SZEGEDI
ÍTÉLŐTÁBLA
POLGÁRI KOLLÉGIUM
TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III.
VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL
2004. január 1-től 2004. július 31-ig.
Belső használatra!
-2-
KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK 1/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁS: A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYES JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEIRŐL. 2/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁS: A HIBÁS TELJESÍTÉS ÉS A KÁRTÉRÍTÉS EGYES JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEIRŐL. 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁS: A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL.
ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK, SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGVÉDELME TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS (1-9. számú jogesetek) 1. Gf.I.30.507/2003/3. szám: A származás megjelölés használata mindenkit megillet, aki az adott földrajzi területen olyan vendéglátóipari szolgáltatást nyújt, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. A földrajzi név használata azonban adott szóösszetételben, az összetéveszthetőség miatt sértheti a versenytárs törvényes érdekeit, és így ellentétes az üzleti tisztesség követelményeivel. 2. Gf.II.30.301/2003/4. szám: Termékek üzletszerű forgalmazásával foglalkozó megbízó számára a kialakult vevőkör – amelyet a vele szerződő kereskedelmi képviselők (ügynökök) részére oktatások keretében, vevőlistán vagy más módon átad – üzleti titoknak minősül. Amennyiben a megbízott ügynökök a vevőkörben álló tudásanyagot egy másik vállalkozáshoz átviszik, az üzleti titok tisztességtelen felhasználásának minősül, ha a jogosult versenytársa ugyanolyan, vagy hasonló termékeket forgalmaz annak a kialakított vevőkörnek, amelyről az átvett ügynökök révén szerzett tudomást. 3. Gf.II.30.697/2003/2. szám: Önmagában az a körülmény, hogy a piacon új versenytárs jelenik meg, a gazdasági élet szükségképpeni velejárója és tisztességtelen piaci magatartást nem valósít meg. Ha azonban a piacon megjelenő új versenytárs az áruját olyan jellegzetes szín-és formahatást tartalmazó külsővel, csomagolással látja el, amelyről a vásárló – szokásos, átlagos figyelem mellett – a versenytárs áruját szokta felismerni, tisztességtelen előnyhöz jut azzal a versenytárssal szemben, aki az áru ismertté válásához szükséges ráfordításokat már korábban megtette. Amennyiben a termék (tejkaramella) csomagoló anyagának színe és mintázata, az ábra elhelyezésének és a csomagolásnak a módja összhatásában a versenytárs áruját idézi a vásárló képzetében, az összetévesztés veszélye folytán a „jellegbitorlás” megvalósul. 4. Pf.II.20.183/2003/3. szám: Az internetes nyilvánossághoz közvetítés körében a szerzőnek kizárólagos joga van arra, hogy engedélyezze az olyan típusú nyilvánossághoz való közvetítést, ahol a közönség a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatja meg. Amennyiben csak az internetes szolgáltató aktív közreműködésével válik lehetővé a szerzői
-3műnek a Weboldalon történő megjelenítése, és a szolgáltatónak megfelelő lehetősége és ráhatása van arra, hogy a honlapján csak olyan szerzői mű jelenhessen meg, amellyel szerzői jogsértés nem valósul meg, felelőssége – szerzői jogsértés esetén – megállapítható. Az, hogy a receptgyűjtemény, mint gyűjteményes alkotás rendelkezik-e egyéni, eredeti jelleggel, részesül-e szerzői jogvédelemben, és az abból idézett Internetre feltett receptek védettek-e olyan szakkérdés, amelynek körében a Szerzői Jogi Szakértői Testület állásfoglalása nem mellőzhető. 5. Pf.II.20.053/2004/4. szám: A népművészeti alkotások a szerző anonimitására tekintettel általában kívül esnek a szerzői jogi oltalmat élvező alkotásokon. A dekorkészítés lényege a népi díszítőművészet elemeit felhasználó tervező tevékenység. Ha a népi díszítőművészet – pingálás és hímzés – szimbólumrendszere zárt egységet alkot, az egyes elemek egymással fel nem cserélhetők, a formák kapcsolódása, az elemek összekötése, valamint a színezés az idők során kialakult és kötött, azt nem az egyéni ambíció vagy tehetség alakítja, a dekorkészítés nélkülözi az eredeti, egyéni jelleget, az ilyen tervezői munka szerzői jogi védelem alá nem esik. 6. Pf.II.20.001/2004/4. szám: Vendéglátóipari egységben elhelyezett televízió meghibásodása és ezért a zenefelhasználás megszüntetése miatt a változásbejelentési kötelezettség a közös jogkezelő szervnek – a Szerzői Jogvédő Egyesületnek – az üzemeltetőt terheli. Ennek elmulasztása esetén a változás bejelentéséig szerzői jogdíjat köteles fizetni. 7. Pf.II.20.380/2003/3. szám: A személyhez fűződő jogokat személyesen lehet érvényesíteni, ezért az önkormányzat a város területén működő bortermelők, a gazdaság más szereplői nevében jó hírnevük megsértése miatt keresettel nem élhet. Az önkormányzat azonban a saját személyhez fűződő jogán, jó hírnevének megsértése miatt hivatkozhat arra, hogy a rossz hírét keltő kijelentések – mivel a borhamisítás nem általánosítható – rontják a megítélését, hátrányosan érintik a helyi turizmust, a vendéglátást, a helyi borok versenyképességét és így az önkormányzat bevételének csökkenéséhez vezetnek. 8. Gf.I.30.675/2003/3. szám: A cégbejegyzést követően – ha a bejegyzett cégnév valakinek a jogi érdekét sérti – törvényességi felügyeleti eljárás nem indítható, mivel a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági eljárásnak van helye. A névhasználattal, névviseléssel kapcsolatos jogviták rendezésére ilyen esetben a Polgári Törvénykönyv személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó rendelkezései biztosítanak bírói utat (Ptk. 77. § (1), (3) bekezdés). 9. Pf.II.20.428/2003/3. szám: Rendőri intézkedés során történt eseményeknek újságcikkben valótlan tartalmú leírása és közzététele az intézkedést foganatosító rendőr jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát sértheti, amely miatt a rendőr – a törvényi feltételek bizonyítása esetén – nem vagyoni kártérítésre is jogosult lehet.
-4SZERZŐDÉSEK JOGA (10-38. számú jogesetek) 10. Pf.I.20.373/2003/4. szám: A korlátolt felelősségű társaságban való üzletrész a házastársak belső viszonyában a házastársi közös vagyonhoz tartozik. A társasággal szembeni külső viszonyban azonban a kft. tag házastárs gyakorolhatja a tagsági jogokat és rendelkezhet érvényesen – a másik házastárs hozzájárulása nélkül – az üzletrész átruházásáról. A házastársi közös vagyon megosztása során az üzletrész elszámolásának lehetséges módjai, szempontjai. 11. Gf.I.30.140/2004/3. szám: A házastársak, mint ingatlan tulajdonosok az általuk létesített gazdasági társasággal érvényesen állapodhatnak meg írásban arról, hogy a kft. a tulajdonukban álló ingatlanon felépítményt létesítsen. A ráépítéssel keletkezett, az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartásba kerülő felépítmény a kft. vagyona, arra nézve a házastársak egyikének sem keletkezik – sem a Ptk., sem a Csjt. alapján – tulajdoni hányada. A Cstv. 49. § (5) bekezdése csak az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezések megsértése esetére tartalmaz speciális szabályt; az itt meghatározott jogsértéseken kívül, egyéb indokokra alapítva az érdekelt fél az adásvételi szerződés érvénytelensége iránti igényét a Ptk-ban meghatározott más jogcímeken, az ott előírt határidőn belül érvényesítheti. 12. Gf.I.30.001/2004/4. szám: I. Az épület (felülépítmény) tulajdonjogát önállóan akkor lehet érvényesen átruházni, ha az ingatlan-nyilvántartásban előzőleg önálló ingatlan-nyilvántartási egységet képez, külön van nyilvántartva. Ennek hiányában a földterület és az épület (felülépítmény) tulajdonjogi egységet képez (aedificium solo cedit elve). II. Az egységes tulajdon főszabálya alól, az ingatlan-nyilvántartáson kívüli kivételeknek két esete lehetséges: a törvényi kivételt a Ptk-nak a ráépítésre vonatkozó 137.§ (2) bekezdése képezi, ezen kívül az elvet az érintettek erről szóló írásbeli megállapodása (szerződése) is áttörheti (Ptk. 97. § (2) bekezdés). Mindkét kivétel esetén közös feltétel, hogy a föld (telek) tulajdonosa és az azon építkező személye elválnak egymástól, az épületet (felülépítményt) nem a föld tulajdonosa hozza létre. Ha a felülépítmények (épületek) létesítője és a földtulajdonos egy és ugyanazon személy, sem ráépítéssel, sem írásbeli megállapodással a földrészlet és az épület osztott tulajdonának kivételes keletkezési esetei nem valósulnak meg. III. Amennyiben a föld és a felépítmények tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban egységes ingatlan-nyilvántartási egységet képeznek, az ingatlan-nyilvántartáson kívüli osztott tulajdon kivételes törvényi feltételei pedig nem valósulnak meg, azok a megállapodások, amelyek külön rendelkeznek a felülépítmények tulajdonjogának átruházásáról, jogi okból lehetetlen célra irányulnak, semmisek, mivel az épületet a föld tulajdonától elválasztva nem lehet átruházni. IV. Az átruházás, mint élők közötti származékos jogszerzés nem szűkíthető az adásvétel útján történő tulajdonátruházásra, átruházásnak minősül a gazdasági társaságba történő apportálás is. Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni vagyis önállóan sem a telek (földrészlet) sem az épület nem forgalomképes - különkülön egyiket sem lehet érvényesen gazdasági társaságba apportálni. A jogi okból lehetetlen célra irányuló apportálás folytán a gazdasági társaság külön a felépítményre (vagy a földre) tulajdonjogot nem szerez.
-513. Pf.I.20.130/2003/8. szám: Az ingatlan tulajdonosa érvényesen vételi jogot engedhet annak a hitelezőnek a javára, aki olyan személynek nyújtott hitelt, akire tekintettel vállalta a tulajdonos a biztosíték adását. A tulajdonos az ingatlanát biztosítékként lekötheti olyan módon, hogy vételi jog engedésével a hitelező számára lehetővé teszi annak megvásárlását arra az esetre, ha az adós részéről a fizetés elmarad. Az opciós jog gyakorlása esetére a vételár nemcsak számszerűen határozható meg, hanem oly módon is, hogy a szerződés alapján a teljesítés időpontjában irányadó, a teljesítési helynek megfelelő ingatlanforgalmi piaci ár egyértelműen kiszámítható 14. Gf.I.30.578/2003/4. szám: Érvényes a biztosítéki célú opciós kikötés olyankor is, amikor a hitelező egyidejűleg jelzálogjogot is kiköt. A tulajdonos nincs elzárva attól, hogy a jelzálogjoggal terhelt ingatlant tovább megterhelje, a hitelező javára azon a dolog és a vételár megjelölésével vételi jogot engedjen. Érvénytelen azonban a vételi jog kikötése, ha az opciós szerződésben a felek úgy rendelkeznek, hogy a hitelező a kielégítési jog megnyílta előtt szerezheti meg egyoldalú nyilatkozattal létrehozott adásvételi szerződéssel az ingatlan tulajdonjogát (lex comissoria). Az opciós szerződésben a vételárnak a vagyontárgy valóságos forgalmi értékéhez kell igazodnia, és nem határozható meg az adós tartozásának összegében. Érvénytelen a vételi jog kikötés, ha a hitelező az adott vagyontárgy tulajdonjogát opciós jog alapján a fennálló követelése fejében elszámolási kötelezettség nélkül szerzi meg, a vagyontárgy valóságos értékének számbavétele nélkül. 15. Gf.I.30.497/2003/7. szám: Amennyiben a követelést jelzálogjog és készfizető kezesség is biztosítja, a kezes – helytállása esetén – a zálogjogot a megtérítési igénye biztosítására csak akkor szerzi meg, ha a jelzálogjog a kezességvállalás időpontjában már fennállott. 16. Pf.II.20.010/2003/7. szám: Az a körülmény, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor az eladó nem tulajdonosa az ingatlannak, a tulajdonjog hiánya a szerződéskötést nem teszi érvénytelenné, az ilyen szerződés nem ütközik jogszabályba. Az ingatlan tulajdonjogát ugyanis nem a szerződés megkötésekor, hanem a szerződés teljesítésekor kell átruházni, a szerződés érvénytelenségét pedig a szerződéskötés időpontjában kell vizsgálni, a teljesítés elmaradása viszont szerződésszegést jelent. Ha azonban a nem tulajdonos eladó az adásvételi szerződésben – annak megkötésekor - olyan ingatlan tulajdonjogának átruházását vállalja, amely tulajdonjog megszerzése számára a későbbiekben is – akár fizikai, akár jogi okból – kizárt, akkor a szerződés lehetetlen célra irányul, ezért semmis (Ptk. 227. § (2) bekezdés). 17. Pf.I.20.240/2003/6. szám: A szerződés akkor színlelt, ha a szerződő felek külső harmadik személyek irányában azt a látszatot kívánják kelteni, hogy közöttük meghatározott tartalommal szerződés jött létre, jóllehet közöttük ilyen szerződés nincsen, illetve kölcsönösen azt palástolják, hogy a ténylegesen megkötött szerződés helyett más tartalommal és más joghatást kiváltó szerződést kötöttek. Amennyiben azonban az adásvételről szóló okiraton a felek az egyik (házastárs) tulajdonostárs eladó aláírását – tudomása nélkül – aláhamisítják, az eladó szerződési akarata hiányában adásvételi szerződés nem jön létre.
-6Ha a szerződés nem jött létre, nem az érvénytelenség jogkövetkezményeit, hanem a jogalap nélküli gazdagodás, illetve a jogalap nélküli birtoklás szabályait kell alkalmazni. 18. Pf.I.20.273/2003/4. szám: A színlelés kétoldalú, tudatos magatartás, amikor a felek közös akarata arra irányul, hogy azt a szerződést, amely jognyilatkozataik alapján keletkezne, ne kössék meg. Ha viszont a szerződő fél szándéka a vagyontárgy átruházására valóságos, azonban motívuma – a fedezetelvonás – jogellenes, nem a színlelt szerződésre, hanem - mint lex specialist - a fedezetelvonó szerződésre (Ptk. 203. §, actio Pauliana) vonatkozó szabályokat és jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Amennyiben a felek a szerződést azért kötik meg, hogy az átruházó fél a végrehajtás alól mentesüljön, akkor az átruházási szándék tényleges és valóságos, azonban jogellenes, aminek következménye nem az érvénytelenség, hanem a relatív hatálytalanság: a szerződés fedezetelvonó jellegére nem bárki, hanem csak a sérelmet szenvedett fél hivatkozhat; a szerződés érvényes, ezért eredeti állapot helyreállításának nincs helye, azonban az érvényesen szerző fél köteles tűrni, hogy a tulajdonába került vagyontárgyból a sérelmet szenvedett a követelését végrehajtás útján kielégítse. 19. Gf.III.30.105/2004/5. szám: Vagyontárgynak gazdasági társaságba történő apportálására – fedezetelvonás esetén – alkalmazhatók a relatív hatálytalanság jogkövetkezményei. A vagyoni hozzájárulást megszerző társaság rosszhiszeműség esetén köteles tűrni, hogy az apportáló tag hitelezője a végrehajtás útján be nem hajtható követelését a tag által átruházott vagyoni hozzájárulásból elégítse ki. A fedezetelvonó szerződés érvényes, csak a sérelmet szenvedett harmadik személlyel szemben (relatíve) hatálytalan, ezért a társasági szerződés érvénytelenségére vonatkozó speciális rendelkezéseket nem érinti. 20. Gf.I.30.496/2003/8. szám: I. A Cstv. 40. § (1) bekezdés a./-c./ pontjaiban nevesített megtámadási okok a fedezetelvonás – külön törvényben speciálisan szabályozott – olyan eseteit írják körül, amelyek alapján a szerződés eredményes megtámadása folytán az érvénytelenség – és nem a relatív hatálytalanság – jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az érvénytelenség jogkövetkezményei közül az eredeti állapot helyreállítása (Pt. 237. § (1) bekezdés) az elvont vagyonnak az adós felszámolási vagyonába való visszaadási kötelezettségét eredményezi, feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött jogügylet esetén pedig az aránytalan előny kiküszöbölésével az adóssal szerződő másik fél a különbözetnek a felszámolási vagyonba való megfizetésére kötelezhető (Ptk.237. § (2) bekezdés). II. A fedezetelvonás miatt relatíve hatálytalan szerződés (Ptk. 203. § (1) bekezdés, actio Pauliana) érvényes, ezért ennek alapján a hitelező nem követelheti sem az eredeti állapot helyreállítását, sem az aránytalan előny kiküszöbölését. Az érvényesen tulajdont vagy más jogot szerző harmadik személy – törvényi feltételek hiányában – nem kötelezhető arra, hogy a tulajdonába került dolgot a felszámolási vagyonba utalja vissza. A hitelezők felé (relatíve) hatálytalan szerződésnek az a jogkövetkezménye, hogy a hitelező (a jogosult) az egyébként érvényesen szerző harmadik fél tulajdonába került vagyontárgyakból a követelését behajthatja, aki ezt tűrni köteles. 21. Gf.I.30.754/2003/9. szám: A gazdasági társaság tagja a saját társasága által megkötött adásvételi szerződés érvénytelensége iránt – annak semmisségére vagy megtámadhatóságára hivatkozással – kereshetőségi joggal nem rendelkezik, mivel külső harmadik
-7személynek nem tekinthető, és nincs olyan jogszabályi felhatalmazása sem, melyre figyelemmel kereshetőségi joga fennállna. Amennyiben azonban a gazdasági társasággal szemben felszámolási eljárás indul, és ebben a társaság tagja hitelezőként szerepel, ebben a minőségében a Cstv. 40. § (1) bekezdésében biztosított perindítási jogosultság megilleti. 22. Gf.I.30.066/2004/4. szám: Nincs akadálya annak, hogy a felek ún. jutalékos, „sikerdíjas” megbízás keretében a megbízott sikeres tevékenységétől tegyék függővé a díjfizetést. Az ilyen tartalommal megkötött szerződés érvényes, a megbízott a kikötött díjra azonban csak akkor válik jogosulttá, ha eljárása eredményre vezetett. A díj meghatározásának módja a szerződést eredménykötelmi természetűvé teszi. Az eredménykötelmi vonás nem jelent egyúttal „eredményfelelősséget”: ha az eljárás nem vezet eredményre, de ez a megbízottnak nem felróható, az eredmény elmaradása miatt felelősség nem terheli, hanem annak csak a díj iránti igényjogosultságra van kihatása. 23. Gf.I.30.511/2003/7. szám: A faktoring lényege a követelésnek a behajtás kockázata átvállalásával vagy anélkül történő megvásárlása, megelőlegezése. A faktoring atipikus szerződés, amely a felek üzleti-szerződési céljától, szándékától függően a visszterhes engedményezés, az adásvétel, illetve a hitelviszony elemeit foglalja magában. A faktoring szerződést nem teszi érvénytelenné, ha az engedményezett, lényegében biztosítéki szerepet betöltő követelésről utóbb bebizonyosul, hogy az nem is létezett (például „fiktív” volt), az alapügylet más okból érvénytelen, vagy ha az engedményezett követelés megszűnt (például beszámítás, hibás teljesítés miatti ellenkövetelés folytán). Amennyiben az átruházott követelés valamilyen okból nem állt fenn, a faktoráló ezért helytállással tartozik. 24. Gf.III.30.540/2003/4. szám: Nem ütközik a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény kógens rendelkezésébe, ezért a távközlési szolgáltató az általános szerződési feltételei között érvényesen kikötheti, hogy az előfizető díjfizetési késedelme – szerződésszegése – jogkövetkezménye a szolgáltatás szüneteltetése is lehet. 25. Gf.I.30.424/2003/6. szám: A szerződési szabadság elvéből következik, hogy a felek szabadon bocsátkozhatnak szerződési tárgyalásokba, és nem tartoznak felelősséggel a megállapodás elmaradásáért. Az egyik fél részéről a szükségleti igényeiről nyújtott tájékoztatás, és a másik fél részéről a közölt igények teljesítésére való felkészülés – akkor is, ha nagyobb anyagi ráfordítást eredményez – olyan üzleti kockázat, ami a kötelezett terhére esik, és a szerződés létrejöttének hiányában nem hárítható át a másik félre. A szerződéskötés elmaradása miatt a Ptk. 6. §-a alapján kárigény kivételesen akkor érvényesíthető, ha a megrendelő szándékosan hozza a kötelezettet abba a helyzetbe, hogy költekezett, majd pedig lényegében ésszerű indokok nélkül, önkényesen tagadja meg a szerződéskötést. Az a fél, aki a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeivel ellentétesen bocsátkozik szerződési tárgyalásokba, vagy szakította meg azokat, köteles a másik jóhiszemű fél ebből eredő kárának megtérítésére. 26. Gf.I.30.741/2003/4. szám: A Ptk. 6. §-a szerinti ún. „utaló magatartás” nem deliktuális felelősségi eset, hanem olyan szubszidiárius törvényi tényállás, melynek alkalmazására kivételesen akkor kerülhet sor, ha a felek között polgári jogi szerződés nem jött létre, az ügyletkötéssel ugyanakkor a másik fél nyomatékosan bíztatta a jóhiszemű felet, ezért az ebből
-8eredő hátrányok miatt – a kockázat megosztásával – a jogosult kártalanításra tarthat igényt. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe. 27. Pf.III.20.155/2003/5. szám: A Ptk. 6. §-ának alkalmazását kizárja, ha a felek között – akár szóban – szerződés jött létre. Létrejött szerződés esetén annak tartalma, feltételei az irányadók. 28. Pf.III.20.056/2004/7. szám: A felek között érvényesen létrejött, de nem hatályosult részvény adásvételi szerződésre a Ptk. 6. §-a nem alkalmazható. 29. Gf.I.30.756/2003/5. szám: Az üzletrész adásvételi szerződés esetén is érvényesül az a követelmény, hogy a szerződő felek körültekintően járjanak el a szerződés megkötésénél, kölcsönösen bízhassanak a szerződés fennmaradásában. A forgalom biztonságával ellentétes, ha az üzletrészt értékesítő eladó a feltűnő aránytalanságra alapított megtámadási jogot utólag kedvezőbb szerződési feltételek kikényszerítésének eszközéül kívánja felhasználni. 30. Gf.I.30.172/2004/4. szám: Amennyiben a kft. tagja által a korlátolt felelősségű társaság részére értékesített üzletrész adásvételi szerződés semmis, az érvénytelen szerződésből eredő vételárkövetelést a kft. tagja más személy részére érvényesen nem engedményezheti, mivel az jogi okból lehetetlen célra irányul. Az érvénytelen engedményezési szerződésre jogot alapítani nem lehet, az engedményezett vételárkövetelés a harmadik személy részéről a korlátolt felelősségű társasággal szemben fennálló kölcsöntartozásba érvényesen nem számítható be. 31. Gf.I.30.074/2004/3. szám: Az üzletrész nem „dolog”, hanem olyan tagsági és vagyoni jogokat megtestesítő vagyoni értékű, immateriális jogosultság összesség, amely a hasznosítás és a rendelkezés (átruházás) során dolog módjára viselkedik. A kft. üzletrész átruházása esetén ezért analóg módon a Ptk-nak a dolog tulajdonjoga átruházásánál alkalmazott szabályai megfelelően irányadók, és alkalmazhatók – az üzletrész sajátos természetéből adódó eltérésekkel – a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok is. Az üzletrész adásvételi szerződés hibás teljesítését eredményezheti, ha az üzletrészből fakadó jogosultságok korlátozottan érvényesülhetnek, mert az üzletrész forgalmi értékét meghatározóan befolyásoló társasági vagyon csökkent értékű a szerződésben rögzített állapothoz („minőséghez”) képest, és így az üzletrész is szükségképpen értékcsökkent. A jogosult ilyen esetben szavatosság címén árleszállítási igényt érvényesíthet. 32. Gf.I.30.732/2003/3. szám: A hibás teljesítés miatti elállás, mint külön törvényi feltételekhez kötött legsúlyosabb szavatossági igény gyakorlása során irányadó az arányosság elve. Ebben a körben mérlegelni kell, hogy a választott szavatossági igény teljesítése a kötelezettnek más szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget, érdeksérelmet eredményez-e, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget is.
-933. Gf.I.30.079/2004/6. szám: I. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján értékesített napos pulykaállomány minőséghibás lehet akkor is, ha minősége kötelező szabvány rendelkezését nem sérti, azonban az állomány a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra – bármely okból – nem alkalmas. A naposállat állomány rendeltetés szerinti alkalmassága azt jelenti, hogy az állatok a teljesítés helyén és idején nem szenvednek olyan fogyatékosságban, amely miatt az állomány optimális, gazdaságos felnevelése nem biztosított, illetve amellyel okozati összefüggésben a felnevelés során vagyoni hátrány (kár) következne be. II. A Ptk. 316. § akkor alkalmazható, ha a jogosult a teljesítéskor kétséget kizáróan tud a kötelezett szerződésszegéséről, ismeri a hibát, annak okát, mibenlétét, annak következményeivel, nagyságrendjével, kihatásával együtt. A naposállat állomány telepítésekor a hibás teljesítésből eredő igények miatt a jogfenntartás elmulasztása azonnali jogvesztést nem eredményezhet; a szavatossági jogok gyakorlására rendelkezésre álló törvényes határidőket nem zárhatja ki azonnali jogvesztő határidő. A szerződésszegésből eredő igényeket illetően is érvényesül, hogy jogvesztés csak a törvény kifejezett rendelkezése esetén következhet be, illetve a jogvesztéshez joglemondó nyilatkozat szükséges. 34. Gf.I.30.150/2004/6. szám: A hibás teljesítés szempontjából a termékek törvényes tulajdonsága egyfelől azt jelenti, hogyha a termék műszaki paramétereit szabványok vagy más műszaki előírások kötelezően határozzák meg, és a termék ezeknek nem felel meg, akkor hibás teljesítés történt. Kötelező szabvány hiányában is hibás azonban a termék, ha a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra bármely okból nem alkalmas. A nem kötelező szabványban előírt követelmények abból a szempontból jelentősek a hibás teljesítés megítélése során, hogy az adott termék alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra. 35. Gf.III.30.680/2003/6. szám: Amennyiben a tartós használatra rendelt dolog (röntgengép) hibáját valamely alkatrész (röntgencső) meghibásodása okozza, az alkatrész osztja a fődolog jogi sorsát, így azzal együtt tartós használatra rendelt dolognak minősül. A hibás teljesítés miatt a peres eljárás megindítása szempontjából az elévülés nyugvását eredményező menthető ok a meghibásodás tényének bekövetkeztével még nem szűnik meg. A szavatossági ügyekben a jogosult szempontjából kiemelt jelentősége van, hogy a hiba „megjelenését” követően a hiba eredete, annak következményei, a helyreállítás költségkihatásai, azaz a hiba által okozott érdeksérelem jellege és nagyságrendje, adott esetben drasztikus mivolta mikor vált a laikus jogosult számára egyértelműen felismerhetővé. Ez gyakran akkor következik be, amikor a hiba jellegét, természetét, eredetét szakember megvizsgálja és szakvélemény értékeli a felmerült rendellenességeket, hibaokokat, utal a kijavítás célszerű módjára és annak költségvonzatára. Ilyenkor a szakvélemény beszerzéséig, tartalma megismeréséig a jogosult menthető okból nem fordul bírósághoz, az elévülés nyugszik. 36. Gf.III.30.119/2004/5. szám: Amennyiben a bérlő a bérelt területen a saját üzleti-gazdasági céljainak elérése érdekében hajt végre különböző területrendezési, infrastrukturális beruházásokat, azok a számára hasznosak, beruházásai értékének megtérítésére ezért a bérbeadótól nem tarthat igényt.
- 10 A bérlet megszűnéséig jogalap nélküli gazdagodás címén igény nem érvényesíthető. Az esetleges gazdagodás mértéke nem a beruházási költségek összegével azonos, hanem az infrastrukturális fejlesztésekkel összefüggésben előálló forgalmi értéknövekedésben jelentkezhet. 37. Gf.III.30.757/2003/6. szám: Nemzetközi fuvarozás során a fuvarozó által igénybe vett vámügyintéző a fuvarozó teljesítési segédjének minősül, ezért a vámügyintéző magatartásáért a fuvarozó úgy felel, mint saját cselekményéért. Ha a teljesítési segéd által kiállított vámkísérő okmány tartalma téves, és ezért a határállomáson a küldeményt lefoglalják, a fuvarozást jelentős késedelemmel lehet teljesíteni, akkor ez nem a fuvarozó érdekkörén kívüli elháríthatatlan okra vezethető vissza, hanem a jogkövetkezmények a fuvarozó terhére esnek. 38. Pf.III.20.106/2004/7. szám: Halál esetére szóló gondozási szerződés érvényesen nem köthető, ezért ha a szerződéses örökös kizárólag az örökhagyó vagyonából tartja el az örökhagyót, az öröklési szerződés nem felel meg a Ptk. 655. § (1) bekezdése szerinti kógens szabálynak, és mint színlelt szerződés érvénytelen. A tartalmában érvényes öröklési szerződés nem megfelelő teljesítése azonban nem eredményez érvénytelenséget, hanem arra ad alapot, hogy a tartási szolgáltatások jogosultja – az örökhagyó – az eltartók szerződésszegése miatt a szerződés megszüntetését kérje. Adott esetben a személyes gondoskodás, ápolás domináns eleme lehet az öröklési szerződésnek, a tartás anyagi fedezetének biztosítása csekélyebb jelentőségű lehet. A személyes törődés, ápolás különösen a súlyos, gyógyíthatatlan beteg eltartottak esetén kaphat kiemelt hangsúlyt.
KÁRTÉRÍTÉSI JOG (39-55. számú jogesetek) 39. Pf.I.20.029/2004/8. szám: I. Amennyiben a PSZÁF valamely tőzsdei brókercég működését felfüggeszti és részére felügyeleti biztost rendel ki, a felügyeleti biztos által e minőségében jogellenesen okozott kárért a PSZÁF felelősséggel tartozik (Épt. 141. § (1) bekezdés). II. Az egyes részvénytársaságok által kibocsátott részvényekhez eltérő tagsági jogok kapcsolódhatnak, ezért a különböző részvénytársaságok részvényeinek kiadására irányuló igényt nem lehet azonos fajta szolgáltatásnak tekinteni. Adott részvénytársaság részvényeinek kiadása iránti követelésbe nem számítható be egy másik részvénytársaság részvényeinek kiadására irányuló ellenkövetelés, továbbá pénzkövetelés sem, mert a követelések nem egyneműek. III. A részvények kiadásának megtagadása miatti tényleges kár az árfolyamveszteség, amely az értékpapírok jogtalanul megtagadott kiadásának időpontjában és az értékpapírok kiadásának időpontjában számított különbözet, a tényleges árfolyam-csökkenés. Az árfolyam-nyereség elmaradásával, mint elmaradt haszonnal kapcsolatos kár szempontjából a károsultnak azt kell bizonyítania, hogy milyen esélye lett volna az egyéb, bizonytalan tényezők függvényében a vagyonnövekedés bekövetkeztének, azaz adott időintervallumon belül a legmagasabb árfolyamon az értékpapírok értékesítésének. Az előreláthatósági elv alkalmazásával csak a valószínűsíthető
- 11 előnyöknek (haszonnak) az esély mértékével arányban álló része ítélhető meg kártérítésként. A részvények elmaradt osztalékának követelése mellett ugyanazon időszakra árfolyam-nyereség elmaradásából származó kárigény nem érvényesíthető. 40. Pf.III.20.268/2003/7. szám: Adásvételi előszerződés meghiúsulása miatt a vevő részéről visszakövetelt foglaló nem kártérítési igény. A szerződés megkötésében közreműködő ügyvéd letéttel kapcsolatos közreható károkozása ezért csak akkor vizsgálható, ha a vevő követelése az adásvételi jogviszony kötelezettjén nem hajtható be, azaz a követelés kártérítéssé fordul át, és a kárigény válik esedékessé. 41. Pf.II.20.060/2003/5. szám: Amennyiben a kártalanításnak a Be. 383. § (1) bekezdésében írt feltételei fennállnak, a kártalanítás módjára és mértékére a Ptk-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek során a szabadságelvonás önmagában is megalapozza a nemvagyoni kárpótlás iránti igényt, mert a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása, a börtönviszonyok fizikai és pszichikai vonatkozásban egyaránt megterhelőek és általában károsak. 42. Pf.III.20.171/2003/5. szám: Amennyiben a rendőrhatóság a büntetőeljárás során lefoglalt készpénz foglalásának megszüntetésekor és kiadásakor a tulajdonjogi helyzetet – erre irányuló kötelezettsége ellenére – nem tisztázza, és a Be. törvényi rendelkezéseit nyilvánvalóan tévesen alkalmazva a sértett alaptalan igényét teljesíti, emellett a kiadás időpontját kirívóan okszerűtlen mérlegeléssel határozza meg, a Ptk. 349. § (1) bekezdése szerint kártérítési felelősséggel tartozik. 43. Pf.II.20.200/2003/4. szám: A jogszabályi rendelkezések megváltozása folytán 1999. január 1. napjától a forgalmi engedély és az igazoló-lap a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja, a tulajdonjog igazolására szolgáló okirat pedig a törzskönyv. A rendőrhatóság ezért nem követ el mulasztást, ha az elidegenítési és terhelési tilalomról, a törzskönyv kiadásának felfüggesztéséről, vagy más korlátozásról a forgalmi engedélybe nem tesz bejegyzést, és a korlátozást nem tünteti fel. A tulajdonjoggal kapcsolatos korlátozásokat nem a forgalmi engedély tartalmazza, hanem a törzskönyvnek a jogosult részére történő átadása vagy a törzskönyv kiállításának felfüggesztése pótolja a korlátozás forgalmi engedélybe történő bejegyzését. 44. Pf.II.20.332/2003/10. szám: Amennyiben a jogellenesen eltulajdonított gépjárműnek az ország területéről történő kivitelét a vám-és pénzügyőrség szervei jogszabályban előírt intézkedési kötelezettségének nyilvánvaló megsértése, gondatlan elmulasztása tette lehetővé, a kár bekövetkezése több személy közrehatásának eredménye, és akarategység hiányában is fennáll a közigazgatási szerv egyetemleges felelőssége. 45. Pf.III.20.112/2004/5. szám: A közút kezelője kártérítési felelősséggel tartozik, ha az általa igénybe vett megbízott a közúti jelzések elhelyezése, karbantartása és ellenőrzése körében nem észleli a balesetveszélyes útkereszteződésben az „elsőbbségadás kötelező” tábla hiányát, és az eltűnt jelzőtábla pótlásáról nem gondoskodik. A mulasztással okozati összefüggésben bekövetkező balesetért kártérítési felelősséggel tartozik, azonban a károsult terhére a „jobbkéz-szabály” megsértése miatt kármegosztás alkalmazható.
- 12 46. Pf.II.20.410/2003/4. szám: A közigazgatási szerv ügyintézőjének az ingatlant terhelő építési tilalom fennállásáról, illetve annak megszűntéről adott súlyosan téves adatközlése és felvilágosítása megalapozhatja a hatóság kártérítési felelősségét, ha emiatt az ingatlant a forgalmi értékénél jelentősen alacsonyabb áron lehet értékesíteni. 47. Pf.III.20.297/2003/4. szám: Ha a beteg egészségkárosodását egy 1982. évben végzett műtét során a szervezetében hagyott idegen test, törlőkendő okozza, amelyet csak egy újabb műtéttel 2000. évben távolítanak el, a károsult a panaszai okának kiderüléséig menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy kárigényét érvényesítse, az elévülés nyugszik. Az igényérvényesítési akadály megszűnésétől – a tudomásszerzéstől – számított egy éves határidő eredménytelen leteltével azonban kártérítési igénye elévül. 48. Pf.III.20.185/2003/4. szám: A betegen 1984. évben végzett szívműtét során a többszörös vérátömlesztések következtében a Hepatitis C vírussal való fertőződés miatt a károsult az Állammal szembeni kártalanítási igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni mindaddig, amíg májgyulladás okozta panaszait nem diagnosztizálják. A kórisme felállítása – adott esetben 2000. évben – után azonban az igényérvényesítési akadály megszűnik, és az akadály megszűnésétől számított egy év leteltével a kártalanítási igény elévül. 49. Pf.III.20.206/2003/4. szám: Az orvos kártérítési felelőssége nem objektív, hanem rendes felróhatósági (szubjektív) felelősségi alakzat. A károsultnak bizonyítania kell az orvos magatartásával okozati összefüggésben bekövetkező vagyoni kárát, annak összegét, továbbá – nemvagyoni kárigény esetén – személyhez fűződő jogának sérelmét. Az orvos ezzel szemben bizonyíthatja, hogy károkozó magatartása nem volt felróható, mert részéről szakmai szabályszegés, mulasztás nem történt. A gyermek elvesztése a családi kapcsolat fennálló rendjét, a hátramaradott szülők életminőségét adott esetben alapvetően befolyásolhatja, és életkörülményeik hátrányos megváltozása oly mértékű lehet, amely már személyiségük korlátozottságát, a családi kapcsolatokhoz való személyiségi joguk sérelmét eredményezi, emiatt nem vagyoni kárigényt alapozhat meg. 50. Pf.III.20.329/2003/4. szám: Orvosi műhibával összefüggésben a szülők önmagában a gyermeküket ért hátrányok miatt saját személyükben nemvagyoni kártérítési igényt nem érvényesíthetnek. Azt kell bizonyítaniuk, hogy a jogsértéssel okozati összefüggésben őket érte olyan hátrány, ami indokolja javukra nemvagyoni kártérítés megítélését. 51. Pf.III.20.241/2003/8. szám: A törvény nem zárja ki, hogy a polgári eljárás résztvevői valamely szakkérdésben írásbeli véleményt csatoljanak az iratokhoz, amely olyan szakembertől (intézménytől) származik, akit a bíróság az ügyben szakértőként nem rendelt ki. A Pp. bizonyítási eljárásra vonatkozó rendelkezései a szabad bizonyítási rendszer elvi alapján állnak, ezért bizonyítékként is felhasználható a perben az az írásbeli „szakvélemény”, amelyet nem a bíróság kirendelése alapján terjesztettek elő. Konkrét ügyben – a tényállástól, a körülményektől függően – a magánszakértői vélemény megítélése eltérő lehet. Adott esetben helyes eljárás lehet, ha a perben kirendelt, valamint a magánszakértők véleménye között orvosszakmai kérdésekben felmerülő ellentmondások miatt a bíróság a szakértői vélemények felülvizsgálatát rendeli el. A felülvizsgálati
- 13 szakvélemény szakmai kérdésekben a végső állásfoglalást jelenti, a szakmai vitát eldönti és azt lezárja. 52. Pf.II.20.422/2003/4. szám: A bírósági jogkörben okozott kár megállapításának akkor lehet helye, ha a bíróság kirívó jogalkalmazási hibát vét, vagy kötelességszegést tanúsít. A végrehajtási lap adatainak a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltaktól eltérő kiállítása és emiatt a végrehajtás alá vont ingatlan árverésének – lakott állapot helyett – beköltözhető állapotban való elrendelése a végrehajtási lapot kibocsátó bíróság nyilvánvaló hibája és a felróhatóságnak olyan fokát valósítja meg, amely a kárfelelősségét megalapozza. Az egyéni végrehajtónak ugyanakkor észlelnie kell a végrehajtási lap hiányosságát, és ha eljárási szabálysértésekkel a károkozásban közrehat, a közös károkozók felelőssége egyetemleges. 53. Pf.III.20.150/2003/6. szám: Az önálló bírósági végrehajtó igazságügyi feladatokat ellátó önálló jogállású személy, aki nincs ugyan szolgálati viszonyban a bírósággal, ám a bíróság döntését kényszerrel juttatja érvényre, eljárása során kényszercselekményeket foganatosít, tevékenysége tehát államigazgatási jogkörbe tartozik. Az önálló bírósági végrehajtó eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos. A helyi bíróság mellett működő végrehajtónak a Vht. 236. § (1) bekezdése alapján önálló, közvetlen kárfelelőssége van, így a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igények közvetlenül vele szemben érvényesíthetők. A bíróság mögöttes kártérítési felelőssége abban az esetben állhat fenn, ha az ügyben megyei bírósági végrehajtó jár el, aki a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló tisztviselő. Ezen túlmenően a bíróság kártérítési felelőssége az önálló bírósági végrehajtó tevékenységével összefüggésben a 2001. év előtt folyt végrehajtási eljárások tekintetében annyiban állhat fenn, amennyiben a bíróság a végrehajtó tevékenysége felügyelete körében nem megfelelően járt el. A kártérítési felelősség szempontjából rendes jogorvoslatnak az önálló bírósági végrehajtó esetében a végrehajtási kifogás, illetve a végrehajtási kifogást elutasító bírósági végzéssel szembeni fellebbezés minősül. 54. Pf.III.20.429/2003/5. szám: A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése nem vehető igénybe egy korábban más ügyben hozott jogerős határozat elleni újabb jogorvoslati eszközként. A szakértői bizonyítás eredményének mérlegelése lényegében következtetés, ami akkor helyes, ha nem iratellenes, okszerű és logikai ellentmondásoktól mentes. A szabad bírói mérlegeléssel szemben a felek számára a bíróság indokolási kötelezettsége szolgál megfelelő biztosítékul, ez egyben a jogszerű mérlegelés kontrollja is. 55. Pf.II.20.204/2003/4. szám: Az önálló bírósági végrehajtó megkeresése alapján az önkormányzat polgármesteri hivatala részéről az adó-és értékbizonyítvány kiállítása közhatalmi tevékenység, mert a hatóság a területén elhelyezkedő, végrehajtás alá vont ingatlanra vonatkozó tényt és állapotot igazol. Az adó-és értékbizonyítvány tartalma a tulajdonosok (adósok) jogát és kötelezettségét érinti, ezáltal ügyfélnek minősülnek, és az értékbizonyítvány tartalma, megállapítása ellen panasszal élhetnek.
- 14 FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (56-76. számú jogesetek) 56. Gf.I.30.674/2003/4. szám: A Cstv. 40. § (1) bekezdés a./ és b./ pontjában írt megtámadási okok objektív, megdönthetetlen törvényi vélelmet állítanak fel: a felek jó-vagy rosszhiszeműségétől függetlenül az ingyenes vagy feltűnően aránytalan juttatás a felszámolás alá kerülő adós esetében vagyonkimentést, fedezetelvonást feltételez, ezért az ilyen ügylet objektív okból érvénytelen. A c./ pont szerinti megtámadási ok abban különbözik, hogy az ilyen ügylet – egészben vagy részben – kifejezetten a hitelezők kijátszását célozza, tehát szubjektív felelősségi, csalárdságot feltételező (turpis) ügyletről van szó. A c./ pontra alapított megtámadás esetén bizonyítani kell a felek rosszhiszeműségét, vagyis azt, hogy a csődközeli helyzetben levő adós és a másik fél szerződése nyilvánvaló módon, célzatosan a Cstv. szerinti kötelező kielégítési sorrend kijátszására irányult. 57. Gf.I.30.034/2004/6. szám: A felszámoló bíróság, amikor a felszámolói díj megállapítása mellett a felszámoló részére az adóst megillető ÁFA visszaigénylésének lehetőségét engedményezi, nem a visszaigénylés jogszerűségéről dönt. Abban a kérdésben, hogy az ÁFA visszaigénylés jogszerű vagy sem, az adóigazgatási eljárás keretében hatáskörrel rendelkező adóhatóság határoz, a jogerős adóhatósági határozat pedig a bíróság által közigazgatási perben vizsgálható felül 58. Fpkf.I.30.175/2004/2. szám: Jogszabály tiltó rendelkezése hiányában az adós a vele szemben kezdeményezett felszámolási eljárás időtartama alatt rendelkezhet székhelyének módosításáról, majd ezt követően a bejegyzett új székhely szerinti megyei bíróság előtt kezdeményezhet – maga az adós is – újabb felszámolást. A cég székhelyét érintő változás azonban csak a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel – a változás időpontjára visszamenőlegesen – válik hatályossá, a felszámoló bíróság ezért – a székhelyváltozás tényének cégjegyzékbe való bejegyzéséig, a függő jogi helyzetben – a fizetésképtelenség tárgyában nem határozhat. 59. Fpkf.I.30.154/2004/5. szám: A felszámoló bíróság több hitelező által indított felszámolás esetén nem köteles az ügyeket egyesíteni, hanem külön-külön vizsgálhatja az adós fizetésképtelenségét. Az egyesítés kötelező, ha bármelyik ügyben a fizetésképtelenséget a felszámoló bíróság jogerősen megállapította. Ebből következik, mindaddig, amíg a felszámoló bíróság valamely hitelezői kérelem kapcsán az adós felszámolását jogerősen nem rendeli el, nincs akadálya annak, hogy az adós ellen akár ugyanazon bíróság előtt, akár – székhelyváltozás folytán – más megyei bíróság előtt is több felszámolási eljárást indítsanak, és ilyen kérelmet előterjeszthet a hitelezőkön kívül maga az adós is. 60. Fpkf.I.30.218/2004/2. szám: A végrehajtható okirattal rendelkező hitelező nem kötelezhető a bírósági ingó-és ingatlanvégrehajtás eredménytelenségének igazolására, a végrehajtás eredménytelenségét elegendő az azonnali beszedési megbízás sikertelenségével igazolni. Nem fogadható el azonban az ilyen igazolás, ha a hitelező szándékosan vagy gondatlanságból az adós már nem létező bankszámláját jelöli meg az azonnali beszedési megbízáson, illetve ilyen bankhoz nyújtja be az inkasszót.
- 15 61. Fpkf.I.30.046/2004/2 szám: Az adóhatóság által a felszámolási kérelem alapjául nem szolgáló, az eljárás időtartama alatt keletkezett adótartozásokra a felszámolási kérelem ugyan kiterjeszthető, azonban ilyen esetben a kérelem megváltoztatásával egyidejűleg igazolni kell, hogy az utóbb bejelentett adótartozásokra is végrehajtási eljárás folyt, amely eredménytelenül zárult. 62. Fpkf.I.30.718/2003/2. szám: A pénzforgalmi szemléletű fizetésképtelenség nem teszi lehetővé az adós szándékának, jövőbeni gazdasági kilátásainak értékelését. A felszámoló bíróságnak ezért nincs törvényi lehetősége arra, hogy – az adós fizetésképtelenségének megállapítása helyett – az adós által kért törlesztési ütemezést jóváhagyja. 63. Fpkf.I.30.004/2004/2. szám: Egységes bírói gyakorlat alakult ki abban a kérdésben, hogy az adóhatóság a 2003. június 19-én folyamatban levő felszámolási eljárásban akkor nem köteles a regisztrációs díjat befizetni, ha eddig az időpontig nem csupán a hitelezői igény bejelentése történt meg, hanem a felszámoló a követelését nyilvántartásba is vette. Ha az adóhatóság a hitelezői követelését ezen időpont előtt előterjesztette, a nyilvántartásba vétel azonban bármely okból nem történt meg, a regisztrációs díjat be kell fizetnie. 64. Fpkf.I.30.126/2004/4. szám: A felszámolási eljárásban a felszámolót saját személyében és a saját vagyona terhére a hitelezők javára fizetésre kötelezni nem lehet. Ez abban az esetben is így van, ha az adós képviseletében eljáró felszámoló az adóst megillető követelések érvényesítése céljából pert indított, és a pervesztesség miatt a bíróság az adóst kötelezi a perköltség megfizetésére. 65. Fpkf.I.30.020/2004/2. szám: A felszámolót terhelő tájékoztatási kötelezettség az adós adott időpontban fennálló általános gazdasági és pénzügyi helyzetére vonatkozik, nem jelenti azonban, hogy a felszámoló minden egyes konkrét intézkedése miatt – ami az adós gazdasági és pénzügyi helyzetére kihatással van – számadással tartozna a hitelezők irányában. A felszámoló nem köteles iratmásolatokat megküldeni, vagy rendelkezésre bocsátani a hitelező részére, azonban a hitelező az iratok őrzésének helyén a felszámoló munkájának zavarása nélkül az iratokba betekinthet, egyes iratokról feljegyzéseket készíthet. 66. Fpkf.I.30.024/2004/2. szám: A felszámolási vagyonba nem tartozó ingóság kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető. Amennyiben tehát a hitelező az adóssal megkötött adásvételi szerződésben tulajdonjogát az áruk felett a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta, és a vételár kifizetés hiányában a meglévő áruk kiadását tulajdonjoga alapján követeli, a tulajdoni igény a felszámolási eljárásban nem bírálható el, hanem érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. 67. Fpkf.I.30.516/2003/3. szám: A felszámoló eljárása nem sérti a Cstv. rendelkezéseit, ha az adós vagyonának pályázat útján történő értékesítése során a beérkezett ajánlatok elbírálását követően nem tart nyilvános eredményhirdetést. Az elővásárlásra jogosultak nyilvános eredményhirdetés hiányában a pályázat útján történő nyilvános értékesítésen akkor vehetnek részt, hogy az elfogadott pályázat feltételeiről, a véglegesen kialakult vételárról a felszámoló őket értesíti, és csak ekkor gyakorolhatják elővásárlási jogukat.
- 16 A felszámoló – a Cstv. módosítása folytán – nem jár el jogszabálysértő módon akkor sem, ha nem hívja fel az elővásárlásra jogosultakat arra, hogy előzetesen jelentsék be azt a szándékukat, hogy a nyilvános értékesítésen elővásárlási jogukat gyakorolni kívánják. 68. Fpkf.I.30.374/2003/2. szám: A felszámoló nem jogosult az adós működésével kapcsolatos valamennyi kérdés eldöntésére, a törvény csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére jogosítja fel. Az adós státuszával összefüggő nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult tehet akár meghatalmazott útján is, a felszámolás alatt pedig a gazdálkodó szervezet közgyűlése – korlátozott hatáskörrel – továbbműködik, és jogosult képviselőt is választani. Az adós így megválasztott képviselője nyilatkozatot tehet az egyezségi tárgyalás során, és kifogással élhet a felszámoló intézkedésével szemben. Amennyiben a felszámoló a tagok legalább 10 %-ának írásbeli kérelmére nem hívja össze az adós státuszával kapcsolatos napirenddel foglalkozó közgyűlést, úgy a felügyelő bizottság ezt jogszerűen megteheti. A felszámoló Cstv. szerinti feladat-és hatáskörébe tartozó kérdésekben azonban ránézve kötelező érvényű határozatot a közgyűlés nem hozhat. 69. Fpkf.I.30.061/2004/2. szám: A hitelezői érdekek védelme megköveteli, hogy olyan gazdasági tevékenységet az adós nem folytathat, melyből keletkező tartozások rendezésére nem képes. Abban a kérdésben, hogy az adós a felszámolás alatt a gazdasági tevékenységét továbbfolytatja-e vagy sem, ezt milyen körben teszi, egyedül a felszámoló jogosult eldönteni. Amennyiben a felszámoló a termelési folyamatok lezárására szólítja fel az ügyvezetőket, az ügyvezetők azonban a munkáltatónak a gazdasági tevékenység ésszerű befejezésére vonatkozó kifejezett, írásbeli utasítását nem hajtják végre, munkaviszonyuk az Mt. 96. § (1) bekezdése alapján rendkívüli felmondással jogszerűen megszüntethető. 70. Fpkf.I.30.331/2003/2. szám: A felszámolási eljárásban hitelezői igényként bejelentett üzemi balesettel kapcsolatos kártérítési igényt – mind jogalapjában, mind összegszerűségében – a felszámolási eljárásban kell érdemben elbírálni. Bizonyítási eljárást kell lefolytatni a munkahelyi baleset bekövetkeztének tényére, az emiatt bekövetkező munkaképesség csökkenés mértékére, adott esetben orvosszakértői vélemény beszerzésével. Bizonyítani kell az üzemi balesetből eredő kártérítési járadék, a vagyoni és a nem vagyoni kártérítés összegszerűségét is. 71. Fpkf.I.30.161/2004/2. szám: A felszámoló nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás jogát a természetes személyeknek – a szolgálati lakás és garázs kivételével – a lakásokra fennálló bérleti szerződései tekintetében. Amennyiben az adós szövetkezet a tulajdonában álló lakást korábban bérbeadta, az szolgálati lakásnak nem tekinthető, mert annak csak állami lakás minősülhetett, és csak akkor, ha a lakásingatlan a munkahelyen belül helyezkedett el. Szolgálati lakás hiányában a lakásbérleti szerződés azonnali hatályú felmondása a felszámoló részéről jogszabályellenes. 72. Fpkf.I.30.696/2003/2. szám: A felszámolási eljárásban a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása elleni kifogás benyújtására a nyitvaálló 8 nap határidő nem jogvesztő jellegű, annak elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető. Az igazolási kérelmet a Cstv. 6. § (2) bekezdése alapján irányadó Pp. 106. § (1) bekezdés, 107. § (1) bekezdés rendelkezései alapján kell elbírálni. A hitelezőnek arra viszont nincs
- 17 lehetősége, hogy olyan kifogásokat terjesszen elő a felszámolási eljárás bármely szakaszában, amelyek tekintetében a törvényes határidő már eltelt. 73. Fpkf.I.30.573/2003/2. szám: A felszámolás alatt álló adós általában felmerülő jogi ügyeinek intézését, a jogi szakmai feladatokat – ideértve a hitelezői igények elbírálását, besorolását, az adósi követelések érvényesítését is – a felszámolónak a felszámolói díj ellenében a saját szervezetén belül kell megoldania. A kijelölt felszámoló által megbízott ügyvéd díját csak abban az esetben lehet felszámolási költségként elszámolni, ha az ügyvéd igénybevételére az általános jogi szakképzettséget meghaladó, különleges szakértelmet igénylő feladat ellátása érdekében van szükség. 74. Fpkf.I.30.552/2003/2. szám: Amennyiben a felszámoló a tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzéséért kifizetett kiadásokat indokolatlanul felszámolási költségként állítja be, a felszámoló bíróság a felszámolót a zárómérleg átdolgozására és új felszámolási zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat elkészítésére kötelezi. A felszámolási zárómérleg átdolgozásakor a felszámolói díj – ideértve a közbenső felszámolási mérleg jóváhagyása folytán esetlegesen kiutalt felszámolói díj előleget is – terhére kell elszámolni a felszámoló által jogosulatlanul felszámolási költségként kifizetett összegeket. 75. Fpkf.I.30.208/2004/2. szám: A felszámoló bíróság nem mérlegelheti, hogy a beterjesztett vagyonfelosztási javaslatban az adós be nem hajtott, a hitelezőkre engedményezett követeléseiből milyen összegnek a megtérülése várható. Nincs azonban akadálya annak, hogy a hitelező a felszámolási zárómérlegre tett, határidőben bejelentett észrevételében visszautasítsa a rá engedményezni kívánt követelést. Ebben az esetben a bíróság felhívására a felszámoló átdolgozza a vagyonfelosztási javaslatot és ezen hitelezőt mellőzi az engedményesek köréből. 76. Fpkf.I.30.016/2004/2. szám: A felszámolási záróvégzés azon rendelkezésével szemben, amelyben a bíróság az adós követelését a hitelezőkre engedményezi, a felszámolási eljárásban félnek nem minősülő, az eljárásban részt nem vevő engedményes – a követelések kötelezettje – is fellebbezéssel élhet. A felszámoló bíróság a be nem hajtott követeléseket a hitelezők között követelésük erejéig osztja fel, és az azonos kielégítési kategóriába tartozó hitelezők követeléseinek arányát meg kell határozni a vagyonfelosztási javaslatban.
TÁRSASÁGI JOG. CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK (EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK STB.) NYILVÁNTARTÁSA (77-93. számú jogesetek) 77. Gf.I.30.003/2004/5. szám: I. A kft. tagjára vonatkozó általános felelősségi szabály, a korlátozott felelősség „áttörése” lényegében mögöttes felelősség: a tag nem a saját, hanem a társasága tartozásaiért köteles helytállni annak ellenére, hogy a hitelezővel nem ő, hanem a társaság volt jogviszonyban. A „felelősség-átvitel” lényege, hogy a hitelező követelésének jogcímét nem változtatja meg, hanem a kötelezett társaság helyébe belép a tag és – magánvagyona terhére - az eredeti jogcímen köteles helytállni. A felelősség-átvitel következtében a lejárt tartozások tekintetében a társaság tagjával szemben marasztaló ítéleti rendelkezésnek van helye, annak megállapítása mellett,
- 18 hogy a helytállási kötelezettség akkor és annyiban következik be, amennyiben a társaság vagyonából a követelés nem elégíthető ki. II. A Gt. 296. § (1) bekezdése szerinti konszernjogi felelősség négy elemből álló konjunktív feltételsor megvalósulása esetén áll be: az ellenőrzött társaság tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott; a felszámolása elrendelésre került; az ellenőrzött társaság tartósan hátrányos üzletpolitikája és fizetésképtelenné válása okozati összefüggésben áll az uralkodó tag vállalatirányítási gyakorlatával, illetve annak oka éppen az uralkodó tag befolyása; az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet. 78. Gf.III.30.044/2004/4. szám: A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata a határozatok jogszerűségének vizsgálatára korlátozódik, nem célja azonban a döntések gazdasági-célszerűségi szempontból történő felülvizsgálata. Nem foglalhat állást a bíróság abban a kérdésben, hogy a döntés a társaság részéről gazdaságilag helyes, indokolt és célszerű volt-e. A részvénytársaság közgyűlési határozatának bírósági felülvizsgálata során ezért csak azt lehet vizsgálni, van-e olyan konkrét jogszabálysértés, illetve az alapító okiratba ütköző momentum, ami a közgyűlési határozat megsemmisítését indokolja, de nem minősíthető a határozat helyessége a gazdálkodás oldaláról. Amennyiben a közgyűlési határozat alapján a részvénytársaság szerződést köt, ebből nem következik, hogy magára a közgyűlési határozatra a Polgári Törvénykönyv szerződési joganyaga, elvei és szabályai alkalmazhatók lennének. A közgyűlési határozat jogszerűségét a Gt. rendelkezései alapján kell megítélni, a Ptk. szerződési jogi szabályai pedig a megkötött szerződéssel összefüggő jogvitában irányadóak. 79. Gf.III.30.096/2004/6. szám: Amennyiben a kft. tag kizárása iránti per kezdeményezéséről szóló taggyűlési határozat nem tartalmazza a kizárási okokat – a kizárás okait illetően a taggyűlési határozat nincs írásba foglalva -, a taggyűlési határozat nem felel meg a törvényi előírásoknak, a bíróság a kizárás okait nem vizsgálhatja, hanem érdemi vizsgálat nélkül kell a kereseti kérelmet elutasítania. 80. Gf.I.30.062/2004/7. szám: Közoktatási intézményt jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet – így betéti társaság – nem alapíthat és nem tarthat fenn, a betéti társaság intézményi keretek között oktatási tevékenységet a jogszabály korlátozó rendelkezése miatt nem folytathat. A betéti társaság a más által alapított és fenntartott oktatási intézményben sem jogosult megbízottként – engedélyhez nem kötött tevékenységként – oktatást végezni. Az oktatási intézményben a nevelő-oktató munka ugyanis csak pedagógus munkakörben – az óraadó tanár kivételével – közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban látható el. Ebből következik, hogy csak az óraadó tanárral köthető megbízási szerződés, óraadó tanár azonban kizárólag természetes személy lehet. 81. Gf.I.30.052/2004/4. szám: Temetkezési szolgáltatás végzésére gazdálkodó szervezetet akkor lehet alapítani, ha az alapító vagy a vállalkozó székhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője ahhoz előzetesen hozzájárult. Az alapítási engedély hiányában a cégbíróság nem jegyezheti be a céget a cégjegyzékbe. Nincs arra lehetőség, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett cég változásbejegyzési eljárás keretében kérje jövőbeni működése érdekében a temetkezés tevékenységi kör bejegyzését, amelyhez pedig a törvény a cégalapítást köti hatósági engedélyhez.
- 19 82. Cgf.III.30.248/2004/2. szám: A szerencsejáték, fogadás nem alapítási, hanem működési hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A hatósági engedély ezért nem a cég bejegyzésének előfeltétele, azonban a szerencsejáték, fogadás tevékenység tényleges megkezdéséhez a Szerencsejáték Felügyelet engedélye szükséges. Törvényességi felügyeleti eljárás tárgya lehet, ha a társaság jogszabálysértő működése abban nyilvánul meg, hogy engedélyköteles tevékenységet hatósági (működési) engedély hiányában végez. 83. Cgf.III.30.137/2004/2. szám: A cégkizárólagosság elve nem érinti a cégtulajdonosnak illetve a tagoknak azt a jogát, hogy nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntethessék. A cégnévnek azonban ilyen esetben is meg kell felelnie a cégkizárólagosság követelményének, vagyis a cégek elnevezésének olyan mértékben kell különbözőnek lennie, hogy az egyértelműen kizárja a más cégekkel való összetéveszthetőséget. Az a cég, amelyik később kérte bejegyzését a cégbíróságon, a rövidített névvel nem rendelkezhet. 84. Cgf.III.30.127/2004/2. szám: A cégkizárólagosság sérelme a vezérszó azonosságában vagy összetéveszthetőségében is megvalósulhat. Amennyiben a vezérszó családi név, és ilyen vezérszóval már van bejegyzett társaság a cégjegyzékben, a megkülönböztetés lehetséges a vezérszó jelzővel, számmal, kifejezéssel, vagy a tag nevének a keresztnevével való kiegészítésével. Miután a rövidített elnevezésben a cég tevékenységi köre nem szerepelhet, a cégtulajdonos neve, mint vezérszó megkülönböztető jelző vagy kiegészítő toldalékelem nélkül –eltérő tevékenység mellett sem alkalmas a cég egyértelmű megkülönböztetésére. 85. Cgf.III.30.753/2003/2. szám: A cégnévben feltüntetett alapvető tevékenység nem feltétlenül azonos a cég főtevékenységével. A cégnévben olyan kifejezés is szerepelhet, amely ebben a formában a főtevékenységre vonatkozó TEÁOR rendszerben nem szerepel. Amennyiben például a társaság tevékenysége során kereskedelemmel összefüggő szolgáltatásokat is végez, úgy a cégnévben a „kereskedelmi és szolgáltató” megnevezés nem kifogásolható. 86. Cgf.III.30.023/2004/3. szám: A könyvvizsgáló alapvető feladata az adott társaság pénzügyi-számviteli tevékenysége jogszabályszerűségének ellenőrzése, amely nemcsak a társasággal kapcsolatba került, kívülálló harmadik személyek, hanem a társasági tagok, adott esetben a kisebbség érdekeit is védi. A könyvvizsgáló nem a társaság szerve és nem az ügyvezetés eszköze, hanem közérdekvédelmi feladatokat lát el. Emiatt azon társaságoknál, ahol könyvvizsgáló működik, a könyvvizsgáló által már ellenőrzött gazdasági eseménysort a kisebbségben maradó tag a Gt. 51. § (3) bekezdése alapján nem vizsgáltathatja felül újabb könyvvizsgálóval. 87. Cgf.III.30.169/2004/4. szám: A társasági tagok iratbetekintési joga nem korlátlan, mert annak gátat szabhat a társaság üzleti érdeke. A tag által pontosan megjelölt iratok ismeretében lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az azokban szereplő adatok a társaság üzleti titkait érintik-e, illetve azok megtekintése a cég üzleti érdekeivel ellentétes lehet-e. 88. Cgf.III.30.138/2004/2. szám: Amennyiben a kft-ben tag házastárs az üzletrészét értékesíti, a tagváltozás bejegyzése iránti eljárás nem függeszthető fel a házastársak között megindult vagyonmegosztási per jogerős befejezéséig. A házastársak üzletrésszel kapcsolatos belső viszonya a társaság tagjának rendelkezési jogát a külső viszonyban nem
- 20 korlátozza, a tagváltozást az üzletrész értékesítése esetén a házastársi közös vagyon megosztása iránti pertől függetlenül be kell jegyezni. Jogellenes az olyan biztosítási intézkedés, amely a házastársi közös vagyon megosztása miatt rendeli el az üzletrész zárlatát. 89. Cgf.III.30.027/2004/2. szám: A tagjegyzék jogszabályban körülírt kötelező tartalmi elemei tekintetében nem elegendő a társasági szerződés valamely pontjára utalni, hiányos tartalmú tagjegyzék esetén nem lehet arra hivatkozni, hogy a szükséges adatok a társasági szerződésből kiolvashatók. Amennyiben a cégbíróság a hiánypótló végzésben nem jelöli meg konkrétan a tagjegyzék hiányosságát, az irányadó jogszabályi rendelkezést és azt, hogy a hiányosságot milyen módon lehet kiküszöbölni, a nem megfelelően körülírt hiányok a fellebbezési eljárásban is joghatályosan pótolhatók. 90. Cgf.III.30.750/2003/4. szám: Amennyiben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként meghozott intézkedéssel a céget eltiltja a működéstől és megszűntnek nyilvánítja, majd – a fizetésképtelenségre utaló adatok miatt – a felszámoló bíróságot keresi meg a felszámolási eljárás lefolytatása végett, a felszámoló bíróság az elrendelt felszámolást nem nyilváníthatja befejezetté a gazdálkodó szervezet megszüntetése nélkül. Ilyen esetben a felszámolás során egyezség nem születhet, mivel a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a társaság megszüntetését szankciós jogkövetkezményként rendelte el, és a megszüntetés „visszafordítására” a felszámolásban lehetőség nincsen. 91. Cgf.III.30.051/2004/2. szám: Székhelyváltozás esetén a régi székhely szerinti cégbíróságnak eljárási jogosultsága csak a székhelyváltozáson kívüli, azt megelőző változások bejegyzése tekintetében van, míg az új székhely bejegyzésével kapcsolatos kérelem tárgyában az új székhely szerinti cégbíróság járhat el. A székhelyváltozást érintő bejegyzési kérelmet ezért – érdemi vizsgálat nélkül – az új székhely szerinti cégbírósághoz kell áttenni, a székhelyváltozás bejegyzése érdemben a jogerős áttételt követően az új székhely szerint illetékes cégbíróság előtt vizsgálható. Önmagában az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedése a székhelyváltozás bejegyzését érdemben nem érinti. 92. Pf.II.20.421/2003/4. szám: A társadalmi szervezet megszűnése esetén a hitelezők kielégítése, a vagyonnal való rendelkezés a felszámolók feladata. A társadalmi szervezet megszűnése esetén azonban a felszámolásra vonatkozó törvény (Cstv.) rendelkezései nem alkalmazhatóak. Egyesület (társadalmi szervezet) megszűnése esetén a felszámolás (vagyonnal való rendelkezés) szempontjai. 93. Knyf.II.20.067/2004/2. szám: Az alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ezért az alapítványi köntösbe bújtatott gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételére nincs lehetőség. ELJÁRÁSI JOG (94-110. számú jogesetek) 94. Gpkf.I.30.134/2004/3. szám: Amennyiben az ÁPV Rt. a konszernjogi szabályok szerint a közvetlen irányítása alatt álló részvénytársaság tartozásaiért áll helyt, akkor – a felelősség-átvitel lényegéből
- 21 adódóan – a kötelezett részvénytársaság helyébe lép, és az eredeti jogcímen – adott esetben vételártartozás címén – köteles helytállni. Ebből következik, hogy a „felelősség-áttörés” miatt vele szemben előterjesztett követelés nem minősül a „jogviszony hiánya miatt” szerződésen kívüli kártérítésből eredő igénynek. 95. Gf.I.30.699/2003/2. szám: Konszernjogi perben az uralkodó tag helytállása az általa ellenőrzött társaság kötelezettségeihez igazodik, a korlátozott felelősség áttörése esetén az uralkodó tag az ellenőrzött társaság felelősségi pozíciójába kerül. Az érvényesített követelés ilyen perben nem közvetlenül a felek közötti jogviszonyból származik, hanem az az ellenőrzött társaság tartozása. A biztosítási intézkedés elrendelésének törvényi feltételeit ezért kielégíti az a teljes bizonyító erejű magánokirat, amelyet az ellenőrzött társaság felszámolóbiztosa cégszerűen aláírt, és amellyel visszaigazolta a bejelentett és elismert hitelezői igényeket. 96. Gpkf.I.30.227/2004/3. szám: I. Az ingatlan tulajdonjogát érintő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető perek közé tartoznak – a tulajdoni perek mellett – azok a kötelmi tárgyú perek is, amelyekben a keresetnek való helytadás tulajdoni változást eredményezhet (például tulajdonjog átruházására irányuló szerződés érvénytelenségére, érvényességére irányuló per). A perindítás tényének feljegyzése tárgyában a bíróságnak az ilyen kérelmet tartalmazó keresetlevél benyújtását követően nyomban – a perindítás hatályának beállta előtt – intézkednie kell. Vizsgálni kell azonban, hogy a keresetlevél – esetleges hiányai miatt – érdemi elbírálásra alkalmas-e, a perfeljegyzés enélkül nem rendelhető el. II. A közvetítői (mediációs) eljárás folyamatban voltára vonatkozó nyilatkozat (Pp. 121. § (1) bekezdés f./ pont) nem olyan lényeges hiányosság, amely miatt a keresetlevél érdemi elbírálása lehetetlen. 97. Gf.II.30.029/2004/2. szám: A közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetése és közzététele miatti jogsérelem elbírálása nem a bíróság, hanem a Közbeszerzési Bizottság hatáskörébe tartozik. 98. Pf.II.20.027/2004/6. szám: Amennyiben a helyi bíróság a hatáskörének hiányát jogerősen megállapítja és az ügyet a megyei bírósághoz teszi át, a megyei bíróság pedig a hatáskörének hiányát – a Pp. 28. §-a ellenére – nem veszi figyelembe és érdemi határozatot hoz, olyan lényeges eljárási szabálysértést követ el, amely az ítélet hatályon kívül helyezését teszi szükségessé. A per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára azonban a hatáskörrel nem rendelkező megyei bíróságot az ítélőtábla nem utasíthatja, és az ügyet (a keresetlevelet) a hatáskörrel rendelkező helyi bírósághoz sem teheti át, mivel az hatáskörének hiányát már korábban megállapította. Ilyen esetben az iratokat – a megyei bíróság elsőfokú határozatának hatályon kívül helyezése mellett – a hatáskörrel rendelkező eljáró bíróság kijelölése érdekében a Legfelsőbb Bírósághoz kell megküldeni (Pp. 45. § (2) bekezdés). 99. Pfk.II.20.150/2004/2. szám: I. Mind az önálló bírósági végrehajtó, mind a megyei bírósági végrehajtó által folytatott végrehajtási eljárásban az adós lakóhelye (székhelye) szerinti helyi bíróság minősül végrehajtást foganatosító bíróságnak. A főszabály mellett kisegítő szabályként érvényesül a vagylagos illetékesség, melynek értelmében a vagyontárgy helye szerinti helyi bíróság a végrehajtást foganatosító bíróság. II. A megyei bíróság a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyeket nem vonhatja el, a megyei bíróság ezért lényeges eljárási szabálysértést követ el, amikor helyi bíróság
- 22 hatáskörébe tartozó ügyben elsőfokú bíróságként jár el. A hatáskörrel nem rendelkező megyei bíróságot az ítélőtábla a határozat hatályon kívül helyezése mellett újabb határozat hozatalára nem utasíthatja, ezért – mivel erre az eljárás bármely szakaszában lehetőség nyílik – az ügy áttételéről rendelkezik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező helyi bírósághoz. 100. Gpkf.II.30.760/2003/2. szám: Amennyiben a végrehajtási lapot a megyei bíróság állítja ki, az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott végrehajtási kifogás érdemi elbírálására a sérelmezett végrehajtási cselekmény foganatosításának helye szerinti helyi bíróságnak van hatásköre. 101. Pkf.II.20.105/2004/2. szám: Amennyiben a megyei bírósági végrehajtó előtt indult végrehajtási eljárásba a zálogjogosult be kíván kapcsolódni, az ezzel összefüggő intézkedések megtétele és határozat meghozatala a helyi bíróság hatáskörébe tartozik. A végrehajtást foganatosító bíróságként a helyi bíróságnak kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a végrehajtás lefolytatása megyei (fővárosi) bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik. 102. Pkk.III.20.128/2004/2. szám: A Pp.13. § (1) bekezdés e./ pontja szerinti elfogultság csak az ügyben eljáró bíróval, illetve azzal a bírósággal szemben jelenthető be, illetve ott merülhet fel, ahol az ügy aktuálisan folyamatban van. Azon bíróság bírái tekintetében, ahol az adott konkrét ügy nincs folyamatban – a másik bíróság arra hatáskörrel, illetékességgel sem rendelkezik – elfogultsági kifogást vagy bejelentést tenni nem lehet. 103. Pkk.III.20.167/2004/2. szám: Az ügy elintézéséből elfogultság miatt az a bíró van kizárva, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése nem várható. Az eljáró bíróság kijelölése iránti ügyben azt kell „megítélni”, hogy az elfogultság miatt kizárt elsőfokú bíróság helyett melyik másik, a felsőbb bíróság területén működő elsőfokú bíróság járjon el az ügy érdemében. Az eljáró bíróság kijelölése az érdemi döntés körén kívül esik, az objektív és pártatlan elbírálás követelménye az ügy érdemi elintézésében jelentkezik. A bíróság kijelölése tárgyában ezért az elfogultság nem merülhet fel. 104. Pkk.III.20.187/2004/2. szám: A tisztességes eljáráshoz való alapjog biztosítása és az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom megőrzése érdekében az ügy elintézéséből ki vannak zárva azok a bírák, akik maguk jelentenek be elfogultsági kifogást, illetve úgy nyilatkoznak, hogy az ügyben elfogultnak érzik magukat. 105. Gf.I.30.156/2004/3. szám: A perben korábban jogi képviselő nélkül eljárt alperest nem érheti hátrány abból, hogy a személyes költségmentesség engedélyezéséről az elsőfokú eljárásban a bíróság a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondásban előadottak ellenére sem határozott, és utóbb sem tájékoztatta az alperest kérelme előterjeszthetőségéről, illetve megismétlésének lehetőségéről, feltételeiről. Ilyen esetben az ítélet meghozatala után adott költségmentességnek ugyanaz a joghatása, mintha az elsőfokú bíróság annak megadásáról az eljárást befejező határozat meghozatala előtt rendelkezett volna. 106. Gf.I.30.042/2004/2. szám: A megyei bíróság hatáskörébe azok a megállapításra irányuló perek tartoznak, amelyek esetében a per tárgyának értéke – ha a marasztalás kérhető lenne – meghaladná az 5 millió forintot. A megállapítási kereset esetén a pertárgy érték nem
- 23 tér el – az eljárási illeték lerovása szempontjából sem – a marasztalás iránti keresettől. 107. Pf.III.20.011/2004/4. szám: Amennyiben a megyei bíróság jár el elsőfokú bíróságként, az általa meghozott ítéletekkel szembeni fellebbezésre a Pp. 256/D. §-a szerinti kis perértékű ügyekben előterjeszthető fellebbezésre vonatkozó korlátozó szabályok alkalmazása kizárt, ugyanis a megyei bíróság nem helyi bíróság. 108. Pkf.III.20.064/2004/2. szám: A közigazgatási szervtől elvárható, hogy ügyintézését, a jogi feladatok ellátását megfelelő létszámú alkalmazott igénybevételével megoldja, és egyes alkalmazottainak munkaképtelenné válása ne eredményezze az ügyintézés ellehetetlenülését. A közigazgatási szerv mulasztásának igazolására alkalmatlan a vezető jogtanácsos váratlan rosszulléte. 109. Pkf.I.20.221/2004/2. szám és Pf.II.20.103/2004/3. szám: A fellebbezést hivatalból elutasító végzéssel szemben a felülvizsgálat, mint jogorvoslat lehetőségét az 1997. évi LXXII. törvény 34. § (2) bekezdése csak 2000. január 1. napjáig – az 1999. évi CX. törvény hatályba lépéséig – teremtette meg. Az ezt követően indult ügyekben a fellebbezést hivatalból elutasító határozat kifogás útján volt támadható. Visszaható hatály hiányában a 2003. július 1. napja előtt indult ügyekben az ilyen határozat változatlanul kifogással orvosolható, annak ellenére, hogy a kifogás jogintézményét a jogalkotó – a jövőre nézve – hatályon kívül helyezte (2002. évi XXII. törvény 7. § (1) bekezdés, 8. § (7) bekezdés). 110. Pkf.I.20.078/2004/2. szám: Amennyiben a részvénytársaság közgyűlésének határozatát a kisebbség a jogai sérelme miatt támadja meg, a pert a vezető tisztségviselővel szemben kell megindítani, és csak a társaság lehet a perben felperesi pozícióban.
