SZEGEDI
ÍTÉLŐTÁBLA
POLGÁRI KOLLÉGIUM
TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK V.
VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL
2005. január 1-től 2005. július 31-ig.
Belső használatra!
-2-
ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK (1-7. számú jogesetek)
1. Pf.II.20.285/2004.: A büntetőeljárás során tett jogcselekmények – amennyiben törvényesek – nem alapozhatják meg a személyhez fűződő jogok sérelmét, mivel az állam működése és a társadalom védelme érdekében az irányadó jogszabályok (így a vonatkozó nemzetközi egyezmények, az Alkotmány, illetve a Polgári Törvénykönyv is) maguk határozzák meg az emberhez fűződő jogok korlátozásának törvényes lehetőségét. Az ügyészi szerv által a bűnüldözési kötelezettségéből adódóan indított nyomozás önmagában akkor sem elegendő személyiségi jogsértés megállapításához, ha a felettes ügyészi szerv eltérő mérlegelésére figyelemmel az utóbb alaptalannak bizonyul. 2. Pf.II.20.389/2004.: Hatóság előtti eljárás kezdeményezése, így per megindítása vagy büntető feljelentés megtétele önmagában személyiségvédelmi per megindítására nem ad alapot. A peres eljárás során tett nyilatkozatok akkor sem alkalmasak a személyhez fűződő jog megsértésének megállapításához, ha utóbb e kijelentések a bizonyítási eljárás tükrében nem minősülnek valónak, feltéve, hogy a tényállítások indokolatlanul nem sértőek, bántóak, illetve durván sértő kifejezést nem tartalmaznak. 3. Pf.II.20.013/2005.: A jó hírnév megsértésére alkalmas tényállítás esetén nem azt a személyt terheli az ellenkező bizonyításának kötelezettsége, akire éppen a gyanú árnyéka vetült, hanem az állításokat megfogalmazó személyt terheli annak bizonyítása, hogy az általa akár burkoltan megfogalmazott tények valósak. A szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható, ezért a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában hivatásszerűen résztvevő személyek esetében, vagyis ez a jog is a rendeltetésének megfelelően gyakorolható. A véleménynyilvánítás jogának külső korlátja, hogy e jog gyakorlása nem irányulhat a társadalmi rendeltetésével összeférhetetlen célra, nem vezethet más jó hírnevének sérelmére. 4. Pf.III.20.006/2005.: A közszereplőkről alkotott kedvezőtlen véleménynyilvánítás, értékítélet önmagában akkor sem alapoz személyiségvédelmet, ha esetleg túlzó vagy felfokozott érzelmeket tükröz, ugyanakkor a közszereplőről alkotott vélemény is jó hírnevet sértő, ha indokolatlanul bántó vagy sértő a megfogalmazás. 5. Pf.II.20.015/2005.: A jó hírnév megsértésére alkalmasak az újságcikkben megfogalmazott olyan kérdések, amelyek valójában burkolt tényállítások, és azt sugallják, hogy a kérdésként felvetett események ténylegesen megtörténtek. 6. Pf.II.20.014/2005.: Hirdetési újságban más személy telefonszámának feltüntetésével közzétett, hátrányos megítélés kiváltására alkalmas hirdetés sérti a személyhez fűződő jogokat, és nemvagyoni kártérítés iránti igényt alapoz meg. A vétőképtelenség nem korhatárhoz kötött; önmagában a büntetőjogi felelősség korlátozott volta, vagy a polgári jogi cselekvőképesség hiánya, illetve korlátozott volta
-3a vétőképesség fennálltát nem zárja ki, hanem a bíróságnak az adott tényállás tisztázásával kell mérlegelnie, hogy a károkozó rendelkezett-e belátási képességgel, azaz képes volt-e felfogni magatartásának várható káros következményeit. 7. Pf.II.20.498/2004.: Szerzői művek – így festmények – értékesítésére létrejött szerződésből eredő elszámolási jogvita nem minősül szerzői jogi pernek, és így nem tartozik a megyei bíróság hatáskörébe önmagában azért, mert a szerződés tárgya szerzői művel kapcsolatos.
TULAJDONJOG (8-12. számú jogesetek) 8. Gf.III.30.221/2004.: Amennyiben a bíróság az érvénytelen társasági szerződést a határozathozatal időpontjáig nyilvánítja hatályossá, a hatályossá nyilvánítás csak arra szolgál, hogy a társasági szerződés aláírásától a cég addigi működésével összefüggő jogviszonyok lezárására lehetőséget biztosítson. Az érvénytelen társasági szerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítása nem eredményezi az érvénytelenség orvoslását. Ha a társasági szerződés érvénytelen, arra tulajdonszerzést keletkeztető igény, illetve erre irányuló érvényes kötelmi jogcím nem alapítható. 9. Gf.I.30.006/2005.: Ingatlan esetében az adásvételi szerződés tárgya nem meghatározott (négyzetméter) nagyságú földterület, hanem egy meghatározott helyrajzi szám alatti ingatlan-nyilvántartási egység, illetve annak eszmei hányada lehet. 10. Pf.III.20.513/2004.: Magánszemélyek a gázelosztó rendszerre tulajdonjogot nem szerezhetnek akkor sem, ha az önkormányzat területén zajló gázközmű fejlesztési munkálatok lakossági hozzájárulás mellett valósulnak meg. 11. Gf.II.30.325/2004.: Termálkút önállóan forgalom tárgya nem lehet, csak azzal a földingatlannal együtt, amelyen található. A termálkútból kinyerhető termálvíz hasznosítása hatósági engedélyhez kötött. 12. Pf.II.20.648/2004.: A társadalmi szervezet az ingyenesen tulajdonába kapott ingatlanrészt csak az alapszabály szerinti tevékenység folytatásához használhatja; nem jogosult arra, hogy a használatot határozatlan időtartamra gazdasági társaságok részére átengedje (bérbeadja). Amennyiben a tulajdonba adási szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, a juttatott ingatlan tulajdonjoga a törvény erejénél fogva az államnak visszajár.
SZERZŐDÉSEK JOGA (13-41. számú jogesetek) 13. Gf.I.30.592/2004.: Az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó, a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő regionális víziközmű tulajdonjogát az önkormányzat nem ruházhatja át, az ilyen adásvételi szerződés jogszabályba ütközik, semmis.
-4A törzsvagyonhoz tartozó vízműkomplexum hasznosítási jogának tartós, határozott időre történő átengedése tartalmilag koncessziós szerződés akkor is, ha a felek azt „üzemeltetési szerződésnek” nevezik el. A tartalmát tekintve koncessziós szerződés semmis, ha létrejötte, megkötése nem a koncesszióról szóló törvényben meghatározott eljárás eredményeként, az ott írt törvényi feltételeket betartva történt. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása tartós használatot megvalósító érvénytelen szerződés esetén. 14. Pf.I.20.057/2005.: A „befektetési célú” szerződés, mint nevesített önálló szerződéstípus jogi értelemben nem létezik; a felek határozzák meg, hogy a befektetési célú gazdasági döntésükhöz milyen jogi (szerződési) formát választanak. Önmagában a befektetési (hitelezési) gazdasági viszony nem szükségképpen minősül a jogi értékelés szempontjából palástolt kölcsönszerződésnek, mert a pénzügyi hitelezés közgazdasági és szerződési jogi értelme nem azonos. Az adásvételi szerződés akkor színlelt, ha mindkét fél akarata a jogviszonyukban egy másik szerződés rendelkezéseinek érvényesülésére vonatkozott, vagyis a színlelés kétoldalú. A szövetkezeti üzletrész adásvételi szerződés semmis, ha az eladó nem rendelkezik jogszerűen képzett üzletrész tőkével, emiatt a szerződésben vállalt szolgáltatás, az üzletrész átruházása lehetetlen célra irányul. 15. Gf.II.30.326/2004.: Az erdőkről szóló jogszabály alkalmazása szempontjából erdőnek minősülő terület más tulajdonába való átadásához – a terület nyilvántartott művelési ágától függetlenül – a korábban hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az erdőfelügyelőség hozzájárulása volt szükséges, ennek hiányában a szerződés nem jött létre. Ha a szerződés érvényességéhez jogszabály hatósági jóváhagyást ír elő, de ez a kötelezettség a jogszabály hatályon kívül helyezése folytán megszűnik – mint az erdő tulajdonának átruházása esetén – akkor a szerződést a felek egybehangzó szerződési nyilatkozata megtételével – azaz a keletkezésére visszaható hatállyal – létrejöttnek kell tekinteni. 16. Gf.I.30.101/2005.: A termelőt megillető tejkvóta, mint vagyoni értékű jogosultság csak a teljes tehénállomány és a tejtermelő telep (gazdaság) tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg értékesíthető érvényesen. A tulajdonjog átszállásához önmagában nem elegendő az akarategyezés – a szerződés – és ennek okiratba foglalása, hanem ingóságok esetében tényleges birtokba adásra, a telephelyként szolgáló ingatlan esetében az ingatlan tulajdonjogának, a tulajdonos változásnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges. 17. Gf.I.30.379/2004.: Amennyiben az adóhatóság az adóssal szembeni felszámolási eljárásban hitelezői követelést jelent be, akkor nem közigazgatási hatóságként támadja meg az adós és külső harmadik személyek között létrejött (általa aránytalannak ítélt) szerződéseket, hanem hitelezői minőségében, amelyre ugyanolyan jogosultsággal rendelkezik, mint az adós bármely más hitelezői, követelésük jogcímétől függetlenül. Nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik és ezért semmis az olyan opciós és adásvételi szerződés, amely a gazdasági élet szereplőitől megkívánt, a társadalom általános erkölcsi értékítéletét kifejező jó erkölcs és üzleti tisztesség szabályaiba ütközik, a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit nyilvánvalóan és kirívóan sérti. 18. Gf.I.30.010/2005.: Az önkormányzat által létesített egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság önálló jogi személy, amely a bevitt (volt önkormányzati) vagyon saját jogú tulajdonosává
-5válik, és amellyel maga rendelkezhet. Az önkormányzat, mint alapító a Gt. szabályai szerint gyakorolhatja utasítási jogát, ez azonban a kft. külső szerződéses viszonyainak érvényességét nem érinti. 19. Pf.I.20.062/2005.: A kft. képviseletében eljáró ügyvezető által felvett, a gazdasági társasághoz befolyó kölcsön visszafizetéséért a kft. tartozik helytállással akkor is, ha utóbb az ügyvezető a befolyt pénzösszeget a saját céljaira használta fel. A kölcsönszerződés önmagában nem semmis azért, mert az ügyvezető a cég képviseletében eljárva úgy veszi fel a kölcsönt, hogy tudja, azt a kft. sem fogja visszafizetni, hanem polgári jogi szempontból a jogosult döntheti el, hogy a szerződést tévedésre, megtévesztésre hivatkozással megtámadja és az érvénytelenség jogkövetkezményeit érvényesíti-e, vagy pedig a biztosítékokra is kiterjedően érvényes kölcsönszerződés alapján követeli a kölcsön visszafizetését. 20. Gf.I.30.595/2004.: Több szerződő fél külön okiratokba foglalt, de egységesen kezelt adásvételi megállapodásának semmissége esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit a többalanyú, külön okiratokba foglalt egységes adásvételi megállapodásra egységesen kell alkalmazni. Érvénytelen adásvételi szerződés megszegése, hibás teljesítése nem merülhet fel, mivel csak az érvényesen létrejött szerződést lehet megszegni, illetve hibásan teljesíteni. A szerződéskötéskori érvénytelenségi ok vizsgálata ezért megelőzi a teljesítéskori hiba vizsgálatát. Amennyiben az érvénytelenség jogkövetkezményeként a Ptk. 237. § alapján marasztalásnak van helye, úgy az érvénytelenség megállapítását keresetben kérni, illetve ilyen tartalmú ítéleti rendelkezést hozni nem lehet, mivel hiányoznak a Pp. 123. §-ában írt megállapítási kereset előterjesztésének törvényi feltételei. Emiatt a rendelkező részben az érvénytelenség megállapításának nincs helye; annak kimondása, hogy a szerződés bármely okból érvénytelen (semmis) csak az ítélet indokolási részére tartozik. 21. Pf.I.20.082/2005.: Amennyiben a volt házastársak egyike a közös tulajdonban álló ingatlan egészét a tulajdonostársának tudta nélkül, a nevét aláhamisítva értékesíti az adásvételi szerződés egységesen az egész ingatlanra nézve nem jön létre. A másik tulajdonostárs ezért az eladó ½-ed tulajdoni hányadára nézve nem gyakorolhatja elővásárlási jogát. 22. Gf.I.30.562/2004.: Az ingatlanhányadra vonatkozó elővásárlási jogokat a jogosultak gyakorolhatják akkor is, ha az adásvételi szerződés biztosítéki célból kikötött vételi (opciós) jog gyakorlása folytán jön létre. 23. Gf.I.30.027/2005.: Amennyiben a felek vételi jogot 5 évi (tartós) határozott időre kötnek ki, a kikötött vételár bírósági úton nem módosítható, amíg az arra jogosult ténylegesen nem gyakorolja vételi jogát, mivel a lényeges jogos érdeksérelem fennállta csak a vételi jog gyakorlásakor ítélhető meg. Amikor pedig a vételi jog jogosultja él a jogával, az akkor létrejött adásvételi szerződés ugyanúgy megtámadható feltűnő aránytalanságra hivatkozással, mint más szerződések esetében. 24. Gf.I.30.371/2004.: Amennyiben az ingatlan vevője a szerződés megkötésekor ismeri az épület (a dolog) korlátozott hasznosítási lehetőségeit, és ennek ismeretében vásárolja meg az ingatlant, nem jelenti az adásvételi szerződés hibás teljesítését az épület hasznosításának olyan korlátozottsága és az ebből eredő többletköltségek,
-6amelyekre a szerződéskötés körülményeiből, a szerződés tartalmából a vevőnek ésszerűen számítania kellett. A szerződésen kívüli jogviszonyban a jogellenes magatartás és a kár közötti okozati összefüggés szempontjából valamely magatartás csak akkor minősül a kár releváns okának, ha az szerződéses kötelezettség nélkül, attól függetlenül – tehát szerződésen kívül – is kötelességszegőnek minősül, azaz nem csak a szerződéses jogosulttal, hanem elvileg bárkivel szemben jogellenes, károkozó mulasztásnak minősül. 25. Gf.I.30.473/2004.: Ha a szerződő fél a szerződés teljesítését illetően a saját adottságait súlyosan gondatlanul tévesen méri fel, és szerződéskötési gondatlansága miatt nem képes utóbb a szerződést teljesíteni, úgy ez a saját üzleti kockázatához tartozó olyan relatív, szubjektív ok, amely nem a szerződés érvényességét érinti, hanem a szerződés megszegését, adott esetben a szerződés felróható meghiúsulását eredményezi. 26. Gf.I.30.464/2004.: A „közvetett” képviselet lényege abban áll, hogy a megbízott képviselő ugyan a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően jár el, azonban a saját nevében teszi meg a jognyilatkozatot és köt szerződést, ezért a megbízott és a harmadik személy egymással szemben közvetlenül válnak jogosulttá és kötelezetté, a megbízó és a harmadik személy között nem jön létre közvetlen jogviszony. Átalánydíjas építési vállalkozási szerződés esetén elmaradt munkának minősül az is, ha a kivitelező a szerződésben meghatározott műszaki tartalmat nem valósítja meg, hanem azt másfajta, nem egyenértékű, hanem lényegesen értéktelenebb megoldással a megrendelő tudta és beleegyezése nélkül helyettesíti. 27. Gf.III.30.584/2004.: Épület felújítási munkákra vonatkozó építési vállalkozási szerződés létrejön akkor is, ha a felek a munkaeredmény műszaki tartalmát az engedélyes tervekre utalással határozzák meg, és a műszaki tervek készítése a szerződéskötés időszakában folyamatos. Átalányáras építési szerződés esetén ha a munkaeredmény nem valósul meg, a felek között az elszámolást akként kell megejteni, hogy a kivitelező a szerződésben vállalt, a tervben megnyilvánuló össz műszaki tartalom és a ténylegesen elért készültség, megvalósított munkamennyiség egymáshoz való aránya szerint jogosult az átalányár meghatározott százalékos részére. 28. Gf.I.30.020/2005.: Építési vállalkozási szerződésben ha a felek a vállalkozói díjat tételes felmérésre utalással határozzák meg, azonban az egyes, később felmérésre kerülő munkafázisokra vonatkozó egységárakat átalányár formájában előre rögzítik, az elszámolás során alkalmazott egységárak csak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága címén támadhatók. A feltűnő aránytalanság szempontjából a szerződésben meghatározott díj és a reálisan felszámítható díj közötti értékkülönbséget kell bizonyítani, majd az értékkülönbség összegét a reális, valós díj összegével kell aránypárba állítani, és az így számított százalékos aránytalanság értékelhető. Az építési vállalkozási szerződés teljesítése a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezéséhez kötődik, ami nem azonos a használatbavételi engedély iránti hatósági eljárással.
-729. Gf.I.30.548/2004.: Építési szerződés esetén az ún. előzetes átadás és a részteljesítés elhatárolása. Ha az építési szerződés alapján a részteljesítés szerződésszerűen megvalósult, a teljes létesítmény befejezésének késedelme miatt követelhető kötbér alapja a teljes ellenértéknek a részteljesítés ellenértékével csökkentett összege. 30. Gf.I.30.385/2004.: A tervtől eltérően kivitelezett létesítmény hibája esetén a tervező felelőssége akkor áll fenn, ha a tervtől eltérő kivitelezéshez egyértelmű, kifejezett nyilatkozattal hozzájárulását adja. A megrendelő részéről a kivitelezés ellenőrzése jogosultságot biztosít, amelynek elmulasztása vagy nem kielégítő gyakorlása a vállalkozó felelősségét nem csökkenti, „kármegosztásra” alapot nem teremt akkor sem, ha a megrendelő külön szerződéssel szakvállalkozást bíz meg az ellenőrzéssel. 31. Gf.I.30.370/2004.: Ha a vállalkozási szerződés teljesítése olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a felek közötti elszámolást nem a szerződés általános szabályai, hanem a vállalkozási szerződéstípusra vonatkozó különös részi speciális szabályok szerint kell megejteni. Ha a megrendelő a munkahelyet – neki fel nem róható okból – munkavégzésre alkalmas állapotban nem képes a vállalkozó rendelkezésére bocsátani, és ennek lehetősége is megszűnik, a vállalkozási szerződés a megrendelő érdekkörében felmerült okból lehetetlenül. A megrendelő ilyenkor követelheti az elvégzett munka után járó vállalkozói díját. 32. Gf.I.30.375/2004.: Amennyiben a vállalkozó gépi berendezés tervezésére és kivitelezésére vállal kötelezettséget, ténylegesen azonban a kivitelezést kiviteli tervdokumentáció nélkül végzi el, az következik, hogy a terv hiányából eredő műszaki és jogi következményeket magára vállalta, az ebből eredő bármely rendellenességért a felelőssége fennáll. 33. Gf.30.363/2004.: Amennyiben a gépi berendezés meghibásodásához, károsodásához vezető műszaki folyamat alapvető és meghatározó oka az előírásoktól eltérő, nem megfelelő üzemeltetés miatt keletkezett, a saját érdekkörben felmerült mulasztás következményeit az üzemeltetőnek kell viselnie (önhiba). A javító-karbantartó tevékenységre irányuló szerződés lényege ugyanakkor abban áll, a műszaki felülvizsgálat során ne csupán az objektív okból előállt, hanem esetleg az üzemeltetői mulasztásból eredő hibaokokat is felderítse és a súlyosabb következményeket megelőzze, elhárítsa. Amennyiben a javító-karbantartó vállalkozó ezzel összefüggésben mulaszt, a kár megosztásának lehet helye. 34. Pf.III.20.652/2004.: Az 1987. évben átadott paneles lakóépület homlokzati hőszigetelésének hibája miatt a kártérítési igény a hibás teljesítéstől nyugszik mindaddig, amíg a laikus jogosult nem ismerhette fel a hiba jellegét, nagyságrendjét, azt, hogy az épület teljes homlokzati falának szigetelése hibás. Ennek megismerését követően azonban a menthető ok megszűnik, és a jogosult ezen időponttól egy éven belül érvényesítheti keresettel igényét a kötelezettel szemben. 35. Gf.II.30.304/2004.: Külföldön történő építési szerelési vállalkozási munkák közvetítésére létrejött bizományosi keretszerződésben a megbízó és a bizományos érvényesen állapodhat meg abban, hogy a külföldön kifizetett adókat az esedékes elszámolásoknál a
-8megbízót illető árbevételből a bizományos levonja. A költséglevonás független attól, hogy az építési vállalkozókat a belföldi szabályok szerint milyen adófizetési kötelezettség terheli. 36. Gf.I.30.542/2004.: A bankkölcsön szerződést a pénzintézet azonnali hatállyal felmondhatja, ha a kölcsön nyújtását követően az adós vagyoni helyzetének olyan romlása következik be, amely a hitelező kockázatának jelentős – annak további fenntartását el nem várható – növekedését eredményezi. A felmondás jogszerűségéhez szükséges, hogy a felmondási ok objektíve valós legyen, az adós vagyoni helyzetének romlása, illetve ezzel okozati összefüggésben a kölcsön visszafizetésének veszélyeztetettsége ténylegesen fennálljon. Másfelől a felmondás jogszerűségéhez nem szükséges az eredmény beállta: a bankkölcsön nem csak akkor mondható fel, ha az adós a kölcsönt a vagyoni helyzetének megromlása folytán már nem képes fizetni, hanem akkor is, ha ennek reális esélye, lehetősége előreláthatóan fennáll. 37. Gf.II.30.450/2004.: A megbízási szerződés alapján gazdasági társaság részére nyújtott könyvelési tevékenység esetén a megbízott kártérítési felelősséggel tartozik, ha téves, hibás adóbevallása miatt az adóhatóság a megbízóval szemben adóbírságot szab ki. 38. Pf.I.20.060/2005.: A biztosítási ügynök és a biztosító között létrejött megbízási, önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján az ügynök részére fizetett jutalékelőleg csak a meghatározott idő alatt fenntartott szerződések után jár véglegesen. A tartós helytállási kötelezettséget vállaló biztosító részéről ezért a szerződés teljesítésére – a biztosítási díj fizetésére – indokolt és jogszerű az egyszeri befizetés helyett egy viszonylag hosszabb, határozott határidő (például egy-másfél év) kikötése. 39. Gf.III.30.388/2004.: A gázszolgáltatásra irányuló közüzemi szerződés megszegését jelenti, ha a szolgáltatott gázt a fogyasztó a gázmérő működésének bármilyen módon történő befolyásolásával vételezi. Ilyenkor a gázszolgáltató jogosult a beépített gázfogyasztó készülékek névleges teljesítményének és a legutolsó mérőleolvasás és a felfedezés közötti időszak naptári óraszámának szorzatával elszámolni a gázfogyasztás mennyiségét, és a szabálytalan vételezés következményeként a fogyasztót – külön jogszabályban meghatározott – felemelt díjfizetési kötelezettség terheli. 40. Pf.II.20.323/2004.: Az alakilag fogyatékos, ezért érvénytelen öröklési szerződést követően a felek érvényes öröklési szerződést köthetnek úgy is, ha utóbb az alaki kellékeknek megfelelő „szerződést megerősítő nyilatkozatot” tesznek, amelyben tartalmilag, a tartási szolgáltatások részleteit illetően a korábbi öröklési szerződés okiratra utalnak vissza. 41. Gf.III.30.568/2004.: A nemzetközi árutovábbítási szerződések körében az elévülés szünetelését kiváltó felszólamlásnak a követelés teljesítésére irányuló felszólítás minősül. A kiszolgáltatáskori jegyzőkönyv felvétele önmagában nem tekinthető felszólamlásnak.
-9KÁRTÉRÍTÉSI JOG (42-53. számú jogesetek)
42. Pf.II.20.384/2004.: A jövedelempótló támogatásra való jogosultságról jogszabály rendelkezik, és a jogosultat a jogszabály ismeretének hiánya nem mentesíti az elévülés szabályainak be nem tartása alól. Ez akkor is így van, ha a jogszabály értelmezése tárgyában később született bírósági döntés alapján szerzett tudomást a jogosultságáról. A jogszabály értelmezése tárgyában később született bírósági döntések az igényjogosultság szempontjából az elévülés nyugvását nem eredményezik. 43. Pf.II.20.342/2004.: A jövedelempótló támogatás folyósításának feltételeivel kapcsolatos jogszabályi változások utóbb tévesnek bizonyult értelmezése nem minősül a jogalkalmazó közigazgatási szerv olyan súlyos, kirívó tévedésének, amely a közigazgatási jogkörben okozott kártérítés feltételeit, a jogalkalmazó szerv felróhatóságát megalapozhatná. 44. Pf.III.20.610/2004.: A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti kereset nem vehető igénybe egy korábban meghozott jogerős határozat elleni újabb jogorvoslati eszközként. A kártérítési per bírósága nem állapíthatja meg a korábbi, jogerős döntés jogellenességét. 45. Pf.III.20.592/2004.: A felmentéssel végződő büntetőeljárás miatt előterjesztett kártalanítási és kártérítési igények nem azonos jogintézmények: kártalanítás esetén a magatartás nem jogellenes, hanem a személyes szabadságtól megfosztás jogszerű elvonásával okozott károk megtérítése objektív alapon követelhető, ha a Be-ben írt feltételek fennállnak és nincsen kizáró ok. Ha viszont a terhelt letartóztatása és fogvatartása alapos gyanú nélkül, koholt bizonyítékok alapján történt, a jogellenes és felróható magatartás miatti igények kártérítés címén követelhetők. A kártalanítási, illetve a kártérítési igények jogalapja, továbbá a károkozó személye is eltérhetnek egymástól, ugyanakkor a kár mértéke tekintetében eltérés nincsen: kártalanítási eljárásban is a teljes kár megtérítése követelhető. 46. Pf.II.20.361/2004.: A természetet károsító vagy azt veszélyeztető károkozó – amennyiben a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat megszegve okoz kárt – a fokozott veszéllyel járó tevékenységre irányadó szabályok szerint, objektív alapon tartozik helytállással. 47. Pf.II.20.542/2004.: A környezetszennyezés, a környezetkárosodás illetve a környezetveszélyeztetés együttesen értelmezendő fogalmak: a környezetveszélyeztetés a környezet károsításának a lehetősége, a környezetkárosodás a bekövetkezett hátrányos eredmény, míg a környezetszennyezés mindazokat a körülményeket jelenti, amelyeken keresztül a veszélyeztetés megvalósulhat. 48. Pf.II.20.485/2004.: Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy az árvízvédelem során szükséghelyzetben az ingatlant igénybe vegyék, és abban a szükséges mértékben ideiglenes gát építésével kárt okozzanak. A szükséghelyzet elmúltával ugyan az eredeti állapot helyreállításának van helye, azonban az újabb, jövőbeni árvízi fenyegetettség az ingatlan igénybevételét tartósan megalapozhatja.
- 10 49. Pf.II.20.617/2004.: Ha az ingatlan beépíthetőségét helyi építési szabályzat korlátozza, a tulajdonos kártalanítást igényelhet. Ilyen esetben közigazgatási jogkörben okozott kártérítési igény csak akkor terjeszthető elő, ha a közigazgatási szerv jogellenes, felróható magatartása (mulasztása) a károsultat elzárja a kártalanítás lehetőségétől. Amennyiben viszont a károsult nem indítja meg a kártalanítási eljárást, mint a kárának elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati eljárást, akkor a közigazgatási jogkörben okozott kártérítési igény érvényesítésének anyagi jogi előfeltétele hiányzik. 50. Pf.III.20.639/2004.: A földhivatal közigazgatási jogkörben okozott kár címén felelősséggel tartozik, ha törvénysértő határozattal az ingatlanra jelzálogjogot jegyez be, és ez megakadályozza a tulajdonost abban, hogy banki folyószámla hitelt vegyen igénybe. Kártérítés címén a gazdálkodás modellezett eredményessége alapján számított elmaradt haszon is érvényesíthető. A rendes jogorvoslat elmulasztása a közigazgatási eljárásban is csak akkor merülhet fel, ha a jogorvoslati lehetőségről a fél a határozat szabályszerű kézbesítésével tájékoztatást kapott; a fellebbezési határidő megnyílását nem eredményezi, ha a károsult más formában tudomást szerzett a közigazgatási szerv határozatáról. 51. Pf.II.20.638/2004.: Amennyiben a földhivatal a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban a „lakóház” bejegyzésű ingatlan megjelölését – az adásvételi szerződés megkötését és a vevő tulajdonjogának bejegyzését követően – „hétvégi ház” (üdülő) megjelölésre javítja ki, kártérítési felelősséggel tartozik a vevőnek a felépítmény téves megnevezéséből eredő többletköltségei (illeték, adó stb.) tekintetében. Amennyiben a vevő kárát a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt az eladó is okozta, a földhivatal és az eladó közös károkozók; a közös károkozók egyetemleges felelősségéből következik, hogy a jogosult választhat, mindkét károkozóval vagy csak egyikükkel szemben lép fel. 52. Gf.III.30.034/2005.: Gépjármű felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított csak arra tarthat igényt, a biztosító azokért a károkért álljon helyt, amelyeket a biztosított járművel harmadik személynek okoztak. Nem terjed ki azonban a biztosító megtérítési kötelezettsége azon károkra, amelyeket a biztosított járművel a biztosított egyéb vagyontárgyaiban, így más gépjárműveiben okoztak, mivel a felelősségbiztosítási szerződés nem gépjárműhöz, hanem személyhez kötődik. 53. Pf.III.20.018/2005.: Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes és hatályos gépjármű felelősségbiztosítási szerződés áll fenn, mivel időközben a biztosítóval szemben hatálytalan tulajdonosváltozás történt, nem a Magyar Biztosítók Szövetsége érvényesíthet megtérítési igényt, hanem a szerződéses jogviszonyban állott biztosító. FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (54-70. számú jogesetek)
54. Pf.I.20.615/2004.: Az önkormányzattal szembeni adósságrendezési eljárásban a törvényes határidőn belül bejelenteni elmulasztott hitelezői igény sem az adósságrendezési eljárásban,
- 11 sem pedig az annak befejezésétől számított két éven belül peres eljárásban nem érvényesíthető. 55. Fpkf.I.30.402/2004.: Jogerős és végrehajtható határozaton alapuló követelés esetében a Cstv. 27. § (2) bekezdése alapján van helye a fizetésképtelenség megállapításának, és csak akkor, ha a hitelező eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást. A jogerős bírósági határozat eredménytelen végrehajtása esetén nincs jelentősége annak, hogy az adós eredetileg vitatta vagy elismerte-e a tartozását. 56. Fpkf.I.30.162/2005.: A felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét kizárólag a kérelem alapját képező tartozások tekintetében kell vizsgálni. A hitelezőnek az elsőfokú bíróság végzésének meghozatala után esedékessé váló követelésein alapuló újabb kérelme a felszámolási kérelem jogi és ténybeli alapjának olyan megváltoztatását jelenti, amelyre a másodfokú eljárás során nincs lehetőség. Az ilyen követelések alapján az újabb felszámolási kérelem elbírálása – amennyiben azt szabályszerűen a hitelező majd előterjeszti – az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik. 57. Fpkhf.I.30.574/2004.: A kijelölt felszámoló az adós alkalmazásában álló személy részére, mint helyi megbízottnak törvény tilalma folytán nem engedheti át a felszámolás vagy annak behatárolható komplex részegységének lefolytatását. Törvénysértő, ha az adós – az adós alkalmazottja vagy megbízottja – a kijelölt felszámoló közvetítésével valójában a saját felszámolását vagy annak behatárolható részét intézi. A felszámoló a munkáltatói jogkör gyakorlását sem delegálhatja általános jelleggel az adós gyáregységének igazgatójára, az ilyen előzmények után közölt felmondás jogellenes. 58. Fpkf.I.30.536/2004.: A hitelezői igénybejelentésre megállapított törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatja ki. A felszámolás alatt keletkezett, felszámolási költségnek nem minősülő követeléseit pedig az adóhatóság az esedékessé válástól számított 40 napon belül, legfeljebb a felszámolási zárómérleg benyújtásáig köteles a felszámolónak bejelenteni. 59. Fpkhf.I.30.029/2005.: A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljárásban a pénzkövetelések érvényesíthetők. Az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó igény a felszámolási eljárásban nem, hanem az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető. 60. Fpkhf.I.30.576/2004.: Az adós részére átadott óvadék akkor nem válik az adós vagyonának részévé, ha az óvadékként átadott pénzösszeget az adós a vagyonától ténylegesen elkülönítve, külön számlán vagy alszámlán őrzi. Az alvagyonként kezelt összeg ilyen esetben nem része az adós vagyonának, ezt a felszámolástól függetlenül köteles a felszámoló a hitelező részére kiadni, megfizetni. Amennyiben viszont az óvadékként átadott pénzösszeg az adós birtokába és használatába került anélkül, hogy azt harmadik személyek által is felismerhető módon alvagyonként, a többi vagyontárgyaitól elkülönítve kezelte, az az adós vagyonának részévé válik, és az óvadék visszakövetelésre vonatkozó hitelezői igény csak a felszámolási eljárásban érvényesíthető.
- 12 61. Fpkf.I.30.489/2004.: A közbenső felszámolási mérleggel kapcsolatban a hitelezők csupán észrevételt nyújthatnak be, a bíróság pedig az észrevételben kifejtetteket a közbenső felszámolási mérleg jóváhagyása során mérlegeli. A felszámoló nem köteles minden konkrét intézkedésről – ami az adós gazdasági és pénzügyi helyzetére kihatással van – tájékoztatást nyújtani a hitelezők részére, mivel a tájékoztatásadási kötelezettség nem jelent egyúttal számadási kötelezettséget is. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása, perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető. A felszámoló, mint a megszüntetésre kerülő adós törvényes képviselője azonban ebben a körben is az ésszerű gazdasági kockázat mérlegelésével dönt; valamely perindítás indokolatlan elmulasztásával a hitelezőknek okozott kárt a Cstv. 54. §-a alapján köteles megtéríteni. Amennyiben a felszámoló valamely követeléseket megalapozatlanul minősített behajthatatlannak, az ebből eredő kárért is felelősséggel tartozik. Az adós követeléseinek számviteli „leírása” nem jelenti viszont ezen követelésekre vonatkozó anyagi jogosultság megszűnését is; a számviteli „behajthatatlanság” nem jelenti, hogy e követelések értékesítésére, engedményezésére nincs lehetőség. 62. Fpkf.I.30.466/2004.: A törvény által kötelezően meghatározott körben nem mérlegelhető a felszámoló tájékoztatásadási kötelezettsége, a törvény azonban nem zárja ki azt sem, hogy a kötelezően elírt eseteken túl a felszámoló az egyes hitelezők részére további tájékoztatást adjon, illetve ennek elmaradását a hitelező kifogásolja. Amennyiben a hitelező által igényelt információ, tájékoztatás jellege, súlya az adott körülmények között ezt indokolja, a felszámoló a törvényben előírt eseteken kívül is kötelezhető a szükséges tájékoztatás nyújtására, illetőleg a hitelező irat betekintésének biztosítására. 63. Fpkhf.I.30.454/2004.: A felszámolási eljárás során az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jogok az adós testületi, tulajdonosi szerveit – kft. esetében a taggyűlést – illetik meg, amelyek nevében külön meghatalmazás alapján járhat el képviselő. Az ügyvezető meghatalmazás hiányában ebben a körben az adós képviseletére nem jogosult, a felszámoló az ügyvezető részére az egyezséggel kapcsolatos tájékoztatást nem köteles megadni. 64. Fpkf.I.30.471/2004.: A hitelezők és az adós a pályázati kiírás vételár meghatározására vonatkozó felszámolói intézkedését a törvény alapján kifogásolhatják. A felszámolót azonban szoros törvényi határidők kötik a kényszerértékesítés mielőbbi lebonyolítására; az előírt határidőn belül az aktuális kereslet-kínálat viszonyai között köteles a vagyon értékesítésére. Az adós hitelezőit nem illeti meg az a jog, hogy az értékesítés legalacsonyabb vételárát meghatározzák; a forgalomban elérhető legmagasabb ár sem garantálja, hogy a felszámoló eléri a vagyonértékelés szerint kalkulált árat. 65. Fpkf.I.30.319/2004.: A felszámolási eljárás során az egyezség körébe vonható vagyon mértéke nem egyezik meg a felszámolási vagyonnal, mivel a privilegizált követelésekkel az adós aktuális vagyonát csökkenteni kell. Az egyezség körébe vonható vagyon meghatározása azonban nem önkényes, hanem a felszámoló törvény által meghatározott, és megalapozott előterjesztésén alapul. 66. Fpkf.I.30.187/2005.: A felszámolási eljárás nem függeszthető fel az adós képviseletre jogosult személyének a tisztázásáig, amennyiben valakit a közhiteles cégnyilvántartásban az
- 13 adós képviseletére jogosult személyként tartanak nyilván. Az adós több képviselőjének egymásnak ellentmondó nyilatkozatai önmagában nem indokolják a felszámolási eljárás felfüggesztését. 67. Fpkf.I.30.185/2005.: A közbenső felszámolási mérleg szerepe a bíróság és a hitelezők tájékoztatása a felszámolási eljárás adott állapotáról, amely lehetőséget nyújt részleges vagyonfelosztásra is. A közbenső mérlegre a hitelezők észrevételt tehetnek, melyet a bíróság a közbenső mérleg jóváhagyása során értékel. A közbenső felszámolási mérleget jóváhagyó végzés ugyan fellebbezhető, ez nem jelenti azonban azt, hogy a hitelező a felszámoló magatartása miatti sérelmeit ennek során kifogásolhatná. A felszámoló eljárása miatti kifogás határidőn belül történő benyújtásának elmulasztása a közbenső felszámolási mérleg ellen benyújtott észrevétellel, jogorvoslattal nem pótolható, a korábban nem gyakorolt kifogásolási jog nem éled fel. 68. Fpkf.I.30.565/2004.: A felszámolási eljárás befejezésekor a beterjesztett zárómérleggel szemben előterjeszthető kifogás kapcsán a felszámoló korábbi tevékenysége, eljárása miatti kifogásolás joga „nem éled fel”; a felszámolási zárómérleggel kapcsolatban nem támadható meg kifogással a felszámoló olyan intézkedése vagy mulasztása, amely ellen a törvényben megállapított határidőn belül korábban nem terjesztettek elő kifogást. 69. Fpkhf.I.30.585/2004.: A kijelölt felszámoló által megbízott ügyvéd díját abban az esetben lehet felszámolási költségként elszámolni, ha igénybevételére az általános jogi szakképzettséget meghaladó különleges szakértelmet igénylő feladat ellátása érdekében van szükség. A konkrét felszámolási ügyben végzett jogi munka bonyolultsága és terjedelme alapján dönthető el, hogy az adott felszámolási eljárásban – kivételesen – felmerültek-e olyan az általános ügyviteli, jogi munkát meghaladó többletfeladatok, melyek végzése már nem várható el a felszámolótól. Az adós tagjai részére juttatott termőfölddel kapcsolatban a nagyszámú vagyonnevesítés rendezése különleges szakterületnek minősül, ügyvéd bevonása nem kifogásolható, a felmerült ügyvédi munkadíj felszámolási költségnek minősül. 70. Fpkhf.I.30.199/2005.: A felszámolói díj alapjául az adósnak nemcsak olyan, a felszámolás alatti tevékenységből elért bevétele minősül, amely tevékenység a felszámoló irányítása, felügyelete alatt történt, hanem az adós cég tevékenységének továbbfolytatásából származó bármilyen bevétel. Nem tekinthető ezért jogszerűtlennek a felszámoló azon intézkedése, amellyel az adós cég korábbi képviselője által a felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenységet jóváhagyja, és az ebből eredő bevételt a felszámoló díj alapjául veszi figyelembe.
TÁRSASÁGI JOG CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK (EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK STB.) NYILVÁNTARTÁSA (71-81. számú jogesetek)
71. Gf.I.30.549/2004.: Az uralkodó tag konszernjogi felelősségének fennállta szempontjából az ellenőrzött társasággal szembeni követelés keletkezésének időpontja a meghatározó. Az
- 14 irányító társaság a közvetlen irányítása alatt álló részvénytársaság azon tartozásaiért felel korlátlanul, amely tartozások az utasítási jogának megnyílta után keletkeztek. 72. Gf.III.30.530/2004.: A cégbíróságnak a korábbi végelszámolót törlő, és az új végelszámoló személyét bejegyző változásbejegyző végzésével szemben a végelszámolás alatt álló részvénytársaság részvényese keresettel nem élhet, mert a kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen perindítási jogosultsággal csak azon személyek rendelkeznek, akikre a végzés rendelkezést tartalmaz. Perindítási jogosultság hiányában a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítani. 73. Gf.III.30.076/2005.: Amennyiben a gazdasági társaság a tag kizárása iránti perindításról hoz határozatot, a társasági határozatban nemcsak a perindításnak kell megjelenni, hanem azokat az okokat is tartalmaznia kell, ami miatt a tag kizárása iránti per megindítását a társaság szükségesnek tartja. A tag kizárását kimondó taggyűlési határozat a kizárás alapjául szolgáló okok megjelölése, írásba foglalása nélkül oly mértékben hiányos, hogy a kereseti kérelmet a bíróság a kizárási okok érdemi vizsgálata nélkül utasítja el. 74. Cgf.III.30.141/2005.: A cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezését, mint változást a korábbi székhely szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni, a cégbíróság pedig – a székhelyváltozást megelőző változásbejegyzési kérelmek elbírálása után – intézkedik az áttételről. A székhelyváltozás bejegyzése kérdésében érdemben a cég új székhelye szerint illetékes cégbíróság hoz határozatot. Az áttételt elrendelő végzéssel szemben az a részvényes, aki a részvénytársaság képviseletére nem jogosult, fellebbezéssel nem élhet. 75. Cgf.III.30.106/2005.: A gazdasági társaság átalakulása, abból történő kiválás esetén szükségképpen vagyonátrendeződés, tőkeszerkezet átalakulás következik be, ugyanis az újonnan létrejövő gazdasági társaság részben a változatlan cégformában továbbműködő gazdasági társaság vagyonának felhasználásával állítja össze induló vagyonát. A betéti társaságból kiválás útján létrejövő korlátolt felelősségű társaság ezért a társasági szerződésben rendelkezhet a tőkestruktúra módosításáról. 76. Cgf.III.30.179/2005.: A gazdasági társaság átalakulása esetén a hiánypótló felhívás kibocsátása nélküli elutasításnak kizárólag csak akkor lehet helye, ha az átalakulás folyamatára vonatkozó törvényi előírások olyan súlyos megsértése következett be, ahol a bejegyzési akadályok kiküszöbölésére utóbb már nincs lehetőség. Az ilyen eset ugyanakkor kivételes; ha esély látszik arra, hogy a bejegyzési kérelem hibáját hiánypótlás teljesítésével orvosolják, a hiánypótló felhívás kiadása nem mellőzhető. 77. Pf.III.20.397/2004.: A termelőt megillető tejkvóta jogosultság olyan vagyoni értékű jog, amelyet a szövetkezeti tagsági jogviszony keretében vagyoni hozzájárulás formájában a tag a szövetkezet használatába adhat. A tagsági jogviszony megszűnésekor a szövetkezet használatába adott tejkvóta, mint vagyoni elem tekintetében el kell számolni; a következő évre szóló tejkvótát ki kell kiadni, a kilépés évére eső tejkvóta használatáért pedig díjazást kell fizetni. 78. Pkf.II.20.048/2005.: Az egyesületet (társadalmi szervezetet) csak olyan személyek alapíthatják, akik az egyesület rendes tagjaivá válnak; nem lehetnek az egyesület (társadalmi szervezet) alapító tagjai a pártoló tagok, illetve a tiszteletbeli tagok.
- 15 79. Pkf.II.20.043/2005.: Közalapítvány esetében az alapítónak kógens törvényi rendelkezés folytán az alapító okiratban rendelkeznie kell a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szerv létrehozásáról vagy kijelöléséről. Az alapító saját magát ellenőrző szervnek nem jelölheti ki. 80. Pkf.II.20.096/2005.: Amennyiben az alapítvány kezelő szervezete tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító az egész szervezetet hívhatja vissza, az egyes tagokat külön-külön nem. Ha az alapító a kuratórium összetételét bármely okból meg kívánja változtatni, az egész kezelő szerv kijelölését vissza kell vonnia, és az új összetételű testület bírósági nyilvántartásba vételét kell kérnie. 81. Pf.II.20.589/2004.: A bíróság az alapítványt az ügyész keresete alapján, peres eljárásban szünteti meg. Az alapító ezzel szemben az alapítvány megszüntetése iránti igényét kérelem előterjesztése útján, peren kívüli eljárásban érvényesítheti, amelynek elbírálására az alapítványt nyilvántartó megyei bíróság illetékes. ELJÁRÁSI JOG (82-91. számú jogesetek)
82. Gf.I.30.502/2004.: A magyar bíróság eljárhat a külföldi pénzintézet és a külföldi állampolgár adósok közötti kölcsön visszafizetése iránti perben, ha az adósok belföldön végrehajtás alá vonható vagyonnal rendelkeznek, és a joghatóságot a törvény nem zárja ki. A szerződő felek jogviszonyában azonban a külföldi jog az irányadó. 83. Gf.III.30.604/2004.: Amennyiben az alávetési nyilatkozatot tartalmazó szerződés magyar nyelvű, illetve idegen (német) nyelvű változata között lényeges kérdésben eltérés van, a felek között az alávetés tekintetében a szerződés nem jön létre, és az általános hatáskörű és illetékességű bíróság jogosult eljárni. 84. Pf.III.20.010/2005.: Amennyiben a felek közötti szerződés – elnevezésétől függetlenül – kimeríti a munkaviszony tartalmi ismérveit, az ebből származó jogvita a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. 85. Gf.III.30.609/2004.: A különös illetékesség szempontjából a kártérítési per csak a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pereket jelenti; a szerződésszegésre (hibás teljesítésre) alapított kártérítési igény esetén az általános hatásköri és illetékességi szabályok érvényesülnek. 86. Pkk.III.20.108/2005.: A visszaélést valószínűsíthető, sorozatos elfogultsági kifogásokat előterjesztő féllel szemben – az eljárások ésszerű határidőn belül történő befejeződéséhez fűződő érdek figyelembe vétele miatt – szükséges az eljárásjog adta lehetőségekkel élni, és az ilyen felet pénzbírsággal kell sújtani. Költségmentességben sem részesíthető az a fél, akinek perlekedése rosszhiszeműnek, vagy más előre teljesen eredménytelennek látszik. 87. Gpkf.III.30.137/2005.: A zárlat, mint biztosítási intézkedés csak akkor rendelhető el, ha a peres eljárás tárgya maga a dolog, illetve a dologra vonatkozó valamely jog. Pénz megfizetésére irányuló kereseti kérelem esetén az ingatlan zárlata nem rendelhető el.
- 16 A biztosítási intézkedés iránti kérelem a végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelemmel esik egy tekintet alá, ezért illetékfizetési kötelezettség alá esik. 88. Gpkf.III.30.170/2005.: Amennyiben a keresetlevél benyújtását megelőzően az alperesként megjelölt felsőoktatási intézmény a törvény erejénél fogva jogutódlással megszűnt, nem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának van helye, hanem a jogutód felsőoktatási intézményt kell alperesként megjelölni. 89. Gpkf.I.30.591/2004.: A jogosult a kérelmére kibocsátott fizetési meghagyástól – annak kézbesítését követően is, a jogerő beálltát megelőzően – elállhat a kötelezett hozzájárulása nélkül. A fizetési meghagyásos eljárást ilyen esetben meg kell szüntetni. 90. Pkf.II.20.631/2004.: Amennyiben a fellebbezésből kitűnik, hogy a fél az elsőfokú ítélet mely rendelkezését kéri megváltoztatni, azonban indokolást nem tartalmaz, a fellebbezés az indokolás elmulasztása miatt hivatalból nem utasítható el, hanem azt hiányos tartalma alapján kell elbírálni. 91. Pf.III.20.346/2004.: Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése.
