Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: dr. habil. Németh Róbert
11.
Fahasznosítás Trópusi erdık
Erdısültség és élıfakészlet földrészenként (2005) Földrészek
Összes Erdıvel borított Erdısültség Élıfakészlet millió m3 földterület terület % millió ha millió ha
Afrika
2970
635,412
21,4
63 857
Ausztrália és Óceánia
849
206,254
24,3
1 077
Ázsia
3097
571,577
18,5
46 943
Dél- és Kp-Amerika
1827
859,925
47,3
97 750
Európa
2260
1 001,394
44,3
106 276
Észak-Amerika
2063
677,464
32,7
68 101
Föld (összesen)
13034
3 952,025
30,3
384 004 2
Összes földterület, millió ha 2063 2970
2260
849
Afrika Ausztrália és Óceánia Ázsia Dél- és Kp-Amerika Európa Észak-Amerika Összesen: 13034, m ha
1827
3097
3
Erdıvel borított terület, millió ha Összesen: 3.952 1200 1000 800 600 400 200 0 Afrika
Ausztrália és Óceánia
Ázsia
Dél- és KpAmerika
Európa
ÉszakAmerika
4
Erdısültség, % Átlag: 30,3% 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Afrika
Ausztrália és Óceánia
Ázsia
Dél- és KpAmerika
Európa
Észak-Amerika
5
Élıfakészlet, millió m3 Összesen: 384.004 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 Afrika
Ausztrália és Óceánia
Ázsia
Dél- és KpAmerika
Európa
ÉszakAmerika
6
Tüzifa termelés, export és import, valamint felhasználás megoszlása földrészenként (2005) termelés import export felhasználás Afrika 546 062 1 4 546 059 Ázsia 774 647 317 11 774 953 Európa 115 857 2 680 3 612 114 925 D és Kp-Amerika 236 602 4 1 236 605 É-Amerika 84 796 217 283 84 730 Óceánia 8 961 2 1 8 962 Összesen 1 766 925 3 221 3 912 1 766 234 7
Tőzifa-felhasználás, M m3 8 962 84 730 236 605 546 059
114 925
Afrika Ázsia Európa D és Kp-Amerika É-Amerika Óceánia
Összesen: 1.766.234 M m3 774 953
8
Iparifa termelés, export és import, valamint felhasználás megoszlása földrészenként (2005)
termelés Afrika 70 447 Ázsia 229 373 Európa 503 935 D és Kp-Amerika 168 868 É-Amerika 622 621 Óceánia 49 074 Összesen 1 644 318
import 1 097 53 266 58 771 183 8 660 30 122 007
export felhasználás 4 745 66 799 8 967 273 672 79 327 483 379 2 986 166 065 14 307 616 974 9 328 39 776 119 660 1 646 665 9
Iparifa felhasználás, M m3
39 776
66 799 273 672
616 974
483 379
Afrika Ázsia Európa D és Kp-Amerika É-Amerika Óceánia
Összesen: 1.646.665M m3 166 065
10
Főrészipari rönk termelés, export és import, valamint felhasználás megoszlása földrészenként (2005)
termelés import Afrika Ázsia Európa D és Kp-Amerika É-Amerika Óceánia Összesen
8 796 72 439 138 015 36 954 156 981 8 617 421 802
export felhasználás
5 312 1 627 28 076 8 969 47 114 67 012 1 204 6 361 49 491 45 988 1 080 2 074 132 277 132 031
12 481 91 546 118 117 31 797 160 484 7 623 422 048
11
Erdık megoszlása fafajcsoportonként (1984) Világrészek
Fenyıerdık
Lombos erdık
az erdıterület %-ában Európa (SZU nélkül)
58,4
41,6
Szovjet utódállamok
75,0
25,00
Észak és Amerika
67,0
33,0
Dél-Amerika
1,3
98,7
Ázsia (SZU nélkül)
18,4
81,6
Afrika
0,6
99,4
Ausztrália és Óceánia
4,5
95,5
Összesen
33,00
67,0
Magyarország
15,00
85,0
Közép
12
És
Au ia és
ZU l)
a
a
rik a
lk ü
Af
né
er ik
Am er ik
Ó ce án ia Ö ss ze se M n ag ya ro rs zá g
rá l
l)
lla m ok
né lk ü
Dé l-A m
zé p
(S
Kö
Áz si a
és
U
tó dá
(S Z
et u
pa
ov j
sz t
za k
Sz
Eu ró
100 90
80
70
60
Fenyıerdık az erdıterület %ában
50
40
30
20
Lombos erdık az erdıterület %-ában
10
0
13
Általános jellemzık
Trópusi éghajlati öv (É, D 23°30’)
Trópusi esıerdık
Fló Flóra, fauna gazdagsá gazdagsága Tápanyagok gyors kö körforgá rforgása Talaj kimosó kimosódása
Erdıirtás (~100.000 km2/év) okai
Humid (2000 mm felett, 1 szá száraz hó hónap) Szemiarid (1000 mm felett, min. 5 esı esıs hó hónap)
Legelteté Legeltetés, mezı mezıgazdasá gazdaság (5(5-700 M éhezı hezı) Bányá nyászat Fa, iparifa nyeré nyerése
Ökológiai jelentıség!!! Kell nekünk trópusi faanyag?
Igen, de csak tervszerő tervszerően kezelt erdı erdıkbı kbıl, ültetvé ltetvényekbı nyekbıl Mert egyes fafajok pó pótolhatatlan érté rtékőek, és itt a legnagyobb az erdı erdık hozama 14
Trópusi és szubtrópusi esıerdık elhelyezkedése
15
16
Világ D-K Ázsia
42 38
Kp-Afrika
37
37
63 45
55 72
K-Ny Afrika 0%
62 63
Dél-Ázsia Latin-Amerika
58
20%
40%
28 60%
80%
100%
elpuszult - fennmaradt 17
Elterjedés Jelentıség (ökológiai, gazdasági) Morfológiai sajátosságok Furnér-fák (fıleg Afrika) Főrészáru, alkatrész formájában forgalmazott fák (fıleg DK-Ázsia)
18
Tectona grandis
Pterocarpus soyauxii
Mansonia altissima
Chlorophora excelsa
19
Néhány trópusi lombos fafaj rost jellemzıi Rosthosszú Rosthosszúság
Falvastagsá Falvastagság
rövid: < 900 µ m közepes: 900 – 1600 µ m hosszú hosszú: > 1600 µ m
vékony: < 3 µ m közepes: 33-6,5 µ m vastag: > 6,5 µ m
Rosthossz: Fuma (Ceiba pentandra) pentandra) Keruing (Dipterocarpus sp.) sp.) Bongossi (Lophira procera) procera) Balsa (Ochroma (Ochroma lagopus) lagopus) Pockfa (Guaiacum officinale) officinale)
1790 µ m 1660 µ m 1830 µ m 19001900-3600 µ m 440440-830 µ m
Falvastagsá Falvastagság: KerunigKerunig-félék: Bongossi Balsa
1010-12 µ m 10 µ m 1,5 µ m
20
Trópusi fafajok edény-jellemzıi Méret kismérető közepes nagy (gyakori)
edénytag hossza (µm)
átmérı (µm)
gyakoriság db/mm2
<350
<100
<10
350-800
100-200
10-20
>800
>200
>20
Kis átmérı Guaiacum officinale Nothofagus procera Tabebuia pentaphylla Santalum album Cinnamomum camphora Chloroxylon swietenia Brachylaena hutchinsii
Nagy átmérı Anisoptera marginata Ceiba pentandra Dalbergia latifolia Dipterocarpus alatus Lophira procera Pterocarpus macrocarpus Terminalia superba Triplochiton scleroxylon
21
Néhány trópusi túlevelő fafaj mikroszkópikus jellemzıi fafaj
tracheidák
gyantajárat hossza (mm) szélessége (µm) falvastagsága (µm) átmérıje (µm)
Pinus caribaea
2,43-3,24-4,1
44,9-55-70,5
4,0-7,3
Pinus khesiya
4,6
51,8
7,2
Pinus khasya
3,6-4,0
75-100
Pinus mercusii
7
Pinus insularis
1,2-3,45-7,2
41
6
Araucaria bidwillii
1,2-3,79-8,2
44
6,5
Podocarpus javanicus
1,8-3,39-5,6
48
6
142 139 229
22
Dél- és Közép-Amerika 1.) Kö Közép Amerika ebbı ebbıl: Mexikó Mexikó Kuba Honduras Nicaragua
mill.ha 76,6 44,9 2,53 6,25 6,4
% 28 23 23 63 43
ha/fı ha/fı 1,1 0,8 0,3 2,0 3,0
m3/ha 81
2.) Dé Dél Amerika
666,6
38,2
3,3
250
Fenyı Fenyı % 42,8
Brazilia 320 38 2,7 Bolivia 47,3 43 9,0 Venezuela 48,0 53 3,8 Kolumbia 50,0 48 2,4 Peru 65,0 51 4,1 Argentina 39,0 22 2,0 Chile 16,1 21 1,5 Dél-Amerika erdı erdıterü területe évi 55-10 millió millió ha. csö csökken, az Amazonas medence pó pótolhatatlan ökoló kológiai érté rték! 2/32/3-a az erdı erdıknek nem feltá feltárt. Az ültetvé ltetvények mennyisé mennyisége cca. 3 millió millió ha 23
Dél-, Dél-Kelet Ázsia Földrész
Összes erdıterületbıl Összes erdı mill. ha Élı fakészlet, mill. m3 Átl. m/ha3
ha/fı
Erdısültség %
D-K Ázsia
222,4
20943
91
1,4
62
Dél Ázsia
56,2
10920
194
0,12
16,3
Indonézia
90
0,9
65
India
46,9
0,9
23
Malájszigetek
23,6
1,9 (!)
71
Burma
33
1,41
66
Laosz
15
4,3 (!)
60
Vietnám
13,5
0,3
40
Kambodzsa
11,6
1,7
72
Indonézia: kb. 1,5 millió ha ültetvény! Ázsiában évente 5 millió ha erdıt irtanak ki! Fenyı: Vietnam 6 %, átlag 2 %
24
Fontosabb Dél-Kelet-Ázsiai fafajok Kereskedelmi név Gumifa Vörös merantik
Tudományos név Hevea brasiliensis Shorea fajok
vilá világos vö vörös sötét vö vörös melantai meranti Bahau
Teak (Tik) Mersawa Sesendok Sepetir Kembang semangkok (KSK) Keruing (Yang) Balsafa Ébenfa
Tectona grandis Anisoptera fajok Endospermum malaccanse Sindora fajok Scaphium fajok Dipterocarpus cornatus Ochroma lagopus Diospyros crassiflora
25
Afrika
az összesbıl
Összes erdı Földrész Fı ha/fı mill. ha
Zárt
Észak
0,12
9,1
1,2
7,3
0,6
1,6
Nyugat
2,8
504,9
171,8
332,7
0,4
40,0
Kelet
2,3
287,0
19,1
267,2
0,7
32,0
Dél
0,9
25,1
0,3
23,7
1,1
9,0
Afrika
2,0
826,1
192,4
630,9
2,8
Erdısültség % Bozótos Mesterséges
Zaire és Angola a két legjelentısebb ország 150 millió ha! A fenyı félék aránya mindössze 1,4 % Afrikában évente eltőnik 2 millió ha erdı! Fakitermelés: 310 millió m3 Ebbı l ipari fa 54 millió m3, exp. 8,5 millió m3 Mindösszesen: I-II-III = 1771,3 millió ha Ebbı l igazi esıerdı: 400 + 190 + 280 870 millió ha
26
Trópusi furnérfák (Afrika) Okume (Aucoumeae kleineana) kleineana) Avodir (Turraeanthus africana) africana) Koto (Pteryota macrocarpa) macrocarpa) Ceiba v. Fuma (Ceiba pentandra) pentandra) Sapelli mahagó mahagóni (Entandrofragma (Entandrofragma cylindricum) cylindricum) Sipo mahagó mahagóni (E. (E. utile) utile) Cosipo mahagó mahagóni (E. (E. candollei) candollei) Makore (Dumaria heckelii) heckelii) Mutenye (Guibourtia arnoldiana) arnoldiana) Padouk (Pterocarpus soyauxii) soyauxii) Teak (Tectona grandis) grandis) Ako (Antiaris africana) africana) Vava (Triplochyton scleroxylon) scleroxylon) Aningeri (Aningeria robusta) robusta) Manzonia v. Bete (Manzonia altissima) altissima)
27
Okume (Aucoumeae kleineana)
28
Avodir (Turraeanthus africana)
29
Koto (Pteryota macrocarpa)
30
Ceiba v. Fuma (Ceiba pentandra)
31
Sapelli mahagóni (Entandrofragma cylindricum)
32
Sipo mahagóni (E. utile)
33
Cosipo mahagóni (E. candollei)
34
Makore (Dumaria heckelii)
35
Mutenye (Guibourtia arnoldiana)
36
Padouk (Pterocarpus soyauxii)
37
Teak (Tectona grandis)
38
Ako (Antiaris africana)
39
Vava (Triplochyton scleroxylon)
40
Aningeri (Aningeria robusta)
41
Manzonia v. Bete (Manzonia altissima)
42
Köszönöm a figyelmet!
43
