PÓTLÉKOK ÉS MÓDOSÍTÁSOK ELŐJEGYZÉSE

Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00528-2011

PÓTLÉKOK ÉS MÓDOSÍTÁSOK ELŐJEGYZÉSE

Tételszám

A módosítás száma

A módosítás tárgya

2

Tartalomjegyzék 1.

Általános rendelkezések ......................................................................... 14

1.1. 1.2. 1.3.

1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 1.13. 1.14. 1.15. 1.16. 1.17.

Vizsgaszabályzat és eljárási rend hatálya.................................................. 14 Vizsgaszabályzat és eljárási rend tartalma ................................................ 14 Vizsgaszabályzat és eljárási rend szövegében előforduló kifejezések értelmezése ............................................................................................... 14 A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzések rendje ......... 16 Az alapképzés témakörei, a képzési program ............................................ 16 Az alapképzés megkezdése ...................................................................... 17 A képzés szüneteltetése ............................................................................ 18 A vizsgabiztosok kinevezése ..................................................................... 18 A vizsgabiztosok kijelölése, a vizsgabizottság, vizsgabizottsági elnök ...... 18 A vasútszakmai oktatók ............................................................................. 19 A képzés tárgyi feltételei ............................................................................ 20 Az alapképzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelmények ..... 20 A képzésben résztvevő alapvizsgára bocsátásának feltételei.................... 21 Időszakos oktatások rendszere .................................................................. 22 Oktatásszervezési regisztráció .................................................................. 22 Oktatási ütemterv ....................................................................................... 22 Az oktatások mulasztásának következménye és pótlásának lehetősége .. 23

2.

Az alapvizsgáztatás rendszere ............................................................... 24

2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Az alapvizsga előkészítése, lebonyolítása ................................................. 24 Az alapvizsgáztatás rendje és a vizsga értékelése .................................... 24 Az alapvizsgán a vizsgázó által használható eszközök ............................. 25 A képzésben résztvevő alapvizsgájának felfüggesztése, vagy eltiltása az alapvizsgától .............................................................................................. 25 Sikertelen alapvizsga esetén követendő eljárás ........................................ 26 Az alapvizsga érvényessége ...................................................................... 26 Az alapvizsga okmányai............................................................................. 26 Járművezetői vizsgafolyamat ..................................................................... 28

1.4.

2.5. 2.6. 2.7. 2.8.

3.

Az alapképzésre és alapvizsgákra vonatkozó eltérő szabályok új, vagy átalakított vasúti pálya, új vasúti jármű, vagy a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén ............................................................. 29

3.1. 3.2. 3.3.

Új vasúti pálya építése esetén ................................................................... 29 Vasúti pálya átalakítása esetén ................................................................. 29 Új vasúti jármű típusengedélyezése, vagy átalakítási engedélyezése esetén ........................................................................................................ 30 A biztonsági szabályok megváltozása esetén ............................................ 31

3.4.

3

4.

Az időszakos vizsgáztatás rendszere .................................................... 33

4.1. 4.2. 4.3.

4.14. 4.15.

Az időszakos vizsga előkészítése, lebonyolítása ....................................... 33 Vizsgáztató intézmény megnevezése ........................................................ 33 Vizsgáztatást végző vizsgabiztos és a vizsgán jelenlévők körének meghatározása .......................................................................................... 33 Vizsgahelyszínek kijelölése........................................................................ 34 Vizsgázók létszáma ................................................................................... 34 Vizsgaidő tartama ...................................................................................... 34 A munkavállaló bejelentése időszakos vizsgára ........................................ 34 Az időszakos vizsgán résztvevő személyazonosságának igazolása ......... 35 Időszakos vizsga érvényessége ................................................................ 35 Az időszakos vizsgán a vizsgázó által használható eszközök ................... 35 Az időszakos vizsgán résztvevő vizsgájának felfüggesztése és vizsgától való eltiltása ............................................................................................... 35 Az időszakos vizsga lebonyolítása rendes körülményektől eltérő esetekben .................................................................................................. 36 A sikertelen időszakos, vagy elmulasztott időszakos vizsga esetén követendő eljárás ....................................................................................... 36 A javítóvizsga helyszíne ............................................................................. 36 Az időszakos vizsga dokumentuma és annak kezelése............................. 36

5.

A soron kívüli időszakos vizsgáztatás rendszere ................................. 38

6.

Időszakos vizsgáztatás módszertana..................................................... 39

6.1.

6.3.

Vizsgák meghatározása az Országos közforgalmú, térségi és saját célú vasúti pályahálózaton betöltött munkakörökre ........................................... 39 Vizsgák meghatározása az Elővárosi és helyi vasúti pályahálózat, tovább az Egysínű függővasúti pályahálózaton betöltött munkakörökre................ 43 Javítóvizsgák vizsgáinak meghatározása .................................................. 47

7.

Eljárási- és vizsgadíjak ............................................................................ 48

7.1. 7.2. 7.3.

Alapvizsga díjak ......................................................................................... 48 Időszakos vizsgadíjak ................................................................................ 49 Eljárási díjak ............................................................................................... 49

8.

Panaszkezelés .......................................................................................... 51

9.

Mellékletek ................................................................................................ 52

4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 4.10. 4.11. 4.12. 4.13.

6.2.

1. Melléklet Nyilatkozat ..................................................................................... 52 2. Melléklet Vizsgalap alapvizsgára ................................................................. 53 3. Melléklet Alapvizsga jegyzőkönyv ............................................................... 56 4. Melléklet Igazolás alapvizsgáról................................................................... 57 5. Melléklet Bejelentőlap járművezetői időszakos vizsgára ........................... 58 6. Melléklet Időszakos vizsga jegyzőkönyv ..................................................... 63

4

7. Melléklet Oktatási napló ................................................................................ 65 8. Melléklet Időszakos oktatások személyi adatlapja ..................................... 66 9. Melléklet Kérelem – az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatáson való részvétele alóli mentességre a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 12. § (3) bekezdése alapján ................................ 67 10. Melléklet Kérelem – Az alapvizsga halasztásáról ..................................... 68 11. Melléklet Jegyzőkönyv – A vizsgafeladatok átadásáról, visszavételéről ........................................................................... 69 12. Melléklet Oktatási ütemterv ........................................................................ 70 13. Melléklet Alapképzés bejelentése .............................................................. 72 14. Melléklet Jelentés az alapképzés szüneteltetéséről ................................. 73 15. Melléklet Igazolás alapvizsgáról (Vasútszakmai oktató részére) ............ 74 16. Melléklet Kérelem – Az új képzési program tantárgyainak oktatásán való részvétel alóli mentesítésre a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 12. § (4a) bekezdése alapján .............................. 75 17. Melléklet Igazolás Vizsgabiztos részére felkészítő elvégzéséről ........... 76

10.

Függelékek ............................................................................................... 77 1. Függelék Országos pályahálózaton a személy és/vagy áruszállítás és tolatási tevékenységet végző járművezetők részére Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ......................................................................................................... 77 2. Függelék Országos pályahálózaton munkavégzés, karbantartás, építés és tolatási tevékenységet végző járművezetők részére Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ....................................................................................................... 101 3. Függelék Saját célú, térségi és keskeny nyomtávolságú pályahálózaton közlekedési tevékenységet végző járművezetők részére Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......................................................................... 123

5

4. Függelék Saját célú, térségi és keskeny nyomtávolságú pályahálózaton közlekedési tevékenységet végző járművezetők részére Infrastruktúra (Iparvágányok Szolgálati Utasítás ismeretek) ismereti és vizsga anyag. . 140 5. Függelék Országos pályahálózaton tolatási tevékenységet végző járművezetők részére Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ................................................ 147

6. Függelék Saját célú, térségi és keskeny nyomtávolságú pályahálózaton közlekedési tevékenységet végző járművezetők részére Infrastruktúra (Jelzési és forgalmi és gépészeti Utasítás ismeretek) ismereti és vizsga anyag ....................................................................................................... 166 7. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Általános Forgalmi alapképzés Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......... 172 8. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Önállósító forgalmi alapképzés Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......... 185 9. Függelék Saját célú pályahálózat Vasútüzem vezető forgalmi alapképzés ................................................... 188 10. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Vonatfel- és átvevői Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ............................. 189 11. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Vonali tolatásvezető forgalmi alapképzés Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) .................................. 207 12. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Tolatásvezető, gurításvezető forgalmi alapképzés Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ....................... 237

6

13. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Kocsirendező, Saruzó, Vonali kocsirendező, Szállítmánykísérő forgalmi alapképzés Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ..................................................................... 262 14. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Váltókezelői Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ..................................................................... 286 15. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Térközőr, Vonatjelentő őr, Sorompókezelő, Jelzőőr, Biztosítóberendezési műszerész, Biztosítóberendezési lakatos, Felsővezetékes szerelő Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások ......................................................................................... 313 16. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Egyszerűsített forgalmi alapképzés (erősáramú-, biztosítóberendezés távközlő- és pálya szakszolgálat) Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) .................................. 332 17. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Vasúti munkavezetői, vonalgondozói forgalmi alapképzés Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások)........ 362 18. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Vezető jegyvizsgáló forgalmi alapképzés Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga ...... 377 19. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Jegyvizsgáló forgalmi alapképzés Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ................................... 400 20. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Kocsivizsgáló alapképzés (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ........................................................................................ 419 20.a.Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Kocsivizsgáló alapképzés(Kizárólag Villamos fűtési lakatos munkakörhöz) (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ....................... 470

7

21. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Egyszerűsített forgalmi alapképzés (árufuvarozási szolgáltatás) Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ........................................................................................ 484 22. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Egyszerűsített forgalmi alapképzés (gépészeti szolgáltatás) Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......................................................................... 502 23. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Mozdonyfelvigyázó forgalmi alapképzés Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ....................................................................................................... 524 24. Függelék Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Gyermekvasúti Vonatkísérő forgalmi alapképzés Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ....................... 543 25. Függelék Elővárosi vasúti pályahálózaton személyszállítást végző vasúti járművezetők részére Infrastruktúra (BKV Zrt. HÉV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) .................................................. 562 26. Függelék Elővárosi vasúti pályahálózaton nem személyszállítást végző járművezetők részére Infrastruktúra (BKV Zrt. HÉV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......... 525 27. Függelék Elővárosi vasúti pályahálózaton „Általános forgalmi alapképzés” (BKV Zrt. HÉV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag. ...................................................................................... 591 28. Függelék Elővárosi vasúti pályahálózaton „Önállósító /forgalmi szolgálattevő/” alapképzés (BKV HÉV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag. ............................................... 605 29. Függelék Elővárosi vasúti pályahálózaton „Váltókezelő”alapképzés (BKV HÉV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ....................................................................................................... 607

8

30. Függelék Elővárosi vasúti pályahálózaton „Térközőr, Vonatjelentő-őr, Szükség vonatjelentő-őr, Sorompókezelő, Jelzőőr”alapképzés (BKV HÉV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ....................................................................................................... 618 31. Függelék Elővárosi vasúti pályahálózaton „Tolatásvezető”alapképzés (BKV HÉV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ....................................................................................................... 627 32. Függelék Elővárosi vasúti pályahálózaton „Vezető jegyvizsgáló, jegyvizsgáló”alapképzés (BKV HÉV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ............................. 639 33. Függelék Elővárosi vasúti pályahálózaton „Vonatvezető, Műszaki irányító”alapképzés (BKV HÉV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ................................................ 647 34. Függelék Elővárosi vasúti pályahálózaton „Egyszerűsített forgalmi alapképzés /távközlő-, villamos felsővezetéki-, biztosítóberendezési-, pálya szakszolgálat/ (BKV HÉV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ................................................ 666 35. Függelék Elővárosi vasúti pályahálózaton „Vasúti munkavezető, Vonalgondozó” forgalmi alapképzés (BKV HÉV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ................................................ 669 36. Függelék Helyi (közúti villamos) vasúti pályahálózaton személyszállítást végző vasúti járművezetők részére Infrastruktúra („F.1-F.2. számú Jelzési és forgalmi utasítás a közúti vasutak számára” utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ................................................ 675 37. Függelék Helyi (közúti villamos) vasúti pályahálózaton nem személyszállítást végző vasúti járművezetők részére Infrastruktúra (F.1-F.2. számú Jelzési és forgalmi utasítás a közúti vasutak számára utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag. ............................................... 676 38. Függelék Helyi (közúti villamos) vasúti pályahálózaton „Forgalmi diszpécser” alapképzés („F.1-F.2. számú Jelzési és forgalmi utasítás a közúti vasutak számára” utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ....................................................................................................... 680

9

39. Függelék Helyi (közúti villamos) vasúti pályahálózaton „Váltóőr” alapképzés („F.1F.2. számú Jelzési és forgalmi utasítás a közúti vasutak számára” utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ........... 682 40. Függelék Helyi (közúti villamos) vasúti pályahálózaton „Jelzőőr” alapképzés („F.1F.2. számú Jelzési és forgalmi utasítás a közúti vasutak számára” utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ........... 687 41. Függelék Helyi (közúti villamos) vasúti pályahálózaton „Vonatvezető” alapképzés („F.1-F.2. számú Jelzési és forgalmi utasítás a közúti vasutak számára” utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ........... 691 42. Függelék Helyi (közúti villamos) vasúti pályahálózaton „Kísérő” alapképzés („F.1F.2. számú Jelzési és forgalmi utasítás a közúti vasutak számára” utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ........... 695

43. Függelék Helyi (közúti villamos) vasúti pályahálózaton „Egyszerűsített forgalmi alapképzés /távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezés szakszolgálat/ („F.1-F.2. számú Jelzési és forgalmi utasítás a közúti vasutak számára” utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ........... 699 44. Függelék Helyi (közúti villamos) vasúti pályahálózaton „Egyszerűsített forgalmi alapképzés /pálya szakszolgálat/ („F.1-F.2. számú Jelzési és forgalmi utasítás a közúti vasutak számára” utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ................................................ 703 45. Függelék Helyi (közúti villamos) vasúti pályahálózaton „Vonalgondozó” alapképzés („F.1-F.2. számú Jelzési és forgalmi utasítás a közúti vasutak számára” utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ........... 705 46. Függelék Földalatti vasúti pályahálózaton (Metró) személyszállítást végző járművezetők részére Infrastruktúra (BKV Metró F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ........................ 709 47. Függelék Földalatti vasúti pályahálózaton (Metró) NEM személyszállítást végző járművezetők részére Infrastruktúra (BKV Metró F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ....................... 711

10

48. Függelék Földalatti vasúti pályahálózaton (Metró) „vonatforgalom irányító”alapképzés (BKV Metró F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ......................................................................... 714 49. Függelék Földalatti vasúti pályahálózaton (Metró) „utasforgalom irányító”alapképzés (BKV Metró F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ......................................................................... 716 50. Függelék Földalatti vasúti pályahálózaton (Metró) „tolatásvezető”alapképzés (BKV Metró F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......................................................................... 719 51. Függelék Földalatti vasúti pályahálózaton (Metró) „peronőr”alapképzés (BKV Metró F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ......................................................................... 722 52. Függelék Földalatti vasúti pályahálózaton (Metró) „Egyszerűsített forgalmi alapképzés a távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezési- és pálya szakszolgálatok részére” (BKV Metró F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ......................................................................... 724 53. Függelék Földalatti vasúti pályahálózaton (Metró) „Vasúti munkavezető, Vonalgondozó, Előmunkás forgalmi alapképzés” (BKV Metró F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ...................................................................................................... 727 54. Függelék A Millenniumi Földalatti Vasúton személyszállítást végző járművezetők részére Infrastruktúra (BKV MFAV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ................................................ 730 55. Függelék A Millenniumi Földalatti Vasúton NEM személyszállítást végző járművezetők részére Infrastruktúra (BKV MFAV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ........................ 732

11

56. Függelék A Millenniumi Földalatti Vasúton „vonat és utasforgalom irányító”alapképzés (BKV MFAV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ......................................................................... 735 57. Függelék A Millenniumi Földalatti Vasúton „tolatásvezető”alapképzés (BKV MFAV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......................................................................... 737 58. Függelék A Millenniumi Földalatti Vasúton „peronőr”alapképzés (BKV MFAV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......................................................................... 740 59. Függelék A Millenniumi Földalatti Vasúton „Egyszerűsített forgalmi alapképzés a távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezési- és pálya szakszolgálatok részére” (BKV MFAV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......................................................................... 743 60. Függelék A Millenniumi Földalatti Vasúton „Vasúti munkavezető, Vonalgondozó, Előmunkás forgalmi alapképzés” (BKV MFAV F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ......................................................................... 746 61. Függelék A Fogaskerekű vasúton közlekedési (személyszállítás és/vagy tolatási tevékenységet végző járművezetők részére Infrastruktúra (BKV Fogaskerekű vasút F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......................................................................... 750 62. Függelék A Fogaskerekű vasúton „Forgalmi diszpécser” alapképzés (BKV Fogaskerekű vasút F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......................................................................... 752 63. Függelék A Fogaskerekű vasúton „tolatásvezető” alapképzés (BKV Fogaskerekű vasút F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ............................................................................................ 754 64. Függelék A Fogaskerekű vasúton „váltóállító” alapképzés (BKV Fogaskerekű vasút F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ....................................................................................................... 756

12

65. Függelék A Fogaskerekű vasúton „jelzőőr” alapképzés (BKV Fogaskerekű vasút F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ....................................................................................................... 758 66. Függelék A Fogaskerekű vasúton „Egyszerűsített forgalmi alapképzés a távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezés szakszolgálat részére (BKV Fogaskerekű vasút F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag .......................................................................... 760 67. Függelék A Fogaskerekű vasúton „Egyszerűsített forgalmi alapképzés a pálya szakszolgálat részére” (BKV Fogaskerekű vasút F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ........................ 762 68. Függelék A Fogaskerekű vasúton „vasúti munkavezető, vonalgondozó forgalmi alapképzés” (BKV Fogaskerekű vasút F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) ismereti és vizsga anyag ............................. 764 69. Függelék Sikló-, függőpálya- ,sífelvonó kezelő alapképzések ismeretei és vizsgák anyagai .................................................................................................... 767 70. Függelék Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő, tolópad vezető és fordítókorong kezelő alapképzések ismeretei és vizsgák anyagai ................................ 769

13

1. Általános rendelkezések 1.1. Vizsgaszabályzat és eljárási rend hatálya A Vizsgaszabályzat és eljárási rend hatálya kiterjed a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók vizsgáztatásának lebonyolítására és a kapcsolódó eljárási rendre az Országos közforgalmú, Térségi és Sajátcélú vasúti pályahálózaton, Elővárosi és Helyi vasúti pályahálózaton, valamint az Egysínű függő vasúti pályán. 1.2. Vizsgaszabályzat és eljárási rend tartalma A Vizsgaszabályzat és eljárási rend tartalmazza: a) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. mellékletében meghatározott vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, alapvizsgáztatására, időszakos oktatására és időszakos vizsgáztatására, a vasúti járművezetői gyakorlatra vonatkozó végrehajtási szabályokat, b) a képzések, oktatások, vizsgáztatások során alkalmazandó formanyomtatványokat, és azok használatára vonatkozó végrehajtási szabályokat, c) eljárási- és vizsgadíjakat, d) panaszkezelésre vonatkozó előírásokat. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök szakmai vizsga követelményeit a Vizsgaszabályzat és eljárási rend függelékei tartalmazzák. A képző szervezetek által készítendő képzési programokra vonatkozó előírások külön leszabályozásban kerülnek kiadásra. 1.3. Vizsgaszabályzat és eljárási rend szövegében előforduló kifejezések értelmezése 1.3.1. alapképzés: az R. 1. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés; 1.3.2. felügyelet alatti munkavégzés: a kiképzett vagy a kiképzés alatt álló munkavállalónak az önálló munkavégzésre történő beosztása előtt az erre kijelölt, gyakorlati oktatást végző vasútszakmai oktató felügyeletében történő foglalkoztatása, amelynek célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyi ismeretek készségszintű elsajátítása;

14

1.3.3. gyakorlati képzés: az elméleti képzés mellett, vagy azt követő képzés, amely az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatását, megértését és alkalmazását segíti elő üzemi vagy kísérleti szimulációs körülmények között; 1.3.4. időszakos oktatás: az R 1. mellékletben meghatározott munkakör betöltéséhez, feladatkör ellátásához szükséges, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ismeretek szinten tartása, és új ismeretek elsajátítása céljából, az R. 2. mellékletben meghatározott időtartamban és gyakorisággal szervezett elméleti és gyakorlati oktatás; 1.3.5. javítóvizsga: a sikertelen alap- és időszakos vizsgát követően, valamint a bejelentett vizsgáról igazolatlan módon történő távolmaradás esetén teendő vizsga; 1.3.6. képzési program: az adott képzés célját és követelményét, be- és kimenetei jellemzőit, tartalmát, módszereit, erőforrásait meghatározó dokumentum. A jogszabályokban (a felnőttképzésről szóló 2001. CI. törvény és a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. II.16. Korm. rend.) meghatározott tartalmú, elfogadott (jóváhagyott) képzési program nélkül képzés nem indítható; 1.3.7. országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezető: az a vasúti járművezető, aki normál vagy széles nyomtávú országos, térségi vasúti pályahálózaton közlekedik. 1.3.8. pályahálózat lényeges jellemzői: a nyomvonal, a jelző- és biztosítóberendezések, az energiaellátás, a vasúti távközlő berendezések, szolgálati helyek, valamint a vágánykapcsolatok. 1.3.9. pótvizsga: a bejelentett vizsgáról igazolt módon történő távolmaradás esetén teendő vizsga; 1.3.10. soron kívüli időszakos vizsga: a munkavállaló ismerethiányának megállapítása estén a Nemzeti Közlekedési Hatóság által elrendelt vizsga, az adott munkakörből a 3 évet meghaladó, 5 évet el nem érő távollét esetén tett vizsga, a sikertelen második javítóvizsgát követően tett vizsga, és az elmulasztott időszakos vizsga esetén teendő vizsga; 1.3.11. üzemvezetői munkakörök: a működési engedéllyel, vasútbiztonsági engedéllyel és vasútbiztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkező vasúti társaságoknál, az R. 1. mellékletben meghatározott feladatkört ellátó vasútüzem-vezető, sikló üzemvezető, függőpálya üzemvezető, sífelvonó üzemvezető, mozgólépcső üzemvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók; 1.3.12. vasúti járművezetői gyakorlat: a vasúti járművezetői tevékenység önálló végzéséhez szükséges, a sikeres alapvizsga után az R. 3. mellékletben meghatározott gyakorlat teljesítése más vasúti járművezető kísérete mellett; 1.3.13. vasúti pályahálózat ismeret: a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek, amelynek része a vonal- és állomásismeret;

15

1.3.14. vasútszakmai oktató: az alapképzésben, vagy az időszakos oktatáson a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy; 1.3.15. vizsgabizottság: a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Vasúti Vizsgaközpontja (a továbbiakban: Vizsgaközpont) által kijelölt vizsgabiztosokból álló testület; 1.3.16. vizsgabiztos: a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kinevezett és névjegyzékbe vett, a Vizsgaközpont által kijelölt vizsgáztató, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi. 1.4. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzések rendje A képzési engedély és az egyszerűsített képzési engedély: az R.-ben meghatározottak alapján az alapképzés a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által kiadott képzési engedély, vagy egyszerűsített képzési engedély alapján végezhető. A képzési és az egyszerűsített képzési engedély iránti kérelemre vonatkozó előírásokat az R. 4.-5. §-a és 4. melléklete tartalmazza. 1.5. Az alapképzés témakörei, a képzési program Az egyes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzésen, az alapképzés tárgyát képező témaköröket az R. 3. melléklete tartalmazza. Az alapképzéshez az alapképzés végzésére jogosult szervezetnek (a továbbiakban: képzőszervezet) az egységes vizsgakövetelmények és képzési programok biztosítása érdekében az R. 1. mellékletében a következőkben meghatározott munkakörök alapképzésére, a Vizsgaközpont által készített képzési programot kell alkalmazni az R. 36. §-ban előírt hatályba léptetési idők figyelembe vételével. A Vizsgaközpont által készített képzési programok: 1.5.1. I. Országos közforgalmú, térségi és saját célú vasúti pályahálózat: 1 –7, 8, 9 – 22, 74, 107 –108, 116 –117, 1.5.2. II. Elővárosi és helyi vasúti pályahálózat: a) II. 1. Elővárosi vasúti pályahálózat: 1 –7, 45 – 47, b) II. 2. Helyi vasúti pályahálózat: - II. 2.1. Közúti villamos vasúti pályahálózat: 33 -

II. 2.2. Földalatti vasúti pályahálózat (Metró): 44

-

II. 2.3. Millenniumi földalatti vasút: 36

1.5.3. IV. Valamennyi pályahálózat: 1 Az R. 1. mellékletében meghatározott, az 1.5.1–1.5.3. pontokban fel nem sorolt munkakörök alapképzésére a Vizsgaközpont nem határoz meg képzési programot. A képzőszervezetnek a maguk által készített és a Vizsgaközpont által jóváhagyott képzési programot kell alkalmazni.

16

A képzőszervezet az általa készített képzési programot évente felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve aktualizálja. A módosított képzési program alkalmazásához a Vizsgaközpont jóváhagyása szükséges. A Vizsgaközpont, vagy a képzőszervezet által készített képzési programot felül kell vizsgálni és aktualizálni kell akkor is, ha a pályahálózat lényeges jellemzői, vagy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózatműködtető által megállapított, a vasúti közlekedési hatóság által a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 30. § (6) bekezdés és 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályok (továbbiakban: vasútbiztonsági szabályok) megváltoznak. Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésére vonatkozó képzési programnak teljesítenie kell az R. 6. mellékletben meghatározott képzési célokat és követelményeket. A képzőszervezet az általa készített képzési programot, a képzés megkezdését megelőző 60 nappal, a módosított, aktualizált képzési programot pedig, 30 nappal korábban köteles a Vizsgaközpont részére felülvizsgálat és jóváhagyás céljából megküldeni. Az újonnan kiadott, jóváhagyott, vagy módosított képzési programokat (továbbiakban: új képzési program) a Vizsgaközpont a Hatóságnak megküldi. 1.5.4. A képzési programnak tartalmaznia kell: • • • • • • • • • •

a képzés célját, a képzés során megszerezhető kompetenciákat, a képzés bemeneti és a részvétel feltételeit, a tervezett képzési időt, a képzés módszereit, a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a maximális csoport létszámot, a képzésben részt vevők teljesítményét értékelő rendszer leírását, a képzésről és a képzés egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.

1.6. Az alapképzés megkezdése A képzőszervezet akkor kezdheti el az alapképzést, ha: a)

rendelkezik az alapképzés céljául kitűzött munkakörre vonatkozó képzési programmal;

b)

az alapképzés megkezdését megelőző hetedik napig a 13. melléklet szerinti nyomtatvány megküldésével a Vizsgaközpontnak bejelentette az alapképzés következő adatait: ba) a képzés és a képzéssel betölthető munkakör R. 3. melléklet szerinti megnevezése, bb) a képzés helyszíne,

17

bc) a képzés megkezdésének és befejezésének időpontja a képzési napok megjelölésével, bd) a képzésen részt vevőknek a szálláshely biztosítására és az igények teljesítésére vonatkozó tájékoztatást; c)

vasútszakmai oktatói alapképzés esetén a 13. melléklet szerinti nyomtatványhoz az 1.10.1. pont b)-d) alpontjában és az 1.10.2. pontban meghatározott követelményekre vonatkozó igazolásokat is csatolta.

1.7. A képzés szüneteltetése A képzőszervezet a képzés szünetelését a 14. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével köteles bejelenteni a Vizsgaközpontnak. A mellékleten a képzés befejezésének időpontjaként azt a dátumot kell előjegyezni, amelyet a pótolt képzési napok megtartására fordított idő figyelembevételével kijelöltek. A Vizsgaközpont az általa engedélyezett (kiadott vagy jóváhagyott) képzési program végrehajtását ellenőrizheti. 1.8. A vizsgabiztosok kinevezése A javasolt vizsgabiztos jelölteknek a vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételi kérelem beadását megelőzően a vizsgaközpont által szervezett, a vizsga lebonyolításának módjáról szóló felkészítőn kell részt venni. A felkészítő elvégzéséről a vizsgaközpont a 17. melléklet szerinti Igazolást állít ki. A Vizsgaközpont a vizsgabiztosi kinevezéshez szükséges javaslat kiadása előtt a vizsgabiztosi kinevezés egyéb feltételeit ellenőrzi. A vizsgabiztosokat a Hatóság a Vizsgaközpont javaslata alapján, az R. 14. §ban meghatározott feltételek figyelembevételével nevezi ki. A vizsgabiztosok részére a Vizsgaközpont által meghatározott ütemterv alapján évente továbbképzést kell tartani, amelyről a vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztosokat a Vizsgaközpont értesíti. A továbbképzésen, a névjegyzékbe felvett vizsgabiztosoknak a vizsgabiztosi kinevezést követő tárgyévtől kell részt venni. A Hatóság 30 napon belül visszavonja a vizsgabiztosi kinevezést, ha a vizsgabiztos az R. 15. § (3) bekezdése szerinti továbbképzésen a tárgyév utolsó napjáig nem vesz részt. 1.9. A vizsgabiztosok kijelölése, a vizsgabizottság, vizsgabizottsági elnök A vizsgán – az R. 3. mellékletben meghatározottak szerint – a Hatóság által kinevezett vizsgabiztos, vagy vizsgabizottság vehet részt a vizsgázón kívül. A Hatóság képviselője a vizsgán megfigyelőként jelen lehet. A vizsgán résztvevő vizsgabiztost, vagy a vizsgabizottság elnökét és tagját a Vizsgaközpont jelöli ki. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az, aki a vizsgára felkészítő képzésben oktatott, vagy az R. 12. § (3) bekezdés alapján konzultációt biztosított a vizsgázó részére. Amennyiben a vizsga több vasúti szakterület ismereteire is kiterjed, az R. 3. melléklet a szakterületek – különösen forgalmi, műszaki szakterület – arányának megfelelően tartalmazza a vizsgabizottság létszámát és összetételét.

18

Vizsgabizottsági elnök feladatai: a) A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. b) biztosítja szakmai vizsga jogszerű és szakszerű megtartását és a zavartalan lebonyolítását. c) a szakmai vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a vizsga előkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét, d) vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, e) ellenőrzi – a jelentkezési iratok alapján – a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat, f) tájékoztatja a vizsgázókat az egyes vizsgarészek, vizsgafeladatok előtt az őket érintő döntésekről, valamint a vizsgarészekkel kapcsolatos tudnivalókról, g) kiállítja a vizsgáztatás során alkalmazandó formanyomtatványokat, h) a vizsgáztatás befejezését követően gondoskodik a Vizsgaközpont részére szükséges adatszolgáltatásról. 1.10. A vasútszakmai oktatók 1.10.1.

Az oktatói névjegyzékbe való felvételét az kérheti, aki: a) egy évnél nem régebbi vasútszakmai oktatói vizsgával, b) felsőfokú végzettséggel, c) a képzés tartalmának megfelelő felsőfokú szakmai, vagy képesítő vizsgával, és d) legalább 3 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.

1.10.2. Az előző bekezdés b) pontjától eltérően a csak gyakorlati képzést végző oktató középiskolai, vagy érettségi végzettséggel is kérheti az oktatói névjegyzékbe való felvételét, amennyiben a vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlata legalább 5 év. 1.10.3. Az R. 3. mellékletben Járművezető alapképzés című táblázatai szerinti járművezetői gyakorlat során a kíséretet a munkáltató által külön nyilvántartásba vett, legalább 5 év gyakorlattal rendelkező járművezető láthatja el. Az alapképzés oktatóit a képzőszervezet a Hatósági névjegyzékből választja ki, és bízza meg a képzés elvégzésére. 1.10.4. Az oktatók és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottak képzésének szakmai irányítását és vizsgáztatását a Vizsgaközpont végzi. Az oktatónak és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottaknak a vizsgaközpont által szervezett időszakos képzésen évente legalább egy alkalommal – a névjegyzékbe vétel évét kivéve – részt kell vennie. Az oktató és az üzemvezető munkakört betöltők részére az időszakos képzés a Vizsgaközpont által meghatározott ütemterv alapján történik, melyet a Vizsgaközpont a nyilvános honlapján közzétesz. Az oktató és üzemvezető munkakört betöltők az időszakos képzésre, a Vizsgaközpont által készített ütemtervben meghatározott időpontok figyelembevételével jelentkezhetnek.

19

A Vizsgaközpont az általa szervezett időszakos képzésen résztvevők számára Igazolást állít ki. A Hatóság a névjegyzékből törli azt az oktatót, aki az R. 9. § (2) bekezdése alapján a Vizsgaközpont által szervezett időszakos képzésen a tárgyév december 31. - ig nem vesz részt. Az R. 8. § (3) bekezdése szerinti kíséretet ellátó vasúti járművezető időszakos képzése az éves időszakos oktatási időkeretén felül történik. Az oktatók képzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos előírásokat az R. 3. melléklete tartalmazza. Az oktatókra és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottakra vonatkozó képzési programot a Vizsgaközpont készíti el, és a Hatóság hagyja jóvá. Az oktató és az üzemvezető feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyek alapképzése, a Vizsgaközponthoz benyújtott jelentkezések alapján kerül megszervezésre. 1.11. A képzés tárgyi feltételei Az alapképzéshez a képzőszervezet biztosítja a felnőttképzést folytató intézmények intézmény-akkreditációjára vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tárgyi feltételeket. 1.12. Az alapképzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelmények 1.12.1. Alapképzésben az vehet részt, aki – az alapképzéssel betölthető munkakörre vonatkozóan – a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. 1.12.2. Az alapképzés – életkorra, iskolai végzettségre, szakismeretekre, előzetes gyakorlatra vonatkozó – részvételi előfeltételeit a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök tekintetében az R. 3. melléklete határozza meg. 1.12.3. Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alól az állami felsőfokú végzettséggel rendelkező képzésben résztvevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a Vasúti Vizsgaközpont mentesítést adhat, ha a vasúti társaság igazolja, hogy a képzésben résztvevő felkészüléséhez a szükséges konzultációs lehetőség biztosított. Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alóli mentességhez szükséges konzultációs lehetőség biztosítását, a vasúti társaság a 9. melléklet szerinti nyomtatványon igazolja. 1.12.4. Nem köteles részt venni az oktatáson az, akit az adott elméleti tárgyból az R. 18. § (3) bekezdése alapján felmentés illet meg az alapvizsga alól. Amennyiben egy új képzési program teljes egészében tartalmazza a pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó korábbi képzési programot, a vizsgaközpont felmentést adhat az új képzési program tantárgyainak oktatásán való részvétel alól annak a munkavállalónak, aki a korábbi képzési program ismeretanyagából érvényes vizsgával rendelkezik. Az új képzési program tantárgyainak oktatásán való részvétel alóli mentesítésre

20

való jogosultságot, a vasúti társaság és a kérelmező a 16. melléklet szerinti nyomtatványon nyilatkozik. 1.12.5. A mentesítés vagy a felmentés iránti kérelmet az alapképzésre való jelentkezéssel egyidejűleg, a képzés indítását megelőzően kell előterjeszteni. Az alapképzés elméleti és az új képzési program tantárgyainak, oktatásán való részvétel alóli felmentés iránti kérelmet a 9. és 16. melléklet szerinti nyomtatvány két példányban történő kitöltésével kell igényelni. A benyújtott 9. és 16. melléklet szerinti nyomtatvány egyik példánya a Vizsgaközpontnál marad, amelyet 5 évig megőriz, a második példányt visszajuttatja a Kérelmet benyújtó vasúti társaságnak. 1.12.6. A képzésben résztvevő – amennyiben nem kapott a 1.12.3.-1.12.4. bekezdésben foglaltak szerint mentesítést vagy felmentést – az alapképzésben köteles részt venni, és az esetleges hiányzásokat pótolni. A hiányzás elméleti ismereteknél konzultációval, gyakorlati ismereteknél a képzési programban előírt gyakorlat elvégzésével pótolható. 1.13. A képzésben résztvevő alapvizsgára bocsátásának feltételei A képzésben résztvevő akkor bocsátható alapvizsgára, ha a képzőszervezet a Vizsgaközpontnak vizsgára bejelentette. A képzőszervezet akkor jelenti be a képzésben résztvevőt vizsgára, ha a képzésben résztvevő: -

hiányzása nem haladta meg az R. 12. § (6) bekezdésben előírt mértéket, a képzési programban előírt beszámolási kötelezettségét teljesítette.

A képzésben résztvevőt az alapvizsgán felmentés illeti meg abból a tantárgyból, amelyből: -

az alapvizsgát megelőző egy éven belül sikeres vizsgát tett, vagy egy évnél régebben sikeres vizsgát tett, és az időszakos oktatásokon igazoltan részt vett, valamint érvényes időszakos vizsgával rendelkezik.

Az alapvizsga egyes tárgyai alóli felmentésre való jogosultságot a Vizsgaközpont állapítja meg. Az alapvizsga alól mentesítés nem adható. A képzésben résztvevő indokolt esetben az alapvizsga halasztását kérheti. A halasztás iránti kérelmet a Vizsgaközpont akkor fogadja el, ha a képzésben résztvevő rajta kívülálló okból kéri a halasztást. Az engedélyezett halasztás időtartama az egy évet nem haladhatja meg. A halasztás iránti kérelmet a vizsga megkezdésének időpontjáig a 10. melléklet szerinti nyomtatvány kettő példányban történő kitöltésével kell igényelni, melyből egy példány a Vizsgaközpontnál marad, egy pedig a kérelmezőnél, melyet meg kell őrizni a Vizsgalappal együtt. 1.14. Időszakos oktatások rendszere Az R. 2. mellékletében meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek – az ott meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal – időszakos oktatásokon

21

való részvételre kötelezettek. A munkáltató az ott meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére. Az időszakos oktatások nyilvántartását a 7. melléklet szerinti Oktatási naplóban kell előjegyezni. Az Oktatási naplónak a 7. melléklet szerinti mintának megfelelő lapokat kell tartalmaznia. Az Oktatási napló lehet nyomdai úton előállított könyv formátumú, vagy laponként összefűzött, amelyeket évenként január 1-jé.-től december 31-ig folytatólagosan kell sorszámozni. Az oktatott anyagot szakterületenként részletesen, valamint a résztvevők névsorát az oktatás megkezdése előtt be kell írni. A munkavállalók – az oktatás befejezése után – aláírásukkal igazolják az oktatáson való részvételüket. Az utolsó aláírást követő sorban az oktató aláírásával záradékolja az oktatási naplót és feltünteti a megjelentek létszámát. Az oktatási napló szkennelt példányát az időszakos oktatási ciklus befejezését követő 7. naptári nap határidőig a Vizsgaközpont részére meg kell küldeni. Ugyanígy kell eljárni a pótoktatás megtartását követően is. Az R. 2. mellékletében meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyekről a 8. melléklet szerinti Időszakos oktatások személyi adatlapot kell vezetni. Az Időszakos oktatások személyi adatlap tartalmazza a munkáltató megnevezését, a munkavállaló nevét, munkakörét, az időszakos oktatásokon való megjelenés időpontjait, az időszakos oktatásról való igazolatlan távolmaradás tényét, valamint az igazolatlan távolmaradás következményeként tett munkáltatói intézkedés iktatószámát. Az 1.14 pontba foglaltakat az R. 36. § (2) bekezdésében előírt hatályba léptetési határidők figyelembe vételével kell alkalmazni.

1.15. Oktatásszervezési regisztráció Az időszakos oktatás szervezésére, végzésére vonatkozó regisztrációs eljárásra vonatkozó előírásokat az R. 24. §-a szabályozza. Időszakos oktatást csak regisztrált képzőszervezet és regisztrált vasúti társaság végezhet. 1.16. Oktatási ütemterv Az időszakos oktatások ütemezésére és a szakmai tartalom tervezésére a regisztrált szervezet éves, a 12. melléklet szerinti Oktatási ütemtervet készít. Az Oktatási ütemterv tartalmazza az időszakos oktatásokat vasúttársasági megnevezéssel, munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismereteket, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét, az alapvizsgák figyelembe vételével az érintett munkaköröket, valamint a Vizsgaközponttal előzetesen egyeztetett időszakos vizsgaidőpontokat és a vizsgázók tervezett létszámát. A pótoktatások idejének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a pótoktatás az időszakos oktatás befejezésétől számított 30 napon belül legyen. Az oktatási órák időtartamaként annyiszor 50

22

percet kell figyelembe venni, amennyit az R. 2. mellékletében meghatározott időkeret előír. Az Oktatási ütemtervet a regisztrált szervezet a tárgyévet megelőző év december 15.-ig, míg annak módosítását a hatályba lépését megelőző hónap 25. napjáig megküldi a Hatóságnak és a Vizsgaközpontnak. 1.17. Az oktatások mulasztásának következménye és pótlásának lehetősége Az

időszakos oktatást, és a pótoktatást munkakörében nem foglalkoztatható.

is

elmulasztó

munkavállaló

Az oktatás pótlására a munkáltató köteles lehetőséget biztosítani a munkavállaló részére. Az elmulasztott oktatás pótlására fordított időtartamnak meg kell egyezni a mulasztott órák számával. Az adott munkakörből az alapvizsgák az R. 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meghaladó távollét esetén az időszakos oktatást legalább három éves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni, és a munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tenni. A munkáltató az előző bekezdésben meghatározottnál nagyobb pótlási időkeret alkalmazását, illetve az alapképzés ismételt elvégzését is előírhatja.

23

2.

Az alapvizsgáztatás rendszere

2.1. Az alapvizsga előkészítése, lebonyolítása Az R. 16. § értelmében az alapvizsga előkészítése és a gyakorlati vizsga tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata. Az alapvizsga lebonyolításának módja, a vizsgabiztosok kijelölése, a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok meghatározása a Vizsgaközpont feladata. Az R. 3. mellékletében meghatározott alapképzések vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, az utasítás kezelője, felelőse, a kapcsolódó szabályozásokat, - rendelkezéseket, azok kiadója köteles a Vizsgaközpont részére legalább 30 nappal a hatályba léptetés tervezett időpontja előtt megküldeni. A vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállítása, a technikai, technológiai változásoknak megfelelő aktualizálása a Hatóság irányításával és a képzőszervezetek javaslatainak figyelembevételével szintén a Vizsgaközpont feladata, amelyről a vizsgabiztosokat a vizsgáztatásra kijelölésüket követően, de legkésőbb 3 nappal a vizsgát megelőzően tájékoztatja. A vizsgafeladatok átadásáról a Vizsgaközpont által meghatározott, 11. melléklet szerinti Jegyzőkönyvet kell kiállítani, melyet a vizsga befejezését követő 5. munkanapig a vizsgabiztos köteles a Vizsgaközpontban a vizsgaszervező részére visszaadni. Nem kell az átadott vizsgafeladatokhoz a 11. melléklet szerinti Jegyzőkönyv kiállítására vonatkozó előírást alkalmazni, ha a vizsgabiztos a Vizsgaközpont munkavállalója. A vizsgák helyéről és idejéről a Vizsgaközpont a Hatóságot legalább 3 nappal a vizsgát megelőzően értesíti. Az alapvizsgát az alapképzés utolsó napját követő 14 munkanapon belül meg kell kezdeni. Az egyes vizsgatevékenységek között legfeljebb két munkanap telhet el. Ettől eltérő vizsgaidőpontot a Vizsgaközpont állapíthat meg, amelyről a képzőszervezetet írásban értesíti. Amennyiben a képzési program szerint a gyakorlati képzés az elméleti résztől elkülönülten történik, az alapvizsgát az elméleti képzés befejezését követő 6 hónapon belül kell megkezdeni. 2.2. Az alapvizsgáztatás rendje és a vizsga értékelése Az alapvizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt. Az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően a Vizsgaközpont által rendszeresített, az 1. melléklet szerinti nyomtatványt kell a vizsga megkezdése előtt valamennyi, a vizsgára bejelentett és megjelent munkavállalónak kiállítani. Az alapvizsga csak szóbeli, csak írásbeli, csak gyakorlati vagy összetett vizsga lehet. Az összetett vizsga írásbeli, szóbeli és – az R. 3. mellékletében meghatározott esetekben – gyakorlati vizsgatevékenységből áll.

24

Az egyes vizsgatevékenységeket és vizsgafeladatokat „Megfelelt” vagy „Nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek nem felel meg az a vizsgázó, aki az írásbeli feladatokra adott válaszok több mint 25%-ára „Nem felelt meg” minősítést kap. Szóbeli vizsgatevékenység csak sikeres írásbeli vizsgatevékenység után kezdhető meg. A vizsgabiztos (a vizsgabizottság elnöke) az írásbeli vizsga eredményét a vizsgázóval a szóbeli vizsga előtt szóban közli. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli megtekintésére. Gyakorlati vizsgatevékenység csak a sikeres elméleti (szóbeli, írásbeli) vizsgatevékenység után kezdhető meg. Vasúti járművezetési gyakorlati vizsga tevékenységen az a képzésben résztvevő vehet részt, aki a gyakorlati vizsga során használt vasúti pályahálózatra érvényes, sikeres vasúti pályahálózati ismereti vizsgával, és az adott járműre vonatkozó járműismereti modul elméleti és gyakorlati vizsgatémaköreiből sikeres vizsgával rendelkezik. Az alapvizsgát „Megfelelt” vagy „Nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. „Nem felelt meg” minősítést kap az a vizsgázó, aki egy, vagy több vizsgatevékenységből „Nem felelt meg” minősítést kapott. 2.3. Az alapvizsgán a vizsgázó által használható eszközök A vizsgafeladat megoldásához csak a vizsgabiztos által a vizsga megkezdésekor ismertetett eszköz(ök) használhatók. A vizsgafeladatok megoldásához szükséges eszközöket a képzési program tartalmazza. 2.4. A képzésben résztvevő alapvizsgájának felfüggesztése, vagy eltiltása az alapvizsgától A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a képzésben résztvevő vizsgáztatását felfüggeszti, és a képzésben résztvevőt az alapvizsgától legalább egy év, legfeljebb kettő év időtartamra eltiltja, ha a képzésben résztvevő: a) a természetes személyazonosító adatait illetően a vizsgabizottságot (vizsgabiztost) megtévesztette, vagy azt megkísérelte, b) a vizsgabizottság (vizsgabiztos) döntését előny adásával, vagy erre vonatkozó ígéretével befolyásolni törekedett. A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti és a vizsgázót az alapvizsgától legalább egy, legfeljebb hat hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázó: a) a vizsgán szeszes italtól vagy más, bódító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban jelent meg, b) a vizsgán a vizsgafeladatok megoldásához meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte, c) a vizsga rendjét zavarta. A résztvevő vizsgáztatásának felfüggesztését és az alapvizsgától való eltiltás mértékét az Anyakönyvben elő kell jegyezni. Az egy év és ennél hosszabb időre történő felfüggesztés esetén a képzésben résztvevő további alapvizsgára akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz és az R. 18. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Ebben az esetben az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható.

25

2.5. Sikertelen alapvizsga esetén követendő eljárás Aki az alapvizsga elméleti részén egy, az R. 3. mellékletében meghatározott vizsgatevékenységből nem felelt meg, az adott vizsgatevékenységből javítóvizsgát tehet. Aki a gyakorlati vizsgatevékenységen nem felelt meg, javítóvizsgát tehet. Sikertelen alapvizsgának kell tekinteni azt is, ha a képzésben résztvevő az elméleti, vagy gyakorlati vizsgáról igazolatlanul távol maradt. A képzésben résztvevő javítóvizsgát legfeljebb kettő alkalommal, a sikertelen alapvizsga napjától számított 15 nap elteltével, de legfeljebb az első sikertelen alapvizsgától számított 3 hónapon belül tehet. A képzésben résztvevő akkor bocsátható javítóvizsgára, ha őt a képzőszervezet a Vizsgaközpontnak a 2. melléklet szerinti nyomtatványon a javítóvizsgára bejelentette. A javítóvizsgák időpontjáról, valamint helyszínéről a javítóvizsgára történő bejelentést követően a Vizsgaközpont tájékoztatja a képzőszervezetet. Amennyiben a képzésben résztvevő a javítóvizsgán nem felelt meg, vagy e vizsgákról igazolatlanul távolmaradt, vagy e fejezet előző bekezdésben meghatározott időszakon belül nem jelentkezett vizsgára, további alapvizsgára csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz. Az előzőekben felsorolt esetekben, az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható. 2.6. Az alapvizsga érvényessége a) Az alapvizsga – a b)-c) alpontokban, valamint az R. 27. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a sikeres vizsgát követően legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére. Az alapvizsga érvényességét az időszakos vizsga, illetve a soron kívüli időszakos vizsga további három évvel hosszabbítja meg. b) A vizsgabiztosok alapvizsgája a vizsgabiztosi tevékenységük időtartama alatt folyamatosan érvényes marad. c) Amennyiben a Hatóság, vagy a vasúti társaság (saját munkavállalóinak) az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállaló ismereteinek hiányát állapítja meg, a Hatóság, vagy a vasúti társaság kérelme alapján a Hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti. A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezésről a Hatóság értesíti a Vizsgaközpontot. A soron kívüli időszakos vizsga időpontjáról, valamint helyszínéről a Vizsgaközpont tájékoztatja a vasúti társaságot. 2.7. Az alapvizsga okmányai A Hatóság és a Vizsgaközpont az alap és időszakos vizsga szerinti okmányok tekintetében kötelezően alkalmazandó formanyomtatványokat rendszeresít. Az alapvizsgára való jelentkezésre a 2. melléklet szerinti nyomtatványt kell használni. A Vizsgalapot a képzőszervezet által kitöltendő résszel kitöltve a Vizsgamodulok megnevezésének külön – külön történő felsorolásával kell a

26

Vizsgaközpont részére alapvizsgára való jelentkezéskor bejelentésként megküldeni. A Vizsgalaphoz csatolni kell a Vizsgadíj befizetési bizonylat másolatát. Az alapvizsgáról a 3. melléklet szerinti Alapvizsga Jegyzőkönyvet három példányban kell készíteni. A Jegyzőkönyv eredeti példányát a Vizsgaközpont, egy-egy másolati példányát a képzőszervezet és a vizsgázót alkalmazó vasúti társaság 5 évig köteles megőrizni. A vizsgadolgozatokat a vizsgalappal együtt a Vizsgaközpont őrzi meg 5 évig. Az alapvizsgát tett munkavállalók nyilvántartása a Vizsgaközpont adatszolgáltatása alapján a Hatóság és az alkalmazó vasúti társaság feladata. A vizsgázók, valamint az alapvizsgák adatait tartalmazó nyilvántartások (anyakönyvek) nem selejtezhetők. Az alapvizsga eredményéről a Vizsgaközpont a vizsgázó részére a 4. melléklet szerinti Vizsgaigazolást állít ki, valamint az eredményeket a vizsgázó részére kiállított 2. melléklet szerinti nyomtatványon is feltünteti. A vasútszakmai oktatói vizsgáról a Vizsgaközpont a vizsgázó részére a 15. melléklet szerinti Vizsgaigazolást állít ki, amely a Hatóság részére az 1.10.1. b)-d) pontjában és az 1.10.2. bekezdésben meghatározott követelmények igazolását is tartalmazza. Alapvizsga alkalmával kiállított dokumentumokat a vizsgabiztos a vizsgát követő 5. munkanapig köteles a Vizsgaközpont vizsgaszervezője részére leadni. A Hatóság az alapvizsga eredményéről, és a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló miniszteri rendelet szerint szükséges, vasúti járművezetői engedélyt állít ki. A kiállított igazolásról a Hatóság írásban tájékoztatja a képző-, vagy regisztrált szervezetet. A vasúti járművezetői tanúsítványok: o Típusismereti tanúsítvány, o Infrastruktúra tanúsítvány (vonalismeret), o Infrastruktúra tanúsítvány (állomásismeret). A Hatóság kérelemre a) a betelt, az elveszett, a megrongálódott, a névváltozás folytán, vagy egyéb okból használhatatlanná vált hatósági igazolás helyett új igazolást állít ki, vagy Amennyiben a bíróság jogerős ítéletével a munkavállalót 2 évet nem meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy 2 évet nem meghaladó időtartamra a foglalkozásától, vagy a járművezetéstől eltiltotta, a Hatóság az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a bíróság jogerős ítéletében meghatározott időtartamra visszavonja, az időtartam lejártát követően a munkavállaló kérelmére az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a munkavállalónak visszaadja. Amennyiben a bíróság a munkavállalót 2 évet meghaladó időtartamra letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől 2 évet meghaladó időtartamra eltiltotta, a munkavállalónak új alapvizsgát kell tennie. Új hatósági igazolás csak a sikeres vizsgát követően állítható ki.

27

2.8. Járművezetői vizsgafolyamat A vasúti járművezető alapképzés moduláris szerkezetű, amely Általános szakmai ismeretek, Vasúti járműismereti (kategória, típusismeret), és Vasúti pályahálózat ismereti (infrastruktúra, vonal- és állomásismeret), valamint Vezetési gyakorlat részekből áll. A járműismereti és az infrastruktúraismereti moduloknál feltüntetett gyakorlati időket modulonként külön – külön kell teljesíteni. Valamennyi járművezető alapképzés esetén közvetlenül a képzés megkezdésekor a jelentkezőnek orientációs utazási gyakorlatot kötelező teljesíteni, mely 2 x 8 óra (1 nappali és 1 éjszakai szolgálat) a szükséges munkabiztonsági oktatás után. Az alapképzés megkezdésekor a képzőszervezet a bemeneti feltételek teljesítésének ellenőrzése után megkezdi az általános szakmai ismeretek modul oktatását, amely vizsgával zárul. Sikeres vizsga után kezdődhet meg az infrastruktúra és a kategória modul oktatása. A modulok zárása vizsgával történik. A kategória modult követi a típusismereti képzés. Sikeres infrastruktúra és típusismereti vizsga után kezdhető meg a vezetési gyakorlat, melyet szintén vizsga követ. A vasúti járművezői képzés moduljainak vizsgáit a Vizsgaközpont bonyolítja le. A sikeres vizsgák után a Vizsgaközpont és a Hatóság is igazolást állít ki, és a sikeres vezetési gyakorlat vizsga után - ha szükséges - a Hatóság vezetői engedélyt állít ki. A kiadott típusismereti, vonalismereti, vagy állomásismereti igazolások alapján a vizsgázót foglalkoztató vasútvállalat Tanúsítványt állít ki, amelyet a vasúti járművezetője köteles magánál tartani.

28

3.

Az alapképzésre és alapvizsgákra vonatkozó eltérő szabályok új, vagy átalakított vasúti pálya, új vasúti jármű, vagy a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén

3.1.

Új vasúti pálya építése esetén: a) A műszaki átadás-átvételt követően a pályavasúti társaság köteles az új vonalra vonatkozó előképzési programot kidolgozni és azt közzétenni, valamint a vasúti társaságokat és a Hatóságot erről értesíteni. A pályavasúti társaság az előképzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi. b) A vasúti társaság, amely munkavállalója számára az új vasúti pályahálózat ismerete a munkavégzés feltétele, az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok és a vasútszakmai oktatók részére a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ehhez a képzéshez nem szükséges a R 4. § szerinti képzési engedély, vagy a R. 5. § szerinti egyszerűsített képzési engedély. A képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató is megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat ismereti, vagy forgalmi képesítése van. c) A képzést követően a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság, vagy képzőszerv a Vizsgaközpontnak és a Hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga egy évig érvényes. d) A vasúti társaság, vagy képzőszerv által szervezett elővizsgán vizsgabiztosi feladatot az a vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos láthat el, aki a képzésen maga is részt vett. e) A vasúti járművezetői gyakorlatot az új pályán úgy is lehet teljesíteni, hogy a vasúti járművön nincs olyan vasútszakmai oktató, vagy vasúti járművezető, aki rendelkezik az adott vasúti pályahálózatra vonatkozó érvényes vasúti járművezetői tanúsítvánnyal. A vasúti járművezetői gyakorlat megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények, vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedését megelőzően. Az előírt gyakorlat megszerzését követően a vasúti vizsgabiztos és vasútszakmai oktató kérheti a munkáltatójától, hogy a vasúti pályahálózat ismeretet a vasúti járművezetői tanúsítványba bevezesse. f) Ezen (3.1) pontban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az új pályahálózaton a pályahálózat ismereti vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

3.2. Vasúti pálya átalakítása esetén: a) A műszaki átadás-átvételt megelőzően a pályavasúti társaság az átalakított vonalra vonatkozó előképzési programot dolgoz ki. Az előképzési programról a pályavasúti társaság a Hatóságot és a vasúti társaságokat értesít, valamint azt közzéteszi. A pályavasúti társaság az előképzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi. Az előképzés

29

elméleti képzés. A pályavasúti társaság által készített előképzési programnak tartalmaznia kell a pálya – átalakítást követő – lényeges jellemzőit, továbbá az érvényes útvonalkönyv és a menetrendi segédkönyv módosítását. b) A vasúti társaság, amely munkavállalója számára az átalakított vasúti pályahálózat ismerete a munkavégzés feltétele, az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, a vasútszakmai oktatók és a munkavállalók részére a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ehhez a képzéshez nem szükséges a R. 4. § szerinti képzési engedély vagy R. 5. § szerinti egyszerűsített képzési engedély. A képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat ismereti, vagy forgalmi képesítése van. c) A vasúti társaság által szervezett képzésen azok a munkavállalók, vasútszakmai oktatók és vizsgabiztosok vehetnek részt, akiknek az adott vasúti pályára – az átalakítás előtti állapotra – van érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgája. d) A képzést követően – a műszaki átadás-átvételt megelőzően – a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett vizsgabiztosokat, vasútszakmai oktatókat és munkavállalókat a vasúti társaság a vizsgaközpontnak és a Hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga egy évig érvényes. e) A vasúti társaság, vagy képzőszerv által szervezett elővizsgán vizsgabiztosi feladatot az a vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos láthat el, aki a képzésen maga is részt vett. f) A vasútszakmai oktató az átalakított vonalra vonatkozó ismereteket a sikeres elővizsgát követően oktathatja alapképzésen és időszakos oktatásokon, ha az R. 8. §-ban meghatározottaknak eleget tesz. Az a vizsgabiztos, aki az elővizsgán vizsgabiztosként vett részt, vagy sikeres elővizsgát tett, az adott vonalra vonatkozó ismeretekből vizsgáztathatja a járművezetőket. g) Az átalakított pályán a műszaki átadás-átvételt követően csak az átalakított vonalra vonatkozóan sikeres elővizsgát szerzett járművezető vezethet vasúti járművet. h) Amennyiben a használatbavételi eljárás során a pálya lényeges jellemzői megváltoznak, a használatbavételi eljárást megelőzően a 3.2. (a)-(g) pontok műszaki átadás-átvételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. i) Ezen (3.2) pontban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az átalakított vasúti pályahálózaton a pályahálózat ismereti vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. 3.3. Új vasúti jármű előzetes típusengedélyezése, vagy átalakítási engedélyezését követően, illetve történelmi és muzeális vasúti jármű üzembe helyezése esetén: a) Új vasúti jármű előzetes típusengedélyezését, vagy átalakítási engedélyezését követően, vagy olyan történelmi és muzeális vasúti jármű esetén, amely nem különleges menetre vonatkozó üzembe helyezési engedéllyel vesz részt a vasúti forgalomban, a vasúti járművet üzemeltető

30

vasúti társaság előzetes képzési programot készít a vasúti járműre vonatkozóan. A vasúti járművet üzemeltető vasúti társaság az előzetes képzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi és erről a Hatóságot értesíti. b) A vasúti járművet üzemeltető vasúti társaság az előzetes képzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók és más vasúti járművön gyakorlatot szerzett vasúti járművezetők részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ezen a képzésen részt vevők száma a 30 főt nem haladhatja meg. Ehhez a képzéshez nem szükséges a R. 4. § szerinti képzési engedély vagy a R. 5. § szerinti egyszerűsített képzési engedély. A képzés megtartásához nem szükséges vasútszakmai oktató. c) A képzést követően a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti járműismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság, vagy képzőszerv a vizsgaközpontnak és a Hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti járműismereti elővizsga egy évig érvényes. d) A vasúti társaság által szervezett elővizsgán vizsgáztatóként eljárhat olyan személy is, aki nem került a Hatóság részéről vizsgabiztosként kinevezésre. Az alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. e) A próbafutáson részt vevő vasútszakmai oktatók és gyakorlati járművezető oktató mentesül a típusismereti oktatás alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára. f) Ezen (3.3) pontban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló a vasúti pályahálózaton nem jogosult az új vasútijármű közlekedtetésére. 3.4. A biztonsági szabályok megváltozása esetén: a) Amennyiben a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a vasúti közlekedési Hatóság által a Vtv. 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályok (továbbiakban: biztonsági szabályok) megváltoznak, a pályavasúti társaság köteles az új képzési program alapján megkezdeni azoknak a munkavállalóknak a képzését, akiknek a biztonsági szabályok változása a munkakörükre vonatkozó képzési programban meghatározott ismeretanyag változását eredményezi, és a biztonsági szabályok ismerete a munkavégzés feltétele. b) A megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzést olyan vasútszakmai oktató is megtarthatja, aki az adott biztonsági szabályzatra vonatkozóan vasútszakmai oktatói képesítéssel a módosítást megelőzően rendelkezett. c) A megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó vizsgán vizsgabiztosi feladatot az a vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos láthat el, aki a módosítást megelőzően vizsgáztatott az adott biztonsági szabályzat ismeretanyagából. d) E vizsga érvényessége megegyezik az alapvizsga érvényességével. e) A megváltozott biztonsági szabályok alkalmazásának feltétele, hogy legalább annyi munkavállaló sikeres vizsgát tegyen, amennyi elegendő

31

ahhoz, hogy egy munkavégzési helyen és munkakörben legalább háromnapi folyamatos szolgálatot képesek legyenek ellátni.

32

4.

Az időszakos vizsgáztatás rendszere

4.1. Az időszakos vizsga előkészítése, lebonyolítása Az időszakos vizsga szervezésére a regisztrált szervezet jogosult. A vizsgát szervező feladata a Vizsgajegyzőkönyv elkészítéséhez és nyomtatásához szükséges technikai eszközök biztosítása (számítógép, nyomtató és internetes hozzáférés). Az R. 28. § (2) bekezdésének értelmében a vizsga előkészítése, szervezése a regisztrált szervezet, a vizsgatételek meghatározása és a vizsgabiztosok kijelölése a Vizsgaközpont feladata. A vizsgafeladatok átadásáról a Vizsgaközpont által meghatározott, a 11. melléklet szerinti Jegyzőkönyvet kell kiállítani, majd azt a Vizsgaközpont vizsgaszervezője részére a vizsga befejezését követő 5. munkanapig visszaadni. Nem kell az átadott vizsgafeladatokról a 11. melléklet szerinti Jegyzőkönyvet kiállítani, ha a vizsgabiztos a Vizsgaközpont munkavállalója. Az időszakos vizsgát a munkavállalók vizsgáinak érvényességi idején belül kell megszervezni. Az R. 2. mellékletében meghatározottakon túl, az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető a vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára: a) a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélők számára a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetén, b) a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetén, c) a jármű ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente kell megismételni. 4.2. Vizsgáztató intézmény megnevezése: Vasúti Vizsgaközpont 4.3. Vizsgáztatást végző vizsgabiztos és a vizsgán jelenlévők körének meghatározása A vizsgáztatást végző vizsgabiztos az R.-ben foglaltaknak megfelelő feltételek alapján, a Hatóság névjegyzékéből a Vizsgaközpont által megbízott vizsgabiztos. A vizsgán a vizsgázón kívül a vizsgabiztos, vagy a vizsgabizottság vehet részt. A Hatóság, valamint szakmai vizsgálat esetén a Közlekedés Biztonsági Szervezet, mint megfigyelő jelen lehet. A munkavállalói érdekvédelem képviselője, csak a Vizsgaközponttal történt előzetes egyeztetés után, annak képviselőjével együtt lehet jelen.

33

4.4. Vizsgahelyszínek kijelölése 4.4.1. A Vizsgaközpont által meghatározott általános és speciális feltételeknek megfelelő, az időszakos vizsga szervezésére jogosult (regisztrált) minden, a Vizsgaközpont által a vizsgahelyszínéül kijelölt intézmény. 4.4.2. Vizsgahelyszín kijelölésének általános feltételei: a jogszabályban meghatározott általános célú vizsgaépületre vonatkozó előírások. (Naponta vizsgáztatható létszámnak megfelelően felszerelt – bútorzat – vizsgaterem, várakozóhelység, mellékhelység, stb.). 4.4.3. Vizsgahelyszín kijelölésének speciális feltételei: a vizsgafeladatok megoldásához szükséges eszközök (pl. számítógép) biztosítása. A vizsgahelyszín biztosítása az időszakos vizsga szervezésére jogosult (regisztrált) szervezetek kötelessége. 4.5. Vizsgázók létszáma Az elméleti és gyakorlati vizsgafeladatok megoldására fordítható idő és a napi vizsgaidő mértékének hányadosa. 4.6. Vizsgaidő tartama: legfeljebb napi 8 óra. 4.7. A munkavállaló bejelentése időszakos vizsgára A munkavállalók időszakos vizsgáztatásra történő bejelentését a R. 30. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell végrehajtani. A vizsga előkészítésére, szervezésére regisztrált szervezet az Oktatási ütemtervben meghatározott időszakos vizsgáztatást megelőző hónap 15. napjáig az 5. melléklet szerinti nyomtatványon bejelenti a Vizsgaközpontnak az időszakos vizsgára kötelezett munkavállalókat. A nyomtatványhoz (amennyiben a vasúttársasággal kötött szerződés nem rendelkezik eltérően) csatolni kell a Vizsgadíj befizetési bizonylat másolatát. A munkavállaló bejelenthető elektronikus felületen keresztül a http://www.kti.hu:200/bejelento oldalon keresztül is amennyiben a bejelentő jogosultsággal rendelkezik. A bejelentő rendszerhez jogosultság a vizsgaközpont vezetőjétől kérhető. Az 5. melléklet szerinti nyomtatványon csak olyan munkavállalókat lehet feltüntetni, akik az időszakos oktatásokon vagy a pótoktatásokon az előírt óraszámban részt vettek. Több alapvizsgával rendelkező munkavállaló időszakos vizsgáit, ha a vizsgákra fordítandó időtartam mértéke nem haladja meg az egy napi vizsga időtartamát (legfeljebb napi 8 óra) ugyanarra a napra kell bejelenteni. Pl.: Egy országos vasúti pályahálózaton személy, és áruszállító vonatokat közlekedtető és tolatószolgálatot ellátó (OPSZÁT) vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállaló villany és dízel kategóriába tartozó 10 db jármű típusra, 60 db vonal, - vonalszakasz ismereti, és 10 db állomásismereti vizsgával rendelkezik. A vizsgákra fordítandó időtartam mértéke: Általános szakma ismeret = 40’ + villany és dízel kategória 2 * 15’= 30’ + Infrastruktúra (OPSZÁT) = 50’ + típus ismeret 10 * 5’= 50’ + Vonalismeret 60 * 5’=300’ + Állomásismeret 10 * 5’=50’.

34

Összesen: 40+30+50+50+300+50 = 520’ azaz 8 óra 40’, tehát a munkavállalót a meglévő vizsgái érvénytartamának meghosszabbítása érdekében kettő vizsganapra kell bejelenteni. 4.8. Az időszakos vizsgán résztvevő személyazonosságának igazolása Az időszakos vizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt. A vizsgázó által kiállított Nyilatkozat hiányában a vizsga nem kezdhető meg. Az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a Vizsgaközpont által rendszeresített 1. melléklet szerinti nyomtatványt kell a vizsga megkezdése előtt valamennyi, a vizsgára bejelentett és megjelent munkavállalónak kiállítani. 4.9. Időszakos vizsga érvényessége Az R. 22. §-ban foglaltak szerinti érvényesség tartama, a sikeres vizsga időpontját követő 3 év. Amennyiben a Hatóság vagy a vasúti társaság az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállaló ismeretének hiányát állapítja meg, a Hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti. 4.10. Az időszakos vizsgán a vizsgázó által használható eszközök A vizsgafeladat megoldásához szükséges, csak a vizsgabiztos által a vizsga megkezdésekor ismertetett eszköz használható. 4.11. Az időszakos vizsgán résztvevő vizsgájának felfüggesztése és vizsgától való eltiltása A vizsgabizottság (vizsgabiztos) az időszakos vizsgán résztvevő vizsgáztatását felfüggeszti, és az időszakos vizsgán résztvevőt az időszakos vizsgától legalább hat hónap, de legfeljebb egy év időtartamra eltiltja, ha az időszakos vizsgán részt vevő: a) a természetes személyazonosító adatait illetően a vizsgabizottságot (vizsgabiztost) megtévesztette, vagy azt megkísérelte, b) a vizsgabizottság (vizsgabiztos) döntését előny adásával, vagy erre vonatkozó ígéretével befolyásolni törekedett. A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti, és a vizsgázót az időszakos vizsgától legalább egy, de legfeljebb három hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázó a) a vizsgán szeszes italtól vagy más, bódító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban jelent meg,

35

b) a vizsgán meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte, c) a vizsga rendjét zavarta. 4.12. Az időszakos esetekben

vizsga

lebonyolítása

rendes

körülményektől

eltérő

A vizsgafeladatok megkezdése előtt, vagy a vizsgatevékenység folyamata közben felmerült, a vizsgafeladatok megoldását befolyásoló nehézmény, gátló körülmény vagy akadályoztatás esetén, naponta a vizsgáztathatók létszámának megfelelő mennyiségű, az interaktív számítógépes és a gyakorlati vizsgafeladat helyett a Vizsgaközpont által készített, lezárt borítékban a vizsgabiztos részére átadott elméleti és gyakorlati papíralapú vizsgafeladatnak kell rendelkezésre állnia. Az átadott vizsgafeladatokról a Vizsgaközpont által meghatározott, 11. melléklet szerinti Jegyzőkönyvet kell kiállítani, majd azt a Vizsgaközpont vizsgaszervező részére átadni. Nem kell a vizsgafeladatok átadásáról a 11. melléklet szerinti Jegyzőkönyv kiállítására vonatkozó előírást alkalmazni a Vizsgaközpont munkavállalójaként vizsgáztatást végző vizsgabiztos esetében. 4.13. A sikertelen időszakos, vagy elmulasztott időszakos vizsga esetén követendő eljárás Sikertelen időszakos vizsga, vagy időszakos vizsga elmulasztása esetén a munkavállaló az alapvizsgával betölthető munkakörben nem foglalkoztatható. Azon munkavállalók esetén, akik a közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltésére jogosító több vizsgával rendelkeznek, azon munkakört kell figyelembe venni, amelyből a munkavállaló a sikertelen időszakos vizsgát tette, vagy az időszakos vizsgát elmulasztotta. A munkavállaló a sikertelen vagy az elmulasztott vizsga napjától számított 7. nap után, de – az R.-ben az alapvizsga 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meg nem haladó időben – legfeljebb 6 hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát. A munkavállaló a sikertelen vizsgát követően két alkalommal tehet javítóvizsgát az előző bekezdésben meghatározott időtartamon belül. 4.14. A javítóvizsga helyszíne A javítóvizsga helyszíne a Vizsgaközpont által meghatározott javítóvizsga helyszínéül kijelölt intézmény. A munkavállaló akkor bocsátható javítóvizsgára, ha az időszakos vizsgát szervező regisztrált szervezet őt a Vizsgaközpontnak az 5. melléklet szerinti nyomtatványon az időszakos javítóvizsgára bejelentette. A javító vizsgák időpontjáról, valamint helyszínéről a javítóvizsgára történő bejelentést követően a Vizsgaközpont külön rendelkezik az időszakos vizsgát szervező regisztrált szervezet felé. 4.15. Az időszakos vizsga dokumentuma és annak kezelése Az időszakos vizsgáról négypéldányos 6. melléklet szerinti Időszakos vizsga jegyzőkönyvet kell készíteni. Annak eredeti példányát a Vizsgaközpont, egy

36

másolati példányát a regisztrált szervezet őrzi. Kettő másolati példányt a Vizsgaközpont a vizsgázót alkalmazó vasúti társaságnak küldi meg, amelyből egyet a vizsgázó részére kell átadni. A vizsgázó a kapott Időszakos vizsga jegyzőkönyvet köteles magánál tartani és a Hatóság felszólítására felmutatni. A Vizsgajegyzőkönyv a következő eredményesen teljesített időszakos vizsga után selejtezhető. Az időszakos vizsga eredményét a Vizsgaközpont munkavállalónként külön – külön, a 6. melléklet szerinti Időszakos vizsga jegyzőkönyvön jegyzi elő. Az időszakos vizsga eredményéről a Vizsgaközpont írásban tájékoztatja az időszakos vizsgát szervező regisztrált szervezetet. Az időszakos vizsga alkalmával kiállított dokumentumokat a vizsgabiztos a vizsgát követő 5. munkanapig köteles a Vizsgaközpont vizsgaszervezője részére átadni.

37

5.

A soron kívüli időszakos vizsgáztatás rendszere Az R. 22. § (3) bekezdésben meghatározott soron kívüli időszakos vizsgáztatás alkalmával a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 2.2. pontjában foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben a munkavállaló az R. 22. § (3) bekezdésben meghatározott soron kívüli időszakos vizsga alkalmával sikertelen (Nem felelt meg minősítésű) vizsgát tesz, akkor a munkakör ismételt betölthetőségéhez „ÚJ” alapvizsgát kell tennie, amelyre a képzésre jogosult szervezet a munkavállalót csak alapképzésen való részvétel után jelentheti be. Ilyen esetben az alapképzés alól mentesítés nem adható. Az R. 22. § (1) bekezdésben meghatározott alapvizsga érvényességét meghaladó, de az 5 évet el nem érő távollét esetén a munkavállalónak az oktatást legalább 3 éves időtartamnak megfelelő óraszámban pótolnia kell, ezt követően soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie. A soron kívüli időszakos vizsgáztatást az időszakos vizsgákon alkalmazott módszertan és eljárási rendnek megfelelően kell végezni. Az első sikertelen soron kívüli vizsgát legfeljebb kettő javítóvizsga követheti. Amennyiben a munkavállaló e bekezdésben meghatározott soron kívüli időszakos vizsgákon, (beleértve a kettő javítóvizsgát is) „Nem felelt meg” minősítést kap, vagy ha a távollét időtartama az öt évet eléri, vagy meghaladja, akkor a munkavállalónak alapképzésben kell részt vennie, valamint alapvizsgát kell tennie, és a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört, csak alapképzést követő sikeres alapvizsga letétele után töltheti be. Ebben az esetben a vizsgatevékenységre vonatkozó alapképzés alól mentesség nem adható. Soron kívüli időszakos vizsgát kell tenni a munkavállalónak akkor is, ha az időszakos vizsgák alkalmával (beleértve a kettő időszakos javítóvizsgát is) „Nem felelt meg” minősítést kapott, vagy az időszakos vizsgát elmulasztotta, és a vizsga időpontja az R 22. § (1) bekezdésben meghatározott alapvizsga érvényességét meg nem haladó időtartamon belül van. A soron kívüli időszakos vizsgáztatást ebben az esetben is az időszakos vizsgákon alkalmazott módszertan és eljárási rendnek megfelelően kell végezni. A munkavállaló e bekezdésben meghatározott soron kívüli időszakos vizsga sikertelensége esetén kettő javítóvizsgát tehet. Amennyiben a munkavállaló az utolsó javítóvizsgán is „Nem felelt meg” minősítést kapott, akkor a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört, csak alapképzést követő sikeres alapvizsga letétele után töltheti be. Az alapképzés alól ebben az esetben sem adható mentesítés.

38

6.

Időszakos vizsgáztatás módszertana

6.1. Vizsgák meghatározása az Országos közforgalmú, térségi és saját célú vasúti pályahálózaton betöltött munkakörökre 6.1.1. Az R. 1. melléklet I. fejezetében az 1–7., 9.–21., 66.–68., 74., 91.–92., és a 96 sorszámú munkakört betöltő részére az Infrastruktúra (MÁV jelzési és forgalmi ismeretek) vizsga szóbeli vizsgatevékenység letétele, a Vizsgaközpont által készített vizsgafeladatokból összeállított vizsgatételek alapján. 6.1.2. Az R. 1. melléklet I. fejezetében a 8., 22.–65., 69.–73., 75.–78., 88.–90., 93.–95., és a 97-–106. sorszámú munkakört betöltők részére az Infrastruktúra (MÁV jelzési és forgalmi ismeretek) tesztrendszerű vizsgafeladat. A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, vizsgázónként 45 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű, súlyponti feltételrendszerbe sorolt kérdések helyes válaszainak kiválasztása teszten. A vizsgafeladatok megoldására 70 perc áll rendelkezésre. A Vizsgaközpont által készített kérdések egytől-háromig pontszámmal kerülnek értékbesorolásra, amelyek a vizsgafeladaton megjelenítésre kerülnek. A 45 kérdésből a három pontszámmal súlyozott kérdések száma 12 darab. A 45 kérdésre adott helyes válaszok összesített eredményének legalább 75 %-nak kell lennie és a súlyozott (3 pont) kérdések közül legfeljebb 5 helytelen válasz lehet a „Megfelelt” eredményhez. Amennyiben a súlyozott (3 pont) kérdések közül a helytelen válaszok száma eléri, a 6 darabot, vagy az összesített eredmény nem éri el a 75 %-ot, az elméleti vizsgát sikertelennek kell tekinteni, és „Nem felelt meg”-nek minősíteni. 6.1.3. Az R. 1. melléklet I. fejezetében az 107.–124. sorszámú munkakört betöltő részére az Időszakos vizsga Általános szakma ismereti, Jármű ismereti, és Pályahálózat ismereti vizsgából áll. I. Általános szakma ismereti vizsga a) az R. 1. melléklet I. fejezetében 107.–109. sorszámú munkakört betöltő részére a Vizsgaközpont által készített 30 kérdést tartalmazó tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása. A vizsgafeladatok megoldására 45 perc áll rendelkezésre. Az Általános szakma ismereti vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsga feladatokra kapott pontszámok eredménye legalább a 75 %- ot eléri. b)

Az R. 1. melléklet I. fejezetében 110–124. sorszámú munkakört betöltő részére a Vizsgaközpont által készített 20 kérdést tartalmazó tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása. A vizsgafeladatok megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az Általános szakma ismereti vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsga feladatokra kapott pontszámok eredménye legalább a 75 %- ot eléri.

39

II. Járműismeret az R. 1. melléklet I. fejezetében 107.–124. sorszámú munkakört betöltő részére Kategória és Típus ismereti vizsgából áll. II.1.) Kategória vizsga A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, kategóriánként és vizsgázónként 10 – 10 kérdést tartalmazó tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása. A vizsga megoldására kategóriánként 15 perc áll rendelkezésre. Az egyes kategória vizsgákat akkor kell „Megfelelt”- nek minősíteni, ha a vizsgázó kategóriánként külön – külön legalább a 75 % ot eléri. II.2.) Típus ismereti vizsga A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, típusonként és vizsgázónként 5 - 5 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása típusonként 5 perc alatt. A típusismereti vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsgázó típusonként külön – külön legalább a 75 % - ot eléri. III. Pályahálózat ismeret Infrastruktúra, Vonal, - Állomás (helyi) ismereti vizsgákból áll. III.1. Infrastruktúra vizsga (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) a) Az R. 1. melléklet I. fejezetében 107–109. sorszámú munkakört betöltők részére: Elméleti vizsga A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, vizsgázónként 45 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű, súlyponti feltételrendszerbe sorolt kérdések helyes válaszainak kiválasztása, amelyre 60 perc áll rendelkezésre. A Vizsgaközpont által készített kérdések egytől háromig pontszámmal kerülnek értékbesorolásra, amelyek a vizsgafeladatok mellett megjelenítésre kerülnek. A 45 kérdésből a három pontszámmal súlyozott kérdések száma 12 darab. A 45 kérdésre adott helyes válaszok összesített eredményének legalább 75 %-nak kell lennie és a súlyozott (3 pont) kérdések közül legfeljebb 5 helytelen válasz lehet a „Megfelelt” eredményhez. Amennyiben a súlyozott (3 pont) kérdések közül a helytelen válaszok száma eléri a 6 db–ot, vagy az összesített eredmény nem éri el a 75 % -ot, a vizsgát sikertelennek kell tekinteni, és „Nem felelt meg”-nek minősíteni. b)

Az R. 1. melléklet I. fejezetében 110.-124. sorszámú munkakört betöltő részére az Infrastruktúra vizsga tesztrendszerű. A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, vizsgázónként 30 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű, súlyponti feltételrendszerbe sorolt kérdések helyes válaszainak kiválasztása teszten, 45 perc időtartam alatt.

40

A Vizsgaközpont által készített kérdések egytől-háromig pontszámmal kerülnek értékbesorolásra, amelyek a vizsgafeladatok mellett megjelenítésre kerülnek. A 30 kérdésből a három pontszámmal súlyozott kérdések száma 8 darab. A 30 kérdésre adott helyes válaszok összesített eredményének legalább 75 %-nak kell lennie és a súlyozott (3 pont) kérdések közül legfeljebb 4 helytelen válasz lehet a „Megfelelt” eredményhez. Amennyiben a súlyozott (3 pont) kérdések közül a helytelen válaszok száma eléri az 5 darabot, vagy az összesített eredmény nem éri el a 75 %-ot, a vizsgát sikertelennek kell tekinteni, és „Nem felelt meg”-nek minősíteni. III.2. Vonal, - Állomás (helyi) ismereti vizsga az R. 1. melléklet I. fejezetében 107.–124. sorszámú munkakört betöltő részére. a) Vonal ismereti vizsga: a Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, vonalanként, vonalrészenként és vizsgázónként 5-5 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása vonalanként, vonalrészenként 5 perc alatt. A vonalismereti vizsgát akkor ha a vizsgázó vonalanként, kell „Megfelelt”-nek minősíteni, vonalrészenként külön – külön legalább a 75 % -ot eléri. b) Állomás (helyi) ismereti vizsga: a szolgálati helyek Állomás Végrehajtási Utasításának, és/vagy Üzemi rendjének, Kiegészítő Szolgálati Utasításának vonatkozó anyagából a Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, szolgálati helyenként és vizsgázónként 5-5 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása 5 perc alatt. Az állomás (helyi) ismereti vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsgázó szolgálati helyenként külön – külön legalább a 75 %-ot eléri. Az időszakos vizsgán résztvevők részére a sikeres vizsgákról a Vizsgaközpont a 6. melléklet szerinti Vizsgajegyzőkönyvet állít ki, amelyet az Időszakos vizsga szervezésére, lebonyolítására jogosult regisztrált szervezet képviselőjének ad át. Az időszakos vizsgán résztvevő munkavállaló az alapvizsgával betölthető munkakörben nem foglalkoztatható, ha az Infrastruktúra, vagy az Általános szakmai ismeret vizsga értékelése „Nem felelt meg” minősítésű. Azon munkavállalók, akik több féle Kategória, Típus -, Vonal -, és Állomás (helyi) ismereti vizsgákkal rendelkeznek és az Időszakos vizsga során valamely vizsga letétele után „Nem felelt meg” minősítést kaptak, de sikeres Infrastruktúra és Általános szakmai ismeret vizsgával rendelkeznek, csak a sikertelen vizsgával összefüggő munkakörben nem foglalkoztatható. (Pl. az adott személynek van villamos-, dízelmozdony kategória, 431, 460, 418, 628 típusismereti, valamint a 120. Lőkösháza – Békéscsaba, 140. Kecskemét – Cegléd, 135. Szeged – Békéscsaba, és 142. Lajosmizse – Bp. nyugati vonalismereti vizsgája. Az időszakos vizsga során sikertelen vizsgát tett a villamos mozdony kategória, a 628

41

típusismereti és a 142. Lajosmizse – Bp. Nyugati vonalismeretre vonatkozóan, tehát a munkavállaló a 418 –as típusú vontatójárművön foglalkoztatható a Lőkösháza – Békéscsaba, Kecskemét – Cegléd, és Szeged – Békéscsaba, vonalakon). Csak azt a vizsgát kell megismételni javítóvizsga keretében, amelynél a munkavállaló a sikertelen vizsga miatt „Nem felelt meg” minősítést kapott. 6.1.4. Az R. 1. melléklet I. fejezetében a 79.–87. sorszámmal felsorolt valamennyi munkakört betöltő részére az Időszakos vizsga Infrastruktúra, Járműszerkezeti ismeretek és Műszaki kocsiüzemeltetési ismeretek vizsgákból áll. I. Infrastruktúra vizsga (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások): A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, vizsgázónként 45 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű, súlyponti feltételrendszerbe sorolt kérdések helyes válaszainak kiválasztása teszten. A vizsgafeladatok megoldására 60 perc áll rendelkezésre. A Vizsgaközpont által készített kérdések egytől – háromig pontszámmal kerülnek értékbesorolásra, amelyek a vizsgafeladatok mellett megjelenítésre kerülnek. A 45 kérdésből a három pontszámmal súlyozott kérdések száma 12 darab. A 45 kérdésre adott helyes válaszok összesített eredményének legalább 75 %-nak kell lennie és a súlyozott (3 pont) kérdések közül legfeljebb 5 helytelen válasz lehet a „Megfelelt” eredményhez. Amennyiben a súlyozott (3 pont) kérdések közül a helytelen válaszok száma eléri, vagy meghaladja a 6 darabot, vagy az összesített eredmény nem éri el a 75 % -ot, az Infrastruktúra vizsgát sikertelennek kell tekinteni, és „Nem felelt meg”- nek minősíteni. II. Járműszerkezeti ismeretek vizsga A Járműszerkezeti ismeretek vizsgák letételéhez a Vizsgaközpont által összeállított, vizsgázónként 50 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű vizsgafeladatok megoldása szükséges. A vizsgafeladat megoldására 70 perc áll rendelkezésre. A vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsgázó legalább a 75 % - ot elérte. Amennyiben az összesített eredmény nem éri el a 75 %-ot, a Járműszerkezeti ismeretek vizsgát sikertelennek kell tekinteni, és „Nem felelt meg”-nek minősíteni. III. Műszaki kocsiüzemeltetési ismeretek vizsga A Műszaki kocsiüzemeltetési ismeretek vizsgák letételéhez a Vizsgaközpont által összeállított, vizsgázónként 30 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű vizsgafeladatok megoldása szükséges. A vizsgafeladat megoldására 45 perc áll rendelkezésre. A Műszaki kocsiüzemeltetési ismeretek vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsgázó legalább a 75 % - ot elérte. Amennyiben az összesített eredmény nem éri el a 75 %-ot, a Műszaki kocsiüzemeltetési

42

ismeretek vizsgát sikertelennek kell tekinteni, és „Nem felelt meg”-nek minősíteni. Az időszakos vizsgán résztvevő munkavállaló az alapvizsgával betölthető munkakörben nem foglalkoztatható, ha az Infrastruktúra, Járműszerkezeti ismeretek, vagy a Műszaki kocsiüzemeltetési ismeretek vizsga értékelése „Nem felelt meg” minősítésű. Csak azt a vizsgát kell megismételni javítóvizsga keretében, amelynél a munkavállaló a vizsgaértékelése során „Nem felelt meg” minősítést kapott. 6.2. Vizsgák meghatározása az Elővárosi és helyi vasúti pályahálózat, továbbá az Egysínű függővasúti pályahálózaton betöltött munkakörökre 6.2.1. Az R. 1. melléklet II. fejezet II.1 pontban az 1.–44.; II. fejezet II.2. pont II.2.1 alpontban 1.–32.; II. fejezet II.2. pont II.2.2. alpontban 1.–43.; II. fejezet II.2. pont II.2.3. alpontban 1.– 35.; II. fejezet II.2. pont II.2.4. alpontban 1.–32.; II. fejezet II.2. pont II.2.5. alpontban 1.–6., sorszámú munkakört betöltő részére Infrastruktúra (forgalmi ismeretek) tesztrendszerű vizsgafeladat megoldása szükséges. A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, vizsgázónként 50 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása. A vizsgafeladat megoldására 70 perc áll rendelkezésre. A Vizsgaközpont által készített kérdések egy pontszámmal kerülnek értékbesorolásra. A 50 kérdésre adott helyes válaszok összesített eredményének legalább 75 %-nak kell lennie a „Megfelelt” eredményhez. Amennyiben az összesített eredmény a legalább 75 %-ot nem éri el, akkor az Infrastruktúra (forgalmi ismeretek) vizsgát sikertelennek kell tekinteni, és „Nem felelt meg”-nek minősíteni. 6.2.2. Az R. 1. melléklet II. fejezet II.2. pont II.2.1. alpontban 33.–42. sorszámú munkakört betöltő részére az Időszakos vizsga Általános szakma ismereti, Jármű ismereti, és Pályahálózat ismereti vizsgákból áll. I. Általános szakma ismereti vizsga A Vizsgaközpont által készített 10 kérdést tartalmazó tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása. A vizsgafeladat megoldására 15 perc áll rendelkezésre. Az Általános szakma ismereti vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsga feladat eredménye legalább a 75 % - ot eléri. II. Járműismereti vizsga az előző bekezdésben felsorolt valamennyi munkakört betöltő részére két részből, Kategória és Típus ismereti vizsgákból áll. II.1.) Kategória vizsga A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, kategóriánként és vizsgázónként 10-10 kérdést tartalmazó tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása. A vizsgafeladat megoldására kategóriánként 15 perc áll rendelkezésre. Az egyes kategória vizsgákat akkor kell „Megfelelt”-

43

nek minősíteni, ha a vizsgázó kategóriánként külön – külön legalább a 75 % - ot eléri. II.2.) Típus ismereti vizsga A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, típusonként és vizsgázónként 5-5 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása, típusonként 5 perc alatt. A típusismereti vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsgázó típusonként külön – külön legalább a 75 %-ot eléri. III. Pályahálózat ismereti vizsga Infrastruktúra, és Vonal,- ismereti vizsgákból áll. III.1. Infrastruktúra („F.1-F.2. számú Jelzési és forgalmi utasítás a közúti vasutak számára” utasítás és kapcsolódó szabályozások) vizsga (Forgalmi,- és KRESZ ismeretek) A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, vizsgázónként 50 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása teszten, 70 perc időtartam alatt. A 50 kérdésre adott helyes válaszok összesített eredményének legalább 75 % - nak kell lennie a „Megfelelt” eredményhez. Amennyiben az összesített eredmény nem éri el a 75 %-ot, a vizsgát sikertelennek kell tekinteni, és „Nem felelt meg”-nek minősíteni. Az időszakos vizsgán résztvevő munkavállaló az alapvizsgával betölthető munkakörben nem foglalkoztatható, ha az Infrastruktúra, vagy az Általános szakma ismereti vizsga értékelése „Nem felelt meg” minősítésű. A javítóvizsga keretében csak azt a vizsgát kell megismételni, amelyből a vizsgázó sikertelen vizsgát tett.

44

III.2. Vonal ismereti vizsga A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. (BKV Zrt.) vonalain vonalanként, és vizsgázónként 10-10 kérdést tartalmazó tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása vonalanként 10 perc alatt. A Szegedi Közlekedési Társaság Zrt. (SZKT Zrt.)), Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. (DKV Zrt.). a Miskolci Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.) vonalain, vonalanként és vizsgázónként 5-5 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása vonalanként 5 perc alatt. A vonalismereti vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsgázó vonalanként külön – külön legalább a 75 %-ot eléri. 6.2.3. Az R. 1. melléklet II. fejezet II.1. pont 45.– 54., II. fejezet II.2. pont II.2.2. alpont 44.–54., II. fejezet II.2. pont II.2.3. alpont 36. –45., II. fejezet II.2. pont II.2.4. alpont 33.–42., sorszámú, munkakört betöltő, valamint a III. fejezetben felsorolt valamennyi munkakört betöltő részére az Időszakos vizsga Általános szakma ismereti, Járműismereti, és Pályahálózat ismereti vizsgákból áll. I. Általános szakma ismereti vizsga A Vizsgaközpont által készített 10 kérdést tartalmazó tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása. A vizsgafeladat megoldására 15 perc áll rendelkezésre. Az Általános szakma ismereti vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsga eredménye legalább a 75 % - ot eléri. II. Járműismereti vizsga az előző bekezdésben felsorolt valamennyi munkakört betöltő részére két részből, Kategória és Típus ismereti vizsgából áll. II.1.) Kategória vizsga A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, kategóriánként és vizsgázónként 10 – 10 kérdést tartalmazó tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása. A vizsgafeladat megoldására kategóriánként 15 perc áll rendelkezésre. Az egyes kategória vizsgákat akkor kell „Megfelelt”nek minősíteni, ha a vizsgázó kategóriánként külön – külön legalább a 75 % - ot eléri. II.2.) Típus ismereti vizsga A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, típusonként és vizsgázónként 5 - 5 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása típusonként 5 perc alatt. A típusismereti vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsgázó típusonként külön – külön legalább a 75 %-ot eléri. III. Pályahálózat ismereti vizsga Infrastruktúra, Vonal,- Állomás (helyi) ismereti vizsgákból áll.

45

III.1. Infrastruktúra vizsga Az Infrastruktúra vizsga teszt rendszerű. A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, vizsgázónként 50 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása teszten, 70 perc időtartam alatt. A Vizsgaközpont által készített kérdések egy pontszámmal kerülnek értékbesorolásra. Az 50 kérdésre adott helyes válaszok összesített eredményének legalább 75 %-nak kell lennie a „Megfelelt” eredményhez. Amennyiben az összesített eredmény nem éri el a 75 %- -ot, a vizsgafeladatot sikertelennek kell tekinteni, és „Nem felelt meg”- nek minősíteni. III.2. Vonal-, Állomás (helyi) ismereti vizsgafeladat a) Vonalismereti vizsgafeladat A Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, vonalanként, és vizsgázónként 5-5 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása vonalanként 5 perc alatt. A vonalismereti vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsgázó vonalanként külön – külön legalább a 75 % - ot eléri. b) Állomás (helyi) ismereti vizsga A Végrehajtási Utasítás vonatkozó anyagából a Vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, szolgálati helyenként és vizsgázónként 5-5 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű kérdések helyes válaszainak kiválasztása 5 perc alatt. Az állomás (helyi) ismereti vizsgát akkor kell „Megfelelt”-nek minősíteni, ha a vizsgázó szolgálati helyenként külön – külön legalább a 75 %-ot eléri. Az időszakos vizsgán résztvevők részére a sikeres vizsgákról a Vizsgaközpont a 6. melléklet szerinti Időszakos vizsga jegyzőkönyvet állít ki, amelyet az Időszakos vizsga szervezésére, lebonyolítására jogosult regisztrált szervezet képviselőjének ad át. Az időszakos vizsgán résztvevő munkavállaló az alapvizsgával betölthető munkakörben nem foglalkoztatható, ha az Infrastruktúra, vagy Általános szakma ismeret vizsgafeladat értékelése „Nem felelt meg” minősítésű. Azon munkavállalók, akik több féle Kategória, Típus, - Vonal, -és Állomás (helyi) ismereti vizsgákkal rendelkeznek és az Időszakos vizsga során valamely vizsga letétele után „Nem felelt meg” minősítést kaptak, de sikeres Infrastruktúra és Általános szakma ismeret vizsgával rendelkeznek, csak a sikertelen vizsgával összefüggő munkakörben nem foglalkoztatható. Csak azt a vizsgát kell megismételni javítóvizsga keretében, amelynél a munkavállaló a sikertelen vizsga miatt „Nem felelt meg” minősítést kapott.

46

6.3. Javítóvizsgák vizsgáinak meghatározása A javítóvizsgákon az 6.1.1, 6.1.2, 6.1.3., 6.1.4., valamint az 6.2.1.,-6.2.2. 6.2.3. pontjaiban meghatározott vizsgákat kell alkalmazni.

47

7.

Eljárási, és vizsgadíjak

A megrendelt vizsgák végrehajtásának teljesítését a Vizsgaközpont csak az igazoltan befizetett díjak ellenében végzi. A vizsgadíjakat a Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-0028758400000017 számlaszámra kell megfizetni a vizsga bejelentéssel egyidejűleg. A számlán a Megjegyzés rovatba elő kell jegyezni a vizsgázó nevét és a vizsgatevékenység megnevezésének jelölését (Pl.: X Y 1.a). A Vizsgaközpont a befizetésről számlát állít ki a költségviselő részére. Az alap és időszakos vizsgák eljárási és vizsga díját a következő táblázatok tartalmazzák. 7.1. Alapvizsga díjak:

1. Az országos közforgalmú vasúti járművezetők alapvizsgáival kapcsolatos díjak

Ft

a) Mozdonyvezetői engedély megszerzéséhez (általános szakmai ismeretek) szükséges alapképzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

3 000

b) Kategória képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

1 000

c) Típusismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

4 000

d) Infrastruktúra ismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

2 500

e) Vonalismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

1 000

f)

Tolatószolgálat állomásismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

1 000

g) Vezetési gyakorlat képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

7 000

2. Az elővárosi, helyi, térségi és saját célú vasúti pályahálózaton vasúti járművezetők alapvizsgáival kapcsolatos díjak a) A járművezetői engedély megszerzéséhez (általános szakmai ismeretek) szükséges alapképzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

4 000

b) Kategória ismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

1 000

c) Infrastruktúra ismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

2 500

48

d) Típusismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

4 000

e) Vonalismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

1 000

f)

Tolatószolgálat állomásismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

1 000

g) Vezetési gyakorlat képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

7 000

3.

A vasúti közlekedésbiztonságával összefüggő munkakörök – kivéve az 1. és 2. pontokban szereplő munkakörök – alapvizsgáival kapcsolatos díjak

a) Infrastruktúra ismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

7 000

b) Biztosítóberendezés kezelési ismereti igazolás kiállítás és tanúsítás díja

1 500

képzéshez

kapcsolódó

c) Távközlő berendezés kezelési ismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

1 500

d) Villamos felsővezetéki illetve harmadiksínes berendezés kezelés ismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

2 000

e) Helyismereti képzéshez kapcsolódó igazolás kiállítás és tanúsítás díja

2 000

4. Vasútszakmai oktatók alapvizsgájának vizsgadíja

50 000

5. Vasútszakmai oktatók, vizsgabiztosok éves továbbképzésének díja

20 000

7.2. Időszakos vizsgadíjak: 1. Az országos közforgalmú vasúti járművezetők időszakos vizsgáival kapcsolatos díj

22 000

2. A nem országos közforgalmú vasúti járművezetők időszakos vizsgáival kapcsolatos díj

17 000

3. A vasúti közlekedésbiztonságával összefüggő munkakörök – kivéve a 1. és 2. pontokban szereplő munkakörök – időszakos vizsgáival kapcsolatos díjak

17 500

7.3. Eljárási díjak: 1. Képzési programok jóváhagyásának díja

10 000+ÁFA

2. Igazolások, tanúsítványok, jegyzőkönyvek másolatainak(beleértve a cserét is) kiállítási díja

49

2 000

3. Soronkívüli vizsgák vizsga díja

25 000

A sikertelen alap és időszakos vizsgát követő javítóvizsga letételéhez csak annak a szakterületnek az alapvizsgadíját kell költségként megtéríteni, amelyből a vizsgázó sikertelen vizsgát tett. Pl: Ha egy összetett vizsga esetén országos pályahálózaton 3 típus és 4 vonalismeret vizsga sikertelen, akkor 3x4 000Ft + 4x 1 000Ft összesen 16 000Ft javítóvizsga díjat kell megfizetni. Ha a bejelentett vizsga egy napon nem tartható meg a vizsgadíjat csak egyszer kell megfizetni.

50

8.

Panaszkezelés

A Vizsgaközpont képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatosan meghozott döntései ellen jogvitás eljárás kezdeményezhető. A jogvitás eljárások kezelésére vonatkozóan elsősorban az MSZ EN ISO 9001 2008 Minőségirányítási rendszer a vizsgázóval kapcsolatos folyamatok tartalmazzák a követendő lépéseket. Felszólamlási jogot gyakorolhat a képzésben résztvevő személy, a képzést végző szervezet képviselője, a vizsgázó, a vizsgáztatást szervező, lebonyolításban résztvevő képző szervezet képviselője, valamint az érintett Vasúti társaság képviselője. A felszólamlásra jogosult, felszólamlást tehet közvetlen módon a Vizsgaközpont ügyfélfogadási idejében, vagy írásban a KTI Közlekedéstudományi Intézmény Nonprofit Kft. Vasúti Vizsgaközpontjánál. Az írásban benyújtani kívánt felszólamlást a következő címre kell megküldeni: KTI Közlekedéstudományi Intézmény Nonprofit Kft. Vasúti Vizsgaközpont 1119 Budapest, Thán Károly út 3–5. A közvetlen módon tett felszólamlásokat a minőségirányítási eljárás alapján írásban kell rögzíteni. A benyújtott felszólamlások alapján a Vizsgaközpont kivizsgálja, szükség esetén intézkedést kezdeményez, majd a tett intézkedésről értesíti a panasz bejelentőjét. A ügyfélszolgálati rendszer valamennyi csatornáját biztosítani kell a panaszok bejelentésére és megválaszolására. Indokolt esetben a bejelentővel kérésére közölni kell, hogy az intézkedés ellen, hogyan fellebbezhet, vagy milyen felettes szervhez fordulhat. dokumentációja, a A Vizsgaközpont teljes minőségirányítási Közlekedéstudományi Intézmény Nonprofit Kft. – nél található.

51