pi-net konferencia 2013

pi-net konferencia 2013

Nemzeti Tudományos Kerekasztal

π-Net

A jövő tudósgenerációjának helyzete és a kihívásai a határon túli oktatás és tehetséggondozás szempontjából

Szerkesztők: Dr. Czene Gréta, Morvai Tünde, Séra Magdolna Szerzők:

Fráter Olivér Csernicskó István Ferenc Viktória IllyésMagda Kántor Zoltán Morvai Tünde Papp. Z. Attila Sabic Norbert dr. Szenkovics Dezső dr. Soós Anna Tarnóczy Mariann dr. Tonk Márton Bartáné Dr. Varga Judit

Kiadó:

Doktoranduszok és Tudományos Kutatók Szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége (Postgraduates’ International Network - PI-NET)



π-Net

Kiadás éve: 2014 Támogató:

Nemzeti Együttműködési Alap NEA-NO-13-SZ-0276 PI-NET Konferencia 2013 © Szerkesztők, 2014 © PI-NET, 2014

A jövő tudósgenerációjának helyzete és a kihívásai a határon túli oktatás és tehetséggondozás szempontjából

ta r ta lo m j e g y z é k

TARTALOMJEGYZÉK

Magyar Doktorandusz Közösség (Morvai Tünde – Séra Magdolna) . ................................................... 5 1. Rövid áttekintés ........................................................................................................................................... 5 2. A Kárpát-medencei doktoranduszok és szervezetei ................................................................................7 3. A Magyar Doktorandusz Közösség tervei . .............................................................................................16 Nemzetstratégiai Kutatóintézet (Fráter Olivér)........................................................................................17 Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a politika és a tudomány határán (Ferenc Viktória – Kántor Zoltán).................................................................................................... 22 1. A tudás megszerzése, összegzése . ............................................................................................................23 2. A tudás megjelenítése ................................................................................................................................24 3. A tudás átadása ...........................................................................................................................................25 4. Publikációk .................................................................................................................................................28 Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet (Papp Z. Attila)............................30 1. A kutatóhely fő feladatai 2013-ban ..........................................................................................................30 2. A 2013-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények .....................................................30 3. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2013-ban ......................................................................37 4. A 2013-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása . ..........................37 5. Jelentősebb tudományos publikációk.......................................................................................................38 A MTA tudományos nemzetegyesítése, a Domus Hungarica ösztöndíjprogram (Tarnóczy Mariann) .......................................................................................................................................40 1. Kapcsolattartás ...........................................................................................................................................40 2. Támogatás ...................................................................................................................................................41 Collegium Talentum – tehetséggondozás másképp (Bartáné Dr. Varga Judit)...................................44 1. A kollégisták egyéni előrehaladása – eredményeink .............................................................................45 2. Nemzeti Kiválóság Program .....................................................................................................................47 3. Kapcsolataink, partnereink .......................................................................................................................47 4. A Collegium Talentum 2013. évi támogatási összegei ..........................................................................48 5. Vélemények a tehetséggondozó munkánkról..........................................................................................48

A Szabadkai Egyetem megvalósíthatósága a tudományos utánpótlás szempontjából (Sabic Norbert)................................................................................................................................................51 1. Bevezető . .....................................................................................................................................................51 2. A Szabadkai Állami Egyetem szükségessége ..........................................................................................51 3. Vajdaság demográfiai jellemzői ................................................................................................................54 4. Felsőoktatás a Vajdaságban .......................................................................................................................55 5. Tudományos káderállomány és utánpótlás..............................................................................................57 6. Irodalomjegyzék..........................................................................................................................................62 Tudományos utánpótlás Erdélyben (dr. Soós Anna – Illyés Magda).....................................................63 1. BBTE – múlt és jelen . ................................................................................................................................63 2. Tehetséggondozás a BBTE-n ....................................................................................................................64 3. A tudományos utánpótlás képzésének kihívásai . ..................................................................................65 4. Összefoglalás ...............................................................................................................................................66 A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (dr. Tonk Márton – dr. Szenkovics Dezső)...........67 1. Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Kar .....................................................................69 2. A kolozsvári szakok kínálata . ...................................................................................................................70 3. Felhasznált irodalom .................................................................................................................................70 A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az ukrajnai felsőoktatás (Csernicskó István).........................................................................................................................................71 1. Az ukrajnai magyar felsőoktatás rövid története ...................................................................................71 2. Demográfiai háttér .....................................................................................................................................72 3. Következmények ........................................................................................................................................74 4. Összefoglalás ...............................................................................................................................................75 Képanyag ........................................................................................................................................................77 Konferenciaprogram ....................................................................................................................................81

3

Pi-net konferencia 2013

köszöntő

Magyar Doktorandusz Közösség

(Dr. Czene Gréta, elnök, PI-net)

(Morvai Tünde – Séra Magdolna)

Kedves olvasó!

1. Rövid áttekintés

A Doktoranduszok és Tudományos Kutatók Szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége (Postgraduates’ International Network, továbbiakban PI-NET) 1997 októberében alakult meg Budapesten azért, hogy képviselje tagszervezeteinek érdekét és artikulálja esetleges problémáit regionális, országos és nemzetközi szinten a felsőoktatási, tudományos és kutatási területek minden közreműködője irányába. A szervezet célja, hogy fórumot biztosítson fiatal magyar kutatóknak véleményük, tapasztalataik és ismereteik közreadására, közvetítésére, a posztgraduális képzést folytató intézmények közötti, nemzetek és tudományágak feletti kapcsolat előmozdítására. A PI-NET tagszervezetei a Magyar Doktorandusz Közösség tagjai is (TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása, Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége, Momentum Doctorandus és a Doktoranduszok Országos Szövetsége). A PI-NET immár négy alkalommal szervezett éves nemzetközi konferenciát azért, hogy lehetőséget biztosítson doktorandusz hallgatók és fiatal kutatók, valamint szervezeteik együttműködéseinek megteremtésére, továbbá fórumként szolgáljon a szakmai-tudományos ismeretek terjesztésére, kapcsolathálózatuk bővítésére és egy közös, tudományos hálózatban megvalósítható célok megfogalmazására. Konferenciáink minden alkalommal egy-egy területre fókuszálnak, amelyeket multidiszciplináris szemlélettel közelítünk meg és dolgozunk fel, hogy az összes tudományterület bevonásával olyan egységes és átfogó megközelítést kapjunk, amely új nézőpontból mutat rá az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására. Éves konferenciáinkon (Annual Conference) minden alkalommal egy külön napon nemzeti kerekasztalbeszélgetésre is sor kerül, ahol a régió doktoranduszai (Vajdaság, Erdély, Felvidék, Kárpátalja), valamint a külhoni magyar felsőoktatási intézményvezetők, oktatáspolitikusok, vesznek részt azért, hogy az összes területen érintett döntéshozó közvetlenül tudjon találkozni, eszmecserét folytatni egymással. A 2013-as konferencián megrendezett nemzeti kerekasztal-beszélgetésre meghívtuk a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Osztályát, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetét, a Balassi Intézetet, a Nemzetpolitikai Intézetet, a Nemzetstratégiai Intézetet, a határon túli területekről a felsőoktatási intézmények képviselőit és a tudományos élet főbb szereplőit. Az eseménnyel célunk az intézményesített határon túli együttműködés továbbfejlesztése és elmélyítése volt, amely széles értelemben jelenti a tudományos és hallgatói élet összekapcsolását szervezetünk és a határon túli közösségek és felsőoktatási szervezetek között. Konferencia kiadványunk a kerekasztal beszélgetésen elhangzottakat tartalmazza írott formában azért, hogy ne csak a beszélgetésben résztvevők, de a szélesebb nyilvánosság is megismerje a nemzeti kerekasztal beszélgetésen megjelent intézményeket, tevékenységeiket és gondolataikat. A konferencia kiadványhoz jó olvasást és kellemes időtöltést kívánok!

2010 tavaszán a Doktoranduszok Országos Szövetségének a kezdeményezéseként indult el a Kárpátmedencében működő — Romániában több mint tízéves múlttal rendelkező — magyar anyanyelvű vagy magyar témával foglalkozó doktorandusz-, valamint kutatói szervezeteknek a felkeresése és összefogása. A már meglévő szakmai és személyes kapcsolatok felgyorsították a régiókban a szervezetté válás folyamatát. Így Kárpátalján, Szlovákiában és Vajdaságban is megalakultak — néhol újraszerveződött — a magyar doktoranduszokat és fiatal kutatókat összefogó szervezetek. Az újraszerveződés után 2011 augusztusában Sárospatakon alakult meg a Magyar Doktorandusz Közösség (MDK), ahol a magyarországi DOSZ, a szlovákiai TéKa, a kárpátaljai Momentum Doctorandus, a romániai RODOSZ (Romániai Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége), és a délvidéki VMDOK (Vajdasági Magyar Doktorandusz Közösség) együttműködési szándékukat fejezték ki annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében élő magyar doktoranduszok szakmai együttműködését, közéleti szerepvállalását segítsék elő. Az együttműködéssel egyfajta Kárpát-medencei doktorandusz hálózat jött létre, melynek elsődleges célja, hogy elősegítse a hazai és külföldi, illetőleg Európai Uniós tapasztalatok felhasználásával a doktori kutatások színvonalának az emelését, valamint a határon túli doktorandusz és kutatói szervezetek erősítését, közös érdekérvényesítő tevékenységét. Az elmúlt év alatt közös tudományos kutatásban, tudományos konferenciákon, szakmai továbbképzésben, vezetőképzőn, kerekasztal beszélgetésen, valamint Kárpát-medencei ifjúsági fórumokon, nyári fesztiválokon és szabadegyetemeken is részt vettünk. Sikerként könyvelhetjük el, hogy a szervezetek a Kárpát-medencei magyar doktoranduszokat érintő ösztöndíjprogramok, különböző támogatások kidolgozásában és az ezekről való döntéshozatali eljárásban is helyet kaptak. Az MDK tagszervezetei tagsággal bírnak a Doktoranduszok és Tudományos Szervezeteinek Nemzetközi Szövetségében (PI-NET). A PI-NET 2000-ben Budapesten bejegyzett szervezet több éves inaktivitását követőenaz MDK tagszervezeteinek támogatásával 2011-ben reaktiválódott. Az idén harmadszor szervezi meg az immár hagyományos tudomány havi éves konferenciáját, melyet minden évben egy témára fókuszálva a multidiszciplinaritás rendez meg.

4

5


1.1. A külhoni magyar doktoranduszok helyzete az „Aranymetszés 2013” kutatás eredményei alapján1 Talán nem szükséges bizonyítani, hogy a doktorandusz képzésben részvevő fiatalok egy ország vagy térség tudományos utánpótlását képezik. Ugyanakkor a felsőoktatás eltömegesedése statisztikai értelemben azt is jelenti, hogy az oktatás felsőbb szintjein egyre több hallgatóval kell számolni, ami felveti azt a kérdést is, hogy a doktoranduszképzésben való részvétel feltételezhetően nem kizárólag csak a tudós életpálya megalapozását jelenti, hanem az ifjúsági (felnőttkor előtti) életszakasz iskolai életpálya által megnyújtását is. Ez az ifjúsági moratórium a felnőtté válás előszobájának tekinthető: a doktoranduszok ugyan már felnőttek, felsőfokú végzettségen túl, ám a szakmai élet kiteljesedése előtt állnak. Szakmai identitás kialakításához kapcsolódó, illetve az ehhez kötődő munkahelykeresés és egzisztencia-teremtés kihívásai egyaránt érintik őket, amelyek feltételezhetően a magánéleti vonatkozásokra (családi állapot, gyerekvállalási kedv stb.) is kihatnak. Magyarország és a határon túli magyarok szempontjából többszörösen is összetett kérdés a doktoranduszok helyzete. Először is nem egyszerű definiálni a határon túli/külhoni magyar fogalmát, hiszen a PhD képzésben részvevők eleve nagyobb mobilitással rendelkeznek, egy jó részük alapképzésüktől függetlenül magyarországi intézményekbe végzi tanulmányait, és egyre inkább lehetséges, hogy már magyar állampolgár is. Ha így van, akkor felmerül a kérdés, egyáltalán még határon túli-e, avagy sem? De a fogalmi distinkciótól függetlenül talán fontosabb kérdés az, hogy az állampolgárság megszerzése hogyan hat ki- és vissza a szakmai karrierre. Mint jeleztük, a doktorandusz-lét eleve mobilitást és (szakmai, identitásbeli, magánéleti stb.) keresést feltételez, és e logikában az új állampolgárság óhatatlanul is új perspektívákat jelenthet. A szomszédos országokból származó magyar nemzetiségűek magyarországi szakmai integrációja individuális szinten sikerként tételeződhet, a magyarmagyar agyelszívás azonban visszahathat a „hátramaradt” közösségre. Minél többen vesznek részt a magyar PhD-képzésben, annál nagyobb mértékben fennáll a kockázata az értelmiségi kivándorlásnak. Míg a nagyobb erdélyi magyar közösségnek nagyságrendjét tekintve ez nem oly mértékű kockázat, a kisebb közösségeket ez a potenciális kivándorlás feltételezhetően jobban érinti. A kutatás keretében négy határon túli magyar régióból származó doktoranduszok körében on-line kérdőívezést bonyolítottunk. Az on-line kérdezés melletti fő érv az volt, hogy ily módon könnyebben el tudjuk érni, azokat is, akik a többségi nyelvű, avagy éppen Kárpát-medencén kívüli ország képzési szerkezetébe integrálódtak. Ugyanakkor azt is feltételeztük, hogy e célcsoport körében az on-line megkeresés nem ütközik technikai vagy más jellegű akadályokba. A lekérdezés elindítása előtt az egyes doktorandusz szervezetek aktualizálták a rendelkezésükre álló doktorjelöltekre vonatkozó adatbázisokat. Szintén a kutatás keretében beszereztük az Oktatási Hivataltól a magyarországi doktori képzésben részvevők részletes intézményi és szakterület szerinti adatokat a négy vizsgált országból származó magyar nemzetiségűekre vonatkozóan. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy mintegy 1000-1100 külhoni magyar doktorandusz lehet, és ezek közel fele az anyaországban, a többiek szülőföldjükön magyarul vagy államnyelven, illetve más országokban tanul.

1

6

szemelvények a következő kutatási jelentésből: PAPP Z. ATTILA – CSATA ZSOMBOR:ARANYMETSZÉS 2013. Külhoni magyar doktoranduszok a Kárpát-medencében, ÖSSZEGZŐ KUTATÁSI JELENTÉS, (http://mta.hu/data/cikk/13/18/48/ cikk_131848/352_palyamunka_%281%29.pdf )Letöltés ideje: 2013.10.29

m a g ya r d o k to r a n d u s z k ö z ö s s é g

Kutatásunk során közel 500 fő adatai alapján részletesen tárgyaltuk a doktoranduszok szociodemográfiai, munkapiaci helyzetét, valamint a doktori képzésben való részvétellel és jövőterveikkel kapcsolatos véleményeket. E fiatalok szakmai integrációja sok szállal az anyanyelvű tudományosság irányába mutat, de a legjelentősebb azok aránya, akik a szülőföldi magyar és államnyelvű szakmaiság együttes felvállalása által valamilyen egyensúlyt szeretnének elérni.

2. A Kárpát-medencei doktoranduszok és szervezetei 2.1 Kárpátalja Az első és a (rendszerváltozásig az egyetlen) magyarul végezhető egyetemi szintű képzés Kárpátalján a Ungvári Nemzeti Egyetem magyar nyelv és irodalom szakos képzése volt. A rendszerváltás után 1996-ban jött létre a magyar tannyelvű Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (ma II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola). A beregszászi főiskolával együttműködve, annak bázisán indított kertészmérnöki képzést a Budapesti Szent István Egyetem (1999), majd gazdálkodási szakot a Nyíregyházi Főiskola (2000). Az Ungvári Nemzeti Egyetemen (UNE) a Magyar Filológia tanszék mellett 2005-ben Magyar Történelem és Európa Integrációs képzés nyílt részben magyar nyelven. 2008-ban magyar állami támogatással az UNE bázisán az említett két szakra alapozva, továbbá részben magyar nyelvű matematika és fizika tanszék indításával létrehozták a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kart. A Kijevi Szlavisztikai Egyetem Kárpátaljai Fiókintézete 2004-ben indította magyar-angol szakos tanárképzését. A 2012-es évtől azonban már nem hirdet felvételt. A Munkácsi Humán Pedagógiai Koledzs keretén belül működik egy csoport, ahol részben magyarul folyik az alsós tanítók képzése. A magyar tannyelven oktató intézmények megjelenése Kárpátalján mára segített csökkenteni azt a fokozott lemaradást, amivel a magyar kisebbség a diplomások száma tekintetében rendelkezett. A kedvező ösztöndíjrendszer, a tehetséggondozás következtében egyre több magyar diák döntött doktori tanulmányok folytatása mellett. A kárpátaljai magyar doktoranduszok egyrészt ukrajnai egyetemeken végzik tanulmányaikat, másrészt magyarországi intézményekben tanulnak magyarországi ösztöndíjjal vagy költségtérítéses formában. Az anyaországon továbbtanulók száma jelentősen meghaladja a szülőföldön tanulók számát. Egyrészt a szülőföldi PhD képzések ösztöndíjazása nem olyan kedvező, mint a magyarországiaké, másrészt nincs egy olyan program sem Kárpátalján, amit magyar nyelven lehetne végezni, illetve ahol lenne elegendő magyarul tudó professzor, hogy az értekezést magyar nyelven lehessen elkészíteni és megvédeni. Az érintett kárpátaljai doktoranduszok pontos számát, lokalitását, a munkaerőpiacon betöltött pozícióikat, doktori tanulmányaik jelenlegi állását, a tudományos világba való integrációs törekvéseik irányát és mértékét illetően rendkívül hasznos és hiánypótló kutatásnak minősűlt az Aranymetszés 2013 c. doktorandusz életpálya kutatás. A kutatás eredményeibők kiderül, hogy a kárpátaljai magyar doktoranduszok körülbelül 90%-a Magyarországon végzi doktori tanulmányait, főleg azért, mert helyben nincsenek magyar nyelven végezhető doktori iskolák. A magyarországi karrierépítés azonban nem automatikus: a doktoranduszok 64%-a doktori tanulmányai befejeztével Kárpátalján szeretne munkát vállalni, valamint nagyrészük a helyi és többségi tudományos életbe szeretne intergrálódni. Talán a

7


kárpátaljai doktoranduszok, doktorjelöltek tekintetében a legmeghatározóbb elemnek az számít, hogy összehasonlításban a kárpátaljai adatközlők adják a minta legfiatalabb korosztályát (kb. 20%-uk még 25 éves sincs), ami egyrészt a helyi oktatásszerkezeti sajátosságokkal magyarázható. A fiatal kor ellenére a közösség tradicionális értékrendet követ: magas a házasságban élők száma (37%), s szinte egyáltalán nem jellemző az élettársi kapcsolatok megléte. A kárpátaljai doktoranduszok körében nem jellemző a családalapítás késleltetésének trendje: a nők esetében a gyermekvállalás aránya kimagasló, a megkérdezettek 42%-ának már van gyereke (összehasonlításként Szlovákiában ez az arány 7%). A kárpátaljai magyar doktoranduszok szakmai támogatása érdekében 2011 elején alakult szervezetünk, a Momentum Doctorandus, melynek célja, hogy összefogja a kárpátaljai magyar származású vagy magyar témával foglalkozó doktoranduszokat, segítse fokozatszerzésüket, illetve tudományos integrációjukat. Noha fiatal szervezetről beszélünk, az elmúlt két év során sikerült több nagyobb szabású projektet is megvalósítanunk. Legfontosabb projektjeink: – Kézzelfogható természettudomány c. természettudományokat népszerűsítő előadássorozat. – Természettudományi labor kialakítása, eszközök beszerzése. – A VIII. Kárpátaljai Területi Tudományos Diákköri Konferenciára benyújtott TDK dolgozatok írásos szakmai véleményezése a szervezet tagjai által, valamint a konferencia munkálatában való segítség. – Az MTA DOMUS programja keretében megvalósuló ARANYMETSZÉS 2013 - Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya-vizsgálat a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulásával, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szervezetével és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségével együttműködve. – Felvételi tájékoztató kiadvány szerkesztése és annak népszerűsítése a kárpátaljai magyar iskolákban. 2.2 Vajdaság Szerbiában nem létezik önálló magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmény, magyar nyelvű képzésre részben vagy teljes mértékben csak bizonyos szakokon van lehetőség. Az Újvidéki Egyetem jelenti, amelynek 14 kara közül 5 folytat részben vagy teljesen magyar nyelvű képzést. Az egyetlen teljes mértékben magyar tannyelvű kar a szabadkai székhelyű, 2006 óta működő Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. A Bölcsészettudományi Kar 17 tanszéke közül a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken folyik teljes mértékben magyar nyelven a képzés, továbbá a Zsurnalisztika Tanszéken a férőhelyek 10 százalékát tartják fenn a nemzeti kisebbségek számára. A Művészeti Akadémián kétévente nyitnak magyar színész-osztályt. A szabadkai székhelyű Közgazdasági és Építőmérnöki Kar pedig a kétnyelvű egyetemi modell elemeit hordozza, párhuzamosan alakítanak ki magyar és szerb csoportokat. Emellett magyarországi intézmények kihelyezett tagozatain végezhető magyar nyelvű képzés. A doktori képzést még kevesebb helyen lehet magyarul végezni, egyedül a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék ad erre lehetőséget, a teljesen magyar tannyelvű karon, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon pedig egyáltalán nincs még doktori képzés. A vajdasági felsőoktatás, tehetséggondozás fontos intézménye a 2001 óta működő Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, amely hároméves tutoriális ösztöndíjrendszerrel segíti a legtehetségesebb fia-

8


tal kutatókat. 2002 óta minden évben megrendezik a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, amelyen az egyetemisták mellett évről évre egyre több doktorandusz is bemutatkozik, továbbá a VMFK teremtette meg azt a lehetőséget az Újvidéki Egyetemen, hogy a hallgatók az általános tárgyakat magyar nyelven végezhessék el. Szerbiában a 2005-ös felsőoktatási törvény és vele a Bolognai Folyamat a 2006/2007-es tanévben lépett hatályba, ettől kezdve íratkozhattak be a hallgatók a háromciklusú képzési szerkezetű felsőoktatásba. Ezzel megváltozott a korábbi doktori rendszer is (magiszteri és doktori stúdiumok), amelyben nagyon hosszadalmas volt a fokozatszerzés, és bevezették a ma is működő PhD-képzést, amelyre a 2007/2008-as tanévtől lehetett először jelentkezni. A szerbiai doktori képzés jelenlegi helyzetét és a fejlesztések irányait részletesen tárgyalja Szerbia oktatásfejlesztési stratégiája (Strategija razvoja obrazovanja u Srbiji do 2020 godine. Službeni glasnik, 2012. 107.). 18 akkreditált felsőoktatási intézményben összesen mintegy 5000 aktív doktoranduszt tartanak számon, a háromciklusú rendszer bevezetése óta érezhetően megnőtt a hallgatók érdeklődése az oktatás e szintje iránt. Az oktatásfejlesztési stratégia szerint jelenleg a meghirdetett helyek száma nincs összhangban az egyetemek kutatói kapacitásával és a tudományos fejlődés meghatározott prioritásaival. Évente 65-75 végzett doktor jut egy millió lakosra, és a doktori disszertáció elkészítése az előző időszakban, a Bolognai Folyamat előtt jelentősen több ideig tartott, mint 3 év. A jelenlegi doktoranduszoknak nem biztosított minden esetben a megfelelő környezet, gyakran kompetens mentoruk sincs a csekély kutatói kapacitás következtében. A doktori programokba olyan tanárokat vonnak be, akik nem elégítik ki a kritériumokat, valamint a programok 20-30%-a 3-5 mentorral működik, akik nagy része éppen csak megüti a mércét. A szerbiai felsőoktatás zárt, elhanyagolható a külföldi egyetemekkel közösen realizált programok száma, továbbá a tanárok és a hallgatók mobilitása sem megfelelő mértékű. Kevesebb, mint 0,5% az angol nyelvű doktori képzések aránya, alig találunk interdiszciplináris és multidiszciplináris programokat. A szerbiai doktori képzés helyzetéről a már említett stratégia mellett az Újvidéki Egyetem doktorandusz szervezete által 2010-ben és 2011-ben végzett kutatásból is tájékozódhatunk, továbbá az ARANYMETSZÉS 2013 - Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat vajdasági eredményei is lényeges információkkal szolgálnak. A vajdasági magyar doktoranduszok mintegy 40%-a szülőföldjén, 60%-a pedig Magyarországon vagy más országban végzi doktori tanulmányait. Fontos kiemelni, hogy a munkahellyel rendelkezők 80%-a mégis Szerbiában dolgozik, és a válaszadók többsége szülőföldjén tervezi az életét annak ellenére, hogy vágyaik nincsenek összhangban az ország intézményi lehetőségeivel, és még a honosítás hosszadalmas és drága procedúrája is vár rájuk, ha hazatérnek Magyarországról. Lényeges, hogy a vajdasági magyarok a kisebbségi státusz ellenére is nagyobb arányban terveznek Szerbiában maradni, mint a szerbiai kutatás adatközlői, akiknek 64%-a nem lát perspektívát Szerbiában a fiatal kutatók számára, és szeretné elhagyni az országot. A szerbiai doktori képzés anyagi kérdései különösen fontosak, hiszen a magyarországi tandíjak nagyjából 600 eurónak felelnek meg éves szinten, Szerbiában viszont ennek majdnem háromszorosa az éves tandíj. A szerbiai kutatás adatközlőinek 28–24%-a nem fizet tandíjat, 15–18%-a 250 eurónál kevesebbet fizet, 18–20%-a 250-1000 euró közti összeget fizet, 29–36%-a 1000-2000 közti összeget fizet, 10–12%-a pedig többet fizet 2000 eurónál.

9


A doktori képzés minőségét a szerbiai doktoranduszok felmérésének válaszadói szerint a következők javítanák legjobban, illetve a következő komponenseket tartják kiemelten fontosnak a képzés minősége szempontjából: a mentorral való kapcsolat, jobb anyagi helyzet, jobb hozzáférés a kutatáshoz és erőteljesebb részvétel az oktatásban, több lehetőség a külföldi tapasztalatszerzésre, kiemelt kutatói tevékenység. Szerbiában a doktoranduszok érdekvédelmével és képviseletével két szervezet foglalkozik. Az egyik az Újvidéki Egyetem doktoranduszainak és fiatal kutatóinak szervezete (Udruženje studenata doktorskih studija i mladih istraživača Univerziteta u Novom Sadu), mely az Újvidéki Egyetemen tanuló doktoranduszok segítését tűzte ki céljául 2008-ban, megalakulásakor. A másik, a vajdasági magyar doktoranduszokat és fiatal kutatókat tömörítő szervezet, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, amely 2001-ben jött létre. A kezdeti lelkesedés után az egyesület 2003-2011 között csupán papíron létezett, majd 2011 májusában szerveződött újra, azóta aktív tevékenységet fejt ki. A szervezet eddigi tevékenysége: – A vajdasági magyar doktoranduszok és fiatal kutatók adatbázisának elkészítése a Bethlen Gábor Alap támogatásával. – Az MTA DOMUS programja keretében megvalósuló ARANYMETSZÉS 2013 - Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya-vizsgálat a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulásával, a kárpátaljai Momentum Doctorandusszal és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségével együttműködve. – A szervezetet regisztrálása tehetségpontként (PéHáDész Tehetségpont). – A szervezet bemutatkozása a 11. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián 2012. novemberében Szabadkán – A jó példa ragadós című tudományos életpályát népszerűsítő, pályaorientációs és tájékoztató előadássorozat a Balassi Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával. – A szervezet bemutatkozása a XI. Vajdasági Szabadegyetemen Kishegyesen 2013 júliusában – Kihívások és lehetőségek címmel nemzetközi társadalomtudományi műhelykonferencia szervezése 2013 augusztusában Szabadkán a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával. – SPSS-képzés szervezése 2013. októberében (Nemzeti Tehtségprogram, Pro Scientia Naturae Alapítvány) – Együtt az innovatív oktatásért című műhelymunka szervezése a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon 2013. október 26-án. A szervezet további tervei: – kutatásmódszertani műhelymunkák szervezése a műszaki és természettudományok, valamint a humán- és társadalomtudományok terén is. – Ki kicsoda a vajdasági magyar fiatal értelmiség körében című elektronikus és nyomtatott kiadvány készítése – Közös projektumok a Kárpát-medencei magyar doktorandusz szervezetekkel – Együttműködés serkentése a többségi szerbiai doktorandusz szervezettel.

10


2.3 Románia Az 1990-es évek elejétől kezdődően, egyre több szakon lehet magyar nyelven tanulni, ami a folyamatos fejlődésnek, illetve intézményépítésnek köszönhető. A 2011-ben életbe lépett jogszabály szerint Romániában jelenleg három állami egyetem minősül „multikulturális” egyetemnek (a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem), amely azt jelenti, hogy az államnyelv mellett kisebbségi nyelveken is lehet tanulni a keretei között. A kolozsvári székhelyű Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretében magyar és német tagozat működik, amelyek keretében értelemszerűen magyar és német nyelven lehet tanulni, illetve néhány kar esetében francia és/vagy angol nyelvű képzésben való részvételre is lehetőség van. Az intézményben 21 karon kerül sor részben vagy teljes mértékben magyar nyelvű képzésre, 77 szakon az alapképzésben, 32 szakon a mesterképzésben. Doktori tanulmányokat magyar nyelven a Hungarológia, a Filozófia, „Ecumene” Teológiai, Történelemtudományi és a Kémia Doktori Iskolákban lehet folytatni. A Hungarológia Doktori Iskolában ennek létrejötte óta, 2011-től van erre lehetőség ebben a formában, azonban magyar nyelvű doktori tanulmányok végzésére a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának keretében, ahol a Hungarológia Doktori Iskola működik, már 1989 előtt lehetőség volt. Azonban egészen a 2011/1. sz. Nemzeti Oktatási Törvény életbe lépéséig a romániai doktori képzés tutoriális jelleggel működött, vagyis nem szerveződött doktori iskolákba. Ebben a szervezési keretben, vagyis az egyes doktori iskolákban néhány éve van lehetőség magyar nyelvű doktori tanulmányok folytatására. A Filozófia Doktori Iskolában 2011 óta, a Történelemtudományi Doktori Iskolában 2012 óta, az „Ecumene” Teológia Doktori Iskolában 2011 óta, és a Kémia Doktori Iskolában a 2013/2014-es tanévtől kezdődően. Ezekben a doktori iskolákban magyar nyelvű disszertáció írására is van lehetőség. Néhány más doktori iskolában is lehet részben vagy egészben magyar nyelvű doktori képzésben részesülni, ez a lehetőség a doktori iskolában tanító tanároktól függ. A 2011/1 sz. Nemzeti Oktatási Törvény rendelkezései alapján[5] lehetőség van arra, hogy nem csak román, hanem más nyelven is megtörténhet a doktori disszertáció védése. Ennek következményeképpen jellemző, hogy egyre több doktori iskolában lehet magyar nyelvű disszertációt írni, így például 2012 novemberében magyar nyelven írt doktori disszertáció megvédésére került sor a Történelemtudományi Doktori Iskolában is. Másodikként a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemet (MOGYE) említi a 2011-ben elfogadott Nemzeti Oktatási Törvény multikulturális egyetemként. A MOGYE keretében részben magyar nyelven is zajlik az oktatás, illetve a magyar nemzetiségű hallgatók számára külön felvételi helyek vannak fenntartva. A részben magyar nyelven zajló képzés keretében az elméleti tárgyakat magyarul, a gyakorlati tárgyakat pedig román nyelven sajátítják el. A MOGYE-n magyar nyelven doktori tanulmányok végzésére nincs lehetőség, ennek ellenére jelen pillanatban jelentős számú magyar nemzetiségű hallgató vesz részt a MOGYE keretében doktori képzésben (ld. 1. sz. táblázat). A harmadik multikulturálisként megnevezett egyetem a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. Ennek keretében lehetőség van magyar nyelven tanulni, mind az alapképzésben, mind a mesterképzésben. Itt lehetőség van magyar nyelvű doktori disszertáció elkészítésére, magyar vezetőtanárral és a disszertáció magyar nyelven való megvédésére is.

11


Nem multikulturális egyetem a Bukaresti Egyetem, de ennek keretében működik Hungarológia szakirány, az alapképzéstől a doktori képzésig, ahol magyar nyelven történik az oktatás. Továbbá a Nagyváradi Egyetemen folyik még magyar nyelvű képzés, pedagógia szakirányon, az alapképzés szintjén. Az itt felsorolt képzéseken kívül még a BBTE kihelyezett tagozatain zajlik magyar nyelvű oktatás a következő helyszíneken: Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, illetve Kézdivásárhely. A 2011-ben elfogadott oktatási törvény először említi a magyar nyelven történő doktori fokozatszerzés lehetőségét. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem keretében erre már több éve lehetőség volt, amennyiben erre igénye volt a doktorandusz-hallgatónak. A Romániában működő, nem állami felsőoktatási intézmények közül három egyetemen zajlik magyar nyelvű képzés. Elsősorban a kolozsvári székhelyű Protestáns Teológia Intézetet kell megemlítenünk, amelynek keretében folyamatosan zajlott (a XVII. századtól, és ez nem volt másképpen a kommunizmus évtizedei alatt sem), és zajlik a magyar nyelvű protestáns vallású teológusok képzése. Doktori képzésre ennek keretében nem kerül sor, hanem azok a lelkészek, akik számára fontos a doktori fokozat megszerzése, részben a BBTE Református Tanárképző Kara keretében működő doktori iskola, részben pedig a Debreceni Egyetem Református Hittudományi Karának doktori iskoláiban folytathatják tanulmányaikat. A Partiumi Keresztény Egyetem (a továbbiakban PKE), a Sulyok István Református Főiskola jogutóda. Ez utóbbi 1995-ben vált ki a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetből. A Partiumi Keresztény Egyetem, amely Romániában magánegyetemként működik, magyar állami fenntartású intézmény, nagyváradi székhellyel, és 2008. szeptember 30-án szerezte meg az intézményi állami akkreditációt. A következő tanévtől kezdődően a PKE elindított az alapképzés mellett három mesterképzést is, jelen pillanatban pedig tíz szakirányon zajlik mesterképzés. A PKE keretében mind az alapképzés, mind a magiszteri képzés magyar nyelven zajlik, kivételt képeznek az idegen nyelvek és irodalom szakirányú képzések. A PKE keretében doktori képzés nem létezik jelenleg, és doktori iskola létrehozására még nem kerülhet sor, amíg a nemrég elindított mesterképzések végleges állami akkreditációja meg nem történik. A 2000-es évek elején, a Magyar Köztársaság egy magyar nyelvű felsőoktatási intézményt alapított, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely a romániai besorolás szerint, magánegyetemként működik. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) szintén magánegyetemi státussal rendelkezik. A Sapientia-EMTE-nek négy kara van, és három helyszínen működik (Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában – itt van két kara). Az intézmény 2012. március 28-án kapta meg a végleges állami akkreditációt. A Sapientia EMTE keretében a képzések magyar nyelven zajlanak, kivételt képeznek a Csíkszeredában zajló román és idegen nyelv képzések, illetve a Kolozsváron zajló jogászképzés. Ez utóbbi esetében a szaktantárgyak 40%-át román nyelven oktatják. A Sapientia-EMTE az állami akkreditációig kizárólag alapszintű képzés lebonyolítására volt jogosult, az állami akkreditáció megszerzése után lehetőség van saját mesterszakok indítására is. Mindeddig az volt az általános gyakorlat, hogy magyarországi egyetemek és főiskolák (Budapesti Corvinus Egyetem, Gödöllői Szent István Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola) kihelyezett mesterképzései zajlottak a Sapientia EMTE-n. Ez a 2013/2014-es tanévtől változó képet mutat, ugyanis a Sapientia EMTE 11 saját mesteri képzést indít el ettől az ősztől, mindhárom helyszínen lesz saját, nemzetköziesített mesteri képzés.

12


Doktori iskolák indítására itt is, akárcsak a Partiumi Keresztény Egyetem esetében, csak a saját mesteri képzések állami akkreditációja után lesz lehetőség, ehhez azonban még néhány (pontosabban: 2+2) év szükséges. Erdélyben további néhány felsőoktatási intézményben van magyar nyelvű képzésre lehetőség, amelyek magyarországi egyetemek és főiskolák székhelyen kívüli képzéseiket jelentik. Marosvásárhelyen a Károli Gáspár Református Egyetem székhelyen kívüli képzése zajlik a Marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskolán, Székelyudvarhelyen az Edutus Főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Győri Széchenyi István Egyetem, illetve Nyárádszeredában zajlott a Budapesti Corvinus Egyetem Kertésztudományi Karának kihelyezett képzése, amely azonban 2013/2014-es tanévtől kezdődően nem indul Nyárádszeredában. 1. sz. táblázat • A 2012/2013-as egyetemi évszámokban Forrás: Tonk Márton: Jelen és jövő az erdélyi magyar felsőoktatásban, kézirat; 2013 – A felsőoktatási intézmények által közölt adatok (adatközlés időpontja: 2012. november)

Intézmény

Oktatás helyszíne

Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE)

Kolozsvár és kihelyezett tagozatok magyar képzései (Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy)

Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE)

Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely

Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE)

Marosvásárhely

Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE)

Nagyvárad

Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem (MME)

Marosvásárhely

Protestáns Teológiai Intézet (PTI)

Kolozsvár

Kihelyezett szakok

Marosvásárhely, Nyárádszereda, Székelyudvarhely, Csíkszereda

Összesen

BSc hallgatók

MSc hallgatók

Más (PhD)

Hallgatók összesen

4928

Főállású oktatók

789

55

5772

326

1988

-

-

1988

187

1684

-

130

1814

132

765

213

-

978

88

131

49

49

229

30

139

-

-

139

15

308

302

5

615

-

11 535

778 13


A romániai felsőoktatásnak még két fontos vetülete van, az egyik az, hogy ez hogyan néz ki számokban, a másik pedig az érdekképviseleti jellege. Az érdekképviselet kérdésében pedig fontos, hogy Romániában nagyon gyorsan létrejöttek a hallgatói szervezetek, több létrejött már 1990-ben, a RODOSZ 1999-ben jött létre. Ennek a közelmúltig nem volt erős az érdekvédelmi tevékenység, ami annak köszönhető, hogy a magyar hallgatói szervezetek nem az egyetemek keretében működnek, hanem önállóan, és ez igaz a RODOSZ-ra is. 2.4 Szlovákia A szlovákiai magyar felsőoktatást négy intézmény alkotja, az egyetlen szlovákiai magyar nyelvű egyetem, a Selye János Egyetem (továbbiakban: SJE), a nyitrai Konstantin Egyetem (KE) Közép-Európai Tanulmányok Kara, a pozsonyi Comenius Egyetem (továbbiakban: CE) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem (továbbiakban: BME) Hungarológiai Tanszéke. A BA és MA szintű képzés mellett a négy intézményben magyar nyelvű Phd képzés is folyik, a SJE Református Teológiai Karán valamint a Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén, a KE-n szláv nyelvek és irodalmak, valamint Kulturológia szakon, a CE-n szintén működik Magyar Nyelv és Irodalom Doktori Iskola, a BME-n pedig hungarológia szakon szerezhető doktori fokozat. A szlovákiai magyar egyetemisták azonban nem csak Szlovákiában tanulnak. A szomszédos államok közül Csehországban és Magyarországon nagy számú magyar nemzetiségű hallgató folytat felsőfokú tanulmányokat. Pontos adatokat a külföldön tanuló szlovákiai magyar nemzetiségű hallgatókról azonban nehéz közölni. Az utóbbi években a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók 15%-a volt a szlovák állampolgár. Feltételezhetően közülük a döntő többség magyar nemzetiségű. A 15%-nyi szlovák állampolgár, megközelítőleg 2500 szlovákiai magyar hallgatót jelent. A Csehországi Statisztikai Hivatal az állampolgárság szerint nyilvántartott adatai alapján a külföldi hallgatók 67%-a szlovák állampolgár. Ezek alapján feltételezésünk szerint a Csehországban tanuló szlovákiai magyar hallgatók száma 1700-1800 fő. A felsőfokú tanulmányokat folytató szlovákiai magyarok aránya az szlovákiai országos átlag alatt van, az utóbbi években 4,5% körül mozog, a 14% körüli országos átlaghoz képest. A doktori képzésben résztvevő hallgatók aránya ennél még alacsonyabb. Becsléseink szerint kb. 400 doktorandusz hallgató tanul hazájában, a szomszédos országokban, valamint a különböző ösztöndíjlehetőségeknek köszönhetően szerte a világban. Az Aranymetszés 2013 elnevezésű a Kárpát-medencei doktoranduszok életpályáját vizsgáló kutatásban 98 szlovákiai magyar doktorandusz, doktorjelölt vett részt. Az ő életútjukat vizsgálva sikerült betekintést kapni a szlovákiai magyar leendő fiatal kutató generáció társadalmi hátteréről, a doktori képzésről alkotott véleményükről, munkaerőpiaci helyzetükről, további karrierelképzeléseikről, migrációs hajlandóságukról. A kutatás eredményeiből egyértelmű statisztikai bizonyosággal nem vonhatunk le következtetéseket a szlovákiai magyar doktoranduszokra, doktorjelöltekre vonatkozóan, azonban kiindulópontként szolgálhatnak a témával kapcsolatos további kutatások megvalósításához. Tanyelvi és területi szempontból

14


láthattuk, hogy a szlovákiai szlovák nyelvű doktori iskolákban tanuló hallgatók nagyon kevés számban vettek részt a felmérésben, ugyanez vonatkozik a csehországi és magyarországi doktoranduszokra is. A regionális magyar tudományos élet fontossága szempontjából különös jelentőséggel bír a külhoni magyar tudományos elit utánpótlásának kérdése. A témát a Kárpát-medencére kiterjedően a Magyar Tudományos Akadémia a 2000-es évek elején vizsgálta a határon túli tudományos elit bevonásával, ekkor arra a következtetésre jutott, hogy a regionális magyar tudományos intézményrendszer kiterjesztésével a tehetséggondozás felkarolásával a tudományos utánpótlás számszerűen biztosítható, azonban szükség van arra, hogy megtalálja intézményes helyét. A (leendő) fiatal kutatói generáció ebben a helykeresési állapotot éli most meg. Szlovákiai magyar tudományos intézmények befogadó képessége az újonnan kikerülő fiatal kutatók felé igen csak szűkös, nem csak létszámbelileg, hanem a tudományterületek közötti eloszlást is figyelembe véve, hiszen főként a társadalomtudományok köré csoportosulnak ezek az intézmények. A szlovákiai magyar felsőoktatási intézmények munkaadói keretei szintén szűkösek. Saját doktori iskoláikban végzett doktoranduszaik számára nem képesek munkahelyet biztosítani, nem is lehet feltétlenül ez a céljuk. Erre több indok felsorakoztatható: egyrészt a felsőoktatás tömegesedésével a doktoranduszok száma is növekedett, a doktori iskoláknak pedig nem lehet kizárólagos célja a saját tudományos utánpótlás kinevelése. Másrészt kijelenthető, hogy annak ellenére, hogy expanzióról beszélünk, a szlovákiai magyar kisebbségre vonatkozó negatív demográfiai mutatók további létszámbeli növekedést a meglévő intézményekben különsebben nem tesznek lehetővé. A végzett fiatal kutatók többségénének a szlovákiai többségi nyelvű valamint a magyarországi és egyéb országok munkaerőpiacán kell majd magukat megméretni, a szlovákiai magyar tudományos és oktatási intézményrendszer befogadásukra nem (lehet) képes. A TéKa (Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása) 2011-ben alakult Rév komáromban. A TéKa célja, hogy olyan ifjúsági szervezetként működjön, mely a tudomány módszereivel segíti elő a szlovákiai magyar fiatalok tudományos és kulturális tevékenységének kibontakozását, miközben egyéneket és közösségeket fejleszt, nemzetközi kapcsolatokat ápol. Tudományos tevékenysége révén szorosan együttműködve elsősorban a szlovákiai és magyarországi, valamint egyéb nemzetközi intézményekkel. Legfontosabb projektjeink közé tartozott az elmúlt években: – Balassi Bálint Intézet Márton Áron Szakkollégiuma megbízásából a szlovákiai magyar oktatási és tudományos intézmények, az Oktatási Kataszter kérdőíves felmérésének elkészítése. – a szlovákiai magyar doktoranduszok és fiatal kutatók személyi adatbázisának létrehozása Doktoran duszok Országos Szövetségének támogatásával. – Iskolaválasztási stratégia szórványban és a többségi helyzetben c. MTA-HTMTÖP által támogatott kutatás. – Fiatal Kutatókért Program, szakmai műhely létrehozása, Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával. – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Mozaik 2011 kvalitatív kutatás Felvidék tanulmányírás. – Emberi Erőforrások Minisztérium támogatásával a Fiatal Kutatókért Program megvalósítása.

15


– Többségi nyelvű iskolaválasztás szórványban és többségi helyzetben c. MTA-HTMTÖP által támogatott kutatás. – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya vizsgálat az MTA-HTMTÖP által támogatott kutatás. – Emberi Erőforrások Minisztérium támogatásával a Szlovákiai magyar doktoranduszok kvalitatív vizsgálata c. kutatás megvalósítása. – Pályaválasztás 2013 elnevezésű kutatás megvalósítása a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara megbízásából. – Balassi Bálint Intézet Márton Áron Szakkollégiuma megbízásából a szlovákiai magyar oktatási és tudományos intézmények, az Oktatási Kataszter felmérése alapján tanulmánykötet írása, szerkesztése.

3. A Magyar Doktorandusz Közösség tervei között szerepel a következő évben: – Közös pályázati rendszer erőteljesebb összehangolása. – Kárpát-medencei ifjúsági fórumokon, valamint nyári fesztiválokon való közös részvétel. – A helyi (regionális) tudományos és szervezeti életbe való erőteljesebb betagozódás. – Szakmai együttműködés kialakítása az Országos Tudományos Doktori Tanáccsal (OTDT) a Határon Túli TDK (HTDK) megszervezése érdekében, illetve a Nemzeti Kiválóság Program szakmai vezetőjével különböző szakmai projektek mentén. – A Kárpát-medencei doktorandusz-kutatás aktualizálása, az adatbázis frissítése. – Közös Kárpát-medencei doktorandusz vándorkonferencia szervezése (egyik évben Magyarországon, másik évben rotációs elv alapján valamelyik határon túli magyar településen). – A magyar doktoranduszok hálózatának kiterjesztése a diaszpórában élő magyar doktoranduszokra is.

Nemzetstratégiai Kutatóintézet 1 (Fráter Olivér)

A XX. század a magyar nemzetet – történelmi szállásterületeivel együtt – a Kárpát-medence, Európa és a világ számos államába kényszerítette és szórta szét. Az előrejelzések alapján, néhány évtizeden belül Magyarország lélekszáma további félmillióval fog csökkenni, a külhoni magyarság soraiban pedig – elsősorban az asszimiláció és a Kárpát-medencéből való kivándorlás miatt – több százezer főre becsülhető veszteségekkel számolhatunk. Mindez akkor történik, mikor az új európai berendezkedés a határokon átívelő nemzetegyesítés soha vissza nem térő történelmi pillanatát hozta el, hiszen a következő évtizedekben – mint a társadalmi és gazdasági stabilitás alapvető tényezője – a nemzetközösségeken belüli nyelvi és kulturális egység – meggyőződésem szerint – rendkívüli módon fel fog értékelődni. A nemzetegyesítésnek – azon túlmenően, hogy segít megőrizni és erősíteni a nemzeti identitástudatot – elsősorban a magyar és magyar kultúrkörhöz tartozó emberek szülőföldön való boldogulásához kell hozzájárulnia. A Kormány felismerve ezen célok es feladatok fontosságát, hozta létre – a Miniszterelnökség háttérintézvényeként – a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, melynek alapvető feladata az, hogy a XX. század zivataros eseményei miatt a világban szétszóródott és a Kárpát-medence számos országában széttagoltan elő magyarság, önazonosságát megőrizve szülőföldjén megmaradjon, sőt lehetőségeihez képest gyarapodjon. A siker elengedhetetlen feltétele, hogy a szétszóratott magyarságból új nemzetközösséget építsünk. Annak érdekében, hogy a magyarság megőrizhesse esélyeit a jövőépítéshez, ahhoz a következő évtizedekben a magyar humánvagyon felelős megóvására és gyarapítására van szükség. A magyar kormány az állampolgárság kiterjesztésével, illetve a nemzeti összetartozás melletti tanúságtétel törvényével a fentiek irányába – közjogi értelemben – az első lépéseket már megtette. A második a szakmai és politikai tudatosság megteremtése, illetve az új nemzetpolitikai eszmerendszer és stratégia megalapozása volna. Az elmúlt húsz év tapasztalata, hogy a külhoni magyar politikai érdekképviseletek, még a nemzetépítő magyar kormányok idején sem tudták megakadályozni, a határainkon kívül élő magyar közösségek számának és erejének apadását, összességében pedig a magyarok szülőföldjükön való térvesztését. Meggyőződésem, hogy a paradigmaváltás és a negatív trend megfordítása érdekében szükséges és megkerülhetetlen az ország-politika nemzetpolitikává történő alakítása. Ebben, a nemzeti konszenzus jegyében és kormányzati ciklustól függetlenül, a kezdeményező szerepet Budapestnek kell vállalnia. Mindezen folyamatba természetesen benne foglaltatik a külhoni magyar tudományos utánpótlás, a nemzeti felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés nemzeti vérkeringésébe történő szerves beillesztése, illetve integrációja is.

1

16

Jelen tanulmány az említett wokshopon elhangzott előadás kivonata.

17


A harmadik lépés az így kialakított új nemzetstratégia megvalósításához szükséges gazdasági erő megteremtése, amelyhez – meggyőződésem szerint – az előzőekhez képest szintén paradigmaváltásra van szükség. Olyan összefüggő kárpát-medencei rendszerekben kell gondolkodnunk, amelyek saját természeti és emberi erőforrásainkon felül, európai uniós többletforrások bevonásával egy fenntartható, tervezett és rendezett magyar gazdálkodást tesz majd a jövőben lehetővé. Az elmúlt két évtizedben sok jó szándékú kezdeményezés indult hasonló céllal, de ezek sosem álltak össze egységes és jövőképközpontú stratégiává. A Kárpát-medencei új nemzeti erőforrás-hasznosítás elméleti és gyakorlati módszereinek kidolgozása, rendszerbe foglalása, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet lehetősége és felelőssége. Mindehhez az elmúlt fél évben megteremtettük a munkafeltételeket, és az alapítói szándéknak megfelelően meghatároztuk az NSKI stratégiavezérelt működését, melynek irányadó tételeit, a Kárpát-medencei magyar nemzetközösség összehangolt fejlesztési terve, a Kárpát-Haza program jelenít meg. Amely tervezet egyelőre Miniszterelnök úr asztalán fekszik. Az alapítás és a vezetők kinevezése óta eltelt időszakban sikerült jelentős alapozó lépéseket tennünk a működés feltételeinek megteremtése és a munkatársak kiválasztása érdekében. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet szakmai feladatait két kutatási igazgatóságon keresztül kívánjuk megvalósítani. Ezek a Kutatási, Stratégiai és Koordinációs, illetve a Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságok. Meggyőződésünk szerint az új nemzetpolitika három részstratégiai alappilléren nyugszik. Egyrészt a közszolgálati és foglalkoztatási együttműködés keretein belül létrejövő oktatási, felnőttképzési, kutatási és innovációs alapon megvalósuló ÚJ TUDÁS-stratégián. Másrészt, a térségi és helyi magyar gazdasági növekedés, valamint energia- és erőforrás-koncentráció révén megvalósuló ÚJ GAZDÁLKODÁS-stratégián, amely a fenntartható gazdálkodás, vidék- és iparfejlesztés, öko- és biokultúra, valamint önfenntartó falu fejlesztésében fogalmaz meg feladatokat. Harmadrészt pedig az életenergia, család, gyermekvállalás, egészségmegőrzés, hitélet, kultúra és sport területein megfogalmazódó ÚJ GYARAPODÁS-stratégia mentén, amely a közösségi, lelki, jogi, szociális és egészségügyi gyarapodás vonatkozásában jelent kihívásokat a jövő számára. A megfogalmazott célkitűzéseket, a kitörési pontokat és a tervezett programokat ebben a hármas keretben fogalmaztuk meg, és ebben a hármas tematikában kezdtük meg azok kidolgozását. Amint azt az előzőekből hallottak alapján is láthatják, az általunk megfogalmazott nemzetstratégiai gondolat egyik legfontosabb lényegi eleme, a tudásközpontú társadalom célkitűzésének megvalósítása. Ehhez úgy gondolom, hogy mind a reáltudományok terén, mind pedig a humán műveltségünket meghatározó szférákban komoly nemzeti hagyománnyal és eredményekkel rendelkezünk. Tudós arcképcsarnokunk Pantheonjában olyan világklasszisokat találunk, akik a magyar nyelv teremtő ereje, a megtartó, befogadó és innovatív magyar kultúra bölcsője nélkül nem indulhattak volna bátran és okosan egykori Alma Matereinkből, fényt, tudást és dicsőséget szerezni hazánk és nemzetünk számára a nagyvilágban. Történelmi sajátosság, hogy a magyar nemzet kiteljesedésében, a reformáció óta és különösen a XVIII. század végétől, a magyar nyelv kitüntetett szerepet játszott. Léteznek a világnak olyan régiói, ahol lehetséges volt a nemzeti függetlenné válás, az egykori gyarmattartók birodalmi nyelvén, elég csak az amerikai kontinensre vagy Nyugat-Afrikára gondolnunk. Ám hazánkban a „nyelvében él a nemzet” eszméje mindmáig meghatározó. Nem véletlen, hogy sokan a nyelvvesztést a

18

n e m z e t s t r at é g i a i k u tató i n t é z e t

nemzetvesztéssel azonosítják, és a herderi-jóslat óta a magyarság megmaradását a nyelv megmaradásában látják. A külhoni magyar tudományos utánpótlás támogatását Intézetünk is fontos, meghatározó kérdésnek tartja, így az egyes elektronikus tananyagokhoz való hozzáférés biztosítása mellett, a használható, kurrens magyar nyelvű tananyagot tartalmazó nyomtatott tankönyvek, szakkönyvek és kiadványok határon túli közegbe történő eljuttatását is kiemelt feladatnak tekinti. Ennek jegyében vállaltuk el a Nemzetgazdasági Minisztériummal karöltve azt, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal mintegy 100 ezer tankönyvét segítünk eljuttatni a határon túli magyar anyanyelvű szak- és felnőttképzési intézményekhez, ezáltal is támogatva a külhoni magyar nyelven folyó szakképzési intézményrendszer erősítését. Meggyőződésünk továbbá, hogy a határon túli magyar tudományos utánpótlás feltétele az „óvodától az egyetemig” tartó képzési életpálya biztosítása. Figyelembe véve azt, hogy a külhoni területek eltérő oktatásszerkezeti sajátosságokkal rendelkeznek, elkezdtük összegyűjteni azokat a jó példákat és követendő gyakorlatokat, amelyek az egymásra épülő képzési szakaszokat egységes folyamatként értelmezik. Ilyen jó kezdeményezés volt, a 2009-ben a szabadkai Magyar Tannyelvű Karon megrendezett „Óvodától egyetemig” című konferencia is, mely azt a kérdést járta körül, hogy milyen lehetőségei vannak a néprajz oktatásának a magyar diákok és egyetemisták képzésében. A Kiss Lajos Néprajzi Társaság által szervezett rendezvényen anyaországi és vajdasági magyar szaktekintélyek mondták el a témával kapcsolatos véleményüket és gondolataikat. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet megalapításának induló évében egyik feladataként azt vállalta fel, hogy azokra a külhoni térségekre és képzési szakaszokra összpontosít, ahol a legnagyobb veszélyét látja a nyelv-, kultúra- és identitásvesztésnek. Ezért is élvez prioritást Intézetünkben a szórványkollégiumok alkalmazott kutatási projektje, melyet elsősorban az általános iskolák felső tagozatai számára igyekszünk kidolgozni. Megítélésünk szerint ez az az életszakasz, amikor a család nyelvi megtartó közege már nem képes ellensúlyozni a többségi, államnemzet felől érkező asszimilációs hatásokat. Ezen életkorban már elég önálló a gyermek, hogy iskolabusszal ingázzon, vagy ha távolabb él a szórványkollégiumtól bentlakással oldja meg a jelenlétét. A tudományosan megalapozott döntések előfeltételeként, szükségesnek láttuk a szórványmagyarság állapotát leíró és elemző publikált szakmai anyagok, statisztikák és társadalomtudományos kutatások összegyűjtését, tartalomelemzését, majd ezen ismeretek beépítését a szórványkollégium-projekt szakmai koncepciójába. Mindezen célok és célkitűzések tudományos megalapozottságának részeként szakmai kapcsolatfelvételt kezdeményeztünk, az MTA Kisebbségkutató Intézetével és az MTA BTK Néprajztudományi Intézetével, hiszen „A határon túli magyar szórványok kutatása” címmel ők koordinálták a 2000-es évek derekán jelentős eredményeket hozó OTKA-kutatást. A kezdeményezéseket és előzményeket számba véve áttekintettük és feldolgoztuk többek között az említett két intézet és a kolozsvári Kriza János Társaság együttműködésével, az erdélyi Zsobokon „Regionalitás, közösségépítés, szórványgondozás” címmel megtartott tudományos értekezés anyagát és eredményeit is. A kutatásunk előkészítése céljából áttekintett és feldolgozott előzmények példáit még hosszan sorolhatnánk. Az elméleti alapozás mellett elindult a szórványkollégiumi hálózat gyakorlati megvalósításának tervezése is. Ennek keretében kapcsolatfelvétel és közös tervezés indult el alapvetően egyházi vonatkozásban, mert hitünk és meggyőződésünk szerint való, hogy az egyházak infrastruktúrája a legalkalmasabb rendszer a kárpát-medencei helyzetfelmérés feladatainak e vonatkozásban történő megkezdésére.

19


Intézetünk részt vesz továbbá a tehetségpont program kidolgozásában is. Itt ezen a fórumon, ebben az órában is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy kivétel nélkül minden magyar gyereknek esélyt és lehetőséget kell adni a kibontakozásra és a nemzeti megmaradásra, amely feladat a szülővidék óvodáinál és elemi iskoláinál kezdődik. Mert meggyőződésünk szerint minden természeti erőforrásnál fontosabb a magyar nyelvet beszélő és magyar kultúrkörhöz tartozó ember. A biztos anyanyelvi alapon álló elemi iskolai bázison pedig megteremtődik annak a lehetősége, hogy a magyar oktatási nyelvű középiskolák biztosíthassák azt az anyanyelvi készség- és tudásbázist, melynek birtokában lehetővé válik a továbblépés – az akár a szórványból, kistelepülésről vagy messzi csángóföldről érkező – kisgyerek számára az egyetem irányába. A külhoni szakmai utánpótlás fejlesztésében elengedhetetlennek tartjuk a külhoni kutatótáborok és konferenciák szervezését, és az azokban történő altív részvételt. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet alapításától kezdve felvállalja a gyakorlati szempontokat érvényesítő falu- és vidékkutatások támogatását, különösen azok határokon túli kiterjesztését. „Önfenntartó falu – fenntartható vidék” címen műhelykonferencia-sorozatot indítottunk, melynek témája a kérdés elméleti és tudományos igényű feltárása mellett, egy-egy jó gyakorlat megvalósításának bemutatása. Feladatként rendszeresítettük továbbá a befejezett- vagy folyó vizsgálatok és kutatások eredményeinek döntéshozók számára történő intézményes közvetítését és hasznosítható prezentálását. Kifejezett vállalásunk továbbá a sok szálon futó állami, önkormányzati és civil program feltárása és megismertetése, valamint az eredmények és következtetések szintézisének közös megfogalmazása. Ennek egyik példája a székelyföldi Énlaka, ahol 2007-ben – részben helyi és civil kezdeményezésre – a falu megmaradását és megerősítését célzó konferencia-sorozat indult. Intézetünk az idei évben – a Pro Énlaka Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem mellett – társszervezőként kapcsolódott be a programba, amelyben munkatársainak a terepen korábban szerzett tapasztalatát és tudását igyekezett hasznosítani. E kutatás folytatásában is elkötelezettek vagyunk. Így jövő nyári kutatótáborunkba, a hazai egyetemisták mellett résztvevőnek hívjuk a külhoni szervezeteket és fiatal kutatókat is, ezáltal is erősítve az erdélyi és székelyföldi tudományos utánpótlást. A Kárpát-medencei magyar tudományos integrációnak és hálózatépítésnek is ismerjük az előzményeit és a jó példáit. Így az ELTE PPK Andragógia Tanszéke által 2008-2009-ben sikeresen megvalósított határon túli kurzusának eredményeit is. Ennek keretei között Ukrajnától Szlovénián át Erdélyen keresztül Szlovákiáig és a Délvidékig érkeztek egyetemi hallgatók Budapestre, akiket kulturális mediátorrá képeztek ki. Többségük ma is komoly szerepet játszik szülőföldjének tudományos életében. Egy másik példát említve: a Kriza János Néprajzi Társaság 2005-ben egy fórum keretében Kolozsváron látta vendégül a Kárpát-medencében működő magyar néprajzi társaságok képviselőit, hogy közös projektek, konferenciák és kiadványok terveiről tartsanak eszmecserét. A fenti rendezvények és események kapcsán a legnagyobb problémának azt tartjuk, hogy ezek az egyedi kezdeményezések nem folytatódtak, s ezen jó gyakorlatok a tudományos hálózatépítésben nem tudtak meggyökeresedni. Márpedig meggyőződésem, hogy a határon túlnyúló tudományos kapcsolatépítés és a szakmai utánpótlás támogatása akkor lehet sikeres, ha ezek a projektek hosszabb távon is működőképes és kiszámítható módon működnek. Ma már Komáromtól, Ungváron, Beregszászon, Kolozsváron, és Marosvásárhelyen át Újvidékig van magyar nyelvű felsőoktatás. Csíkszeredától Sepsiszentgyörgyön át Zentáig, Lendváig, Bécsig, Pozso-

20

n e m z e t s t r at é g i a i k u tató i n t é z e t

nyig magyar kulturális- és tudományos intézetek, kutatóhelyek és múzeumok működnek. Ezen egyetemi és egyéb tudásközpontok számára a Nemzetstratégiai Kutatóintézet partnernek kínálkozik, hogy velük szoros szakmai együttműködésben szereplőjévé és aktív alakítójává váljon a határon túli magyar tudományos utánpótlás fejlesztésének és támogatásának. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a PI-NET szervezésében megrendezett konferencia és szakmai találkozás három napon át a tudomány és az etika viszonyának gondolatkörével foglalkozik. Számomra itt ebben a keretben az NSKI bemutatása és néhány nemzetstratégiai alapelv vázolása volt a felkérés szerinti feladatom. Mindezen túlmenően azonban fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a nemzetépítésnek éppen olyan sarokköve az etikus hozzáállás, mint életünk bármely vonatkozásának, ahol a hitelességünk megőrzése mellett valódi sikereket akarunk elérni. Hiteles válaszokat és kitörési pontokat a címben megfogalmazott kérdéskörre vonatkozólag e mostani konferencia kapcsán is hallhattunk és kaphattunk. Maguk a szervezők is tudatosan vállalják a Kárpát-haza kutatóműhelyeinek, professzori és doktorandusz köreinek összekapcsolását. Azt gondolom, hogy közös meggyőződésünk Németh Lászlónak a nemzeti kiútkeresésben megtalált igazsága, a minőségi magyar és emberi életprogram tekintetében: „A minőség azáltal, hogy van: győz!” Nekünk tehát nem a sokaság, hanem a minőség által kell sikerre vinnünk dolgainkat. Szótárainkban a kvalitatívnak kell a kvantitatív előtt lennie – és nem csak a hangzók abc sorrendje miatt. A tudomány berkeiben nagyon is értik, értitek kedves barátaim ezt a sorrendet. A számok táblázataiban kisebbségbe szorult magyar közösségek, családok és egyének számára is a minőségi kitörés az egyetlen békés megoldás az asszimiláció elkerülésére, a többségi társadalom számára is megkerülhetetlenné válásra és hosszú távon a nemzeti értékteremtésre: azaz a kiteljesíthető életre! Magam is, mint doktorandusz hallgató, itt szeretnék köszönetet mondani a szervezőknek azért a munkáért, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – szintén alapozó és építkező szakaszában – a nemzeti integráció jegyében ezzel az alkalommal is megvalósított.

21


Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a politika és a tudomány határán (Ferenc Viktória – Kántor Zoltán)

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) 2011. november 25-én tartotta első rendezvényét, a „Jogsegély a gyakorlatban” című nemzetközi konferenciát, amellyel megkezdte nyilvános működését. Alapítása óta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretében működik, helyileg a Budai Várnegyed patinás épületében, a Magyarság Házában (Szentháromság tér 6.) található. Az NPKI néhány munkatársa az alapítást megelőzően részt vett a 2011. novemberi Magyar Állandó Értekezleten elfogadott a Magyar nemzetpolitika – a nemzetpolitikai stratégia kerete című dokumentum1 kidolgozásában. A kutatóintézet szakmai felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára gyakorolja. Az NPKI létrehozásának célja az volt, hogy egy olyan, tudományos sztenderdek szerint működő intézmény jöjjön létre, amely a kutatási eredményeket a politika számára értelmezhető, hasznosítható formában tudja közvetíteni, ezáltal pedig hozzájáruljon a nemzetpolitikai döntések, programok hatékonyságához. Az intézet működésének két éve alatt szinte egyedülálló tudásra tehettek szert az itt dolgozó kutatók: a szakmai, tudományos megközelítések mellett a nemzetpolitika politikai és közigazgatási vetületét is megismerték. A kutatóintézet létrehozásának indokai, egyben kiemelt feladatai a teljesség igénye nélkül a következők voltak: – közreműködik a nemzetpolitikai államtitkárság nemzetpolitikai stratégiával összefüggő tevékenységében, ennek kapcsán állásfoglalásokat terjeszt elő, háttéranyagokat, gyorselemzéseket, kutatási elemzéseket készít; – a nemzetpolitika területén aktuális kérdésekkel foglalkozó konferenciákat, szemináriumokat kezdeményez, szervez és bonyolít le; – kapcsolatot tart a feladatkörével összefüggő kérdésekben érintett társadalmi szereplőkkel, intézményekkel, a külhoni magyarok társadalmi szerveivel; – javaslatokat dolgoz ki a külhoni magyar közösségek helyzetének alakulásával kapcsolatos magyar kormányzati politika alakítására; – feladatkörével összefüggően biztosítja a nemzetpolitikai államtitkárság nemzetpolitikával kapcsolatos szakmai döntései megalapozottságát; A Nemzetpolitikai Kutatóintézet céljait három nagyobb csoportba lehet sorolni: (1) a tudás megszerzése és összegzése, (2) a tudás megjelenítése, (3) valamint a tudás átadása. 1

22

A dokumentum elérhető az intézet honlapján: http://bgazrt.hu/_dbfiles/blog_files/3/0000000063/Magyar%20nemzetpolitika%20-%20A%20nemzetpolitikai%20strategia%20kerete.pdf

N e m z e t p o l i t i k a i K u tató i n t é z e t: a p o l i t i k a é s a t u d o m á n y h atá r á n

1. A tudás megszerzése, összegzése Kiemelt feladatunk, hogy a nemzetpolitika számára releváns és hasznos tudást összegyűjtsük, és alkalmazhatóvá tegyük. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet egyik fontos feladata, hogy a nemzetpolitika számára hasznos konferenciákat, tanácskozásokat szervezzen. A „2012 a külhoni magyar óvodák éve” program2 kapcsán két alkalommal is szakmai megbeszélést rendeztünk határon túli magyar óvodapedagógusokkal abból a célból, hogy részletes problématérkép készüljön az óvodai oktatásról, illetve, hogy a legfontosabb beavatkozási pontok meghatározhatóak legyenek. Ugyanilyen megbeszélések előzték meg a „2013 a külhoni kisiskolások éve”3 és a „2014 a külhoni magyar felsősök éve”4 elnevezésű programokat. Megalakulásunk óta öt nemzetközi konferenciát és több mint tíz, Kárpát-medencei szakértők bevonásával zajló magyar nyelvű konferenciát szerveztünk aktuális témákban. A nemzetközi konferenciák elsősorban a nemzetpolitika kulcskérdései köré szerveződtek, céljuk egyrészt a külföldi tapasztalatok megismerése volt, másrészt pedig a magyar kérdés megismertetése a külföldi szakértőkkel. Ezért a kisebbségi jogok, az autonómia, az etnikai pártok, az állampolgárság, illetve a diaszpóra témái álltak a konferenciák középpontjában. Nemzetközi konferenciáinkra az adott téma elismert szakértőit hívtuk meg, így a Minority Rights in Practice (2011) című konferencián Alan Phillips, a Minority Rights Group International korábbi igazgatója, a Territorial Autonomies in Europe: Solutions and Challanges (2013) című konferencián pedig Andreas Gross, az Európa Tanács területi autonómiákról szóló jelentésének szerzője volt a rendezvény vitaindítója. További nemzetközi konferenciákat szerveztünk a következő címekkel: Kinstate Policies in Europe and Across the Globe (2012), Ethnic parties in Eastern- and Western-Europe (2012), Diaspora Engagement – Governmental and Civil Approaches (2013). Magyar nyelvű konferenciáinkon külhoni magyar szakértők meghívásával igyekszünk minden aktuális Kárpát-medencei eseményre reagálni, így például 2012-ben az összes környező országban lezajlott választás eredményét kiértékeltük, de külön rendezvény-sorozatot szenteltünk az autonómia tárgykörének, valamint az iskolaválasztásnak is. 2013. november 12-én a Szórvány Napja alkalmából szervezünk konferenciát, 2014. február 20-21-én pedig az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából szerveztünk konferenciát a magyar nyelv használati feltételeiről külhonban.5 Kutatási téren elsősorban a magyarországi és külhoni kutatókkal és kutatócsoportokkal való együttműködést helyeztük középpontba; olyan szakemberekkel működünk együtt, akik a legjobbak az adott kutatási területen. 2013-ban a Külhoni magyar kisiskolások évéhez kapcsolódó kutatások jelentették a prioritást, de az iskola előtti korosztályokra vonatkozó, már megkezdett kutatások is folytatódtak. Az iskolai ciklusokra fókuszáló kutatások az NPKI kezdeményezésére és az intézet munkatársainak közreműködésével készültek, készülnek. Elkezdtük előkészíteni a 2014-ben aktuális, az 5-8. osztályosokra

2 3 4 5

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága által indított program hivatalos honlapját lásd itt: http://www.kulhoniovodak.hu/ http://www.kisiskolasok.hu/ https://www.facebook.com/felsosok?fref=ts Korábbi konfereniáinkat lásd a honlapunkon: http://www.npki.hu

23



vonatkozó kutatásokat is. A főbb – oktatási témájú – kutatások mellett tervezzük egy, az állampolgárság és a nemzeti identitás közötti összefüggések vizsgálatát célzó kutatás elkezdését is, valamint készül egy összehasonlító elemzés a nem-magyar pártokra voksolók arányáról és motivációiról. A Kutatóintézet a kutatásokban való közreműködés mellett háttéranyagokat készít a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága számára, véleményez programokat, részt vesz azok kidolgozásában. Mindemellett beszereztük a Kárpát-medencei magyar etnodemográfiai és választási térinformatikai adatbázisokat, munkatársaink pedig az adatbázisok kezeléséhez és önálló fejlesztéséhez szükséges oktatáson vettek részt. Egyik fő kutatásunk keretében az iskolaválasztás és a gyerekek iskolai teljesítménye közötti kapcsolatot vizsgáljuk az oktatás nyelve szerint, arra a kérdésre keresve a választ, hogy valóban az anyanyelvű iskoláztatás járul-e hozzá leginkább a gyerekek pozitív iskolai teljesítményéhez. 4 régió 3-3 településén (tömb, vegyes, szórvány magyar lakosság), összesen 24 iskola magyar és többségi nyelvű 4. osztályának kérdőíves lekérdezése 2013-ban zajlott. A kutatási eredményeket 2014 márciusa folyamán mutatjuk be az intézetben. A tudás megszerzésének egyik fontos eleme a nemzetpolitikai témákkal is foglalkozó intézetek, műhelyek tevékenységébe való bekapcsolódás, egymás munkájának megismerése. Kiváló szakmai kapcsolatot ápolunk a Kisebbségi Jogvédő Intézettel, a Magyar Külügyi Intézettel, valamint a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetével, már több alkalommal szerveztünk közös konferenciát. Külön öröm volt számunkra, hogy Intézetünk adott otthont 2013 januárjában a kárpátaljai Hodinka Antal Intézet “Látható kétnyelvűség: nyelvpolitika képekben” és a felvidéki Fórum Intézet “Nyelvében él a národnostná mensina: kétnyelvűség Szlovákiában” című kiállítások közös bemutatójának. Intézetünk minden nemzetpolitikai fórumon képviselteti magát legalább egy munkatárssal. A rendszeresen látogatott fórumok közé tartozik a Magyar Állandó Értekezlet és annak szakbizottságai, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és annak bizottságai, a Magyar Diaszpóra Tanács, valamint a Parlament Nemzeti Összetartozás Bizottsága és Külügyi Bizottsága. Az intézet igazgatója hivatalból részt vesz a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság értekezletein. Pozitívumként értékeljük, hogy az ilyen rendezvényeken való részvételre egyre gyakrabban kapunk felkérést – ez azt mutatja, hogy a nemzetpolitikai, kisebbségpolitikai szakmai körökbe Intézetünk sikeresen beilleszkedett.

2. A tudás megjelenítése A nemzetpolitikai tudás megjelenítése három platformon történik: kiadványokban, az Intézet munkatársai által írt publikációkban, valamint a munkatársak által tartott előadások keretében. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2012 nyarától kezdve részt vesz a Kisebbségkutatás című folyóirat szerkesztésében. A Kisebbségkutatás szerkesztőbizottságának az NPKI két munkatársa, Kántor Zoltán és Ferenc Viktória is tagja. A folyóirat 2012/2-es számától kezdve jelennek meg a lapban az NPKI munkatársai által publikált tanulmányok, illetve az NPKI által felkért külső szerzők írásai.6 A Kisebbségku6

24

Az NPKI közreműködésével kisebbsegkutatas/1/

eddig

megjelent

tanulmányblokkokat

lásd:

http://bgazrt.hu/npki/kiadvanyok/

tatás angol nyelvű „testvérlapjának”, az évente egyszer megjelenő Minority Studies-nak szintén közreműködünk a szerkesztésében, munkatársaink közül Kántor Zoltán, Herner-Kovács Eszter és Ludányi András szerkesztőségi tagok. A Minority Studies 2012-es száma az azévi választásokról, népszámlálási eredményekről és iskolaválasztási stratégiákról szólt, 2013-ban pedig tematikus különszámában a kettős állampolgárság és szavazati jog gyakorlatával foglalkozunk.7 Elindítottuk a Nemzetpolitikai Könyvek sorozatot, amelynek első része Térvesztés és határtalanítás8 címmel 2012-ben jelent meg, és a magyar nyelvhasználat lehetőségeit mutatja be a környező országokban. A sorozat további részeiben tervezzük a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács stratégiáinak kiadását, valamint az „Autonómia a nemzetközi jogban” című kötetet is. Ezen kívül a 2013 áprilisában rendezett autonómia konferenciánk anyagait is megjelentetjük önálló kötetben. 2014 februárjától a kutatóintézet munkatársai nemzetpolitikai elemzéseket készítenek, amelyben a tények ismertetése, elemzése mellett állást foglalnak egy-egy a külhoni magyar közösségek szempontjából fontos, aktuális kérdésben.9 Az NPKI munkatársai saját szakterületükön belül rendszeresen publikálnak szakmai folyóiratokban. A már említett Kisebbségkutatás és Minority Studies folyóiratokon kívül a következő lapokban jelennek meg publikációik: Nemzeti Érdek, Magyar Kisebbség, Iustum Aequum Salutare, Educatio, Külügyi Szemle. A magyar nemzetpolitikáról felhalmozott tudás megjelenítésének egyik legfontosabb módját az Intézet munkatársai által tartott előadások jelentik. Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy a magyar nemzetpolitika és a külhoni magyarság aktuális kérdésköreit a nemzetközi tudományosság előtt is bemutassuk, ezért minden, nemzetpolitikai szempontból releváns nemzetközi konferencián igyekszünk részt venni. 2012-ben Tartuban, Flensburgban és Belfastban, 2013-ban Wroclawban, Grazban és Flensburgban tartottak előadást az Intézet munkatársai, 2014-ben Bécsben, Dubrovnikban adnak elő. A nemzetközi konferenciák mellett természetesen Magyarországon és a Kárpát-medencében szervezett tudományos rendezvényeken is rendszeresen jelen vagyunk, csakúgy, mint a külhoni nyári egyetemeken, diáktáborokban. 2013-ban a következő nyári táborokban tartottak előadást munkatársaink: Szinevér, Tusványos, Gombaszög, Kishegyes.

3. A tudás átadása A 2012-ben elfogadott Magyar Nemzetpolitika – A nemzetpolitika stratégia kerete című dokumentum előirányozza olyan oktatási programok beindítását, amelyek a kormánytisztviselők nemzetpolitikai, külhoni magyarságra vonatkozó ismereteit gyarapítják, ezáltal pedig a kérdéskör iránti elkötelezettségüket növelik. A Nemzetpolitikai Államtitkárság ennek megfelelően 2012-ben elindította a közigazgatásban dolgozók számára a Nemzetpolitikai Továbbképzést, amelyet részben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet valósít meg. A továbbképzéseket évente két alkalommal 2-2 nap keretében valósítjuk meg. Eddig mintegy 200 közigazgatásban dolgozó alkalmazott vett részt a képzéseken.

7 8 9

Lásd: http://bgazrt.hu/npki/kiadvanyok/minority_studies/1/ A teljes kötet elérhető: http://bgazrt.hu/npki/kiadvanyok/nemzetpolitikai_konyvek/tervesztes_es_hatartalanitas_4/ http://bgazrt.hu/npki/kiadvanyok/npki_elemzesek

25



Szintén a közigazgatásban dolgozók nemzetpolitikai ismereteit bővítendő 2013. szeptember 1-től a közigazgatási alapvizsgába bekerült a Nemzetpolitika fejezet,10 amelynek oktatási segédletét és vizsgakérdéseit a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársai dolgozták ki. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2012/2013-as tanév második félévétől kezdve elindítottuk a nemzetpolitika kurzust, amelynek keretében a hallgatók megismerkednek a nemzetpolitika elméleti alapjaival, a külhoni magyar közösségek történetével és aktuális helyzetével, illetve a kisebbségvédelem nemzetközi jogi és európai lehetőségeivel. A kurzus a 2013/2014-es tanévben is folytatódik. A nemzetpolitika intézményi alapjai c. szeminárium témái: nacionalizmus-elméletek, a magyar nemzetpolitika 1990-2013, külhoni magyar közösségek, kisebbségvédelem a nemzetközi jogban. Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében futó Humánerrőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban az ÁROP-225 kiemelt projekt keretében elkészítettük a Nemzetpolitikai alapismeretek c. tankönyvet és e-tananyagot. A kötet tartalmazza a külhoni magyarok és a magyar állam nemzetpolitikájára vonatkozó legfontosabb ismereteket (a nemzetpolitika fogalmi és tartalmi keretei, a szomszédos országok politikai rendszere, a külhoni magyar pártok, a külhoni magyarok demográfiája, oktatási körkép, a magyar állampolgárság kérdései). A tananyag szerzői a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete, a Népességtudományi Kutatóintézet, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársai. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet szakmai közreműködésével a nemzetpolitika oktatását segítő honlapot hoztunk létre.11 A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) 2012-ben szervezte meg első alkalommal a „Kisebbségvédelem Európában” című nyári egyetemet, amelyen határon túli joghallgatók és már praktizáló jogászok ismerkedhettek meg a kisebbségi jogérvényesítés gyakorlati oldalával. 2013-ban a nyári egyetem szervezésébe a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is bekapcsolódott. A nyári egyetem a Kárpát-medencében tanuló mintegy 30 jogászhallgató, valamint doktoranduszok számára biztosított olyan szakmai műhelyt, amelyben lehetőségük nyílt egymással, valamint oktatóikkal történő konzultációra, tapasztalatcserére, emellett elmélyíthették a nemzetközi, valamint európai szintű kisebbségvédelemre vonatkozó ismereteiket. A magyarországi és külhoni meghívott előadók között neves jogászok (alkotmánybíró, egyetemi tanárok, ügyvédek, jogvédők, kormányzati tisztviselők) és más szakemberek adtak elő. A KJI-vel való együttműködést – a jó tapasztalatok alapján – 2014-ben is folytatni fogjuk. Emellett tervezzük a nyári egyetemen résztvevő hallgatók jogvédelmi tevékenységének nyomonkövetését, és a jó gyakorlatok becsatornázását a résztvevők bevonásával kialakított szakmai együttműködő közösségbe. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet több munkatársa részt vesz a Napi Nemzetpolitikai Sajtószemle elkészítésében, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság Stratégiai és Tájékoztatási Főosztálya küld ki a nemzetpolitikában és ahhoz köthető területeken dolgozó szakembereknek és más érdeklődőknek. Az NPKI munkatársai késő este illetve kora reggel szemléznek kb. 30 honlapot, köztük hírportálokat

és napi, illetve hetilapokat is. A Heti Nemzetpolitikai Összefoglaló az előző hét főbb nemzetpolitikai eseményeit gyűjti csokorba, elkészítésében szintén részt vesznek az NPKI munkatársai is.12 A Nemzetpolitikai Kutatóintézet a megalakulása úta eltelt bő két év alatt ismert, számon tartott, jegyzett intézménnyé vált (úgy a magyarországi, mint a külhoni és a nemzetközi porondon). Rendezvényeinket a nemzetpolitika iránt érdeklődő közönség – a kutatói, a politikai, a közigazgatási szférából – rendszeresen látogatja. Intézetünk rendezvényein a nemzetpolitika és kisebbségkutatás magyarországi, külhoni és a nemzetközi tudományos élet legjelentősebb képviselői tartottak előadást. A Nemzetpolitikai Kutatóintézetben jelenleg összesen 3 főállású, 1 önkéntes, 1 félállású és 2 félállású külsős kutató dolgozik a felsorolt sokrétű tevékenység sikeres kivitelezésén. Az NPKI munkatársai tudományterületükön jegyzett kutatók, valamint fiatal, jól képzett pályakezdők. A munkatársak doktori fokozattal rendelkeznek, vagy doktori képzésben vesznek részt. 2012 őszétől folyamatosan fogadunk szakmai gyakornokokat több hetes turnusokban. A gyakornokok bekapcsolódnak az NPKI napi feladataiba, részt vesznek annak rendezvényein, konferenciáin, valamint önálló kutatásra is lehetőséget kapnak az általuk választott témában.

10 http://vtki.uni-nke.hu/downloads/av/ujanyagok_2013_08/kozigazgatasi_alapvizsga_tankonyv_2013_07_15_print.pdf 11 http://bgazrt.hu/npki/a_nemzetpolitika_oktatasa

12 Mind a napi, mind a heti sajtóösszefoglaló visszamenőleg is elérhető az NPKI holnapján: http://bgazrt.hu/npki/ kiadvanyok/

26

27


A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársainak publikációi (2012-2013) Tanulmányok folyóiratokban – Illyés Gergely: Vegyes párt vagy átszavazás? Magyar Kisebbség, 2012. 1-2. sz. – Herner-Kovács Eszter: Szerbiai választások 2012 – a szétforgácsolt magyar politika. Kisebbségkutatás 2012. 2. sz. – Kántor Zoltán: Nemzet és állam: a magyar állam és a külhoni magyarok. Iustum Aequum Salutare, 2013. 2 sz. – Rákóczi Krisztián: Előrehozott parlamenti választások Szlovákiában – 2012. a magyar politikai esélyek csökkenése. Kisebbségkutatás, 2012. 2. sz. – Illyés Gergely – Kántor Zoltán: Románia 1989 után. Külügyi Szemle, 2012. 4. sz. – Illyés Gergely: Parlamenti választások Romániában: gyengülő magyar érdekképviselet a törvényhozásban. Kisebbségkutatás, 2012. 4. sz. – Ferenc Viktória: A határon túli magyar felsőoktatás tannyelve – interjúelemzések Dél-Szlovákiából és Kárpátaljáról. Kisebbségkutatás 2013. 1. sz. – Kántor Zoltán: Nemzetpolitika: a magyar modell. Nemzeti Érdek, 2013. 3. sz. – Ferenc Viktória: School choice in Subcarpathia. The case of Beregszász (Berehovo) Minority Studies, 2013. 15. sz. – Herner-Kovács Eszter: Challenging the Conventional Wisdom on Ethnic Lobby Success in the United States: the Case of HHRF. Minority Studies, 2013. 15. sz. – Herner-Kovács Eszter – Zoltán Kántor: Kin-state Policies in Europe. Minority Studies, 2013. 16. sz. (Special issue: Trends and Directions of Kin-State Policies in Europe and Across the Globe)


litikai alapismeretek – Közszolgálati tisztviselők számára. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó. 2013. – Kántor Zoltán: A nemzetpolitika fogalmi és tartalmi keretei. In Kántor Zoltán (szerk.) Nemzetpolitikai alapismeretek – Közszolgálati tisztviselők számára. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 2013. – Kántor Zoltán: Nemzetpolitika és kormányzat. In Kántor Zoltán (szerk.) Nemzetpolitikai alapismeretek – Közszolgálati tisztviselők számára. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 2013. – Ferenc Viktória: Language-in-education policies at minority higher education – the case of Hungarian communities in Transcarpathia (Ukraine) and in South-Slovakia (Abstract). ICML XIV. University of Graz, Austria, Plurilingualism Research Unit. 2013. – Kántor Zoltán: Nation, national minority: the significance of definition. In Dácz Enikő (szerk.): Minderheitenfragen in Ungarn und in den Nachbarlandern im 20. und 21. Jahrhundert. Baden-Baden: Nomos, 2013. – Tóth Norbert: A területi autonómia külső dimenziója: nemzetközi jogalanyiság, nemzetközi felelősség, külkapcsolatok. In Fedinec Csilla, Ilyés Zoltán, Simon Attila, Vizi Balázs (szerk.): A közép-európaiság dicsérete és kritikája. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013. – Kántor Zoltán: Nemzetpolitikai átalakulás: eo ipso új állampolgársági keretek. In Fedinec Csilla, Ilyés Zoltán, Simon Attila, Vizi Balázs (szerk.): A közép-európaiság dicsérete és kritikája. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013.

Könyvfejezetek – Csernicskó István – Ferenc Viktória: A kisebbségi nyelvhasználat jogi keretei és azok alkalmazhatósága Kárpátalján. In Eplényi Kata – Kántor Zoltán (szerk.) Térvesztés és határtalanítás. A magyar nyelvpolitika a 21. században. Budapest: Lucidus Kiadó, 2012. – Halász Iván – Tóth Norbert: A nemzetiségek jogai és jogvédelme. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 2013. – Kántor Zoltán – Rákóczi Krisztián: Nemzet, állam, kisebbség. In Kántor Zoltán (szerk.) Nemzetpolitikai alapismeretek – Közszolgálati tisztviselők számára. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó. 2013. – Juhász Hajnalka – Vizi Balázs – Tóth Norbert: A nemzetpolitika folytatásának nemzetközi jogi, valamint uniós jogi keretei és környezete. In Kántor Zoltán (szerk.) Nemzetpolitikai alapismeretek – Közszolgálati tisztviselők számára. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 2013. – Illyés Gergely – Rákóczi Krisztián – Herner-Kovács Eszter - Ferenc Viktória – Varga Péter: A szomszédos országok politikai rendszere. Külhoni magyar pártok. In Kántor Zoltán (szerk.) Nemzetpo-

28

29


TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET (Papp Z. Attila)

I. A kutatóhely fő feladatai 2013-ban A 2013. év új fejezetet nyitott az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének életében. Mivel az intézet vezetése, illetve belső osztályszerkezete átalakult, a 2011 és 2015 közötti periódusra szóló, valamint a projekt jellegű kötelezettségéken túlmenően, új kutatási irányok is kirajzolódtak. A 2013. év így a hagyomány és az újszerűség sajátos keveredéseként értelmezhető. Az elmúlt év eseményei, konferenciái, kutatásai természetesen az intézet szakmai profiljába illeszkednek, ugyanakkor igyekeztek újfajta szakmai tevékenységeket is beindítani: rendszeressé váltak a nyilvános ún. kisebbségi műhelyszemináriumok, a kéziratviták, elindították az intézet Facebook profilját, kibővítették a szakmai gyakorlat rendszerét, amelynek keretében Erasmus hallgatókat is fogadnak, bővítették az intézet nemzetközi kapcsolatrendszerét. A főbb kutatási irányok ugyan maradtak, hiszen lehetőségeikhez mérten továbbra is a magyarországi romákkal és más nemzetiségekkel, zsidósággal, határon túli magyarokkal, illetve a bevándorlókkal foglalkoznak. Ugyanakkor két újfajta kutatási irányt is megjelöltek: az intézetközi, interdiszciplináris identitáspolitikai, illetve a kisebbségi kompetenciák különféle aspektusait vizsgáló kutatásokat. A romakutatás területén idei évben lokális vizsgálatokat folytattak, a magyarországi nemzetiségek közül a német nemzetiség kutatása folytatódott. Szintén folytatták a bevándorlókkal és a külhoni magyarokkal kapcsolatos történeti, szociológiai és jogi vizsgálatokat. Újszerű és sajátos szakmai egymásra találás eredményeképpen idén kötetben jelent meg a kárpátaljai zsidóságról szóló monográfia is, amely sikerkönyvnek számít a magyarországi könyvpiacon is. Szinten 2013-ban jelent meg az intézet egyik munkatársának a romániai magyarságról szóló vaskos tanulmánykötete is.

II. A 2013-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények II. a. Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZ P ONT KISE B B SÉGKUTATÓ INTÉZET

kultúrája” című kötet megjelenését az OTKA Publikációs programja támogatja, a könyv a L’Harmattan Kiadónál fog megjelenni 2014 év elején. A Társadalmi konfliktusokra adott identitáspolitikai válaszok az európai, nemzeti és lokális szintek viszonylatában című MTA TK Intézetközi Kutatócsoport keretében olyan intézetközi kutatócsoportot (Identitáspolitika Műhely) hoztak létre, amely a társadalmi konfliktusokra és a gazdasági válságra adott többségi és kisebbségi válaszokat lokális, nemzeti és európai dimenzióban, illetve ezek kölcsönhatásaiban vizsgálja. Ezzel az eddigi kutatások szinergiáját, és a nemzetközi pályázatokban és publikációkban való megjelenését kívánják elérni. 2. Kisebbségi kompetenciák c. kutatás keretében zajlott kutatások ARANYMETSZÉS 2013. Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya-vizsgálat: A kutatás célja a Kárpát-medencei doktoranduszok szocio-demográfiai hátterének, illetve szakmai koncepcióinak (tudományos életbe való integrálódás, a doktori iskolák megítélése stb.) feltárása. Online kérdőívezés zajlott 4 országban (Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna), illetve az elérhető statisztikai adatbázisok feldolgozása. Több folyóirat publikáció, illetve egy kötet is született. A kutatás eredményeit Magyarországon és a környező országokban is bemutatták. A kutatást az MTA Domus Pályázata támogatta. Kárpátaljai doktoranduszok életstratégiái: A kutatás során kvalitatív szociológiai módszerekkel arra keresték a választ, hogy az eltömegesedett felsőoktatás keretében a kisebbségi doktoranduszok milyen sajátos életpálya és motiváció-együttes által kerültek avagy döntöttek a doktori képzés folytatása mellett. A kutatás keretében 2013-ban a korábbi években (2011-ben és 2012-ben) elkészült 49 interjút az Atlas programban kódolták, illetve októberre elkészültek az elemzés kéziratai. A kutatási eredményekből könyvet is terveznek megjelentetni 2014-ben. Kisebbségi kompetenciák – a kettős állampolgárság megítélése: Kilenc fókuszcsoportos beszélgetés készült külhoni magyarok körében a kettős állampolgárság megítéléséről (Szlovákiában, Ukrajnában/Kárpátalján, Szerbiában/Vajdaságban, Romániában/Erdélyben). A kutatás során arra próbáltak választ kapni, a honosítás által elérhető új magyar állampolgárság hogyan illeszkedik a kisebbségi élethelyzetekhez, a magyar-magyar, illetve magyar-többségi előítéletekhez. A kutatás első adatait 2013. november 25-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2013 rendezvénysorozat keretében mutatták be, a konferencia anyaga elérhető az intézet honlapján, illetve kötet megjelenését is. Iskolaválasztás és kompetenciák kisebbségben: A kutatás központi kérdése az volt, milyen mögöttes tényezők határozzák meg azt, hogy a kisebbségben élő külhoni magyarok nem anyanyelvükön, hanem államnyelven végzik tanulmányaikat. A külhoni magyarok iskolaválasztását 2013-ban részben kvalitatív interjúkkal vizsgálták, részben előkészítették az iskolaválasztás és kompetenciák viszonyrendszerének kvantitatív jellegű vizsgálatát, amelynek során választ akarnak kapni a kisebbségi és többségi nyelven tanulók szövegértési és matematikai kompetenciáiról.

1. Identitáspolitikai tárgyú kutatások Az Újnacionalizmus: populáris kultúra és szélsőjobboldali politika című kutatás keretében az év folyamán befejezték és leadták a korábbi „Változó nemzet diskurzusok”című OTKA kutatást lezáró monográfia 10 tanulmányból álló kéziratát. A „Nemzet a mindennapokban. Az újnacionalizmus populáris

30

3. Határon túli magyarokkal kapcsolatos kutatások A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája című kutatás a budapesti kormányzatok külhoni magyarokkal kapcsolatos tevékenységének (kisebbségvédelem, magyar-magyar kapcsolatok, támoga-

31


táspolitika) feltárására irányul 1920-tól napjainkig. Az intézményeket működtetők világát a magyarságpolitika mellett a kisebbségi politika fogalmával közelítik meg. A vizsgálat során különbséget tesznek az önálló kisebbségi magyar nemzeti mozgalmak politikai közösségépítése és az adott ország magyarságpolitikáján (a magyarságdoktrína által létrejött intézményrendszeren) belüli érdekérvényesítés között. Kulcskérdés, hogy a párhuzamos nemzetépítések között a kisebbségi elitek, hogyan hatnak vissza rokonországuk politikájára. A Kisebbségek régi és új szerveződései című kutatás alapkérdése, hogy a kisebbségi elitek mit gondolnak saját társadalmukról, hogyan konstruálják meg azt, kit, miért, és hogyan képviselnek? A projekt részeként a tárgyévben összeállításra került egy 10 tanulmányból álló, a népszolgálat fogalomtörténetét taglaló tanulmánykötet és az erdélyi magyar társadalomtudományi kutatásokra, valamint a két világháború közötti erdélyi eszmetörténetre vonatkozó digitális szövegtár. Tanulmány készült a kisebbségi magyar közösségek 1989 utáni társadalmi átalakulásáról és az ukrajnai regionalizmusokról. Vizsgálták továbbá, hogy a kisebbségi kérdés miként jelent meg a magyar-román bilaterális kapcsolatokban az 1920-as években, és tanulmányok készültek a két világháború közötti kassai és eperjesi magyar egyesületek, valamint a kassai Kultúrreferátus nevű politikai háttérintézmény működéséről. A „hűség völgye” – Nemzetépítés és a táj nacionalizálása egy erdélyi periférián című kutatás keretében az év során tanulmányok készültek a gyimesbükki „ezeréves határ” emlékhely-teremtési folyamatáról, az egykori határhoz irányuló nemzeti zarándoklatok ünnepszervezéséről és az ott elhangzott politikus-beszédek emlékezetpolitikai intencióiról. Az „ezeréves határnál” 2008 óta vezetett vendégkönyv feldolgozásával a turisták nemzet-, magyarság- és Trianon- képét vizsgálták. A Szolidaritás és hatalom című kutatás a határon túli magyarokra irányuló jótékonyság társas jelentésalkotásait és a cselekvések összehangolását vizsgálta. A kutatáshoz kapcsolódóan megtörtént a korábban zajlott kvalitatív adatgyűjtésből származó anyagok feldolgozása és elemzése. A Vajdasági magyar életútinterjúk második kötetének előkészítése keretében megtörtént 13 interjú begépelése, szerkesztése és az interjúalanyok portréinak megírásához szükséges biográfiai adatok összegyűjtése. A Korszakváltás lokális perspektívában: 1989-1990 romániai átalakulása 15 erdélyi városban című projekt során 15 erdélyi városban helyi kutatók azt vizsgálták meg, hogy mit jelentett a településen a „rendszerváltás” mint töréspont, amely új közösségi szerveződéseket hozott létre. A helyi kezdeményezőket és a politikai mozgalmak rekrutációját, szelekcióját és a megosztott kultúrájú városokban zajló nemzetiesedését vizsgálták meg. Elkészültek városonként az 1989. december 15. és 1990. május 30. közötti kronológiák és dokumentációs összeállítások. A kelet-szlovák régiót és a kelet-szlovák embert létrehozó narratíva identitásképző szerepét, és az ezzel azonosuló értelmiségi csoport tevékenységét a Kelet-Szlovákia regionális fejlődési útja 18671945 című kutatás keretében vizsgálták eperjesi, kassai és budapesti levéltári források alapján. 4. Kisebbségi jog A Közép-európai Kisebbségi Jogtár keretében ebben az évben került sor a (cseh)szlovákiai jogszabályok rendszerezésére, a hiányzó joganyag összeállítására, valamint megkezdődött ezek elemzése is. Sor került az adatbázis informatikai fejlesztésére.

32


A közép-európai kisebbségek jogi helyzetének összehasonlító vizsgálata című projekt keretében megtörtént az összegyűlt joganyag online megjelenítése, az intézeti honlapon elérhető adatbázis nyilvánossá tétele, amely magyarországi, ausztriai, horvátországi és szlovákiai kisebbségi joganyagot tartalmaz. Az adatbázis állománya az évben kibővült a 2013. évi magyarországi és szlovákiai jogszabályokkal, valamint külső kutatók bevonásával megkezdődött a szerbiai és szlovéniai kutatás is. A kisebbségek közéleti részvételi joga Európában című OTKA kutatási program keretében a kisebbségek politikai részvételi jogai modelljeinek tipizálása kezdődött el. Könyvtári kutatómunka zajlott Bosznia-Hercegovinában és szakmai konzultáció a szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsokról. Publikáció született az Európai Unió és a kisebbségek tárgykörében. A Non-territorial Minority Autonomies című kutatás keretében 5 tanulmány készült el a nem területi autonómiák nemzetközi elveiről és gyakorlatairól, kanadai, skandináv és balti esettanulmányokkal. A tárgyévben ezek szakmai vitája, lektorálása zajlott. 5. Roma tárgyú kutatások A Hagyomány és modernizáció. A magyarországi cigányok/romák társadalomtörténete a „hosszú” 20. században című kutatás a cigányok/romák komplex társadalmi integrációja eredménytelenségének történelmi okait vizsgálja. A társadalomtörténeti feltáró munkával egy olyan szintézis megalkotása a cél, amely a politikai döntéshozóknak segítséget ad, egy társadalomtudományi ismereteket is figyelembe vevő, az eddigieknél sikeresebb stratégia kidolgozására. A Máltai Szeretetszolgálat monori jelenlét programját vizsgálta a Máltai Szeretetszolgálat Monori Programjának hatásvizsgálata című kvalitatív kutatás, ahol az érintett intézmények munkatársaival, valamint a lakossággal készített interjúk alapján a MSZ projektjei által kifejtett hatást vizsgálták a monori Tabán telepen élők társadalmi integrációja és a telep és környezete közötti viszony szempontjából. Az Etnopolitikai mobilizáció és roma pártok Magyarországon és Kelet-Közép-Európában című kutatás az etnikai törésvonal rendkívül csekély politikai szerepe ellenére feldolgozza a pártverseny állandó szereplőiként létrejött, számos, ugyanakkor korlátozott politikai mobilizációs és véleményformáló képességekkel bíró, etnikaiként meghatározható pártok jellemzőit és szerepét Magyarországon és a tágabb térségben a rendszerváltástól napjainkig. 6. Bevándorlókkal, migrációval kapcsolatos kutatások A Magyarországi helyzetkép az integrációs indikátorok tükrében című kutatás a magyarországi integrációról készült, nemzetközi indikátoroknak megfelelő helyzetképpel járult hozzá a hazai szakpolitikák megalapozásához, fejlesztéséhez. A korábbi módszertani előtanulmányok alapján készült a Zaragozai Miniszteri Konferencia Nyilatkozatának 11 szakpolitikai területéről egy-egy résztanulmány, melynek eredményeit tanulmánykötetben és zárókonferencián tették közzé. A Magyarországi kínai-magyar párkapcsolatok antropológiai vizsgálata című kutatás konkrét emberi viszonylatokon - interetnikus párkapcsolatokon - keresztül tanulmányozza a magyar-kínai viszonyrendszer egy szeletét. A kutatás vizsgálta, hogy milyen hatással vannak ezek a kapcsolatok a felek társadalmi mobilitására és integrációjára a magyar és a magyarországi kínai társadalomba.

33



7. Judaisztikai tárgyú kutatások

II. b. Tudomány és társadalom

Az Elcsatolt területek zsidósága: Kárpátalja és Délvidék című projekt első szakaszaként a zsidó történelmi és kultúrtörténeti szempontból meglehetősen elhanyagolt Kárpátaljáról az előző években végzett történettudományi és judaisztikai kutatások eredményeként 2013-ban megjelent a „Zsidók Kárpátalján: Történelem és örökség a dualizmus korától napjainkig” c. monográfia. A projekt keretén belül a csehszlovákiai zsidóság két világháború közötti társadalomtörténetének néhány aspektusát – elsősorban a kassai zsidóság intézményeit – is vizsgálták. Héber kézirattöredékek magyarországi közgyűjteményekben című OTKA által támogatott kutatás 19 magyarországi közgyűjtemény állományában folyt kutatás. Három tucat korábban előkerült töredék mellett kb. két tucat újonnan előkerült töredék feldolgozása és dokumentálása kezdődött meg. Próbaüzemelés alatt áll a projekt honlapja, amelyen a kutatás adatai lesznek hozzáférhetők magyar és angol nyelven. A szegedi zsidó hitközség Hevra-könyvének feldolgozása című projekt keretében elkészült az 1872 és 1942 között, mindvégig héber nyelven vezetett egyesületi tagnyilvántartási könyv 2800 tagsági adatának adattár-jellegű feldolgozása, az első 100 oldal fordítása és a névmutató. Zsidók és zsidó élet Magyarországon a Holokausztot követően (1945-1956) című komplex kutatáson belül a zsidó oktatás (gyerektáborok, ifjúsági mozgalmak, hitközségi iskolák, vallásoktatás, rabbiképzés) helyzetével foglalkoztak. A szakirodalom feltérképezése mellett sajtó és statisztikai források és az emlékiratok releváns adatainak kigyűjtése történt meg. A jiddis kultúra története Magyarországon című kutatás keretében a kárpátaljai és Erdély-máramarosi jiddis sajtó és szépirodalom anyagainak, forrásainak összegyűjtésére és fordítására irányult. Ezek alapján megjelent a „Nekem itt zsidónak kell lenni” című forrásgyűjtemény.

Az intézet számára stratégiai kérdésnek számít, hogy a kutatók által felhalmozott és publikált ismeretek, adatok az érdeklődők számára is elérhetővé váljanak. A 2013-as évet a nyitás éveként aposztrofálhatják, hiszen az elmúlt esztendőben mintegy 20 nyilvános szakmai rendezvényt (műhelyszemináriumokat és két nagyobb volumenű konferenciát is szerveztek: 2013. november 25-én Állampolgárság, honosítás, integráció – 20 éves az állampolgársági törvény címmel a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében, 2013. december 5-én pedig Kisebbségi kompetenciák - Az etnokulturális közösségek működési sajátosságainak kutatása 1989 után). Az intézet a kutatóközpont részeként továbbá bekapcsolódott a Kutatók Éjszakájának országos rendezvénysorozatába, amelynek keretében filmvetítéssel egybekötött szakmai vita zajlott a fiatalok kivándorlásáról. Eseményeinkről, illetve más, kisebbségkutatással kapcsolatos hírekről, szakmai publikációkról az intézet honlapja, illetve a 2013. januárban indított Facebook profilunk folyamatosan tájékoztatta a szakmai közönséget.

8. Magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatos kutatások 2013-ban megtörtént a Németek Magyarországon 1950-1990 című kutatás módszertanának és szempontrendszerének kidolgozása, a szakirodalom áttekintése és DAAD ösztöndíj segítségével a németországi forrásfeltárás megkezdése. A határon túli német kisebbségek helye a magyar kormányzatok és a magyar kisebbségek politikai törekvéseiben (1920-1944) című projekt keretében befejeződött a Magyar Nemzeti Levéltárban a Miniszterelnökség, a Sajtóarchívum, a releváns követségek anyagában található források feltárása. Emellett feldolgozásra kerültek a téma szempontjából központi jelentőségű magyar folyóiratokban megjelent publikációk. A „die helfte hier und die helfte zu hause” A magyarországi németek története 1944-1953 című átfogó kutatáshoz kapcsolódó forrásfeltárás 2013-ban valamennyi levéltárban befejeződött. Magyarországon a Magyar Nemzeti Levéltárban 27, hét megyei levéltárban 143 fond, nyolc egyházi levéltárban 50 fond anyagát tárták fel. A magyarországi német kisebbség két világháború közötti történetének forrásfeltárása című munka keretében a Magyar Nemzeti Levéltárban a Miniszterelnökség iratai között fellelhető német vonatkozású dokumentumokat és a Belügyminisztérium vonatkozó iratait tárták fel.

34

Nagyobb konferenciák – Állampolgárság, honosítás, integráció – 20 éves az állampolgársági törvény. Konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. 2013. november 25. – Kisebbségi kompetenciák - Az etnokulturális közösségek működési sajátosságainak kutatása 1989 után. 2013. december 5. Műhelyszemináriumok 2013 1. A jótékonyság nemzetiesítése - műhelyszeminárium 2013. november 28. 2. A magyarországi nemzetiségek alapvető demográfiai mutatóinak változásai, e létszámváltozás forrásai és tényezői 2001-2011 – 2013. november 12. 3. A nyelvi tájkép kutatása a nem városi tömbmagyarság körében – kutatási beszámoló 2013.október 22-én 4. Diszkrimináció a közigazgatásban - alprogram beszámoló 2013. október 15-én. 5. Magyarok, székelyek transznacionális életvilágokban - 2013. szeptember 27. 6. Egy elképzelt magyar régió - kutatási beszámoló 2013. szeptember 10-én 7. Migración húngara en México y Argentina (1939-1949) című kötet bemutatója 2013. július 11. 8. Népszolgálat, egy fogalom változó tartalma és története – Kutatási program beszámolója és kéziratvita 2013. június 18-án 9. Közép-európai kisebbségi jogtár - Projektbemutató 2013. május 7-én 10. A magyarországi roma közösségek integráltságának lehetséges szempontjai tíz település példáján – Kutatási beszámoló 2013. április 23-án 11. A rába-vidéki szlovének a „magyar Gulágon” – kutatási beszámoló 2013. március 19-én 12. A kolozsvári NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET kutatási programjainak bemutatója, 2013. március 12-én 13. A nacionalizmus új formái Magyarországon – kutatási beszámoló 2013. március 5-én.

35


14. Médiafogyasztás és politikai beállítódás a magyarországi kisebbségi elit körében - kutatási beszámoló 2013. február 19-én 15. Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség – Kutatási beszámoló 2013. február 12-én. 16. Peremoktatásról varázstalanítva – kutatási beszámoló és kéziratvita 2013. január 29.-én Médiamegjelenés Munkatársaik 2013-ban is jelen voltak a nyomtatott és elektronikus sajtóban az intézet profiljába vágó kisebbségi témák kapcsán. Az intézeti eseményekről, konferenciákról néha a sajtó is beszámolt. 2013-ra konszolidálódott jelenlétük a szociális médiában is, év végén már több mint félezer követőnk volt, akiket naprakész információkkal láttak el. Továbbképzés Tatán a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság keretében az intézet egyik munkatársa „Magyarok kisebbségben a 20. században. Előadások a történelem, a művelődés és a politika tárgyköréből” címmel tudományos-népszerűsítő előadássorozatot szervezett, amely 2012 szeptembere és 2013 májusa között zajlik, amelybe több kutató is bekapcsolódott. 2013 tavaszán felkérést kaptak az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai számára kisebbségi jogok, illetve a magyarországi nemzetiségek szocio-demográfia állapotának, területi megoszlása témakörében szervezett továbbképzés tartására. Intézetük munkatársai továbbá kvalitatív (Atlas.ti) és kvantitatív (SPSS) módszertani továbbképzéseket, szakkollégiumi előadásokat is rendszeresen tartanak nem csak Magyarországon, hanem a környező országokban is. Egyéb tevékenységek Az intézet rendszeresen fogad hallgatókat akár szervezett, csoportos, akár egyéni formában is, hiszen egyik fő céljuk, hogy az érdeklődő fiatal kutatók számára szakmai támogatást nyújtsanak. Szervezett formában a megújult szakmai gyakorlati program keretében, illetve egyes felsőoktatási intézmények (Pécsi Tudományegyetem, CEU, Sapientia) hallgatói, valamint különféle ösztöndíjasok kapcsolódnak intézetükhöz. Az intézet munkatársai továbbá nyári és szabadegyetemeken is előadtak. Az intézet munkatársai nagyszámú, részben tudományos ismeretterjesztő előadást tartottak Magyarországon, Nyugat-Európában, a szomszédos országokban, de Oroszországban, Törökországban is. Ezek az előadások nemcsak a szakmai közvéleményt vonzották, hanem az érdeklődő laikus közönséget is, és ennek révén az intézetben elért eredmények eljuthattak a témák iránt fogékony külföldi érdeklődők szélesebb rétegeihez is. Arra is volt példa, hogy munkatársuk középiskolásoknak tartott angol nyelven ismeretterjesztő előadást.


nyi Kutatóközponton belül a Néprajzi, az Irodalomtudományi, és a Történettudományi, illetve a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Kutatóintézetével, valamint a Nyelvtudományi Kutatóintézettel folytat közös kutatómunkát. A hazai egyetemi kutatóhelyek közül a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetével, illetve Szociológiai Intézetével, az Andrássy Egyetemmel, illetve az ELTE Interkulturális Pedagógia és Pszichológia Tanszékével működött együtt. 2013-ban az intézet öt munkatársa volt valamely doktori iskola törzstagja vagy oktatója. 14 munkatárs különböző egyetemeken 41 elméleti és 42 gyakorlati kurzust tartott, 20 BA, 21 MA hallgató diplomamunkáját segítette, és 16 PhD hallgató disszertációjának készítését irányította. Az év folyamán összesen mintegy 15 egyetemi hallgató töltötte a szakmai gyakorlatát az intézetben, akiket pályázat útján fogadtak magyarországi és romániai (kolozsvári) egyetemekről. A hallgatók mellé tutort rendeltek, aki irányította intézeten belüli szakmai (tudományos és/vagy kutatási asszisztensi) munkáját. Az egyéb hazai műhelyek közül különböző projektek keretében együttműködés alakult ki a Külügyi Intézettel, a Közép-európai Kulturális Intézettel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel, a Tom Lantos Intézettel, valamint a Terra Recognita Alapítvánnyal. Az intézet több tagja is részt vett az OTKA Szociológia-Demográfia zsűrijének munkálataiban. A munkatársak több hazai és külföldi szakmai folyóirat – a Pro Minoritate, a Kisebbségkutatás, a Magyar Kisebbség, a Modern Magyarország, az Educatio, a Fórum Társadalomtudományi Szemle, Társadalmi Együttélés – szerkesztőségének munkájában is részt vettek. Szakértői és tanácsadói munkák NPKI, Magyar Országgyűlés Közművelődési Könyvtára, a KSH, a European Website of Integration számára. Ebben az évben igyekeztek új lendületet adni a nemzetközi együttműködéseknek. Több munkatársunk részt vett nemzetközi konferenciákon, illetve téli-nyári egyetemeken (ECPR, ECMI), illetve nemzetközi konferenciák és nyári egyetemek szervezésében is részt vettünk. Több munkatársunk vendégkutatóként vagy vendégtanárként bekapcsolódott külföldi intézetek munkáiba is (Romániában, Németországban, Izraelben, Törökországban, Ukrajnában, Szlovákiában, Görögországban stb.).

IV. A 2013-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása Az intézet a tárgyévben két nagyobb pályázatot nyert: egy OTKA-t (3 évre 25 M Ft.-t a Kisebbségi magyar közösségek kronológiájára), illetve konzorciumi tagként egy FP7-est (MIME). Ezeken kívül az NKA-tól könyvkiadásra, illetve kutatásra a Visegrádi Alapnál is kaptunk támogatást, egy munkatársuk pedig DAAD ösztöndíjjal három hónapot Németországban kutatott.

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2013-ban Az intézet az akadémiai intézetek közül elsősorban a Társadalomtudományi Kutatóközpont többi intézetével, a Politikatudományi, a Jogtudományi, és a Szociológiai Kutatóintézettel, a Bölcsészettudomá-

36

37


V. Jelentősebb tudományos publikációk 1. Bárdi Nándor: Different Images of the Future of the Hungarian Communities in Neighbouring Countries, 1989–2012. EUROPEAN REVIEW : INTERDISCIPLINARY JOURNAL OF THE ACADEMIA EUROPAEA 21:(4) pp. 530-552. (2013) (IF: 0.171*) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=9987 2. Feischmidt Margit: A szegregáció folyománya: kortárs és tanár-diák kapcsolatok Európa multietnikus iskolai közösségeiben. ESÉLY: TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI FOLYÓIRAT 24:(2) pp. 53-69. (2013) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=9994 3. Ilyés Zoltán A gyimesbükki „ezeréves határ” politikaistrumentalizálása. ANTROPORT.HU 2013. Tél: pp. 1-15. (2013) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=9997 http://www.antroport.hu/includes/tng/pub/tNG_download4.php?akt_cim=340&KT_download1 =447806434798b9ec0c4ae1e1d84977ae 4. Papp Z Attila: Motivations for school choice and minority perspectives. KISEBBSÉGKUTATÁS 15: pp. 99-122. (2013) (a folyóirat angol nyelven: Minority Studies) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=9999 5. Bányai Viktória, Fedinec Csilla, Komoróczy Szonja Ráhel (szerk.) Zsidók Kárpátalján: Történelem és örökség a dualizmus korától napjainkig. Budapest: Aposztróf (2013) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=10000 6. Bárdi Nándor, Tóth Ágnes (szerk.): Önazonosság és tagoltság.: Elemzések a kulturális megosztottságról. Budapest: Argumentum Kiadó. (Tér és Terep. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének évkönyve; 9.) (2013) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=10001 7. Dobos Balázs: The Role of Elections in Minority Contexts: The Hungarian Case. In: Nimni Ephraim, Osipov Alexander, Smith David J (szerk.) The Challenge of Non-Territorial Autonomy: Theory and Practice. Oxford: Peter Lang Academic Publishers, pp. 163-180. (2013) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=10002 8. Kováts András (szerk.): Bevándorlás és integráció: magyarországi adatok, európai indikátorok. Budapest: MTA TK Kisebbségkutató Intézet, (2013) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=10022 9. Bárdi Nándor: Otthon és haza.: Tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetéről. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó, 608 p. (2013) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=10039 10. Vizi Balázs: Európai kaleidoszkóp. Az Európai Unió és a kisebbségek. Budapest: L'Harmattan, (2013) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=10041 11. Eiler Ferenc: Identität durch Geschichte: Die Zeitschrift "Deutsch-Ungarische Heimatsblätter" 19291943. In: Márta Fata (szerk.) Migration im Gedächtnis: Auswanderung und Ansiedlung im 18. Jahrhundert in der Identitätsbildung der Donauschwaben Stuttgart: Franz Steiner Verlag, pp. 87-100. (2013) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint%3A%3AView&eprintid=10044

38


12. Fedinec Csilla, Ilyés Zoltán, Simon Attila, Vizi Balázs (szerk.): A közép-európaiság dicsérete és kritikája. Pozsony: Kalligram Kiadó, (2013) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=10047

39


A MTA tudományos nemzetegyesítése, a Domus Hungarica ösztöndíjprogram (Tarnóczy Mariann)

A rendszerváltás utáni politikai, gazdasági, társadalmi átalakulások során fogalmazódott meg nyíltan az a gondolat, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe a magyar államhatárokkal, s a magyar határokon kívül élő magyarok is a magyar nemzet részei. Ez az álláspont jelenik meg több területen, az államnemzeti felfogást felváltja a kultúrnemzeti szemlélet, az Akadémián is és másutt is. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény a következőképp fogalmaz: MTAtv. 3. § [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:] kapcsolatot tart a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel, támogatja a határon túli magyar tudományosságot; Asz. 5. § Az Akadémia kapcsolatot tart külső tagjaival és a köztestület külső tagjaival, továbbá minden, magát magyarnak valló, tudományos alkotómunkával foglalkozó, e kapcsolattartásra igényt tartó személlyel. E kapcsolattartás szakmai feladatait a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB) látja el. Az ehhez szükséges adminisztratív munkát az MTA Titkárságának határon túli magyarokért felelős szervezeti egysége végzi: a Határon Túli Magyarok Titkársága. Az Akadémia az (1) bekezdésben foglaltak keretében a magyar tudományos műhelyeket, célprogramjaikat és a tudomány ottani magyar művelőit – különösen, de nem kizárólagosan – ösztöndíjakkal, díjkitűzéssel, céltámogatással segítheti. 1996 óta a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB) képviseli a határon túli magyar tudományosság ügyét az Akadémián, 1997 óta pedig a Domus Kuratórium dönt, pályázati rendszer keretében, a külhoni magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások támogatásáról.

A MTA t u d o m á n y o s n e m z e t e g y e s í t é s e , a D o m u s H u n g a r i c a ö s z tö n d í j p r o g r a m

fő köztestületi tagunk van, ebből 776 romániai, a távolabbi magyar világokból összesen 397-en találtak meg minket – ez egy nagyon szerény szám, itt még sok a tennivaló. Részben a szabályozás oldása (a mai mobil világban nem kellene feltétlen külhoni állampolgársághoz kötni a köztestületi külső taggá válást, ma a törvény így rendelkezik), részben a magyar nyelvű jelentkezés kétnyelvűvé (magyar-angol) tételével, hiszen egy harmadgenerációs esetében a nyelvtudás nem kizárólagos hordozója az identitásnak. Ezt a feladat a 2003-ban létrejött Nyugati Magyar Tudományos Tanács jogutód szervezetének, az MTK EB Magyar Tudományosság a Kárpát-medencén Kívül Albizottságának asztalán van. Ahogy a környező országokbeli köztestületi sokaságok életkor szerinti megoszlása bíztató, különösen a romániai köztestület korösszetétele ad reményre okot – a távolabbi köztestület korösszetétele aggasztó: ha nem tudjuk elérni a tartósan kint élő kutatókat, a többedgenerációs magyar leszármazottakat, lassan ez a sokaság kiürül.

Támogatás A Domus pályázati rendszer: egyrészt ösztöndíjakat ad, magyarországi (1997 óta) vagy szülőföldi (2001 óta) kutatásokra, junior és senior kategóriában, valamint segíti a környező országokbeli magyar tudományos kutatások intézményesülését, működési, konferencia- és kiadvány-támogatások révén (2005 óta). A magyarországi ösztöndíjak (junior, senior) évente kb. 200 nyertes pályázatot, kb. 300 ösztöndíjas hónapot, a szülőföldi ösztöndíjak (junior, senior, csoportos) pedig évente kb. 120 nyertes pályázatot jelentenek. Kiemelt jelentőséggel bírnak a szülőföldi csoportos pályázatok, illetve projektek: egyrészt megérett az idő a partneri, egyenrangú magyar-magyar tudományos együttműködésekre, másrészt számos olyan téma kínálkozik, amelyek kutatása a Kárpát-medencei nagyrégió szintjén eredményesebb, mint elszigetelten. Erre a legjobb példa a TERMINI Kárpát-medencei nyelvi kutatóhálózat, amely a magyar nyelvtudományi kutatásokat (a határon túli magyar nyelvváltozatok kutatása, nyelvi tervezés, nyelvi jogok stb.) összehangolt program alapján, a Kárpát-medence szintjén végzi, 7 országban rendelkezve filiáléval, kolozsvári nyelvész professzor irányításával, együttműködve az MTA Nyelvtudományi Intézetével1, alapulva az 1985 és 2010 közötti Élőnyelvi Osztály vezetője, Kontra Miklós szociolingvista, az MTA doktora szakmai iránymutatására. Oktatáskutatás területen az MTA Kisebbségkutató Intézet koordinációjával indult be egy Kárpátmedencei kutatási program, első kiadványuk már napvilágot látott2. A műhelytámogatások (működés, konferencia- és könyvkiadás támogatás) évente kb. 40 nyertes pályázatot jelentenek – nagyon szerény támogatási összegekkel, ennél jóval és normatív komolyabb forrásra lenne szükség a környező országokbeli magyar civil tudományos intézményrendszer kiszámítható működéséhez.

Kapcsolattartás A már említett akadémiai törvény által 1994-ben létrehozott köztestületet, a tudományos fokozattal rendelkezők sokaságát 2000-ben nyitja meg az MTA akkori vezetése a külhoni magyar kutatók előtt. A jelenlegi adatok a következők: az összes létszám 1779 fő, ebből 210 fő akadémikus (külső tag) és 1559 fő köztestületi tag. A jelentkezés folyamatos, a bővülés évek óta mintegy 100 fő. A Kárpát-medencéből 1372

40

1 2

Remélhetően épp a TERMINIT kívánja helyzetbe hozni a Kormány 55/2014. (III.4.) Korm. rendelete a Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról. Papp Z. Attila – Csata Zsombor: Aranymetszés 2013, Külhoni magyar doktoranduszok a Kárpát-medencében, Gondolat, Budapest, 2013.

41


A kultúrnemzeti alapokon álló, korszerű, regionális akadémiai testületi építkezés fontos eredményei a környező országokban létrehozott magyar akadémiai testületek: a Kolozsvári Területi Bizottság (KAB, 2007), a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT, 2008), valamint a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT, 2013). E szervezetek tudományszervezéssel foglalkoznak, erősítik a kohéziót a magyar tudományos közösségeken belül, feladataik közé tartoznak a régiókra vonatkozó tudományági helyzetelemzések elkészítése, tudományos konferenciák szervezése, a tudomány társadalmi hasznosulásának segítése, díjak adományozása stb. Sok eredményről számolhatunk tehát be, visszatekintve a mintegy két évtizedes folyamatra. Tudunk egymásról, kialakultak a magyar–magyar tudományos kapcsolatok, jelentős külhoni magyar tudományos kapacitás jött létre, összehangolt program alapján dolgozó Kárpát-medencei kutatási hálózatok működnek: Termini (2001 óta), MDK (2012 óta), komoly szakmai erőt képviselő magyar tudományos intézményrendszer jött létre a Kárpát-medencében, s a hiányosságok, nehézségek ellenére örvendetesen erősödik a kapcsolati háló a tengeren túli magyar kutatókkal is (New Yorki Magyar Tudományos Társaság, Gábor Dénes Társaság, Brüsszeli Magyar Tudósok Köre stb.), erősödő szakmai mobilitást eredményez az MTA Lendület Programja, jelentős forrásokkal ösztönözve a külföldön dolgozó jeles magyar kutatók hazajövetelét (2009 óta). A mindenkori kormányok nemzetpolitikai intézkedései, a Szülőföld Alap, majd Bethlen Gábor Alap támogatásai, a nemzeti jelentőségű intézmények kategóriájának életre hívása mindenképp említésre méltóak. Számos szervezet közreműködik a Kárpát-medencei magyar tudományos utánpótlás képzési integrációja terén, a Balassi Intézet – Márton Áron Szakollégium, a Magyar Doktorandusz Közösség, a Collegium Talentum sikeres programja elkötelezett, magasan képzett magyar szakmai elit kialakítását célozza a környező magyar közösségekben. Hogyan tovább? – merül fel a kérdés szakmai körökben, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság ülésein. Az elmúlt két évtized eredményei alapján bizton állítható, hogy elérkezett a paradigmaváltás lehetősége és szükségszerűsége. Egyenrangú, partneri viszonyra, közös nemzeti érdekeket hangsúlyozó együttműködésekre, többközpontúságra, hálózatokra lenne elsősorban szükség a jövőben. A külhoni magyar tudományos utánpótlás terén a Collegium Talentum munkáját jól egészíthetik ki az MTA junior ösztöndíjprogramjai. A magyar tudományosság integrációját jól szolgálhatná, ha a „magyar tudományos állampolgárság” = akadémiai köztestületi külső tagság alapján az OTKA megnyílna az MTA köztestületének külső tagjai előtt, önálló pályázóként, kezdetben magyarországi befogadó intézménnyel. A kiemelt jelentőségű magyar nyelvű és tárgyú kutatásokat folytató környező

A MTA t u d o m á n y o s n e m z e t e g y e s í t é s e , a D o m u s H u n g a r i c a ö s z tö n d í j p r o g r a m

országokbeli legjelentősebb magyar tudományos civil szervezeteknek, hálózatoknak a rendszeres, kiszámítható, normatív magyarországi támogatás jelentene megoldást.3 Ezek természetesen csak a kutatásszervező meglátásai, melyek nyilván vitathatók. A lényeg viszont vitán felüli: a tudomány jelen esetben csupán eszköz – cél a jókedvű, toleráns, egymásra és másra egyaránt figyelni tudó, közös gondolkodásra és együttműködésre képes magyar közösségek megőrzése.

3

42

Mindezt, úgy érezzük, méltányolta a kormányzat is – idézek a 2012-ben megjelent Magyar Nemzetpolitika – a nemzetpolitika stratégiai kerete című anyagból: …”A magyarok által produkált tudományos eredmények az összmagyar tudományosság részét képezik. A nemzetpolitikai stratégia szempontjából a magyar tudományos teljesítmények nem csupán tudományos, hanem Magyarország és a magyarság presztízsének növelése szempontjából is fontosak. A szomszédos államokban számos magyar tudományos műhely produkál eredményeket. Szerte a világon magyar egyének hoznak létre tudományos produktumokat. A külhoni magyar tudományos intézmények, szervezetek egy jelentős csoportja a magyar tudományosság integráns részévé vált, így bizonyos területeken – a tudományos kutatás bizonyos szegmenseiben, elsősorban a nemzetpolitikai relevanciájú kérdésekben – létrejöttek a feltételek az eddigi, jobbára egyoldalú centrum-periféria modell meghaladására, a többközpontúság és hálózatosság irányába történő elmozdulásra. Adottak a ténylegesen partnerszintű közös kutatások feltételei, a „támogatások” helyébe a közös nemzeti érdeket hangsúlyozó együttműködéseknek kell lépniük. Ezek fő célja a korszerű nemzeti közösségi tudat formálása, a közös kulturális értékek revitalizálása, a regionalizáció és a versenyképesség fokozása – lehetőség és téma szerint együttműködve a többségi nemzet tudományosságával. Az így létrejövő többközpontú magyar tudományos szerveződés a még hiányzó és szükséges valódi nemzeti integráció kerete, sőt: markáns segítője lehet. Fenti új típusú, hálózati alapú együttműködéseknek a nemzetpolitikai elkötelezettségű kormány szakpolitikai, tudománypolitikai prioritásává kell előlépniük, megőrizve és továbbfejlesztve az eddigi támogatási rendszer – amely a nemzeti tudományos kutatások kategóriát nem használta, de elszórtan finanszírozott idetartozó tevékenységeket is – eredményeit. A tudomány területén és eszközeivel történő nemzetegyesítés lehetőségéről nem maradhatunk le. Olyan hálózatok, működési modellek létrehozása tehát a cél, amelyek a Kárpát-medencében előttünk álló nemzeti tudományos feladatok hatékony végrehajtását a legjobban képesek segíteni, szakmai, adminisztratív és finanszírozási területen egyaránt. Összpontosítanunk kell tartós intézményközi együttműködésekre, nem felülírva, de kiegészítve az eddigi, jobbára személyi megalapozottságú, törékenyebb viszonyrendszereket. Projekt-alapú és intézmények közötti együttműködések kidolgozása és megvalósítása, elindítása vált időszerűvé mára. Célul kell kitűzni uniós források megszerzését bizonyos erre alkalmas projektekhez, méghozzá esetenként környező országokbeli magyar tudományos szervezetek irányításával: ez a felállás jól segítheti az egyenrangúság megteremtését a hazai és a környező országokbeli tudományos világok között.”

43


Collegium Talentum – tehetséggondozás másképp (Vargáné B. Judit oktatási igazgató)

C o l l e g i u m Ta l e n t u m – t e h e t s é g g o n d o z á s m á s k é pp

Fontos előrelépésnek tartjuk, hogy már 2012-ben bővíteni tudtuk a stratégiai együttműködő partnereink körét. A határon túli fiatal értelmiség nemzetközi kutatói hálózatba való bekapcsolása a Collegium Talentum egyik fő értéke és eredménye, amit mi sem igazol jobban, mint azok a szakmai konzultációk, amelyek a kollégisták között kialakultak Nyitra és Kolozsvár, Újvidék és Komárom vagy éppen Ungvár és Szabadka között. 1. ábra • A 75 kollégista által képviselt tudománycsoportok megoszlása

A tatabányai székhelyű Edutus Főiskola részeként negyedik éve létezik a külhoni magyar egyetemisták és doktoranduszok tehetséggondozását végző láthatatlan kollégium, a Collegium Talentum. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával működő intézmény öt országban köti össze a kibontakozó fiatal magyar tehetségeket és az egyes tudományterületek ismert kutatóit, professzorait. „…ez a program a külhoni magyarság jövője szempontjából nagy jelentőségű.” – fogalmazott Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Collegium Talentum évnyitóján két évvel ezelőtt. A tehetséggondozó program kiemelt feladata a Magyar nemzetpolitikai stratégia eleme című dokumentum iránymutatása alapján olyan speciális és minőségi tudás nyújtása, mellyel a határon túli egyetemisták és doktoranduszok megállják helyüket a nemzetközi tudományos életben is. A határon túl felnövekvő magyar értelmiség bástyájaként célunk, hogy az oktatói és kutatói utánpótlás-nevelést segítsük, és erősítsük a külhoni tudományos elitet a szakmai pályát lendületbe hozó távlatok megnyitásával. Feladatunk a határon túli közel harmincezer magyar egyetemista közül kiválasztani évente a legjobb harmincat és számukra hat féléven keresztül a többi ösztöndíj-pályázathoz képest átfogóbb pénzügyi támogatást, mélyebb szaktudás lehetőségét és európai látókörű műveltséget biztosítani. Munkánkhoz tartozik az is, hogy fórumot teremtsünk a hazai és a külhoni fiatal kutatók közötti személyes- és szakmai kapcsolatok kiépítéséhez, teret adjunk a tudományos párbeszédnek, eszmecseréknek. A 2013. évi felvételi vizsgákkal megvalósult a Collegium Talentum eredeti célként meghatározott létszáma. Elindult a harmadik, a Kárpát-medence mind a négy, nagyobb magyarlakta területét képviselő évfolyam. A Collegium Talentum támogatási programja a 2013-2014. tanév őszi szemeszterében jutott el arra a szintre, amelyről bátran és felelősséggel állítható, hogy a külhoni kutatói elitképzés számottevő és nemzetközileg is mérhető műhelyévé vált. Támogatási rendszerünk különlegességét és szakmai erejét a tutorok biztosítják, akik a kollégista által kutatott szakterület tudományos fokozattal bíró elismert képviselői, többségükben egyetemi tanárok. Jelenleg 75 fiatal egyetemistával és PhD-hallgatóval van támogatási szerződésünk. A hagyományosan október eleji évnyitónkon kötelezően letett eskü szövegében meghatározott ígéretet, azt, hogy igyekeznek tudásukat „a határon túli magyar értelmiség és az egyetemes emberi kultúra szolgálatába állítva közkinccsé tenni”, már az első kollégiumi félév során ösztönözzük és a későbbiekben következetesen számon kérjük. A Collegium Talentum vezetésének legfőbb célkitűzése 2013 második félévére a tudomány művelésének mélyítése volt, programjainkban a kutatói követelmények és lehetőségek szélesítése mellett a kollégisták által elért eredmények bemutatására és publicitására törekedtünk, valamint szorosabbá fűztük kapcsolatainkat a Magyar Tudományos Akadémiával és más tudományszervező, s tehetségtámogató intézményekkel. 44

A kollégisták egyéni előrehaladása – eredményeink A növekvő létszám arra késztette a kollégium vezetőségét, hogy a kollégisták féléves munkaterveinek, valamint beszámolóinak elkészítéséhez egységes keretrendszert határozzon meg. 2012-re egyértelművé vált, hogy az egy-egy szemeszterre kötött támogatási szerződésekkel a követelmények, a juttatások világosabban megfogalmazhatók és számon kérhetők, az egyéni teljesítmények jobban ösztönözhetők. 2012 augusztusától a szervezési és kommunikációs feladatokat az Edutus Főiskola székelyudvarhelyi kihelyezett tagozata keretein belül látjuk el, a tehetséggondozás irányítása, a pénzügyi elszámolás és nyilvántartás a tatabányai központban történik. Az egyéni teljesítmények értékelésénél különös hangsúlyt fektetünk a publikációkra, hiszen ezek a tudóssá válás fontos feltételei. A kollégisták számára előírtuk, hogy törekedjenek a nemzetközileg jegyzett, magas impakt faktorú tudományos kiadványokba való bekerülésre. A 45 felsőéves kollégista az elmúlt szemeszter támogatott négy hónapja alatt (2013. szeptember 1– december 31.) 36 tanulmányt írt önállóan vagy tutorával közösen, továbbá 33 önálló szakcikket és 3 könyvfejezetet jegyzett. 19 kollégista tartott angol nyelven előadást támogatásunkkal különböző nemzetközi konferenciákon. Otthoni vagy magyarországi szakági konferenciákon összesen 41 előadással szerepeltek felsőbb éves kollégistáink. A tutorokkal 446 alkalommal volt személyes találkozójuk és konzultációjuk, interneten összesen 319 esetben folyattak élő, telefonos megbeszélést és 832 elektromos levelet váltottak. A mindössze négy hónapos félév során a kezdő évfolyam harminc elsős kollégistája szintén figyelemreméltó ered-

45


ményeket produkált: 9 idegen nyelvű (többségében angol) és 26 magyar nyelvű konferencia-előadás, utóbbiak közül 12 megjelent lektorált konferencia-kötetben, 30 szakcikk elkészítése. 2013-ban közel kétezer eurót költöttünk a kollégisták nemzetközi konferenciákon előadóként történő részvételére. Támogatásunkkal jutottak el több lengyelországi és olaszországi, valamint portugáliai, ukrajnai és törökországi konferenciákra. Így garantálhatjuk leginkább a kollégista érdemi kutatói megmérettetését, a Collegium Talentum külföldi publicitását és a felhasznált támogatás egyértelműen hatékony hasznosulását. A tudásalapon nyugvó tehetséggondozó munkát a felsőbb éves kollégisták nemzetközi kutatói projektekben való részvétele és a legismertebb európai egyetemeken (Oxford, Párizs) folyt tanulmányutak is bizonyítják. A fiatal határon túli magyar kutatók nemzetközi tudományos közéletbe történő integrálódását segíti a doktorandusz és az angol nyelvet tárgyalóképesen beszélő kollégisták körében meghirdetett belső pályázatunk. Ennek eredményeként négy fiatalt sikerrel támogathattunk külföldi tanulmányútjában. Ketten közülük Oxfordban voltak, egy Párizsban és egy Cataniában végzett kutatásokat. Rád András-László, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kar Ecumene Doktori Iskola hallgatója a szociokulturális miliő hatása a teológusjelöltek pályaválasztási motivációs tényezőire témában összehasonlító elemzéssel tárta fel a hazai és a külföldi teológiai oktatási rendszerek lelkészképzési elvei közötti különbségeket, amelyeket felhasználva a romániai magyar protestáns teológiai oktatás gyakorlati jellegét reformálni lehetne. Olyan szakemberekkel készített interjút mint Michael Lloyd, a Wycliffe Hall teológiai kollégium igazgatója, a Queen’s College beosztott lelkésze; Simon Vibert, a Wycliffe Hall teológiai kollégium volt igazgatója, homiletika szakértő, igehirdetési szolgálatok felügyeléséért felelős professzor, akinek az Anglián kívüli teológiai képzési programok fejlesztése képezi a szakterületét; vagy James Robson, a virtuális tanulási környezetek szakértője, az anglikán teológiai oktatás tanrendjének reformálásáért felelős teológus professzor. A másik nyertes, Farkas Csaba, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem számítógépes matematika doktorandusza egy hónapot töltött a Catania-i Egyetemen. A tanulmányút ideje alatt a kollégista angol nyelven előadást is tartott a Catania-i Egyetemen. Ezenkívül a kutatást vezető Francesca Faraci-val sikerült leírniuk egy új jelenséget, amelyet szakcikk formájában be is nyújtottak a jelenleg 1,050 impakt faktoros Journal of Mathematical Analysis and Applications nemzetközi folyóirathoz. Számel Petra, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem doktorandusza intenzív kutatást folytatott Márai Sándor megfilmesített műveivel kapcsolatban az 1975-ben alapított, a frankofón világban egyedülálló, nemzetközi mércével jelentős felsőoktatási intézményben, az INALCO-ban (Institut National des Langues et Civilisations Orientales = Keleti Nyelvek és Civilizációk Egyeteme). Több, személyes konzultáció során megismerkedett Thomas Szendevel, aki 1994 óta vezeti az intézet magyar szekcióját, valamint a Közép-és KeletEurópa Intézet Igazgatójával is. A tartalmas tanulmányút szép eredménye, hogy sikerült kapcsolatba lépnie Georges Kassaival, aki Márai Sándor legelismertebb fordítója Franciaországban. A vele készített interjú fontos szegmensét képezi majd a kollégista doktori dolgozatának. Valent Ákos, a komáromi Selye János Egyetemen informatikus hallgatója az Oxfordi Egyetem Neveléstudományi Központjában (Oxford University, Centre for Educational Assessment) végzett kutatásokat az elektronikus tanulási környezetek témában. Az egy- hónapos kint tartózkodás alatt sikerrel vezetett egy szemináriumi projektet, melyet Joanne Baird, a kutatóközpont vezetője ajánlott fel számára. Szemináriumi feladatként három középiskola (City of Oxford School, Oxford Area High School, Oxford Community School)

46


összesen 500 diákjának véleményét mérte fel az általuk ismert elektronikus tanulási környezetekről és az írásbeli dolgozatok során használt csalási/puskázási módszerekről. Büszkék vagyunk arra, hogy kollégista erről készített összefoglaló előadását az Oxfordi Egyetem a honlapján közzétette. (Lásd.: http:// www.ox.ac.uk/visitors_friends/whats_on/1219_2.html) Rajtuk kívül többen, a három évfolyamból összesen 25-en – a Collegium Talentum ösztöndíjából, a tutorok ajánlásával és közvetítésével – hosszabb-rövidebb nyugat-európai vagy magyarországi tanulmányúton vettek részt. Közülük tíz elsős kollégista Budapesten, Bécsben, Párizsban, Madridban és Brémában végeztek kutatásokat. A 15 felsőbb éves közül ketten Varsóban, többen Budapesten, egy-egy fő Debrecenben, Münchenben, Liegé-ben, Grenoble-ban és Klagenfurtban voltak.

Nemzeti Kiválóság Program A TÁMOP 4.2.4. projekten belül létrejött Nemzeti Kiválósági Programban a határon túli tehetségek támogatására elkülönített keret áll rendelkezésre, amelynek kiírásában, népszerűsítésében és elbírálásában a Collegium Talentum is szerepet vállal. Az első pályázat alkalmával a 2012/13-as tanévre öt mesterképzésben résztvevő kollégista részesült Nemzeti Kiválósági Ösztöndíjban. Az ő tízhónapos teljesítményükről a független szakértői vélemények igen pozitívak voltak. A 2013. évi kiírások során beérkezett pályázatokból a nyertes tíz közül nyolcan a Collegium Talentum aktív kollégistái. A magyar állami keretből való kettős támogatás kizárása érdekében ők a Nemzeti Kiválósági Ösztöndíj folyósításának időszakára a Collegium Talentum ösztöndíjában nem részesülnek, de az egyéb támogatásokban, így a tutor folyamatos biztosításában, igen. A Nemzeti Kiválósági Programmal való együttműködés nem csak magasabb ösztöndíj támogatást jelent a kollégisták részére, hanem a pályázati anyagok és értékelések révén a szakmai színvonal megméretésére, ugyanakkor a Collegium Talentum ismertségének növelésére is lehetőség nyílik.

Kapcsolataink, partnereink A Collegium Talentum vezetősége az elmúlt év kiemelt feladatának tartotta kapcsolatai bővítését, amely ezúttal az MTA-val való hangsúlyos együttműködésre irányult. Megkezdtük a tárgyalásokat az MTA Határon Túli magyarok Titkárságával, erősítettük a hazai és az európai doktorandusz szervezetekkel történő közös munkát, aktivizáltuk a végzett kollégistákkal való alumni kapcsolatokat. Munkánk eredményeként két akadémikus is megtisztelt egész napos jelenlétével és előadásával bennünket. A Collegium Talentum 2013. november 22-i rendezvényén Paládi-Kovács Attila akadémikus, az MTA elnökség tagja, a Domus Kuratórium elnöke a kárpát-medencei magyar kutatók előtt álló kihívásokról tartott előadást, amelyben bemutatta az MTA Lendület programját, s a végző kollégisták figyelmébe ajánlotta az MTA külhoni kutatókat támogató pályázatait és Domus ösztöndíj kiírásokat. Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke „A Magyar Tudományos Akadémia és a határon túli magyar tudományosság” címmel tartott előadást a kollégisták másik kötelező képzésén, 2013. november 29-én. Elmondta, hogy a doktori fokozatot szerzett fiatalok hogyan jelentkezhetnek köztestületi tagnak, miként szerezhetik meg a „magyar tudományos állampolgárságot”. A hat immár PhD-fokozatot szerzett egykori kollégistából kettő az információ nyomán indította el kérelmét.

47


A PI-NET-tel korábban megkezdett informális együttműködésünket hivatalossá tettük. A nemzetközi szervezet 2013. november 14-i konferenciáján került sor az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Bolyai termében. Ugyanezen a napon „A tudományetika és a kutatásetika Magyarországon és a világban” című PI-NET-rendezvény nemzetpolitikai szekciójában felkért előadóként a kollégium oktatásvezetője is szerepelt. A november végi tatabányai képzésünkre Morvai Tündét, a PI-NET alelnökét hívtuk meg, hogy a 45 felsőbb éves kollégista számára ismertesse a Postgraduates’ International Network-tagság lehetőségeit és előnyeit. Beszámolt eddigi tevékenységükről és beszélt arról, hogyan segítenek kapcsolatot teremteni a különböző országokban élő doktorandusz-hallgatók, fiatal kutatók és szervezeteik között. Felvettük a kapcsolatot a Doktoranduszok Országos Szövetségének tudományos osztályokért felelős alelnökével, Szávay Lászlóval is, aki szintén meghívtunk programjainkra. A felsőbb évesek képzési programjának részeként a DOSZ tudományos osztályok elnökeivel műhelybeszélgetést szerveztünk, ahol kollégistáink részleteiben tájékozódhattak a hazai és külhoni doktoranduszok között szakmai kapcsolatok építéséről, közös kutatások, publikációk és más szakmai tudományos programok lehetőségeiről. A végzett, azaz doktori fokozatot szerzett kollégistákból a 2012-ben megalakult Alumni Klubot egy poszterbemutatóval és –versennyel aktivizáltuk. A verseny alkalmából két alumni különdíj került kiosztásra, melyek odaítélésének zsűrizését is elvégezték. Az Alumni Klub létszáma 2013-ban hat fővel bővült, akik közül négy erdélyi, egy felvidéki, egy pedig vajdasági fiatal.

A Collegium Talentum 2013. évi támogatási összegei Ösztöndíj: 72.000 forint hat hónapra, amely összeg a kötelező képzési programokon készpénzben kerül kifizetésre és csak személyesen vehető át. Útiköltség-térítés a képzés helyszíne és a hallgatói jogviszonyt jelentő felsőoktatási intézmény közötti (oda-vissza) távolság alapján, 100 km-es léptékekkel számított átalány formájában a képzés helyszínén kifizetve. A 100 km-es átalány összeg a magyar 2. osztályú vonatjegy ára alapján kerül meghatározásra. Konferencia részvételi támogatás egyedi kérvény és elbírálás alapján. A kérvénynek a részletes költségvetést, a tutor ajánlását és indoklást is kell tartalmaznia. Csak azokat a kollégistákat támogatjuk, akik előadással vagy poszter-bemutatóval kérvényezik a költségtérítést. A konferencia támogatás utófinanszírozású, melyet a soron következő képzésen térítünk (részvételi díj, utazási költség, szállás). Nyelvvizsga költsége: sikeres vizsga esetén teljes egészében megtérítésre kerül számla ellenében. A tutorok díjazása: 60.000 forint/hónap

Vélemények a tehetséggondozó munkánkról „Nem ismerek jobb befektetést a kiváló, ambiciózus fiatalok támogatásánál. …A cél ma sem lehet más, mint a világban versenyképes tudás megszerzése, és a szülőföld, az anyanyelv, a magyar hagyományok szeretetének megőrzése a szívünkben.” – fogalmazott Paládi-Kovács Attila akadémikus a kollégistákkal való találkozást értékelő levelében. A számunkra fontos szavak a megerősítésen kívül iránymutatást is adnak.

48


Ugyancsak ösztönző visszajelzés a tehetséggondozó tevékenységet élvező fiatalok véleménye. A kollégisták legutóbbi féléves beszámolóiból származó idézetek tükrözik talán legőszintébben munkánk és hozzáállásunk minőségét: – „A szakmailag kapott támogatásokon kívül (személyes szakmai beszélgetések, szakkönyvek, tudományos közlemények, előadás technikák stb.) emberileg is sok támogatást kaptam (buzdítás, támogatás a konferencia-előadásom megtartása előtt stb.).” – Bartó Endre, elsőéves kollégista, PhDhallgató. – „A Collegium Talentum által biztosított képzések hasznosságát kiemelt fontosságúnak tartom mind szakmai, mind magánéleti szempontból. Kezdő szemináriumi tanárként az önismereti tréning a diákokkal való jobb és hatékonyabb kommunikációt, a prezentációs tréning pedig az ismeretanyag megfelelő átadását segítette elő. Rendkívül hasznosnak és inspirálónak tartom ugyanakkor, hogy a Collegium Talentum által számos, saját kutatási területemen kívül eső ágazatba nyerhetek betekintést (ld. Magyar Tudomány Hónapja, Collegium Talentum szekció).” – Ferencz Márta, elsőéves kollégista, PhD-hallgató. – „Nagy megtiszteltetés volt az is számomra, hogy Dr. Paládi-Kovács Attila akadémikus meghallgatta az előadásomat a „Tudomány Napja” konferencián Tatabányán, és a többi résztvevő kollégista előadásával együtt véleményezte is.” – Lendák-Kabók Karolina, elsőéves kollégista, PhD-hallgató. – „Tutorom rendkívüli szakember, tudományterülete egyik legkiválóbbika, hozzám való viszonya példaértékű, pártfogása sokrétű. Az, hogy egy ilyen emberrel dolgozhatok együtt, rendkívüli lehetőséget biztosít számomra. Segíti a tudományos kapcsolatok kiépítését, közbenjár a közeljövőben külföldi tanulmányutak megvalósulásának ügyében. Szakmai kontrollt biztosít, amely megtart a fenntartható haladás útján. Vezetésével könnyebb a tudományos munkában való elmélyülés.” – Rigó István, elsőéves kollégista, MSc 2. – „A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozati Szakkollégiumának diákképviselőjeként a Romániában most induló szakkollégiumi rendszer kiépülését próbálom segíteni, többek közt a Collegium Talentum támogatásának köszönhetően.” – Simon Levente, elsőéves kollégista, MSc 2. – „A Collegium Talentum képzései során változott a kutatómunka iránti attitűdöm is: az önismereti alkalmak, az értékes szakmai segítségnyújtás növelte bennem az elégedettséget, hogy sikerült olyan területet választanom, amely aktuális, ugyanakkor kutatási kihívás is.” – Zoller Katalin, elsőéves kollégista, PhD-hallgató. A szemeszterenként két-két hétvégén zajló képzéseinkről minden esetben véleményértékelő kérdőívet töltetünk ki. A kollégisták eddig mindig elégedettek voltak a szervezéssel és a tartalommal; az egyes programelemek többségét az egytől tízes skálán 8,6-9,6 között értékelték, azaz nagyon jónak tartották. Az alábbi kimutatás a 2013. november 22-24-i képzési programmal kapcsolatos összesített pontszámokat tartalmazza (2. ábra). Végül egy hazai és egy határon túli tutori jelentés sokatmondó szavaival zárom ismertetőmet a Collegium Talentum munkájáról, értelméről: „Meggyőződésem, hogy a kollégista további támogatása nemcsak egyéni érdeket szolgál, hanem személyében olyan tehetséges, jövőbeni néprajzkutatót támogatnak, aki minden erejével és tudásával a kárpátaljai magyar közösség ügyét fogja szolgálni, annak felemelkedéséért mindent megtesz.” – írta 2013 decemberében Dr. Kész Margit a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról.

49


2. ábra • A kollégisták véleménye a képzésről, 2013. november 24.

A SZABADKAI EGYETEM MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A TUDOMÁNYOS UTÁNPÓTLÁS SZEMPONTJÁBÓL– KIVONAT (Sabic Norbert)

Bevezető

„Úgy gondolom, hogy László jelenlegi és jövőbeli szerepe a szabadkai felsőoktatásban hozzájárul a magyar műszaki értelmiség fejlődéséhez. Saját víziója szerint a doktori fokozat megszerzése után tevékenyen szeretne részt venni a vajdasági felsőoktatás fejlődésében. Elsősorban a Szabadkai Szakfőiskola jövője fontos számára mivel úgy gondolja, hogy ez az intézmény szakmai múltjával és tapasztalataival képes kinevelni a jövő mérnök generációját a Délvidéken.” – fogalmazta meg Dr. Pletl Szilveszter, a Szegedi Tudományegyetem tanára. Szeretnénk, ha a mostani és a leendő kollégistáinkra minél több magyar ember büszke lehetne, mert sikereik megismerése és elismerése a záloga a magyar külhoni értelmiség tartós megmaradásának! Ezért, és értük létezik a Collegium Talentum.

50

A Szabadkai Állami Egyetem (SZÁE) megvalósulásának akkor van a legnagyobb esélye, amikor a társadalmi igény, a politikai célkitűzés és a szakmai megoldás találkozik egymással (Kingdon 2002). Tehát kicsi a valószínűsége annak, hogy Szabadkán állami alapítású egyetem kezdje meg munkáját, ha annak szakmai terve nem viszonyul megfelelőképpen az aktuális politikai célokhoz, s nem képes hatékonyan válaszolni az adott társadalmi igényre. Ezért ebben a kivonatban felvázolom azokat az érveket, amelyek egy új, önálló intézmény szükségességét támasztják alá. Továbbá megvizsgálom Vajdaság demográfiai adottságait, felvázolom a régió felsőoktatásának jellegzetességeit, és külön kitérek a magyar tudományos utánpótlás helyzetére. A kivonat a SZÁE megvalósíthatósági terve alapján készült el.

A Szabadkai Állami Egyetem szükségessége Tudjuk, hogy a politikai célok jelentőségét a társadalmi szükségesség határozza meg (Pollitt and Bouckaert 1999). A célokhoz eszközöket rendelünk, amelyeket különböző tevékenységek során felhasználunk. A tevékenységek pedig eredményekhez vezetnek. A végleges eredmények és a felállított célok közötti optimális helyzetet pedig hatásosságnak nevezzük. Ez egy klasszikus input-output ábrán részletezhető. Az 1. ábra kiemeli a következő tényezők fontosságát: relevancia, megvalósíthatóság és hatásosság. Tehát meg kell határoznunk, hogy szükséges-e az SZÁE megalapítása (relevancia), elérhető-e (megvalósíthatóság), valamint hatásos eredményekhez vezetne-e hosszútávon (hatásosság). Mielőtt részletezem a Vajdasági tudományos utánpótlás kérdését, amely a megvalósíthatóság egyik fontos eleme, röviden ismertetem miért van szükség egy szabadkai székhelyű, többségében magyar nyelven oktató, valamint államilag alapított és fenntartott egyetem megalapítására.

51


1. ábra • A szakpolitikák megvalósításának folyamata (adaptálva Pollitt és Bouckaert munkája alapján)

A társadalmi problémák meghatározásában az MNT által kidolgozott oktatási stratégiát1 veszem alapul, amely a következő problémákat emeli ki a felsőoktatás tekintetében: A Magyarországon továbbtanuló hallgatók kevés számban térnek vissza Vajdaságba (munkavállalás vagy továbbtanulás céljából) tanulmányaik befejeztével. Ennek lehetséges okai: – A szerb nyelv ismeretének hiánya. – Munkavállalási lehetőségek hiánya Vajdaságban. – Elidegenülés. – Diplomahonosítás adminisztratív és anyagi terhei. – A vajdasági magyar fiatalok felsőfokú képzettségének aránya alacsonyabb a nemzeti átlagnál. – A vajdasági magyar fiatalok aránytalanul oszlanak meg a felsőoktatási szakok különböző területein. (Elégtelen a magyar nyelven folyó felsőoktatási képzések száma):2 – Kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakember, és – kevés a matematika, zene, angol és műszaki tanár. (Elégtelen a magyar felsőoktatási hallgatók szerb és idegen nyelv ismerete.) A felsorolt problémák tekintetében a következő igények jelennek meg a vajdasági magyarság körében: – szükséges Szerbiában tartani a képzett vajdasági magyar szakembereket (1. probléma); – szükséges növelni a felsőoktatási diplomával rendelkező magyar fiatalok számát (2. probléma); – szükség van a magyar egyetemi hallgatók kiegyensúlyozottabb eloszlására a felsőoktatási szakok tekintetében (3. probléma);

1 2

52

A Magyar Nemzeti Tanács Oktatásfejlesztési Stratégiája 2011-2016. Hozzáférve 2013. október 23-án. http:// http://mnt.org. rs/10-Strategiak A zárójelben említett problémákat és igényeket a stratégiában foglalt célok alapján határoztuk meg.

A SZA B ADKAI EGYETEM MEG VALÓSÍTHATÓSÁGA A TUDOMÁNYOS UTÁN P ÓTLÁS SZEM P ONTJÁ B ÓL

– szükség van több magyar nyelvű felsőoktatási képzésre (4. probléma); – szükség van hiányszakmák oktatására magyar nyelven (mezőgazdasági szakok, matematika, zene, angol és műszaki tanárok) (4a és 4b probléma); – szükség van magasabb szintű szerb és idegennyelv-ismeretre a magyar egyetemi hallgatók körében (5. probléma), és – (szükség van jobb minőségű magyar nyelvű felsőoktatásra). A fent említett igények tükrében fogalmazódott meg az a cél, hogy egy önálló, többségében magyar nyelven oktató, állami alapítású egyetemet kell létrehozni Szabadkán. Ez a megoldás részben kielégítheti az első számú igényt, hiszen közvetlenül munkahelyet tudna biztosítani a belföldön, illetve jelenleg külföldön tanuló doktorandusz hallgatók egy részének, illetve közvetve növelné a vajdasági magyar hallgatók munkapiaci versenyképességét, s ezáltal elhelyezkedési esélyeiket Vajdaságban, és a gazdaságra gyakorolt pozitív hatásával további elhelyezkedési lehetőséget biztosíthatna a vajdasági magyar hallgatóknak. A második számú igény szempontjából közvetlenül tudna új hallgatókat bevonni a felsőoktatásba, valamint tanulmányi előrehaladásukat is hatékonyabban tudná kezelni. A harmadik, negyedik és ötödik szám alatt felsorolt társadalmi igények egyértelműen kielégíthetők az SZÁE megalapításával, hiszen azok az intézmény működési politikájától függnek. A hatodik elvárás szempontjából is előrelépést jelenthet az intézményalapítás, feltéve, hogy a SZÁE elsősorban azokat a hallgatókat tudja megszólítani, akik egyébként Magyarországon folytatták volna tanulmányaikat, és tudatosan törekszik az intézmény arra, hogy magas színvonalú szerb nyelvi képzést biztosítson a hallgatóknak. Megfelelő intézkedések bevezetésével – például bizonyos számú szerb és angol nyelvű tantárgy hallgatásának kötelezővé tételével3 – csökkenthető annak kockázata, hogy a szerb nyelv hiányos ismerete aláássa hazai versenyképességüket a továbbtanulás és elhelyezkedés szempontjából. Az utolsó igény esetében ismét pozitív megoldásként jelenik meg az SZÁE megalapítása, hiszen egy fedél alá hozná a vajdasági magyar tudományt, növelve ezzel az oktatók és kutatók közötti együttműködés és információcsere mértékét. Az SZÁE továbbá intézményes hátteret tudna biztosítani különböző kutató intézmények, folyóiratok és konferenciák szervezéséhez is, illetve kutatási támogatáshoz juttathatná a jelenleg nem támogatott főiskolai intézményrendszerben működő műszaki tudományokat. Az SZÁE megalapítása tehát elfogadható megoldást jelentene a felmerülő igények többségének kielégítésére. A megoldás egyik talán legvitatottabb pontja, hogy melyik formája (egynyelvű vagy többnyelvű oktatás) lenne a legmegfelelőbb a magyar közösség számára. A többnyelvű oktatás előnye, hogy állandó kommunikációra készteti a többségi és a kisebbségi nemzet tagjait, ezáltal erősítve a köztük fennálló szociális kapcsolatrendszert, míg az egynyelvű oktatás mellett a nagyobb hatékonyság és a jobb fenntarthatóság érvei szólnak (Gábrity 2006a). A többnyelvű oktatás egyik legfontosabb hátránya a különböző nyelveken folyó felsőoktatási képzések rendezetlen helyzetéből ered, amely pénzügyi és káderproblémákat okoz az intézmények számára. Ezek a problémák pedig aláássák az intézmény ambícióit, hogy új képzési programokat generáljon vagy, hogy jobb minőségű

3

Ezt a gyakorlatot évek óta sikeresen alkalmazza a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem.

53


kutatói tevékenységre ösztönözze oktatóit, ami hosszútávon a többnyelvű intézmények lemaradásához vezet az egynyelvűekkel szemben. Ebből a megfontolásból a többségében magyar nyelven oktató intézmény megalapítása lenne célszerű.

Vajdaság demográfiai jellemzői A 2011. évi népszámlálás adatai alapján Vajdaságnak 1.931.809 lakosa van, amely összesen 100.183 lakossal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Ebből Szabadka város területén 141.554 lakos él, ami a régió összlakosságának 7,33 százaléka.4 Az adatokból kiderül, hogy Vajdaság lakossága folyamatosan csökken, mégpedig az UNESCO Statisztikai Intézetének 2011-es adatai szerint évi 0,5 százalékkal. Ez a tendencia az egész kelet- és közép-európai régióra jellemző: Magyarországon például a populáció 0,3 százalékkal, míg Bulgáriában évi 0,6 százalékkal csökken évente. A városok fejlődése Vajdaságban ugyancsak sokkal visszafogottabb tempóban zajlik, ugyanis a régió lakosságának legnagyobb része vidéki környezetben él (44%). Ez az átlag meghaladja a környező országok átlagát, amelyek Magyarország esetében 31 százalék, míg Bulgária esetében 27 százalék.5 A létszámcsökkenés, illetve az a tény hogy a többség vidéki környezetben él, a vajdasági magyar közösségre is jellemző. A létszámcsökkenés legfontosabb okai az elvándorlás és az alacsony születési arányszám. Emellett a vajdasági magyar közösség szembesül az asszimiláció problémájával is, amely szintúgy létszámcsökkenést eredményez (Gábrity 2006b). A 2002-es népszámláláson 293.299 fő, 2011ben pedig 253.899 személy vallotta magát magyarnak Szerbiában. A magyarok részaránya az országban az elmúlt évtizedben 3,91 százalékról 3,53 százalékra csökkent. Szabadka község területén ma mintegy 50 ezer magyar él. Az elvándorlás egyik jelentős okaként a fiatalok a magyar nyelven folyó továbbtanulási lehetőségek szűkös választékát emelik ki. Megfigyelhető az a tendencia is, hogy a magyar családok gyermekeiket szerb nyelvű oktatási programokba íratják, azzal a céllal, hogy növeljék gyermekeik továbbtanulási és munkavállalási lehetőségeit, viszont ezáltal felgyorsítják az asszimilációt (Gábrity 2006a). Badis Róbert elemzése szerint a vajdasági magyar népességfogyatkozás legnagyobb része – kb. évi 3000 fő – természetes népmozgalmi egyenleg következménye. Emellett évente mintegy 500-1000 fő hagyja el szülőföldjét, zömében gazdasági okok miatt. A vegyesházasságon belüli etnikai reprodukció kiszámításával az asszimilációs veszteség további 400-500 főre becsülhető évente (Badis 2012). A lakosság csökkenő létszáma és területi megoszlása külön kihívást jelenthetnek az SZÁE működésére nézve. Az egyetem megalapítása valószínűleg nem tudja majd megakadályozni a létszámcsökkenést, de lassíthatja a folyamatot, különösen az elvándorlás csökkentésével. A magyar nyelven folyó felsőoktatási képzések palettájának kiszélesítése pedig az asszimilációs tendenciák visszafogása szempontjából lenne fontos (Gábrity 2006a).

4 5

54

Köztársasági Statisztikai Intézet. 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia. Hozzáférve 2013. október 23-án. mnt.org.rs/10-Strategiakhttp://media.popis2011.stat.rs/2012/Nacionalna%20pripadnost-Ethnicity.pdf UNESCO statisztikai intézet. „Regional and Country Profiles.” Hozzáférve 2013. október 23-án. http://www.uis.unesco.org/DataCentre/Pages/regions.aspx


Felsőoktatás a Vajdaságban Szerbiában aránylag kevés, mindössze hat állami alapítású egyetem működik, míg két egyetemi kar önálló státusszal rendelkezik, azaz nem tartozik egyik egyetemhez sem. Ezzel szemben az állami főiskolák száma ötvenkilenc, amely aránytalanul magasnak tűnik az egyetemek számához képest. Összehasonlításképp Magyarországon tizenkilenc állami egyetem és tíz állami főiskola, Romániában ötvenegy állami egyetem,6 Bulgáriában pedig nyolc állami egyetem és huszonkilenc főiskola illetve specializált felsőoktatási intézmény működik. Magyarországon félmillió állampolgárra jut egy állami egyetem, míg Szerbiában közel egymillió főre. 2. ábra • A vajdasági felsőoktatási intézmények területi megoszlása

6

Romániában nincsenek szakoktatásra specializált felsőoktatási intézmények.

55



Újvidék egyetemváros után Szabadka a második számú felsőoktatási központ Vajdaságban. 2001 és 2009 között a hallgatói létszám átlagosan 44 százalékkal nőtt a tartományban. A településeket szemlélve a növekedés Újvidéken 68 százalékos volt (1997-2009 között), míg Szabadkán mindössze 13 százalékos (Gábrity 2012) A tavalyi tanévben Vajdaság állami felsőoktatási intézményeiben összesen 54.329 hallgatót jegyeztek. Ez a 2008-2009-es tanévhez viszonyítva csupán 0,78 százalékos növekedést jelent, ami a hallgatói létszám stabilizálódásáról tanúskodik. A hallgatók 16,44 százaléka a kilenc vajdasági szakfőiskola valamelyikén, míg 83,56 százalékuk az Újvidéki Egyetem valamelyik karán tanult. Összehasonlítva a négy évvel ezelőtti adatokkal elmondható, hogy a hallgatók létszáma 1,92 százalékkal visszaesett a szakfőiskolákon az egyetemek javára. Ez a megállapítás arról tanúskodik, hogy az egyetemi képzések továbbra is előnyt élveznek a hallgatóknál a főiskolákon nyújtott szakképzésekkel szemben. Általánosságban az is elmondható, hogy a nemzeti kisebbségek nagyobb arányban tanulnak szakképzéseken mint akadémiai képzéseken (Ivošević and Miklavič 2009). Ennek egyik lehetséges magyarázata abban rejlik, hogy a legtöbb kisebbségi nyelven folyó felsőoktatási programot a szakfőiskolák valósítják meg. Intézményesített magyar felsőoktatás csak a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon zajlik. Ezenkívül magyar nyelvű oktatást szerveznek az Újvidéki Egyetem szabadkai Építőmérnöki Karán, szabadkai Közgazdasági Karán, a Művészeti Akadémián, a Bölcsésztudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán, valamint a szabadkai Óvó- és Edzőképző Szakfőiskolán. 1. táblázat • A Vajdaságban élő nemzeti közösségek részaránya az elsőéves egyetemi hallgatók körében7 Nemzeti hovatartozás

Százalékos arány Vajdaság teljes lakosságához képest (Cenzus 2011)

Százalékos arány az elsőéves egyetemi hallgatók körében (2008/09 iskolaév)

2. táblázat • A 30 és 34 év közötti lakosság legmagasabb iskolai végzettsége a magyar és a szerb lakosság körében (Gábrity 2008) Nemzeti hovatartozás

Általános iskola

Középiskola

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Szerb

21,4%

26,6%

59,8%

51,2%

Magyar

30,2%

35,7%

48,7%

47,1%

Szakfőiskola Férfi

Egyetem

Nő

Férfi

Nő

4,9%

5,5%

8,1%

8,8%

3,0%

4,3%

5,8%

6,9%

A táblázatból világosan látszik, hogy a magyar nemzeti közösség az adott korcsoporton belül átlagosan alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik, hiszen a felsőoktatást és a középiskolát végzettek aránya is elmarad a többségi nemzetétől. A lemaradást legtöbbször az anyanyelvű továbbtanulási lehetőségek hiányának tudják be, amely a legészrevehetőbb a felsőoktatás területén. A bemutatott demográfiai és felsőoktatási helyzetkép rámutat arra, hogy a vajdasági magyar közösség komoly problémákkal szembesül. A közösség létszáma folyamatosan csökken, amit az alacsony natalitásnak, az asszimilációnak és az elvándorlásnak tulajdonítanak. A korábbi évekkel ellentétben az elvándorlásnak elsősorban nyelvi és gazdasági okai vannak, ez már a vajdasági magyar fiatalok pályaválasztása során megmutatkozik. Az anyanyelven tanulás és a biztosabb munkavállalás okán a fiatalok mindinkább magyarországi felsőoktatásban gondolkodnak, amelyik szerteágazóbb és versenyképesebb magyar nyelvű képzési szakokat kínál. Ezt a tendenciát támasztja alá az a tény, hogy a Magyarországon tanuló külhoni hallgatók körében az elmúlt évtizedben a Vajdaságból érkező hallgatók száma az egyik leggyorsabban növekvő. A 2008/2009-es tanévben az Újvidéki Egyetem karain 2.379 magyar nemzetiségű hallgató tanult alapképzéseken (amelyből 559-t abszolvensként tartottak nyilván). Ugyanebben a tanévben 1.030-an tanultak főiskolákon (amelyből 224-en voltak abszolvensek). Ezzel szemben a 2010-es tanévben 1.385 szerb állampolgár tanult magyarországi egyetemen vagy főiskolán, amely a vajdasági magyar hallgatók egyharmada (Takács and Gábrity 2011). A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az elemzések szerint a Magyarországon tanuló külhoni magyaroknak csak fele tér vissza szülőföldjére tanulmányaik végeztével.

Szerb

66,76%

90,08%

Magyar

13,00%

6,12%

Szlovák

2,60%

1,16%

Horvát

2,43%

1,43%

Roma

2,19%

0,24%

Tudományos káderállomány és utánpótlás

Román

1,32%

0,34%

A SZÁE megvalósításának szempontjából nagyon fontos tényező a meglévő és várható tanári erőforrás alakulása. Figyelembe kell venni a magyar nyelven oktató egyetemi tanárokat és tanársegédeket Vajdaság felsőoktatási intézményeiben, valmint az itthon és külföldön tanuló doktorandusz hallgatókat. Az első két táblázatban egyéni csoportosítás alapján mutatom be külön-külön a jelenlegi egyetemi tanárok és a doktoranduszok számát, míg a harmadik táblázatban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által használt csoportosítást használtam. A lenti ábrákból jól látszik, hogy a tudományos káderállomány és utánpótlás mértéke a humán és társadalomtudományok területén a legnagyobb. Kiemelkedik az irodalom, a nyelvészet, a pedagógia és neveléstudomány (megközelítőleg ötször több a doktorandusz hallgató, mint az aktuális tanárok

Mint ahogy a táblázatból kivehető, az elsőéves egyetemisták számában a magyar hallgatók részaránya alig haladja meg a 6 százalékot. Ez a szám elenyésző ahhoz képest, hogy a magyar lakosság részaránya a vajdasági lakosság körében viszont 13 százalék. Ez arra utal, hogy a magyar lakosság arányaiban alulképzett a többségi nemzethez viszonyítva (Gábrity 2006a). Ezt támasztja alá a következő táblázat is.

7

56

A ruszin nemzeti közösséghez tartozó lakosság részaránya nincs feltüntetve. Az adatok nem veszik figyelembe a külföldön tanuló magyar hallgatók számát.

57


száma), valamint a jog és politikatudomány. Ezen kívül a természettudományok terén is magas a tanárok és doktoranduszok száma, s elsősorban a kémiával és biológiával kapcsolatos tudományok teljesítenek jól. Harmadik helyen a műszaki tudományok (gépészet, informatika, elektrotechnika), illetve az orvostudomány szerepel. Az utánpótlás mértéke a leggyorsabban a pedagógia és neveléstudományok, a földrajz, valamint a jogtudományok és politikai tudományok terén növekszik.8


5. ábra • Vajdasági magyar tudományos utánpótlás (Takács 2013)

3. ábra • Az MTA szerbiai külmunkatársainak megoszlása tudományágak szerint (Takács 2013)

3. táblázat • A doktoranduszok és az MTA tagjainak száma az öt fő tudományterületen belül (Takács 2013) Képzési területek

4. ábra • A vajdasági magyar doktoranduszok megoszlása tudományterültek alapján (Takács 2013)

Doktoranduszok és fiatal kutatók

MTA tagok

Összesen

Társadalom- és humán tudományok

88

62

150

Műszaki-és technológia tudományok

33

23

56

Természet-és matematika tudományok

27

23

50

Orvostudományok

13

13

26

2

3

5

163

124

287

Művészetek Összesen

Amennyiben a szerbiai Akkreditációs és Minőségellenőrző Bizottság által felállított követelményekből indulunk ki (tehát kiszámítjuk a szükséges tanárok számát, a kötelező számú alap, mester, és doktori képzéseken megvalósuló aktív oktatási órák segítségével), akkor az SZÁE megalapításhoz elméletileg 135 egyetemi tanárra van szükség9. A fenti táblázat alapján, a jelenlegi oktatók és doktoranduszok együttes száma meghaladja ezt a követelményt.

8

58

Figyelmen kívül hagytuk a gyártástechnológiát és a sporttudományokat.

9

Mivel a mester- és doktori képzések bevezetése folyamatosan történne meg, ezért az egyetem kisebb létszámú oktatói káderrel is elkezdheti munkáját.

59



Megvizsgálva a jelenlegi oktatói káder korát kiderül, hogy többségük 1963 előtt született, azaz jelenleg ötven évnél idősebb. Ez a korosztály a magyar oktatói káder 63,80%-át teszi ki. Figyelembe véve a nyugdíjaztatási korhatárt (65 a férfiak, és 60 a nők esetében), elmondhatjuk, hogy a következő tizenöt évben jelentősen csökkeni fog a magyar nyelven oktató tanárok száma. Ezt a hiányt elsősorban fiatal oktatók alkalmazásával lehet majd pótolni.

Összegezve a vajdasági oktatói káderállományt, megállapíthatjuk, hogy a műszaki tudományok terén lenne legkedvezőbb új oktatási programokat akkreditálni. Ezt követik az agrártudományok, a bölcsésztudományok, az orvostudomány, a természettudományok és a tanárképzés, óvóképzés. Új képzések akkreditálása különösen problémás lehet a hiányos oktatói káderállomány miatt a jog és politikatudományok terén, a gazdaságtudományok terén, valamint a művészetek terén.

6. ábra • A vajdasági magyar tanárok (MTA tagok) születési éveinek bemutatása

4. táblázat • A vajdasági tudományos káderállomány igazodása a felsőoktatási tudományterületekhez

7. ábra • Az oktatók átlagéletkora tudományágak szerint

Oktatók létszáma10

Utánpótlás11

Átlag korhatár12

Összegzés

Agrártudományok (biológia, agrártudományok, kémia, környezetvédelem)

+

+

-

66%

Bölcsésztudományok (irodalom, nyelvészet, pedagógia, pszichológia, szociológia, történelem)

+

+

-

66%

Műszaki tudományok (elektrotechnika, gépészet, informatika)

+

+

+

100%

Jog és politikatudományok

-

+

-

33%

Orvostudomány

+

-

+

66%

Gazdaságtudományok

-

-

+

33%

Természettudományok (fizika, földrajz, biológia/ agrártudományok, kémia/környezetvédelem)

+

+

-

66%

Tanárképzés és óvóképzés (irodalom, nyelvészet, pedagógia, pszichológia)

+

+

-

66%

Művészetek

-

-

-

0%

oktató10

10 Jelmagyarázat: + 10-nél több, - 10-nél kevesebb oktató 11 Jelmagyarázat: + 10-nél több, - 10-nél kevesebb doktori hallgató 12 Jelmagyarázat: + 53 életévnél kevesebb, - 53 életévnél több

60

61


Irodalomjegyzék 1. Badis, Róbert. 2012. ‘Elfogyóban? A Vajdasági Magyarok Demográfiai Helyzete a 21. Század Elején’. Kommentár. 2. Gábrity, Molnár Irén. 2006a. ‘Oktatásunk Jövője’. In Oktatási Oknyomozó, Vajdasági Kutatások, Tanulmányok, edited by Molnár Irén Gábrity and Zsuzsanna Mirnics, 61–124. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság. 3. Gábrity, Molnár Irén. 2006b. ‘Vitalne Karakteristike, Obrazovna Struktura I Perspektiva Vojvođanskih Mađara’. Zbornik Matice Srpske Za Društvene Nauke (121): 359–67. 4. Gábrity, Molnár Irén 2008. Oktatásunk Látlelete. Újvidék: Fórum Könyvkiadó. 5. Gábrity, Molnár Irén. 2012. ‘A Magyar Nyelvű (felső)oktatás Helyzete És Esélyei a Vajdaságban’. http://www.tarsadalmiegyutteles.hu/data/files/gabrity_molnar_iren_magyar_nyelvu_felso_ oktatas_helyzete_es_eselyei_vajdasagban_+oM+ZX.pdf. 6. Ivošević, Vanja, and Klemen Miklavič. 2009. ‘Financing Higher Education: Comparative Analysis’. In Financing Higher Education in South Eastern Europe, edited by Martina Vukasović, 64–110. Belgrade: Centre for Education Policy. 7. Kingdon, John W. 2002. Agendas, Alternatives, and Public Policies (Longman Classics Edition). 2nd ed. Longman. 8. Pollitt, Christopher, and Geert Bouckaert. 1999. Public Management Reform : A Comparative Analysis: A Comparative Analysis. OUP Oxford. 9. Takács, Zoltán. 2013. ‘Határok Nélküli Felsőoktatás. Kisebbségi Egyetemek Regionális- És Elitképzési Szerepe a Kárpát Medencében’. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. 10. Takács, Zoltán, and Eszter Gábrity. 2011. ‘Development of Higher Education Networking in Multiethnic Border Region of North Vojvodina’. In Portorož, Slovenia.

62

Tudományos utánpótlás Erdélyben – lehetőségek és kihívások (dr. Soós Anna – Illyés Magda, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár)

BBTE – múlt és jelen A kolozsvári magyar nyelvű felsőfokú oktatás több évszázados múltra tekinthet vissza, mely azonban korántsem volt viszontagságoktól mentes. A Báthory István által 1581-ben alapított akadémia alig néhány évtizednyi működés után bezárta kapuit s az ezt követő két évszázad felsőfokú oktatásra vonatkozó próbálkozásai sorra kudarcba fulladtak. 1872-ig kellett várni arra, hogy szervezett módon, a tudományok tág spektrumát átfogva, intézményesített módon elinduljon az erdélyi értelmiség képzése a frissen megalapított Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemen, mely 1881-ben vette fel a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet. Berde Áron első rektor irányításával négy karon (Jog- és Államtudományi Kar, Orvosi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, Matematikai és Természettudományi Kar) indult el az oktatás. A lendületet kapó infrastrukturális és tudományos fejlődést a háború szakította meg, az impériumváltás után pedig az egyetem Szegedre „menekült”, Kolozsváron a román tannyelvű I. Ferdinánd Király Tudományegyetem működött tovább. 1945-től párhuzamosan működött 1959-ig a Bolyai János, illetve Victor Babeş nevét felvevő két állami intézmény, melyeket a kommunista hatóságok Babeş-Bolyai Tudományegyetemmé egyesítettek azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a magyar tagozat működését fokozatosan ellehetetlenítsék és elfojtsák. Az újabb rendszerváltás 1990-ben újabb változásokat hozott. A megszűnés határán levő magyar nyelvű oktatás fokozatosan külön tagozattá nőtte ki magát, a „lassú víz partot mos” elve alapján sikerült külön beiskolázási számokat kapni, magyar tannyelvű szakokat, karokat indítani, míg a 2011-es oktatási törvény lehetővé nem tette a viszonylag magas autonomiával rendelkező magyar nyelvű tanszékek létrehozását. Jelenleg a Babeş-Bolyai Tudományegyetem C kategóriás (azaz legjobb minősítésű) kutató- és oktatóegyetem, az egyetlen romániai tudományegyetem, mely az alapképzéstől a doktoriig biztosítja a magyar nyelvű oktatás lehetőségét. Az intézmény három tagozata (román, magyar, német) a sajátosan Erdélyi multikulturalizmust tükrözi és valósítja meg a felsőoktatás szintjén. A 21 karból 2 teljesen magyar nyelvű (Római Katolikus Teológia Kar és Református Tanárképző Kar), 15-ön pedig van magyar nyelvű oktatás is. A magyar tagozat 79 alapképzési és 38 mesterképzési szakon biztosítja a magyar nyelvű felsőfokú képzést, a 25 doktori iskola 29 doktori programjának nagy részén is lehetősége van a hallgatóknak arra, hogy magyar tanárok vezetése mellett végezzék kutatómunkájukat. 40000-nél több hallgató tanul ma a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, ebből mintegy 6000-en magyarul, további 3500 magyar anyanyelvű hallgató pedig a más nyelvű (román, angol, német, francia

63


stb.) képzéseken. A 2000-nél több oktatónak csaknem negyede tanít a magyar tagozaton. Kolozsvár mellett Erdély és Partium 5 (Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásáhely, Szatmárnémeti) városában működnek kihelyezett tagozatok magyar nyelven, melyek elsősorban a turizmus és tanítóképzés területén nyújtanak képzéseket. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem kiterjedt nemzetközi kapcsolathálózattal rendelkezik: a világ csaknem 200 egyetemével van együttműködési szerződése, az elmúlt 10 évben pedig 5000-nél több hallgatónk tanult külföldön az ERASMUS és CEEPUS programok, illetve egyéb részképzések keretében. Magyarországon 13 felsőoktatási intézménnyel van együttműködési szerződésünk, három egyetemmel (ELTE, Corvinus, Szegedi Tudományegyem) kettős doktorképzést lehetővé tevő egyezményünk, az ELTE-vel pedig kettős mesterképzésre vonatkozóan is aláírtunk egy keretszerződést.

Tehetséggondozás a BBTE-n A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű oktatásának egyik legnagyobb nehézsége az elitképzés lehetőségének hiánya volt. Ennek kiküszöbölésére indította a 2004/2005-ös tanévben a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet a szakkollégiumi programot, melynek keretében karonként működő szakkollégiumok ösztönözték a hallgatókat az egyéni, illetve csoportos kutatásokra azzal a céllal, hogy elősegítsék a hallgatók szakmai életbe való bekapcsolódását. A 2013/2014-es tanévtől az egyetem is felvállalta szervezett módon a szakkollégiumi rendszer támogatását és kiépítését: a kiváló képességű és az egyetem Szakkollégiumába felvételt nyerő hallgatók külön bentlakásban kapnak helyet, ahol lehetőségük van arra, hogy saját tudományterületükön kívül más diszciplínákban is képződjenek, korszerű és magas színvonalú elméleti és gyakorlati tudás szerezzenek, és egyidejűleg pozitív közösségi élményekkel gazdagodjanak. Azt, ami kezdetben a magyar tagozat kezdeményezése, pályázatokból és önkéntes munkával fenntartott rendszere volt, ma az egyetem intézményként felkarolta és támogatja. A tehetséggondozás másik hangsúlyos pillére a BBTE-n a szakkollégiumi rendszerre alapozó tudományos diákköri munka, mely az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (2014-ben 17. alkalommal kerül megrendezésre), illetve Kárpát-medencei távlatokban az Országos Tudományos Diákköri Konferencia munkálatain tudja megmutatni és megmérettetni eredményeit. A 2013-as, 16. ETDK-n 31 szekcióban 284 egyetemi hallgató 215 dolgozatot mutatott be, illetve első alkalommal 31 TUDEKnyertes középiskolás is lehetőséget kapott arra, hogy munkáját bemutassa. Az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián legjobbnak ítélt dolgozatok lehetőséget kapnak arra, hogy az OTDK-n megmérettessenek. A 31. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára 77 dolgozattal neveztek az ETDKról továbbjutott hallgatók. Mi sem mutatja jobban az erdélyi tudományos utánpótlás nevelésének sikerét, mint hogy 8 szekcióban 26 díjat, ebből 5 első helyezést sikerült hazahozniuk. 2 hallgatót (a BabeşBolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán tanuló Fodor Jánost és a Protestáns Teológiai Intézet hallgatóját, Kató Szabolcs Ferenczet) Pro Sciencia Aranyéremmel, dr. Néda Zoltán egyetemi tanárt, a BBTE Fizika Karának oktatóját pedig Mestertanár Aranyéremmel tüntette ki az Országos Tudományos Diákköri Tanács. A Kolozsváron folyó tehetséggondozó munka újabb elismerése az, hogy 2015-ben itt kerül sor a 32. OTDK Fizika-Földtudományok-Matematika szekciójának üléseire. Az esemény azért is jelentős, mert első alkalommal tartják majd határon kívül az OTDK egy szekciójának munkálatait.

64

T u d o m á n y o s u tá n p ó t l á s E r d é ly b e n

A BBTE a tudományos utánpótlás képzésében lépéseket tesz a középiskolások felé is. Egyrészt a kiváló képességű iskolások lehetőséget kapnak arra, hogy első önálló tudományos szárnypróbálgatásaik eredményét bemutassák az ETDK-n, másrészt pedig az egyetem nyílt napokat is szervez számukra, amikor közelebb kerülhetnek az egyetemi élethez, kapcsolatba kerülhetnek leendő tanáraikkal és diáktársaikkal. A 2013 őszén első alkalommal megszervezett „Középiskolások hosszú hétvégéje a BBTE-n” névre hallgató programon Erdély és Partium csaknem minden magyar nyelvű középiskolája képviseltette magát. Összesen 180 iskolás vett részt az ismeretterjesztő előadásokon, műhelymunkákon, beszélgetéseken.

A tudományos utánpótlás képzésének kihívásai Mind a tehetséggondozás, mind pedig általában a felsőoktatás nagy problémája és kulcsfontosságú megoldandó feladata a tanárképzés minőségének javítása. Sajnos a tanárszakma presztízse mindinkább csökkenőben van, egyre kevesebb tehetséges fiatal választja ezt a pályát, ráadásul a bolognai oktatási rendszerre való átállás még nehézkesebbé tette az amúgy is akadozó, kis óra- és tanegységszámokkal rendelkező tanárképzést. Jelenleg a törvényi feltételek adottak volnának a következő generációk képzése szempontjából kulcsfontosságú didaktikai képzés fejlesztéséhez, hiszen a 2011-es tanügyi törvény lehetővé teszi ún. didaktikai mesterszakok indítását, ám az ehhez szükséges módszertan kidolgozása késik és még mindig bizonytalan, hogyan fog a gyakorlatban ez kinézni. Ez a tanügyi törvény tenné lehetővé a bolognai rendszerre való átállással megszüntetett kettős szakok újraindítását is, mely a tanárképzés szempontjából szintén nagy nyereség volna, hiszen egy szakosként a legtöbb tanár nehezebben tud elhelyezkedni, gyakran nem tudják számára egy iskolában a megfelelő óraszámot biztosítani. Az alkalmazás módszertana azonban ebben az esetben sem készült el és évről évre halasztódik a kettős szakok indítása. A BBTE kidolgozta az erre vonatkozó konkrét javaslatait és az országos törvénykezés elé terjesztette őket, ám a válasz még várat magára. Ugyancsak a középiskolai oktatás minőségét szeretné javítani a BBTE másik kezdeményezése: ösztöndíjjal segíteni azokat a hallgatókat, akik vállalják, hogy az egyetemi képzés befejezése után tanárként dolgoznak. Ezt a javaslatot is szeretnénk törvényi szintre emelni. Mivel sok végzősünknek a tanárszakma nem vonzó alternatíva, egyre több tehetséges hallgató dönt a külföldi továbbtanulás és munkavállalás mellett. A tapasztalat azt mutatja, hogy az a hallgató, aki 2-5 évig külföldi egyetemen folyatott mesteri vagy doktori tanulmányokat már nagyon nehezen tér haza, hiszen ennyi idő alatt mind szakmailag, mind pedig magánéletileg egy másik közösségbe ágyazódik be. A tehetségek itthontartását szolgálják a kettős doktor- és mesterképzésekre vonatkozó egyezmények, illetve ezek gyakorlatba ültetése. Ezeknek keretében minden hallgató külföldi részképzéseken vesz részt, fél évet vagy egy évet tölt egy külföldi partnerintézménynél, ezalatt nemzetközi tapasztalatra és szakmai kapcsolatokra tehet szert. Ugyanakkor azonban betagozódik a BBTE oktató-kutató munkaközösségébe is, nagyobb eséllyel marad itthon, kamatoztatja szülőföldjén a külföldön megszerzett tudását és kapcsolatait. A BBTE-nek jelenleg három magyarországi egyetemmel van (ELTE, Corvinus, Szegedi Tudományegyetem) kettős doktorképzésre, az ELTE-vel pedig kettős mesterképzésre vonatkozó szerződése. Az első hallgatók már doktori fokozatot szereztek ezeknek a képzéseknek a keretében és egyelőre úgy tűnik, hogy a kezdeményezés sikeres volt, hiszen mindannyian itthon, Erdélyben építik szakmai karrierjüket.

65


Összefoglalás

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 1

Összegzésképpen elmondhatjuk tehát, hogy a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen komoly lépések történnek a tudományos utánpótlás képzése és a tehetséggondozás terén. A politikai, gazdasági kontextus, illetve a törvénykezés adta kereteket maximálisan kihasználva törekszünk arra, hogy a kiváló képességű hallgatók lehetőséget kapjanak a tudományos közösségbe való betagozódásra, munkájuk támogatást és elismerést nyerjen. Természetesen nehézségek itt is akadnak, hiszen egyrészt a tanárképzés minőségének csökkenése következtében mind több és több hiányossággal érkeznek a hallgatók a középiskolából az egyetemre. Másrészt pedig komoly erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy hallgatóink nemzetközi tapasztalatot szerezve itthon kamatoztassák tudásukat. A nehézségeket azonban igyekszünk nem legyőzhetetlen akadályként, hanem kihívásként, megoldandó feladatként kezelni.

(dr. Tonk Márton – dr. Szenkovics Dezső)

A magánegyetemi hálózat Erdély négy városában – Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Csíkszereda (s ezáltal négy régiójában) – a magyar tudományos és kulturális élet jelentős központjává vált, tudományos és kulturális fórumoknak, ifjúsági rendezvényeknek stb. ad otthont. Alapításuk óta eltelt időszakban a magyar magánintézményi hálózat bizonyította élet- és versenyképességét. A szakok és főleg az intézmények akkreditációs önfelmérő jelentéseinek elkészítése során számbavételre kerültek az eltelt évek megvalósításai: jelentős tudományos eredmények (tudományos cikkek, könyvek, konferencia részvétel, saját szervezésű rendezvények), minőségi oktatás, amelyet az akkreditált állami egyetemeken tett jó államvizsga eredmények és magas elhelyezkedési mutatók is alátámasztanak. A Sapientia EMTE esetében a 2004/2005-ös tanévben végzett az első évfolyam. Az ideiglenes működés időszakában a végzettek (összesen 2476 hallgató) akkreditált állami egyetemeken (tíz intézményben) jelentkeztek államvizsgára és szereztek oklevelet. A sikeres államvizsgázók aránya egyetemi szinten 95%. Az oktatási, nevelési, identitásformálói küldetés mellett a magánegyetemi hálózat több földrajzi helyszínen működő egyetemi karai más, döntő fontosságú stratégiai célokat is követnek. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara a városban a 2000. év fordulójára megváltozott népességi arányok (kevéssel 50% fölötti román lakosság) ellensúlyozására is hivatott; a csíkszeredai kar alapítása a zömében magyarlakta térség oktatási, kulturális, gazdasági felzárkóztatását célozza; az egyetem kolozsvári központja, illetve itt működő kara a magyarság egyik hagyományos, az erdélyi magyarság kiemelt szellemi központjának számító város „fel nem adásának” a szimbóluma (is kíván lenni), ugyanakkor egy önálló magyar felsőoktatási intézmény jelenléte a városban a romániai nemzetpolitikai törekvések ellensúlyozása szempontjából is stratégiai jelentőségű. Az 1. táblázatból látható, hogy a 2011/12-es tanévben a Sapientia EMTE négy karának keretében működő huszonhét szak közül tizennégy akkreditált. Az intézményi akkreditációs felmérést 2009 júniusában kérvényezte az egyetem. A felmérési eljárás lebonyolítása nyomán született pozitív szakvéleményezés eredményeként az ARACIS (a romániai minőségbiztosítási ügynökség) 2010. július 22-én döntött az intézményi akkreditáció jóváhagyásáról, majd a 2011. év folyamán sor került az egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározat elfogadására, illetve Románia Szenátusában való megszavazására. Jelenleg a kormányhatározat a kérdésben döntő testületet jelentő Képviselőház napirendjén sze-

1

66

A bemutató elkészítéséhez Tonk Márton: Lehetőségek, modellek, kihívások a kisebbségi felsőoktatás-politikában. In: Pro Minoritate 2012. tavasz, 69-82. szolgált alapul.

67


A S a p i e n t i a E r d é ly i M a g ya r T u d o m á n y e g y e t e m

repel, s egészen friss fejlemény, hogy a Képviselőház tanügyi szakbizottsága 2012. február 21-én megszavazta az előterjesztést. A Sapientia EMTE szakstruktúráját és szakjainak akkreditációs helyzetét a 2011/2012-es tanévben az alábbi táblázat szemlélteti (1. táblázat, „A” betűvel jelöltük a véglegesen akkreditált szakokat): 1. táblázat • A Sapientia EMTE szakstruktúrája a 2011/2012-es egyetemi évben Kar, helyszín

Csíkszeredai Karok (Gazdaságés Humántudományok Kar, Műszaki és Társadalomtudományi Kar)

Műszaki és Humántudományok Kar – Maros vásárhely

Természettudományi és Művészeti Kar – Kolozsvár Összesen EMTE 68

Szak Agrár- és élelmiszeripari gazdaság (A) Könyvelés és gazdálkodási informatika (A) Román nyelv és irodalom – Angol nyelv és irodalom (A) Általános közgazdaság (A) Statisztika és gazdasági előrejelzések Marketing Világ- és összehasonlító irodalom – Angol nyelv és irodalom Összesen GHK Szociológia (A) Környezetmérnök (A) Élelmiszeripari mérnök (A) Kommunikáció és PR (A) Ipari biotechnológia Közélelmezési és agroturisztika mérnök-menedzser Összesen MTTK Automatika és alkalmazott informatika (A) Informatika (A) Mechatronika (A) Számítástechnika (A) Kommunikáció és közkapcsolatok (A) Kertészmérnök Fordító – tolmács (teljes tandíjas képzés) Távközlés Számítógépes művelettervezés és gyártásvezetés Egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások Összesen MHK Környezettudomány Fotóművészet, filmművészet, média (A) Nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok Jog Összesen TMK

Szakindítás éve 2001 2001 2001 2002 2010 2010

Hallgatói létszám 75 93 70 70 12 46

2010

23

2001 2002 2002 2003 2010 2010 2001 2001 2001 2001 2002 2002 2008 2009 2009 2010 2002 2003 2005 2010

389 75 86 118 126 18 19 442 90 85 139 117 93 105 115 39 24 91 898 47 88 52 43 230 1959

Az akkreditált Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását kimondó törvény az államelnök aláírását (2012. március 28.) követően, a Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől (2012. április 3.) számított három napon belül lépett hatályba.2 Az intézményi akkreditáció elnyerése meghatározó fontosságú az egyetem számára, hisz csak ezt követően adhat ki oklevelet, szervezhet mesteri vagy (távlatilag) doktori képzést, távoktatást, vehet részt európai programokban és pályázatokban, és ennek elnyerése nyomán lehet jogosult az intézmény a román állami támogatásra. Fontos megjegyezni, hogy a mesteri szakok indítása tekintetében a 2014/15-ös tanév előkészítő év, az intézmény cselekvési terve szerint ugyanis az év során elkészülnek az engedélyeztetéshez szükséges felmérések, illetve megtörténhet az akkreditációs iratcsomók előterjesztése is a romániai szakhatósághoz (ARACIS). A címzetes oktatói testület 2012-ben számszerűleg és szakterületek szerinti eloszlás szempontjából nagyrészt megfelel az akkreditációs követelményeknek (186 főállású oktatóból 113 PhD címmel rendelkezik). Globálisan számítva az oktatók 67,5%-a főállású, ezek közül 24% rendelkezik professzori vagy docensi címmel. Az adminisztratív személyzet létszáma 148. Az oktatók kutatási eredményei, cikkei egyre nagyobb számban jelennek meg a jelentős nemzetközi adatbázisokban is jegyzett szakmai folyóiratokban (526 cikk, amelyből 247 ISI), és számos rangos szakmai rendezvény szervezője vagy társszervezője az egyetem. Létrejöttek a kari vagy tanszéki szintű kutatóközpontok, és az egyetem elnyerte a kutatási tevékenység elismeréséről szóló hivatalos minősítést a Román Oktatási Minisztérium kutatási szakhatósága részéről.

Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Kar3 A Sapientia EMTE Erdély szellemi fővárosában, Kolozsváron is jelen van, itt a Természettudományi és Művészeti Kar működik 2000 óta. A Kar minőségi, gyakorlati oktatást kínál és a kezdetektől hallgatóbarát, jó hangulatú egyetemi környezetet alakít ki. A kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar Erdély minden szegletéből, de az európai uniós tagság eredményeként külföldről is érkező hallgatók számára elérhetővé teszi az igazi, gyakorlati anyanyelvű oktatást. A színvonalas képzési kínálat mellett a modern pedagógiai módszerek alkalmazása, a diákcentrikusság és az intézményi rugalmasság miatt választják igen sokan a Sapientia EMTE kolozsvári karát és válnak részesévé a „Sapientiás diák” életformának. Az egyetemhez kapcsolódó gondjaik rendezésében a diákok számára nyitott, elérhető és magyar nyelvű akadémiai adminisztráció áll rendelkezésre. A kolozsvári kar alapképzésben négy szakon kínál tanulási lehetőséget: Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok, Jog, Filmművészet, fotóművészet, média és Környezettudomány. A szakok keretében a hallgatóknak változatos (rendezvényekkel, nyári táborokkal, külföldi szakmai utakkal tarkított) képzési kínálatot, megfelelő szakmai fejlődési körülményeket, de ugyanakkor az akadémiai közösséghez való tartozást, oktató és hallgató közötti partneri viszonyt nyújt az egyetem.

2 3

Forrás: Rektori köszöntő. A Sapientia EMTE hivatalos honlapja, www.sapientia.ro/hu, letöltés ideje: 2013. március 31. A Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Kar bemutatójának elkészítéséért köszönettel tartozunk dr. Murádin János Kristófnak, a Kar főállású oktatójának, aki egyben a kari kancellári teendőket is ellátja.

69


Szakmai műhelyek, többezernyi kiadványt számon tartó könyvtár, rendszeres rendezvények, valamint fiatal, motivált és jól felkészült oktatók segítik a hallgatókat, hogy tanulmányaik befejeztével sikeresen boldoguljanak a munkaerőpiacon. Fontos kínálata a Természettudományi és Művészeti Karnak az emelt óraszámban folyó idegen nyelvoktatás: angol és német, valamint igény esetén francia nyelvből. Az oktatás szerves részét alkotó idegen nyelvű képzés heti rendszerességű alap-, közép- és felső szintű tanórákat tartalmaz, külön figyelve arra, hogy keretében elsajátítható legyen az adott tudományterülethez kapcsolódó szakterminológia.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az ukrajnai felsőoktatás 1 (Csernicskó István)

A kolozsvári szakok kínálata A Nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok szakon a hallgatók alapos ismereteket sajátíthatnak el az Európai Unió létrejötte, működése és a mögötte álló jogrendszer és intézményrendszer tekintetében. Emellett az állami szervek működését is elsajátíthatják a helyi adminisztrációtól a központi szervekig. Továbbá a szakon jelentős szerepet játszanak a kisebbségi ügyeknek és a regionalizmussal kapcsolatos kérdéseknek szentelt tantárgyak. A szak honlapja: http://et.sapientia.ro A Jog szak célja a korszerű jogi szakismeretek átadása. A képzés kétnyelvű, román-magyar képzés. A magyar és román szaknyelv ismerete lehetővé teszi, hogy a végzett hallgatók egyszerre két uniós nyelven, magas színvonalon végezhessék tevékenységüket. Az oktatott jogi tárgyak négy nagy csoportba sorolhatóak: alapozó tárgyak, közjogi tárgyak, büntetőjogi tárgyak és civilisztikai (magánjogi) tárgyak. A szak külföldi kapcsolatai révén a hallgatók külföldi konferenciákon, versenyeken vehetnek részt. Honlap: http://jog.sapientia.ro A filmművészet, fotóművészet, média szak olyan fiatalokat vár, akik érdeklődést mutatnak a filmek iránt, szeretnek fotózni, és már kipróbálták a filmezést is, vagy úgy érzik, örömmel készítenének filmet. Az elsőéves általános, alapozó képzés után háromféle szakosodási lehetőség közül lehet választani: film- és tévérendezői szakirány, film- és tévéoperatőri szakirány és audiovizuális kommunikáció (forgatóköny- és reklámírás, filmelmélet). A szak honlapja: http://film.sapientia.ro A Környezettudomány szak célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a környezettudomány alkalmazott szintű művelésére és a környezeti problémák hatékony megoldására. Tanulmányi utak során (Budapest, Debrecen, Nyíregyháza stb.) a hallgatók megismerkedhetnek a külföldi egyetemek hasonló szakjain folyó oktató-kutató munkával. A terepgyakorlatok alatt (Görögország, Tordai-hasadék, Békásiszoros - Hagymás Nemzeti Park, székelyföldi mofetták stb.) elsajátítják a környezeti minták begyűjtésének, tárolásának és feldolgozásának technikáit. A szak honlapja: http://kt.sapientia.ro A Sapientia kolozsvári Természettudományi és Művészeti kara szakjainak mindegyikén a hallgatók tanulmányi-, szociális és érdemösztöndíjakat, illetve speciális ösztöndíjakat nyerhetnek el.

Az ukrajnai magyar felsőoktatás rövid története Kárpátalja esetében az önálló magyar felsőoktatást a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (ma: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) 1996-os megalakulása óta tartjuk számon. Azonban már korábban, az ország függetlenedése előtt (1963-tól) is volt lehetőség (részben) magyar nyelvű tanulmányok végzésére az Ungvári Állami Egyetem (ma Ungvári Nemzeti Egyetem, továbbiakban UNE) magyar nyelv és irodalom szakán, valamint a Munkácsi Középfokú Tanítóképző intézményében (ma: Munkácsi Állami Egyetem, Humán-pedagógiai Koledzs, a továbbiakban Munkácsi tanítóképző). A magyar nemzetiségű hallgatok aranya alacsonyabb a kárpátaljai felsőoktatási intézményekben, mint Kárpátalja lakosságán belüli arányuk. 1. ábra • A felső végzettséggel rendelkezők %-os aránya a 10 évnél idősebbek körében nemzetiségi bontásban (országos viszonylatban, ill. Kárpátalján, 2001-es cenzus

Felhasznált irodalom: – Tonk Márton: Lehetőségek, modellek, kihívások a kisebbségi felsőoktatás-politikában. In: Pro Minoritate 2012. tavasz, 69-82. szolgált alapul. – A Sapientia EMTE hivatalos honlapja, www.sapientia.ro/hu, letöltés ideje: 2013. március 31. 1

70

Jelen tanulmány Csernicskó István előadása alapján készült.

71


A II . R á k ó c z i F e r e n c K á r páta l j a i M a g ya r F ő i s k o l a a z u k r a j n a i f e l s ő o k tatá s

A kárpátaljai oktatási rendszer egyenlőtlenségei az egyes nemzetiségek iskolázottság mutatóiban is tükröződnek. 2. ábra • Nemzetiség, anyanyelv és tannyelv a felsőoktatásban, Ukrajna (2001-es cenzus, ill. 2009/2010-es tanév) Nemzetiség

Anyanyelv

Ezen a nyelven tanul a felsőoktatásban (a hallgatók %-ában)

ukrán

77,82

67,53

88,019

orosz

17,28

29,59

11,875

angol

0

0

0,061

magyar

0,32

0,34

0,044

egyéb

4,58

2,54

0,001

összesen

100

100

100

Jól látható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya messze az orosz nemzetiségen belül a legmagasabb, es hasonló a helyzet a szakmunkás képzettséget szerzett lakosságon belül is. A magyarság az érettségizettek körében felülreprezentált, ami kitűnően jelzi, hogy a kárpátaljai magyarság számara a közelmúltig (a II. RFKMF megnyitásáig) a középiskola volt az a legmagasabb iskolai fokozat, amelyet anyanyelven végezhettek, kivéve természetesen az UAE magyar filológiai szakát.2 A Rákóczi Főiskola sem vonhatja ki magát az általános ukrajnai folyamatokból. A főbb kihívások, melyekkel szembe kell néznünk: – A demográfiai háttér. – Az oktatás alacsony színvonala Ukrajnában. – Az akkreditációs követelmények. – Az ország (oktatás) politikai instabilitása

az oktatáspolitikai törekvések is veszélyeztetik: szoros összefüggés mutatkozik a minden szakra kötelező ukrán tesztvizsga és a továbbtanulási mutatók között. Sok szülő az állam oktatáspolitikai döntései következtében az ukrán tannyelvű iskolát választja gyermeke számára. Kutatási adatokon nyugvó becslések szerint egy-egy kárpátaljai magyar korosztály 15-20%-a jár ukrán tannyelvű iskolába. Többségük nem a magyar nyelvű felsőoktatást választja. A magyar tannyelvű kárpátaljai iskolák tanulóinak 17%-a roma. Egy-egy érettségiző korosztály kb. 30%-a folytatja Magyarországon a felsőfokú tanulmányait. A megfontolatlan oktatáspolitikai fejlesztések, az átgondolatlan expanzió is nehézségeket okoz. 3. ábra • Magyar nyelven tanulható szakok Kárpátalján

Szakok

Rákóczi Főiskola

UNE Magyar Kar

Szlavisztikai Egyetem, Ungvár

Munkácsi Állami Egyetem

Összesen

X

1

Óvodapedagógia

X

Tanítói

X

Magyar

X

Ukrán (magyar isk.)

X

Angol

X

Történelem

X

Földrajz

X

1

Biológia

X

1

Fizika Matematika

X

Könyvvitel

X

Összsen

10

2 X

X

3 1

X

2

X

2

X

1

X

2 1

4

2

1

17

Demográfiai háttér Ukrajna lakossága drasztikusan csökken. Az 1989-ben még 52 milliós, 2001-ben 48 milliós ország lakossága előrejelzések szerint 2050-re 35 millióra esik vissza. 2013-ban alig éri el a 43 milliót. A lakosság csökkenése az oktatásban résztvevők számán is látszik. 2011-ben országosan 41%-kal érettségiztek kevesebben, mint az előző évben. A főiskola hallgatói létszámát az országos trend mellett

2

72

Csernicskó István 2008: A magyar nyelvű/nyelvi oktatás stratégiai kérdései Kárpátalján, http://www.nemzetpolitika.gov.hu/ data/files/133843334.pdf. Csernicskó István szerk.: A mi szavunk járása—Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Ungvár: PoliPrint, 2003

Az oktatás alacsony színvonala Az ukrán nyelv oktatásának alacsony színvonala következtében hallgatóink túlnyomó többsége alapszintű ukrán nyelvtudás híján érkezik a felsőoktatásba. Ez arra kényszeríti az intézményt, hogy a szabadon választható kreditek terhére magas óraszámban ukrán nyelvet oktassunk a hallgatóinknak. A szakmai ismeretek elmélyítése, az általános műveltségi szint emelése helyett tehát az államnyelv oktatásának feladatát is fel kell vállalnunk. A 6 éves korban magyar tannyelvű iskolában tanulmányaikat megkezdőknek mindössze 40-60%-a jut el az érettségiig.

73


A II . R á k ó c z i F e r e n c K á r páta l j a i M a g ya r F ő i s k o l a a z u k r a j n a i f e l s ő o k tatá s

A képzés színvonala az iskolákban folyamatosan csökken

A belpolitikai bizonytalanság

2009-ben és 2010-ben a központi teszteken ukrán nyelvből és irodalomból érték el a legmagasabb átlagpontszámot a felvételizők: a maximális 200 pontból 2009-ben átlagosan 148,33 pontot szereztek, 2010-ben pedig 152,81-et. Fizikából voltak a legalacsonyabbak az átlageredmények: 2009-ben 113,49, egy ével később ennél némileg jobb, 117,37 pontos átlagot értek el a felsőoktatásba igyekvők. Ezek az eredmények akár jónak is mondhatók volnának (hiszen 2010-ben ukránból a maximum pontszám 76,41%-át, fizikából pedig 58,69%-át érték el az emelt szinten maturálók), ha nem tudnánk, hogy a fent közölt eredmények valójában hazug statisztika mutatói. A maximálisan megszerezhető 200 pontból ugyanis 100 pontot már akkor megkap a vizsgázó, ha kitölti a vizsga regisztrációs lapját. Vagyis ukrán nyelvből és irodalomból a valójában csupán 100 pontos rendszerben mindössze 52,81 pontot (%-ot), fizikából pedig csak 17,37 pontot (%-ot) értek el átlagosan azok az érettségizők, akik a felsőoktatásban szeretnék folytatni a tanulmányaikat. 1991-ig a magyar tannyelvű iskolákban nem oktatták az ukrán nyelvet, csak az oroszt. Ma sincsenek meg a feltételek az államnyelv megtanulásához (nincs tanár, tankönyv, szótár). 2008-tól a felsőoktatásba jelentkezők számára minden szakra kötelezővé tették az ukrán nyelv és irodalom tantárgyat mint felvételi vizsgát. A tesztvizsga követelményei teljesen azonosak az ukrán tannyelvű iskolákban érettségizők és a nem államnyelven tanulók számára egyaránt. Eközben: mivel az emelt szintű érettségi alapján nyernek felvételt a hallgatók, az utóbbi években egyre több olyan diákunk van, aki egy szót sem tud magyarul. Más tárgyakból (matematika, fizika, kémia, földrajz, Ukrajna története, idegen nyelv) nincs eltérés az ukrán és magyar tannyelvű iskolák végzőseinek eredményei között (ezeket a vizsgákat anyanyelvükön tehették le a diákok).

A 11 évfolyamos képzés 12 osztályosra váltása 2000-ben, majd visszakozás 2011-ben. A felvételi eljárás rendje minden évben módosul. A következő évi felvételi eljárási rend csak a már folyó tanév novemberében, december derül ki. 4. ábra • A felsőoktatásba jelentkezők számára kötelező ukrán nyelv és irodalom központi érettségi/felvételi vizsga eredményei, 2008 és 2009

Következmények Az akkreditációs kihívások Ukrajna saját érdekeinek megfelelően értelmezi és alkalmazza a Bolognai Egyezményt, például: – A nem Ukrajnában szerzett diplomákat, tudományos fokozatok nem ismerik el az akkreditáció során. – Az alapképzés (BA/BSc) 240 kreditjéből kb. 60 kredit értékben ideológiai tárgyakat ír elő Kijev: Ukrajna története, ukrán kultúrtörténet, ukrán szaknyelv, életvédelem, ökológia, polgári védelem stb. – Miközben az ukrán nyelvből tett vizsga a felsőoktatásba belépés feltétele, ill. ukránt valamennyi felsőoktatási intézmény minden szakján kötelezően oktatni kell, az idegen nyelvek ismerete nem felvételi követelmény. A 240 kreditből mindössze 5 kredit értékben kötelező az idegen nyelv a felsőoktatásban. Az oktatóknak az egymástól jelentősen különböző ukrajnai és magyarországi (nemzetközi) tudományos életben egyaránt helyt kell(ene) állniuk.

74

Összefoglalás Az ukrajnai bel- és külpolitikai káosz bizonytalanságot, kapkodást szül az oktatásban is. Mindaddig, amíg a kárpátaljai magyar oktatási rendszer teljes függőségben van az erősen centralizált ukrajnai oktatási struktúrától, illetve a (magyarországi) támogatáspolitikától, a függőség egyben kiszolgáltatottságot és kényszerpályákat is jelent. Az 1996-ban létrejött Rákóczi Főiskolán 10 szakon folyik alapképzés (óvodapedagógus, tanító, angol, magyar, ukrán, történelem, földrajz, biológia, matematika és könyvvitel) és 6 szakon (tanító, magyar, ukrán, történelem, biológia, matematika) egyetemi oktatás. A következő tanévtől felsőfokú szakképzés indul 5 szakon: óvodapedagógia, szociálpedagógia, alkalmazott matematika, turizmus, könyvelő. 2001

75


KÉ P EK

(az első kibocsátás óta) 2120 államilag elismert oklevelet adtunk az ukrán állam akkreditált képzésekben (1301-et alapképzésben, 819-et egyetemi képzésben). Néhány jelenlegi adat: – 617 hallgató (ebből 251 levelező képzésben). – További 370 hallgató mint képzési helyet látogatja a főiskolát (Corvinus Egyetem, Szent István Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, Sárospataki Református Teológia). – 98 főállású oktató. – Közülük: 11 DSc, professzor, 54 PhD és/vagy tudományok kandidátusa, docens. – 3 kutatóintézet.

76

77


78

KÉ P EK

79


konferenciaprogram



π-Net

A jövő tudósgenerációjának helyzete és a kihívásai a határon túli oktatás és tehetséggondozás szempontjából Hely: NKE/ Bolyai-terem Moderátor:

• Tóth Norbert, egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem • Czene Gréta, elnök, PI-NET • Morvai Tünde, elnök, TéKa • Szávayné Séra Magdolna, Magyar Doktorandusz Közösség • Tarnóczy Mariann, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Osztályának vezetője • Csernicskó István rektorhelyettes, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola • Illyés Magda, kollaboráns, Babes-Bolyai Tudományegyetem, • Szenkovics Dezső, kari főtitkár, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem • Sabic Norbert, Vojvodina, Ph.D. hallgató, Közép-európai Egyetem • Fráter Olivér, elnökhelyettes, Nemzetstratégiai Kutatóintézet • Papp Z. Attila, igazgató, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet • Kántor Zoltán igazgató, Nemzetpolitikai Kutatóintézet • Bartáné Dr. Varga Judit, oktatási igazgató, Collegium Talentum

80

A rendezvény az ÁROP 2.2.5. „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt támogatásával valósul meg.

pi-net konferencia 2013

Recommend Documents