5.17 Természetismeret az 5 6. évfolyam számára

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára

5.17 Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. Ez a megközelítési mód megegyezik 10-11 éves tanulók világképével, hiszen ők is a maga teljességében észlelik a körülöttük levő környezetet, annak változásait. A tantárgy a korábban elsajátított ismeretekre és készségekre épülve alapozza meg a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyakbiológia, földrajz fizika, kémia - tanítását. Hídként teremt kapcsolatot az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi és a magasabb absztrakciós szintű ismeretek között, miközben megőrzi és továbbfejleszti a tanulók kíváncsiságát, érdeklődését a világ iránt. A természetben megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A cél olyan gyerekek nevelése, akik a világra nyitottak, felismerik a problémákat, keresik az okokat, egyszerű következtetéseket tudnak levonni tapasztalati tényekből, és életkoruknak megfelelő válaszokat adnak a felvetődött kérdésekre. Ez gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. Integrálja a többi tantárgyban elsajátított tudáselemeket, arra inspirálja a tanulókat, hogy éljenek a kor infokommunikációs lehetőségeivel, kritikusan használják az internet és a média által közvetített információkat A természetismeret témaköreinek feldolgozása során a tanulási a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése egymással párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően értelmezzék a természeti folyamatokat, jelenségeket, képesek legyenek a szaktudomány szókincsének felhasználásával közvetíteni megállapításaikat, gondolataikat. Mindezek megvalósításához szükséges, hogy a tanuló megőrizze kíváncsiságát, motivált legyen az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vegyen részt a tanítás folyamatában. Ismerje és értse a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes legyen a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismereteit, képességeit hasznosítani a mindennapi életben és a munkában. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, visszajelzéseivel értékelésével eredményesebb, hatékonyabb munkára ösztönöz A testi-lelki egészség témaköreinek kibontásában a legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Ezt a tantárgy azzal segíti, hogy megláttatja a környezet és az életvitel szerepét az egészség megőrzésében, formálja az egészséges életmód szokásrendszerét, hozzájárul a reális énkép és önismeret kialakításához. Segíti az alapvető erkölcsi normák, az együttélés szabályainak elfogadását, betartását és a személyiség harmonikus fejlődését.

Kompetenciák Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségének fejlesztéséhez is. A természet törvényszerűségeinek megismerésével, az ember és a természet viszonyának megértetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. 743

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára A csoportmunkában végzett tevékenységek, a kooperatív oktatási módszerek a természetismeret órán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a tanulók megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetetek és a káros függőségek megelőzésével kapcsolatban is. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik médiatudatosságuk.

Értékelési szempontok           

Milyen szinten sajátította el a tanuló a különböző tudományterületek szaknyelvét? Milyen mértékű önállósággal használja a megismerési algoritmusokat? Képes-e a megismert tények, jelenségek, folyamatok elemzésére, az oksági összefüggések felismerésére, példákkal történő illusztrálására? Tudja-e megszervezett ismereteit csoportosítani, rendszerezni? Helyesen látja –e a hierarchikus kapcsolatokat? Milyen szinten képes ismereteinek alkalmazására, mindennapokban való hasznosítására? Elsajátított-e megfelelő szintű önállóságot a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében és az eszközök balesetmentes használatában? Miként tud önállóan ismereteket szerezni, és társaival együttműködve dolgozni? Igényli-e tanára segítségét az információhordozók kiválasztásában és használatában? Hogyan képes használni az info–kommunikációs eszközöket az ismeretszerzés folyamatában? Rendelkezik-e az értő és kritikai olvasás megfelelő szintjével? Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet, az egészségvédelem és a permanens önművelődés igénye?

Az értékelés leggyakoribb formái    

Az önálló és csoportos tanulói tevékenység megfigyelés alapján történő értékelése. Szóbeli feleltetés. Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, feladatlap, témaközi, témazáró javítása, értékelése. Önálló (tanórán kívüli) megfigyelések, adatgyűjtések, “kutatások” megbeszélése, minősítése.

A tantárgy sajátos fejlesztési céljai A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – legegyszerűbb ismeretei a 11 és 12 évesek számára értelmet nyernek, összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, hogy magyarázatul szolgáljanak a természetes és mesterséges környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. 744

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során a tanulók megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A (keret)tanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek és egészségkárosító szokások megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. A tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is.

A tankönyvválasztás szempontjai    

      

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a természetismeret tanítására rendelkezésre álló órakeretben; a taneszköz segítségével a természetismeret kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyek két éven keresztül használhatók; amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; 745


5. évfolyam Heti: 2 óra; Új ismeret fel- Munkáltatásra, dolgozása gyakorlásra Év eleji ismétlés

Ismétlés, elleÖsszesen nőrzés

1

1

Az anyag és néhány fontos tulajdonsága

6

1

2

9

Élet a Az őszi kert

6

1

2

9

Állatok a házban és a ház körül

6

1

2

9

Tájékozódás a valóságban és a térképen

9

1

2

12

Állandóság és változás a környezetünkben, kölcsönhatások

7

1

1

9

A Föld és a Világegyetem

9

1

2

12

Élet a kertben A tavaszi kert

6

1

2

9

4

4

18

74

kertben

Év végi ismétlés Összesen

49

7

6. évfolyam Heti 2 óra; Új ismeret fel- Munkáltatásra, dolgozása gyakorlásra Év eleji ismétlés

Ismétlés, elleÖsszesen nőrzés

1

1

Hegyvidékek, dombvidékek

8

1

2

11

Erdő életközössége

10

0

2

12

Alföldi tájakon

7

0

2

9

746

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Felszíni és alatti vizek

felszín

5

1

1

7

Vizek, vízpartok

8

1

2

11

Természet és társadalom kölcsönhatásai

4

1

1

6

Az ember szervezete és egészsége

11

1

2

14

3

3

16

74

Év végi ismétlés Összesen

53

5

Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek alapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetőségekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKTeszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. 747

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése. A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket.

748


5.17.1

Természetismeret 5. évfolyam

A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is. Állandóság és változás környezetünkben – Tematikai egység/ Órakeret Anyag és közeg Fejlesztési cél 9 óra Az anyag és néhány fontos tulajdonsága Előzetes tudás

Anyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) 749

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára és mesterséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése. A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott A tematikai egység halmazképző fogalmak alapján. nevelési-fejlesztési A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonsácéljai gainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Gyakorlottság kialakítása a mennyiségi tulajdonságok mérésében. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismere- Fejlesztési követelmények tek Problémák, jelenségek, gyakor- A környezetben előforduló élő és lati alkalmazások: élettelen anyagok felismerése, Milyen közös és milyen eltérő csoportosítása megadott szemtulajdonságai vannak a bennün- pontok alapján, szempontok keresése. ket körülvevő anyagoknak? Miért és mivel lehet a testek Mérési eljárások, mérőeszközök egyes tulajdonságait megmérni? használata a hőmérséklet, hoszszúság, időtartam mérésének Hogyan készíthetünk keveréke- önálló elvégzése során megadott ket, és hogyan lehet azokat alko- szempontok alapján. A mért adatórészeikre szétválasztani? tok rögzítése, értelmezése. Mi történik a cukorral, ha vízbe A tömeg és a sűrűség, mint tesszük? mennyiség. Mi a hasonlóság és a különbség a A különböző sűrűségű testek fa égése és korhadása között? elhelyezkedése a vízben. Mi kell az égéshez? Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése, példák Miért kell szellőztetni? gyűjtése a természetben, a házMi a teendő, ha valakinek meg- tartásban, az iparban. gyullad a ruhája? Hétköznapi és kísérleti tapasztaMiért nélkülözhetetlen a víz, a latok összehasonlítása, a közös levegő és a talaj az élőlények vonások kiemelése. számára? Olvadás és oldódás közötti küIsmeretek: lönbség felismerése megfigyelés, Élő és élettelen anyag minőségi kísérleti tapasztalatok alapján. tulajdonságai, mérhető jellemzői. A talaj, a levegő és a víz tulaj- Keverékek és oldatok készítése, donságai, szerepük az élővilág és a kapott új anyag megfigyelése, az ember életében (konkrét pél- megnevezése. dák). Keverékek és oldatok szétválaszAz anyagok különféle halmazál- tása többféle módon. lapotainak és a halmazállapot750

Kapcsolódási pontok Matematika: A becslés és mérés, mennyiségek nagyságrendi rendezése, számok, mérések, mértékegységek, mennyiségek használata, átváltás. Adatok lejegyzése, ábrázolása, rendezése, az adatok közötti kapcsolatok vizsgálata.

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára változásainak összefüggése hőmérséklettel.

a A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükKeverékek és azok szétválasztá- séges teendők. elsajátítása, gyakorlása. sa. A víz tulajdonságai, megjelenési A víz fagyáskor történő térfogatformái, jelentősége a természet- növekedésének bizonyítása, következményei a környezetben ben. (példák gyűjtése, pl. kőzetek A talaj szerkezete, képződése, aprózódása, vízvezetékek szétfaszennyeződése és pusztulása. gyása). A talaj fő alkotóelemei (kőzet- A talaj fizikai tulajdonságainak törmelék, humusz levegő, víz,). vizsgálata. A talaj védelme. A talaj tápanyagtartalma és a növénytermesztés közötti kapA levegő összetétele csolat felismerése. A talajszennyeződés okai és következményei. Személyes cselekvés gyakorlatának és lehetőségeinek megfogalmazása. A levegő egyes tulajdonságainak kísérletekkel való igazolása (öszszenyomható, a benne található egyik összetevő, az oxigén táplálja az égést, van tömege). A légnyomás elemi szintű értelmezése. Anyag, élő-élettelen, halmazállapot, keverék, talaj, kőzettörmelék, huKulcsfogalmak/ musz, talajnedvesség, tulajdonság, mennyiség, mértékegység; tömeg, sűfogalmak rűség; levegő, víz, oldat,

Élet a kertben Tematikai egység/ Az őszi kert Fejlesztési cél A tavaszi kert Előzetes tudás

Órakeret 18 óra

A növény testének részei, fás és lágy szár, életjelenségek. A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül.

A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, A tematikai egység fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. nevelési-fejlesztési A növények környezeti igénye – termesztése, valamint szerveinek céljai felépítése – működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. 751

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán. A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában.

Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények lati alkalmazások, ismeretek

Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakor- A növények életfeltételeinek Vizuális kultúra: gyülati alkalmazások: igazolása kísérletekkel. mölcsök, zöldségfélék Mire van szükségük a növé- Ismert kerti növények összeha- ábrázolása a festményeknek ahhoz, hogy szépek, sonlítása adott szempontok (test- nyeken. egészségesek legyenek, és bő felépítés, életfeltételek, szaporo- Magyar nyelv és irodatermést hozzanak? dás, anyagcsere) alapján. lom: szövegértés: a Miért egészséges a zöldség-és Az egyes fajok/fajták környezeti szöveg egységei közötti megfelelés gyümölcsfélék fogyasztása? igényei és gondozási módja kö- tartalmi felismerése; a szövegMiben különbözik a konyhakert zötti összefüggés megismerése. ben elszórt, explicite a virágos kerttől? Zöldség- és gyümölcsfélék ehető megfogalmazott inforazonosítása, Milyen növényi részt fogyasz- növényi részeinek összehasonlí- mációk tása. A termény és a termés összekapcsolása, rentunk, amikor zöldséget, gyümölmegkülönböztetése konkrét példezése: a szöveg elecsöt eszünk? dákon keresztül. mei közötti ok-okozati Mi a veszélye a kártevők vegyA főbb növényi szervek és a viszony magyarázata; szeres irtásának? módosult növényi részek azono- egy hétköznapi probléma megoldása a szöMiért találkozunk sok földigi- sítása ismert példákon. veg tartalmi elemeinek lisztával és csigával eső után? A kártevők alapvető rendszertani felhasználásával; hétMiért képes az éti csiga sértetle- (országszintű) besorolása és a köznapi kifejezés alnül átjutni az éles borotvapen- kártevők hatására bekövetkező kalmi jelentésének felgén? elváltozások értelmezése. ismerése. Ismeretek: A vegyszermentes védekezés Történelmi, társadalmi A növényi test felépítése, a szer- fontosságának tudatosítása, a és állampolgári ismerevek működése, a növények élet- biológiai védekezés lehetőségei- tek: Amerika felfedezének és jelentőségének felismeré- se. feltételei. se. Matematika: Fogalmak Gyümölcsés zöldségfélék A kert életközösségként való egymáshoz való viszo(őszibarack, dió, szőlő, burgonya. nya, vöröshagyma, paprika, ká- értelmezése. posztafélék) környezeti igényei, Egy tipikus egyszikű és egy tipi- Rendszerezést segítő termőhelye, testfelépítése, ehető kus kétszikű növény virágának eszközök és algoritmurészei, élettartama, felhasználá- vizsgálata; a tapasztalatok rögzí- sok. Összehasonlítás, sa. tése. azonosítás, megkülönA zöldség- és gyümölcsfélék Növények telepítése, gondozása böztetés. Osztályozás szerepe az egészség megőrzésé- az osztályteremben, iskolaudva- egy és egyszerre két ben. Fogyasztásuk higiénés sza- ron, a növények fejlődésének (több) saját szempont 752

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára bályai.

megfigyelése.

A gyümölcs- és zöldségfélék kártevői: burgonyabogár, káposztalepke, házatlan csigák, monília. A kártevők elleni védekezés. A vegyszerhasználat következményei.

szerint, adott, illetve A földigiliszta és az éti csiga elkezdett válogatásban szempont megfigyelése, összehasonlítása. felismert szerint. A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezé- Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolasében. tok ábrázolása). Technika, életvitel és gyakorlat: zöldség- és gyümölcsfélék felhasználása.

A petúnia és atulipán szervei, testfelépítése. Dísznövények szerepe közvetlen környezetünkben (lakás, osztályterem, udvar). A növények gondozásának elemi ismeretei.

Informatika: információkeresés az interneten.

A földigiliszta és az éti csiga testfelépítése, életmódja, jelentősége. Jellegzetes kerti madarak. Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres levél, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas Kulcsfogalmak/ termés, bogyótermés, módosult növényi rész, gumó, egynyári, kétnyári, fogalmak évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc.

Tematikai egység/ Állatok a házban és a ház körül Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 9 óra

Háziállat, ízeltlábú, életjelenségek: mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, fejlődés. A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésének, életmódjának vizsgálatán keresztül. A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód, a testfelépítés-működés-egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával.

A tematikai egység A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek összenevelési-fejlesztési gyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus rendszecéljai rezés elvének megismerése és alkalmazása. Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével.

753

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismere- Fejlesztési követelmények tek


Problémák, jelenségek, gyakor- Önálló kutatómunka a kutya Történelem, társadalmi lati alkalmazások: háziasításával kapcsolatban. és állampolgári ismeHogyan vált háziállattá a kutya? Az állattartás, az állatok védelme retek: őskor. Mi a kérődzés?

iránti felelősség megértése.

Milyen szerepet töltenek be a A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyeháziállatok az ember életében? lése és bemutatása során. Hogyan védekezhetünk az állatok által terjesztett betegségek A testfelépítés – életmód – élőhely összefüggésének felismeréellen? se, magyarázata. Miért költöznek el egyes madaA környezethez való alkalmazrak a tél beállta előtt? kodás bizonyítása példákkal, a Miért és hogyan védjük télen a megfigyelés eredményének madarakat? rendszerezése, következtetések levonása. Ismeretek: Az állatorvosi felügyelet jelentőHáziállatok: kutya ségének felismerése az ember Haszonállatok: sertés, szarvas- egészségének védelmében. marha, házityúk testfelépítése, életmódja, hasznosítása. Az álla- Gerinces és gerinctelen állatok tok életfeltételeihez illeszkedő testfelépítése közötti különbségek azonosítása. felelős állattartás. Az állati eredetű tápanyagok A megismert állatok csoportosíszerepe az ember táplálkozásá- tása különböző szempontok szeban. Állati eredetű anyagok fel- rint. használása (toll, bőr). A madárvédelem évszakhoz köA házban és a ház körül élő álla- tődő tennivalóinak elsajátítása, tok: házi veréb, füstifecske, házi gyakorlása. légy testfelépítése, életmódja, jelentősége. Az állatok szerepe a betegségek terjesztésében. A megelőzés lehetőségei.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony felismerése. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Madárvédelmi alapismeretek.

Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe. Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, Kulcsfogalmak/ kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalafogalmak kulás. 754

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Kölcsönhatások és energia vizsgálata Tematikai egység/ Órakeret Állandóság és változás a környezetünkben, kölcsönhaFejlesztési cél 13 óra tások Előzetes tudás

Kölcsönhatások felismerése a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban. Napenergia, látható fény. Hőmérséklet. Energiaforrások, energiafajták. A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése, bizonyítása kísérletek elvégzésével.

A tematikai egység A kölcsönhatásokat kísérő energiaváltozások során az energianevelési-fejlesztési megmaradás elvének megtapasztalása, elfogadása. céljai Környezettudatos, energiatakarékos szemléletmód megalapozása. A tanultaknak a hétköznapi életben tapasztalható jelenségek, változások során való felismerésére, alkalmazására való képesség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismere- Fejlesztési követelmények tek


Problémák, jelenségek, gyakor- Példák gyűjtése a melegítés és a Történelem, társadalmi lati alkalmazások: hűtés szerepére a hétköznapi és állampolgári ismeretek: az ősember. Mire való a hűtőszekrény, a gáz- életben. konvektor, a tűzhely és a klíma? Példák gyűjtése arra vonatkozóHogyan lehet könnyen össze- an, hogy miért fontos a Nap a szedni a szétszóródott gombos- földi élet szempontjából (fényés hőforrás). tűt, apró szegeket? Hely- és helyzetváltoztatás megkülönböztetése, példák keresése, Miért nem esik le a Hold a Föld- csoportosítása megadott és saját re? szempontok alapján. Miért van szükségük az élőlé- A mágneses kölcsönhatások nyeknek energiára, és hogyan megfigyelése. Vonzás és taszítás jutnak hozzá? jelenségének kísérlettel való Miért fontos az energiával taka- igazolása. rékoskodni? Az anyag két fajtájának (pl. a Mi történne a Földön, ha eltűnne mágneses mező, mint anyag) felismerése. a Nap? Annak magyarázata, hogy a déli Ismeretek: féltekén miért nem esnek le az A mozgás és mozgásállapot- emberek a Földről, pedig „fejjel változás. A hőmérséklet- és a lefelé állnak”. mozgás változásával járó kölTestek elektromos állapotának csönhatások létrehozása dörzsöléssel, elektA mágneses kölcsönhatás: von- romos állapotban lévő és semlezás, taszítás. A mágneses mező. ges testek kölcsönhatásainak Mikor villámlik?

755

Matematika: táblázat-, grafikonkészítés; egyenes, kör, középpont fogalma.

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára A gravitáció.

vizsgálata.

Az elektromos kölcsönhatás: vonzás, taszítás. Az elektromos energia felhasználása, szerepe a mindennapi életben.

A villám keletkezésének elemi értelmezése a tapasztalatok alapján.

A tulajdonság és mennyiség Mi az oka a testek moz- kapcsolatának tudatosítása. gásváltozásának? Az erőhatás és A súly értelmezése és megaz erő elemi fogalma. Különféle különböztetése a tömegtől. erőhatások felismerése. A nyomás kvalitatív felisAz erő mérése. mertetése. A háztartásban használt energia- A légnyomás változás érhordozók jellemzése, felhaszná- telmezése konkrét példák alapján lásuk. Az energiahordozók csoportosíAz energiatakarékosság. tása különböző szempontok Hőjelenségekkel járó kölcsönha- alapján. tások következményei és energi- A mindennapi életből hozott aváltozásaik (halmazállapot-vál- példákon keresztül az energiafajtozás, égés, hőtágulás, hőterjedés ták és az energiaátalakulások A fény tulajdonságai és kölcsön- csoportosítása. hatásai. A színek. Példák a megújuló és a nem Az élő szervezetek energiája. megújuló energiaforrások felhasználására. A lassú és a gyors égés megkülönböztetése. A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők elsajátítása, gyakorlása. Az ember táplálkozása, mozgási szokásai és testsúlya közötti kapcsolat felismerése. Kulcsfogalmak/fogalmak

Hőmérséklet, mozgás, hely-, helyzetváltoztatás, mágnes, vonzás, taszítás, gravitációs kölcsönhatás, hőterjedés, energia, energiaforrás, energiahordozó, energiagazdálkodás, energiatakarékosság.

Tematikai egység/ Tájékozódás a valóságban és a térképen Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 12 óra

Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép.

A tematikai egység A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földnevelési-fejlesztési gömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. céljai Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről.

756

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a térképi ábrázolásmód korlátainak belátása. A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában. Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismere- Fejlesztési követelmények tek Problémák, jelenségek, gyakor- Irány meghatározása a valós lati alkalmazások: térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való Hogyan készül a térkép? értelmezése. Miért van szükség térképre? A térkép és a valóság közötti Hogyan segíti a térkép jelrend- viszony megértése. Eligazodás szere ismeretlen tájak megisme- terepen térképvázlattal. rését? A térábrázolás különböző formáIránytű használata. inak összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely részTájékozódás térképvázlattal. letéről. Útvonaltervezés térképen. Felszínformák – alföld, dombTávolság mérése. ság, hegység, völgy, medence – Település- és turistatérképek ábrázolásának felismerése a térképen. használata. A térkép jelrendszerének értelIsmeretek: mezése. Különböző jelrendszerű Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak. térképek elemzése, információ A valós tér átalakítása, alaprajz, gyűjtése. térképszerű ábrázolás. Irány és távolság meghatározása

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: földrajzi felfedezések. Matematika: Térbeli mérési adatok felhasználása számításokban. Becslés. Nagyítás, kicsinyítés. Mérés, mértékegységek használata. Koordinátarendszer, aránypár.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a speciális jelrendszerek (pl. térkép) magyarázata, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése. A hétköznapi kifejezés jelentésének (digitális és nyomtatott) térké- alkalmi felismerése. pen. A térábrázolás különböző formái Méretarány és az ábrázolás rész- Informatika: keresés az – útvonalrajz, térképvázlat. letessége közötti összefüggés interneten, alkalmazáA térképi ábrázolás jellemzői: sok használata. megértése. égtájak, szín- és jelkulcs, névA különböző térképek ábrázolási írás, méretarány, aránymérték. és tartalmi különbségeinek megTérképfajták: domborzati, közállapítása. igazgatási, turista-, és kontúrtérTájékozódás hazánk domborzati kép. és közigazgatási térképén. Hazánk nagytájai, szomszédos Tájékozódás a földgömbön és a országaink. térképen. Földrészek, óceánok Bolygónk térségei: földrészek és felismerése különböző méretaráóceánok. nyú és ábrázolásmódú térképe757

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Helymeghatározás: fokhálózat.

földrajzi ken.

A nevezetes szélességi körök Európa helyzete, határai. Hazánk felismerése a térképen. helye Európában. Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken. Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása. Fő- és mellékvilágtáj, alaprajz, útvonalrajz, térképfajták, térképvázlat, Kulcsfogalmak/ térkép. Térképi jelrendszer, domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrfogalmak térkép, földrajzi fokhálózat, keresőhálózat, turistajelzés. Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugat magyarországi-peremvidék.

Topográfiai ismeretek

Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör. Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközitenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, KözépEurópa.

Tematikai egység/ A Föld és a Világegyetem Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 12 óra

A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél. A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során.

Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeiA tematikai egység nek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati nevelési-fejlesztési övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felcéljai ismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása. Problémák, jelenségek, gya- Fejlesztési követelmények 758


BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára korlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan állapítható meg éjszaka iránytű nélkül az északi irány?

A Föld, a Nap és a Világegye- Matematika: Fogalmak tem közötti hierarchikus kapcso- egymáshoz való viszolat ábrázolása. nya.

A csillag és a bolygók közötti Rendszerezést segítő Miért látjuk másnak a csillagos különbség felismerése. eszközök és algoritmuégboltot a különböző évszakok- A sarkcsillag és egy-két csillag- sok. ban? kép felismerése az égbolton. Összehasonlítás, azoMiért van a sarkvidékeken hideg, Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap a trópusokon meleg? csillag. Hogyan készül az időjárás- A holdfogyatkozás és a Hold jelentés? fényváltozásainak értelmezése

nosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.

Miért váltakoznak az évszakok modell vagy más szemléltetés Osztályozás egy és egyszerre két (több) és a napszakok? alapján. saját szempont szerint, Miért hosszabbak a nappalok A napközpontú világkép egysze- adott, illetve elkezdett nyáron, mint télen? rű modellezése. válogatásban felismert Hogyan keletkezik a szél és a A Föld mozgásai és a napi, évi szempont szerint. csapadék? időszámítás összefüggéseinek Matematikai modellek megértése. (hierarchikus kapcsolaHogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőség- Az éghajlati övezetek összeha- tok ábrázolása). ben, szélviharban? sonlítása. Magyar nyelv és irodaIsmeretek: Az évszakok váltakozásának lom: szövegértés - a szöveg egységei közötti A Föld helye a Naprendszerben magyarázata. tartalmi megfelelés és a Világegyetemben. Nap és a Föld helyzetének mo- felismerése; szövegben Égitest, csillag, bolygó, hold. dellezése a különböző napszak- elszórt, explicite megSarkcsillag, csillagképek. okban és évszakokban. fogalmazott informáciA Naprendszer. A Nap jelentő- A Föld gömbalakja, a napsuga- ók azonosítása, összesége. A Nap, a Föld és a Hold rak hajlásszöge és az éghajlati kapcsolása, rendezése; egymáshoz viszonyított helyzete, övezetek közötti összefüggés a szöveg elemei közötti ok-okozati, általánosmérete, távolsága, mozgása, köl- felismerése. egyes vagy kategóriacsönhatása. Időjárás-jelentés értelmezése, a elem viszony magyaráKopernikusz hipotézisének tu- várható időjárás megfogalmazá- zata. dománytörténeti jelentősége. sa piktogram alapján. Informatika: informáA Föld alakja. A tengelykörüli A csapadék és a szél keletkezé- ciókeresés az interneforgás és a Nap körüli keringés sének leírása ábra vagy modell- ten. következményei. kísérlet alapján. Föld gömbhéjas szerkezete.

A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérsékletváltozás, halÉghajlati övezetek. mazállapot változások) bemutaIdőjárás, éghajlat és elemeik: tása a csapadék és a szél keletnapsugárzás, hőmérséklet, csa- kezésében. padék, szél. 759

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél keletkezése, felhő- és csapadékképződés, csapadékfajták, a víz körforgása és halmazállapot-változásai.

Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása.

Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számíÉghajlat-módosító tényezők: tása. földrajzi szélesség, óceántól való Időjárás és a gazdasági élet kötávolság, domborzat. zötti kapcsolat bizonyítása konkMagyarország éghajlata: száraz rét példák alapján. és nedves kontinentális éghajlat. Éghajlat-módosító tényezők Veszélyes időjárási jelenségek: felismerése a példákban. villámlás, szélvihar, hóvihar, Éghajlat jellemzési algoritmusáhőség. nak megismerése és használata. Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése. A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban. A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Topográfiai meretek

Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség, Föld mozgásai: tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, kontinentális éghajlat, időjárás, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék, szél

is- Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold.

760


5.17.2

Természetismeret 6. évfolyam

Tematikai egység/ Felszíni és felszín alatti vizek Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 7 óra

A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés. A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizei és jelentőségük megismerése, a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erősítése. A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belőlük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresésére való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közösségi szinten.

A tematikai egység A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása. nevelési-fejlesztési A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti céljai térképolvasás fejlesztése. Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során. A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke közötti különbségek érzékeltetésével az időbeli tájékozódás, az időfogalom fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek megismerése és a környezeti problémák iránt. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismere- Fejlesztési követelmények tek


Problémák, jelenségek, gyakor- Helyi környezeti problémák fellati alkalmazások: ismerése. Információgyűjtés Hol található hazánkban gyógy- tanári irányítással a lakóhely (környéke) vizeinek minőségéfürdő? ről. Következtetések levonása. Melyek a vízszennyezés forrásai lakóhelyeden (környékén)? Mi- Felszín alatti vizek összehasonlílyen jelek utalnak a víz szennye- tása, vizek különböző szempontú rendszerezése. ződésére? Milyen károkat okozhatnak az A felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának igazolása árvizek és a belvizek? példákkal. Mi veszélyezteti hazánk ivóvízAz időjárás, a felszínforma és a készletét? belvízveszély közötti kapcsolat Melyek az egészséges, jó ivóvíz bizonyítása. tulajdonságai? A legjelentősebb hazai álló-és Hogyan takarékoskodhatunk az folyóvizek, a főfolyó, a mellékivóvízzel otthon és az iskolában? folyó és a torkolat felismerése a

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése: a szöveg elemei közötti ok-okozati viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének fel-

761

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Ismeretek:

térképen.

ismerése.

Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzői, jelentősége az ember életében, gazdasági életében.

A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggés magyarázata.

A táj, a természeti jelenségek ábrázolásának szerepe.

Történelem, társadalmi A belvizek kialakulásának okai Az éghajlat és a folyók vízjárása és állampolgári ismeés következményei, az ellene közötti összefüggés magyaráza- retek: folyami kultúrák. való védekezés formái. ta. Technika, életvitel és Felszíni vizek: hazánk legjelen- Egy választott nemzeti park vi- gyakorlat: vízfelhasztősebb állóvizei, folyóvizei. A zes élőhelyének, természeti érté- nálás, víztisztítás, vízfolyók útja a forrástól a torkola- keinek bemutatása önálló isme- takarékosság. tig. Vízgyűjtő terület, vízválasz- retszerzés, információfeldolgotó, vízjárás, folyók felszínformá- zás alapján. lása. Példák gyűjtése arról, hogy a víz Árvizek kialakulásának oka, az mint természeti erőforrás hogyan ellene való védekezés formái. hat a társadalmi, gazdasági foÁllóvizek keletkezése, pusztulá- lyamatokra. sa. Legnagyobb tavunk: a Bala- Személyes és közösségi cselekton (keletkezése, jellemzése). vési lehetőségek összegyűjtése A folyók, tavak haszna, jelentő- az emberi tevékenység által sége. Vízszennyezés okai, kö- okozott környezetkárosító fovetkezményei, megelőzésének lyamatok káros hatásainak csökkentésére. lehetőségei. Vizek védelme. A Balaton-felvidéki vagy a Fer- Különböző vizek (pl. csapvíz, tő-Hanság Nemzeti Park értékei. ásványvíz, desztillált víz) fizikai-kémiai tulajdonságainak Víztisztítási eljárások. összehasonlítása. Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben, vagy filmen. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai meretek

Felszíni víz, felszín alatti víz, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyóvíz, állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, felszínformálás, vízszennyezés, vízvédelem.

is- Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.

Tematikai egység/ Vizek, vízpartok élővilága Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 11 óra

A víz jelentősége a földi élet szempontjából; az állatok csoportosítása különböző szempontok szerint, az állatok jellemzésének szempontjai vízszennyezés forrásai, következményei.

A tematikai egység Az élő és élettelen környezeti tényezők sokoldalú kapcsolatrendszerénevelési-fejlesztési nek megismerése a vizek-vízpartok életközösségében. 762

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára céljai

Az élőhely – szervezet – életmód összefüggéseinek magyarázata a vízvízpart élőlényeinek vizsgálata során. A természetszeretet és természetvédelem iránti elkötelezettség elmélyítése az élővilág változatosságának, sokszínűségének. sérülékenységének tudatosításával. A természet jelzéseinek felismertetése, értelmezése, az okok és következmények elkülönítése az emberi tevékenységek és az élettelen környezet közötti kapcsolatrendszer elemzésével. A helyi környezeti problémák iránti érdeklődés felkeltése. A személyes felelősség tudatosítása a vízkészlet tisztaságának megőrzésében. A tanulók aktív cselekvésre ösztönzése a természet védelmében egyéni és közösségi szinten.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismere- Fejlesztési követelmények tek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Meleg, nyári napokon olykor tömegesen pusztulnak a halak a Balatonban. Mi ennek az oka? Mire mondják, hogy virágzik a Tisza? Miért félnek az emberek a kígyóktól, békáktól? Mi a „kígyóing”? Mit tehetünk, hogy kevesebb szúnyog fejlődjön ki környezetünkben? Ismeretek: A vízi élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői. Vizek egysejtűi: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja. Vízi-vízparti növénytársulások vízszintes tagozódása: lebegő, gyökerező hínár, nádas mocsárrétek, ártéri erdők jellegzetes növényeinek testfelépítése, életmódja jelentősége. A vízi-vízparti életközösség jellemző gerinctelen és gerinces állatai: tavi kagyló, orvosi pióca,


A vízi és a szárazföldi élőhely Magyar nyelv és irodakörnyezeti tényezőinek összeha- lom: szövegértés - a sonlítása. szöveg egységei közötti Egysejtű élőlények megfigyelé- tartalmi megfelelés felismerése; szövegben se, összehasonlításuk. elszórt, explicite megA növények környezeti igényei fogalmazott informáciés térbeli elrendeződése közötti ók azonosítása, összeösszefüggés bemutatása egy kapcsolása, rendezése; konkrét vízi, vagy vízparti társu- a szöveg elemei közötti lás példáján. ok-okozati, általánosA megismerési algoritmusok egyes vagy kategóriaalkalmazása a lágy- és fásszárú elem viszony magyaránövények leírása és a gerinces és zata. a gerinctelen állatok bemutatása Technika, életvitel és során. gyakorlat: fűzfavesszőből, nádból készült társorán. gyak a környezetünkA növényi szervek környezethez ben. való alkalmazkodásának bemuMatematika: Fogalmak tatása konkrét példákon. egymáshoz való viszoA vízparti növények környezet- nya. védelmi és gazdasági jelentősésegítő gének bemutatása konkrét pél- Rendszerezést eszközök és algoritmudákon. sok. Az állatok különböző szempontú Összehasonlítás, azonocsoportosítása. sítás, megkülönbözteA vízi élethez való alkalmazko- tés; különbségek, azodás példákkal történő illusztrálá- nosságok megállapítása. sa. Osztályozás egy és egy763

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára kecskerák, szúnyogok, szitakötők, (tiszavirág) ponty, leső harcsa, kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, fehér gólya külleme, teste, élete, jelentősége az életközösségben, az ember életében, védettségük.

Táplálkozási láncok összeállítá- szerre két (több) saját sa a megismert fajokból. szempont szerint, adott, Az emberi tevékenység hatásai- illetve elkezdett váloganak elemzése, a környezetszeny- tásban felismert szemnyezés és az ember egészsége pont szerint. közötti összefüggés felismerése. Hierarchikus kapcsolaAz állatok egyedszáma, veszé- tok ábrázolása.

Kölcsönhatások az életközös- lyeztetettsége és védettsége köségben: táplálkozási láncok, zötti összefüggés elemzése. táplálékhálózatok. Terepgyakorlat: egy vízi-vízparti Az életközösség veszélyeztetett- életközösség megfigyelése. ségének okai, következményei: tápanyagdúsulás és a méreganyag koncentrálódása. Az életközösség védelme.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Egysejtű, sejtszervecske, baktérium, moszat, telepes test, gyöktörzs, kétlaki növény, hínárnövényzet, gerinctelen, gyűrűsféreg, puhatestű, kagyló, ízeltlábú, rovar, rák, gerinces, hal, kopoltyú, úszóláb, lemezes csőr, gázlóláb, tépőcsőr, markoló láb, lágyhéjú tojás, átalakulásos fejlődés, átváltozás, átalakulás nélküli fejlődés, költöző madár, téli álom, változó testhőmérséklet.

Tematikai egység/ Alföldi tájakon Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 9 óra

Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar, táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet – szervezet – életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek értelmezése. Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról.

A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a A tematikai egység hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjécéljai nek, időléptékének érzékeltetése. A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése. A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismere- Fejlesztési követelmények tek


Problémák, jelenségek, gyakor- A Kisalföld, a Kiskunság és a Magyar nyelv és iroda764

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára lati alkalmazások:

Nagykunság természeti adottsá- lom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti Hogyan alakultak ki hazánk al- gainak összehasonlítása. földjei az egykori tenger helyén? A tájjellemzés algoritmusának tartalmi megfelelés felSzövegben megismerése, gyakorlása a meg- ismerése. Mi a futóhomok? elszórt, explicite megismert tájak bemutatása során. fogalmazott informáciHogyan lesz a búzából kenyér? Információk leolvasása különbö- ók azonosítása, összeMelyik hungarikum köthető az ző diagramokról, tematikus tér- kapcsolása, rendezése; a Alföldhöz? képekről. szöveg elemi közötti Gyógyítanak-e a gyógynövé- A megismert életközösségek ok-okozati, általánosnyek? ökológiai szemléletű jellemzése. egyes vagy kategóriaelem viszony magyaráIsmeretek: A növényi szervek környezeti zata. tényezőkhöz való alkalmazkodáHazai alföldjeink keletkezése. megjelenítése sának bemutatása konkrét példá- Alföld irodalmi alkotásokban. A Kisalföld és az Alföld tájai, kon. természeti adottságai. A környezet – szervezet – élet- Matematika: Fogalmak A füves puszták jellegzetes nö- mód összefüggéseinek bemuta- egymáshoz való viszonya. vényei: fűfélék, gyógy- és tása konkrét példákon gyomnövények, jellemzőik, jesegítő A megismerési algoritmusok Rendszerezést lentőségük. eszközök és algoritmuhasználata az élőlények jellemsok ismerete. Az életközösség állatai: sáskák, zése során. szöcskék, gyíkok, fácán, mezei Összehasonlítás, azonopocok, mezei nyúl, egerészölyv Állatok különböző szempontú sítás, megkülönböztecsoportosítása. szervezete, életmódja. tés; különbségek, azoTáplálékláncok készítése a megnosságok megállapítása. A Kiskunsági vagy a Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékei. ismert növényekből és állatok- Osztályozás egy és egyból. szerre két (több) saját Alföldek hasznosítása, szerepük Egy választott nemzeti park terszempont szerint, adott, a lakosság élelmiszerellátásában. Termesztett növényei: búza, mészeti értékeinek, vagy ősi illetve elkezdett válogakukorica, napraforgó; jellegzetes magyar háziállatok bemutatása tásban felismert szempont szerint. szerveik, termesztésük, felhasz- önálló kutatómunka alapján. nálásuk. A természeti és a kultúrtáj ösz- Matematikai modellek A növénytermesztés, állatte- szehasonlítása. A gazdasági te- (hierarchikus kapcsolanyésztés és az élelmiszeripar vékenység életközösségre gya- tok ábrázolása). korolt hatásának bemutatása összefüggései. Történelem, társadalmi példákon. és állampolgári ismeretek: a honfoglaló magyarok háziállatai. Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér, taKulcsfogalmak/ karólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés, kifejfogalmak lés, kétéltű, hüllő, rágcsáló. Topográfiai ismeretek

Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr.

765

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Tematikai egység/ Hegyvidékek, dombvidékek Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 11 óra

Jellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy, medence), a folyók felszínformálása, kőzetek (homok, lösz,) és ásványkincsek (barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz), környezetszennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fő típusaik, egynyári, kétnyári, évelő növény. Természeti erőforrások – társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok, éghajlati térképek értelmezése. Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való szerepének megismerésével. A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai térképolvasás megalapozása.

A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek A tematikai egység bemutatásával. nevelési-fejlesztési A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az inforcéljai mációgyűjtés és feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével. A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismere- Fejlesztési követelmények tek


Problémák, jelenségek, gyakor- A gyűrődés, vetődés, vulkáni Magyar nyelv és irodalati alkalmazások: működés megfigyelése egyszerű lom: szövegértés – a szöveg egységei közötti Hogyan keletkeztek a hegysé- modellkísérletekben. megfelelés gek? Példák a különböző hegységkép- tartalmi felismerése; szövegben Hogyan működnek a vulkánok? ződési folyamatok eredménye- elszórt, explicite megként létrejött formakincs kapcsofogalmazott informáciMi az oka annak, hogy a Bükk- latára. ók azonosítása, összeben csak a hegy lábánál találunk Aprózódás és mállás, külső és kapcsolása, rendezése; forrásokat? belső erők összehasonlítása. a szöveg elemi közötti A biodízel mint energiaforrás. ok-okozati, általánosHasználatának előnyei és hátrá- Néhány jellegzetes hazai kőzet egyes vagy kategóriaegyszerűen vizsgálható tulajdonnyai. ságainak megállapítása, összeha- elem viszony magyarázata. Mire használják a bazaltot és a sonlításuk, csoportosításuk. mészkövet? Példák a kőzetek tulajdonságai Matematika: Fogalmak Ismeretek: és felhasználásuk közötti össze- egymáshoz való viszonya. 766

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Hazai hegységeink keletkezése, a belső erők szerepe a hegységképződésben: gyűrődés, vetődés, vulkánosság. A külső felszínformáló erők: víz, szél, jég, hőmérsékletingadozás hatásai. A lepusztulás – szállítás – lerakódás – feltöltődés kapcsolata. Kőzetek vizsgálata. Az andezit, bazalt, mészkő, homok, lösz, barnakőszén, feketekőszén jellegzetes tulajdonságai, felhasználásuk.

függésekre.

Rendszerezést segítő Az Északi-középhegység és a eszközök és algoritmuDunántúli-középhegység meg- sok ismerete. adott szempontok szerinti össze- Összehasonlítás, azohasonlítása. nosítás, megkülönbözkülönbségek, Önálló ismeretszerzés, informá- tetés; azonosságok megállació feldolgozás a nemzeti park pítása. bemutatása során. Az alföldek és a hegyvidékek éghajlatának összehasonlítása, a különbségek okainak bemutatása az éghajlati diagramok, tematikus térképek elemzésével.

A mészkő- és vulkanikus hegyAz Északi-középhegység és a ségek vízrajza közti különbségek Dunántúli-középhegység termé- indoklása. szeti adottságai, tájai. A természetes növénytakaró Bükki Nemzeti Park természeti övezetes változásának magyaráértékei. zata. Élet a hegyvidékeken: A termé- Természeti erőforrások és a társzeti erőforrások és az általuk sadalmi-gazdasági kapcsolatok nyújtott lehetőségek. Az erdő bemutatása konkrét példák alapgazdasági jelentősége, napsütötte ján. déli lejtők – szőlőtermesztés – borászat, ásványkincsek és ipari Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkfelhasználásuk. rét példákon keresztül. Az ember gazdasági tevékenységének következményei. A táj Az ország nyugati tájai éghajlatának összehasonlítása az Alarculatának változása. földdel éghajlati térképek, diagA dunántúli domb- és hegyvidék, ramok felhasználásával. Az eltéNyugat-magyarországi peremvi- rés indoklása. dék természeti adottságai, tájai. A víz felszínformáló szerepének Élet a dombvidéken. Természeti bemutatása a dombvidék felszíerőforrások. nének formálásában. Termesztett növényei: lucerna, Példák az ásványkincsek és az repce testfelépítése, termesztése, ipar összefüggéseire. felhasználása. Egy adott tájon termeszthető A növénytermesztés, állatte- növények bemutatása a növény nyésztés és az élelmiszeripar környezeti igényei, valamint a kapcsolata. talaj és az éghajlati adottságok A mezőgazdaság hatása a kör- alapján. nyezetre: talajpusztulás, környe- A mezőgazdasági környezetzetszennyezés. szennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példá767

Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok megmunkálása.

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára kon. Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, Kulcsfogalmak/ kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő, belső erő, külső erő, bauxit, lignit. fogalmak Gyökérgümő, pillangós virág.

Topográfiai meretek

Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északiközéphegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes, Duisnazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs.

Tematikai egység/ Az erdő életközössége Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 12 óra

Életközösség, lombhullató, örökzöld, porzós és termős virág, megporzás, telepes test, állatok csoportjai különböző tulajdonságaik alapján, összetett gyomor, kérődző állat, állandó madár, gerinctelen állatok egyedfejlődési típusai, élőlények bemutatásának algoritmusa, a környezet- szervezet- életmód és szervek felépítése-működése közötti összefüggés. A rendszerszemlélet fejlesztése, a rendszerfogalom mélyítése az erdő életközösségének, az élőlények szerveződésének, sokoldalú kapcsolatrendszerének ökológiai szemléletű vizsgálatával. A környezeti tényezők és az életközösségek szerkezete közötti összefüggés feltárása és magyarázata a hazai erdők példáján.

Egészséges életmódra nevelés a természetjárás iránti igény felkeltéséA tematikai egység vel, a természeti környezet védelmét szolgáló magatartás- és viselkenevelési-fejlesztési déskultúra fejlesztése. céljai A környezet-szervezet-életmód, a szervek felépítése-működése közötti oksági összefüggések feltárása, bizonyítása az életközösség élőlényeinek megismerése során. Az emberi tevékenységnek a természetes életközösségére gyakorolt hatásainak elemzése; az erdőpusztulás okainak és következményeinek megismerése. Aktív természetvédelemre ösztönzés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismere- Fejlesztési követelmények tek


Problémák, jelenségek, gyakor- A természetjárás viselkedési Magyar nyelv és irodalati alkalmazások: szabályainak megfogalmazása. lom: Szövegértés – a Hogyan változik a hegyvidéki Hazai erdők életközösségének szöveg egységei közöterdők képe a magasság emelke- ökológiai szemléletű jellemzése. ti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben désével? Az élő és az élettelen környezeti elszórt, explicite meg768

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Milyen jelei vannak az élőlé- tényezők szerepének bemutatása nyek egymás közötti versengé- az erdők kialakulásában, előforsének az erdőben? dulásában és az erdők függőleMiért kedvelt táplálék a vadhús ges tagolódásában.

fogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti és az erdei gomba? A növények környezeti igénye ok-okozati, általánosegyes vagy kategóriaA gombák gyűjtésének és fo- és előfordulása közti oksági ösz- elem viszony magyarászefüggések bemutatása konkrét gyasztásának szabályai. zata. példákon keresztül. A kullancsok által terjesztett Az erdő megjelenítése betegségek, jellemző tüneteik. A A tölgy-, bükk- és fenyőerdők irodalmi alkotásokban. megelőzés és védekezés formái. összehasonlítása. Matematika: Fogalmak Az erdőjárás magatartási szabá- A megismerési algoritmusok egymáshoz való viszoalkalmazása az állatok és a nölyai. vények faji sajátosságainak be- nya. Ismeretek: mutatásakor. Rendszerezést segítő Hazai erdőségek földrajzi helye, Az ehető és mérgező gombapá- eszközök és algoritmusok. kialakulása, gyakori erdőtípusa- rok összehasonlítása. inak jellemzői. A mohák, harasztok, nyitvater- Összehasonlítás, azoAz erdő mint életközösség. Az mők és zárvatermők összehason- nosítás, megkülönbözkülönbségek, erdő szintjei, a környezeti ténye- lítása jellegzetes képviselőik tetés; azonosságok megállazők függőleges irányú változá- példáján. pítása. sai. Az erdő növényeinek különböző Osztályozás egy és Az erdőszintek legjellemzőbb szempontú csoportosítása. egyszerre két (több) növényeinek (kocsánytalan A növények és gombák táplálsaját szempont szerint, tölgy, gyertyán, bükk, erdei fekozása közötti különbségek maadott, illetve elkezdett nyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, gyarázata. válogatásban felismert nagy seprűmoha) környezeti igényei, faji jellemzői, testfel- A pókszabásúak, a rovarok, a szempont szerint. építése, hasznosítása, az életkö- lepkék és a bogarak összehason- Matematikai modellek zösségben betöltött szerepe. lítása. (hierarchikus kapcsolaAz erdőszéli csiperke és a gyil- Az orvoshoz fordulás eseteinek tok ábrázolása). kos galóca faji sajátosságai. A felismerése. Technika, életvitel és (bazidiumos) gombák testfelépí- Erdei táplálkozási láncok össze- gyakorlat: állati eredetése, táplálkozása, szaporodása. állítása. tű táplálékok szerepe; a A gombák szerepe az életközösfa megmunkálása; a ségekben, az egészséges táplál- A vadállomány szabályozása és betegség tünetei. kozásban. A gombafogyasztás az élőhely védelme közötti kapInformatika: informácsolat megértése. szabályai. ciókeresés az internekörnyezetszennyezés, ten. Az erdő gerinctelen és gerinces A állatainak (szarvasbogár, gyap- élőhelypusztulás következméjaslepke, erdei vöröshangya, nyeinek bemutatása konkrét pélkoronás keresztespók, közönsé- dákon. ges kullancs, széncinege, nagy Erdei életközösség megfigyelése tarkaharkály, gímszarvas, vad- terepen, vagy jellegzetes erdei disznó, erdei fülesbagoly, róka) növények, növényi részek vizskülleme, teste, élete, szerepe az gálata, a tapasztalatok rögzítése. 769

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára erdő életében.

A kullancsfertőzés elleni védeA kullancsok által terjesztett kezés alkalmazása természetjábetegségek, az ellenük való vé- rás során. dekezés. A kullancseltávolítás fontossága, módszerei. Táplálkozási láncok, táplálékhálózat. A vadgazdálkodás szerepe, jelentősége. Az erdő szociális, környezetvédő szerepe; veszélyeztetettsége. Az erdőjárás szabályai. Herman Ottó munkásságának jelentősége. Erdő, zárvatermő, nyitvatermő, haraszt, moha, virágtalan növény, gomKulcsfogalmak/ ba, spóra, barkavirágzat, makktermés, tűlevél, tobozvirágzat, cserje, pókszabású, rovar, bogár, lepke, csáprágó, pödörnyelv, kúszóláb. vésőfogalmak csőr.

Tematikai egység/ A természet és társadalom kölcsönhatásai Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 6 óra

Természeti erőforrás, mezőgazdaság, ipar, környezetszennyezés, energiahordozó, életközösség, természeti erőforrások és a társadalmi gazdasági folyamatok összefüggése, tájjellemzés és az élőlények bemutatásának algoritmusa. A rendszerszemlélet és gondolkodás fejlesztése a természeti erőforrások társadalmi-gazdasági felhasználása során bekövetkezett változások vizsgálatával, a globális problémák helyi vetületeinek felismerésével. Aktív állampolgárságra nevelés a helyi környezeti problémák okainak és következményeinek felismerésén alapuló, a környezet védelméért való aktív együttműködésre való késztetéssel.

A tematikai egység A hazához, a szűkebb pátriához való kötődés erősítése a lakóhelyi táj nevelési-fejlesztési természeti és gazdasági-társadalmi környezetének megismerésével. céljai Az embernek a természetben elfoglalt sajátos helyzetének és ezzel kapcsolatos felelősségének megértése a természetes és mesterséges életközösség különbségeinek megismerésével, a városi környezetben élő állatoknak az emberre gyakorolt hatásainak megismerésével. Anyag- és energiatakarékos szemlélet formálása, tudatos vásárlási szokások megalapozása, az egyéni felelősség tudatosítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismere- Fejlesztési követelmények tek 770


BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára Problémák, jelenségek, gyakor- Különböző termékek csoporto- Technika, életvitel és lati alkalmazások: sítása aszerint, hogy a gazdaság gyakorlat: nyersanyag, termék; közlekedés; Lakóhelyed mely értékeire vagy mely ágazata állította elő. energiaés vízellátás, büszke? Min szeretnél változ- A gazdasági ágazatok közötti tatni? összefüggések bemutatása takarékosság. Milyen előnyöket, milyen hát- konkrét példákon keresztül. rányokat nyújt a városi élőhely A települések eltérő társadalmi, az állatok számára? gazdasági szerepének bemutatáA szelektív hulladékgyűjtés sa konkrét példákon. szabályai.

A falu és a város által nyújtott Energia- és víztakarékosság szolgáltatások összehasonlítása. formái a háztartásban. A vasút- és közúthálózat szerInternetes menetrend használata kezetének vizsgálata: Előnyök és hátrányok bemutatása. utazás tervezéséhez. A városi élőhely nyújtotta előnyök és hátrányok elemzése az Gazdasági ágazatok: mezőgaz- állatok alkalmazkodásának daság, ipar, szolgáltatás. A gaz- vizsgálata során. daság természeti feltételei. Példák gyűjtése betegségeket Településtípusok: tanya, falu, terjesztő városi fajokra (például városjellemző képe, társadalmi, parlagi galamb, vándorpatkány, gazdasági szerepe. Élet a város- róka) és az ezekkel kapcsolatos ban. A gazdasági ágazatok problémákra. A megoldási móegyüttműködése. Hálózatok dok közös értékelése. szerepe a lakosság ellátásában (víz-, energiaellátó rendszer, A fenntarthatóságot segítő életvitel legfontosabb elemeinek közlekedési hálózat). bemutatása. A város mesterséges életközösségének, sajátos állatvilága: A szelektív hulladékgyűjtés házi egér vándorpatkány, csó- szabályainak megismerése és tány, feketerigó, galamb, elsza- gyakorolása az iskolában. porodásuk feltételei és követ- A társadalmi-gazdasági és körkezményeik nyezeti folyamatok kapcsolatáA betegséget terjesztő állatok nak feltárása a lakóhely környezetében. elleni védekezés formái. Ismeretek:

A háztartás anyag- és energiagazdálkodása. Víz- és energiafelhasználás. Környezetszenynyezés és csökkentésének formái. Az anyag- és energiatakarékosság lehetőségei. Szelektív hulladékgyűjtés.

Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén. A főváros látnivalóinak bemutatása önálló ismeretszerzéssel és feldolgozással.

A lakóhelyi táj természetföldrajzi és gazdasági-társadalmi 771

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára jellemzői. Hazánk fővárosa, Budapest: földrajzi helyzete, gazdasági, kulturális jelentősége. Kulcsfogalmak/ Szelektív hulladékgyűjtés, tanya, falu, város, termelés, fogyasztás, nyersanyag, késztermék. fogalmak

Tematikai egység/ Az ember szervezete és egészsége Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 14 óra

Testrész, életjelenség, csont, izom, táplálkozás, érzékszerv, érzékelés, betegség, egészség, életszakasz. Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismereteik rendszerezése. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában.

A környezet – szervezet – életmód – egészségi állapot közötti összeA tematikai egység függés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése. nevelési-fejlesztési A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentősécéljai gének tudatosítása. A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás. Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jártasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében. A fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismere- Fejlesztési követelmények tek


Problémák, jelenségek, gyakor- A kamaszkori változások jelei- Magyar nyelv és irodalati alkalmazások: nek és okainak összegyűjtése. lom: Szövegértés – a Mi a serdülőkori változások Adatok elemzése a 10–12 éves szöveg egységei közötti megfelelés oka? fiatalok egészségi állapotáról tartalmi felismerése; szövegben Miért gyakoriak a konfliktusok a (túlsúly, alultápláltság, tartáshi- elszórt, explicite megserdülők életében? Hogyan old- bák, lúdtalp, stb.) az okok elem- fogalmazott informácizése következtetések levonása. hatók fel? ók azonosítása, összeA testarányok és méretek összekapcsolása, rendezése; Mi a különbség a fiúk és a láhasonlítása a különböző életszaa szöveg elemei közötti nyok nemi működése között? kaszokban. ok-okozati, általánosMit jelent a függőség és melyek A divat és a média szerepének egyes vagy kategóriaa tünetei? tudatosulása a testkép kialakítá- elem viszony magyarázata. Milyen hatást fejt ki a serdülő 772

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára szervezetére a cigaretta, az alko- sában. hol és a kábítószer? A külső megjelenés összetevőiHogyan befolyásolják a barátok, nek, jelentésének és hatásainak a család a fiatal életét? felismerése. Fiatalkori bűnözés adatai. Helyes és helytelen testtartás. Ismeretek: Testkép, testalkat, testtájak. Az emberi test méretének, arányainak változásai az egyedfejlődés során. A mozgás szervrendszere. A vázrendszer és az izomzat fő jellemzői. A mozgásszervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat. A kamaszkori elváltozások okai, következményei, megelőzésük lehetőségei. A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a keringés legfontosabb szervei. Kapcsolatok az anyagcsere életjenségei, szervrendszerei között.

Informatika: informáA mozgás és a fizikai, szellemi ciókeresés, adatgyűjtés teljesítőképesség összefüggései- és -értelmezés. nek bizonyítása példákon. A táplálkozás, a légzés és a Vizuális kultúra: az mozgás közti kapcsolatok bemu- emberi test ábrázolása, a szép test fogalma a tatása konkrét példákon. különböző korokban. Egyszerű kísérletek a mozgás, a pulzus, illetve a légzésszám kö- Technika, életvitel és zötti kapcsolatra. Az adatok rög- gyakorlat: elsősegélynyújtás; betegjogok, zítése és értelmezése. egészségügyi ellátás. Táplálékpiramis összeállítása. Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása. A túlsúlyosság és a kóros soványság veszélyeinek bemutatása.

Nemi szervek működésének serdülőkori változásai, a testalkat és a lelki tulajdonságok öszAz egészséges táplálkozás alap- szefüggéseinek elemzése. elvei. A táplálék mennyisége és Férfi és női szerepek megkülönminősége. Az étkezések száma, böztetése, fiúk és lányok jellemaránya. ző tulajdonságainak összehasonA férfi és a női nemi szervek felépítése és működése. Serdülőkori változások. A két nem testi és lelki tulajdonságainak különbségei. A nemi szervek egészsége, személyi higiéniája.

Család, baráti kapcsolatok ábrázolása az irodalomban.

lítása, kapcsolatba hozása a nemi szerepekkel. Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzőinek bemutatása.

A kommunikáció jelentőségének bizonyítása különböző szituáciAz egyedfejlődés szakaszai. ókban. Méhen belüli és méhen kívüli A konfliktusok okainak és köfejlődés. vetkezményeinek elemzése, a A serdülő személyiségének jel- feloldás formáinak megismerése. lemző vonásai. Veszélyhelyzetek, kockázatok Az ember értelmi képességének, azonosítása különböző szituáciérzelmi intelligenciájának alap- ókban. vonásai. A viselkedés és a balesetek köAz önismeret és az önfejlesztés zötti oksági összefüggések vizs773

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára eszközei. Viselkedési normák, gálata. szabályok jelentősége az ember Az érzékszervek védelmét biztoéletében sító szabályok és szokások megA családi és a társas kapcsolatok ismerése, alkalmazása. jelentősége. Az ájult beteg ellátása. A sebelVeszélyforrások és megelőzésük látás, vérzéscsillapítás gyakorlalehetőségei a háztartásban, köz- ta. lekedésben, sportolás közben. A környezet és az ember egésAz érzékszervek szerepe. A látó zsége közötti kapcsolat felismeés hallószerv károsító hatásai. rése. megelőzésük módja. Az eredményes gyógyulás és az Elsősegélynyújtás elemi ismere- időbeni orvoshoz fordulás összetei. függéseinek belátása. Környezet és az ember egészsége. Fertőzés, betegség, járvány. A leggyakoribb fertőző betegségek tünetei és megelőzésük módjai. Lázcsillapítás és diéta. Orvosi ellátással ismeretek.

A személyes felelősség, a család és a környezet szerepének bemutatása (irodalmi példák) a függőségek megelőzésében.

A kipróbálás és a függőség öszkapcsolatos szefüggéseinek megértése.

Káros szenvedélyek. Az alkohol, a dohányzás, kábítószerek hatásai az ember szervezetére, személyiségére.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Csont, izom, ízület, mozgásszervi elváltozás, tápcsatorna, emésztés, felszívódás, tápanyag, normál testsúly, túlsúly, alultápláltság, légzés, tüdő, vér, szív, kiválasztás, vese, petefészek, here, nemi hormon, ivarsejt, magömlés, menstruáció, nőies, férfias jelleg, érzékszerv, egészség, betegség, fertőzés, járvány. A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából

Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapoA fejlesztés várt zódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere. eredményei a két évfolyamos ciklus Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendvégén nek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész. Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti 774

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Természetismeret az 5–6. évfolyam számára állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról. Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

775

5.17 Természetismeret az 5 6. évfolyam számára

Recommend Documents