PILISI-VISEGRÁDI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztály 1023 Budapest, Frankel Leó utca 42-44.

Tervszám:KT-3/2012

PILISI-VISEGRÁDI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 2012

Tervező: Kalincsák Péter …………………………………... Osztályvezető: Czirok István …………………………… Igazgató: Wisnovszky Károly .…………………………..

Veszprém, 2012. június

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ.......................................................................................................................... 2 2. AZ ERDŐ IGÉNYBEVÉTELÉNEK, LÁTOGATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ............................................................................................................................ 3 3. A KÖRZET ERDŐTERÜLETÉNEK ÁLLAPOTA ÉS KEZELÉSÉNEK KÖZJÓLÉTI VONATKOZÁSAI .......................................................................................... 5 4. A KÖRZET ERDÉSZETI KÖZJÓLÉTI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA .................... 8 4.1. A körzet erdőterületeinek látogatottsága, idegenforgalmi adatok............................................. 8 4.2. A közjóléti tevékenység általános értékelése ................................................................................ 8 4.3. Közjóléti létesítmények ................................................................................................................ 10 4.3.1. Meglévő közjóléti létesítmények............................................................................................. 10 4.3.2. Megszűnt közjóléti létesítmények........................................................................................... 72 4.4. Közjóléti feltártság ....................................................................................................................... 72 4.4.1. Turistautak ............................................................................................................................. 72 4.4.2. Tematikus nyomvonalak ........................................................................................................ 73 4.4.3. Kerékpáros nyomvonalak...................................................................................................... 74 4.4.4. Lovas túra nyomvonalak ........................................................................................................ 75 4.5. Egyéb lényeges turisztikai adottságok ........................................................................................ 75

5. ERDÉSZETI KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI PROGRAM............................................. 76 5.1. A turizmus fogalma, erdőt érintő formái ................................................................................... 76 5.2. A körzet erdészeti közjóléti fejlesztése........................................................................................ 76 5.2.1. Általános fejlesztési célok....................................................................................................... 76 5.2.2. A körzetre vonatkozó általános közjóléti javaslatok.............................................................. 77 5.2.3. Közjóléti létesítmények fejlesztési javaslatai.......................................................................... 78 5.2.4. Közjóléti-feltáró hálózat fejlesztési javaslatai........................................................................ 82 5.2.4.1 Turistautak........................................................................................................................................82 5.2.4.2. Tematikus nyomvonalak ................................................................................................................82 5.2.4.3. Kerékpáros nyomvonalak................................................................................................................82 5.2.4.4. Lovastúra nyomvonalak ..................................................................................................................83

5.2.5. Az erdőgazdálkodás közjóléti szempontú változtatásainak javaslata.................................... 83

1

1. Bevezető Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. (V.25.) törvény (továbbiakban: Evt.) 37. § (2) bekezdése szerint az erdők és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közjóléti funkciójának fejlesztése és összehangolása érdekében erdőtervezési körzetenként közjóléti fejlesztési tervet kell készíteni. Az erdők közjóléti szerepe nem csupán az erdő látogatásához és a szabadidő eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtését jelenti, amely a közjóléti tevékenység által válik valóra, hanem az erdei közjólét az erdő társadalmi (közösségi) jólétben betöltött szerepét is, amely az emberi léthez méltó feltételek fenntartásához járul hozzá egyre jelentősebb mértékben. Az erdő a legmagasabb szervezettségi szintű szárazföldi ökoszisztéma, amely az általánosan ismert szénmegkötő, oxigéntermelő tulajdonságai mellett a természet számtalan olyan elemének biztosítja az életfeltételeit, amelyek eltűnése nehezen megjósolható folyamatok kiindulása lehet. Emellett az erdő védi többek között a vízbázisokat, a településeket, utakat, csökkenti az eróziót és nem utolsó sorban nyersanyagot termel és munkahelyeket teremt, amelynek egyre nagyobb szerepe lesz a vidék lakosság-megtartó erejében. Ennek a társadalmi szerepvállalásnak csak egyik szegmensével, az erdőben végzett közjóléti tevékenységgel foglalkozunk kiemelten a Pilisi-Visegrádi erdőtervezési körzet közjóléti fejlesztési tervében. A közjóléti fejlesztési terv a társadalom számára tájékoztatást ad a körzet közjóléti állapotáról és az érintettekkel egyeztetett közjóléti fejlesztések erdészeti hatóság által javasolt irányairól. Közjóléti szempontból vizsgálja és értékeli a körzet erdőállományát, annak kezelését és a jelenlegi közjóléti tevékenységet. Meghatározza a közjóléti fejlesztési programot, javaslatot tesz a meglévő közjóléti létesítmények fejlesztésére vagy felszámolására, újak létesítésére.

Kilátás Dobogókőről a Dunakanyarra és a Börzsönyre

2

2. Az erdő igénybevételének, látogatásának általános szabályai Az alábbiakban az erdőben elhelyezett/tervezett közjóléti létesítményekkel és az erdő látogatásával kapcsolatos általános szabályozást foglaljuk össze az Evt. és annak végrehajtásáról kiadott 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) alapján. Az erdei közjóléti létesítmények erdei közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított erdészeti létesítmények1, melyek a látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, ismereteik gyarapítását szolgálják. Közjóléti létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához stb. az erdészeti hatóság engedélye szükséges. Közjóléti létesítmény létesítése az erdő igénybevételének2 minősül. Az Evt. szerint néhány kivételtől eltekintve kizárólag a közérdekkel összhangban, közcélok érdekében lehet erdőterületet igénybe venni. Az erdőben3 és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeken4 elhelyezett közjóléti létesítményekről az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet. Az erdészeti hatóság közjóléti nyilvántartása egyben alapját képezi a közjóléti létesítmények támogatásának, ezért is fontos, hogy minden létesítmény bekerüljön a nyilvántartásba és a létesítmény állapotában bekövetkező változások (pl. területváltozás, berendezések darabszámának változása stb.) bejelentésre és átvezetésre kerüljenek. Aki az erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik az Evt. megfogalmazása szerint az erdő látogatójának5 minősül. Másként rendelkező jogszabály (pl. természetvédelmi, honvédelmi stb.), vagy időlegesen elrendelt korlátozás hiányában az erdőben saját felelősségére bárki tartózkodhat. Az erdő látogatója az erdőben és az erdészeti létesítményekben nem okozhat kárt és csak indokolt esetben zavarhatja mások pihenését vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet. Az erdőgazdálkodó az erdő látogatójától díjat nem kérhet, azonban jogosult felmerült kárának megtérítésére. Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott közjóléti létesítményt rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni, eredeti állapotába visszaállítani. Az erdő látogatásakor az erdősítés területe (míg a faállomány átlagosan a két méteres magasságot el nem éri) és az erdőrezervátum magterülete csak a kijelölt úton és csak gyalogosan vehető igénybe. Erdőben csak az arra kijelölt úton szabad lovagolni, kerékpározni vagy gépjárművel közlekedni. Az erdőben 24 órát meghaladó tartózkodás, sátrazás illetve sportrendezvények szervezése, turistaút és ideiglenes elárusítóhely kialakítása csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával történhet. Az erdőgazdálkodó figyelmeztető táblák kihelyezésével, valamint a helyben szokásos módon korlátozhatja az erdő látogatását, amennyiben az a látogató testi épségét vagy az erdőgazdálkodási munkálatokat veszélyeztetné. Az erdő látogatását vadászat időtartamára a vadászatra jogosult is korlátozhatja. Az erdő látogatója csak a kialakított tűzrakóhelyen gyújthat tüzet a tűzvédelmi rendelkezések betartásával. Fokozott tűzveszély6 időszakában, a kialakított tűzrakóhelyen valamint az erdőn 1

Evt. 15. § Evt. 77.-82. § 3 Evt. 6. § 4 Evt. 13. § (1) alapján: tisztás, rakodó, vadföld, erdei tó, csemetekert, cserjés stb. 5 Az erdő látogatásának szabályairól az Evt. 91-96. §-ai rendelkeznek. 6 A fokozott tűzveszély időszakában elrendelt tűzgyújtási tilalmat és annak feloldását az erdészeti hatóság honlapján, két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban közlik. 2

3

kívül, annak 200 méteres körzetében is tilos tüzet gyújtani. A tűzgyújtási tilalom idején az erdészeti hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja az erdőben való tartózkodást is. Tilos az erdőben élő fáról, cserjéről lombot, gallyat levágni, mohát gyűjteni. Azonban állami területen – ha más jogszabály nem korlátozza, tiltja (pl. védett faj) – naponta, személyenként legfeljebb 2 kg gomba, vadgyümölcs, gyógynövény (egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiség, amely kereskedelmi forgalomba nem hozható) gyűjthető. Tilos az erdőben és a közforgalom elől elzárt erdei utakon az erdő látogatójának motorfűrészt, 0,5 kg-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél hosszabb vágólapú fűrészt magánál tartani. Amennyiben az erdő látogatója az erdőt veszélyeztető vagy károsító cselekményt követ el, az erdészeti szakszemélyzet jogosult az elkövető ellen eljárást kezdeményezni, járművét feltartóztatni, átkutatni.

4

3. A körzet erdőterületének állapota és kezelésének közjóléti vonatkozásai A Komárom-Esztergom megyében található két települést és a további 16 Pest megyei települést magába foglaló Pilisi-Visegrádi ETK erdősültsége ~45%. A körzet valamennyi települése a két Komárom-Esztergom megyei településen (Kesztölc, Piliscsév) kívül a Budapesti Agglomeráció részét képezi. A körzet két teljesen elkülönülő területi egységből épül fel, amelyek a meghatározó erdőgazdálkodó (Pilisi Parkerdő Zrt.) két erdészete (Pilisszentkereszti és Visegrádi Erdészet) által kezelt erdőterületeket öleli fel. A körzeten belül legerdősültebb települések Visegrád (78,4%), Pilisszentkereszt (73,3%) és Pilisszentiván (62,1%), míg a legkevésbé erdősült település Üröm (10,1%). A körzet erdőterületének 82%-a állami, 12 %-a magán, és közel 6%-a közösségi tulajdonban van. Az állami tulajdonú erdők 98 %-át a Pilisi Parkerdő Zrt. (továbbiakban: erdőgazdaság) négy erdészete kezeli, ezek között meghatározó a Pilisszentkereszti és a Visegrádi Erdészet. Állami tulajdonú erdőkezelő még a Fővárosi Vízművek Zrt., a Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Közút Kht. A magán és közösségi tulajdonú területeken 4 erdőbirtokosság működik. A önkormányzati tulajdonú erdőkben, a körzet 18 községének önkormányzata közül csak a Solymári Önkormányzat került nyilvántartásba. A körzet jelentős hányadán 13,2 % nincs nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó. Ezekben az erdőkben jogszerű erdőgazdálkodás nem folyik, nem is folyhat, ám a tulajdonosok terhére az erdészeti hatóságnak kötelessége elrendelni olyan erdőgazdálkodási munkák elvégzését, amellyel az erdő veszélyeztetettsége felszámolható. Az erdők természetességi állapotát7 az Országos Erdőállomány Adattárban az erdők nyilvántartott adatai alapján 2009-ben erdőrészletenként meghatározták. A körzet erdeinek 78 %-át természetszerű és származékerdők alkotják, 6 % átmeneti-, 15 % kultúrerdő, ~0 % faültetvény természetességi állapotú. A körzetben a tölgyes erdőtársulások az uralkodóak, a terület 55 %-án találhatók, míg a bükkösök 11 %, az akácosok 10 %, a fenyvesek 7 % területet foglalnak el. A koreloszlás egyenlőtlen, a középkorú és idős állományok túlsúlya jellemző. A vágásos üzemmódú erdők - jellemzően sarjerdők - harmada 80 évesnél idősebb. A rövid vágásfordulójú akácosok majdnem fele 40 évesnél idősebb. A visszafogottan végzett véghasználati munkák miatt a fiatal állományok területe a legalacsonyabb. Az erdőgazdálkodás társadalmi megítélésének egyik legfőbb tényezője az erdők véghasználatának és felújításának módja. Az országos átlagból kiemelkedő módon – természetvédelmi és közjóléti szempontok érdekében - több mint 40%-os területi részaránnyal az állandó erdőborítást biztosító üzemmódokat alkalmaznak az erdőgazdálkodók a körzetben. Ennek több mint negyede a szálaló erdő (~1500 hektár) és további 2200 hektárt átalakító üzemmódban kezelt, amelynél az erdőkezelés hosszútávú célja a szálalásra történő átállás. A körzet erdőterületét megközelítően 15%ban faanyagtermelést nem szolgáló erdők borítanak, ezek főként gyenge termőképességű, szélsőséges termőhelyen található erdőtársulások. Az erdők minél magasabb arányú folyamatos erdőborításának biztosítása, a természetes fafaj összetételű, természeteshez közel álló állományok kialakítása ezek természetes felújítása elsősorban az állami területeken valósul meg. 7

Evt. 7.§

5

Jelentős feladat a Pilisvörösváron évtizedekkel ezelőtt telepített fekete fenyvesek őshonos lombos állományokká történő átalakítása.

Karsztbokor erdők az Oszoly-oldalában levő sekély termőrétegen A körzeti erdőtervezés előzetes tárgyalásán jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az elkövetkező 10 évben max. 1976 ha-on végezhető el véghasználat. A körzeti erdőterv zárótárgyalási jegyzőkönyve szerint az elkövetkezendő 10 év véghasználati tervszáma (1798 ha) az előzetes tárgyaláson megállapított érték alatt marad jelentős mértékben. Az erdőgazdálkodás közjóléti szempontú vizsgálata során az üzemmód8 megoszlása is áttekintendő. Az Evt. 10. § (1) bekezdése szerint, az állami tulajdonú védelmi és közjóléti rendeltetésű természetes, természetszerű ill. származékerdők területének legalább egyötödén folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódot kell alkalmazni. A fenti feltételeknek megfelelő erdőterületek felén! folyamatos erdőborítást biztosító szálaló, átalakító vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódot alkalmaznak. A törvényi előírásnál lényegesen magasabb területen folytatott folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok alkalmazásának alapvető feltétele a megfelelő vadgazdálkodás. Az átalakító, szálaló üzemmódok csak a természetes újulat életfeltételinek biztosításával alkalmazhatók eredményesen, amelynek legnagyobb akadálya a vadlétszám nem megfelelő szabályozása. Az állami erdők kezelői kiemelt feladatként kezelik a vadlétszám szinten tartását. Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés9 adja meg, amelyet erdőrészletenként kell meghatározni. Emellett további rendeltetések is megadhatók, melyeket szintén figyelembe kell venni az erdőgazdálkodás során. A körzet erdeinek elsődleges rendeltetése gyakorlatilag védelmi rendeltetés, hiszen ezen erdők aránya 95%. E mellett a gazdasági rendeltetésű erdők (faanyagtermelő erdők) 4%-os, a

8 9

Evt. 29.§ (1)-(2) Evt. 22.§ - 26.§

6

közjóléti rendeltetésű erdők (alapvetően parkerdők) pedig mindössze 0,7%-os arányt képviselnek. A védelmi rendeltetésű erdők 80%-a természetvédelmi rendeltetésű. A körzetben országos jelentőségű védett terület található több mint 11 ezer hektáron (Duna-Ipoly Nemzeti Park, Pilisi és a Budai Tájvédelmi Körzet). Védett területeken belül több mint 3500 hektár fokozottan védett. Erdőrezervátummá nyilvánítottak közel 350 hektár területet (Pilis-oldal, Kisszénás) és érinti körzetet a Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület is. A körzet erdeinek túlnyomó részét érintette a közösségi jelentőségű területkijelölés is, közel 13 ezer hektáron az erdők elsődleges vagy további rendletetéseként megjelent a Natura 2000 rendeltetés. A gazdasági és közjóléti rendeletetések azokon az erdőterületeken jelenhetnek meg elsődleges rendeltetésként, ahol védelmi rendeltetések nem dominálnak. Faanyagtermelést szolgáló erdők elsősorban a nagy erdőtömbök szegélyén, legnagyobb kiterjedésben Piliscsév és Piliscsaba belterületének közelében találhatók. Elsődlegesen közjóléti rendeltetésű erdők (91,45 ha) a védett területen kívül kisebb foltokban jelennek meg, legnagyobb „tömbben” Piliscsaba belterületének északi peremén találhatók. Az erdőrészletek túlnyomó részének az elsődleges mellett további rendeltetése is van. Ezek között a közjóléti rendeltetés 1570 ha-on jelenik meg. Az erdők valós funkcióját tekintve ez a szám jóval magasabb lenne, azonban a közjóléti rendeltetés a prioritást élvező egyéb védelmi rendeltetések (természetvédelmi, talajvédelmi, Natura2000) mellett már nem jelenik meg a kimutatásokban. Az erdő közjóléti „használhatóságát” az erdőt ért biotikus és abiotikus hatások rövidebbhosszabb ideig erőteljesen befolyásolhatják. A körzetet érintően talán legjelentősebb probléma az erdőket érő tűzkár, amely sok esetben sajnos az erdő látogatásával összefüggő jelenség. A kopárok száraz termőhelyein található fenyvesek a legveszélyeztetettebbek tűzkár szempontjából, de a hosszantartó csapadékmentes időjárás esetén, a kiszáradó avar meggyulladása bárhol potenciális veszélyt jelenthet az erdőre, annak élővilágára, létesítményeire, védett értékeire.

7

4. A körzet erdészeti közjóléti szempontú vizsgálata 4.1. A körzet erdőterületeinek látogatottsága, idegenforgalmi adatok Bátran kijelenthető, hogy a körzet az ország leglátogatottabb erdőterületei közé tartozik. A körzet állandó lakosainak száma a KSH 2011. évi adati szerint 85 ezer fő, amely 255 fő/km2 népsűrűségnek felel meg. Az országos átlagnak is több mint kétszerese az egységterületre eső lakosok száma, és a körzet elhelyezkedéséből adódóan (zöme a Budapesti Agglomeráció része) a lakosok száma folyamatosan növekszik a fővárosból kiköltöző illetve a Budapestre ingázó családokkal. A helyben lakókon kívül, az erdőlátogatók tömegének jelentős hányada az 1,7 millió lakosú fővárosból látogat ki. Bár az erdőterületeknek, azok közjóléti létesítményeinek látogatottságával kapcsolatban évtizedek óta nem volt átfogó felmérés, a körzet erdeit valószínűleg milliós nagyságrendű látogató keresi fel évente. A körzet legnagyobb látogatottsággal bíró területrésze Visegrád és környéke. A legnagyobb turistaforgalmat bonyolító elem a Visegrádi vár, amelynek éves látogatottsága 100 ezer körüli. A vár környezetében levő, az erdőgazdaság által kialakított és fenntartott erdei közjóléti létesítmények (játszóterek, állatbemutató stb.) osztálykirándulások, családi kirándulások állandó célpontjai, amelyet a téli időszak kivételével a hét minden napján rendszeresen látogatnak. A téli időszak vonzerejét az erdőtervezett területen kialakított sí- és szánkópályák jelentik, amelyen a szezon hosszúságát és a látogatás folytonosságát hóágyúkkal biztosítják. Az országban elsőként alapított és talán legnagyobb hírnévnek örvendő, az erdőgazdaság kezelésében lévő Mogyoróhegyi Erdészeti Erdei Iskolában több mint 6 ezren fordulnak meg évente. A látogatók jelentős része bennlakásos formában veszi igénybe az erdei iskola szolgáltatásait, de a környező települések közintézményeiből gyakran egynapos programra érkeznek a látogatók. A körzet déli területrészének fő látogatói célpontja Dobogókő és környékének erdei illetve a Pilisszentkereszttől délre található Szurdok, amelyeket az erdőgazdaság Pilisszentkereszti Erdészete kezel. A látogatók számát nagyon nehéz megbecsülni, azonban a Szurok mellett található parkolóban - melybe a tapasztalatok szerint akár száz személyautó is képes „bezsúfolódni” – még hétköznapokon is rendszeresen található autó. Hétvégéken, ünnepnapok alkalmával a parkoló gyakran feltelik. Ezek mellett egyre nagyobb látogatói forgalmat jelentenek a környező települések (Pilisborosjenő, Csobánka, Pilisszentiván stb.) közelében kialakított létesítmények - elsősorban tanösvények. A kezdetekben talán csak a helyi lakosság hétvégi célpontját jelentő erdei létesítmények az papíralapú és elektronikus sajtónak és a működtetett honlapoknak köszönhetően, mind több távolabbról érkező túrázó számára jelent programot.

4.2. A közjóléti tevékenység általános értékelése Elsősorban az erdészeti ágazat több évtizedes sikeres munkájának eredményeként, valamint a DINPI-nek és a helyi civil szervezeteknek köszönhetően a Pilisi-Visegrádi ETK területén az erdészeti hatóság nyilvántartása szerint 75 db erdei közjóléti létesítmény van. A közjóléti létesítmények 90%-át az erdőgazdaság hozta létre illetve tartja fenn. A létesítmények több mint egyharmada Visegrád közigazgatási területén található, emellett még Pilisszentkereszt községhatára emelhető ki létesítmény-ellátottság tekintetében.

8

Az előző fejezetben is említésre került és a létesítmény ellátottság aránya is azt tükrözi, hogy az erdő közjóléti funkciójára legnagyobb szerep Visegrád erdeire hárul. Azon belül Visegrád két kiemelt területe emelendő ki: § Mogyoróhegy számos parkerdővel, tanösvénnyel és játszótérrel § Apátkúti-völgyben található parkerdő és egyéb létesítmények. Mindkettőt egyaránt a Visegrádi Erdészet kezeli. E kettő közül is a Mogyoróhegy bír nagyobb látogatottsággal. A terület számos a turisták számára kiemelt célpontot vonultat fel. A kulturális-történelmi turizmus iránt érdeklődők számára a Visegrádi vár, az Emlékpark, az ismeretszerzést szolgálja a tanösvények hálózata, a szabadtéri szórakoztató tevékenységet keresők számára az állatbemutató, téli-nyári bobpálya illetve a canopy-pálya jelent vonzerőt, a téli sportok hívei a sí-és szánkópályát keresik fel. Vonzerőt jelent az erdőterületen található kilátó és a kálvária is, a hosszabb időre érkezők számára lehetőséget nyújtanak a táborozóhelyek.

A Visegrádi-vár a Zsitvay-kilátóból A hatalmas látogató forgalom igényeinek kiszolgálására több jelentős területtel bíró közjóléti létesítményeket, parkerdőket létesített az erdőgazdálkodó (Kis-Villám, Nagy-Villám, Mogyoróhegy) kissé délebbre (Fekete-hegy). Ezeken belül pihenőhelyeket, sétautakat alakított ki, számos forrást befoglalt, emlékparkot hozott létre és itt működteti az erdei iskolát a hozzá tartozó, de szabadon is látogatható tanösvényekkel. A Visegrádi vár és a Mogyoróhegy hatalmas látogatói forgalmának átszervezése, szabályozottabb keretek közé szorítása hosszú ideje megfontolás tárgyát képezi, azonban átfogó és mindenki számára elfogadott megoldás még nem született. Az Apátkúti-völgyben található parkerdő a látogatók számára csendesebb kikapcsolódást jelent. A hangulatos patak-menti völgyben pihenőhelyek, emlékhelyek, források, játszóeszközök érhetők el és itt alakította ki évtizedekkel ezelőtt az erdőgazdaság füvészkertnek elnevezett növénygyűjteményt.

9

A körzet déli területrészén Dobogókő mellett a Szurdok a jelentősebb területtel bíró és különleges adottságainál fogva legismertebb közjóléti létesítmény, amelyet a Pilisszentkereszti erdészet tart fenn. Ezen kívül elsősorban Dobogókő és Pilisszentkereszt környékén szórt közjóléti létesítmények jellemzők, amelyeket a sűrű hálózatban kijelölt közjóléti nyomvonalak (turistautak, kerékpáros nyomvonalak) mentén helyezett el az elmúlt évtizedekben elsősorban az erdőgazdaság. A körzet déli részén található községekben a főként a helyi lakosság kezdeményezésére és a megalakult civil szervezetek koordinálásában, sok esetben a helyben lakók önzetlen munkájának köszönhetően számos közjóléti létesítmény valósult meg az érintett erdők kezelőjének többnyire az erdőgazdaság – bevonásával. Emellett természetesen a védett területek kezeléséért felelős szerv a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság több létesítmény megvalósításában közreműködött, szakmai hátteret nyújtott.

4.3. Közjóléti létesítmények Az erdei közjóléti létesítmények erdei közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított erdészeti létesítmények, melyek a látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, ismereteik gyarapítását szolgálják. A következő alfejezetekben a Pilisi-Visegrádi ETK erdőterületein lévő közjóléti létesítményeket, továbbá a közelmúltban megszűnt, erdőterületen volt közjóléti létesítményeket mutatjuk be.

4.3.1. Meglévő közjóléti létesítmények A meglévő közjóléti létesítmények a körzet elhelyezkedéséből adódóan a területi egységenként (Visegrádi illetve Pilisi területrész) és azon belül közjóléti létesítmény típusonként kerülnek bemutatásra. I. Visegrádi területrész PARKERDŐK Mogyoróhegy Elérési lehetőség: A Mogyoróhegy délnyugati szélén halad el a panoráma út, illetve a kék háromszög, kék négyzet és a kék kör turistajelzés Elhelyezkedés: Visegrád 1 EY1, 1 J Terület: ~ 23 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 200 fő A Mogyoróhegyi parkerdő Visegrád egyik legjelentősebb és leglátogatottabb erdészeti közjóléti létesítménye. A közel 20 hektáros parkerdő területén szórtan elhelyezett közjóléti berendezések (asztalok-padok, tájékoztató táblák, ösvények stb.) szolgálják a látogatók kényelmét. A parkerdő berendezési elfogadható állapotúak, folyamatos karbantartásuk, cseréjük indokolt. Ezeken felül számos egyéb létesítményt alakított ki az erdőgazdaság, amelyek a parkerdő területén található önálló létesítmények (táborhelyek, játszóterek, tanösvények), ezért bemutatásukra is a megfelelő létesítmények között kerül sor a későbbiekben.

10

Nem önálló létesítményként szerepelnek a parkerdő területén az erdőgazdálkodó által befoglalt források: Boglárka-forrás, amelyet 1980-ban foglaltak be. A szép kőfallal kialakított forrásfoglalás kifolyójánál 3 db kisméretű vízgyűjtő medencét alakítottak ki vizes élőhelyfejlesztés céljából. A madáritatóként is szolgáló medencék környékén kifeszített hálók segítségével minden évben madárgyűrűzési programot bonyolítanak. Dorottya-forrás, amely a valódi forrás foglalásokhoz hasonlóan 1984-ben szép kőrakással építettek ki, azonban vezetékes hálózati ivóvíz folyik a folyókából.

Dorottya-forrás Mindkét forrásfoglalást a Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény is felkeresi. A parkerdő másik nevezetessége a Vadbemutató Kert északi oldalánál, lévő állományfoltban található emlékhely, amelyet Nagy László székeként ismer mindenki. A felirat tanúsága szerint 1979-ben a Fafaragótáborban résztvevő Barátai állítottak. A költő emlékére állított nagyméretű faragott szék felújítása esetleges cseréje időszerű lenne. Nagy-Villám Elérési lehetőség: A parkerdőn áthalad a kék kereszt, kék körút és a kék háromszög turistajelzés illetve érinti az országos Kéktúra nyomvonala. A panoráma út északról és délről is határolja a parkerdőt. Elhelyezkedés: Visegrád 4 tag Terület: ~ 30 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 200 fő A Nagy-Villám közel 30 hektár kiterjedésű parkerdejében szórt közjóléti berendezéseket helyezett el a kezelő, a parkerdő és a területén található egyéb létesítmények látogatói számára. A parkerdei létesítmények elfogadható állapotúak, folyamatos karbantartásuk indokolt.

11

A parkerdő területén az év minden szakában igen jelentős forgalom jellemző, hiszen önállóan működő, jelentős látogatottsággal bíró létesítmények: téli-nyári bobpálya, a Canopy-pálya, a Zsitvay-kilátó és a sípályák felvonói is ezen a területen találhatók. Zsitvay-kilátó (Visegrád 4 ÉP) A Nagy-Villám (Bf. 377m) csúcsán található, a nagyon szép körpanorámát nyújtó kő kilátó. A kilátóban ideiglenes kiállítások kapnak helyet, mellvédjéről a Dunakanyar, tiszta időben a Mátra és a Pilis vonulatai is látszanak. Az emléktábla szerint „A Magyar Turistaszövetség fennállásának 20 éves fennállására építették 1933-34 évben”. Az épületet 2005-ben nyilvánították védetté, az erdőgazdaság 2006-ban újította fel és állította vissza eredeti állapotába. Nevét Zsitvay Tiborról (1884-1969) kapta, aki a múlt század egyik kiemelkedő személyisége volt (Igazságügyi Miniszter, Magyar Turistaszövetség Elnöke stb.) A szervezett turistáskodás elkötelezett híve és támogatója. A kilátó az erdőgazdaság tulajdonában áll, üzleti vállalkozásként, külső vállalkozó működteti. A kilátó jelképes összegért látogatható.

A Zsitvay-kilátó épülete Bobpálya (Visegrád 4 TI1) Az 1991 óta működő bobpályát 2001-ben bővítették kétpályásra. A fejlesztésnek köszönhetően az év minden szakában, és akár esős időben is használható a létesítmény. A pálya mellett a kisgyermekek számára játszóeszközöket helyeztek el. Canopy (Visegrád 4 F) Az ország első canopy (~kötélcsúszda) pályáját Visegrádon építették meg 2008-ban. Az erdőrészlet területén felállított vasoszlopok között, a lombkorona szintjében kifeszített drótköteleken való siklás élményét nyújtja a látogatóknak. A pálya csak csoportosan, kísérő vezetésével teljesíthető. 12

A kötélpályával érintett 4 F erdőrészletben időközben (2009) egészségügyi termelést kellett végrehajtani, amely során az idős állomány jelentős része kitermelésre került. A közel 150 éves állomány néhány egyede hagyásfaként áll a felújuló állomány felett.

A pálya egyik állomáshelye Sí- és szánkópályák (Visegrád 4 TI3, 4 NY) A Nagy-Villám északi oldalában találhatók a téli sportok kedvelőinek kialakított létesítmények. A több szakaszból és nehézségi fokú pályából álló sípályák mellett, természetes hótakaró esetén lehetőség van a szánkózásra (Erdei Művelődés Házától északra) és sífutásra (Erdei Művelődés Háza és Kisvillámi turistaúton) is. A sípályák túlnyomó részén hóágyúk működnek.

Kis-Villám Elérési lehetőség: A parkerdőt gyalogosan a kék körút turistajelzésen, gépjárművel a panoráma úton lehet elérni. Elhelyezkedés: Visegrád 1 EY2 Terület: 6 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 50 fő A parkerdőt a Kis-Villám (Bf. 269m) tisztásain és a tisztásokat határoló állományrészek területén alakították ki. Szórt közjóléti berendezéseket (padok, pad-asztal garnitúra stb.) helyeztek el a létesítmény területén. A parkerdő területén található természeti értékeket tárja fel a Kisvillámi Vadvirágos Tanösvény. A létesítmény hosszútávú fenntartása indokolt.

13

Apátkúti-völgy Elérési lehetőség: A parkerdő Visegrád központjától gyalogosan, kerékpárral és gépjárművel egyaránt a piros sáv turistajelzés illetve a Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonal mentén érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 13, 17, 20-22 tagok egyes részletei Terület: ~ 30 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 150-200 fő A körzet egyik legismertebb és legforgalmasabb erdészeti közjóléti létesítménye. A parkerdő a Malom-patak mentén létesült, szórt közjóléti berendezések elhelyezésével, illetve komplex egységet alkot a területén (részben a területén) létrehozott egyéb, jelentőségüknél fogva önállóan kezelt és nyilvántartott létesítményekkel (Telgárthy-rét, Bertényi Miklós Füvészkert, Kaán-forrás). A patak menti erdőrészletek területén elszórtan nagy számban található asztal-pad garnitúrák, tűzrakóhelyek, esőbeállók, a patakon való átkelést lehetővé tevő hidak. A létesítmény területén található berendezések alapvetően jó állapotúak, a tönkrement berendezések pótlását és a környezet rendben tartását a Visegrádi Erdészet kiemelt figyelemmel, azonban lehetőségeihez mérten igyekszik elvégezni. A parkerdő területén található legjelentősebb és legismertebb forrás a Kaán-forrás (önálló közjóléti létesítmény). Ezen túlmenően további két befoglalt forrás található a parkerdőben: -

Alpár-forrás, amely a parkerdő déli részén található. Az 1996-ban befoglalt forrás, kevésbé frekventált helyen, de a völgy nagyon szép, szűk, meredek oldalakkal határolt szakaszán helyezkedik el. A forrás mellett egyéb közjóléti berendezés nem található. Bár a patak mentén futó erdei utat a patak több helyen veszélyezteti (a gyalogos közlekedésnek nincs akadálya) egy asztal-pad garnitúra elhelyezését javasoljuk a forrás közelében.

Alpár-forrás

14

-

Magda-forrás, a Telgárthy-rét és az Ördögmalom-vízesés között található rakott kőfallal foglalt forrás közvetlenül a műút mellett található. A forrás vize elapadt, vélhetően a 2010 nyarán történt áradást következményeként. Szakértői vélemény szerint, a patakmeder mélyüléséből adódik az elapadás, amelynek következtében valószínűleg nem járna eredménnyel az újrafoglalás.

Ördögmalom-vízesés A parkerdő területén számos jelenleg használaton kívüli bányaudvar található. A Stefániahídon átkelve elérhető szinte teljesen zárt és eldugott bányaudvar kiválóan alkalmas területe lehet a közjóéti fejlesztéseknek. Bár bezártságából fakadóan a rongálásoknak jobban kitett mint a parkerdő többi része, pihenőhely, sátorozóhely vagy szabadtéri színpad kialakítása javasolható a területen. A parkerdő magas látogatói létszáma miatt oktatási, ismeretszerzési szempontból is előnyös. A felhagyott bányaudvarok valamelyike otthont adhat tájékoztató táblák, kiállítható eszközök segítségével a hajdani bányászat szabadtéri bemutatásának.

15

A Stefánia-hídon keresztül elérhető bányaudvar (22TN)

KIRÁNDULÓ ERDŐK Fekete-hegy Elérési lehetőség: A Fellegvártól délnyugatra található létesítmény gyalogosan az OKT nyomvonalán, gépjárművel a Panoráma úton közelíthető meg. Elhelyezkedés: Visegrád 5 tag Terület: ~ 42 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 50-100 fő A Fekete-hegy platóján található szép panorámájú tisztáson elszórtan, a feltáró nyomvonal mentén helyezett el közjóléti berendezéseket az erdőgazdálkodó. Nagy számú és a közelmúltban történt teljes felújításnak köszönhetően általában jó állapotú asztal-pad garnitúrák és védőházak szolgálják a látogatók kényelmét. A szép környezet, és különleges panorámát nyújtó terület a nagyszámú látogatóra való tekintettel kiválóan alkalmas lenne egy tornapálya kialakítására. Szinte minden berendezés csoportnál tűzrakás nyomai figyelhetők meg, tűzvédelmi szempontból is kívánatos a tűzrakóhelyek kiépítése.

16

Egy berendezés csoport a Fekete-hegyen

ERDEI PIHENŐHELYEK Áprily-völgy Elérési lehetőség: A völgyet a Mogyoróhegyet és Dunabogdányt összekötő kék négyzet turistajelzés keresi fel. Elhelyezkedés: Visegrád 1F, 1M részletek Terület: ~ 15 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 25 fő A Mogyoró-hegyi bemutató játszótértől Dunabogdányig vezető turistajelzés (kék négyzet) keresi fel a közjóléti szempontból még kevésbé feltárt Áprily-völgyet. Jelenleg közjóléti berendezésekkel kevésbé ellátott létesítmény, amely még nem éri el a parkerdők kiépítettségi szintjét. A völgyben található forrásfoglalás a 2010-es esőzések során tönkrement. A forrás újbóli befoglalása, a tervezett tanösvény megvalósítása és a tanösvény nyomvonala mentén további közjóléti berendezések elhelyezésével a Visegrádi kirándulási célpontok egy újabb területe lehet.

Kálvária Elérési lehetőség: Visegrád központjától északi irányba, a Fellegvár felé az OKT nyomvonalán érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 3 B Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete

17

Befogadó képesség: A belterület határától a Fellegvárig futó gerincen, kb. 250 fm hosszúságban alakították ki a Kálvária stációit. A nyomvonal melletti kis tisztáson közjóléti berendezéseket (asztal-pad garnitúra, ülőpad) helyezett el az erdőgazdaság. A Kálvária nyomvonala sokak által használt. A taposás és a kimosódás következtében bekövetkező erodálódás csökkentése érdekében kb. 100 fm-en doronglépcső kialakítását javasoljuk, legalább a legmeredekebb szakaszokon. A nyomvonal mellett található koronaszáradt, balesetveszélyes fákat (főként akác) el kell távolítani. A tisztáson levő közjóléti berendezések felújításra, cserére szorulnak. További berendezések (asztal-pad garnitúrák, esőbeálló) elhelyezése javasolt. A tisztás rendszeresen kaszálandó.

Gyula-forrás Elérési lehetőség: Lepence és Pilisszentlászló között vezető út mellett található pihenőhely Elhelyezkedés: Visegrád 40 A Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 4 fő A közút mellett befoglalt, csorgó rendszerű forrásfoglalás fölé egy védőházat emelt az erdőgazdálkodó. A foglaláson egymásnak ellentmondó feliratok utalnak a víz fogyaszthatóságára. Az erdő szegélyében két támla nélküli padot egy a szemétmentes környezetre figyelmeztető táblát helyeztek el. Az út mentén kitaposott felület jelzi, hogy a közúti forgalom esetenként használja a létesítményt. Jelenlegi állapotában nem alkalmas az autóspihenőktől elvárt funkció ellátására. A terepi adottságok nem teszik lehetővé parkolóhely kialakítását, berendezések (asztal-pad garnitúra) elhelyezését úgy, hogy azok a közúti forgalomtól elkülöníthetők legyenek. Fenntartása, rendszeres gondozása (kaszálás, hulladékgyűjtés) elhelyezkedése és ismertsége miatt indokolt. Fejlesztése elsősorban a tájékoztatás céljait szolgálhatja (térképes tájékoztató táblák az erdőben található látnivalókról, kirándulási célpontokról).

Gyula-forrás foglalása és védőháza

Királykunyhó parkoló Elérési lehetőség: A Lepence-Pilisszentlászló között vezető, közforgalom számára megnyitott erdészeti magánút mellett található létesítmény.

18

Elhelyezkedés: Visegrád 41 ÚT2 Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: Bár valószínűleg sokan megállnak a helyszínen, közjóléti berendezés hiányában jelen formájában nem lát el közjóléti funkciót. A helyszín kiválóan alkalmas autóspihenő kialakítására, azonban ahhoz fejlesztése szükséges. 2-3 db asztal-pad garnitúra elhelyezése és a környékbeli látnivalókról, programlehetőségekről tájékoztató térképes tábla kihelyezése javasolt. A pihenőhely rendszeres kaszálása és védő cserjesáv kialakítása indokolt. Amennyiben a létesítmény fejlesztése nem történik meg, közjóléti berendezés és funkció hiányában, törlendő a létesítmény a nyilvántartásból.

Királykunyhó-„parkoló” Jenő-kunyhó Elérési lehetőség: Az Apátkúti-völgyben található Kaán-forrástól nyugatra 1 km-re található a kunyhó. Jelzett közjóléti nyomvonal nem vezet az épülethez. Elhelyezkedés: Visegrád 31 C Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 4-6 fő A gerendaépületet Horthy Miklós építtette. A kunyhó elnevezése valószínűleg Jenő nevezetű testvére emlékét őrzi. Az épület környezetében vadászati célokat szolgáló, a szintvonalakat követő kiterjedt cserkelőút hálózatot alakítottak ki. Az épület jó állapotú, kő alapon álló gerenda felépítményét ma már cseréptető fedi. Az épületben cserépkályha és néhány használati eszköz ma is található, amely több napos és akár téli használatot is lehetővé tenné. Az épületet a kezelő óvintézkedései ellenére is sorozatosan feltörték, ezért ma már nem zárják.

19

Az épület mellett egy asztal-pad garnitúrát és egy hulladékgyűjtőt helyeztek el. A kunyhót, annak ellenére, hogy jelölt turistaút nem vezet hozzá, jelenleg is sokan felkeresik, rendszeres tűzrakás nyomai fedezhetők fel. Az épület védelme érdekében, az erdőgazdálkodó folyamatosan gondoskodik tűzifáról. Az épület fenntartása és állagmegóvása az erdészeti/vadászati/történelmi értéke miatt mindenképpen indokolt. A rendszeres rongálások ismeretében ennek mikéntje nehezen meghatározható. Adottságai szerint kulcsosházként történő használatra is alkalmas. Az épületben víz, villany nincs, fekhelyet és melegedési lehetőséget biztosíthatnak a túrázóknak. Az épület melletti tűzrakóhely kiépítése szükséges. A meglévő asztal-pad garnitúra mellé még egy garnitúra telepítése és a ház történetét, hozzá kapcsolódó események feldolgozását tartalmazó tájékoztató tábla elhelyezése javasolt.

Jenő-kunyhó Telgárthy-rét Elérési lehetőség: Az Apátkúti-völgyben, a parkerdő területén található létesítmény Visegrád központjától gyalogosan, kerékpárral és gépjárművel egyaránt a piros sáv turistajelzés illetve a Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonal mentén érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 13 TI Terület: ~ 1 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 50 fő Az Apátkúti-völgyben futó közforgalom számára megnyitott erdészeti út (a gépjárművek idáig szabadon közlekedhetnek) mellett található közjóléti létesítményt Telgárthy Jenő kerületvezető erdészről nevezték el (turista térképeken az elnevezés általában helytelenül szerepel). A tisztáson Telgárthy-forrás elnevezéssel egy nyomókaros kutat is találunk, amely forrásvizet emel fel a vízgyűjtőjéből. A tisztáson asztal-pad garnitúrák, esőbeállók, tűzrakóhelyek kerültek elhelyezésre korlátozott számban. Felújításuk, felületkezelésük időszerű lenne.

20

A tisztás déli sarkában található a parkerdőgazdaság és a Visegrádi Önkormányzat által állított Millecentenáriumi Emlékoszlop, amelyen a honfoglaló törzsek vezéreinek képét vésték a fatörzsbe. Az emlékoszlopot köré 7 db piramis tölgyet ültettek. A létesítmény legnagyobb vonzereje a nagyon szép fekvésű tisztás, amelyet a látogatók leggyakrabban napfürdőzésre, „pokrócozásra” használnak. Ebből adódóan nem a közjóléti berendezésekkel kapcsolatos feladatok, hanem a tisztás rendszeres és gondos kaszálása, a szükséges hulladékgyűjtés elvégzése a legfőbb tennivaló. Emellett természetesen a területen levő berendezések állagmegóvása és szükséges cseréje is jelentős feladatot jelent. A terület látogatottságából adódóan tájékoztatási célokra is alkalmas a létesítmény, ezért a Telgárthy-rét névadójáról, a kissé eldugott Emlékműről és a közelben levő közjóléti létesítményekről, kirándulási célpontokról szóló tájékoztatást, térképes ábrázolást tartalmazó tábla elhelyezését javasoljuk.

A Telgárthy-rét Kaán-forrás Elérési lehetőség: Az Apátkúti-völgyben található forrást Visegrád központjától gyalogosan és kerékpárral egyaránt a piros sáv turistajelzés illetve a Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonal mentén érhető el. A forráshoz gépjárművel csak engedély birtokában lehet behajtani. Elhelyezkedés: Visegrád 17D Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 10 fő A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása, amelynek vizét a legízletesebbnek és legegészségesebbnek tartanak a Dunakanyarban. Eredetileg 1938-ban foglalta be a 914. számú Endre Cserkészcsapat. Elhunyt társaik emlékét tábla őrzi a forrásnál. Ma látható szép forrásfoglalást Bertényi Miklós erdőmérnök (nevét a Füvészkert őrzi) vezetésével készítették 1974-ben. A forrást Kaán Károly erdőmérnökről – aki többek között az 1935. évi első erdő- és természetvédelmi törvény megalkotójaként ismert - kb. 10 éve nevezték el.

21

A forrás vize iható, az ÁNTSZ kistérségi intézete a térség néhány - nem a körzetben levő ismert forrásával együtt rendszeresen bevizsgálja. A forrásfoglalás mellett néhány közjóléti berendezés helyezett el a kezelő (padokat, lépcsőzést, esőbeálló). A berendezések még használhatók, de a létesítmény ismertségére és a nagy látogató forgalomra való tekintettel itt különösen kell ügyelni a berendezések és a környezet állapotára. Az esőbeálló cseréje és egy tűzrakóhely kiépítése szükséges.

Kaán Károly-forrás

22

Géza-forrás Elérési lehetőség: Az Apátkúti-völgytől keletre levő forrás a Bertényi Miklós Füvészkertből induló Erdészeti Szakmai Túra nyomvonala mellett érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 19 E Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: Az egyszerű, de szép és tájbaillő, kőből épített forrásfoglalás mellett egyéb közjóléti berendezés nem került elhelyezésre. A forrás vízelvezetése nem megoldott, a forrás alatt elvezető erdei úton közlekedő járművek nyomaiban szétfolyik a kicsorgó víz. A forrásfoglalás mellett egy asztal-pad garnitúra elhelyezését és egy tűzrakóhely kiépítését javasoljuk. A forrásvíz elvezetésére egy kis átmérőjű áteresz beépítésével javasoljuk megoldani.

Géza-forrás Sóstói-rét Elérési lehetőség: A Sós-hegy platóján található pihenő a Visegrád-Pilisszentlászló között vezetett OKT nyomvonalán ill. a Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonalon érhető el Elhelyezkedés: Visegrád 9 TI, Dunabogdány 7 TI Terület: 1,3 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 4-6 fő A szép tisztás mellett kialakított közjóléti létesítmény állapota leromlott. A OKT és a kerékpáros nyomvonal egyaránt érinti a tisztást és létesítményt, ezért a létesítmény karbantartása és fejlesztése indokolt. Két asztal-pad garnitúra és egy tűzrakóhely kiépítése javasolt, a hulladékgyűjtők felszámolásával egyidejűleg.

23

Moli-pihenő (Molnár Lajos emléktábla) Elérési lehetőség: A pihenőhely az OKT nyomvonalán érhető a Borjúfő (kilátópont) és a Vízverési-rét között megközelítően félúton. Elhelyezkedés: Visegrád 15 A Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 3 fő A Barát-halom csúcsán lévő fátlan területen alakították ki Molnár Lajos jeles turista emlékpadját. A kő mellvéden betonba öntve tüntették fel a pihenő elnevezését és egy bronzlapon a létrehozóit, melyen az alábbi felirat olvasható: „Foglalta KPVDSZ Meteor Természetjáró Szakosztálya, Molnár Lajos emlékére. 1975”. A felirat több helyen nehezen olvasható a rongálások következtében. A kő mellvéd egy gyalult és rögzített padot helyeztek el, amelyről a Dunakanyar látványa tárul a látogató elé. A több mint 30 éve készített pihenőhely állapota ma is megfelelő, fenntartásra javasolt.

Moli-pihenő Vízverési-rét Elérési lehetőség: Pilisszentlászló és Visegrád között az OKT nyomvonalán Elhelyezkedés: Dunabogdány 17 TI Terület: 1,30 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 12 fő A Vízverési-nyeregben található tisztás északi szélén, az erdő szegélyében található néhány megfelelő állapotú közjóléti berendezés (asztal-pad garnitúrák, esőbeálló). A berendezésektől kissé elkülönülten, tisztás nyugati szegélyén 2011-ben helyezték el Madas László erdőmérnök emlékkövét, aki a tisztással szomszédos erdőtömbben (Visegrádi Erdőanya) 1955-től haláláig,

24

a természetközeli erdőgazdálkodással, folyamatos erdőborítással kapcsolatos kísérleteket végzett. Az Erdőanya területén a kísérleteket bemutató tájékoztató tábla található.

A Vízverési-rét, előtérben Madas László emlékkövével A kialakított pihenőhelyen tűzrakóhely kiépítése indokolt. Az emlékkő közelében Madas László életéről, munkásságáról és ehhez kapcsolódóan az erdőgazdaság jelenlegi gazdálkodásáról szóló, az erdő látogatója számára érthető nyelvezettel megszövegezett tájékoztató tábla elhelyezése javasolt.

Khüllenberg-forrás Elérési lehetőség: Dunabogdány központjától kb. 2,5 km-re délnyugatra lévő forrás a belterületről induló zöld sáv (egyben Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonal), majd kék kereszt és zöld kör turistajelzésen érhető el. Elhelyezkedés: Dunabogdány 6 VI Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 4 fő A Csádri-patak medrének szélében található forrást 1883!-ban foglalták be. A kisméretű kövezéssel kialakított foglalást 1964-ben újították fel. A forrás csurgó rendszerű, azonban a vízelvezetés nem megoldott. A szűk völgynek szinte az aljában levő forrásfoglalást a patak vize és hordaléka is veszélyezteti áradás esetén. A forrás közelében teljesen elkorhadt közjóléti berendezések (esőbeálló, asztal-pad garnitúra) találhatók. Vélhetően jelenlegi állapota miatt nem gyakran használt közjóléti létesítmény, bár rendszeres tűzrakás, látogatás nyomai felfedezhetők. A forgalmas közjóléti nyomvonalak közelsége miatt javasoljuk a létesítmény felújítását. A forrásfoglalás felújítása is szükségesnek tűnik, védelme érdekében a patakmeder felőli vízátvezetést fel kell számolni.

25

A használhatatlanná vált berendezések helyére újak telepítését javasoljuk (tűzrakóhely, asztalpad garnitúra, esőbeálló).

A Khüllenberg-forrás… József-forrás Elérési lehetőség: Dunabogdány belterületétől mintegy 4 km-re délre található közjóléti létesítmény a zöld sáv turistajelzés és a Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonal mentén érhető el. Elhelyezkedés: Dunabogdány 13 D Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 8-10 fő A dunabogdányiak körében nagyon népszerű kirándulási célpont a forrás. A szép kivitelű kő forrásfogalalást Vörös József kerületvezető erdész kezdeményezésére készítették 1949-ben. Az erdőgazdaság asztal-pad garnitúrákat, esőbeállót és tűzrakóhelyet létesített a forrás környezetében. A forrástól 100 méterre délkeletre található gerendaház (Imre-háza) mellett lévő közjóléti berendezéseket (asztal-pad garnitúra, tűzrakóhely) is használhatják az erdőjárók. A házzal szemben Schandl Lajos erdész emlékoszlopa áll, melyet családja és barátai állíttattak.

26

József-forrás Pap-rét Elérési lehetőség: A Pilisszentlászló belterületétől mintegy 3 km-re északkeletre található közjóléti létesítményt, a Pilis-Dunakanyar hegyi- és túrakerékpáros nyomvonalain (Visegrád, Dunabogdány, Pilisszentlászló és Szentendre felől egyaránt) illetve az OKT és a piros sáv turistajelzésen lehet elérni Elhelyezkedés: Dunabogdány 21 TI2 és 21 H Terület: 2 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 30 fő A közlekedési nyomvonalak (kerékpáros nyomvonal, turistaút, erdészeti feltáró út) csomópontja mellett található szép tisztáson kialakított közjóléti létesítmény nagyon népszerű a környező települések lakói körében. Szentendréről csoportosan, sok esetben iskolai szervezéssel jönnek fel a látogatók kerékpárral vagy gyalogosan. A rendszeresen kaszált tisztás szegélyében és a szomszédos erdőrészletben számos berendezést (asztal-pad garnitúra, tűzrakóhely, esőbeálló, hulladékgyűjtő) helyezett el az erdőgazdaság. Az úton közlekedők számára jól láthatóan a tájékoztató táblák „gyűjteménye” (erdei viselkedés, kerékpáros nyomvonalak, irányító tábla) található. A tisztás északi szegélyén „Balázs-kő” felirattal egy elhunyt kerékpáros emlékkövét helyezték el társai. A Pilisben található kistavak és azok rendkívül gazdag élővilágának megmentésének folyamatát, a program résztvevőit mutatja be a műút túloldalán található tájékoztató tábla.

27

A közjóléti létesítmény hosszú távú fenntartása indokolt. A közjóléti berendezések állapota többnyire megfelelő, az elhasználódó közjóléti berendezések felújítása, cseréje szükséges.

Horthy Miklós vadászház Elérési lehetőség: A Pap-réttől 200 méterre nyugati irányba található. Elhelyezkedés: Dunabogdány 23 ÉP Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 8 fő A két világháború között épült gerendaépületet Horhy Miklós kormányzó építette vadászati célból. A korábbi években vadásztársasági bérlemény volt. A gerendaépület ma is jó állapotban van, jelenleg kihasználatlan. Az épületben nincs víz, villany, a közelben még forrás sem található. Közművesítését a közeli erdészházból lehetne megoldani. A vadászház mellett közjóléti berendezéseket (asztal-pad garnitúra, tűzrakóhely) helyeztek el a vadászház lakói számára, amely bárki számára használható. Az elhelyezett közjóléti berendezések jó állapotúak. A vadászház állagmegóvása érdekében használata és rendszeres karbantartása lenne indokolt. Nomád körülményeket keresők számára kulcsosházként történő üzemeltetése merülhet fel lehetőségként.

Kalicsa-híd Elérési lehetőség: A Dunabogdánytól délre, mintegy 4,5 km-re található viadukt, a PilisDunakanyar kerékpáros nyomvonalon érhető el. Elhelyezkedés: Tahitótfalu 6 ÚT Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: A nagyon szép, kőpillérekre épített fahíd ipartörténeti értéket képvisel, amely a napi használat mellett, érdemes az erdő látogatóinak a figyelmére is. Jelenleg a kerékpáros nyomvonal halad át a hídon és a zöld sáv turistajelzés halad el a hídtól mindössze 100 m-re nyugatra. A híd mellett egy asztal-pad garnitúra és egy tájékoztató tábla kihelyezésével egy pihenőhely kialakítását javasoljuk. A tájékoztató táblán a híd történetén, méretein túlmenően a környező látnivalókat, úticélokat is ajánlott feltüntetni. A közeli turistanyomvonal mellett egy iránytó tábla jelezze a híd és a pihenőhely elérhetőségét.

28

Kalicsa-híd Zánkó-rét Elérési lehetőség: Pilisszentlászlót Leányfaluval összekötő piros sáv turistajelzés mentén érhető el a létesítmény, a Pap-réttől keletre kb. 1,5 km-re. Elhelyezkedés: Tahitótfalu 9 TI Terület: 2 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 8-10 fő A tisztás délkeleti szélében, az erdei út mentén álló nagyméretű fa árnyékában alakították ki a pihenőt. Az elhelyezett közjóléti berendezések (védőház, asztal-pad garnitúrák) jó állapotúak. A létesítmény hosszútávú fenntartását és a gyűjtőzsákos hulladékgyűjtők felszámolását javasoljuk.

Hétvályús-forrás Elérési lehetőség: A forrás Tahitótfalutól délkeletre kb. 2,5 km-re található, a község központjából induló sárga sáv, majd sárga kör turistajelzésen érhető el. A forrást felkereső turistajelzésen a szép kilátást nyújtó Vörös-kő pihenőhelyig lehet eljutni. Elhelyezkedés: Tahitótfalu 22 TI Terület: Kezelő: Rendezetlen Befogadó képesség: 4 fő A forrást a foglaláson található tábla tanúsága szerint 1817!-ben foglalták be. A foglalást a X. kerületi Természetbarát Szövetség 1968-ban újjáépítette, majd a Pilisi Parkerdőgazdaság újította fel 1978-ban. A gondosan megépített kő foglalás jó állapotú, csurgó rendszerű. Száraz időszakban is igen bő vízmennyiség jellemzi. A víz elvezetését fa vályúrendszer biztosítja.

29

A forrással szemben található kis területen megépített tűzrakóhely jelenleg is jó állapotú. A tűzrakóhely köré rakott ülőtuskók, asztal-pad garnitúrák rossz állapotúak, elkorhadtak, rongálás áldozatává váltak. A forrástól 50 méterre északra található kimagasodáson további közjóléti berendezések romjai láthatók. Az épített tűzrakóhely még használható, de a garnitúrának már csak darabjai fedezhetők fel. A forráshoz vezető turistajelzés mentén kb. félúton (Tahitótfalu 24 TI) található közjóléti létesítmény (asztal-pad garnitúra és tűzrakóhely) hasonló állapotban van. A község lakói között közkedvelt, igen nagy múlttal rendelkező forrás múltjához és jelentőségéhez mérten jelenleg méltatlanul elhanyagolt állapotban van. Legalább a forrás környezetében rendezett állapotot kell kialakítani. Amennyiben nincs lehetőség új berendezések elhelyezésére, a meglevők berendezések romjait el kell távolítani. A Hétvályús-forráshoz vezető turistajelzés nyomvonala a Leány-kúttól csörgedező vízfolyást keresztezi. A csorgóvíz átvezetése nincs megoldva az erdészeti feltáróúton, amely időnként nagyon megnehezíti mind a gyalogos, mind a gépjárműves közlekedést. Javasoljuk a kifolyó víz áteresszel történő elvezetését.

A Hétvályús-forrás és berendezései

Vörös-kő Elérési lehetőség: A Leányfalu és Tahitótfalu fölé magasodó Vörös-kő csúcsa a piros és a sárga sáv turistajelzésen érhető el. Elhelyezkedés: Tahitótfalu 21 B, C, D erdőrészletek Terület: 0.1 ha Kezelő: Rendezetlen Befogadó képesség: 10 fő A Vörös-kő 521 m magas csúcsán található a „Felszabadulási emlékmű” (21 C erdőrészlet fátlan területén), amelytől nagyszerű kilátás nyílik többek között a Szentendrei-szigetre és a Naszályra. Az emlékmű környezetében április 4-e körül vasárnapokon tömegrendezvényszerű

30

emléktúrákat szerveztek. A tömegmegmozdulások „emléke” még ma is áll. Az emlékműtől északnyugatra hatalmas faszerkezetével egy esőbeálló található, amely kb. 50 m2 alapterületű. Az építmény szerkezete ma is jó állapotú, tető és oldaldeszkázata néhány helyen hiányos. A pihenőhely a területen elhelyezett nyomtatványokból következtetve jelenleg is helyet ad rendezvényeknek (Költészet napja 2011. április). Az esőbeállótól délre közjóléti berendezéseket (asztal-pad garnitúrák, iránytó tábla) helyeztek el, tűzrakóhely nincs kiépítve, de rendszeres tűzgyújtás nyomai láthatók. A nagyméretű esőbeálló fenntartásának valószínűleg nincs értelme, ezért célszerű lenne elbontani. Helyére amennyiben szükséges egy kisebb méretű, néhány fő számára alkalmas védőházikó építése javasolható. Az emlékmű és az esőbeálló létesítésének fő indoka a nagyon szép kilátás lehetett, amely ma már csak részben látható. A kilátást akadályozó néhány kisméretű fa- és cserjecsoport eltávolítását javasoljuk, hogy minél szélesebb látószögű kilátás nyílhasson a látogatók számára. A közjóléti berendezések mellé a tűzrakóhely kiépítését javasoljuk, a tűzveszély csökkentése érdekében.

A hajdani közösségi rendezvények építménye a Vörös-kőnél

BEMUTATÓ HELYEK Erdészek Barátság Parkja Elérési lehetőség: : A Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény és a kék háromszög turistajelzés halad keresztül a Parkon. Elhelyezkedés: Visegrád 1 EY2 Terület: 0.8 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: Az Erdészek Barátság Parkját 1985-ben az Erdők Nemzetközi Évében hozták létre az ország erdőgazdálkodói. Minden akkori erdőgazdaság, erdészeti oktatási intézmény egy-egy fából faragott emlékoszlopot helyezett el a Parkban. A szép kilátással rendelkező, rendszeresen kaszált réten 33 művészi módon faragott emlékoszlop található. A Parkot átszelő feltáró sétautak mentén szórtan elhelyezett közjóléti berendezések (padok, védőház) szolgálják a látogatók kényelmét. Az országban egyedülálló, a maga nemében különleges létesítmény hosszú távú fenntartása, a faragott oszlopok rendszeres kezelése, állagmegóvása indokolt. 31

Az erdők hármas funkcióját megjelenítő hármas emlékoszlop

ARBORÉTUMOK, BOTANIKUS KERTEK Füvészkert Elérési lehetőség: A létesítmény az Apátkúti-völgyben található, amely Visegrád központjától gyalogosan, kerékpárral és gépjárművel egyaránt a piros sáv turistajelzés illetve a PilisDunakanyar kerékpáros nyomvonal mentén érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 13 EY, 13 ÉP Terület: 18 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: A Bertényi Mikós Füvészkert és Erdészeti Bemutatóterület a Telgárthy-réttől keletre fekszik. Története az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor a területen jellemző gyenge sarjerdetű gyertyán, akác állományok lecserélésére diplomamunka készült. A termőhely feltárást követően, táblás elegyítéssel került sor a fafajcserére, elsősorban luc-, duglász-, és vörösfenyő fajok felhasználásával. A tervezési szempontok között kiemelkedő jelentőséget kapott a terület látogatói forgalmának, közjóléti szerepének figyelembe vétele. 1978-ban határozták el, hogy fajgazdagítással, közjóléti célú fejlesztéssel arborétummá alakítják a területet. A faj- és fajtagazdagítás, idős állományfoltok megőrzése, fellegvárral való látványkapcsolat megtartása is szerepelt a fő szempontok között, azonban nem volt cél a növényrendszertani kert kialakítása. A növénykezelési munkálatokon kívül sétaút, hidak építése, tájékoztató táblák elhelyezése történt meg. A füvészkert 1991-ben nyílt meg a nagyközönség számára. A kialakított gyalogösvény mellett elhelyezett táblák nagyon széleskörű információkkal szolgálnak. Többek között a terület történelmi vonatkozásaival, növény- és állatvilágával, annak védelmével, a Felvidéki erdészépít-

32

kezésekkel kapcsolatos információkat nyújtanak. Több emlékhely a Füvészkert létrehozóinak állít emléket. A Füvészkert bejáratánál (Visegrád 13 ÉP) váltható meg a látogatás jelképes díja. A korábbi épület kibővítésével büfé kialakítására került sor, amely remélhetőleg az Apátkúti-völgy egyik hiányosságát pótolva, a Füvészkert látogathatóságára is mind több ember figyelmét felkelti majd. A Füvészkert hosszútávú, magas színvonalú fenntartása szükséges és indokolt.

A Füvészkert tájékoztató táblája

ÉLŐVAD BEMUTATÓK Mogyoróhegyi Vadbemutató Kert Elérési lehetőség: A Mogyoróhegyen található élővad bemutató mellett halad el a gépjárműves közlekedést is lehetővé tevő Panoráma út, illetve a létesítményt felkeresi a turistautak hálózata és a Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonal is. Elhelyezkedés: Visegrád 1 EY1 Terület: 10 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: A Visegrádi Kirándulóközponttal egyidőben, 1984-ben valósult meg a Mogyoróhegyen az élővad bemutató. Azzal a céllal létesült, hogy a látogatók a kertben szabadon megfigyelhessék a rejtőzködő életmódot folytató hazai nagyvad fajokat. A megközelítően 2 hektáros területen jelenleg a szarvas és a vaddisznó fajok néhány példánya található meg. A vadbemutató mellett található épületnél (Mócsay tanya) háztáji állatok (kecske, ló, racka, merinó juh) tekinthetők meg. A létesítményt kiépített úton lehet végigjárni, amelynek az alsó úttól a tetőig tartó szakasz doronglépcsőként vezet. A létesítmény készítőjének szándéka mindenképpen támogatandó, a fővárosban és agglomerációban élő emberek számára kuriózum mind a vadfajok, mind a háziállatok megtekintése. A vadfajok bemutatása jól illeszthető a közeli Erdei Iskola programjába az évszaktól függetlenül.

33

A térítésmentesen látogatható létesítmény jelenleg leromlott és elhanyagolt állapotban van. A terület kerítése, kapuzata jelentős részben felújításra, cserére szorul. Elsősorban a gyér vadlétszám, a növényzet és a terepviszonyok miatt a látogatóknak nem sok esélyük van a vad megfigyelésére. A látogatók tájékoztatását mindössze egy a Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvényhez tartozó tájékoztató tábla látja el. A kerítésrendszer, kapuzat felújítását követően nagyobb vadlétszám és a bemutatandó vadfajok számának növelése is indokolt. A bezártságot jobban tűrő vadfajok pl. muflon, dámszarvas bemutatása lenne célszerű. A megfelelő üzemeltetéshez egy itatórendszer kiépítése is szükséges lenne. A látogatók többnyelvű, a látható vadfajokról, szokásaikról, tulajdonságaikról, akár vadászati lehetőségekről többnyelvű tájékoztató rendszer kialakítása is indokolt.

ERDEI ISKOLA, ERDEI ISKOLA KÖRNYEZETE Mogyoróhegyi Erdészeti Erdei Iskola Elérési lehetőség: Az Erdei Iskola a Mogyoróhegy és a Nagy-Villám közötti nyeregben található, melyet északról a panoráma út, délről a kék háromszög illetve a kék kör turistajel övez. Elhelyezkedés: Visegrád 4 TI3 Terület: ~ 3,5 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 150 fő Az Erdei Iskola oktatási központja a Makovecz Imre által tervezett Erdei Művelődés Háza, amelyet az ország első erdei iskolájaként 1988-ban adtak át.

Az erdei iskola épülete Az Erdei Művelődés Háza komplett erdei iskola programot biztosít elsősorban általános iskolások számára, de óvodások és középiskolások foglalkoztatása is igényelhető. Az erdei iskola alapvetően 5 napos turnusokban működik a nyári időszakban, azonban egynapos ill. kettőnégy napos kirándulásra érkezők számára is tudnak programot nyújtani. Az iskola egész év-

34

ben működik, a mintegy 1100 programon évente több mint 6000 látogató, főként gyermek vesz részt. Az egynapos programokat elsősorban budapesti és az Agglomerációban található iskolák veszik igénybe, az egyhetes erdei iskola programra az egész országból, sőt a határon túlról is érkeznek csoportok. Az erdei iskola mintegy 150 fő számára szálláshelyet is tud biztosítani, az Erdei Művelődés Házával „szemben”az 1979-ben természetismereti táborként megnyitott területen. A táborban 2002-ben építettek 10 db 12 személyes faházat. Emellett 1 db 30 személy elszállásolására alkalmas, komfort nélküli „jurta” ház foglalható el. Az erdei iskolát 2009-ben újították fel pályázati forrásból. A felújítás az egyedi kialakítású Erdei Művelődés Házában a szigetelés megújítását és fűtéskorszerűsítést is magába foglalta. A szálláshelyen a vizesblokkok felújítását, fűtés korszerűsítését végezték el és akadálymentesítették a területet, a mozgáskorlátozottak számára is megfelelő körülményeket biztosítva. A szálláshelyen újonnan épült épületben a kézműves foglalkozások kapnak helyet. Az ország talán legismertebb erdei iskolájának hosszútávú és magas színvonalú fenntartása szükséges. A kialakult és jól működő, országos erdei iskola hálózat fenntartásához támogatási rendszer működtetésére lenne szükség. Az erdőhöz, a természeti értékekhez kapcsolódó ismeretek átadása, a fiatal korosztály érdeklődésének felkeltése nem csak az erdészeti ágazatnak, hanem a társadalom egészének érdeke.

ERDEI TANÖSVÉNYEK Kisvillámi Vadvirágos Tanösvény Elérési lehetőség: A Kis-Villámon létrehozott tanösvény a kék körút turistajelzés mentén érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 1 EY2 Hossza: 800 m Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: A tanösvény a Kis-Villám különleges, egyedülálló természeti értékeit mutatja be. A nyomvonal mentén 14 állomáshelyet alakítottak ki, melyeken tájékoztató táblák mutatják be a látnivalókat. Részletesebb ismeretek az Erdei Művelődés Házában beszerezhető kirándulásvezető füzetben illetve a tanösvényt bemutató színes ismeretterjesztő mesekönyvben találhatók. A tanösvényhez előzetes bejelentkezés alapján szakvezetés is igényelhető. A tanösvény tájékoztató tábláin a feliratok már több helyen is nehezen olvashatók. Időszerű a táblákat felújítani, cserélni. A tanösvény indító tábláján megtalálható hasznos információk mellett, a közelben található további tanösvényeket, létesítményeket ábrázoló térképet is célszerű megjeleníteni.

Nagyvillámi Erdészeti Tanösvény Elérési lehetőség: A tanösvény az Erdei Művelődés Házától indul, nyomvonala a kék háromszög és a kék körút turista jelzés mentén érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 4 TI3, 4 D és F részletek Hossza: 1.600 m Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: -

35

A tanösvény 2005-ben létesült az Európa Terv keretén belül a Környezetvédelmi és Vízügyi célelőirányzat támogatásával. A tanösvény nyomvonala mentén 10 állomáshely került kialakításra, melyek többek között az erdei fafajokkal, erdőgazdálkodással, erdőrendezéssel kapcsolatos ismereteket nyújt. A tanösvényhez vezetőfüzet készült, amely bővebb információkat szolgáltat a látogatók számára. A tanösvény tájékoztató táblái jó állapotúak, folyamatos karbantartásuk szükséges.

Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény Elérési lehetőség: A Mogyoróhegy északkeleti oldalán vezető tanösvény a kék négyzet, kék kör és kék háromszög turistaúton is elérhető, kiinduló pontja a Vadbemutató Kert nyugati oldalán (bejáratánál) található. Elhelyezkedés: Visegrád 1 tag EY1, EY2, J, I részletei Hossz: 1.200 m Kezelő: Erdők a Közjóért Alapítvány és a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: A tanösvény a Mogyoróhegy természeti szépségeit, változatos állat- és növényvilágát mutatja be. A tanösvény 2005-ben az Európa Terv keretén belül a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat támogatásával valósult meg. A tanösvény nyomvonala jelentős részben meglevő turistautakon halad, 10 állomáshelyét tájékoztató táblákkal szereltek fel. A látnivalók részletes leírása kirándulásvezető füzetben található meg. Előzetes bejelentkezéssel szakvezetés is igényelhető. A tanösvény állomáshelyein található tájékoztató táblák és az eligazodást segítő irányító táblák jó állapotúak. Az Erdei Iskola programjaihoz kapcsolódó és a környéket látogató kirándulók között is közkedvelt tanösvény fenntartása indokolt.

A tanösvény indító táblája

36

Erdőanyai Tanösvény Elérési lehetőség: Pilisszentlászló és Visegrád között az OKT nyomvonalán, a Vízverésiréttől nyugatra kezdődik a tanösvény. Elhelyezkedés: Visegrád 14 és 15 tagok területén Hossza: 1500 m Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: A természetközeli erdőgazdálkodás bemutatását szolgáló tanösvény 2006-ban az Európa terv keretén belül, a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat támogatásával valósult meg. A tanösvény 6 állomáshelye elsősorban a szakmai közönség számára készült, a Visegrádi Erdőanyai erdőtömbben jellemző gazdálkodásról.

A tanösvény egyik bemutató táblája

ERDEI JÁTSZÓHELYEK Mogyoróhegyi népi játszótér Elérési lehetőség: A Mócsay tanya és a Vadbemutató Kert között található létesítmény a kék négyzet turistaútról és a panoráma útról érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 1 EY1 Terület: 0.5 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 40-50 fő A Mogyoró-hegy „csúcsán” található játszótéren közel 30 népi jellegű fa játszóeszközt helyezett el az erdőgazdaság. A legegyszerűbb hintától a nagyméretű mászóvárig. A játszóeszközök jó állapotúak, rendszeresen karbantartottak. A nagyméretű tisztás kaszálását gondosan elvégzi a kezelő.

37

A Mogyoró-hegy gyermeklátogatói számára élményt és kikapcsolódást jelent a szép környezetben, nagy területen kialakított létesítmény, amelynek hosszútávú fenntartása indokolt.

A „népi” játszótér néhány játszóeszköze Mogyoróhegyi bemutató játszótér Elérési lehetőség: A Mogyoróhegy déli tisztásán kialakított játszótér gyalogosan a kék négyzet turistaúton, gépjárművel a panoráma úton közelíthető meg. A játszótér közvetlenül a parkoló mellett található. Elhelyezkedés: Visegrád 1 EY1 Terület: 1,5 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 40-50fő A játszóteret a 1980-as években alakították ki a Mogyoróhegy gyermeklátogatói számára. A bemutató játszótér elnevezés arra utal, hogy a játszótér egyben z erdőgazdaság parkberendezéseket készítő műhely termékeinek bemutatását is szolgálta. Ennek köszönhetően nagyon sokszínű, változatos berendezésekből állt össze a játszótér játszóeszközeinek palettája. A játszótér és a parkoló mellett az erdőgazdaság vizesblokkot alakított ki, amelyet térítésmentesen használhatnak a látogatók. Bár a sokféle, kreatív játszóeszköz jelentős része ma is megtalálható, a berendezések elhasználódtak, több esetben sérültek. A közösségi játszóterekkel kapcsolatos szabályozás jelentősen módosult Magyarország Európai Uniós csatlakozását követően, ezért az erdőgazdaság elvégeztette a játszóeszközök biztonságossági felülvizsgálatát 2007-ben. Az ellenőrzést végző szervezet által előírt módosításokat az erdőgazdaság elvégezte. A játszótér jelen állapotában is képes ellátni funkcióját és a balesetvédelmi szempontoknak is megfelel, azonban szükség lenne a meglevő berendezések megfelelő és rendszeresen visszatérő felületkezelésére az elhasználódott berendezések cseréjére

38

ERDEI TÁBOROK Vándor tábor Elérési lehetőség: Mogyoróhegy északi részén található létesítmény Elhelyezkedés: Visegrád 1 EY1 Terület: 0.1 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 50 fő Kulturált sátorozási lehetőséget biztosító állandó táborozóhely. Tájba illő, faszerkezetű vizesblokkal (zuhanyzó,WC), konyhával (kemence, konyhai gépek) felszerelt létesítmény, amely az erdészettel történő egyeztetést követően napidíj ellenében vehető igénybe. A nagyon szép környezetben, kilátással rendelkező tisztáson visszatérő vendégek, cserkészek, általános iskolák csoportjai sátoroznak a nyári időszakban. A közeli Nádas-tó partján kialakított stég és szabadtéri foglalkoztató az Erdei Iskola diákjai számára tartott vízbiológiai vizsgálatok helyszíne. A létesítmény fenntartása, a közjóléti berendezések folyamatos karbantartása indokolt.

A tábor bejárata, háttérben a konyha épülete Mócsay tanya - táborhely Elérési lehetőség: A Mogyoróhegy északi részén található táborozóhely a Mócsay tanya mellett található, időjárásbiztos, közjóléti nyomvonalként nem jelölt úton közelíthető meg. Elhelyezkedés: Visegrád 1 EY1 Terület: 1 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 120 fő. A táborózóhelyen a sátorozók számára szép kilátással bíró, rendszeresen kaszált és rendben tartott, körbekerített táborhelyet alakított ki az erdőgazdaság. Asztal-pad garnitúrák,

39

tűzrakóhelyek mellett vizesblokk (fürdési lehetőség) szolgálja a látogatók kényelmét. A tábor jellegében és felszereltségében a Vörös-kői táborhoz hasonló azzal a különbséggel, hogy itt nem alakítottak ki konyhát. A tűzrakáshoz szükséges tűzifát biztosítja a kezelő, aki rendszeresen gondoskodik az elhasználódott berendezések cseréjéről. A létesítményt elsősorban a nyári időszakban használják, nagy népszerűségnek örvend a cserkészek, általános iskolák körében. A létesítmény hosszú távú fenntartása szükséges és indokolt.

Jurta kemping Elérési lehetőség: Az Erdei Művelődés Házával szemben levő kemping a kék háromszög és a kék körút turistajelzésen gyalogosan, a panoráma útról gépjárművel is megközelíthető. Elhelyezkedés: Visegrád 4 TI3 Terület: 1 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~100 fő A szép természeti környezet és a közelben található szórakozási, időtöltési lehetőség ellenére is alacsony látogatottsággal bír a kemping, amely a kirándulási, ismeretszerzési, sportolási lehetőség miatt családok, csoportok sátorozásának, osztálykirándulások szervezésének kiváló helyszíne lehet a nyári időszakban. A kemping üzemeltetése a közelmúltban került vissza az erdőgazdasághoz. A korábbi bérlő elhanyagolta a fenntartási munkákat emiatt a kemping főépülete, szolgáltató helységei felújításra szorulnak. Bár a kirándulási szokások erősen változtak az elmúlt évtizedben, a kemping kihasználatlanságának vélhetően nem az az elsődleges oka, hogy a sátorozás kiment a divatból. A biztonságos körülmények között, magas szolgáltatási színvonalon és a szolgáltatással arányos áron működő kemping, továbbra is vonzó lehet a sátorozást kedvelőknek, amennyiben az ilyen lehetőségeket keresők társadalmi rétegét megtalálja az üzemeltető, hirdetések, reklámok útján. A munkálatok befejezését követően a kemping várhatóan a 2012-es szezonban (általában május1-től, szeptember 30-ig) újra az érdeklődők rendelkezésére áll.

Szigetcsúcs-táborozóhely Elérési lehetőség: A Szentendrei-sziget „legfelső” részén található táborozóhely, Kisoroszi belterületén keresztül, közúton érhető el. Elhelyezkedés: Kisoroszi 7 A, TI és 9 A, TI Terület: ~ 10 ha Kezelő: Kisoroszi Község Önkormányzata Befogadó képesség: A Szentendrei-sziget nyugati „csücskében” kialakított kemping a közelmúltban került át a Kisoroszi Önkormányzat kezelésébe. A táborozóhelyet eredetileg a Pilisi Parkerdőgazdaság alakította ki. A négy részletet érintő létesítmény sátorozási lehetőséget nyújt térítési díj ellenében. A sátorozók számára a helyen kívül csak az alapvető egészségügyi feltételeket (WC, szemétszállítás, fűnyírás, vízvételi lehetőség) biztosítják.

40

A létesítmény területének középső részén lévő tisztásokon alakították ki a vizes blokkot. Az elszórtan kihelyezett közjóléti berendezéseket (asztal-pad garnitúra, hulladékgyűjtő) a 9 A erdőrészletben helyeztek el, amely jelenleg rendezetlen gazdálkodási viszonyú.

Berendezések a kemping területén Az erdőállomány több részén alacsony záródású, ligetes szerkezetű állományrészek jellemzők. Az erdő közjóléti funkciójából adódóan a területen az állandó erdőborítás (alacsony záródással) fenntartása a cél. Az idős, balesetveszélyt hordozó fák eltávolításáról és pótlásáról folyamatosan gondoskodni kell. A bejáratnál elhelyezett tájékoztató tábla szerint, a létesítmény kezelői nem vállalnak felelősséget a kidőlő fák által okozott sérülésekért, károkért. Azonban a közjóléti létesítmények területén, ahol ráadásul hosszú idejű tartózkodás jellemző, kiemelten kell ügyelni a veszélyes fák, koronarészek eltávolítására. A szükséges munkálatok elvégzéséhez a gazdálkodási viszonyokat rendezni kell (az erdészeti hatóságnál bejegyzett erdőgazdálkodó hiányában nem végezhető munka az erdőrészletben). Több helyen a táborozók által összeállított berendezések jelzik, hogy a létesítmény berendezés-ellátottsága nem elégséges. Az „összetákolt” berendezések felszámolását követően főzésre alkalmas területeket javasolt kialakítani, kiépített tűzrakóhellyel, asztal-pad garnitúrával, esetleg néhány asztallal ellátott védőházzal, amely kisebb eső esetén is lehetővé teszi a főzést, étkezést.

41

II. Pilisi területrész PARKERDŐK Szurdok Elérési lehetőség: Pilisszentkereszt belterületének déli határáig nyúló létesítmény az Országos Kéktúra (OKT) nyomvonala mentén érhető el. Gépjárművel a Szurdok keleti „alsó” végénél kialakított parkoló vehető igénybe. Elhelyezkedés: Pilisszentkereszt 62 A és 103 A, Csobánka 1 A és Pilisszántó 17 A erdőrészletek, illetve az autósparkoló Pomáz községhatárban található (Szentendrei erdőtervezési körzet) Terület: 12 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 100 fő A környék egyik legszebb és legismertebb természeti képződményében kialakított közjóléti létesítmény, amelyet minden időszakban a látogatók tömege keresi fel. Jó időben, hétvégéken a látogatók százai fordulnak meg a Szurdok területén. A különleges sziklaformákat hordozó szurdokban a patakmeder felett többször átívelő hidak rendszerét alakította ki az erdőgazdaság, asztal-pad garnitúrákat, tűzrakóhelyeket építettek ki az elmúlt évtizedekben.

A kiszáradt meder felett átívelő hidak a Szurdokban A helyi Önkormányzat és civil szervezet összefogásával tanösvény létesült. A Szurdok keleti végén található nagyméretű parkolóban a látogatók pihenését szolgáló közjóléti berendezéseket (asztal-pad garnitúrák) helyeztek el.

42

A parkoló közelében – kissé eldugottan – mészégetőt alakítottak ki. A környékre korábban igen jellemző mesterség bemutatására hivatott létesítmény le van zárva, meg lehet tekinteni, de egyéb információt nem kap a látogató a tevékenység végzéséről. A szurdok mellett található régi bányaudvarban (Csobánka 1 TN) is közjóléti berendezések kerültek elhelyezésre (támlás padok). A terület közösségi rendezvények gyakori helyszíne. A 2010-ben bekövetkezett áradás valamennyi hidat tönkretette. A megrongált hidak felhasználható faanyagából a hidak egy részét újraépítette az erdőgazdaság. Az áradás következményeként a völgyben csurgó víz (Dera-patak) a szurdok túlnyomó részén a felszín alatt folyik. A rendszeres rongálások következményeként a kiépített tanösvény tábláinak csak töredéke található meg, azok is többnyire használhatatlan állapotban. Az erdőgazdaság 2011-ben pályázati forrásból megújította a Dera-patakba korábban épített víz- és hordalék visszatartását szabályozó műtárgyakat. A műtárgyakkal visszaállításra került a völgyfőben egykor lévő két kisméretű tó is. A tó környezetében közjóléti berendezéseket (asztal-pad garnitúrák) helyeztek el.

A Szurdok rehabilitációja során létrehozott tó és az elhelyezett berendezések

Jegenye-völgy Elérési lehetőség: Solymár belterületének a délnyugati szegélyén lévő létesítmény, a sárga sáv turistajelzés és a Mária-út mentén érhető el. Elhelyezkedés: A parkerdő a Solymár 22-25 és a 38 erdőtagot érinti Terület: 21 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete ill. Solymár Önkormányzata Befogadó képesség: 50 fő Az elhelyezkedése és vadregényes adottságai miatt nagyon népszerű kirándulási, sportolási célpont a parkerdő a helyi és környékbeli lakosság körében. A Paprikás-patak mentén kiépített közjóléti létesítmény földtani különlegességeket, hangulatos pihenőket, közösségei rendezvények megtartására alkalmas tisztást vonultat fel.

43

Korábban a patak vizének duzzasztására alkalmas műtárgyakat alakítottak ki a mederben, amelyek nyomai még ma is fellelhetők. A fürdőzésre alkalmas vízfelületek visszaállításának igénye a közelmúltban is felmerült, azonban megvalósítása nem történt meg. Természetvédelmi és higiéniai kétségek is felmerülnek a magvalósítással kapcsolatban. A létesítmény déli szakasza az erdőgazdaság kezelésében van. Itt a patakmeder mentén padokat, hulladékgyűjtőket, a sziklakibúvások, vízesés mellett biztonságos közlekedést szolgáló berendezéseket (korlát, lépcsőzés, híd) helyezett el az erdőgazdálkodó.

Rózsika-forrás

44

A parkerdő középső harmadában található kis tisztáson bográcsolásra alkalmas pihenőt alakítottak ki. Itt található a nagyon szépen befoglalt Rózsika-forrás, amelyet a forrás mellett elhelyezett márványtábla szerint az Újpesti Természetvédő Egyesület épített, jelen formájában a Patrona Solymaris valósította meg 2002-ben. A parkerdő északi része a helyi önkormányzat kezelésében van, itt található a közösségi rendezvényeknek helyszínt adó tisztás (Solymár 38 TI). A parkerdő berendezései túlnyomó részben megfelelő állapotúak, valószínűleg a nagy látogatói forgalom miatt a rongálások nyomai sem jellemzőek. A létesítmény fejlesztése során a parkerdő közvetlen környezetében található geológiai, botanikai érdekességeket, jellemző erdőgazdálkodást bemutató táblarendszer kialakítását javasoljuk. A pihenőhelyeken a leromlott állapotú tűzrakóhelyeket fel kell újítani. A patak magasabb vízállás esetén több helyen a sétautat veszélyezteti, ezeken a szakaszokon meg kell oldani a partfal védelmét.

ERDEI PIHENŐHELYEK Dobogókői körsétány, kilátó Elérési lehetőség: Dobogőkő belterületét is érintő piros kör nyomvonalon. Elhelyezkedés: Dobogókő belterületétől délre fekvő területen, érintve Pilisszentkereszt 32, 35, 36 erdőtagok területén Hossza: ~ 3,8 km Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: Dobogókő (közigazgatásilag Pilisszentkereszt községhatár) belterületét átszelve - érintve a központi parkolót – alakították ki a Körsétányt. A 2-3 méter szélességű, jó minőségű járófelülettel bíró nyomvonalat megközelítőleg szintvonalban jelölték ki. A nyomvonal mellett többek között támlás padok, asztal-pad garnitúrák kerültek kihelyezésre. Az enyhe lejtésű „sétaút” a látogatók számára ideális terep könnyű séták, futás céljára. A Pilis talán leglátogatottabb területének egyik legismertebb nyomvonala a körsétány. A nagyszámú látogató miatt, ideális terület az érdeklődők ismereteinek bővítésére, tanösvény kialakítására. A sportolási céllal érkezők számára néhány megállóponttal (bemelegítő, nyújtó gyakorlatokhoz szükséges eszközök) rendelkező egyszerű tornaösvény kialakítása is javasolt.

Két bükkfa (Bükkfa-nyereg) Elérési lehetőség: A Pilisszentkeresztől észak-nyugati irányban levő pihenőhely a zöld sáv és a zöld kereszt turistajelzésen közelíthető meg gyalogosan. A pihenőhely a PilisszentkeresztetPilisszentlélekkel összekötő közút mellett, a Dobogókői leágazásnál található. Elhelyezkedés: Pilisszentkereszt 7 A Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: ~10-15 fő A nyereg az itt álló két hatalmas méretű bükkfáról kapta a nevét (ma már csak az egyik áll). A hágó a Pilis és a Visegrádi-hegység természetes választóvonala és egyben a hajdani vármegyék határa is volt.

45

A pihenőhely a kirándulók tömege által használt közút mellett található. A közúti kereszteződés mellett asztal-pad garnitúrákat és tájékoztató táblákat helyeztek el. Az erdőgazdaság a természetközeli erdőgazdálkodásról szóló (Pilis-tetői örökerdő) tájékoztató táblát helyezett el, illetve itt található a Pilisi Zöld Út bemutatását szolgáló tájékoztató táblák egyike is. A berendezések állapota megfelelő. A tűzveszély csökkentése érdekében tűzrakóhely kiépítése javasolt, a nyomok rendszeres tűzgyújtásról árulkodnak. A közút igen forgalmas és a hágón áthaladó turista nyomvonalak (Pilis-nyereg, régi római út, Dobogókő) is közkedveltek. A pihenőt elsősorban a gyalogos kirándulók használják. Az út menti taposási nyomokból ítélve sokan meg is állnak itt gépjárművekkel, azonban az időzés vélhetően csak tájékozódási céllal történik. Korábban felmerült az erdőgazdaság részéről itt egy információs pont kialakítása, amelynek megvalósítása igazán a nyeregtől délre található (részben fokozottan védett) területek szabályozott keretek közötti megnyitásával párhuzamosan javasolt. A Pilis déli szegélyét rendszeresen felkeresik siklóernyőzés, sárkányrepülőzés céljából. A sportolók jelentős része illegálisan a pihenőhely mellett található sorompón keresztül gépjárművel jut be a területre. Amenynyiben a volt katonai bázis és a fokozottan védett területek megközelítése és látogatása szervezett, szabályozott keretek között megvalósul, a pihenőhely mellett információs pont, parkoló, a sportolók szállítását megoldó szerveződés bázisa is kialakítható lenne.

Pilisi víznyelő Elérési lehetőség: Gyalogosan a Klastrompusztától (Kesztölc) északra, a Pilis-nyereg felé vezető sárga sáv (Mária-út) turistajelzésen érhető el Elhelyezkedés: Kesztölc 2 D Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 4 fő A turistaút közvetlenül a víznyelő mellett halad el. A balesetveszély csökkentése érdekében a víznyelő kürtőjét lefedték, azonban a faszerkezet az elmúlt években tönkrement és el is távolították azt. A víznyelő közelében a turistaút mentén asztal-pad garnitúra került elhelyezésre.

46

A víznyelő lefedése helyett, tájékoztató tábla elhelyezése javasolt, amely röviden bemutatja a víznyelők szerepét, legfontosabb adatait és felhívja a figyelmet a balesetveszélyre. Kapisztrán-kunyhó Elérési lehetőség: A Kesztölc-Klastrompusztától északra kb. 1 km-re található létesítmény a sárga sáv (egyben a Mária út nyomvonala) turistajelzés mentén érhető el. Elhelyezkedés: Kesztölc 2D Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 6 fő A földbe süllyesztett, kő és fa felépítménnyel rendelkező kisméretű kunyhó eredetét homály fedi. Vélhetően erdőben dolgozó munkások építhették melegedő vagy szálláshely céljából. A kb. 1,5 méter belmagasság kunyhó kő falaira fa gerendázat került, amelyet földdel takartak be. A kunyhó előtt közjóléti berendezések (asztal-pad garnitúra, tűzrakóhely) kerültek elhelyezésre. A létesítményt a közelmúltban az erdészet felújítatta, mert a berendezések és a kunyhó is leromlott állapotba került, elsősorban a rongálások következményeként.

A kunyhó a felújítás előtt Klastrompuszta nagyrét Elérési lehetőség: Klastrompusztán a közút mellett található létesítmény az OKT nyomvonalán, Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonalon és gépjárművel is elérhető. Elhelyezkedés: Nem erdőtervezett területen van (Kesztölc 25 B erdőrészlettől északra) Terület: 1 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 50 fő

47

A helyi önkormányzat tulajdonában levő réten a Pilisszentkereszti Erdészet helyezett el és tart fenn közjóléti berendezéseket. A terület nem képezi részét a körzeti erdőtervnek (nem erdőtervezett terület) emiatt a létesítmény az erdészeti közjóléti nyilvántartásból törlésre került. A területen padokat, asztal-pad garnitúrákat, illemhelyet helyeztek el és nyomókút révén ivóvíz is elérhető a létesítmény területén. A létesítmény rendszeres használata jellemző közösségi rendezvények gyakori helyszíne. A berendezések változó állapotúak, cseréjük több helyen időszerű. A rendezvények, az egyéb gyakori használat miatt egy nagyméretű és további kisméretű tűzrakóhely kiépítése javasolt.

A nagyrét néhány berendezése Eszperantó-forrás (Ilona forrás) Elérési lehetőség: A Piliscsévtől északkeletre húzódó Basina-völgyben található forráshoz, a község belterületétől induló piros sáv jelzésről letérő, azzal párhuzamosan futó piros kör jelzésen lehet eljutni. Elhelyezkedés: Piliscsév 4 B Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 8 fő A leírások szerint a forrás igen jelentős szerepet töltött be a piliscséviek életében egészen a 80-as évekig. Az 1920-as évek végén a környék bányászaiból alakult illegálisan működő kommunisták kirándulás ürügyén szemináriumi helyüknek ezt a forrást választották. Fedőfogalkozásuknak az akkori divatos eszperantó nyelv tanulását választották. Lassacskán ez a név ragadt meg a falu köztudatában. A 60-as években esőházak, gondosan kaszált területek várták a falu lakosságát. Az 1990-es években a forrás elapadt. A forrásfoglaláson elhelyezett márványtáblán „Ilona forrás rejtőzködésben. Szeretet töltése folyamatban” felirat olvasható. A forrásfoglalás környezete rendezett, az elhelyezett közjóléti berendezések (asztal-pad garnitúrák, hulladékgyűjtő) állapota megfelelő. A forrással szemben lévő emlékmű felirat hiányában funkcióját veszí-

48

tette (egy leírás szerint a fal a 60-as években minden hétvégén működő lacikonyha kelléke volt). A kövekkel körülrakott tűzfészek rendszeres látogatókra utal. A szép környezetben levő pihenőhelyen a forrás feltárása, újrafoglalása lenne szükséges. Tűzrakóhely kiépítése a tűzveszély csökkentése érdekében javasolt.

Eszperantó-forrás Döme-halála Elérési lehetőség: Pilisszentkereszttől északnyugatra, kb. 2,5 km-re található kopjafa a zöld sáv, sárga kereszt turistaúton érhető el (egyben a Gyöngyök Útja zarándokút) Elhelyezkedés: Pilisszentkereszt 7NY2 Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: A létesítmény egyetlen kopjafából áll, amely egy az 50-es években a helyszínen balesetet szenvedett, az erdőn geodéziai munkát végző ember számára állít emléket. A kopjafa mellett elhaladó „római út” közjóléti fejlesztése során a kopjafához is ülőalkalmatosságot és a kopjafa történeti hátterét röviden bemutató tájékoztató táblát javaslunk elhelyezni. Mária-pad Elérési lehetőség: Piliszentkereszt belterületétől északnyugatra található közjóléti létesítmény a Z sáv illetve a S+ turistajelzés nyomvonalán érhető el. Elhelyezkedés: Pilisszentkereszt 10B; 10TI Terület: 0,2 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: ~20 fő

49

A közjóléti létesítmény sokak által látogatott turistaút-szakaszon található. A tisztás szegélyén (10 B erdőrészlet területén) egy nagyon szép állapotban lévő, funkció nélküli boronaház áll. A tisztáson szórt rendezetlenségben változó állapotú asztal-pad garnitúrák találhatók két leromlott állapotú tűzrakóhely környezetében. Az irányító tábla jó állapotban, azonban kiemelve, egy fának támasztva ma is megtalálható. A meglevő közjóléti berendezések felújítása, cseréje mindenképpen időszerű. A létesítmény fejlesztése elhelyezkedéséből adódóan indokolt lenne. A pihenőhely a Pilis és a Visegrádihegységben sok helyen fellelhető középkorban épített úthálózat mentén található. A helyben „Római útként” ismert útvonal szakasz a római határvédelmi rendszer része volt. A Római Birodalom európai határvonal (limes) pannóniai szakaszának világörökségi nevezési programja jelenleg is folyamatban van. A több ezer kilométer hosszú egyetlen egységet alkotó határvédelmi rendszer Pilisszentkereszt, Dobogókő környezetében lévő elemeinek (utak, őrtorony) térképek, tájékoztató táblák segítségével történő bemutatására alkalmas helyszín lehet a pihenőhely.

Márton-rét Elérési lehetőség: A Dobogókő belterületétől 1 km-re délnyugatra fekvő létesítményt felkeresi a Dobogókői körsétány (P körút) és a K+ turistajelzés is Elhelyezkedés: Pilisszentkereszt 35 TI Terület: 0,7 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: ~ 50 fő Az erdők övezte tisztás szegélyén elsősorban asztal-pad garnitúrákat (kisebb esőbeállót) helyeztek el. A szép környezetben lévő létesítményt rengetegen látogatják a Dobogókői Körsétány közelsége miatt. A létesítmény berendezései leromlott állapotúak, cseréjük, felújításuk indokolt, továbbá új tűzrakóhelyek kiépítése szükséges a biztonságos tűzgyújtási lehetőség biztosítása érdekében. A létesítmény a könnyű megközelíthetőség és többek között a Zsivány-sziklák közelségének köszönhetően elsősorban a kisgyermekes családok körében közkedvelt, ezért tájbaillő, faszerkezetű, rusztikus kialakítású erdei játszóhely létesítése javasolt.

50

Márton-rét Kakashegyi-kilátó Elérési lehetőség: A Pilisszentkereszt belterületétől északnyugatra található kilátópont a kék körtúra turistajelzés mentén érhető el. Elhelyezkedés: Pilisszentkereszt 12 B Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 4 fő A Kakas-hegyen található kilátópontba egy támlás ülőpadot helyeztek. A kilátást a Pilis keleti oldala felé az állomány lombkoronaszintje szűkíti, de a látómezőt csak aránytalanul nagy beavatkozással lehetne tágítani. A hangulatos pihenőhely fenntartását javasoljuk.

Kakashegyi-kilátópont

51

Kamilla-forrás Elérési lehetőség: Pilisszentkereszt belterületétől északnyugatra a Kakas-hegy oldalában található forrás a kék körtúra turistajelzésen érhető. Elhelyezkedés: Pilisszentkereszt 12 D Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: A meredek oldalban található forrást nagyméretű sziklák közötti kikövezéssel foglalták be. A foglalást 2005-ben a Pilisi Parkerdő Zrt. újította fel az Oktatási Minisztérium Sportkör Természetjáró Szakosztályának támogatásával. A forrás idős bükk állományban, szép vonalvezetésű nyomvonalon közelíthető meg. A forrás mellett egyéb közjóléti berendezés nem található. Egy asztal-pad garnitúra elhelyezését javasoljuk az idelátogató turisták számára.

Kamilla-forrás Chiló-völgy Elérési lehetőség: A Pilisszentkereszttől északnyugatra mintegy 2 km-re található pihenőhelyet a kék kereszt turistaúton vagy a Pilis-Dunakanyar túrakerékpáros nyomvonalon közelíthető meg. Elhelyezkedés: Pilisszentkereszt 43 B Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 6 fő A kerékpáros nyomvonal és turistaút keresztezésében kialakított pihenőhely igen népszerű a kirándulók körében rövid idejű pihenés céljára. A kezelő esőbeállót és asztal-pad garnitúrát helyezett el, létesítmény környezetét rendszeresen kaszálja. A berendezések jó állapotúak. Egy tűzrakóhely kiépítését és egy térképes tájékoztató tábla elhelyezését javasoljuk.

52

A Chiló-völgyben található pihenőhely

Ciszter klastrom kút Elérési lehetőség: Pilisszentkereszt belterületének nyugati szomszédságában található létesítmény, a zöld sáv turistaútról letérve érhető el. Elhelyezkedés: Pilisszentkereszt 70 A Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 12 fő A jó állapotban levő, csurgó rendszerű forrásfoglalás mellet kialakított kőfalon turizmushoz kötődő emléktáblát helyeztek el korábban, a tábla helyszínelésünk idején nem volt meg. A forrás közelében közjóléti berendezéseket (esőbeálló, asztal-pad garnitúra) helyezett el az erdőgazdaság. A berendezések állapota megfelelő. Egy tűzrakóhely kiépítését javasoljuk, a rendszeres hulladékgyűjtés a tapasztalatok szerint elengedhetetlen.

53

A klastrom kútként nevezett forrásfoglalás

Százéves fenyő Elérési lehetőség: A létesítmény Piliscsaba belterületének határától mintegy 300 méterre északkeletre található, sokak által használt erdészeti úton közelíthető meg. Elhelyezkedés: Piliscsaba 11A Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 4 fő A településtől északkeletre magasodó Nagy-Kopasz hegy oldalában levő idős, kiemelkedő közel 1 méter mellmagassági átmérőjű feketefenyő alatt egy asztal-pad garnitúrát helyezett el az erdőgazdálkodó. A létesítmény környezetében található erdőket igen gyakran keresi fel a helyi lakosság elsősorban kirándulási, sportolási célból. Emellett sajnos nagy mennyiségű háztartási hulladék is jellemző a területre. A létesítmény fenntartását javasoljuk. A környező erdők közjóléti funkciójának elősegítése is célszerű lenne közjóléti létesítmények (pl. erdei pihenők, tornapálya stb.) fejlesztésével, a helyi önkormányzat és az erdőgazdálkodó összefogásával. Ennek feltétele, hogy a települést környező erdőkben tapasztalható rongálásokat, vandalizmust visszaszorítsák.

54

A „Százéves fenyő” alatt található berendezés Diák pihenő Elérési lehetőség: Piliscsaba belterületének szélén levő erdei tisztáson található a létesítmény (Kossuth Lajos utca északi vége) Elhelyezkedés: Piliscsaba 10 TI1 Terület: 0,3 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 30 fő A település határában kialakított létesítmény igen közkedvelt a helyi lakosság és az oktatási intézmények körében. Az iskolák, óvodák csoportjai rendszeresen kijárnak a Diák pihenőhöz, amely néhány asztal-pad garnitúra elhelyezésével kialakított pihenőhely. A padok megfelelő állapotúak, bár a rendszeres rongálások nyomat fedezhetők fel minden berendezésen (felgyújtott tájékoztató tábla). A tisztáson található idős akácok veszélyes koronarészeit el kell távolítani. A létesítmény kiválóan alkalmas lenne közjóléti fejlesztésre. A szabadtéri foglalkozások megtartására alkalmas védőház, a környék növény- és állatvilágát, geológiai tudnivalóit feldolgozó táblaanyagok, rusztikus kialakítású játszóeszközök, bográcsozáshoz szükséges berendezések elhelyezésével a helyi közösség számára értékes helyszín alakítható ki. A fejlesztések elvégzéséhez a rongálások visszaszorítására van szükség, azt követően az Önkormányzat és az erdőgazdálkodó közös munkájával alakítható ki hosszú távon fenntartható létesítmény.

55

A létesítmény nyugati fele Gulya-kút Elérési lehetőség: Piliscsaba belterületének északi határán, a Diák-pihenő közelében található a létesítmény. Elhelyezkedés: Piliscsaba 10 TI2 Terület: 0,1 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: Az erdészház mellett található tisztáson (Klotildliget, Gulya) kettős keresztet avattak a Trianoni diktátum 90. évfordulójára. A kereszttel szemben faragott ágasfa található néhány ülőpaddal. A létesítmény igen jelentős szerepet tölt be a helyi lakosság életében, rendezvények gyakori helyszíne.

56

Gulya-kút Postarét csemetekert pihenő Elérési lehetőség: Piliscsaba belterületétől északra néhány 100 méterre található létesítményhez jelölt nyomvonal nem vezet. Elhelyezkedés: Piliscsaba 10 A Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 15-20 fő A létesítményt mára felhagyott csemetekert mellett alakította ki az erdőgazdaság asztal-pad garnitúrák és esőbeálló elhelyezésével. A közjóléti létesítményt sokan látogatják, igen közkedvelt a helybeliek és az egyetemisták körében. A létesítmény fejlesztése során a kopárfásításhoz használt szaporítóanyag megtermeléséhez létesített csemetekert területének (0,4 ha) felhasználása célszerű. A kerítés lebontását követően, a csemetekertben hátrahagyott növényanyag szelektálásával, gyérítésével ideális terület alakítható ki közjóléti funkcióra. Fejlesztés során pihenésre, ismeretszerzésre alkalmas létesítmény kialakítása javasolható, további berendezések, tűzrakóhelyek elhelyezésével. További növényanyag telepítésével kisebb fajtabemutató alakítható ki, tájékoztató táblák segítségével bemutatható a Postaréti erdő növény- és állatvilága, a környéken jellemző erdőgazdálkodás.

Iluska-forrás Elérési lehetőség: A Piliscsabától északkeletre, mintegy 2 km-re található közjóléti létesítmény a piros és a sárga sáv turistajelzés mentén érhető el (Piliscsabáról a P+ mentén) Elhelyezkedés: Piliscsaba 5D Terület: 0.2 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 8 fő

57

A környező települések lakossága körében nagyon népszerű létesítmény berendezései (esőbeálló, asztal-pad garnitúrák) leromlott, de használható állapotban vannak. Az erdőgazdaság a sorozatos rongálások és a korábban kihelyezett berendezések eltulajdonítása miatt, csak teljes leromlásuk után cseréli le a berendezéseket. A létesítmény környezetét rendszeresen kaszálja az erdőgazdálkodó és tüzifáról is gondoskodik. A forrásfoglalás betontömbje nem esztétikus és vízelvezetése sem megoldott (a kifolyásnál közvetlenül itatnak állatokat). A forrásfoglalás felújítását, vízelvezetés megoldását és egy tűzrakóhely építését javasoljuk.

Iluska-forrás foglalása és közjóléti berendezései

Gyula pihenője Elérési lehetőség: Piliscsaba és Pilisvörösvár között lévő Vörös-hegyen található létesítmény a belterületekről piros kereszt illetve sárga sáv turistajelzésen, vagy Kopár-csárdától a piros kör turistajelzésen érhető el. Elhelyezkedés: Pilisvörösvár 11A Terület: Kezelő: Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 4 fő A pihenő kevesek által használt nyomvonal mentén található, fejlesztése nem szükséges. 1 asztal-pad garnitúra fenntartása indokolt a turisták számára.

Kopár csárda Elérési lehetőség: A Pilisvörösvár és Piliscsaba között a 10-es számú út mellett található létesítmény gépjárművel is megközelíthető, illetve gyalogosan a piros sáv turistajelzés mentén érhető el. Elhelyezkedés: Pilisvörösvár 18 B Terület: 0.02 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 25 fő A létesítményt az azonos nevű vendéglő mellett található parkoló szomszédságában levő erdőrészletben alakították ki. A létesítmény néhány asztal-pad garnitúrából áll, amelyek megfelelő állapotúak. A létesítmény környezete tiszta, rendezett, rendszeresen kaszált.

58

Kopár csárda pihenőhely

Gomba-szikla (MOL erdei sétány) Elérési lehetőség: Piliscsaba délkeleti határán lévő Kavics-hegyen található a létesítmény a MOL erdei sétányon érhető el. Elhelyezkedés: Piliscsaba 58 A Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészete, Csabagyöngye Környezetvédelmi és Érdekvédelmi Egyesület Befogadó képesség: 8 fő A Piliscsaba-Százhalombatta gázvezeték fektetését követő helyreállítási munkálatok során valósult meg az a fejlesztés, amely megóvja a Gomba-sziklát a látogatók károkozásától és megfelelő kilátást egyben tájékoztatást nyújt az idelátogatóknak. Helyi civil szervezetek kezdeményezésére, a FGSZ Zrt. és a MOL Csoport támogatásával és a Pilisi Parkerdő Zrt. generál kivitelezésében 2009 tavaszán valósult meg a sziklánál a biztonságos körülményeket teremtő kilátó terasz, amely az egyik fő látványossága a kialakított MOL erdei sétánynak. A sétány kirándulási lehetőséget kínál Piliscsaba keleti részén, felkeresve a Kálváriát, a Gombasziklát, és az Ördögoltár sziklát.

59

A különleges sziklaalakzat egyedülálló értéke a térségnek.

Kretz-árok Elérési lehetőség: Piliscsabától délre található létesítmény a Kőhídnál nyugatra letérő erdei úton érhető el. Elhelyezkedés: Piliscsaba 39 VF3 Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészete Befogadó képesség: 8 fő A hajdani szekérút mellett található keresztet és a közjóléti berendezéseket helyi egyház kezdeményezésre, a kerületvezető erdész segítségével helyezték el. A kereszt környezetében ülőpadot, asztal-pad garnitúrát, irányító táblát helyeztek el, egzótákat telepítettek. A környék közjóléti fejlesztésébe ezt a létesítményt is bele kívánja vonni az erdészet, ezért célszerű a közelben haladó turistajelzés leágazását kialakítani a létesítmény felé. Javasoljuk, hogy az erdei berendezések kialakítása során törekedjenek a térségben jellemző, az erdőgazdaság által használt formavilág követésére, és a megfelelő felületkezelésre.

60

A Kereszt a Kretz-árokban

Kőhíd Elérési lehetőség: A Piliscsabától délre 2 km-re található létesítmény az OKT nyomvonalán érhető el. Elhelyezkedés: Piliscsaba 38 H Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészete Befogadó képesség: Az erdészeti feltáróút mellett, amelyen az Országos Kéktúra nyomvonala halad, a Kretz-árok felett található a régi kőhíd. Az erdőgazdaság a balesetveszély csökkentése érdekében festett korláttal látta el a hidat. A kőhíd önmagában is nevezetes történeti emlék a község életében, ezen felül az erdőgazdaság fejlesztéseket tervezett a kőhíd közelében a Kretz-árokban. Vízvisszatartó műtárgyak előtervét készíttették el, amely a terület szárazságát hivatott csökkenteni, egyben közjóléti fejlesztésekre is lehetőséget adott volna a kialakuló vízfelület környezete. A megvalósítás az engedélyeztetések során megakadt, azonban az erdőkezelő továbbra is fenntartja azon szándékát, hogy a Kőhíd, Kretz-árok és a Mária-kút (Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Terület) környéke hangsúlyosabb közjóléti szerepet kapjon. Ennek érdekében a kőhíd és az Erzsébetkút sétaúttal történő összekötését és tájékoztató táblák elhelyezését tervezi az erdőgazdálkodó. A megvalósítást megelőzően közjóléti létesítmény engedélyeztetési tervét kell készíteni.

Erzsébet-kút Elérési lehetőség: A Piliscsaba belterületétől délre, mintegy 3 km-re található pihenőhely az OKT nyomvonala mentén érhető el. Elhelyezkedés: Piliscsaba 22 A Terület: -

61

Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészete Befogadó képesség: A kút a Szénás-hegycsoport Európa Diplomás terület északnyugati szélén található. A területen csak gyalogosan a kijelölt nyomvonalakon szabad haladni, a kerítésen jól kialakított létrát helyeztek le az átjutáshoz. A kút mellett elhelyezett tájékoztató tábla szerint a környező erdőségek József nádor birtokában voltak, az 1825-ös évszámot viselő Erzsébet-kúthoz hasonlóan. A hajdani kútnak csak a gyűrűi és kövezése látható, a balesetek megelőzésére dróthálóval fedték a kút nyílását. A kút felépítményének kialakítása javasolt korhű módon vagy fa felépítményű kútház kialakításával. Közjóléti fejlesztés esetén, a Kőhídnál tárgyal sétaút és tájékoztató táblák mellett asztal-pad garnitúrák, esetleg esőbeálló elhelyezését javasoljuk a kút környezetében.

Az Erzsébet-kútról szóló tájékoztató tábla, háttérben a kút maradványaival

Hársas-forrás Elérési lehetőség: Pilisszentiván belterületének szomszédságában található forrás a Jágitanösvény mentén érhető el. Elhelyezkedés: Pilisszentiván 3 B Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészete Befogadó képesség: 6 fő A tanösvény a forrás mellett halad el. Mind a tanösvény mind a forrás igen közkedvelt a helyi lakosság körében. A forrás közelében néhány közjóléti berendezést (asztal-pad garnitúra, hulladékgyűjtő) helyezett el az erdőgazdaság. A csorgó rendszerű forrásfoglalás közepes állapotú, a berendezések állapota megfelelő.

62

A forrás vízelvezetése nem megoldott, ennek eredményeként még kisebb vízmennyiség mellett is sarasodik a közjóléti berendezések környezete. A forrás vízelvezetését, a foglalás felújítását és egy tűzrakóhely kiépítését javasoljuk.

Bükkös-forrás Elérési lehetőség: A Pilisszentiván közigazgatási területének délnyugati sarkában, a belterülettől mintegy 3 km-re található létesítmény az OKT ill. a kék kereszt turistaút nyomvonalán közelíthető meg. Elhelyezkedés: Pilisszentiván 8H Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészete Befogadó képesség: A Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területen található létesítmény jelentős turista nyomvonalak közelében helyezkedik el. A forrást évekkel korábban befoglalták, azonban 2010 évben a jelentős mennyiségű csapadék következtében a forrás néhány méterrel feljebb bukkant elő. Jelen pillanatban sem a forrásfoglalás sem annak vízelvezetése nem megoldott. Javasoljuk a forrás foglalásának felújítását, a vízelevezetés megoldását és ezek kiépítését követően közjóléti berendezések (asztal-pad garnitúra, tájékoztató tábla) elhelyezését.

Zsíros-hegy Elérési lehetőség: A Nagykovácsi belterületének északi szegélyén található létesítmény az OKT, a sárga és a zöld sáv turistajelzések mentén érhető el. Elhelyezkedés: Solymár 42 CE Terület: 1,5 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete Befogadó képesség: Az (Alsó) Zsíros-hegyen volt turistaház romjai közelben található pihenőhelyen csak néhány közjóléti berendezés található. Az 1920-as években épített szálláshelyet, menzát, úszómedencét majd cserkészotthont tartalmazó turistaházat a ’80-as években hagyták magára. Az egykori épületnek ma már csak a cserjékkel benőtt romjai találhatók meg. A bakancsos turizmus újjáélesztése érdekében fontos lenne a turistaházak rendszerét ismét kialakítani.

Szentkút Elérési lehetőség: Csobánka belterületétől északnyugatra az OKT nyomvonalán vagy a zöld sáv turistajelzés mentén érhető el. Elhelyezkedés: Csobánka 22 B Terület: 1 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: ~ 100 fő A közjóléti berendezések a Máriakút és fölé épített kegyhely, kápolna környezetében helyezték el. A búcsújárások idején naponta több száz zarándok keresi fel a kegyhelyet, ennek érdekében számos pad, támlás pad, asztal-pad garnitúra került kihelyezésre. A berendezések állapota megfelelő, azonban a támlás padok felújítása, cseréje szükséges.

63

A forrásvizet nyomókút szolgáltatja, amelyet lezárt kapuzat véd. A kapun benyúlva működtethető a kút. A környékből egyre többen járnak fel gépkocsikkal, hogy a forrásvizet palackokba töltve nagy mennyiségben elvigyék. A kegyhelyen található forrásnak már a XIX. század elején gyógyító híre volt. Többféle legenda kering a Mária jelenésről (1842), amely után Máriakútnak vagy Szentkútnak nevezték el. A XIX. század közepén építették a kápolnát, majd a századelőn lourdes-i barlangot emeltek a forrás fölé. A kápolnát az 1930-as években építették át. Fő búcsúja Sarlós Boldogaszszony (július 2.), de más Mária ünnepen is jönnek zarándokok. A Szentkúttól 300 méterre keletre található tisztáson (Csobánka 21 TI) asztal-pad garnitúrákat és kisméretű, már leromlott állapotú esőbeállót helyezett el az erdőgazdaság. A búcsújáróhely időszakos magas látogatottsága miatt a pihenőhely fenntartása, fejlesztése lenne szükséges. A kápolna közelsége miatt esőbeálló nem szükséges, azonban további asztal-pad garnitúrák és tűzrakóhelyek létesítése javasolt. További berendezések elhelyezésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy rendszeres a rongálás a létesítmény berendezéseiben.

A kápolna és környezetében elhelyezett berendezések

Berda-pihenő (Oszoly-pihenő) Elérési lehetőség: Csobánka belterületének keleti határán elhelyezkedő közjóléti létesítmény a K+; S+ és P+ turistajelzéseken érhető el. A pihenő gépjárművel is megközelíthető Csobánka Fő tere felől. Elhelyezkedés: Csobánka 25 H Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: ~20 fő A község belterületének és az Oszoly erdeinek határán található közjóléti létesítmény a Csobánkai tanösvények csomópontja. A pihenőhely közelében található Berda József költő emléktáblája. Az elhelyezett közjóléti berendezések (asztal-pad garnitúrák, térképes tájékoztató tábla) állapota megfelelő, 2 asztal-pad garnitúra felújítása időszerű és legalább egy tűzrakóhely kiépítése javasolt.

64

Berda-pihenő

Kevély-nyereg Elérési lehetőség: Csobánka belterületétől délkeletre az OKT nyomvonalán illetve a sárga, piros vagy zöld sáv turistajelzéseken Elhelyezkedés: Budakalász 2G Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: 6 fő Igen közkedvelt kirándulóhely a Nagy- és a Kis-Kevély szomszédságában levő létesítmény, amely több turistaút találkozási pontja, egyben az OKT egyik pecsételő helye. A Kevélynyereg az egyik állomáspontja a 2008-ban elkészült Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvénynek is. A jelenleg megtalálható, jó állapotban levő közjóléti berendezéseket (esőbeálló, kanadai asztal, tűzrakóhely) az esőbeállón elhelyezett felirat szerint „A Túrázók örömére készítették a Nagy-Kevély barátai 2009”. Ezen kívül csak egy leromlott állapotú asztal és egy tűzrakóhely található a létesítmény területén. A Kevély-nyereg a hajdani Stromfeld turistaházzal az Országos Kéktúra nyomvonalának egy igen jelentős pontja volt. A turistaházat az 1920-as években építette a Természetbarátok Turista Egyesülete. A 60 férőhelyes épület 1992-ben tisztázatlan körülmények között leégett. A kultúrtörténeti és turisztikai értéket jelentő menedékház romjait 2000-ben takarították el. A nagy kirándulóforgalom miatt további berendezések elhelyezése szükséges. Egy esőbeálló építése és asztal-pad garnitúrák elhelyezése javasolt. Természetesen óriási értéket jelentene egy a régihez hasonló menedékház újjáépítése. A működő turistaház hálózat kialakítása a bakancsos turizmus újjáélesztésének egyik alapvető feltétele.

65

A jelenlegi berendezések

A hajdani menedékház archív felvétele

66

BEMUTATÓ HELYEK Ciszter kolostor (Ciszter rom) Elérési lehetőség: Pilisszentkereszt belterületének nyugati szomszédságában található létesítmény, a zöld sáv turistaútról letérve érhető el. Elhelyezkedés: Pilisszentkereszt 70 TI2 Terület: 2,0 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete Befogadó képesség: A romok mellett elhelyezett tájékoztató tábla leírása szerint, III. Béla által 1184-ben alapított ciszterci kolostor romjai találhatók a területen. A hajdani Apátság épületmaradványai ma is láthatók. Az igen nagy történelmi, kulturális és vallástörténeti jelentőséggel bíró maradványok - méltatlan körülmények között - szabadon látogathatók. Az esztergomi székesegyházzal és palotával egy időben épült apátság maradványai ki vannak téve az időjárás viszontagságainak és a rongálásnak. Az erdőgazdaság épített a nagyobb falmaradványok fölé megóvásuk érdekében védőtetőt és rendszeresen kaszálja a területet. A Pilisszentkereszti Somvirág Egyesület helyezett el egy tájékoztató táblát a romok mellett. A monostor romok szomszédságában levő tisztást táborozók használják, illetve falurendezvény megszokott helyszíne. A romokat felkeresi a Magyar Zarándokút elnevezésű jelölt nyomvonal. A romok védelmének és állagmegóvásának mielőbbi megoldása szükséges. A terület közjóléti fejlesztésére ennek függvényében kerülhet sor.

A kolostorrom

67

ERDEI TANÖSVÉNYEK Jági-tanösvény Elérési lehetőség: A tanösvény kezdő- és végpontja Pilisszentiván sportpályájának a parkolójában van, amely a piros sáv turistajelzés mentén illetve közúton érhető el. Elhelyezkedés: Pilisszentiván 3, 6, 25, 26 erdőtagok területén Hossza: ~ 3 km Kezelő: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Befogadó képesség: A tanösvényt pilisszentiváni Jági-tó (térképeken Vadász-tóként szerepel) körül alakították ki, amely mintegy 2 óra alatt bejárható. Az útvonalon 6 állomáshely található, a nyomvonalat a fatörzsekre festett hársfalevéllel jelölték, amely túlnyomó részben magántulajdonban levő erdőben, kisebb hányadában a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének kezelésében lévő erdőterületen halad. Az állomáshelyeken az állomást jelző festett oszlop található. A látogató a tanösvény füzet segítségével ismerkedhet meg részletesen a terület geológiai, állattani, növénytani értékeivel. A nyomvonal mentén közjóléti berendezések: asztal-pad garnitúrák, tűzrakóhelyek, kilátóként funkcionáló magasles, forrásfoglalás stb. található.

A tanösvény indító táblája és a földtani képződményeket bemutató állomáshelye A tanösvény nyomvonala felkeresi a Hársas-forrást, amely a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének kezelésében van. A tanösvény állapota megfelelő, bár a területen is problémát jelent a kihelyezett berendezések rongálása. A kezelő a tanösvény nyomvonalán elhelyezett magasles méretű kilátó áthelyezését vagy magasítását tervezi, mivel a jelenlegi állapotban a kilátás jelentős mértékben korlátozott. A tanösvény a Nagy-Szénások Európa Diplomás Terület közvetlen szomszédságban található, de területét nem érinti. A tanösvény mentén a Nagy-Szénásokról szóló térképes tájékoztató tábla is elhelyezésre került. A tájékoztató táblán feltüntetésre került egy a fokozottan védett és bekerített területet is érintő lovalóút. A helyi lovardák kezdeményezésére került sor korábban egy lovaglóút kijelölésére, azonban az Európa Diplomás terület lekerítését követően a régi nyomvonal használata nehezen oldható meg és nem kívánatos. A lovasok jelenleg is használnak Piliscsaba irányába kerítésen kívül haladó erdei nyomvonalakat, azonban ezen nyomvonalak erdőgazdálkodókkal való egyeztetése és hatósági engedélyeztetése nem történt meg.

68

Csobánkai Tanösvények Elérési lehetőség: Csobánka belterületéről vezető turistautakon Elhelyezkedés: Csobánka 20-22, 24, 25, 26, 31, 38, 40 – 43 erdőtagok területén Hossz: ~ 14 km Kezelő: Csobánkai Értékőrző és Községszépítő Egyesület Befogadó képesség: Az Egyesület Csobánka legjelentősebb természeti és kultúrtörténeti érdekességeinek, látnivalóinak bemutatása érdekében létesítette a tanösvényeket 2009. és 2011. években a KvVM Zöld Forrás programjának támogatásával. A tanösvények meglevő turistautakon létesültek, a nyomvonalak mentén elhelyezett színes, térképes tájékoztató táblák kihelyezésével. A Csobánkai Tanösvények öt, helyenként azonos nyomvonalon haladó ösvényt foglal magába: Erdőszéli tanösvény 2,5 km Fehér sziklák ösvény 7 km Oszoly ösvény 2,3 km Mackó-barlang ösvény 3,9 km Szent-kúti ösvény 6 km A nyomvonalakon összesen 31 db tanösvény állomáshely kereshető fel. Az egyes állomáshelyek a községet övező területek állat- és növényvilágával, történetiségével, barlangjaival stb. foglalkozik részletes és színvonalas tájékoztató táblákon. A tanösvények témái az Egyesület által gondozott önálló honlapon is elérhetők az érdeklődők számára. A Csobánkai Tanösvények létrehozása kiváló példája a helyi, közösségi összefogással megvalósuló, működő színvonalas kezdeményezéseknek, amelynek hosszútávú fenntartása is megoldott.

A tanösvényeket bemutató térképes tájékoztató tábla a Berda-pihenőnél

69

A tanösvények közkedveltek és igen sokan látogatják, több helyen lovasok nyomai láthatók. A nyomvonalak mentén található tűzgyújtási nyomokból ítélve, néhány pihenőhely kialakítására lenne szükség, asztal-pad garnitúrák elhelyezésével és tűzrakóhely kiépítésével (pl. az Oszoly keleti oldalában vagy Macska-barlang közelében)

Pihenőhely kialakítására alkalmas terület a Csobánka 24 B erdőrészlet nyugati sarkánál Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvény Elérési lehetőség: Pilisborosjenő belterületéről Elhelyezkedés: Pilisborosjenő 1-5, 15, 17 tag, Csobánka 27 és 43 tag, Budakalász 7 tag Hossza: ~ 9,6 km Kezelő: Pilisborosjenőért Alapítvány Befogadó képesség: A tanösvény 2008 tavaszán készült el, a Pilisborosjenőért Alapítvány gondozásában. A tanösvény Pilisborosjenő és környékének legfontosabb kultúrtörténeti és természeti értékeit mutatja be. Az útvonal bejárásához térképet is tartalmazó tanösvényfüzet nyújt segítséget. A tanösvény 10 állomáshelye részletesen foglalkozik a belterületen található építészeti értékekkel, a község környezetében található nagyobb jelentőségű kultúrtörténeti (pl. Kálvária, Szent Vendel emlékmű, „Egri vár”), dendrológiai, botanikai értékeivel, állatvilágával, fellelhető gyógynövényekkel. A nyomvonal mentén helyezték el a részletesen kidolgozott, igényesen kialakított tájékoztató táblákat, amelyek a szöveges részek mellett illusztrációkat, fényképfelvételeket, térképet tartalmaznak és az adott állomáshely kialakításához segítséget/támogatást nyújtó magánszemélyt, szervezetet is feltünteti. A nyomvonal túlnyomó részben erdőtervezett területen halad, amely természetvédelmi oltalom alatt áll. A tanösvény nyomvonala terepen nem került megjelölésre, erdőterületen meglevő turista nyomvonalakat követ. Az állomáshelyek egyetlen tájékoztató táblából állnak.

70

A tanösvény nagyon jó példája a helyi összefogással létrehozott közjóléti célokat szolgáló erdei létesítménynek.

A tanösvény egyik táblája

Ürömi Tanösvény Elérési lehetőség: Üröm belterületéről a Templom térről indul a tanösvény Elhelyezkedés: Üröm 1, 2 és 7 erdőtagok területét érinti Hossz: ~ 8 km Kezelő: Ürömiek Baráti Társasága Befogadó képesség: A tanösvény kialakítását 2000-ben kezdte meg az Ürömiek Baráti Társasága, a tanösvény végleges tartalma 2004-ben készült el, a tanösvényt 2005-ben adták át az Ürömi Önkormányzat anyagi támogatásával. A tanösvény nyomvonala végigvezet a település közigazgatási területén, bemutatva a történelmi és természeti értékeit. A tanösvény „kétkörös” egy déli és egy északi ágra különül el, a déli szakaszon 11, az északi szakaszon 7 állomás került kialakításra. A nyomvonal meglevő utakon, nyomvonalakon halad, túlnyomó részben erdőtervezett területeken kívül.

71

4.3.2. Megszűnt közjóléti létesítmények Bukovina A Pilisszentlászlót Lepencével összekötő közforgalom számára megnyitott erdészeti magánút mellett kialakított „pihenőhely” már nem tölti be a funkcióját és elhelyezéséből és kialakításából fakadóan nem is töltött be korábban sem jelentős közjóléti szerepet. A pihenő egyetlen közjóléti berendezése (esőbeálló) használhatatlanná vált, a vagyonvédelem miatt kialakított sorompó mellett, cserjékkel, kúszónövényekkel benőve rossz állapotban található meg. Klastrom Úttörő Tábor Klastrompusztától délre található (Kesztölc 25 A) régi úttörő tábor területe kerítéssel körbezárt magánterület. Az erdőterület rendezetlen gazdálkodási viszonyú, a területen információink szerint közjóléti tevékenység nem folyik. Klastrom Turistaház A Klastrompusztán található, évtizedekkel korábban turistaházként funkcionáló épület magánkézbe került, hajdani funkcióját nem tölti be.

4.4. Közjóléti feltártság A körzet közjóléti feltártságának tárgyalásához a közforgalom számára elérhető feltáróhálózat rövid áttekintésére is szükség van. Az igen nehéz terepviszonyok következtében alacsony közúti feltártság jellemző a Visegrádi-hegységre és azon belül a körzetre is. A körzetet mintegy keretbe foglalja a főutak hálózata, délről a 10-es számú főút, míg a körzet keleti és északi határát a 11-es számú főút. Mindkét nyomvonal hatalmas forgalommal bír. Alacsonyabb rendű útvonalak, - amelyek az erdők látogatása szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak - a Pomázt Esztergommal összekötő közút (Pilisszentkereszten át, Dobogókő megközelítése egyben) és a Szentendrét Visegráddal (Lepence) összekötő útvonal, amelynek körzeten belüli szakasza túlnyomó részben közforgalom számára megnyitott erdészeti magánút. Ez a nyomvonal Pilisszentlászlón át, jelentősebb részében az erdőtervezési körzeten kívül halad. A Visegrádi-hegység erdeinek kezelése érdekében számos stabilizált erdészeti út létesült, azonban ezeket a közúti gépjárműforgalom számára nem nyitották meg. A terepviszonyok miatt a vasúti hálózat még szerényebb a Visegrádi-hegységben és a körzetben egyaránt. Kizárólag a körzet déli részét érinti a vasúti hálózat Budapest-Dorog nyomvonal mentén, többek között Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsév érintésével. Bányászathoz, erdőgazdálkodáshoz kötött kisvasúti nyomvonal nem található a körzetben.

4.4.1. Turistautak Az ETK területét összességében 290 km turistaút tárja fel. A turistautak hálózatát a körzetet érintően kiadott turista térképek és a részleges helyszínelés adatai alapján készítettük el. A feltüntetett nyomvonalak esetében nem vizsgáltuk kialakításuk jogszerűségét, előzményeit. Jelen terv összeállítása során, a turistautak rendszerével kapcsolatos észrevétel nem érkezett, megkeresés nem történt. Ezek közül a legfontosabb turistaút az Országos Kéktúra, amely az erdőtervezési körzetet jellegzetes módon azt elhagyva és újra visszatérve részletesen feltárja. Nyugati irányból Kesztölcnél lép be a körzet területére majd délre haladva Piliscsaba érintésével hagyja el a

72

körzetet, és Budapest érintésével Solymáron, Pilisszentkereszten, Dobogókőn át kanyarog el Visegrádig, ahol a Dunán átkelve hagyja el a Dunántúlt az Országos Kéktúra nyomvonala, amelynek összességében 64 km-es szakasza érinti a körzetet. A turistautak hierarchiájában a sáv főjelzésű turistaútból valamennyi (piros, sárga, zöld) felkeresi és behálózza a körzetet. A főjelzésű turistautak között mellék jelzésű (leágazó, átkötő) turistautak is vannak az erdőtervezési körzeten belül. Ezek formája úticéljukat szimbolizálja, színük pedig annak a főjelzésnek a színével egyezik meg, amelyből az adott mellékjelzés leágazik. A körzeten belül összekötő, leágazó (kereszt), menedékhelyre vezető (négyzet), forráshoz vezető (kör), kilátóhoz, kilátóhelyre vezető (háromszög), barlanghoz vezető (Ω), romhoz vezető (L) mellék jelzésű turistaút egyaránt megtalálható. Összességében elmondható, hogy a körzet turistautakkal igen jól ellátott, a körzet teljes területére vetítve 8,5 fm/hektár a feltártság. A turistaút jelzések felújítása folyamatosan történik, állapotuk az erdőtervezési körzeten belül jónak mondható.

4.4.2. Tematikus nyomvonalak Az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé váltak világszerte a tematikus jellegű attrakciók (tematikus parkok, témához fűződő események, tematikus utak). A tematikus utak olyan turisztikai termékek, amelyek különböző közlekedési formák igénybevételével megközelíthető természeti és mesterséges attrakciókat fűznek fel egy kiválasztott téma köré. Az útvonalak a fenntarthatóság elveinek figyelembe vétele mellett egyszerre kínálnak ismeretszerzési és szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget. Zarándokutak Mária-út A Mária Út több mint 1400 km hosszúságú vallási és kulturális értékeket felkereső Kárpátmedencei zarándokút, amelynek kelet-nyugati irányú tengelye Máriacelltől Csíksomlyóig halad. A Mária Út másik tengelye észak-déli irányú, amely a lengyelországi Czestochowát Medjogorjével köti össze. Hosszát tekintve nincs hasonló Közép- ill. Kelet- Európában. A Pilisi-Visegrádi erdőtervezési körzetet az észak-déli irányú (M02 jelű) keresztút szeli át. A spirituális nyomvonal Esztergom felől Dobogókőnél lép be a körzet területére, majd Pilisszentkereszt belterületét északról elkerülve a Szurdok déli pontján csatlakozik az OKT nyomvonalához. Szentkút érintésével, Csobánka belterületét nyugatról elkerülve elhagyja az OKT nyomvonalát és Solymáron áthalad a Jegenye-völgy parkerdőn, itt elhagyva a körzetet halad tovább Budapest irányába. A nyomvonal erdőterületen főként kijelölt turistautak mentén halad. A nyomvonal kiépítése, táblázása jelenleg is folyamatban van. Gyöngyök útja A Via Margaritarium (Gyöngyök Útja) zarándokút, egy folyamatosan járható jelzett útvonal Mátraverebély – Szentkút és a Máriacell között. A nyomvonal a magyarság számára két legfontosabb zarándokhely között történelmi és szent helyeket keres fel. A nyomvonal mentén a középkori ispotályok mintájára zarándokszállások találhatók. A zarándokút a Pilisi-Visegrádi erdőtervezési körzetet főként meglevő turistautakon szeli át. A zarándokút Dobogókőtől nyugatra a két bükkfa pihenőnél lép be körzet területére, majd Pilisszentkereszten és a Szurdokon áthaladva Csobánkáig vezet. A falu belterületén elágazik északi és déli irányba. Az északi ága az Apátkúti-völgyön keresztül éri el Visegrádot és hagyja el a Dunántúlt. A déli ága Pilisborosjenő irányban halad tovább, biztosítva az összeköttetést Budapesttel. 73

Magyar Zarándokút A nyomvonalat a Magyar Zarándokút Egyesület és a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás hozta létre, hogy állandóan működő zarándokút valósuljon meg Esztergom és Máriagyűd között. A zarándokút a körzetet északi-déli irányban szeli át, Dobogókő – Pilisszentkereszt – Pilisszántó – Pilisszentiván érintésével. A nyomvonal főként meglevő jelölt turistautakon halad, a nyomvonalat és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások (szálláshelyek) rendszerét 2011. márciusában bocsátották a zarándokok rendelkezésére. Pilisi Zöldút A fejlesztés alapja a világszerte elterjedt Zöldutak (Greenways) szemléletű turizmusfejlesztés, amely a motormentes közlekedési eszközök használata mellett, a környezeti gazdasági és társadalmi fenntarthatóság szem előtt tartásával és a helyi közösségek részvételével szerveződik. A Pilisi Zöldút Szentendre, Visegrád és Dobogókő, utóbbi mint Magyarország egyik legjelentősebb spirituális turisztikai célpontja között létesít kapcsolatot és teszi vonzóvá a térségbe érkezők számára. A fejlesztést a Pilisi Zöldút Konzorcium fogta össze, amelyben helyi önkormányzatok, kistérségi társulás, civil szervezetek mellett a terület meghatározó erdőgazdálkodója a Pilisi Parkerdő Zrt. is részt vett. A fejlesztések során valósult meg többek között a Pilisi Hármasút és hazánk egyetlen hosszú távú zöldútjának, a Borostyánkő Túraút térségi szintű létrehozása (Budapest-KrakkoGdansk) és jelölése. A Pilisi Hármas út középpontja a Lajos-forrás, amelyből három irányba Dobogókő (Lajosforrás-Pilisszentkereszt-Dobogókő), Visegrád (Pilisszentlászlón át Visegrádra) és Szentendre irányába halad egy-egy nyomvonal. A Borostyánkő túraút a megkövült fenyőgyanta szállításához kötődő, középkorba visszanyúló kereskedelmi nyomvonalak útvonalát követi. A nyomvonal kialakításának ötlete 1997-ben született, hogy a világörökségi helyszíneket összekötő ökoturisztikai folyosót hozzanak létre Krakkó és Budapest között, amelyet később a lengyel tengerpartig meghosszabbítottak. A Borostyánkő túraút észak-déli irányban szeli át a körzetet Budapest-Pilisborosjenő-CsobánkaPilisszentlászló-Visegrád érintésével. A fentebb említett nyomvonalak főként meglevő turistautakat követnek.

4.4.3. Kerékpáros nyomvonalak A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőterületek felhasználásával kerültek kijelölésre a Pilist és a Visegrádi-hegységet, Dunakanyart feltáró kerékpáros nyomvonal-hálózat elemei. A Pilis és a Dunakanyar kerékpáros túraútvonal hálózata az ország több pontján szerveződő Happy Bike Kerékpáros Turisztikai Szolgáltató Rendszer egyik első eleme. A túraútvonal hálózat a térség településeinek belterületeit köti össze a terepi látnivalók jelentős részének felfűzésével. A kerékpározható nyomvonalak kijelölése kerékpárutak, alacsony forgalmú közutak és kerékpáros forgalom számára megnyitott erdészeti utak (stabilizált és erdei, mezei utak egyaránt) felhasználásával készült, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal, a települési önkormányzatokkal, a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht-val és a Pilisi Parkerdő ZRt-vel egyetértésben. A nyomvonal kialakítása mellett a kerékpáros túrázók számára szükséges szolgáltatások (szállás, étkezés, szerviz, kölcsönzés, stb.), információk (térkép, címjegyzék, honlap, táblarendszer) biztosítják a kerékpáros túrázók élményeit, kényelmét és biztonságát. A kerékpáros túraúthálózat elemeit eltérő színek jelzik, így megkülönböztetésre került a táj gerincútvonalát jelölő útvonal, amely a kevésbé edzett kerékpárosok számára is teljesíthető. 74

Külön jelölést kapott a sportosabb hegyikerékpárosok számára készült nyomvonal, és feltüntetik a gerincúthoz kapcsolódó utakat függetlenül azok nehézségétől. A Pilis és a Dunakanyar kerékpáros túraútvonal hálózata jóval nagyobb területet tár fel, mint a körzet. Budapestről, a Dunakanyar településeiről (Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád, Pilismarót) és a körzet nyugati településiről (Kesztölc (Dorog), Piliscsév) induló nyomvonalak hálózzák be a körzet területét felkeresve a térség legszebb és legismertebb tájait, létesítményeit. A körzet területén összesen 109 km kerékpáros nyomvonal került kijelölésre, amelynek megközelítően fele (51 km) erdőterületen, azon belül főként az erdőgazdaság kezelésében levő állami tulajdonú erdőkben halad.

4.4.4. Lovas túra nyomvonalak A Pilis-Visegrádi ETK-n belül erdőterületet érintő, jelölt lovas túra nyomvonal nincs. Ezzel egyidejűleg, azonban az erdőt feltáró nyomvonalakon, turistautakon stb. lovas közlekedés nyomai fedezhetők fel számos helyen.

4.5. Egyéb lényeges turisztikai adottságok A körzet turisztikai adottság tekintetében leglényegesebb tulajdonsága a főváros közelsége. Budapest lakosságának és a fővárost felkereső hazai és külföldi turistáknak is kiemelt célpontja a Dunakanyar és a Visegrádi vár környezete. A körzet egyéb erdőterületein is óriási tömegben jelennek meg a turisták. A körzet magas erdősültsége következtében a látnivalók jelentős része erdős környezetben található illetve a szervezett programok is számos esetben kötődnek az erdőhöz. Emellett természetesen igen magas azok aránya, akiknek a szabadidős tevékenységét az erdő vagy az erdőben található vonzerő motiválja és gyalogosan vagy kerékpárral keresik fel a területet. Lényeges adottságnak tekinthető a térség vallási, spirituális értéke, amely számos tematikus nyomvonal létrehozását ihlette, illetve nagyobb léptékű nyomvonalak esetén kiemelt célpontként szerepelnek a körzet értékei.

75

5. Erdészeti közjóléti fejlesztési program 5.1. A turizmus fogalma, erdőt érintő formái A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (WTO, Hágai Nyilatkozat, 1989). A turisztikai termékek közül az erdőt érintően a természet-alapú turizmus (ökoturizmus) jelenléte kívánatos. Napjainkra, amikor a természetes környezetet egyre nagyobb károsító terhelések érik, megnövekszik a jelentősége a természetet kímélő, annak megismerését célzó turisztikai tevékenységeknek. Az ökoturizmust igénylő embert a hamisítatlan tájképi-vidéki struktúrák érdeklik, a szabadidő eltöltésében egyértelműen a természettel megtalálható harmóniára törekszik. Az ökoturizmus egyik meghatározott kínálatot biztosító ága az erdei turizmus, amely az erdők közjóléti szolgáltatásain alapul, és amelynek működésében és fejlesztésében az erdészeti ágazat jelentős szerepet vállal. Az erdei turizmus összefoglaló neve mindazon turisztikai formáknak, melyek nagyrészt erdőhöz, erdei környezethez kötődnek. Ezért az erdőket alkalmassá kell tenni ennek a feladatának betöltésére, vagyis a turisták számára úgy kell feltárni és berendezni, hogy az lehetővé tegye az üdülési, pihenési szerepének betöltését. Az erdőt látogatók száma igen nehezen meghatározható. Az erdei közjóléti létesítmények kapcsán a „kihasználtság”, mint fogalom nehezen értelmezhető. Az erdei turizmus az ismeretlen tájak felfedezésének legkönnyebben elérhető formája, amely rengeteg ember számára egészséges kikapcsolódást, szórakozást jelent. Ebből adódóan az erdőben található erdészeti létesítmények és azok állapota különösen fontos.

5.2. A körzet erdészeti közjóléti fejlesztése 5.2.1. Általános fejlesztési célok Bár az erdők önmagukban is turisztikai vonzerőt jelentenek a lakosság és az üdülőnépesség számára, az igények és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az erdők arra alkalmas részét tájba illő, rusztikus megjelenésű, fából és helyi anyagokból készült közjóléti berendezések kihelyezésével komfortosabbá kell tenni. Az erdők turisztikai feltárása, berendezése során arra kell törekedni, hogy az erdei életközösséget a lehető legkevesebb zavarás, sérülés érje. Az erdei ökoszisztéma a táj leglényegesebb természetes eleme. Fenntartásuk adja az alapját az erdők többfunkciós használatának, ami az erdőben előforduló életformák életképességén és kölcsönhatásaik épségén alapulnak. Ezért a közjóléti rendeltetésű erdők szempontjából is az erdei életközösség megőrzése – és amennyiben szükséges, helyreállítása – az egyik legfontosabb feladat. Az erdei ökoszisztémák védelméhez hozzátartozik az erdei rétek, tisztások, völgyek, sziklakibúvások, vizek, kilátópontok megőrzése is. Közjóléti szempontból az őshonos fajokból álló, összetételében és szerkezetében változatos, magas fajgazdagságú állományok tekinthetők ideálisnak, amelyet csak elvétve szakít meg a jelentősebb fakitermeléssel érintett erdőfolt vagy vadelhárító kerítés látványa. A fakitermelések és a faanyag szállítás (közelítés) nyomai gyorsan és szakszerűen felszámolásra kerülnek, az erdőben létesített közjóléti létesítmények jó állapotúak, környezetük esztétikus és biztosított akadálytalan használatuk, az erdő rendezett képet mutat, hulladékmentes.

76

Rendkívül fontos az erdőlátogatók irányítása és tájékoztatása, amit megfelelő közjóléti feltáró-hálózat (turistaút és sétaút hálózat, lovagló-, kerékpáros nyomvonalak stb.) kijelölésével és célszerűen elhelyezett táblákkal, útjelzésekkel kell biztosítani. Lényeges feladat a parkerdők, kirándulóerdők fogadási szakaszainak, „kapuinak” kialakításával a látogatók „tömegturizmust” igénylő részének e területekre koncentrálása, megkímélve ezáltal az erdők „csendes” övezeteit. Nagy hangsúlyt kell helyezni a természet, az erdő, az erdőgazdálkodás megismertetésére, a környezeti nevelés elősegítésére. Fontos fejlesztési feladat az erdőben lévő természeti és kulturális értékek, látványosságok bemutatása.

5.2.2. A körzetre vonatkozó általános közjóléti javaslatok A Pilisi-Visegrádi ETK erdőállományai közjóléti szempontból kiváló adottságokkal bírnak. A magas erdősültség, a változatos, döntő többségében az erdészeti tájban őshonos fajokból, zömében középkorú és idős állományokból álló erdőállomány, amelyen kimagasló arányú a folyamatos erdőborítottságot biztosító üzemmódú erdők aránya, az erdővel szemben támasztott igen széleskörű közjóléti célú társadalmi elvárásoknak eleget tud tenni. A körzet közjóléti létesítmény-ellátottsága feltártsága igen jónak mondható. Közel 300 km hosszúságú jelölt turistaút, 100 km-t meghaladó kerékpározásra jelölt nyomvonal, több mint 70 db az erdészeti nyilvántartásban szereplő erdei közjóléti létesítmény. A létesítmények folyamatos karbantartása, fenntartása igen komoly terhet ró a kezelőkre, a körzetet tekintve főként a Pilisi Parkerdőgazdaságra. A magas létesítmény-ellátottság és a megfelelő, sok esetben túlzó feltártság miatt nem új létesítmények létrehozása az alapvető feladat a körzetben. A meglevő létesítmény-rendszert, annak legfontosabb elemeit kell a lehető legmagasabb színvonalon fenntartani illetve és a kor igényeihez igazodó fejlesztéseket végrehajtani. A meglévő létesítmények megfelelő színvonalú fenntartása mindenkinek közös érdeke. A látogató, szabadidejének eltöltéséhez, ismeretszerzéshez megfelelő körülményeket vár el. Ez az elvárás főként akkor fogalmazódik meg a látogatókban, ha valamilyen szintű kiépítettség már megjelent az erdőben (ebből adódóan azon a létesítményeket, amelyek felújítása nem lehetséges a mielőbbi felszámolás javasolható). Az erdőben található berendezések és azok környezetének állapota, a kezelő munkájának, gondosságának tükre, sajnos függetlenül attól, hogy a kezelő milyen nehézségekkel küzd meg. Legfőbb nehézség – a közjóléti tevékenység alacsony támogatottságán túl – a vandalizmus. A sorozatosan visszatérő rongálások a közjóléti tevékenység legnagyobb ellensége, hiszen a sok munkával és ráfordítással megvalósított elképzelések fenntartása, megújítása újak létrehozása értelmetlenné válik. Ezért a létesítmények környezetében lévő érintett szervezetek (önkormányzatok, polgárőrség, rendőrség, nemzeti park, erdőgazdálkodók, civil szervezetek stb.) és a helyi lakosság összefogására van szükség a rongálások visszaszorításához. Figyelemfelhívó rendezvények, megfelelő kommunikáció mellett az erdőjárók egymásra figyelése is szükséges ahhoz, hogy a jelenség visszaszoruljon. A szükséges fejlesztések egyik alapvető eleme az információ szolgáltatás. A helyszínelések illetve az érintettekkel történt egyeztetések során a látogatói-tömeg irányításának témaköre került elő leggyakrabban. A látogatók számának folyamatos növekedése, az erdőterületek, létesítmények egyre növekvő terhelése miatt szükséges a megfelelő tájékoztatás. Információ hiányában a létesítmények, lehetőségek nem kerülnek be a köztudatba, így a jelentős szellemi és anyagi ráfordítással elkészült létesítmények nem tudják megfelelően betölteni a ne-

77

kik szánt funkciót. Emellett a megfelelő tájékoztatás (közérthető, szemléletes, naprakész, többnyelvű stb.) a látogatók tömegének eloszlását is elősegíti, elkerülve a legismertebb területek túlterheltségét, hozzájárulva a környék védendő értékeinek megóvásához. Az erdőkben folytatott közjóléti tevékenység másik legfontosabb feladata a jelentkező igények összehangolása (egyes igények elutasítása). A gyalogos turizmus mellett igen jelentős a kerékpáros turizmus a körzetben, amely (természetesen) nem korlátozódik a kerékpározásra kijelölt nyomvonalakra. Bár lovaglásra kijelölt nyomvonal nincs a körzetben, számos helyen tapasztalható a lovasok jelenléte. A jogszabályi változások következtében talán némileg csökkent az erdei utakon száguldozó motorosok és quadok száma. Ezek mellett számos új igény is megjelent a körzet erdőterületein. A gyalogos turizmushoz közel álló nordic walking és a kerékpározás különböző extrém ágazatai. Ezek mellett jellemző a kisgyermekes vagy babakocsis kirándulás, a kutyasétáltatás, a geocaching illetve korlátozott területen, de mind nagyobb számban jelennek meg a siklóernyősök, sárkányrepülők, akik starthelyre jutása is igen sokrétű és sok esetben a hatályos jogszabályokba ütköző.

Épített kerékpáros akadálypálya az erdőben A körzetet érintően számtalan és sok esetben egymással nehezen összeegyeztethető igény jelentkezik az erdőterületekre vonatkozóan. Emellett meg kell említeni az erdő látogatói által okozott károkat (természeti értékeket ért taposási stb. kár, a létesítményekben okozott rongálási kár) és a számos helyen jelenlevő szemét mennyiségét.

5.2.3. Közjóléti létesítmények fejlesztési javaslatai A meglévő és tervezett közjóléti létesítményekkel kapcsolatos általános javaslat: Csak a magas látogatottságú, hosszabb tartózkodásra alkalmas létesítmények mellett indokolt a hulladékgyűjtők kiépítése, fenntartása. Az intenzíven feltárt és látogatott közjóléti létesítmények (parkerdők) kivételével javasoljuk a hulladékgyűjtők felszámolását az erdőterületeken. Az erdőgazdálkodók számára a hulladék gyűjtése, elszállítása óriási teher, ráadásul csak rövid ideig látszódik a munka eredménye. A kirándulók tömege jeles napokon megsokszoro78

zódik, ekkor még a megfelelő állapotban levő hulladékgyűjtők sem tudják befogadni a keletkező hulladék mennyiségét. Szórt közjóléti létesítmények mellett a hulladékgyűjtő léte (függetlenül attól, hogy tele van vagy nincs benne gyűjtőzsák) „felhatalmazza” arra a látogatót, hogy használja a gyűjtőt és nem készteti arra, hogy magával vigye a szemetet, pedig az már csak elenyésző súlyú, térfogatú az erdőbe kivitt élelmiszerhez képest. Tájékoztatni kell a látogatót minden lehetséges fórumon (táblák, szóróanyag, honlap) hogy vigye magával a hulladékot hazáig vagy legalább a meghatározott helyeken levő konténeres gyűjtőkig. Természetesen hosszú ideig még gyakori hulladékgyűjtési akciókra lesz szükség, azonban a tapasztalatok szerint kisebb energiaráfordítást igényel a jelenlegi rendszernél (most is szükség van szemétszedési akciókra) és hosszú távon olyan szemlélet felé fordítja a látogatókat, amely számos országban már régen kialakult. Az Evt. 64. § (3) bekezdése szerint, parkerdők területén tűzvédelmi és turisztikai célból, tűzvédelmi szempontból biztonságos és állandó tűzrakóhelyet kell kialakítani. A jogszabály előírása kizárólag a parkerdőkre vonatkozik, azonban azokon a pihenőhelyeken, ahol korábban kiépített tűzrakóhely volt vagy a lakosság rendszeresen tűzgyújtással egybekötötten használja a létesítményt célszerű a tűzrakók megépítése. Véleményünk szerint, megfelelő tűzrakóhelyek kiépítésével a tűzveszély csökkentése mellett a terület rendezettsége és a látogatók komfortérzete (a kezelő megítélése) is sokat javulna. A megfelelő erdőkép kialakításához a közjóléti berendezések megjelenése is nagyban hozzájárul. A berendezések kialakítása során egyszerűségre, egységességre való törekvést javasoljuk (ez utóbbi többnyire jellemző is). A létesítményt alkotó berendezések a célnak megfelelők és használhatók legyenek. A körzetben számos helyen alkalmazott kisméretű esőbeállók véleményünk szerint a mai kor igényeit nem érik el, talán ennek is köszönhető, hogy a „kutyaólnak” nevezett alkalmatosság legelőször esik a rongálok áldozatává. Több létesítmény területén szembetűnő a tájékoztató táblák „erdeje”. Bár a létesítmények fejlesztésénél, támogatókról, megvalósuló projektekről elkészült táblák kihelyezése nem kerülhető el, a táblák szórt, „tájba illő” elhelyezésére (felesleges táblák eltávolítására) célszerű ügyelni. A létesítmények állapota a használat, az időjárási viszontagságok és gyakran a rongálások miatt fokozatosan romlik, helyeként funkcióját sem tudja betölteni. A létesítmények folyamatos karbantartását meg kell oldani (igen rossz fényt vet az erdőgazdálkodóra az elhanyagolt berendezések tömege). A berendezések cseréjénél jóval költségkímélőbb karbantartási munkálatok elvégzése (felületkezelés, elhasználódott darabok cseréje stb.) nagyban elősegíti a berendezés használhatóságát és megakadályozza a gazdátlanság negatív üzenetének terjedését. A. Meglévő közjóléti létesítmények fejlesztési javaslatai A meglévő közjóléti létesítmények kisebb fejlesztési javaslatait a könnyebb áttekinthetőség érdekében, azok bemutatásánál ismertettük (4.3.1. fejezet). Az alábbiakban a lényeges fejlesztéssel járó létesítményszintű fejlesztések illetve a nem egyetlen közjóléti létesítményekhez kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket tárgyaljuk. Szurdok A különleges természeti szépséggel és adottságokkal bíró parkerdő a környék erdei turizmusának egyik fő célpontja és attrakciója. Látogatottsága és adottságai lehetővé tennék, hogy a látogatók tájékoztatásának, az erdei turizmus szervezésének kiemelt helyszíne legyen. 79

Korábban hasonló szándékkal vállalkozó is jelentkezett fejlesztési, beruházási céllal, azonban az együttműködés nem valósult meg. A parkerdő varázsát az erdővel borított különleges szűk völgy adja, amelynek hangulatához a szurdok aljában csorgó patak nagyban hozzájárult. Meg kell vizsgálni a patakvíz elszökésének okát és amennyiben lehetséges, helyre kell állítani a meder vízellátását (a víz a parkolónál újból megjelenik azért valószínűsíthető, hogy a felszínhez közel folyik el a víz). A meder felett átívelő hidak kisebb számban lettek visszaállítva, ezért helyenként nehéz a mozgás a meredek oldalban. A meglévő hidakat fel kell újítani illetve a parkerdő átjárhatóságát biztosítani kell vagy új hidak létesítésével (amely a létesítmény különlegességét biztosítja) vagy a meredek oldalban vezető nyomvonal járófelületének kialakításával (padkázás, lépcsőzés). A Szurdokban vezető ma már csak nyomokban megtalálható tanösvény újjáépítését javasoljuk az OKT nyomvonalán, a Szurdok parkolójától Pilisszentkereszt központján át, érintve a Kamilla-forrást, Márton-rétet (Zsivány-sziklákat) Dobogókőig. A tanösvény a környék geológiai, növényföldrajzi, erdészet, természetvédelmi vonatkozásaival, a kultúrtörténeti érdekességeivel is foglalkozhat. A tanösvény érdekes, szemléletes kialakításával a környék ökoturisztikai szerepe is felerősödhetne a környék két leglátogatottabb területének ismeretszerzési célú összekapcsolásával (a környéken nincs jelenleg tanösvény kiépítve). A tanösvényhez kapcsolódóan a mészégető felújítását, látogathatóvá tételét és a mészégetéshez kapcsolódó tevékenységek, ipar bemutatását javasoljuk, amely akár a témakörre épített tematikus nyomvonal kiinduló pontja is lehetne a térségben.

A mészégető A látogatók fogadása érdekében a parkolóhely fejlesztése szükséges, kapuzat kiépítésével, parkolási rend kialakításával. A parkoló környezetében levő berendezések elhelyezése során lehetőséget kell adni a rövid idejű időtöltésre (autóspihenő) árnyékban elhelyezett asztal-pad garnitúrák, néhány egyszerű játszóeszköz kihelyezésével. Legalább csúcsidőszakokban célszerű lenne megoldani a látogatók tájékoztatását, amely egyben a parkoló és a közjóléti berendezések nagyobb védelmét is jelentené.

80

A Szurdok két „végén” a pihenőhelyeket kiépített tűzrakóhelyekkel javasoljuk ellátni, amely lehetőséget nyújt a túrázóknak kulturált és biztonságos körülménynek közötti piknikezésre. A területen található elhasználódott közjóléti berendezéseket folyamatosan cserélni, pótolni kell. A létesítmény kiemelt szerepe miatt, a szükséges fejlesztések részletes megfogalmazásához erdészeti közjóléti létesítmény fejlesztési tervének elkészítését javasoljuk. Mogyoróhegy Amint a területen található egyes létesítményeknél utaltunk rá, a Mogyoróhegy tekintetében egy átfogó fejlesztés megvalósítása javasolható. A terület fejlesztésének tervezésekor számtalan szempont figyelembe vétele kiemelt jelentőséggel bír, ebből adódóan a tervezés fő vonala nem erdészeti szakági tervezés. A Visegrádi vár, a Dunakanyar látványa a látogatói forgalom legfőbb motivációs tényezője, amely mellett a terület népszerűségét a kiegészítő szórakoztató, sportolási, ismeretszerzési stb. létesítmények „tömege” tovább növeli. A terület legfőbb problémája valószínűleg a közlekedés kaotikussága, a látogatói tömeg mozgásának „rendezetlensége”. Emellett a számtalan különböző témájú, stílusú létesítmény egy olyan átláthatatlan kényszer egységet képez, amelynek letisztítása csak a teljes területet átfogó egységes koncepció megvalósítása mentén képzelhető el. A közlekedés megreformálása során a terület legalább részbeni tehermentesítése szükséges a gépjárműforgalom alól. A közlekedési lehetőségek kialakításának függvénye a látogatói tömeg irányításának lehetősége és a megfelelő tájékoztatási rendszer kiépítése. Jelenlegi körülmények között a terület attrakcióinak egész napos, tematikus programválasztékot nyújtó felépítése legalább részben megoldást jelenthetne a közlekedési problémák feloldására és a látogatói közönség jelentős részének irányítását tenné lehetővé. Az erdőterületek közjóléti funkciója egy nagyon fontos eleme a terület fejlesztésének szempontjából, hiszen az erdők és az erdőkben elhelyezett (és megfelelő állapotban fenntartott) létesítmények nagyban hozzájárulnak a különböző variációjú tematikus programok felépítéséhez illetve a látogatók komfortérzetének kialakításához. Jelen körülmények között a létesítmény-rendszer elemeinek rövid bemutatását és a területen történő tájékozódást elősegítő információs rendszer kiépítése javasolható, amely szemléletesen és több nyelven tájékoztatja az idelátogatókat az elérhető programokról, létesítményekről. B. Tervezett létesítmények Sífutópálya Dobogókő belterületétől nyugatra kialakításra tervezett sífutó nyomvonal régi igényt próbál kielégíteni. Az évtizedekkel ezelőtt kijelölt sífutó nyomvonal a szakemberek szerint nem megfelelő vonalvezetésű, ebből adódóan kevesen használták. A jelenlegi nyomvonal-tervezet sportolók, sportvezetők bevonásával került meghatározásra természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, túlnyomó részben Pilisszentkereszt 13 erdőtag területén, rövidebb szakasza a szomszédos erdőtervezési körzetben található Esztergom községhatárban.. Jelenleg csak a nyomvonal-tervezet került meghatározásra, a sífutópálya „üzemeltetése” a megvalósíthatóság alapvető kérdése. A térség hóvastagsága, hóborítottság időtartama különösen alkalmassá teszi a területet sífutópálya kialakítására. Emellett a sífutás az egyik legegészségesebbnek tartott és mozgáskoordinációt különösen fejlesztő sportág, amely a hótakaró borítása miatt a természeti értékek vé-

81

delme szempontjából sem okoz problémát. Fentiek alapján a sífutás azon tevékenységek egyike, amely feltétel nélkül az erdőben is támogatható. A közjóléti tevékenység erdészeti ágazati támogatásának hiányában, a meglevő közjóléti létesítmények, források, turistautak fenntartása is óriási terhet ró az Pilisi Parkerdőgazdaságra. További létesítmények fejlesztése csak a megvalósítás költségeinek és a folyamatos fenntartás feltételeinek megléte esetén jöhet szóba. Az állami erdőket érintő közjóléti fejlesztésekhez (külső kezdeményezés esetén) csak szerződés keretei között járul hozzá az erdőgazdaság, a fenntartás és a felelősségi viszonyok egyértelművé tétele érdekében. Önkormányzatok, civil szervezetek több esetben megkeresték az erdőgazdaságot (kilátó, tanösvény stb.) létesítésének „ötletével”, azonban további a létesítmény megvalósítására irányuló lépés nem történt, ezért ezek tárgyalásától eltekintünk.

5.2.4. Közjóléti-feltáró hálózat fejlesztési javaslatai 5.2.4.1 Turistautak A körzet turistautakkal igen jól ellátott. A közjóléti fejlesztési terv összeállítása során új turistaút kialakításának igényével nem találkoztunk, továbbá mi sem javaslunk újak létesítését. A Pilisi Parkerdőgazdaság és DINPI állásfoglalása szerint a védett természetvédelmi értékek megóvása érdekében a turistautak hálózatának bővítése nem kívánatos. A fokozottan védett területeken áthaladó turistautak áthelyezésére törekszik a Nemzeti Park Igazgatóság. Az illegálisan kijelölt és honlapon vagy nyomtatott formában megjelent nyomvonalak kiszűrése érdekében a Nemzeti Park Igazgatóság egyeztetéseket folytat. A későbbiekben a turistautak hálózatának a felülvizsgálatára lehet szükség a védett természeti területek, értékek megóvása érdekében, illetve az egyre bővülő erdővel szemben támasztott közjóléti igények (kerékpárosok, lovasok) összehangolása érdekében. Amennyiben az erdőgazdálkodás során a turistaúttal érintett erdőrészletet az erdő felújulása érdekében be kell keríteni, az erdőgazdálkodónak kötelessége a turistaút és a vadkárelhárító kerítés találkozásánál átjáró építésével a gyalogos átjutási lehetőséget biztosítani. Abban az esetben, ha olyan erdőrészlet kerül levágásra (végvágás, tarvágás), amelyen jogszerűen kialakított turistaút halad át, az erdőgazdálkodónak továbbra is biztosítania kell a turistaút gyalogos használhatóságát vagy kezdeményezheti az adott terület kikerülése érdekében az érintett turistaút-szakasz áthelyezését.

5.2.4.2. Tematikus nyomvonalak Új sétautak, tanösvények a bővítésre javasolt kiránduló erdők területén, továbbá az új közjóléti létesítményekhez kapcsolódóan alakulhatnak ki. Ezek nyomvonalát a létesítmény részletes közjóléti tervezésekor kell meghatározni, majd azt követően létesítésüket a jogszabályoknak megfelelően engedélyeztetni kell.

5.2.4.3. Kerékpáros nyomvonalak A körzet területén évek óta jól működő, az erdőterületeket is feltáró kerékpáros nyomvonalhálózat került kialakításra, amelynek bővítését nem kívánja a körzet területén meghatározó

82

állami erdőgazdálkodó, a védett területek magas aránya, a zavarásból adódó vadgazdálkodási és ezzel összefüggő erdőfelújítási nehézségek miatt. A DINPI állásfoglalása szerint a körzet kerékpáros terhelésének csökkentése, elosztása érdekében további kerékpározásra jelölt nyomvonal kijelölése lenne szükséges.

5.2.4.4. Lovastúra nyomvonalak A több évezredes magyar lovaskultúra nemzeti örökségünk szerves része. Annak ellenére, hogy az évszázadok múlásával eltávolodtunk a lótartás hagyományától, a nemzet tudatában mindvégig megőrződött a ló iránti tisztelet. Jelenleg újjászületni látszik a magyar lovaskultúra, amelyet támogat a Darányi Ignác terv ötödik alprogramja. A Kincsem – Nemzeti Lovas Program feléleszteni kívánja a hanyatlóban lévő lovas ágazatot, amelynek egyik ága a tereplovaglás. A lovas túraútvonalak jelenlegi 4000 km-es hosszát 10 000 km-re tervezi a program növelni. Jelenleg folyamatban van a Program készítőinek vezetésével a lehetséges nyomvonalak lelovaglása, amelyet a valós és széles körben egyeztetett nyomvonal meghatározás követ. A Program térképmelléklete szerint a körzetet az Eurohorse1 nyomvonal érinti, amely a nyugati határszéltől megközelítően a Dunával párhuzamosan éri el Visegrádot és itt átlépve a Dunán tárja fel a keleti országrészt. A Körzet területén jelenleg nincs jelölt lovagló nyomvonal, bár lovaglás nyomai számtalan helyen fellelhetők erdőterületen is. Az Evt. 92 §-ának szabályozása szerint lovagolni csak az arra kijelölt nyomvonalon szabad és a lovaglóútnak az erdészeti hatóság által történő kijelöléséhez az erdőgazdálkodó egyetértése szükséges. Az Evt arra is kitér, hogy lovaglóút kijelölése esetén a regionálisan összefüggő hálózat kijelölésére kell törekedni. A körzeti erdőtervezés folyamata során lovagló nyomvonal kijelölésére vonatkozó igény, megkeresés nem érkezett. A gyalogos és kerékpáros forgalomra kijelölt útvonalakat célszerű kerülni, ahol arra lehetőség adódik. A meglévő közjóléti létesítmények lovas túraútvonalakkal történő érintésével kapcsolatban egyedi mérlegelés szükséges. Egyes létesítmények érintését ösztönözni, másokét pedig kerülni kell. A lovas útvonalak kijelölése során több érdekcsoport (lovasok, földtulajdonosok, gazdálkodók, vadászok stb.) érdekét kell összehangoltan figyelembe venniük az érintett hatóságoknak. Az erdészeti hatóság fontos szerepet tölt be abban, hogy a törvényes szabályozás keretein belül optimális használatot engedélyezzen. A Pilis Parkerdőgazdaság részéről a lovagló nyomvonalak kijelölése és az erdőterületen történő lovaglás csak abban az esetben elfogadható, ha a lovasokkal (lovasudvarok, egyesületek stb.) kötött szerződés keretei között szervezett és ellenőrizhető formában valósul meg. Az erdei utakon lovaglók a használat arányában járuljanak hozzá a nyomvonalak fenntartási költségeihez. A lovaglóutak hálózata csak a lovagoltatással foglalkozó létesítmények felfűzésével, a lakott területek környezetében alakítható ki.

5.2.5. Az erdőgazdálkodás közjóléti szempontú változtatásainak javaslata Valamennyi erdőnek, a rendeltetésétől függetlenül van tágabb értelemben vett közjólétet szolgáló funkciója, mivel puszta létével jelentős pozitív hatást gyakorol az egészséges környezet fenntartására a társadalom egészségi állapotára (erózióvédelem, vízbázisok védelme, széndi-

83

oxid megkötés, élőhely biztosítása természeti életközösségek számára, turizmus, munkahelyteremtés stb.). Az erdő közjóléti szerepe tágabb értelemben tehát a társadalom jólétének, fenntarthatóságának biztosításában is megnyilvánul. A kifejezetten közjóléti céllal fenntartott és e cél megvalósítása érdekében kezelt erdők rendeltetései között többnyire megjelenik a közjóléti rendeltetés, bár sok esetben a „prioritást” élvező rendeltetések (természetvédelmi, honvédelmi, talajvédelmi, Natura2000) mellett már nem jelenik meg az erdőrészlet leírását tartalmazó lapokon. A közjóléti létesítmény nélküli, ám közjóléti rendeltetéssel bíró erdőrészletek esetében megvizsgálandó a közjóléti rendeltetés szükségessége, indokoltsága, azonban meg kell jegyezni, hogy a közjóléti rendeltetésnek nem feltétele, hogy az erdőrészletben közjóléti létesítmény legyen. A közjóléti erdők kezelésével kapcsolatban megfogalmazott törvényi előírás elvárást támaszt az erdő kezelőjével szemben. Az Evt. 2. §-ban megfogalmazottak szerint: „…az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét,…életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban lévő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet-és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét…” Annak érdekében, hogy a közjóléti rendeltetésű erdők megfeleljenek a törvény alapelveiben is megfogalmazott elvárásoknak és a társadalom egyre fokozódó igényeinek, gondoskodni kell ezen erdők hosszú távú fenntartásáról és a közérdeknek megfelelő „speciális szolgáltatás” feltételeinek biztosításáról. A Pilisi-Visegrádi körzetben a természetvédelmi és közjóléti érdekeket szolgáló erdőgazdálkodás jellemző. Az erdő látogatása szempontjából fontosnak ítélt szempontok tekintetében (üzemmódok, természetes felújítások aránya, állomány-összetétel stb. tekintetében) is megfelelő a gazdálkodás a körzet túlnyomó részén. A főváros közelségéből adódó látogatói forgalom már évtizedek óta „parkerdő” gazdálkodást „vár el” az állami erdőgazdálkodótól. Míg a tágabban értelmezett közjóléti erdőgazdálkodás figyelembe veszi a természeti értékek megőrzését, az erdőnek a környezet védelmében betöltött szerepét, addig a közjóléti rendeltetéssel rendelkező erdők általában sokkal intenzívebb turisztikai terhelésnek vannak kitéve, ezért az erdőt látogató közönség igényeit szolgálnia kell az erdőgazdálkodónak azáltal is, hogy lehetővé tegye az erdő biztonságos látogatását és biztosítsa a kulturált kikapcsolódás feltételeit. Ennek érdekében az alábbi irányelvek várhatók el parkerdő/gyógyerdő rendeltetésű erdők kezelése során: -

-

törekedni kell a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy az arra való átállást szolgáló üzemmódú erdőgazdálkodásra való áttérésre; vágásos üzemmód esetén az erdő egészségi állapotának figyelembe vételével, illetve ha az újulat megmaradását az nem veszélyezteti, a véghasználatot több ütemben indokolt végrehajtani, valamint fokozatos felújítóvágás esetén hosszabb véghasználati időszakot kell alkalmazni; az erdőfelújítás és az erdőnevelés során változatos korú, fafajösszetételű és szerkezetű, hosszú távon állékony faállományt kell kialakítani, így ennek érdekében többek között – az erdő természetességi állapotának fenntartása– az erdők esztétikai értékét

84

-

-

-

növelő, vagy oktatási célokat szolgáló, idegenhonos, nem intenzíven terjedő fafajú faegyedek szálankénti elegyítése, vagy visszahagyása is megengedett; biztosítani kell a közjóléti létesítmények, berendezések, az azokhoz vezető utak, valamint a közjóléti nyomvonalak (turistaút, kerékpáros-, lovas nyomvonal) biztonságos használatát, és ennek érdekében többek között azok famagasságnyi környezetében a balesetveszélyt okozó, vagy a közlekedést akadályozó fákat vagy farészeket ki kell termelni, illetve el kell távolítani; az erdő látogatását csak az erdők védelme, fenntartása, felújítása érdekében és csak a legszükségesebb mértékben szabad korlátozni; kímélni kell az erdőgazdálkodó hozzájárulásával kijelölt közjóléti nyomvonalak jelzéseit hordozó fákat; közjóléti nyomvonalakon történő közlekedés akadályoztatása esetén (kerítés, fakitermelés stb.) gondoskodni kell figyelmeztető táblák kihelyezéséről, a megfelelő tájékoztatásról és ideiglenes elkerülő nyomvonal kijelöléséről; kerülni kell a közjóléti nyomvonalak közelítésre, készletezésre történő használatát; törekedni kell arra, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység minél kevésbé zavarja az erdő látogatóit (látogatási csúcsidőszakokon kívüli munkavégzés, rövid idejű korlátozás, keletkező károk gyors felszámolása).

85