mordult rá: „Közlegény, mit használ n e k e m minden tisztelgés, ha a k a p u t nem nyitod ki?!" Mi is hiába h a n g o z t a t j u k tüntetőleg Jézus iránti szeretetünket, tiszteletünket, ha szívünk k a p u j á t nem n y i t j u k meg, nem t á r j u k fel előtte, hogy beléphessen r a j t a , s „csodákat művelve" éljen, hasson bennünk, életünkben! Mit c s e l e k e d j e m hát J é z u s s a l . . . ? Azzal a Jézussal, akiről joggal e l m o n d h a t j u k — a Szentírás szavaival —, hogy: íme, az Embernek Fia az emberek kezébe adatott. A miénkbe is! Mi mit teszünk vele? M e n t j ü k - e n a p o n t a a drága jézusi életet, a k e r e s z t é n y e r é n y e k t e l j e s s é g é b e n élő áldott életeszményt — v a g y életünk n a g y p é n t e k i tragédiáit idéző módon ki akarunk b ú j n i a minda n n y i u n k a t t e r h e l ő felelősség alól, s Pilátusként kezeinket mossuk, keresztre juttatjuk? Érezzük át felelősségünket: v i g y á z n u n k kell rá! Döntsünk felelősen, s — é l j ü n k felelősen! Ámen.
PRÉDIKÁCIÓ- ÉS KERESZTELÉSI ÁGENDA-VÁZLATOK BENCZÉDI FERENC „NEM VAGYOK EGYEDÜL" J n 16,32
Egyedül — ez életünk legszomorúbb szava. Ez a testet, lelket e g y aránt próbára t e v ő állapot az, amikor az ember legjobban ,,érzi" életét. Ilyenkor a m é l y s é g e k szólalnak meg, k e r ü l n e k felszínre. Az egyedüllét, a m a g á n y kétféle: termékenyítő, n a g y és szép t e t t e k r e késztető; vagy az árvaság, az elhagyatottság érzését tudatosító. 1. T e r m é k e n y í t ő egyedüllét. Erre szükségünk van. Ilyenkor mérjük fel önmagunkat, képességeinket. Ilyenkor születnek bennünk gondolatok, elhatározások az Isten, élet és ember szolgálatára. Mózesnek, ha nem adatik m e g ez a t e r m é k e n y í t ő egyedüllét, ha ott éli le életét a f é n y ű z ő u d v a r i élet forgatagában, ki t u d j a , gyúlt volna-e fel lelkében a h i v a t á s t u d a t lángja. Meghallotta-e volna azt az isteni hangot, mely népe szabadítására h í v t a el? — J é z u s 40 napi önvizsgálat, pusztai m a g á n y ö n m a g á t fölmérő p r ó b á j a alatt készül Isten és ember szolgálatának n e h é z útjára. Dávid Ferenc magánya tisztult hiteszmék, Milton, Madách és Babitsé halhatatlan művek, gondolatok melegágya volt. 2. Van e g y másik egyedüllét, mely akkor érinti meg lelkünket, amikor „elhagynak, amikor a lelkünk roskadozva visszük". Sokféle f o r m á j a v a n e n n e k . A szülő érzi ennek súlyát, amikor az élet széts z ó r j a gyermekeit; a gyermek, amikor idegenbe viszi a k e n y é r k e r e s e t s kihull a „fészek" melegéből; a rab b ö r t ö n e magányában,- a tékozló fiú, amikor e l h a g y j á k az érdek-barátok; a nevelő, amikor szembefordul \ r ele a t a n í t v á n y ; a lelkész, amikor a „közöny falába" ütközik. 70
Az egyedüllét nehéz óráiban lelkünk legfőbb erőforrása Isten. „Mikor elhagytak, mikor a lelkem roskadozva vittem, csöndesen és váratlanul átölelt az Isten" (Ady). Nincs az az edzett testű és lelkű ember, a k i n e k az élet e g y adott pillanatában ne lenne szüksége segítségre, támaszra. Még J é z u s életében is volt időszak, amikor ú g y érezte, „egyedül maradtam az Istenharcban". Júdás elárulja, Péter megtagadja, a többiek riadoznak. Lelkét borongós sejtelmek ülik meg, ú g y érzi, közeledik az óra, amikor egyedül marad, amikor mindenki e l h a g y j a őt. Borongós, szomorú szívvel m o n d j a : „Íme e l j ő az óra, h o g y szétoszoljatok, ki-ki az övéihez és engem egyedül h a g y j a t o k . .." De Istent érző lelke erőt ad neki, és így fejezi be szomorúnak induló gondolatát: „. . . de nem v a g y o k egyedül, mert az Atya v e l e m van." Az egyedülvalóság világprobléma. Népek és egyének sorsa, élete beszél arról, hogy mennyi szomorúság, tragédia jár az egyedüllét, a magányosság n y o m á b a n . — Az indiánok valamikor Amerika urai voltak. Ma Észak-Amerikában alig pár százezren élnek kényszerlakhelyen, rezervátumokban. Pusztulásuknak sok oka van: gazdasági, társadalmi, törzsi ellentétek, a bevándorló fehér ember kapzsisága, kegyetlensége. De végsősorban azt m o n d h a t j u k : a magáramaradottság, az e g y e d ü l v a lóság. A bibliai zsidó n é p is e g y e d ü l volt legtöbbször a történelem folyamán. Beékelődve nagyhatalmi érdekek ü t k ö z ő p o n t j á b a n , morzsolódott, de volt egy lelki erőforrása, melyet l e g j o b b j a i szüntelenül tápláltak: az a hit, h o g y mégsincs egyedül, mert ha próbára teszi, megostorozza is, de v e l e van, el nem h a g y j a népét Jáhvé, a gondviselő Isten. Nemcsak népek, az egyes ember életében is sok szomorú példa beszél arról, hogy mit jelent az egyedülvalóság. Nemcsak testi, fizikai m a g á n y b a n tengődő életsorsokkal találkozunk. M é g nagyobb a száma azoknak, akik lelki egyedüllétben szenvednek. — Szülök, kiket nem értenek meg gyermekeik. — Gyermekek, k i k n e k pusztává vált lelke a szülői gondatlanság következtében. — Emberek, kiknek hiányzik egy meleg, baráti jó s z ó . . . Szeretetre, simogatásra v á g y ó lelkek, kik n a p o n t a így k i á l t a n a k fel: „Nem emel föl már senki se." Nehéz sors volt a Jézusé: üldözés, rágalom, rosszindulat v e t t e körül. Sokszor érezte a megértő jó szó, testvéri és baráti szeretet hiányát, de mégsem volt egyedül. Szívét-lelkét betöltötte az a boldog hit, hogy Isten, a gondviselő Atya v e l e van. Még a k k o r is, amikor sorsának képe, a golgotai kereszt felrajzolódott lelkében, amikor rádöbbent arra, hogy t a n í t v á n y a i is magára h a g y j á k ezen a n e h é z úton, ilyen bátor, boldog vallomással búcsúzik tőlük: „Nem v a g y o k egyedül, mert az Atya velem van." Példát és utat mutatott követőinek, nekünk is emberként megállni a b a j o k közt, hittel vállalni és hordozni sorsunkat. Erre tanít ma is szelleme: „Nem v a g y o k egyedüL" Ámen. 71
TÖRÖK FERENC JÉZUS VILÁGA Jn 18,36
Alapigénk d r á m a i pillanatot örökít meg. Jézus kihallgatását Pilátus előtt. Pénteki nap van, látszatra olyan, mint a többi, de J e r u zsálem felbolydult m é h k a s h o z hasonlít. J é z u s t elfogták ellenségei, és a csütörtök éjjeli gyötrelem u t á n most ott áll a császár helytartója, Pilátus előtt. Lélekhervasztó látvány: egy álmodozó szemű, jóságos tekintetű ember p r é d á r a leső tömeg között, és Pilátus, a büszke római hivatalnok kifinomult diplomáciai érzéke, a h o g y veszi ennek a különös, mindig kiszámíthatatlan n é p n e k a követeléseit, szokásait. Te v a g y a zsidók királya? — kérdi Pilátus. Jézus így felel: Magadtól mondod-e ezt, v a g y mások beszélték n e k e d felőlem? Pilátus ridegen a vádra tér: honfitársaid állítják ezt rólad, ők a d t a k kezembe, mit cselekedjem veled? Jézus válaszolt: ,,Az én országom nem e világból való . . . " J é z u s valóban tett az országról, a hatalomról és az uralkodásról kijelentéseket, c s a k h o g y egészen más értelmezésben, mint ahogy azt felfogták egyszerű hallgatói v a g y éppen ellenségei. Egy országról beszélt, melyet Istenországának nevezett, m i n t e g y m e g r a j z o l v a az eszményi világ, az erkölcsi é r t é k e k teljes é r v é n y e s ü l é s é n e k állapotát, a jóság világát. Ellenségei azzal vádolták meg, hogy ezt az országot m a g á n a k és szűkebb körű k ö v e t ő i n e k a k a r j a megalapítani. Perében a döntő vád e g y i k e éppen az volt, h o g y a fennálló rend ellen tör, és királynak t a r t j a magát. Természetesen alaptalan volt ez, ő sohasem akart király lenni. Az uralkodásról is megvolt a s a j á t o s felfogása, amikor így szólt: ,,Mit használ az embernek, ha az egész világot is megnyeri, ha az ő lelkében k á r t vall?" Semmi sem állott távolabb tőle, mint a nyers erőszak. Az u r a l k o d á s tudatos v a g y ösztönös vágyát az emberi gyarlóság, a féktelen szenvedély leküzdésére alkalmazta, v a g y is az önlegyőzést hirdette, a lelki értékek megőrzését és megtartását. Az uralkodás J é z u s n á l egyenlő az önvigyázással. És most ott áll ellenségei g y ű r ű j é b e n , halála megpecsételődött. A d u r v a erő győzött a jóság felett. G y e r m e t e g dolog lenne azt hinni, hogy Jézus f e l l e g j á r ó fantaszta lett volna, mondhatni ,,evilágonkívüli", h o g y egy térben és időben m e g nem jelölhető országot akart volna alapítani. Nem, ő k o m o l y a n e világban, a földi tereken élt, ismerte k o r á t és az e m b e r t úgy, h o g y nálánál talán senki sem jobban. Egy tökéletesebb, igazságosabb, emberibb világot akart. M i n d e n érték foglalatát, Istenországát. Ez az ország nem rajzolható meg emberi kézzel, nincsenek határai, de mégis létező valósággá válik akkor, amikor a szeretet akadály nélkül é r v é n y r e jut. Ö mondta: ,,Az Isten országa nem szemmel láthatólag jön el. N e m azt m o n d j á k , hogy ímé itt, vagy ott van, mert az Isten országa tibennetek van." Sokan á l o m n a k vélik, pedig nem az, hiszen Ö megmutatta, h o g y az ember k é p e s átlépni, felülemelkedni ö n m a g á n . Nem k ö v e t t e szolgai módon az ősatyák törv é n y é t , az ököljog parancsát, h a n e m így szólt: ,,. . . én pedig azt mondom néktek, szeressétek még ellenségeiteket is." A k ö n y ö r ü l ő szama72
ritánus példázatában rávilágít az igazi testvéri szeretetre, a tékozló fiú példázatában állítja, h o g y Istenhez visszatérhet a bűnös ember, ha megtér. Tanításaiban az élet való színeit villantja fel azzal a szándékkal, hogy hallgatóságát ez eszményibb világ földi megvalósítására bírja. Ámen.
GELLÉRD IMRE A MEGVÁLTÓ GYERMEK lMóz 21,6
Ábrahám házában n a g y a szomorúság. Nyomasztó hangulat uralkodik mindenütt. Hiába bö a kenyér — nincs íze. Hiába sok a kincs — nincs varázsa. Hiába zúg lázasan a m u n k a — nincs értelme. N a g y gond malomköve n y o m j a Ábrahám és Sára szívét: nincs gyermek. Nincs gyermek, aki a szaporodó évek súlyát könnyítse. Nincs g y e r mek, kiben holtuk után is éljenek. 1 Mózes 21,1—2-ben azt olvassuk, hogy Isten m e g k ö n y ö r ü l t Sárán, és az g y e r m e k e t szült. Ahogy megszületett a gyermek, Á b r a h á m házában minden megváltozott. A k e nyérnek íze lett, a munka értelmet nyert, a bánat elillant, f é n y e s e b b r e gyúltak a csillagok, forróbban sütött a nap, az a j k a k o n felcsendült az öröm és n e v e t é s muzsikája. Textusunk ezt így fejezi ki: „Nevetést szerzett Isten énnekem." Tulajdonképpen csak annyi történt, h o g y egy g y e r m e k született bele egy családba, és minden megváltozott. Nincs az a tavasz, m e l y annyira meg tudná változtatni a természetet, mint a gyermek. Egészen más az ember gyermekkel, és egészen más gyermek nélkül. Egy kínai közmondás szerint n e m c s a k a felnőtt csinál a g y e r m e k b ő l embert, hanem a g y e r m e k is a felnőttből. A g y e r mek m e g v á l t o z t a t j a az embert, azaz m e g v á l t j a . A m e g v á l t á s szó v é g s ő elemzésben a megváltoztatni igéből származik. Megváltani annyi, mint megváltoztatni, természetesen jó irányba. A gyermek azért megváltó, mert megváltoztatja az ember természetét. Fáradtan érkezel haza, nincs kedved semmihez. Á m d e átölel k é t puha kar, és f á r a d t szíved felett szaporázik egy pici szív. Nem v a g y már fáradt. Megváltoztatott a gyermek. Gondjaid súlya alatt sokszor roskadsz. S ekkor elédbe toppan gyermeked, szíved r e m é n n y e l s életed, m u n k á d értelemmel telik meg. Megváltoztál, megváltoztatott a gyermek. Van úgy is, hogy e m b e r e k részéről rosszindulatot tapasztalsz, és ez f á j nagyon. Ki is mondod az ítéletet: n i n c s szeretet a földön. S e k k o r ismét átölel k é t kicsi kéz. Hadd lám, most mondd, h o g y nincs szeretet a földön! Ugye, nem tudod?! Megváltoztál, megváltoztatott a gyermek. Hited tüze lelked oltárán sokszor h u n y ki. Ilyenkor mondod: elhagyott az Isten. És e gondolattal érsz haza. Szembeszalad veled g y e r meked, és átfog két kis kar. Most mondd, hogy e l h a g y o t t az Isten. Ugye, nem tudod. Nem tudod, mert megváltoztál, megváltoztatott gyermeked. 73
Kocsmába hívja, c s a l j a b a r á t j á t e g y férfi. N e m mehetek, valaki vár r e á m otthon. N e h é z legyőzni az alkohol csábítását. Öt évig nem is tudta egy fiatal é d e s a p a , s lám, mióta g y e r m e k ü k van, azóta sikerül minden nap. Megváltozott, megváltoztatta gyermeke. N e m c s a k Á b r a h á m házában v á l t o z o t t meg minden — a ti házatokban is. Nemcsak Sára számára szerzett n e v e t é s t az Isten — a ti számotokra is. A k i s g y e r m e k b e n Isten v á l t o z t a t meg minket, szerez n e v e t é s t a j k a i n k r a . ,, A keresztelés kettős i r á n y ú elkötelezés": 1. A g y e r m e k b e n v é g b e m e n ő isteni akaratot f o g a d j u k el, v a g y i s e n g e d j ü k , hogy általa Isten minket változtasson meg, és 2. mi is változtassuk meg a gyermeket, azaz n e v e l j ü k öt, vadóc lelkébe oltsunk rózsát, h o g y általa is szebb legyen a föld. D r á g a szülök és keresztszülők, f o g a d j á t o k el mindkét elkötelezést. Ámen.
„ímhol vagyok én és a gyermek ..." Ézs 8,18
N e h é z idők j á r t a k Izrael felett. Minden n y o m o r ú s á g között a legn a g y o b b az volt, h o g y maga a nép is elfordult Isten igaz ú t j á t ó l . Hiába szólítja, ostorozza a próféta, n é p e elrejtette o r c á j á t Istene elől. Csak e g y e d ü l ö, a p r ó f é t a és h á z a n é p e maradt meg Isten mellett. Most is éppen a templomban v a n n a k . Megszólal Isten a vád és p a n a s z hangján: Az én népem elfordult tőlem. V a n - e valaki, csak egy á r v a ember is, aki bizonyságot t e n n e mellettem? Az országban néma csend, csak egyedül Ézsaiás v a l l o m á s a hangzik: ,,ímhol v a g y o k én és a g y e r m e k e k , akiket adott nekem az Ür jelekül és c s o d á k u l . . . " Isten ma is szólít minket, és minden bizonyságtételünk válasz Isten megszólítására. Ez a keresztelés is bizonyságtétel, vallomás Isten előtt. Ö szólított egy családot, és felszólítására a család — mint Ézsaiás — im e l j ö t t és szól: ,,ímhol v a g y o k én és a g y e r m e k e k , akiket nekem adtál, Istenem!" A bizonyságtétel világosan érzékelteti, hogy amikor Isten az embert megszólítja, az e m b e r n e k , miként Ézsaiásnak, g y e r m e k e i v e l együtt kell Isten elé állania. Isten megszólít a m u n k a m e z ő n : hol vagy, ember? Boldog, aki így felelhet: ímhol v a g y o k , Uram, itt a k e n y e r e t teremtő és hazát építő m u n k a mezején. N e m e g y e d ü l vagyok. Itt v a n n a k a gyermekeim is, akiket n e k e m adtál. Isten szólít v a s á r n a p is: hol v a g y , ember? Áldott, ki így felelhet: ímhol v a g y o k , Uram, itt, a te h á z a d b a n . Nem m a g a m v a g y o k , gyermekeim is itt v a n n a k mellettem, itt v a n n a k mind, akiket n e k e m adtál. Isten szólít a jó cselekedetek feladata előtt is: hol vagy, ember? Boldog, aki így felelhet: ímhol v a g y o k , Uram, a jótettek m e z e j é n . De nem csak én vagyok itt, itt v a n n a k azok is, akiket nekem adtál. Hadd g y a k o r o l j á k magukat a j ó c s e l e k e d e t e k b e n . A textusban ez áll: Én és a g y e r m e k e k . N e m gyermek, hanem g y e r m e k e k . A próféta n e m egy, de több g y e r m e k k e l áll Isten elé. Az is b e n n e van a textusban, hogy . . akiket adott nekem az Úr". Igen, a g y e r m e k e t Isten a d j a , és így áldás. Az áldást el kell fogadni és meg 74
kell köszönni. A gyermek visszautasítása — Isten áldásának a visszautasítása, azaz bűn. Elfogadása Isten elfogadása, azaz megszentelődés. És végül a textusban az is áll, hogy „jelekül" a d j a Isten a g y e r m e k e t . Minek a jele a gyermek? Hitünk szerint: — annak, hogy van Isten, aki teremt; — annak, hogy Isten szereti az embert, akarja, h o g y ember l e g y e n a világon; — annak, hogy v a n jövönk; — annak, hogy a szülők megértették Isten parancsát: szaporodjatok és sokasodjatok; — annak, hogy a szülök nem félnek a gyermekáldástól; — annak, hogy le tudnak mondani személyes kényelmükről; — annak, hogy jövőt, áldott folytatást akarnak, élni a k a r n a k a holnapokban is; — annak, hogy egészséges a lelkük. Legyen ez a drága gyermek élő bizonyság mindezek mellett. Ámen. MIRE T A N Í T A GYERMEK? Lk 2,41—52
A gyermek Jézust szülei egy ü n n e p alkalmával Jeruzsálembe, a templomba vitték. Ott a papokkal és tudósokkal való beszélgetés közben kitűnt okos értelmével. Azt írja Lukács, hogy „mindnyájan, akik hallgatták öt, álmélkodának az ő értelmén és feleletein". Ebből a tudósításból folyik, h o g y ott a templomban, beszélgetés közben n e m c s a k a tudósok tanították a gyermek Jézust, hanem J é z u s is tanította a tudósokat. Nemcsak ő tanult a papoktól, hanem a papok is tanultak tőle. És itt elgondolkozunk egy kicsit: lehetséges, h o g y felnőtt, bölcs emberek t a n u l j a n a k egy tizenkét éves gyermektől? Azért különös ez a következtetés, mert megszoktuk, hogy a felnőtt t a n í t j a a g y e r m e k e t és nem fordítva. S lám ezzel a tapasztalattal ellentétben kiderül, h o g y a gyermek is t a n í t h a t j a a felnőttet, még ha a m o l y a n tudós is. N e m c s a k Jézus, más is. Ugyan mire taníthat minket egy g y e r m e k ? K o n k r é t a n szólva ez a drága kicsi gyermek? Mindenekelőtt megtanít többet dolgozni. Nincs gyermeked? Aludhatsz délig. Egy g y e r m e k e d van? Aludhatsz reggelig. Több gyerme< ked van? Aludhatsz, de csak hajnalig. Azok a n é p e k és családok a legszorgalmasabbak, azok kelnek a hajnallal és feküsznek az éjféllel, ahol sok a gyermek. A gyermektelen népek korán elpuhulnak, s k o r a v é n e n dőlnek ki a népek sorából. Ahol gyermek van, k e m é n y e b b r e kell fogni a munkaszerszáai nyelét. Kérdőíves módszerrel e m b e r e k e t kérdezett meg egy világvárosban egy tudós. A k é r d é s az volt: érdemes-e küzdeni? A g y e r m e k t e l e n e k 45°/ 0 -a válaszolt igennel. A gyermekes szülők 96%-ci adott igenlő választ. Nincs h a t é k o n y a b b h a j t ó erő az alkotó munkában, mint a tudat, h o g y g y e r m e k e m van. Áldott legyen a gyermek, aki megtanít többet és jobban dolgozni! Festőművész ismerősöm mesélte: tíz éven át nem hittem semmiben. S tudod mikor tért vissza belém a hit? G y e r m e k e m születésekor. Hat órát vergődtem a szülészet előszobájában, Feleségem élet és halál kö75
zött v a j ú d o t t . Aztán egyszer csak egy letargiás k é n y s z e r á l o m terpeszkedett rám. Amikor felébredtem, egy k é k kelengyés, formás arcú, fekete szemű kicsi g y e r m e k e t nyomtak az ölembe: a te fiad, csókold meg! Én a k k o r zokogni kezdtem: én Istenem, köszönöm! így történt. Kicsi fiam szemének g y é m á n t j á b a n megtaláltam Istent, megtaláltam önmagamat, megtaláltam élethitemet. Áldott legyen a gyermek, aki megtanít minket felnőtteket hinni! De m e g t a n í t a g y e r m e k szeretni is. Egy családban a legmélyebb szeretet m e g n y i l v á n u l á s á v a l találkoztam. Mi a titka? — kérdeztem. Ekkor a n a g y m a m a e l ő h í v t a kicsi u n o k á j á t s így szólt: íme a titok kulcsa! Ö! a gyermek. H a ők nem v o l n á n a k , elfelejtenénk szeretni, megbénulna bennünk ez a csodálatos lelki funkció, melynek n e v e : szeretet. Áldott legyen a gyermek, aki megtanít minket szeretni! Megtanít a gyermek tűrni, önmagunkon uralkodni is. Kísért a gonosz szó — nem lehet kimondani, vissza kell nyelni, parancsolni — mert hallja a gyermek. Kísért a vágy, nem lehet belé fejest ugorni — itt a g y e r m e k . Kísért az idegesség, n e m lehet kitombolni — jelen v a n a gyermek. Áldott gátlás a gyermek a gyarlóságok útjában. Áldott a gyermek, aki megtanít a nagy k e r e s z t é n y leckére: az önfegyelemre. Megtanít uralkodni n y e l v ü n k ö n , lábunkon, kezünkön, egész életünkön! Megtanít nevetni is. Emlékeztek Móricz Zsigmond Hét krajcárjára? Ha ők nem v o l n á n a k , elfelejtenénk őszintén nevetni. Tolsztoj mondta: a g y e r m e k n e v e t é s e a legtisztább nevetés a világon. A gyermek erre a tiszta n e v e t é s r e tanít m e g minket felnőtteket. Áldott legyen a gyermek, aki m e g t a n í t szívünkből, tisztán nevetni! íme a gyermek, aki a k e r e s z t é n y erkölcs alapnormáira t a n í t j a m e g a felnőtteket! Az első, aki erre rájött, Jézus volt. Ezért azonosította magát a g y e r m e k e k k e l : V a l a k i e g y e t is b e f o g a d . . . Ez azt jelenti, hogy valaki a kisgyermek „tanítását" befogadja, az Jézust m a g á t fog a d j a be. Brassai Sámuel mondta: én még egy kicsi gyermektől is tudok tanulni. Tanítsátok, n e v e l j é t e k őt hát, de: tanuljatok, n e v e l ő d j e t e k általa ti is. Ámen. KI A KERESZTÉNY? ApCsel 11,26b
Arra a kérdésre, h o g y mi a keresztség, káténk így felel: ,,A keresztelés az a szertartás, mely által a keresztény egyház t a g j a i v á válunk." M o n d j u k teológiai nyelven: a keresztség v a g y keresztelés a gyermek bemutatása és f e l a j á n l á s a Istennek. M o n d j u k történelmi nyelven: a keresztelés a g y e r m e k nyilvános és ünnepélyes belépése a keresztény egyház lelki közösségébe. M o n d j u k szertartási n y e l v e n : a keresztelés a gyermek k e r e s z t é n n y é tételének első lépése. Ki a keresztény? Az, aki annak n e v e z i magát? Nem. Az, akit megkereszteltek? Nem. Ki h á t a keresztény? Az, akinek századokra viszszamenöen elődeik k e r e s z t é n y e k voltak? Nem. Ki hát a keresztény? Az, aki Jézus tanítását k o m o l y a n veszi, aki őt egész életével követi. Keresztény az, aki meggazdagodott Jézussal, akinek lelke v a d ó c á b a beoltatott J é z u s evangéliuma. 76
J é z u s mondta: ne viszonozd a rosszat rosszal, hanem t é g y jót azzal, aki veled rosszat tesz. Népi nyelven: k e n y é r r e l dobd meg azt, aki téged kővel dobott meg. A k i ezt meg t u d j a tenni, az a keresztény. Útszélen almafa áll. Piros almák mosolyognak le róla. Elnézném: gyermekek k ő v e l dobálnak rá. Szegény fa, hány dobást szenvedett már el? S mit tesz a fa? Kővel dob vissza? Nem. Édes, piros almát hullat a g y e r m e k e k ölébe. A kersztelés azt jelenti, h o g y elkötelezzük magunkat arra, hogy olyanná neveljük a gyermeket, mint a almafa: rádobott kövek h e l y e t t a szeretet, a megbocsátás, a jóság piros a l m á j á t hullassa az e m b e r e k ölébe. J é z u s tanította: nemcsak hétszer, hanem hetvenhétszer is meg kell bocsátanom az én felebarátomnak. Aki ezt meg tudja tenni, az keresztény. Van, aki egyszer sem tud megbocsátani; nem k e r e s z t é n y az. Van, aki csak n é h a tud megbocsátani — félig kersztény az. Van, aki hetvenhétszer, azaz határtalanul sokszor, mindig meg tud bocsátani — az a keresztény. J é z u s tanította: tedd a jót, nemcsak akkor, ha belőle hasznod van, hanem akkor is, ha ráfizetsz. A k i ezt meg t u d j a tenni, k e r e s z t é n y az. Vízbe zuhant egy gyermek. Egy munkás kimenti, de m e g h ű l és hat hétig fekszik a kórházi ágyban. Egyik látogatója megkérdezi: ugye most nem ugranál a vízbe a k i s g y e r m e k é r t . De igenis, feleli a munkás, most is, betegen is beleugranék. Keresztelni annyit jelent, mint elkötelezni magunkat arra, hogy o l y a n n á neveljük a gyermeket, hogy tegye a jót, a kötelességét akkor is, ha ráfizet. J é z u s mondotta: „Szeresd még ellenségedet is." Aki ezt meg tudja tenni, kersztény. Aki csak azokat szereti, akik Őt szeretik, félig keresztény. Aki még ellenségeit is szereti, az egészen keresztény. Keresztelni annyit jelent, mint elkötelezni magunkat, hogy a gyermeket olyan emberré neveljük, aki szeret, n a g y o n szeret, minden embert szeret. J é z u s mondta: „Aki énutánam akar jönni, t a g a d j a meg m a g á t . . . " Aki ezt meg t u d j a tenni, k e r e s z t é n y az. Legnehezebb a v i l á g o n önmagunk felett győzni, gyarlóságunkat megtagadni, hibás ösztöneink felett uralkodni. A keresztelés annyit jelent, mint vállalni, hogy a g y e r m e k e t ilyenné neveljük: l e g y e n ura önmagának, t u d j o n parancsolni vágyainak, gyarlóságainak. Jól mondta N a g y Vazul: , k e r e s z tény az, aki tud uralkodni magán." Pál apostol tanította: „Sírjatok a sírókkal, ö r v e n d j e t e k az örvendezökkel." Aki ezt meg tudja tenni, az a kersztény. Keresztelni annyit tesz, mint erre a hallatlanul nehéz, de áldott művészetre a g y e r m e k e t megtanítani. Két dolgot figyelhettek meg az elmondottakból: 1. Kereszténynek nem születik az ember — azzá válik, tudatos, tervszerű nevelés által. A keresztelés ennek a n e v e l ő feladatnak az ünnepélyes vállalása. 2. A kersztény mivolt r e n d k í v ü l magas k ö v e t e l m é n y e k elé állít. Magas, de nem lehetetlen. Mert ha a talaj jó, ha a kertész kiváló, akkor lesz virágzás, lesz jézusi gyümölcs. Ámen. 77
TÖRÖK FERENC AZ A J T Ó ELŐTT J e l 3,20
A karácsony előtti időszakban egyetlen érzés hatja át a keresztény világot. Kire v á r u n k ? Jézusra. N é g y nét alatt készülünk fel érkezésére, szívunk bölcsőjében való újbóli megszületésére. A várakozás előkészülettel jár, mert v e n d é g e t fogadni üres asztallal, szemetes házzal illetlen dolog. A k e r e s z t e n y ember J é z u s - v á r á s a ama belső szoba, a lélek szob á j á n a k n a g y t a k a r í t á s a v a l , tisztogatásával, szellőztetésével, t e h á t tényleges előkészülettel jár. Annak, aKi v e n d é g e t v á r — bárki l e g y e n az •— két dologgal feltétlenül számolnia kell: először, hogy annak megérkezésétől távozásáig szabad idejével többé teljes mértekben n e m rendelkezik, másodszor, h o g y a vendég kívánsága, i g é n y e lehetőség szerint teljesítendő, ez az ún. v e n d é g j o g . Ezúttal, e k i s g y e r m e k Keresztelése alkalmával a szülői v á r a k o z á s fogalmával szeretnek foglalkozni. Egy író szerint a gyermek n e m más, mint a tőidről Istenhez Küldött fohászra m e g é r k e z ő felelet. Ez azt jelenti, hogy a gyermek Isten a j á n d é k a , a láthatatlan világból a látható világba küldött KIS követ, a szülői várakozás, álom beteljesülése. Ó, h á n y a n v a n n a k , akiknek n a g y o n megnyúlik a v á r a k o z á s i idő; akire várnak, az sosem jön, és alapigénk talaló szavai szerint: „az a j t ó előtt" nem állanak, nem zörgetnek soha. Csendesen hull a remény f a j á r ó l szívük kihűlt s z o b á j á b a n a száradt szirom. Ismét v a n n a k , akikn e k nem is kell a z ilyen v á r a k o z á s , nem v á r n a k senkit, b e z á r j á k szívük a j t a j á t , l e l a k a t o l j a k a v á g y szobáját; v á r h a t a kis v e n d é g , szólhat be, zöröghet, n e m n y i t j á k az ajtót, nem szólnak ki. „Az a j t ó előtt állok" — muzsikál a d r á g a vendég h a n g j a , a gyermeké. — A jó Isten küldött hozzátok, e n g e a j e t e k be. Hozom a vidámságot, az ö r ö m e t . . . — Nem kell a vidámságod, az örömed, kis vándor — hangzik belülről a válasz —, majd m e g a d j a nekünk azt a pénz, a jólét, a kényelem, — m e n j el a küszöbről. — Az ajtó előtt állok — csilingel a kis k ö v e t h a n g j a —, nyissátok meg szívetek a j t a j á t , Isten küldött, hozom a r e m é n y e t e k e t , n e v e t é s e t e k bőségét. — A mi reménységünket elhervasztotta a csalódás, n e v e t é s ü n k e t örökre elvitte a szenvedés, n e m hisszük, hogy segíteni tudnál — szólnak belülről. — Az a j t ó előtt állok és zörgetek, n e m halljátok — nyöszörög e g y hang. — F o g a d j a t o k be, n y i s s á t o k ki az ajtót. — N e m nyitjuk — dörög egy durva hang —, nem áldozzuk fel szabad időnket érted, n e m virrasztunk feletted; neveléseddel goncl, kenyér, l e m o n d á s jár, és mi függetlenek akarunk maradni, keress m á s házat. Bolyong a kis élet ajtótól ajtóig, és vele e g y ü t t sok-sok k i s társa. P a l o t á k káprázata, ékszerek csillogása, álomszép autók suhanása, k ö n y ö r t e l e n kapzsiság, fegyv e r e k arzenálja, mindez kell az embereknek, de én, a mosoly, szülök békéje, fakult esztendők megszépítője, apák homlokáról v e r í t é k letörlője, a n y a j e l ö l t e k ébredése, én n e m kellek?! Hála Istennek, k e v e s e b b a bezárt ajtó, mint a nyitott. Itt is, e házastársak v á r a k o z á s a betölt: megérkezett a kis vendég, akit vártak, életük k a r á c s o n y f á j á n a legszebb dísz. N e m fordultak el tőle, nem zárták be szívük a j t a j á t , h a n e m örömmel és boldogsággal nyitották 78
meg azt. Ebben a boldog órában hadd szóljak így: — anyák, édesa n y á k és anyajelöltek, akiket Isten bölcsessége mellett az alkotó természet az anyaságra hívott el, ne f u k a r k o d j a t o k e dicső elhivatottság szolgálatában, mert ez Isten igaz szolgálata. Isten akaratához és céljához ne n y ú l j a t o k egyetlen u j j a l sem. Halljad, Testvérem, m i k é n t szól az Ür hozzád: légy az anyaság szent v á g y á n a k őrangyala és vidd diadalra a földön az Úr akaratát. Édesanyák, és akik utánatok jönnek, felétek fordul ma a világ. Ha ti a jóságos Isten mindenekfeletti ékessége előtt leborultok, a szeretetlenség és gyűlölet hatalma mindörökre v é g e t ér. Igen, mert lesz egy hely, ahol a m u n k a gyorsuló ritmusában kifáradt apalélek megpihenhet és lesz, aki a szeretet gyöngéd békességével megtörölheti gyöngyöző homlokát. Mert lesz valaki, aki visszahív a hiúság széles ú t j á r ó l és odakapcsol a kötelesség mellé. E k i s g y e r m e k immár életetek utolsó pillanatáig v e l e t e k marad és kötelességetek az Istennek, embernek, társadalomnak, hazának tetsző élet és h e l y e s m a g a t a r t á s kialakítása, hogy élete boldog legyen. Ámen.
EGYHÁZI ÉLET -
Egyházi
Képviselő
HÍREK
Tanács
Az E.K. Tanács febr. 1-én tartotta első é v n e g y e d i ülését. A tárgysorozat jelentősebb adminisztratív pontjai voltak: az elnökileg elintézett fontosabb ü g y e k r ő l szóló jelentés, a különböző szakbizottságok és az esperesi vizsgálószékek j e g y z ő k ö n y v e i n e k bemutatása, a kolozsvár-napooai e g y h á z k ö z s é g iriszi körzetének önállósítása, az E. K. Tanács, a Nyugdíj- é s Segélypénztár 1978. évi általános jelentéseinek előterjesztése, a f e b r . 17—18. n a p j a i n tartandó Egyházi Főtanács előkészítése, valamint a prédikáció, ágenda és ima írására meghirdetett pályázat elbírálása. A fontosabb gazdasági-pénzügyi természetű ügyek között szerepeltek az Egyházi Központ, a N y u g d í j p é n z t á r , az e g y h á z k ö r ö k és egyházközségek 1978. évi pénzügyi terveinek megvalósításai, az Egyház, a N y u g d í j - és Segélypénztár 1979. évi költségvetésének b e m u t a t á s a és a belső pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos ü g y e k .
Egyházi
Főtanács
Az Egyházi F ő t a n á c s febr. 17—18. napjain tartotta meg évi rendes gyűlését Kolozsvár-Napocán, dr. Kovács Lajos püspök és dr. Bar a b á s s y László f ő g o n d n o k e l n ö k l e t e alatt. A főtanácsi ülésen jelen v o l t a k Iulian Sorin igazgató é s a Vallásügyi Hivatal képviselői. A szombat du. 4 órakor, egyházi é n e k k e l és Kolcsár Sándor közügyigazgató imájával k e z d ő d ő ülésen dr. Barabássy László f ő g o n d n o k megnyitó beszédében e g y e b e k között ezeket mondotta: „Meg kell állapítanunk, hogy ez az év, melynek munkásságáról számot adni gyűltünk össze, hazánk b é k é s alkotó m u n k á j á n a k k e r e t é b e n folyt le. Hazánk ünnepélyes, építő, b é k é s gazdaságban teljes m u n k á j á h o z mi is felsorakozhattunk, a m a g u n k feladatai szerint, k e r e s v é n azt az utat, melynek v é g c é l j a az emberiség jóléte, b é k é j e és testvérisége. N e m mulaszthatom el, h o g y meg ne emlékezzem arról a lelkes munkáról, amely e g y h á z k ö z s é g e i n k legnagyobb részében folyt, úgy a vallásos érzés elmélyítése é r d e k é b e n , mint gazdasági vonatkozásban. Lelkészeink és gondnokaink vezetése mellett a keblitanácsosok hozzáállásával és a gyülekezetek tagjainak támogatásával, az unitárius egyház szolgálata az elmúlt Főtanács óta is minőségi gazdago80
