PONTY TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

PONTY TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI 2005-2006

RESULTS OF CARP PERFORMANCE TESTING 2005-2006

Összeállította Dr Demeterné Pédery Tünde Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Dr. Herke Zsolt Temperáltvízű Halszaporító és Kereskedelmi Kft. Dr. Hancz Csaba Kaposvári Egyetem Dr.Gorda Sándor Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Lektorálta: Dr.Mezőszentgyörgyi Dávid főosztályvezető Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

TARTALOMJEGYZÉK 1

A FAJTÁK ISMERTETÉSE........................................................... 11

2

ELSŐ NYARAS VIZSGÁLAT ...................................................... 12 2.1 Anyakiválasztás, szaporítás .................................................... 12 2.1.1 Előnevelés........................................................................ 15 2.2 Egynyaras nevelés .................................................................. 16 2.2.1 Lehalászat ........................................................................ 19

3 PONTYFAJTÁK TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTÉSÉNEK, NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS TESTALAKULÁSÁNAK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA ..................................................... 20 3.1 3.2 4

Előzmények, anyag és módszer.............................................. 20 Eredmények ............................................................................ 23

MÁSODNYARAS VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK..................... 33 4.1 A másodnyaras tesztelő tavak ismertetése: ............................ 39 4.1.1 Békés Ferenc, őstermelő, Barnahátpuszta ....................... 39 4.1.2 Nagybaracskai Haltermelő és Értékesítő Kft. halastavai 42 4.1.3 Az Aranyponty ZRt. Iskolaföldi tavai Szarvason............ 44 4.2 Életképesség, megmaradási százalék ..................................... 48 4.3 Növekedőképesség ................................................................. 50 4.4 Takarmányértékesítő-képesség............................................... 56 4.5 Vágóérték................................................................................ 61 4.6 Testméretindexek.................................................................... 63 4.7 Zsírtartalom............................................................................. 65

6

BEVEZETÉS A fajtaelismerést Magyarországon az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. Törvény és a végrehajtására kiadott a fajtaelismerés rendjéről szóló 31/1994.(VI.28.) FM rendelet szabályozza. Tenyészállatot,

szaporítóanyagot

a

fajta

önálló

nevének

egyidejű

feltüntetésével, kizárólag fajtaelismeréssel rendelkező vagy fajtaelismerésre bejelentett fajtákból, hibridekből, illetve keresztezési programokból lehet forgalomba hozni. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) megbízásából 2005ben ponty teljesítményvizsgálatra került sor első nyaras korig a Temperáltvízű Halszaporító és Kereskedelmi Kft. (TEHAG) százhalombattai telepén. Az őszi lehalászás és jelölés után a Ponty Teljesítményvizsgálati Kódex előírásainak megfelelően a halak egy része a Kaposvári Egyetem Hal Laboratóriumában került takarmányhasznosítási vizsgálatra. A teleltetés Százhalombattán történt, majd 2006. április 14-én válogatás után három különböző helyszínre, Szarvasra, Nagybaracskára és Barnahátpusztára kerültek a halak nevelésre. Szarvason a takarmányhasznosítás tavi tesztelése ketrecekben történt. A másodéves vizsgálatok koordinálásával a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) lett megbízva.

7

A teljesítményvizsgálat vágóérték és zsírtartalom vizsgálattal fejeződött be Szarvason, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet laboratóriumában. Az állami teljesítményvizsgálat adatainak 2007. évben történt kiértékelését követő közzétételével az OMMI Kisállattenyésztési osztálya a törvényben előírt kötelezettségének tesz eleget, másrészt tájékoztatást kíván nyújtani a tenyésztők és árutermelők számára az egyes fajták teljesítményéről.

8

INTRODUCTION Breed recognition is in Hungary by the Act on Animal Breeding ( Act No. CXIV of 1993 ) and the Decre No.31/1994 ( FM ) of 28 June 1994 on the Order of Breed Recognition issued for the enforcement of this Act. Breeding animal, propagation material can be distributed solely derived from breeds, hybrids with breed recognition or applied for this procedure and breeding programs provided that the own name of the breed is simultaneously given. Performance testing of one-year carp was executed in 2005 by order of the National Institute for Agricultural Quality Control ( OMMI ) in the Százhalombatta plant of the Warmwater Fish Hatchery, Devel Trading Co. ( TEHAG ). Following the autumn marking and harvesting a part of the fish were tested for feed utilisation in the Fish Laboratory of the Kaposvár Agricultural University in accordance with the rules of the Carp Performance Testing Code. Wintering was in Százhalombatta, then after selection on April 14, 2006 fish were transported for the purpose of rearing to the three differentlocations as follows: Szarvas, Nagybaracska and Barnahátpuszta. Monthly testing of feed utilisation was executed in enclosures in Szarvas. The Research Institute for Fisheries, Aquaculture and Irrigation (HAKI) was charged with co-ordinating the tests in the second growing season.

9

The performance test was completed with slaughter value and fat content test in the laboratory of the Research Institute for Fish Breeding, Szarvas. By publisting the date of state performance test following the evaluation made in 2007, the Small Animal Breeding Departmen of the National Institute for Agricultural Quality Control meets its commitments by the law, otherwise has the intention of providing the breeders and producers with information on the performance of certain strains. A fajták ismertetése

10

1

A FAJTÁK ISMERTETÉSE

Az 2005-2006-ben teljesítményvizsgálaton résztvevő fajták A

fajtabejelentőkkel

történt

előzetes

egyeztetés

alapján

a

teljesítményvizsgálatban az alábbi fajták vettek részt: a.) Biharugrai tükrös ponty (Biharugrai Halászati Kft.) b.) Mórichelyi tükrös ponty (Balatoni Halászati Zrt.) c.) Nagyatádi tükrös ponty (V-95 általános Vállalkozási Kft.) d.) Szegedi tükrös ponty (Szegedfish Mg. Termelő és Szolgáltató Kft.) e.) Tatai aranysárga pikkelyes ponty (Tatai Mezőgazdasági Zrt.) Továbbiakban a fajták megnevezései az alábbiak lesznek: a.) Biharugrai b.) Mórichelyi c.) Nagyatádi d.) Szegedi e.) Tatai aranysárga p. A vizsgálat időszaka

• Első nyaras vizsgálat: 2005.05.10-2005.10.19 • Takarmányhasznosítás vizsgálat: 2005.21.15-2006.01.20. • Másodnyaras vizsgálat: 2006.04.14.-2006.09.28. • Vágóérték és zsírvizsgálat: 2006.10.25-2006.11.20.

11

2

2.1

ELSŐ NYARAS VIZSGÁLAT

Anyakiválasztás, szaporítás A magyarországi pontyfajtákat bejelentő gazdaságok a fajtáikat

reprezentáló szülőpárokból, a szaporítandó halak kiválasztását az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet munkatársainak iránymutatása mellett végezték 2005 tavaszán. A bejelentkező gazdaságok az összehasonlító vizsgálatra a szaporítóanyagot 2005. május 10.-én szállították be a TEHAG Kft. százhalombattai keltetőházába. A fajtákat a bejelentő gazdaságok származási és állategészségügyi igazolásokkal küldték be az előre egyeztetett időpontban. Az előzetesen egyeztetett ivar szerinti szelekcióval érkező szaporítóanyagot a TEHAG Kft. Halkeltetőjében külön-külön megjelölt medencékben tároltuk az indukált szaporítás időpontjáig. A szaporítás előtti mért testsúlyokat az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat Szaporítás előtt fajtánként az alábbi testsúlyt mértük az ikrásoknál Fajta

1 2 3 4 5

Biharugrai Mórichelyi Ikrás ♀ Kg/db 12,5 13,5 9,5 11,0 9,0

ikrás ♀ Kg/db 6,0 7,0 9,0 6,0 6,0

Nagyatádi

Szegedi

ikrás ♂ Kg/db 5,2 9,5 7,5 9,5 4,5

Ikrás ♀ Kg/db 10,0 8,0 11,0 10,0 10,5

Tatai aranysárga Ikrás ♂ Kg/db 6,5 5,5 5,0 5,0 5,0

12

Az ikrásokat testsúlyuknak megfelelő ponty hipofizis hormon szuszpenzióval kezeltük. Az ikrásoknál testsúly kilógrammonként 4,4 mg/kg ponty hipofizis került injektálva a hasüregbe, az első- és döntőadag között 12 óra különbséggel. A hímeket az ikrások döntő adagja után oltottuk 2,0 mg/kg dózissal. A megbízható fejés érdekében a fajták között 30 perces időeltolással injektáltuk az ikrásokat. A hormonkezelésnél az előadagot 2005. május 11-én 9 órától 12 óráig, a döntőadagokat 2005. május 11.-én 20-órától 22 óráig oltottuk az ikrásokba. A hormonkezelés alatt a vízhőfok 21 0C volt a szülőpárok részére. Az ikrások a hormonkezeléseknek megfelelően értek be, és adták ivarterméküket. A halspermát a fajta várt ikraérése alatt, fajtánként külön jelölt üvegedénybe gyűjtöttük. 2. táblázat A fajták anyahalainak lefejt ikratermelése Db 1 2 3 4 5 Össz.

Biharugrai (gr/db) 10 15 10 35

Mórichelyi (gr/db) 1000 750 1800 1450 1120 5120

Nagyatádi (gr/db)

Szegedi (gr/db)

900 1000 1500 550 3950

1320 1200 280 2800

Tatai aranysárga (gr/db) 1100 400 750 1050 3300

A termékenyítést, az ikra kezelést Woynarovich-féle módszerrel végeztük, sós-carbamidos termékenyítő oldattal, majd tanninos öblítéssel. A kiduzzadt ikrából a keltető palackokba 1-1 litert töltöttünk, melyben kb. 100.000 ikraszem volt literenként.

13

A keltetés 22 0C fok vízhőmérsékleten történt, a parazita mentesítést központi vegyszeradagolással végeztük. A biharugrai tükrös fajtának meg kellett ismételni a szaporítását. A tenyésztő szervezet beleegyezésével, az OMMI képviselőjének

jelenlétében

Derekegyháza-Ördöngősön

a

halkeltető

állomáson 2005 május 15-én sikeresen megtörtént. A termékenyülést a keltetés 40-ik órájában meghatároztuk, 4-4 palackból vett átlagminta alapján, a blokk termékenyülési mutatóit. 3. táblázat A 21-22 0C hőmérsékletű keltető vízben a 24 órás termékenyítési százalék, illetve kelési százalék fajtánként

90,4

91,1

90,0

86,9

Tatai aranysárga 91,0

87,1 83,3

89,7 84,5

88,7 86,5

84,0 81,7

89,2 86,3

Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Termékenyülési % Kelési % Zsengehal %

Szegedi

A keltetés ideje alatt csak központi fertőtlenítést és parazita mentesítést végeztünk. A fajtánként külön blokkban keltetett állományt a blokk végén elhelyezett gyűjtőedénybe úsztattuk ki, ahonnan fajtánként jelölt ballonokba helyeztük át a pontylárvát a légvétel idejéig. A biharugrai fajta kelése is rendben megtörtént a Derekegyházi-Ördöngősi telepen.

14

2.1.1

Előnevelés

Az öt fajta részére tíz db 400m2-es tavat készítettünk elő a Kódex előírása szerint. A tavakat érett szarvasmarha-trágyával trágyáztuk. A szelektív plankton irtást UNIFIOS vegyszerrel végeztük. A tavakat 1 mm lyukbőségű szúnyoghálón át töltöttük fel Duna vízzel. Az előnevelés ideje alatt, a tavakat folyamatosan üzemvízszinten tartottuk vízutánpótlással. A halkeltetőből a légvétel és első táplálék (főtt- és emulgált tojássárgája) után, 2005. május 17.-én a koradélutáni órákban helyeztük ki tavanként 40 000 db zsenge pontyot. A halakat jelölt oxigénnel töltött zsákokban szállítottuk ki a jelölt kísérleti tavakba. A biharugrai fajta öt nap eltéréssel érkezett meg zsákokban szállítva. 4. táblázat Előneveléskor a következő tavakba helyeztük ki a különböző fajtákat Tó száma Terület (m2) 47 400 Biharugrai 48 400 45 400 Mórichelyi 46 400 49 400 Nagyatádi 50 400 41 400 Szegedi 42 400 43 400 Tatai aranysárga 44 400 Fajta

Db 60000 60000 60000 60000 60000 60000 60000 60000 60000 60000

A tavakban kihelyezéskor megfelelő tömegű rotatória volt. A kihelyezést követően megkezdtük a takarmányozást vízzel kevert mikrogranulált táppal. Az előnevelés alatt a 38% fehérjetartalmú táppal mindennap kétszer etettünk. A plankton mennyiség biztosítására hetente egyszer trágyáztunk illetve zooplanktont pótoltuk.

15

Az előnevelési ciklus alatt a takarmány mennyiségét, étvágy szerint növeltük tavanként. Az előnevelés 30 napja alatt a feletetett zsenge táp összesen 500 kg volt. Az előnevelés során a második héten szúnyoghálós mintavétel történt, ahol a kishalak mérete, béltraktus telítettsége, a hal kondíciója, került szemrevételezésre. A kihelyezést követő 30. nap után, 2005. június 15-17.-én halásztuk le a tavakat. A

lehalászott

előnevelt

hal fajtánkénti

darabszámát,

átlagtestsúlyát,

megmaradási százalékát a következő táblázatban foglaltuk össze: 5. táblázat Tó szám 47 48 45 46 49 50 41 42 43 44

Fajta Lehalászott (db) Átlag (gr/db) Megmaradási % Biharugrai 5700 1,05 6,5 Biharugrai 9900 1,43 16,5 Mórichelyi 22600 0,58 37,6 Mórichelyi 28600 0,53 47,6 Nagyatádi 18300 0,65 30,5 Nagyatádi 20700 0,76 34,5 Szegedi 16500 0,27 27,5 Szegedi 8500 1,48 14,16 Tatai aranysárga 24600 0,68 41,0 Tatai aranysárga 20100 0,45 33,5

Az előnevelt halat egynyaras kihelyezés előtt, állatorvosi javaslatra preventív kezelések után helyeztük ki a fajtákat utónevelésre 2004. június 17-én. 2.2

Egynyaras nevelés Az utónevelésre is sűrűhálóval (3 mm) szűrt vízzel töltöttük fel a tavakat

üzemvízszintig, hogy az esetleges vadhal, ragadozóhal károkat megelőzzük, A zooplanktonban szegény feltöltő víz miatt, a tavakat más tavakból átszűrt élő zooplanktonnal oltottuk, hogy a természetes táplálékbázis változatlanul biztosított legyen. Utónevelésre kiszállított sósvizes parazitamentesítő oldatban megfürdettük.

16

6. táblázat Pontyfajták kihelyezése egynyaras nevelésre 2004. június 17. Tó

47 48 45 46 49 50 41 42

Területe (m2) 400 400 400 400 400 400 400 400

43

400

44

400

Száma

Fajta Biharugrai Biharugrai Mórichelyi Mórichelyi Nagyatádi Nagyatádi Szegedi Szegedi Tatai aranysárga Tatai aranysárga

Db 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000

Összes tömeg

Átlagos testsúly

(gr)

(gr)

3100 3020 1100 1100 1380 1440 1360 1420 1120

1,55 1,51 0,55 0,55 0,69 0,72 0,68 0,71

1160

0,56 0,58

Az átlagtól eltérő egyedek nem kerültek továbbnevelésre. A kihelyezést követő első két hétben naponta kétszer száraz pontytáp etetésével takarmányoztunk. Az egynyaras nevelést fajtánként kétszeres ismétlésben végeztük, mivel kísérleti célra csak ennyi azonos adottságú tó volt. Ez idő alatt is figyeltük a zooplankton mennyiségét, ami ha 3 ml/100 l sűrűség alá csökkent, azt szűrt zooplanktonnal pótoltuk. Havonta húzóhálós, míg kéthetente dobóhálós próbahalászatot végeztünk. Ez utóbbi elsődleges feladata az állategészségügyi ellenőrzés volt. Az etetést augusztustól, napi egyszeri, de négykarós etetésre változtattuk. Egyúttal a takarmányozó dolgozó feladata volt a béka és madárriasztás is. A tónapló elvárása szerint, a tenyészidőszak alatt, heti kétszeri mérés alapján, az átlagos vízhőmérséklet a következő táblázatban foglaltuk össze.

17

7. táblázat Vízhőmérséklet alakulása a tenyészidőszak alatt 2005. május-október Hét 1 2 3 4

Május Június 24,7 0C 21,5 0C 0 21,6 C 25,8 0C 22,6 0C 24,7 0C

Július Augusztus Szeptember Október 23,1 0C 25,4 0C 23,2 0C 18,0 0C 22,3 0C 25,60C 19,5 0C 0 0 22,7 C 24,9 C 18,3 0C 25,4 0C 23,1 0C 18,4 0C

A ponty teljesítményvizsgálati kódex előírásai szerint próbahalászatkor vizsgáltuk tavanként a halak kondícióját, emésztőtraktus telítettségét, a két próbahalászat

közötti

testsúlynövekedést

A

próbahalászatoknál

állategészségügyi vizsgálatokat is végeztünk, ecto- és endoparazítákra, tavanként három darabot vizsgálva. 8. táblázat 2005. évi próbahalászat Tó 47 48 45 46 49 50 41 42 43 44

Időpont

07.12. Fajta Db Gr Biharugrai 27 8,2 Biharugrai 40 5,0 Mórichelyi 50 6,0 Mórichelyi 30 7,0 Nagyatádi 50 7,2 Nagyatádi 32 11,8 Szegedi 36 10,8 Szegedi 35 8,3 Tatai aranysárga 28 8,5 Tatai aranysárga 48 6,7

08.09 Db Gr 110 7,4 30 11,6 81 9,2 111 5,4 75 7,3 110 8,2 56 9,8 10 25,0 85 5,3 65 6,9

09.06. Db Gr 50 60,0 50 44,0 50 32,0 50 34,0 50 29,6 50 50,0 50 56,0 68 68,0 38 37,8 50 25,2

A próbahalászatok során tapasztaltuk, hogy a kopoltyú elváltozások jelentősek voltak, mely a testtömeg gyarapodás elmaradásában jelentkezett. A tünetek elsődleges oka a tavak nagyfokú benőttsége, és az ezzel járó oxigénellátottság mértéke volt.

18

9. táblázat A takarmány feletetés a tónapló alapján Megnevezés Május Június Július Augusztus Szeptember Október Ponty zsenge táp 420 80 Előnevelő táp 340 Búza 1250 2200 3300 1950 650

Lehalászat

2.2.1

A tíz kísérleti tóból az öt fajtát 2005. október 17-19. között kezdtük lehalászni. A három napig tartó lehalászat alatt, fajtánként és tavanként számítottuk az átlagos testsúlyt, a megmaradási százalékot, valamint az állomány testsúlyának szórását 30 db átlagos minta alapján. A fajtákat az előzetes megállapodás alapján, úszócsonkítással jelöltük. 10. táblázat 2005. október 17.-én befejeződött lehalászás eredményei Tó

Fajta

Jelölés

47 48 45 46 49 50 41 42 43 44

Biharugrai Biharugrai Mórichelyi Mórichelyi Nagyatádi Nagyatádi Szegedi Szegedi Tatai aranysárga Tatai aranysárga

BH BH JM JM JH JH BM BM -

Lehalászott Megmaradási % Db Átlagsúly (gr) 748 80,2 37,4 1164 61,0 58,2 1260 47,8 63,0 1187 42,1 59,3 984 66,7 49,2 874 70,8 43,7 580 94,8 29,0 600 98,5 30,0 907 62,0 45,3 857 42,2 42,8

A fajtákat 3 db telelő-tárolóba, fajtánként arányosan helyeztük el. Az időjárás függvényében a lehalászat után is folytattuk az egynyaras ponty fajták takarmányozását, energia és fehérje gazdag tápok etetésével. A téli időszakban fokozott figyelmet fordítottunk az állomány védelme érdekében az állategészségügyre, vízcserére és a halevő madarak riasztására.

19

PONTYFAJTÁK TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTÉSÉNEK, NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS TESTALAKULÁSÁNAK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA 3

3.1

Előzmények, anyag és módszer Az egynyaras pontyok 2005. október 20-án érkeztek a Kaposvári

Egyetem Állattenyésztési Karának Hal-laboratóriumába, ahol az 5 fajta egyedeit egy gyors (3 perces), sós-malachitzöldes fürdetés után 5 db 1 m3-es kádban helyeztük el. Fajtánként kb. 50 db hal érkezett, a lehalászás előtt állatorvosi vizsgálat tanúsága szerint jó egészségi állapotban és kondícióban, de a lehalászáskor és az azt követő tároláskor szerzett szokásos sérülésektől nem mentesen. A labor recirkulációs rendszerét előzőleg fertőtlenítettük, de a tesztre fogadott pontyok kádjait november 21-ig egyedileg kezeltük, és csak ezután kapcsoltuk azokat a rendszerre. A szoktatási idő alatt először nem a „szokásos”

Saprolegnia-fertőzés lépett fel, néhány nap múlva a halakon

fekélyek látszottak, vakaróztak, imbolyogva a felszínen úsztak vagy a kád alján gyűltek össze. A takarmányfogyasztás nagyon csekély mértékű volt. Több alkalommal tartós (3x24 órás, 0,2 mg/l) malachitzöldes fürdetést alkalmaztunk. Az észlelhető kopoltyúféreg fertőzés ellen 2%-os sóoldattal is kezeltük az állományt. Próbálkoztunk Alpha Quinol Plus és Neo-TE-Sol-os fürdetéssel is és antibiotikumos táp etetésével is. A folyamatos, összességében jelentős mértékű elhullás miatt november 10-én újabb halakat kaptunk az állomány kiegészítésére. Bár néhány nap után, a kezelések ellenére az elhullás nem szűnt meg, a tesztet november 21-én elkezdtük. Ekkor egyedenként teljes méret-felvételezést végeztünk (testsúly, standard testhossz, testmagasság). Fajtánként két kádba, kádanként 15-25 halat helyeztünk el. A teszt 2006. január 20-ig tartott, amikor újabb teljes testméret felvételezés történt. A

20

halakat, lebegő Aller pisztráng nevelőtáppal etettük étvágy szerint (ad libitum), munkanapokon 8-16 óra között, szombaton és vasárnap 8-12 óra között, 2-5 alkalommal felkínálva a takarmányt. A tápfogyasztást naponta rögzítettük kádanként, majd azt 14 napos kísérleti szakaszokra összegeztük. A táp fizikai tulajdonságai (vízállóság, lebegés) lehetővé tették, hogy a takarmányértékesítést módszertani hiba nélkül lehessen meghatározni. A táp táplálóanyag-tartalmáról az 1. táblázat tájékoztat. A teszt során az első kéthetes periódust követően is volt szórványos elhullás, és még a teszt végén is találtunk néhány senyves, súlyosan beteg egyedet. 11. táblázat A teszt során használt táp kémiai összetétele (1) Szárazanyag (2) 90,0 % Nyers fehérje (3) 36,7 % Nyers zsír (3) 7,7 % Nyers rost (4) 1,3 % Nyers hamu (5) 3,3 % N-mentes kivonható anyag (6) 41,0 % Composition of the extruded, floating feed used in the test (1), Dry matter (2), Crude protein (3), Crude fat (3), Crude fibre (4), Crude ashes (5), N-free extract (6)

A recirkulációs rendszerben üzemelő kádakat egyedileg levegőztettük és naponta tisztítottuk. A napi tisztítás kb. 15-20 %-os vízcserét jelentett, az üzemelő kádtérfogatra vonatkoztatva. Az adott körülmények között a víz oldott oxigéntartalma folyamatosan az optimális szint közelében volt tartható. A vízhőmérséklet 18 és 21 Co között változott. A kéthetente történő mérések során a kádakban teljes vízcserét hajtottunk végre, amikor a kádak tisztítását is elvégeztük. Ily módon a recirkulációs rendszer vízminőségét sikerült a halak számára kedvező határértékek között tartani.

21

12. táblázat Kísérleti elrendezés (1) Fajták (2) Szegedi Mórichelyi Biharugrai Nagyatádi Tatai aranysárga Kádszám (3) 5,3 7,11 2,4 1,12 6,8 Db (4) 22,21 26,26 25,25 18,17 25,25 Experimental design, (1), Breeds (2), Tank (number) (3), N/tank (4)

Az induló és záró állományból fajtánként 3-3 egyedet digitális kamerával lefényképeztünk, a fotókat a Melléklet tartalmazza. A

teljes

kísérleti

állomány

egyedi

súlymérésére

kéthetente

(14

takarmányozási nap után) került sor. A mérések alkalmával malachitzöldes fürdetést alkalmaztunk a Saprolegnia fertőzés és a darakór megelőzése céljából. A halakat bódítás után mértük, 1 g-os mérési pontosságú, digitális kijelzésű asztali mérlegen. Az első és az utolsó mérés (1. és 61. nap) alkalmával az egyedi súlyadatokon kívül a standard testhosszat és a testmagasságot is rögzítettük mm-pontossággal. A mérések napján etetés nem volt. Az adatok feldolgozását és statisztikai értékelését az MS-Office Excel 7.0 és az SPSS for Windows Ver. 11.5 programok felhasználásával végeztük. Az alapstatisztikákon

túlmenően

a

fajták

közötti

testsúly-különbségek

értékelésére varianciaanalízist használtunk (az átlagok összehasonlítása LSD teszttel történt), a testalakulást leíró (az L=aHb, a profilindexet és a W=aLb, a kondíciófaktort „kifejező”) egyenletek meghatározását regresszió-analízissel végeztük el (hatványfüggvény illesztésével).

22

3.2

Eredmények

Az induló állomány testsúly adatainak értékelését a 3. táblázat tartalmazza. Figyelmet érdemel a fajtánként különböző, de jelentős mértékű szétnövés (CV % = 28-44!). A különböző betűkkel jelzett indulósúly átlagok P<0,05 szinten szignifikánsan különböztek, a különbségek gyakorlati szempontból is nagyon jelentősek. Az induláskor mért átlagsúly-különbségek irreálissá tehetik a labortesztet, legalábbis annak a növekedési sebességre vonatkozó értékelését! 13. táblázat Az induló állomány egyedi testsúlya (g) fajtánként (1) Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga

Db (3) 50 52 34 43 50

Átlag (4) Szórás (5) CV (%) 76,84c 31,84 41,44 60,33b 19,88 32,95 62,85b 26,45 42,08 97,77a 43,30 44,29 52,78b 14,77 27,98

Weight (g) of the initial stock per breed (1), breed (2), n (3), average (4), standard deviation (5)

A különböző betűkkel jelzett átlagok szignifikánsan különböznek (P<0,05) 14. táblázat A takarmányfogyasztás alakulása kádanként és fajtánként (g) (1) Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga

Kád (3) 2 4 7 11 1 12 3 5 6 8

Kísérleti szakasz Összesen (4) (5) 1 2 3 4 445 259 210 213 1127 573 561 562 608 2304 362 368 314 377 1421 420 548 458 460 1886 233 254 261 355 1103 196 210 237 216 859 400 277 223 224 1124 456 451 492 587 1986 302 315 223 225 1065 303 282 224 197 1006

Feed consumption (g) (1), per breed (2), per tank (3) and per experimental phase(4), total (5)

23

15. táblázat A halak testsúly-gyarapodása (g) kádanként és fajtánként (1) Fajta (2) Szegedi Mórichelyi Biharugrai Nagyatádi Tatai aranysárga

Kád (3) 3 5 7 11 2 4 1 12 6 8

Kísérleti szakasz (4) 1 2 3 4 13 -84 248 54 124 199 254 262 173 134 151 165 112 216 193 182 121 -3 51 54 275 241 249 256 4 48 64 119 54 84 93 71 109 102 113 76 32 26 60 43

Összesen (5) 231 839 623 703 223 1021 235 302 400 161

Weight gain (g) of fish (1), per breed (2), per tank (3) and per experimental phase (4), total (5)

A fajták abszolút tömeggyarapodását értékelve megállapítható, hogy arra az egész teszt során rányomta bélyegét a lappangó, fel- fellobbanó, pontosan nem diagnosztizált betegség, ami a fajtákat, de adott esetben fajtán belül az egyes kádakat is különböző mértékben érintette. A takarmányértékesítés adatai több fajta esetében értékelhetetlenek a fentebb említett okok miatt. A záró állomány egyedi testsúly-adatait összegző táblázatból kitűnik, hogy a fajták szórása a teszt során kissé tovább nőtt. Figyelmet érdemel, hogy a növekedés sebességét kifejező mutatók (napi gyarapodás, S.G.R., relatív növekedés) alapján felállított „rangsorok”

ezúttal, a múlt évi teszthez

hasonlóan – a rendkívül vontatott növekedés miatt – kevés érdemi információt tartalmaznak. A tesztről és a fajtákról, de az egynyaras korig történő nevelésükről is sokat mond a fajtánként 30-60 %-os elhullás.

24

16. táblázat A takarmányértékesítés alakulása a teszt során, szakaszonként és az egész kísérleti periódusra számítva (1) Fajta

Kád

(2)

(3)

Biharugrai Átlag Mórichelyi Átlag Nagyatádi Átlag

2 4 7 11 1 12 3 5

Szegedi Átlag Tatai aranysárga Átlag

6 8

Átlagos takarmányértékesítés (g/g) (5)

Kísérleti szakasz (4) 1. 2. 3,68 2,08 2,33 2,88 2,33 2,09 2,75 3,75 2,54 2,92 2,65 58,25 5,29 3,63 2,50 30,94 3,90 30,77 3,68 2,27 17,23 2,27 2,77 3,09 9,47 10,85 6,12

6,97

3. 4,12 2,26 3,19 2,08 2,37 2,23 4,08 2,55 3,32 0,9 1,94 1,42 1,97 5,23

4. 3,94 2,38 3,16 2,28 2,53 2,41 2,98 3,04 3,01 4,14 2,24 3,19 2,96 4,58

5,05 2,26 3,66 2,28 2,68 2,48 4,69 2,84 3,77 4,87 2,37 3,62 2,66 6,25

3,60

3,77

4,46

Development of feed conversion during the test per phase calculated for the whole experimental period (1), breed (2), tank (3), experimental phase (4), average feed conversion (5)

17. táblázat A záró állomány egyedi testsúlya (g) fajtánként (1) Fajta (2) Db (3) Biharugrai 24 Mórichelyi 37 Nagyatádi 14 Szegedi 18 Tatai aranysárga 33

Átlag (4) 138,50ab 99,19bc 126,21b 170,39a 77,67c

Szórás (5) 65,96 39,05 60,39 102,92 25,15

CV (%) 47,62 39,37 47,85 60,40 32,38

Individual weight (g) of the final stock per breed (1), breed (2), n (3), average (4), standard deviation (5)

A különböző betűkkel jelzett átlagok P<0,05 szinten szignifikánsan különböznek.

25

18. táblázat A fajták sorrendje a különböző értékmérők alapján a labortesztben (1) Fajta

Megmaradás (%)

Abszolút átlagos gyarapodás (g;g/nap)

Növekedési sebesség */s.g.r./ (%/nap)

Relatív növekedés **/r/ (%)

Takarmány értékesítés (g/g)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

Biharugrai

48

2 (24,88; 0,44)

2 (1,05)

2 (79,9)

3 (3,66)

Mórichelyi

71

1 (25,5; 0,46)

4 (0,89)

4 (64,4)

1 (2,48)

Nagyatádi

40

3 (15,34; 0,27)

1 (1,25)

1 (100,8)

4 (3,77)

Szegedi

44

2 (24,88; 0,44)

3 (0,99)

3 (74,3)

2 (3,62)

Tatai aranysárga

66

4 (11,22; 0,20)

5 (0,69)

5 (47,2)

5 (4,46)

*S.G.R. = ln W2 - ln W1/ t2 - t1 **R = (W2 - W1 / W1)*100 Order of breeds in the laboratory test on the basis of different traits (1), breed (2), survival rate (3), absolute average weight gain (4), growth rate (5), relative growth (6), feed conversion

26

19. táblázat A pontyfajták testalakulását leíró egyenletek és mutatók alakulása a vizsgálat elején és végén Fajta

St. testhossz (L) - Profiltestmagasság (H)1 index a b R2(3) (L/H)

Szegedi Induló 14,628 2,291 0,817 2,54 Záró 30,468 1,871 0,918 2,30 Mórichelyi Induló 52,610 1,464 0,327 2,52 Záró 34,138 1,702 0,828 2,26 Biharugra Induló 14,582 2,198 0,940 2,47 Záró 18,945 1,989 0,932 2,27 Nagyatádi Induló -9,336 2,819 0,555 2,63 Záró 22,983 1,983 0,907 2,33 Tatai aranysárga 22,623 2,103 0,736 2,77 Induló 30,152 1,964 0,856 2,54 Záró b 1: L = a H , 2: W = a Lb, 3: P<0,001

Testtömeg (W)Kondició2 st. testhossz (L) faktor a b R2(3) (W/L3*100) 1 3,30 192,973 ,965 0,905 5,16 380,055 3,350 0,939 20,071 0,321 0,066 177,093 2,010 0,848

2,39 3,93

151,952 1,704 0,940 273,232 2,656 0,947

2,85 4,45

-32,188 0,745 0,504 236,759 2,626 0,949

2,50 4,70

-94,569 1,179 0,868 163,344 1,802 0,940

1,99 2,67

Induló állomány fényképei 1.

kép

Biharugrai tükrös ponty

27

2.

kép

3.

kép

Móriczhelyi tükrös ponty

Nagyatádi tükrös ponty

28

4.

kép

5.

kép

Szegedi tükrös ponty

Tatai aranysárga pikkelyes

29

Záróállomány fényképei 6.

kép

7.

kép

Biharugrai tükrös ponty

Móriczhelyi tükrös ponty

30

8.

kép

9.

kép

Nagyatádi tükrös ponty

Szegedi tükrös ponty

31

10.

kép

11.

kép

Tatai aranysárga pikkelyes

Beteg és egészséges hal a záró állományból

32

MÁSODNYARAS VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

4

A kísérleti egynyaras csoportokat a telelőből 2006. április 14.-én halásztuk le Százhalombattán, a TEHAG-ban. Ekkor a halakat jeleik alapján szétválogattuk, és másnap

a

tesztelő

tavak

nagyságának

figyelembevételével

meghatározott

mennyiségben a tesztelési helyekre szállítottuk. Szállítás előtt a tájfajták összes tömegét megmértük és meghatároztuk az átlagtömeget, valamint megszámoltok az egyes tájfajták darabszámát tesztelőhelyenként. A halak elszállítása és kihelyezése a telelőbontás második napján történt, az alábbi három eltérő adottságú gazdaságba: Barnahátpuszta (Békés Ferenc őstermelő) Nagybaracska (Hal Kft.)

1,0 ha

Szarvas (Aranyponty ZRt.)

0,8 ha

1,0 ha

A gazdaságokban a tenyészidőszak alatt 7 alkalommal (kéthetente az etető helyeken dobóhálóval) és két alkalommal „fél vízre” eresztett tavakban húzókálóval végeztünk próbahalászatokat a növekedés, a kondíció és az egészségi állapot ellenőrzése céljából. A tesztelő tavak lehalászására 2005. október 03-05. között került sor.

A 2005-ös évben másodnyaras tesztre a következő fajták kerültek:

-

Biharugrai tükrös (1. kép);

-

Mórichelyi tükrös (2. kép);

-

Nagyatádi tükrös (3. kép);

-

Szegedi tükrös (4. kép);

-

Tatai aranysárga pikkelyes (5. kép).

33

Biharugrai tükrösponty 12.

kép

34

13.

kép

14.

kép

Mórichelyi tükrösponty

Nagyatádi tükrösponty

35

15.

kép

16.

kép

Szegedi tükrösponty

Tatai aranysárga pikkelyesponty

36

A 2006. évi teszt húzóhálós próbahalászataira június 20 és 22, valamint augusztus 22 és 24 között került sor. A szarvasi tesztből a második próbahalászat alkalmával csak kevés és kicsi, valamint rossz egészségi és kondícionális állapotú halat sikerült fogni, így itt még egy próbahalászatot be kellett iktatni az értékelő lehalászás előtt, melyre szeptember 14.-én került sor. Az első alkalommal Barnahátpusztán viszonylag sok halat sikerült fognunk, egy részét vissza is kellett engedni. Szétválogatásra és lemérésre összesen 73 egyed került. A kifogott állomány átlagsúlya 200 és 344 g közötti volt. Nagybaracskán, 21.-én, mind az öt tesztelt csoportból sikerült 14-18 darab közötti mennyiséget fogni, melyek átlagtömege 289 és 364 g közötti volt. A szarvasi tesztben a következő nap (23.-án) az előzőekhez hasonló mennyiséget ellenőriztünk a fajtákból (15-26 darab), ahol a halak növekedési üteme elmaradt az előző két tesztelő helyen tapasztaltaktól (168-286 g/db). Az első próbahalászat eredményei a három tesztelő helyen a következőképpen alakultak:

Vizsgálati hely Fajta Biharugrai tükrös Mórichelyi tükrös Nagyatádi tükrös Szegedi tükrös Tatai aranysárga p.

Barnahátpuszta Átlagtömeg Db (g)

Nagybaracska Átlagtömeg Db (g)

16

237,5

14

342,9

26

286,5

16

200,0

14

364,3

19

168,4

13

238,5

17

335,3

25

186,0

16

343,8

15

306,7

15

213,3

12

208,3

18

288,9

17

188,2

Db

Szarvas Átlagtömeg (g)

A kifogott egyedek egészségi és kondícionális állapota mind a három gazdaságban jó volt.

37

A második húzóhálós próbahalászat során Barnahátpusztán mindösszesen 1 egyedet sikerült fognunk (Nagyatádi tükrös, 400,0 g), mivel a csapadék szegény időben a tóban nem lehetett csökkenteni a vízszintet, mert nem volt miből pótolni azt. A következő napon ellenőrzött nagybaracskai tesztből már több hal akadt a hálóba (4–10 db), míg átlagsúlyuk 500 és 650 g között változott. A szarvasi tesztből 1 és 9 darab közötti mennyiségeket tudtunk fogni négy fajtából. Sajnos a Szegedi tükrös egyetlen egyede sem került a hálóba. Az átlagsúly a csoportok között itt 100 és 350 g között változott. A halak kicsik és betegek (fekélyesek) voltak, kondíciójuk, tápláltsági állapotuk is hagyott kívánni valót maga után. A tesztelő tavak szinte teljesen lefedte a sulyom, az első húzásra nem is sikerült halat fogni, csak azután, a második alkalommal, mikor a növényzetet eltávolították a vízből (a hálóval és kézzel). Az eredménnyel elégedetlenek voltunk, hiszen az 100 g átlagsúlyt mutató 2 db Nagyatádi tükrös 61 g-os átlaggal került kihelyezésre 133 nappal korábban. A növekedési eredmény és az egészségi állapot alapján szeptember 14.-re újabb próbahalászatot kértünk, de ekkor már csak Szarvason. A második

próbahalászat

eredményei

a

három

tesztelő

helyen

a

Db 4

Szarvas Átlagtömeg (g) 350,0

következőképpen alakultak: Vizsgálati hely

Barnahátpuszta Átlagtömeg Fajta Db (g) Biharugrai tükrös --Mórichelyi --tükrös Nagyatádi tükrös 1 400,0 Szegedi tükrös --Tatai aranysárga --p.

Nagybaracska Átlagtömeg Db (g) 4 650,0 9

500,0

9

222,0

6 8

583,0 887,0

2 --

100,0 --

10

640,0

1

300,0

A szarvasi teszt kivételével a halak egészségi és kondícionális állapota kiváló volt.

38

A

Szarvason

végrehajtott

harmadik

próbahalászat

(szeptember

14.)

eredménye már jobb eredményt adott mint az előzőé, bár a halakat már megérkezésünk előtt megfogták és tartóhálóba helyezték. Ennek ellenére néhány halon a fekély jelei még mindig látszódtak, bár már gyógyuló státuszban voltak. A jelentős sulyom állományt ekkorra már kitermelték a tóból. Mivel a halak egyöntetűen nagyok voltak döntést hoztunk, hogy a vágóérték

és

zsírtartalom

meghatározáshoz

szükséges

állományt

a

nagybaracskai tesztből hozzuk, ha a szarvasi teszt halai nem lesznek alkalmasak arra. A próbahalászat eredménye a következő volt: Vizsgálati hely Szarvas Fajta db átlagtömeg (g) Biharugrai tükrös 6 675,0 Mórichelyi tükrös 3 617,0 Nagyatádi tükrös 4 612,0 Szegedi tükrös 3 517,0 Tatai aranysárga p. 11 441,0 4.1

4.1.1

A másodnyaras tesztelő tavak ismertetése: Békés Ferenc, őstermelő, Barnahátpuszta

A kiválasztott tesztelő tó egy völgyzárógátas tórendszer középső, kisméretű tava volt, mely vizét a fölötte lévő tavon keresztül a környékre lehullott csapadékból kapta. Barnahátpuszta Tamásitól mintegy 15 km-re található Iregszemcse irányába. A tó jól őrizhető mivel az a magán gazdaság központjában helyezkedik el, megvilágítása is biztosított. A tesztelő tó feltöltése és trágyázása a Ponty teljesítményvizsgálati kódexben előírtaknak megfelelően történt 300 kg mésszel és 1.000 kg szervestrágyával. A tenyészidőszak második felében a tó frissvíz ellátása a környező területen

39

tapasztalható csapadék hiány miatt nem valósulhatott meg a kívánt mértékben. A tavak vízellátását egy viszonylag kisméretű területen keletkező csapadék összefolyása biztosítja, amely összefolyó víz mennyiségét a legkisebb csapadék hiány is jelentős mértékben csökkentheti. A halak takarmányozását tritikáléval végezték. A kijuttatott takarmány mennyisége havi bontásban a következők szerint alakult: - április:

7 kg

- május:

16 kg

- június:

118 kg

- július:

1.190 kg

- augusztus:

1.472 kg

- szeptember:

850 kg

Az átlagos vízhőmérséklet áprilisban 14,4; májusban 17,1; júniusban 21,3; júliusban 25,9; augusztusban 21,9 és szeptemberben a lehalászásig 19,8 OC volt. A hőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiségét az 1. ábra mutatja be. Mint azt már korábban említettük a csapadékviszonyok miatt az első húzóhálós próbahalászatra a tavat még le lehetett engedni félig, de a másodikra már nem. Békés Ferenc elmondása szerint azonban a leengedéssel a plankton is távozott a tóból, így ebben a tesztben több takarmányt kellett felhasználnia, mint az előző években, amikor a folyamat fordított volt, azaz az első húzóhálós próbahalászat alkalmával nem lehetett a tavat megcsapolni a vízhiány miatt.

40

10000

1. ábra Vízhőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiség változása Barnahátpusztán Takarmány (kg) Vízhőmérséklet (oC) 1190

1472

1000

850

118

100

16 14,4 10

17,1

21,3

25,9

21,9

július

augusztus

19,8

7

1 április

május

június

szeptember

17.

kép

A lecsapolt tesztelőtó Barnahátpusztán

41

4.1.2

Nagybaracskai Haltermelő és Értékesítő Kft. halastavai

A tórendszer Bajától 16,5 km- re délnyugati irányban a Ferenc-tápcsatorna jobb illetve bal partján helyezkedik el. Összterülete 303 ha, mely öt termelő tóból, 4 db egyhektáros kísérleti tóból, valamint 10 db telelőből áll. A tavak feltöltése minden esetben a Ferenc-csatornából történik. A tavak jó vízzáró rétegű mezőségi, öntés, illetve réti talajon kerültek kialakításra. A helyi termelési technológia szerint a tó felárasztása három nappal a vizsgálati anyag kihelyezése előtt történt a tótalajának 100 kg mésszel történő fertőtlenítése után. A telepítést követően a halakat ad-libitum búzával takarmányozták, mindennap ellenőrizve, hogy elfogyasztották-e az előző napi adagot. A helyi tartástechnológia szerint 1 ha termőterületre, azaz tófelületre 0,5 tonna szalmás istállótrágyát juttattak ki (szarvasmarha) a tó feltöltésének kezdete

előtt

1-2

nappal.

A

kijuttatott

takarmány

mennyisége

a

következőképpen alakult havi bontásban: - április:

200 kg

- május:

550 kg

- június:

600 kg

- július:

1.050 kg

- augusztus:

1.250 kg

- szeptember:

1.100 kg

Az átlagos vízhőmérséklet áprilisban 12,0; májusban 16,0, míg a levegőé 16,5; júniusban 14,0; júliusban a vízé 26 míg a levegőé 24; augusztusban 22,0 és 26,4 és szeptemberben a vízé 20 OC volt. A vízhőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiség változását havi bontásban a 2. ábra mutatja be.

42

2. ábra A vizhőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiségének változása Nagybaracskán. 10000

Takarmány (kg) Vízhőmérséklet (oC) 1050

1000

550

1250 1100

600

200 100

26 10

12

16

14

május

június

22

20

1 április

július

augusztus

szeptember

Nagybaracskán a helyi viszonyok miatt a tavat először teljes mértékben lehalásztuk, majd a halakat a gazdaság központjába szállítottuk, ahol jeleik alapján szétválogattuk (7. kép) őket, majd elvégeztük rajtuk a szükséges méréseket.

43

4.1.3

Az Aranyponty ZRt. Iskolaföldi tavai Szarvason Az ZRt. kezelésében ezen a területen közel 115 ha halastó kerül

hasznosításra. A terület mintegy 800 m-re helyezkedik el a Hármas-Köröstől déli irányban, vízellátása is erre a folyóra alapozott. A tavak a Kőrösök hordalékjára épültek, alul jó vízzáró képességgel rendelkező sárga agyagréteggel. 18.

kép

Halválogatás Nagybaracskán

44

A helyi technológiának megfelelően a teszt tóra, a vízfeltöltés előtt, 2.500 kg szerves trágyát juttattak ki a gátoldalon elhelyezve úgy, hogy 1/3-ad része a víz alá kerüljön, 2/3-ad része pedig a gáton maradjon. Ezt a részt a tenyészidőszak folyamán szakaszosan juttatták be a tó vizébe. A tó talajának fertőtlenítése a kihelyezés előtt 40 kg mészhidrát kijuttatásával történt. A

takarmányozás

itt

takarmánybúzával

történt,

a

nagybaracskai

technológiával, azonos módszerrel. A tesztelő tó a nyár folyamán állandó friss vízellátásban részesült. A ponty teljesítményvizsgálati kódexben foglaltaknak megfelelően rögzítésre került a feletetett takarmány mennyisége, a víz- és a levegő hőfoka napi bontásban. A havonta felhasznált takarmány mennyisége és az átlagos víz- és levegőhőmérséklet a következők szerint alakult:

Hónap

felhasznált takarmány

vízhőmérséklet

levegőhőmérséklet (kg)

(OC)

(OC)

április

40,0

17,7

20,7

május

115,0

17,5

20,0

június

165,0

20,1

26,5

július

210,0

27,2

33,0

augusztus

245,0

25,0

28,2

szeptember

420,0

21,8

21,0

A vízhőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiségének változását havi bontásban a 3 ábra szemlélteti.

45

3. ábra A vízhőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiségének változás Szarvason 1000

Takarmány (kg) Vízhőmérséklet (oC) 420 165

245

210

115 100

40 17,7

17,5

27,2

25

július

augusztus

20,1

21,8

10

1 április

május

június

szeptember

Mint azt már korábban említettük a szarvasi tesztelőtó teljesen fedett volt a tenyészidőszak

folyamán

sulyommal,

melyet

az

értékelő

halászatra

eltávolítottak ugyan, de szúrós termése így is sok gondot okozott a halászat során (8. kép), valamint a halak egészségi állapota sem volt kielégítő (9. kép).

46

19.

kép

20.

kép

Sulyomtermés a hálóban Szarvason

8. kép:.

Fekélyes és sérült pontyok a szarvasi tesztből.

47

4.2

Életképesség, megmaradási százalék

A vizsgálati csoportok darabszámát kihelyezéskor, valamint a tenyészidőszak végén történő lehalászás alkalmával határoztuk meg (10. kép). A kihelyezési adatokat 100 % -nak véve számítottuk a megmaradás arányát. Az elért eredményeket a 15. 16. és 17. táblázatok tartalmazzák. 21.

kép

Kísérleti egyedek számolása a tartóhálóba Nagybaracskán

48

20. táblázat 2006. évi megmaradási százalék Barnahátpusztán (1) Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi 4Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga

Kihelyezett darab (3) 300 300 300 300

Lehalászott darab (4) 289 269 243 221

Megmaradás (%) (5) 96,3 89,7 81,0 73,7

300

264

88,0

Survival rate at Barnahátpuszta, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), harvested number (4), survival rate (5)

21. táblázat 2006. évi megmaradási százalék Nagybaracskán (1) Fajta (2) kihelyezett darab (3) lehalászott darab (4) megmaradás(%) (5) Biharugrai 300 260 86,7 Mórichelyi 300 226 75,3 Nagyatádi 300 212 70,7 Szegedi 300 177 59,0 Tatai aranysárga 300 237 79,0 Survival rate at Nagybaracska, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), harvested number (4), survival rate (5)

22. táblázat 2006. évi megmaradási százalék Szarvason (1) Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga

Kihelyezett darab (3) 300 300 300 270

Lehalászott darab (4) 215 198 207 130

Megmaradás(%) (5) 71,7 66,0 69,0 48,1

300

257

85,7

Survival rate at Szarvas, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), harvested number (4), survival rate (5)

49

4.3

Növekedőképesség

A kihelyezés és az őszi lehalászás alkalmával meghatároztuk a kísérleti csoportok átlagtömegét. A lehalászási átlagtömeg és a kihelyezési átlagtömeg különbsége adja az átlagos nettó tömeggyarapodást. A növekedés abszolút értékében elért eredményeit a következőtáblázatok tartalmazzák. 23. táblázat 2006. évi testsúly gyarapodás értékelése a barnahátpusztai tesztben (1)

Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga

Kihelyezési átlagtömeg (g) (3) 68,0 44,0 59,0 92,0 47,6

Lehalászási átlagtömeg (g) (4) 899,6 597,0 731,3 762,4 737,9

Összes garapodás (g) (5) 831,6 553,0 672,3 670,4 690,3

Evaluation of weight gain at Barnahátpuszta, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), weigth gain (5)

24. táblázat 2006. évi testsúly gyarapodás értékelése a nagybaracskai tesztben (1) Kihelyezési Lehalászási Összes gyarapodás átlagtömeg (g) (3) átlagtömeg (g) (4) (g) (5) Biharugrai 63,0 740,4 677,4 Mórichelyi 44,6 588,5 543,9 Nagyatádi 56,6 653,3 596,7 Szegedi 85,0 624,3 539,3 Tatai aranysárga 48,0 753,2 705,2 Evaluation of weight gain at Nagybaracska, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), weight gain (5) Fajta (2)

50

25. táblázat 2006. évi testsúly gyarapodás értékelése a szarvasi tesztben (1) Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga

Kihelyezési átlagtömeg (g) (3) 64,7 45,5 61,0 89,0 45,7

Lehalászási átlagtömeg (g) (4) 557,7 380,8 490,8 457,7 403,9

Összes gyarapodás (g) (5) 493,0 335,3 429,8 368,7 358,2

Evalution of weight gain at Szarvas, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), weight gain (5)

A genetikai különbségek jellemzésére a következő kalkulációt alkalmaztuk: Tavanként a kihelyezési átlagtömegek és a hozzájuk tartozó lehalászási átlagtömegek között lineáris regressziót számítottunk. Megállapítottuk az ismétlésenként elért lehalászási átlagtömeg és az ismétlés kihelyezési átlagtömegéhez tartozó ponton az illesztett egyenesre számított lehalászási tömeg értékének a különbségét, 100 % -nak véve a kihelyezési tömegpontban a regressziós egyenletből számított lehalászási tömeget. Az abszolút és a számított lehalászási tömeg különbsége százalékban kifejezve tükrözi leginkább a fajták közötti genetikai különbséget, ezért azokat az egyes ismétlésekhez tartozó százalékos eltérések átlagával jellemeztük. A lineáris regresszió értékelés alapján kapott regressziós egyeneseket az 4; 5. és 6. ábrák, míg a számszerű értékeket és az egyenestől való eltérés arányát a 21., 22. és 23. táblázatok foglalják magukban.

51

4. ábra. A lineáris regresszió analízis eredménye Barnahátpusztán. 900 y = 2,8833x + 566,53 R2 = 0,2648

Biharugrai tükrös

850

Leha lászási á tla gtömeg (

800 Tatai aranysárga

750

Szegedi tükrös Nagyatádi tükrös

700

650

600 Mórichelyi tükrös 550 40

50

60

70

80

90

100

Kihelyezési átlagtömeg (g)

5. ábra. A lineáris regresszió analízis eredménye Nagybaracskán.

900 y = -0,5974x + 707,45 R2 = 0,0175

Leh a lá szá si á tla g tö m eg (

850 800 Tatai aranysárga

750

Biharugrai tükrös

700

650

Nagyatádi tükrös Szegedi tükrös


45

50

55

60

65

70

75

80

85

90


52

6. ábra. 600

A lineáris regresszió analízis eredménye Szarvason. y = 1,8738x + 345,14 R2 = 0,2181

Biharugrai tükrös

L eha lá szá si á tla g tö m eg (

550

Nagyatádi tükrös 500

450

Szegedi tükrös Tatai aranysárga


50

60

70

80

90

100


26. táblázat 2006. évi százalékos eltérés a regressziós egyenestől Barnahátpusztán (1)


Kihelyezési átlagtömeg (g) (3) 68,0 44,0 59,0 92,0

Lehalászási átlagtömeg (g) (4) 899,6 597,0 731,3 762,4

47,6

737,9

759,2 691,2 733,7 827,2

Eltérés az egyenestől (%) (6) 15,61 -15,78 -0,33 -8,50

701,4

4,95

Számított érték (g) (5)

Differences from the regression line in percentage at Barnahátpuszta, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), calculated harvested weight by regression analyses (5), difference from regression line in percentage (6)

53

27. táblázat 2006. évi százalékos eltérés a regressziós egyenestől Nagybaracskán (1)




48,0

753,2

745,1 734,1 741,3 758,2

Eltérés az egyenestől (%) (6) -0,63 -24,74 -13,46 -21,45

736,1

2,27


Differences from the regression line in percentage at Nagybaracska, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), calculated harvested weight by regression analyses (5), difference from regression line in percentage (6)

28. táblázat 2006. évi százalékos eltérés a regressziós egyenestől Szarvason (1)




45,70

403,9

466,4 430,4 459,4 511,9

Eltérés az egyenestől (%)(6) 16,38 -13,02 6,39 -11,84

430,8

-6,65


Differences from the regression line in percentage at Szarvas, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), calculated harvested weight by regression analyses (5), difference from regression line in percentage (6)

Fajtánként és ismétlésenként 30-30 egyedet lemértünk és a kapott értékekből számítottuk a fajták átlagtömegét, a szórást és a variációs koefficiens értékét. Az egyedi mérések eredményeit a táblázatok tartalmazzák.

54

22.

kép

Egyedi tömegmérés Nagybaracskán

29. táblázat Egyedi tömegmérés eredményei Barnahátpuszta, 2006 (1) Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi t Szegedi Tatai aranysárga Átlag (3): 802,33 633,70 796,50 637,07 764,79 Szórás (4): 275,39 208,17 316,09 232,93 260,27 CV % (5): 34,32 32,85 39,68 36,56 34,03 Individual weight measurement at Barnahárpuszta, 2006 (1), strains (2), average body weight (3), standard deviation (4), variation coefficient (5)

55

30. táblázat Egyedi tömegmérés eredményei Nagybaracskán, 2006 (1) Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga Átlag (3): 703,87 582,60 603,90 701,33 798,79 Szórás (4): 179,01 134,46 205,15 174,47 157,70 CV % (5): 25,43 23,08 33,97 24,88 19,74 Individual weight measurement at Nagybaracska, 2006 (1), strains (2), average body weight (3), standard deviation (4), variation coefficient (5)

31. táblázat Egyedi tömegmérés eredményei Szarvason, 2006 (1) Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga Átlag (3): 720,40 526,63 458,43 595,40 399,42 Szórás (4): 185,72 176,50 203,66 237,35 120,41 CV % (5): 25,78 33,51 44,42 39,86 30,15 Individual weight measurement at Bikal, 2006 (1), strains (2), average body weight (3), standard deviation (4), variation coefficient (5)

4.4

Takarmányértékesítő-képesség

Mivel a Szarvason épített takarmányértékesítést vizsgáló ketrecek az időfolyamán tönkrementek, ebben az évben nem volt lehetőségünk a ketreces takarmányérékesítő-képesség vizsgálatának elvégzésére. Minden gazdaságban ismert azonban, hogy a halak a tenyészidőszak folyamán mennyi szemes abrak takarmányt (tritikálét vagy takarmány búzát kaptak. Ismert ugyanakkor a halak, azaz a tájfajták kihelyezési átlagtömege és összes tömege, valamint lehalászási átlagtömege és összes tömege, amiből kiszámítható a teljes és az átlagos gyarapodás. Azt feltételezve, hogy minden egyes egyed azonos eséllyel juthatott mind a természetes táplálékhoz, mind pedig a kijuttatott takarmányhoz, közelítő értéket kaphatunk az egy kilógramm testtömeggyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyiségéről, ha feletetett takarmány

56

mennyiségét egyenlő arányban szétosztjuk az 5 tájfajta között és ehhez viszonyítjuk az ebből a takarmány mennyiségből elért testtömeg-gyarapodás mértékét. A teljes feletetett takarmány mennyisége Barnahátpusztán 3.653 kg, volt, így egy tájfajtára 730,6 kg elfogyasztott gazdasági abrak esett. Nagybaracskán az összesen felhasznált abrak takarmány mennyisége 4.750 kg volt, így az egy tájfajtára jutó mennyiség 950 kg. Szarvason a tenyészidőszak alatt mindösszesen 1.195 kg takarmányt etettek fel, ami tájfajtánként 239 kg elfogyasztását jelenti. Az elért eredményeket táblázatok szemléltetik.

57

32. táblázat 2006. évi takarmányértékesítő-képesség Barnahátpusztán (1)


239,6 147,4 160,0 140,9

Feletetett takarmány (kg) (8) 730,6 730,6 730,6 730,6

Takarmányértékesítés (kg/kg) (9) 3,05 4,96 4,57 5,19

180,5

730,6

4,05

Kihelyezett darab (3)

Kihelyezett tömeg (kg) (4)

Lehalászott darab (5)

Lehalászott tömeg (kg) (6)

Gyarapodás (kg) (7)

300 300 300 300

20,4 13,2 17,7 27,6

289 269 243 221

260,0 160,6 177,7 168,5

300

14,3

264

194,8

Calculation of feed conversion ratio at Barnahátpuszta, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), inital total weight (4), harvested number (5), harvested total weight (6), total weight gain (7), consumed feed (8), food conversion ratio (9)

58

33. táblázat 2006. évi takarmányértékesítő-képesség Nagybaracskán (1)


173,6 119,6 121,5 85,0



164,1

950,0

5,8






300 300 300 300

18,9 13,4 17,0 25,5

260 226 212 177

192,5 133,0 138,5 110,5

300

14,4

237

178,5

Calculation of feed conversion ratio at Nagybaracska, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), inital total weight (4), harvested number (5), harvested total weight (6), total weight gain (7), consumed feed (8), food conversion ratio (9)

59

34. táblázat 2006. évi takarmányértékesítő-képesség Szarvason (1)


100,5 61,7 83,3 35,5



90,1

239,0

2,7






300 300 300 270

19,4 13,7 18,3 24,0

215 198 207 130

119,9 75,4 101,6 59,5

300

13,7

257

103,8

Calculation of feed conversion ratio at Szarvas, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), inital total weight (4), harvested number (5), harvested total weight (6), total weight gain (7), consumed feed (8), food conversion ratio (9)

60

4.5

Vágóérték

A ponty teljesítményvizsgálat utolsó éve után laboratóriumi körülmények között a vágóérték meghatározása fajtánként 20-20 egyed feldolgozásával történik. A vágóérték elbírálása a testméretek felvételével kezdődik, ezután kerül sor az élőtömeg megállapítására gramm pontossággal. Következő lépés a pontyok "konyhai" feldolgozása. Ennek során először a pikkely és bőrkaparék eltávolítása, majd az úszók levágása következik. Az úszókat minden esetben a testhez legközelebb eső ponton kell levágni. Ezt követi a zsigerek kibontása, majd a fej törzsről való leválasztása a 2. és 3. csigolya között. A fejből eltávolításra kerül a kopoltyú, amely a pikkelyekkel és a bőrkaparékkal, az úszókkal és a zsigerekkel együtt képezi az összes hulladékot, mivel a fej egyes halkészítményeknél még felhasználható. A feldolgozás után kapott testsúly adja a tisztán ehető részt, azaz a vágott test tömegét (12. kép). A hulladékként kidobásra szánt pikkelyek, úszók, bél, fej és kopoltyú tömegét együtt kell lemérni és hozzáadni a vágott test súlyához és ellenőrizni a feldolgozás és a mérések pontosságát. A feldolgozás közben elfolyó vér és testnedvek aránya nem lehet több mint az élőtömeg 5 %-a. Amennyiben a nem mérhető részek aránya ezt meghaladja, azt az egyedet ki kell zárni az értékelésből. A vágott test tömegének az élőtömeghez viszonyítása adja a vágóértéket, melyet százalékban kell kifejezni. Az egyes fajták átlag vágóértékét a 30. táblázat tartalmazza.

61

23.

kép

Vágott test súlyának mérése

35. táblázat 2006. évi vágóérték vizsgálat eredményei (1)

Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi t Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga

Élőtömeg Fejtömeg (g) (3) (g) (4) 864,8 641,0 786,8 687,0

99,85 79,55 86,10 82,60

682,1

75,25

Vágott Fejtömeg a testsúly % -ban testsúly (g) (6) (%) (5) 11,66 541,3 12,59 389,8 11,13 502,1 12,12 419,9 11,05

408,0

Vágóérték (%) (7) 62,44 60,76 63,51 61,19 59,66

Results of slaughter value test, 2006 (1), strains (2), wet weight (3), head weight (4), head weight of body weight in percentage (5), slaughtered body weight (6), slaughter value or dressing yield (7)

62

4.6

Testméretindexek

A vizsgálat kezdetekor a ponty jellemző testméreteit kell felvenni, mint: - teljes testhossz; - törzshossz; - fejhossz; - faroknyélhossz; - testmagasság; - testszélesség. A felvett méretek alapján a következő indexeket kell kiszámítani: • profilindex: a testhosszúság és a testmagasság hányadosa; • keresztmetszetindex: amely a testmagasság és a testszélesség hányadosa; • fejindex: a testhosszúság és a fejhosszúság hányadosa; • faroknyélindex: a testmagasság és a faroknyélhossz hányadosa.

63

36. táblázat Testméret-indexek alakulása 2006-ban (1)


Teljes testhossz (cm) (3)

Törzshossz (cm) (4)

Fejhossz (cm) (5)

Faroknyél hossz (cm) (6)

Test magasság (cm) (7)

Test szélesség (cm) (8)

Profil index (9)

Keresztmetszet index (10)

Fej index (11)

Faroknyél index (12)

35,5 32,3 34,3 32,8

27,4 24,8 26,5 25,4

8,9 8,4 8,6 8,5

4,4 3,7 3,9 4,0

11,9 11,1 10,9 11,1

5,9 5,3 5,6 5,5

2,3 2,3 3,2 2,3

2,0 2,1 2,0 2,0

3,1 3,0 3,1 3,0

2,8 3,0 2,8 2,9

33,3

26,2

7,9

4,3

10,7

5,5

2,4

1,9

3,3

2,5

Body size indexes, 2006 (1), strains (2), body length (3), standard lenght (4), head length (5), tail length (6), body height (7), body width (8), profile index (9), cross-section index (10), head index (11), tail index (12)

64

4.7

Zsírtartalom

A zsírtartalom meghatározását a vágóérték megállapítása során keletkező vágott testről lefejtett baloldali filéből végezzük (13. kép). Ehhez fajtánként 20-20 egyedet használunk fel kétszeres ismétlésben. A vágóérték és a zsírtartalom meghatározására 2006. október 25.-én került sor, amely időpontig a mintának szánt egyedeket a HAKI recirkulációs rendszerében helyeztük el egy 4 m3-es kádban azonos környezeti feltételek mellett. Ebben az időszakban a halak csak a létfenntartáshoz szükséges mennyiségű takarmány kapták. 24.

kép

Zsírtartalom meghatározásra kerülő baloldali filé

65

37. táblázat A hús zsírtartalma a 2006. évi teszt fajtáinál (1) Fajta Filé tömege (2) (g (3) Átlag (8): 210,36 Biharugrai Szórás (9): 45,46 Átlag: 152,60 Mórichelyi Szórás: 47,70 Átlag: 196,70 Nagyatádi Szórás: 50,24 Átlag: 161,84 Szegedi Szórás: 40,98 Tatai Átlag: 162,68 aranysárga Szórás: 41,80

Zsír Fehérje Nedvesség Összes (%) (4) (%) (5) (%) (6) (%) (7) 11,09 18,43 69,48 99,00 1,51 1,16 1,90 0,00 10,16 18,05 70,79 99,00 1,05 1,06 1,34 0,00 10,74 18,74 69,52 99,00 1,41 0,97 1,42 0,00 11,44 18,54 69,02 99,00 1,87 1,44 2,68 0,00 9,77 18,33 70,90 99,00 1,45 0,65 1,11 0,00

Fat content of the meat, 2006 (1), strains (2), fillet weight (3), fat (4), protein (5), moisture (6), total (7), average (8), deviation (9)

66

PONTY TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

Recommend Documents