Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké)
Előadó: dr. Tornyai Magdolna 1
Általános rész Az új 2013. évi V. tv., a Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépését követően: § keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint § megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni a végrehajtási rendeletet (Ptké). Röviden az alábbiakban ismertetem az új Ptk (Kódex) könyveit, amelyhez a végrehajtására kiadott átmeneti felhatalmazó rendelkezések vonatkoznak.
2
Az új Ptk. (Kódex) könyvei: -Első könyv: Bevezető rendelkezések -Második könyv: Az ember, mint jogalany - Harmadik könyv: Jogi személyek - Negyedik könyv: Családjog - Ötödik könyv: Dologi jog - Hatodik könyv: Kötelmi jog - Hetedik könyv: Öröklési jog - Nyolcadik könyv: Záró rendelkezések 3
A jogi személy Harmadik könyv A hatálybalépési és végrehajtási törvény (Ptké) foglalkozik: § a jogi személyek általános szabályai, § az egyesületre és az alapítványra vonatkozó szabályok, §a gazdasági társaságok, az egyesülés, valamint egyéb cégformák rendelkezéseivel, §a szövetkezetre vonatkozó szabályokkal 4
A Ptk harmadik könyvéhez kapcsolódnak az alábbi átmeneti rendelkezések, melyek továbbra is a mai előadáshoz elnegedhetetlenek. (Ptké): Az új törvény szerint jogi személyek körébe tartozik: § a Betéti Társaság 3.: 154 §-tól a 3.: 158. §-ig) § a Közkereseti Társaság (3.: 138. §-tól a 3.: 153. §ig) Ezen két társaságra a jogszabályalkotó a 2015. március 15-i határidőt szabta meg a tekintetben, hogy a létesítő okiratokat módosítani szükséges és az összhangot meg kell teremteni a Ptk fentiekben hivatkozott szabályaival.
5
Szükségesnek tartom felhívni a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a Bt, Kkt létesítő okiratát kizárólag csak azért kívánják módosítani, hogy a Ptkhoz igazítsák, akkor ez illeték- és közzétételi költségtérítés mentes. Bármilyen egyéb módosítás történik a létesítő okiraton a fent hivatkozott két társaság esetében, akkor már az előző szabály nem alkalmazható.
6
Néhány gondolat a Kft alaptőkéjének a 3.000.000 Ft-ra való felemelésének az időbeli teljesítéséhez. § Fő szabály 2016. március 15. §Törzstőke változás 500.000 Ft-ról 3.000.000 Ft-ra emelték alapítással, módosítással egyidejű kötelezettség. §A Ptk lehetőséget ad arra, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a tagok a pénzbetét felénél kisebb összeget teljesíthetnek és/vagy a nem vagyoni hozzájárulásnál a teljesítésre egy évnél hosszabb határidőt állapíthat meg a létesítő okirat.
7
• Korlátozó tényező, hogy a társaság a létesítő okiratban meghatározott törzstőke teljes rendelkezésre bocsátásáig osztalékot nem fizethet és/vagy a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegeinek erejéig a tagok kötelesek helyt állni a társaság harmadik személy felé lévő tartozásokért. • a már bejegyzett társaságok a fentiekben megjelölt határidőig kötelesek törzstőkéjüket megemelni, vagy átalakulni, egyesülni azzal a kitétellel, hogy a tőkeemelésről az új Ptk szerint határoznak; 8
• a tőkeemelés tulajdonképpen a hitelezővédelmi célokat szolgál (Ptk 3:162.§); • nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének szabálya nem változott (Ptk 3:163. §); • végelszámolás, felszámolás, az előtt indulna meg, hogy a törzstőke teljes egészében rendelkezésre került volna, a kijelölt végelszámoló, felszámoló azonnal esedékessé teheti a be nem fizetett törzstőke hátralékokat (Ptk 3:207.§); 9
• a hitelezőket védelem illeti meg a társaság veszteséges működése esetén is, ez lehet pótbefizetés előírása, - ha a létesítő okirat lehetővé teszi – vagy a saját tőke más módon való biztosítása; • törzstőke leszállítása (ha ezzel elérhető a Ptk által megkíván jegyzett tőke minimum - saját tőkearány); • fentiek hiányában a társaság átalakulása, egyesülése, szétválása, vagy jogutód nélküli megszűnésének kezdeményezéséről döntenek (Ptk 3: 189§). 10
Részvénytársaság - Fő szabály az Nyrt és a Zrt vonatkozásában is a határidő szempontjából 2016. március 15-e. -A részvénytársaságoknál a tőkekövetelmény szabályozás rendszere nem különbözik a Kft-k idevonatkozó szabályaitól, csak nagyságrendi eltérés jellemző; - Új szabály: részvénytársaság nem alapítható, kizárólag apporttal;
11
- Részvénytársaságok minimális alaptőkéje Zrt esetében továbbra is 5.000.000 Ft, Nyrt esetében továbbra is 20.000.000 Ft; - A pénzbeli hozzájárulás összege nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-ánál (3.: 212.§ (3) bek.); - A vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása változatlanul a pénzbeli hozzájárulás 25%-a. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás eléri az alaptőke 15%-át, az apport egészét kell rendelkezésre bocsátani a bejegyzésig; 12
- Az apport későbbi teljesítésének határideje 5 évről 3 évre csökkent (Ptk 3:322.§); - A veszteségrendezési szabály nem változott, közgyűlés összehívása kötelező, ha a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke 2/3-a alá csökken és/vagy nem éri el a törvényi minimum tőkekötelezettséget; - Nem elkülönülten, nem külön fejezetben szabályozza a működési formájuk szerint a Zrt-t és az Nyrt-t; 13
- Az új törvény átvette a Gt-ből a részvénytársaság átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó külön szabályokat, ezeket finomította, egyértelművé tette (3.: 318. §-tól 3.: 321. §-ig); - A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése megegyezik a Gt. szabályaival , kivéve a kényszertörlési eljárás (3.: 322. §); - Az egyszemélyes részvénytársaságnál az új törvény előírja a részvénytársaság és a részvényes közötti szerződés kötelező írásba foglalását; 14
• A jogi személyiséggel rendelkező társaságoknál
minden esetben ügyvédnek kell a létesítő okiratot ellenjegyezni és a cégeljárásban a jogi képviseletet ellátni.
•Az eddig elhangzott rövid összefoglaló szorosan kapcsolódik a 2013. december 6-i és a 2014. december 5-én tartott előadáshoz, hiszen ott részletesen bemutatásra kerültek a társaságoknál a Gt-hez képest történő változások. 15
• A törzstőke emelésénél az új Ptk. nem határozza meg a készpénz és az apport arányát. Azonban, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri, vagy meghaladja a törzstőke felét, akkor a bejegyzési kérelem benyújtásáig a teljes apportot a társaság rendelkezésére kell bocsátani (3:163.§ (1) bek.) • Abban az esetben, ha 50%-án kevesebb az apport, akkor a létesítő okiratban (társasági szerződés) határidőt lehet meghatározni a teljesítési időre. 16
• A kft-knél a módosítással egyidejűleg a társasági szerződést – létesítő okiratot – kompatibilissé kell tenni az új Ptk. előírásaival. Ez vonatkozik arra a szabályra, miszerint osztalékot nem lehet kifizetni addig, amíg a törzstőkét a tagok a kötelező minimumig nem teljesítik. • Szorosan idetartozik a társasági vagyon védelme. Az új Ptk. szigorítást tartalmaz , hogy a tagnak nem tagsági viszonya alapján nem lehetnek előjogai. (3:184.§ (4) bek.) 17
• Az új Ptk. úgy szabályozza az osztalékfizetést , hogy a taggyűlésnek a beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell határoznia. (3:185.§ (2) bek.) Osztalékelőleg fizetése esetén már nem szükséges a tagok külön kötelezettség vállalása az előleg visszafizetésére, azt maga a törvény tartalmazza (3:186.§ (3)bek.) • Az ügyvezetők szempontjából is történt változás. Többszemélyes kft esetében a tulajdonosok az ügyvezetőt nem utasíthatják közvetlenül, csak kizárólag a legfőbb szerv határozata kötelező az 18
• ügyvezetőre, ha ellenvéleménye van, írásban mellékelnie kell az adott taggyűlési határozathoz. • Az ügyvezető felelőssége a szerződéses jogviszonyban okozott kár szabályai szerint kerül megítélésre.
19
A működés biztosítékai • A törvényes működésért elsősorban a társaság tagjai felelnek, azonban az új Ptk. létrehozott olyan intézményeket, amelyekkel az egyes csoportok erőfölényei kiegyensúlyozhatók, illetve bizonyos érdekek hatékonyabban védhetők. • Talán a legfontosabb a kisebbség védelme; a létesítő okirat nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely nyilvánvalóan sérti a kisebbségi érdekeket. Ezt szolgálja még a felelősségre vonás, a legfőbb szerv ülésének összehívása és ún. eseti könyvvizsgálat. 20
• A törvényes működés biztosítékaihoz tartozik a legfőbb szerv határozatainak a bíróságon való megtámadása; • Könyvvizsgáló alkalmazása; • Felügyelő Bizottság.
21
Könyvvizsgáló • A könyvvizsgáló arra hivatott szakember, hogy véleményt bocsásson ki arról, hogy az adott társaság pénzügyi kimutatásai (beszámolója) megbízható és valós képet adnak-e a fordulónapon (illetve az akkor végződő időszakra) meglévő vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a cégnek. • A könyvvizsgáló lehet: • állandó • eseti 22
• Az állandó könyvvizsgáló: • 90 napos szabály; • 5 év, de újraválasztható; • Nyrt., 300 MFt árbevétel, 50 fő, konszolidálásba bevont társaság. • Az eseti könyvvizsgáló: • Kifizetés előtti könyvvizsgálat; • Két éven belüli eseti könyvvizsgálat; • Apport .
23
• Az új Ptk. szabályozása értelmében újra kell gondolni a könyvvizsgálatra vonatkozó szerződéseket és annak következményeit és rendezni kell a felelősségi kérdéseket. • A könyvvizsgálati szerződés ún. kötelem jellegű, írásban kötött szerződés. Ez a szerződés mindig kétoldalú, az egyik értelemszerűen a társaság, a másik pedig kizárólag kamarai bejegyzéssel rendelkező könyvvizsgáló lehet. A szerződésben az együttműködési kötelezettséget nevesíteni kell, pld. konszolidált beszámoló. 24
• Az írásbeliség ezen szerződésnél a garancia arra, hogy minden egyéb szóbeli megállapodás, kikötés semmis. • A 90 napos szerződéskötési kötelezettség arra vonatkozik, hogy a legfelsőbb szerv határozathozatalától (könyvvizsgáló választás) legkésőbb 90 napon belül a megválasztott könyvvizsgálóval a szerződést meg kell kötni. • A szerződésnek írásbeli hatálya is van, elsődlegesen nem lehet rövidebb, mint a következő beszámolót elfogadó legfőbb szerv ülésének napja, de lehet öt éves időtartamra is megválasztani, újraválasztható. 25
• Az új Ptk. nagyon szűk körben meghatározza a kötelező könyvvizsgálatot. • Ezek: • egyedi könyvvizsgálat – kisebbségi jogok védelme keretében; • Rt apportjánál; • Részvényesek részére – tagi jogviszonyukra tekintettel történő – kifizetést megelőzően; • Nyrt-nél. 26
A könyvvizsgálati felelősség • Felelősség: • szerződésszegésért – a megbízóval szemben; • szerződésen kívül – mindenki mással. • Az új Ptk. szabályozása szerint, ha a károsult (megbízó) bizonyítja a kár létezését és megmutatja az ok- okozati összefüggést a kár és a szerződés között, akkor a károkozó felelőssége (szinte) objektív alapon nyugszik, vagyis kimentésre nagyon szűk körben van lehetőség. 27
• Kimentésre csak, ha az alábbi három feltételt egyszerre tudja bizonyítani: • a szerződést ellenőrzési körén kívül eső….. • szerződéskötéskor előre nem látható körülmény okozta és……………. • nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa vagy elkerülje. • Az új Ptk-t automatikusan nem lehet alkalmazni, az csak a törvény hatályba lépése után kötött szerződésekre alkalmazható! 28
Jogforrások § 2013. évi V. tv. Polgári Törvénykönyv (Ptk) § 2013. évi CLXXVII. tv. Ptké (végrehajtása) § 2013. évi CCLII. tv. Saláta tv. a Ptk-hoz és a Ptké-hez 183. §-tól § 2013. évi CLXXVI. Tv. Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról § 45/2014. (II.26.) Korm.rend. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól § 65/2014. (III.13.) Korm. Rend. A tartós közvetítői szerződés alapján a közvetítőt megillető jutalékról 29
§ 66/2014. (III.13.) Korm.rend . A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól § 67/2014. (III.13.) Korm. rend. A részvénytársasági részvénykönyv vezetésével összefüggő kérdések
30
