1. melléklet
PMJV Kisgyermek Szociális Intézmények Csoda Bölcsőde
2016
A nevelésben a kisgyermekkor sokkal fontosabb a következő éveknél. Amit ez a kor elront, vagy elmulaszt később helyrehozni nem lehet. Ezekben az években eldől az ember sorsa jóformán egész életére. (Kodály Zoltán)
2
Tartalomjegyzék NEVELÉSI-GONDOZÁSI SZAKMAI PROGRAM 1. Intézmény adatai Küldetésnyilatkozat Jövőkép
4 4 5
2. Célcsoport, ellátandó terület
5
3. Bölcsődei nevelés-gondozás
6
3.1. Bölcsődei nevelés-gondozás tevékenységformái
12
3.2. Együttműködési módok
19
4. Neveléssel-gondozással, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
23
5. Bölcsődei ellátás igénybevételének módja
30
6. Tájékoztatás módja
31
7. Igénylők és a személyes gondoskodást nyújtók jogainak védelme
33
8. Képzés, továbbképzés
35
Felhasznált irodalom
3
SZAKMAI PROGRAM 1. Intézmény adatai Intézmény neve:PMJV Kisgyermek Szociális Intézmények, Csoda Bölcsőde Székhelye: 7632 Pécs Apáczai körtér 1. Székhelyén működő egysége: 2.sz. épület 7632 Pécs, Apáczai körtér 1. Telefon/Fax: 72/550 628, 72/550 631 E-mail:
[email protected] A szakmai programért felelős neve: Goldmann-né Fehér Hajnalka elérhetősége: 7632 Pécs Apáczai körtér 1. Tel/Mobil: 72/550 628, 06/20 516-6956 E-mail:
[email protected] A bölcsőde fenntartója: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Küldetésnyilatkozat Bölcsődénkben a 0-3 éves korosztály fejlődésének törvényszerűségeire épülő, a kisgyermekek adottságait, természetes igényeit figyelembevevő biztonságot nyújtó szakszerű nevelésgondozás megvalósítása történik intézményes keretek között. Az egyéni bánásmód elvét szem előtt tartva, a megfelelő társas kapcsolatok alakulásának segítésével
biztosítjuk,
személyiségfejlődésének
segítjük
a
kibontakozását,
kisgyermekek alakulását.
A
egészséges,
harmonikus
kisgyermekkor
legfontosabb
tevékenységére a játékra, mozgásra építve Montessori pedagógia szellemében neveljük kisgyermekeinket, az őket körülvevő világ megismerésére és befogadásába, mely elősegíti a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésüket. Figyelembe véve az egyéni fejlődés ütemét, életkori sajátosságokat, biztosítjuk a változatos tevékenységeget is, mint rajzolás, festés, gyurmázás, mintázás, vágás ollóval. Kisgyermeknevelőinket, dolgozóinkat a nyitottság, a folyamatos önképzés és a megújulás igénye jellemzi.
4
Jövőkép Bölcsődénkben folyó nevelő-gondozó munkánk akkor sikeres, ha a szeretetteljes, érzelmi biztonságot
nyújtó
kisgyermeknevelő-gyermek,
kisgyermeknevelő-szülő
kapcsolat
kialakításával, derűs, nyugodt légkör megteremtésével a kisgyermekes családok családbarát ellátása összhangban van a kisgyermekek szükségleteivel, megfelel a szülők igényeinek, elvárásainak, valamint a fenntartó is elégedett az ellátás minőségével. Munkahelyi kollektívánkat a párbeszéd, a szakmai elkötelezettség jellemzi. Bizalomra épülő valódi kapcsolat alakuljon ki kisgyermeknevelő - szülő, valamint dolgozó - vezető között. A gyermekközpontú szemlélet érvényre jusson a gyermekek nevelése-gondozása közben. Érték számunkra az esélyegyenlőség, a tolerancia, a megújulás képessége.
2. Célcsoport, ellátandó terület A Bölcsőde, a PMJV KSZI intézményegysége, mely a gyermekjóléti alapellátás részeként a személyes gondoskodást nyújtó, családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését látja el. A bölcsőde 1980-ban nyitotta meg kapuit a 60. 000 fő lakosú Kertvárosi lakótelepen. Az épület funkciója több alkalommal is megváltozott. A 2006-ban felújított kétszintes épület földszintjén, barátságos környezetben, az ANK Csiribiri Óvodával, és a Kertvárosi Védőnői Szolgálattal található. Jelenleg 1 épületben a „fenti házban” időszakos gyermekfelügyelet zajlik 14 fővel. A bölcsőde fő épületében 4 gondozási egységben, 8 csoportszobában, 108 férőhelyen korcsoportokra bontva történik a 20 hetes és 3 év közötti kisgyermekek napközbeni ellátása. A csoportszobák tágasak, világosak. A gyermekek életkorának megfelelő bútorzattal, állandó és változtatható játékokkal biztosítva a mindennapi játék és mozgás lehetőségeit. A fürdőszobában a gyermekek méreteinek megfelelő wc kagylók, mosdók, törölköző tartók, tükrök vannak felszerelve. A csoportok egyéni arculatát, hangulatát a kisgyermeknevelők által elnevezett csoportszobák teszik otthonossá, színessé.
A bölcsőde a meglévő szakmai, személyi és tárgyi feltételek biztosításával továbbra is a legalkalmasabb intézmény a korai megsegítés, gyógypedagógiai fejlesztés-gondozás végzésére.
5
Megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén bölcsődei felvételt nyerhetnek mindazon 0-6 éves korú gyermekek, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében a normáltól elérő - pszichés – és vagy testi fejlődésük oly mértékben eltér az egészséges gyermekek fejlődésétől, hogy emiatt speciális bánásmódot, több figyelmet igényelnek. 2014 szeptember 1-től a Csoda bölcsőde egy egységében részlegesen integrált speciális csoport nyílt azon gyermekek részére, akik rendelkeznek - a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban szakértői bizottság) szakmai véleményével. Helyzetelemzés: A csoport létrehozását megelőzte egy szülői igény felmérés, melynek eredménye is azt erősítette meg, hogy a szülők is szívesen vinnék gyermeküket egy kis létszámú bölcsődei csoportba, ahol gyermekük ellátása speciális igényük maximális kielégítése mellett, óvó biztonságos tárgyi környezetben történne. Pécs városában a három év alatti sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása jelenleg a bölcsődékben és kisszámú családi napköziben biztosított, ezért hosszú távon is szükségesnek látjuk a másként fejlődő gyermekek teljes integrációban vagy a részlegesen integrált bölcsődei csoportban történő ellátását és ellátás fenntarthatóságát. Bölcsődék statisztikai adatai szerint, az ellátott sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma az egészséges gyermekek létszámához viszonyítva 2,3 % -t fed le a bölcsődei férőhelyből.
A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátási módjai a Csoda bölcsődében: A bölcsődében továbbra is biztosított azon sajátos nevelési igényű gyermekek számára a teljes integrációban történő ellátás, akik integrációja nem zavarja az egészséges gyermekek fejlődését és testi biztonságát. Teljes integráció: egészséges bölcsődei csoportban egy vagy két sajátos nevelésű igényű gyermek helyezhető el. A sajátos nevelésű igényű gyermek ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg, így a csoportlétszám maximum 10 fő.
6
Részlegesen integrált csoport:- a gondozási egység (két csoportszoba) részeként kell kialakítani. Ebben az esetben a gondozási egységen belül az egyik szobában az egészséges gyermekek, a másik szobában pedig a sajátos nevelésű igényű gyermekek vannak. Szükséges, hogy a napirend meghatározott részében a két gyermekcsoport együtt legyen. A csoportban 6 év alatti, kis és közép mértékben sérült, felvételkor az ép bölcsődei csoportba nem illeszthető - fejlődésbeli elmaradást mutató - gyermekeket nevelnek és gondoznak, habilitációs jellegű tevékenységet
folytatnak.
A
kisgyermeknevelő
–gyermek
arány:
az
egészséges
gyermekcsoportban egy kisgyermeknevelőhöz 6-7 gyermek tartozik, a másik szobában egy kisgyermeknevelő három sajátos nevelésű igényű gyermek nevel és gondoz. A csoportlétszám maximum 6 fő lehet. A kis létszámú csoportba járó gyerekek számara év közben is biztosított a felmenő rendszer, a teljes integrációban történő ellátás, ha gyermekek fejlődési üteme ezt lehetővé teszi. A teljes integrációba kerülő nevelést a szakszolgálat fejlesztő szakemberei és a bölcsődei szakemberekből álló team dönti el. A felvétel rendje: - Szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban szakértői bizottság) javaslata. Amennyiben a szülő nem rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával, a bölcsődének a szülővel történő megbeszélés után kezdeményeznie kell a vizsgálatot. A sajátos nevelési igényű gyermekek felvétele próbaidővel történik. 15/1998.(IV.30) N.M rendelet. A gyermek felvételekor a szülő a sajátos nevelési igényű gyermekek szociális szoláltatásáról szóló megállapodási szerződést tölti ki, és köti meg az intézménnyel.
Személyi feltételek: A kis létszámú csoportba járó sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására, azt személyt tartjuk alkalmasnak.
aki feltétel és előítélet nélkül el tudja fogadni a másságot,
aki el tudja fogadni a sérült gyermek szüleinek másságát, egyéni kéréseit,
aki nyitott arra, hogy kikérje szakember tanácsát,
7
aki képes elfogadni és együttműködni a szakma segítő szakembereivel,
aki törekszik arra, hogy az adott gyermek diagnózisát megismerje és motivált abban, hogy az elmaradás hátterében álló okokról elmélyítse a tudását.
aki bátran mer szakmai tanácsot kérni szakembertől és a szülőtől,
aki nyitott arra, hogy a sajátos nevelésű igényű gyermek fejlődését elősegítő módszereket megismerje és alkalmazza a mindennapi nevelési gondozási tevékenység során.
A
gyermek
optimális,
sokoldalú
fejlődéséhez,
és
egészséges
szocializációjához
elengedhetetlen a személyi állandósság, a biztonságos, érzelem gazdag, szeretetteljes környezet. Ezt biztosítjuk a „saját kisgyermeknevelő” rendszer elvével. A részlegesen integrált csoportban a gyermekek gondozását- nevelését 3 fő szakképzett kisgyermeknevelő végzi. A kisgyermeknevelő a napirendbe építetten több elemből álló nevelői és gondozási feladatokat, habilitációs munkát is végez. A kisgyermeknevelők a gyermekek fejlődését támogató speciális feladatokat a szakszolgálat szakembereivel előzetesen megbeszélik, és ha a gyermek fejlődésében változás áll be, azt azonnal egyeztetik. A gyermekek korai fejlesztését a Baranya Megyei Szakszolgálat által delegált speciális végzettségű szakemberekből álló team látja el. A szakszolgálat szakemberei mindig az aktuális jogi szabályzók szerint, és a Szakértői Bizottság által kibocsátott szakvéleményt figyelembe véve biztosítják a gyermekek fejlesztését. A kisgyermeknevelők munkáját segíti és támogatja az intézmény szakembereiből álló team. (gyermekorvos, pszichológus és gyógypedagógus és a dietetikus.) Tárgyi feltételek: A tárgyi feltételeket speciálisan mindig ahhoz igazítjuk, amit a sajátos nevelési igényű gyermek fejlettségi állapota megkíván. (a csoportszoba bútorzat, fürdőszoba és a gondozáshoz szükséges eszközök). A bölcsőde a gyermekek számára biztonságos környezetet, védett és szeretetteljes légkört biztosít. Tudnunk kell, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek a számára fontos ingereket nehezen tudja kiválasztani, ezért a környezetének egyszerűnek, jól körülhatárolhatónak kell lennie, kevés, de felhívó jellegű játékkal.
8
A csoport játék készletét az ép bölcsődei csoport mozgás- és játékfejlettségi szintje határozza meg. A sajátos nevelési igényű gyermek számára a sérülésének megfelelő fejlesztő eszközöket, játékokat is kell biztosítani. Az alapjátékokon felüli eszközöket, játékokat is úgy kell elhelyezni, hogy önállóan letudják venni azt, hogy ne okozzon nehézséget, akadályt a játékeszköz használata, hogy több darab legyen egy féléből, hogy ne okozzon ez konfliktushelyzetet, valamint, hogy az egészséges gyermekek is hozzáférhessen és játszhasson vele. Az udvari játék tevékenység során a részlegese integrált csoportba járó gyermekek saját udvarrészükön, szabadon egészséges társaikkal együtt játszhatnak, amivel a kint tartozódás idején is biztosított számukra a szociális társas magatartás minták elsajátítása. A sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlődése érdekében az udvari játék tevékenység során is biztosítjuk a védett és óvó környezetet, (járóka) A gyermekek egyéni fejlesztése a bölcsőde fejlesztőszobájában történik, a helyiség a gyermekek igényének és szükségletének megfelelő módon került kialakításra és berendezésre. A bölcsőde rendelkezik a fejlesztéshez szükséges speciális eszközökkel. A fejlesztést a szakszolgálat szakembere végzi
Szociokulturális háttér A lakótelepi környezet erősen meghatározza a családok, a kisgyermekek szociokulturális körülményeit. A napi nevelés-gondozás során a nagymozgások lehetőségének gyakorlása, valamint a kisgyermekek mozgásfejlődésének elősegítése érdekében a szabadban töltött idő biztosítása elengedhetetlen feladatunk. 2009 tavaszán Szociális térkép készült a bölcsődét igénybevevő családokról, mely 2011-ben frissítve lett. E szerint gyakorinak mondható a két szülő, két kisgyermek családtípus. Előtérbe került a kétszülős családokban az egy kisgyermek, egyre ritkább a három vagy több kisgyermeket nevelő családok száma. Tendenciaként mutatkozik az egyszülős családok száma, ahol szintén egy kisgyermeket nevel a szülő. A tartósan beteg kisgyermeket, hátrányos helyzetű kisgyermeket nevelő családokra fokozottabban figyelünk. Segítjük a családokat abban, hogy képesek legyenek egy optimális életvitelre, mellyel megelőzhető a veszélyeztetettség - esetleges - kialakulása.
9
3. Bölcsődei nevelés-gondozás Előzmények Jelen Szakmai Program a PMJV KSZI szerves része. A Csoda Bölcsőde nevelési-gondozási programja összhangban áll a „A bölcsődei nevelésgondozás országos alapprogramja”-val, illetve figyelembe veszi „A bölcsődei gondozásnevelés minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai” című kiadvány (OCSGYVI 1999) tartalmát, szabályozását Törvényi háttér A 3 éven aluli kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődei szolgáltatást a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény, a végrehajtása céljából kiadott 15/1998 (IV. 30.) NM rendelet, valamint a gyermekvédelmi törvény módosításiról szóló 2012. évi CXVIII. Törvény szabályozza. A törvény a Gyermekek jogairól szóló 1989-es ENSZ egyezményében, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatását kívánja megvalósítani. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény célja, hogy elősegítse a családok biztonságát, csökkentse a gyermeknevelés anyagi terheit, ennek érdekében meghatározza az Állam által nyújtott családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, a jogosultság feltételeit és az igénybevétellel kapcsolatos szabályokat. Bölcsődei nevelés-gondozás erőforrásai Személyi feltételek bölcsődevezető 1 fő kisgyermeknevelő 35 fő élelmezésvezető 1 fő szakácsnő 1 fő konyhai kisegítő 2 fő takarítónő 6 fő udvaros 1 fő /részmunkaidőben/ bölcsődeorvos 1 fő /megbízási szerződéssel/
10
Bölcsődék felújítása miatti szolgáltatás átszervezése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata - a kapcsolódó óvodákkal együtt – pályázatot nyújtott be (TOP-6.2.1—15) a Siklósi u. 12. sz. alatti volt (Bőrgyári) bölcsőde, a Testvérvárosok tere 1-3 sz. alatti Kiskuckó Bölcsőde, valamint a Bornemissza Gergely u. 3. sz. alatti Mandula Bölcsőde felújítására vonatkozóan. Az előkészítő eljárások után az egységekben 2016. szeptember 1-jétől indulnak el a munkafolyamatok, így az ezen időponttól kezdődő 2016/2017 nevelési év vonatkozásában szükséges más egységekben elhelyezni a két működő telephelyre – Kiskuckó és Mandula Bölcsődébe - már felvett, beíratott gyermekeket. A felújítások várható időtartama egy év, így a beíratott gyermekek átmeneti elhelyezése az alábbiakban oldható meg az intézmény keretei között: A Kiskuckó Bölcsőde (66 férőhelyes) – 28 férőhely biztosításával – átköltözik a Pécs, Apáczai körtér 1. szám alatti Csoda Bölcsőde (hrsz:23912/215) bölcsődei egységébe. A 28 fő, illetve esetlegesen további 10 fő elhelyezése a fent írt hrsz. szám alatti épületbe kerül. Az egységben 2014 őszéig bölcsődei csoportok működtek, a 2015/16–os nevelési évben pedig időszakos gyermekfelügyelet működött. Tárgyi feltételek csoportszoba, átadó, fürdőszoba, udvar, kiszolgáló helyiség Intézményegységünkben 10 gyermekcsoport van. Az intézmény minimum tárgyi feltételei jónak mondhatók, de fejleszteni mindig lehet, sőt kell. Az átadók szekrényei, a csoportszobák falai festésre szorulnak, hogy még otthonosabb legyen a kisgyermekek és szüleik számára. A fürdőszobában a gyermekek méreteinek megfelelő wc kagylók, mosdók, tükrök vannak felszerelve. A csoportok egyéni arculatát, hangulatát a kisgyermeknevelők által elnevezett szobák teszik otthonossá, színessé. A csoportszobák tágasak, világosak. A gyermekek életkorának megfelelő bútorzattal, állandó és változtatható játékokkal biztosítva a mindennapi játék és mozgás lehetőségeit. A csoportszobákban a teret a kisgyermeknevelők a tér funkcionális tagolásával kuckókat, játéksarkokat alakítottak ki, ahol utánzójátékra, szerepjátékra, elmélyült játéktevékenységre van lehetőségük a kisgyermekeknek egyedül vagy kortársukkal. Az alapjátékokat nyitott polcokon, csoportosítva kosarakban, nagy tároló edényekben elhelyezve
11
találják meg a kisgyermekek, a változtatható játékokat a gondozónő kínálja fel a napirendnek megfelelő helyzetben. A kisgyermekek munkáit felhasználva a csoportszobákban, az átadókban a dekorációt mindig az évszakoknak - ünnepeknek megfelelően alakítják a kisgyermeknevelők. A kisgyermek bölcsődei adaptálódása után, az addig kialakított környezetet formálni kell, a csoportok gyermekeinek egyéni igényéhez, fejlettségi szintjéhez, melyhez a fejlődési táblán való rögzítés ad útmutatót a kisgyermeknevelő számára. A játszóudvar nagymozgásos játékai minimálisak, cserére, fejlesztésre szorulnak, mivel nem felelnek meg az EU szabványnak. A konyha közepesen felszerelt, viszonylagosan minden kéz közelében található, a tálaló konyha (2.sz.épület) megfelel a legújabb elvárásoknak. A tea-konyha mára elvesztette eredeti funkcióját, jelenleg a gyermekek edényeit mosogatják ebben a helyiségben. Vezetői iroda, élelmezésvezetői, bölcsődetitkári/gondnoki iroda, kisgyermeknevelői szoba, étkező, öltöző /zuhanyzó, WC-k/, mosókonyha, vasaló-szoba biztosítja a bölcsőde zavartalan működését. Tárgyi feltételeinket szülők szponzori felajánlásával, alapítványunk közreműködésével folyamatosan bővítjük.
Bölcsődei nevelés-gondozás célja A bölcsődei nevelés-gondozás célja a családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve/kiegészítve, napközbeni ellátás keretében a kisgyermek egészséges, harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése, testi-, szellemi-, érzelmi-, szociális fejlődésük támogatásán keresztül. Odaforduló szeretettel, elfogadással, a gyermek kompetenciájának
figyelembevételével,
tapasztalatszerzési
lehetőség
biztosításával,
viselkedési minták nyújtásával. Bölcsődei nevelés-gondozás feladata A bölcsőde feladata gyermekjóléti alapellátás keretében alaptevékenységként a családban nevelkedő 3 éven aluli kisgyermekek napközbeni ellátása, testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, optimális fejlődésének elősegítése az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Amennyiben a kisgyermek még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig tovább gondozható a bölcsődében. A bölcsőde a fogyatékos gyermek
12
korai fejlesztését is végezheti a gyermek 6 éves koráig, amennyiben a habilitáció feltételrendszere biztosított. Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, így a bölcsőde feladata, hogy ezt a fejlődést minél jobban elősegítse, figyelembe véve a gyermek életkorát és igényeit. •
A fejlődéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése
•
A szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése.
•
Az egészséges életmód, a táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.
•
A mozgásigény kielégítése közben a mozgásfejlődés elősegítése.
•
A napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja.
•
A táplálkozás, tisztálkodás, a mozgásigény kielégítése (melynek egy része szabad levegőn történik) és az alvás meghatározott ideje az egészséges fejlődés feltétele is egyben.
Érzelmi nevelés és szocializáció A kisgyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, így elengedhetetlen, hogy a kisgyermeket a bölcsődében érzelmi biztonság, derűs környezet és szeretetteljes légkör vegye körül. •
Fontos, hogy a gyermeket a bölcsődébe kerüléskor kellemes hatások érjék.
•
A gyermek egyéni igényeihez igazított beszoktatási idővel próbáljuk csökkenteni a bölcsődébe kerülés nehézségeit.
•
A kisgyermeknevelő és a kisgyermekek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulását szorgalmazzuk.
•
A gyermekek társas kapcsolatban megtanulják az együttélés szabályait.
•
Segítünk, hogy a mások iránti nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejlődhessen.
•
A bölcsőde lehetőségeket teremt, hogy a kisgyermeknevelőkkel, kortársakkal sok közös élményhez jussanak a kisgyermekek.
Megismerési folyamatok fejlődésének segítése, értelmi nevelés A bölcsőde változatos tevékenységeket biztosít a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet önmagáról, tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetéről.
13
•
Támogatjuk a gyermekek önállóságát, aktivitását és kreativitását.
•
A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait új ismeretekkel bővítjük.
•
A gyermekek tevékenységét támogató - bátorító figyelemmel követjük.
•
Közös tevékenységeink során élményeket, viselkedési és helyzetmegoldási mintákat nyújtunk.
Mivel ebben az életkorban a kisgyermek legfőbb tevékenysége a játék, így minden értelmi nevelés a játékba ágyazottan jelenik meg. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása kiemelt jelentőségű. •
Figyelünk arra, hogy a gyermekek beszédkedvét felkeltsük és fenntartsuk.
•
Meghallgatjuk őket, kérdezésre ösztönözzük és a kérdéseikre mindig válaszolunk.
•
Beszédértésüket választékos szóhasználattal, sok beszélgetéssel, ritmusos mondókák mondogatásával, meséléssel, bábozással fejlesztjük.
•
Szókincsüket a játszás során folyamatosan gyarapítjuk.
Bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei A bölcsőde a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve, a szülőkkel együttműködve alakítja a nevelés-gondozás folyamatait a kisgyermekek fejlődése érdekében. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulnia. A bölcsődében folyó szakmai munka a következő elvekre épülve valósul meg:
Gondozás-nevelés – elválaszthatatlan egymástól, mert a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak csupán a gondozási helyzetekre. Ezekben a helyzetekben nyílik lehetőség az ún. egyszemélyes kapcsolattartásra, mikor csak „Rád figyelek, hallgatlak”
Állandóság – a személyi és tárgyi környezet növeli a kisgyermek érzelmi biztonságát. Otthonosan mozognak a megszokott környezetben.
14
Saját kisgyermeknevelő rendszer – „saját kisgyermeknevelői” rendszer a személyi állandóságon alapszik. A saját kisgyermeknevelő szoktatja be a gyermeket, s az ölelkezési időben - amikor mindkét kisgyermeknevelő jelen van a szobában - idejét elsősorban „saját gyermekei” nevelésére-gondozására fordítja
Saját gyermek rendszer – a csoport gyermekeinek egy része /6-7 gyermek/ tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A gondozás-nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a kisgyermekek törzslapját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat
Pozitívumokra támaszkodás – a nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A gyermek saját magáról alkotott képét, az éntudat fejlődésén belül elsősorban a környezetből felé irányuló megnyilvánulásokból alakítja ki. Az elismerés, a dicséret kiemelt fontosságú. Azonban törekedni kell arra, hogy valós teljesítményre és cselekedetre irányuló, motiváló legyen, ne csak sztereotípiaként ismételgetett, általánosságokat felvonultató „üres” szó.
Rendszeresség – a napirend keretet ad a bölcsődei életnek. Rendszeresen ismétlődő eseményeket, gondozási műveleteket foglal magába, ami nap mint nap ugyanabban az időben történik. A gyermek idő -, és helyzetismerete a mindennapi gyakorlásban sokkal intenzívebben bővül, mint a számára nehezebben áttekinthető, több szálon futó családi életben. Így a bölcsődében könnyebben alakul ki konkrét elvárás vele szemben, mint otthon.
Fokozatosság – a gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatásával segítjük az alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a helyes szokások kialakulását.
Személyre szóló gondozás-nevelés – a kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Az egyszemélyes kapcsolat, az ötletadások, beszélgetések, a „Mi ez? Miért?” kérdések nem maradnak megválaszolatlanul ezekben a helyzetekben.
Aktivitás, önállóság segítése – biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése
az
életkori
sajátosságok
figyelembevételével,
valamint
próbálkozásokhoz szükséges elegendő idő, elegendő eszköz biztosításával
15
a
Egységes nevelői elvárások - a kisgyermeknevelők az alapvető erkölcsi normákban, nézeteikben közelítsenek - értsenek egyet, nevelői magatartásukat, gyakorlatukat közelítsék egymáshoz
3.1. A bölcsődei nevelés-gondozás tevékenységformái A
nevelési-gondozási
program
megvalósításához
az
eszközrendszer/játékkészlet
folyamatos bővítése, javítása elengedhetetlen. Az eszközrendszer/játékkészlet tervezésénél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat /korcsoport/, a szakmai alapelveket és az egyéni sajátosságokat. Játék A bölcsődei napi élet két fő tevékenysége a játék és a gondozás, melyben a kisgyermek legfontosabb tevékenysége a játék. A játék által ügyesedik, fejleszti készségeit, a játékban ismerkedik az anyagok tulajdonságaival,
egymáshoz
való
viszonyukkal.
Mindezek
mellett
társkapcsolatok
alakulásának, érzelmi életük gazdagodásának is legfontosabb színtere a játék. Megkönnyíti a szocializációt, a közösségi magatartás kialakulását. A kisgyermeknevelők a kisgyermekek életkori sajátosságait
figyelembe véve segítik, támogatják az elmélyült, nyugodt
játéktevékenységet, a játék feltételeinek a nyugodt légkör, valamint a helyes nevelői magatartás biztosításával. Az alapjátékok minden csoportban megtalálhatók: játszókendő, babák, labdák, képeskönyvek, fakocka, mozgásfejlesztő játékok, autók. Természetes anyagú kosarak, tárolók. A játékok mennyisége lényeges, hogy a felesleges konfliktusok kiküszöbölhetők legyenek. Csecsemő csoport játékkészlete Csecsemő csoportban a játékok súlya, alakja olyan legyen, hogy a csecsemő számára ne okozzon kellemetlenséget, sérülést. Mivel mindent a szájukba vesznek, körültekintően kell megválasztani a játékkészletet /nem adható: szőrmeállat, hajas baba/. Elengedhetetlen a nagymozgást fejlesztő játékok: húzós-tolós játékok, szobai csúszda, mászó párna. Mennyiségét tekintve minden gyermeknek jusson azonos típusú játék. 16
Tipegő csoport játékkészlete A gyűjtögető - soralkotó játék korszakában a játékféleségek 3-4 szeresére van szükség. Az alapjátékokat kiegészítve biztosítjuk: Konstruáló játékok: LEGO kockák, Gabi építő, baby logik, pohársorok, hordósorok, formakirakók „Használati” eszközök: lábas, tányér, pohár, Plüssfigurák: állatok kisebb-nagyobb méretben Figurás jellegűek (műanyag, fa, textil): házi- és vadállatok, zöldség-gyümölcsök Alkotó játékok: zsírkréta, vastag ceruza, festék, ecset, gyurma, színes papírok, rajzlap, csomagoló papír, gyúródeszka, sodrófa, szaggatók „Üreges” játékok: kosár, szatyor, vödör, tálak, táskák Kis-óvodás csoport játékkészlete Az alapjátékokat és a tipegőcsoport eszközeit biztosítva az alábbi játéktípusokkal egészítjük ki: Szerepjáték eszközei: szerszámok, főzőedények, gyúrótábla, vágódeszka, babaruhák, takarók, seprű, lapát, orvosi táska, kisebb méretű felnőtt ruhák, fodrászkellékek, babakocsi, bölcső, stb Kirakó, azonosító eszközök: puzzle, tárgyazonosító képek (állatos, háztartási kellékek, emberek-gyerekek, időjárás, foglalkozások, képmesék, stb) Alkotójáték eszközei: zsírkréta, vastag ceruza, festék, ecset, gyurma, só-liszt gyurma, színes papírok, rajzlap, olló, ragasztó, különböző termések, csomagoló papír, iskolatábla, aszfalt kréta Egyéb eszközök: telefonok, klaviatúra, beltéri libikóka, - vizező készlet, lépcsősorok, bújóalagút, trambulin, mászó-háromszög, Rotikom-kocka Montessori eszközrendszerünk 1993-ban kerültünk kapcsolatba Montessori Mária pedagógiájával. A reformpedagógiai módszer elsajátítását nyújtó képzésen négy kisgyermeknevelő vett részt Budapesten. Nevelőgondozó munkánk során pedagógiai elméletének elemeit alkalmazzuk. Hagyományos játékeszközeinket gazdagítottuk - bölcsődei korosztályra adaptált - saját készítésű Montessori
17
jellegű eszközökkel. A sokféle játéktevékenységi lehetőséget nyújtó eszközök a kisgyermekek önállóságát és napi játéktevékenységét is hatékonyan támogatják. Lényege az önállósági törekvések támogatása, szem előtt tartva, hogy csak az adott pillanatban, adott mértékben segítjük a kisgyermeket. Ennek megfelelően a spontán játék mellett a Montessori Mária által kidolgozott eszközökkel játszva ismerhetik meg a körülöttük lévő világot, fejleszthetik önállóságukat a kisgyermekek: •
a gyakorlati élet feladataira felkészítő eszközök – cipzár, gomb, kapocs, patent, vízöntögetés, magok rendezgetése, …
•
érzékelésfejlesztés – szín, hallás, tapintás, …
•
kozmikus nevelés alapjai – ember-természet kapcsolata, növények ápolása, állatos képek, …
•
beszédképesség fejlesztése és irodalmi nevelés – köszönés, képeskönyv nézegetés, bábozás, meseolvasás, mondóka-vers, …
•
művészeti nevelés – firkálás, festés, gyurmázás, ragasztás, …
•
zenei nevelés – közös ének, zajkeltő eszközök, …
Vers, mese, bábozás, ének A bölcsődei életet átfogó anyanyelvi nevelés területei a mese, vers, ének, bábozás. A ritmus és a meseigény ebben az életkorban éppolyan természetes megnyilvánulás, mint a játékkedv. A mondókák, versek az érdekes ritmikus hangzásuk miatt, mozgásélménnyel összekapcsolva az érzelmek kiváltása miatt vonzóak. A mesét a képzelődés, a belső képteremtés teszi élménnyé. Mindkettő a hétköznapitól eltérő, jobb hangzású, furcsa beszéd. Dallamát, lejtését, tagolását, dinamikáját tekintve erősebb benyomást tesznek. Mindkettőre szükség van, hiszen a mondókát mondogatni, énekelni, mozgással kísérni jó a kisgyermek számára, míg a mesét hallgatni kell. A kisgyermeknevelők által választott mondókák versek, énekek mindig összhangban vannak a játékkal, témájukban vagy hangulatukban igazodnak hozzá. Külön repertoárja van a gyerekek által megtanulható mondókáknak, dalos játékoknak és a nehezebb szövegű vagy dallamú verseknek, énekeknek, melyeket a kisgyermeknevelő a hangulat megteremtéséhez használ.
18
A
képeskönyv
egyben
játékszer
is,
a
gyerekek
számára
mindig
hozzáférhető.
Tárgyképeskönyvek, szöveges lapozgatók, természeti képeskönyvek vagy szépen illusztrált mesekönyvek, mind a gyerekek anyanyelvi fejlődését szolgálják. Nagy gonddal válogatjuk a „mesepolcra” való könyveket. Fontosnak tartjuk, hogy mind a lapozgatni való gyerekkönyvek, mind pedig a felnőttek számára használatos könyvek igényes kivitelűek és művészileg a legjobb válogatások legyenek. A mesélés, verselés, éneklés megjelenési formái:
közös vagy egyéni/társas képeskönyv nézegetés
mondókázás ölbeli játékokkal
versek, énekek a hangulat fokozására
mondókák mozgásos játékokhoz
éneklés ritmus hangszerek használatával
spontán mesehallgatás - a délelőtti játék elcsendesítéséhez - elalváskor
Rajzolás, festés, gyurmázás A gyermeki műveltséget a vizuális nevelés minél inkább átfogó ismeretekkel, megfelelő tartalommal (éneklés, rajz, mintázás, ...). A szobai játékok sokféleségük folytán a nagymozgásokat és a kéz finom-mozgását is fejlesztik. Rajzolás: a rajzfejlődés a játékban történő tevékenységek során alakul. Minden kisgyermek szeret rajzolni, erősíti alkotási vágyukat, kreativitásukat, képzeletvilágukat. A bölcsődés korú gyermekek firkákat, szabálytalan köröket, „madárfészket”, vonalakat készítenek. Rajzolással a szem és a kézmozgás koordinációja, a kéz és a finommotoros mozgás fejlesztése, valamint a papírhatár betartása sajátítható el a gyermekkel. A rajzeszköz vezetéséhez pontos mozdulatokra és megfelelő erőkifejtésre van szüksége a gyermeknek
19
Festés: a festés szinte olyan, mint a rajzolás; a gyermekek szívesen foglalkoznak vele - akár hosszabb ideig is. A nagyobb lendület adta lehetőség, a nagyobb festett felület elérése, a színek megismerése, a ~ keverhetősége mind-mind felfedezés a gyermekek számára. Festéssel a gyermekek az alapszíneket és az ezekből kikeverhető színeket ismerhetik meg. Ebben a tevékenységben a színélmény a fontos, a keletkező kép kontúrtalan. A gyermek szabadon dönti el, hogy melyik színnel fest, és mikor van a munkájának vége /napirendet figyelembe véve/. A festésnek ez a fajta, az életkor sajátosságainak megfelelő megközelítése vezeti el a gyermekeket a későbbiekben az óvodai, iskolai, valódi ábrázoló tevékenységhez. Fontos a jó minőségű festék. Gyurmázás: Ügyesen gyúrják, sodorják, nyújtják a gyurmát. A 2,5 - 3 éves gyermekek már kígyót, csigát, kis golyókat is képesek készíteni. Az alkotás során a gyermekek észreveszik a tárgyak hasonló és különböző jellemzőit, a dolgok és jelenségek közötti összefüggéseket. Gyurmázás közben sokat beszélnek, az alkotás közlési vágyat ébreszt a gyermekekben, beszélő kedvük fokozódik, amely ösztönzően hat a kommunikációs fejlődésre is. A gyurmázás látszólag „csak” egy jó időtöltés a kisgyermeknek, de ha végiggondoljuk, hogy hány érzékszervét és izmát mozgatja meg, láthatjuk, hogy mely területeken fejlődhet a gyermek, ha gyakran biztosítjuk számára ezt a tevékenységet. A mozgás jellegétől függően mozog a váll, a kéz, az ujjak izmai, szemével követi a keze mozgását, ha valamilyen tárgyat mintáz, díszít - fantáziáját is megmozgatja, és nem hanyagolható el az alkotás öröme és a sikerélmény. Mozgás A kisgyermek számára a mozgás sikeres végrehajtása örömforrás. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. A szobában, az udvaron biztosítjuk a kisgyermekek számára a minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat. Mindezek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik. A mozgásfejlesztő játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgásaktivitás fenntartása. A szobában is szükségesek a nagy-mozgásos játékok, ezért fontos szempont a környezet balesetmentessége, a veszélyforrások kiküszöbölése.
20
Az önállósodási törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására, gyakorlására adnak lehetőséget. Építés, konstruálás Az építés mindennapos játéktevékenység a kisgyermek számára, természetes kihívást jelent, mert meg kell valahogy építeni az alagutat, a tornyot vagy a garázst. Gondolkodásra készteti, ösztönzi és fejleszti kreativitását. A kisgyermeknevelőnek fontos szerepe a játék közbeni figyelem, támogató, megerősítő jelenlét. Az elmélyült játék feltételeit biztosítva a szabad választás lehetőségét, esetenkénti ötletadást, elismerést, dicséretet …...... Tanulás A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük. A tanulás tevékenység, illetve tevékenységbe ágyazottan történik. Folyamat jellegéből következik, hogy az előzetes tapasztalatoknak, az előzetes tudásnak döntő befolyása van arra, hogy mi az, amit a gyermek megtanulni képes a szó legtágabb értelmében. A tanulás folyamatában a kisgyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építünk. Ebben az életkorban a tanulás az egész nap történései folyamán a kisgyermeknevelő és a kisgyermekek közös tevékenységei közben történik. Szokásai, készségei, képességei alakulnak, tapasztalatokat szerez környezetéről, megfigyel, feladatokat old meg. Kérdez és válaszol, mesét, verset, éneket, játékot tanul. Mindezek együttesen szükségesek ahhoz, hogy személyiségük sokoldalúan, harmonikusan fejlődjön. A tanulási folyamatban is vannak/lehetnek megtorpanások, stagnálások, sőt visszaesések is. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelőgyermek interakcióiból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás.
Egyéb tevékenységek A kisgyermekek
örömmel
vesznek
részt
élethelyzethez
kötött
közös
„program”
előkészítésében és megoldásában. Az együttes tevékenység öröm forrása, a közös munkálkodás, a hasznosság átélése.
21
Gyümölcsnap Gyümölcsnap alkalmával bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek a gyümölcsök tisztítása adta lehetőség kipróbálásából. Nemcsak a gyümölcsök neveit tanulják meg ezekben a helyzetekben a kisgyermekek, hanem a színét, ízét, formáját is. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége a kötött tevékenységsorhoz igazodással a próbálkozás, az együtt dolgozás. Ezáltal toleranciát, egymásra való odafigyelést is tanulnak. Az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A saját környezetről való gondoskodás - pl. viráglocsolás, virágültetés, akváriumban halak etetése - szintén örömforrás a kisgyermekek számára, melyet a Montessori pedagógia is megenged. Környezeti nevelés A Zöld óvoda (iskola) programjai bölcsődénkben - nagy részben - megvalósulnak. Megünnepeljük a Víz Világnapját, az Állatok Világnapját, ápoljuk-gondozzuk a Csoda-kertet. Gyűjtjük a Pet palackok kupakjait, kiegészül a szelektív hulladékgyűjtéssel - mint időszakos papírgyűjtés - és egyéb tevékenységekkel: komposzt gyűjtése az ovinak, szelektív hulladékgyűjtés (elem) környezetbarát anyagok használata közös családi délutánokon. „Zöld” programjainkon a kisgyermeknevelőkön kívül a szülők aktív részvétele is fő szempont. A fejlődés jellemzői bölcsődéskor végére A gyermek belső érése a családi nevelés és a bölcsődei gondozási-nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége a bölcsődéskor végére eléri az óvodai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. •
Már nem csak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is.
•
Biztonsággal járnak, futnak, szívesen mozognak, ugrálnak, tornáznak.
•
Többségük önállóan mos kezet, nyitja - zárja a vízcsapot. Minden kisgyermek szobatiszta a legtöbb kisgyermek ágy-tiszta.
•
Ruhadarabjaikat megnevezik, kis segítséggel le és felveszik.
•
Előke nélkül, önállóan tisztán étkeznek.
•
Ismerik és megnevezik testrészeiket.
22
•
Finom mozgásaik folyamatosan fejlődnek, képesek apróbb játékokkal játszani.
•
Környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevékenységekben.
•
Próbálkoznak a ceruzafogással, rajzolással, festéssel, szívesen gyurmáznak.
•
Beszédfejlődésük eltérő szinten van, de képesek kommunikálni a felnőttekkel és társaikkal. Ismerik a legfontosabb megszólítási szabályokat, köszönnek, többségük helyesen alkalmazza a kérem - köszönöm kifejezéseket. Ismerik a saját-, csoporttársuk-, kisgyermeknevelők-, ismert felnőttek nevét.
•
Könyvnézegetés közben felismerik a látottakat, el is mondják. Rövid verseket, mondókákat, dalokat felidéznek. Rövid mesét végig hallgatnak.
•
Jól tájékozódnak környezetükben, ismerik a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget számukra.
•
Játéktevékenységekben képesek együttműködésre társaikkal és a felnőttekkel. Megjelenik az aktív társas viselkedés első formája az összedolgozás.
•
Az összedolgozás során kialakulhat a munkamegosztás, így lehetőségük van/lesz kisebb szerepjátékok eljátszására, mely jó alap az óvodai szerepjátékok elindulásához, kibontakozásához.
3.2. Együttműködési módok Szülő - gyermek - kisgyermeknevelő együttműködési formáinak lehetőségei •
szülővel történő fokozatos beszoktatás – általában 2 hét
•
családlátogatás – a beszoktatás 2. hetében mindkét kisgyermeknevelő meglátogatja a családot
•
egyéni beszélgetések – lásd „gyermekpercek”
•
napi találkozások (reggel, délután) – érkezéskor, távozáskor
•
orvosi füzet – mely nem csak az betegségek beírására szolgál
•
szülői értekezlet – összevont, csoportos
•
nyílt nap – a szülő bármikor betekintést nyerhet a bölcsőde mindennapjaiba
•
családi délutánok – ünnepek alkalmával közös „ajándékok” készítése
23
•
Érdekképviseleti fórum – évente 2 alkalommal, illetve felmerülő probléma megbeszélésére
•
egyéb programok – gyermek kirándulás
„Gyermekpercek” Olyan mint az iskolai fogadó óra, mert reggeli átvételnél sokszor nincs lehetőség a szülővel történő elmélyült beszélgetésre, illetve nagymama vagy más felnőtt jön a kisgyermekért délután. A kisgyermek érzelmi-, értelmi-, mozgásfejlődését, illetve önállósodási törekvéseit beszéli meg a kisgyermeknevelő pár a szülővel, előzetesen egyeztetett időpontban /esetleg alvásidőben/. Évente legalább két alkalommal minden kisgyermekre sor kerül, melyet a kisgyermek Egészségügyi törzslapba pár mondattal jelöl a kisgyermeknevelő. Probléma esetén több alkalommal is biztosítunk lehetőséget beszélgetésre szülőkisgyermeknevelő között. Fontos az együtt nevelés a családdal. A bölcsődében, a kisgyermeknevelői szobában, tornaszobában van lehetőség meghittebb beszélgetésre /max. 30 perc/. Külső kapcsolataink •
Kertvárosi Védőnői Szolgálat - egy épületben vagyunk, a leendő anyukáknak betekintési-találkozási lehetőséget biztosítva intézményünkbe. Napi találkozási lehetőségeink miatt a körzetükbe tartozó kisgyermekekről folyamatosan tudunk konzultálni, segítve az esetleges felmerülő probléma minél előbbi megoldását, illetve olyan családok is bepillanthatnak bölcsődénkbe, akik nem veszik igénybe a napközbeni kisgyermekellátás e formáját.
•
Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal éves munkatervében tervezett feladatai között szerepel bölcsődénk szakmai ellenőrzése, a napközbeni gyermekellátási feladatok értelmezése, megoldási módszereink vizsgálata, elemzése, szakmai munkánk segítése.
•
Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nevelési évenként több alkalommal sürgős segítségünket kéri gyermekfelvételek ügyében, hogy a szociális hátránnyal élő családok gyermekei megfelelő napközbeni ellátásban részesülhessenek.
24
Közös szakmai munkánk eredményeként a potenciális ellátottak rövid időn belül igénybe tudják venni szolgáltatásunkat •
Comenius Szakközép és Szakiskola - Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti emelt szintű Kisgyermeknevelő- gondozó szakos, valamint felsőfokú (nem főiskolai) szintű Csecsemő - és gyermekgondozónői szakos hallgatók terepgyakorlati és vizsgahelyszíne bölcsődénk.
•
Kaposvári Egyetem - Bölcsődénket felkereső óvodapedagógus hallgatók hivatásra való felkészülését segítjük az 1-1 napos hospitálási lehetőség nyújtásával. Képet adni a hallgató számára intézményünkben folyó szakmai munkáról. Élményeket és ismereteket nyújtani a bölcsőde és az óvoda eltérő és hasonló vonásairól, a gyermekekkel való bánásmódról, a felnőtt és a gyermek kapcsolatáról, a gyermekjóléti alapellátás egyik formájáról, szakmai alapelveiről.
•
Pécsimami Klub és Családi Szolgáltató Központ - a pécsi és Pécs környéki anyukák és kismamák helyi internetes weboldalával mondhatni a kezdetektől fogva kapcsolatunk van. Az indulásához szükséges pályázati anyaghoz szakmai információ nyújtása (gyermekek napközbeni ellátása), projekteken belüli tájékoztatás csecsemő és kisgyermekgondozás nevelés, bölcsődei ellátás területéről. Helyi programjaikra rendszeres meghívást kap Nebuló báb-csoportunk, internetes oldalukon megjelennek programjaink.
•
Mosolymanó Családi Központ - a családdal együtt töltendő közös élmények megélését segítő egyesület különböző alkalmak megteremtésével járul hozzá a boldog gyermekkor megtapasztalásához, átéléséhez. Rendezvényeinken, pályázatok és szponzorok felkutatásában aktív segítők, résztvevők.
4. Neveléssel- gondozással, személyiségfejlesztéssel összefüggő feladatok A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. A gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Egészséges testi fejlődés elősegítése, egészséges életmódra nevelés, egészségmegőrzés a bölcsődében
25
•
Élelmezés - az élelmezésvezető, a szakácsnő és a bölcsődevezető által összeállított étlap a korszerű csecsemő és kisgyermek táplálási elveket tartja szem előtt. A megfelelő
kisgyermekkori
étkezés
biztosítása
mennyiségileg,
minőségileg
elengedhetetlen. •
Levegőzés - a napirendben foglaltak szerint az udvari játék, a szabadban történő altatás időpontját és mértékét az évszaknak és az időjárási viszonyoknak, a gyermekek életkorának, valamint a bölcsőde tárgyi feltételeinek figyelembe vételével elégítjük ki.
•
Fogászati prevenció - a megfelelő étkezési szabályok kialakítása, megtanítása, a cukorfogyasztás csökkentése, a gyümölcs napi kétszeri kínálása, a rágásra nevelés fogászati prevencióként szolgálnak. A helyes szokások kialakítása érdekében a bölcsődei gyermekcsoportokban 2 éves korban elkezdjük a déli étkezés utáni szájöblítés bevezetését. Kisgyermekeink napi folyadékbevitelét PI-víz kínálásával is kielégítjük.
•
Gyermekorvosi felügyelet - bölcsődeorvos hetente több alkalommal látogatja a gyermekeket. Feladata elsősorban prevenció, valamint az egészséges gyermekek felvételi ~, éves státuszvizsgálata, a bölcsődébe járó kisgyermekek egészséges fejlődésének figyelemmel kísérése. Szükség esetén a kisgyermek házorvoshoz illetve szakorvoz irányítása.
Érzelmi nevelés, szocializáció segítése A kisgyermek gondolkodása még nagyon én-központú. A kisgyermek a szerint szocializálódik, amit lát, hisz bennünket, nevelőket, felnőtteket utánoz és elsősorban szüleiket. Olyanná válik amilyen példát nyújtunk neki, ezért nagyon fontos a szakmai munka minősége mellett a nevelő/k mintanyújtása. A gondozás közbeni interakciók lehetőséget biztosítanak a kisgyermek és kisgyermeknevelője számára az egyszemélyes kapcsolat kialakítására.
Beszoktatás, beilleszkedés, korai fejlesztéssel összefüggő tevékenységek Az anyával - apával, esetleg nagyszülővel történő fokozatos beszoktatás, a kisgyermek életkorából adódóan többlépcsős folyamat. A bölcsődében való tartózkodás lassú, fokozatos, kis lépésekkel történő emelése megkönnyíti a beilleszkedést a kisgyermek számára egy teljesen idegen környezetbe. A beszoktatás időtartama általában 2 hét, de lehet hosszabb időszak is.
26
A beszoktatás első napjaiban a kisgyermeknevelő csak megfigyel, érdeklődik, hiszen meg kell ismernie a kisgyermek szokásait, az otthoni nevelés, gondozás milyenségét. Amikor a kisgyermek számára már ismerőssé vált a környezet, elfogadja a kisgyermeknevelővel való kapcsolatot, a kisgyermeknevelő fokozatosan veszi át a szülőtől a nevelési, gondozási műveleteket. A szülők pozitív hozzáállása, a módszer elfogadása és az együttműködés nagyban megkönnyíti, segíti a kisgyermek beilleszkedését a csoportba. A beszoktatás ideje alatt és a későbbi bölcsődei élet során is a kisgyermek hozhat magával „egy kis otthont” -> játékot, takarót, párnát ,… Az alvás jelenti a beszoktatásban a legnagyobb nehézséget, ezért fontos, hogy a szülő még a második hét végén is jelen legyen az altatás ideje alatt, ill. az ébredés várható időpontjában. A beszoktatás idején a gyermeknek időre, sok-sok figyelemre, szeretetre van szüksége, szülő és kisgyermeknevelő részéről egyaránt. A beszoktatás során a kisgyermeknevelő/k nem „csak” a gyermeket, hanem az egész családot is segíti/k. A beszoktatást az alkalmazkodás időszaka váltja fel, mely hosszabb időt ölel fel - két, három hónap - s addig tart, amíg a kisgyermek teljesen ráhangolódik a bölcsődei életre, illetve a gyermek biztonságérzete kialakul, megerősödik. A bölcsődei élet megszervezése •
gyermekcsoportok megszervezése - a gyermekek korcsoportonkénti elosztása segíti a kisgyermekek mindennapi játékát, ezáltal minimálisra csökkenthető a konfliktusok száma a napi játéktevékenységek során
•
kisgyermeknevelők, dolgozók munkarendjének megszervezése – a beszoktatás ideje alatt lényeges, hogy a saját-kisgyermeknevelő az első naptól kezdve minden nap jelen legyen, amikor a kisgyermek megérkezik a csoportba. A dolgozók - saját munkaterületükön - segítsék a kisgyermeknevelők munkáját
•
beszoktatás - az anyával - apával, esetleg nagyszülővel történő fokozatos beszoktatás, a kisgyermek életkorából adódóan többlépcsős folyamat. A bölcsődében való tartózkodás lassú, fokozatos, kis lépésekkel történő emelése megkönnyíti a beilleszkedést a kisgyermek számára egy teljesen idegen környezetbe. A beszoktatás időtartama általában 2 hét, de lehet hosszabb időszak is. A beszoktatás első napjaiban a kisgyermeknevelő csak megfigyel, érdeklődik, hiszen meg kell ismernie a kisgyermek szokásait, az otthoni nevelés, gondozás kapcsolatot, a kisgyermeknevelő fokozatosan veszi át a szülőtől a nevelést, gondozási műveleteket.
27
•
családlátogatás - a kisgyermeknevelő-pár együtt látogatja meg a kisgyermeket otthonában. A családlátogatás a beszoktatás első vagy második hetében is megtörténhet, a kisgyermek megismerését segíti saját otthonában
•
alkalmazkodás - a beszoktatást az alkalmazkodás időszaka váltja fel, mely hosszabb időt ölel fel - két, három hónap - s addig tart, amíg a kisgyermek teljesen ráhangolódik a bölcsődei életre, illetve a gyermek biztonságérzete kialakul, megerősödik
•
napirend - a napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt folyamatos játéklehetőséget, étkezést, alvást biztosítja a kisgyermekek számára. A napirend nagyban függ a gyermekcsoport összetételétől, létszámától, évszakoktól. Ennek megfelelően nyári, illetve téli napirend kialakítása szükséges.
Napirend A bölcsőde folyamatos napirendje lehetővé teszi a gondozásba épített nevelést, fejlesztést. A bölcsődei napirend egyszerű, a kisgyermek számára könnyen kiismerhető, követhető. Benne a játéktevékenység és a gondozási műveletek rendszeresen ismétlődnek, mindig ugyanabban az időben történnek. Ehhez nyújt segítséget a folyamatos és rugalmas napirend. Benne a játéktevékenység és a gondozási műveletek rendszeresen ismétlődnek, mindig ugyanabban az időben történnek: 6.00 - 8.00 gyermekek érkezése, játék a szobában 8.00 - 8.30 reggeli 8.30 - 9.30 játék a szobában /udvaron/ 9.30 - 9.45 tízórai 9.45 - 10.45 játék a szobában illetve folyamatos készülődés az udvarra 10.45 - 11.30 folyamatos bejövetel – készülődés ebédhez 11.30 - 12.00 ebéd 12.00 - 14.30 alvás 14.30 -15.00. folyamatos ébredés, készülődés uzsonnához 15.00 - 15.30 uzsonna 15.30 - 17.00 játék a szobában /udvaron/, folyamatos hazamenetel Korai fejlesztés
28
Minden gyermek különleges emberi lény, aki a saját egyéni módján növekszik és fejlődik. Van, aki később éri el a fejlődés egyes mérföldköveit, mint társai. Előfordul, hogy ez a késés a normál fejlődés változata, és nincs semmi teendő. A korai fejlesztés lényege: korai életszakaszban, optimális időben megkezdett, a gyermek és a szülő igényeihez alkalmazkodó fejlesztés, melynek célja a szocializáció fokának erősítése. A korai fejlesztés célja
hogy a gyermek képességeit minden területen úgy fejlesszük, hogy hátrányaiból a legtöbbet le tudja küzdeni, vagy kompenzálni tudja azokat
a szülőben pedig pozitív hozzáállás alakuljon ki, hiszen ezzel tud gyermekének optimális segítséget nyújtani
Korai fejlesztés az egész személyiség fejlesztése, melynek 4 fő területe:
mozgások fejlesztése
finommotorika - kéz és az ujjak ügyesítése, ügyesség fejlesztése
kommunikáció fejlesztése
kognitív funkciók - figyelem és emlékezet fejlesztése
A fejlesztés mindig játékos környezetben a gyermek tevékenységéből kiindulóan történik. A legfontosabb, hogy a motiváció fenntartása mellett a játékos együttlétre épül az elsajátítás. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Napjainkban egyre többször találkozhatunk szociálisan hátrányos helyzetű, elhanyagolt kisgyermekekkel. A hátrányos helyzet gyakran a kisgyermek fejlődését gátolhatja/gátolja. A kisgyermeknevelő - mint jelzőrendszeri tag - felelős a kisgyermek fejlődéséért, melyhez a családdal való együttműködés is elengedhetetlen. Mindezt kiegészíti az ANK-ban alkalmazott Szociális munkás bölcsődével összefüggő feladatai: •
rendszeresen figyelemmel kíséri és szűri az intézménybe járó gyermekeket hátrányos helyzetük és veszélyeztetettségük tekintetében
•
szabadidős
tevékenységet
szervez,
megelőző
programokat,
tanácsadást
veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében •
családlátogatást tesz a kisgyermeknevelőkkel vagy egyedül
•
tartja a kapcsolatot külső intézményekkel, kiemelten a Gyermekjóléti Szolgálattal
•
szakirodalmat javasol a kisgyermeknevelőknek
29
tart,
A fenntartó önkormányzat minden költségvetési évben pénzügyi keretet biztosít a bölcsődének a nehéz, szociális helyzetű családok támogatására. •
a családok anyagi helyzetétől függően, a szülők kérésére és a kisgyermeknevelők támogató javaslatára, lehetőség van ingyenes étkeztetésre
•
a kedvezmény odaítéléséről egy kérdőív kitöltése után a szociális munkás, a bölcsődevezető és a kisgyermeknevelők döntenek
•
a kedvezmény vonatkozhat egy alkalomra, vagy több hónapra a keretösszeg erejéig
Az étkezési térítési díjak csökkentéséről a Gyermekvédelmi Törvény 148.§-a rendelkezik
a három vagy többgyermekes családoknál valamint a tartósan beteg vagy sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%
a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok gyermekei ingyenesen étkezhetnek a bölcsődében
A kedvezmények igénybevételéről és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a bölcsődevezető szükség esetén - felvilágosítást ad a szülőknek. A kedvezményeket a dokumentumok bemutatását követő hónaptól tudjuk érvényesíteni, és csak egy jogcímen vehető igénybe Gyermekvédelmi feladatok Az 1997. évi XXXI. Törvény a bölcsődéket a gyermekvédelem rendszerébe helyezte, mégpedig a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretei közé. Feladatát tekintve a bölcsőde probléma megelőző-preventív gyermekvédelmi intézmény. Fő feladata a prevenció és a lehetséges korrekció, mely a kisgyermekre és családjára irányul. Különös figyelmet fordítva a gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászorulókra – tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, nehezen nevelhető, szociálisan inadaptív, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett kisgyermekre. Ennek kulcsembere a kisgyermeknevelő, aki nap, mint nap találkozik a gyermekkel és családjával. Ezeket a feladatokat a bölcsődei szakemberek saját kompetencia körön belül, másrészt más külső intézmények bevonásával valósítja meg, team munkában. Kisgyermeknevelő feladatai: prevenció és a lehetséges korrekció. A kisgyermekek jólétének biztosítása,
valamit
a
gyermekvédelmi
problémák
megelőzése.
Ezeket a feladatokat egyrészt saját kompetencia határainkon belül, másrészt - mint elsődleges
30
észlelő és jelzőrendszer tagja - más külső intézmények bevonásával, a velük való együttműködés biztosításával valósítjuk meg, team munkában A bölcsőde hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Kiemelten ünnepeljük a kisgyermekek születésnapját, mely nemcsak színesíti a mindennapokat, hanem az én-tudat kialakulását is segíti, erősíti. Az ünnepi teríték, a zenés köszöntés sokáig élmény marad a kisgyermek/ek számára. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által Állami Ünneppé nyilvánított Bölcsődék Napjának megtartása, minden év április 21-én. További ünnepeink: •
gyermekek névnapja - kisgyermeknevelők által készített személyre szóló ajándékot kapnak a kisgyermekek
•
Anyák napja - a kisgyermekek /kisgyermeknevelő segítségével/ saját készítésű ajándékkal kedveskednek az édesanyáknak
•
Mikulásváró - báb-műsorral
•
Karácsonyváró kézműves délután - a szülőkkel és gyermekekkel, testvérekkel, nagyszülőkkel
•
Farsang – csoportonként
•
Húsvétváró - szülőkkel, gyermekkel, testvérekkel, nagyszülőkkel
•
Gyermeknap - jelenlegi és leendő bölcsődéseinknek
•
Kirándulás – az óvodába induló gyerekekkel buszos kirándulás
•
Apák napja - az édesapák egyre több alkalommal aktív résztvevői a kisgyermekek beszoktatásának, ezért hagyományainkat kibővítve 2009 júniusától APÁK NAPJÁT is tartunk
Báb-csoport A mese-élmények kisgyermekkorban még a mesefigurák ismertségére, személyes tapasztalatok által átélt élményekre épül. Kisgyermeknevelőinkből álló (megalakulása a 3.sz. épülethez köthető) Nebuló báb-csoport tolmácsolásában, a bölcsődében az élet közeli ünnepekhez kapcsolódó mesékkel nyújtanak élményt kisgyermekeinknek. Hiszen a bölcsődés korú kisgyermekek számára - életkorukból adódóan - minden ünnep egyedi, egyszeri, az ismétlődő ünnep minden alkalommal más és más.
31
Bölcsőde alapítványa Csoda Bölcsőde Alapítványunk 2007-ben alakult, kisgyermeknevelőink kezdeményezésre. Célunk a gondozási, nevelési, szocializációs feltételek javítása, Montessori eszköz készletünk bővítése, mellyel nem a játékot helyettesítjük, hanem a világ megismerését könnyíthetjük meg a kisgyermekek számára. Tornaszoba kialakításával gondoskodtunk arról, hogy téli, esős napokon is legyen alkalmuk a gyermekeknek mozgásigényük kielégítésére. Udvari játékaink fejlesztése, EU szabványnak megfeleltetése a legsürgetőbb feladatunk, melyhez anyagi forrás hiányában vállalkozóktól, magánszemélyektől, adományokból, illetve pályázatok útján próbálunk forrást találni. Alapítványunk 2008-tól jogosult a személyi jövedelemadó 1%-nak fogadására. Mottónk: „Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni” A bölcsőde alapítványa mindenkor együttműködésre köteles az intézmény vezetésével. Bölcsőde eszközkészletét gyarapító alapítványi beruházás előtt szükséges a bölcsődevezető jóváhagyása. Egyéb rendezvényeink Fontos számunkra a felnőtt közösség összetartozását erősítő programok:
karácsonyi vacsora
nőnapi színházlátogatás
őszi „péntek délután”
Pedagógusnap
A bölcsődevezető évente szervez szakmai céllal egybekötött kirándulást, melyen a bölcsőde minden dolgozója részt vesz.
5. Bölcsődei ellátás igénybevételének módja A bölcsődei ellátás igénybevétele önkéntes, a szülő/törvényes képviselő kérelmére történik. A gyermek bölcsődei felvételét a szülői hozzájárulásával kérheti: •
védőnő
•
házi gyermekorvos, házi orvos
•
szociális, illetve családgondozó
•
gyermekjóléti szolgálat
•
gyámhatóság
32
Intézményünkben a felvétel egész évben folyamatos, de minden év április hónap végén egységesen lehet jelentkezni. Így a jogosultság és rászorultság elve alapján minden munkavállaló szülő, nappali tagozaton hallgatói jogviszonnyal rendelkező szülő, szociálisan
hátrányos
helyzetű
család
gyermeke
jogosult
a
bölcsődei
ellátás
igénybevételére. A Gyed-en lévő szülő a legkisebb gyermek 20 hetes koráig veheti igénybe a bölcsődét, ezen időszak leteltével CSAK akkor, ha a férőhely továbbra is biztosítható. Ezen idő alatt a kisgyermek a bölcsődei élet aktív időszakában, délelőtt látogathatja a bölcsődei csoportot. A bölcsődei ellátásért térítési díjat kell fizetni mely két részből áll. Egyrészt Gondozási díjból, másrészt Étkezési díjból. A gondozási díjat minden nyitvatartási napokra, az étkezési díjat a ténylegesen igénybevett napokra kell megfizetni. Bölcsődei ellátást igénybe vevők teljes körű ellátást nyújtunk •
napi négyszeri étkezés (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna)
•
tiszta textília (szükség szerint)
•
gyermekorvosi ellátás
•
egyéni fejlődési ütem figyelembe vételével gondozás-nevelés
6. Tájékoztatás módja Írásos anyagok Bölcsődei kisokos - a szülők partnerközpontú tájékoztatása érdekében sikeres felvételkor - e dokumentumot kapják kézhez, mely segít ráhangolódni a család minden tagjának a bölcsődei életre, útmutatót nyújt a bölcsődei élet mindennapi eligazodáshoz
Beszélő levelek – segítség, útmutató a szülőknek a gyermeki fejlődés mérföldköveiről, melyek nem „csak” a testi fejlődés, nevelés-gondozás
33
területén vannak, hanem a kisgyermekkori táplálkozás is fontos terület a fejlődés menetében
Házirend - tartalmazza az intézményegység sajátosságait
Kedves Szülők /kérdőív/ - a kisgyermek fejlődésének menetéről, otthoni életéről kap betekintést a kisgyermeknevelő-pár
Elégedettségi kérdőív - szülők felé az étlappal kapcsolatos észrevételeiket kérdezzük meg, illetve rendezvényeink színvonala felől érdeklődünk. Intézményünkben
gyakorlati
idejüket
töltő
diákoktól,
tájékozódunk
bölcsődei
gyakorlat
alatt
kialakult
a
hallgatóktól véleményéről,
elégedettségéről intézményünk működésével kapcsolatban.
Orvosi füzet - mely a kisgyermek személyes adatait tartalmazza, illetve a bölcsődeorvos, kisgyermeknevelő szükség esetén ír bele
Swot analízis - a mindenkori MiBi feladatterv alapján készítjük el dolgozóink részvételével, jelzés, hogy min kell még javítanunk, illetve mit kell megőriznünk
Eszközök
tornaszoba - helyiségek átcsoportosításával alakítottuk ki
beszélgető szoba - nem rendelkezünk külön szobával, de a kisgyermeknevelői szobában vagy a tornaszobában van lehetőség bensőségesebb beszélgetésre szülő-kisgyermeknevelő/k között
faliújság - minden átadóban megtalálható, az aktuális változásokról, a bölcsőde rendezvényeinek időpontjáról kapnak tájékoztatót a szülők
Informatikai anyagok internet - a bölcsőde elérhetősége fontos, aktuális anyagok letöltése, illetve a társintézmények, tagintézmények elérhetőségét, információ cserét segíti
weboldal - a bölcsődei ellátásról, mint szolgáltatásról a szülők, a lakosság és az érdeklődők tájékozódhatnak, valamint a bölcsőde életről, eseményeiről. Aktuális információkon túl a bölcsődei élet mindennapjairól, fontos eseményekről jelenítünk meg egy-egy összeállítást.
nyomtató - írásos anyagok megjelenítése, kisgyermeknevelők munkájának segítése
34
fénymásoló - nélkülözhetetlen a mindennapi munkánk során
7. Igénylők és a személyes gondoskodást nyújtók jogainak védelme A bölcsődei ellátás kérelmezésekor annak feltételeiről a gyermek törvényes képviselője minden esetben tájékoztatást kap. Az ellátás során biztosítani kell az egyenlő bánásmódhoz, az élethez, emberi méltósághoz, faji-, vallási hovatartozáshoz való jogot a gyermeknek, és a családjának is. Az ellátást igénybevevő családját megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Különösen a kisgyermekeket, akik életkoruknál fogva kiszolgáltatottak. Az igénylő családok számára a gyermekcsoportok falújságjain a gyermekjogi képviselő, valamint a gyermekvédelmi felelős (szociális munkás) neve, elérhetősége, és hivatali ideje megtalálható.
Gyermekek jogai
saját családjában történő nevelkedése, személyisége kibontakoztatása, társadalomba valló beilleszkedésének segítése
biztonságos és egészséges környezetben nevelkedhessen
életkori sajátosságait figyelembe vegyék
egyéni bánásmódban részesüljön
a kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással gondozza
testi fejlettségének megfelelő játéklehetőséget biztosítsanak számára (szobában, udvaron)
családja anyagi helyzetétől függően - kérelemre - ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben részesüljön
Szülő kötelessége, hogy:
gondoskodjon gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeiről
rendszeres kapcsolatot tartson gyermeke kisgyermeknevelőivel
eleget tegyen fizetési kötelezettségének
35
tartsa tiszteletben a bölcsőde alkalmazottainak emberi méltóságát, valamint a Házirendben foglaltakat
Szülők jogai
megválasszák a nevelő-gondozó intézményt
megismerjék a bölcsőde nevelési-gondozási elveit
részletes
és
érdemi
tájékoztatást
kapjanak
gyermekük
fejlődéséről,
játéktevékenységéről, étkezéséről, érzelmi állapotáról, társkapcsolat alakulásáról
szülői Érdekképviseleti Fórumot működtessenek
véleményt mondjanak, javaslatot tegyenek a bölcsőde működésével kapcsolatban
figyelemmel kísérjék a Gyermeki jogok érvényesülését gyermekükre vonatkozóan
Szülői érdek-képviseleti fórum Az ellátottak érdekeinek képviseletére a bölcsőde Szülői érdek-képviseleti fórumot működtet, melynek tagjai: •
intézmény fenntartójának képviselője
•
intézmény dolgozóinak képviselője
•
ellátottak törvényes képviselői közül gondozási egységenként 1-1 fő
Feladatait a Sz-É-K Működési Szabályzatban rögzítettek alapján látják el. Személyes gondoskodást végzők jogainak védelme Az intézményben nem állhat alkalmazásban olyan személy, akivel szemben a Gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény kizáró tényezője áll fenn. Az alaptörvény nemzeti eszméi valamennyi dolgozó számára ismert. A dolgozók magánéletének védelme, a személyes adataik kezelésében mérvadó. Az intézmény dolgozóit, és vezetőjét panasztétel esetén - a kivizsgálási időszak végéig megilleti munkáltatójuk, és fenntartójuk védelme. A család, és a házasság intézményének védelme az alkalmazotti közösség munkaszervezése során figyelembe veendő tényező. Különös védelem illeti meg a várandós anyát, a kisgyermeket nevelő anyát a munkahelyen. A dolgozók érdekeinek figyelembevétele nem befolyásolhatja hátrányosan a bölcsődei ellátásban részesülő kisgyermekek érdekeit
36
8. Képzés, továbbképzés A szakdolgozók /kisgyermeknevelők/ a 8/2000. SZCSM rendelet értelmében valamennyien nyilván vannak tartva a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásban dolgozók, illetve rendszeresen szakmai továbbképzéseken vesznek részt, a 9/2000. SZCSM rendelet értelmében. A kreditpontos továbbképzési kötelezettségünknek eleget téve folyamatos továbbképzéseken, tanfolyamokon, szakmai műhelyeken, személyiségfejlesztő tréningeken, konferenciákon vesznek részt kisgyermeknevelőink. A félévenkénti házi továbbképzések lehetőséget adnak egy-egy aktuális téma, probléma közös megbeszélésére, melyre meghívott külsős előadót is felkérünk, illetve jelentkezés alapján egyegy kisgyermeknevelő készül fel, a bölcsődevezető szakmai támogatásával. Valamint ifjú kollégák Záró dolgozat témáit ismertetik, beszéljük át. A Gyermekvédelmi törvény 162. § (2) bekezdés k) pontjának értelmében: a bölcsődében a nevelés-gondozás nélküli munkanapok számát, célját, időpontját, valamint az e napokon nyújtott ellátás tartalmát a Szociális Miniszter rendeletben határozza meg. Terepgyakorlatok megvalósulása A bölcsődei gyermekcsoportok terepgyakorlati helyszínt biztosítanak a képzésében résztvevő hallgatók számára, szakirányú végzettségű kisgyermeknevelők valamint tereptanári végzettséggel rendelkező bölcsődevezető koordinálásával. Az iskolarendszerű szakképzés kisgyermeknevelő képzésben részt vevő tanulók/hallgatók (N,E) terepgyakorlati képzése, valamint óvodapedagógusok hospitálása intézményünkben. A gyakorlat célja:
az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő hallgató átfogó képet kapjon a személyes gondoskodást nyújtó napközbeni gyermekellátás - bölcsőde - működéséről, a kisgyermeknevelői hivatásról, napi gyakorlati munkáról, a korszerű nevelő-gondozó munkáról
a kisgyermeknevelői hivatáshoz tartozó gyakorlati ismeretek, élmények szerzése, a legjellemzőbb kompetenciák elsajátíttatása
37
az elméleti ismeretek rögzítése a gyakorlat során elvégzett feladatok/folyamatok segítségével
a hallgató gyermekek iránti empátiájának erősödése
a gondozás-nevelés elválaszthatatlan egységének kisgyermekre és családjáró ható változások felismerése és segítése
Az intézmény együttműködési megállapodás keretében vállalja a hallgatók szakmai felkészítését. Együttműködési megállapodása az intézménynek az alábbi iskolával van:
Pécs, Comenius Szakképző és Szakiskola
A bölcsőde kizárólag iskolarendszerű képzéseket szervező intézményekkel köt megállapodást.
Záradék
A Programot készítette: Goldmann-né Fehér Hajnalka Megbízott bölcsődevezető Pécs, 2016.06.10. Véleményezte: szaktanácsadó Pécs, 2016.06.10. A nevelőtestület elfogadta: Pécs, 2016.06.13. PMJV Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatója jóváhagyta: Pécs, 2016.06.15. A program érvényességének ideje: 2016.09.01. – 2021. 08.31.
38
Bevezetés: 2016.09.01.
FELHASZNÁLT IRODALOM Gyermekek napközbeni ellátása. Standard. 2007. www.szmi.hu Gyírkis Ágnes - szerkesztő (2003): Korai fejlesztés a bölcsődében. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest Korintus Mihályné, Dr. Nyitrai Judit, Rózsa Judit (2003): Játék a bölcsődében. Kapocs füzetek - Módszertani levél, Nemzeti Család - és Gyermekvédelmi Intézet, Budapest Maszler Irén (1996): Játékpedagógia. Comenius Bt., Pécs Módszertani levél (1982): Folyamatos napirend a bölcsődében. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Budapest Módszertani levél (1999): A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeiről és a szakmai munka részletes szempontjairól. Országos Család - és Gyermekvédelmi Intézet, Budapest Módszertani levél (2007): A család és a bölcsőde kapcsolata. Kézirat. Magyar Bölcsődék Egyesülete, Pedagógus - Pszichológus Tagozat anyaga 1997. évi XXXI. törvény: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998 NM rendelet: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatiról és működésük feltételeiről 1998. évi LXXXIV. törvény: A családok támogatásáról 2012. évi CXVIII. törvény: A gyermekvédelmi törvény módosításairól
39
