PQLITIKAT B,ESTAURACIf~ hS. MEGTORLÁS HAJDrT-BIHARBAN 1956--57 . Filep Tibor
Noha az 1956-os magyar forradaln2n törtér~etéveF foglaIkoző, eddig megjelent munkákban nincs is rá utalás, tény, hogy az alsó forradalmi megmozdulások Debrecenben voltak. Ugyanis az egyetemisták tünteté~ se már október 23-án 11 órakor megkezdődött, és az 1~DP vezet©i mar a déli órákban hozzátárultak ahhoz, hogy a fiatalok követeíéser még d~Tután nyilvánosságot kapjanak a párt lápjának, a 1~épIagnak a külőrtkiadásában.l A kora esti órákban a Kossuth utcán megszólaltak a fagy= verek, hamarabb tüzelt a tömegre az AVH, mint a fővarosban: Igaz, hogy Debrecenben sean 23-án, sean a későbbi napokban nem volt fagyveres félkefés ennek ellenére a fámadalom o3~táber 25-éról 2~-ára virradó éjjel győztesnek tekintette magát : létrejött a megegyezés az MDF megyei és városi vezeiői, valamint az egyetemisták, a munkásak és a katonák küldöttei között. A helyi hatalorm a 26-án anegaíavkuló S~ocialista Forradalmi Bizottmany kezébe ,került. A Néplap október 26-i számában megjelent dokumentum szpcialista forradalomnak . nevezte a m~agyarorszagi eseanényeket. Ettől a pillanattól kezdve az 1k~DP megsz~znt, a funkcionariusok nagyabb része a szovjet kata~ repül.áté= ren kért menedéket, és kapott is. Voltak, akik a városbaj maradiak: Két vezetőt, Ménes 3ános városi, Tatár mise Lajos megyei tanácselnököt vettek őrizetbe a forradalmi bizottmány határozatára, valamint a leEegyverzettek AVH tisztjeit, szám szerint negyvenkettőt. Lincselések, atrocitásAk neon voltak. A honvédelani alakulatok október 26-ától a forradal~m bizottmány rendelkezéseinek, parancsainak tettek eleget . A varosban rend és nyugalom volt, amikor november 4-én hajnalban a Vörös Hadsereg egységei - amelyek már november 3-án reggelre körülzárták Debrecent - megindultak a belváros felé. Körülzárták a P`aaiftrn, a~ Gábor Aron, a Kossuth laktanyát és lefegyverezték a. magyar honvédséget. Sehol sem volt ellenállás, t~ZZharc . Egynek ellenére - máig is kideríthe-tetten okokból - tankágyúkkal és gépfegyverrel lőtték a: Fxrsta éptüetét és a Kossuth-laktanyát. Így az agressziónak több halálos áldoza~Ea~ is volt, annak ellenére, hogy magyar részről egyetlen fieggver sem dördült el . A reggeli órákban a forradalmi bizottmány tagjait az oroszok letartóztattak és a Sáansoni úti volt AVH-s, valamint a repülőtéri szovjet laktanyába vitték. Hásonláképpen a Sámsoni útra kerűitek a lefegyverzett tisztek is. A szovjet katonai parancsnokság a tiszti klubban rendezkedett be. A reggeli órákban visszatértek . aá városba . az MIJ~P ko-
rábbi vezetői is, hozzájuk csatlakozott a letartóztatott Ménes János és Tatár Kiss Lajos . Mivel a helyzet ura már a déli órákban a Vörös Hadsereg volt, Budapesttől eltérően azonnal megkezdődihetett a politikai restauráció. Ugyanakkor, mivel a városban harcok nem voltak, atrocitások nem fordultak elő, és az MDP vezetői - Komócsin Zoltáni Kulcsár Ferenc, Pullai Eirpád, Ménes János - és a többiek kezdeményez ői voltak a Szocialista Forradalmi Bizottmány megalakításának, nehezen találták meg azt a politikai cselekvési programot, amellyel hozzákezdhettek volna az ellenforradalom felszámolásához" . Egyáltalán a tömegek bizalmának, szimpátiájának megnyeréséhez . Ez a magyarázata annak, hogy egy egész hónapon keresztül - december közepéig - tanácstalanság jellemezte a hatalom régi-új birtokosait . November 5-én megjelent újra a Néplap, ismét az MDP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága és a megyei tanács lapjaként . November 9-től pedig már az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács, november 14-től az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága lapjaként . A november 5-i számban megjelent egy felhívás (Debrecen lakosságához!) amelyben a katonai parancsnokság (szovjet) közli, hogy 17.30-tól reggel 7.30-ig kijárási tilalmat rendel el, valannint gyülekezési és csoportosulási tilalmat. A munka felvételére szólított fel és a fegyverek beadására. A kétoldalas újság 2. oldalán egy Debrecen dolgozó népéhez! című, agitatív célú publikáció jelent meg, amelyet a restauráció első doku¢nentumának tekinthetünk . A felhívás a kétfrontos harc jegyében fogalmazódott, erős az elhatárolódás a Rákosi-Gerő-klikk bűneitől s figyelmeztet az ellenforradalmi veszélyre . Jogosnak tekinti az egyetemi ifjúság megmozdulását, nem esik szó a revizionizmusról, Nagy Imréről, és a szocialista vívmányok megvédésére szólít fel .a A felhívás nem talált támogatókra . Debrecenben folytatódott a sztrájk, valamiféle politikai intervallum alakult ki. November 6-án módosították a kijárási tilalmat - az este 8-tól reggel 6-ig tartott. Hatástalanok ma radtak a munka felvételére vonatkozó felhívások. Ebből a patthelyzetből való kiútkeresésnek november közepén mutatkoznak az első jelei. A helyi újság november 14-t ől Hajdú-bihari Napló címen jelent meg, és a 16-i, illetve a 17-i számokban két érdekes közlemény jelent meg. Közlemény A megyei és városi párt-végrehajtóbizottság lemondott. Ezzel egyidőben megalakult az MSZMP megyei és városi szervez ő bizottsága. A szervező bizottság feladata, hogy folytassa az MSZMP szervezését. A szervez ő bizottság tevékenysége arra az időre korlátozódik, amíg a pártszervezetek küldöttei megválasztják az MSZMP megyei és városi ideiglenes elnökségét . A szervez ő bizottság tagjai : Kállai Imre, Szívós Péter, Pullai Arpád, Taar Imre, Zsíros Lajos."a 1 Filep Tibor : A debreceni forradalom, 1956. október. Debrecen, 1990. Piremon, 198 . o. 2 Néplap, 1958 . november 5. 3 Hajdú-bihari Napló, 1956. november
Hiányzik tehát a névsorból néhány korábbi vezető : Komócsin Zoltán, Kulcsár Ferenc, Pullai Arpád, Tóth Mihály, Ménes János, Tatár Kiss Lajos, Németi János neve. Hogy mi állt a személyi változások hátterében, arra nehéz egyértelmű választ adni. Ugyanis az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Archívumában az 1956. október 23-tól december közepéig történtekre vonatkozó dokumentumok nem találhatók! Lehetséges, hogy nem készültek jegyzőkönyvek, feljegyzések, avagy eltüntették őket? Így nem lehet pontosan tudni, hogy a kompromittált", a forradalom első napjaiban azzal együtümu"ködő vezetők háttérbe szorultak valóban, avagy háttérből ők irányítottak, csak a nevük nem szerepelt a nyilvánosság előtt! További találgatásra ad okot a másik közlemény . Közlemény Tatár Kiss Lajos, a megyei tanács vb-elnöke és Ménes János a városi tanács vb-elnöke tisztségükről lemondtak . A megyei és városi tanács vezetését a Minisztertanács határozata értelmében a rangidős tisztviselő vesz át.4 A helyzet urai ezekben a hetekben Debrecenben a szovjet katonaság és a pozícióikat őrző, még a forradalom napjaiban megválasztott munkástanácsok voltak. Mint azt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főka pitányság 195? júniusában készült jelentése bizonyítja, novemberben és decemberben a karhatalom még gyenge lábon állt. Mára múlt év november--december hónapjában intézlkedések történtek az ellenforradalom által szétzilált vagy teljesen szétvert egységek, osztályok megszervezésére is ilyen a politikai nyomozó osztály és a karhatalom . Ez a szervezés különösen kezdetben vontatottan haladt. A politikai nyomozó osztály állománya idegenből jött elvtársakkal töltődött fel, igen lassú üteanben . . . A személyi állomány mozgatása később sem szűnt meg, így például a más városokból idehelyezett politikai nyomozók egy részét a április hónapban régi szolgálati helyükre visszahelyezték és helyükbe ."s De lettek visszahelyezve . . álla~mvédel~mi beosztottak volt debreceni még a nnunkástanácsokra se nagyon hallgattak az emberek, mert az egymás utáni munkafelvételi felhívásokra sem reagált a város lakossága. Az általános sztrájk egészen november utolsó napjaiig tartott Debrecenben. (Kivételt a szolgáltató szféra jelentett.) Rendkívül nehezen haladt az MSZMP szervező munkája . November végén adott hírt a Napló az első pártszervezetek megalakulásáról . De 4 Hajdú-bihari Napló, 1956. november 17. Ménes János visszaemlékezéseiben azt írja, hogy ő november 11-én a megyei intézőbizottság határozata nyomán a megyebizottság és a városi párt-vb minden tagjával együtt mondott le. 6 nem értett egyet a határozattal, de annak alávetette magát. Egy hónap múlva a Központi Ideiglenes Intéző Bizottság és a Minisztertanács mindenkit visszahelyezett funkciójába, őt is, Tatár Kiss Lajost is. 5 MSZP HBMA 1. 'fond. 3. lcs. 23. öe. 1957; MSZP HBMA 1. fond. 9. fcs . 19. 8e. 1956-59. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság állományából ellenforradalmi cselekmény miatt 28 rendőrtisztet, illetve tiszthelyettest bocsátottak el, a megyei állományból pedig ezen felül 115 tisztet és tiszthelyettest. Az állományt más megyékből érkezett volt AVH-s tisztekkel töltötték fel .
az MDP volt tágfainak csak elenyésző kis százaléka kérte felvételét vagy átigazolását az új pártba. Komócsin Zoltán az 1957. június 19-én megtartott akűvaértekezleten felszólalásában hangsúlyozta: az MDP szervezetei 1956. október 24-én széthullottak, az üzemekben az emberek nem hallgattak a komzmunistákra. Abból a százötven párttagból, akiknett október 24-én fegyvert adtak a kezébe a pártház védelmére, reggebe csak tíz maradt meg . . . Meg kell mondani őszintén azt is, hngy itt egészen december végéig párttagság nem volt . . ."e A hatalmi interva~lum, a bizonytalanság közrejátszott abban, hogy az MSZMP helyi vezetői erősítést kértek a Belügy~nninisztériumtól és a Kádár-kormánytól. Ekkor került a rendőrség élére Czifra László őrnagy, a kormánymegbízottként a megyéhez Szabó István. A forradalonn utolsó fellángolása a december 11-12-i sztrájk volt, amikor két napra megbénult az élet Debrecenben . Noha kevés tagja volt az MSZMP-nek Debrecenben és a megyében, november 3Q-án megtartották az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és Debrecen városi pártértekezletét. Az elfogadott határozat még mindig nagy népi törcnegmozgalomnak minő sítette az október 23-án elindult folyaanatot, a Rákosi-Gerő-klikk népellenes és bűnös politikájáról beszélt, és érdekes módon egyetlen szó senn esett benne a revizionizmusról, Nagy Imrééé politikájáról. Mintha őszinte szándék munkált volna a pártélet deznokratil.ussá tételére. Az ideiglenes megyei elnökség tagjai a következők lettek : Ambrus István pártfunkcionárius, Csorba László alezredes, Derzsi Bálint tszelnö~k,. Dobi István, Bahnazújvános MSZMP- elnöke, Fodor Ferenc orvos, I~erczku József százados, Horváth Lajos tsz-tag, Jávorszki Balázs paraszt, Jóri Antal lakatos, Kapás Sándor tanító, Kiss Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese ; Komócsin Zoltán pártfunkcionárius, Lénárt Antal diszpécser, Mancsinczky László műszerész, Mályi Imre őrnagy, Mohácsi. László Haj,dtís~zorboszló MSZMP-elnöke, Németi János tanársegéd, Pallós Imre újságíró, Fullai . Árpád pártfunkcionárius, Oláh Imre nyugdíjas, C. Nagy Gábor, az MSZMP Derecske járási elnöke, Rohács József Berettyóújfalu MSZMP járási elnöke, Stazicsksi Ferenc pártfunkcinnárius, Szabó László esztergályos, Tarr Imre pártfunkcionárius, Vajá Féter egyetemi hallgató Veresegyházi Attila iskolaigazgató, Vígh Mártonné a biharkeresztesi járás MSZMP-elnöke . Az MSZMP Debrecen városi ideiglenes elnökségének tagjai pedig: Balogh Ferenc tisztviselő, Bacsó° Immre MGM, Csitri Béla munkás; Csollá~k Gábor osztályvezető, Déri Miklós alhadnagy, Keresztes Kánoly, a, Debrecen Városi Tanács V. B. elnökhelyettese, Nyíri Jenő ¢nunkás, Molnár József pártfunkcionárius, Fullai Árpád pártfunkcionárius, Péter Józsefné munkás, Soltész György alkalmazott, Seress István kőműves, Tóth Mihály pártfunkcionárius, Zsarnóczai Sándor docens, Zsíros Lajos pártfunkcionárius . 8
1VfS~P HH>1tdÉA 1. fond: 8 . fcs. 4. öe. 195'7 . Komócsint élesen támadták az 1957. júAtusr 1~-i megyei pártal~tfca-értekezleten, hibáztatva őt a pártépítés sikertelens~égééat~ é~ aktó~erv me~aikuvá~ért. 6 is és Kulcsár Ferenc is reális képet vázoit: az októberi-novemberi napokról . Az már más kérdés, hogy néhány hónap múlva már másként vé3ekedtek . . .
142
Elég egy pillantást a névsorra vetni : Ménes és Tatár Kiss Lajos kivételével vezető pozícióban van minden volt párt- és tanácsi vezet ő . . .' December közepétől kezdve érezhető en aktívabbá válik az MSZMP országszerte, így Debrecenben is. Az MSZMP ideiglenese központi bizottságának december 2-án, 3-án és 5-én megtartott ülésén .elfogadott határozat, a forradalmi eseményeket kiváltó híres" négy ok .feltárása - .a Rákosi-Gerő-féle vezetés hibái, a Nagy Imre-Losanczy vezette pártellenzék fellépése, a Horthy-fasiszta erők színre lépése és .a nyugati imperializmus aknamunkája - meghatározó iránytűt jelentett az ingadozó, bizonytalankodó debreceni MSZMP-vezet ők számára is. December 14-én megjelent a statáriumról szóló rendelet, ütőképessé vált a karhatalom . fgy lehetővé vált, hogy a városban lassanként visszaálljon a forradalom előtti helyzet. Karácsomkor már .előadások voltak a Csokonai Színházban is. Novem-ber közepét ől fokozatosan engedte szabadon a KGB a forradalom november 4-én letartóztatott és vizsgálati fogságban tartott vezetőit. Sőt, visszatértek az Ungvárra deportáltak is. Néhány napon keresztül a megyéi rendőrkapitányság Kossuth utcai épületében tartották őket fogva. Vettek fel jegyzőkönyveket is - de végül december utolsó napjaiban valamennyien szabadlábra kerültek, rJgy tűnik, Hebrecenben komolyan vették Kádár János november 8-án .elmondott beszédét, hogy senkinek sem eshetik bántódása, amiért a forradalmi eseményekben részt vett. Még a kétnapos decemberi .saztrájk fő szervezőjét, Zeke Lászlót is szabadlábra helyezték néhány napi fogság után. December 18-tól már készültek a jegyzőkönyvek az MSZMP megyei és városi ideiglenes elnökségének üléseiről. Egymást érték a tanácskozáspk - december 18-án, 23-án, 27-én és 3ti-án ülésezett az elnökség . A jegyzőkönyvekb ől megállapfthatá~ hogy Komócsin Zoltán, Pullai Arpád, Ambrus István, Stozicski Ferenc, Kulcsár Ferenc, Szívós Péter, Szabó István voltak a meghatározó arnberek. Ekkor még Csorba László alezredes, a forradalmi bizottmány volt elnöke, a karhatalom megyei parancsnoka is bírta a vezetők bizalmát. Több alkalommal jelen volt a tanácskozáson Németi János, Mancsinczky László, Zsarnóczi Sándor, C. Nagy Gábor, Keresztes Károly is.e Január els ő felében hetenként ülésezett az ideiglenes városi és megyei elnökség, és fontos napirendeket tárgyalt : 1. Az ellenforradalom tevékenysége Debrecenben, 2. Munkástanácsokról szóló jelentés. Két lényeges határozat született. Megbeszélést kell tartani az ügyészségek és bíróságok vezetőivel, hogy az ügyészség-+bíróság vegye fel a Tnaga eszközeivel a harcot az ellenforradalom ellen . Ugyanakkor Czifra László rendőr ő rnagy azt a megbízatást kapja, a rendőrség erélyesen lépjen fel a munkástanáesakba befurakodott ellenforra~dalnai elemekkel szarnben.° Visszakerült pozíciójába Ménes János és Tatár 'Kiss Lajos is ezekben a napokban, ugyanakkor Csorba Lászlót a Honvédelmi Minisztérium ,elutalás arra, hogy 7 Hajdú-bihari iVapló, 1956 . december 1. A tudósítasban nincs Mindenesetre az értekezleten hány küldött vett részt, s hány párttagot képviselt. az látható, hogy nagy számban vannak az elnökségekben a régi vezetők, funkcionáriusok . . . 143
marasztalta a forradalomban való részvételéért és leváltotta . Az ideiglenes elnökség elő ször Csorba mellé állt, de egy nappal később tudomásul vette eltávolítását.lo Január 13-án pedig sor került az MSZMP első megyei deanonstrációjára . Az Arany Bika Szálló nagytermében nyilvános pártnapot tartottak. A Naplóban megjelent tudósítás szerint 1500-an vettek részt az összejövetelen. Az elő adók Major Tamás színművész, Szabó István, a Kádár~kormány Hajdú-Bihar megyei megbízottja és Balogh Elemér voltak. Ez a tanácskozás fonduló~pontot hozott a megye politikai életében . Itt hangzott el élesen elő ször pártfórumon, hogy 1956. október 23.-novem~ber 4. között ellenforradalom volt Magyarországon, itt már Nagy Imrét árulónak mondták, Szabó István pedig már kevesebbet beszélt a Rákosi-féle vezetés hibáiról, mint annak örökségéről.' Rendőri, bírói, fegyelmi, adminisztratív intézkedések
A január közepén bekövetkezett fordulat után megkezd ődtek a letartóztatáspk. Január végén, február elején egymás után vették őrizetbe a forradalmi bizottanányak tagjait, megkezdo"dtek az elbocsájtások az üzemekből, határozat született, hogy készüljön fekete lista a debreceni érteluniségiekről.l~ A Hajdú-Bihar Megyei Rendőrf8~kapitányság két ízben készített jelentést az ellenforradalmárokkal" szembeni rendőri intézkedésekről az MSZMP megyei és városi bizottsága részére. Az első dátuma 1957. április 4., a másodiké 1957. június 20. Az áprilisi statisztika" valamilyen oknál fogva két terminust használ, az 1957. február 15.-március 16. illetve 1957 . március 16.-április 5. közötti időszakra vpnatkozóan közöl adatokat.
8 MSZP HBMA 1. fond. 3. fcs. 3. öe. 1956. 9 MSZP HBMA 1 . fond . 3. fcs . 5. öe. 1957, 1 . fond, 3. fcs . 6. öe. 1957. 10 MSZP HBMA 1. fond. 9. fcs . 19. öe. 1957. Csorba László alezredes ügyében jól nyomon követhető Komócsinék bizonytalan magatartása . December 30-án a Honvédelmi Minisztériumtól, Uszta vezérőrnagytól kérik Csorba László leváltását a megyei karhatalom éléről, mert a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmányban játszott szerepe tisztázatlan . November 4-e után huzavonával végezte a karhatalmi zászlóalj szervezését, ellenforradalmi elemekre vonatkozó információkat szivárogtatott ki stb . Január 21-én kelt újabb levél arról játékoztatja a Honvédelmi Minisztériumot, hogy Csorba László becsületesen dolgozott a bizottmányban, nagy érdeme van abban, hogy Debrecenben nem volt vérontás, csupán a karhatalom szervezésében követett el hibákat . Ezért megerősítette párttagságában Csorba Lászlót, kötelezi, hogy a HM bizottságának korábbi határozatát lefokozás, leszerelés - fellebbezze meg, máshol, ne Debrecenben teljesítsen szolgálatot. A felülvizsgáló bizottság határozatát nem változtatta meg, egyértelműen ellenforradalmárnak minősítette Csorba Lászlót. A megyei intézőbizottság pedig ezt tudomásul vette . . . 11 Hajdú-bihari Napló, 1957. január 13. 12 MSZP HBMA 1. fond . 3. fcs. 17. öe. 1957.
144
A február 15.-március 16. között őrizetbe vettek száma 280 volt. 14 Fegyverrejtegetésért : 12 Izgatásért: 116 Politikai bűncselekmény miatt : Köztörvényes bűncselekmény miatt: 83 3 Egyéb bűncselekmény miatt : 52 Szökött rab : 280 Összesen : Igen érdekes képet mutat a letartóztatottak szociológiai összetétele. Munkás : 60. (Ebből 6 volt csendőr, 2 volt rendőr, 2 volt paraszt .) Paraszt: 72. (Ebből 3 volt csendőr, 4 volt tiszthelyettes, 7 volt közalkalanazott.) Közalkalmazott: 25. (Ebből 2 volt katonatiszt, 4 tanító.) Szellemi dolgozó : 33 (Ebből 1 munkás, 1 paraszt, 3 volt katonatiszt, 1 kulák.) Iparos : 15. Ebből 3 volt munkás . Pap : 2. Kulák : 21. (Ebből 1 kocsmáros, 1 paraszt, 1 iparos). Foglalkozás nélküli : 42. (Ebből 5 munkás, 4 paraszt, 3 iparos.) Egyéb : 101. A március 16 .-április 5. között őrizetbe vettek száma 108 volt. Fegyverrejtegetésért : 4 2 Izgatásért: 33 Politikai bű ncselekményért: 34 Köztörvényes bűncselekményért: 35 Szökött rab : 108 (Ssszesean : A szociológiai összetétel a következő : Munkás : 30. (Ebből 1 csendőr, 1 volt katona tiszthelyettes, 1 rendőr tiszthelyettes, 1 kulák.) Paraszt : 25. (Ebből 1 volt katonatiszt, 1 rendőr, 1 kulák, 1 iparos) . Közalkalmazott 7.( Eb-bőt 1 volt katonatiszt, 1 munkás .) Szellemi dolgozó : 7 . (Ebből 1 iskolai tanuló, 1 földbirtokos.) Iparos: 2. (Volt munkások.) Kulák : 8. Foglalkozás nélküli : 19. (Ebből 2 ipari munkás, 2 kereskedősegéd és 1 csendőr.) Egyéb : 10 (A volt katona-, illetve réndörtisztek 1945 előtt szolgáltak.) Összesen tehát 388 embert vettek őrizetbe a megyében február 15.április 5. között. Ezen kívül preventív ő rizetbe került ezekben a hónapokban 451 ember . Érdemes egy pillantást vetni ismét a szociológiai összetételére is. Munkás : 64, paraszt : 49, értelmiségi : 74, osztályidegen : 246 (!!), egyéb : 18. Az internáltak száma 156 volt. Végül a jelentés szerint 273 embert adtak át vádemelési javaslattal az ügyészségnek .l3 A második rendőri beszámoló az összegzés igényével készült. Mint azt a dokumentum - A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szervei az ellenforradalam elleni harcban - leszögezi, az ellenforradalmi cselekményeket felderítették, és minden bűnös bíróság előtt felelhet tetteiért. A rendőrség 171 razziát tartott, ebbő l 81-et Debrecenben . Ezek során 1340 szeQnélyt állítottak elő, közülük 168-at ő rizetbe is vettek. 13 MSZP HBMA 1, fond . 3 . fcs . 19. öe. 1956-59 .
145
1956 novemberében és decemberében 27 letartóztatottat adtak át az ügyészségnek, 1957. január 1-je, május 30. között pedig 339-et . Az internáltak száma: 147. Ugyanakkor rendőri felügyelet alá helyeztek 56 személyt . Még egy érdekes adat : március 15-én és április 4-én, pontosabban az előtte lévő napokban 252 em-bert vettek preventív őrizetbe! Szociológiai összetétel : munkás 51, paraszt 55, értelmiségi 15, tisztviselő 5, egyetemi hallgató 7~ kisiparos, kiskereskedő 21, volt csendőr 35, volt rendőr 2, volt katonatiszt 12, refornnátus lelkész l, volt nyilas pártfunkcionárius 1, kulák 47. A beszámoló összegzésként megállapította, hogy mind Debrecenben, mind a városokban, falvakban a belügyi szervek felmérték a különböző irányító szervek (forradalmi bizottmányok, munkástanácsok) tevékenységét, gontos kimutatások készültek a résztvevő kről. Folyik a vizsgálati munka, már ő rizetben van a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány 12 tagja is . . .ly A forradalom kisebb-nagyobb szerepet játszó, a munkástanácsokban funkciót vállaló, a sztrájkok szervezésében résztvevő, vagy egyáltalán véleményt nyilvánító embereket természetesen nem lehetett mind börtönbe zárni, internálni. De a megtorlás őket sem kerülte el. Ennek volt az eszköze az 1957 januárjában megjelent úgynevezett racionalizálási rendelet. Ennek lényege : ésszerűsítés, átszervezés címén bárkit el lehetett bocsátani. Ez a rendelet tette lehetővé, hogy az üzemektől, vállalatoktól, különböz ő intézményektől azonnal elküldjék az 1956 őszén a forradalomban szerepet játszókat. Az utasítást erre vonatkozóan a megyei párt-vb adta ki. Végrehajtói az egyes munkahelyeken az igazgató, a személyügyi előadó és a párttitkár voltak. A racionalizálás 1957 kora tavaszán megkezd ődött, és az év végére fejeződött be. Az elbocsájtásak többnyire alaptalan vádaskodások, névtelen feljelentések, illetve egyéni bosszú alapján történtek. Hogy ez mennyire fontos eleme volt a politikai restaurációnak, bizonyítja az a tény hogy a megyei pártbizottság 1957 nyarán tárgyalt egy, az ellenforradalmi tevékenységért elbocsátottak elhelyezkedéséről szóló tájékoztatót . Az el ő terjesztés anegállapítja : Az ellenforradalmi elemektől való tisztogatást adminisztratív vonalon az üzennek és hivatalok a racionalizálás felhasználásával vagy fegyelmi úton oldották meg, és oldják meg jelenleg is az utóbbin keresztül . . . Nagyjában jól oldották meg azt a feladatot, ami a dolgozók zömének egyetértésével találkozott . A politikai leleplezése az ellenforradalmároknak azonban nem kielégítő, amit véleményünk szerint a pártszervezeteknek pótolni kell, mert különösen a hivatalokban van ezekkel szemben sajnálkozás . . ." Három dologra hívja fel a figyelmet a jelentés : 1 . Új embereket az igazgatók csak az előző munkahely véleményének kikérése után vegyenek fel . . . 2. Tisztázni kell, kik voltak ellenforradalmárok, kik csak hő börgők"~ kik ingadozók. 3. A pártszervezetek a jövőben az ellenforra14 MSZP HBMA 1. fond. 3. fcs. 23. öe. 1957. A jelentést Czifra László rendőr őrnagy, a főkapitányság vezetője és Szabó Sándor r. ny. őrnagy, politikai osztályvezet ő állították össze. Az átfogó és alapos elemzés részletes képet ad az 1957 eleji eseményekrSl, röpcédulázásokról, az egyetemek hangulatáról is.
14d
dalmi elemek politikai leleplezésével segítséik az aa3minisztratív vonalon folytatott harcot . . ,is Végül a jelentés a következőkkel zárul : Az ellenforradalom elleni konkrét munka eddigi eredményei a már meglév ő adatokra támaszkodva, központi szerveink rendelkezéseit is figyelembe véve, ez év végéig az ellenforradalmi cselekmények, események felmérése, a jogi vonatkozások tisztázása, a felel ő sségre vonósak ez év végéig befejez ődnek . Terveink szerint lényegében az ellenforradalom alatt elkövetett bűncselekmény tettesei valamennyien bíróság elé lesznek állítva, s az ellenf~orradalam következményeinek rendőrségi vonalon történő feldolgozása teljesen befejezést nyert."ls Ezek a jelentések azt igazolják, hogy igen intenzív munkát végzett a megyei rendőr-főkapitányság, és lényegében véve 1957. június elejére lezárta az 1956. október 23.-november 4. közötti események vizsgá latát, a letartóztatások, internálások megtörték a meglévő ellenállást, és semmi akadálya nem volt a teljes restaurációnak. A büntető eljárásokban rendkívül nehéz bámniféle tervszerűséget felfedezni . Mintha ötletszerűen történt volna minden, de ugyanakkor elrettent ő célzattal. Májusban került a bíróság elé a debreceni forradal mi bizottanány egyik titkára, Vass Imre (5 év) és a másik, Dede László tanársegéd (15 év), néhány egyetemi hallgató. Majd ezt követően egymás után kerültek sorra az egyes községek forradalmi vezetői, munkástanácsok tagjai, és végül decemberben a debreceni forradalmi bizottmány tizenkét vádlottas monstre perére került sor. Ezt követően még 1958 közepéig zajlottak kisebb perek . Tény, hogy 1958 októberéig a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság területén ellenforradalmi tevékenység, szervezkedés miatt, valamint izgatásért 537 ember ellen indítottak eljárást, és ítéltek el. Az MSZMP szervezése, belső hatalmi harcolt
Az MSZMP pártszervezetei igen kis létszámlrnal alakultak meg. MHV-állomás, november 6. : 26 tag. MÁV Járműjavító, november 7. : 12 tag. MÁV Pályafenntartási Főnökség, november 10. : 24 tag. Mezőgazdasági Akadémia, november 13. : 13 tag." Deeem~ber közepétő l szaporodnak az MSZMP alakuló alapszervezetei, de csak januártól kezdve kezd újra aktivizálódni a volt MDP-tagság. A szervez%~ munka csak mérsékelt eredménnyel járt sokáig. A Hajdú-Bihar megyei pártbizottság 1957. május 13-án tárgyalta meg az MSZMP megyei helyzetét . A pártnak 13133 tagja volt. Az MDP korábbi létszáanának ez mintegy 43-44 százaléka . A megye lakosságának 2,5-3 százaléka volt az MSZMP-nek a tagja. 15 MSZP HBMA 1. fond. 3. fcs . 31. öe. 1957. 16 Filep Tibor : A debreceni forradalom, 1956, október, Debrecen, 1990. Piremon, 198. o. 17 Hajdú-bihari Napló, 1956. november 8., november 25-i számai.
147
Az MSZP taglétszáma 1957. május 5-én Hajdú-Bihar megyében : 13 133 Munkás 3 962 7 337 Paraszt értelmiségi 134 Alkalmazott 776 Egyéb 685 Ami feltű nő, a párttagság nagyobbik hányada a parasztság soraibó1 került ki, és igen-igen alacsony az értelmiségiek száma.'a Pedig igen nagy gondot fordított mind a megyei, mind a városi pártbizottság az értelmiség megnyerésére, a párttaglétszám növelésére . Egymás után adtak pártstátusokat a járásoknak, városoknak . Szinte alig volt 1957-ben olyan pártbizottsági ülés, ahol ne foglalkoztak volna a pártépítés problémáival. Felmerül a kérdés. miért nőtt lassabban HajdúBiharban és Debrecenben a párttagok száma, mint az ország más megyéiben, vagy éppen a fővárosban? Az okokat a debreceni forradalmi események lefolyásában és a pártvezetők akkori és későbbi állásfoglalásaiban kell keresni. Ugyanis mivel Debrecenben nem voltak fegyveres összecsapások, nem döntöttek le szovjet emlékművet, a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmányban nagy számban voltak különböző beosztásban MDP-tagok és a munkástanácsok, bizottságok rendre hitet tettek a szocialista vívanányok mellett - földet, gyárat vissza nem adunk! -, a közvélemény nem tekintette a helyi eseményeket ellenforradalomnak . Másrészt a volt párttagok csalódása is kétségtelen . De van még egy nem elhanyagolható szempont. Debrecenben az események kiindulópontja a Kossuth Lajos Tudományegyetemen volt, és a másik két felsőoktatási intézmény - Orvostudamányi Egyetem és a Mezőgazdasági Akadémia - is igen fontos szerepet játszott az októberi eseményekben. A gondosan kiválasztott, káderezett egyetemi hallgatókról nem lehetett állítani, hogy ellenforradalmárok voltak! Amikor a tanítás 195? februárjában újra megindult, az egyetemi hallgatók döntő többsége, de a tanároké is, ha nem is látványosan, de szemben állt a politikai restaurációs törekvésekkel. Beletör ődés, mintsem megnyugvás volt a jejellemző. Ez az állapot eltartott 1957 őszéig. Nem véletlenül szerepel a már idézett júniusi megyei rendőr-főkapitányi jelentésben, hogy az egyetemeken passzivitás mutatkozik a párt politikájával szemben, zártkörű viták zajlanak, és kétségbe vonják sokan az események ellenforradalmi jellegét . Pedig az MSZMP egyetemi szervezete a Kossuth Lajos Tudományegyetemen a marxista tanszék előadóinak közreműködésével előadássorozaton próbálta ,meggyőzni a hallgatókat és oktatókat a párt helyes politikájáról . Végülis azzal, hogy aránylag kevés hallgató került
18 MSZP HBMA 1 . fond . 13 . fcs. 19 . öe. 1957 .
148
bíróság elé, s neán volt túlságosan magas a karokról kizárt hallgatók és eltávolított tanárok száma, lassanként a restaurációs törekvések meghozták a megfelelő eredményt.~e 1957 . szeptember 11-én az egyetemi pártszervezetek munkájáról szóló jelentést tárgyalta meg a Debrecen városi pártbizottság. Az írásos beszámoló statisztikai adatai egyértelműen t~nasztják alá a fentebb megfogalmazottakat . A Mezőgazdasági Akadémián 1956, noveanber 13-án 13 taggal, a DOTE-n február 21-én 40 taggal alakult MSZMP-alapszervezet. A tagok zömmel fizikai, illetve adaninisztratfv beosztásban dolgozók voltak! 195? szeptemberében Mezőgazdasági Akadémia Orvostudományi Egyetem Kossuth Lajos Tudományegyetem
MSZMP-tagok 1956-ban MDPszáma tagok száma 56 78 68
86 580 200
A Hajdú-bihari Napló 1957. évi számaiban nyoma sincs annak, hogy milyen nehézségek voltak az MSZMP szervezésének, a politikai irányítás kézben tartásának. Ugyanakkor két dokumentum, az 1957. június 19-én megtartott aktívaértekezlet jegyzőkönyve és a Debrecen városi pártbizottság július 20-án tartott intéző bizottsági ülésének jegyző könyve egyértehműen tanúsítja, hogy az MSZMP megyei vezetői tisztában voltak a valós helyzettel. S ennek velejárója volt, hogy egészen 1957 júliusának végéig vitatkoztak azon, mi a bajok aka? Napirenden szerepelt az októberben történtek elemzése. Napról napra erősödött az a vonal, amely a megyei pártbizottság vezetőit marasztalta el azért, hogy október 23-án nem lövettek a tüntet ő egyetemisták közé, hogy nem adtak szabad kezet Si~m~n őrnagynak, az AVH vezetőjének az ellenforradalmi ebnek megfékezésére október 24-én, sőt létrehozták a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmányt, demokratikus megmozdulásnak ítélve az eseményeket . YJgymond ez a politika az, ami miatt az emberek nem bíznak az MSZMP jelenlegi vezetőiben . . . 19 1 . fond. 3. fcs . 23. öe. és MSZP HBMA 1 . fond. 9. fcs. 19. öe. 1956-59. Egy 1957 áprilisában készült belügyi jelentés (Szabó Sándor őrnagy Kiss Ferencről, Koczog okosról, Bartha Jánosról, dr. Kulin Lászlóról, dr. Papp Jenőről, dr. Kuthy Lászlóról, Dede Lászlóról, Hevessy Józsefről adott kimerítő információt a megyei MSZMP-vezetők részére. Képet adva közelmúltbeli és jelenlegi szerepükről az egyetemen. Ekkor Dede László és Hevessy József már előzetes letartóztatásban volt) . 20 8. fond. 1, fcs. 2. öe. 1957. A jelentés leszögezi: Csigalassúsággal kávették az egyetemek a nagy léptekben előrehaladó országos konszolidációt ." A baj okának az anyag készítői a burzsoá-nacionalista-antimarxista nézetek térhódításában látja. Az előteriesztá Józsa János volt. Kónya István Az ellenforradalmi események oktatásának tapasztalatairól szóló jelentésében is az antimarxista, nacionalista eszmék jelenlétére és veszélyére, valamint a szovjetellenességre hívja fel a figyelmet . Kiemeli a KLTE-n és a DOTE-n eléadásokat tartók munkáját (Kónya István, Molnár László, Kiss István, Farkas Dezső, Gyarmati József) . Az 1957. október 21-én kelt jelentés szerint a politikai passzivitás jéllemző az egyetemekre .
149
A ,Hsjdú biliari ` Napló részletes beszáx'nolót közölt az 1957. május 31-én az Arany Bikában megtartott pártaktíva-értekezletről. A megyei pártbizottság beszámolóját Ambrus István, a megyei pártbizottság tit kárhelyettese ismertette. Ez a referátumn optimista hangvételű és magabiztos. Az októberi . megyei, debreceni eseményeket -elemezve a beszámoló úgy foglalt . állást, hogy. a pártbizottság vezetői ügyes taktikusnak bizonyultak, a marxizmus-leninizmus talaján álltak, de mivel néxn volt kapcsolatuk a fővárossal, a pártköaponttal központi utasítás hiányában maguknak kellett dönteniük. Ez vezetett a korripromisszumra 'és a forradalmi bizottmány megalakulásához . Miután azonban jobbra tolódtak az esemiények, a vezetők illegalitásba vonultak. November 4-e után viszont azonnal munkához láttak, és azóta erősödik napról napra a párt. Egyébként ezen az aktíván választották meg a küldötteket az országos pártértekezletre (Kállai Gyula, Ambrus István, Tatár Kiss Lajós, Gurbán György, C. Nagy Gábor, Pataki Gyula, Farkas István, Jávor Nándor, Kulcsár Ferenc, Ménes János, Vajó Péter, Ciffra Sándor, Rázsó Lajosné, Vígh Mártonné, Becskereki Sándor .)2' Az aktíván elhangzottakkal szemben a valóság az volt, hogy éles támadások indultak a párt baloldala részéről az 1956 októberében ingadozók", elsősorban Kulcsár Ferenc, Komócsin Zoltán és Pullai Árpád ellen. A június 19-én megtartott aktíváértekezleten - amelyen a megyei intéző bizottság tagjai, a városi bizottság tagjai és húsz meghívott vett részt - Stozicski Ferenc tartotta a beszámolót a párt helyzetéről, a közel-múlt történéseiről, A referátum, sajnos, nincs meg az archívum anyagában, csak a tanácskozásról készült jegyzőkönyv . De a hozzászólásokból egyértelműen kiderül, hogy á beszámoló élesen elítélte a megyei pártbizottság vezetőinek októberi magatartását. Komócsin Zoltán, Kulcsár Ferenc és Fullai Arpád egyrészt elismertek bizonyos hibákat, de őszintén beszéltek a valós eseményekről. fgy Komócsin Zoltán leszögezte, nem a forradalmi bizottmány létrehozásának gondolata eredményézte a beszámolóval ellentétben a pástszervezetek szétesését, hanem a Nagy Imre-kormány ¢hegalakulása . Ami itt történt, az összehasonlíthatatlan, ami Békésbén vagy más várósokban volt. Kulcsár Ferenc azt hangsúlyozta, hogy október 25-én beszélt telefonon .4cs Lajóssal, majd Egri Gyulával, a pártközpontból, és semmiféle útmutatást ne~zn kapott. Ezért góridolták úgy, hogy át kell vészelni az eseményeket, és elkerülni a vérontást . Annál is inkább, mert a felfegyverzett 150 elvtárs" közül csak nyolcan maradtak 24 óra múlva a pártházban. De elmondta, azt is, rendkívül nehéz volt a párt helyzete november 4-e után, és amikor Stozicski Ferenc kiment a Járműjavítóba, azok az emberek akarták agyonütni, akik közül kikerült! Pullai Arpád pedig a pártszervezés nehézségeiről beszélt, és az újra meg újra fellépő intrikákról. Czifra László már előretekintett, és erőteljesebb intézkedéseket követelt, és a párt egységére hívta fel a figyelmet. Hasonló problémák merültek fel a Debrecen városi pártbizottság titkári szobájában megtartott intéző bizottsági ülésen. A téma az ellenforradalom eszmei, politikai és szervezeti felszámolásának helyzete Debrecenben volt. Az írásos anyagot Biri András készítette el. 21 Hajdú-bihari Napló, 1957 . június i .
150
A témához Tóth Mihály, Tarnóczai András, Szabó István; Ménes János és Pogácsás Antal szólt hozzá. Itt egyértelan ű en egy merev rákosista .szemlélet érvényesült . Tóbh Mihály hevesén támadta Kamócsint, s a pártbizottság békülékeny embereit, hangsúlyozva, az AVH-ra támaszkodva kellett volna cselekedni . Szabó István elmondotta, hogy őt Kádár János :küldte Debrecenbe novémber 4-e után, mert itt nagyon nehezen mentek ~ dolgok. Ennek oka pedig az, hogy október 25-én született egy határozat, hogy itt szocialista forradalom van, s ez kés őbb is sol gond forrása volt. Ménes János szintén a volt megyei vezetőket hibáztatta gyengeségükért, hogy elhagyták pozícióikat. Ót kiküldték a repülőtérre, hogy kérjen menedéket az elvtársaknak, mire visszajött, mindenki elment . . . Pogácsás Antal úgy vélekedett, hogy Debrecenben minden feltétel adva volt ahhoz 1956 októberében, hogy ugyancsak az legyen ,ami Pesten volt. A jelenr ől szólva pedig azt hangsúlyozta, hogy itt eddig mindenben a megyei bizottság döntött, fontos dohog, hogy a városi pártbizottság önálló :politikát folytasson.z= Ezek a dokumentumok a kifelé demonstrált pártegységgel szemben azt bizonyítják, hogy Debrecenben 1967 első felében éles személyi harcok voltak. Két tábor állt egymással szemben. Az egyiket az ok tóberi napokban engedékenynek bizonyult vezetők alkották. A másikat az októberben sérelmet .szenved ők, a magukra hagyottak, az elmenekülő~k. S végül akadtak olyanok, akik kívül állva a történteken, utólag fogalmazták meg okos véleményüket . Ezek a belsei viták és harcok nyilvánvalóan rányomták bélyegüket a pártszervezésre, a követend ő pártpolitikára, az események értékelésére, a restauráció egymást követő lépéseire . Mindez végül oda vezetett, hogy az 1956 októberében Debrecenben kompromittálódott vezetőket felfelé -buktatták", Komócsin Zoltán, Pullai Arpád, majd Kulcsár Ferenc is Pestre került . A helyükbe lépő Gódor Ferencet (megyei első titkár) és Valkó Mihályt (városi első titkár) már nem feszélyezték az októberi cselekedetek, és határozottan képviselték az MSZMP keményedő politikáját. POLITICAL RESTORATION AND RETORSION IN HAJDÚ-BIHAR COi7NTY 1956-1957 Tibor Filep
In Debrecen in the October of 1956 the county leaders of the MDP (Hungarian Worker's Party) played an important role in organizing the Debrecen Socialist Revolutionary Committee . It brought them a lot of trouble during the restoration after 4th November. Till the end of December the number of members belonging to the new communist party, the MSZMP (Hungarian Socialist Workers' Party) was very low. As during the revolution there were no atrocious acts and demolitions in Debrecen it was difficult to persuade people that there had been a counterrevolution" here. A sudden change occurred in the January of 1957. The restoration accelerated by the arrests, relocations, trials and the Brat number of dismissals on the one hand and by the strengthening of authority and the increase in the membership of the ~2 MSZP HBMA 1. fond. 8. fcs . 4. öe. 1957 és MSZP HBMA 8. fond. 21. fcs . 2. öe. 1957.
15 1:
MSZMP . The severity of retorsion can be illustrated by the facts that 517 citizens were summoned to court and nearly 200 were relocated till the autumn of 1957. The restoration, which was still sliwer than in other parts of the country, was hampered by the leading communists' struggles for power originating in the events in October, in the end former secretaries of the )fIDP were removed but were given important party or state functions in Budapest. In Debrecen the old and at the same time the new owner of the power became the party machinery following the mentality of Rákosi . The resistance and passivity of the intellectuals of Debrecen. The three universities had a decisive role in it, only a very few students and lecturers took political part in strengthening the new power. Though in the middle of 1957 the size of the membership of the MSZMP was only the 43-44Q/o of that of the MDP the political restoration ended by the end of the year.
