Prezentáció a MOB Közgyűlése számára Dr. Bienerth Gusztáv MOB Olimpiai Védnöki Testület tagja Budapest, 2015. február 06.
Tartalomjegyzék #
Fejezet
Oldal
1
Az Agenda 2020 hatásának rövid bemutatása
3-5.
2
A budapesti olimpia vizsgálati előzményei (2002,2006, 2010)
6-17.
2a
A tanulmányok vezérelvei
6-9.
2b
A korábbi helyszínelrendezési alternatívák
10-15.
2c
Főbb eredmények, tanulságok, következtetések
16-17.
3
Az időközben kialakult fejlesztési irányok
18-19.
4
Az aktualizálás jelentősége
20.
5
A pályázati folyamat mérföldkövei
21-23.
6
Az olimpia jelentősége Magyarország, Budapest és a régió számára
24-25.
Az Agenda 2020 célja az Olimpiai Mozgalom megújítása, az olimpiai értékek megerősítése A költségvetés csökkentése, gazdaságosság
Fenntarthatóság, utóhasznosítás
Az olimpia országos/regionális kiterjesztése
Sportolók előtérbe helyezése az üzleti szempontokkal szemben
Történelmi esély a közepes méretű városok, és egyben Magyarország számára
2024
A fenntarthatóságot elősegítik az ideiglenes létesítmények/kapacitások, amelyek Londonban már alkalmazásra kerültek Sportlövészet 7500 fő
Kosárlabda selejtezők 12000 fő
Szintén Londonban alkalmaztak visszabontható létesítményeket is Az olimpia ideje alatt az Úszóközpont 17.500 férőhellyel rendelkezett.
Az ideiglenes, 5.000 férőhelyes vízilabda csarnokot elbontották a játékok után
A játékok után az ideiglenes szárnyak elbontásával a nézőtér 2.500 férőhelyessé vált
Nem előzmény nélküli a budapesti olimpia gondolata
A 2002-es megvalósíthatósági tanulmány a 2012es olimpiára való pályázás lehetőségeit vizsgálta A tanulmány a kormány megbízásából készült, ~6 hónap alatt, ~100 munkatárs közreműködésével, mintegy 1600 oldal terjedelemben
Mit? Milyen célból?
A lehetséges olimpiai helyszínek és létesítmények
A lehetséges bevételek és kiadások meghatározása
Mennyiért? Hogyan?
Az elérhető előnyök és szükséges beruházások vizsgálata
Sikertényezők, jogi és szervezeti kérdések elemzése
A tanulmány számos szempontot elemzett
Éghajlati, geográfiai és hidrológiai szempontok
Paralimpia
Lehetséges helyszínek
Pályázati és rendezési költségvetés
Pályázati sikertényezők
Jogi kérdések
Nemzetgazdasági és társadalmi hatások
Fejlesztési igények és finanszírozási források
Turisztikai hatások
A 2002-es tanulmány 2006-ban és 2010-ben kétszer már aktualizálásra került 2002
•
•
•
Megvalósíthatósági tanulmány teljes körű elkészítése Létrejött az Olimpiai Pályázat Előkészítő Bizottság A kormány döntése szerint végül nem pályáztunk
2006
•
•
•
Tanulmány első (gazdasági) aktualizálása Olimpiai törvény tervezetét 2008. végén egyhangúan fogadta el a Fővárosi Közgyűlés A tervezetet a parlament végül nem tárgyalta
2010
•
Tanulmány második (részleges) aktualizálása a következő főbb témákban: • Helyszínkiválasztás, master plan • Költség-haszon elemzés, finanszírozás • Makrogazdasági vonatkozások
A korábbi elemzés (2002) központi kérdései a főhelyszín és a Master Plan meghatározása A főhelyszín létesítményei: 1.
Főstadion (egyben atlétikai stadion) – ajánlott kapacitás 60.000 fő
2.
Olimpiai falu – ajánlott kapacitás 17.500 fő
3.
Médiafalu – ajánlott kapacitás 20.000 fő
4.
Médiaközpont és közvetítő központ
Master Plan: az összes sportcélú és nem sportcélú olimpiai helyszín összessége, ezek elrendezésének bemutatása
2002-ben három Master Plan opció került kidolgozásra
1
Északi olimpiai park
2
A városmegújítás olimpiája
3
A Duna menti olimpia
Első opció: Északi olimpiai park • Főstadion: M3M0 – Rákospalotai határút – Szilaspatak által határolt területen • Olimpiai falu: Káposztásmegyer • Médiafalu: Mocsáros-dűlő tervezett lakóterületén • Médiaközpont: Az olimpiai stadion szomszédságában
Második opció: A városmegújítás olimpiája
• Főstadion: Puskás Ferenc stadion • Olimpiai falu: Józsefvárosi pályaudvar, volt GanzMávag területek • Médiafalu: Részben a Józsefvárosi pályaudvar területén, részben rehabilitációs lakótömbök területén • Médiaközpont: Puskás Ferenc stadion környékén
Harmadik opció: A Duna menti olimpia Összességében a legkedvezőbb változat, a megvalósítás költségei és a sikeres pályázat esélyei miatt. • Főstadion: Puskás Ferenc stadion • Olimpiai falu: Csepel-sziget északi részén • Médiafalu: Soroksári-Dunaágnál • Médiaközpont: Puskás Ferenc stadion környékén
2010-re egy koncepció élt tovább, a dunai szigetek olimpiája A város és a folyó szimbiózisa Központi helyszín (főstadionnal) – Észak-Csepel Egyéb helyszínek: ● Duna menti helyszínek (pl. Népsziget, Óbudai-sziget, Háros stb.) ● Belvárosi helyszínek (pl. Vár, Városliget) ● Hagyományos sporthelyszínek (pl. Stadionok, Lóversenytér)
A 2002-es tanulmány kiemelt tanulságai „Bizonyos kritikus súlyponti feltételek teljesülése esetén 2012-ben Budapesten az olimpia mind műszaki, mind gazdasági szempontból megvalósítható.” „Jelenlegi állapotában csak egy hazai létesítmény alkalmas olimpiai versenyszámok megrendezésére.” „Az infrastrukturális fejlesztések túlnyomó többsége szerepel a ma meglévő (tehát olimpiától független) középtávú fejlesztési tervekben.” „Fontos, hogy megteremthető legyen … a nemzeti konszenzus.” „…Budapest végérvényesen a régió középpontjává válhat, ami … az egész ország további fejlődését felgyorsíthatja.”
*Pályázati költségek + OCOG költségek+ olimpiai fejlesztések költségei + előrehozott fejlesztések finanszírozási költsége - olimpia közvetlen bevételei
2002 óta komoly fejlődésen ment keresztül az ország, számos beruházás elkészült vagy tervezett 1. Sportlétesítmények • Papp László Sportaréna • Groupama Aréna • Dagály Vízicentrum • Tüskecsarnok • Vidéki létesítmények (Győr, Debrecen, Székesfehérvár, Veszprém, Szeged) 2. Infrastrukturális beruházások • Autópálya fejlesztések (M0, M5, M6, M7…) • Ferihegyi reptér C terminál • 4-es metró • Villamosvonal-fejlesztések • Vasúti fejlesztések • Szállodafejlesztések
Budapesten kívül is számos világszínvonalú létesítmény épült/tervezett
Miskolc
S
Győr S S
Veszprém Balatonfüred
Székesfehérvár
S Szeged
Debrecen
A felelős döntés meghozatalához a tanulmány aktualizálása szükséges Az első tanulmány megírása óta eltelt 13 évben sok változás történt
Az Agenda 2020 új feltételeket teremtett
Az eltelt időszakban számos fejlesztés megvalósult, valamint Magyarország az EU tagjává vált. Megváltoztak a globális és regionális körülmények.
A tanulmánynak ki kell terjednie egy részletes költség-haszon elemzésre, a feltételek vizsgálatára, összhangban az Agenda 2020 követelményeivel és a 2002 óta lezajlott változásokkal.
Aktualizálni kell • A pályázati, beruházási és rendezési költségeket • A gazdasági és társadalmi hasznokat • A sikerkritériumokat • A várható hazai és EU-s forrásokat
Az olimpiai pályázás nagy kihívást jelentő folyamat Megvalósíthatósági tanulmány és meghívásos fázis
Jelentkezési fázis
7 hónap
9 hónap
Megvalósíthatósági tanulmány (2015. jún.)
Pályázati szándék hivatalos jelzése (2015 szept. 15)
Jelölt városok kiválasztása (2016 ápr./máj.)
Rendező város
Jelölti fázis 1,5 év
Jelölti pályázati anyag leadása (2017 .jan.)
7 év
Prezentáció; Rendező város kiválasztása (2017 szept., Lima , Peru) NOB közgyűlés
Kivitelezés
Konzultációk a NOB-bal (invitációs fázis) (2015. febr.-aug.)
Kitöltött pályázati kérdőív leadása a NOB-nak (2016 jan.)
NOB értékelő bizottság látogatása (2017. márc.)
Komoly versenyre lehet számítani 2024-ben Szentpétervár?
Hamburg? Paris
Berlin?
Róma Boston
Baku
Isztanbul Doha
Durban
Az olimpia gyakorlatilag 28 világbajnoki esemény egyidejű megrendezése - emelt követelményekkel Atlétika
Kézilabda
Taekwondo
Kajak-kenu1
Evezés
Gyeplabda
Tenisz
Torna2
Tollaslabda
Cselgáncs
Asztalitenisz Vízi sportok3
Kosárlabda
Birkózás
Sportlövészet
Ökölvívás
Súlyemelés
Íjászat
Vitorlázás
Golf
Triatlon
Vívás
Öttusa
Rögbi
Röplabda és strandröplabda
Labdarúgás
Lovaglás5
Megjegyzés: 1 Síkvízi és vadvízi (szlalom) 2 Művészi torna, ritmikus gimnasztika, trampolin 3 Vízilabda, műugrás, szinkronúszás, úszás 4. BMX, pálya, terep, országúti 5. Díjugratás, díjlovaglás, lovastusa
Kerékpáros sportok4
Az olimpia eszköz lehet az országimázs erősítéséhez és Magyarország versenyképességének növeléséhez 1. Megújuló infrastruktúra Az olimpia megrendezésével Budapesten és Magyarországon rövidtávon jelentős infrastruktúra tud megújulni és fejlődni. Ösztönzi az egyébként a tervekben is szereplő beruházások tényleges megvalósítását.
2. Bővülő GDP és foglalkoztatás A 2002-es tanulmányt szerint évi közel 0,1%-os GDP növekményt, és 50-80 ezer fős foglalkoztatási növekményt jelenthet.
3. Sport- és egészségkultúra fejlődése Felgyorsítja a város fejlődését, a környezet harmonizálását, a versenysport és sportmozgalom jelentős fellendülését.
4. Az ország vonzóképességének növekedése Jelentős ismertséget biztosít a város és az ország számára világszerte (~10.500 sportoló, ~20.000 médiaképviselő, akár milliós nagyságrendű külföldi vendég)
Az olimpiai pályázat széles körű konszenzust igényel Az olimpia egy globális verseny, globális játékszabályokkal, meg kell tanulnunk ezt a folyamatot
Kell egy csapat, hazai és nemzetközi sport- és kommunikációs szakértők részvételével
Budapest
Csak akkor lehetünk sikeresek, ha van az olimpia mögött egy nemzeti konszenzus
Törekednünk kell arra, hogy elnyerjük regionális partnereink támogatását
Köszönöm a figyelmet!
