Pillanatképek a hazai hévízkutatási mélyfúrás technológiai fejlődéséről
GEOTERMÁLIS ENERGIA
- Az energia közvetítő =víz
- Kútfúrás - Kárpát medence geológiai felépítése - Magmatikus, g , metaforikus , poszt p vagy gy aktív vulkanikus területen körzetbe a termálkút a termálkútfúrás 30-50%-kal többe kerül mint egy kőolaj vagy gázkút kivitelezése - (gránit, granodiorit, kvarcit, bazalt, andezit nem egyenlő itthoni üledékes kőzetfúrásnál - Hőmérséklet: MO MO-n n 30-120 30 120 fok fok, külföldön 160-320 fok Celsius, repedezett nyomás alatti rétegek, nagy korrózió hatású víz
MAGYARORSZÁG GEOLÓGIÁJA Ó Á MAGYARORSZÁG GEOLÓGIÁJA -A Pannon medence alatt a földkéreg vékony, a felső köpeny kisebb sűrűségű, így a geotermikus g g gradiens nagyobb gy az átlagosnál. g A reciprok p g gradiens értéke a kontinenseken általában 33 m/C fok , míg a Pannon medence területén 18-28m/C fok. repedezett – hasadékos - és részben karsztosodott, főleg triász időszaki karbonátos kőzetösszlet képviseli hazánkban a másik nagy regionális kiterjedésű hévíztároló rendszert. A fenti geológiai körülmények hozták létre azt a gazdag termálvíz kincset, melynek feltárására és kitermelésére majdnem 140 éves múltra tekintünk vissza.
Magyarország kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. rendelkezik • • •
•
A kedvező geotermikus adatokhoz járul, hogy a medence jelentős részén nagy vastagságú: - homokh k homokkő h kkő rétegekben ét kb gazdag-medenceüledék d d ül dék található, t lálh tó főként a felső pannon üledékképződés eredményeként A hazai mélységi vízfeltárás elsődleges célja az az ivóvíznek mint elsőrendű életszükségletnek a biztosítása volt, különleges földtani és vízföldtani adottságok esetén pedig gyógy- és ásványvíz nyerés. Nyugat – Európában is csak ebben az időben (1825-1830-tól) indult meg a vízkutatás és a mélyfúrás módszereinek fejlődése.1846-ban világrekord 736m mélységű Luxenburg-beli Mondrof-i só fúrás.
A hévízfeltárás, - hasznosítás fejlődése öt korszakra bonható. A fúrások első időszaka ZSIGMONDY VILMOS nevéhez fű ődik : fűződik Harkány-I. (37,8m,890l/min,71,2C), József főherceg kérésére Budapest-Margitszigeten Budapest Margitszigeten 1866.dec.21 és 1867.máj.13 között 118,5m,4188l/min,41,6C), Városligeti fúrás(970,48m,437l/min,76,6C).Ezeknek az első hévíz kutaknak a vize mezozoós, karbonátos, hasadékos kőzetből fakadt. fakadt
VÁROSLIGETI FÚRÁS • • • • • • • • • • • • • • • •
Zsigmondi elképzelése, hogy a budai hévízforrások keleti irányban pesti területen nagy mélységben folytatódnak. Hőmérsékletük nagyobb lesz mint a forrásoké. Engedélyt g y és támogatást g Pest vezetőitől kapta. p 2 évre tervezte a fúrást ami tíz évig tartott. 1868. márciusában történt a kuthely kitüzés a Városliget szélén. Négy hónap alatt főleg kézi erővel 41 m mélyre ástak. 1872 januárjában már 202 m mélyre jutottak. 1874 május 21-én érték el a 415 métert ahol zöld és szürke agyagot haránttoltak. A munka nagyon nehezen ment: többször eltört a fúróhegy fúróhegy, , behorpadt a cső cső, beszorult a cső, 580 m-ben megjelent a kiscelli agyag ami azt jelezte , hogy nem lehetnek messzi a céltól ezután még g négy gy évi négyszáz gy méter fúrás következett. 1875.junius12-én villám csapott a fúrótoronyba. 1877 júniusában érték el a termálvízbázis határára. 1878.januárjáig j j g folytatták y a munkát egészen g 970m-ig. g A kútból 831 liter/perc 74 fokos előtörő vizet csatornán a Dunába vezették. A főcsövet vörösfenyő csővel bélelték, hogy a kénes víztől óvják a vas csövet. 1881-ben nyílt meg a ligeti artézi fürdő a mai Szécheny fürdő helyén. 1884-ben Ybl Miklós tervezte gloriettet 1895-ben elbontották a forrás aknáját befedték, mögé került a hét vezér szoborcsoport. A kút ma is működik, részben ez látja el a Szécheny fürdőt, bár 1937-benújat is fúrtak
Hévízfúrások második szakasza: 50 év szünet után az első világháború utáni években években, un. un „kincstári kincstári˝ szénhidrogén-kutató fúrások • •
• • • • • • • •
Alföld északi é ki peremén é ab brahiantiklinálisokra hi tikli áli k telepített t l ít tt fúrások fú á k PM. XII. bányászati osztályéhoz tartozó Kincstári Mélyfúrási Üzemek a szénhidrogénre meddőnek bizonyult mélyfúrások jelentős részét hévízkúttá képezték ki. Hajdúszoboszló-I. (1086,34m, 1600l/min, 73C, gázos) Hajdúszoboszló-II j ((2032m,1280l/min,78C) , , ) Karcag-I (1224m,2480l/min,56C) Karcag-II(801,7m,570l/min,54,5C) Debrecen I (1737,66m,1150l/min,65C) Debrecen-I (1737 66m 1150l/min 65C) Debrecen-II (1038,6m,1020l/min,63C) Tiszaörs (1782m,3000l/min,51C) Pávai V. Ferenc geológus, Böhm Ferenc, Faller Gusztáv bányamérnök
Karcag-II. sz. fúrás ismertetése
1929szept07 leszerelik a bereki tornyot, gépberendezést, kazánházat stb. 1929nov. Felalítják a tornyot 1930feb. Ilia Miklós vezetésével elindul a fúrás 1930.márc. 480m-ben lefúrt csöveket cementezik 1930.márc. 548m-ben 1930.április03 594m 1930.jun. 26 „nyolcszáz méter mélyről feltör a gáz és a meleg víz”(800-1000m3/nap a gáz a víz 600l/min 53C) g fúrótorony y leszerel 1930aug02
Kincstári fúrások kiképzése
• • • • • • •
Balöblítéses B löblí é fúrásmódot fú á ód kedvelték, k d l ék merevrudazattal, d l lüktetve lük működve Fauck-Express p és Trauzl fúróberendezés Rétegek azonnali észlelése Öblítővíz apadása vagy szaporodása figyelmeztetett egy porózus ó vagy repedezett d tt rétegre ét Kincstár 1932-34-ben vásárolt rotary berendezését nem használta Béléscsőrakatot agyagba szűkre fúrt lyukba szorították Vízelzárást ellenőrizték
A hévíztatás harmadik szakasza 30-as évek második felében korszerű eszközökkel indult és a 40-es évek elején nagyobb lendületet vett szénhidrogén kutatás
• • • • • • •
Cserkeszőlő 2311m,600l/min,96C Bükkszék 325m,1040l/min,40,2C Nagyszénás 3009m,133l/min, 82C Csokonyavisonta y 1328/2157m,310l/min, 75C Igal 651m,160l/min,71C y 875m,654l/min,71C , , Mezőkövesd Zsóry-fürdő ,
• • • • • • • • •
Jobböblítéses rotary y eljárás j Geofizikai szelvényezés p Jet perforálás Szénkutató fúrás: Komló 874m,720l/min,48C 1953-tól 1953 tól céltudatos hévízfeltárás Földtani Intézet vízföldtani osztályának szakvéleményezése alapján: Gyopárosi y p fürdő 520m, 1953-ban Hódmezővásárhely 1096m 1954-ben Szarvas 800m 1955-ben Gyoma 880m
A hévízkutatás negyedik időszaka 1957-től új lendület Szentes kórház 1736m 1700l/min 79C „új intenzív geotermikus periódus” Korim Kálmán
1958-tól VIKUV-on belül a hévízfeltárás külön fontos helyet foglalt el • • • • • •
•
1961 Sá Sárvár á 1088l/ 1088l/min i 998,3m,44,5C 1962 Győr y 1998m,1512 , l/min,68C 1968 Győr 2135m,1080 l/min 63C l/min,63C Kapuvár 1968m,778l/min,66C 1969 Csorna 1801m,1728l/min,69C 2000m körüli vízfeltárást a VIKUV Gyulán, Gyulán Győrben Győrben, Szentesen, Rábasömjénben
A hévízkutatás ötödik időszaka •
•
Az 1990-es évek közepétől a turizmus jelentős fejlődése új igényeket támasztott, viszonylag kis mélységű, alacsony (40-55C) hőmérsékletű hé i t szolgáltató hévizet l ált tó k kutak t k iiránt. á t Ezek szállodák, üdülők termálmedencéinek ellátására készültek, hő hasznosítás alárendelt szerepet játszik
Előzmények y Kútfúrások számának alakulása 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1960
1965
1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
Energetikai célú Balneológiai g célú
Elő é k Előzmények Szentes, kórházi termálkút fúrása
mérsékelt
gyors
új fellendülés
stagnáló
350
1958.
300
250
Új geotermikus projektek
200
150
100
50
0
1960
1965
1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
Hajtóerő:
Húzóerő:
Magas gázár
Támogatás
Energetikai célból 2000-es évek elején 1-2 új termálkút létesült, 2008 és 2011 között már 10-15 db. Balneológiai célból ebben az időszakban évente 10 db kút • • • • • • • •
Cserkeszőllö 1504m Orosháza 1640m Sárvár 950m Marcali 1200m Somogysimonyi gy y 1000m Gárdony 1000m Tiszakécske 1000m Debrecen1200m
Új termál kutak alábővített kavicsolt szerkezettel, Johnson rozsdamentes szűrővel készülnek
Pannonhalma
Hódmezővásárhely 2500m
Magyarország gy g a műköő 800-900 hévízkútjával j a kis entalfiájú geotermikus energia hasznosításában világviszonylatban g y előkelő helyet foglal el. A hévízigény az alacsonyabb hőmérséklet és balneológiai hasznosítás irányába tolódott az utóbbi években.
• • • •
Vízmennyiség Gazdálkodás Adatszolgáltatás Visszasajtolás
• • • •
Korrózióvédelem, rozsdamentes csövezés g Kútdinamikai vizsgálatok Kútkarbantartás Környezetmegörzés
Köszönöm a figyelmüket! Bitay Endre
[email protected] @
