos idıpontban visszatérı tevékenységek jelentik (étkezések idıpontja, a szabad levegın tartózkodás, a játéktevékenység idıtartama). Az évszakhoz igazodó napirendben az idıkeretek rugalmasan alakíthatók. A tevékenységek megszervezésénél elvi szempont volt a folyamatosság, a kötetlenség és a választhatóság biztosítása. A program alkalmazásakor az óvodáskorú gyermekek fı tevékenységét a játékot vettük kiinduló pontnak. Ebbıl következik, hogy a legtöbb idıt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk. A hetirendben a napirendhez hasonlóan vannak visszatérı stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, és ugyanakkor lehetıség van az óvodapedagógus döntése alapján rugalmasságra. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétıl, a személyi feltételektıl és a gyermekek fejlıdési ütemétıl függıen a hetirendben a szabad játék mellett a tevékenységek sokszínő, sokféle variációja jelenik meg.

40

NAPIREND Tevékenységek

Tevékenységek

kezdete 6.30

Óvodanyitás. A gyermekek érkezése. Játék, szabadon

7.00

választható tevékenységek a csoportszobában vagy szabadban. Tízórai

9.00 9.45

Spontán kezdeményezések. Mozgásos játékok szervezése a gyermekek Szükségletei és várható tevékenységek ismeretében. Az óvodapedagógus által szervezett, kezdeményezett irányított játékos tanulás: kötelezı, és választható formában. (3-4 évesek részére általában választható tevékenységek differenciálása.) Szabad játék. Élmények szervezése, megfigyelések, győjtımunka, séta.

11.45

Tisztálkodás, elıkészületek az ebédhez, naposi tevékenységek. Ebéd. Fogmosás, elıkészületek a délutáni pihenéshez.

12.45

Csoportos mesehallgatás. Délutáni pihenés, melyet egyéni szükségleteiknek megfelelıen vesznek igénybe a gyerekek. Szabadon választható tevékenységek.

14.45

Folyamatos ébredés. Uzsonna.

15.00

Délutáni szabad játék. Folyamatos hazamenetel.

41

HETIREND

Kötelezı tevékenység

Tevékenység ideje

Tevékenység

Választható tevékenységek

Tevékenység ideje

Tevékenység

megnevezése A hét

Testnevelés

megnevezése A hét minden napján

Játék

meghatározott

Munka jellegő

napján heti egy

tevékenység

alkalommal

Mese – vers Rajzolás, mintázás, festés, alkotó – alakító tevékenység. Kézi munka

Azokon a

Mindennapos

Nincs meghatározott

Ének – zene

napokon, amikor

testnevelés

napja. A gyermek

Környezet

nincs testnevelés

Mozgásfejlesztı

spontán érdeklıdése

megismerésére,

foglalkozás

szabályjátékok

alapján, a gyermekek védelmére nevelés

(kezdeményezett)

vagy pedagógus kezdeményezésére

42

Matematika

3. Dokumentáció

- Munkaterv évente - HOP értékelése: négyévente - Ütemterv: hetente - Fejlıdési Napló (Személyiséglapok): félévente - Csoportnapló: folyamatosan - SNI gyermekeknél egyéni fejlesztési terv 4.Az óvoda kapcsolatai Hagyományainkhoz híven továbbra is ápoljuk kapcsolatainkat. Intézményeink mindig nyitott és kezdeményezı. Az óvoda kapcsolatrendszerére, a kapcsolattartásra a napi beszélgetések, értekezletek, kölcsönös tájékoztatás, kölcsönös látogatások, tapasztalatgyőjtés, szakmai tanácskozások, megbeszélések, beszámolók, esetmegbeszélések, tájékoztató elıadások, közös rendezvényeken való részvétel jellemzı. Mindkét óvodának vannak helyi kapcsolatai, ezek továbbélnek.

A családdal való együttmőködés alapvetı feltétele munkánknak. ”A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítı szerepet játszanak” (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja) Törekednünk kell a két nevelési színtér összhangjának megteremtésére - ami tapasztalataink szerint sajnos egyre több esetben nagyon nehéz feladatnak bizonyul. - a jó nevelıpartneri kapcsolat kialakítása, melynek alapja a kölcsönös bizalom. Fontos, hogy a gyermekek fejlıdésérıl a szülık reális tájékozódást kapjanak, tudatosodjék bennük, hogy a fejlesztésben, a nevelésben mik a család teendıi. A közlés módjában, a tájékoztatásban a jó szándékú segítésnyújtás az alapvetı momentum. A szülıi közösség képviselıit bevonjuk az óvodai ünnepek szervezési feladataiba, a szülıtársak tájékoztatásába, a szülık többségét érintı döntéshozatalba, a gyermekvédelmi munkába. Formái: - szülıi értekezlet - fogadóóra - megbeszélések - nyitott ünnepélyek - munkadélutánok

43

Az iskolákkal való kapcsolattartásban igyekszünk minden lehetıséget megragadni, hogy együttmőködésünket mélyítsük. A gyermek zavartalan iskolakezdése érdekében tartalmas, kapcsolatot alakítunk ki az iskolával, melynek során megismerjük egymás céljait, elképzeléseit. Kapcsolattartás formái: - óvoda és iskolalátogatás - leendı elsıs nevelık részvétele nyílt napon - utolsó csoportos szülıi értekezleten - kölcsönös tájékozódás a gyermekek egyéni fejlıdési ütemérıl - szakmai tapasztalatcsere - továbbképzéseken való közös részvétel - egymás rendezvényeire, ünnepeire való meghívás Kapcsolatunk a Nevelési tanácsadóval Formái: - logopédiai foglalkozás - pszichológiai szakrendelés - iskolaérettségi vizsgálat Számítunk a segítı, támogató, ıszinte együttmőködésre a sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása esetén. Kapcsolat az egyházzal Mindkét intézményben a szülık igényei , kérése alapján hittan oktatásra van lehetıség, heti egy alkalommal. Az egészségügyi szolgálat terén az óvodaorvos és a védını munkájára számítunk. Formái: - felvilágosító munka - különféle vizsgálatok İszinte, segítı, támogató együttmőködés – új gyermekek érkezése esetén. Problámés esetekben. Fenntartó Önkormányzat odafigyel munkánkra, és lehetıség szerint támogatja elképzeléseinket. Formái:

- testületi ülések - bizottsági ülések

44

Kapcsolat a gyermekvédelmi intézményekkel -

Mezıkövesdi Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat

-

Pedagógiai Szakszolgálat

-

Gyermekorvos, védını

-

Segélyszervezetek

5. Gyermekvédelem az óvodában

Az óvodában a gyermekvédelmi munka kiemelt jelentıséggel bír. A gyermekvédelmi munka fı feladatát a prevenció, és a segítségnyújtás jelenti. A gyermekek zavartalan fejlıdéséért, a gyermekek védelméért az óvodai nevelıtestület együttesen felelıs, de a gyermekvédelmi munkát az óvoda gyermekvédelmi felelıse fogja össze, látja el. Munkáját az érvényben lévı jogszabályoknak megfelelıen végzi. Feladatkörébe tartozik a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, megelızés, veszélyhelyzetek idıbeni feltárása, kapcsolattartás a családsegítı szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, védınıvel. Ha szükséges, szakemberek (logopédus, fejlesztı pedagógus) vagy gyermekvédelmi megbízott segítségének kérése. Az óvodába lépı gyermekek körében tájékozódás a családi és szociális helyzetrıl. Célunk: azon körülmények feltérképezése, amellyel gyermekeink életét, fejlıdését negatív módon befolyásolják. Feladatunk: az egyéni bánásmód keretei között, az óvodai kereteknek megfelelıen olyan segítségnyújtás, kompenzálás, ami a hátrányok csökkentéséhez vezet, érzelmi támaszt ad. Alapelvünk: a szülıkben a gyermekek iránti felelısség ébrentartása, családi nevelés erısítése. A családdal egy olyan személyes kapcsolat kialakítása, mely mindenek elıtt a tapintatra, bizalomra, titoktartásra épül. Feladatunk az óvodába lépı gyermek anamnézise, fejlıdésük követése, a családi körülmények figyelemmel kísérése. A családdal, szülıkkel való megfelelı viszony kialakítása alapvetı feltétele annak, hogy a késıbbiekben felmerülı problémákat közösen, a gyermek érdekében a megoldások felé orientáljuk. Az óvodapedagógusok feladata a fentiek figyelemmel kísérése, az óvodavezetı tájékoztatása. Gyermekvédelmi felelıs a gyermekvédelmi munka koordinálását látja el.

45

Szociálisan hátrányban levı, a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre akiknek fejlıdését negatív környezeti hatások, társadalmi – kulturális hátrányok gátolják. Az otthon elhanyagolt gyermekeknél a szülıt meggyızve, annak segítségét kérve türelemmel, fokozatosan ébresztjük fel az igényüket a társaikkal, felnıttekkel való együttmőködésre. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos gyermekeknél feladatunk, a hátrányok csökkentése, a veszélyeztetettség enyhítése. Az érzelmi támaszt nyújtó bizalom, megbecsülés, a kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó óvodai légkör, türelem, elfogadás, szeretet a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzető gyermekeink fejlıdésének ösztönzıje. Fontos számunkra a szülık bizalmának elnyerése, kéréseik, kérdéseik tapintatos meghallgatása, bizalmasan kezelése s a gyermeke érdekében való felhasználása. Az egyéni bánásmód érvényesítésében mérvadó számunkra a gyermek életkora, fejlıdési – fejlettségi jellemzıi és a csoportban elfoglalt társas helyzete. Óvónıink a gyermekek élettörténetének és családi viszonyainak ismeretében nyugodt, szeretetteljes bánásmóddal, lassan, fokozatosan a gyermeket elfogadva kapcsolják be a közösség hangsúlyt a pozitív megnyilvánulásokra helyezve.

46

tevékenységébe,

IV. HOP-unk ellenırzési, mérési, értékelési, minıségfejlesztési rendszere

1.A pedagógiai munka ellenırzése

Az ellenırzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei: -

Dokumentumon ellenırzése, elemzése.

-

A nevelımunka feltételeinek ellenırzése.

-

A pedagógiai gyakorlat ellenırzése, elemzése, értékelése.

-

A helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenırzése.

Belsı ellenırzések legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenységek mérése, annak feltárása, hogy milyen területen szükséges erısíteni a pedagógus munkáját. Tájékozódni a rendelkezésre álló szakmai felszerelések hasznosításáról, ezek bıvítésének, korszerősítésének igényérıl. Az ellenırzési terv végrehajtásáért az óvodavezetı, ill. a helyettes a felelıs. Rendkívüli ellenırzés megtartását a nevelıtestület, a szakmai munkaközösség illetve a szülık közössége kezdeményezhet. Az ellenırzés megállapításait, az ellenırzést végzı ismerteti érintett pedagógussal. A megállapításokat írásban kell rögzíteni, melyre az érintett írásban észrevételt tehet. Szükség esetén az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedési tervet kell készíteni. Az intézményekben folyó egyéb tevékenység ellenırzési programját is meg kell határozni amunkatervben, azok eljárási rendjét a külön szabályzatok tartalmazzák.

2.A gyermekek fejlıdésének ellenırzése, értékelése A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. Segítik a folyamatok célirányos, célszerő egymásra épülését, ugyanakkor rugalmas alkalmazást és gyerekhez való igazodást biztosítják. A gyermekcsoport nevelési – tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlıdési üteméhez, igényeihez, spontán helyzetekhez, aktualitásokhoz igazodik, a feladatok

47

egymáshoz

kapcsolódnak.

Legfontosabb

a

gyermekek

folyamatos

megfigyelése,

megismerése. A csoport év végi értékelései határozzák meg a következı nevelési év kiemelt feladatait.

3.A helyi nevelési program ellenırzése, értékelése A helyi nevelési program értékelésével választ kapunk a program gyakorlatban történı beválására. A program sikerkritériumát „A fejlıdés várható eredménye az óvodákor végén” címmel kiemelt programelem jelenti. A program céljait és megvalósulás szintjét összevetve elemezzük és értékeljük a tapasztalatokat. A program ellenırzésében és értékelésében az óvodapedagógusok vesznek részt: - A bevezetés elıtt a feltételrendszer vizsgálata - A bevezetést követı elsı év végén átfogó értékelés. - Megjelennek -e a nevelı – fejlesztı tartalmak, a program milyen eredményeket hozott, a nevelıtestületet milyen mértékben befolyásolta a program, Mit mutatnak a szülık visszajelzései. - A bevezetést követıen 4 évenként történik a nevelési folyamat

vizsgálata a kimenet

oldaláról. Mennyire sikeres az óvoda nevelı-fejlesztı munkája? Az értékelés a sikerkritériumok figyelembe vételével történik. Célja a hatékonyság, a minıségjavítás, az önképzés és továbbképzés tudatos tervezése. Az óvoda minıségfejlesztéssel kapcsolatos teendıit, feladatait az Óvoda Minıségirányítási Programja tartalmazza.

48

Legitimációs záradék Véleményezte:

dátum:

Egyetértését nyílvánította:

dátum:

Szentistváni Napközi Otthonos Óvoda és Tagóvoda Szülıi Munkaközössége

Elfogadta:

dátum:

Szentistváni Napközi Otthonos Óvoda és Tagóvoda Nevelıtestülete

Jóváhagyta:

Érvényessége: 2014. augusztus 31.

49

50