Polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek kivitelezési kérdései

ÉTE 2009 Építésmenedzsment és technológia konferencia

Polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek kivitelezési kérdései Bozsaky Dávid Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

Absztrakt Gazdaságossági és környezetvédelmi megfontolások alapján a 21. századra kulcsfontosságúvá vált épületeink, azokon belül is a külső homlokzati falak hőszigetelése, melynek egyik lehetséges megoldása a polisztirol anyagú homlokzati hőszigetelő rendszer. Eme sajátos, helyszínen készülő, réteges homlokzatburkolatnak pedig egyik legfontosabb funkciója az épület szerkezeteinek és belső tereinek időjárási viszontagságaival szembeni védelme, különös tekintettel a hőmérsékleti változásokra. A rendszer kivitelezési hibákra meglehetősen érzékeny, ezért készítése különös gondosságot igényel. Elsőként – utólagos szigetelés esetén – egy felületkiegyenlítő vakolatréteg készül, majd a ragasztótapasz kikeverése és felhordása után kezdődhet a táblák beépítése. Szükség esetén a ragasztáson kívül dűbeles rögzítés is alkalmazható. A táblák elhelyezése után a felületi egyenetlenségek lecsiszolása és portalanítása következik. Ezután a sarkokon élvédő profilokat helyeznek el, majd a polisztirol táblákra felületerősítő réteget hordanak fel. Az üvegszövet háló ragasztóba ágyazását, megszáradását követően történhet az alapozó réteg, majd a vékonyvakolat felhordása.

1. A hőszigetelés fontossága Napjainkban már nem kérdéses sem gazdaságossági sem környezetvédelmi szempontból, hogy hőszigeteljük-e épületeinket. Egy átlagos lakóépület energiafelhasználásának 78%-át a fűtési energia teszi ki, s az ehhez felhasznált fosszilis energiahordozók elégetésével nagymennyiségű üvegházhatású gáz (CO2) kerül a levegőbe. A hőszigeteletlen külső falszerkezeteken a teljes hőveszteség akár 40%-a is jelentkezhet, így vitathatatlan, hogy a homlokzati falak hőszigetelése kiemelt fontosságú.

2. A homlokzati hőszigetelő rendszer fogalma Tulajdonképpen egy helyszínen készülő, réteges homlokzatburkolatról van szó, melynek funkciója a teherhordó (esetenként vázkitöltő) falszerkezet, és az épület belső terének megóvása az időjárás viszontagságaival szemben, kiemelve a hőhatásokkal szembeni védelmet. Hogy funkciójának megfelelően működjön, számos követelménynek kell megfelelnie: hővédelem (téli hideg, nyári meleg), a szilárdság, a tartósság, a mechanikai hatásokkal szembeni ellenállás, a nedvesség elleni védelem, a hangvédelem, a tűzvédelem (tűzterjedés megakadályozása), az egyszerű, gazdaságos kivitelezhetőség és fenntartás, az esztétikus megjelenés és az újrahasznosíthatóság (bontás).

3. A homlokzati hőszigetelő rendszer felépítése A homlokzati hőszigetelő rendszer általában a falszerkezet külső felületére kerül. Első lépésben a szigetelendő falfelület előkészítése zajlik, majd a hőszigetelő táblák indítóprofilról kezdve – esetlegesen dűbeles rögzítéssel kiegészítve – rögzíthetők. Lényeges megjegyeznünk, hogy az egyre terjedő szerelt (közismertebb elnevezésén: könnyűszerkezetes) építésmóddal készülő épületek esetében a ragasztás csak speciális anyagokkal lehetséges, és csaknem minden esetben indokolt a dűbeles kiegészítő rögzítés. A ragasztást követő csiszolási művelet után a polisztirol táblák felületére ragasztóba ágyazott felületerősítő

Bozsaky Dávid: Polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek kivitelezési kérdései


üvegszövet háló kerül, majd ennek megszáradását követően történhet az alapozó réteg, majd a vékonyvakolat felhordása. Az időjárási viszonyok (esős, párás idő, erős napsütés, szél) nagymértékben befolyásolhatják a kialakuló homlokzatfelület minőségét, ezért ügyelni kell, hogy a kivitelezést megfelelő körülmények közt végezzük. Gondosan kell kiválasztani a beépítendő anyagokat. Ügyelni kell a felhasznált anyagok megfelelő tárolására. A hőszigetelő anyagot óvni kell az erős napfénytől és az UV-sugárzástól.

1. ábra: homlokzati hőszigetelő rendszer felépítése [1]

4. A kivitelezés lépései 4.1. Felület előkészítése A polisztirol táblák rögzítése szempontjából elsőrendű kérdés, hogy ragasztásuk szilárd, száraz és szennyeződésmentes aljzatra történjen. Új épület szigetelésekor gyakorta a hőszigetelő táblák felhelyezése közvetlenül a külső teherhordó falra kerül. Ilyenkor meg kell győződni, hogy a falfelület nem tartalmaz-e felületi egyenetlenségeket (falazóelemek hézagaiból kitüremkedő habarcsrészek, elégtelenül kitöltött habarcshézagok). Utólagos szigetelés készítésekor is elengedhetetlen a felület előkészítése. Az alapfelületet vizsgálat alá kell vetni, hogy találhatók-e rajta rendellenességek. A vakolati hibákat – repedezések, leválások, felpúposodás, lemállás, felületi egyenetlenségek – ki kell javítani. A pormentesség és a kivirágzások megléte a felület törlésével, az alapfelület szilárdságának állapota (mállás, leválás) kaparással, karcolással ellenőrizhető. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy alapozóréteg felhordására (pl. pórusbeton fal esetén), impregnálásra, esetleg felületi szemcsék megkötésére van szükség. A következő kivitelezési lépést (ragasztás) csak az alapfelület kiszáradása után szabad megkezdeni, mert. a falfelület száradását a homlokzatfelületre idejekorán felhelyezett hőszigetelés káros mértékben lassítja.

4.2. Ragasztótapasz készítése A felület előkészítése után kezdődhet a ragasztótapasz készítése. Bekeveréskor az adott ragasztóanyagra vonatkozó utasításokat célszerű betartani, ha megfelelő tapadási értéket szeretnénk elérni. Kerülendő az alacsony hőmérsékleten való kivitelezés (+5°C alatti anyag és léghőmérséklet). Ez egyrészt a keverési, másrészt a kötési folyamatot is jelenti, hiszen a ragasztótapaszt meg kell kímélni a felhordás utáni fagyástól is. A megfelelő külső léghőmérséklet mellett a ragasztandó felület, és a ragasztókeverékhez adagolt víz hőmérsékletére is figyelmet kell fordítani. Keverésnél ügyelni kell az összetevők megfelelő arányára, a gondos, csomómentes kikeverésre, s hogy ne kerüljön bele olyan adalékanyag, vagy adalékszer, ami a ragasztótapasz kötését befolyásolhatja, ronthatja (pl. homok, kötésgyorsító, vagy fagyásgátló adalékszerek). Keverés után a ragasztótapasz még nem hordható fel a felületre, csak 5-10 perces pihentetés és újbóli átkeverés után.



4.3. Ragasztótapasz felhordása A ragasztótapaszt a hőszigetelő táblák hátsó felületére csak az előírt mennyiségben és módon szabad felhordani. Alapszabály, hogy a polisztirol táblák szükséges tapadási felülete a teljes felület 40%-a. Legjobb megoldás, ha a ragasztókeverék a táblák hátoldalára, körben 6-8 cm-es sávban, valamint a középső részeken 3-4 db 10-15cm átmérőjű foltban, pontszerűen kerül felhordásra. Kivételesen – 5mmnél kisebb egyenetlenségeket tartalmazó felületen– elképzelhető a vékony rétegű (10mm) teljes felületű ragasztás is, de az ilyen esetek rendkívül ritkák, ráadásul a teljes felületű ragasztás nem is hatékonyabb, ugyanis egyrészt anyagpazarlás, másrészt ilyenkor nem működik megfelelően a táblák mögötti páranyomás-kiegyenlítődés, ezáltal akadályozzuk a páradiffúzió zavartalan lefolyását.

2. ábra: ragasztótapasz szakszerű felhordása

Figyelni kell, hogy a ragasztótapaszt ne a teljes kerület mentén hordjuk fel. Ragasztáskor ugyanis a hőszigetelő tábla, és a falfelület közé bezárjuk a levegőt, ami a felragasztás során összenyomódást szenved, s benne túlnyomás keletkezik. A bezárt légbuborék nyomása ilyenkor lefeszítheti a hőszigetelő táblát a falfelületről. Amennyiben folytonosságát egy 5-10cm-es szakaszon megszakítjuk, az így keletkező résen a hőszigetelő tábla mögé bezárt levegő eltávozhat.

Ügyelni kell, hogy a hőszigetelő táblák éleire ne hordjuk fel a ragasztóanyagot, ugyanis itt ezáltal megszakadna a hőszigetelés folytonossága, ami leronthatja a rendszer hatékonyságát.

4.4. Hőszigetelő táblák elhelyezése A hőszigetelő táblákat indítóprofilról kezdve lentről felfelé, illetve a sarkoktól a homlokzat belseje felé haladva kell elhelyezni. A kivitelezés során folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a felület sík maradjon, s hogy az egyes sorok vízszintesek legyenek. A táblákat illesztési hézagok nélkül, kötésben kell elhelyezni, hogy kihasználhassuk a táblakötések felületszilárdító hatását. Kaphatók „falcolt szélű” (horonyeresztékes) polisztirol táblák is, használatukkal kiküszöbölhetők az illesztési hézagok okozta problémák. Homlokzati hőszigetelés készítésekor lehetőleg egész polisztirol táblákat használjunk, a sarkokon csak egész és fél táblákat javasolt elhelyezni. Egyéb méretű táblákat beépíteni csak a homlokzatfelület belső részein ajánlatos, de 15 cm-nél keskenyebb darabok használatát kerülni kell. A hőszigetelő táblákat a falsarkokon is kötésben kell elhelyezni, túlnyúló részeinek eltávolítása csak a ragasztó megkötése után engedélyezett. A polisztirol táblák darabolása – az üzemi körülményekhez hasonlóan – lehetőleg fűtött szálú kézi polisztirolvágóval történjen. Előnye, hogy ez a szinte anyagveszteség nélküli vágás egyenletes felületet eredményez, ami nagymértékben könnyíti a hézagmentes elhelyezést. A méretre vágott táblákat felhelyezés előtt be kell próbálni, s csak a pontatlanságok kijavítása után szabad felragasztani. Apró fogazású fűrész csak vékony, 5-6cm-nél nem vastagabb, polisztirol táblák esetén alkalmazható, akkor is csak fém vagy műanyag vezetővonalzó mellett. A darabolás közben keletkező hulladékot el kell távolítani a homlokzatfelületről.

3. ábra: nyílászáró szegélyezése „cipőprofilokkal”

Nyílászárók szegélyezésekor fontos a homlokzati hőszigetelés befordítása, utólagos hőszigetelési feladatok esetében minimálisan 2cm-es, új épületek készítésekor legalább 5cm-es vastagságban. A nyílászárók sarkainak szigetelését érdemes egész lapból („cipőprofil”) elkészíteni, az ilyen sarkoknál a lemeztoldásokat mindenképpen kerülni kell.



Talajjal érintkező, nedvességhatásoknak kitett homlokzatrészeken (pl. lábazat) csak formahabosított (pl. Expert), vagy extrudált polisztirolhabból készült (XPS) hőszigetelő táblákat szabad használni, melyeknek nagyságrendekkel kisebb a vízfelvevő képességük, mint az expandált polisztirol (EPS) termékeknek. Ezeknél a gyártmányoknál a nedvességfelvétel még tartós vízbemerítés esetén sem éri a szabványban előírt max. 0,7%-os (tömegszázalék) értéket, ezáltal hőszigetelő képességük és mechanikai tulajdonságaik nem sérülnek.

4.5. Dűbelezés Már a tervezés fázisában el kell dönteni, hogy alkalmazunk-e dűbeles rögzítést. A rögzítőhüvelyestányéralátétes rögzítőelemek feladata, hogy javítják a homlokzati rendszer mechanikai tulajdonságait, a ragasztási művelet lehetséges hibáit képesek ellensúlyozni, és megakadályozzák az EPS-táblák hőmérsékletváltozások miatti alakváltozását. Általában olyankor szükségesek, mikor kétségek támadnak az aljzat szilárdságával kapcsolatban, vagy bizonytalanná válhat a ragasztókeverék tapadása. Utólagos hőszigetelés készítésekor minden esetben javasolt használatuk, új épület szigetelésekor olyankor indokolt, mikor a hőszigetelő táblákat vakolatra, vakolatlan betonfelületre, esetleg építőlemez-fegyverzetre helyezzük. Gondolnunk kell arra is, hogy a rögzítéseknek el kell viselniük a rájuk ható igénybevételeket. Többszintes épületeknél lényegesen nagyobb mértékű szélszívással kell számolnunk, mint földszintes épületeknél, ezért 8 métert meghaladó épületmagasság esetén szintén szükséges a dűbelek alkalmazása. Az alkalmazandó dűbel kiválasztásakor figyelni kell a megfelelő tányérmerevségre, kihúzódási értékre, valamint a dűbeltányér átmérőjének helyes méretére (60mm-nél kisebb átmérő alkalmazása veszélyes). A dűbel elhelyezésekor a furatmélység meghatározása is különös gondosságot igényel.

4. ábra: a dűbelkiosztás alapesete

Az alkalmazandó dűbelek számát elsősorban a mechanikai igénybevételek nagysága határozza meg. Alapesetben, a homlokzatfelület belsejében 6 db/m2, a sarkok környezetében, 1m-es sávban 8 db/m2 szükséges. Kisebb mechanikai igénybevételű homlokzatok esetén minden hőszigetelő tábla közepére, valamint minden függőleges és vízszintes él találkozási pontjába (T-illesztés) dűbelnek kell kerülni. Az épület magasságától és falszerkezetének anyagától függően általában 25-80mm furatmélység szükséges.

Természetesen nagyobb felületeken, és nagyobb épületmagasság esetén a dűbelkiosztás sűrűségét növelni kell. Léteznek – főleg gyártók által forgalmazott – tervezési segédletek, melyekben találhatók táblázatok az alkalmazandó dűbelsűrűség meghatározásához az épületmagasságtól és a falszerkezet anyagától függően (pl. 8-13,65m közti épületmagasság és pórusbeton falazóelem esetén szélős sávban már 12 db/m2 javasolt)[3]. Ritkán – főleg nagyobb igénybevételű homlokzatfelületeken – előfordulhatnak olyan megoldások is, mikor – a dűbeltányér megütése, vagy a csavarszár „túlhúzása” miatti károsodások elkerülése végett – a rögzítéseket a táblaszélektől 50-80mm-rel beljebb alakítják ki. Minden dűbel alatt ragasztórétegnek kell lenni, felületen való kiosztásuk tehát a ragasztási módszert is befolyásolja. A dübelezés megkezdése előtt meg kell várni a ragasztóréteg kiszáradását, megkötését. A dűbel elhelyezése után meg kell győződni megfelelő szilárdságáról. A nem megfelelően beütött, vagy becsavarozott, laza dűbeleket el kell távolítani és a közelében (nem ugyanabban a furatban) újat kell elhelyezni. Az eltávolított dűbel helyét a homlokzati rendszer anyagával azonos hőszigetelőanyaggal ki kell tölteni.



A hálózás megkezdése előtt külön munkafázisként a dűbeltányérok mélyedéseit ragasztótapasszal kell kitölteni. Figyelni kell, hogy a dűbelfej ne süllyedjen túl mélyen a hőszigetelő táblába, mert ugyan ragasztótapasszal kitölthető a keletkezett rés, de csak vékony rétegben. A hőszigetelés méretezésekor figyelembe kell venni a dűbelek hatását, ugyanis a szerkezetben apró hőhidakként viselkednek és akár 10-15%-kal is ronthatják a hőszigetelés hatékonyságát. Speciális fejkialakítású, vagy elősüllyesztett dűbelek alkalmazásával a hőhídhatás csökkenthető. A jelenlegi megoldások közül azonban leghatékonyabbnak a ragasztótárcsás (KlebeAnker®) technológia tekinthető. Lényege, hogy a hőszigetelő táblák felhelyezése előtt a teherhordó falra ragasztótárcsákat rögzítenek, melyek felületére ragasztópogácsákat helyeznek el. Ennek következtében erőátadó ragasztási pontok jönnek létre a falazaton. A ragasztótárcsákat 40x40cm-es raszterben kell a falfelületen elhelyezni, szükséges mennyisége a hagyományos dűbelekével megegyezik (6 db/m2). Előnye, hogy költség-, és időtakarékos (rövidebb dűbel, gyorsabb kivitelezés), nem kell számolni hőhídhatással (nincs átfúrva a szigetelés), nem kell a dűbeltárcsák mélyedéseit kitapaszolni, nem kell félni dűbelrajzolatok megjelenésével, valamint a hőszigetelő tábla vastagságától függetlenül – akár 20-30cm vastag táblák esetén is – alkalmazható. Hátránya, hogy a hagyományos dűbelezéshez képest pontosabb kivitelezést, nagyobb munkafegyelmet, és meghatározott minőségű ragasztóanyag alkalmazását igényli.

4.6. Csiszolás A polisztirol lemezek rögzítése után még a legprecízebb kivitelezés esetén is maradnak kisebb-nagyobb felületi egyenetlenségek, melyek a későbbi felületképzés kialakítását megnehezítik, ezért fontos a ragasztás és dűbelezés után a hőszigetelő táblák összecsiszolása. A körkörös mozdulatokkal végzett műveletet célszerű az egész felületen elvégezni, hogy esztétikusabb felületet kapjunk. A csiszolás befejeztével a lecsiszolt felület portalanításáról is gondoskodni kell.

4.7. Élvédők elhelyezése A homlokzati hőszigetelő rendszer legérzékenyebb pontjai a sarkoknál találhatók, ezért mechanikai hatásokkal szembeni védelmük különösen fontos. Ezeken a helyeken fokozottan javasolt élvédő profilok elhelyezése, melyek egyrészt a sarkok védelmét, másrészt az esztétikusabb külső megjelenést is szolgálják. Vízszintes élek (pl. erkély és loggia, vagy áthajtó-kapunyílás élei) esetében vízorros élvédő profil beépítése szükséges. Léteznek olyan élvédő profilok is, melyekre üvegszövet hálót kasíroznak (ez előnyös a vakolatréteggel való hibátlan összedolgozás biztosítására). Fontos, hogy az élvédő profilok – akár kasíroztak rá üvegszövetet, akár nem – még a hálózás elkészítése előtt beépítésre kerüljenek. Ezt követően kell az üvegszövet hálót 20cm-es túlnyúlással áthajtani rajtuk.

4.8. Hálózás A csiszolás után a felületerősítő réteg készítése következik. Fontos, hogy a két munkafázis közt ne teljen el 14 napnál hosszabb idő, mert a tartós UV-sugárzás károsíthatja a hőszigetelő táblákat. Ha ez mégis bekövetkezik, újbóli csiszolás szükséges. Különös figyelmet igényel, ha a jobb hőszigetelő képességű, grafitpor adalékanyagot tartalmazó szürke színű expandált polisztirol táblákból készítjük a homlokzati hőszigetelést. Sötét színükből fakadóan nagyobb mennyiségű hőt képesek magukba gyűjteni, és a hagyományos termékekhez képest nagyobb mértékű hőmozgások léphetnek fel bennük. Ezért erős napsütés esetén ajánlatos őket az árnyékos felületekre elhelyezni, (technológiailag „nap után haladva” bedolgozni) s a hálózást a lehető leghamarabb megkezdeni. A felületerősítő hálózás készítésekor először 2mm vastagságban ragasztóanyagot kell felhordani a polisztirol táblák felszínére, amire felületerősítő üvegszövet hálót fektetnek. A háló beágyazását követően



a teljes felületet egy újabb ragasztóréteggel kell lesimítani, hogy a háló egyenletesen és gyűrődésmentesen borítsa be a hőszigetelő anyag tábla felületét. Az üvegszövet hálókat 10cm-es átfedéssel kell elhelyezni. Ügyelni kell, hogy ne kerüljön túl sok ragasztó a felületerősítő rétegbe, a 3-4mm-nél vastagabb ragasztómennyiséget ajánlatos eltávolítani. A ragasztónak mindenütt be kell vonnia az üvegszövet hálót, ezért ahol kilátszik, a hiányzó ragasztóréteget pótoljuk.

5. ábra: falnyílások kiegészítő hálózása és hajlatvasalása [4]

A falsarkoknál és minden egyéb élen az üvegszövet hálót 20cm-rel kell túlnyújtani, vagy hálóbetétes sarokvédő profilt kell alkalmazni. Mielőtt a teljes felületű hálózást elvégeznénk, a falnyílások sarkai közelében legalább 25x50cm-es méretű kiegészítő hálót kell elhelyezni, a belső hajlatokba a repedések elkerülése végett pedig hajlat-erősítésként 20cm szélességben leszabott hálósávok elhelyezése javasolt.

4.9. Alapozás A felülerősítő réteg megfelelő kiszáradását követően (7 nap) kezdődhet meg a homlokzatfelület előkészítése a színezésre. Alacsonyabb hőmérsékleten, esős, párás időben a száradási idő hosszabb is lehet. Kivitelezéskor figyelni kell arra, hogy azt +5°C alatti hőmérsékleten ne végezzük. Első lépésben a felület csiszolása következik, mellyel a hálózás felületi egyenetlenségeit lehet megszüntetni. A csiszolást követi a mélyalapozás ecsettel, vagy hengerrel a felületre történő felhordása. Célja, hogy a felületen keletkezett apró réseket eltömítse, megkösse a lerakódott porszemcséket, és egyenletes nedvszívó képességet biztosítson, ezáltal egyenletesebbé tegye a fal száradását.

4.10. Színezés Az alapozóréteg száradása után (24 óra) kezdhető meg a homlokzatfelületre a vékonyvakolat felhordása. Kivitelezése rendkívüli gondosságot igényel, hiszen a keletkezett hibákat csak a teljes felület újraszínezésével – esetlegesen újratapaszolással és újbóli alapozással együtt – lehet megszüntetni. Ügyelni kell, hogy megszakítás nélkül készüljön a homlokzat színezése, és lehetőleg ugyanazok a szakemberek készítsék. A színezési munkálatokat föntről lefelé haladva végezzük. A vékonyvakolatot adalékanyagának szemcsenagyságához igazodó rozsdamentes simítóval kell az alapozott felületre felhordani, majd a megkívánt homlokzati struktúra műanyag (PVC) simító segítségével alakítható ki. A vékonyvakolat lehet szilikát, szilikongyanta, műgyanta, vagy ásványi (mész, cement) kötésű, műgyantával javított fedővakolat. Vastagsága a kialakítandó felületi megjelenéstől függően 1,5-3,0mm lehet. A vékonyvakolat színének kiválasztásakor ne alkalmazzunk túlságosan sötét színárnyalatokat. A különböző kötőanyagú fedővakolatokhoz a gyártók általában előírnak egy világossági alapértéket (HBW), melynél sötétebb árnyalat használata nem javasolt. Vékonyvakolatokkal alapvetően kétfajta – dörzsölt és kapart – hatású homlokzati megjelenés érhető el. Ha a vékonyvakolat felhúzása után kemény PVC simító segítségével azonnal körkörös mozdulatokkal eldörzsöljük a fedővakolatot, kapart hatású homlokzatfelület érhető el. Ebben az esetben azonos szemcsenagyságú anyaggal érdemes dolgozni. Ha rövid száradási idő után a simító szerszámmal körkörös, vízszintes, vagy függőleges irányban megdörzsöljük a felületet, dörzsölt hatású homlokzatfelület érhető el. Ehhez a technikához olyan vakolat szükséges, amely kis mennyiségben tartalmaz nagyobb szemcsenagyságú adalékot is.



Ennél a munkafázisnál kiemelten fontos, hogy tekintettel legyünk az időjárási körülményekre (erős napütés, erős szél, fagy nem ajánlott). A színezést a vékonyvakolat megkötéséig csapóesőtől védeni kell. Fokozott gondosságot igényelnek az árnyékos, nedvességnek kitett, esetleg sűrű növényzet közelében lévő homlokzatfelületek.

Irodalomjegyzék [1]

Austrotherm Kft.: „Homlokzatok hőszigetelése” Austrotherm.hu/Alkalmazás/Építkezőknek http://www.austrotherm.hu/?link=homlokzatok_hoszigetelese-Oldal-22-133.html

[2]

Baumit Kft.: „Tervezői segédlet” Baumit Kft., 2006 http://s2.pentacom.hu/baumit/pdf/2006_TERVEZOI_PDF.pdf

[3]

Baumit Kft.: „Kivitelezői kézikönyv” Baumit Kft., 2006 http://s2.pentacom.hu/baumit/pdf/2006_KIVITELEZOI_PDF.pdf

[4]

Borbély László: „Baumit homlokzati hőszigetelő rendszerek” előadás, Baumit Kft., 2002

[5]

Borbély László: „Kivitelezés – Baumit homlokzati hőszigetelő rendszerek” előadás, Baumit Kft., 2002

[6]

Borzák Balarám Béla: „EPS hőszigetelő rendszer alkalmazástechnikai útmutató” Nikecell Kft., 2004

[7]

Borzák Balarám Béla: „Kivitelezési útmutató” Nikecell Kft., 2004 http://www.nikecell.hu/upload/eps_kiv_utm.pdf

[8]

Csobajiné Tóth Judit: „Egy kivitelező szemével”, Austrotherm.hu/Akadémia http://www.austrotherm.hu/?link=egy_kivitelezo_szemevel-Oldal-32-339.html

[9]

Csobajiné Tóth Judit: „Homlokzatok hőszigetelése”, Austrotherm.hu/Akadémia http://www.austrotherm.hu/?link=homlokzatok_hoszigetelese-Oldal-32-346.html

[10]

Gellér Ákos: „Homlokzati hőszigetelő rendszerek rögzítéstechnikája” előadás, EJOT Hungária Kft., 2007

[11]

Gellér Ákos: „Homlokzati hőszigetelő rendszerek dűbelezése” EJOT Hungária Kft., 2009

[12]

Isotech-Tech-Therm Kft.: „Felhasználástechnikai leírás” Isotech.hu/Rendszerek/Homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazástechnika http://www.isotech.hu/akciok/Isotechhoszig.htm


Polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek kivitelezési kérdései

Recommend Documents