1 K I T Ö L T É S I Ú T M U T A T Ó (Telekadó) A bevallás a www.balatonbereny.hu weboldalról letölthető és elektronikusan kitölthető ! I. ponthoz:
Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a telket az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyon értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. II. ponthoz:
Változás bejelentése/változás jellege: Új adóbevallást kell tennie, amennyiben e bevallás adataiban változás következik be. A bevallást a változás évét követő év 01.15-ig kell benyújtani. Változás jellege lehet pl.: tulajdoni hányad változása stb. III. ponthoz: Az adóbevallást az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az adókötelezettség keletkezését(változását) követő 15 napon belül kell benyújtani. Az adókötelezettség öröklés esetén az örökhagyó halálát követő év 1. napján, adás-vétel, ajándékozás ill. egyéb szerződés esetén a szerződés megkötését követő év 1. napján keletkezik. (Adóbevallást tehát az örökhagyó halálát ill. a szerződés megkötését követő év január l5-ig kell tenni.) Használatbavételi engedély kiadása esetén az adókötelezettség a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követő év 1. napján keletkezik. Az adóbevallás elmulasztása, késedelmes vagy hibás benyújtása esetén mulasztási bírság szabható ki. VI./2. ponthoz:
A bevallás VII./1.7+1.8 pontjában feltüntetett m2 nagyságot kell feltüntetni. VII/1.7 ponthoz: Hasznos alapterület: (A felmérést pontosan kell végezni, azt a jegyző bármikor ellenőrizheti !)
A teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz,
tornác alapterületének 50 %-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten ( a csatlakozó terepszint alatt ) kialakított helyiségek alapterületének 70 %-át kell a teljes alapterületbe számítani. Melléképület, melléképületrész:
A lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja. Kiegészítő helyiség:
A lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót. Az építmény fogalma, jellege:
A rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre. Épület:
Az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a Szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége, vagy helyiség-csoportja, amely a lakás, az üdülő, a kereskedelmi egység és egyéb nem lakás céljára szolgáló épület meghatározása szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerpel. Lakás: A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A.§-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Kereskedelmi egység:
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész.
Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület:
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész. Üdülő: Az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként /üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház/ feltüntetett, vagy ilyenként feltüntetésre váró épület. Szállásépület:
Az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész. A lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: A lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel. Építményadó alól mentes:
1. A lakáshoz, üdülőhöz (üdülőépület,hétvégi ház,apartman,nyaraló,csónakház) tartozó kiegészítő helyiségek(jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás,pince). 2. A lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész. 3. Ahol a belmagasság nem éri el az 1.90 métert. 4. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa,fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác alapterületének 50 %-a. 5. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt ) kialakított helyiségek alapterületének 30 %-a. 6. a szükséglakás 7. az ingatlan – nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépület (pl.: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja 8. a műemlék 9. a présház (Helyi adó rendelet 6.§.8.pont) 10. a gépjárműtároló és a csónaktároló céljára használt építmények adóköteles alapterületéből 16 m2 (Helyi adó rendelet 6.§.9. pont) 11. a fedett és nyitott terasz, kivéve a vállalkozó üzleti célt szolgáló épületét, épületrészét (Helyi adó rendelet 6.§.11.pont)
VII/2. és 3. ponthoz:
Helyi adó rendelet 13.§.: Mentes az adó alól: g./ A lakással (lakóépülettel) beépített telek e rendelet 4.§ (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó része, kivéve azt a telket, amely két utcával érintkezik és telekalakítással beépíthetővé válik. A magánszemély tulajdonát képező, üdülőövezetben lévő, beépített telek területéből 1500 m2. h./ kérelemre az építési engedéllyel rendelkező adóalany az építési engedély jogerőre emelkedését követő év 01.01-től számított 4 évig. Ha a telket ezen időszak alatt nem építi be, a telekadót visszamenőleg is meg kell fizetnie. A határidő kivételes esetben egy évvel meghosszabbítható, i./ az a telek, amely közúttal nem érintkezik és telekalakítással sem válik beépíthetővé j./ a közművesítetlen utcában lévő telek. A telekadó szempontjából közművesítetlen az az utca, amelyben a víz, villany, szennyvízcsatorna közművek nincsenek kiépítve, k./ a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke utáni telekadó megállapítása során a g. és h. pontokban foglalt mentességi szabályok nem alkalmazhatók, Helyi adó rendelet 14.§.:(adókedvezmények) A 17.§. szerinti mértéket csökkenteni kell: a./211 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai között az önkormányzat illetékességi területén a lakcímbejelentő szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel rendelkező magánszemély adóalany is van, b./191 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosai között az önkormányzat illetékességi területén a lakcímbejelentő szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel rendelkező magánszemély adóalany is van, c./191 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai között a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély is van, d./161 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosai között a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély is van, e./206 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai között a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély is van és a telek adóköteles alapterülete az 1000 m2-t meghaladja, f./191 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosa olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tagjai a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, g./161 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosa olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tagjai a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, h./161 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai magánszemélyek és közöttük a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély nincs, i./ 101 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosai magánszemélyek és közöttük a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély nincs,
j./ adókedvezmény az a. b. c. d. e. f. g. h. i. pontokban felsoroltak közül csak egy jogcímen vehető igénybe, k./ amennyiben a telek szélessége miatt építési engedély nem adható, úgy a 17. §. alapján megállapított és az a.b.c.d.e.f.g.h.i. pontokban foglalt adókedvezmény valamelyikével csökkentett adó 50 %-át kell megfizetni, l./ a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke utáni telekadó megállapítása során az a,b,c,d,e,f,g,h,i,j,k, pontokban foglalt kedvezmények nem alkalmazhatók, m./191 Ft-al, a vállalkozó üzleti célt szolgáló- lakóövezetben lévő- telke esetében ha azon üzlethelyiség, műhely, szállásépület, iroda, vagy raktárként üzemelő építmény van, vagy a telek adóköteles alapterülete az 1500 m2-t nem haladja meg. n./ 101 Ft-al, a vállalkozó üzleti célt szolgáló- üdülőövezetben lévő- telke esetében ha azon üzlethelyiség, műhely, szállásépület, iroda, vagy raktárként üzemelő építmény van, vagy a telek adóköteles alapterülete az 1500 m2-t nem haladja meg. A mentességet, kedvezményt a helyi adó rendelet megfelelő pontjára hivatkozással kérjük beírni a bevallásba. (pl.: 14.§.c.pont)
A bevallás minden oldalát aláírva, személyesen vagy postai úton kell benyújtani a jegyző részére.
