PLENÁRIS ÜLÉS JÚLIUS 5 6. AZ ELFOGADOTT VÉLEMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Brüsszel, 2006. július 17.

PLENÁRIS ÜLÉS 2006. JÚLIUS 5–6.

AZ ELFOGADOTT VÉLEMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Az EGSZB véleményei teljes terjedelmükben, valamennyi hivatalos nyelven hozzáférhetők az EGSZB következő címen megtalálható honlapján: http://www.eesc.europa.eu/documents/summaries_plenaries/index_fr.asp

Greffe CESE 111/2006 FR-AGN/IN/ms Rue Belliard 99 - B-1040 Brüsszel - Tel.: +32 (0)2 546 90 11 – Fax: +32 (0)2 513 48 93 – Internet: http://www.esc.europa.eu

HU

-1A plenáris ülésen Margot WALLSTRÖM, az Európai Bizottság alelnöke az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyvről alkotott vélemény elfogadása kapcsán szólalt fel, a Tanács soros elnöksége nevében felszólaló Paula LEHTOMÄKI finn külkereskedelmi és fejlesztési miniszter a finn elnökség programjának prioritásait ismertette, végül pedig Ali HACHANI nagykövet, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának elnöke mutatta be szervezetét.

1.

BELSŐ PIAC, ADÓZÁS, PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK •

Fehér könyv a pénzügyi szolgáltatásokról

−

Előadó: Edgardo Maria IOZIA (Munkavállalók/IT)

−

Hivatkozás: COM(2005) 629 final – CESE

−

Főbb pontok: Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, mely szerint a következő ötéves időszakot szánjuk a pénzügyi ágazat „dinamikus konszolidálására”. A jelenlegi helyzetben az EGSZB szerint nem lehetséges egyetlen európai felügyeleti hatóság létrehozása, amely a jövőben hozzájárulhatna a piacok integrációjának megkönnyítéséhez. Célszerűnek tartja azonban javasolni az európai hatóságok számára egy fő felügyeleti hatóság kijelölését. Az EGSZB ezenkívül − − −

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a konszolidációs folyamatok során vessünk számot a szociális kihatásokkal. egyetért az egyszerűsítés, az egységesítés és a világosságra törekvés célkitűzéseivel, a „legjobb szabályozás” megvalósítása céljából. egyetért az Európai Bizottság által javasolt, az ÁÉKBV-okra (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra) vonatkozó közlemény/ajánlás kiadására irányuló kezdeményezéssel.

Az EGSZB kiemeli az ÁÉKBV-kra irányuló beavatkozás hasznosságát, a bankszámlanyitáshoz való jog biztosításának fontosságát, valamint a bankszámlák határokon átnyúló használatát akadályozó tényezők megszüntetésének szükségességét. Az EGSZB támogat minden európai és nemzeti intézményt a bűnözés és a terrorizmus leküzdésében. −

Kapcsolattartó: Luís Lobo (Tel.: 00 32 2 546 97 17 – e-mail: [email protected])

Greffe CESE 111/2006 FR-AGN/IN/ms

…/…

-2•

Az általános érdekű szolgáltatások jövője

−

Előadó: Raymond HENCKS (Munkavállalók/LU)

−

Hivatkozás: saját kezdeményezésű vélemény – CESE

−

Főbb pontok: A közhatóságok által szociális és polgári tevékenységekből kiindulva és azokra hivatkozva meghatározott általános érdekű szolgáltatások alapvető igényeket elégítenek ki, és kulcsszerepet játszanak az Európai Unió társadalmi és gazdasági kohéziójának előmozdításában, illetve a lisszaboni stratégia sikerre vitelében. Az EGSZB ismét síkra száll az ÁÉSZ keretirányelvbe foglalandó, illetve – szükség esetén – ágazati irányelvekbe sorolandó közös alapelveinek közösségi szintű meghatározása mellett.. Ahhoz, hogy a – gazdasági és nem gazdasági jellegű – ÁÉSZ-ban érintettek magukénak érezhessék az eseményeket, minden résztvevőnek – állami, regionális és települési kormányzatoknak, szociális partnereknek, fogyasztói és környezetvédelmi szervezeteknek, szociális gazdasági és a kirekesztés ellen küzdő szerveknek stb. – nemzeti, regionális és helyi szinten meg kell, hogy legyen a helye a szabályok alkotói és az általános érdekű szolgáltatásokat kínálók mellett, továbbá minden szakaszban részt kell venniük, azaz a szervezésben éppúgy, mint a minőségi normák meghatározásában, ellenőrzésében és alkalmazásában. Az általános érdekű szolgáltatások változó jellege, valamint a lisszaboni stratégia végrehajtásában játszott szerepük fontossága miatt elengedhetetlen a rendszeres értékelés – nemcsak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyekre vannak közösségi jogszabályok, de az Unió célkitűzéseivel kapcsolatos általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozóan is. A gazdasági és nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatások kiértékelésére az EGSZB egy megfigyelőközpont létrehozását javasolja, melynek tagjai az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága politikai képviselőinek, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság útján a szervezett civil társadalom képviselőinek köréből kerülnének ki.

–

Kapcsolattartó: Raffaele Del Fiore (Tel.: 00 32 2 546 97 94 – e-mail: [email protected])


…/…

-3•

Közösségi Vámkódex

−

Előadó: Umberto BURANI (Munkaadók/IT)

−

Hivatkozások: COM(2005) 608 final – 2005/0246 COD – CESE

−

Főbb pontok: Az EGSZB elégedetten állapítja meg, hogy sor került a civil társadalom érdekelt ágazataival folytatott konzultációra, és az általuk kifejezett vélemények nagyrészt kedvezőek. Egyetért az Európai Bizottsággal abban, ami a jogi alap, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartását illeti, ugyanakkor a hatásvizsgálattal kapcsolatban fenntartja magának a jogot arra, hogy a későbbiekben kiegészítő megjegyzést tegyen. Az EGSZB felhívja a figyelmet az új integrált informatikai eljárás magas költségeire. A rendszer tervének azonban az EGSZB véleménye szerint van egy nyilvánvaló és alapvető fontosságú hiányossága, mégpedig annak lehetőségét illetően, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban illetékes hatóságok – természetesen a magánéletet és a termelő tevékenységet védő jogszabályok betartásával – hozzáférjenek az elektronikus adatfeldolgozó rendszerekhez.

−

Kapcsolattartó: Václav Navratil (Tel.: 00 32 2 546 82 33 – e-mail: [email protected])

•

HÉA-mentesítés beutazóknak

−

Előadó: Umberto BURANI (Munkaadók/IT)

−

Hivatkozások: COM(2006) 76 final – 2006/0021 CNS – CESE

−

Lényeges pontok: Az irányelvjavaslatot néha éppen az arányosság szempontjából éri kritika. Az EGSZB azt javasolja, hogy az 500 eurós értékhatárt általánosan ki kell terjeszteni valamennyi utazóra, az igénybe vett közlekedési eszköz alapján történő megkülönböztetés nélkül. Az EGSZB, noha fenntartja ellenvéleményét az eltérő mennyiségi korlátozásokkal kapcsolatban, egyetért a mennyiségi korlátozás fenntartásával a dohányáruk és az alkohol esetében. Az EGSZB alapjában véve egyetért a javasolt intézkedésekkel, fenntartásának ad azonban hangot a bor és a sör mennyiségét illetően (aránytalanság áll fenn 4 liter bor és 16 liter sör között).


…/…

-4Az EGSZB egyetért a mennyiségi korlátozások megszüntetésével az illatszerek, a kávé és a tea esetében. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy alapjaiban vizsgálja felül a hordozható tartályokra vonatkozó szabályokat. −

2.

Kapcsolattartó: Bedő Imola (Tel.: 00 32 2 546 83 62 – e-mail: [email protected])

SZOCIÁLPOLITIKA, VÉDELEM

EGÉSZSÉGÜGY

ÉS

•

A verseny szabályozása és a fogyasztóvédelem

−

Előadó: María Candelas SÁNCHEZ MIGUEL (Munkavállalók/ES)

−

Hivatkozás: Saját kezdeményezésű vélemény – CESE

−

Főbb pontok:

FOGYASZTÓ-

A szabad verseny valamennyi piaci szereplő előnyére válik, és ez különösen igaz a fogyasztókra. A főbb liberalizált ágazatokban azonban akadályok gördültek a szabad verseny elé (elsősorban protekcionista tendenciák érvényesítésével a nemzeti vállalkozások tekintetében), melyek a versenytársak piacról való kirekesztéséhez és a fogyasztók gazdasági jogainak egyértelmű korlátozásához vezettek. Az EK-Szerződés 153. cikkének (2) bekezdése teremti meg az Európai Bizottság számára a jogalapot arra, hogy minden közösségi politikán, és különösen a versenypolitikán belül a horizontális fogyasztóvédelmi intézkedés eszközét hozza létre. A fogyasztók tájékoztatását és konzultációját szolgáló mechanizmusokat is tovább kell erősíteni. Amennyiben a Versenypolitikai Főigazgatóság meg kívánja tartani kapcsolattartóját, a megfelelő eszközöket is rendelkezésre kell bocsátani feladatköre ellátásához, az Egészség- és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságnak pedig biztosítania kell valamennyi vele együtt tevékenykedő testület részvételét. Az Európai Versenyhatóságok Hálózata úgy módosíthatná a tevékenységeit, hogy figyelembe vegyen minden olyan információt és észrevételt, amelyet a nemzeti vagy közösségi fogyasztói szervezetek a rendelkezésére kívánnak bocsátani annak érdekében, hogy a versenypolitika hatékonyabban érvényesüljön a piacokon, és hogy biztosítsák a fogyasztók gazdasági jogainak elismerését. Greffe CESE 111/2006 FR-AGN/IN/ms

…/…

-5-

−

Kapcsolattartó: João Pereira dos Santos (Tel.: 00 32 2 546 92 45 – e-mail: [email protected])

•

Fejlett terápiás gyógyszerkészítmények

−

Előadó: Adrien BEDOSSA (Egyéb tevékenységek/FR)

−


−

Főbb pontok: A rendeletjavaslat jelentősége különösen a génterápia és a szomatikus sejtterápia területén kimagasló. A módosítottszövet-alapú készítményekkel kapcsolatos etikai vita még nem zárult le. A rendelettervezet nem szándékozik dűlőre vinni a vitát vagy elébe menni az egyes tagállamok saját döntéseinek. Célja a mind az orvosi eszközökről szóló irányelvtervezetben, mind a szóban forgó rendelettervezetben meglévő szabályozási hézag áthidalása. Az EGSZB kedvező véleményt fogalmaz meg a rendeletjavaslatról.

−

Kapcsolattartó: Magdalena Bêlařová-Carabin (Tel.: 00 32 2 546 83 03 – e-mail: [email protected])

•

Szociális védelmi statisztikák (ESSPROS)

−

Előadó: Sylvia SCIBERRAS (Munkaadók/MT)

−

Hivatkozások: COM(2006) 11 final – 2006/0004 (COD) – CESE

−

Főbb pontok: Az EGSZB kiemeli, hogy a tagállamoknak az új keret révén nagyobb politikai súlyt kellene helyezniük a szociális védelem modernizációjára és javítására, mivel a szociális dimenzió alapvető ahhoz, hogy meg lehessen felelni a globalizáció, illetve az öregedő lakosság által támasztott kihívásoknak. Az EGSZB úgy véli, hogy az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszere (ESSPROS) fontos ahhoz, hogy a nyílt koordinációs módszer a társadalmi integráció és a nyugdíjak terén megfelelő legyen. Megbízható és összevethető mutatókra épülő analitikus megközelítésre van szükség.


…/…

-6Egyes tagállamoknak nehézségeik lehetnek a szükséges statisztikai adatok összegyűjtésének finanszírozása terén. Az EGSZB örömmel látja, hogy az Európai Bizottság pénzügyi támogatást irányoz elő a tagállamok számára a meglévő rendszer korszerűsítésére. Fontos az is, hogy a mutatók megválasztásakor emberi szükségleteken alapuló, nem pénzügyi kritériumokat: a hozzáférhetőséget, a minőséget és a részvételt is figyelembe kell venni. A statisztikák pontos összevetése a tagállamok kormányai számára is fontos ahhoz, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási rendszereket az érintett társadalmak igényeihez igazíthassák, és hogy a társadalom azon rétegeinek szükségleteit is ki tudják elégíteni, amelyek nem tartoznak a jelenlegi társadalombiztosítási rendszerek hatálya alá. −

3.

Kapcsolattartó: Ewa Kaniewska (Tel.: 00 32 2 546 81 17 – e-mail: [email protected])

TÁRSADALMI KOHÉZIÓ •

Társadalmi kohézió: kidolgozása

−

Előadó: Ernst Erik EHNMARK (Munkaadók/SE)

−


−

Főbb pontok: •

•

•

•

az

európai

szociális

modell

részletes

Az EGSZB meghatározza az európai szociális modellt felépítő alapelemeket, kezdve azzal a szereppel, amelyet az állam tölt be, amikor garantálja – és gyakran intézkedésekkel is ösztönzi – a társadalmi kohéziót és igazságosságot. Az európai szociális modell valóság, amely az átfogó célok egységén és elérési módozatainak különbözőségén alapul, valamint egy összetartó, szolidaritáson alapuló, versenyképes Európában mutatkozik meg. A megfelelően megtervezett szociális és munkaerő-piaci politikák pozitív erőt képviselnek mind a társadalmi igazságosság, mind pedig a gazdasági hatékonyság és termelékenység szempontjából. A modell ugyanakkor egy jövőre vonatkozó elképzelés, ám soha, semmilyen értelemben sem tekinthetjük „véglegesnek”: dinamikusnak és a kihívásokra, a változásra és a reformra nyitottnak kell lennie. A kihívások igen jelentősek. Érintik a versenyképességet és a foglalkoztatást, a társadalmi integrációt és a szegénység elleni harcot, a globalizációt, a nemek közötti egyenlőséget, a migrációt és a demográfiai változásokat is.


…/…

-7•

•

•

Az európai szociális modell csak addig érvényes, amíg élvezi Európa polgárainak támogatását. Az elemzést és az európai szociális modell legfontosabb kérdéseit alapként kell felhasználni a tagállamokban folytatandó párbeszédhez és vitához. Az európai szociális modell eredményei nem rejthetik el a hiányosságokat, mint például a továbbra is érzékelhető társadalmi szegregációt, a folyamatosan a szegénységgel küzdő területeket, valamint a – különösen a fiatalokat sújtó – tartósan magas munkanélküliséget. Röviden szólva a vélemény alapjául szolgáló feltevés az, hogy az európai szociális modellnek minden európai polgár számára a demokratikus, zöld, versenyképes, szolidáris és szociális szempontból befogadó jóléti térség elképzelését kell jelentenie.

−

Kapcsolattartó: Torben Bach Nielsen (Tel.: 00 32 2 546 96 19 – e-mail: [email protected])

•

A civil szervezetek szerepe a kohéziós politika megvalósításában

−

Előadó: Marzena MENDZA-DROZD (Egyéb tevékenységek/PL)

−


−

Főbb pontok: A saját kezdeményezésű vélemény célja, hogy olyan eszközt bocsásson az Európai Bizottság és a Tanács rendelkezésére, amely hozzájárul a partnerségi elv jobb alkalmazásához a kohéziós politika megvalósítási folyamatában. E célból az EGSZB mindenekelőtt meghatározza azokat a – véleménye szerint elengedhetetlen – reprezentativitási és megválaszthatósági kritériumokat, amelyeknek a civil szervezetek meg kell, hogy feleljenek, ha eleget kívánnak tenni a felelősségteljes partnerség követelményeinek (hivatalos és törvényes alapszabályok, minimális taglétszám, politikai és pénzügyi függetlenség, ágazati szakértelem). Az EGSZB tehát kijelöli a civil szervezetek részvételének területét közösségi, nemzeti és regionális szinten a kohéziós politika megvalósítása során, mind a strukturális alapok népszerűsítése, mind azok megvalósításának különböző szakaszai során. Minderre tekintettel az EGSZB egy sor javaslatot fogalmaz meg az Európai Bizottság, a Tanács és a tagállamok hatóságai részére, annak érdekében, hogy intézkedéseket foganatosítsanak a civil szervezetek szerepének optimalizálása érdekében a kohéziós politika megvalósítása során.

−

Kapcsolattartó: Roberto Pietrasanta (Tel.: 00 32 2 546 93 13 – e-mail: [email protected])


…/…

-8-

4.

KÜLKAPCSOLATOK •

Az Északi Dimenzió politikájának jövője

−

Előadó: Filip HAMRO-DROTZ (Munkaadók/FI)

−

Hivatkozás: Feltáró vélemény – CESE

−

Főbb pontok:

− Az Unió soros elnökségét 2006 második felében átvevő Finnország felkérte az EGSZB-t, hogy készítsen feltáró véleményt arról, hogy miként lehetne megerősíteni az Északi Dimenzió politikáját, és hogyan lehetne fokozni a civil társadalom részvételét e politikában. − Az EGSZB támogatja az Északi Dimenzió (ÉD) országainak (EU, Izland, Norvégia és Oroszország) miniszterei által 2005 novemberében elfogadott iránymutatásokat a jövőbeli északi dimenziós politikára vonatkozóan, és arra kéri Finnországot mint az EU soros elnökét, hogy szorgalmazza az új politika megvalósulását. − Az EGSZB a következő kiemelt területeket javasolja: • a környezetvédelmi és a közegészségügyi szektorban már folyó együttműködési projektek; • infrastruktúra, szállítás és logisztika; • energiaügyek és a velük kapcsolatos biztonsági kérdések; • a civil társadalom és a civil együttműködési hálózatok megerősítése, valamint a nyilvánosság tájékoztatásának javítása; • konstruktív és nyílt kapcsolatok kiépítése az orosz civil társadalommal és eredményes szociális párbeszéd; • az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ÉD-projektek megfelelő finanszírozására és egy világos, gyors és egyszerű pályázati eljárásra is szükség van; • az EGSZB az Északi Dimenzió adminisztrációs feladatainak ellátására erős közös mechanizmusok létrehozását javasolja, valamint azt, hogy döntsék el, hol legyen az ÉD operatív központja. • Az EGSZB a meglévő regionális testületeket az Északi Dimenzióval kapcsolatos ügyvitel természetes kiindulópontjainak tekinti; • Az EGSZB azt javasolja, hogy a földközi-tengeri térségre vonatkozó barcelonai folyamat mintájára a civil társadalmat tanácsadói minőségben vonják be az ÉD adminisztratív feladatainak formális mechanizmusaiba. −

Kapcsolattartó: Gatis Eglitis (Tel.: 00 32 2 546 81 69 – e-mail: [email protected])


…/…

-9•

Európai Szomszédsági Politika

−

Előadó: Giacomina CASSINA (Munkavállalók/IT)

−

Hivatkozás: Feltáró vélemény – CESE

−

Lényeges pontok: Az EGSZB úgy véli, hogy az ESZP hatalmas stratégiai jelentőségű szakpolitika. A benne rejlő lehetőségeket a következetes és felelős végrehajtás révén ki kell aknázni, mégpedig a béke, a stabilitás, a közös értékek és politikai intézkedések, a szomszédos országokkal fennálló cserekapcsolatok minden szinten való előmozdítása érdekében. Az EGSZB hangsúlyozza főként az alábbiak összehangolásának szükségességét: − − − − −

a tagállamok külpolitikája és az ESZP, a partnerországok kül- és belpolitikája és az ESZP, az Európai Bizottság különböző, az ESZP végrehajtásába bevont főigazgatóságainak intézkedései, az EU költségvetésével kapcsolatos döntések és az ESZP stratégiai jelentősége, a differenciált megközelítés elvének alkalmazása, valamint a területi és a területek közötti szinergiák létrehozásának lehetősége,

Az ESZP hatékony és kielégítő végrehajtása csak akkor lehetséges, ha bevonjuk a civil szervezeteket illetve a társadalmi és a társadalmi-foglalkozási szereplőket. Ez utóbbiak konzultatív szerepét és tárgyalóképességét el kell ismerni és elő kell mozdítani. E célból biztosítani kell a következőket: − −

−

−

−

világos, átlátható, dokumentumokkal alátámasztott és megfelelő időben történő tájékoztatás az ESZP végrehajtására vonatkozó határozatokkal kapcsolatban, a konzultáció céljára szolgáló helyszínek, eszközök és mechanizmusok, valamint ezen döntések meghozatalában való részvétel a hatékony civil párbeszéd megvalósítása érdekében, egymással összehangolt információk, eszközök és adatok az elért eredmények értékelése céljából, akár azzal a kötelezettségvállalással is, hogy e cél érdekében rendszeres időközönként kezdeményezéseket hajtsunk végre, képzési lehetőségek, amelyek révén e szervezetek hozzá tudnak járulni az ESZP megvalósításához, és hozzájárulásukat a közösségi programok által biztosított forrásokhoz való hozzáférés révén is erősíthetik, lehetőség a párbeszéd, az együttműködés és az ESZP végrehajtásának figyelemmel kísérése céljából létrehozandó hálózatok kialakítására a különböző országok és területek szervezetei között.

Az EGSZB kötelezettséget vállal arra, hogy kialakítja, ápolja és fejleszti a kapcsolatokat a partnerországok konzultatív testületeivel, illetve társadalmi-foglalkozási szervezeteivel, Greffe CESE 111/2006 FR-AGN/IN/ms

…/…

- 10 valamint hogy együttműködik az Európai Parlamenttel és a Régiók Bizottságával annak érdekében, hogy hozzájáruljon egy közös, hatékony és következetes ESZP megvalósításához. −

Kapcsolattartó: Gatis Eglitis (Tel.: 00 32 2 546 81 69 – e-mail: [email protected])

•

EU–Andok Közösség kapcsolatok

−

Előadó: Juan MORENO PRECIADO (Munkavállalók/ES)

−


−

Főbb pontok: Az EGSZB az Andok Közösséghez fűződő kapcsolatokról vallott álláspontjáról tájékoztat, összhangban az EU–latin-amerikai–karibi civil társadalmi szervezetek 1999 óta rendszeresen megrendezett találkozóin elfogadott javaslatokkal, ahol az EGSZB megerősítette, hogy az Európai Uniónak hozzá kell járulnia a latin-amerikai integrációs folyamatok megszilárdításához. Tulajdonképpen az EU-tagállamok mindeddig nem élvezték az Andok Közösség gazdasági és kereskedelmi potenciáljának előnyeit; annak ellenére, hogy az Egyesült Államok után az EU az Andok Közösség második legnagyobb kereskedelmi partnere. Az Andok Közösség további integrációra irányuló erőfeszítései (még Venezuela közelmúltbeli kilépése után is) javítják egy olyan társulási megállapodás kilátásait, amely jelentősen fellendítené az EU és az Andok Közösség közötti kereskedelmet, amint az már más térségek esetében meg is történt. Az EGSZB támogatja az EU és az andoki állam- és kormányfők által kinyilvánított, a társulási megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésére irányuló politikai szándékot. A megállapodás nemcsak szabadkereskedelmi egyezményt, kiterjedtebb politikai párbeszédet és új együttműködési lehetőségeket tartalmazna, hanem ambiciózusabb szociális dimenzióval is fel kellene ruházni, nagyobb lehetőségeket adva a szociális szereplők és a civil társadalom bevonására. A vélemény azt ajánlja, hogy az EGSZB-nek és az andoki térség konzultatív tanácsainak ki kell alakítaniuk az andoki és európai civil társadalmak általi közös intézkedés, a két térség közötti tárgyalásokban való részvételük, valamint a jövőbeni konzultációs és részvételi rendszerekbe való bevonásuk pilléreit.

−

Kapcsolattartó: Beatriz Porres de Mateo (Tel: 00 32 2 546 91 31 – e-mail: [email protected])


…/…

- 11 -

5.

KÖZLEKEDÉS •

SESAR – közös vállalkozás

−

Előadó: Thomas McDONOGH (Munkaadók/IE)

−


−

Főbb pontok:

Az EGSZB üdvözli az európai légiforgalom-ellenőrzés korszerűsítésére irányuló kezdeményezést. Ez hatékonyabb útiránykiosztást, fokozott üzemanyag-megtakarítást és az utazási idő csökkenését eredményezi az utazóközönség számára. A funkcionális légtérblokkok (FAB) kialakítása révén a regionális megállapodások tiszteletben tartása mellett válna lehetővé a légtér optimális kihasználása.

Az EGSZB viszont megjegyzi, hogy: • • • •

a közös vállalkozás finanszírozásának hatókörét felül kell vizsgálni a meghatározási szakasz befejezése után; létre kell hozni egy olyan jogi személyiségű társaságot, amely képes biztosítani a SESAR-projektnek juttatott pénzösszegek koordinált kezelését; az Európai Bizottságnak ki kellene terjesztenie a meghatározási szakaszban való részvételt a kisebb méretű vállalatokra, és különösen az új EU-tagállamokra. mielőbb el kell jutni a végső, kiépítési szakasz teljes végrehajtásához.

−

Kapcsolattartó: Wagner Anna (Tel.: 00 32 2 546 83 06 – e-mail: [email protected])

•

Versenyszabályok –kabotázs és tramphajózás

−

Előadó: Anna BREDIMA-SAVOPOULOU (Munkaadók/EL)

−

Hivatkozások: COM(2005) 651 final/2 – 2005/0264 CNS – CESE

−

Főbb pontok: Az EGSZB támogatja a javaslatot, hogy az 1/2003/EK rendeletben foglalt eljárási versenyszabályokat terjesszék ki a tramphajózási ágazatra és a kabotázsra is. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottságnak a tramphajózási ágazat gazdasági és jogi jellemzőinek tanulmányozására irányuló kezdeményezését.


…/…

- 12 A vonalhajózási ágazattal kapcsolatban az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy •

• • •

mérlegelje a biztonsággal (a színvonalas hajózás elvesztése az Unióból való „kiregisztrálás” miatt) és a humánerőforrással kapcsolatos szempontokat (az európai tengerészek foglalkoztatására gyakorolt hatást) is az érdekelt felekkel szorosan egyeztetve dolgozza ki az iránymutatásokat, és ennek megfelelően tájékoztassa az illetékes EU-intézményeket mivel más joghatóságok jogi eszközei miatt a jövőben kollízió alakulhat ki, vegyen fel egy rendelkezést az iránymutatásokba az ilyen jellegű problémák kezelésére a 4056/86/EGK rendelet hatályon kívül helyezése során vegye figyelembe a kis- és középvállalkozások érdekeit is, mivel ők alkotják az EU gazdaságának gerincét.

Az EGSZB fenntartja azt az álláspontját, hogy a konszolidáció ugyan pozitív hatást gyakorolhat az EU iparára (hatékonyságnövekedés, méretgazdaságosság, költségmegtakarítás), azonban óvatosságra van szükség annak elkerülése érdekében, hogy a konszolidáció – amelyhez a 4056/86/EGK rendelet hatályon kívül helyezése vezethet – következtében kevesebb szereplő, és ezáltal kisebb verseny legyen a szóban forgó piacokon. −


•

A légi közlekedés biztonsága

−

Előadó: Thomas McDONOGH (Munkaadók/IE)

−


−

Főbb pontok: Ahhoz, hogy az Európai Parlament által múlt év decemberében elfogadott feketelista elérje a kívánt hatást, elengedhetetlen, hogy a tagállamok között összhang legyen, és következetesen járjanak el a légitársaságok működési normáival kapcsolatban. Az EGSZB a következőket ajánlja: • Csak egy szabályozó szervezetnek kellene lennie, mégpedig az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek (EASA); • Annak biztosítására, hogy feladatukat szakértelemmel lássák el, a légiutas-kísérő személyzet tagjainak az illetékes hatóság által kiállított bizonyítvánnyal vagy engedéllyel kell rendelkezniük; • Felül kellene vizsgálni a közforgalmi pilóta-szakszolgálati engedélyekre és a polgári repülőgépek típusalkalmassági vizsgálatára vonatkozó politikát és eljárást;


…/…

- 13 • Az EASA-nak biztosítania kellene, hogy az európai közforgalmi pilóta-szakszolgálati engedély bevezetése a vezetendő légi járműre vonatkozó jóváhagyásokkal és minősítésekkel együtt történjen. −

6.


MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM •

Tematikus stratégia – természeti erőforrások

−

Előadó: Lutz RIBBE (Egyéb tevékenységek/DE)

−


−

Főbb pontok: Az EGSZB alapvetően üdvözli az Európai Bizottság közleményét, és támogatja az abban kitűzött átfogó célokat: az erőforrás-felhasználás produktivitásának és hatékonyságának növelését, azaz a gazdasági növekedés további szétválasztását az erőforrásfelhasználástól, csökkentve egyben a használt erőforrások környezeti hatásait is. Az EGSZB kritikájának egyik fő eleme, hogy az európai bizottsági dokumentum nem foglalkozik behatóan a nem megújuló erőforrások kérdésével. Az EGSZB szerint a stratégiának a nem megújuló erőforrásokról is egyértelmű kijelentéseket kell tartalmaznia, amelyek túlmutatnak jelen stratégia 25 éves tervezési időkeretén. Ezért az EGSZB szükségesnek tartja a stratégia kiegészítését és az időtartam 50–100 évre való meghosszabbítását, természetesen a megfelelő köztes lépések megfogalmazásával. Másfelől látni kell, hogy ami bizonyos természetes erőforrások (például a halállományok) megőrzését illeti, nincs több vesztegetni való idő: elengedhetetlen az azonnali konkrét cselekvés. A bizottsági dokumentumban azonban hiába keresünk világos célokat vagy konkrét eszközöket. Következésképpen az EGSZB az Európai Bizottság közleményét nem tekinti valódi stratégiának, inkább határozottan üdvözlendő és helyes alapgondolatnak, amely nem valósítható meg a javasolt adatbankok és az alkalmazandó szakértői panelek segítségével. Sokkal inkább egyedi, ágazatspecifikus stratégiákra van szükség, amelyek kialakításán az Európai Bizottság dolgozik is bizonyos mértékben.

−

Kapcsolattartó: Maarit Laurila (Tel.: 00 32 2 546 97 39 – e-mail: [email protected])


…/…

- 14 •

Tematikus stratégia: a hulladékképződés megelőzése és a hulladékok újrafeldolgozása

−

Előadó: Stéphane BUFFETAUT (Munkaadók/FR)

−


−

Főbb pontok: Az EGSZB egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság korszerűsíteni, egyszerűsíteni és módosítani kívánja a hulladékokról szóló jogszabályokat. Sajnálja azonban a szöveg ambíciójának hiányát a hulladékok keletkezésének megelőzése terén. Aláhúzza, hogy a valódi fenntartható fejlődés megteremtésére irányuló mindenfajta elhatározás – a nyersanyagok megfogyatkozása és drágulása miatt – hatékony, a hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok begyűjtésére irányuló politikát tesz szükségessé. Az EGSZB mindenképpen ésszerűnek tartja továbbá az életciklus fogalmának bevezetését a hulladékpolitikába, illetve a szemétlerakó helyen tárolt hulladékok mennyiségének csökkentését, a komposzt és az energia visszanyerését, a tiszta újrafeldolgozást és a hulladékkeletkezés megelőzését célzó megközelítést. Ami az irányelvjavaslatot illeti, az EGSZB úgy véli, hogy a túlzott mértékben hangsúlyozott, kívánt szubszidiaritás ellentmondásban van az EU-szerte általánosan és egységesen alkalmazott jogalkotásra irányuló elvárással. Az EGSZB nyomatékosan kéri annak biztosítását, hogy a veszélyes hulladékokról szóló irányelvjavaslat beemelése, illetve hatályon kívül helyezése ne jelentse az előírások fellazulását és a közegészségügy alacsonyabb szintű védelmét, valamint úgy véli, hogy a szöveg a jelenlegi megfogalmazásában nem jelent erre elegendő garanciát. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy támogatandók az olyan újrafeldolgozási módszerek, amelyek nem károsítják a környezetet, és az anyagok hatékony visszanyerését teszik lehetővé. Ugyanakkor kétségbe vonja, hogy a bizottsági eljárás alkalmas olyan specifikus kritériumok rögzítésére, amelyek segítségével meghatározható, hogy a hulladék mikortól nem számít hulladéknak. Az EGSZB véleménye szerint egyes meghatározások továbbra is pontatlanok (különösen a „termelő” és a „hasznosítás”, az „anyag visszanyerésének”, valamint az „anyag újrahasznosításának” fogalma, és az „energetikai hasznosítás” kifejezés). A hulladékok elégetését csak abban az esetben kellene hasznosításnak tekinteni, ha az magas energetikai hatékonyságot ér el.


…/…

- 15 Az EGSZB sajnálja, hogy a teljes Unióra vonatkozó, egységesített finanszírozási eszközökre semmiféle javaslat nem született. Egyben hiányolja, hogy az irányelvjavaslat nem tartalmaz az ágazatban dolgozók munkafeltételeire és egészségének védelmére vonatkozó kikötéseket.

7.

−

Kapcsolattartó: Maarit Laurila (Tel.: 00 32 2 546 97 39 – e- mail: [email protected])

•

Kaliforniai pajzstetű

−

Előadó: Martin SIECKER (Munkavállalók/NL)

−


−

Kapcsolattartó: Yvette Azzopardi (Tel.: 00 32 2 546 98 18 – e-mail: [email protected])

TERMELÉS, KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ •

Nyersanyagellátás

− −

Előadó: Bernd VOSS (Egyéb tevékenységek/DE) Társelőadó: Enrico GIBELLIERI (a CCMI küldötte)

−


−

Főbb pontok: A világ nyersanyagfogyasztásának jelentős növekedése fennakadásokhoz vezethet a nyersanyagellátás terén, legalábbis bizonyos nyersanyagok esetében. A világpiacon tapasztalható változások az EU és a tagállamok proaktív gazdaságpolitikáját teszik szükségessé. Európa viszonylag magas fokú függősége a fosszilis, fém, illetve ásványi nyersanyagok behozatalától kockázatokat rejt magában, nemcsak az ellátásbiztonság, hanem a világszintű fogyasztás szerint alakuló nyersanyagárak szempontjából is. A véleményben, bár az itt elmondottak számos egyéb nyersanyagra is vonatkoznak, elsősorban az energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén és nukleáris energia) terén fennálló helyzetet elemezzük, mivel itt a közelmúltban döntő fontosságú fejlemények zajlottak


…/…

- 16 (olajár-ingadozások, az orosz földgázszállítás leállítása), nagyon megbízható adatok állnak rendelkezésre, és már viták folynak a politikai intézkedésről. A fémnyersanyagok terén tapasztalható helyzetet is bemutatjuk, különös tekintettel az európai acélipar szükségleteire. A vélemény emellett alternatív nyersanyag-forgatókönyveket és technológiai trendeket is figyelembe vesz. Ha a világgazdaság növekedése – mint ahogy eddig is – elsősorban a fosszilis nyersanyagok használatán alapul, akkor feltehető, hogy a nyersanyagforrások elapadása előtt erőteljesebben jelentkező klímavédelmi problémákra kell számítani az üvegházhatást okozó gázok megnövekedett kibocsátása következtében. Az üvegházhatást okozó gázok csökkentése elsődleges lehetőségének a megújuló energiaforrások fokozottabb használatát tekintik. A cél – nevezetesen 2010-re a 12%-os arány – elérése érdekében azonban nem csak új létesítményekre van szükség a biomassza, a szélenergia és a napenergia területén: az is nagyon fontos, hogy lényegesen csökkentsük az energiafelhasználás eddigi növekedésének ütemét. A vélemény ráirányítja a figyelmet arra, hogy az eddiginél jobban támogatni kell a kutatást és technológiafejlesztést. A jelenlegi ár-költség viszonyok mellett ezenkívül különböző piacbevezetési intézkedésekkel kell biztosítani a szélesebb körű piac- és műszaki fejlesztést. Mindenekelőtt a mezőgazdasági biomasszában rejlő lehetőségek kerülnek tárgyalásra, valamint azok a nehézségek, amelyekkel ezen energiaforrás használata a jövőben járhat – például a gabona iránti globális kereslet további növekedése és a termesztési területek szűkössé válása. A biomassza-termelés hozzájárulhat ahhoz, hogy a gabona a jövőben drágább lesz, és hiány mutatkozik majd belőle. Ennek alapján érthető, hogy a megújuló energiahordozókra és ipari nyersanyagokra való átállás csak egy részét oldja meg a problémának. Az lesz tehát a lényeges, hogy olyan technológiák kerüljenek alkalmazásra, amelyek – hasonló eredmény mellett – a mainál jelentősen kevesebb energiát és nyersanyagot használnak fel. Így például az acélipar az elmúlt négy évtizedben mintegy 50%-kal tudta csökkenteni az energiafelhasználását, valamint a CO2-kibocsátását. Fontos, hogy az Európai Unió területén rendelkezésre álló nyersanyagkészletek, és különösképp a szénkészletek kiaknázása magas műszaki színvonalon folyjon. A klímavédelem szempontjait is szem előtt tartva a kapacitások további kiépítése csak abban az esetben védhető, ha ennek során a „Clean Coal”-perspektíva is megvalósul. A termelést, feldolgozást és felhasználást illetően javított tulajdonságokkal rendelkező új alapanyagok fejlesztésénél alkalmazott technológiai innovációk, valamint a növekvő


…/…

- 17 újrafeldolgozási arányok további kiutat jelentenek a nyersanyagok behozatalánál jelentkező függőségből. Az iparban jelentkező közvetlen megtakarítások mellett a háztartások és a közlekedés területén is nagy megtakarítási lehetőségek vannak. Az alacsony energiaigényű és az ún. passzív házak a primer energia magas fokú megtakarítását teszik lehetővé, mind a fűtés-, mind pedig a hűtéstechnika szempontjából. −

Kapcsolattartó: Amelia Munoz Cabezon (Tel.: 00 32 2 546 83 73 – e-mail: [email protected])

•

Kutatás és innováció

−

Előadó: Lucia FUSCO (Egyéb tevékenységek/IT)

−


−

Főbb pontok: Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mielőbb adjon – a nyomon követésére és értékelésére vonatkozó átlátható rendszerrel együtt – támpontokat a jelen közleményben leírt intézkedések költségvetésével kapcsolatban egy pontosan meghatározott időpontig, például 2008-ig. Az EGSZB szerint meg kellene határozni a legfontosabb fogalmakat (kutatás, innováció, tudás, technológia), és jobban meg kellene különböztetni a kutatásra és innovációra irányuló közvetlen cselekvéseket, illetve azokat a politikákat, amelyek az innováció megteremtése érdekében a feltételek javítására irányulnak. Az EGSZB rámutat az innováció társadalmi dimenziójának fontosságára és a humán- és a társadalmi tőke kutatást elősegítő szerepének elismerésére. Az állami innovációs támogatásokkal kapcsolatban az EGSZB üdvözli a KKV-kre irányuló figyelmet, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a munkahelyek teremtését tekintse a kutatásba és innovációba történő befektetésnek. Az innováció egyik fontos tényezője, hogy minden szinten megfelelő humánerőforrások álljanak rendelkezésre.

−

Kapcsolattartó: Luís Lobo (Tel.: 00 32 2 546 97 17 – e-mail: [email protected])


…/…

- 18 •

A vállalkozások részvétele – hetedik keretprogram (Euratom)

−

Előadó: Antonello PEZZINI (Munkaadók/IT)

−


−

Főbb pontok: Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatait. Az EGSZB úgy véli, hogy a magfúzió területén működő európai program példaként kell, hogy szolgáljon a közösségi erőfeszítések valós összefogására. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a nukleáris energia hozzájárul az energiaellátás függetlenségéhez és biztonságához, valamint – a kiotói egyezmények tiszteletben tartásával – az európai gazdasági fejlődés fenntarthatóságához. Mindennek azonban az a feltétele, hogy a nukleáris hulladék kezelésére vonatkozóan egyre jobb, hatékonyabb és biztonságosabb előírásokat alkalmazzanak, és versenyképes európai kutatás és ipar jöjjön létre a nukleáris technológia, valamint szolgáltatások területén. Az EGSZB hangsúlyozza: elő kell mozdítani a tiszta és biztonságos technológiák kutatását és alkalmazását, valamint amellett száll síkra, hogy tiszteletben kell tartani azon különböző tagállamok döntését, amelyek nem a nukleáris energiában látják a megoldást jövőbeni energiaszükségletük fedezésére, és ezt a kutatási programokban is figyelembe veszik. Az EURATOM 7. keretprogramjában és annak egyedi programjaiban való részvétel szempontjából az EGSZB alapvető jelentőségűnek tartja egy egyszerű, szemléletes, érthető, világos és átlátható jogszabályi keret meghatározását. Az EGSZB úgy véli, hogy e szabályok hatékonyságát megfelelő idő letelte után, független szakértőkkel felül kell vizsgáltatni, és a vizsgálatról készült jelentést továbbítani kell a Tanács és az EGSZB részére.

Az EGSZB úgy véli, hogy elengedhetetlen az IPR-HELPDESK fejlesztése, a támogatási szerződések lehetséges résztvevőire irányuló pontos és proaktív jellegű segítségnyújtás. −


•

A vállalkozások részvétele a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben

−

Előadó: Gerd WOLF (Egyéb tevékenységek/DE)

−



…/…

- 19 -

−

Főbb pontok: Az EGSZB üdvözli az egyes területek és támogatottak esetében meghatározott új finanszírozási határokat. Különösen azt üdvözli, hogy ez javuláshoz vezet a KKV-k támogatásának terén. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a jövőben a felek kapjanak nagyobb szabadságot a szerződések kialakításában, valamint az eszközök megválasztásában is. Az EGSZB támogatja azt a rendkívül fontos célt, mely szerint egyszerűsíteni kell az Európai Bizottság által eddig alkalmazott, illetve az általa a kutatás-technológiafejlesztés végrehajtóitól megkövetelt eljárásokat. Végül az EGSZB üdvözli az arra vonatkozó javaslatot, hogy a Közösség nyújtson finanszírozást az Európai Beruházási Banknak a hetedik keretprogramban kitűzött kutatási célokat szolgáló kölcsönök kockázatainak fedezéséhez.

−

8.


FOGLALKOZTATÁS, OKTATÁS ÉS KÉPZÉS •

A vállalkozói készségek előmozdítása az oktatás és a tanulás révén

−

Előadó: Ingrid JERNECK (Munkaadók/SE)

−

Főbb pontok: A vállalkozás az egyénnek az ötletek megvalósítására irányuló képességét jelenti. A vállalkozói képzés előmozdítja az innovációt, a kreativitást és az önbizalmat. A vállalkozói készségeknek az oktatás és a tanulás révén történő előmozdításával kapcsolatban a következőkre van szükség: − korai kezdés a vállalkozói képzés és oktatás alapjainak már az általános iskolában történő lerakásával; − vállalkozástan a nemzeti tanterven belül az általános iskolától a felsőoktatásig; − pozitív és hatékony együttműködés az iskolák/egyetemek és a vállalkozások között; − a pedagógusok bevonása saját személyi fejlődésüket is elősegíti; − a vállalatok képviselőinek aktív részvétele az oktatásban, például a vállalkozásoktól érkező mentorokon és tanácsadókon keresztül; − a vállalkozástan tantervének kidolgozásába be kellene vonni a munkáltatókat és a munkavállalókat is;


…/…

- 20 − a civil társadalom jelentős bevonása a tanulási folyamatba; − az iskolákban már korán figyelembe kell venni a női vállalkozók jelentőségét a nők és férfiak közötti egyensúly elősegítése érdekében; − a vállalkozást a fogyatékkal élők körében is elő kell mozdítani; − fontos a legjobb gyakorlatok cseréje, és az előrelépést az Európai Bizottság által évenként megszervezett értékelő konferenciákon lehetne figyelemmel kísérni; − fontos a médiatevékenység, illetve a vállalkozásokról általa közvetített kép; − használható a „vállalkozói lépcső” a tagállamok sok modelljének egyikeként; − az egyablakos rendszer létrehozásának jelentősége a cégalapítás megkönnyítése érdekében; − a „Vállalkozás Európai Éve” elindítása az Európai Bizottság javaslatára; − a vállalkozói készségek az oktatásban és a képzésben szerepet játszhatnak az Európáról való tájékoztatásban, és abban, hogy az EU-t közelebb hozzuk a polgárokhoz. −

9.

Kapcsolattartó: Anna Redstedt (Tel.: 00 32 2 546 92 33 – e-mail: [email protected])

SZELLEMI TULAJDON •

Ipari minták lajstromozása – csatlakozás a Hágai Megállapodás Genfi Szövegéhez

−

Előadó: Bryan CASSIDY (Munkaadók/UK)

−


−


•

Ipari minták lajstromozása – intézkedések

−


−


−



…/…

- 21 -

10.

KOMMUNIKÁCIÓS POLITIKA • −

Fehér könyv az európai kommunikációs politikáról Előadó: Jillian VAN TURNHOUT (Egyéb tevékenységek/IE)

−

Hivatkozás: COM(2006) 35 final – SC/027 – CESE 837/2006 fin – CESE

−

Főbb pontok:

Az EGSZB nem támogatja egy további charta vagy magatartási kódex összeállítását az általános alapelvek tárgyában, viszont megismétli kérését az Európai Bizottság felé, hogy foglalkozzon a kommunikációs politika hiányzó jogalapjának kérdésével. Az EGSZB felhívja a figyelmet a kettős forrásproblémára: a pénzeszközök elégtelen voltára és a kifizetésükhöz szükséges elrettentően bonyolult, bürokratikus eljárásokra. Az EGSZB dicséretesnek tartja az olyan témákkal kapcsolatos gyakorlati javaslatokat, mint például az „európai polgári ismeretek oktatása”. Rámutat arra, hogy az elsődleges felelősség a legtöbb ilyen kérdéskör esetében a tagállamoké, és felhívja többek között az oktatási minisztereket, hogy vitassák meg az Európai Unió történetének egy közös megközelítését. Az EGSZB kész és hajlandó együttműködni a többi intézménnyel, és megjegyzi, hogy számos pozitív intézményközi fejlemény ment végbe központi szinten. A decentralizált megközelítést erőteljesen támogató EGSZB azonban sürgetné az Európai Bizottságot, hogy gondolkodjon tovább arról, hogyan lehet elősegíteni a valódi közös munkát és az intézményközi együttműködést decentralizált szinten. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti együttműködési jegyzőkönyv ígért, a fehér könyv közzététele utáni kiegészítése erre a témára összpontosítson. −

11.

Kapcsolattartó: Martin Westlake (Tel.: 00 32 2 546 92 26 – e-mail: [email protected])

A JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE •

Egyszerűsítési stratégia

−


−


−

Főbb pontok: Az EGSZB úgy vélekedik, hogy a tagállamokra jelentős felelősség hárul annak biztosításában, hogy az uniós intézkedések nemzeti jogrendszerükbe megfelelően


…/…

- 22 átültetésre, majd alkalmazásra kerüljenek. Az EGSZB elismeri, hogy a jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás „magatartási kódexet” ír elő a tagállamok számára az uniós irányelvek jobb átültetése és alkalmazása tekintetében. Az EGSZB azt szorgalmazza, hogy vonják be a társadalmi-szakmai szereplőket a szabályozás egyszerűsítését célzó „komitológiai” eljárásokba, a SLIM–bizottságokhoz hasonló módon. Az EGSZB azt szeretné, ha az Európai Bizottság és az érdekeltek között sűrűbben kerülne sor konzultációra. Azt azonban sajnálattal állapítja meg, hogy az „önszabályozásra”, amelyet az EGSZB már egy ideje sürget, egyáltalán nem történik utalás. Az EGSZB elismeri az Európai Bizottság e közleményének jelentőségét a lisszaboni program megvalósításában, amely területen sajnálatosan lassú a haladás, mivel a tagállamok kormányai húzódoznak a Lisszabonban vállalt kötelezettségek teljesítésétől. Az EGSZB ismét hangsúlyozza, hogy – korábbi véleményeiben sűrűn hangoztatott álláspontjához híven – nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy csökkentsék a vállalkozások, mindenekelőtt a KKV-k szabályozási és pénzügyi terheit.

12.

−

Kapcsolattartó: Jean-Pierre Faure (Tel.: 00 32 2 546 96 15 – e-mail: [email protected])

•

A KHP egyszerűsítése

−

Előadó: Gabriel SARRÓ IPARRAGUIRRE (Egyéb tevékenységek/ES)

−


−

Kapcsolattartó: Yvette Azzopardi (Tel.: 00 32 2 546 98 18 – e-mail: [email protected])

AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE •

Sajátforrás-rendszerek

−

Előadó: CSER Ágnes (Munkavállalók/HU)

−



…/…

- 23 −

Főbb pontok: Az EGSZB megismétli előző véleményének (ECO/148) következtetéseit, mivel a módosított javaslat – politikai kompromisszum eredményeként – nem tartalmaz lényegi változtatást. Az EGSZB egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy bármely korrekciós mechanizmus veszélyeztetheti a saját források rendszerének egyszerűségét és átláthatóságát. Az EGSZB véleménye szerint a saját források rendszere garantálhatja a közös költségvetés függetlenségét. A saját források rendszerének átalakításakor figyelembe veendők az átláthatóság, hatékonyság, rugalmasság és arányos finanszírozás elvei.

−

Kapcsolattartó: Bedő Imola (Tel.: 00 32 2 546 83 62 – e-mail: [email protected]) ____________


PLENÁRIS ÜLÉS JÚLIUS 5 6. AZ ELFOGADOTT VÉLEMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Recommend Documents