Polgári jog IV. Szerződési alaptípusok Sápi Edit április 13

Polgári jog IV. Szerződési alaptípusok Sápi Edit 2015. április 13.

Tipizálás  Facere szerződés  Gondossági   Eredmény kötelmek  Megbízás – gondossági alaptípusa  Ptk. elhelyezése : Megbízási típusú szerződések  Megbízási szerződés  Bizományi szerződés  Közvetítői szerződés  Szállítmányozási szerződés  Bizalmi vagyonkezelési szerződés

Alapvetés  Törvényi definíció:

6:272.§ Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.  Alanyok: megbízó („ügy ura”) és megbízott  Tárgy: közvetlen tárgy – facere tevékenység – a feladat ellátása (jellemzői); közvetett tárgy – nincs!

 Elhatárolás a meghatalmazástól!!  Ptk. szabálya:

6:274. § [Képviseleti jog] Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.

 Speciális megbízási szerződések – külön jogszabályok (pl.

ügyvédi)  Fogalmilag visszterhes szerződés, de!  a Ptk. ismeri az ingyenes alakzatát is ( de! költségek!) 6:280. § [Ingyenes megbízási szerződés] (1) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan megbízási szerződésre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. (2) Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

A szerződés tartalma  Megbízó  Jogai 

Utasítási jog

 Kötelezettségei 

Megbízási díj

 Megbízott  Jogai 



Megbízási díj Törvényes zálogjog

 Kötelezettségei   

Rábízott feladat ellátása (fő) Elszámolási kötelezettség Tájékoztatási kötelezettség

Utasítási jog (6:273.§)  Mi minősül utasításnak?  A megbízott a megbízó utasításait köteles követni. DE! joga van

az eltérésre: Megbízó érdeke feltétlenül megköveteli ÉS előzetes értesítésére nincs mód  megbízott kötelezettsége: késedelem nélküli értesítés  Célszerűtlen, szakszerűtlen utasítás  1. lépés: figyelmeztetni (ha ennek ellenére fenntartja)  2. lépés: a megbízott elállhat, felmondhatja a szerződést, vagy ellátja a feladatot a megbízó utasításai szerint és kockázatára 

Köteles eltérni az utasítástól – Meg kell tagadni az utasítás elvégzését, ha  jogszabály, hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy  Mások személyét, vagyonát veszélyeztetné (párhuzam a vállalkozási szerződés szabályaival)

Utasítási jog  Utasítás – terhesebbé teheti-e a teljesítést?

 Egyensúlyteremtő eszközök (6:273.§ (4) bekezdés)  Költségek megtérítése 



„A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket.” Megszorítás nélkül említi a költségeket

 Biztosítékadás  „A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti.”  Teljesítés megtagadása   

Ha nem ad megfelelő biztosítékot A megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja. Megszűnik?

Megbízási díj  Fő jogosultság (6:276.§)

 Bizalmi elem, gondossági kötelem  akkor is jogosult, ha

eljárása nem vezetett eredményre  



De nincs akadálya, hogy eredményhez kössék Jutalékos rendszer is lehetőség Kivétel: ha az eredmény azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el (részben és egészben is!) – díj elmaradás, csökkentés

 Esedékesség: teljesítés 

Ha előbb szűnt meg a szerződés  tevékenységgel arányos díj

Megbízási díj  Költségek előlegezése  Megbízott kötelezettsége  A megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek  DE! a megbízó köteles az indokolt és szükséges költségeket

megtéríteni a szerződés megszűnésekor  V.ö.: utasítás kapcsán felmerült költségek  Megszűnéskor

a

megbízó köteles mentesíteni a megbízottat a 3. személyekkel szemben vállalt kötelezettségek alól

Törvényes zálogjog  Törvényes zálogjog (6:277.§)  Oka: általában megbízási díj utólag jár + költségek előlegezésére köteles  Helyzetének biztosítására szolgál a törvényes zálogjog, így    

A megbízási díj és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a megbízó azon tárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába

 Kifejezetten a megbízási szerződésből !

Feladat ellátása + tájékoztatási köt.  Fő : feladat ellátása  gondos, szakszerű ügyellátás

 Ehhez járul: utasításoknak megfelelő ügyellátás  v.ö.: megbízó utasítási joga  tájékoztatási kötelezettség (6:275.§) 



Fokozottan érvényesül A Ptk. szétbontja – 



A megbízó kívánságára  feladat állásáról, tevékenységről DE! szükség esetén kérés nélkül is! Köteles minden esetben   késedelem nélkül tájékoztatni a teljesítésről  Ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy  Felmerültek új körülmények  az utasítás módosítását teszik indokolttá (v.ö.: 6:273.§)

Elszámolás  Megbízott kötelezettsége  Valójában elszámolási és kiadási kötelezettség  A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles  mindazt kiadni a megbízónak, amihez  a megbízás teljesítésének céljából, vagy  eljárása eredményeképpen jutott. 

Kivétel: nem köteles azokat kiadni, visszaszolgáltatni, amit a megbízás folytán jogosan felhasznált.

A szerződés megszűnése  bizalmi elemből fakadóan bármelyik fél felmondhatja a

szerződést (6:278.§) – nem kell indokolni – jövőre néz  A felmondás joga nem korlátozható, nem zárható ki  kivétel: tartós megbízás 

+ itt kiköthetik, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás nem gyakorolható

 Megbízó felmondása  a megbízottnak a felmondással okozott

kárt megtéríti 

Kivétel: ha a megbízott szerződésszegése miatt került sor a felmondásra

 Megbízott felmondása  ha alkalmatlan időben  kárt meg kell

téríteni 

kivétel: ha a megbízó szerződésszegése miatt került sor

Alapvetés  Megbízási típusú szerződéseken belül  6:287.§ - eltérő rendelkezés hiányában a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni  Közvetett, vagy más néven rejtett képviselet

6:281. § [Bizományi szerződés] (1) Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles.  Szerződés létrehozatalát célzó szerződés  A két szerződés egymástól független  visszterhes

Fogalmi elemei A bizományi szerződés:  Megbízó javára bizományos + megbízó  Megbízási szerződésből „nőtt ki” Adásvételi szerződés:  Gondossági elem Bizományos + 3. személy (kivétel: önszerződés!)  Saját nevében  „Gazdaságilag közvetítő”, de jogilag szerződő fél a 3. személlyel  Adásvételi szerződés kötése  Tárgya: ingó  Két fajta:  

Eladási bizomány  a tulajdonjog átruházására lesz jogosult Vételi bizomány  a dolog tulajdonjogát az elszámoláskor ruházza át

 6:281. § [Bizományi szerződés]

(2) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan bizományi szerződésre, amely alapján a bizományos más szerződés kötésére vállal kötelezettséget. (3) Semmis a bizományi szerződés, ha annak alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére köteles.  (2) bekezdés – rendhagyó bizományi szerződés, mert nem

adásvétel  (3) bekezdés – oka: az (1) bekezdéshez kapcsolódik, ami alapján ingó adásvételét köti meg –  de „megszerzés”  csak vételi bizomány, de ellentétes az (1)

bekezdéssel

Bizományos jogállása  A bizományi szerződés alapján 3. személlyel kell adásvételi

szerződést kötnie  A bizományost a vele szerződő féllel jogosítja és kötelezi  Oka: a bizományos köti az adásvételi szerződést  Eladási esetén a vevő a bizományostól szerez tulajdont, neki kell

vételárat fizetni, nem a megbízónak  Vételi esetén  bizományostól követeli a vételárat,

 ún. del credere felelősség:  Csak akkor áll helyt azokért a kötelezettségekért, amik a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik, ha ezt kifejezetten elvállalta  Nincs automatikus helytállási kötelezettsége  Inkább helytállás, mint felelősség

 A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt (6:282.§

(3)bekezdés)  a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót

illető követelésekre;  vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra;  a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik.  Elkülönült alvagyonnak tekinti a megvett és az eladni kívánt

dolgokat

Tulajdonszerzés  Vételi bizomány  Tulajdonába kerül az ingó dolog  Ez a tulajdonosi helyzet a megbízó és a bizományos közötti elszámolásig áll fenn, ennek során ruházza át a tulajdonjogot a megbízóra  Eladási bizomány  Mindaddig a megbízó tulajdonában áll a dolog, amíg a 3. személy azon nem szerez tulajdonjogot.  Olyan dolgok értékesítésére lesz jogosult, aminek nem tulajdonosa  v.ö.: 6:282. § (3) bekezdés b) pont

 Az adásvételi szerződés tartalma (6:286.§)

A bizományi szerződésben meghatározhatják az adásvételi szerződés feltételeit és az ún. limitárat is Eladási bizomány esetén  ha áron alul ad el  köteles az árkülönbözet megtérítésére  Kivétel: bizonyítás – a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg és idejében értesíteni nem tudta





Eladási és vételi bizomány esetén







A megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg, mint amiben megállapodtak  az előny a megbízót illeti

Ha lényegesen eltér a feltételektől 

Értesítési kötelezettség  a megbízó késedelem nélkül visszautasíthatja a szerződés megkötését • kivétel: vételi bizománynál drágábban vásárolt, de a különböztet megtéríti

Bizományi díj  Visszterhes szerződés  Megbízó a bizományosnak díjat fizet  Már eredmény-orientáltabb, mint a megbízás, mert:  A díj akkor jár,  ha az adásvételi szerződést megkötötték, vagy  ha a megkötésére a megbízó érdekkörében felmerült okból nem került sor

Belépés joga (6:285.§)  Önszerződés  A bizományos maga is megkötheti az adásvételi szerződést

a megbízóval  Feltétel: a dolog forgalmi értéke nyilvános információ alapján

egyértelműen megállapítható

 DE! köteles ekkor is a megbízó érdekei szerint eljárni  Elszámolás keretében köteles erről tájékoztatni a megbízót  Díjigényt nem érinti

 Egyéb kérdésekben: jogviszonyukra az adásvételi szerződés

szabályait kell alkalmazni