BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT NEZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY
A VÁLTOZÓ PIACI KÖRNYEZET ÉS A KÖZÖS BORPIACI REFORM EDDIGI HATÁSAI AZ EURÓPAI BORTERMELÉSRE
Potoczki Annamária
Budapest, 2011.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................ 3 2. A reformról ................................................................................................... 4 2.1
A KAP története ......................................................................................................... 4
2.2
Miért volt szükség újabb reformokra? ....................................................................... 6
2.2.1 Túltermelés ......................................................................................................... 7 2.2.2 Növekvő borfelesleg .......................................................................................... 7 2.2.3 A borfogyasztás csökkenése ............................................................................... 8 2.3 A reform végleges formája ....................................................................................... 14
3. Nemzetközi környezet ................................................................................ 22 3.1
Az új világ térnyerése a borászatban ........................................................................ 22
3.2
Kína bortermelése .................................................................................................... 25
3.3
A nemzetközi borkereskedelem megoszlása ............................................................ 28
4. Bortermelés Európában ............................................................................. 34 4.1
Miért is kell félnie az Unió tagállamainak az európai piacot meghódító újvilági
boroktól? ............................................................................................................................... 38 4.2
A 2008/2009-es borpiaci szabályozás második ütemében megvalósuló intézkedések 43
4.2.1 Alkoholtartalom-növelés .................................................................................. 43 4.2.2 Savtartalom-növelés és savtompítás................................................................. 43 4.2.3 Édesítés............................................................................................................. 44 4.3 Az új biztos célkitűzései ........................................................................................... 45
5. A magyar bor helyzete ............................................................................... 46 5.1
Az export és a nemrég még ismeretlen borimport Magyarországon........................ 46
5.2
A borpiaci reform megvalósulása és hatásai Magyarországon ................................ 53
5.3
Nagy magyar siker: a nemzeti boríték végleges formája. A magyar bor kitörési
lehetőségei ............................................................................................................................ 54
6. 7. 8. 9. 10.
Összefoglalás ............................................................................................... 60 Ábrajegyzék ................................................................................................ 63 Táblázatjegyzék .......................................................................................... 65 Melléklet ...................................................................................................... 67 Irodalomjegyzék ......................................................................................... 70 1.
2
1. Bevezetés „Borainkat
világhírűvé
teszi
minőségük,
évszázados
hagyományuk,
valamint
termőhelyeik csodálatos tája. Borágazatunk jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik, és nekünk ezt a potenciált aktívan ki kell használni.” 2008-ban, amikor a Külkereskedelmi Főiskola alapképzésén első szakdolgozatomat írtam hasonló témában, a fenti mondatot, Mariann Fischer Boel szavait, a zárógondolatok közé építettem be, mintegy lelkesítésként, hogy erőt adjon az előttünk álló reformfolyamat megvalósításához és hogy mi magyarok, de szerte Európában az összes bortermelő ország próbálja a maximumot kihozni a 2008 és 2009 augusztusában megvalósuló reformintézkedésekből. Most, 2011 tavaszán a reformok életbe lépése után az érdekel, hogy vajon az európai országok és elsősorban Magyarország érez-e változást és ha igen, akkor az pozitív vagy inkább negatív? Bár már 2 illetve 3 éve életbe léptek a reformok, de a változások csak idővel jelentkeznek, következtetéseket még csak óvatosan szabad levonni. De vajon a borpiaci reform irányt tudott mutatni Európa bortermelőinek? Látják a követendő utat és céljaik eléréséhez az Európai Unió megteremtette a szükséges eszközöket, vagy ugyanolyan elveszettnek érzik magukat a szőlősgazdák, mint a reformok előtt? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresem a választ dolgozatomban és a volt mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos, Mariann Fischer Boel szavait most nosztalgikus visszatekintésnek szánom a reform előtti időkre. A reform eddigi hatásainak kiértékelése, elemzése után kitekintünk a nemzetközi piacra. Szeretném megvizsgálni, hogy ott változott-e az európai borok helyzete, aztán részletesebb elemzést szánok az európai majd azon belül is a magyar borpiacnak. Megvizsgálom, hogy hogyan lehetne javítani a piacon elfoglalt pozícióját, nemzetközi megítélését. Az anyaggyűjtés és dolgozatírás során sok segítséget kaptam családomtól, amit ezúton is szeretnék megköszönni nekik. Ők a Mátra alján szőlészettel és borászattal is foglalkoznak, s így a piaci helyzetet sokkal gyakorlatiasabb oldaláról látják, s láttatják. Ezáltal nekem is megadták a lehetőséget, hogy a termelők szemével és ne csak elméleti megközelítésből értelmezzem a borpiaci változásokat.
3
2.
2.1
A reformról
A KAP története
Az agrárpolitika minden ország gazdaságpolitikájában egy külön helyet foglal el, a nemzetgazdaság stratégiai területének számít. Így van ez uniós szinten is. Annak idején az alapító tagok sem akarták mezőgazdaságukat a többi országgal közös politikaként kezelni, így a közösségi szinten megvalósuló közös agrárpolitika (KAP) sajátos, elkülönült területté vált az uniós politikákon belül. A közös agrárpolitika 1962-ben kezdte meg működését, mely pénzügyi alapjaként ugyanebben az évben létrejött az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA). Az EMOGA az évek során mindinkább veszteségfinanszírozó támogatássá vált, emiatt szükségessé vált a mezőgazdasági politika finanszírozási rendszerének reformja, melyre csak a kilencvenes évek elején (1992) került sor. A ’92-es reform ugyan javított a helyzeten, de intézkedései nem voltak olyan mélyrehatóak, hogy megoldást jelentsenek a problémákra, így a reform szükségessége ugyanúgy fennállt az ezredfordulón is. A kilencvenes évek végén ismét felmerült a reformok szükségessége s az Agenda 2000 programcsomag egyik központi eleme lett a közös agrárpolitika jobbítása, mely ismét nem hozott mélyreható változásokat, csak felszíni kezelést nyújtott. Fontos része az ekkori reformoknak, hogy az EU 15 tagországa azt javasolta, hogy az újonnan csatlakozó 10 ország csak kilenc éves átmenet után részesüljön teljesen az agrárkifizetésekből, 2013-ban kapják meg a 100%-ot. Az eredeti javaslatban az alábbi megoszlást javasolták:
4
1. számú táblázat: A 2004-ben csatlakozó tagállamok termelőinek járó mezőgazdasági közvetlen kifizetések szintje 2004 és 2013 között1
2004 2005 2006 2007 2008 2009
2010
Nemzeti kiegészítés 25% 30% 35% 40% 50% 60% 70% nélkül
2011 80%
2012
2013
90%
100%
Nemzeti kiegészítés 55% 60% 65% 70% 80% 90% 100% 100% 100% 100% max. szintjénél
Szerencsére ezt sikerült a tagállamok számára kedvezőbbé tenni, úgy hogy a csatlakozó tagállamok lehetőséget kaptak az uniós ajánlatok kiegészítésére nemzeti forrásból. Így az új és régi tagállamok támogatási szintje az eredeti megállapodáshoz képest három évvel hamarabb, 2010-ben találkozhatott. Azonban
a
sok-sok
megoldatlan
probléma
előrevetítette
egy újabb
reform
szükségességét, mely alapvető változásokat hoz az EU agrárfinanszírozásában. A reformtervezet legfontosabb, ágazatokat átfogó elemei a következők: - a támogatások leválasztása a termelésről (decoupling) A támogatások nagy része nem függ attól, hogy az üzem milyen terméket, mekkora területen, mekkora mennyiségben állít elő. A támogatások összegét egy korábbi referencia-időszakban fennálló jogosultságok figyelembevételével határozzák meg és az összeg alanyi jogon jár a termelőknek. A leválasztás 2005. január 1-én lépett életbe. - kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) A közvetlen támogatások folyósítása környezeti, állatvédelmi és minőségi standardok betartásához kötött. Emellett az üzem teljes mezőgazdasági területén fenn kell tartani a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotot. - a támogatások modulációja/degressziója2 A közvetlen támogatások összege 2005-től kezdve fokozatosan csökken, kezdetben 3%kal, majd 2006-ban 4%-kal, illetve 2007-2013 között évi 5%-kal. A megtakarítás a 1
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest, HVG ORAC 2005. 419.o. http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=27 2011-02-18 2
5
vidékfejlesztési intézkedések (a KAP 2. pillére) támogatására csoportosítódik át. A csökkentés nem vonatkozik a támogatások első 5000 eurójára. Magyarországon 2003-ban beszélt először Szabó Zoltán, a Külügyminisztérium akkori osztályvezetője az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának reformjáról. A kiváltó okok közözz említette, hogy az agrárpolitika rendkívül sokba kerül, ugyanis az agráriumra fordított források több mint felét teszik ki a teljes uniós költségvetésnek. De persze külső okok is voltak, amik sokat nyomtak a latba: a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) sokallta az EU által a gazdálkodóknak adott támogatásokat. A vezetők azt hangoztatták, hogy az akkori status quo lényegében érintetlen marad, tehát a gazdálkodók továbbra is számíthatnak a támogatásokra, a változás abban rejlik, hogy nem kötik a támogatást termelési kényszerhez, viszont követelmény lesz a termőföldek jó „kultúrállapotban” való tartása. Meg kell jegyeznünk, hogy az eddigi reformokat tekintve a 2003-as agrárpiaci reform volt a legkomolyabb, de mégsem hozta el a kívánt változásokat, ugyanis pár év elteltével ismét téma lett egy újabb reform megalkotásának szükségessége.
2.2
Miért volt szükség újabb reformokra?
Talán 2003-ban az Unió nem számolt azzal, hogy egy évvel később 10 új tagállammal bővül a Közösség, mely államok között vannak bortermelő országok is, melyek alig várják,
hogy
tagállamként
nagyobb
arányban
részesülhessenek
a
közösségi
támogatásokból és bejuthassanak az unió piacaira. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy valószínűleg az új tagállamok sem gondolták végig, hogy nem csak ők jutnak be az uniós piacra, hanem az eddig védett hazai piacaikra is akadálytalanul áramlik majd be a jobbnál jobb uniós áru is, ezzel növelve a versenyt s esetleg kiszorítva a hazai termékeket az eddig megszokott pozíciójukból… Ahhoz, hogy reális képet kaphassunk tehát a jelenlegi helyzetről, szeretném röviden bemutatni, hogy miért is volt szükség az újabb borpiaci reformra és a sok-sok, olykor ijesztő reformtervezet közül mi az, ami 2008-ban megvalósult. A Bizottság 2006 nyarán tette közzé először reformjavaslatait, mely az „Egy hosszútávon fenntartható európai borszektor felé” címet viselte, ami első ránézésre jól átgondolt intézkedéscsomagnak bizonyult. A borszektor működésében jelen lévő hibákat jól felismerték, ám a megoldásnak szánt intézkedések lehet, hogy tovább 6
rontottak volna a helyzeten. Szerencsére a reformtervezet a 2008/2009-es hatályba lépésig sokat változott a bortermelők előnyére.
2.2.1 Túltermelés Az 1975/76-os nagy európai bortúltermelési válság kezdete óta a Közösség a túltermelést alapvetően a termelési potenciál korlátozásával és a végleges kivágás támogatásával kezeli, melynek következtében 4,5 millió hektárról (1976) kb. 3,3 millió ha-ra (2006) csökkent az EU borszőlőtermő területe, ami a kedvezőnek tűnő kivágási támogatások miatt, azóta még tovább csökkent volna. A tendenciát az állította meg, hogy a 2004-ben csatlakozó országok szőlőtermő területe 151 ezer hektár körüli, ami most már az Unió részét képezi. Románia és Bulgária csatlakozásával újabb 290 ezer ha-ral bővült az EU szőlőtermő területe. A borpiaci reformnak köszönhetően azonban csökkenés várható… Szükségesnek tartom megjegyezni azt az észrevételt, mely szerint az 1980-1990-es években a támogatott (vagy támogatás nélküli) kivágások és a szőlőültetvények szerkezetátalakítása
főként
Franciaországban
és
Olaszországban
valóban
terméscsökkenéshez vezetett, és ezzel együtt a korábban keletkezett újratelepítési jogok is felhasználásra kerültek. Az 1990-es évek közepére az EU-ban visszaállt a borpiaci egyensúly, sőt (!) borhiány jelentkezett a piacon. Ez volt az indoka annak, hogy 1999ben a borpiaci reform során a tagállamok új telepítési jogokat kaptak, ami az akkori piaci helyzetnek megfelelő döntés volt.
2.2.2 Növekvő borfelesleg Például a 2001 óta folyamatosan növekvő borfeleslegek. Az ezek „eltüntetésére”, lepárlására költött súlyos pénzek. A Bizottság szerint a Közösségben évente készített borok 15%-át kell lepárlással eltüntetni. A termelők viszont sokallják ezt az arányt. A ’80-as években előfordult, hogy a termelt mennyiség 15%-ának ez lett a sorsa, de az ezredforduló óta ez a mérték 10% körül mozog. A lepárlást, mint módszert leginkább Spanyolország alkalmazza, évente kb. 7 millió hl asztali bort párolnak le. Ennek oka, hogy a spanyoloknál az egyik tradicionális értékesítési lehetőségnek számít a brandy alapanyag előállítása. Elsősorban persze azokat a borokat párolják le, amikre nem
7
találnak piacot, hiszen kényelmesebb megoldás lepárolni, mint új piacot keresni. A többi tagállam számára ez a módszer nem olyan népszerű. Azonban ha a túltermelésből származó borok nem kerülnek lepárlásra, az olyan többletet jelent, mely befolyással van az értékesítésre váró borok piaci árára. Rendszerint lenyomja az árakat, ez pedig a termelők jövedelemcsökkenéséhez vezet. Ha egy pillantást vetünk a készletekre, akkor megállapíthatjuk, hogy az asztali és minőségi borok készleteit mindenképpen külön kell kezelnünk. Az utóbbi években a készletek elsősorban minőségi borokból halmozódtak fel, ami egyrészt azzal magyarázható, hogy növekszik a minőségi bortermelés, másrészt pedig azzal, hogy az eladási nehézségek az európai minőségi borokat is erőteljesen sújtják.
2.2.3 A borfogyasztás csökkenése A túltermelési problémák indokaként a borfogyasztás csökkenését jelöli meg a Bizottság, mivel a borfogyasztás nagymértékben és folyamatosan csökken, évi 750 000 hl-rel, ami a világ borfogyasztásának 0,65%-a. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a minőségi borok fogyasztása igenis növekvő tendenciát mutat. 1996 és 2005 között az EU borfogyasztás csökkenése megállt, ebben az intervallumban stagnált, aztán a válság hatására ismét csökkenni kezdett, de ez még a Bizottság 2006-os érvelésében nem szerepelhetett… A borfogyasztás csökkenése az eredetileg borfogyasztó országokban valóban megjelenő probléma, azonban újabb és újabb országok jelennek meg, mit új fogyasztók. Akiknél eddig a sör és az égetett szeszek voltak a kapósak, lassan váltanak a borra. Ilyen például Németország, az Egyesült Királyság, vagy akár a Skandináv országok. Hazánk az EU-n belül viszonylag jelentős fogyasztónak számít, az éves átlag borfogyasztás 32-35 liter/fő körül mozog. Csehországban ez a szám egyelőre 17 liter, Lengyelországban pedig 11 liter, de mindkét országban növekedés várható borfogyasztás területén. A tárgyalások elején minden egyes ország csak a saját érdekeit védte és nem került kimondásra a mindenki által ismert tény: nem azonos feltételekkel versenyzünk ugyanazon a piacon, hiszen az import borokra az EU semmilyen megkötése nem
8
vonatkozik, miközben az uniós termelőknek szigorú szabályoknak kell megfelelniük, ha piacra akarják vinni boraikat. A vezetők elismerték, hogy a hatályos intézkedések már rég veszteség finanszírozóvá váltak és képtelenek voltak megoldani a felmerülő problémákat, nem tudtak hatékonyan reagálni a világpiaci kihívásokra. Megfogalmazták, hogy olyan reformokra van szükség, melyek által a borágazat helyt tud állni, sőt vissza tudja nyerni eredeti vezető pozícióját az egyre növekvő versenyben és szembe tud nézni a borpiaci szektorban (is) feltörekvő harmadik országokkal. 2006-ban tehát a Bizottság közzé tette a reformra vonatkozó koncepcióit, melyből néhány logikus engedményt tettek 2007-re. A végső szót 2007 decemberében a Miniszterek Tanácsa mondta ki. A Bizottság javaslatának legvitatottabb eleme a költségvetés tervezett felhasználásának és felosztásának alapelve volt, melyet a miniszteri egyeztetések során sikerült módosítani. A célkitűzések továbbra sem változtak:
Az EU bortermelői versenyképességének növelése, régi piacok visszaszerzése, új piacok szerzése úgy az EU-n belül, mint világszerte.
A világszerte ismert és elismert uniós borok hírnevének visszaszerzése.
Világos, egyszerű és hatékony szabályok alapján működő borrendszer létrehozása, mely biztosítja az egyensúlyt a kereslet és a kínálat között.
Egy olyan borrendszer létrehozása, mely megőrzi a bortermelés hagyományait és megerősíti sok vidéki térség társadalmi és környezeti szerkezetét.
A reformfolyamat végleges formája előtt olyan variációk léteztek, melyek még jobban a mélybe sodorták volna az ágazatot és az új világ bortermelőinek a dolgát könnyítették volna meg. A költségvetés legproblémásabb eleme a nemzeti boríték volt. Ez váltotta ki a legtöbb vitát. 2006-ban a Bizottság úgy gondolta, hogy a nemzeti boríték tartalmát történeti alapon osztja fel (50% súllyal) a 2000-től igénybe vett támogatások alapján, a terület és a termésmennyiség pedig csak 25-25%-os súlyban befolyásolja a kapott összeg mennyiségét. Ez diszkriminatív megoldás lett volna, hiszen az új tagállamok csak 2004ben, vagy később csatlakoztak az Unióhoz. Ráadásul így azok a déli államok részesednének nagyobb támogatásban, akik eddig is nagyobb mennyiségű felesleget
9
termeltek, mint például Spanyolország évi 7 millió hl-rel, vagy Olaszország 4 millió hlrel. Akik pedig nem termeltek felesleget, mint például hazánk, vagy Ausztria, vagy akik hasznosabban, szerkezetátalakításra, minőségi alapanyag-termelésre helyezték a hangsúlyt (Franciaország) sokkal kevesebb támogatáshoz jutnának, mintha ezt az összeget terület és termés alapon osztanák fel. 2. számú táblázat: Az új Közös Borpiaci Szabályozás tervezet szerint Magyarországnak odaítélt keret 2009-2014 közötti időszakban (2007)3
Borpiaci
A magyar nemzeti boríték
év Összesen (1000 €)
Ebből
Többi
promócióra
intézkedésre
(1000 €)
(1000 €)
2009
12 432
2 659
9 773
2010
17 095
2 659
14 436
2011
16 745
2 659
14 086
2012
16 862
2 659
14 203
2013
16 628
2 659
13 969
2014
16 590
2 659
13 931
2015-től
16 454
2 659
13 759
A fenti táblázatból is jól kitűnik, hogy ezzel az elosztási módszerrel Magyarország lényegesen kevesebb támogatást kapott volna annál is, mint amit a csatlakozás évében le tudott hívni (15 millió euró) a borpiaci támogatásokból. A Bizottság elképzelése szerint a promóciós támogatáson felüli keretet négy intézkedés között lehetett volna elosztani, amiből három teljesen újnak számított:
szőlőültetvények szerkezetátalakítása,
zöldszüret (éretlen szőlőfürtök eltávolítása),
szüreti biztosíték: természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárás, betegségek okozta jövedelem kiesés esetén, a hozzájárulás mértéke 50 - 80% lehet,
3
Forrás: DG Agri 2007
10
kockázatkezelési alap: a piaci kockázat okozta veszteségek biztosítására szolgáló, termelők által létrehozott alap.
Ha ez a leosztás valósult volna meg, akkor a hazánknak járó támogatás nagyon elaprózódott volna. A másik probléma pedig az volt vele, hogy a promóciós támogatást csak harmadik országba irányuló értékesítés elősegítése érdekében használhattuk volna fel, pedig az EU bortermelői számára a legnagyobb piacot köztudottan a többi EU állam jelenti. Az egymás közötti kereskedelem, az összes kivitel 70%-a körül mozog. Magyarországon ez az arány még magasabb, mert a magyar borok kb. 80%-át más EU tagállam veszi meg és csak a maradék 20% kerül a Közösségen kívül eladásra. A szőlőültetvények kivágásáról a Bizottság továbbra is fenntartotta véleményét, miszerint nagy területeket kell kivágni ahhoz, hogy eltűnjenek a feleslegek, s így csökkenteni lehessen a feleslegek lepárlására költött súlyos pénzek összegét. 2006-ban még 400 000 hektárnyi terület kivágása mellett tették le voksukat, ami 2007-re a felére, tehát 200 000 hektárra csökkent, de a megvalósult reformintézkedésben végül 175 000 hektárnyi szőlőterület kivágásáról döntöttek. Az Unió tagállamainak és így Magyarországnak is fejlesztésekre, szerkezetátalakításra lenne szüksége, nem pedig a nagymértékű kivágásokra. A hozzáértők egyből látták az ezekben a támogatásokban rejlő problémát: sajnos nem azok a tagállamok fogják a kivágási támogatásokat igénybe venni, ahol valójában megtermelődik a felesleg (például Olaszország vagy Spanyolország), hanem azok a főleg közép- és kelet-európai országok ahol az elkeseredett szőlősgazdák nagyobb bevételi forrást látnak a szőlő egyszeri kivágásában, mintha évről évre megdolgozná a területet és bort termelne az ott termett szőlőből. Ezeken a területeken évek óta nem lehetett akkora jövedelemre szer tenni, mint amit most a Bizottság a kivágásért kínál. 2007 nyarán úgy tűnt, hogy a Bizottságnak nem számít, hogy honnan vágják ki az akkor még előirányzott 200 000 hektár szőlőt, a legfontosabb az volt, hogy teljesüljön a kiírás. Míg Európában arra törekedtek, hogy minél kedvezőbb kivágási feltételeket biztosítsanak a szőlősgazdáknak, addig a világ többi részén a termelők nem győznek szőlőt telepíteni, azért, hogy a növekvő piaci igényeket ki tudják elégíteni. Hazánk érdeke az volt, hogy a kivágási támogatás a nemzeti borítékon belül egy választható intézkedés legyen. A következő táblázat azt mutatja be, hogy ha az első jogszabálytervezet valósul meg, akkor Magyarország sokkal rosszabbul járt volna. Egyrészt 2009 és 2014 között 1,9 és 7,7 millió euró támogatást kapott volna évente növekvő mértékben, amit csak a 11
borvidékek használhattak volna fel a vidékfejlesztési támogatásokon keresztül. Ez az intézkedés a magyar termelők számára szinte elérhetetlenné tette volna a forrásokat, de aki el is éri, olyan kis mértékben részesült volna a támogatásokból, hogy az komoly versenyhátrányt jelentett volna. 3. számú táblázat: A Magyarország számára vidékfejlesztésre tervezett összegek 20092014 között4
Borpiaci év
A magyar borvidékek vidékfejlesztési kerete Összesen (1000 €)
2009
1 943
2010
2 914
2011
4 857
2012
5 829
2013
6 800
2014-től
7 772
Arra nem gondolt a Bizottság, hogy ha a nagyon kedvező kivágási program hatásaként eltűnnek a szőlőültetvények a domboldalról, akkor majd hogyan tudnak a borturizmusra, vagy a tájkép megőrzésére irányuló programok részesülni a vidékfejlesztési támogatásból… Ezen kívül sok más területen is élénk tiltakozásra volt szükség, hogy a Bizottság megváltoztassa döntését. Ebből egy párat szeretnék megemlíteni, amik szerencsére nem valósultak meg:
eltérő borkészítési eljárások az exportra szánt borok esetében, mint az Unió határain belül értékesíteni kívánt borok esetében,
harmadik országból származó bort házasítani lehessen Uniós borokkal,
a C zónában (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Szlovénia, Görögország, Ciprus, Málta, Magyarország, Románia, Bulgária és Franciaország egyes részei)
4
Forrás: DG Agri, 2007
12
2 térfogatszázalék helyett csak eggyel növelhető a must természetes cukortartalma. Ezek után joggal tesszük fel a kérdést: Ilyen intézkedések mellett hogyan lesznek versenyképesek az EU borai a saját belső piacon? Valamilyen szinten az EU-nak is gondolnia kell saját termékeinek a védelmére, mert ha megnézzük, hogy milyen mikrobiológiai követelményeket állít Amerika vagy Japán a külföldről érkező borokkal szemben, óriási akadályokkal találjuk szemben magunkat. A versenytársak viszont minden akadály nélkül behozhatják piacainkra a cukorral javított, víz hozzáadásával készült terméküket az igen liberális kétoldalú bormegállapodásoknak köszönhetően. (Az USA-ban a must alkoholtartalmát 13,5 térfogat százalékig lehet cukorral javítani.) Összességében azt kell, hogy mondjuk, hogy a Bizottság a javaslatok és ellenvélemények hatására sem változtatta meg reform koncepcióját. Eredetileg azért érezték
szükségesnek
a
borágazat
megreformálását,
hogy
javítsák
annak
versenyképességét mind az Unión belül, mind a feltörekvő harmadik országbeli borokkal szemben, melyek az utóbbi években tért hódítottak a közösség piacain. Azonban a 2007 nyarán elkészült javaslatok alapján úgy tűnt, hogy a tervezett intézkedések nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen több bortermelő régiót hoznak hátrányos helyzetbe úgy az Unión belül, mint a világ piacain. Sajnos az az igazság, hogy kommunikációs és „marketing” fogásnak kiválóan hangzik a 200 000 ha szőlőültetvény megsemmisítése, egyszerűsítés a címkézési eljárások terén, a szőlőtelepítések liberalizálása a borkészítési eljárásokkal együtt. Vagy a vidékfejlesztési támogatások bővítése, a borpiaci egyensúly visszaállítása és ezzel egy időben a versenyképesség növelése…Ámde a világ borpiacán a versenyképességet nem a fogyasztó által könnyen elolvasható, egyszerű címkékben, feliratokban mérik. A kulcsszó a költséghatékonyság. A szőlőtermesztés, a borkészítés, a marketing, a kereskedelem területén, a minőségfejlesztésben, a fogyasztói igények kielégítésében a különböző szegmensekben. Ahhoz, hogy ezek a kritériumok megvalósuljanak, a Bizottságnak rá kellett jönnie, hogy nem a WTO-nak kell megfelelnie intézkedéseivel, egyúttal feláldozni az EU bizonyos régióinak termelőit és az eddig viszonylag versenyképes termelőknek ellehetetleníteni a helyzetét, hanem inkább arra kell koncentrálni, hogy hogyan legyen végre nemzetközi szinten elfogadott borforgalom, amit az európai termelők és újvilági versenytársaink is elfogadnak és tiszteletben tartanak. 13
2008 volt a reform hatálybalépésének éve. Az ekkorra már két éve folyó tárgyalások során a közösségi borpiac szabályozásának arculata folyamatosan formálódott, mint ahogyan azt az előbb is láthattuk, többször is jelentős átalakuláson ment keresztül. A mezőgazdasági termékpályák közül utolsónak hagyott szőlő- és borágazat reformját a tagállamok is szükségszerűnek látták. Az ellentét az államok között abban rejlett, hogy a déli tagállamok nem akartak lemondani az eddig őket megillető kivételezett helyzetükről, az északabbra elhelyezkedő bortermelő országok viszont egy más forráselosztású reformban látták a jövőt. A borreform első tervezete valóban a nagy déli bortermelő országok érdekeit tartotta szem előtt. Eszerint 100%-ban a történelmi bázis alapján hozták volna létre a nemzeti borítékokat. Szerencsére a tárgyalások során ez megváltozott. 2007-re már csak 50%-ot nyomott a latba a „történelmi bázis” és mellette 25-25%-os súllyal szerepelt a termőterület és a termés nagysága. Ezzel a megoszlással még mindig a régi nagy bortermelő országok jártak volna jól, háttérbe szorítva a kisebb és esetleg újonnan csatlakozó tagállamokat. A legutolsó egyeztetés alkalmával azonban a „történelmi bázis” teljes mértékben kikerült a szempontok közül s maradt a termőterület és a termés nagysága fele-fele arányban.
2.3
A reform végleges formája
Magyarország, mindenféle elfogultság nélkül azt kell, hogy mondjuk, hogy nagyon jól szerepelt a tárgyalások során. Ennek eredményeképpen nemzeti borítékunkban 2009ben az eredetileg nekünk szánt 14,4 millió euró helyett 16,8 millió euró lesz és a támogatás összege folyamatosan nőni fog, 2015-ben eléri a 29,1 millió eurót. Ezekkel a számokkal Magyarország hektáronkénti fajlagos támogatottsága a 2004 óta csatlakozott államok között a legmagasabb és meghaladja Ausztria és Portugália támogatásait is. A következő táblázat részletesen, éves bontásban mutatja, hogy hazánknak mennyi támogatás járt volna a Bizottság javaslata alapján, és hogy mi lett a Tanácsi döntés 2007 decemberében.
14
4. számú táblázat: Magyarország számára odaítélt keret 2009 – 2014 közötti időszakban5
Borpiaci
A magyar nemzeti boríték
év
Tanácsi Bizottsági javaslat (2007. 07. 04.)
döntés (2007. 12. 19)
Összesen (1000 €)
Ebből
Többi
promócióra
intézkedésre
(1000€)
(1000 €)
Összesen (1000 €)
2009
12 432
2 659
9 773
16 816
2010
17 095
2 659
14 436
23 014
2011
16 745
2 659
14 086
23 809
2012
16 862
2 659
14 203
29 445
2013
16 628
2 659
13 969
29 081
2014
16 590
2 659
13 931
29 103
2015-től
16 454
2 659
13 759
A táblázatból is jól látható, hogy az eredeti összeghez képest majdnem kétszer annyi támogatást fog hazánk kapni a nemzeti borítékon belül. A tárgyalás eredményeként azt is meg kell említenünk, hogy sikerült módosítani a harmadik országokban értékesítendő borok promóciójának kötelező jellegét. Vagyis ez az intézkedés, mint opció került be a nemzeti borítékba a többi intézkedés közé, de nem kötelező választani. Egy másik vívmánya a tárgyalásoknak, hogy a technológiai fejlesztés típusú támogatás is helyet kapott a nemzeti borítékban.
5
Forrás: DG Agri, 2007
15
A nagy bortermelő tagállamok pedig visszatették a választható intézkedések közé négy éves átmeneti jelleggel:
a krízis lepárlási támogatást, ennek maximális kiadásai azonban nem haladhatják meg az első évben a nemzeti pénzügyi keret 20%-át, a második évben 15%-át, a harmadik évben a 10%-át, majd a negyedik évben 5%-át.
A szeszesital piacot támogató lepárlást, mely intézkedés négy év alatt folyamatosan fog megszűnni.
A melléktermék lepárlást, de itt csak a melléktermék begyűjtésének költségei támogathatók (nem a felvásárlás és az alkoholtárolás). A támogatást azok a lepárlók kaphatják meg, amelyek a melléktermékre vonatkozó minimum 5% alkoholtartalom melléktermékkel történő kivonását ellenőrzötten vállalják. A támogatás a melléktermék alkoholtartalmának maximum 10%-áig fizethető.
Azon termelők esetében, akik a melléktermékeiket nem tudják lepárlás útján megsemmisíteni, azok az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásból, legfeljebb öt éven keresztül a melléktermék-megsemmisítési kötelezettség teljesítéséhez támogatást kaphatnak. A támogatás mértéke legfeljebb 10 000 euró lehet gazdaságonként a támogatási időszak egészére vonatkozóan.
Mustfelhasználás támogatása a must cukortartalmának növelésére, mely támogatás jelenlegi formájában még négy évig adható. Az átmeneti időszak lejárta után a mustfelhasználási támogatásra fordított kiadásokat a bortermelőket megillető és a termeléstől függetlenített támogatásokká kell alakítani.
További magyar siker a támogatások magasabb összegének elérése után, hogy továbbra is engedélyezett az alkoholfok növelése répacukorral. Az eddig engedélyezett cukrozási mérték 2 térfogat százalék volt, ami 1,5%-ra csökken ugyan, de kedvezőtlen időjárás esetén ez az arány további fél % -kal növelhető, tehát lényegében megmarad a 2%. Ezzel a magyar bortermelők elkerülték a versenyképesség drasztikus csökkenését. A magyarok határozottan ellenzik a kivágási támogatásokat, hiszen mindenki tudja, hogy ez nem ott fog megvalósulni, ahol valóban szükség lenne rá, hanem a kis illetve kevésbé rentábilis borászatok pályafutásának fognak ezzel a módszerrel véget vetni. A kivágási program 2011 után befejeződik. A kivágási kérelmek befogadásakor és
16
elbírálásakor elsőbbség jár azoknak a gazdálkodóknak, akik teljes szőlőtermő területük kivágására jelentkeznek, illetve prioritást élveznek az 55 év feletti borszőlőtermelők is. Még nem tettem említést az egyik legfontosabb, leglátványosabb változtatásról: a Bizottság új alapokra helyezte a borok jelölésének rendszerét, ami nem biztos, hogy pozitív változásként értékelendő, hiszen a többi élelmiszeripari termék esetében alkalmazott eredetmegjelölési módok kerültek átvételre. Azért nem biztos, hogy ez jó döntés, mert itt nem standard termékekről van szó. Az évjárat, az időjárás hatására a paraméterek és ennek következtében a technológiák is változhatnak. A Bizottság indítványozta, hogy a borokat a következőképpen osztályozzák: a „földrajzi jelzéssel ellátott borok” kategóriájába tartoznának a minőségi borok és a jelenleg földrajzi jelzéssel ellátott asztali bornak minősülő borok. A második kategória, a „földrajzi jelzés nélküli borok” foglalná magában a jelenleg földrajzi jelzés nélküli asztali bornak minősülő borokat. A következő ábra átláthatóan bemutatja, hogy miben rejlik a változás: 1. számú ábra: A borkategóriák és jelölésük változása a borpiaci reform hatására6
6
www.kszaba.hu/.../Bor-CMO-reform_BCE-borasz_20080307.pdf 2011-02-18
17
Nem egyértelmű, hogy a Bizottság mit is vár el, hiszen egy eredetmegjelölés alatt több terméket találunk, pl. „Egri” eredetmegjelölés alatt számos fajta, fehér, vörös, rosébor, és számos küvé készíthető. Ezeket egy termékleírásba nehezen lehet beletenni, mivel a beltartalom és egyéb jellemzők nem egyeznek meg az Egri Leányka és az Egri Merlot esetében. Ha ilyen részletességgel kell elkészíteni a termékleírást, akkor gyakorlatilag borvidékenként több száz termékleírást kell majd készíteni. Az a kérdés, hogy a Bizottságnak lesz-e kapacitása ezeket a termékleírásokat viszonylag gyorsan elbírálni és mi alapján fogja megállapítani, hogy az abban foglaltak szerint a termékben tényleg különbség tehető-e. Csak Magyarország esetében ezres nagyságrendű termékleírásra lehet számítani. Franciaországról nem is beszélve, ahol már most is 480 féle eredetmegjelöléssel ellátott termék van. Ráadásul ezek a termékleírások egyenként 1520 oldalas dokumentumok, nem csak a borok, hanem a többi mezőgazdasági termék esetében is. Ennek megvalósítása azért is nehézkes, mert már a borok nélkül is hosszadalmas a közösségi lajstromozási eljárás, például a 2004-ben beadott magyar jelölések, mint a makói hagyma, vagy makói vöröshagyma 2009. november 5-én lett bejegyezve az Európai Bizottság által az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések listájába.7 Szeretnék még egy intézkedésről említést tenni. A Csatlakozási Szerződés értelmében, az új tagállamokban - így Magyarországon is - a közvetlen termelői támogatások kifizetése SAPS+top-up (egyszerűsített terület alapú támogatás és termeléshez kötött nemzeti kiegészítés) rendszerben történhet. Erről a rendszerről legkésőbb 2011. január 1-re mindenkinek át kellett térni az SPS+top-up (összevont gazdaságtámogatási rendszer, angolul: Single Payment Scheme: SPS) rendszerre. A 2003-as Közös Agrárpolitikai reformnak az egyik legfontosabb vívmánya volt a támogatások termelésről való leválasztása, azaz az SPS-rendszer, mely Magyarországon 2009-ben valósult meg a KAP reform keretein belül, ezért kerül itt említésre. A magyar nemzeti borítékban az intézkedések között szerepel az SPS-rendszer kialakítása is. Az Összevont Gazdaságtámogatási Rendszer (SPS) lényege, hogy a termelés és a támogatás külön válna egymástól, az utóbbi vagyoni jellegű jogosultsággá válhat és forgalomképes lesz. A termeléstől függetlenített egységes támogatási rendszer szerinti támogatásokat a tagállamok a szőlőtermesztők között osztják szét saját belátásuk szerint. A támogatás 7
http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1449&articleID=15057&ctag=articlelist&iid=1 2011-04-11
18
továbbá megillet minden olyan gazdát, aki szőlőültetvényét kivágja. A támogatás mértékét a magyarországi támogatottsági átlag fogja meghatározni, azaz, hogy egy hektár kivágott szőlőültetvénynek mennyi lesz átlagosan a támogatási jogosultsága az SPS-rendszerben. Ezelőtt a rendszer előtt Magyarországon az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer (SAPS) működött.8 Az átállásra azért volt szükség, hogy a magyar gazdák is közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek, mint a régi tagállamokban dolgozó borászok. A regisztrált mintegy 200 000 mezőgazdasági termelő két módon juthatna támogatáshoz az új rendszerben. Az egyik formája az úgynevezett regionális komponens („regionális modell”) lehet, mely a támogatás nagyobbik hányadát, mintegy 70%-át teszi ki. Ez, a számítások szerint 30-32 ezer forintot jelentene hektáronként. De alkalmaznak egy úgynevezett történelmi alapon („történelmi modell”) kiszámított pénzügyi támogatási formát is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy mezőgazdasági termelő - egy adott évben - mezőgazdasági tevékenységet folytatott – ez ebben az esetben lehet a 2006-os év -, úgy tevékenysége után további támogatásra lehet jogosult. Ez a támogatási forma elsősorban a régi tagországok számára lett kidolgozva. Míg a történelmi modellben differenciált támogatási jogosultság kerül meghatározásra a termelők részére, addig a regionális modell alapján hektáronként mindenki azonos támogatást kap. A két rendszer előnyeit ötvözi az ún. „hibrid-regionális” modell, amely a területalapú felosztást kombinálja a történelmi referenciákkal. Ebben az esetben az SPS boríték egy előre meghatározott komponense a regionális modellhez hasonlóan területi átalányként, míg a fennmaradó rész történelmi referenciák alapján üzemenként differenciáltan kerül kiosztásra a gazdálkodónak úgy, hogy a két komponens összegzésre kerül.9 Az SPS jogosultság nemzeti kiegészítése az SPS top-up. Az alapot a termelő rendelkezésére álló SPS jogosultság képezi, amely egy EU-s és egy hazai komponensből áll. A rendszer inkább az EU-s rész olyan társfinanszírozására hasonlít, ahol a nemzeti komponens mértékének a jogosultság névértékének 30%-án belül kell maradnia. Szakértők szerint Magyarországon azért van nagy szükség az SPS-rendszer bevezetésére, mert ha ezt nem lépi meg az agrár kormányzat, abban az esetben a magyar
8 9
http://www.szilberhorn.com/teruletalapu-tamogatas.html 2011-03-01 http://www.agrotrend.hu A magyarországi regionális „hibrid” modell 2011-03-01
19
gazdálkodók a fejlett országok agrár-támogatásának csupán a 60-65 százalékához juthatnak. Az SPS-rendszerre való áttérés ezt az arányt 80% fölé emeli a kezdeti időszakban. A támogatási rendszer jótékony hatásait annak elsődleges haszonélvezőin, vagyis a kb. 5 millió ha mezőgazdasági terület használóin túl a társadalom egy sokkal szélesebb rétege élvezi: a vállalkozások alkalmazottai és a vállalkozók családtagjai, a földtulajdonosok, az élelmiszertermékek fogyasztói és a rendszer kedvező környezeti hatásain keresztül az állampolgárok legszélesebb rétegei. Az SPS rendszer magyar modellje eleget tesz a KAP reform által szabott, a közvetlen termelői támogatásokra vonatkozó előírásoknak. Messzemenően figyelembe veszi a magyar agrárium stratégiai célkitűzéseit, szolgálja a több mint 200 ezer mezőgazdasági földhasználó jövedelembiztonságát, hozzájárul az uniós források teljes körű lehívásához és elősegíti a hatályos környezetvédelmi, állatjóléti, növény-egészségügyi és élelmiszerhigiéniai szabályok érvényesülését azáltal, hogy a támogatások folyósítását ezen feltételek teljes körű betartásától teszi függővé.10 SPS az uniós jogszabályok alapján működik, és mielőbbi bevezetése az összes magyar gazda érdeke. Az SPS rendszerben bevezetett kereszt-megfelelési szabályok jelenthetik az agrártámogatások fenntartását 2013 után is. Az SPS rendszerben a támogatások a gazdák
társadalom
számára
hasznos
környezetvédelmi
többlet-tevékenységét
honorálják, a gazdák az egyébként szigorú és többletterhet jelentő környezetvédelmi szabályok betartásával tudják legitimálni a leginkább a támogatásokat.11 S nem mellékesen megemlítendő, hogy az új rendszer a WTO követelményrendszerével is kompatibilis.
„Borainkat
világhírűvé
teszi
minőségük,
évszázados
hagyományuk,
valamint
termőhelyeik csodálatos tája. Borágazatunk jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik, és nekünk ezt a potenciált aktívan ki kell használni.”
10
http://www.gazdakorok.hu/hir_112.htm 2011-03-03
11
http://www.agribusiness.hu/product/418/ 2011-03-03
20
Most, hogy bemutattam a 2008-2009-es reformhoz vezető utat és azt, hogy a sok-sok tervezet közül mi az, ami létjogosultságot kapott 2008 és 2009. augusztus 1-én, a következő lépés az, hogy kitekintsünk a nemzetközi piacokra. Ahogyan már említettem, a reformra azért volt szükség, mert a meglévő rendszer már nem volt alkalmas a felmerülő problémák megoldására és azért, mert a Közösségi borpiaci mutatók együttvéve romló tendenciát mutattak. Az öreg kontinens a világ legnagyobb bortermelője a mai napig is, de ennek ellenére egyre nőtt/nő az import és az újvilág borainak agresszív megjelenése sorra szorítja ki a boltokból a nagy történelmi múlttal rendelkező, világszerte híres, zamatos európai borokat. Míg az Európai Unió országaiban 1996-2000 közötti átlagos értékhez képest 2006-ra mintegy 5,5%-kal 9,61 millió hektárra csökkent a szőlőterület, addig a WWTG tagországok (World Wine Trade Group: Argentína, Ausztrália, Chile, Új-Zéland, DélAfrikai Köztársaság, Amerikai Egyesült Államok) ültetvényeinek nagysága 16%-kal 2,78 millió hektárra nőtt. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor az EU rövid időn belül borimportőrré fog válni, ami véleményem szerint hatalmas szégyen lenne, hiszen azt nem szabad elfelejteni, hogy a világ borfogyasztása eközben folyamatosan nő. Ezek a tendenciák késztettek arra, hogy a borpiaci reformban megvalósuló lényegesebb intézkedések ismertetése után a nemzetközi kereskedelmet vegyem górcső alá és a tények felvázolása után a megoldást keresve következtetéseket vonjak le.
21
3.
3.1
Nemzetközi környezet
Az új világ térnyerése a borászatban
A világ szőlőterületeinek 57%-a Európában található, a maradék 43% szerte a világban a többi kontinens között oszlik el. A világon található szőlőterület 7,78 millió hektár, a bortermelés 260-280 hl között változik. 2. számú ábra: A szőlőművelés alá vont területek aránya a világban12
Ahogyan az élet szinte minden területén, úgy a borágazatban is érvényesül a globalizációs tendencia, átalakulni látszik a borpiac. A klasszikus európai bortermelő országok folyamatosan veszítenek vezető pozíciójukból. Még mindig övék a legnagyobb világpiaci részesedés, de egyre kisebb mértékben tudhatják magukénak ezt a pozíciót. Ez a tendencia figyelhető meg a termelés és a fogyasztás tekintetében egyaránt. S hogy kik jelentik a veszélyt? Egyre jobban tör előre a borpiacon az „Újvilág”, mely magába foglalja Ausztráliát, Új-Zélandot, az USA államait, de elsősorban Kaliforniát, a DélAfrikai Köztársaságot, Chilét és Argentínát.
12
Forrás: OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal) 2008.
22
Az USA bortermeléséről egy kis érdekesség, hogy Kaliforniában egy magyar ember indította el a mára világhírű bortermelést. 1961. március 20-án a kaliforniai szenátus így emlékezett meg róla: "Ő a kaliforniai szőlőkultúra atyja, aki Kaliforniát az Egyesült Államok szőlőskertjévé varázsolta... Haraszthynak köszönhető, hogy napjainkban az USA összes borfogyasztásának 85%-át Kaliforniában termelik. Mindezekért az állam szenátusa felkéri polgárait, hogy csatlakozzanak ahhoz a tiszteletadáshoz, amelyet most maga is kinyilvánít Haraszthy Ágoston emléke iránt.” Haraszthy Ágoston, a Bács megyében született (Futak község, 1812.), nemesi családból származó fiatal jogot végzett a pesti egyetemen, majd aljegyzői állást vállalt Bácsmegyében. A pozsonyi diétán megismerkedett Wesselényi Miklóssal és Kossuth Lajossal, és később emiatt üldözték őt a bécsi hatóságok. 1840-ben egyik rokonával indult el Észak-Amerikába. Vállalkozásának mozgatója az indiánok élete iránti személyes érdeklődésen kívül az is volt, hogy kereskedelmi kapcsolatot létesítsen Magyarország és Amerika között. Útja során végül is Wisconsiban birtokot vásárolt, ahol "Széptáj" néven várost alapított és elhatározta, hogy itt szőlőt fog telepíteni. 13 Ausztráliában is az európai bevándorlók fektették le a borkultúra alapjait. Az első vesszőket a XVIII. század végén hozták be egy botanikus kert számára, de szőlőtermesztésről csak az 1900-as évek elejétől beszélünk. Az első sikeres ültetvényeket a Hunter völgyben telepítette a skót származású James Busby. Értékük és kiváló minőségük miatt az ausztrál borok elismertek szerte a világon, sok fontos nemzetközi díjat megkaptak már, és igen sikeresen versenyeznek a lényegesen nagyobb múltra visszatekintő borkultúrák boraival is. Az innovatív ausztrál bortermelők szakértelmük miatt külföldön is keresettek. 14 Új-Zélandról a tiszta, zöld, érintetlen sziget képe él a legtöbb emberben. Ennek átörökítésében a helyi szőlőtermesztők és borászok aktív szerepet vállalnak. A New Zealand Winegrowers szervezet már 1995-ben kidolgozta koncepcióját az ún. fenntartható
szőlőtermesztés
és
borkészítés
vonatkozásában.
A
„Sustainable
Winegrowing New Zealand” program útmutatót, vázat nyújt a vállalkozások számára, azok növényvédelmi, vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási tevékenységéhez. Emellett segít a borászatoknak abban, hogy hogyan optimalizálják 13
http://www.aprotuti.hu/index.php?oldal=tippek_reszletesen&kategoria=939&tipp=1280&ugras=true 2011-03-27 14 http://aprotuti.hu/index.php?oldal=tippek_reszletesen&kategoria=939&tipp=1279&ugras=true 2011-03-27
23
szakmai, gazdálkodási és szociális munkájukat a célból, hogy az ágazat hosszú távon sikeres, a környezet pedig emellett egészséges maradhasson. A program olyan népszerű lett hazájában, hogy az Új-Zéland-i borászok és szőlőtermesztők 60%-a már csatlakozott hozzá. Céljuk, hogy 2012-ig a piaci szereplők döntő többsége tagja legyen a szervezetnek, melyet a tagok címkéjükön egy apró logóval jelezhetnek majd. Egyébként a szőlészet-borászat kezdetei Új-Zélandon az anglikán misszionárius működéséhez kötődnek. Ezen ország kiváló borai nemrég hagyták el az országhatárt, azonban mindenki számára ellenállhatatlanná vált, már az első kóstolás során. Ezt szépségükkel, eleganciájukkal a kiváló íz- és illatvilágukkal érdemelték ki. 15 Dél-Afrika bortermelése 1652-ben kezdődött, amikor a holland Jan van Riebeeck megalapította Capetownt és elültette az első szőlőtöveket. A dél afrikai borokat alacsony minőség jellemezte egészen a múlt század közepéig, mikor is új technológiák és magas befektetések változtattak a helyzeten. Manapság a dél afrikai borok az Újvilág legjobb borai közé tartoznak, exportjuk dinamikusan növekszik. Az éves bortermelés a Dél-Afrikai Köztársaságban 9 millió hl. Az export 13%, mely folyamatosan növekszik. Az éves borfogyasztás 9 liter/fő. 16 Chile a vörösbortermelésben vezető ország. A szőlőtermés 40%-át a fehérszőlőtőkék adják. A fehér fajták közül különösen a sémillon, a sauvignon blanc és a rizling népszerű, bár az utóbbi években a chardonnay is terjedőben van. Nemzetközi összehasonlításban a dél-amerikai kontinens legjelentősebb bortermelő országa Chile. Fekvése alapján egyike a szőlőtermelés számára legkedvezőbb ökonómiai területeknek. A tőkék biztonsággal termeszthetők saját gyökerükön, nincs szükség az alanyra oltás műveletére. A szőlő- és bortermelés fellendülését nagyban segítette a nemzetközi tőke beáramlása, a korszerű, új technológiák és a külföldi tapasztalatok átvétele. Az elmúlt tízegynéhány év alatt az ország borexportjának növekedése évi 30 millió amerikai dollárról 600 millióra növekedett. Az exportőrök száma tizenkettőről százhetvenre nőtt.17
15
http://www.aprotuti.hu/index.php?oldal=tippek_reszletesen&kategoria=939&tipp=1278&ugras=true 2011-03-27 16 http://www.aprotuti.hu/index.php?oldal=tippek_reszletesen&kategoria=939&tipp=1277&ugras=true 2011-03-27 17 http://www.aprotuti.hu/index.php?oldal=tippek_reszletesen&kategoria=939&tipp=1275&ugras=true 2011-03-27
24
A másik jelentős dél-amerikai bortermelő ország, Argentína. Argentína leghíresebb bortermő vidéke Mendoza. Számos nagy presztízsű bor kerül ki innen, így az Etchart, Nieto y Senetiner, Trapiche, Norton és Flichman. A Lujan de Cuyo eredetvédett név alatt kimagasló Malbec borok születnek. Argentínában egyébként több, mint 200 000 hektáron termesztenek szőlőt, az éves bortermelésük 16 millió hektoliter körül van és a hazai fogyasztás is nagy arányt képvisel, 41 liter/fő/év. Az export évről évre egyre nő, s így Argentínát is az Újvilág bortermelői közé sorolhatjuk, akik veszélyt jelentenek Európára.
3.2
Kína bortermelése
Ázsia szerepe a kontinensek közül speciális, mivel egyrészt a terület jelentős részén, főleg a mohamedán országokban, pl. Törökország, Irán, Szíria csemege és mazsolaszőlőt termesztenek, másrészt az ázsiai kontinens országai növekvő jelentőségű importőrök, harmadrészt pedig jelentős telepítések történtek a fő importáló országokban. Ázsiából Kínát szeretném kiemelni, mint bortermelő ország, és mint legdinamikusabban fejlődő szőlőtermő terület. Kicsit részletesebben is írok róla, hiszen az utóbbi 15 évben vált jelentőssé mind a bortermelés, mind a borfogyasztás. Példaértékű fejlődésük szinte megismételhetetlen. A ’90-es évek végén a kínai borfogyasztás annyira jelentéktelen volt, hogy 1997-ben a kormány politikája is hozzájárult a fogyasztás növeléséhez. Annál is inkább, mert a tradicionálisan gabonából készülő, magas alkohol tartalmú kínai pálinka túlzott fogyasztással büszkélkedhetett. Ezzel szemben kezdte el a kormány ösztönözni a szőlőbor fogyasztását, melyhez innentől kezdve támogatásokat is nyújtott. 2004-ben a kínai bortermelés 370 000 tonnára nőtt, mintegy 15%-os növekedést produkálva az előző évhez képest. 2009-ben Kína már 960 000 tonna bort állított elő, mely a 2008-as évhez képest 28%-kal több. Jelenleg kb. 400 „igazi” borászat van Kínában, de ha az utóbbi években megfigyelhető tendencia folytatódik, akkor 50 év múlva tízszer ennyi lesz és legalább negyedük minőségi bort fog termelni. Fekvését tekintve, az ország az északi félteke 45. és 20. szélességi köre között fekszik, így magába foglalja a szőlő termesztésére legalkalmasabb 40. és 45. fok közötti területet is. Az ország nem titkolt célja, hogy az elmaradottabb területeket a szőlőművelésen és pincészetek kialakításán keresztül szeretné felzárkóztatni a fejlett területekhez. Ezzel akarja csökkenteni a kapun belüli munkanélküliséget, illetve új, fejlődő ágazatot szeretnének létrehozni. 25
3. számú ábra: Szőlőültetvények területének növekedése Kínában (1000 hektár)18
Szőlőültetvények területének növekedése Kínában (1000 hektár) 600 500 400
Szőlőtermesztés
300 200 100 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Sajnos a kínai statisztikák nem tesznek különbséget a borszőlő és az asztali szőlő között, így a fenti grafikon a teljes szőlőtermelést mutatja. Jól látszik a kormány beavatkozásának hatása a ’90-es évek végén, hiszen onnantól jelentős növekedés figyelhető meg a szőlőültetvények nagyságában. A következő táblázat a kínai területeken termelt szőlők megoszlását mutatja be fajtánként. A „hazai fajták” képviselik a főként csemegeszőlőként termesztett, általában nagy szemű eredeti kínai fajtákat, míg a számunkra is ismert, főként francia nevek egyértelműen a borszőlőket jelölik.
18
Borászati Füzetek 2010/1. Kína szőlőtermesztése és a szőlőtermelés gazdasági elemzése
26
4. számú ábra: A Kínában termesztett fajták megoszlása a felhasználás arányában19
Termesztett fajták megoszlása felhasználás arányában Hazai fajták
17%
Syrah
0,8%
Pinot Noir
1,8%
Rizlingek
3,1%
Chardonnay
5%
Rajnai rizling
6%
Merlot
10,6%
Cabernet Sauvignon 48,2% Egyéb
7,5%
A kördiagramból egyértelműen látszik, hogy a kínai fajtaválaszték jelentősen kisebb, mint a tradicionális bortermelő országokból származó fajták mennyisége. Ha viszont a grafikon tartalmát elemezzük, akkor egy nagyon fontos, a kínai fogyasztásra jellemző tényre derül fény, miszerint a Kínában termesztett szőlők jelentős része, körülbelül 70%-a kékszőlő, amelyből vörösbort készítenek. A kínai szőlőtermesztésre jellemző továbbá, hogy a termesztők rendkívül kis területeken dolgoznak és előre megkötött szerződések alapján tovább adják a szőlőt. A gazdák a termőföldjeik felén termelnek szőlőt, a másik felében pedig gabonát, gyapotot vagy rizst termesztenek, amit nem adnak el, hanem a család ellátására termelik. A kordonos szőlőművelést Kínában is szinte csak a nagyobb szőlőterülettel rendelkező pincészetek alkalmazzák, hiszen ezek rendelkeznek csak a nyugati pincészetekben is alkalmazott gépekkel, technológiákkal, illetve állítanak maguk elé nyugati minőségi standardokat. Ezek a problémák természetesen kihatnak a borok minőségére is, de szerencsére a növekvő fogyasztás és a konkurencia növekedése rákényszeríti mind a termelőket és felvásárló cégeket, hogy megfeleljenek az egyre magasabb minőségi elvárásoknak.
19
Borászati Füzetek 2010/1. Kína szőlőtermesztése és a szőlőtermelés gazdasági elemzése
27
3.3
A nemzetközi borkereskedelem megoszlása
A bortermelés szempontjából „Újvilág”-nak nevezett országok nem feltétlenül azért vehették fel a versenyt az európai borokkal, mert annyival jobb az, amit ők készítenek. Az okok között szerepel, hogy kedvező természeti paraméterek mellett, olcsó munkaerővel, s a legtöbb helyen magas szintű technológiák felhasználásával, magas fokú gépesítettséggel, és ami nélkülözhetetlen: kiváló szakemberekkel világfajtákat termesztenek. Kedvezőbb áron tudják adni termékeiket, évente háromszor szüretelnek és öntözik ültetvényeiket. Ez mind-mind olyan tényező, mely azt igazolja, hogy igenis van helye az általuk készített boroknak a világpiacon és igenis féltenie kell Európának a vezető pozícióját. Úgy nem nehéz legnagyobbnak lenni, ha nincsenek is versenytársaim. Elismerésre méltó az, ha valaki nagy és igazságos versenyben nyeri el ezt a pozíciót. A gazdasági válság hatására 2009-ben is folytatódott a borfogyasztás csökkenése, míg a nemzetközi borkereskedelem 2000 óta a legnagyobb zuhanását élte át. A világ bortermelése így nem erősödött tovább, közel hasonló eredményt produkált, mint 2008ban. A fogyasztás csökkenése az Európai Unióban különösen szembeötlő volt. Míg Argentína, az Amerikai Egyesült Államok, Spanyolország és Franciaország bor exportálása csökkent, addig Olaszország 18,6 millió hektoliteres értéket elérve (a 2008as évhez képest 1,1 millió hektoliteres bővüléssel) megerősítette az e területen eddig is élvezett világelső pozícióját. Meg kell említeni azt is, hogy 2009-ben Chile és Ausztrália is rekord méretű exportot tudott megvalósítani. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az összesített, világszintű csökkenés ellenére is, a tavalyi év során is, minden 10 üveg borból több mint 3 és fél a termelő ország területén kívül került elfogyasztásra.20 A világszintű 265 millió hektoliter, 1,4 millió hektoliterrel kevesebb 2009-ben a 2008-as értéknél. Azon európai országok között, akik tradicionálisan termelő országnak számítanak, nem elhanyagolható csökkenést regisztrált Spanyolország és Németország. Ezzel szemben Franciaország a legjelentősebb növekedést érte el tavaly e téren. Európán kívül Chile és az Amerikai Egyesült Államok szintén jelentős termelésnövekedésről, míg Brazília, Argentína, Dél-Afrika és Ausztrália csökkenésről számolhat be. Ezzel egyidejűleg az új-zélandi termelés kismértékű csökkenést, közel stagnáló szintet mutat.
20
http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=2469&articleID=15656&ctag=articlelist&iid=1 2011-03-26
28
A 2009-ben megvalósult 86,4 millió hektoliteres borkivitel 3,4 millió hl-es piacszűkülést mutat 2008-hoz képest. Általánosságban megállapítható, hogy a megtermelt bor 2/3-a továbbra is az előállítás helyén talál fogyasztókra, jelezve, hogy a külpiaci sikereknél fontosabb a hazai fogyasztási háttér stabil biztosítása. 5. számú ábra: A világ borkivitelének %-os megoszlása földrészenként 2009-ben21
A világ borkivitelének %-os megoszlása földrészenként 2009-ben
Európa Ázsia Amerika Afrika Óceánia
Mint ahogyan az ábrán is látható, hogy a kivitel legnagyobb része a világ legnagyobb bortermelőjéhez, Európához kötődik 67,8 % - kal. Őt követi az amerikai kontinens 16,5 % - kal, ami jelentős lemaradás, de ahhoz képest, hogy itt csak a XX. században indult el a bortermelés, hatalmas léptekkel haladnak előre. A harmadik helyen Óceánia szerepel a borkivitel 10,4 % - ával, ami szintén jelentős arány a világ borkiviteléből. Itt a legjelentősebb, fent említett bortermelő országok Ausztrália és Új-Zéland. A világ borkivitelének rangsorában, mint kontinens Afrika és Ázsia a negyedik és ötödik
helyet
foglalják
el
4,8
és
0,5
%-kal.
Egyelőre
sereghajtók,
de
borkülönlegességeik fellelhetők a nemzetközi piacon és a borászat terén folyamatosan fejlődő területekről beszélhetünk. Afrikában a Dél-Afrikai Köztársaság a jelentős, 21
Borászati Füzetek 2010/5.
29
melyről már megjegyeztük, hogy boraikat az alacsony minőség jellemezte a múlt század közepéig, mikor is új technológiák és magas befektetések változtattak a helyzeten. Manapság a dél afrikai borok az Újvilág legjobb borai közé tartoznak, exportjuk dinamikusan növekszik. Ázsiában a legnagyobb szerepe Kínának van, mely bortermelésben (is) a világ élvonalában áll. Ha a fejlődés üteme nem torpan meg, akkor Argentína ötödik, és az USA negyedik helye is veszélybe kerülhet rövid időn belül. Ahogyan korábban említettem, 1990 óta az ázsiai ország bortermése 329 százalékkal nőtt, erre az időszakra csak Ausztrália mondhat "hasonló" pozitív eredményt (131,8%). Csak megemlítve ugyanez a tendencia a hagyományos bortermelő országokban: Olaszország (-19,5%), Franciaország (29,2%). 6. számú ábra: A világ borbehozatalának %-os megoszlása földrészenként 2009-ben22
A borbehozatal és kivitel összevetése után sajnos meg kell, hogy állapítsuk, hogy 2009ben Európa nettó importőrré vált, míg Amerika és különösen Ausztrália jelentősen több bort visz ki, mint amennyit behoz. Számukra egyértelműen pozitív a mérleg, míg 22
Borászati Füzetek 2010/5.
30
Európa számára egyértelműen negatív. Ami 2007-ben a legnagyobb félelmük volt az európai bortermelőknek, az 2009-re beigazolódott. A következő két táblázatban az előző diagramok adatait találjuk és a világ 10 legnagyobb bor importőr és exportőrének 2009-es rangsora kerül részletezésre. Magyarország 2009-es adatai is szerepelnek a táblázatban, de nem azért mert a miénk a 11. hely, hanem csak összehasonlításképpen. Azt azonban érdemes észben tartani, hogy Magyarország majdnem 1%-át biztosítja a világ összes borexportjának. A borkivitel adatait tartalmazó táblázatban a legnagyobb bortermelők sorakoznak egymás után, hiszen a termelés mennyisége és a nemzetközi piacokra való kerülés mértéke között egyenes arányosság figyelhető meg. Minél több értékesítésre váró bora van egy országnak, annál nagyobb súllyal fog részt venni a nemzetközi kereskedelemben, hogy a legjobb piacon és a lehető legjobb áron tudja termékeit értékesíteni. 2009-ben a top 10 exportőr között öt EU tagország volt, sőt, a dobogós helyeket ők foglalták el. 5. számú táblázat: A világ összes borkivitele 2009-ben Összes borkivitel23 % ezer hl Világ összes 100 Európa 67,8 Ázsia 0,5 Amerika 16,5 Afrika 4,8 Óceánia 10,4 Olaszország 21,5 18 600 Spanyolország 16,7 14 430 Franciaország 14,5 12 513 Ausztrália 8,9 7 716 Chile 8 6 935 USA 4,6 3 983 Dél-Afrika 4,6 3 958 Németország 4,2 3 650 Argentína 3,3 2 827 Portugália 2,7 2 309 Magyarország 0,8 704 23
Borászati Füzetek 2010/5.
31
A borbehozatalnál már láthatunk az előbbinél érdekesebb adatokat is. Érdemes felfigyelni az eddig sört vagy röviditalokat preferáló országok megjelenésére. Ilyen például Nagy-Britannia, Oroszország vagy akár Belgium. Nagy-Britanniában a XXI. század elejére a borfogyasztás megduplázódott és az egy főre jutó borfogyasztás már meghaladta az évi 20 litert is. De említhetnénk a világelső importáló Németországot is, ahol a sört kezdik lecserélni az elegánsabb borra. A globalizáció hatására a borok megítélésekor két tényező nyom sokat a latba: a fajtapreferencia és a gyártási technológia. Manapság már nem csak az a fontos, hogy ízletes, zamatos bort kóstoljunk, hanem az is, hogy az minél modernebb technológia felhasználásával készüljön. A közízlés az ún. világfajtákat értékeli a legmagasabbra, a belőlük készült borok iránt pedig akkor mutatja a legnagyobb keresletet, ha azok könnyedek, üdék, ami a reduktív technológia eredményeképpen hozható elő. 6. számú táblázat: A világ összes borbehozatala 2009-ben Összes borbehozatal24 % ezer hl Világ összes 100 Európa 71,5 Ázsia 6,4 Amerika 17,9 Afrika 3 Óceánia 1,2 Németország 16,8 14 110 Nagy-Britannia 14,2 11 859 USA 11 9 219 Franciaország 7 5 897 Oroszország 5,4 4 520 Hollandia 4 3 325 Kanada 3,9 3 284 Belgium 3,7 3 061 Svédország 2,3 1 934 Dánia 2,3 1 929 Magyarország 0,2 131
24
Borászati Füzetek 2010/5.
32
Összefoglalásképpen tehát megállapíthatjuk, hogy 2009-ben világszerte csökkent a szőlőtermő terület és kevesebb bort termeltek a világban, így a kereslet és a kínálat is közelített egymáshoz. 2009-ben a korábbiakhoz képest, mintegy 70 ezer hektárral kevesebb területen termeltek szőlőt, mint 2008-ban. A legtöbb területet Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban szántották be, amihez az EU még támogatást is adott. A 2010-es borászati év sikerességről még keveset tudunk, az biztos, hogy a világ bortermelése 260 millió hektoliter volt, ami 10,7 millió hektoliterrel, azaz 4%-kal kevesebb a 2009-esnél. Elsősorban a nagy bortermelő országokban csökkent a termelés. Ez alól kivétel Spanyolország és Argentína, ahol 2010-ben is nőtt a termelés mennyisége. A csökkenő mennyiség, azaz a kisebb kínálat egyetlen pozitív hatása a termelők számára a szakemberek szerint az értékesítési árak emelkedése lehet. A nemzetközi borkereskedelem, mint láthatjuk, egyre jelentősebb szerepet tölt be a bortermelésben és a fogyasztásban egyaránt. Európa még mindig vezető pozíciót tölt be, de figyelemre méltó a többi kontinens térnyerése is. Közülük Dél-Afrika (950%) és Ausztrália (680%) növelte legnagyobb mértékben kivitelét. Ha ezek a tendenciák folytatódnak a jövőben is, akkor Európa el fogja veszíteni vezető pozícióját és az új világ borai teljesen ki fogják szorítani az öreg kontinens borait a piacról. Emellett a szakértők még arra számítanak, hogy:
a kínai és indiai borpiac ugrásszerűen fog növekedni a következő években,
a vörösborfogyasztás a teljes fogyasztás több mint felét fogja kitenni,
a rosébor fogyasztásában növekedés lesz megfigyelhető.
A nemzetközi piaci tendenciák elemzése rámutatott arra, hogy az Újvilág és az Óvilág piaci részesedésért vívott harcban, ahol az Újvilág piaci részesedése folyamatosan nő az Óvilág nagy bortermelőinek piaci részesedése rovására, a legnagyobb vesztesek a közép-kelet-európai országok, köztük Magyarország, amelyek piaci részesedése a hagyományos piacokon (Nagy-Britannia, Németország, Oroszország) mára 1% alá csökkent.
33
4.
Bortermelés Európában
Az Európai Unió 15 tagállamának összeszokott közössége 2004. május 1-én 10 új keleteurópai állammal bővült, majd 2007 januárjában még 2 állam: Románia és Bulgária is az Unió tagjává vált. A számadatokat tekintve a bővítésnek az uniós mezőgazdaságra gyakorolt hatása drámai. A 15 régebbi tagállam 6 millió főt számláló mezőgazdasági népessége további 7 millió gazdálkodóval gyarapodott. A 12 új tagállam körülbelül 55 millió hektárnyi mezőgazdasági hasznosítású területtel gazdagította az unió korábbi 130 millió hektáros területét. Ez területben mérve 40%-os növekedést jelent, bár az unió termelése csak 10-20%-kal lesz nagyobb a legtöbb termék esetében. Ezek a számok is csak erősítik azt a tényt, hogy az újonnan csatlakozó keleti államok mezőgazdasági termelési potenciálja még távolról sincs teljes mértékben kiaknázva. A mezőgazdasági szektor modernizálása és szerkezetátalakítása terén az új tagállamokban az utóbbi években elért fejlődés ellenére az egyik legnagyobb kihívást továbbra is a mezőgazdaság jövedelmezőségének és a vidéki közösségek általános életszínvonalának javítása jelenti.25 Ahogyan már a nemzetközi környezet tárgyalásakor is említettem, a világ szőlőtermő területének 62%-a Európában található, ebből 45% az Európai Unióban. A világ vezető borgazdálkodójaként a közösségi termésátlag 40-50 hl/ha. A közösség már évtizedek óta túltermeléssel küzd. Ennek megoldásaként 1985-ben szőlőültetvény-telepítési tilalmat vezettek be és csak akkor engedélyezték, ha természetvédelmi fontosságú volt. Ezzel indult el a szigorú szőlészeti és borászati szabályozás Európában. Az EU bortermelői 2004-2005-ben 4 milliárd palacknyi eladhatatlan felesleget termeltek. Ebből 1000 palacknyit kellett kényszerlepárlással ipari alkohollá alakítani, ami az uniónak 185 millió eurójába került. A túltermelés másik hatalmas hátránya azon kívül, hogy drága a megsemmisítés, hogy lenyomja a piaci árakat is. Az utóbbi években mind a termőterület, mind a termésmennyiség arányában csökkenés figyelhető meg. Az Unió még támogatást is adott a kivágásokhoz, melynek hatásaként
25
http://ec.europa.eu/agriculture/capexplained/cost/index_hu.htm 2011-04-11
34
175 000 hektárnyi szőlőterületet semmisítettek meg a közösségen belül. Ezzel céljuk a felesleg termelésének megállítása volt. Véleményem szerint, amikor az egyre globalizálódó világban fokozódó versennyel nézünk szembe és az „új világ” boraitól roskadoznak az üzletek polcai, nem a szőlőterületek kivágásában van a megoldás kulcsa. Ezzel nemhogy a kesztyűt nem vesszük fel az újvilág bortermelőivel szemben, hanem versenyelőnyben részesítjük őket. Az európai piacokon egyre növekszik a verseny az újvilági borok előretörésével, valamint a hagyományosan nagy bortermelő országok piaci részesedésének megtartására irányuló törekvései következtében. Az európai piacokon egyre nagyobb arányban jelennek meg az újvilági borok. S ezek az új piaci szereplők olyan stratégiát választottak, ami nagyon hatékony a piacszerzés területén és jelentős forrásokat is mozgósítanak a stratégia sikerének érdekében. Az európai bortermelők közül csak néhányan tudják felvenni a versenyt ezzel a jól kidolgozott stratégiával szemben: Spanyolország és Olaszország jobban bírja az árharcot a prémium és a szuper-prémium kategóriában, Franciaország inkább a még magasabb ultraprémium kategóriában tud versenyképes lenni. Németország és Magyarország pedig egyre inkább visszaszorul a nemzetközi piacon. Persze vannak olyan magyar borok, amik az újvilági stratégiához hasonló módszereket alkalmazva szép sikereket érnek el a nemzetközi piacokon, de ezeknél a világfajtáknál a magyar származás sajnos inkább hátrányt jelent. Ilyen fajták például a Chardonnay, a Sauvignon, a Pinot gris, a Cabernet vagy a Merlot. Itt a bor neve kap nagy hangsúlyt és nem a származási helye. A bor a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb eleme. Az EU-ban háromszor akkora a részesedése, mint a cukorrépáé, két és félszer nagyobb, mint az olívaolajé és alig marad el a búzáétól. Ahogyan már a nemzetközi részben is kitűnik a táblázatokból, az unió legnagyobb bortermelői Franciaország, Olaszország (ők néha helyet cserélnek, de más nem férkőzhet a 1. és 2. hely közelébe) és Spanyolország. Ők együttesen az EU összes ültetvényének a 78%-át fedik le. Hazánk részesedése ezen a téren igen csekély, mindössze 3%. Spanyolország esetében érdekes adat, hogy míg országon belül a bor a mezőgazdasági össztermelés mindössze 3,1%-át adja, addig a közösségi bortermelésből több mint 20%-kal részesedik. Az utóbbi évek átlagát vizsgálva az unió bortermelése összesen, 185 millió hektoliter körül mozog. 35
7. számú ábra: Az EU-27-ek tagállamonkénti bortermelésének mértéke26
A tagállamonkénti bortermelés mértéke (EU 27) Franciaország
28,6%
Olaszország
27,2%
Spanyolország
24,7%
Németország
5,1%
Portugália
3,9%
Románia
2,7%
Magyarország
2,1%
Görögország
2,1%
Ausztia
1,3%
Bulgária
1,1%
Szlovénia
0,5%
Egyéb
0,7%
8. számú ábra: Az EU-27-ek bortermelésének értéke %-os megoszlásban27
A tagállamonkénti bortermelés értéke (EU 27)
26 27
Franciaország
47,3%
Olaszország
25,2%
Spanyolország
7,2%
Németország
7,8%
Portugália
6,1%
Románia
1,4%
Magyarország
0,9%
Görögország
0,3%
Ausztia
2,8%
Szlovénia
0,6%
Csehország
0,2%
Luxemburg
0,2%
http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine/ (saját szerkesztés) http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine/ (saját szerkesztés)
36
Az EU 3,4 millió hektár nagyságú szőlőtermő területén 1,6 millió ültetvény található. 25 évvel ezelőtt, amikor még kevesebb tagja volt a közösségnek, a terület nagysága 4,6 millió hektár volt. A szőlőültetvények átlagos területe 2 hektár, habár a termelők többsége kevesebb, mint 1 hektárral rendelkezik. A szőlőtermelő gazdaságok több mint 1,5 millió embert foglalkoztatnak teljes munkaidőben. Ez a mezőgazdaságban foglalkoztatottak körülbelül 15%-át jelenti. Olaszország rendelkezik a legnagyobb számú munkaerővel (500 000 termelő), mely 32%-a az EU-ban foglalkoztatottaknak. Olaszországot Portugália követi (227 000; 18%). Ebben a két tagállamban található az EU szőlőágazatában foglalkoztatottak fele.28 A nemzetközi piac elemzésének végén konklúzióként került említésre, hogy a szakértők a vörösbor termelésének nagymértékű növekedésével számolnak a közeljövőben. Az EU-ban Franciaország termeli a legtöbb vörösbort, évente kb. 53 millió hektolitert, ami az EU össztermelésének 31%-át jelenti. A következő Olaszország alig lemaradva, az évi 52,6 millió hektoliteres vörösbor termelésével, mely 30%-os részarányt jelent. Németország lényeges lemaradással, csupán 5%-os részaránnyal bír, Magyarország, Portugália és a többi tagország részesedése összesen 11% körüli.29 Ha osztályozni szeretnénk az uniós borokat, akkor két csoportra bonthatjuk őket: asztali borok és minőségi borok. A nagymértékű túltermelés az asztali borok piacán jellemző és óriási készlet felhalmozódással jár. A minőségi borok piaca teljesen más, általában fix felvevő piacuk van, nem járulnak hozzá a feleslegek képződéséhez, komoly hagyományokkal és sokszor ismert névvel rendelkeznek. A Közösségben termelt bor mintegy 40%-a minőségi bor, 5%-a tájbor és 55%-a asztali bor. Az uniós termésátlag termőterület függő, de 40-50 hektoliter körül mozog hektáronként. A globalizáció és a fokozódó piaci verseny hatására szerencsére az európai termelők is egyre inkábba a minőségre összpontosítanak, de a felesleg még így is 20-30 millió hektoliter körül van évente.
28
http://www.efarmer.net/cikk.asp?db=hirek&id=6719 2011-04-12 29 http://www.rgvi.gtk.szie.hu/upload_files/bor.pdf 2011-04-12
37
4.1
Miért is kell félnie az Unió tagállamainak az európai piacot meghódító újvilági boroktól?
A közelmúltban sokat olvashattunk arról, hogy az unió nagy félelme, hogy nettó importőrré fog válni, s hogy az óvilág borait kitúrják a bolti polcokról az újvilági borok. Sajnos ez a félelem teljesen jogos és életszerű, hiszen az unió kereskedelmi többlete az évek során egyre kisebb mértékű lesz. A közösség borimportja az utóbbi években megduplázódott: 5,1 millió hektoliterről 10,1 millióra nőtt. Ez önmagában még nem lenne olyan nagy probléma, de annak tudatában, hogy ugyanezen időszakban az export nem duplázódott meg, hanem 10,8 millió hektoliterről csak 12,8 millióra nőtt, máris jogot ad az aggodalomra. Ugyanakkor értékben az EU borexport növekedése 33%-kal meghaladja az E-n kívüli országokét. 9. számú ábra: az EU (27) borbehozatala és borkivitele (1000 hl)30
Az EU borimportja a 90-es évek második felében 3 és 4 millió hektoliter között változott.
A
WTO
egyezmény
következményeként,
a
világkereskedelem
liberalizációjának hatására s a különlegességekre amúgy is fogékony európai piacon egyre nagyobb mértékben jelentek meg a tengerentúli borok. Ennek következményeként a 90-es évek végére 7 millió hektoliter körülire emelkedett a borimport és nem sokkal később már elérte a 10 millió hektolitert. Az unió két legnagyobb importőre az Egyesült 30
http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine 2011-04-12
38
Királyság és Németország, mely hazánk szempontjából is meghatározó célpiacnak tekinthető. A magyar borászok számára még mindig fontos piac Németország. 2009-ben 115 ezer hektoliter bort adtak el hazánkból német importőröknek, 11,6 millió euró értékben. Ennek duplájánál is nagyobb forgalmat regisztrált a német Szövetségi Statisztikai Hivatal 2000-ben: 246 ezer hektolitert és 24,5 millió eurót. Az árak viszont stabilak: kilenc éve, hektoliterenként átlagosan 99 eurót fizettek a német vevők, tavaly 100 eurót.31 Az EU bortermelői számára a legfontosabb felvevőpiacot a közösség tagállamai jelentik. Az egymás közötti borkereskedelmük, az összes kivitel 72%-át jelenti. Magyarországon ez az arány még magasabb, 80% körül mozog és a magyar borok mindössze 20%-a kerül eladásra az unión kívüli piacokon. Sajnos az az igazság, hogy kommunikációs és „marketing” fogásnak kiválóan hangzik a 175 000 ha szőlőültetvény megsemmisítése, egyszerűsítés a címkézési eljárások terén, a szőlőtelepítések liberalizálása a borkészítési eljárásokkal együtt. Vagy a vidékfejlesztési támogatások bővítése, a borpiaci egyensúly visszaállítása és ezzel egy időben a versenyképesség növelése…Ámde a világ borpiacán a versenyképességet nem a fogyasztó által könnyen elolvasható, egyszerű címkékben, feliratokban mérik. A kulcsszó a költséghatékonyság. A szőlőtermesztés, a borkészítés, a marketing, a kereskedelem területén, a minőségfejlesztésben, a fogyasztói igények kielégítésében a különböző szegmensekben. Ahhoz, hogy ezek a kritériumok megvalósuljanak, a Bizottságnak rá kell jönnie, hogy nem a WTO-nak kéne megfelelnie intézkedéseivel, egyúttal feláldozni az EU bizonyos régióinak termelőit és az eddig viszonylag versenyképes termelőknek ellehetetleníteni a helyzetét, hanem inkább arra kéne koncentrálni, hogy hogyan legyen végre nemzetközi szinten elfogadott borforgalom, amit az európai termelők és újvilági versenytársaink is elfogadnak és tiszteletben tartanak.
31
http://www.elelmiszer.hu/cikk/meg_mindig_fontos_a_nemet_piac__bar_megfelezodott_az_exportunk 2011-03-26
39
A 21. század első éveiben még a leghíresebb francia borvidékeken is csőd fenyegette a szőlősgazdákat. Hiába minden támogatás, a krízislepárlás…a legfontosabb, hogy szembe kell nézni az új piaci viszonyokkal és az újvilág előretörésével. Bordeaux-i szőlősgazdák százai álltak ekkor csőd közeli állapotban s kértek csődvédelmet. A márkavédett borok legnagyobb franciaországi termővidékén állítólag 30 éve nem volt ekkora válság, mint ami a kétezres évek elején. Az alapvető probléma az, ami az unió többi országában is: a termelés nem követte a piaci viszonyokat. Jelenleg tízezer körüli borász dolgozik ezen a vidéken. Több, mint harmaduk már elmúlt 55 éves és közel negyedük már 60 is. A nehéz helyzet miatt nem valószínű, hogy a kiöregedett nemzedéket automatikusan cseréli egy fiatalabb. Sajnos az az igazság, hogy a borászkodás már ezen a világhírű borvidéken sem számít jövedelmező állásnak. A borosgazdák száma évről évre csökken, úgy ahogyan a földjeik értéke is folyamatosan csökken. Egykor 45 ezer eurónak megfelelő hektáronkénti áron vették szőlőjüket, ma ez az ár 20 ezer euró körül van. Hiába van itt, Európában a borászat bölcsője, az újvilági országokkal ellentétben az unió a legutolsó reform éltbe lépéséig egyáltalán nem költött bormarketingre. Mint azt már korábban is említettem, az EU bortermelőinek alapvetően nem a szőlőtermesztés felszámolására van szükségük, hanem arra, hogy versenyképességük javításához - melybe bele tartozik a szőlőültetvények és a borászati technológia modernizálása, piacképes üzemméretek kialakítása, és a piacra jutás támogatása – az Unió a tőle várható legjobb feltételeket teremtse meg mindenféle téren. Ilyen feltételekkel van esélye az EU bortermelőinek, hogy felvegyék a versenyt az újvilági bortermelőkkel és megtartsák, vagy esetleg növeljék nyertes pozíciójukat a világ piacain.
40
7. számú táblázat: Szőlőültetvények az Európai Unióban (1000 ha)32
Szőlőültetvények az Európai Unióban 1000 ha-ban 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 European Union (27) Belgium 0 0 0 0 0 0 0 : : 0 : Bulgaria : : : : : : : : 81,2 : : Czech Republic 11,2 11,3 10,8 11,8 13 14,3 15,5 17 16,4 16,4 16 Denmark : : : : : : : : : : : Germany 99,7 99,7 98,8 98,3 : : 99,2 99,7 99,7 100,1 : Estonia : : : : : : : : : : : Ireland : : : : : : : : : : : Greece 132,7 132,1 131,6 117,8 115,2 112,8 112,8 108 86,8 : : Spain 1186,4 1201,7 1185,9 1165,1 1166,7 1160 1134,3 1130,7 : : : France 899,5 895,8 861,6 851,2 851,8 853,9 842,4 : : : : Italy 908 891,6 871,6 791,3 786,7 792,7 786,1 782,2 788,1 801,9 : Cyprus 19,2 18,2 15,1 12,5 12,1 12 9,1 8,2 8,4 9,2 10,2 Latvia : : : : : : : : : : : Lithuania : : : : : : : : : : : Luxembourg 1,3 1,3 1,3 1,3 1,2 1,2 1,4 1,4 1,4 1,4 : Hungary 105,9 78,2 81,9 93 93,2 86 83,7 82,4 82,6 82,5 82,5 Malta : : : : : : : : : : : Netherlands 0 : : 0 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 Austria 46,5 46,2 46 45 43,5 45,7 45,7 44,2 45,6 45,1 45,1 Poland : : 0,2 0,2 0,2 0,3 0,2 0,4 0,3 0,4 0,4 Portugal 220,4 222,6 222,6 222,4 222,5 222,5 222,6 222,7 222,7 217,6 215,7 Romania 265,1 239,3 233,1 223,1 196,7 187,8 190,5 187,6 194,9 184,4 183,4 Slovenia 16,6 16,6 16,6 16,6 16,6 : : : : : : Slovakia 17,4 13,1 13 12,6 12 13,1 11,8 11,5 9,7 9,3 9,1 Finland : : : : : : : : : : : Sweden : : : : : : : : : : : United Kingdom 0 0 0 0 0,8 0 0 0 : : :
32
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/graph.do?tab=graph&plugin=1&language=en&pcode=tag00034&toolbox =type 2011-04-06
41
8. számú táblázat: Bortermelés az Európai Unióban (1000 hl)33
Bortermelés az Európai Unióban 1000 hl EU (27) Belgium Bulgaria Czech Rep. Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Italy Cyprus Latvia Lithuania Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden UK
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
: 2 1714 540 0 12244 0 0 3680 33723 60535 58073 : 0 0 184 3339 65,2 0 2760 : 7859 6054 794 489 0 0 13
: 2 3306 520 0 9950 0 0 3558 41651 57540 54088 : 0 0 132 4299 60,6 0 2310 : 6709 5090 1022 531,78 0 0 14
: : 168230,22 194155,22 171015 174483,4 : : : 2 2 2 4 3 3 3 3 3 1910 2065 2327 1961 1708 1757 1796 1617 1426 545 495 560 580 438 434 434 840,3 545 0 0 0 0 0 0 : : : 8980 9984 8191 10107 9256 9000 10363 10089 9320 0 0 0 0 0 0 : 0 0 0 0 0 0 0 0 0 : 0 3475 3098 3789 4282 3989 3874,3 3413,8 3869,1 3365,6 30547 33478 41843 43168 36158 38290 36408 35913 36097 53389 50352 46360 57386 52105 52127 45672 42654 46269 52293 44604 44086 53135 50566 49631 42514 46245 45800 : 373,528 365,833 328,943 237,978 183 169 146,75 146,52 0 0 0 0 0 0 66,8 60,5 0 0 0 0 0 0 0 : 0 0 135 154 123 156 135 130 142 130 135 5406 3333 3880 5271,8 3103,3 3144,3 3221,7 3448,8 3343,7 66,6 61,7 58,7 70 60 47,9 37,9 32,1 37,1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2492,6 2566,3 2488,7 2685,8 2225,3 2213,4 2578,1 2943,4 2313,7 : : 0 0 0 0 : 0 0 7790 6677 7340 7481 7267 7542 6073 5620 5872 2951 5461 5555 6166,1 2602,2 5015 5288,8 5369,2 4957,4 : : 731 944 846 738,4 857,8 740 : 531,78 340,43 515,49 409,58 302,22 328,1 357,61 433,02 346,33 0 0 0 0 0 0 : 0 0 0 0 0 0 0 0 : : : 16 9,4 14,5 19 13 25 : 0 24
33
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/graph.do?tab=graph&plugin=1&language=en&pcode=tag00034&toolbox =type 2011-04-06
42
4.2
A 2008/2009-es borpiaci szabályozás második ütemében megvalósuló intézkedések
A borkészítési eljárásokra vonatkozó szabályok a közös borpiaci szabályozás második ütemében, 2009. augusztus 1-től léptek életbe. De jelentős változásokat hozott a borok jelölési és címkézési szabályaiban is. Legfontosabb, és a 2009-es szüretben már alkalmazandó szabályozásai a következők voltak:
alkoholtartalom-növelés meghatározása,
édesítés módjának és mértékének meghatározása,
savtartalom-növelésre, savtompításra vonatkozó szabályozások.34
4.2.1 Alkoholtartalom-növelés Az EU „C” szőlőtermő övezetében, így Magyarországon is, csak legfeljebb 1,5 térfogatszázalékkal növelhető a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, vagy az erjedésben lévő újbor természetes alkoholtartalma. Ez csak rendkívül kedvezőtlen időjárás esetén növelhető további 0,5%-kal, melynek engedélyezését a tagállamnak kell kérnie az Európai Bizottságtól! Az alkoholtartalom-növelés esetében rengeteg eljárásnak, szabálynak kell megfelelni, illetve korlátozásra kell figyelni. Alkoholtartalom-növelés esetén az adminisztratív feladatok listája sem elhanyagolható: a bejelentés, írásban kell, hogy történjen a művelet megkezdése előtt, a végrehajtási hely szerint illetékes hegybírónál. Az alkoholtartalom-növelés műveletét be kell jegyezni a pincekönyvbe is, ráadásul a befejezést követő egy napon belül! Az alkalmazott alkoholtartalom-növelési eljárást fel kell tüntetni a termékkísérő okmányokon is!
4.2.2 Savtartalom-növelés és savtompítás 2009-től kezdődően a savtartalom-növeléshez az eddig használtakon túl, más anyagok is felhasználhatók, melyeket a 606/2009/EK rendelet tartalmaz, de persze új korlátozások is életbe léptek. Például ugyanazon termék savtartalmának és alkoholtartalmának növelése nem lehetséges.
34
www.hnt.hu/doc/javedesites_20090918.pdf 2011-04-13
43
A savtompítás eljárása is meg lett szigorítva, például a tompítás csak abban a gazdaságban történhet, ahol a szőlőt feldolgozták és abban a szőlőtermő övezetben, ahol a bor készítésére felhasznált szőlőt szüretelték. Természetesen a savtartalom-növelés illetve savtompítás esetében is rengeteg adminisztratív feladata van a szőlősgazdáknak: „…legkésőbb az adott borászati évben végrehajtott első művelet befejezését követő második napon írásban kell bejelenteni a művelet végrehajtási helye szerint illetékes hegybírónak a következő tartalommal…” és persze egy napon belül ezt a műveletet is be kell jegyezni a pincekönyvbe. Ennek a mondatnak a kommentálásával nem tudok addig várni, amíg leírom az összes fontos intézkedés lényegét. Elolvasása után rögtön az jut eszembe: Szegény borászok! S csendben megkérdőjelezem ezeknek az új rendeleteknek a hatékonyságát is. Véleményem szerint, leegyszerűsítve ugyan, de a borásznak az a feladata, hogy jó bort csináljon, az pedig az érdeke, hogy terméke eladható is legyen. S mint a mellékelt ábra mutatja, nem elég ezekre a dolgokra koncentrálnia, mert számtalan uniós szabálynak is meg kell felelnie, és ha bármit is elfelejt bejelenteni, vagy megfelelően adminisztrálni, komoly problémái lehetnek belőle. Az ilyen típusú reformokra a legnagyobb jóindulattal sem lehet ráfogni, hogy javítaná a versenyképességet, vagy megkönnyítené az adminisztratív ügyintézést. Nem gondolom azt, hogy az újvilági boroknak ilyen szigorú szabályoknak kell megfelelniük, hogy értékesíthetőek legyenek…
4.2.3 Édesítés A borpiaci reformmal az édesítésre vonatkozó szabályok lényegesen megengedőbbek lettek a korábbi előírásokhoz képest. Természetesen itt is vannak előírások, korlátozások és adminisztratív feladatok egyaránt. A bor édesítése az alábbi termékekkel lehetséges:
szőlőmust,
szőlőmust sűrítmény,
finomított szőlőmust sűrítmény.
Az édesítés lehetőségével élő borászokra is ugyanazok az adminisztratív tennivalók várnak, mint az előző két esetben (hegybíró étesítése, pincekönyvbe való bejegyzés).
44
A 2009-es legfontosabb, borkészítési eljárásokra vonatkozó szabályozásokat csak példaként említettem, hogy ilyen és ehhez hasonló szigorral kell együtt élniük és együttműködniük az uniós borosgazdáknak. 4.3
Az új biztos célkitűzései
2010 elején Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos mandátuma lejárt. Ezt az időpontot sokan megünnepelték, akik nem voltak munkájával elégedettek. A 2008/2009es reformok megvalósítása még az ő nevéhez fűződik, azonban 2010 elejétől egy új politikus, a román származású Dacian Ciolos vette át az EU mezőgazdasági biztosának szerepét, akinek bemutatkozó beszédéből kiderült, hogy prioritást élvez, a KAP újabb megreformálása… Melynek alappillérei:
Közvetlen kifizetések, mely szerinte fenntartható, és stabil bevétel a termelők számára,
A modalitás, mely persze alakítható, de csak akkor, ha az egyensúly biztosított,
Az árpolitika alakítása,
Vidékfejlesztési politika, mely során segítséget nyújtanak a szükséges szerkezetváltásokhoz,
és
megpróbálnak
több
szereplőt
bevonni
a
folyamatokba.35 A jövő mezőgazdaságának legfontosabb szempontjai szerinte:
Élelmiszerbiztonság,
A mezőgazdasági szereplők megfelelő jövedelme,
A mezőgazdaság szerepvállalása a környezetvédelemben, a klímaváltozás elleni harcban, az állatjóléti kondíciók javításában.
Őszintén bízunk benne, hogy határozott fellépése egész mandátuma alatt megmarad és az újabb reformokkal sikeres, jövedelmező és világviszonylatban versenyképes mezőgazdaságot tud majd kialakítani a közösség tagállamaiban.
35
http://www.agribusiness.hu/product/4298/ 2011-04-13
45
5.
5.1
A magyar bor helyzete
Az export és a nemrég még ismeretlen borimport Magyarországon
A kelet-európai országok közül Magyarország az első számú bortermelő, mely a minőségi borok készítése terén nagy hagyományokkal bír. A rövid hideg téllel és a hosszú napsütéses nyárral itt nagyon kedvező a klíma a szőlőtermesztéshez. A hazai borszektor gazdasági fontossága sajnos egyelőre elenyésző, de kulturális, gasztronómiai és társadalmi szerepe jelentős. A hazai termelők számára a legfontosabb a belföldi piac kielégítése. Itt adják el boraik ¾-ét, de a külkereskedelemben is egyre fontosabb szerepet játszanak és remélhetőleg fognak is játszani. Hazánkban 22 borvidéken folyik a bortermelés, összesen kb. 82 ezer hektárnyi területen. Magyarországon egyébként 191 ezer hektár első osztályú szőlőtermelésre alkalmas terület van, de az ágazat rentabilitásának hiánya miatt ennek csak töredékét művelik. Ez a tendencia a hatvanas években indult el és azóta folyamatosan csökken hazánkban a szőlőtermő terület. Az EU ranglistájának körülbelül 7. helyén állunk az éves 3-5 millió hektoliteres termelésünkkel. Azért ilyen tág ez az intervallum, mert míg 2004-ben 5,3 millió hl, 2009-ben már csak 3,45 millió hl volt az éves termelés. A csökkenés ellenére, ami persze nem túl pozitív az ágazatra nézve, a nemzetközi borkereskedelem határozottan élénkül és egyre nagyobb arányban kerülnek ki magyar borok a nemzetközi piacra. Ez azért is pozitív adat, mert fel kell ismernünk, hogy Magyarország éves bortermelése mennyiségileg elhanyagolható, ezért az egyetlen mód arra, hogy mégis ismertek legyünk, a minőség irányába történő elmozdulás. 2004 óta, már hetedik éve vagyunk az Európai Unió tagjai, de véleményem szerint, borkereskedelem szempontjából ennek még csak a hátrányát láttuk. A piacnyitással elárasztottak bennünket a legjobb közösségi borok, és ami még nagyobb probléma: az újvilág borai. Persze ez a globalizáció természetes folyamataként is beazonosítható, de az a baj, hogy ez csak egyoldalúan teljesült. A magyar borok piaca nem nőtt számottevően az uniós csatlakozás után, sőt, a régi piacainkat is elveszítettük fokozatosan a nyugat felé orientálódás következtében. A rendszerváltás előtt 30 állami vállalat és 50 termelőszövetkezet biztosította Magyarország bortermelését, addig jelenleg több mint 12 000 gazdálkodó szervezet foglalkozik borkészítéssel.
46
A termelés a rendszerváltás utáni hatalmas csökkenést követően az elmúlt években körülbelül 3,5 millió hl-es szinten kezd stabilizálódni. Az ültetvények átlagos hozama 45 hl/ha köré tehető. A fehérbor-termelés továbbra is domináns (69%), de az utóbbi években 25%-ról 29%-ra nőtt a vörösborok aránya.36 10. számú ábra: Magyar bortermelés 2000 és 2008 között (hl)37
Magyar bortermelés 2000-2008 között (millió hl) 6 5 4 3 2 1 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Manapság alapvetően négy különböző méretű és üzleti felfogású borászati üzem típusról beszélhetünk:
Kistermelők, akik általában helyben értékesítik boraikat, a borászkodást többnyire jövedelemkiegészítő céllal végzik. Kis birtokaikon (általában 0,2-0,3 hektár) 20-30 hl/éves mennyiséget képesek produkálni. Technológiai újításokra nem költenek, hiszen magas a saját fogyasztás aránya (rokonok, barátok), a fennmaradó részt pedig leginkább folyóborként értékesítik.
Kis családi gazdaságok, általában 3-6 hektárnyi szőlőterülettel rendelkeznek és bortermelésük éves szinten 200-300 hl között alakul. Többnyire a helyi szintű kereskedelemben
érdekeltek,
gyakran
jelentős
szereplői
a
fejlődő
borturizmusnak. Nagy részük palackoztatja is a borokat, tehát a fejlettségi szint
36
www.bormarketing.hu/.../KBS_tervezet_Borpiaci%20helyzetertekeles.pdf 2011-03-16 37 www.bormarketing.hu/.../KBS_tervezet_Borpiaci%20helyzetertekeles.pdf 2011-03-16
47
egy magasabb fokán állnak, mint a kistermelők. Hazánkban kb. 2000 ilyen gazdaság lehet.
Klasszikus családi gazdaságok és közepes méretű üzemek, amik már 15-50 hektáros területen dolgoznak és éves bortermelésük 500-3000 hektoliter közé tehető. Náluk már fontos a minőség, fontos a jó áron való értékesítés. A minőségi kereskedelem, a sajtó és a borászati rendezvények, fesztiválok meghatározó szereplői. Körülbelül 350 ilyen jellegű termelővel számolhatunk Magyarországon.
A negyedik csoportot a nagyüzemek képezik, melyek a magyar bortermelés kb. 70%-át adják a termelésben és a kereskedelemben egyaránt. Jellemző rájuk a nem túl magas palackonkénti vagy literenkénti ár. Közülük kerülnek ki a nagy exportőrök, ők adják az áruházak alsó és alsóközép kategóriás borait. Közülük kerülnek ki a legnagyobb borászati cégek, egyenként legalább 100 000 hl-es évenkénti termeléssel.
A magyar borimportra ugyanaz jellemző, mint az uniósra. Korábban elenyésző volt a behozatal mennyisége, az elmúlt néhány évben azonban megváltozott a helyzet és a gyors beáramlással a magyar piac sem tud mit kezdeni. 2007-ben az import mennyisége 257 000 hektoliter volt, ami 42%-os növekedést jelentett a 2006-os évhez képest és majdnem ötszöröse a 2004-es adatoknak.
48
11. számú ábra: A magyar import 1998 és 2007 között (tízezer hl-ben)38
A magyar borimport 1998 és 2007 között (százezer hl) 30 25 20 15 10 5 0 1998
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2007-ben a teljes import 63,8%-át az olasz borok tették ki. Több mint háromnegyedük hordós kiszerelésben érkezett 0,38 euró/liter átlagáron. De jelentős még a behozatal a németektől és a franciáktól, továbbá az utóbbi években az újvilági borokból is. Ahogyan a diagram is mutatja 2006-ot követően hatalmas mértékben ugrott meg a borimport Magyarországra. Ennek visszaszorítása fontos célunk kell, hogy legyen, hiszen komoly veszélyt jelentenek az egyébként is nehéz helyzetben lévő hazai termelőkre és termékeikre. Az import után az exportot is érdemes értékelnünk, hiszen így kaphatunk teljes képet a piaci helyzetről. Az import fent említett mértékű növekedése önmagában is probléma, de ha mellé tesszük, hogy az export a kilencvenes évek kivitelének kb. felére csökkent 2007-re, az összhatás még sokkolóbb.
38
www.bormarketing.hu/.../KBS_tervezet_Borpiaci%20helyzetertekeles.pdf 2011-03-16
49
12. számú ábra: A magyar borexport alakulása 1991 és 2007 között (tízezer hl)39
A magyar borexport alakulása (tízezer hl) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Az utóbbi két évtized hullámzó külkereskedelme a célpiacok átrendeződésével is magyarázható. Kezdetben a keleti blokk piacainak összeomlása után is jelentős vásárlók voltak a volt szovjet utódállamok. Például a kilencvenes években Ukrajna a harmadik, Oroszország az ötödik helyen szerepelt a magyar célpiacok listáján. Az utóbbi években viszont hazánk teljesen elvesztette részesedését ezeken a piacokon és Európa vált a legfontosabb célponttá. Manapság kivitelünk 80%-a az unió tagállamaiban kerül értékesítésre és csak a maradék 20% kerül ki a közösségen kívüli piacokra. A legfontosabb célpontunk Németország, ahová a bor-kivitelünk 26%-át szállítjuk, a második legfontosabb felvevőpiac Csehország, a harmadik Szlovákia, majd NagyBritannia, a kivitel 7,21%-ával. Borexportunk zuhanásának okai
között
találjuk továbbá az
exporttámogatás
megszűnését, a hatékony közösségi marketing hiányát, valamint a magyar bor romló világpiaci versenyképességét. Ez nem azt jelenti, hogy gyengébb minőségű bort kezdtünk el készíteni, hanem azt, hogy az unió borai és az újvilág borai együtt, kiszorítják a magyar bort a piacokról, mert vagy magasabb minőséget tudnak produkálni, vagy az olcsó munkaerő és a magas befektetett tőke miatt jobb áron tudják
39
www.ksh.hu 2011-03-21
50
kínálni
termékeiket.
Vagy
egyszerűen
csak
ügyesebben
használják
fel
a
marketingeszközöket az értékesítés növelése érdekében. Nemrég, volt szerencsém a Budavári Hilton szálloda beverage managerével, Szikszai Istvánnal beszélgetni erről a témáról és sajnos egyet értettünk abban, hogy a magyar borászok valószínűleg akkor sem tudnának összefogni és együtt a magyar borokért tenni valamit a nagyvilágban, hogyha minden eszközük adott lenne hozzá. Gondolok itt elsősorban a tőkére, a profi szakemberekre és persze a háttérben a szuper jó minőségű termékekre, amik valóban érdemesek a nemzetközi színtérre. Egyetlen ilyen nagykövete volt a magyar bornak, aki nem csak a saját pincészetének a sikereire hajtott, hanem a magyar bor nemzetközi megítélését igyekezett javítani: az egri Gál Tibor, aki sajnos pár évvel ezelőtt elhunyt és ezt a szerepet sajnos azóta senki sem vette át tőle. A magyar borászok úgy tűnik, még nem jöttek rá arra, hogy a nemzetközi piacokon egyegy kis pincészet nem érhet el átütő sikereket, a hosszú távú sikerhez nemzeti összefogás szükségeltetik. Most, a 2008-2009-es borpiaci reform életbe lépése után, amikor az unió komoly támogatásokat ítélt a bortermelő tagállamoknak, köztük hazánknak is, én bízom benne, hogy be tudjuk bizonyítani rátermettségünket és igenis össze tudnak fogni a magyar borászok a közös sikerek érdekében, hogy utána a kisebb pincészetek is profitálhassanak a magyar borok hírnevéből. Kezdeményezések már vannak, kíváncsian várjuk az eredményeket. Az egyik ilyen próbálkozás a Tokaj Kereskedőház Zrt. nevéhez fűződik, mely a tokaji borvidék legnagyobb, állami tulajdonú pincészete. Sikerült megállapodniuk az amerikai Costco nevű áruházlánccal és 2001-es évjáratú, díszdobozos csomagolású, három puttonyos aszút fognak nekik szállítani, évente 250 000 palackot, ami az éves magyar export 10%-át jelenti. Ez az áruházlánc a világ vezető kiskereskedelmi lánca lett 2007ben a minőségi borok forgalmazása terén, tehát nagy elismerés, hogy most egy magyar bor is bejutott a Costco áruházlánc polcaira. A kétkedő magyar kereskedőkben egyből felmerül a kérdés: megéri ez nekik? A válasz igen, mivel ott egy palackot az európaihoz képest kétszeres áron lehet értékesíteni. A Costco 15-20 dolláros áron fog értékesíteni egy fél literes palackot. A Tokaj Kereskedőház Zrt. igazgatója tudja mekkora a felelősségük: „Ez egyfajta reklám, egy kellően jó termék ahhoz, hogy az amerikaiak általánosíthassanak, és azt mondják ’a magyar bor egy jó bor’”. A hangsúly azon lesz, hogy egy nagy tradícióval rendelkező magyar bor érkezik az áruház polcaira. Az igazgató szerint az aszúval 51
teljesen meg tudnak majd felelni az amerikaiak igényeinek, hiszen köztudott, hogy nagyon szeretik az édes ízeket. A felelősség azért hatalmas, mert lehet, hogy ez a bor lesz az, ami megnyitja a kaput a többi magyar bor előtt is.40 Az Amerikába irányuló mezőgazdasági export értéke évente 35-38 millió dollár, ez 2009-ben, főleg a válság miatt, 23-24 millióra csökkent. Ebből a borexport majdnem 4 millió dollárt tesz ki, ami 2009-ben 2,5 millió palack bort jelentett. Az 2010-es szőlőtermés se mennyiségét, se minőségét tekintve nem kedvező. Úgy néz ki, hogy a bortermelés még a belföldi fogyasztást sem fogja kielégíteni. Bár a borpiacra a gazdaság állapota is rányomja bélyegét, a magyar borászok 15%-os kiesésre számítanak. Magyarország bortermelése 2,3–2,4 millió hl körül alakult 2010-ben, ez 25%-kal elmaradt a 2009. évitől. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatai szerint Magyarország bortermelése 1,65 millió hektoliter volt 2010-ben az előző év 3,4 millió hektoliter termésével szemben. Az idén ennél jobb termésre számíthatunk, az első tél végi állapotfelmérések szerint a szőlőültetvények jól vészelték át a telet. A belföldön termelt borok értékesítése 2011 első két hónapjában 32%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Mind a fehér, mind a vörös és rozé borok eladása nőtt, 22, illetve 42%-kal. A fehér asztali borok értékesítése 20%-kal, a fehér tájboroké 26%-kal nőtt.41
40
http://hvg.hu/gazdasag/20100429_tokaji_amerikai_aruhazlanc 2011-03-13 41 http://agrariumprofit.hu/rovatok+piaci_es_tozsdei_informaciok+fele_annyi_bor_termett__megis_nottek_az_eladasok.html 2011-03-26
52
5.2
A borpiaci reform megvalósulása és hatásai Magyarországon
A nagyszabású reform célja az volt, hogy egyensúlyt teremtsen a piacon, lehetővé tegye a költségvetés pozitívabb, proaktívabb intézkedésekre történő felhasználását s ezáltal fokozza az európai borok versenyképességét. Mivel Magyarországra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi tagállamra, így nem részletezem még egyszer az EU-s résznél leírtakat, inkább azokra az intézkedésekre helyezek nagyobb hangsúlyt, ami csak ránk vonatkozik, vagy amit Magyarország másképp csinált, mint ahogyan az a reformban szerepel. 2010-ben már élesben kellett alkalmazni az uniós borpiaci reform hazai bevezetése miatt hozott jogszabályokat. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa prezentációkkal és különböző tájékoztatókkal
próbálta
eljuttatni
a
változásokról
szóló
információkat
a
szőlősgazdáknak, de azért bízzunk benne, hogy a kezdetben előforduló tévedések miatt még nem büntetik bírsággal a gazdákat. Mint azt már az EU-s résznél említettem, adminisztratív szempontból sokkal komolyabb követelményeket támasztanak a boros gazdákkal szemben, mint a reform előtt. A borásznak adatot kell szolgáltatnia a hegybírónak a megtermelt szőlő mennyiségéről, minőségéről. Jelentenie kell az esetleges alkoholtartalom-növelést, savtartalom növelést vagy csökkentést, illetve nyilatkoznia kell a melléktermék mennyiségéről és várható sorsáról is. További probléma ezen adatok szolgáltatásával, hogy a határidőt is szűkebbre szabták: az adatszolgáltatási határidő január eleje. Míg eddig a gazdáknak legalább három hónapjuk volt ezeket az adatokat összegyűjteni, most egy hetet kapnak mindenre, így sokkal nagyobb a hibázási lehetőség is, amit viszont ha kiderül, a hegybíró 500 000 forintig terjedő bírsággal büntethet… A jelölési és címkézési szabályok is megváltoztak. Sajnos a bortörvény módosítása csak részben vette át az európai gyakorlatot, elmaradt a regionális minősítő laborok bevezetésére tett miniszteri ígéret valóra váltása és a 127/2009 FVM rendelet módosítása révén egy nem teljesen EU konform minősítési rendszer került bevezetésre.42
42
http://boraszatifuzetek.hu/hu/mediumok/bruxinfohu 2011-03-10
53
De természetesen pozitívumai is vannak a reformnak:
A küvé név használata normál mederbe került, Brüsszel módosította a - szinte csak Magyarország által betartott – szabályozást.
A rozé készítés „brüsszeli reformja” pedig szerencsére meghiúsult. Az ötlet a fehér és vörös bor összekeverésével való rozékészítésre vonatkozott, de a bortermelő országok kitartó ellenállásával sikerült megfékezni az így keletkezett furcsa mix rozénak való elnevezését.
5.3
Nagy magyar siker: a nemzeti boríték végleges formája. A magyar bor kitörési lehetőségei
A borpiaci reform folyamatában az egyik legnagyobb magyar sikerként a nemzeti borítékunk kialakítását említhetjük meg. A reform kidolgozása során sok – számunkra előnytelen – variáció létezett a nemzeti borítékok (EU-s forrásból érkező szakágazati támogatások évenkénti és felhasználási jogcímenkénti bontása) kialakítása terén. 9. számú táblázat: A magyar nemzeti boríték várható elosztása43
Nemzeti boríték (1000 €) 2009
2010
2011
2012
2013
összesen
0
0
0
1 000
1 000
2 000
13 802
17 164
13 809
14 555
15 081
74 411
szüreti biztosítás
0
0
0
1 000
1 000
2 500
beruházás
0
0
7 500
8 900
9 500
23 900
1 964
2 500
2 000
2 500
2 500
11 964
szeszlepárlás
438
1 850
0
0
0
5 112
mustjavítás
612
500
500
1 500
0
5 112
16 816
23 014
23 809
29 455
29 081
122 175
promóció szerkezetátalakítás
melléktermék lepárlás
összesen
A fenti táblázat a borítékon belül választható intézkedések várható elosztását tartalmazza. A szerkezetátalakítás kiemelt területnek számít. A pénzek elosztásánál ügyelni kell arra, hogy a kiszabott összegek ne ragadjanak be, azaz maximálisan felhasználásra kerüljenek.
43
Borászati füzetek 2010/5. A 2009/2010 borpiaci év értékelése az EU-s események tükrében
54
A szerkezetátalakítás célja a szőlő- és bortermelésnek az ágazat keresleti-kínálati viszonyaihoz
történő
igazítása,
a
minőségi
termeléshez
szükséges
ültetvény
telepítésének és felújításának támogatása. A borpiaci reform életbe lépéséig az ehhez szükséges pénzügyi keretet az unió biztosította területnagysághoz kötötten. A reform hatályba lépését követően a tagállam maga határozza meg a nemzeti borítékból az egyes támogatások, így a szerkezetátalakításra szánt keretösszeg mértékét is. A nemzeti borítékunkon belül, más intézkedésekre fel nem használt összegeket is át lehet csoportosítani a szerkezetátalakításba. Csak ezzel a támogatással közel 20 milliárd forint érkezett az ágazatba, ezért is tartjuk a legfontosabb intézkedésnek. 10. számú táblázat: A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és –átállásának támogatása, intézkedésre kifizetett támogatás, illetve támogatásban részesített területnagyság44
Borpiaci év
Kifizetett támogatás összege forintban
Támogatásban részesített terület hektárban
2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010.
2 278 123 282 2 630 668 029 2 794 720 560 3 250 023 931 3 217 948 813 5 001 033 734
1 460,8915 1 481,4121 1 407,1475 1 651,4792 1 260,8418 2 303,6236
Ahogyan a táblázat is mutatja, a legutóbbi évben volt a legnagyobb a támogatás mértéke, meghaladta az 5 milliárd forintot. A szerkezetátalakításban résztvevő területek nagysága is ebben az évben volt a legnagyobb, több mint 2303 hektáron alkalmazták az intézkedést. A szerkezetátalakítás után a nemzeti boríték második legfontosabb intézkedése a beruházás, melyre 2011-től kezdve, egyre nagyobb összegeket különítenek el. Ezzel próbálják bátorítani a gazdákat az újabb és újabb technológiák alkalmazására és korszerű gépek beszerzésére. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani az új világ boraival, mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni a modernizálásra.
44
Borászati füzetek 2010/4. Szőlő szerkezetátalakítás, avagy egy intézkedés „jellemfejlődése” 12. oldal
55
A kivágási támogatás, a gazdák által sajnos valószínűleg a legismertebb támogatási alternatíva, mely a média által is a legfelkapottabb intézkedésnek tudható be. Ez a borpiaci reform legésszerűtlenebb lépése. Pénzt adni a bizonytalan és jövőt nem éppen derűsen látó szőlősgazdáknak azért, hogy hagyjanak fel a szőlőtermesztéssel és vágják ki területeiket. „Milyen reform az, ami a tevékenység megszüntetését tekinti a szebb jövő zálogának?”45 2005 óta évente átlagosan majdnem 2200 hektár szőlő került kivágásra Magyarországon és csak 2010 augusztusában 4430 kivágási kérelem érkezett, összesen 2520 hektárnyi területen, a szőlő kivágásáról. Sajnos a Bizottság ezzel az intézkedésével el tudta érni azt, hogy a szegényebb, kis területen tevékenykedő szőlősgazdák az egyszeri szőlő kivágásban nagyobb hasznot lássanak, mint az évenkénti termelésben. 2010-ben a legnagyobb kivágást igénylő Spanyolország volt 48 000 hektáros területével, a második Olaszország 16 000 hektárral, a harmadik Franciaország 11 000 hektárral. A szeszesitalpiaci lepárlás és a mustjavítás nem tartoznak a legjelentősebb intézkedések közé. A lepárlás azért nem, mert hazánk nem igazán tehető felelőssé az EUbortúltermeléséért. A mustjavítás pedig az adott év időjárásának függvénye. 2009-ben nem volt rá szükség, viszont a 2010-es esős nyár után annál inkább. Tehát ahogy láthatjuk, az Unió támogatási rendszere, a kivágási támogatást leszámítva pozitívan befolyásolhatja a tagállamok, tehát hazánk szőlő- és bortermelését is. Az „elszúrt intézkedés”-ként emlegetett kivágási támogatást a szőlő és bortermelő államok – látva az újvilág előretörését – ellenezték. Bennük az a gondolat erősödött fel, hogy hogyan növelhetjük mi versenyképességünket, amikor egyre kisebb területen kell majd egyre többet és jobbat termelnünk… Persze, rossz látni az egyre kevesebb megművelt szőlőterületet és azt, ahogyan a szomszédok, ismerősök, esetleg régi nagy bortermelők sorra vágják ki azokat a területeket, ahol pár évvel ezelőtt még hatalmas nevetések közepette körülbelül 40 ismerős és rokon gyűlt össze egy-egy szüretre. Akinek volt már része hasonló élményben, bizonyára tudja, miről beszélek… Ha viszont félre teszem az érzelmeket és racionálisan vizsgálom a helyzetet, az kell, hogy mondjam, látok logikát a Bizottság e döntésében.
45
Borászati füzetek 2010/5. A 2009/2010 borpiaci év értékelése az EU-s események tükrében 3. oldal
56
Sajnos a nemzetközi verseny egyre fokozódik, az Unió eddig biztos, világelső exportőr szerepe veszélyben van. Az újvilági borok, mint már többször említettem, erőszakosan törnek be a világpiacra és egyre nagyobb sikereket érnek el Európában is. Ebben a helyzetben nincs idő a haldokló, tőkehiányos kis bortermelő-gazdaságok megmentésére, nincs idő a megszokásból működő kis családi vállalkozások pesztrálására. Lépést kell tartanunk az új világ bortermelőivel és ez csak erős, biztos lábakon álló, minőségi borokat előállító termelőkkel lehetséges. A Bizottság valószínűleg a „hulljon a férgese” mottót szem előtt tartva hozta meg döntését a kivágásokról. Abban is biztos vagyok, hogy tisztában voltak ennek rövid és hosszú távú következményeivel. Rövidtávon ugyanis előfordulhat, hogy az Unió veszít pozíciójából. Az is lehetséges, hogy a világ többi bortermelő régiója furcsán néz ránk azért, mert a világ többi részén érvényesülő tendenciával ellentétes dolgok megvalósulását támogatja a Bizottság: míg mindenhol a szőlőtermő területek növekedéséről hallani, addig az Unióban 175 000 hektárnyi terület kivágásáról számolhatunk be. Azonban hosszútávon a nehezebb időkben is életben maradó gazdaságok maradnak talpon, akiknek igazi segítséget tudnak nyújtani az uniós támogatások, melyeket fejlesztésekre, terjeszkedésre, piacra jutásra tudnak fordítani és csak olyan gazdaságok jönnek létre, melyek ezen szigorú körülmények között is életképesek tudnak maradni. A nemzeti borítéknak van még egy része, ami sajnos nem kap kellően nagy hangsúlyt, pedig az egyik legfontosabb intézkedésnek kéne lennie mind uniós mind hazai szinten egyaránt: a promóció vagy bormarketing. Ez az egyetlen kérdés, melyben a borszakma valamennyi szereplője egyetért: a magyar borok gazdaságos eladásához szükséges közösségi bormarketing hiánya. Pedig a tendencia egyértelmű, hiszen a szőlőtermő területek aránya 20 év alatt a felére csökkent, s a 2010-ben megtermelt bor mennyisége kevesebb volt, mint a 80-as évek elején az évenkénti szovjet borexport!46 S azt tudjuk, hogy 20 év alatt nem a magyar borok minősége lett rosszabb, hanem az egyre növekvő versenyben nem tudja felvenni a tempót, épp a reklám, a marketing hiánya miatt.
46
Borászati füzetek 2011/1. Mi is az a közösségi bormarketing 18. oldal
57
Röviden összefoglalva a közösségi marketing célja, a hazai termékek piacának feltárása és szélesítése a bel- és külföldi piacokon. Ezen belül három cél fogalmazható meg:
a hazai fogyasztás növelése,
a hazai piacon a magyar termékek részarányának növelése,
az exportpiacok bővítése: régiek megtartása, továbbfejlesztése és újak felkutatása.
A legnagyobb probléma sajnos az, hogy a magyar borászok körében nem ismert semmilyen ágazati stratégia, mely összefogásra szólítaná fel a résztvevőket a közös nemzetközi sikerek elérése érdekében. Nincs egy olyan szervezet, mely ország szinten felmérné a fogyasztói szokásokat, piaci elvárásokat és versenyanalízist készítene. Pedig ezen információk tudatában lehetne célokat kitűzni és pontról pontra megvalósítani őket. Pedig ahogyan az eddigi gyakorlat is mutatja, az egyéni érdekek érvényesítésével nem lehet messzire jutni a nemzetközi piacon. Az ily módon született sikerek, rövid életűek lesznek. Persze az országos összefogáshoz gyökereiben kell a borászok gondolkodását megváltoztatni, hiszen nem a rövid távú sikerek elérése a cél, hanem a magyar borok hírnevének kiépítése szerte a világban. Jó példa erre, hogy manapság a magyar borok nagy része az élelmiszerkereskedelmi hálózatokon keresztül kerül el a fogyasztókhoz. A termelők egyenként próbálják meg forgalomba juttatni boraikat a hálózaton keresztül és mivel jelentős a túlkínálat, egymást licitálják alul. Így az alacsony árkategóriájú borok addig harcolnak egymással, míg valamennyi az önköltségi ár alatt kerül a kereskedőkhöz. Ez máris előidézi a következő problémát: a magyar borok alul vannak pozícionálva. Ehhez a tényhez az is hozzájárul, hogy a nyugati borkedvelők 40 éven keresztül hozzászoktak ahhoz, hogy a magyar borok jó minőségűek és nagyon olcsók. Ebből a csapdából 20 éve nem tudunk kitörni. Persze ezért a magyar exportálók is felelősek, hiszen ők hajlandóak alacsony áron adni boraikat a pillanatnyi sikerért vagy csak azért, hogy kijussanak a nemzetközi piacokra, még akkor is, ha minden ilyen „üzletükkel” óriási csapást mérnek az ágazat egészére. Cél tehát a prioritások meghatározása, majd azok tudatos elérése, megvalósítása. A marketing szemlélet lényege, hogy mindig a piaci igények kielégítésére kell törekedni, azt kell készíteni, amire valós piaci igény van. Célszerű az export bővítése érdekében megvizsgálni, hogy milyen irányban lehet növelni a felvevőpiacot. A két célország Németország és Lengyelország lehet. A történelmi múlt miatt hazánk megítélése ebben a két országban a legjobb Európában és hatalmas piaci lehetőségek rejlenek mindkét 58
országban. Ráadásul Németország Európa legnagyobb borimportőre, de mivel nem szőlőtermő országról van szó, a vásárlók borászati tájékozottsága nem túl magas. Ebben az esetben fel kell ismerni, hogy nem a szakmai ínyencségek fognak dominálni az értékesítés során, hanem a közös történelmi múltat érdemes inkább hangsúlyoznunk piacbővítés céljából. S ha már marketing, akkor nem szabad megfeledkeznünk Magyarország 2011 első félévében esedékes EU elnökségéről, mely kitűnő lehetőség a magyar borok bemutatására. Soros elnökként hazánk mintegy 250 uniós találkozónak ad otthont, amelyek mindegyikén magyar borokat szolgálnak fel a tagországokból érkező vendégeknek. Ez komoly felelősség és kihívás is egyben, hiszen ha a tagállamok képviselői megszeretik a magyar borokat, ami könnyen lehet, akkor máris elértük célunkat, hiszen hírét viszik a magyar bornak az egész világon. A sikert indokolja az is, hogy a következő, lengyel elnökség ideje alatt is magyar borokat fognak felszolgálni az uniós rendezvényeken. Az már biztos, hogy a magyar elnökség idején felszolgált borokhoz képest egy alapvetően új szelekció áll majd össze, és az is valószínű, hogy azok a pincészetek is lehetőséget kapnak, amelyek az utóbbi években pozíciókat építettek ki a lengyel piacon.47 De ez csak az első lépés. Ne elégedjünk meg annyival, hogy ez alatt a két félév alatt jobbnál jobb magyar borokat ismertetünk meg az EU tagállamainak képviselőivel. Célunk az export növelése az EU-ba és azon kívülre is. Legyünk merészek és az EU elnökséget fordítsuk a magyar borágazat hasznára. Ennél nagyobb marketingfogást nehéz lenne elképzelni, tehát rajtunk a sor, hogy mit hozunk ki belőle… Egy ismeretlen szerző szavaival élve: „Egy üveg borban 30% a bor és 70% a marketing.”
47
http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-416193 2011-04-26
59
6.
Összefoglalás
Magyarország immár hatodik éve az Európai Unió tagja. 2004. május 1-jén csatlakoztunk a közösséghez, telve reményekkel és kétségekkel. Reményeinket az Unió kiterjedt, a szőlő-bor ágazatot érintő támogatási rendszere adta, kétségeinket a piacnyitás hátrányai táplálták bennünk. A közös agrárpolitika, szinte állandó vita tárgya a közösségen belül és már több reformon keresztül formálódott, míg elnyerte mai, korántsem tökéletes formáját. Mariann Fischer Boel, akkori mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos 2006-ban közzé tett, a szektor megreformálására buzdító beszédében megfogalmazta a bor-KPSZ reformjának legfőbb célkitűzéseit: Növelni a bortermelők versenyképességét, erősíteni az európai bor hírnevét, visszaszerezni a piacok egy részét és újakat is, nem csak Európában, hanem az egész világon. Olyan egyértelmű, egyszerű és hatékony szabályokból álló közösségi rendszert életbe léptetni, amely biztosítani tudja a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyt. Olyan rendszert kialakítani, amely megőrzi az európai bortermelés legjobb hagyományait, és számos vidéki térségben megerősíti annak társadalmi és környezetvédelmi szerepét. A reform végleges formája 2007 decemberében készült el, sok-sok vita és elhibázott döntés módosítása után. Mint már említettem, a reform a létező variációk ismeretének tükrében vizsgálva, nem rossz, de néhány pontja így is árulkodik a döntéshozók gyakorlatiatlan, s csak elméleti síkon megvalósítható döntéseiről (pl. temérdek adminisztráció, információk beszolgáltatásához a határidők lerövidítése). A borpiaci reform 2008. és 2009. augusztus 1-jén lépett életbe. Dolgozatommal arra a feladatra vállalkoztam, hogy az azóta eltelt rövid időszakot vizsgálva megpróbálok véleményt formálni a reformról, annak eddigi hatásairól, s a jövőben várható következményeiről. A reform ismertetése után a nemzetközi környezetet veszem górcső alá, hiszen nem nyilváníthatunk véleményt a környezet átható tanulmányozása nélkül. Márpedig a borászat terén komoly fenyegetéssel kell számolnunk, mely alatt az új világ borainak
60
agresszív „támadását” kell érteni. Az öreg kontinens híres (volt) zamatos borairól és szinte monopol helyzetet élvezett a piacon. Persze a közösségen belül sok nagy bortermelő ország van, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ők borkereskedelem szempontjából felosztották a világot maguk között. Most, a 21. század elején szembesülnek azzal, hogy igenis vannak versenytársaik. Sőt! Az új világ borai dinamikusan, olykor agresszívan foglalták el a híres európai borok helyét az üzletek polcain, míg Európa téli álmot aludt. S ha nem ébredünk föl gyorsan, akkor az európai bor hamarosan történelemmé válik. Persze nem szeretném túldramatizálni a helyzetet, de bevallom, hogy a dolgozat írásának elkezdésekor, még magam sem tudtam, hogy ilyen nagy a baj. Menet közben rengeteget olvastam a modern technológiáikról híres californiai borászatokról, a chilei, ausztrál vagy akár új-zélandi ültetvényekről, melyek termékei elárasztják a világpiacot. Ezek után évekre visszamenőleg elemeztem a statisztikákat és a tendencia egyértelmű: míg Európa folyamatosan veszít pozíciójából, az új világ borai rendíthetetlenül törnek előre. A következő fejezetben, a külső környezeti tényezők vizsgálata után, az európai piacokat, bortermelőket vizsgálom közelebbről. EU-15, EU-25, majd EU-27, s a termőterület mégis egyre kisebb. A diagramok erről is árulkodnak. Ahogyan a bortermelés is egyre kevesebb. Az európai agrársajtó a 175 000 hektárnyi szőlőültetvény kivágásától és a lepárlásra költött súlyos összegektől hangos. Pedig voltak ám a reformnak pozitív vívmányai is. Az a sok-sok támogatás, melyet szerkezetátalakításra, különböző technológiai újításokra és nem utolsó sorban promócióra lehet költeni. Bemutatom, hogy az utóbbi években hogyan alakul a bortermelés rangsora Európában, s hogy mennyire fontos terméknek számít a bor az Unióban. Háromszor akkora a részesedése, mint a cukorrépáé, két és félszer nagyobb, mint az olívaolajé és alig marad el a búzáétól. Az utolsó fejezetben a magyarországi viszonyokat mutatom be és próbálom külső szemlélőként jó tanácsokkal, ötletekkel ellátni a hazai borászokat, borászati szerveket, hogy javíthassunk a helyzeten. Optimizmussal kell, hogy eltöltsön bennünket, hogy nemzeti borítékunkban majd’ másfélszer annyi pénz van, mint az a Bizottság első reform-tervezetében szerepelt, és ezt mind modernizációra, de elsősorban az ágazat megmentésére költhetjük. 61
Egyelőre a magyar bor értékesítésének külkereskedelmi szerepe nem túl jelentős, de összefogással el tudjuk érni, hogy a magyar bor a nemzetközi köztudatban kilépjen az „olcsó, de jó” kategóriából és elismerjék magas minőségű, igényesen elkészített italainkat. Talán már el is indultunk ezen az úton, hiszen a Tokaji borok hamarosan megjelennek a világ vezető amerikai kiskereskedelmi üzletláncának, a Costco-nak a polcain. A Tokaj kereskedőház Zrt. vezetője tudja, hogy nagy a tét. Itt nem az ő rövid vagy hosszú távú sikereikről van szó, mert ha ez a belépő jól sikerül, akkor a magyar borok megítélése alapvetően fog megváltozni, mely a siker záloga lehet. A másik hatalmas lehetőség a 2011 első félévében zajló magyar EU-elnökség, mely során az EU vezető politikusai megismerkedhetnek a legjobb, leghíresebb magyar borokkal, s hírét vihetik a világban, hogy a magyar bor legfőbb jellemzője már nem az olcsóság, hanem a magas minőség és utánozhatatlan ízvilág. Itt máris sikerként könyvelhetjük el, hogy a következő félévben, a lengyel elnökség alatt is magyar borászok borait fogják a politikusok fogyasztani a bőséges vacsorák mellé és a magyar borok mellett vitathatják meg a világ nagy dolgait, esetleg a következő borpiaci reform részleteit…
62
7.
Ábrajegyzék
1. számú ábra: A borkategóriák és jelölésük változása a borpiaci reform hatására Forrás: www.kszaba.hu/.../Bor-CMO-reform_BCE-borasz_20080307.pdf 2. számú ábra: A szőlőművelés alá vont területek aránya a világban Forrás: OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal) 2008. 3. számú ábra: Szőlőültetvények területének növekedése Kínában (1000 hektár) Forrás: Borászati Füzetek 2010/1. Kína szőlőtermesztése és a szőlőtermelés gazdasági elemzése 4. számú ábra: A Kínában termesztett fajták megoszlása a felhasználás arányában Forrás: Borászati Füzetek 2010/1. Kína szőlőtermesztése és a szőlőtermelés gazdasági elemzése 5. számú ábra: A világ borkivitelének %-os megoszlása földrészenként 2009-ben Forrás: Borászati Füzetek 2010/5. 6. számú ábra: A világ borbehozatalának %-os megoszlása földrészenként 2009-ben Forrás: Borászati Füzetek 2010/5. 7. számú ábra: Az EU-27-ek tagállamonkénti bortermelésének mértéke Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine/ (saját szerkesztés) 8. számú ábra: Az EU-27-ek bortermelésének értéke %-os megoszlásban Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine/ (saját szerkesztés) 9. számú ábra: az EU (27) borbehozatala és borkivitele (1000 hl) Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine
63
10. számú ábra: Magyar bortermelés 2000 és 2008 között (hl) Forrás: www.bormarketing.hu/.../KBS_tervezet_Borpiaci%20helyzetertekeles.pdf 11. számú ábra: A magyar import 1998 és 2007 között (tízezer hl-ben) Forrás: www.bormarketing.hu/.../KBS_tervezet_Borpiaci%20helyzetertekeles.pdf 12. számú ábra: A magyar borexport alakulása 1991 és 2007 között (tízezer hl) Forrás: www.ksh.hu
64
8.
1. számú
táblázat:
A
Táblázatjegyzék
2004-ben
csatlakozó
tagállamok
termelőinek
járó
mezőgazdasági közvetlen kifizetések szintje 2004 és 2013 között Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest, HVG ORAC 2005. 419.o. 2. számú
táblázat:
Az
új
Közös
Borpiaci
Szabályozás
tervezet
szerint
Magyarországnak odaítélt keret 2009-2014 közötti időszakban (2007) Forrás: DG Agri 2007 3. számú táblázat: A Magyarország számára vidékfejlesztésre tervezett összegek 2009-2014 között Forrás: DG Agri, 2007 4. számú táblázat: Magyarország számára odaítélt keret 2009 – 2014 közötti időszakban Forrás: DG Agri, 2007 5. számú táblázat: A világ összes borkivitele 2009-ben Forrás: Borászati Füzetek 2010/5. 6. számú táblázat: A világ összes borbehozatala 2009-ben Forrás: Borászati Füzetek 2010/5. 7. számú táblázat: Szőlőültetvények az Európai Unióban (1000 ha) Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/graph.do?tab=graph&plugin=1&language=en&pco de=tag00034&toolbox=type
65
8. számú táblázat: Bortermelés az Európai Unióban (1000 hl) Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/graph.do?tab=graph&plugin=1&language=en&pco de=tag00034&toolbox=type 9. számú táblázat: A magyar nemzeti boríték várható elosztása Forrás: Borászati füzetek 2010/5. A 2009/2010 borpiaci év értékelése az EU-s események tükrében 10. számú táblázat: A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és –átállásának támogatása, intézkedésre kifizetett támogatás, illetve támogatásban részesített területnagyság Forrás: Borászati füzetek 2010/4. Szőlő szerkezetátalakítás, avagy egy intézkedés „jellemfejlődése” 12. oldal
66
9.
Melléklet
48
48
A világ bortermelése (1000 hl-ben) 2004-2008 között: http://www.wineinstitute.org/resources/worldstatistics/article126
67
49
49
A világ bortermelése (1000 hl-ben) 2004-2008 között: http://www.wineinstitute.org/resources/worldstatistics/article126
68
50
50
A világ szőlőtermő területeinek nagysága és azok változása 2004-2008 között http://www.wineinstitute.org/resources/worldstatistics/article87
69
10. Irodalomjegyzék Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Budapest, HVG ORAC 2005. 419.o. Dr. Sidlovits Diána: Vertikális koordináció a szőlő – és borágazatban a magyar és a francia gyakorlat összehasonlítása Phd doktori értekezés 2008. Dr. Sidlovits Diána: A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után Előadás 2005. Eger Inotai András, Juhász Ottó (szerk.): A változó Kína Akadémiai Kiadó Budapest 2009. Eperjesi Imre, Kállay Miklós, Magyar Ildikó: Borászat (szakkönyv) Mezőgazda Kiadó Kft. 2000. Dudás Zsófia: Az Európai Unió borpiaci reformjának története és hatásai
BCE
Szakdolgozat 2009.
Kasnyik Martina: What will happen to the CAP of the EU after 2013
BCE
Szakdolgozat 2010. Aranyi László: Versenyképesség a magyar borászatban a Kunsági borvidék példáján leresztül BCE Szakdolgozat 2009. Potoczki Anamária: A magyar borászat jelene és jövője az Európai Unióban a közös borpiaci reform tükrében Szakdolgozat 2008. Borászati Füzetek (A Hegyközségek lapja) Magyar Mezőgazdaság Kft. 2009/4. Borászati Füzetek (A Hegyközségek lapja) Magyar Mezőgazdaság Kft. 2009/5. Borászati Füzetek (A Hegyközségek lapja) Magyar Mezőgazdaság Kft. 2009/6. Borászati Füzetek (A Hegyközségek lapja) Magyar Mezőgazdaság Kft. 2010/1. Borászati Füzetek (A Hegyközségek lapja) Magyar Mezőgazdaság Kft. 2010/4. Borászati Füzetek (A Hegyközségek lapja) Magyar Mezőgazdaság Kft. 2010/5. Borászati Füzetek (A Hegyközségek lapja) Magyar Mezőgazdaság Kft. 2011/1. 70
DG Agri 2007 (Piaci elemző munkacsoport jelentései) OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal) 2008. (tanulmányok)
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=27
www.kszaba.hu/.../Bor-CMO-reform_BCE-borasz_20080307.pdf
http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1449&articleID=15057&ctag=articlelist&iid =1
http://www.szilberhorn.com/teruletalapu-tamogatas.html http://www.agrotrend.hu A magyarországi regionális „hibrid” modell
http://www.gazdakorok.hu/hir_112.htm
http://www.agribusiness.hu/product/418/
http://www.aprotuti.hu/index.php?oldal=tippek_reszletesen&kategoria=939&tipp=1280 &ugras=true
http://aprotuti.hu/index.php?oldal=tippek_reszletesen&kategoria=939&tipp=1279&ugra s=true
http://www.aprotuti.hu/index.php?oldal=tippek_reszletesen&kategoria=939&tipp=1278 &ugras=true
http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=2469&articleID=15656&ctag=articlelist&iid =1
http://ec.europa.eu/agriculture/capexplained/cost/index_hu.htm
http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine/ 71
http://www.efarmer.net/cikk.asp?db=hirek&id=6719
http://www.rgvi.gtk.szie.hu/upload_files/bor.pdf
http://www.elelmiszer.hu/cikk/meg_mindig_fontos_a_nemet_piac__bar_megfelezodott_ az_exportunk
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/graph.do?tab=graph&plugin=1&language=en&pco de=tag00034&toolbox=type
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/graph.do?tab=graph&plugin=1&language=en&pco de=tag00034&toolbox=type
www.hnt.hu/doc/javedesites_20090918.pdf
http://www.agribusiness.hu/product/4298/
www.bormarketing.hu/.../KBS_tervezet_Borpiaci%20helyzetertekeles.pdf
www.ksh.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20100429_tokaji_amerikai_aruhazlanc
http://agrariumprofit.hu/rovatok+piaci_es_tozsdei_informaciok+fele_annyi_bor_termett__megis_notte k_az_eladasok.html
http://boraszatifuzetek.hu/hu/mediumok/bruxinfohu
http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-416193
72
