Politikai filozófia A tantárgy kódja: 5JT05NSZ200M A tantárgy megnevezése (magyarul): Politikai filozófia A tantárgy megnevezése (angolul): Political philosophy A szak(ok) megnevezése (ahol oktatják): Igazgatásszervező és Nemzetközi igazgatásszervező MA A tanórák száma (előadás+gyakorlat) heti óraszám (nappali): heti 2 Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: kötelezően választható A tantárgyfelelős kar/tanszék/szakcsoport (intézet) neve: Állam- és Társadalomelméleti Intézet A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Szerletics Antal adjunktus A tantárgy oktatói:. Dr. Szerletics Antal adjunktus A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja, hogy betekintést nyújtson a modern politikai filozófia alapkérdéseibe. A tananyag a politikai filozófia három központi kérdésére, a politikai autoritás, az elosztási igazságosság és az értéksemlegesség témájara koncentrál; ezen három témakör kapcsán kerülnek bemutatásra a legfontosabb filozófiai irányzatok, többek között a liberalizmus, a kommunitarizmus, a libertarianizmus, a konzervativizmus és a marxizmus. A jegyszerzés előfeltételei: aktív órai részvétel, a megadott témakörök egyikét feldolgozó referátum tartása és az utolsó órán megírandó zárthelyi dolgozat sikeres teljesítése. Az órai referátumok elsődleges célja a megadott szövegek értő és alapos feldolgozása, ami kiegészíthető (kiegészítendő) a hallgató által fellelt egyéb megbízható forrásokkal is (a Wikipédia lehetőség szerint kerülendő). A tantárgy tananyagának leírása: (tematika) I. Bevezetés – A kurzus során érintett témakörök áttekintése – tudományelméleti kérdések – a politikai filozófia tárgya, módszere, tudományterületi elhelyezése – elhatárolás a politológiától, politikaelmélettől, politikától – a politikai filozófia kialakulása. Ajánlott irodalom: HUORANSZKI FERENC: Mire jó és miről szól a politikai filozófia? in: Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia (Budapest: Osiris, 1998); POGONYI SZABOLCS: A politikai filozófia hasznáról és káráról (Phronesis online folyóirat, 1 évf. 2. szám, 2007); LEO STRAUSS: What is Political Philosophy? (19 The Journal of Politics 1957 pp. 343-368. Elérhető www.archive.org); LÁNCZI ANDRÁS: A XX. század politikai filozófiája (Budapest: Helikon, 2007) pp. 8-25, 51-58, 71-95. II. A politikai autoritás kérdései 1. – A politikai autoritás fogalma – tekintély, autoritás és hatalom elkülönítése – anarchisták: a politikai hatalom elutasítása – az anarchista mozgalmak – a polgári engedetlenség kérdése – H. D. Thoreau és John Rawls a polgári engedetlenségről 1. referátum: Anarchista elméletek: a politikai autoritás elutasítása BOZÓKI ANDRÁS – SÜKÖSD MIKLÓS: Az anarchizmus elmélete és mozgalmai (bevezető tanulmány első része); ERRICO MALATESTA: Anarchia; MURRAY ROTHBARD: Az állam nélküli társadalom. In Bozóki – Sükösd (szerk.): Az anarchizmus klasszikusai (Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2009) (pp. 7-22, 239-269, 447-461) 2. referátum: A polgári engedetlenségről
Politikai filozófiák enciklopédiája (Budapest: Kossuth Kiadó, 1995, szerk.: Hitseker Mária) (a polgári engedetlenségről szóló bejegyzés); H. D. THOREAU: A polgári engedetlenség iránti kötelességről. In H. D. Thoreau: Walden (Budapest: Fekete Sas Kiadó, 2008) (pp. 263-285); JOHN RAWLS: Az igazságosság elmélete (Budapest: Osiris, 1997) (pp. 429-444) Ajánlott irodalom: ROBERT PAUL WOLFF: Autonómia és autoritás konfliktusa. In: Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia (Budapest: Osiris, 1998) (pp. 132141); TAKÁCS PÉTER: Államtan (Az állam általános sajátosságai) (Budapest, 2011) (pp. 139-144, az autoritásról szóló rész); JEAN HAMPTON: Political Philosophy (Boulder, CO: Westview Press, 1997) (pp. 3-39); DAVID MILLER: Political Philosophy – A Very Short Introduction (Oxford: OUP, 2003) (pp. 19-37); COLIN WARD: Anarchism – A Very Short Introduction (Oxford: OUP, 2004) III. A politikai autoritás kérdései 2. – Honnan ered a politikai autoritás? – ókori és középkori autoritás-elméletek – a természet, mint az autoritás forrása – a természetes úrszolga viszony (Arisztotelész) – perfekcionista autoritás-elméletek (Platón) – a megegyezés, mint a politikai hatalom forrása – a klasszikus szerződéselméletek – a természeti állapot Hobbesnál – Hobbes emberképe – a játékelméleti modell – a fogolydilemma és az iterált (ismételt) fogolydilemma szituáció – az alávetési szerződés – a Leviatán, avagy az abszolút politikai hatalom igazolása – a ius naturale és a természeti törvények. 3. referátum: Thomas Hobbes szerződéselmélete THOMAS HOBBES: Leviatán (Budapest, Kossuth, 1999) (I. kötet: 13, 14. és 17. fejezet, pp. 166-183, 205-210); Állam, megállapodás, jogszerűség. A társadalmi szerződés elméletei. In TAKÁCS PÉTER (szerk.): Államelmélet I. (Budapest: Szent István Társulat, 2007) (pp. 164177) (5.1.-5.3.3. fejezetek); HUORANSZKI FERENC: Klasszikus szerződéselmélet és modern játékelmélet. In Huoranszki Ferenc: Filozófia és utópia (Budapest: Osiris, 1999) (1, 5, 6. rész, pp. 123-126, 137-146) Ajánlott irodalom: JEAN HAMPTON: Political Philosophy (Boulder, CO: Westview Press, 1997) (pp. 39-53) IV. A politikai autoritás kérdései 3. – John Locke szerződéselmélete – kettős szerződés – a politikai közösség kialakítása – a megbízási (agency) szerződés – Rousseau – a természeti állapot és civilizáció – a polgári szabadság – népszuverenitás és volonté generale – a szerződéselméletek kritikái – David Hume kritikája – a hallgatólagos beleegyezés problémája (Simmons). 4. referátum: Locke szerződéselmélete. A szerződéselméletek kritikái. JOHN LOCKE: Második értekezés a polgári kormányzatról (Kolozsvár: Polis, 1999) (I, II, VII – XI. fejezet, pp. 41-51, 91-138) vagy JOHN LOCKE: Értekezés a polgári kormányzatról (Budapest: Gondolat, 1986, a megfelelő fejezetek); Állam, megállapodás, jogszerűség. A társadalmi szerződés elméletei. In TAKÁCS PÉTER (szerk.): Államelmélet I. (Budapest: Szent István Társulat, 2007) (pp. 179-182, 189- 191) (5.3.4 fejezet és 5.4. fejezet); Ajánlott irodalom: JEAN HAMPTON: Political Philosophy (Boulder, CO: Westview Press, 1997) (pp. 53-67). DAVID HUME: Értekezés az emberi természetről (Budapest: Gondolat, 1976) (pp.723-743); JOHN A. SIMMONS: Hallgatólagos beleegyezés és politikai kötelezettség, in: Huoranszki Ferenc (szerk): Modern politikai filozófia (Budapest: Osiris, 1998) 5. referátum: Rousseau és a ‘Contrat Social’ Állam, megállapodás, jogszerűség. A társadalmi szerződés elméletei. In TAKÁCS PÉTER (szerk.): Államelmélet I. (Budapest: Szent István Társulat, 2007) (pp. 182-189) (5.3.5 fejezet); JEAN-JACQUES ROUSSEAU: A társadalmi szerződésről. In PACZOLAY PÉTER –
SZABÓ MÁTÉ: Az egyetemes politikai gondolkodás története (Szöveggyűjtemény) (Budapest: Rejtjel, 1999) (pp. 133-155) V. Disztributív igazságosság 1. – A korrektív és a disztributív igazságosság – az elosztási igazságosság, mint a modern politikai filozófia egyik központi kérdése – az elosztási elméletek kategorizálása – processzuális, történeti és mintázatkövető modellek – az utilitarizmus – klasszikus haszonelvű szerzők (Jeremy Bentham és John Stuart Mill) – a humanitárius, az elsőbbségi és az egyenlősítő (egalitárius) elosztás. 6. referátum: Utilitarizmus MICHAEL J. SANDEL: Mi igazságos és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata (Budapest: Corvina, 2012) (a haszonelvűségről szóló fejezet, pp. 47-76); Jeremy Bentham és John Stuart Mill élete és munkássága in: Politikai filozófiák enciklopédiája (Budapest: Kossuth Kiadó, 1995, szerk.: Hitseker Mária) (Bentham, Mill és az utilitarizmus címszavak) Ajánlott olvasmány: Will Kymlicka: Contemporary Political Philosophy (Oxford: OUP, 1990) (pp. 9-50); John Rawls: Kétfajta szabályfogalom, in Lónyai Mária (szerk.): Tények és értékek. A modern angolszász etika irodalmából (Budapest: Gondolat, 1981). VI. Disztributív igazságosság 2. – Rawls és Az igazságosság elmélete – a méltányosságként felfogott igazságosság – az igazságosság két alapelve – az első alapelv elsőbbség – a különbözeti elv – a különbözeti elv kritikája (John C. Harsányi) – az igazságosság alapelveinek igazolása – hipotetikus szerződés – a tudatlanság fátyla. 7. referátum: Rawls hipotetikus szerződéselmélete POGONYI SZABOLCS – FÜLÖP ENDRE: Rawls és a modern liberális társadalmi szerződés. Elérhető: mmi.elte.hu/szabadbolcsészet → Politikai ideológiák → Liberalizmus címszó alatt. MICHAEL J. SANDEL: Mi igazságos és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata (Budapest: Corvina, 2012) (a Rawlsról szóló fejezet, pp. 167-197); Ajánlott olvasmány: JOHN RAWLS: A méltányosságként felfogott igazságosság. In: Huoranszki Ferenc (szerk): Modern politikai filozófia (Budapest: Osiris, 1998) (pp 21- 34); WILL KYMLICKA: Contemporary Political Philosophy (Oxford: OUP, 1990) (pp. 50-95) VII. Disztributív igazságosság 3. – Libertárius elméletek – a minimális állam (Hayek, Friedman) – Robert Nozick – entitlement theory – az igazságosság, mint igazságos tranzakciók sorozata – az eredeti szerzés, az átruházás és a jóvátétel kérdése. 8. referátum: Libertarianizmus Politikai filozófiák enciklopédiája (Budapest: Kossuth Kiadó, 1995, szerk.: Hitseker Mária) (a libertarianizmusról szóló bejegyzés); MICHAEL J. SANDEL: Mi igazságos és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata (Budapest: Corvina, 2012) (3. és 4. fejezet, pp. 76-95, 95-126). Ajánlott olvasmány: ROBERT NOZICK: Elosztási igazságosság. In: Huoranszki Ferenc (szerk): Modern politikai filozófia (Budapest: Osiris, 1998) (pp. 141-160); PETER VALLENTYNE: Libertarianism in Stanford Encyclopedia of Philosophy (http://plato.stanford.edu); WILL KYMLICKA: Contemporary Political Philosophy (Oxford: OUP, 1990) (pp. 95-160); ANTHONY DE JASAY: Az állam (Budapest: Osiris, 2002) VIII. Disztributív igazságosság 4. – Egalitárius nézetek – liberális egyenlőség – Ronald Dworkin az erőforrások és a jólét egyenlőségéről – a marxista álláspont. 9. referátum: Liberális egyenlőség. Ronald Dworkin elmélete. HUORANSZKI FERENC: Disztributív egyenlőség. In: Filozófia és utópia (Budapest: Osiris, 1999) (pp. 191-208); THOMAS NAGEL: Egyenlőség. In Huoranszki Ferenc (szerk): Modern politikai filozófia (Budapest: Osiris, 1998) (pp. 78-94);
Ajánlott olvasmány: WILL KYMLICKA: Contemporary Political Philosophy (Oxford: OUP, 1990) (pp. 76-90 és 160-199); JEAN HAMPTON: Political Philosophy (Boulder, CO: Westview Press, 1997) (pp. 153-159) 10. referátum: Marxista és szocialista nézetek KARL MARX – FRIEDRICH ENGELS: A Kommunista Párt kiáltványa (1848); ANTHONY GIDDENS: A harmadik út – A szociáldemokrácia megújulása (Budapest: Agóra, 1999) (pp. 11-38); A szocializmus és a szocialista-kommunista állameszme. In TAKÁCS PÉTER (szerk.): Államelmélet I. (Budapest: Szent István Társulat, 2007). Ajánlott olvasmány: WILL KYMLICKA: Contemporary Political Philosophy (Oxford: OUP, 1990) (pp. 160-199); IX. Semlegesség és pluralizmus 1. – A modern és a posztmodern állapot – A Felvilágosodás dialektikája – pluralizmus és plurális demokráciák – a jó életről alkotott versengő elképzelések – értéksemlegesség – a liberális-kommunitárius vita – közösségelvű politikai filozófiák. 11. referátum:. Az állam semlegessége SAJÓ ANDRÁS: A semlegesség doktrínái és az állam (Beszélő Online, www.beszelo.c3.hu); KIS JÁNOS: Az állam semlegessége (Budapest: Atlantisz, 1997) (pp. 71-127) Ajánlott irodalom: PACZOLAY PÉTER: Az állam semlegességének mítosza? In Politikatudományi Szemle 1993/3 (pp. 129-135); ISAIAH BERLIN: A szabadság két fogalma, in Négy esszé a szabadságról (Budapest: Európa, 1990) (pp. 334-443); JOSEPH RAZ, Szabadság és autonómia. In: Huoranszki Ferenc (szerk): Modern politikai filozófia (Budapest: Osiris, 1998) X. Semlegesség és pluralizmus 2. – A rawlsi igazságosság közösségelvű kritikája (Sandel) – a “tehermentes én” – Rawls válasza – Politikai liberalizmus – politikai, nem metafizikai elmélet – átfedéses konszenzus. 12. referátum: Rawls elméletének közösségelvű kritikája. Rawls kései elmélete A kommunitarizmus. In TAKÁCS PÉTER (szerk.): Államelmélet I. (Budapest: Szent István Társulat, 2007) (pp.358-365, 12.1.2-12.1.2.7 részek); MICHAEL J. SANDEL: Mi igazságos és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata (Budapest: Corvina, 2012) (pp. 257279) Ajánlott irodalom: MICHAEL SANDEL: Procedurális köztársaság és a “tehermentes” én. In Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia (Budapest: Osiris, 1998) (pp. 161173); HUORANSZKI FERENC: Az igazságosság elméletétől a Politikai liberalizmusig in: Filozófia és utópia (Budapest: Osiris, 1999) (pp. 68-119); MICHAEL SANDEL: Liberalism and the Limits of Justice (Cambridge: CUP, 1982); JOHN RAWLS: A méltányosságként értett igazságosság: politikai, s nem metafizikai elmélet. In Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia (Budapest: Osiris, 1998) (pp. 174-188); HORKAY HÖRCHER FERENC: A közösségelvűség története és CHARLES TAYLOR: Ütköző szándékok: a szabadelvű-közösségelvű vita. In Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): Közösségelvű politikai filozófiák (Budapest: Századvég, 2002) XI. Semlegesség és pluralizmus 3. – Az állami beavatkozás korlátai – J.S. Mill álláspontja – jogi paternalizmus és moralizmus – a Hart-Devlin vita – a “jó” és a „helyes” szférájának elválasztása – perfekcionista megközelítések. 13. referátum: Jogi erkölcsvédelem (moralizmus) JOEL FEINBERG: Társadalomfilozófia (Budapest, Osiris Kiadó, 1999) (pp. 58-65); BRETTER ZOLTÁN: Politika a határon (Pozsony: Kalligram, 2004) (Elméleti-történeti környezet, a vita központi elemei) (pp. 13-113).
Ajánlott irodalom: H.L.A. HART: Jog, szabadság, erkölcs (Budapest: Osiris, 1999). 14. referátum: Jogi paternalizmus Politikai filozófiák enciklopédiája (Budapest: Kossuth Kiadó, 1995, szerk.: Hitseker Mária) (paternalizmus szócikk); JOEL FEINBERG: Társadalomfilozófia (Budapest, Osiris Kiadó, 1999) (pp. 71-79) XII. Multikulturalizmus. 15. referátum: Multikulturalizmus JOSEPH RAZ: Multikulturalizmus – liberális szempontból. In Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus (Budapest, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 1997) pp. 173-189. Ajánlott irodalom: SARAH SONG: Multiculturalism in Stanford Encyclopedia of Philosophy http://plato.stanford.edu/entries/multiculturalism/ XIII. Összefoglalás és zárthelyi dolgozat Kompetenciák leírása: A modern politikai filozófia alapfogalmainak ismerete; gondolkodásmód és szövegolvasási készségek fejlesztése
kritikai
ill.
analitikus
