Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet
http://fahiba.fmk.nyme.hu
11.
Faanatómia Fahibák III.
Mechanikai sérülések • Mechanikai sérülések a hengeres fa sérülése a közelítés, választékolás, szállítás, osztályozás, feldolgozás folyamatában használt eszközöktől, szerszámoktól. • A gépi erdőművelési, fakitermelési technológiák sajnos nagymértékű mechanikai roncsolásokat is okoznak a törzsfák kérgén és olykor a fatestben is. • Hasonló sérülést eredményez a csülkös vad által okozott kéreghántás. • A géppel, szerszámmal ejtett bevágás-roncsolás mélységét mérjük. • A sérülés mértéke befolyásolja a fatörzs felhasználhatóságát. • A sérülés belső elszíneződést eredményez a fatestben, és fertőzési kaput biztosíthat a biotikus károsítóknak. • A mechanikai sérülések elkerülése érdekében szakszerű, körültekintő, szervezett erdőművelést és fakitermelést kell végezni. 1
Mechanikai sérülések
2
Idegen anyag • Gyakran előfordulnak fasorok, parkok, idős erdők fáiban különböző fémtestek. • Károkat okozhatnak a hámozó-, aprító-, hasítókésekben, ill. a fűrészekben. • Az idegen eredetű zárványokat nem mérjük. Előfordulásukat megjegyezzük. • Az idegen anyag a feldolgozás alkalmával jelentős kárt okozhat a szerszámokban, gépekben. • Kíméljük a fákat a különböző idegen anyagoktól. • Célszerű a technológiába fémkereső berendezést is beépíteni.
3
Idegen anyag
4
Vegyi elszíneződés • A lombos fafajokban a fa természetes vegyi anyagainak bomlása következtében keletkezett felületi (2-5 mm mélységű) szürke, vöröses-barna vagy kékes-barna elszíneződés. • Szürke elszíneződés a légköri hatások következtében is előállhat, pl. a levegő oxigénjének hatására a fa felületén a cellulóztartalom oxidálódik és eleinte a fa megbarnul, később a világos színű fák elszürkülnek, a sötétebb színű fák pedig meghalványodnak. • Az elszínesedett terület nagyságával határozzuk meg. • Az elszíneződés mértéke befolyásolja a faanyag felhasználhatóságát. • A felszíni elszíneződés (pl. szürkülés) a megmunkálás (gyalulás, marás, csiszolás) során eltávolításra kerül, így nincs gyakorlati jelentősége.
• A légköri hatásoktól óvni kell a faanyagot. • A nagy csersavtartalmú fáknál speciális, ötvözött acélszerszámok alkalmazása javasolt. 5
Vegyi elszíneződés
6
Penészesedés • A gombás elszíneződéseknek a szijácsban és a faanyag felszínén három típusa van: penészesedés, kékülés és fülledés. • A penészedés a faanyag felszínén jelentkező, a sejtfalakat nem bontó gombás elszíneződés. • Rönk állapotú és feldolgozott faanyag penészgombák által történő részleges (foltos) vagy teljes benövése; általában csak a felszínre korlátozódik, további feldolgozáskor lekerül a faanyagról, szilárdságcsökkenést nem jelent. • A penészfoltok a gombafajoktól függően különböző színűek, így pl. zöldek (Penicillum fajok), téglavörösek (Fusarium fajok), szürkék (Botrytis fajok) stb. • A penészesedés mértékét a behatolás mélységével és az elszínesedett terület nagyságával határozzuk meg. • A penészesedés kellemetlen fahiba, mivel a nedves, rosttelítettségi határ feletti anyagot támadja. • Védekezés szellős tárolással, gyors tovább-feldolgozással lehetséges. Eltávolítása csiszolással, speciális drótkefékkel jelentős többletmunkát igényel. 7
Penészesedés
8
Kékülés • A kékülés a faanyag szijácsának károsodása, amely fenyő faanyagoknál okoz jelentős értékcsökkenést; szilárdságvesztést nem eredményez, csak esztétikai kárt. • Elsősorban fenyőfélék károsodása. • Különböző tömlős gombák (kékfestő-gombák, Ophiostoma-félék) idézik elő, melyeknek hifái behálózzák a szijácsrészeket, és fénytörési jelenségek hatására zöldes-kékes-szürkés árnyalatú foltokat eredményeznek. • Jellemzőjük, hogy a sejtfalakat nem támadják, a könnyebben lebontható tartalék anyagokkal táplálkoznak. A kékülés nem megy át korhadásba. • A kékülés mértékét az elszíneződött felület nagysága és behatolási mélysége alapján határozzák meg.
9
Kékülés
10
Fülledés • A fülledés a fatest szijácsrészének gombás elszíneződése, ami azonban folytatólagos korhadással jár együtt. • A fülledés a lombos fafajokra jellemző, színben eltérő (barnás, vöröses, fehér, fekete) csíkokkal, foltokkal valamint tilliszképződéssel jár együtt. A törzs tengelyével párhuzamosan terjed, és előrehaladottabb stádiumban fellépnek a korhasztó gombák, s így a szilárdsági tulajdonságok jelentősen csökkennek. Elsősorban szórtlikacsú fafajokra jellemző fahiba. A fülledési folyamat megindulásához elegendő már 10-15 % nedvességvesztés, és 10-30C közötti hőmérséklet.
11
Fülledés • A fülledésnek 3 fő stádiuma van: • kisebb-nagyobb halványszürkés vagy lilásbarna foltok (pontok) keletkeznek. Jellemző e szakaszra a tíliszképződés; (4 % a kihozatali veszteség) • a kisebb pontok (foltok) nagyobb kiterjedésű barnás, szürkésbarna elszíneződésekbe olvadnak össze; (28 % a kihozatali veszteség) • kezdődik meg az elszíneződött részek erős kifehéredése, éles fekete vonalakkal határolt csiszolt márványfelülethez hasonló rajzolat mutatkozik a vágáslapon.
• Rögzíteni kell a fülledés stádiumát, a fülledési szakasz hosszát (hengeresfa) vagy területi részarányát (fűrészáru, furnér). • Az ipari feldolgozásban a bükknél van kiemelt szerepe • Módszerei: • ősz végi, téli fakitermelés; • az erdőből, felkészítő telepekről való gyors kiszállítás, feldolgozás; • a technológiai okokból elkerülhetetlen tárolásoknál (fűrész-, lemezüzemek rönkterein) a tavaszi, nyári időszakban biztosítani kell a rönkvédelmet; • a fűrészelt faanyag azonnali szellős (hézagléces) máglyázása. 12
Fülledés
13
Döntési repedések • Döntési repedés a fa kidöntésekor keletkező repedés, a törzs tőrészén jelenik meg, és a hossztengellyel párhuzamos irányban terjed. • A fa kidöntésekor keletkező repedések gyakran a teljes keresztmetszetet érintik (tőhasadás). • A döntési repedés mélységét és hosszát mérjük A szakszerűtlen munka eredménye a szabálytalanul döntött fatörzsben keletkezett szövetszakadás, repedés és hasadás. • A technológiai előírások betartásával, megfelelő felszereléssel kell a fakitermelést végezni.
14
Döntési repedések
15
Gőzöléskor és feldolgozáskor keletkező repedések •
A szakszerűtlenül végzett gőzölés vagy egyéb technológiai műveletek hatására repedések keletkezhetnek. A gőzölési és szárítási folyamat szakszerűtlen kivitelezése alkalmával a faanyagban fellépő feszültségek hatására repedések keletkeznek. A repedés mélységét és hosszát mérjük A repedések mennyiségüktől függően csökkentik a faanyag értékét és a késztermék minőségét befolyásolhatja. A faanyag fafajtól függő paramétereit szakszerűen kell alkalmazni a gőzölés, szárítás és további feldolgozás alkalmával. Bizonyos mértékű védelmet nyújt:
•
• • • • • • •
a kezdődő repedések „S” kapcsozása; a bütüfelületek védőszeres kezelése (pl. paraffin, műgyantarétegek kialakítása); a bütüfelületek eltakarása (homloklécezés, leragasztás stb.).
16
Gőzöléskor és feldolgozáskor keletkező repedések
17
Vetemedés (kajszulás, teknősödés) •
• •
•
• •
A fűrészáru vetemedése (teknősödése, kajszulása) összefügghet a szakszerűtlen rakatkialakítással, valamint az intenzív szárítási és gőzölési menetrendek alkalmazásával. A vetemedésre a faanyag szerkezete is befolyással lehet, mint pl. nyomott-, csavarodott növésű fa. Megkülönböztetünk egyszerű és összetett vetemedést. A keresztirányú egyszerű vetemedést „teknősödésnek” nevezzük. Ennek oka a húr- és sugárirányú száradási zsugorodás közötti jelentős különbség. A hosszirányú vetemedések, kajszulások általában reakciófa (húzottfa, nyomottfa) jelenlétére utalnak. A választék hossz- ill. keresztirányban legnagyobb behajlásának mértékével adjuk meg mm-ben. A fűrészelt választékok deformációi rendkívül kedvezőtlen fahibák, jelentősen csökkentik a termékkihozatalt és a faanyag felhasználhatóságát. A technológiai előírások betartása és szakszerű kivitelezése. Különösen fontos a faanyag szabályos rakatokban való tárolása és kíméletes szárítása, gőzölése. 18
Vetemedés (kajszulás, teknősödés)
19
Roncsolódás • A faanyag megmunkálása alkalmával a szakszerűtlenül beállított gépek és berendezések a faanyagot roncsolhatják. • Mechanikai megmunkáláskor (fűrészelés, gyalulás, marás) a faanyag alakváltozásával egyidőben a felületen bevágások, repedések, hasadások is keletkezhetnek. E roncsolódások okai az élezetlen szerszámok és a rosszul beállított megmunkálógépek. • A szerszámmal ejtett bevágás, roncsolódás mélységét mérjük (lineáris méretével vagy a választék méretének hányadában adjuk meg). • A sérülések mértéke befolyásolja a faanyag felhasználhatóságát. • A gépek és berendezések beállításánál az előírt beállító-sablonok alkalmazása. A technológiai fegyelem biztosítása.
20
Roncsolódás
21
Felületi egyenlőtlenség • A fűrészelési vágásfelület egyenlőtlensége következtében a fűrészáru vastagsága a megengedettnél nagyobb mértékben változó lehet. • A faanyag fűrészelésénél, gyalulásánál a nem megfelelő előtolási sebesség és a rosszul előkészített szerszám felületi egyenlőtlenséget okoz. • Az egyenlőtlen felület mérése. • A felületi egyenlőtlenség befolyásolhatja a faanyag felhasználhatóságát. A változó vastagságú fűrészárut nehéz gyalulni, marni, csiszolni. • A technológiai előírások betartása illetve optimális szerszám paraméterek, előtolási sebesség alkalmazása.
22
Felületi egyenlőtlenség
23
Szálkiszakadás • A szálkiszakadás a helytelenül megválasztott előtolás és fordulatszám miatt léphet fel a száliránnyal szembeni forgácsolás alkalmával. • A gyaluláskor, maráskor keletkező szál- (rostköteg) kiszakadások igen gyakoriak a tömörfa alkatrészek megmunkálásakor. Keletkezésüket a technológiai paraméterek (fogásmélység, előtolás, stb.) rossz megválasztása mellett egyes fahibák (pl. göcsösség) és fafaji sajátosságok (pl. a gyertyán csavarodott rostfutása) is okozhatják. • A szálkiszakadással rendelkező felület mérése. • A szálkiszakadás befolyásolja a faanyag felhasználhatóságát, selejt képződést eredményezhet, illetve további gyalulási, csiszolási műveleteket igényel. • A technológiai előírások betartása illetve éles szerszám alkalmazása.
24
Szálkiszakadás
25
Élelválás • A faanyag szövetszerkezetéből adódóan a szálfutás nem párhuzamos az éllel ezáltal élelválás léphet fel a termékeken. • A nem párhuzamos szálú fűrészáru megmunkálásánál fellépő megmunkálási hiba. Egyes fafajoknál (pl. akác, gyertyán) igen gyakori. • Az élelválásos felület mérése. • Az élfelület megmunkálása egyes keménylombos fafajoknál (pl. akác, tölgy, gyertyán) nagyobb figyelmet igényel. • A szárításnál illetve a megmunkálásnál a technológiai előírásokat be kell tartani.
26
Élelválás
27
Beégés • A beégést a faanyag felületén az életlen vagy nem megfelelő fordulatszámon működő szerszám okozhatja. • A faanyag felületén az életlen vagy magas fordulatszámon működő szerszám égési nyomokat okozhat. • A szerszám által okozott beégés felületét mérjük. • A beégés mértéke befolyásolja a faanyag felhasználhatóságát, az égési nyom eltávolítása többletmunkát igényel. • A technológiai előírások betartása illetve éles szerszám alkalmazása.
28
Beégés
29
Fagömbösség • Fagömbösség a szélezett fűrészáru oldalain a rönkpalást visszamaradt része. • A szélezett fűrészáru oldalain a rönkpalást visszamaradt olyan része, amely esetenként még háncs és héjkéreg maradványokat is tartalmaz. • A fűrészáru-választék lapjainak, illetve oldallapjainak maximális szélességi méretkülönbségeként mérjük mm-ben, vagy a megfelelő oldal szélességi mérethányadában fejezzük ki. • A késztermék minőségét, minősítését befolyásolhatja. Egyes választékoknál (pl. oszlopok, gerendák) korlátozottan megengedett. • A technológiai fegyelem betartása. 30
Fagömbösség
31
Köszönöm a figyelmet!
