PROGRAMFÜZET ÉS ABSZTRAKTGYŰJTEMÉNY

PROGRAMFÜZET ÉS ABSZTRAKTGYŰJTEMÉNY MESZK I. SZAKDOLGOZÓI TUDOMÁNYOS KONGRESSZUSA

SIÓFOK, 2014. szeptember 4-6.

Hivatásunk képviseletével az egészségért és a betegekért!

2

3

Tisztelt Kongresszus Résztvevők! A rendezvény Szervező- és Tudományos Bizottságának, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Országos Szervezetének nevében nagy örömünkre szolgál, hogy Önt a MESZK I. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusán köszönthetjük a festői szépségű, kora őszi Balaton partján. Köztestületünk megalakulásának 10. évfordulója alkalmából úgy éreztük, hogy a szakdolgozók szabadon választható egynapos továbbképzéseinek évek óta folytatott szervezése mellett új arculattal, új tartalommal kell megjelennünk rendezvényeink palettáján. A kongresszus megszervezésére tett törekvéseinket köztestületünk területi és országos tagozati vezetése is széles körben támogatta. A hagyományteremtő céllal elindított kongresszusunk kiemelkedő fórumnak ígérkezik a szakdolgozói hivatás legkülönbözőbb területén a korszerű, bizonyítékokon alapuló orvos- és egészségtudomány terjesztésében, sőt elősegíti a nemzetközi együttműködések fejlődését is. Kiemelkedően nagyszámú absztrakt érkezett a szervezőkhöz, mely az egészségügyi ellátás valamennyi területét felöleli a betegségek megelőzése, a betegek kezelése, ellátása, ápolása, gondozása, rehabilitációja és oktatása területén. Közel száz előadás kerül bemutatásra a három napon keresztül tartó kongresszus húsz szakmai szekciójában. A magas színvonalú tudományos program mellett számos szabadidős programot is kínálunk, mely alkalmas a kapcsolatok építésére. Kiemelendő a rendezvény nyitó- és a záró fogadása és a magyar hagyományokon alapuló kulturális műsorok, koncertek, melyre nagy szeretettel várjuk a rendezvény résztvevőit, hogy egy emlékezetes, hasznos kongresszust tölthessünk együtt Siófokon. Magam és a kongresszus szervezőbizottsága nevében kívánok szakmailag nagyon értékes, kulturális szempontból emlékezetes, a

4

konferencia helyszínének adottságaiból adódóan pedig igazán pihentető időtöltést! Dr. Balogh Zoltán elnök (MESZK) A Konferencia fővédnöke: Balog Zoltán miniszter, Emberi Erőforrások Minisztériuma A Konferencia védnökei: Dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Dr. Balogh Zoltán Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnök

Szervező Bizottság: Dr. Balogh Zoltán Babonits Tamásné Dr. Betlehem József Hirdi Henriett Éva Dr. Horváth Csilla Dr. Király Edit Mátésné Horváth Mónika Dr. Papp Katalin Szabó Bakos Zoltánné Szánti Istvánné Üveges Péterné Vörösmarty Attila

5

A RENDEZVÉNY FŐ TÁMOGATÓJA:

HARTMANN-RICO Hungária Kft.

Kiemelt támogatóink: Mölnlycke Health Care Kft. eisberg Hungary Kft. Szakmai kiállítóink, támogatóink: Ferti Cad Kft. Roche Magyarország Kft. MEDIQ Direkt Kft. Forrás Takarékszövetkezet FHB Bank Zrt. Zafir Press Kiadó Spring-Med Kiadó Interpress Kiállítások és Interpress Travel Edukid Speciális Hallásdiagnosztikai, Rehabilitációs és Oktató Központ Anna Labor Coca-Cola Nestle Bella Hungária Kft BTL Magyarország Kft Dombi-Banila 2013 Kft Böbe Hagyományőrző Boltja Bayer Hungária Kft. Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. Kumánia Gyógyfürdő Kft. A konferencia szervezői köszönetüket fejezik ki a kiállító-hirdető cégek és szponzorok által nyújtott támogatást.

6

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Konferencia helyszíne: HOTEL AZÚR WELLNESS ÉS KONFERENCIA SZÁLLODA 8600 Siófok, Erkel Ferenc u. 2/c (Megközelíthetőség: M7-es autópálya Siófok centrum kihajtónál, MÁV, Volánbusz) Térkép a szálláshelyekről

A kongresszus időpontja: 2014. szeptember 4-6. Szálláshelyek: Hotel Azúr Wellness és Konferencia Szálloda 8600 Siófok, Erkel Ferenc u. 2/c, Tel.: 84/501 400 Prémium Hotel Panoráma 8600. Siófok, Beszédes J. stny. 80. Tel.: 84/311-638, 84/311-637 CE Plaza Hotel 8600 Siófok, Somogyi Bacsó út. 18., Tel.: 84/696-090

7

Autóbusz transzfer a szálláshelyek között: Az érkezés és az elutazás napján autóbusz transzfert biztosítunk a szálloda és a pályaudvar között a közösségi közlekedéssel érkezőknek. A rendezvény teljes ideje alatt a három szálláshely között folyamatosan közlekednek a járatok. Bővebb információ a járatokról az ügyfélszolgálatnál.

Regisztráció: Valamennyi szálláshelyen (Az Ön visszaigazolt szálláshelyén): 2014. szeptember 4. 10.00-15.00 Ügyfélszolgálat: A Hotel Azúrban a rendezvény ideje alatt folyamatosan működik

Parkolás: A kongresszus résztvevőinek valamennyi szálloda (Hotel Azúr, Hotel Panoráma, CE Plaza Hotel) térítésmentesen biztosít parkolási lehetőséget.

Névkitűzők: A rendezvény tudományos programjai kizárólag névkitűzővel látogathatók!

Előadások: Kérjük az előadókat, hogy az előadás anyagokat 2014. szeptember 5-én reggel 8 óráig adja le az adott terem helyszíni technikusának. A szekció előadások időtartama: maximum 10 perc

Plenáris ülés: A Plenáris ülés helyszíne a Toscana I-II. terem, melynek a befogadóképessége 500 fő. A teremben zajló programok az Ibiza és Marbella termekben kivetítőn kísérhető figyelemmel. Kérjük a kedves kongresszusi résztvevőket, hogy amennyiben azt tapasztalják, hogy megtelt a Toscana terem, akkor szíveskedjenek

8

átfáradni a kivetítővel rendelkező termekbe, ahol a technika segítségével figyelemmel kísérhetők a plenáris ülés programjait.

Közönségdíj: A Kongresszus résztvevői szavazhatnak a legjobb előadói díjra. A szavazólapokat az aulába kihelyezett urnákba lehet elhelyezni: 2014. szeptember 6-án 11 óráig. A szavazatszámláló bizottság tagjai: Bognár Lászlóné, Papp Istvánné

Étkezések: 2014. szeptember 4. 11.30-14.00 Büfé ebéd a Hotel Azúrban 19.00-03.00 Gálavacsora a Hotel Azúr Báltermében 2014. szeptember 5. 11.30-14.00 Büfé ebéd a Hotel Azúrban 18.00-20.00 Magyaros Büfé vacsora a Hotel Azúr éttermében folyamatosan 2014. szeptember 6. 11.30-14.00 Büfé ebéd a Hotel Azúrban

Egyéb szolgáltatás: A Hotel Azúr Wellness részlegét a Kongresszus valamennyi résztvevője (függetlenül a szálláshelytől) térítésmentesen használhatja. 2014. szeptember 4. 10.00-19.00 2014. szeptember 5. 10.00-19.00 térítés ellenében, fodrász és sminkes áll a vendégeink rendelkezésére. Bejelentkezni az ügyfélszolgálati pultnál lehetséges.

9

Továbbképzési pontérték: A továbbképzés szabadonválasztott témakörben 20 továbbképzési pontra lett minősítve.

SZŰRŐKAMION: 528 helyszín, 1 597 163 átfogó vizsgálat, 132 964 látogató, ez a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja elmúlt három évének mérlege. 2020-ig mintegy tíz éven keresztül az országot járva vizsgálja a hazai lakosság egészségügyi állapotát. Célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, kiszűrése az Európai Unióban is használatos korszerű diagnosztikai eszközökkel 2014-ben ismételten országjáró körútjára indul a Program speciális szűrőállomása. A cél változatlan, a Program szervezői továbbra is lehetőséget kívánnak biztosítani a lakosságnak, hogy megtegyék az első lépéseket egészségük javítása érdekében. A szűrővizsgálatok eredményei egyértelműen mutatják, hogy erre a kezdeményezésre nagy szükség van. A Kongresszus résztvevőinek szűrése: 2014. szeptember 5. 9.00-16.00 Ügyfélszolgálati pultnál lehet a szűrésekre bejelentkezni. A Programban szereplő átfogó vizsgálatok: kardiológia-, hipertónia-, szív és érrendszeri kockázat-, tüdőgyógyászat teljes testanalízis-, testműködés vizsgálat, szemészet.

10

TÁRSASÁGI PROGRAMOK 2014. szeptember 4. CSÜTÖRTÖK 19.00-03.00 GÁLAVACSORA A HOTEL AZÚR BÁLTERMÉBEN Welcome ital Elnöki pohárköszöntő Nyitótánc Vacsora Sztárvendég: Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar Buli hajnalig a siófoki Blokk Együttessel Megjelenés: alkalomhoz illő öltözékben

2014. szeptember 5. PÉNTEK Magyaros Büfé vacsora 18.00-20.00 a Hotel Azúr éttermében 20.00-24.00 FOLKLÓR EST A HOTEL AZÚRBAN Welcome ital a Balaton parton Kis-Balaton Táncegyüttes műsora Népviseletek bemutatása, Magyaros esküvői ruhabemutató SZABADTÉRI ÉLŐ KONCERT a BALKÁN FANATIKKAL Táncház Vadkerti Imre fellépése Buli éjfélig Megjelenés: Kérünk valamennyi résztvevőt, hogy tekintettel a folklór estre „jelképesen” öltözéke is utaljon a magyar népviseletre.

11

TUDOMÁNYOS PROGRAM 2014. szeptember 4. CSÜTÖRTÖK PLENÁRIS ÜLÉS 14.00-17.00 MEGNYITÓ, KÖSZÖNTŐK, KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA Műsorvezető: Mohai Gábor, előadóművész Fellép: Kis-Balaton Táncegyüttes

Köszöntőt mond:  Balog Zoltán, miniszter (egyeztetés alatt)  Dr. Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár  Dr. Balogh Zoltán, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke  Dr. Balázs Árpád, Siófok Város Polgármestere  Selmeczi Gabriella, Parlament Népjóléti Bizottság elnöke  Dr. Török Krisztina, Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és szervezetfejlesztési Intézet főigazgatója  Dr. Éger István, Magyar Orvosi Kamara elnöke

12

 

Mészáros Magolna, Szakmai Kollégium Ápolás Tagozatának elnöke Bagosi Gabriella, országos vezető ápoló

MESZK Szakmai Díj átadás Hivatásunk képviseletével az egészségért és a betegekért! Dr. Balogh Zoltán, elnök Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Forrásteremtési lehetőségek az egészségügyben Dr. Sinkó Eszter, igazgatóhelyettes SE Egészségügyi Menedzserképző Központ „Erőszakmentes Kórház” Dr. Ajkay Zoltán díjas előadás Vörösmarty Attila, ápolási igazgató Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet Hatvan Agresszió megelőzését célzó továbbképzés: múlt, jelen, jövő Ivánka Tibor, diplomás ápoló, kutatási asszisztens DEOEC Pszichiátriai Tanszék

19.00- GÁLAVACSORA Sztárvendég: Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar

13

HIRDETÉS 1

14

2014. SZEPTEMBER 5. PÉNTEK I. SZEKCIÓ: Miért választottam az egészségügyi pályát? I. 9.00-10.30 Terem: TOSCANA I. Levezető elnök: Szabó Bakos Zoltánné - Nagy Géza 1. Ápolói életpálya - Életpálya az oklevél megszerzése után Papp Katalin PhD, Törő Viktória Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza 2. Kényszerpálya? vagy az élet akarta így?! Boros József Miklós AEROB-LIVE KFT, Nyíregyháza 3. Az egészségügyi szakközépiskolákba jelentkezők szociológiai háttere és motivációja, valamint ezek hatása a pedagógiai tervező és szervező munkára Dr. Kálmánné Simon Mária, Dr. Ádám Szilvia Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest 4. Többműszakos munkarend hatása a családi életre, alvás minőségére, emésztőrendszerre 1 2 3 Kovács Kalic Károly, Fusz Katalin, Dr. Oláh András 1 SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, Szeged 2,3 PTE Egészségtudományi Kar 5. Főnővérnek lenni- Középvezetők helyzete Békés, és Borsod- Abaúj Zemplén megyében Kovácsné Tóth Hajnalka Orosházi Kórház Kérdések, hozzászólások

15

II. SZEKCIÓ: A hazai egészségügy, a szociális szféra, illetve a magyar ápolók felkészültsége a robbanásszerűen növekvő idős, hanyatló egészségi állapotú lakosság ellátására I. 9.00-10.30 Terem: TOSCANA II. Levezető elnök: Bokorné Sike Erika - Dr. Kincsesné Szónya Katalin 1. Ápolóként a szociális és egészségügyi ellátórendszer határán Dobék Diána Dombóvári Szent Lukács Kórház 2. Az idősek ellátása a dunaújvárosi Egyesített Szociális Intézmény alapszolgáltatásaiban Gyöngyösiné Hoffer Szilvia Egyesített Szociális Intézmény és Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonai, Dunaújváros 3. A szociális szolgáltatások alkalmazása Szlovákiában Henrieta Ibosová Súcit n.o. - Szociális Otthon, Szlovákia 4. Amikor a Nő ismét Nőnek érzi magát! A medencefenék rekonstrukció Nagy Piroska Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa 5. Az ápolók ismeretei az amyotrophias lateral sclerosisban szenvedő beteg ápolásáról Palla László Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa 6. Az idősödő társadalom kihívásai. Kitekintés az Európai Unióba Rózsa Erzsébet SE Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest Kérdések, hozzászólások

16

III. SZEKCIÓ: Laboratóriumi diagnosztika 9.00-10.45 Terem: MARBELLA I-II. Levezető elnök: Gál Istvánné- Munk Jánosné 1. "Nem minden az, mint aminek látszik!" Balogh Adrienn Terézia, Zsigovics Anikó, Dr. Bótyik Balázs Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet, Békéscsaba 2. A betegtől a laboratóriumig Bokor Károly Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény, Érd 3. Preanalitikai fázis jelentősége a mikrobiológiai vizsgálatoknál Vajda Sándorné, Pesti Józsefné, Dr. Kristóf Katalin Semmelweis Egyetem, Budapest 4. Nőgyógyászati abrasiok hátterében álló okok etiopathogenezisének és szövettani eredményeinek elemzése Soltész Miklós Jánosné Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház 5. A prokalcitonin (PCT) szerepe a szepszis diagnosztikában és a terápia hatékonyságának nyomom követésében Szabó Tímea, Dr. Telkes Mária, Dr. Földesi Imre SZTE ÁOK, Szeged 6. A diagnosztika jelentősége a betegellátásban, Patológiáról mindenkinek Szurdi Gáborné Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 7. Minőségi indikátorok szerepe az orvosi laboratórium preanalitikai munkafolyamataiban Takácsné Horváth Ágnes, Csajbókné Boldizsár Margit, Dr. Ajzner Éva Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza Kérdések, hozzászólások

17

IV. SZEKCIÓ: A hatékony, egyénre szabott betegmenedzselés operatív elemei, koncepciói Magyarországon 9.00-10.30 Terem: IBIZA I.-II. Levezető elnök: Dr. Záray Gyuláné - Dr. Horváth Csilla 1. ICD-vel születtem újra! Bernáth-Lukács Zsuzsanna, Prof. Dr. Merkely Béla, Dr. Zima Endre SE Szív és Érgyógyászati Klinika, Budapest 2. Az Edukációs csoport és a Korai Rehabilitációs program hatása a szkizofrén betegek rehospitalizációjára Herceg Attila, Sebők Brigitta SZTE ÁOK, Szeged 3. Gastrectomián átesett beteg táplálásterápiájának monitorozása - Esetismertetés Kovács András, Miletics Lilián, Hadarics Marianna Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr 4. Az ápolási dokumentáció vezetésének tapasztalatai Tolna megyében - Jogszabályi elvárások és a valóság Lovasi Orsolya, Dr. Szücs Mária Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Szekszárd 5. Folyamatmenedzsment és szervezetalakítás tréning az Európai Unió támogatásával Nagyné Fucskó Enikő, Bakos András Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 6. Széklettranszplantáció Orosz Hajnalka, Dr. Enyedi Judit Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger 7. Veleszületett szívbeteg nők betegtájékoztatása a családtervezésről régen és ma Takács Edit

18

Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest 8. Beteg/gyermek - jogok érvényesítése Vincze Beatrix Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest 9. Inzulinpumpa- a személyre szabott szabadság! Balogh Adrienn Terézia, Zsigovics Anikó, Dr. Bótyik Balázs Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet, Békéscsaba 10. Légszennyezés, mint egészségi kockázat Dobék Diána Dombóvári Szent Lukács Kórház Kérdések, hozzászólások

V. SZEKCIÓ: Új diagnosztikai/terápiás eljárások, és azok szakdolgozói vonatkozásai 9.00-10.30 Terem: CATALONIA Levezető elnök: Deák Edit - Bugarszkiné Sárközi Gizella 1. Diagnosztikai eljárások hatása a terápiás beavatkozásokra Dr. Betlehem József, Simon Veronika, Zombory József Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Országos Mentőszolgálat, Nyugat-Dunántúli Regionális Mentőszervezet 2. UH vezérelt regionális érzéstelenítési technikák bemutatása a Szolnoki Hetényi Géza Kórház AITÓ-n, szakdolgozói szemmel. Belsőné Fehér Csanádi Mária Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 3. Cerebrális perfúziós nyomás (CPP) vezérelt kezelés jelentősége subarachnoidalis vérzést szenvedett beteg ellátásában Gergely Ildikó

19

DEOEC, Debrecen 4. Betegközpontú innováció: Szubkután Herceptin Haszonitsé Jánoki Márta Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr 5. Új lehetőségek a vasovagalis syncope diagnosztizálására Maurer József, Dr. Nagy Kálmán Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézt és Baleseti Központ, Budapest 6. Hazai egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismeretei egy felmérés tükrében Rajki Veronika, Hirdi Henriett Éva, Dr. Balogh Zoltán, Prof. Dr. Mészáros Judit Semmelweis Egyetem, Budapest Kérdések, hozzászólások

KÁVÉ SZÜNET 10.30-11.00

A Folklór Est záró sztárvendége: Vadkerti Imre

20

HIRDETÉS 2

21

VI. SZEKCIÓ: Miért választottam az egészségügyi pályát? II. 11.00-12.30 Terem: TOSCANA I. Levezető elnök: Vinkler Lajosné – Vörösmarty Attila

1. Cél: Diplomás Ápolóként az Egyesült Államokba újratöltve, avagy az elmúlt 7 év tapasztalatai Pozsgai László Ádám Mount Sinai Beth Israel Medical Center, New York 2. PÉLDA-KÉP Szánti Istvánné Fejér Megyei Szent György Kórház, Székesfehérvár 3. A padlástól a „Cifra palotáig". Szekeresné Izsák Margit PTE KK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, Pécs 4. Ápolók szakmai továbbképzési motivációja és pályaképe Ujváriné Dr. Siket Adrienn Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar 5. Ápolásvezetői életpályamodell-avagy az ápolásvezető kihívásai a sikerekig vezető rögös úton Vámosi Ágnes, Fehér Mónika Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézt és Baleseti Központ, Budapest Kérdések, hozzászólások

22

VII. SZEKCIÓ: A hazai egészségügy, a szociális szféra, illetve a magyar ápolók felkészültsége a robbanásszerűen növekvő idős, hanyatló egészségi állapotú lakosság ellátására II. 11.00-12.30 Terem: TOSCANA II. Levezető elnök: Gyöngyösiné Hoffer Szilvia - Dulibán Lászlóné 1. Gondozásból ápolás? Sajó Margit Aranysziget Otthon, Csongrád 2. Idős betegek szakmaspecifikus ellátása Pszichiátrián Ápolói kihívások demens betegek ellátása terén Szeri Szilvia SZTE AOK, Szeged 3. Tessék, tessék lábra állni! Szikora András Robertné Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István És Szent László Kórház-RI. Budapest 4. A total laryngectomián átesett betegek ápolásának speciális kérdései Tóth Lilla SZTE ETSZK, Szeged 5. Öngondoskodás - jobban érti, aki gondozott? Ujvidéki Ildikó, Dr. Mezei Ilona Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, Hatvan 6. Az ápolói hivatás megítélése középiskolás korúak körében Viziné Molnár Anna Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és Rendelőintézet, Budapest Kérdések, hozzászólások

23

VIII. SZEKCIÓ: Új fizioterápiás módszerek 11.00-12.00 Terem: MARBELLA I-II. Levezető elnök: Dr. Papp Katalin – Tóthné Födő Gyöngyi 1. Alkoholbetegek kezelése a pszichiátriai gyógytorna területén Juhos Nándor Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula KórházRendelőintézet, Debrecen 2. Chondrodystrophias törpe ellátásának nehézségei rehabilitációs osztályon l Kovács Betti Bács-Kiskun Megyei Kórház Kiskunfélegyházi Tagkórháza 3. Gyógytorna botokra hangolva Schlakker Imréné Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém 4. A mozgás szerepe az elhízás és a cukorbetegség kezelésében Tárnoki-Viszt Anikó Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém 5. Ergotherápia szerepe a rehabilitációban Tóth Anikó Városi Kórház-Rendelőintézete, Mezőtúr Kérdések, hozzászólások

24

IX. SZEKCIÓ: Pszichiátria 11.00-12.45 Terem: IBIZA I-II. Levezető elnök: Tunyi Tünde - Irinyi Tamás 1. Integrált szülő-csecsemő konzultáció mint prevenciós és intervenciós módszer Bereczné Babus Eszter Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, Budapest 2. Motivációs interjú szerepe a traumatikus események és a szerfogyasztás csökkentésében Boros Károlyné Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa 3. A depresszió felismerése, kezelése pszichiátriai gondozóban Dóra Gáborné Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 4. Az iskolalátogatás nehézségei gyermek- és serdülőkorban Gyuris Réka Heim Pál Gyermekkórház, Budapest 5. Öngyilkossági és egyéb kockázatok mérése a betegbiztonság szempontjából Horváth Anikó Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest 6. Szükséglet felmérés depresszióban szenvedőknél Ivánka Tibor, Vura Ágnes DEOEC, Debrecen 7. Pszichiátriai kórképek SLE betegségben Máténé Őszi Melinda Dombóvári Szent Lukács Kórház 8. Figyelj rám, autista vagyok! Nagy Rita Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, Hatvan

25

9. Egészségügyi dolgozók nézőpontja a depresszió és az öngyilkosság tükrében Szeri Judit SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, Szeged 10. Prevenciós és rehabilitációs lehetőségek hetero- és autoagresszív gyermekek esetében Uicz Orsolya Lilla Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Kérdések, hozzászólások

26

X. SZEKCIÓ: Közösségi ápolás 11.00-12.30 Terem: CATALONIA Levezető elnök: Tóthné Bucsek Ildikó - Hirdi Henriett Éva 1. A foglalkozás-egészségügyi szakápolói hivatás régen és ma Hirdi Henriett Éva Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, Budapest 2. "Egészségnapok a baranyai középiskolákban" - Egy sikeres regionális ifjúsági prevenciós program bemutatása Kovácsné Kósa Judit Pécsi Tudományegyetem 3. Hogyan változik a sztóma viselők életmódja otthoni körülmények között Nagy-Kovács Magdolna, Fülöpné Karnok Katalin Bugát Pál Kórház, Gyöngyös 4. Kockázatalapú diabetes-szűrés foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében Szebenszki Erzsébet Debreceni Egyetem Klinikai Központ Dietetikai Szolgálat 5. A foglalkozás-egészségügyi ápolástan múltja, jelene és jövője a képzés tükrében Dr. Téglásyné Bácsi Mária, Dr. Grónai Éva NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás-eü. Főosztály, Budapest Kérdések, hozzászólások

EBÉD SZÜNET 12.30-14.00 Az ebédszünet alatt a SpringMed Kiadó, a Szakdolgozói Könyvtár sorozatának, a rendezvényre megjelentetett első kötetét mutatja be, melyet Prof. Dr. Winkler Gábor szerző és Dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke és a sorozat szerkesztője dedikálnak.

27

XI. SZEKCIÓ: Hatékony sebellátás 14.00-15.45 Terem: TOSCANA I. Levezető elnök: Tóth Andrea - Dr. Csernus Mariann

1. A krónikus sebkezelés hiánya képzésünkben Boros Katalin Gyöngyi SZTE ÁOK Sebészeti Klinika 2. Felfekvésnélküli Szlovákia. A felfekvéseket meg lehet előzni egész Szlovákiában 1 2 Henrieta Ibosová, Ing.Mgr.Kočanová Ľubica 1 Súcit n.o. - Szociális Otthon, Szlovákia 2 Szlovák Nővérek és Páciensek Egyesülete 3. Hatékony sebellátás kórházban és az otthonápolásban Rózsa Melinda Homo Creativus Kft 4. Safetac kötszerek alkalmazása a nyomási fekélyek prevenciójában a tatabányai Szent Borbála Kórház Neurológiai és Stroke Osztályán Farsang Éva, Kertészné Lakics Margit Szent Borbála Kórház Tatabánya 5. Ulcus cruris esettanulmányok Kozma Jung Andrea Hartmann-Rico Hungária Zrt., Budapest 6. WORKSHOP: Hartmann-Rico Hungária Zrt. Modern kötszerek használata a mindennapokban Kozma Jung Andrea Negatívnyomás-terápia és a sebellátás Móricz János Kötéscsere infekciókontroll szempontból Benkó Alíz

Kérdések, hozzászólások

28

XII. SZEKCIÓ: Új eljárási trendek a műtéti ellátás területén 14.00-15.30 Terem: TOSCANA II. Levezető elnök: Dr. Király Edit - Csík Julianna 1. Új eljárási trendek a műtéti ellátásban: Betegbiztonsági ellenőrző lista bevezetése Balasi Tiborné, elnök Magyar Műtősasszisztensi Társulás 2. Laparoscopos Roux-Y Gastric Bypass és Laparoscopos Gastric Sleeve Resectio műtősnői szemmel Illés Ágnes Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém 3. A műtősasszisztensi hivatás története Péczeli András Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház, Szombathely 4. WORKSHOP: Beteg biztonság az Egészségügyben – Mölnlycke megoldások (Dekubitusz prevenció és betegmelegítés) Salczerné dr. Hock Mária, Független Tanácsadó Mölnlycke Health Care Kft. Kérdések, hozzászólások

29

XIII. SZEKCIÓ: Az anyagcsere betegségek kihívásai és új ellátási módozatai Dietetika 14.00-15.30 Terem: MARBELLA I-II. Levezető elnök: Dr. Barna Lajosné - Szekeresné Izsák Margit 1. Hogyan segítsük munkatársainkat az egészséges életmód megvalósításában? Faragó Annamária, Egyed Márta, Füzesséry Péterné Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 2. Alultáplált, diabéteszes betegek étrendi kezelésének problémái Gyurcsáné Kondrát Ilona Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest 3. Ételallergia, ételintolerancia - mit mivel helyettesítünk? Mezei Zsuzsanna Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, Hatvan 4. Dietetikus receptre? Molnárné Lipták Judit Albert Schweitzer Kórház, Hatvan 5. Ételallergiák és intoleranciák étrendi kezelésének buktatói Porcsalmyné Henter Izabella Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest 6. Gyurcika története Schneidler Mónika, Murelné Budai Beáta Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd 7. Az eisberg saláták világa Gazsi Zoltán, ügyvezető igazgató eisberg Hungary Kft Kérdések, hozzászólások

30

XIV. SZEKCIÓ: Sürgősségi ellátás kihívásai 14.00-15.30 Terem: IBIZA I-II. Levezető elnök: Fogarasi Zoltán - D. Betlehem József 1. Új diagnosztikai és terápiás eszközök a sürgősségi betegellátásban Dr. Pápai Tibor MH Egészségügyi Központ, Budapest 2. Sürgősségi betegellátók strukturális és hatékonysági vizsgálata Banga Béla Erik SZTE ÁOK 3. Gyermekek hospitális sürgősségi ellátása Baranyi Péter Ferencné Heim Pál Gyermekkórház, Budapest 4. Egykapus rendszer jellemzői Közép-Európa legnagyobb Baleseti Centrumában Prima Erika, Nagy Ágnes, Vámosi Ágnes Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 5. Mindennapok kihívása - sürgősségi ellátás a kardiológiai szakrendelésen Szemán Éva, Szabó Gézáné XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézet, Budapest 6. Az emberi élet: ÉRTÉK! Varga Szilvia, Pálinkás Zsuzsanna Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Kft. 7. RSI a praehospitalis ellátásban Vízvári László Országos Mentőszolgálat, Budapest 8. Traumás sérülések rögzítése gyermekkorban Zsuppán Fabiola, Baranyi Péter Ferencné Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Kérdések, hozzászólások

31

XV. SZEKCIÓ: POSZTER SZEKCIÓ 14.00-15.30 Terem: CATALONIA Levezető elnök: Szánti Istvánné - Gombásné Judt Magdolna 1. A betegmintáknál tapasztalható zavaró tényezők kezelése a rutin laboratóriumi diagnosztika során Balogh Margit, Dr. Siska Andrea, Dr. Földesi Imre SZTE ÁOK 2. A preanalitikai folyamat hatása a laboratóriumi vizsgálati eredményekre Duczáné Nagy Erika Ildikó Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 3. Egyedül nem megy - stroke edukáció Horváth Mária, Takács Mária Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórháza, Budapest 4. Altenatív gyógymódok alkalmazási lehetőségei a gyulladásos bélbetegségek kezelésében Kovácsné Kósa Judit, Dull Zsófia Georgina Pécsi Tudományegyetem 5. Reflektorfényben a Clostridium difficile (CDI) Lőtzné Kapus Irén, Dr. Fekete Zsuzsanna, Pusztai Dorina Dombóvári Szent Lukács Kórház 6. A hypothermia előnyei és ápolói terhei Siklós Attila Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét 7. PSEUDOMONAS AERUGINOSA halmozódás az intenzív osztályon Pusztai Dorina Dombóvári Szent Lukács Kórház 8. A szlovákiai nővérek feladatai és kompetenciái 1 2 3 Vavro Michal, Kollárová Lívia, Jankechová Monika, 4 Eliášová Lucia 1 2-4 Katedra fyzioterapie FOaZOŠ SZU Bratislava Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety Bratislava,

32

Inštitút zdravotníctva a sociálnej práce sv. Ladislava Nové Zámky 9. Gyógyszerellátással foglalkozó szakdolgozók helye és szerepe az alapellátásban Rózsa Melinda Homo Creativus Kft 10. Koponyaűri vérzések az észleléstől a sürgősségi szemléletű modern ellátáson át a rehabilitációig Banga Béla Erik SZTE ÁOK Kérdések, hozzászólások

18.00-20.00 MAGYAROS VACSORA 20.00-24.00 FOLKLÓR EST A Folklór Est sztárvendége: Balkán Fanatik

33

2014. SZEPTEMBER 6. SZOMBAT XVI. SZEKCIÓ: Természetgyógyászat jelenléte, eredményei rehabilitációs intézményekben, körzeti orvos mellett, otthonápolásban, szakorvosi munkában. 9.00-10.00 Terem: TOSCANA I-II. Levezető elnök: Tanurdzsity Istvánné - Pogonyiné Kiss Irén 1. Kamillateák mikrobiológiai szennyezettségének vizsgálata Gyürüsi Anna DE KK 2. A gyógynövények alkalmazási lehetősége a prevencióban és a terápiában Ménesiné Barta Valéria Ilona MBV Valtom Bt. VALERIANA Természetgyógyászati rendelő, Szeged 3. Felkészítés szülésre alternatív segítséggel Mihácsi Emma Beáta Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 4. Evolúciós gondolatváltás a gyógyításban Tanurdzsity Istvánné VÁKUUM KKT 5. A természetgyógyászat jelenléte a XXI. század emberének életében és az egészségügy rendszerében Váradi Katalin Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr 6. Miért tesszük meg amit nem kellene? Miért nem tesszük meg amit kellene a változásért a gyógyításban? Novák Csaba coach tréner Érthetően az egészségügyért alapítvány Kérdések, hozzászólások

34

XVII. SZEKCIÓ: Kórházhigiéné a betegellátó szemével 9.00-10.30 Terem: MARBELLA I-II. Levezető elnök: Üveges Péterné - Vranesics Csaba 1. MRK- a láthatatlan ellenség Fehér Szilvia, Kalmárné Kató Ilona, Joó Csabáné, Soós Zsuzsanna Soproni Gyógyközpont 2. Clostridium difficile fertőzés a beteg és az ápoló szemszögéből Ináncsi Marianna, Gornicsar Katalin, Dávid Éva Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 3. A Clostridium difficile epidemiologiai jelentősége aktív belgyógyászati osztályon Lőrincz Melinda Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, Hatvan 4. Aktív surveillance fontossága az intenzív osztályon Tóth Andrea, Ócsai Gabriella Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet 5. WORKSHOP: FertiCAD Kft Az egészségügyi intézményekben előforduló éles és hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzésének gyakorlati tréningje a törvényi előírások betartásának tükrében Mr. Tom Caley Swann-Morton Ltd., Sheffield, UK (területi képviselő) Kérdések, hozzászólások

35

XVIII. SZEKCIÓ: NŐVÉR-HIVATÁSUNK FÓRUM 9.00-10.00 Terem: IBIZA I-II. Levezető elnök: Dr. Balogh Zoltán Találkozás és tapasztalatcsere a kamarai folyóiratok szerkesztőségével A Fórum résztvevői: Dr. Csernus Mariann, Hirdi Henriett Éva, Dr. Betlehem József, Cserni Timea

KÁVÉSZÜNET

XIX. SZEKCIÓ: Képalkotó diagnosztika 10.15-11.15 Terem: TOSCANA I-II. Levezető elnök: Róka Tímea – Lakatos Zsuzsanna 1. Octopus automata periméterrel végzett látótér vizsgálatok tapasztalatai a Szegedi Szemészeti Klinikán Bálintné Pap Margit, Kovácsné Vetró Éva SZTE ÁOK Szemészeti Klinika, Szeged 2. Képalkotó diagnosztikus eljárások szerepe a szemészeti szűrővizsgálatok során Bódi Mónika, Horváth Rita SZTE ÁOK Szemészeti Klinika, Szeged 3. Amit az MR vizsgálatokról tudni érdemes Falta Emese Klára Országos Onkológiai Intézet, Budapest 4. Új terápiás eljárás az intervenciós radiológiában A renalis artéria katéteres rádiófrekvenciás denervációval összefüggő szakápolói feladatok Kaczur Ilona SZTE ÁOK, Szeged Kérdések, hozzászólások

36

XX. SZEKCIÓ: A múlt nagyjai és a jelen kihívásai 11.15-12.00 Terem: TOSCANA I-II. Levezető elnök: Haszonitsné Jánoki Márta – Dankó Zsuzsanna 



Kuriózumok a magyar orvosi múltból Dr. Gazda István, igazgató Magyar Tudománytörténeti Intézet A magyar egészségügy forráslehetőségei Prof. Dr. Orosz Éva, egyetemi tanár, ELTE TáTK Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Kérdések, hozzászólások

KONGRESSZUS ZÁRÁSA 12.00-12.30 Terem: TOSCANA I-II. Levezető elnök: Babonits Tamásné – Dr. Balogh Zoltán

Díjátadások – Legjobb előadások, Közönségdíj Szponzori Ajándéksorsolás

EBÉD 12.30-14.00

37

HIRDETÉS 3

38

ABSZTRAKTGYŰJTEMÉNY I. SZEKCIÓ: Miért választottam az egészségügyi pályát? I. Ápolói életpálya - Életpálya az oklevél megszerzése után Papp Katalin PhD, Törő Viktória Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza A Debreceni Egyetem a főiskolai/diplomás/BSc ápoló képzés során – 1996 óta - nappali és levelező tagozaton összesen 1590 oklevelet adott ki. A levelező tagozaton végzettek az oklevél megszerzése után biztosabb helyzetben vannak, hiszen egyrészt már volt egy egészségügyi szakmai végzettségük, illetve dolgoznak az egészségügyben. A nappali tagozaton végzettek számára nagy kérdés az életpályakezdés. A kutatás helye: Debreceni Egyetem. A kutatás ideje: 2014. április – május. Minta: a képzőhelyen végzett ápoló hallgatók. Módszer: saját kifejlesztésű kérdőívvel, on-line kitöltésre kérjük volt hallgatóinkat. Az eredményt SPSS adatfeldolgozó program segítségével végezzük. Hipotézisek: 1. A nappali tagozaton végzettek tanulmányaik befejezése után hosszabb ideig keresik a számukra megfelelő állást, különösen, ha a képzés alatt nem kezdett el dolgozni a gyakorlóhelyen. 2. A levelező tagozaton végzettek nagy része ugyanazon a munkahelyen dolgozik, ugyanabban a munkakörben, mint a képzés alatt. Kis százalékuk tud előbbre lépni a munkaköri státuszával. 3. Nagyon kevés azok száma akik munkahelyet váltanak a végzés után. 4. A levelező tagozaton végzők közül azok kapnak nagy százalékban oklevelet, akik nyelvvizsga mentességben részesülnek. 5. Mind a nappali, mind a levelező hallgatók számára nagy nehézség a nyelvvizsga megszerzése, ezért, akár évekig nem kapnak oklevelet. Eredmény: Jelenleg az adatok feldolgozása folyamatban van, eredményt a tudományos kongresszuson tudunk bemutatni.

39

Kényszerpálya? vagy az élet akarta így?! Boros József Miklós AEROB-LIVE KFT, Nyíregyháza Nem mindig tudjuk eldönteni, hogy tanult szakmánkban vagy munkahelyünkön van-e igazán a helyünk. Előáll egy helyzet, kínálkozik egy lehetőség(sok választás nincs).Vállalom? Vállaltam. Műszerészből ho. asszisztens lettem. Belerázódtam, tanultam,10 év után gyógymasszőr is lettem. Tovább tanultam a szakma alternatíváit. Asszisztensként és masszőrként is dolgoztam és dolgozok töretlenül. Korábban is érdekeltek a természetes gyógymódok. Lehetőségem nyílt, tettem érte, gyógyíthatok, új perspektíva nyílt. Tanulmányaim befejezése után 7 évet a SZÜV számítóközpontjában dolgoztam műszerészként. Munkahelyem teljes felbomlása előtt akkori háziorvosom úgy gondolta egy számítógépes szakember segítségével jobban boldogul a privatizáció kezdetén. Megegyeztünk,kollégák lettünk. A betegek elfogadtak, történelmet írtam mint első férfi ho. asszisztens. Az ápolónőtől nagyon sokat tanultam szakmából is a saját területem mellé. Inspirált a szakma tanulni kezdtem, gyógy-talp-thai és nyirokmaszázst. Jelenleg is immár 21 éve töretlenül dolgozom asszisztensként és masszőrként egyaránt. Egy éve jelentkeztem és kaptam lehetőséget a szakdolgozói kamarától, hogy vizsgabizottságban dolgozhassak. Köszönöm a bizalmat, ez szintén egy új kihívás. Nagyon szeretem, magam is tanulok a hallgatóktól, mind elméletből, mind pedig gyakorlatból. Nem beszélve ezáltal a masszőr kollégákkal is tudunk tapasztalatokat cserélni. A szakmát igyekszem mindig a legnagyobb türelemmel és tudásommal végezni. Ezt a betegeink is így érzik, melyet kifejezésre is juttattak. Javaslataikra 2013-ban Nyíregyháza város kiváló egészségügyi dolgozója Babicz Béla díj kitüntetést kaptam, melyre nagyon büszke vagyok. Előadásom címére a válasz egyértelmű "az élet akarta így".

40

Az egészségügyi szakközépiskolákba jelentkezők szociológiai háttere és motivációja, valamint ezek hatása a pedagógiai tervező és szervező munkára Dr. Kálmánné Simon Mária, Dr. Ádám Szilvia Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest Az egészségügyi szakközépiskolai tanulók pályaválasztásának motivációinak megismerése, valamint a pályaválasztási döntést mennyiben befolyásolja a gyermek szociológiai háttere, a szülői döntés, a környezeti hatás, az egészségügyi pálya presztízse, illetve a gyermek korábbi tanulmányi eredménye. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálat önkitöltős kérdőíves felméréssel 304 fő (44,4% 9. évfolyam, 55,6 % 12. évfolyam) egészségügyi szakközépiskolai tanuló körében. A kérdőív kérdései a demográfiai és szociokulturális jellemzőkre, az értékekre, a pályaválasztásra és a pályaalkalmasságra vonatkoztak. A változók közötti kapcsolatot korrelációs analízissel tártuk fel. Eredmények: Középiskolai jelentkezéskor a hallgatók 39%-a nem az első helyen jelölte meg az egészségügyi képzést. 39,1% nem tudja, hogy az egészségügyi szakközépiskola elvégzése után milyen területen tervezi folytatni a tanulmányait. 17,1% pedig nem az egészségügyben kíván tovább tanulni. A pályaválasztást leginkább az emberekkel és a beteg emberekkel való foglalkozás lehetősége vonzotta, legkevésbé a könyv, filmhatás befolyásolta a tanulókat. A vizsgálatba bevont két korcsoport esetében szignifikáns eltérés mutatkozik a felvételt nyert tanulók általános iskolai eredményei, évismétléseinek száma között. A vizsgálat nem igazolta azt a hipotézist, mely szerint az egészségügyi szakközépiskolába jelentkezők jelentős hányada az általános iskolai gyengébb tanulmányi eredményei miatt választja az intézményt és a gyengébb tanulmányi eredmények a fiatalok átlagosnál hátrányosabb szociális körülményeire vezethetőek vissza. A vizsgálat eredményei szerint az egészségügyi szakközépiskolába jelentkező fiatalok viszonylag magas hányada eleve nem az egészségügyi pályára készül, és az egészségügyi irányú továbbtanulási, illetve pályaválasztási szándék az iskolai évek alatt tovább csökken.

41

Következtetés: A képzés során fontos az egészségügyi pályaorientációt támogató elemek erősítése a tanulók számára.

Többműszakos munkarend hatása a családi életre, alvás minőségére, emésztőrendszerre 1 2 3 Kovács Kalic Károly, Fusz Katalin, Dr. Oláh András 1 SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, Szeged 2,3 PTE Egészségtudományi Kar Vizsgáltuk az eltérő műszakrendben végzett munka egyénre gyakorolt hatását, közelebb jutva a munkavállalók egészségi állapotának javításához. 2011 őszén a SZTE klinikák 3 eltérő műszakrendben dolgozó ápolói kérdőívet töltöttek ki, ami egy standardizált, és egy saját szerkesztésű kérdéssor volt. A 211 válaszadó közül 68 fő nappalos, 127 fő többműszakos és 16 fő éjszakás volt. A statisztikai elemzéseket az SPSS 20.0 programcsomaggal végeztük, alkalmazott próbák: χ2, ANOVA, GLM és Wilcoxon(p<0.05). Eredmények: A különböző műszakrend szerinti ápolók között a többműszakos csoport fiatalabb a nappalosoknál (p=0,003) és az éjszakásoknál (p=0,003). A krónikus fáradtság kifejezettebb a többműszakos (p=0,006) és éjszakás (p=0,016) ápolók esetén, szemben a nappalosokkal. A nappalosokra kevésbé jellemző az alvászavar, mint az éjszakásokra (p=0,005). A nappalos ápolók egészségi állapota jobb, mint az éjszakásoké (p=0,003) és a többműszakosoké (p=0,003). Az éjszakások körében több az emésztőszervi panasz, mint a nappalos (p=0,006) vagy a többműszakosoknál (p=0,005). A szabadidő eltöltésében egyaránt kevésbé akadályozott a 3 műszakrend szerinti csoport (p=0,166). Többműszakosoknál a munkarendjük megkezdése óta nőtt a cigaretta (p=0,0089) és koffeinfogyasztás (p<0,001), ezzel összefüggésben nőtt az emésztési (p=0,015) és érrendszeri (p=0,001) panaszok száma, a többet dohányzóknak romlott az egészségi állapota (p=0,005). Következtetések: Az egészségi állapot a többműszakos és éjszakai műszakban dolgozók körében speciális tréningekkel javítható,

42

továbbá javasolt megvizsgálni a különböző műszakrendben dolgozók étkezési szokásait, és egyúttal az emésztőrendszer működését. Pontosabb képet kaphatunk így a nagyszámú emésztőszervi panasz okáról.

Főnővérnek lenni- Középvezetők helyzete Békés, és Borsod- Abaúj Zemplén megyében Kovácsné Tóth Hajnalka Orosházi Kórház Felhívni a figyelmet, hogy legyen az egy kisvárosi, vagy oktató kórház, a középvezetők mindenhol egyforma problémával küzdenek, a nehézségek ellenére támogatják a betegeket, és az egészségügyi szakdolgozókat. Sajátos csapatépítő tréningekkel igyekeznek jobbá tenni az ápolónők, asszisztensek mindennapjait, és megkedveltetni a tanulókkal az egészségügyi pályát. A legtöbb ember azért dolgozik egy intézménynél, szervezetben, hogy megéljen, s a munkahelyünkkel kapcsolatban ritkán jut eszünkbe az öröm, a boldogság. Az talán még ennél is ritkább, hogy egy vezető arra gondoljon vajon a munkatársai örömöt találnak-e munkájukban. Úgy gondolom, minden középvezető végez emberi erőforrás menedzsmentet, közvetlen felelősségünk van a velünk kapcsolatban álló munkatársak kiválasztásáért, oktatásáért, értékeléséért, elismeréséért. Ha hatékony szervezetet tudunk létrehozni, akkor bármilyen is a honi egészségügy helyzete, a beteg megelégedve fog távozni intézetünkből. Előadásomban két kelet-magyarországi kórház középvezetőinek helyzetét szeretném bemutatni, földrajzilag messze, ám lélekben, problémákban, örömökben viszont igen közel állnak egymáshoz.

43

II. SZEKCIÓ: A hazai egészségügy, a szociális szféra, illetve a magyar ápolók felkészültsége a robbanásszerűen növekvő idős, hanyatló egészségi állapotú lakosság ellátására I.

Ápolóként a szociális és egészségügyi ellátórendszer határán Dobék Diána Dombóvári Szent Lukács Kórház Az előadás célja egy szükséglet orientált, alulról irányuló kezdeményezés létrejöttének bemutatása. A kezdeményezés, mint jó gyakorlat az ellátási területen belül a szociális és egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolati tőkére építve kíván hozzájárulni az idősügyi problémák hatékonyabb kezeléséhez. A jó gyakorlattal az egészségügyi szociális munka szempontjából speciális szükséglettel bíró csoportok helyzetét kívánjuk javítani. Kiemelkedő ezen belül az idősügyi ellátás. 15 éves szociális és egészségügyi szakmaterületen végzett szakmai vezető tapasztalataim alapján meggyőződésem, hogy az ápolás szakma sokkal több annál, mint az intézmény falain belül nyújtott szolgáltatások összessége. 2013-ban ápolásszakmai vezetőként „Szakmai Fórum” felállítását kezdeményeztem az ellátási területen belüli a szociális ellátásban résztvevő intézmények, illetve a feladatprofilhoz kapcsolódó szolgáltatók, és az egészségügyi intézmény között. A Szakmai Fórum célja az ellátással kapcsolatban felmerült problémák megegyezésen alapuló rendezése, egymás szolgáltatásának megismerése, képzések tervezése, jó gyakorlat átadása, ellátásszervezés. A Fórum a gondozás-ápolás ellátásában közreműködő eltérő feladatprofillal rendelkező, de azonos vevői körrel bíró intézmények közötti párbeszéd fenntartását szolgálja, összetétele a probléma jellege szerint változhat. Az előadás kitér a szociális és egészségügyi ellátás, mind szakmai, ellátási, finanszírozási, szabályozási azonosságainak és különbségeinek bemutatására is.

44

Az idősek ellátása a dunaújvárosi Egyesített Szociális Intézmény alapszolgáltatásaiban Gyöngyösiné Hoffer Szilvia Egyesített Szociális Intézmény és Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonai, Dunaújváros Célom, hogy részletesen bemutassam a városban élő idősek számára milyen ellátások vehetők igénybe az saját otthonukban az alapszolgáltatások által, valamint a rendelkezésemre álló statisztikai adatok alapján szemléltessem ezek előnyeit, nehézségeit, az innovatív lehetőségeket, és veszélyeket. Az országos adatokhoz hasonlóan Dunaújváros népesedési folyamatára is jellemző a csökkenő tendencia. A városunk népessége gyorsabban fogy, mint más hazai városok népessége. A népességszámának alakulásában nagy szerepe van elsősorban a lakosság migrációjának a környező kisebb településekre (elsősorban a fiatalok költöztek el, hátrahagyva az idősebb korosztályokat), másrészt pedig a természetes fogyás kedvezőtlen alakulásának. A lakosság számának csökkenése mellett megfigyelhető a város korfáján a növekvő számú idősödő korosztály, mely az elöregedő lakosság tényét támasztja alá. Összességében elmondható, hogy a lakosság folyamatos elöregedése egyre inkább szükségessé teszi az idősek komplex, széles körű ellátását. Előadásom témájául a dunaújvárosi Egyesített Szociális Intézmény és Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonai integrált intézmény által az idősek számára nyújtott szolgáltatásokat választottam. Célom, hogy részletesen bemutassam a városban élő idősek számára milyen ellátások vehetők igénybe az saját otthonukban az alapszolgáltatások által, valamint a rendelkezésemre álló statisztikai adatok alapján szemléltessem ezek előnyeit, nehézségeit, az innovatív lehetőségeket, és veszélyeket.

45

A szociális szolgáltatások alkalmazása Szlovákiában Henrieta Ibosová Súcit n.o. - Szociális Otthon, Szlovákia Célom, hogy az előadásomban bővebben bemutassam a szociális szolgáltatások formáit, nemzeti prioritásait és finanszírozását Szlovákiában. Minden állampolgárnak joga van a segítségre függetlenül attól, hogy fiatal vagy időskorú, ha az egészségi állapota, vagy súlyos károsodása miatt nem képes önmagát ellátni. Egyeseknek kisebb segítségre, másoknak viszont tartós szakfelügyeleti ellátásra van szükségük. Elsősorban a családnak kellene segítenie, ha kellően közelben van és megteheti. Ha hiányzik a család segítsége, könnyebb esetetekben segítenek a szomszédok, barátok. Ha ez nem elég a segítséget a községek, önkormányzatok és az állam biztosítja. Ez az ő kötelességük mivel az adók egy része erre is kell, hogy szolgáljon. A törvény szerint joga van a polgároknak a legmegfelelőbb segítségre, ellátásra. A szociális szolgáltatások biztosításáért a községek és önkormányzatok a felelősek, nem az állam.Az állami hivatalok más feladatokat biztosítanak például a családügyi és szociális hivatalok, valamint a munkaügyi hivatalok szociális anyagi segítséget és tanácsadást is biztosítanak az állampolgárok számára. A szociális biztosító feladata a nyugdíjak, táppénzek valamint munkanélküli segélyek kifizetése. A szociális szolgáltatásokat nem finanszírozza. Ha valaki nyugdíjas, rokkant vagy fogyatékos a segítséget a lakhelyén és megyéjében kell keresnie. A község vagy a megye megítéli, hogy milyen segítségre van szüksége, és eszerint biztosít szociális szolgáltatást. Azokat a szociális létesítményeket, intézményeket, melyeket a községek vagy önkormányzatok létesítenek, a törvényben, mint nyilvános szolgáltatók vannak megnevezve. Az egyházak, magánszemélyek és különböző non profit szervezetek stb. által létesített intézményeket nem nyilvános szolgáltatókként szerepelnek. A szociális segítségre szorultak, (kérvényezők) ellátottak egyenlő jogokkal bírnak mindkét szolgáltató irányában valamint egyformák a kötelességeik is.

46

Amikor a Nő ismét Nőnek érzi magát! A medencefenék rekonstrukció Nagy Piroska Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa A személyre szabott kezelési tervvel és utókezeléssel a páciensek ismét Nőnek érzik magukat, szociális- és párkapcsolatuk pozitív irányban változik. A szerző a kistarcsai Flór Ferenc Kórház medencefenék rekonstrukciós ambulancia munkáját szeretné bemutatni. Mottójuk: ”a Nő mindig és mindenkor érezze magát Nőnek”. Felgyorsult és kihívásokban gazdag világunkban a medencefenék rekonstrukciónál, vagyis a megsüllyedt kismedencei szervek műtéttél történő visszaállításánál, nemcsak a hagyományos műtéti technikákat végzik, hanem a legmodernebb szakmai elveknek is megfelelő háló beültetéssel történnek a műtéti korrekciók. A 2, 4, 6 pontos hálók és incontinentia szalagok beültetése előtt teljes körű kivizsgálás szükséges. Az urogynecológiai diagnosztikai kérdőív és az urogynecológiai állapotfelmérésnél a pácienst- a Nőt vizsgálják és nemcsak a kialakult állapotát. Az anamnézist a bimanuális és ultrahangvizsgálatokat követően, a műtéti és bizonyos esetekben a konzervatív terápiás javaslattétel következik. A páciens a műtét előnyeit, hátrányait, az esetleges szövődményeket ismerve dönt. Az ambulancia feladata még a műtét előtti kivizsgálás koordinálása, és az utókezelés. Konzervatív terápiában is többféle lehetőség adott a kliensek életének normalizálására. A hagyományos Portex –gyűrűtől a modern különböző pesszáriumig terjedően.

47

Az ápolók ismeretei az amyotrophias lateral sclerosisban szenvedő beteg ápolásáról Palla László Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa Az amyotrophias lateral sclerosis napjainkban növekvő tendenciát mutat, melynek okai többek között a lakosság polimorbiditásának növekedésében kereshetők. A betegséggel való találkozás kihívást jelent a lakosság, az egészségügyi-, szociális ellátórendszerek és a finanszírozók számára egyaránt. Vizsgálatom célja, olyan szakmai következtetéseket levonni a kutatás befejeztével, ami segít egy későbbi, konkrétan a betegséggel kapcsolatos ápolási protokoll kidolgozásában, ami kellő információt nyújt az ápolók számára az ilyen beteg ápolása terén. Az amyotrophias lateral sclerosis, más néven Lou Gehrig betegség egyre nagyobb számban kerül diagnosztizálásra. A témával személyes indíttatás miatt kezdtem el foglalkozni, annak kezelési lehetőségeivel, valamint a rendelkezésre álló korszerű segédeszközök felderítésével. Kutatásomat a témával kapcsolatban intenzív terápiás és neurológiai osztályon dolgozó szakápolók, valamint otthonápolási szolgálatnál dolgozó ápolók körében végeztem. Vizsgáltam az ápolók elméleti ismeretit, valamint hogy a rendelkezésre álló szakmai protokollokat megfelelően alkalmazzáke? Érdekelt, hogy megfelelő elméleti háttérrel rendelkezve képeseke az ápolók a betegnek az életvitellel kapcsolatos és ápolási tanácsot adni. Az eredmények alátámasztották, hogy mind az elméleti tudás, mind a szakmai protokollok használata tekintetében mindkét csoport ismereteinek a bővítésére van szükség. Ezen felül az ápolók közti kommunikáción is javítani kell.

48

Az idősödő társadalom kihívásai. Kitekintés az Európai Unióba Rózsa Erzsébet SE Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest A modern társadalmak meghatározó problémái a változó demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó kihívások. Az újszülöttek számának, ezáltal a fiatalabb korosztályok létszámának csökkenése, az idősek számának emelkedése a nagy társadalmi elosztó rendszerek számára folyamatos alkalmazkodási kényszert jelent. Az idősödő társadalom más típusú szükségletek megjelenését eredményezi és ezáltal más intézményi struktúrát kíván: az ápolási, gyógyfürdő, geriátriai, stb. ellátások kialakítása. Az idősödő társadalmak okozta kihívások markáns hatással vannak a nagy társadalmi elosztórendszerek működésére, mely változások alól az egészségügyi rendszer sem vonhatja ki magát. A rendszer alkalmazkodási képességének biztosítása széleskörű beavatkozást kíván a döntéshozóktól: a forrásteremtéstől kezdve a forrásallokáción át, a struktúra átalakítás, a hozzáférés, igénybevétel és befogadás politika szabályozása, a humánerőforrás értékének megőrzése és erősítése egyaránt fontos szempont lehet. Egy egészségügyi rendszer átalakítása során pedig meghatározó szerephez kell jutnia az egészség-gazdaságtani elemzéseknek, hogy a változások célzottak legyenek és egy hatékonyabban működtethető, hosszabb távon is fenntartható struktúra kerülhessen kialakításra. Az idősödő társadalom problémáinak kezelése azonban lényegesen tágabb társadalmi megközelítést igényel. Ennek hiányában könnyen valósággá válhat a központi statisztikai hivatal (KSH) igen kedvezőtlen demográfiai előrejelzése.

49

III. SZEKCIÓ: Laboratóriumi diagnosztika "Nem minden az, mint aminek látszik!" Balogh Adrienn Terézia, Zsigovics Anikó, Dr. Bótyik Balázs Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet, Békéscsaba A Chusing-szindróma a glucocorticoidok tartós túltermelődése következményeként kialakuló jellegzetes klinikai tünetegyüttes, előfordulása ritka, és a klinikum időnként félrevezető lehet. Esetismertetésünk célja annak bemutatása, hogy a diagnózis igazolásában a laboratóriumi vizsgálatok alapvető fontosságúak, különösen, ha a beteg panaszai és klinikai tünetei nem típusosak. Esetismertetés: B.L., .52. éves, depressio, bipoláris zavar miatt kezelt nőbeteg, általános rossz közérzet, végtagi oedema, gyengeség, szédülés miatt került felvételre. Panaszai hátterében fizikális és képalkotó vizsgálatok - hasi UH, mellkasröntgen, doppler UH, colonoscópia - alapján pontos kórképet diagnosztizálni nem tudtunk. A klinikum (normál testsúly, alacsony vérnyomás, egyéb tünetek hiánya) nem utaltak endokrin kórképre, viszont laborvizsgálattal észlelt hypokalaemia, magas szérum- és alacsony vizelet nátrium szint alapján mellékvese működés zavar gyanúja merült fel. Kortizol és ACTH meghatározás, valamint napszaki profil készült, mely Cushing-syndromát igazolt. További differenciálás céljából dexamethason supressios vizsgálatot is végeztünk, ez ectopiás ACTH termelő tumor gyanúját vetette fel. Mellkas CT során rosszindulatú thymus daganat igazolódott. Következtetések: A mellékvese túlműködés diagnosztikájában a laborvizsgálatok alapvető fontosságúak, nem jellegzetes klinikai kép esetén – mint a bemutatott esetnél is – az elektrolit eltérés irányíthatja a figyelmet a megfelelő irányba. A pontos diagnózishoz reggeli, délutáni és éjszakai mérések, illetve dexamethason adás utáni hormon-meghatározás elvégzése is szükséges.

50

A betegtől a laboratóriumig Bokor Károly Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény, Érd A vérmintákból történő vizsgálatok kapcsán előforduló preanalitikai tényezők bemutatása, amelyeket célszerű figyelembe venni a laborvizsgálati eredmény megfelelő értékeléséhez. A laboratóriumi munka során nagyon sokféle hibalehetőséggel találkozhatunk, amelyek az eredmények valódiságát eltorzíthatják, meghamisíthatják. Ezen hibalehetőségeket három csoportba lehet sorolni, mint preanalitikai, analitikai és posztanalitikai tényezőkre, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az eredmények interpretálásához. A preanalitikai tényezők 32 – 75%-ban járulnak hozzá a vizsgálati anyag hibás elemzéséhez. A beteg tájékoztatása és előkészítése a célzott vizsgálat megfelelő kivitelezése érdekében feltételezi a helyes mintavétel követelményeinek ismeretét, beleértve az in vivo és in vitro körülményeket is. De vajon hogyan tudjuk biztosítani, hogy a minta valóban a beteg állapotát tükrözze? Az előadásomban több esetismertetésen keresztül szeretném bemutatni a preanalitikai tényezőket [vérvételi körülmények, a biológiai minta rendkívüli adottsága, általános élettani állapot, gyógyszerhatások, mintaazonosítás, mintaszállítás, centrifugálás, mintatárolás stb.], amelyek a vizsgálat eredményét a betegségtől függetlenül befolyásolhatják, és ezzel téves értelmezéshez vezethetnek. A preanalitikai folyamatok javítása egy olyan kihívás, amellyel a laboratóriumoknak mindennap szembe kell nézniük. A laboratóriumi hibák száma az utóbbi négy évtizedben jelentősen csökkent, különösen, ami az analitikai fázist illeti. Szigorúbb és hatékonyabb felügyeletet kell biztosítani a preanalitika terén is, amely a diagnosztikai folyamat nem mellőzhető eleme, megfelelő indikátorokkal a laboratóriumon kívüli hibák csökkenthetők.

51

Preanalitikai fázis jelentősége a mikrobiológiai vizsgálatoknál Vajda Sándorné, Pesti Józsefné, Dr. Kristóf Katalin Semmelweis Egyetem, Budapest A mikrobiológiai vizsgálat eredményessége a preanalitikával kezdődik. Mintavétel során a nem megfelelő eszközök megválasztása, illetve a tárolás és szállítás során betartandó feltételek biztosításának hiánya további, eredményt befolyásoló következményeket von maga után. A mikrobiológiai vizsgálat eredményessége a preanalitikával kezdődik. Mintavétel során a nem megfelelő eszközök megválasztása, illetve a tárolás és szállítás során betartandó feltételek biztosításának hiánya további, eredményt befolyásoló következményeket von maga után. Így nem készülhet időben korrekt mikrobiológiai lelet, az ismételt vizsgálatoknak jelentős a költségvonzata. Munkánkban a leggyakrabban elkövethető hibák vizsgálati eredményt befolyásoló hatását demonstráltuk, mint például a vizelet nem megfelelő mintavétele, a transzport táptalaj nem jó alkalmazása; a tamponos légúti minták és egyéb klinikai minták transzportközeges vagy anélküli alkalmazása. A minőségbiztosításnak a preanalitikai fázisra is ki kell terjednie. A laboratóriumoknak megfelelő irányelveket kell biztosítani, ezek betartását ellenőrizni kell és a hibák kijavításában együtt kell működni a klinikummal, hogy a betegek érdekében valós eredmények kerüljenek kiadásra.

52

Nőgyógyászati abrasiok hátterében álló okok etiopathogenezisének és szövettani eredményeinek elemzése Soltész Miklós Jánosné Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház A női populáció nagy részét érintő nőgyógyászati betegségek fertilis korban a különböző menstruációs zavarokból adódó kórképek, valamint a perimenopausa időszakában jelentkező méhűri vérzések, vérezgetések. Az ilyenkor elvégzett fractionalt abrasio és az abból készült kórszövettani vizsgálat nagymértékben elősegítik a betegség etiopathogenezisének megismerését és a szükséges kezelés kiválasztását. Célom a kórfolyamatok vizsgálatának statisztikai elemzése. Leggyakrabban a perimenopausa időszakában lévő nőknél jelentkeztek uterinális vérzések, a vérzészavarok hátterében elsősorban az endometrium hyperplasia állt. A klinikai diagnosis és a szövettannal diagnosztizált kóros elváltozások eredményeiből pontosan diagnosztizálni lehet az organikus elváltozásokat, az egyezés szignifikáns volt (p=0,0008). A menarche megjelenési ideje nem befolyásolta a corpus kaparékból szövettani vizsgálattal diagnosztizált elváltozások előfordulási gyakoriságát (p=0,429). A praemenopausa-ban lévő nőknél az endometriális hyperplasia (80,3%), postmenopausa-ban az endometrium polypusa (30,43%) állt legtöbbször az endometrium kóros elváltozásainak hátterében. Nem találtam szignifikáns különbséget a két csoport között az endometrialis kórképek előfordulási gyakoriságában (p=1,2748). A hypertonianak, mint társbetegségnek szignifikáns hatása mutatkozott (p=0,0034) a prae-, és postmenopausa-ban lévő nők endometriális elváltozásaira. Postmenopausaban a hypertonias nők körében a polypus mellett az adenocarcinoma gyakrabban került felismerésre. Prea- és postmenopausaban az endometrium vastagsága és a pathologias endometrium kapcsolata szignifikánsnak mutatkozott. Elmondhatjuk, hogy a nőgyógyászati abrasiok szövettani vizsgálatát nagy hatékonysággal lehet alkalmazni a méhűri vérzések, vérezgetések etiopathogenezisének megismerésében, a therápia megválasztásában, a kezelés hatékonyságában, különösen a

53

perimenopausalis életkorban és a hypertonias társbetegségben szenvedő betegségcsoportban.

A prokalcitonin (PCT) szerepe a szepszis diagnosztikában és a terápia hatékonyságának nyomom követésében Szabó Tímea, Dr. Telkes Mária, Dr. Földesi Imre SZTE ÁOK, Szeged A prokalcitonin szerepének összefoglalása a jelenlegi klinikai gyakorlatban A súlyos fertőzés következtében kialakuló szeptikus folyamat egyre növekvő egészségügyi problémát jelent. A szepszis világszerte az intenzív betegellátás bizonyosan legtöbb halálesettel járó betegsége. Az USA-ban a betegség éves incidenciája gyermekeknél 2/10000, a 85 évesnél idősebb populációban 262/10000, miközben a mortalitás a fiatal populációban 10%-os, az idősekben 38%-os. A szeptikus folyamat korai diagnózisa nagyon fontos, de nehéz feladat, mert a kórkép első klinikai és biokémiai jelei nehezen különíthetők el a nem fertőző kórképek okozta tünetektől. A PCT jelenleg a legjobb marker a bakteriális infekció és a szepszis korai kimutatására és monitorozására. Specificitása és szenzitivitása alapján egyértelműen alkalmas a klinikailag releváns bakteriális infekció felismerésére még olyan betegek esetében is, akik immunrendszeri megbetegedésben szenvednek, illetve kemoterápiában vagy immunszuppressziós kezelésben részesülnek. A CRP-hez viszonyítva a PCT korábbi és megbízhatóbb markere a szepszisnek. Emellett differenciál diagnosztikai jelentősége van a szisztémás gyulladásos reakció súlyosságának és az infekció prognózisának megítélése szempontjából. A PCT időbeli változásával kapcsolatos tapasztalatok egyre inkább beépülnek a terápiás döntésekbe (antibiotikus terápia szükségessége, hatékonysága, terápia hossza). A PCT értékek interpretációjának diagnosztikai megbízhatóságát javítja, ha az eredményeket az adott beteg klinikai képével összevetve értékeljük.

54

A diagnosztika jelentősége a betegellátásban, Patológiáról mindenkinek Szurdi Gáborné Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest A diagnosztika az orvosi tevékenység alapja, amely történhet, a gyógyító munka részeként, önálló diagnosztikára szakosodott tevékenységként, mint: képalkotó diagnosztika, labordiagnosztika, patológia, beleértve a szövettani vizsgálatot és a citológiát is. A diagnosztikai szakmák fontos feladata a gyógyító és preventív orvostudomány támogatása, de jelentős szerepük van prognosztikai és terápiás eljárás területén is. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy az egészségügyben dolgozók, tanulók és gyakorlataikat végzők között mennyire ismeretes a patológia osztályon folyó munka. Összefüggést kerestem szakdolgozók és tanulók között, a diagnosztikus szakmáról való ismereteiről. Az adatfeldolgozás módszere: leíró statisztikai módszer, diagramok felhasználásával. A megkérdezettek válaszai alapján elemzem, hogy a patológus diagnózisa, véleménye, esetleg terápiás javaslata alapvetően meghatározhatja a beteg sorsát, az egyénre szabott terápiát, valamint a korszerű patológiai módszerekkel a terápia hatékonyságát is. Mind ezek mellett választ kapok a patológiát érintő néhány fogalommal kapcsolatosan ,valamint az egészségügyi pályát választók, diagnosztikus szakmáról való ismereteiről. Az eredmények alapján kimutatásra kerül a szakmánkkal szembeni növekvő elvárás és ezek megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek hiánya. A gyors technikai - technológiai fejlődés, megköveteli az asszisztencia magasabb szintű képzését. Különös figyelmet kell fordítani az utánpótlás kérdésére, valamint sokat kell még beszélnünk szakmánk fontosságáról és szépségéről.

55

Minőségi indikátorok szerepe az orvosi laboratórium preanalitikai munkafolyamataiban Takácsné Horváth Ágnes, Csajbókné Boldizsár Margit, Dr. Ajzner Éva Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza Bevezetés: Laboratóriumi munkafolyamatok bemutatása. A munkafolyamatokhoz illeszkedő minőségügyi indikátorok létrehozása. A létrehozott indikátorok mérése. 2012. évi mérési eredmények, tapasztalatok közlése. Orvosdiagnosztikai laboratórium feladatköre, strukturáltsága, műszerezettsége és személyzete. Típusai: elvégzendő feladat szerinti kompetenciaszintek. Laboratóriumi munkafolyamatok fázisai: preanalitika, analitika, postanalitika Preanalitika kibontása: 1. laboratóriumon kívüli szakasz. 2. laboratóriumi szakaszai: betegfogadás, adatrögzítés,vérvétel, mintafogadás, sürgős mintakezelés, mintaazonosítás, érkeztetés, laboratóriumi mintaazonosító funkciója, tartalma, minta előkészítés manuális vagy minta előkészítő egységgel ellátott integrált rendszer esetén, minta minőségi szemrevételezése, dokumentálása a nyíregyházi Központi Laboratóriumban. A minőség fejlesztését szolgáló laboratóriumi indikátor rendszer létrehozása 2012-ben. Indikátor kritériuma a mérhetőség. Vonatkozhat struktúrára és folyamatra egyaránt. Összesen létrehozott indikátorok száma: 10 db (preanalitikai fázis: 6 db, analitika: 2 db, postanalitikai fázis: 2 db). Az elkészített mérési tervben meghatároztuk az alkalmazott indikátor: mérésének célját, MSZ EN ISO 15189-2003 és MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabványpontokhoz való megfeleltetését, specifikációját, időtartamát, mérést végzők munkakörét. Preanalitikai indikátorok kibontása: 1. Hibás vagy hiányos vizsgálatkérő. 2. Betegvárakozási idő regisztrálásig. 3. Betegvárakozási idő vérvételig. 4. Vérvételi idő 5. Elveszett minták aránya. 6. Nem megfelelő minták aránya. Kivitelezés. Kapott értékek és eredmények értékelése és véleményezése. Következtetések levonása. Összegzés

56

IV. SZEKCIÓ: A hatékony, egyénre szabott betegmenedzselés operatív elemei, koncepciói Magyarországon ICD-vel születtem újra! Bernáth-Lukács Zsuzsanna, Prof. Dr. Merkely Béla, Dr. Zima Endre SE Szív és Érgyógyászati Klinika, Budapest Hazánkban 2012-ben 794 intracardiális cardioverter defibrillátor implantáció, ebből 212 klinikánkon történt. Előadásomban a többszörös infarktuson átesett, magas rizikófaktorral élő, kamrai tachycardia és kamrafibrilláció miatt kétüregű ICD készüléket kapott, majd bal kamrai aneurysmectomián és intravénás narkózisban végzett sikeres kamrai tachykardia abláción áteső betegünk operatív menedzselését szeretném bemutatni. 55 éves az antibradycardia PM és 30 éves az ICD életmentő készülék terápiája. A kardiológia fejlődése magával hozta a mérnöki fejlesztéseket, lehetővé téve a gyógyszeres kezelés mellett a kardiális reszinkronizációs kezelést (CRT) biventrikuláris pacemakerrel (CRT-P) és a másik irányt az implantálható cardioverter defibrillátorral (CRT-D) történő gyógyítást. A menedzserszemléletű, magas színvonalú szakemberek köztük Merkely Béla professzor, Dr. Gellér László és Dr. Zima Endre szakmai profizmusa, a kardiológia robbanásszerű technikai fejlődése és az ápolás tudományának fejlettebb színvonalra történő emelése eredményezte páciensünk életminőségének és várható élettartamának megemelését. Főhősünk rendszeres látogatója a betegek és a diplomás szakdolgozók által létrehozott SZÍVSN (Segítünk Neked!) országos betegegyesület szombatonkénti előadásainak. Példaértékűen adja át élettörténetét, bátorítva a szívbetegséggel élők előadásra érkező csoportját. A beültetés után számos életmódbeli kérdés merül fel és a személyre szabott betegoktatás egyre nagyobb teret követel a szakdolgozóktól. Nehéz elfogadni, hogy újraélesztő funkcióval ellátott ICD tart életben, de könnyebb úgy élni, probléma esetén segítenek az ICD-vel élő társaim és a programban résztvevők. Ma Budapesten nincs civil

57

kardiológiai képviselet, ezért az előző feladatokkal összhangban indítjuk a fővárosi kórházakban a SZÍVSN program népszerűsítését, a betegoktatást helyi koordinátorok és aktív betegek, önkéntesek segítségével valósítjuk meg.

Az Edukációs csoport és a Korai Rehabilitációs program hatása a skizofrén betegek rehospitalizációjára Herceg Attila, Sebők Brigitta SZTE ÁOK, Szeged Az Edukációs csoport a szegedi szakdolgozói integrált korai rehabilitációs és pszichoedukációs program egyik részegysége. Az Edukációs csoportot 2012-ben hoztuk létre a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának akut osztályán. Az Edukációs csoportba skizofrénia diagnózist kapott betegek járnak. A csoport lényege, hogy az akut osztályon benn fekvő és már kompenzált járó betegek együtt vesznek részt az Edukációs csoportba, heti egy alkalommal. Kutatásunk célja volt kvantitatív adatelemzéses vizsgálat keretében megvizsgálni azt, hogy a) Edukációs csoportba rendszeresen visszajáró, b) nem rendszeresen visszajáró, c) csak a korai rehabilitációs programba résztvevő, és d) egyik csoportfoglalkozásra sem járó betegcsoportok között van-e statisztikai különbség az akut pszichiátriai osztályos rehospitalizációk számát tekintve 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időintervallumban. Minta: 2012-ben a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának akut osztályára felvett és skizofréniával gondozott betegek (N=102) adatait dolgoztuk fel. Módszerek és eszközök: Szegedi Tudományegyetem MedSolution integrált kórházi informatikai rendszerből kinyert statisztikai adatfeldolgozása történt. Eredmények: Az egyik csoportfoglalkozásra sem járó (d) betegekkel történt összehasonlításban, azok a betegek, akik részt vettek valamelyik csoportfoglalkozáson (a,b,c) szignifikánsan (p=0,00) kevesebbszer

58

kerültek felvételre az akut osztályon 2012-ben. Az a, b és c kategória között nem volt szignifikáns különbség kimutatható (p=0,75), csak tendenciális. Az Edukációs csoportba rendszeresen járó (a) betegek rehospitalizációja volt a legkevesebb 2012-ben. Következtetésként levonható, hogy a program hatásaként olyan dimenziókban történt változás a páciensek körében, amelyek hozzájárulhatnak a visszaesés megelőzéséhez.

Gastrectomián átesett beteg táplálásterápiájának monitorozása Esetismertetés Kovács András, Miletics Lilián, Hadarics Marianna Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Előzmények és háttér: A Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban 2008-ban megalakult a Mesterséges Táplálási Munkacsoport. A MTM jelenleg is állandó tanácsadó testülete a 2013. januártól létrehívott interdiszciplináris Táplálási Team-nek, mely csapat 10 malnutríció szempontjából magas kockázatú fekvőbeteg ellátó osztályon végez folyamatosan tápláltsági állapot rizikószűrést és koordinálja a kórházi táplálásterápia gyakorlatát. 2013-ban összesen 7388 beteg részesült szűrésben, közülük 1651 fő (22%) bizonyult magas kockázatú esetnek. Szondatáplálást vagy iható gyógytápszert 981 beteg (13%) kapott a vizsgált 10 osztályon. Esetismertetés célja: A szerzők előadásukban esetismertetés formájában mutatják be a kórházi Táplálási Team célkitűzéseinek gyakorlati megvalósulását. Gastrectomián átesett beteg táplálásterápiájának monitorozására alapulóan szemléltetik a malnutríció szempontjából veszélyeztetett betegcsoport kiszűrésének gyakorlatát, a tápláltsági állapot megítélésének lehetséges szakmai módszereit, a minőségi táplálásterápia megvalósulásának az egészségi állapot és betegbiztonság javulásához – szövődmények megelőzéséhez – hozzáadott speciális értékhozamát. Kiemelik a betegutak során az egészségügyi alapellátás, a klinikai ellátó környezet járóbeteg- és fekvőbeteg ellátó szintek dimenziói közötti interdiszciplináris szakmai kommunikáció és szabatos dokumentáció jelentőségét, a

59

mérhetően és bizonyíthatóan eredményes táplálásterápia vonatkozásaiban. Továbbá a szerzők ismertetik a perifériás parenterális táplálás ápolástechnikai tapasztalatait kórházi környezetben. Kutatási módszer: MUST score és serum albumin értékek elemzése a betegutak során. Eredményeink: Műtéti és ápolási szövődmény nem alakult ki. A beteg tápláltsági állapota jól dokumentált, a MUST pontszámok rögzítésre kerültek az egészségügyi dokumentációban és ápolási epikrízisben. Az electiv műtétet megelőzően 3 héttel táplálásterápiát kezdtek, a beteg standard minőségű, steril, gyári iható gyógytápszert kapott. Az alultápláltság általános szűrővizsgálata azonos módszerrel történt az alapellátásban és a kórházi ápolás során. Hazabocsátáskor táplálásterápiás javaslatban részesült a beteg, otthonában ismét iható gyógytápszert fogyasztott, és kielégítő tápláltsági állapotban került onkológiai gondozásba és posztoperatív kemoterápiás kezelésekre. Konklúzió: A kórházi táplálási team alkalmas eszköz a korszerű táplálásterápia legújabb tudományos eredményeinek és gyakorlatának közvetítéséhez és megvalósulásához, valamint a prevenció, a betegbiztonság és a minőségi ellátás javulásához.

Az ápolási dokumentáció vezetésének tapasztalatai Tolna megyében - Jogszabályi elvárások és a valóság Lovasi Orsolya, Dr. Szücs Mária Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Szekszárd Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által meghatározott feladatként jelentkezik a megyei ápolási szakfelügyelet számára, a fekvő beteg ellátásban vezetett ápolási dokumentáció ellenőrzése. A vizsgálat célja volt feltárni, hogy a 60/2003. ESzCsM rendelet 4. számú mellékletében foglalt kötelező tartalmi minimumokat mennyire tudják betartani az ápolási dokumentáció vezetés során a szolgáltatók és, hogy a felmerült hiányosságok kiküszöbölésére milyen intézkedéseket hoznak.

60

Bevezetés: a magyar egészségügyi ellátórendszerben dolgozó ápolóknak magas jogszabályi elvárásokkal kell számolniuk az ápolási dokumentáció vezetése tekintetében. Az ápolási dokumentáció vezetés célja az elvégzett munka bizonyíthatósága, a felelősség megállapítása, korrekt szükséglet felmérés az ápolási beavatkozások tervezéséhez. Felvázoljuk a szakdolgozói státuszok változását fekvő beteg intézményenként és a szakdolgozói fluktuáció helyzetét Tolna megyében. Adatok és módszerek: bemutatásra kerül a Tolna megyében jelenleg fennálló kórházi ágystruktúra. Az adatgyűjtés Tolna megye 3 kórházában történt. Összesen 200 db ápolási dokumentáció és a hozzájuk kapcsolódó egyéb dokumentációk retrospektív elemzése valósult meg egységes jegyzőkönyv és mintaválasztási szempontok alapján. A feldolgozás az OTH által kiadott Excel táblázatban történt. Eredmények: bemutatjuk a vizsgálat során nyert tapasztalatokat, úgy, mint az ápolási terv, kezelőorvos általi jóváhagyásának és a beteg tápláltsági állapot felmérésének hiánya, a lázlapon az esetleges allergia feltüntetésének elmaradása, a gyógyszerbeadással, infúzió és- branül bekötéssel kapcsolatos dokumentációs hibák, a betegazonosítás problémái, belső ellentmondások és a dokumentációjavítás szabályainak mellőzése. Megbeszélés: kiemeljük az ápolási vezető részéről végzett rendszeres ellenőrzést, az intézkedési tervek készítését és az abban foglaltak betartását és az ápolási dokumentáció információ tartalma emelésének szükségességét.

Folyamatmenedzsment és szervezetalakítás tréning az Európai Unió támogatásával Nagyné Fucskó Enikő, Bakos András Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest A folyamat menedzsment és szervezetalakítás tréning tapasztalatait vizsgáltuk, az ápolás területét érintő folyamatokban. Kerestük a választ, hogy a vezető szakdolgozók megfelelő mélységű ismeretekre tettek szert a folyamatmenedzsment tárgykörében

61

elsajátítottak-e hatékony technikákat a kórházi folyamatok problémáinak feltárására és megoldására képessé váltak-e a korszerű kompetenciák alkalmazására, a napi működés során megvalósult-e a szemléletformálás, a kezdeményezőkészség javítása? Az Új Széchenyi Terv TÁMOP támogatási rendszerhez benyújtott és elnyert „Képzési programok megvalósítása a Péterfy Sándor utcai Kórházban”, pályázat kapcsán 67 osztályvezető ápoló/vezető asszisztens részére, folyamatmenedzsment és struktúraalakítás témájú, gyakorlatorientált tréninget szerveztünk. A Kórház célja a kulcsfontosságú középvezető szakdolgozók kompetenciáinak, folyamatszervezési ismereteinek továbbfejlesztése a minőségi betegellátás, betegelégedettség javítása érdekében. A továbbképzés problémafeltárást/kockázatelemzést követően, vállalatvezetési tanácsadásra szakosodott cég vezetésével 2013ban, 5 csoportban valósult meg. A képzés végén 67 zárt/nyílt kérdésekből álló kérdőívet osztottunk ki, melyből 65 db értékelhető érkezett vissza. A kérdőíveket SPSS szoftverrel dolgoztuk fel és Khi négyzet próbát alkalmaztunk. Eredmények A továbbképzés tematikája a folyamatmenedzsment teljes területét lefedte, így megfelelő mélységű ismereteket továbbított a résztvevők felé, melyek átültethetők a gyakorlatba. Kórházspecifikus folyamat és esettanulmányok feldolgozásával megvalósult a középvezető szakdolgozók szemléletformálása és a kezdeményezőkészség javítása. Olyan technikákat sajátítottak el, melyekkel munkakörükön belül képesek a folyamatok fejlesztésére. A képzési program elvégzésével a főnővérek/vezető asszisztensek felkészültek arra, hogy eredményesen alkalmazzák a korszerű folyamatmenedzsment eszközöket a napi működés során. Összegezve A résztvevők olyan új módszertani ismereteket sajátítottak el a tréning során, mellyel képessé válnak a klinikai egységek operatív működési hatékonyságának javítására.

62

Széklet-transzplantáció Orosz Hajnalka, Dr. Enyedi Judit Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger A témaválasztásommal arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy világszerte sokan végeznek- otthoni körülmények között - széklet transzplantációt. ezeket az információkat a magyar beteg is olvassa és adott esettben ki szeretné próbálni. Tudunk segíteni? Felelősség és szakmaiság. 2014 év elején felkereste osztályunkat egy 41 éves cholitis ulcerosában szenvedő beteg, kezelőorvosa javaslatára. A beteg olvasott az otthoni széklet transzplantációról és úgy döntött, ha alkalmas a beavatkozásra Ő megpróbálja azt. A kezelő orvosa támogatta elhatározását de abban az intézményben nem végeztek széklet transzplantációt, ezért irányította őt hozzánk. Miután a beteg felfedte rendhagyó és szokatlan elképzelését és láttuk a beteg elszántságát az osztályvezető főorvos asszonnyal úgy döntöttünk segítünk. Megtörtént a beteg és a donor széklet transzplantációhoz való kivizsgálása. A megfelelő eszközöket megrendelte és beszerezte otthonába. Az első beavatkozásnál instruáltam, de elejétől végéig a beteg végezte a beavatkozást most 11 hete heti 2-3 alkalommal végzi önmagának a széklet transzplantációt és az észrevételeit szeretnénk megosztani az előadásban ami az életminőségére is kihat, de a laboreredményeiben is megmutatkozik.

Veleszületett szívbeteg nők betegtájékoztatása a családtervezésről régen és ma Takács Edit Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest Számos tanulmány bizonyította, hogy a veleszületett szívbeteg nők tájékozottsága a fogamzásgátlásról és a terhesség rizikójáról hiányos. Napjainkban ezen populáció tagja folyamatosan növekvő létszámot alkotnak a gyermek szívsebészet fejlődésének

63

köszönhetően. Kitől kapnak a betegek tájékoztatást a családtervezésről? Eredmények: 25 nő (38%) 33 egészséges gyermeket szült és 1 esetben tapasztaltunk coartatio aortae öröklődést. Művi abortusz 10 magzatnál történt. A művi abortuszoknak közel fele téves betegtájékoztatás miatt vált szükségessé (n=4). 41 nő (62%) kapott betegtájékoztatást a fogamzásgátlásról, 17 esetben két szakma is adott felvilágosítást, ebből 3 esetben érezték a betegek ellentétesnek a véleményt. A súlyos veleszületett szívbeteg nők körében a megfelelő kettős fogamzásgátlást 25 betegből csupán 1 fő alkalmazza. 49 beteg (74%) kapott tájékoztatást a szülés és terhesség kockázatáról: GUCH szakorvostól (n=37) vagy nőgyógyásztól (n=17); ellentétes volt a tájékoztatás 16%-ban (n=8). A veleszületett szívbetegségek öröklődéséről 44 (66%) beteg kapott felvilágosítást; gyermekkardiológustól (n=6), GUCH szakorvostól (n=30) vagy genetikustól (n=7). Összességében a betegek 16% (n=11) volt maximálisan elégedett a betegtájékoztatással. Következtetések: A felnőtt veleszületett nők több mint fele kapott felvilágosítást a családtervezés lehetőségeiről. Több szakvélemény esetén előfordulnak ellentmondások a fogamzásgátlás, a terhesség és az öröklődés témakörében való betegtájékoztatáskor. GUCH team döntése alapján a betegtájékoztatás a családtervezésről, megfelelően képzett GUCH nővéri kompetencia körébe tartozik.

Beteg/gyermek - jogok érvényesítése Vincze Beatrix Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest A Gyermekszív Központban felismertük, hogy a gyermek/betegjog érvényesítése a mindennapi ellátás során nem mindig teljesül. E hiányosságainkat pótolni igyekszünk, erre példa a gyermekeknek

64

készült rajzos tájékoztató füzetek, melyekkel a tájékoztatás, majd beleegyezés, mint betegjogok érvényesítésének adunk teret. Magyarországon a betegjogokat az 1997. CLIV. Egészségügyi törvény szabályozza, de a beteg gyermekek jogairól e törvény nem rendelkezik. Az EACH Charta - melynek hazánk is tagja - próbálja biztosítani a jogokat,e charta bőven és részletesen taglalja beteg/gyermekek speciális igényeit. A jogtudatosság a beteg ellátás során egyre jobban megjelenik, az ellátó feladata, hogy biztosítsa a gyermekek jogait. A Gyermekszív Központban felismertük, hogy mennyire fontos a gyermekek felvilágosítása, ezért létrehoztuk a Szívkatéterezésre várok és a Meggyógyult a szívem című rajzos tájékoztató füzeteket. Előadásomban a gyermek/betegjogok ismertetésével párhuzamosan szeretném munkánkat bemutatni, a jogvédelem területén elért eredményeinket prezentálni.

Inzulinpumpa- a személyre szabott szabadság! Balogh Adrienn Terézia, Zsigovics Anikó, Dr. Bótyik Balázs Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet, Békéscsaba Az inzulinpumpa az inzulin felfedezése óta a legnagyobb áttörést jelenti a diabetesz mellitusban szenvedők kezelésében. Az inzulinpumpa kezelés lehetővé teszi a beteg számára a napi kihívásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodást, ezáltal javítva az életminőséget. Előadásomban bemutatom az inzulinpumpa kezelés bevezetése és tartós alkalmazása kapcsán történő betegvezetés alapvető elemeit és kérdőíves felmérés alapján ismertetem a pumpakezelésben részesülő betegeink életminőségének alakulását. A betegek kiválasztása és felkészítése, a kezelés indítása, a gondozott 1-es típusú diabeteses betegek közül számos szempont alapján történik. A kezelés indításakor előzetes tájékoztatás után elméleti és gyakorlati edukáció (eszközhasználat elsajátítása, diétás ismeretek ismétlése, életmód, inzulin hatás ismerete, krízishelyzetek) szükséges. Az eszköz kipróbálása és a használat technikájának ismertetése a békéscsabai pumpacentrumban történik, a felmerülő problémák megoldása a szakápoló, orvos, és dietetikus team részéről összehangolt munkát igényel. Ekkor a

65

szénhidrát anyagcsere kontrollja mellett a beteget felkészítjük a kezelési forma mindennapi alkalmazására. A betegek további gondozása során rendszeres kontroll, a korábbi ismeretek ellenőrzése, ismétlése szükséges. Kérdőíves vizsgálatunkban 32fő vett részt, elégedettségüket magasabbra értékelték, mint a régebbi terápiás módszer használatkor. Csökkent a hipoglykaemiától való félelmük, életminőségükben javulás jelentkezett. Következtetés: Az inzulinpumpakezelés a betegek és a kezelő személyzet részéről felkészült, összehangolt csapatmunkát igényel. Ismételt edukációval, megfelelő betegmenedzseléssel a gondozottak a kezelési formával jól együtt tudnak élni/el tudják sajátítani. A személyre szabott inzulinpumpa kezeléssel a betegek elégedettebbek, azt kényelmesebbnek, rugalmasabbnak érzik, ami kevesebb korlátozást jelent számukra.

Légszennyezés, mint egészségi kockázat Dobék Diána Dombóvári Szent Lukács Kórház Az Európai Unió 2013-at a tiszta levegő évének nyilvánította. Az elmúlt években, hazánkban is publikálásra kerültek olyan vizsgálati eredmények, melyek kapcsolatot mutattak ki a levegő szennyezettsége és az egészségi állapot változása között. A vizsgálatom célja elsősorban az, hogy felmérjem az egészségügyi szakdolgozók a légszennyezettséggel kapcsolatos ismereteinek mértékét. Másodsorban a vizsgálat eredményét az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének fejlesztésére kívánom felhasználni. Vizsgálatomat 21 egészségügyi intézmény bevonásával végeztem el. Kutatásom célcsoportjaként az aktív belgyógyászati osztályokon közvetlen betegek ápolást végző ápolók körében határoztam meg. A felméréshez saját összeállítású, önkitöltős, anonim eldöntendő, zárt kérdésekből álló kérdőívet dolgoztam ki. Próbafelmérés után 168 kérdőív került kiküldésre. A vizsgálat 2013.07.10-08.15. között történt. A felmérés során figyelembe vettem a szocio-demográfiai

66

adatokat, a levegő minőségének megítélését, a légszennyezettséggel összefüggő kockázatok megismerésének forrásait, az ellátás során felmért kockázatok rendszerét, a légszennyezettségre vonatkozó információk és fogalmak ismeretét, a továbbképzés szükségességét. Kutatásom során vizsgáltam, hogy milyen összefüggés és kapcsolat mutatható ki a légszennyezettséggel összefüggő ismeretek mértéke és a megkérdezett szakdolgozók iskolai végzettsége, szakmában eltöltött ideje, és a levegő minőségének megítélése között. A változók közötti kapcsolat erősségét chi2-próba és logisztikus regresszió segítségével ellenőriztem. A média szerepe a légszennyezettséggel összefüggő információk biztosításában kiemelkedő. Az ellátás tervezése során az ökológiai kockázatok jelentősége alul marad az egyén által befolyásolható kockázatokéhoz viszonyítottan. A kapott eredmények rávilágítanak arra, hogy a légszennyezettségről, mint kockázati tényezőről az ápolók hiányos szintű ismerettel rendelkeznek. Az ápolók kifejezetté vált oktatás iránti szükséglete nem hagyható figyelmen kívül. Elengedhetetlen a közösség fejlesztése és tudásának növelése. A tudás birtokában történő beteg edukáció protektív tényezővé válhat az egészség előmozdítása érdekében.

67

V. SZEKCIÓ: Új diagnosztikai/terápiás eljárások, és azok szakdolgozói vonatkozásai Diagnosztikai eljárások hatása a terápiás beavatkozásokra Dr. Betlehem József, Simon Veronika, Zombory József Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Országos Mentőszolgálat, NyugatDunántúli Regionális Mentőszervezet Bevezetés: Az egészségügyi ellátás során a bizonyítékokra alapozott ellátás megvalósulása érdekében egyre több területen kerülnek irányelvek és eljárásleírások kidolgozásra és alkalmazásra. Ezek mind a diagnosztikus, mind a terápiás eljárások tekintetében szavatolják az ellátás megfelelő minőségét. Célunk a sürgősségi ellátásban alkalmazott két alapvető – a fizikális vizsgálat kiegészítésére szolgáló – helyszíni betegvizsgálat hatásának a vizsgálata a helyszíni csoportdiagnózisra, az intézeti definitív diagnózisra és terápiára helyszíni eszméletvesztés és agyi érkatasztrófa gyanúja esetén. Módszerek: a szinkópés esetek és ellátásuk vizsgálata egy városi kórház ellátási területén mentőellátásban részesített 226 eset feldolgozásán alapszik, ahol a Shellong és Head-up tilt teszt elemzése valósult meg, míg az agyi akut vaszkuláris történések vizsgálata egy megyében 595 esetre mentőellátásban részesített betegre adatainak értékelésre terjed ki a CPSS vonatkozásában. A statisztikai vizsgálatok leíró és matematikai valószínűségi statisztikai eljárásokkal kerülnek elemzésre SPSS csomag segítségével. Eredmények: A szinkópe kivizsgálásának első pillére a részletes anamnézisfelvétel, mely 31%-ban nem volt fellelhető. Az EKG vizsgálatot 32%-ban mellőzték ezen betegség gyanújakor. A vérnyomás mérés 100%-ban megtörtént, ezzel szemben annak kontrollja azonban 74%-ban elmaradt. A Shellong-tesztet nem alkalmazzák helyszínen, pedig egy egyszerű vizsgálati eljárás és az ortosztatikus eredetű szinkópék kiszűrhetők vele. Az ún. Head-up tilt teszt jelentősége abban

68

mutatkozik, hogy klinikailag kontrolláltan szinkópés epizódot provokálnak, mellyel számos háttérben meghúzódó alapfolyamat tisztázásra kerülhet. Ezt a vizsgálatot sajnos nem alkalmazzák ebben a régióban, pedig nagyban hozzájárul az okok kimutatásához. A kórházi ellátás során 54%-ban volt különböző szintű beavatkozás. Az agyi akut érkatasztrófa gyanújakor az esetek 54,79%-ában igazolódott a mentőellátás során felállított stroke diagnózis a kórházban. A Cincinnati Prehospital Stroke Scale használata jelentős összefüggést mutatott a stroke diagnózis helyes felismerésével (p=0,0313), továbbá kóros tünet mellett is kapcsolat mutatkozott (p<0,001). Következtetések: a szakmai mérvadó testületek által kifejlesztett irányelvek és eljárásrendek következetes alkalmazása nagymértékben elősegíti a precíz, eredményes és hatékony betegellátást az intézeti és intézeten kívüli sürgősségi ellátási területeken.

UH vezérelt regionális érzéstelenítési technikák bemutatása a Szolnoki Hetényi Géza Kórház AITÓ-n, szakdolgozói szemmel. Belsőné Fehér Csanádi Mária Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet, Szolnok A szerző 20 éve dolgozik a Szolnoki Hetényi Géze Kórház Anesztheziológiai és Intenzív Terápiás Osztályán, aneszteziológus szakasszisztensként a központi műtőben. Bemutatásra kerül az, UH, vezérelt technikával kivitelezett alsó végtagi, felső végtagi műtéteknél alkalmazott érzéstelenítés szakasszisztensi vonatkozásai. Osztályunkon végezzük a port katéter beültetését, amely országos viszonylatban nézve ritkaság számban van. Ismertetésre kerül az aneszteziológus asszisztens tevékenysége a beültetés alatt. Az előadás olyan diagnosztikai és terápiás eljárást mutat be, melynek kivitelezése, UH segítségével történik. Ismertetésre kerül az, UH vezérelt regionális szúrási technikák szakdolgozói vonatkozásai műtői környezetben és az intenzív osztályon. Betekintést ad az intenzív osztályon történő terápiás eljárás

69

kivitelezésében. Pericardiocentézis, plurális folyadék lebocsájtás és a centrális véna szúrás kivitelezése az új technikával, szakdolgozói feladatok elvégzését hogyan látják el az intenzív osztályon dolgozó nővérek. Ismertetésre kerül, hogy milyen tevékenységet lát el az aneszteziológus szakasszisztens a műtőben történő port katéter beültetések kapcsán.

70

Cerebrális perfúziós nyomás (CPP) vezérelt kezelés jelentősége subarachnoidalis vérzést szenvedett beteg ellátásában Gergely Ildikó DEOEC, Debrecen A magas intracraniális nyomás (ICP) ellátásában és a másodlagos agykárosodás megelőzésében az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül a cerebrális perfúzió nyomás (CPP) orientált kezelés. Ennek az új kezelési elvnek a jelentőségét mutatjuk be egy eset kapcsán. Tizennyolc éves férfibeteg GCS 5 (1-3-1) állapotban került felvételre CT vizsgálattal igazolt subarachnoidalis vérzés, jobb frontalis állományvérzés és haemocephalus internus diagnózisával. Sürgősséggel kamradrain behelyezés történt. Ezután az ICP-t folyamatosan monitorizáltuk, mely kezdetben –az eddigi ismeretek szerint- az élettel összeegyeztethetetlen értékeket mutatott (50-70 Hgmm). A neurointervenciós, idegsebész valamint aneszteziológus orvosok közösen, a rossz állapot ellenére, az aneurysma endovasculáris ellátása mellett döntöttünk. A rávérzés potenciális veszélye miatt csak ezek után nyílt lehetőség a CPP megfelelő szintre emelésére (50-70 Hgmm), melyet részben az artériás középnyomás emelésével biztosítottunk. A kontroll CT vizsgálatok a vérzéseken kívül nagyfokú oedemát, multiplex, ischaemiás területeket írtak le, melyek nagysága a kórlefolyás során csökkent, és nem bizonyultak definitívnek. Hosszas intenzív kezelés és ápolás után a beteg neurológiai állapota javult. Rehabilitációs kezelésre GCS 13 (4-6-3) állapotban került áthelyezésre. Két év elteltével enyhe jobb oldali hemiparesis észlelhető, önállóan járóképes, középiskolai tanulmányainak befejezésére készül. Következtetés: A megfelelő CPP biztosítása jelentősen javíthatja a hosszú távú túlélést és az életminőséget.

71

Betegközpontú innováció: Szubkután Herceptin Haszonitsé Jánoki Márta Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Egy teljesen új onkológiai kezelés ismertetése. Az új lehetőség beteg és ápolói fogadtatása, a bevezetés tapasztalatainak ismertetése. Magyarországon évente körülbelül 5-6000 új emlőrákos beteget fedeznek fel, és nagyjából 2000 nő hal bele a betegségbe. Az emlőrák ezzel a magyar nők leggyakrabban előforduló daganata. Minden ötödik emlőrák HER2-pozitív. (HER2-receptorok nagyon nagy számban fordulnak elő az emlőrák sejtjeinek felszínén) Létezik HER2-ellenes célzott ellenanyag terápia. Ez a kezelés specifikusan képes gátolni a HER2 receptorok működését, ezáltal csökkentve a daganatos sejtek túlszaporodását. A kezelés további előnye, hogy mivel célzottan ellenanyagot juttatnak a szervezetbe, közvetett módon aktiválni tudják a beteg immunrendszerét a daganatsejtek ellen. Ez úgy történik, hogy a beadott ellenanyagok megkeresik a daganatsejtek felszínén lévő HER2-receptorokat, hozzájuk kötődve mintegy hidat képeznek az immunrendszer sejtjei és a daganatsejt között. A folyamat végeredménye, hogy a célzott ellenanyag terápia segítségével az immunrendszer mozgósított sejtjei elpusztítják a daganatos sejteket. A HER2-ellenes célzott ellenanyag kezelés (orvosi hatóanyagneve: trasztuzumab) lényegesen megváltoztatta a HER2-pozitív emlőrákról alkotott képet. Azelőtt a HER2-pozitív emlőrák volt a legrosszabb prognózisú betegség az emlőrák típusok között, mára viszont a helyzet megfordult: az ebben a típusú áttétes emlőrákban szenvedő betegek hosszú évekig is élhetnek jó életminőségben, a korai emlőrákos betegeknél pedig mintegy felére csökkent a betegség kiújulása. Az onkológiai szerek, így a trasztuzumab IV infúziós alkalmazásának nehézségei jól ismertek. Racionális elképzelés a Herceptin szubkután (SC) alkalmazása, amihez egy új technológia (Enhanze™) reális lehetőséget nyújt. Klinikai vizsgálatok eredményei mind a farmakokinetika, mind a hatásosság szempontjából az SC és IV alkalmazás non-inferioritását, vagyis egyenértékűségét igazolta ez alapján az európai hatóság (EMA) törzskönyvezte 2013 novemberében. A beteg „port-free” lehet ,időt takarít meg a beteg számára és jelentősen fokozza a

72

kényelmet, optimalizálja az egészségügyi forrásfelhasználást (kevesebb intézetben töltött idő, infúziós eszközhasználat, gyógyszerész- és nővér-idő, stb.), Megnyílik a jövőbeli öninjekciózás lehetősége, ami még nagyobb szabadságot nyújthat a betegnek (klinikai vizsgálatok folyamatban). A szubkután Herceptin egy olyan betegközpontú innováció, amelynek révén nemcsak a beteg, hanem a kezelő személyzet és az intézmény terhelése is jelentősen csökkenhet.

Új lehetőségek a vasovagalis syncope diagnosztizálására Maurer József, Dr. Nagy Kálmán Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest Azoknál az egyéneknél akiknél többször előfordul az eszméletvesztés, egy sajátos szorongás, félelem alakul ki, ami a mindennapi tevékenységet befolyásolja. Az esetek egy jelentős részében az ok ismeretlen marad. Intézményünkben történik a Közép-magyarországi ismeretlen eredetű syncopés esetek vizsgálata. Cél: ingerképzési zavarok- haemodinamikai változások megfigyelése, olyan speciális tréning kidolgozása mellyel kivédhetők az eszméletvesztések, és a módszer megismertetése a szakdolgozókkal. A billenő asztal teszt vizsgálattal (HUTT) és az alkalmazott protokollal (Sheldon-általunk módosított) a pozitivitás 82,9% (468 betegből 80 negatív-, 172 presyncopés-, 219 komplett syncopés eset) volt. A vizsgálat három fázisból áll. Lényege, hogy mindhárom fázisban öt perc fekvés után a beteget 10 percig 75 fokos szögbe állítjuk. A második és harmadik fázisban a beteg 2 ill. 5 ug/min isoproterenolt kap, mellyel provokáljuk az eszméletvesztést. Megfigyelések, tapasztalatok: presyncope vagy syncope előtt felállított helyzetben a szívverések maximális száma isoproterenolra nem haladta meg a 130/perc értéket, sőt a mérsékelt frekvencia növekedést követően jelentős csökkenés (átlagosan 45 %) következett be. A negatív vizsgálatoknál ez 130/perc fölötti volt. Már percekkel a presyncope és syncope kialakulása előtt a pozitív

73

esetek 87%-ában wandering pacemaker és/vagy funkcionális ritmust észleltünk. A negatív esetekben három alkalommal találtunk. A legutóbbi 388 betegünk vizsgálatát elemezve, a 332 pozitív esetből 266 alkalommal (80,1%) észleltünk frekvenciahullámzást. Negatív esetben egyszer volt. Következtetés: Fokozott vasovagalis reflexre és a HUTT teszt várható pozitív eredményére utal a vizsgálat alatt megjelenő wandering pacemaker és/vagy funkcionális ritmus, és az isoproterenol mellett jelentkező frekvenciahullámzás. E prodromális jelek észlelése a jövőben lehetővé tehetik a diagnosztikus HUTT teszt megszakítását, mielőtt (a beteg számára kellemetlen) syncope jelentkezne.

Hazai egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismeretei egy felmérés tükrében Rajki Veronika, Hirdi Henriett Éva, Dr. Balogh Zoltán, Dr. Mészáros Judit Semmelweis Egyetem, Budapest A felnőtt ápolás és gondozás-, a sürgősségi ellátás-, a műtéti ellátás, és a szülészeti ellátás szakmacsoportokba tartozó hazai egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismereteinek felmérése. Anyag és módszer: Anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával melynek alapját egy angol anyanyelvű standardizált, véradásra vonatkozó, az "Eurobarometer 41.0 (1995): Az európaiak és a vér" felmérésnél alkalmazott kérdőív adta - végeztünk egy webes felmérést 2012. július 15. és szeptember 15. között. A felmérés 4 különböző szakmacsoportba tartozó szakdolgozók körében történt, kényelmi mintavételi módszer alkalmazásával. Az IBM SPSS Statistics 20 szoftver és a Kingsoft Office Spreadsheet (2012) program segítségével elemeztük az összegyűjtött adatokat, leíró statisztikai módszert és Khi-négyzet próbát alkalmaztunk az eredmények értékelésében. Eredmények: A felmérésünkben 312 fő egészségügyi szakdolgozó vett részt. A felmérés eredményei alapján megállapítottuk, hogy valamennyi szakmacsoportnál vannak hiányosságok a véradással

74

kapcsolatos ismeretek terén. Összességében a válaszadók 86,19% rendelkezett helyes ismeretekkel a véradással kapcsolatban. Az egyes szakmacsoportok ismeretszintje között nem állapítottunk meg jelentős eltérést. A válaszadók régiónkénti megoszlása egyenlőtlenséget mutatott, a szakdolgozók részvételi aktivitása különbözött. Hipotéziseink közül egyet tekinthetünk igazoltnak, miszerint a megkérdezettek kb. 99%-ban biztonságosabbnak ítélte meg a vérátömlesztéseket napjainkban. Megállapítottuk, hogy a véradásra, annak kritériumaira vonatkozó ismeretek terén a kollégák túlértékelték saját magukat. Következtetések: Eredményeinkben részben szignifikáns, részben nem szignifikáns összefüggéseket, valamint a részsokaságokon belüli megoszlások kapcsán sztochasztikus kapcsolatot találtunk. Az egyes kérdések kapcsán feltárt ismeretbeli hiányosságok megszüntetése érdekében hangsúlyozzuk a szakdolgozók továbbképzésének szükségességét a véradással kapcsolatban.

75

VI. SZEKCIÓ: Miért választottam az egészségügyi pályát? II. Cél: Diplomás Ápolóként az Egyesült Államokba - újratöltve, avagy az elmúlt 7 év tapasztalatai Pozsgai László Ádám Mount Sinai Beth Israel Medical Center, New York Megismertetni a hallgatót a sokszor irigyelt amerikai egészségügyi rendszerben tapasztalt differenciákkal, nehézségekkel, mentalitással. Az Egyesült Államok egészségügyi rendszerét rengetegen irigylik Magyarországon, a TV-ben a témával foglalkozó sorozatok alapján sokan azt hiszik, hogy az USA egészségügyében dolgozni maga a paradicsom. Ez az előadás a 2007-es debreceni Országos Szakdolgozói Konferencián nagy sikerrel megtartott, különdíjjal jutalmazott prezentáció és előadás folytatása. A tisztelt hallgató betekintést nyerhet első kézből egy olyan Magyarországon diplomás ápolói végzettséget szerzett kolléga ismeretei révén az Egyesült Államok egészségügyi és kórházi rendszerébe, aki az elmúlt hét évben (hárombőröndnyi ruhával érkezve) épített magának az Egyesült Államok egészségügyében sikeres karriert és életet. Az előadás betekintést kíván nyújtani a mindennapos kórházi életbe, az ottani nehézségekbe és problémákba, ugyanakkor a hallgató megismerheti kicsit az amerikai életszemléletet, életmódot is az előadó saját élményei és tapasztalatai alapján.

PÉLDA-KÉP Szánti Istvánné Fejér Megyei Szent György Kórház, Székesfehérvár Minden kornak meg van a maga ideálja, példaképe, ez szorosan összefügg a társadalmi berendezéssel, családdal, iskolával a munkahellyel. Van-e példaképünk, tudunk-e példaképei lenni az utánunk következő generációknak? Szakmailag, emberileg példát

76

mutatunk-e a hétköznapokban? Azért lett-e a szakmánk a hivatásunk, mert volt egy példaképünk, akire fiatalon felnéztünk? Az egészségügyben dolgozók tanulmányaik és pályafutásuk alatt sok olyan személlyel kerülnek kapcsolatba, akik példaképeik lehetnek, tanárok, szakoktatók, orvosok, nővérek, főnővérek, igazgatók. A tanulmányaink során a tankönyvek a legfőbb hordozói a példaképeknek. A példakép élmény pszichikai szükségletünk. Vitatott kérdés, hogy min alapul a példaképválasztás, a mintaszemély megismerésén vagy érzelmi vonzalmon? Hogyan választunk magunknak példaképet, van-e példaképünk? Példaképek lehetnek élő vagy szimbolikus személyek, történelmi személyek, regények, filmek főhősei. Tanárok, nevelők, szülők, családtagok, akik a háttérből mozdítják elő, hogy a jó példák hatása érvényesüljön a személyiségünk fejlődése során. Hypotéziseim: Az ápolók a pályaválasztásnál nem példakép miatt választják az egészségügyi hivatást. Az ápolók a magas szintű tudásuk miatt lehetnek példaképei a következő generációknak. Az ápolók a szabadidejükből naponta 3 óránál több időt töltenek telekommunikációs eszközök használatával, ami nagyban befolyásolja az értékítéletüket. Vizsgálati anyag és módszer: felmérést végeztem 2014-ben 3 egészségügyi intézményben. Célcsoport: ápolók és asszisztensek. A 3 intézményben 200 kérdőívet osztottam ki. A kérdőíveket SPSSv14 szoftver alkalmazásával dolgoztam fel, az alkalmazott statisztikai módszer Tpróba.

A padlástól a „Cifra palotáig". Szekeresné Izsák Margit PTE KK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, Pécs 40 éves szakmai életút bemutatása. Az egészségügyi szakközépiskola elvégzésétől, hogyan változott a szakmai életutam. Milyen emlékképeim jelennek meg a pályán: munka – tanulás továbbképzések. Pályámra orientáló személy: MÁRIA nővér.

77

Mária nővér szerepe a pályaválasztásomban. Az egészségügyi szakközépiskolás örömök. Elhelyezkedés, munkakezdés a regionális dializáló állomáson. Munkakörülmények, személyi feltételek, eszközök bemutatása. Budapest, felsőfokú tanulmányok megkezdése munka mellett. A KÖJÁL-ellenőr mindennapjai 1982ben. Volt iskolámba kerültem egészségügyi szakoktatónak. Az oktatói munka nehézségei és szépségei. Nephrológiai Cenrum vezető főnővéri munkám bemutatása. Oktatói tevékenység szerepe életutamban. Megtapasztaltam két alkalommal a szakdolgozói kongresszus megszervezését. Egészségügyi szakdolgozók által alapított Egyesületben tevékenykedtem: ápolási vezetőként, oktatatóként. Újabb szakképesítés megszerzése: hospice szakápoló. A mindennapi munka mellett részt vettem a Magyar Vöröskereszt, és jelenleg is tevékenykedem a Magyar Ápolási Egyesület és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara munkájában.

Ápolók szakmai továbbképzési motivációja és pályaképe Ujváriné Dr. Siket Adrienn Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Bevezetés: Magyarországon az utóbbi években jelentős számú ápoló hagyta el a pályát vagy vállalt munkát külföldön, ami az egészségügyi ellátórendszerben – bár jelentős területi és intézményi különbségekkel – ápolóhiány kialakulásához vezetett. A problémát tovább súlyosbítja az ápolók kedvezőtlen korösszetétele. Éppen ezért az utánpótlás biztosítása kulcskérdés az ágazat számára. A vizsgálat célja: A pályaválasztási motiváció, a pályakép, pályaelhagyási szándék, ápolói migráció, a nyelvtudás valamint az életminőség felmérése ápolók és ápolóhallgatók körében. További célunk volt, hogy felmérjük milyen igény mutatkozik az OKJ képzésben jelenleg tanuló és az OKJ képzettséggel már rendelkező ápolók részéről egy rövidített időtartamú BSc ápolóképzésre. A vizsgálati anyag és módszer: A felmérés ápolóképző intézményekben és kórházakban történt. Összesen 735 kérdőív (235 fő négy ápolóképző iskolában és 500 fő hat kórházban) került kiküldésre. 295 kérdőív (79,6%) érkezett vissza a tanulók részéről és

78

339 kérdőív (68%) érkezett vissza az ápolók részéről. A vizsgálat során keresztmetszeti felmérést alkalmaztunk. A kérdőív fő kérdései a következők voltak: demográfiai adatok, karrier motiváció, szakmai profil, migrációs szándék, a tudás és az életminőség. A kutatás során elméleti megközelítést alkalmaztunk, követve az Európai NEXT felmérést. Ezen kívül az SF-36 ("36 tétel Short Form Health Survey") kérdőívet is alkalmaztuk. A kérdőívek feldolgozása EvaSys rendszerbe történt. Az adatokat SPSS 19.0 programcsomaggal dolgoztuk fel. Eredmények: Eredményeink szerint a képzésben való részvételben a legfontosabb motivációs tényezőként az anyagi boldogulás szerepel a válaszadók véleményében. Következtetések: A legtöbb ápoló és tanuló ápoló elégedett a szakmaválasztással, de elégedetlen a fizetéssel,, az erkölcsi elismeréssel, ami később külföldi munkavállalást eredményezhet. Magyarországnak komoly gondokkal kell szembenéznie az ápoló munkaerő számát, képzettségét és a nyugdíjazott ápolók utánpótlását tekintve, amely problémák azonnali beavatkozást igényelnek.

Ápolásvezetői életpályamodell-avagy az ápolásvezető kihívásai a sikerekig vezető rögös úton Vámosi Ágnes, Fehér Mónika Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest Hogyan kerülhető el, hogy egy sikeresnek ígérkező pálya reményvesztettségbe torkolljon? A minimumfeltételnek megfelelő létszámot biztosítunk, de tapasztaljuk nehéz az új dolgozó kiválasztása; egyes területekre alig akad jól képzett, motivált jelentkező. Rendíthetetlen hivatástudattal igyekszünk individuális betegellátást biztosítani, ám napi szinten találkozunk vélt, és valós betegpanasszal. Ki segít a problémák megoldásában? Kérdéseinkre két budapesti és egy megyei kórházban kerestünk választ. Ápolásvezetőként tapasztaljuk, hogy a vezetői megbízásunkat követő emelkedett hangulat mindössze néhány napig tart.

79

Hamarosan számos napi problémával, a minőségi betegellátás folyamatos biztosítását megnehezítő feladattal találjuk magunkat szemben, melyek megoldása közben nehéz töretlen lelkesedéssel folytatni munkánkat. Az orvoskollégák még mindig a „középkáderek” vezetőjeként tekintenek a főnővérre, nem ismerik el, hogy a több főiskolai, egyetemi diplomával rendelkező vezető ápoló tudása a betegmenedzselés területén nagyobb, mint a kollégáké. Felső vezetőink folyamatosan keresik a megoldásokat az ápolók helyzetének javítására, a továbbképzés, a rekreációs lehetőségek biztosítására. De élnek-e munkatársaink a lehetőségekkel? Kutatásunk munkamódszere anonim, önkitöltős kérdőív volt, melyet osztályvezető ápolók, vezető asszisztensek részére juttattunk el. A vizsgálat célja volt feltárni, hogy hogyan ítélik meg vezető munkatársaink saját pályájuk sikerességét. Célunk volt továbbá javaslatok, lehetséges megoldási alternatívák kidolgozása elsősorban a kutatásban résztvevő intézmények menedzsmentje számára az ápolásvezetők eredményes, sikeres feladatellátásának elősegítésére. Feltételeztük, hogy az erős szervezeti kultúrával rendelkező intézmények ápolásvezetői pozitívan ítélik meg saját pályájuk sikerességét és a gyakorta felmerülő nehézségek ellenére elhivatottan állnak a betegmenedzselés és a munkatársak megfelelő munkakörülményeinek biztosítása szolgálatában.

80

VII. SZEKCIÓ: A hazai egészségügy, a szociális szféra, illetve a magyar ápolók felkészültsége a robbanásszerűen növekvő idős, hanyatló egészségi állapotú lakosság ellátására II. Gondozásból ápolás? Sajó Margit Aranysziget Otthon, Csongrád Az előadásom célja bemutatni, hogyan változott az időseket ellátó bentlakásos intézmény lakóinak gondozási szükséglete 2007-től (2008. január 1. a gondozási szükséglet mérés bevezetése) 2013-ig, s ez milyen átalakulásokat, változtatásokat kíván meg az ellátórendszertől. A vizsgálatom a munkahelyemen az Aranysziget Otthon Csongrád székhelyen történt, ahol az intézményi beszámolók adatainak összehasonlítása alapján kimutatható, hogy az időseket ellátó bentlakásos intézmények lakóinak összetétele gondozási szükséglet szempontjából jelentősen változott. Nőtt a magas gondozási igényű lakók aránya, mely a következő intézkedések bevezetését vonta maga után: a gondozók szakképesítésének módosítását → növelni kellett az ápoló végzettségűek számát. Szakápolás bevezetése szükségessé vált, mely lehetővé tette az egészségügy tehermentesítését, s ezek után engedéllyel történhet a szakápolási folyamatok kivitelezése. Az elesett állapotú lakók részére ápolást segítő eszközök beszerzése vált szükségessé. A demens betegek fizikai, egészségügyi és mentális gondozását és foglalkoztatását új alapokra kellett helyeznünk, számuk növekedése miatt. A szakmai létszám növelése nem lehetséges, de képzésükre, továbbképzésükre nagy hangsúlyt fektetünk. A szűkös anyagi helyzetre tekintettel a pályázatok új lehetőségeket nyitnak meg előttünk, mellyel élni is kell. Előadásom ezen tevékenységeket kívánja bemutatni.

81

Idős betegek szakmaspecifikus ellátása Pszichiátrián Ápolói kihívások demens betegek ellátása terén Szeri Szilvia SZTE AOK, Szeged Vizsgálatom célja, feltérképezni demens betegekkel megkövetelendő szakmaspecifikus ápolást, sajátos kommunikációs technikák bemutatása. Bevezető: Idős betegek száma folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak a Pszichiátria Akut osztályán. Sajnos e betegeiknek nemcsak pszichiátriai kezelést kell nyújtani, számos belgyógyászati alapbetegségek is állnak a háttérbe, amire osztályunk nincs felkészülve. Módszerek: Vizsgálatomban adatgyűjtési módszerek közül a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai klinikáján alkalmazott Medsolution informatikai rendszer Statisztikai adatait használtam fel. A szegedi Tudományegyetem akut Pszichiátria osztályán összehasonlítottam a 2013.10.01-től-2013.12.31 közötti időszakot, és 2014. 01.012014.03.15 közötti intervallumot. F000-F03HO diagnózissal kezelt betegeket használtam fel vizsgálatomban. Eredmények: 2014. 01.01-től - 2014.03.15-ig 10%-al emelkedett a demens betegek száma osztályunkon, az elmúlt 3 hónaphoz képest, ami többletterhet jelent ápolásuk, az akut pszichiátriai betegek mellett. Következtetés: Előadásomban szemléltetni fogom, milyen ápolási kihívások vannak demens beteg gondozása terén, egy Pszichiátrián. Idős betegek ápolása terén fontos a szakma specifikus ellátás, ami leglényegesebb alappillér demens betegek gondozása terén, a megfelelő kommunikációs technikákkal interperszonális kapcsolatokat segítjük mind a páciens, és családtagjaik részére.

82

Tessék, tessék lábra állni! Szikora András Róbertné Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház-RI., Budapest Vizsgálatomban az igen nagy számban növekvő idős, hanyatló egészségi állapotú lakosság ellátására voltam kíváncsi, mely a kórházon belül, ott is a fekvő idős agg betegellátásra irányult. Az elöregedő társadalom, a kórházi ellátás finanszírozási átrendeződést okoz mint a kórházi mint a szociális szféra területén. Munkám során kórházi tapasztalataim, KSH 2004-es adatok, a kórházi adatbázis, mint nemre, életkorra BNO-kód alapján betegség meghatározás, mint statisztika állt rendelkezésemre. A kórházi munkám alapján, az én megítélésem szerint, a bent fekvő idős traumás sérült nehezebben gyógyul, mert a mozgásában kisebb nagyobb korlátozás észlelhető, melynek megnyilvánulása adódhat a csípőtáji és egyéb törésekből elszenvedett műtét utáni fájdalom miatt. A betegek kórházi benntartózkodása függ a beteg gyógyulási folyamatától, az együttműködésétől, akaraterejétől. A test egyenetlen tömegeloszlása miatt nagy valószínűséggel alakul ki decubitus, mely test szerte kisebb nagyobb kiterjedésben figyelhető meg. Ez jellemző a gyógyulás lelassulására ez által a betegek 7080%-a további utókezelésre, rehabilitációra szorul, ahol az ápolást, gondozást tovább folytatják. A kórházból az otthonába való emittálás többnyire a hozzátartozók együttműködésével valósul meg, ahol biztosítják a további ellátást és sok esetben az elkezdett profilaxis beadását, melyet még a kórházban megtanítjuk, hogy otthon helyt tudjanak állni szeretteik ellátásában. A betegek fizikai, testi-lelki állapota függ a kezelés kimenetele és a gyógyulás folyamatától, valamint az emittáláskor eldöntendő otthoni, vagy egyéb utó- illetve rehabilitációs kezeléstől. Összegzésképp megjegyzem, hogy a magyar egészségügyi dolgozók munkája nélkülözhetetlen a betegellátásban. A magyar egészségügyi oktatás a környező országokhoz képest a legmagasabb. A megfelelő képzéssel várjuk a leendő ápolókat így biztosítva az utánpótlást, ami segítség az idősebb dolgozóknak az elöregedő társadalom ellátásában.

83

A total laryngectomián átesett betegek ápolásának speciális kérdései Tóth Lilla SZTE ETSZK, Szeged Az előrehaladott gégerák sebészi megoldása a teljes gégeeltávolítás, melyet követően a betegek élete jelentős változásokon megy keresztül. A műtétet követően az állandó tracheostoma, a táplálkozási szokások megváltozása, a szaglás elvesztése és főként a beszéd készségének elvesztése jelentős nehézséget jelent. A vizsgálat célja: Az egészségügyi szakdolgozók tájékozottságának felmérése az alapbetegségről, az előírt ápolói feladatokról, tercier prevenciós és a rehabilitációs lehetőségekről. Módszerek: Leíró jellegű, keresztmetszeti vizsgálatom során a fül – orr – gégészeti, és fej-, nyaksebészeti osztályon dolgozó ápolókat kérdeztem meg anonim, önkitöltős kérdőív segítségével. A kérdések témakörei a szakmai protokoll szerinti ápolás, betegoktatás, életminőség, rehabilitáció és tercier prevenció ismeretét érintették. Statisztikai elemzésének elvégzéséhez az SPSS 20-as verzióját használtam. A demográfiai adatok esetében leíró statisztikát, a hipotézisék vizsgálatához binomiális eloszlás próbát és khi-négyzet próbát alkalmaztam. Eredmények: Az ápolók a szakma szabályainak megfelelően látják el a betegeket. Életminőségi mutatóik változásaival és azok rehabilitációs, tercier prevenciós lehetőségeikkel nincsenek teljes mértékben, tisztában. Az ápolás a feladatközpontúságon és nem a betegközpontúságon alapszik. Következtetés: Az ápolók szakmai felkészültsége a szakmai elvárásoknak megfelel, ám a betegek preventív ellátása, rehabilitációja és pszichés vezetése az egészségügyi rendszer szervezetlensége és a személyzet tudásának hiányossága miatt elmarad. Javaslatok: Az eredmények alapján betegközpontú ápolás, egészségügyi személyzet továbbképzése, oktatása, multidiszciplináris team létrehozása, rehabilitációs programok szervezése, javasolt. Fontosnak tartom társadalom bevonását,

84

ismereteik bővítését a gégeeltávolított betegekkel kapcsolatban és a rák megelőzésének lehetőségeiről.

Öngondoskodás - jobban érti, aki gondozott? Ujvidéki Ildikó, Dr. Mezei Ilona Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, Hatvan Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük a nephrológiai gondozásra érkező betegek és a "sima " belgyógyászati szakrendelésen megjelenő betegek tudásszintjét saját betegségükkel, gyógyszerelésükkel kapcsolatos ismereteiket, ezeket összehasonlítsuk. A vizsgálatot az a tény ösztönözte, hogy a belgyógyászati szakrendelésre érkező betegek igen nagy százalékban tájékozatlanoknak bizonyultak abban a témában, hogy milyen betegségeik vannak. Alapfelállás, hogy a beteg a beutalón kívül maximum az utolsó laboreredményt, vagy annak a szakrendelésnek a leletét hozza el, aminek kapcsán beutalták. Nem gondolják végig, hogy ők egy emberként, a betegségeik pedig összefüggésükben vizsgálandóak. A felmérés kapcsán kiderült, hogy a cukorbetegséget az ebben szenvedők 99 %-a betegségként éli meg, míg a hypertoniát a gyógyszert szedők közül is csak kevesen. "nincs magas vérnyomásom, hisz szedem a gyógyszert" A gyógyszereléssel kapcsolatosan, inkább csak azt tudják, mire szednek gyógyszert, azt hogy mit már kevésbé. A gyakori - azonos hatóanyagú készítmények közötti váltás is megzavarja a beteget. A diétával kapcsolatos kérdésre a cukorbetegségben és a nephrológiai megbetegedésben szenvedő betegek is azt a választ adták, hogy tudják mit jelent, de rákérdezésre sok hiányosságra derült fény. A diab. betegek tipikus válasza arra mennyi CH-t fogyaszthat: "3 zsömlét" A nephrológiai betegek közül is vannak, akik a fehérje megszorításos étrend kapcsán nem tudják mely ételekben található fehérje. Dietetikussal az IDDM-os betegek mind beszéltek már, de zömében csak 1x és már nem emlékeztek arra ami elhangzott, tájékoztató anyagot, tápanyagtáblázatot nem kaptak (nagy százalékban) Mit tehetünk? A szakrendelés kereteiben nagyon

85

nehezen lehet időt szakítani a betegek pontos tájékoztatására, hiszen 1-1 betegre 15, max. 20 perc idő van megadva. Az alapellátásban, illetve betegklubok szervezésében kerestem a megoldást.

Az ápolói hivatás megítélése középiskolás korúak körében Viziné Molnár Anna Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és Rendelőintézet, Budapest Szakmánk egyre súlyosbodó problémája a kritikus ápolóhiány mellet az idős betegek gondozása. A várható élettartam meghosszabbodása miatt egyre több idős beteg szorul ápolásra. Az érintett betegek többnyire gyengébben látnak, hallanak, nehezebben kommunikálnak, ezért ellátásuk során fokozottabb odafigyelést, nagyobb segítséget igényelnek. Kutatásom célja, hogy feltárjam azokat az előrejelző tényezőket, ami miatt a pályaválasztó fiatalok nem tartják vonzónak hivatásunkat és nem jönnek ápolónak. Egyre sürgetőbb feladat, hogy megoldást találjunk a hiányzó szakdolgozók pótlására, ezzel is segítve az idős emberek megfelelő ellátását. Felmérésemet gimnáziumok és szakképző iskolák bevonásával végeztem 15 és 20 év közötti fiatalok között. Az adatgyűjtés kérdőíves módszerrel történt. A kérdőív 23 zárt kérdést tartalmazott. 200 darab kérdőív került kiosztásra. Hipotéziseim: A fiatalok többsége az anyagi megbecsülést helyezi előtérbe mindenek elé a pályaválasztásnál. Nem ismerik a magyar ápolóképzési rendszert. Szakmánk presztízsének megítélése a középiskolás korúak részéről igen alacsony. Következtetések: vizsgálatom célcsoportjánál a hipotéziseim beigazolódtak. A fiatalok nincsenek tisztában képzési rendszerünkkel, nem ismerik hivatásunk szépségeit, sem a szakmai fejlődésünk lehetőségeit. Pályaválasztásuk során a kereseti lehetőség az egyik legfőbb motiváció. Mivel a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben „mesés” fizetéssel nem toborozhatunk ápolókat az egyetlen megoldásnak találom

86

szakmánk pozitív oldalának megismertetését a pályaválasztókkal. Mutassuk meg, hogy érdemes ápolónak tanulni. Munkákkal járó nehézségek mellett sok öröm és elismerés is vár Ránk. Egy folyamatosan fejlődő tudomány részeként, folyamatos szakmai fejlődésre ad lehetőséget. Pályakezdő fiatalként is szeretettel várjuk az új munkatársakat, nem kérünk több éves szakmai gyakorlatot, mi segítünk megtanulni mindazt, amire az iskolapadban nem volt lehetőség.

87

VIII. SZEKCIÓ: Új fizioterápiás módszerek Alkoholbetegek kezelése a pszichiátriai gyógytorna területén Juhos Nándor Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula KórházRendelőintézet, Debrecen Alkoholbetegek szomatikus és pszichés állapotának javítására, általam kidolgozott, folyamatosan alkalmazott és tesztelt gyógytorna rendszer bemutatása. Alkoholbetegek felnőtt pszichiátriai osztályon történő, egyéni gyógytornával és csoportos mozgásterápiával való kezelésének bemutatása. 1. Az alkoholbetegség szomatikus, pszichés tünetei, szövődményei és szociális problémái. 2. Alkoholbetegek részére felépített pszichiátriai gyógytorna kezelési szintjeinek bemutatása (egyéni gyógytorna, Minnesota programhoz kapcsolódó csoportos mozgásterápia). Az egyéni gyógytorna és a Minnesota csoport mozgásterápiájának: céljai, irányelvei, felépítése, alkalmazott mozgásformái, hatásai.

Chondrodystrophias törpe ellátásának nehézségei rehabilitációs osztályon l Kovács Betti Bács-Kiskun Megyei Kórház Kiskunfélegyházi Tagkórháza A szerző ismerteti a beteg státuszát, végigköveti rehabilitációját, bemutatja a fejlődést, valamint a nehézségeket, melyekkel a beteget ellátók találkoztak a kezelés során. B.I. 36 éves férfibeteg. 2013. decemberében otthonában elesett, melynek következtében a jobb oldali femur distalis meta- és epiphysisén ízületbe hatoló darabos törést, a tibia medialis condylusan lépcsőképződéssel járó törést szenvedett. Percutan condylus csavarozást és fixateur externe rögzítést követően, a 6.

88

napon helyezték át osztályunkra. Ekkor teljesen ágyban fekvő volt, mindkét oldali alsó végtagi lymphoedemával. Magassága 130 cm, súlya kb. 120 kg. Anamnézisében gyermekkori femur törés, mindkét oldali lábszár korrekciós műtét, hasi sérvműtét, epehólyag eltávolítás, endocrinológiai gondozás szerepelt. Aktív torna, mobilizálás majd a fixateur externe eltávolítása után contractura oldás, nyirokmasszázs, gyógymasszázs és mágnestherápiás kezelésekben részesült. A kezelést és ellátást megnehezítették a beteg testméretei és a végtagok deformitásai. Jelenleg speciális járókerettel önállóan jár, otthonába visszatért, a trauma előtti állapotát visszanyerte.

Gyógytorna botokra hangolva Schlakker Imréné Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém A nordic walking, magyarul északi gyaloglás a szabadon végzett gyaloglás és a sífutás ötvözete. Lényege a speciális karbonalapanyagból készült bot és egy különleges gyaloglótechnika együttes használata. Ez a sport egész testünket átmozgatja, miközben kíméletesen terheljük ízületeinket, izmainkat, fejleszthetjük állóképességünket, mozgáskoordinációnkat és izomerőket. Ezen tulajdonságai miatt nem csak a sportban, az egészségmegőrzésben, hanem a rehabilitációban is alkalmazható. Célom megismertetni minél több emberrel ezt a könnyen megtanulható mozgásformát, melynek rendszeres használata jótékony hatással bír a következő élettani területekre: keringés, izomzat, csontok és ízületeket, légzés, anyagcsere, immunrendszer, hormonháztartás. Fontos, hogy az emberek megérezzék a mozgás örömét, amely pozitívan befolyásolja nem csak a testi, hanem a lelki állapotot is. A minimális felszerelés, a helyesen elsajátított alaplépés technikák és azok jó begyakorlása, valamint a kedvező időjárási viszonyok együtt szükségesek a mozgásforma kivitelezéséhez. A tíz lépéstechnikából álló módszer első öt elemének megtanítása már elegendő az alapfokú egészségmegőrző szint eléréséhez. Ezt minimum heti háromszori, legalább fél órás edzésekkel lehet

89

megvalósítani. Az eddigi instruktori munkásságom során emlőműtött nők és Parkinson-kóros betegek egy csoportját tanítottam meg a nordic walking varázsára. A csoportjaim tagjai közül a mai napig sokan szívesen veszik kezükbe a botokat és használják a mindennapokban. A nordic walking ízületkímélő hatása miatt az elhízottaknál hatékonyan lehet alkalmazni a mozgásterápiájukban, valamint a diabetes szövődményeinek kialakulásának megelőzésében.

A mozgás szerepe az elhízás és a cukorbetegség kezelésében Tárnoki-Viszt Anikó Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém Az elhízás prevalenciája világszerte növekvő tendenciát mutat, amely szorosan összefügg a táplálkozási szokásokkal, a mozgásszegény életmóddal, a fokozódó stresszel, az érzelmi egyensúly felbomlásával, valamint a szociális bizonytalansággal. Hazánkban ma már a lakosság közel 35%-a kórosan túlsúlyos. Az elhízott gyermekek aránya 1,5-2 szeresére nőtt az utóbbi 5-10 évben. Kiemelkedő jelentőségű a korai prevenció, amelynek alapja az egészséges táplálkozás és a testmozgás. A helyes életmód eredményeként megvalósul az élettani energiaszabályozás és kialakul az energia-egyensúly. A fizikai aktivitás kedvező hatásait hasznosíthatjuk az obesitas és a diabetes mellitus megelőzésében, valamint a terápia során. Ezzel bizonyítva a mozgás egészségmegőrzésben betöltött szerepét, illetve kiemelve annak jelentőségét az elhízás és a cukorbetegség kezelésében. Az előadás bemutatja azokat a pozitív élettani, biológiai, kardivascuralis, és metabolikus hatásokat, amelyek a mozgásterápia szempontjából meghatározóak. Ismerteti az obesitas mértékével arányosan jelentkező társbetegségek mellett, a mozgásszervek érintettségét is, hiszen mindezek együtt, vagy külön-külön is csökkentik az élettartamot, illetve rontják az elhízottak életminőségét. Az említett szempontokat figyelembe véve állítjuk össze az egyénre szabott mozgásprogramot. Feltételezésem, hogy a megfelelő terhelés során

90

javul a szervezet adaptációja és teljesítőképessége, amely egyértelműen kedvező hatást gyakorol a mindennapos életvitelre, valamint nagymértékben szerepet játszhat a pszichés problémák leküzdésében és a társadalmi beilleszkedés elősegítésében. Az alkalmazott mozgásprogram tapasztalataim szerint a megfelelő étrenddel párosulva nemcsak az energia bevitel és felhasználás egyensúlyát teremti meg, elősegítve a normális testsúly megtartását, de növeli az izomtömeget párhuzamosan a zsírtömeg csökkentésével, fejleszti a fizikai teljesítőképességet, és az életminőség javulását eredményezi.

Ergotherápia szerepe a rehabilitációban Tóth Anikó Városi Kórház-Rendelőintézete, Mezőtúr Az ergotherápia bemutatása gyakorlati szempontból és jelentősége a rehabilitációban. Ergotherapia fogalma: A foglalkoztató terápia a testi és lelki állapot kezelése specifikus tevékenységeken keresztül annak érdekében, hogy segítsük elérni a funkció és függetlenség maximális szintjét az egyéni élet minden vonatkozásában. Ergotherápia helye a rehabilitációban: Alapellátásban, házi betegellátásban, lakóközösségi rehabilitációban Intézeti ellátásban: kórházakban (ortopédia, traumatológia, neurológia, geriátria, pszichiátria, rehabilitációs intézet, gyerek otthon, szociális otthon. A foglalkoztató terapeuta szerepe: segítségnyújtás, megelőzni a rosszabbodást, előmozdítani a bio-pszicho-szociális egyensúlyt, visszaállítani a munkaképességet, segíteni a társadalomba való visszailleszkedést. Ergoterápia speciális feladatai: Motoros funkciók fejlesztése (nagyizületi mozgások, finommozgások, koordinációs mozgások), Szenzoros funkciók fejlesztése, Kognitív funkciók fejlesztése, ADLtréning - Mindennapi élettevékenységek (étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, kommunikációs eszközök használata, mindennapi manuális tevékenység - ADL fal, alapvető mobilitás -

91

helyzet-helyváltoztatás, „egykezes” életmódra való felkészítés, Protézis, segédeszköz használata, Aktív életre való felkészítés, Szociális tréning. Team munka szerepe a rehabilitációban.

92

IX. SZEKCIÓ: Pszichiátria Integrált szülő-csecsemő konzultáció mint prevenciós és intervenciós módszer Bereczné Babus Eszter Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, Budapest Szélesebb körben megismertetni az Integrált szülő – csecsemő kisgyermek konzultáció lényegét, létjogosultságát, és eredményességét. Miért lenne fontos a gyermekgyógyászat területén minél szélesebb körben alkalmazni. Kórházunkban működő programunk ismertetése, pszichiátriai betegséggel küzdő édesanyák és gyermekeik számára, anya-gyerek egységben, lehetőséget adva a családok segítésére, illetve a gyermekek családban tartására. "Fogalom Magyarázat: „Együtt”- Baba – mama - papa program: Szülés előtti-alatti és utáni depressziós édesanyák, és más pszichiátriai betegségben szenvedő édesanyák és családjuk kezelése Baba – mama - papa egységben A Szülő-csecsemő konzultáció egy koragyermekkori prevenciós és intervenciós módszer, egy tudományosan megalapozott metódus a pszichés és pszichoszomatikus megbetegedések, a regulációs zavarok gyógyítására, legalábbis enyhítésére csecsemő és kisgyermekkorban. Előadásomban eme új, Magyarországon még nem elterjedt szakma lehetőségeiről, gyakorlatáról, és létjogosultságáról szeretnék beszélni. Hogyan, miért, és mi módon kerültem az első akkreditált képzésbe, hogyan tudom alkalmazni gyermekápolói munkám és Együtt programunk során. Mi is az a regulációs zavar, hogyan zajlik egy konzultáció? Kik és, hogyan kerülhetnek konzultációba. Egy eset bemutatásán keresztül szeretném érthetőbbé és érdekesebbé tenni előadásomat.

93

Motivációs interjú szerepe a traumatikus események és a szerfogyasztás csökkentésében Boros Károlyné Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa 2010-ben a fekvőbeteg ellátásban részesült 10 fő alkoholbeteg egyszerű, célirányos vizsgálatát követően, 2012 nyarán ismételt, utánkövetéses, kvalitatív vizsgálat személyes megkeresés formájában. A 2010-ben készült vizsgálathoz viszonyítva 2012-ben milyen mértékben és irányban változott a kutatásban résztvevők egyéni életútja, forgatókönyvmintája és narratívájuk. A klienseknél meghatározó szerepe van-e a motivációs interjúnak a traumatikus események és a szerfogyasztás csökkentésében. A motivációs interjú segíti a klienst abban, hogy felismerje az adott problémát, és lépéseket tegyen annak megoldása felé, hatásos lehet a magatartásbeli változás elindításában. A 2010-es és 2012-es adatok összehasonlításában a klienseknél a traumatikus események száma mennyiségileg ugyan nem változott, de minőségileg más típusú események kerültek a fő irányvonalba, a motivációs interjú következményeként az esetek jelentős részében absztinens, vagy mértékletes alkoholfogyasztási szokást eredményezett. Az alkohollal szövődött családi erőszak esetében, a legtöbb esetben a hozzátartozók szégyellik, hogy a családjukban ilyen megtörténhetett. Titkolják, ezért esélyük sincs, hogy megfelelő segítséget kapjanak problémájukra. A két év során az élettörténeti interjúban részvevő személyek eljutottak arra a szintre, ha probléma van, akkor tudják hová fordulhatnak segítségért, személyes problémáikat bizalmasan megoszthatják, konstruktív megoldási módokat alkalmaznak. A korai problémaészlelés, az alapellátáshoz és a munkahelyekhez köthető, a veszélyeztetett-, és a problémaivók családon belüli áldozatainak felismerése a hatékony intervenció alapja, melynek a korszerű addiktológiai ellátás a következő lépcsője. Az egészségfejlesztési-esetmenedzselési tevékenység főbb feladatköre az alkoholproblémával küzdők felépülését elősegítő helyi koordináció, az érintett felek bevonása az együttműködésbe,

94

valamint a szakértői bázis bővítése a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A depresszió felismerése, kezelése pszichiátriai gondozóban Dóra Gáborné Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet, Szolnok Előadásomban szeretném ismertetni a depresszió kialakulását, valamint tüneteit. A szolnoki pszichiátriai gondozóban a gyógyszeres kezeléseken kívül lehetőség van a család bevonására a kezelésbe, valamint felvilágosításra is. Együttműködés az orvossal, szakgondozókkal, valamint a természetes segítőkkel. Esetbemutatás. Hazánkban a depressziós betegek száma fokozatosan emelkedik, elmondhatjuk hogy ez a betegség immár népbetegségnek számít. A gondozónkba jelentkező betegek nagy része mielőtt a rendelésünkön jelentkezne már számos szakrendelésen megfordul tüneteivel. Tapasztaljuk, hogy a depresszióban szenvedő beteg már nem tud olyan erőforrásokat mozgósítani melyet a környezet elvárna tőle. Ilyenkor hangzik el a családtól hogy lusta vagy, megváltoztál. A betegek nagy része önvádló, elhanyagolja önmagát, úgy érzi „sötét fellegek takarják el a napot”. A betegség maga az emberei kapcsolatokban is súlyos konfliktusokat idézhet elő. A betegek nagy része magába forduló, örömtelenné válik. A hozzánk forduló betegeknek nem csak gyógyszeres terápiával segítünk, hanem lehetőség szerin a családot is bevonjuk a kezelésbe, valamint pszicho edukációval segítjük elő a gyógyulást. Előadásomban bemutatom a depresszió tüneteit, valamint azt, hogy a gyógyszeres kezelésen kívül milyen egyéb lehetőségek vannak ennek a súlyos betegségnek a gyógyításában.

95

Az iskolalátogatás nehézségei gyermek- és serdülőkorban Gyuris Réka Heim Pál Gyermekkórház, Budapest A Heim Pál Gyermekkórház Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályán egyre gyakrabban és növekvő számban találkozunk olyan gyermekekkel, akik különböző okok miatt hosszabb, vagy rövidebb ideje nem járnak iskolába. Előadásomban az okok feltárásához, illetve az iskolába történő visszaillesztéshez szükséges team munkát mutatom be, hangsúlyozva az ápoló feladatait. A Heim Pál Gyermekkórház Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályán egyre gyakrabban és növekvő számban találkozunk olyan gyermekekkel, akik különböző okok miatt hosszabb, vagy rövidebb ideje nem járnak iskolába. A gyermekek későbbi társadalmi beilleszkedése szempontjából fontos, hogy megszerezzék azokat a közösségi tapasztalatokat, és szociális készségeket, melyeket az iskola a felnőtt élethez szükséges tudásanyag közvetítésén túl is biztosít számukra. Nissen az iskolába járás elutasítása mögött három tényezőt hangsúlyoz: az egyik az iskolától való félelem, ami mögött iskolai kudarcok, az intézményben történt vagy retteget traumák állhatnak, a másik formája az úgynevezett kalandos iskolakerülés, amikor a gyermek iskolán kívüli gyermek- , vagy felnőtt csoporthoz csatlakozva kalandvágyból, illetve a kötelességtudás hiányából eredően marad távol az oktatás helyszínétől, míg a harmadik formája az „iskolafóbia”. Előadásomban az okok feltárásához, illetve az iskolába történő visszaillesztéshez szükséges team munkát mutatom be, hangsúlyozva az ápoló feladatait.

96

Öngyilkossági és egyéb kockázatok mérése a betegbiztonság szempontjából Horváth Anikó Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest "Osztályunkra egyre több súlyos állapotú beteg érkezett, melynek következtében egy új, állapotfelmérésre és betegbiztonsági szempontot figyelembe véve kellett módszert kidolgoznunk. A felmérés részeként az orvos és ápoló is elkészíti a kockázatszűrést, és a felvétel után megbeszélik a betegmegfigyelés szempontjait. A betegbiztonsági intézkedések lépéseit." Munkahelyemen új kihívásoknak kell megfelelni a betegek biztonsága érdekében. Ehhez járulhat hozzá egy minőségi munkában való gondolkozás, amiben a team tagjai, együtt készülnek fel a beteg fogadására és ellátására egy kockázatszűrési mechanizmus alapján.

Szükséglet felmérés depresszióban szenvedőknél Ivánka Tibor, Vura Ágnes DEOEC, Debrecen Bevezetés: Az utóbbi évtizedben a depresszió tüneteinek redukcióján túl a betegek hosszú távú kezelésében a szükségletek felmérése valamint életminőségük javítása került előtérbe. Vizsgálat célja: a mentális betegek részére kialakított CANSAS szükséglet felmérési interjúval (Camberwell Assessment of Need Short Appraisal Shedule) szerzett tapasztalatok bemutatása depresszióval kezelt betegeknél. Vizsgálati anyag, és módszer: A kutatás 58 depresszióban szenvedő beteg adatait foglalja magába. A szükségletek felmérése a CAN-P (Camberwell Assessment of Need-Patient), az életminőség monitorozása a MANSA (Manchester Short Assessment of Quality of Life) kérdőívvel történt. Az adatok elemzéséhez a SPSS.19 felhasználásával történt, statisztikailag szignifikánsnak p <0,05 vettük alapul.

97

Eredmények: A kielégítetlen szükségletek növekvő száma szoros korrelációt mutatott a betegek életminőségének csökkenésével (p <0.0001). Mindemellett lépésenkénti regresszió elemzés rávilágított a legérzékenyebb kielégítetlen szükségletekre, melyek érintik a depresszióban szenvedő betegek alap, szociális, valamint az egészséghez kapcsolódó szükségleteiket egyaránt (p <0,0005). Következtetések: A depresszióban szenvedő betegek hosszú távú komplex kezelésében a szükséglet felmérés hatékony mérőeszköz lehet, amely alkalmas a betegek életminőségének monitorozására.

Pszichiátriai kórképek SLE betegségben Máténé Őszi Melinda Dombóvári Szent Lukács Kórház Az előadás bemutatja a szisztémás lupusz eritematózus betegséghez kapcsolódó pszichiátriai kórképeket. Az első részben a szisztémás lupusz eritematózus klinikai leírása és az autoimmun betegségek jellemzőit ismertetem. Ismertetem az SLE diagnózisának felállítását, az Amerikai Reumatológiai Szövetség orvosai által felállított kritérium rendszer alapján. A második rész az SLE központi idegrendszeri, kiemelten a pszichiátriai szövődményeit mutatja be. Az SLE betegségben jellemző hangulati zavarok – depresszió és vagy bipoláris affektív zavar. Az SLE-hez társuló neuropszichiátriai tünetek – a szellemi teljesítőképesség érintettsége. Az SLE betegségben jelentkező pszichotikus tünetek és zavarok jellemzői. Pozitív és negatív tünetek előfordulása; akut pszichózis. Gondolkodás zavarainak jellemzői. Az autoimmun betegek hatékony kezelése és gondozása multidiszciplináris feladat.

98

Figyelj rám, autista vagyok! Nagy Rita Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, Hatvan Témaválasztás indoklása: Nagy Rita vagyok. Ápoló. A hatvani Albert Schweitzer Kórház, Rendelőintézet belgyógyászati osztályán dolgozom Egy 12 éves autizmussal élő gyermek anyukája. Előadásomban néhány olyan módszert szeretnék bemutatni, amely elősegítheti a téma jobb megismerését. Ma körülbelül 100.000-en élnek ezzel a betegséggel együtt Magyarországon, vagyis minden 100 ember autista. A beteg gyermekek speciális egészségügyi ellátása még megoldatlan hazánkban, viszont sajnos az igény ezzel szemben egyre nő, ahogy növekszik az autista gyermekek száma is. Többször találkoztam azzal a problémával, hogy az ápoló társak idegenkednek az ilyen betegektől, ami az ismerethiányra vezethető vissza. Mi az autizmus? Az autizmus az egyik legújabban diagnosztizált veleszületett fejlődési rendellenesség, hazánkban önálló fogyatékossági csoportként 2003. óta tartják nyilván. Ezen állapot vagy másképpen fogyatékosság, mely eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A spektrum szó arra utal, hogy a betegségnek számtalan megjelenési formája van. Mit tehet szakdolgozó? Közös szükségleteik alapján, az ellátás szempontjából egységesen kell gondolkozni, mert általános értelmi képességeiktől függetlenül azonos jellegű, speciális és sajátos megközelítésre van szükség. Az ápolói beavatkozás megkezdése előtt a szakdolgozónak tájékozódni kell, mi az ami ingerli, idegesíti az ellátottat. Speciális tervet alkalmazzon a szakdolgozó, arra vonatkozóan, hogy hogyan tudja belevonni az ápolásba. beteg pácienst. Pl. megengedjen egy vizsgálatot, vérvételt, stb. Tájékozódni kell továbbá étkezési, alvási, tisztálkodási szokásairól, a hozzátartozó bevonásával. A szakdolgozónak szüksége lehet a segítő környezetet kialakításának módszerének az elsajátítására. Pl. a napirend, alaplapok, folyamatábrák, kommunikációs kártyák, szempont kártyák és egyéb vizuális eszközök használata, amelyek segítik az autizmussal élő személyeket, hogy könnyebben tudjanak

99

tájékozódni térben és időben, könnyebben ki tudják választani az adott helyzetben a kívánt viselkedést, amely lehetővé teszi a funkcionális kommunikáció kialakítását.

Egészségügyi dolgozók nézőpontja a depresszió és az öngyilkosság tükrében Szeri Judit SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, Szeged Bevezető: A befejezett öngyilkosságok háttérében legtöbbször a kezeletlen depresszió áll. A praeszuicidális előjelek nem mindig nyilvánvalóak, személyiségtől függően mások és mások. Az egészségügyi személyzet felkészülése testben és lélekben sokat segíthet, illetve ronthat ezen betegek ellátása, mind pedig hozzáállás szemszögéből. A mentális gondozás fontos a team-en belül. A negatív diszkrimináció jelen lehet ellátásuk során. Módszerek: Vizsgálatunkban kutatási módszerként az interjúra (irányított beszélgetésre) esett a választásunk. 10 db kérdést az OMSZ dolgozóinak, a szegedi Tudományegyetemen belül dolgozó Sürgősségi betegellátó osztály, az intenzív osztály, és a betegségre leginkább specializálódott pszichiátriai osztály dolgozóinak tettük fel. Minden területen 5 emberrel folytattunk beszélgetést. Az adatok feldolgozásához leíró statisztikát alkalmaztunk, a Microsoft Office Excel 2007 program segítségével. Eredmények: Összesített válaszok alapján feltárult, hogy a negatív diszkrimináció nincs jelen az ellátás során, minden beteget ugyanolyan szaktudással látnak el. A lelki támogatást nem igénylik team-en belül a dolgozók. Következtetésként adódik, hogy minden beteget egyenlő bánásmóddal, a szakma szabályainak megfelelően látnak el az egészségügyi szakdolgozók, a Rogersi kritériumokat figyelembe véve.

100

Prevenciós és rehabilitációs lehetőségek hetero- és autoagresszív gyermekek esetében Uicz Orsolya Lilla Heim Pál Gyermekkórház, Budapest A hetero- és autoagresszív gyermekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata, az érintettek prevenciós és rehabilitációs lehetőségeinek feltárása. A gyermek- és ifjúságpszichiátriai rehabilitáció olyan átfogó tevékenység, ami csak team-munkában valósulhat meg. Az agresszív gyermekek megfelelő módszerekkel történő kezelése nemcsak az egyén és közvetlen környezetének jólétét szolgálja, hanem a társadalom számára egyaránt nagy haszonnal jár. A következőkben kutatásom, a hetero- és autoagresszív gyermekek megküzdési stratégiáinak vizsgálati eredményeit szeretném ismertetni, ami alapjául szolgált az érintettek prevenciós és rehabilitációs lehetőségeinek feltárásához. A vizsgálatban összesen 90 gyermek és serdülő vett részt, 30 fő magatartászavar diagnózisú, heteroagresszív; 30 fő szándékos önártalmat elkövetett, autoagresszív; és 30 fő kontrollcsoportot alkotó, magatartásés/vagy emocionális zavarral nem diagnosztizált gyermek, illetve serdülő. Az eredmények egyrészt a célcsoportok és a kontrollcsoport különbözőségeire hívták fel a figyelmet, másrészt a célcsoportok közötti különbségek is körvonalazódni látszanak általuk. A prevenciós lehetőségek kapcsán kiemelt jelentőséggel bír a gyermekek védelme, és az olyan reformprogramok, mint a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia. Az iskolákban, hazánkban is indokolt lenne a különböző feszültségcsökkentő és/vagy szociális tréningek bevezetése. A pszichiátriai rehabilitációban a szuicid betegekhez való hozzáállás pozitív irányú változása, valamint a rehabilitatív szemlélet elterjedése hozhat jelentős javulást az ellátás színvonalát tekintve.

101

X. SZEKCIÓ: Közösségi ápolás A foglalkozás-egészségügyi szakápolói hivatás régen és ma Hirdi Henriett Éva Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, Budapest A hazai foglalkozás-egészségügyi szakápolás kezdetének és történetének kutatása, kialakulásának bemutatása. Anyag és módszer: Az 1840 és 2013 közötti időszakban keletkezett szakirodalmi források és joganyagok kigyűjtése és feldolgozása. Az államosítás előtt működött gyárak levéltárakban fennmaradt gyárgondozónői beszámolóinak vizsgálata. Az első rudabányai bányaorvos mellett 1883-tól alkalmazott szakdolgozók tevékenységeinek vizsgálata. Eredmények: Az ápolók a kezdetekben elsősorban a megbetegedett vagy sérült munkavállalók ápolásával foglalkoztak. Hazánkban az első szakma specifikus képzés, a gyárgondozónői tanfolyam 1933ban indult. A gyárgondozónői feladatrendszer a gyári orvosoktól függetlenül jött létre, alá-fölérendelt viszony nem volt. A gyárgondozónők holisztikus és preventív szemléletű tevékenységük keretében egyaránt végeztek egészségügyi, szociális és kulturális jellegű feladatokat. 1951-től, az üzem-egészségügyi rendszer létrehozásától az üzemi ápolók tevékenységüket az üzemi orvos irányításával és felügyeletével végezték. A főként kuratív munkát végző üzemegészségügyet 1995-ben váltotta fel a foglalkozásegészségügyi rendszer. Napjainkban a foglalkozás-egészségügyi ápolók fő feladata a prevenció, a munkavégzés és a munkakörnyezet kóroki tényezői által okozott egészségkárosodások megelőzése. Következtetések: Hazánkban a foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés 80 éves múltra tekint vissza. Habár a foglalkozásegészségügyi szakápolók önállósága és tevékenysége már nem olyan széleskörű, mint a gyárgondozónőké, de az általuk végzett tevékenységek egyre bővülnek.

102

"Egészségnapok a baranyai középiskolákban" - Egy sikeres regionális ifjúsági prevenciós program bemutatása Kovácsné Kósa Judit Pécsi Tudományegyetem Alapszervezetünk 2 évvel ezelőtt indította útjára az "Egészségnapok a baranyai középiskolákban" elnevezésű ifjúsági prevenciós programját. Előadásom célja, hogy országos szakdolgozói körökben bemutassam programunk részleteit a jó gyakorlat átadása, és más régiókban történő alkalmazása céljából; az ifjúság hatékonyabb egészségvédelmének, illetve egészségmagatartásának sikeres reformja érdekében. A Magyar Rákellenes Liga Pécsi Alapszervezete 2011-ben alakult meg, tagjai kizárólag önkéntes munkát végeznek. Működésünk kiemelt célja a primer prevenció; a daganatok időben történő felismerése és sikeres gyógyítása viszont a lakosság kellő és minél korábbi tájékoztatásával, illetve az egészségmagatartás tudatos fejlesztésével valósítható meg. Ennek érdekében a tavalyi évben kidolgoztuk az ""Egészségnapok a pécsi középiskolában"" című programunkat, melyet a regionális igények felmerülése végett kiterjesztettünk Baranya megyére, illetve általános iskolákra is. A szakmai program megvalósítása során általános, és középiskolákban egészségnapokat tartunk; önállóan, más szervezet bevonása nélkül tudjuk lefedni az egész napos programot, melynek egyedisége az alábbiakba rejlik: 1. Nyíltan és figyelemfelkeltően beszélünk a fiataloknak a daganatos betegségekről, a rákkal kapcsolatos tévhitekről, illetve a prevenció és a korai felismerés jelentőségéről; bemutatónk során szemléltető eszközöket (önvizsgálati modellek) használva. 2. Programunkat, kortárs-oktatás formájában (orvostanhallgatók), sok esetben érintettek bevonásával, interaktív módszerekkel valósítjuk meg. 3. Kortárs előadóink saját kutatási területeiken, illetve saját tapasztalataik felhasználásával végzik a fiatalok körében az ismeretterjesztést; nem csupán daganat prevenció tárgykörében, hanem pl.: táplálkozás, dohányzás prevenció, mozgáskultúra fejlesztése, stb. témakörben is. 4. Szponzorok bevonásával minden tanévben

103

vetélkedőt szervezünk a programunkban részt vevő iskolák körében; ezzel visszacsatolást kérve munkánk hasznosságáról.

Hogyan változik a sztóma viselők életmódja otthoni körülmények között Nagy-Kovács Magdolna, Fülöpné Karnok Katalin Bugát Pál Kórház, Gyöngyös Kíváncsiak voltunk, hogy a vastag-, a végbél műtéten áteső, és a sztóma viselő betegek számára mi jelenti a legnagyobb problémát otthonukban. Hogyan tudják a kórházban hallottakat átültetni a minden napokra. Valóban segítő tanácsokkal láttuk el őket, vagy módosítsunk a tanácsadás anyagán. A dietetika helye Hippokrátésztől kezdve az orvoslásban igen hullámzó volt, de a beteg ember táplálkozásának megváltozása már az ókortól foglalkoztatta az embereket. Napjainkban is helytálló megállapítás, hogy a helyes táplálkozás a betegségek megelőzésének és az egészség megelőzésének, a diéta a már kialakult betegségek jelentős részénél a gyógyítás elengedhetetlen része. Minden napi munkánk során a sebészeti osztályon a műtött és konzervatív terápiában részesülő betegeknek tanácsadással segítünk,hogy a kórházból való távozás után az otthoni körülmények közé minél kisebb változtatással tudjanak visszatérni. 50 db. saját összeállítású kérdőívvel fordultunk a kontrollra érkező betegek és az Ilko klub tagjai felé. A kérdőívek 20%-át a sebészeti osztályra érkező ellátottak értékelhetően töltötték ki, ezért változatlan formában osztottuk ki. Tapasztalataink alapján a betegek számára komoly problémát okozó területek az életkor szerint változnak, de az étkezés megváltozása jelenti az egyik legnagyobb gondot. A családtagok bevonásával, több gyakorlati ötlet átadásával segíthetünk az otthoni gátlások legyőzésében. Az írott tanácsadásban a hangsúlyt továbbra is az egyre bővülő lehetőségre kell fektetni pl. a diétás konyha technika alkalmazása a hagyományos magyaros ételek elkészítésénél. A családtagok szerető segítsége, a sorstársakkal közös programok könnyebben visszavezetik a sztóma viselőket a hétköznapi életbe.

104

Kockázatalapú diabetes-szűrés foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében Szebenszki Erzsébet Debreceni Egyetem Klinikai Központ Dietetikai Szolgálat A diabetes mellitus napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi problémája. Sok próbálkozás történt a korai felismerés és a hatékony kezelés érdekében Mivel a foglalkozás-egészségügyi ellátás minden szervezett munkavégzésben foglalkoztatott számára kötelező, megítélésem szerint a munkahelyi szűrés és egészségfejlesztés megtérülő befektetés lehetne. A dolgozatom célja felmérni a kockázatalapú diabetes-szűrés aktív munkavállalók körében történő megvalósításának lehetőségeit. A FINDRISC (Finnish Diabetes Risk Score) kérdőív alkalmazásával kétfázisú, kockázatalapú diabetes-szűrést végeztem. A vizsgálatba 81 fő, 18-64 éves kor közötti aktív munkavállaló került be 4 csoportban. A résztvevők papír alapú kérdőívet töltöttek ki. A FINDRISC a diabetes rizikófaktorainak meglétére és mértékére vonatkozó 8 kérdésből áll (melyben 0-26 pontot lehet elérni). 12, vagy magasabb pontszám esetén további laboratóriumi vizsgálat történik. vagy magasabb pontszámúak aránya 29,6%. A vizsgálat második fázisa három csoportban zajlott le (n=63). Közöttük a 12, vagy annál több pontot elérők (14 nő és 6 férfi) aránya 31,7%. A 20 fő további vizsgálata során 15 fő (75%) normál glukóztoleranciájúnak bizonyult. A megismételt éhomi vércukormérés 2 fő esetében manifeszt cukorbetegséget igazolt, 3 esetben terheléses vércukor-vizsgálatot végeztek, aminek az eredménye 2 esetben az IFG, 1 esetben az IGT diagnosztikai kritériumait valósította meg. Végeredményben elmondható, hogy a vizsgálat eredményes volt, mivel öt új esetet sikerült felfedezni. Ezek az emberek esélyt kaptak, hogy időben tegyenek a betegségük eredményes korai kezelése érdekében. A vizsgálatot korlátozta a foglalkozás-egészségügyi orvosok együttműködésének hiánya, de jelentős problémát vet fel a finanszírozás kérdése is. Ennek ellenére kivitelezhetőnek tűnik egy

105

komplex szűrőprogram létrehozása a foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében.

A foglalkozás-egészségügyi ápolástan múltja, jelene és jövője a képzés tükrében Dr. Téglásyné Bácsi Mária, Dr. Grónai Éva NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály, Budapest Az Európai Unió valamennyi tagállamában folyamatosan változik a munkaerőpiac szerkezete. A gazdasági, szociális, technikai fejlődés az oktatás, képzési rendszerek változását vonják maguk után. Az aktívabb, kreatívabb, rugalmasabb, sokoldalúan képzett munkaerő iránti igény megnőtt és ez befolyásolja a munkaerő-piaci struktúrát is. A munkafeltételek változása a foglalkozás-egészségügy részéről fokozottan multidiszciplináris megközelítést igényel, új követelményeket támaszt a munkaadó-alkalmazott – foglalkozásegészségügyi viszonylatban. A foglalkozás-egészségügyi szakembereknek meg kell szerezniük azokat az ismereteket is, amelyek alkalmassá teszik az új (és folyton változó) kihívásoknak való megfelelőségre, az újabb és gyakran összetett eredetű, több tényezőből fakadó egészségkárosító kockázatok kezelésére. Új feladatokat kell megoldaniuk a foglalkozás-egészségügyi szakápolóknak is, ezért az oktatásnak és a képzésnek igazodnia kell a változó munka és életkörülményekhez. Az előadásban rövid történeti áttekintés során ismertetésre kerül a foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés kialakulása, jelenlegi képzési rendszere, és milyen új feladatokra kell felkészíteni a szakdolgozókat. Kulcsszavak: oktatás, képzés, munkaerő-piaci struktúra, foglalkozásegészségügy, munkavállaló, egészségkárosító kockázat.

106

XI. SZEKCIÓ: Hatékony sebellátás A krónikus sebkezelés hiánya képzésünkben Boros Katalin Gyöngyi SZTE ÁOK Sebészeti Klinika A krónikus sebek ellátása orvosi és ápolói feladat. Az ápolók oktatásában az innovációk területileg eltérő módon jelennek meg. A krónikus sebek kialakulása, kezelése egyben minőségi indikátor is. Kutatásunk célja volt feltárni az SzSzSzI Kossuth Zsuzsanna Tagintézményben a nappali és esti tagozaton tanulók ismereteit a modern kötszerek alkalmazásával kapcsolatban. A vizsgálatot 2014. március 1 és április 20 között végeztük. A finanszírozási nehézségek mellett a tanulók képzési hiányossága (p=0,03) is problémát okoz. Az egészségügyi végzettséggel rendelkezők inkább a gyakorlati tevékenységek előtérbe helyezését szeretnék elérni a képzésük során (p=0,017). Az otthonápolásban dolgozók sebkezelési ismerete szélesebb körű (p=0,021). A nappali képzésben résztvevők legtöbb esetben magasabb elméleti tudással rendelkeznek (p<0,001), de a gyakorló helyen szerzett tapasztalataik már nem támasztják alá azokat. Az oktatási segédlet összeállítását a tanár rátermettsége és érdeklődési köre is befolyásolja (p=0,012) azonban a gyakorlati tevékenység elsajátítására, illetve a modern kötszerek megismerésére csak ritkán van alkalom. A szakmai minőség szintjének emelésére tett kísérlet néhol a betegellátás hátrányára fordul. A sebkezelő teamek szerepe mellett hangsúlyozni szeretnénk a modern sebkezelés megtanítását is az osztályon dolgozó ápolók körében. Csernus eredményei szerint a teamek közötti kommunikáció elengedhetetlen fontosságú az ellátás minőségének javítása érdekében. Szokoly és Herpai sebkezelő centrumok kialakítását sürgetnék a fekélybetegségek korszerű kezelésére. A minőségi ápoláshoz vezető út a tudás, melynek alapjait még az iskolában kellene elsajátítani.

107

Felfekvésnélküli Szlovákia. A felfekvéseket meg lehet előzni egész Szlovákiában 1 2 Henrieta Ibosová, Ing.Mgr.Kočanová Ľubica 1 Súcit n.o. - Szociális Otthon, Szlovákia 2 Szlovák Nővérek és Páciensek Egyesülete A decubitus mentes Szlovákia projekt legfőbb célja a megelőzés, melynek fő feladata egyrészt a hivatásos egészségügyi dolgozók továbbképzése, másrészt a laikus nyilvánosság tájékoztatása, oktatása. Egyre komolyabb probléma a magas felfekvések incidencia száma Szlovákiában is. Számuk 2012-ben 9200 volt. A megelőzés költségei jóval alacsonyabbak, mint a kezelési költségek, a probléma devasztációs, sőt fatális következményeiről nem beszélve. A legvalószínűbb okai ennek a súlyos problémának a tudatlanság valamint a bennfentesek érdektelensége. Az EPUAP (European Pressure Ulcer Panel) ezért hívja fel az egész világon a szakmai körök figyelmét, hogy láthatóbbá tegye ezeket a problémákat és közös erőfeszítést tegyenek ez ügy érdekében. A decubitus mentes Szlovákia nevezetű projekt informálni akarja ennek célcsoportjait, melyek közé tartoznak a szenior centrumok, nyugdíjas otthonok és gondozói ügynökségek is. Többek között a megelőzési lehetőségekről, mind az otthon kezelt betegeket illetően, mind a kórházi ellátottakat is. A decubitus mentes Szlovákia nevezetű projekt három részből tevődik össze: 1. a felfekvések megelőzése otthoni környezetben, magatehetetlen betegekkel való otthoni törődés. 2. felfekvések megelőzése a Szlovákia kórházakban, a megelőzés támogatása. 3. megelőzés folytonosságának biztosítása. A decubitus mentes Szlovákia nevezetű projekt segítségével szeretnénk felhívni a figyelmét, mind a szakmabelieknek, mind a nyilvánosságnak, és nem utolsósorban a politikusoknak is a szükséges minőségi változásra a gondozási megelőzés érdekében. A komplex hozzáállás, és a multidiszciplinaritás hiányában a helyzet Szlovákiában is csak romlani fog. A projekt eredményeit értékelni fogjuk az incidencia és prevalencia szempontjából. A szükséges adatokat az egészségügyi biztosítóktól kapjuk.

108

Hatékony sebellátás kórházban és az otthonápolásban Rózsa Melinda Homo Creativus Kft. Az előadás ismerteti a hazai sebellátás kórházi és otthonápolási ellátásának szakszerű segítségnyújtását olyan megközelítéssel, mely egy nem közforgalmú gyógyszerkiadó szakasszisztens szemével történik,s mely más területen lévő szakdolgozónak nem ismert, a beteg a vényeket az orvostól, asszisztenstől a gyógyszertárba viszi, s ott van szüksége olyan információkra, melyeket ott tud megkérdezni, vagy az idő hiánya miatt, vagy túl gyorsan történnek számára az események. A vény felírás szabályai, a kötszerek előnyei és hátrányainak szakasszisztensi szakszerű ismertetése és ezen szakmai tudás megfelelő továbbképzése, illetve szinten tartásának fontossága kiemelendő.

Safetac kötszerek alkalmazása a nyomási fekélyek prevenciójában a tatabányai Szent Borbála Kórház Neurológiai és Stroke Osztályán Farsang Éva, Kertészné Lakics Margit Szent Borbála Kórház Tatabánya A 2009/2010. évben a nyomási fekély prevenció és gyógyítás EPUAP/NPUAP irányelve alapján számos nemzeti és nemzetközi konszenzus született. Az újdonságok közé konkrét megjelöléssel bekerültek a kötszerek alkalmazása a nyomási fekély prevencióban. A sarkakra és a keresztcsont tájékára a lágy szilikon tartalmú kötszereket evidenciákkal és a nyomási fekély incindenciájának „Zéro” szintre csökkentése alapján ajánlja a konszenzus. A tatabányai Szent Borbála Kórház Neurológia és Stroke Osztályán került kipróbálásra Safetac kötszer a decubitus prevenciós program keretében. A monitorozás ideje 1 hónap. A prevencióban a protokoll alapján a betegek ellátásánál alkalmaztuk a MUST szűrést (intézet által továbbfejlesztett számítógépes program), aktív-passzív gyógytornát, kibővített Norton-skálát. Megszerveztük a kontrollcsoportot, azonos, illetve közel azonos betegcsoporttal.

109

Cél: A beteg életminőségének javítása, a decubitusos esetek számának csökkentése, illetve a kialakult decubitusok ellátásra fordított költség csökkentése. Eredmény: A kórházi ápolási napok csökkenése, ami a kórház összköltségére vetítve nagyfokú megtakarítást eredményezett.

110

XII. SZEKCIÓ: Új eljárási trendek a műtéti ellátás területén Új eljárási trendek a műtéti ellátásban: Betegbiztonsági ellenőrző lista bevezetése Balasi Tiborné, elnök Magyar Műtősasszisztensi Társulás Egy amerikai tanulmány alapján, Magyarországon évente 3400-7580 fő hal meg nem kívánt események miatt. (Kulin 2003) Szintén nemzetközi felmérés eredménye az a tény, hogy minden 100. orvosi beavatkozás közül egy nem várt eseményhez vezet. A műtétek után a betegek több mint 25 %-ánál komplikációk lépnek fel. A betegkárosodással járó sebészeti nem kívánatos események legalább 50%-a megelőzhető lenne. A műtéti technikák fejlődése, és az emelkedő számot mutató műtéti beavatkozások indokolttá teszik a WHO műtéti betegbiztonsági ellenőrző listájának bevezetését a műtőkben. Előadásomban szeretném bemutatni a csekk listát, és bevezetésének tapasztalatait.

Laparoscopos Roux-Y Gastric Bypass és Laparoscopos Gastric Sleeve Resectio műtősnői szemmel Illés Ágnes Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém Magyarországon elsőként a Csolnoky Ferenc Kórház Központi műtőjében, Dr. Mohos Elemér az Általános Sebészeti és Érsebészeti Osztály centrumvezető főorvosának vezetésével 2010. óta végzünk Laparoscopos Gastric Bypass és Sleeve műtéteket. Statisztikai adatok szerint a magyar lakosság körében is a fejlett országokhoz hasonlóan egyre nagyobb méreteket ölt az elhízás, valamint az elhízáshoz társult un. metabolikus X Syndroma. A 2014. februárjáig 274 Gastric Bypass műtétet végeztünk melynek 7%-ában, azaz 21 esetben, első lépésben Sleeve technikát alkalmaztunk.

111

Műtéteink kiváló eredményeket mutatnak a testsúlycsökkenés, az életminőség javulás valamint a kóros elhízáshoz társult betegségek, mint a magas vérnyomás, savas nyelőcső reflux, 2-es típusú diabetes tüneteinek és laborparamétereinek javulása terén. A műtéten átesett elhízott betegek egy év alatt testsúlyfeleslegük 80-90%-ától szabadulhatnak meg. Előadásom során, melyet műtősnői szemmel közelítek meg, bepillantást nyerhetnek egy igen érdekes, Magyarországon még mindig újdonságnak számító- Laparoscopos Roux-Y Gastric Bypass és Laparoscopos Gastric Sleeve Resectio műtét menetébe, valamint a műtétek során használt műszerek és speciális varrógépek világába.

A műtősasszisztensi hivatás története Péczeli András Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház, Szombathely Az előadás során - statisztikai adatokkal - bemutatni azt az óriási változást, ami a műtősasszisztensi szakma kialakulásától napjainkig felfedezhető mind a szakképzés mind a munkafolyamatok változásának terén a kezdetektől napjainkig. A sebészet fejlődése a műtősasszisztensektől is a folyamatos továbbképzést kívánja, hogy lépést tudjanak tartani a munkájukhoz nélkülözhetetlen technikákkal. A műtősnő apácák munkájának bemutatásán keresztül eljutunk a mai, modern kor műtősnőjének csodálatos, bár sok-sok buktatót is magában rejtő tevékenységéhez. A központi műtők megjelenésével a feladatok még inkább átrendeződtek, s szélesebb tudást kívánnak az ott dolgozó műtősnőktől. Az előadás rávilágít a műtősnői szakképzés múltjára, jelenére és jövőjére. Statisztikai mutatók alapján képet kaphatunk hazánk jelenlegi műtősasszisztensi ""társadalmáról. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a műtősasszisztensi szakma a szépségein belül sok tudást és nagy felkészültséget, fizikai teherbírást igénylő terület az egészségügyi szakképesítések között,

112

melynek fejlesztésében a szakképzés reformja kiemelt hangsúlyt kap.

113

XIII. SZEKCIÓ: Az anyagcsere betegségek kihívásai és új ellátási módozatai Dietetika Hogyan segítsük munkatársainkat az egészséges életmód megvalósításában? Faragó Annamária, Egyed Márta, Füzesséry Péterné Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest Munkatársaink közérzetének javulására, kiegyensúlyozottabb életvitelére való törekvés. A programunkra jelentkező dolgozóink rendelkeznek a metabólikus szindróma rizikófaktoraival, mely Magyarországon népbetegségnek számít napjainkban. Ezen kívánunk javítani a három hónapig tartó kontrollált dietetikai, mozgásterápia és pszichés vezetés hatása alapján, amely evidenciákon alapuló kidolgozott modell." Dietetikai, mozgásterápiás és pszichés vezetéssel végzett önálló életmódváltás bevezetése az Péterfy Sándor utcai KórházRendelőintézet és Baleseti Központ dolgozói körében. A fentiek elérése érdekében komplex dietetikai és mozgásterápiás modellt dolgoztunk ki, mely az állapotfelmérést követően otthonában egyénileg betartott 1000- 1400 kcal étrend, napi 1 óra fizikai aktivitás mellett végzett életmódváltó program bevezetését terveztük, heti egy csoportterápia pszichés vezetés mellett, a 3. hónap végén a mért változások kiértékelése. Elért eredményeink: 3 hónap alatt elért változások feldolgozása a mért paraméterek alapján. A mért paraméterek szubjektív és objektív felmérések alapján kerülnek feldolgozásra. Feltételezéseink szerint programunkkal sikeres életmódváltást érünk el. Hatékonyságának vizsgálatát követően ajánlásokat kívánunk tenni az egészség politikusok számára. Költséghatékony tematikánk nem a villám fogyókúrák eljárásmódszereit alkalmazza.

114

Alultáplált, diabéteszes betegek étrendi kezelésének problémái Gyurcsáné Kondrát Ilona Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest Alultápláltság esetében problémát jelent a betegek roborálása. A betegek sokszor nem csak étvágytalanok (pl. daganatos betegek), hanem egyéb problémák is akadályozhatják a táplálkozásban (nyelési probléma, stb.). Ha étvágyuk javul is, összeszűkült gyomruk hamar telítődik, ezért csak kisebb mennyiségű ételt tudnak elfogyasztani. Tovább nehezíti a helyzetet, ha a diabétesz miatt a napi és az étkezésenkénti szénhidrát mennyiségre is ügyelni kell. A kezelés során a napi javasolt energia mennyiség mellett, a napi és étkezésenkénti szénhidrátmennyiséget is meg kell határozni. Gyógyszeres kezelés esetén is legalább hatszor célszerű étkezni. Inzulinterápia esetén ajánlottabb a humán ICT beállítása, mivel analóg inzulin mellett csak 3 főétkezés javasolt, ami korlátozza a beteget abban, hogy többször ehessen kisebb mennyiségeket. Kevésbé edukált betegek az étrend betartásában nem mindig együttműködők, mivel magas vércukorértékei nem okoznak különösebb tüneteket. Ugyanakkor, ha vércukorértékei meghaladják a veseküszöböt, a vizeletben kiürülő cukor további fogyást eredményezhet. Az eredményes roborálás érdekében fontos a betegek dietetikai edukációja, hogy az elfogyasztott étel megfelelően hasznosulhasson. Érdemes étrendi napló vezetésével rávezetni a pácienst, hogy hogyan ügyeljen az étkezésenkénti szénhidrátok mennyiségére. Az életmód terápián belül sokszor kevésbé építhetünk a fizikai aktivitás kedvező hatására, mert a páciensek betegségük során sokat veszítenek izomtömegükből is. Érdemes gyógytornásszal együttműködve az izomerő fejlesztést is megcélozni belül, a táplálkozási célok megvalósítása mellett. Diabétesz esetén az energiát adó tápanyagok aránya megegyezik az egészségeseknek ajánlottakkal, de egyes betegségek esetén egyéb szempontokat is figyelembe kell venni. Étvágytalan betegeknek javasolt, hogy a folyadék egy része is energiát tartalmazó ital (tej, 100%-os gyümölcslé) legyen, de csak a fogyasztható tejcukor és

115

gyümölcscukor mennyiségén belül. Használhatók – az engedélyezett mennyiségen belül – az energia tartalmú cukorpótlók is, ha a betegnek nem okoznak emésztőrendszeri problémát.

Ételallergia, ételintolerancia - mit mivel helyettesítünk? Mezei Zsuzsanna Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, Hatvan Előadásomban röviden érintem az egyes ismertebb ételallergiák és intoleranciák rövid bemutatása mellett azok étrendi vonatkozásait, a lehetőségek elviekben széles palettáját. Ételallergia és ételintolerancia. A két fogalom közti különbség jelentősége az étrendi kezelésben mutatkozik meg. Noha adott kór esetén elméletileg számos lehetőség áll a rendelkezésünkre, a gyakorlatban mindezt igen szoros keretek közé szabják anyagi és logisztikai problémák. Jelen előadás mégsem ezekre szeretne rávilágítani, hanem arra, hogy megmutassa, elviekben egy ételallergiával, vagy ételintoleranciával küzdő páciens esetén is lehetőség van arra nézve, hogy étkezése nem csak betegségének megfelelő, de változatos és ízletes is lehet. Előadásomban röviden érintem az egyes ismertebb ételallergiák és intoleranciák rövid bemutatása mellett azok étrendi vonatkozásait, a lehetőségek elviekben széles palettáját.

116

Dietetikus receptre? Molnárné Lipták Judit Albert Schweitzer Kórház, Hatvan Csak diétával karbantartható betegségek tapasztalatai. Dietetikus receptre? Külföldön, ez is előfordulhat, ugyanis ha a páciens betegsége megkívánja, az orvosa táplálkozási szakértőhöz utalja be. Magyarországon a dietetikus szakma és a dietoterápia (táplálásterápia) a színvonalas képzés és a nemzetközi elismerés ellenére még nem tölti be a neki járó szerepét az egészségügyben. A klinikai dietetikusok gyógyításban betöltött szerepe a beteg állapotától függően lehet meghatározó vagy kiegészítő. A dietetikus alkalmazása és a dietoterápia költséghatékony megoldást jelent az állam számára. Hiszen a helyesen táplált beteg gyógyulása gyorsabb ütemben történhet, a szaktanácsadás után, a kórházat elhagyva, a táplálkozásról tanultakat alkalmazva a továbbiakban is "kezelheti" magát a megfelelő étrenddel. A betegségeket dietetikai szempont szerint, az alábbi módon csoportosíthatjuk: 1. A dietoterápia az egyetlen, hatékony, kezelési mód vagy lehetőség, pl. enzimopathiák, coeliakia, táplálékallergia esetén. 2. A diéta nem az egyetlen; de a kezelés fontos, elengedhetetlen része. 3. A terápia kiegészítője. 4. A gyógyítás során nincs szükség speciális diétára, az alapétrend normál változata megfelelő. Sokak számára a Phenylketonuria (PKU), a Galactosaemia, a Fruktózintolerancia, a Coeliakia fogalma sem ismerős, nemhogy az életmód, az eliminációs diéta mindennapi megvalósítása. Ezekkel a betegségekkel együtt kell élni, nem csupán magának az érintettnek, hanem családjának is, élethosszig tanulniuk, fejlődniük kell; ehhez viszont szakszerű, hiteles, érthető, hasznos információkkal szolgáló kiadványokra is szükség van. A táplálékallergiás fogyasztók számára maga a terápia része, hogy meg tudja állapítani, hogy az élelmiszer alkotórészei számára fogyaszthatók-e. A tényleges allergént elkerülő étrend rontja az életminőséget, befolyásolja az egyén társadalmi aktivitását is.

117

Ételallergiák és intoleranciák étrendi kezelésének buktatói Porcsalmyné Henter Izabella Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest Az utóbbi években egyre több módszert alkalmaznak a táplálékallergiák és –intoleranciák kimutatására. A diagnózisok eltérő módja mellett a javasolt terápia is rendkívül sokrétű. A bizonyítékon alapuló orvoslás szempontjait szem előtt tartva, annak elvei alapján kell, eljárnunk a táplálási intervenció során is. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az alternatív módszereket sem, amelyekkel a mindennapokban egyre gyakrabban találkozunk és tekintettel kell lennünk a hozzánk fordulókra is. Az eliminációs étrendben a legfontosabb élelmi anyagok elhagyása bizonyos tápanyagok pótlását igényelheti, a poliallergiák, intoleranciában szenvedők gondozása csökkenti a diéta tápláltságot negatívan befolyásoló hatását. A táplálási intervenció folyamatát végigkövetve, az adekvát dietetikai tevékenységeket szakszerűen elvégezve a legkisebb az esélye annak, hogy a kliensnél a hosszabb távon tartott diéta esetén se alakuljon ki minőségi vagy mennyiségi hiányállapot, tápláltsági státuszromlás. Az internet és az informatika eszközei is jól alkalmazhatóak a hosszabbtávú táplálási intervenció kivitelezésében úgy a paciens, mint a szakember számára.

Gyurcika története Schneidler Mónika, Murelné Budai Beáta Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd A fogyatékkal élő gyermekek fokozottabban vannak kitéve az abúzus veszélyének. Fogyatékos, több krónikus betegségben szenvedő 17 éves gyermek hónapokat felölelő ellátását mutatom be, mely során az intézményünk több szakterülete, szakembere hatékonyan fogott össze a gyermek mielőbbi gyógyulása, jó közérzete céljából. Az eset tanulságai közt megfogalmazódik a

118

hatékony edukáció mérési kívánalma, a gyermek gondviselőjének, az illetékes gyermekvédelmi-, valamint a szociális védőháló felelősségi köre. 16 éves, Down syndromában, glutén szenzitív enteropáthiában szenvedő gyermek szociális intézményből került osztályunkra 1-es típusú diabetes mellitus gyanújával, mely a kórházi felvétel után igazolódott. Az édesanyát edukáltuk a gyermek krónikus betegségeivel kapcsolatban, majd a gyermeket kielégítő állapotban otthonába bocsájtottuk. A gyermek legközelebb - 16 hónap elteltével - érkezett osztályunkra: kifejezetten leromlott (BMI: 10,6), elhanyagolt állapotban, immobilitas syndroma, enuresis, encupresis, harmadfokú decubitus, krónikusan felborult anyagcserehelyzet, másodlagos lactose intolerancia, vashiányos anaemia jellemezte. A másodlagos betegségek a gyermek coeliaciájával hozhatók összefüggésbe, mivel a kapcsolódó diétás előírásokat az édesanya nem tartotta be. Az orvosi, dietotherápiás, ápolásszakmai előírások betartása eredményeképp a gyermek önállóan jár, decubitusa gyógyul, pelenkahasználatot nem igényel. Szociális munkás munkatársunk a gyermekkel kapcsolatos érdemi munkáját a régió gyermekvédelmi, illetve gyámügyi szervekkel való folyamatos kapcsolattartás jellemezte. Együttes megállapodás alapján a gyermeket szociális intézményben helyezték el. A gyermek 108 ápolási nap után hagyta el ismételten osztályunkat (BMI: 17). Távlati lehetőségek: másodlagos betegségek ellenőrzése, kapcsolódó terápia elhagyása, 1-es típusú diabetes mellitus, valamint gluténszenzitív enteropáthia gondozása, mely dieto-, illetve inzulinterápiával egyensúlyban tartható anyagcserehelyzet.

119

XIV. SZEKCIÓ: Sürgősségi ellátás kihívásai Új diagnosztikai és terápiás eszközök a sürgősségi betegellátásban Dr. Pápai Tibor MH Egészségügyi Központ, Budapest Napjainkban az egészségügyi ellátás technikai fejlődésében jelentős átalakulások mennek végbe – az egészségügyi humánerőforrás struktúra dinamikus átalakulása miatt az orvosi szintű diagnosztika és ellátás prioritása mellett a hangsúly egyre jobban áthelyeződik a kompetenciák átdelegálásával a szakdolgozói állomány irányába. Ennek a jelenségnek és a technikai fejlődésnek az eredményeként egyre több olyan diagnosztikai és terápiás eszköz jelenik meg az egészségügyi technikai palettán, amely szakdolgozói kézben is egyszerűen és igen nagy validitással alkamazható, ezzel is emelve a biztonságos betegellátást, megfigyelést és időablak menedzsmentet. Az MH EK Sürgősségi Centrumban az elmúlt időszakban három új eszköz került használatba. Az első eszköz a traumás koponyasérültek intracraniális hematómáinak korai felismerésére alkalmas InfraScan. Az eszköz noninvazív módon képes gyorsan kimutatni a koponyán belüli haematomát, így azt már az elsődleges állapotfelmérés során a triage-ban is alkalmazhatjuk, melynek eredményeként a beteg idejekorán juthat a szükséges beavatkozáshoz, továbbá jelentősen csökkenti a koponya CT vizsgálatok számát is. A második dignosztikai eszköz a Venus 1000 noninvazív, centrális vénásnyomás mérő készülék, amely nem csak a sürgősségi ellátás eszköztárának lehet része. Az eszköz egyszerűen és gyorsan alkalmazható olyan esetekben is, amikor az ápoló személyzet a betegen a dehydráció, hyperhydráció, vagy a septikus folyamat jeleit észleli. A műszer alkalmazásának eredményeként a különböző kórfolyamatok korai felismerésének következtében pozitív irányba változnának a Kórház kimeneti és működési mutatói is.

120

Harmadik eszköz az újraélesztés esetén alkalmazható mellkasi komprimátor, amely kiválóan alkalmas a hatékony mellkaskompresszió kivitelezésére újraéleztés során. Előadásomban az eszközök és azok alkalmazását szeretném bemutatni, hangsúlyozva jelentőségüket a betegmegfigyelésben, korai felismerésben, a pontos betegkövetésben és ellátásban.

Sürgősségi betegellátók strukturális és hatékonysági vizsgálata Banga Béla Erik SZTE ÁOK Kutatásomban arra kerestem a választ, hogy a különböző struktúrában működő sürgősségi osztályok belső munkamegosztásában, vannak-e tartalékok, melyek csökkentik a szakdolgozók napi terhelését úgy, hogy a betegek várakozási és ellátási ideje is csökkenjen. Célom, az ápolói tevékenységek optimalizálása, belgyógyászati és vegyes profilú sürgősségi osztályokon, olyan egységes irányelv kialakítása - az egyes feladatok adott munkaterületre delegálásával, mely növeli az ellátó helyek hatékonyságát. Minta: Hét hazai sürgősségi osztályon személyes megfigyelésen mértem az egyes tevékenységek elosztását, elvégzési idejét, vizsgáltam a hely struktúráját, a triage, a kezelős személyzet és a fektető kórtermi személyzet által elvégzendő feladatokat. A választásba különböző progresszivitási szintű sürgősségi ellátó helyeket vontam be. Módszer: A rögzítést MS Excel 2007 és SPSS 20 programokkal végeztem. Az adatokat egy és kétmintás t próbával elemeztem, végül összefüggést kerestem a mért eredmények és a struktúra között. Eredmények: A kutatás eredményeiből látható, hogy a különböző struktúrában, munka és feladatmegosztásban működő sürgősségi ellátók erősségeit ötvözve és a legkisebb áteresztési keresztmetszetet megszüntetve jelentős dolgozói erőforrás és betegvárakozási idő takarítható meg. A rövidebb ellátási, diagnosztikai, és akut kezelési idő segít az ellátó rendszert

121

támogatóbb, hatékonyabb, magasabb betegbiztonságot nyújtó folyamattá tenni. Következtetés: A kutatásban nyert adatokat és eredményeket mindenképp érdemes a sürgősségi ellátás területén működő civil szervezetekkel megosztani, hiszen ezek tudnak érdemben javaslatokkal élni akár országos szinten, a sürgősségi osztályok munkaszervezéseivel, működési struktúrájával kapcsolatban is. Kutatásomtól azt várom, hogy a sürgősségi ellátók maguk is átgondolják, elemzik a mindennapi működésüket, a tevékenységek munkaterületekhez delegálását, támogassák egy egységes működési rendszer kialakítását kutatásom alapján.

Gyermekek hospitális sürgősségi ellátása Baranyi Péter Ferencné Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Nehéz meghatározni mely kórképek igényelnek sürgősségi ellátást, bármely szervrendszer elváltozása idézhet elő súlyos állapotot. A sürgősségi ellátás egyik alapköve a betegek osztályozása egy előre meghatározott rendszer szerint. A felnőtt sürgősségi ellátás területén az 5 fokozatú „Canadian triage” rendszert használják, de a gyermek ellátás területén csak elvétve alkalmaznak bármilyen osztályozó rendszert. A Heim Pál Gyermekkórházban, mi a kanadai triage rendszert módosítottuk a gyermek számára. A sürgősségi osztály belgyógyászati ambulanciáján 2013-ban 11 ellátott gyermek került az I.-es reszuszcitációs kategóriába, 486 gyermeket kellett a kritikus- II-es szintre sorolni és 5707 esetben vált szükségessé a III-as sürgős kategória. A triage rendszer és a hozzárendelt ápolói kompetencia meghatározása több szempontból hasznos a betegek számára. A magas időfaktorú kórképpel bíró betegek ellátása már az osztályozás pillanatában késlekedés nélkül megkezdődik, ezzel gyakran elkerülhető az intenzív kezelés. A korán elindított vizsgálatokkal és megkezdett beavatkozással lehet a beteg állapotán oly mértékben javítani, hogy folyamatos kontroll mellett, átsorolható egy kevésbé sürgős kategóriába. Retriage-ra bármikor van lehetőség.

122

Kórházunkban 2007-es induláskor a hármas fokozatú rendszert alkalmaztuk, de a betegforgalom jelentős növekedése megkívánta az 5 fokozatú skála gyermekekre való adaptálást. Minden magas időfaktort vonzó állapotra igaz, hogy a korai felismerés és adekvát beavatkozás életet/végtagot menthet, de a kritikus állapotot leggyakrabban kiváltó légzési elégtelenség és perifériás keringési elégtelenség korán, a kompenzált fázisban felismerhető így megfelelő beavatkozással a további állapotromlás megelőzhető. A jól működő triage a kevésbé sürgős kategóriákban is csökkentheti a várakozási időt, ami gyakran az ellátás színvonalát is jelentő kulcskérdés a szülők számára.

Egykapus rendszer jellemzői Közép-Európa legnagyobb Baleseti Centrumában Prima Erika, Nagy Ágnes, Vámosi Ágnes Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest Megoldási lehetőségeket kerestünk, szakdolgozóként naponta versenyt futva az idővel, hogyan biztosíthatjuk betegeink számára a legnagyobb esélyt a gyógyulásra. Specialitásaink: a triázsolás nélküli irányított betegút, megfigyelő és megfigyelő I, a betegút logisztikájának optimalizálása a mielőbbi végleges ellátásért. Szakdolgozói kompetenciák vizsgálata a rendszer szerves részeként. Kutatásunk célja a betegelégedettségi kérdőívek eredményeiből kiindulva erősségeink és gyenge pontjaink feltárása. Előadásunk első részében röviden ismertetjük Közép-Európa legnagyobb baleseti centrumának a Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézet Baleseti Központnak rövid történetét és tevékenységét. Intézményünk évi 365 napot felvételes, 24 órás folyamatos munkarendben dolgozunk. Ellátási területünkhöz tartozik:2-es progresszivitási szinten 1,2 millió,3-as progresszivitási szinten 2 millió lakos. Vizsgálatunkat intézményünk minőségirányítási rendszerének szerves részét képező betegelégedettségi kérdőívek alapján indítottuk. Betegeink pozitív visszajelzésére megvizsgáltuk, mit

123

tettünk azért, hogy a jelenleg működő egykapus betegfelvételi rendszerünk hatékonyan segítse a gördülékeny átjárhatóságot a járóambulancia és a kórházi felvétel között. Áttekintettük a humánerőforrás optimális eloszlását, a szervezési és logisztikai feladatokat,és mindezek etikai és jogi hátterét. Figyelmünk középpontjában a még ránk váró feladatok állnak, a betegút szervezés további optimalizálása érdekében. Intézményünk speciális tevékenysége és betegforgalma miatt létrehozott, egyedi megoldás a Műtéti Előkészítő és Megfigyelő II. Segítségével áthidalható a mentőszállításra váró betegek fekvőbeteg osztályos átmenő forgalma, ám további szakmai és emberi problémákat vet fel a hajléktalan vagy egyedülálló, idős, demens betegek elhelyezése. Hová vezethet az ilyen sérültek útja a negatív diagnosztika, vagy az ambuláns ellátás után? Előttünk álló feladatok a jövőben és megoldási lehetősége - mit tehetünk, merre tovább?

Mindennapok kihívása - sürgősségi ellátás a kardiológiai szakrendelésen Szemán Éva, Szabó Gézáné XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézet, Budapest Sok beteg sürgősséggel és/vagy azonnali EKG beutalóval érkezik a rendelésre kivizsgálatlanul, legtöbbször feleslegesen. 3 hónapos előjegyzési idővel tartható fent a Kardiológia-EKG szakrendelés, annak ellenére, hogy az utca túloldalán 24 órás ügyeleti szolgálat működik és 40 felnőtt Háziorvos dolgozik a XV. kerületben. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy mi az oka és szakmai megalapozottsága az évi 5000 felett elvégzendő EKG vizsgálatnak és a 200 körüli sürgősségi ellátásnak. A XV. Kerület Önkormányzat Egészségügyi Intézményében működő Kardiológia-EKG szakrendelés betegforgalmát vizsgálatuk, mert folyamatosan emelkedik a sürgősségi/EKG beutalóval érkező betegek száma. Ennek következtében a kardiológiai szakrendelésre egyre kevesebb beteget tudunk előjegyezni, veszélyeztetve ezzel a ténylegesen beteg, kardiológiai ellátásra szorulókat. (2013-ban 10.130 beteg kardiológiai szakvizsgálatát, 5039 beteg EKG-ját és 189

124

beteg sürgősségi vizsgálatát végeztük a Holter, ABPM és Echokardiográphia mellett 4 kardiológus szakorvossal és 4 kardiológiai és 1 rendelőintézeti asszisztenssel). Ismert tény, hogy nagyon magas hazánkban a szív és érrendszeri betegségben szenvedők száma, de ezzel nem tudtuk magyarázni az egyre nagyobb számú sürgősségi ellátásra beutaltakat. Nehezíti a munkánkat, hogy ezek a betegek kivizsgálás, elvárható alapellátás, megfelelő diagnózis nélkül érkeznek. Intézményünkben a sürgősségi ellátás pontosan kidolgozott szabályozott munkautasítás szerint történik. Esetismertetésekkel szeretnénk bemutatni a mindennapi nehézségeinket, mikor a beteg háziorvosától vagy a 24 órás ügyeletről érkezik alapvető EKG vizsgálat elvégzése nélkül, DE SÜRGŐSSÉGGEL - fölöslegesen vagy azonnali kórházi beutalás helyett megnövelve ezzel a kritikus ellátási időt.

Az emberi élet: ÉRTÉK! Varga Szilvia, Pálinkás Zsuzsanna Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Kft. Előadásommal arra szeretnék rávilágítani, hogy nem csak nekünk egészségügyben dolgozó szakembereknek, hanem a laikusok számára is mennyire egyszerű lenne az alapszintű újraélesztést és az elsődleges légútbiztosítást megtanítani. Valamint, hogy hogyan merjék azt alkalmazni az adott helyzetben, míg a szakemberek segítsége megérkezik (ALS). Statisztikai vizsgálatok alapján bizonyítható, hogy az időben megkezdett elsősegélynyújtás (BLS, BLS-AED) és a megfelelő légútbiztosítás életeket menthet. Hazánkban a halálokok egyike a hirtelen szívhalál. Átlagosan 25 percenként következik be egy-egy ilyen esemény, amely az első 3-5 percben nagy eséllyel rendezhető. Tapasztalataim alapján azt veszem észre, hogy embertársainkkal szemben közömbösség, illetve az előítéleteink kerülnek előtérbe. Elgondolásom szerint már egészen kisiskolás kortól lehetne a gyermekeket játékosan elsősegélynyújtásra tanítani, hogy baj esetén merjen segítséget

125

kérni a felnőttől. Az alapszintű újraélesztést (Basic Life Support BLS. illetve BLS-AED) nagyobb rendezvények keretein belül is oktatni lehetne. Az újraélesztés keretén belül oktatásra kerül a légútbiztosítás is. Légúti akadály részben étkezés közbeni félrenyelés vagy valamilyen tárgy miatt képződik, (pl. gyermekkorban a játék lenyelése). A légúti akadály lehet részleges vagy teljes. Légúti akadály észlelése esetén a segítségnyújtó, ha lehetséges vegye figyelembe a személy életkorát, kommunikációs készségét (pl: kisgyermek, demens beteg), és az esetlegesen felmerülő traumát. Az oktatás során a laikusoknak elmondják, hogy a szájnyílásba való betekintésen kívül a fejet lehetőség szerint ne mozgassák, mert felmerülhet traumás eltérés. Ha szájnyílásban esetlegesen akadályt észlelnek, próbálják eltávolítani azt, a fej lehetséges mozdítása nélkül és kérjenek segítséget. A szakemberek különböző lehetőségek szerint biztosítják a légutat, ahol különböző technikákat alkalmaznak, mint a nemrég bevezetésre kerülő RSI-t.

RSI a praehospitalis ellátásban Vízvári László Országos Mentőszolgálat, Budapest Az Országos Mentőszolgálat kivonuló mentőegységein tavaly őszétől bevezetésre került egy új légút biztosítási eljárás az RSI (Rapid Sequence Induction), melynek egyes elemei az aneszteziológia területéről ismertek. Az előadás keretében összehasonlításra kerül a korábbi és az új eljárás rend ápolói vonatkozásai, feldolgozva a bevezetés óta elvégzett beavatkozások tapasztalatait. Bevezetés: A sürgősségi betegellátás a prioritásait az ABCDE szemlélet mentén építi fel, melyben az első elem az átjárható légutak biztosítása (A). A praehospitalis keretek között ennek kivitelezésére számos módszer áll a rendelkezésünkre. Az elmúlt év őszén az Országos Mentőszolgálat kivonul mentőegységein, a hagyományos módon végzett endotracheális intubációt felváltotta a RSI (Rapid Sequence Induction, mely számos új elemet és eszközt hozott a gyakorlatunkba.

126

Módszer: Az új módon végzett intibáció lényege, hogy a beavatkozás szigorú eljárási rend és check-lista szerint történik, melynek során a légútbiztosítást indukció, rövid- és hosszú hatású relaxáció mellett végezzük. A beavatkozás mind előkésztésében, mind kivitelezésében számos új feladatot jelent az ápolók számára. Főbb lépései a preoxigenizálás, a beavatkozás helyszínének megválasztása, az eszközök előkészítése (terítése), a beteg monitorizálása, a légutak és a beteg védelme. Eredmények: Az új eljárást ill. az ehhez szükséges segédkezést 2288 mentőápoló sajátította el. Az eljárás bevezetését e-learning team és probléma orientált szimulációs oktatás előzte meg. Az új módszer alkalmazása óta sikertelen intubációk száma szignifikánsan csökkent, az ellátási idő viszont sok esetben aránytalanul megnőtt. Ennek csökkentésére feltétlen törekedni kell. Javaslatok: Az eljárást folyamatosan finomítani, tökéletesíteni kell növelve annak hatékonyságát. Amennyiben az RSI beépül a mentőápolók képzésébe, ill. továbbképzésébe (szakmacsoportos továbbképzések) a helyszínen töltött ellátási idő is csökkenni fog."

Traumás sérülések rögzítése gyermekkorban Zsuppán Fabiola, Baranyi Péter Ferencné Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Sürgősségi osztályunkon 2013-ban 23713 gyermek jelentkezett különböző traumás sérülések ellátására. Az izolált végtagsérültek esetében azt tapasztaltuk, hogy nagy részük nem részesült prehospitális ellátásban, vagy orvosi rendelőből ellátatlanul esetleg rosszul rögzített végtaggal érkeztek. Célunk a gyermekkorban előforduló traumás sérülések rögzítésére szolgáló eszközök és technikák, illetve szakszerű alkalmazásuk bemutatása. A sérült-rögzítés indikációinak és általános szabályainak bemutatását követően a szerzők részletesen tárgyalják a különböző testtájak sérüléseinek rögzítésének lehetséges módjait. Bemutatjuk a nyaki gerinc manuális és eszközös inline stabilizálását (stiftnec, Xcollar), gerincsérült elhelyezését lapát- vagy gerinchordágyon, medence rögzítését medenceöv segítségével,

127

húzósineket és azok alkalmazását (KTD) valamint a végtagsérülések rögzítésének egyéb módjait (sam-splint, cramer-sín, háromszögletű kendő, azok előnyeit és hátrányait. Végül ismertetjük a polytraumatizált sérült rögzítésére vonatkozó szabályokat, néhány új, a mindennapos életben még kevésbé ismert eszköz használatát. Minden traumát elszenvedett gyermek mozgatásának minimalizálása rendkívül fontos analgetikus szempontból és további sérülések vagy lehetséges szövődmények elkerülése érdekében. A cél, hogy a megfelelő eszközök és technikák alkalmazásának ismerete minél szélesebb körben, akár laikus elsősegélynyújtói szinten is ismertté váljon.

128

XV. SZEKCIÓ: POSZTER SZEKCIÓ A betegmintáknál tapasztalható zavaró tényezők kezelése a rutin laboratóriumi diagnosztika során Balogh Margit, Dr. Siska Andrea, Dr. Földesi Imre SZTE ÁOK Az előadásunk célja, hogy a diagnosztikai laboratóriumokban egyre inkább elterjedő szérum indexnek az eredményközlésben betöltött szerepéről ismereteket adjunk, illetve a leleten megjelenő, a minta állapotával kapcsolatos megjegyzések hátterét felfedjük. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeit a mintavétel, szállítás, tárolás preanalitikai szabályainak be nem tartása, illetve a beteg kezelésére használt gyógyszerek, és bizonyos diagnosztikai beavatkozások is befolyásolják. A gyakran rejtve maradó gyógyszerhatás mellett a színükkel/megjelenésükkel feltűnő lipémia, ikterusz és hemolízis azok a zavaró tényezők, amelyeknek a kezelése a korrekt eredményközlés elengedhetetlen feltétele. A nagy betegforgalmú laboratóriumokban ma már létkérdés a laboratóriumon belüli preanalitikai lépések automatizációja. Az ilyen preanalitikai egység használata felváltja a szérum csöveknek a korábbi időkben alkalmazott egyenkénti technikai vizsgálatát. Azonban így szükségessé válik egy olyan eszköz bevezetése, amellyel az interferáló tényezők mértékére vonatkozó jelzés a beteg mintájából mért paraméterekkel egyidőben, a technikai validálás fázisában már rendelkezésre álljon. A laboratóriumokban egyre inkább elterjedő szérum index használatával a zavaró hatások mértékét számszerűsítsük. Ezzel megteremtjük annak a lehetőségét, hogy az interferáló tényezőket egységesen és automatikusan kezeljük az eredményközlés folyamatában. Előadásunk során bemutatjuk, hogy hogyan alkalmazza a diagnosztikai laboratórium a szérum indexeket, és ezek milyen formában jelennek meg a leleteken. Kitérünk arra is, hogy a betegellátásban miképpen javította az eredményközlés megbízhatóságát és minőségét a szérum index mérésének és értékelésének automatikussá tétele.

129

A preanalitikai folyamat hatása a laboratóriumi vizsgálati eredményekre Duczáné Nagy Erika Ildikó Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest Az előadás célja, felhívni a figyelmet a preanalitikai fázis fontosságára, annak érdekében, hogy a klinikusok számára értékelhető laboratóriumi vizsgálati eredmények születhessenek, melyek nagymértékben hozzájárulhatnak a megfelelő diagnosztikai stratégia kialakításában. A laboratóriumi vizsgálatok eredményének korrektségét az analitikai hibák mellett, döntően befolyásolják a preanalitikai fázis hiányosságai, amelyek nagyrészt elkerülhetőek lennének. A laboratóriumi diagnosztikai folyamatok 57%-a tehető a preanalitikai fázisra, amelynek jelentős befolyásoló hatása van a laboratóriumi vizsgálatok eredményeire. Az előadás a preanalitikai folyamatok laboratóriumon kívüli és - belüli tényezőit szeretné számba venni, kiemelve az ott előforduló leggyakoribb hibákat, javaslatokat tenni a megelőzés lehetőségeire. Különösen fontos hangsúlyozni ezt a témát, mert jelenleg a szakdolgozók képzésében (kivételt képeznek a laboratóriumi szakdolgozók) nem kap megfelelő hangsúlyt a betegek előkészítése, a mintavétellel kapcsolatos ismeretek, a mintagyűjtés és minta továbbítás szabályai, valamint, hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Együtt kell törekednünk a preanalitikai fázis hibáinak minimalizálására, megfelelő tájékoztatással, oktatással és konzultációval, amely nagymértékben hozzájárulhat a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságának javulásához, hogy a beteg és orvosa rövid időn belül juthassanak a szükséges korrekt vizsgálati eredményekhez, csökkentve így a diagnózis felállításában a késlekedés okozta kockázatot, és növelve a terápia hatékonyságát.

130

Egyedül nem megy - stroke edukáció Horváth Mária, Takács Mária Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórháza, Budapest A poszter a stroke tüneteinek korai felismerésére és a korai segítségnyújtás lehetőségére hívja fel a figyelmet. További cél a primer, secunder és tercier prevenciós lehetőségek bemutatása. A poszter klienseinknek oktató jelleggel készült. Mérési elemzési módszerek: A nemzetközi statisztikai adatokat hasonlít össze hazánk és osztályunkon 2013-ban ellátott stroke betegek adataival. Minden összefüggést népegészségtani szempontból értékel, a betegek edukációját megcélozva. Megbeszélés: Az osztályunkon 2013-ban 527 főt kezeltünk strokekal. Az átlag életkor férfiak 76,5év és nők 69,7 év. A nemek közti eltérés 7 év. A nemek közti megoszlás 16% eltérést mutat a nők javára, ami megfelel a hazánk országos korfa átlagának. A betegek 80%-a ischaemias és 20 % haemorrhargias stroke-val kezeltük. Továbbá összesíti a betegek tüneteit, a figyelmet felhívja a stroke korai tüneteinek gyors felismerésére és cselekvés jelentőségére (FAST). A prevenció szintjei szerint bontja az egészségügy és betegek felelősségét. A nemzetközi eredmények felzárkózásához mindkét szereplőnek rengeteg tennivalója van, a prevenció színtereinek megfelelően. A poszterünk figyelemkeltés céljából készült. Összegzés: A stroke népegészségtani jelentősége köztudott. A mortalítási statisztikánkban harmadik helyen áll. Addig, amíg az Európa Unió tagországaiban a felvilágosítás és a progresszív ellátás következtében csökkent a betegek száma, nálunk a hasonló ellátás ellenére alig változott. A poszter klienseinknek készült oktatási célra, mivel aktív részvételük nélkülük nem lehet legyőzni a „halálos kórt.

131

Altenatív gyógymódok alkalmazási lehetőségei a gyulladásos bélbetegségek kezelésében Kovácsné Kósa Judit, Dull Zsófia Georgina Pécsi Tudományegyetem Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük a gyulladásos bélbetegségben szenvedők alternatív gyógymódokhoz fűződő viszonyát. Vizsgáltuk, hogy a komplementer medicina tárgyköréből merítve milyen alternatív terápiás lehetőségeket próbáltak ki, illetve milyen hajlandóságot mutattak az alternatív gyógymódok kipróbálására. Vizsgáltuk továbbá az alternatív gyógymódot kipróbáló betegek körében az elért eredményeket is. Kutatásunkban leíró jellegű, nem reprezentatív vizsgálatot végeztünk. Vizsgáltunk egy betegcsoportot, akik Crohn-betegségben vagy colitis ulcerosa-ban szenvednek; illetve egy egészséges kontrollcsoportot is, ahol egészségesnek tekintettünk minden nem Crohn-betegségben és colitis ulcerosa-ban szenvedő felnőttet. A kérdőíveket Pécsett és Nagykanizsán osztottuk ki, illetve www.ripet.hu- online kérdőív szerkesztő segítségével juttattuk el a kitöltőkhöz. A kérdőíves felmérést 2013.július-2014. januárjáig készítettük el. Az adatok összegyűjtéshez saját szerkesztésű kérdőíveket használtunk fel, melyeknek kitöltése név nélkül történt meg. Microsoft Office Excel 2010 program segítségével készítettük el kérdőívek kiértékelését. A kiértékelésből sikerült alátámasztanunk a hipotéziseinket, miszerint azok között a gyulladásos bélbetegek között, akik alkalmaztak természetes gyógymódokat, csökkent a fájdalom mértéke, enyhültek a panaszok, hosszabbodott a nyugalmi szakaszuk, és ezzel egy jobb általános állapotot értek el. Továbbá megcáfoltuk azt a feltevésünket miszerint az egészséges kontrollcsoport tagjai kevésbé használják az alternatív terápiákat. Bebizonyítottuk továbbá, hogy az iskolai végzettségnek köze van ezeknek a terápiáknak a kipróbálásához, mert ők a nyitottabbak mind a betegek mind az egészségesek körében ezek irányában, több affinitással és jobb anyagi háttérrel rendelkeznek.

132

Reflektorfényben a Clostridium difficile (CDI) Lőtzné Kapus Irén, Dr. Fekete Zsuzsanna, Pusztai Dorina Dombóvári Szent Lukács Kórház Célkitűzés. Az Európai Unióban évente az antibiotikum rezisztens baktériumok által okozott fertőzések közel 25–30000 ember halálát okozzák. Hazánkban 2004 óta működik a multirezisztens kórokozó kötelező jelentési rendszer. Munkánk célja, hogy áttekintsük a CDI MRK okozta fertőzéseket és azok jellemzőit. Előadásunkban a tapasztalatokról szeretnénk beszámolni és a lehetséges veszélyre ily módon is felhívni a figyelmet! Módszer: Retrospektív adatgyűjtés a 2011. január 1. - 2013. december 31. időszakban, a kórházban bent fekvő betegek között. Eredmények: Az osztályokon a fenti időszakban előfordult CDI esetek tanulmányozása során összesen 63 (+ 3 behurcolt) infekciót tudtunk felderíteni, ez alapján 2011-2013-ban majdnem megháromszorozódott a CDI multirezisztens kórokozó száma. Következtetés: Úgy tűnik, az életmentő antibiotikumok elveszíthetik gyógyító hatásukat, ezért a WHO 2011-ben az Egészség Világnapja alkalmából felszólított minden kulcsszereplőt, beleértve a döntéshozókat is, hogy használják helyesen és felelősségteljesen az antibiotikumokat, mert ez a rezisztencia/multirezisztencia elleni küzdelem helyes útja.

A hypothermia előnyei és ápolói terhei Siklós Attila Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét A vizsgálat célja volt felmérni a hypothermia pozitív hatásfokát és feltárni az ellátás során felmerülő fokozott ápolói terheket. A vizsgálati időszakban a Bács-Kiskun Megyei Kórház Invazív Kardiológiai Részleg és a Központi Intenzív Osztály szakápolói körében végeztem saját kérdőív keretében (n=35). A kapott eredmények feldolgozása és összehasonlító elemzése szignifikancia számításokkal Microsoft Excel segítségével történt.

133

A sikeres reanimation átesett cardiológiai betegek túlélési esélyeit növelve és a szövődmények számának minimalizálása érdekében alkalmazzuk a Hypothermiás készüléket Részlegünkön és a Központi Intenzív Osztályon. A reanimatiot követő állapotstabilizálás sok munkát és energiát igényel. A mesterségesen csökkentett testhőmérséklet alacsonyabb cerebralis és cardialis oxigénszükségletet hoz létre megelőzve vagy késleltetve az esetleges károsodásokat. A hypothermia okozta élettani hatások, maga a gépkezelés és szigorú dokumentáció további fokozott terhet ró az ellátásban részt vevő ápolókra. Minden erőfeszítés azonban megtérül egy teljesen felgyógyult, vagy minimális szövődménnyel gyógyuló beteg esetében. Az elvégzett vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a hypothermiás ellátásban részesült intenzív ellátást igénylő páciensek ellátása a hypothermiás terápiában nem részesített betegekkel szemben jelentős és fokozott terhet jelent az ápoló személyzetre (p<0,05). A szakdolgozók magas szakmai felkészültsége mellett is igény van a mélyebb szakirányú továbbképzésre és kerekasztal megbeszélésekre intézmények közötti keretekben a hatékonyabb betegellátás érdekében.

Pseudomonas aeruginosa halmozódás az intenzív osztályon Pusztai Dorina Dombóvári Szent Lukács Kórház Bevezetés: A Pseudomonas aeruginosa a kórházi fertőzések egyik leggyakoribb kórokozója. Az általa okozott infekciók magas letalitással járhatnak. Leginkább a legyengült, immunkárosodott, lélegeztetett, vagy tartósan antibiotikum terápiában részesülő betegekben fordul elő. Célkitűzés: Intézetünkben, a Dombóvári Szent Lukács Kórház intenzív osztályán, az utóbbi fél évben a P. aeruginosa előfordulása a mikrobiológiai mintákban jelentős növekedését mutatott, ezért retrospektív felmérést végeztünk a törzsek előfordulására, érzékenységére vonatkozóan.

134

Anyag és módszer: A törzseket Intézetünk intenzív osztályán fekvő betegek különböző mintáiból izolálta laboratóriumunk 2012. októbertől 2013. márciusig terjedő időszakban. A rezisztencia vizsgálatokat korongdiffúziós módszerrel végezték. Eredmények: 2012. októberétől összesen 11 betegnél tenyészett ki fenti kórokozó (20 izolátum), ami az összes minta 21%-nak felel meg. A legkevésbé hatékony antibiotikumok: ceftazidim, piperacillin, gentamycin. Egyidejűleg rezisztens volt ceftazidim, ciprofloxacin és gentamicin iránt 3 törzs (3,2%). Következtetések: Az infekciók számának csökkentése érdekében számos intézkedésekre van szükség: 1. A kolonizálódott / fertőzött beteget lehetőség szerint izolálni. 2. Szigorú higiénés rendszabályok betartása (védőruha, kesztyű, gyakori kézfertőtlenítés). 3. Reservoirok (lélegeztető gépek, csapok, lefolyók, inhalátorok stb.) célzott fertőtlenítése. 4. Helyi rezisztencia viszonyokat figyelembe vevő antibiotikum politika folyamatos változtatása.

A szlovákiai nővérek feladatai és kompetenciái 1 2 3 Vavro Michal, Kollárová Lívia, Jankechová Monika, 4 Eliášová Lucia 1 2-4 Katedra fyzioterapie FOaZOŠ SZU Bratislava Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety Bratislava, Inštitút zdravotníctva a sociálnej práce sv. Ladislava Nové Zámky A jelen tanulmány bemutatja az ápolásban részt vevő nővérek szerepét és felelősségét Szlovákiában. Az elméleti munka elemzi a jelenlegi jogi normákat Szlovákiában, amelyek meghatározzák azon nővérek szakmai alkalmasságát, akik részt vesznek az egészség támogatásában és helyreállításában, a szövődmények kialakulásának megelőzésében az egyénnél és közösségeknél, valamint a terminális stádiumban lévő betegek és haldoklók gondozásában. Cél: a poszter célja, hogy bemutassa a nővérek feladatait és kompetenciáit Szlovákiában. Módszerek: a készítésnél felhasználtuk a rendelkezésre álló szakirodalmat, amely lehetővé tette számunkra, hogy hatékonyan tanulmányozzuk a témával kapcsolatos forrásokat és elősegíti az empirista kutatási probléma

135

jövőbeni kialakítását. Eredmények: a nővéri kompetenciák összehasonlítása Szlovákiában meghatározza az ápolási oktatás prognózisát és a szakmai vitát nyithat a szakmai készségek innovációja és korszerűsítése irányába az ápolási gyakorlatban. Következtetés: a jogszabályok transzformációja, az oktatási intézmények, a szakmai szervezetek és az egészségügyi szakemberek együttműködése úgy az ápolásban, mint a szociális szférában manapság aktuális trendek és prioritások a szakemberek által biztosított egészségügyi szolgáltatások szisztémájában.

Gyógyszerellátással foglalkozó szakdolgozók helye és szerepe az alapellátásban Rózsa Melinda Homo Creativus Kft. Gyógyszertári asszisztensi szakdolgozók képzése csakúgy, mint a többi egészségügyi szakképesítés megváltozott a Kormány 150/2012. (VII.6.) számú rendelete az Országos Képzési Jegyzék hatályba lépése következtében. A poszter be kívánja mutatni a gyógyszerellátás területén a megváltozott szakmai és vizsgakövetelményeket és az ebből adódó kihívásokat, lehetőségeket, feladatokat.

Koponyaűri vérzések az észleléstől a sürgősségi szemléletű modern ellátáson át a rehabilitációig Banga Béla Erik SZTE ÁOK A populáció 1-6%-ban fordul elő az intracraniális artériákon körülírt tágulat. A koponyaűri aneurysmák legfőbb veszélye a koponyaűri vérzés, amely 30-50%-ban halálos. Ez az összefoglaló előadás a helyszíni észlelés körülményeit és a modern ellátási lehetőségeket ismerteti veszélyeztetett vagy már kialakult koponyaűri vérzés esetén. A differenciáldiagnózishoz

136

elengedhetetlen a neurológiai szakorvosi vizsgálat, az eszközös diagnosztika és az ápolói betegmegfigyelés. Az agyi történések prehospitalis ellátásakor az ellátók helyszíni tevékenységére, az alkalmazott diagnosztikus lehetőségek, fizikális vizsgálatok, alkalmazható felmérő skálák kerülnek ismertetésre. Az intrahospitális szakaszban a beteg érkezésekor életmentő a korrekt triage, a jó kórtörténet, az állapothoz vezető mechanizmus, családi és kórelőzmény, az időpontok felderítése az első gyors ápolói vizsgálat. A hagyományos radiológiai vizsgálat mellett ma minden alkalmas esetben a műtéti beavatkozásnál modernebb, úgynevezett endovasculáris eljárás történik, így az esetek 80-85%-ban ez kiváltja a sebészeti műtétet. A DSA laborban az érzsák stentelésével együtt spirállal tömik ki az aneurysmát, a roncsoló vérzés megakadályozására. Ha idegsebészeti műtétre kerül sor egy klippet helyeznek fel az aneurysma zsák kezdetéhez így zárva ki azt a keringésből. Szövődmény lehet a vasospazmus ami a vérzést követő 4-14 napban csúcsosodik, majd enyhül az egész ellátási lánc feladata fenntartani a kontrollált hyper majd hipotenziót később a normotenziót, és kerülni kell a gyógyszereket melyek emelik a koponyaűri nyomást. A ICP akár a műtét előtti, illetve utáni ellátás elengedhetetlen mutatója. A rehabilitáció során nagy hangsúlyt kap a korai mozgásterápia, a szövődmények megelőzése, az ízület védelme, a pozicionálás. Zavart szenvedhet a törzskontroll, a test középvonalának érzékelése, a testsúly viselésének képessége a sérült oldalon, így a mozgásterápia folyamatosságának biztosítása szükséges.

137

2014. SZEPTEMBER 6. SZOMBAT XVI. SZEKCIÓ: Természetgyógyászat jelenléte, eredményei rehabilitációs intézményekben, körzeti orvos mellett, otthonápolásban, szakorvosi munkában Kamillateák mikrobiológiai szennyezettségének vizsgálata Gyürüsi Anna DE KK A 2013 nyarán végzett vizsgálatunk célja a különböző gyógynövényteák - esetünkben kamillateák - mikrobiológiai tisztaságának vizsgálata volt. Kíváncsiak voltunk, hogy a manapság népszerű természetes gyógymódok közül, a gyógyteafogyasztás mennyire felel a vele szemben támasztott élelmiszerbiztonsági, ezen belül is mikrobiológiai követelményeknek, van-e különbség a különböző termékek közt. A kutatás során tizennégy készítmény coliform és penészgombaszámát vizsgáltuk és értékeltük. A természetes gyógymódok, köztük a gyógyteafogyasztás, nagy népszerűségnek örvendenek napjainkban. A készítmények forgalomba hozatala előtt, az alapanyagok gyűjtése, feldolgozása, csomagolása szabályozott folyamatok szerint zajlik, annak érdekében, hogy az elkészült gyógytea biztonsággal fogyasztható legyen. Az élelmiszerbiztonság és – minőség érdekében a tea drogokon különböző vizsgálatokat végeznek, melyek többek között kiterjednek a hasznosanyag-tartalomra, illóolaj-tartalomra, mikrobiológiai szennyezőkre. A kutatás során tizennégy kamillatea mikrobiológiai tisztaságát – coliform és penészgombaszámát – vizsgáltuk és hasonlítottuk össze a 4/1998. (XI.11.) EüM rendelet erre vonatkozó határértékeivel. A vizsgálatot 2013 nyarán a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézet Mikrobiológiai laboratóriumában végeztük el. A tizennégy mintát tekintve – melyek közül hat filteres tea, öt lédig tea, kettő szabadból gyűjtött tea, egy pedig hagyományos módon elkészített kamillafőzet volt – változó

138

eredmények születtek. A coliform szám hat esetben haladta meg a kívánt értéket, három filteres, egy lédig és két gyűjtött tea esetén. A filteres és gyűjtött teáknál magasabb coliform számokat tapasztaltunk, mint a lédig tea mintáknál. A penészgombaszám két alkalommal mutatott magasabb értéket a rendeleti határértéknél, olyan mintáknál, ahol szintén határértéket meghaladó coliform szám volt kimutatható. A gyűjtött és lédig teák esetében magasabb penészgombaszámokat mértünk, mint a filteres teáknál, a különbség azonban nem volt szignifikáns. A rendelettel összehasonlítva elégtelennek minősülő tea minta felhasználásával készült főzetben sem coliform, sem penészgomba nem volt kimutatható, így az biztonsággal fogyaszthatónak minősült. A tea mintákon tapasztalt mikrobiológiai szennyezettség oka lehet a gyártástechnológia bármely szakaszán fellépő probléma, a higiéniai szabályok be nem tartása.

A gyógynövények alkalmazási lehetősége a prevencióban és a terápiában Ménesiné Barta Valéria Ilona MBV Valtom Bt. VALERIANA Természetgyógyászati rendelő, Szeged A gyógyfüves orvoslás nem egyszerűen a tünetek enyhítésére törekszik, hanem a szervezet öngyógyító munkáját kívánja segíteni. A gyógynövényeket a gyógyászati értékük különbözteti meg a növényvilág többi tagjától. A gyógynövényekben lévő természetes „hatóanyagok” szervezetre gyakorolt kedvező hatását használjuk ki, melyeket forrázat (virágok, levelek), főzés (gyökerek, kérgek), kivonás (C-vitamin tartalmúak), lepárlás, sajtolás (máriatövis mag) útján vonunk ki. Használhatjuk külsőleg pakolásként ínszalag ránduláskor (fekete nadálytő), borogató szerként, lábszárfekélynél (kamilla), vagy bedörzsölő szerként (útifű méhszúrásnál). A jótékony hatást kihasználhatjuk táplálékként, (nyersen, hő kezelve) tea italként, vagy kapszula, tabletta (étrend-kiegészítők) formájában. A növényi drogokat, tulajdonságuk és hatásuk szerint csoportosítjuk (pl. keserű anyagok – terpének), és az elérendő állapot

139

függvényében alkalmazzuk. Magas keserű értékű gyógynövény segíti az epetermelést, az emésztést. Ilyen a fehér üröm, orvosi pemetefű, orvosi ziliz, borsos menta, keserű édeskömény. Ezekből teakeveréket is összeállíthatunk. Figyelembe véve, hogy más hatóanyagot is tartalmaznak, pl. illóolajat (menton, mentol), melyek felerősíthetik a kívánt hatást. Figyelembe kell venni a paciens állapotát, korát, mert a fehérüröm, és azt tartalmazó teakeverék tujon tartalma miatt nem adható kisgyermeknek, állapotos és szoptató anyának. A gyógynövények jótékony hatása mellett figyelembe kell venni az esetleges nem kívánatos hatást is. A kumarin tartalmú növények orvosi somkóró, orvosi angyal gyökér, véralvadást gátló hatása miatt syncumárt (acenokumarol hatóanyagúak) szedő betegeknél csak orvosi felügyelettel alkalmazható. Mivel a gyógynövények állandó hatóanyag mennyisége nem garantált, (földrajzi hely, éghajlat,) így a várt pozitív hatásig hosszabb idő telhet el. Viszont a gyógynövények alkalmazása, a több féle hatóanyag tartalom miatt, széles spektrumú. A tudatosan kiválasztott, és ellenőrzött minőségű gyógynövények, vagy azok keveréke eredményesen alkalmazhatók a terápiák részeként.

Felkészítés szülésre alternatív segítséggel Mihácsi Emma Beáta Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest Intézményünk keretein belül működik a Babaváró program. Segítség a kismamáknak és a családoknak. Egyik alternatíva a dia pozitív metódus. A „Dia” pozitív, egy különleges stressz oldó technika, mely Németországból érkezett hozzánk. A szüléssel és a születéssel kapcsolatos félelmeket is és a látható és láthatatlan "korlátokat" oldja fel. A dia, életünk filmszalagját, a pozitív jel pedig a történéseket és a tapasztalati helyzeteket mutatja. A környezeti hatások nemcsak a tudatos énünkre hatnak. Már a fogantatás pillanatától, sejtszinten is tároljuk ezeket az élményeket. Vannak,

140

amelyek félelmeket, életünkben elakadásokat, esetleg betegségeket is okozhatnak. Ezeknek a blokkoknak a kioldására jó ez a finom érintéses technika. Lelki-szellemi tisztálkodás és mentális fürdő. Kényelmes fekvő helyzetben, szívhangot hallgatva relaxál, vagy éppen alszik a páciens. A lábon a gerinc reflex-zóna területét érinti a terapeuta. Érzékszerveinkre, reflexeinkre, lelkünkre, vagyis egész lényünkre hat ez a relaxációs kezelés. Nem tényfeltáró, hanem cselekvő technika. A kezelés a harmónia vonalunkat tartja stabilan. Biztosíthatjuk a testi-lelki jól létet és a szellemi úton történő gyógyulás lehetőségét. Elsősorban kismamáknak, de bármely életkorban és helyzetben ajánlott az egészség megtartásának érdekében, esetleg teljesítményfokozásra.

Evolúciós gondolatváltás a gyógyításban Tanurdzsity Istvánné VÁKUUM KKT Gyógyulás segítése az evolúciónak megfelelő gondolatváltással. Evolúciós gondolatváltás szerepe a gyógyulásban. Az evolúciós fejlődés a mai ember számára a fejlettebb gondolkodást, helyes önismeretet, a problémák helyes értelmezését jelenti. A tudatos gondolkodás a negatív gondolatok elvetése, képességeink ismeretében a lehetséges legjobb jövőre való törekvés. A világon egyre nagyobb tért hódít az energiagyógyászat, a gyógyulásban jelentős szerepe van a gondolatok teremtő erejébe vetett hitnek. Az egészség megrendülése többnyire akkor következik be, amikor az egyensúlyi állapot megtörik, az ember elveszíti a hitét önmagában, környezetében, folyamatosan a problémákra koncentrál, félelmeket, negatív érzelmeket táplál. Tévesen értelmezi veszteségeit, nem jelzésként. Az egészséges ember egyensúlyban van önmagával, a fizikai, lelki, szellemi egyensúly mellett képes tolerálni a körülötte zajló változásokat. Képes helyesen értelmezni a változásokat, veszteségeket, melyek életcélját tekintve számára szükségesek. Minden kellemetlen helyzet, kellemetlen kapcsolat a fejlődés lehetőségét hordozza.

141

Einstein szerint egy problémát nem lehet ugyanazon a szinten megoldani, amelyen előállt. Vagyis a probléma megoldásához fejlettebb gondolkodásra van szükség.

A természetgyógyászat jelenléte a XXI. század emberének életében és az egészségügy rendszerében Váradi Katalin Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Előadásom célja, bemutatni a természetgyógyászat szerepének alakulását az emberek életében, valamint a nyugati orvoslásban. A múlt: Mit jelentett régen? A természetgyógyászat szerepének alakulása a történelem során. A jelen: Egészségkultúra napjainkban. Az idegen kultúrák befogadása. A természetgyógyászat és a nyugati orvoslás viszonya: Az emberek viszonyulása a természetgyógyászathoz. Az orvosok viszonyulása a természetgyógyászathoz. Az alternatív gyógymódok hatásai a szervezetre. A jövő: viszályok és lehetőségek.

142

XVII. SZEKCIÓ: Kórházhigiéné a betegellátó szemével MRK- a láthatatlan ellenség Fehér Szilvia, Kalmárné Kató Ilona, Joó Csabáné, Soós Zsuzsanna Soproni Gyógyközpont Előadásunkban - és a mindennapi életben is- szó szerint rávilágítunk erre az intézményünket is érintő, hatalmas anyagi terhet jelentő, olykor emberéleteket követelő problémára. Hogy hogyan? UV technológiával! A könnyebb vagy súlyos kórházi fertőzéseket okozó multirezisztens kórokozók (továbbiakban MRK) jelentősége a fekvőbeteg ellátó intézményekben egyre növekszik, az egészségügyi ellátónak és az ápoló személyzetnek plusz terhet, a betegeknek hosszabb kórházi tartózkodást, esetenként halált okozva. Ezen kórokozók terjedése helyes infekciókontroll módszerekkel megelőzhető. Értve ezalatt a helyes kézhigiénés gyakorlatot, az egészségügyi takarítást, záró fertőtlenítést, valamint a megfelelő antibiotikum terápiát. Mivel az MRK „láthatatlan ellenség”, kihívást jelent a Higiénés Team számára, hogy a probléma nagyságát az egészségügyi dolgozókkal érzékeltesse, így a fertőzések megelőzhetővé váljanak. Az UV technológia kínálja a problémára megoldását: Láthatóvá, sőt látványossá teszi a fertőtlenítendő felület tisztítási hatékonyságát, legyen az kéz, fonendoszkóp vagy éjjeliszekrény. A Szakdolgozói Tudományos Kongresszus keretein belül szeretnénk a módszer hatékonyságát képekben demonstrálni, az érdeklődő szakdolgozóknak pedig új ismeretekkel szolgálni.

143

Clostridium difficile fertőzés a beteg és az ápoló szemszögéből Ináncsi Marianna, Gornicsar Katalin, Dávid Éva Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest A clostridium difficile okozta fertőzések növekvő incidenciája egyre jelentősebb hatást gyakorol a mindennapi betegellátásban. Ez egy komplex probléma, melyre a fertőzés sokoldalú hatásának figyelembevételével kell felkészülni. A vizsgálat célja: a kórházi ellátással összefüggő fertőzések betegekre illetve az ellátókra gyakorolt hatásainak feltárása, valamint az ezzel összefüggő ápolói szerepek megismerése. Az egészségügyi ellátás kedvezőtlen hatásai között a nosocomiális fertőzések vezető helyet foglalnak el, valamint a betegbiztonság és biztonságos betegellátás vonatkozásában is jelentősek. Az egészségügyben bekövetkezett és napjainkban is zajló nagyütemű fejlődés paradoxonként eredményezi a clostridium difficile infectio (CDI) gyakoriságának növekedését, civilizációs betegségként történő megjelenését. A fertőzésre vonatkozó tudományos ismereteink folyamatosan bővülnek. A szerzők vizsgálatának fókuszában aktív manuális fekvőbeteg osztályokon (urológia és sebészet) előforduló clostridium difficile infekciók betegekre és a mindennapos ápolói munkára gyakorolt hatásai állnak: költséghatékonyság, ápolási idő, ápolói feladatok, gyógyszer felhasználás, elkülönítés és annak következményei, pszichoszociális szempontok. Kiemelten foglalkozunk a betegséggel kapcsolatos beteg-, ápoló-, és családoktatás fontos szerepével. Saját munkaterületünkön történő megfigyeléseink és tapasztalataink eredményeit egy esetbemutatás kapcsán is ismertetjük.

144

A Clostridium difficile epidemiologiai jelentősége belgyógyászati osztályon Lőrincz Melinda Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, Hatvan

aktív

A hatvani Albert Schweitzer Kórház Belgyógyászati osztályán a 2013as évben előforduló Clostridium fertőzések előzményeit, a morbiditást, a kezelés és az ápolás főbb szempontjait vizsgálnám meg. A Clostridium difficile a Clostridium-törzsbe tartozó Gram-pozitív baktérium, a fertőző nosocomiális hasmenések leggyakoribb kórokozója a fejlett országokban. Robbanásszerű járványokat okozhat. Enyhébb esetben csak hasmenéssel, súlyos esetben pedig halálos kimenetelű vastagbélgyulladással jár. Kialakulásához hozzájárul a savlekötő szerek és az antibiotikumok gyakran túlzott, fölösleges alkalmazása, de az egészségügy egyre növekvő forráshiánya is fokozza a fertőzések kialakulását. A betegség érintés útján terjed, lefolyása nagymértékben függ a kórházak higiénés viszonyaitól. Különösen veszélyeztetettek a 65 évnél idősebbek, a legyengült immunrendszerű betegek, a máj-és vesekárosodásban szenvedők, daganatos betegek. A hatvani Albert Schweitzer Kórház Belgyógyászati osztályán a 2013as évben előforduló Clostridium fertőzések előzményeit, a morbiditást, a kezelés és az ápolás főbb szempontjait vizsgálnám meg. A Clostridium difficile anyagilag is komoly kihívás az egészségügy számára. A betegek átlagosan 7-21 nappal hosszabb ideig szorulnak kórházi ellátásra, mint a nem fertőzöttek. További költséget jelentenek a szigorú higiénés intézkedések. A megfelelő időben történő infekciókontroll és az antibiotikumok racionális felhasználása szükséges ahhoz, hogy a Clostridium difficile terjedése megelőzhető vagy mérsékelhető legyen.

145

Aktív surveillance fontossága az intenzív osztályon Tóth Andrea, Ócsai Gabriella Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet A kórházunk intenzív osztályán az aktív surveillance előkészítését követően, majd a vizsgálati szakaszban a visszajelzések által a mutatóink javítása. A surveillance magába foglalja a kézhigiénét, eszközöket, antibiotikumokat, szűrővizsgálatokat. Az eddigi CDC módszertanát az ECDC módszertanával kiegészítve lehetséges-e és ha igen akkor hatékonyabb és gyorsabb-e a mutatók javítása. Az intenzív osztályon elszenvedett nosocomialis fertőzések száma többszöröse a nem intenzív osztályhoz képest. A modern medicina hatására a fertőzések kialakulásának lehetősége ugrásszerűen megnőtt. Epidemiológiai módszerekkel szükséges detektálni a kórházi fertőzéseket, mely lehetőséget ad a hazai adatokkal való összehasonlítás mellett a minőségbiztosítás elvárásainak való megfelelésre és a minőségi munkára. A Kenézy Gyula Kórházunk intenzív osztályán igen rég óta működik surveillance. Felvételi szűrést 2009 óta végzünk. Folyamatosan törekszünk a mutatóink javítására, a kiválóbb betegellátás érdekében. Látva a tendenciáinkat, a tavalyi második félévben végzett felmérés időszakát követően, közel fél éves próbaidő után 2014. január elsejétől „éles üzemben” működtetünk egy még teljesebb körű aktív surveillance-t. Mely magába foglalja a minőségbiztosítás, CDC, WHO, ECDC módszertanát, tanulmányait és figyelembe veszi. A gyűjtött és gyűjteni kívánt adatok segítségével az elidézhető nosocomiális fertőzések rizikóit előrevetíthetjük, és a megfelelő lépéseket megtéve, ezzel hozzájárulhatunk azok megelőzéséhez. A helyi antibiotikum politika kialakításában is segítséget nyújthat, illetve adatainkat – a hazaiakon túl – a nemzetközi adatokkal is összevethetjük.

146

XIX. SZEKCIÓ: Képalkotó diagnosztika Octopus automata periméterrel végzett látótér vizsgálatok tapasztalatai a Szegedi Szemészeti Klinikán Bálintné Pap Margit, Kovácsné Vetró Éva SZTE ÁOK Szemészeti Klinika, Szeged Cél: A glaukómás betegek progresszívjának megítélése és egyéb, más céllal elvégzett automata periméterrel kapott látótér vizsgálatok eredményeit és befolyásoló körülményeit hasonlítottuk össze. Módszer: A SZTE SZAKK Szemészeti Klinikán 2013-ban 1828 beteg vizsgálata történt Octopus 1-2-3 1200 típusú automata periméterrel. A vizsgálati eredmények részletes analizálása történt (korcsoportok, diagnózisok, beküldő intézetek alapján). Eredmény: A legtöbb beteg ismert zöldhályog miatt érkezett látótér vizsgálatra. Az összes elkészült látótérnél megvizsgáltuk az értékelhetőséget befolyásoló ismert betegségeket és az életkor befolyásoló hatását. Az értékelhető vizsgálatok életkor szerinti megoszlása a következő volt: Fiatal kor (10-30 év) 90%; Középkor (30-65 év)80%; Idősebb kor (65-80 év) 50%; Aggkor ( 80 év felett) 10%. A látótér vizsgálaton megjelent betegeknél előforduló ismert betegségeket négy csoportba osztottuk: Szemészet, Pszichiátria, Neurológia, Rheumatológia. A Szemészeti, Pszichiátriai, Neurológiai ismert betegségek előfordulása esetén az értékelhető látóterek száma csupán 30%. Az általunk vizsgált betegeknél a Rheumatológia betegségek nem befolyásolták a látóterek értékelhetőségét. Következtetés: Az életkor és a különböző társbetegségek a legnagyobb mértékben befolyásolhatják az Octopus látóterek eredményeit és azok értékelhetőségét. Ennek ismeretében kell a vizsgálatot tervezni, értékelni ahhoz, hogy a szemészeti kórkép diagnosztikájában, terápiájában megfelelő, adekvát adatot nyújtson az automata periméter vizsgálati eredménye.

147

Képalkotó diagnosztikus eljárások szűrővizsgálatok során Bódi Mónika, Horváth Rita SZTE ÁOK Szemészeti Klinika, Szeged

szerepe

a

szemészeti

Bevezetés: A szemészeti szűrővizsgálatok során számos egyéb megbetegedésre (diabetes mellitus, makula degeneráció) fény derülhet, emiatt kiemelt jelentőséggel bír. Képalkotó diagnosztikus eljárások elvégzéséhez szükséges műszerparkkal (Fluorescein angiographia (FLAG), Optikai Koherencia Tomográf (OCT)) nem sok intézmény rendelkezik. Cél: Bemutatni a szemészetben alkalmazott képalkotó diagnosztikus eljárásokat azok menetét, illetve a betegségcsoportokat ahol diagnosztikai alapul szolgálnak. Módszer: A SZTE SZAKK Szemészeti Klinikánkon lehetőség van ezen vizsgálatok elvégzésére. A műszerpark egy Fluorescein angiographia és négy korszerű Optikai koherencia tomográf gépből áll. FLAG: Fluorescein angiographia, tágított pupilla mellett a retina és a chorioidea ér eredetű megbetegedéseinek elkülönítésére szolgál. OCT : Optikai koherencia tomográf, a retina szerkezeti, rétegszerű eltérései diagnosztizálhatók ezen vizsgáló módszerrel. Eredmény:Az elmúlt évben klinikánkon 1869 beteg vizsgálata történt területi ellátás keretein belül. 237 számú FLAG és 1432 OCT vizsgálatot készítettünk ezen időszak alatt. A betegek nagy többsége cukorbeteg illetve macula degenerációs. Összegzés: Szemészeti szűrővizsgálatokon a pontos megbízható diagnózis felállításának elengedhetetlen feltétele a korszerű gépek alkalmazása a képzett szakszemélyzet jelenléte, és a beteg megfelelő előkészítése.

148

Amit az MR vizsgálatokról tudni érdemes Falta Emese Klára Országos Onkológiai Intézet, Budapest Előadásunk célja, hogy röviden ismertesse az MR vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat, előkészítéseket. Egyre növekszik az igény a képalkotó vizsgálatok által nyújtott plusz információ iránt, ezért fontosnak tartjuk, hogy betekintést adjunk arra nézve, hogy mi történik a vizsgálat előtt, alatt és után. Célkitűzésünk, hogy a társszakmában és a betegellátás egyéb területein dolgozó kollégák jobban megismerjék ezt a vizsgáló módszert, ezáltal betegeiket jobban elő tudják készíteni a vizsgálatokra. Bemutatónkkal szeretnénk felhívni a figyelmet az MR vizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókra, a pszichés és fizikális felkészítés fontosságára, kontraindikációk körére.

149

Új terápiás eljárás az intervenciós radiológiában A renalis artéria katéteres rádiófrekvenciás denervációval összefüggő szakápolói feladatok Kaczur Ilona SZTE ÁOK, Szeged A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magas vérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Évente csaknem 5000 magyar ember halála írható a betegség számlájára. Más becslések szerint még aggasztóbb a helyzet, mivel minden 8. halálesetben játszik közre a magas vérnyomás, ezzel maga mögé utasította a tumoros megbetegedéseket is. A gyógyszeres terápia rezisztens hypertónia kezelésében új módszerként jelent meg a katéteres veseartéria-denerváció. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Invazív Kardiológia Részlegben az elmúlt évben megkezdődött a katéteres veseartéria-denerváció, mint terápiás kezelés alkalmazása. Az előadás célja az új terápiás módszer és az azzal összefüggő szakápolói feladatok bemutatása, mely utóbbi magában foglalja a szakápoló kompetenciakörébe tartozóan a betegtájékoztatást, a radiológiai beavatkozással összefüggő előkészítési feladatokat, és a posztoperatív időszak kiemelt feladatait. Az orvostechnika fejlődése maga után vonja a szakápolói ismeretek és feladatok bővítésének szükségességét, némely esetben a kompetencia határok kiterjesztését, mely az érvről évre módosított egészségügyi szakképesítések feladatprofiljainak, valamint szakmai és vizsgakövetelményeinek bővítésében is tükröződik. A szakmai fejlődés alapvető kritériuma a változások követése, az új ismeretek elsajátítása, a lerövidült ápolási időszakhoz igazodó ápolási folyamat kialakítása.

150

JEGYZET

151

JEGYZET

152

TARTALOMJEGYZÉK Köszöntő A rendezvény támogatói Általános információk Társasági program Tudományos program első nap Tudományos program második nap Tudományos program harmadik nap Absztraktgyűjtemény I. Szekció: Miért választottam az egészségügyi pályát? I. II. Szekció: A hazai egészségügy, a szociális szféra, illetve a magyar ápolók felkészültsége a robbanásszerűen növekvő idős, hanyatló egészségi állapotú lakosság ellátására I. III. Szekció: Laboratóriumi diagnosztika IV. Szekció: A hatékony, egyénre szabott betegmenedzselés operatív elemei, koncepciói Magyarországon V. Szekció: Új diagnosztikai/terápiás eljárások, és azok szakdolgozói vonatkozásai VI. Miért választottam az egészségügyi pályát? II. VII. A hazai egészségügy, a szociális szféra, illetve a magyar ápolók felkészültsége a robbanásszerűen növekvő idős, hanyatló egészségi állapotú lakosság ellátására II. VIII. Új fizioterápiás módszerek IX. Pszichiátria X. Közösségi ápolás XI. Hatékony sebellátás XII. Új eljárási trendek a műtéti ellátás területén Az anyagcsere betegségek kihívásai és új ellátási módozatai. Dietetika XIII. Sürgősségi ellátás kihívásai XIV. POSZTER SZEKCIÓ XV. Természetgyógyászat jelenléte, eredményei rehabilitációs intézményekben, körzeti orvos mellett,

1 3 4 8 9

153

otthonápolásban, szakorvosi munkában XVI. Kórházhigiéné a betegellátó szemével XIX. Képalkotó diagnosztika

154

Óra

9.0014.00 14.0017.00

17.0019.00 19.0003.00

2014.09.04. Toscana I-II., Marbella, Ibiza REGISZTRÁCIÓ mindhárom szállodában PLENÁRIS ÜLÉS

SZÜNET GÁLAVACSORA

A Kongresszus helyszíneinek terembeosztása Óra 2014.09.05. Toscana I. Toscana II. Marbella 9.0010.30 10.3011.00 11.0012.30 12.3014.00 14.0015.50 15.5018.00 18.0020.00 20.0024.00

I. Szekció

II. Szekció

III. Szekció

Ibiza

Catalonia

IV. Szekció

V. Szekció

IX. Szekció

X. Szekció

XIV. Szekció

XV. Szekció

KÁVÉSZÜNET VI. Szekció

VII. Szekció

VIII. Szekció EBÉD SZÜNET

XI. Szekció

XII. Szekció

XIII. Szekció SZÜNET

MAGYAROS VACSORA FOLKLÓR EST

155

Óra 9.0010.30 10.0010.30 10.1511.15 11.1512.00 12.0012.30 12.3014.00

Toscana I-II. XVI. Szekció

2014.09.06. Marbella XVII. Szekció

Ibiza XVIII. Szekció

KÁVÉSZÜNET XIX Szekció XX. Szekció KONGRESSZUS ZÁRÁSA EBÉD

156

BORITÓ 3 HIRDETÉS 4

157