Ph.D. DOLGOZAT TÉZISEI
VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(=
*$='$6È*78'20È1<,.$5
Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1|YpQ\YpG V]HU.pPLDL7DQV]pN
Interdiszciplináris Doktori Iskola
,VNRODYH]HW
7pPDYH]HW
k:
Dr. Várnagy László
† DR. HUNYADI KÁROLY
MTA doktora
MTA doktora
DR. REISINGER PÉTER PH] JD]GDViJLWXGRPiQ\NDQGLGiWXVD
$=
6=,.È326=7$5(3&(*<201g9e1<(,
e6$.e76=,.
*<201g9e1<(.(//(1,*<2
M-
6=$%È/<2=È6È1$./(+(7
Készítette:
NAGY IDA KESZTHELY
2003
6e*(,
1 $.87$7Ï081.$(/
$]
V]L NiSRV]WDUHSFH
=0e1<(,&e/.,7
=e
S
(Brassica napus L. ssp. oleifera Metzg.
Ap. Sinsk.) hazánk második legfontosabb olajat adó növénye. Európa UHSFHWHUPHV]W
RUV]iJDLEDQ D] iWODJWHUPpVHN
-3,0 t/ha körüliek, a ha-
zai termésátlagok azonban egy évszázad alatt sem válWR]WDN MHOHQW $]DODFVRQ\WHUPpViWODJRNpVDMHOHQW
VWHUPpVLQJDGR]iVRNOHJI
WHUPHV]WpVWHFKQROyJLDKLiQ\RVViJDLEDQNHUHVHQG $ GROJR]DW WiUJ\iW NpSH]
VHQ
EERNDD
V]L NiSRV]WDUHSFH
Magyarországi VHQ QDJ\
gyomviszonyaira és gyomirtására vonatkozó adatok meglehet
számban állnak rendelkezésre. A növénytermesztési rendszer változása miatt (00-s repce, hibridek termesztése; alacsony magszámú vetés, tág térállású növényállomány;
PDJDV Gy]LV~ P
WUiJ\iN KDV]QiODWD
; megvál-
tozott herbicid ajánlat, stb.) ezek az információk csak korlátozott mértékben használhatók az integrált növényvédelem tervezése során. $]
V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPPHQWHVtWpVpQHN PyGR]DWDL
– a válto-
zó növénytermesztési szemlélet mellett – igen nagy változásokon estek át csak az utóbbi néhány évtized tekintetében is. A gyomok elleni küzdelemben
D MHOOHP]
HQ PHFKDQLNDL pV DJURWHFKQLNDL YpGHNH]pVW D V]LQWH
egyoldalú vegyszeres gyomirtás követte, ezt váltotta fel az utóbbi években a környezetkíPpO
LQWHJUiOWJ\RPV]DEiO\R]iV
Kísérleteink során vizsgáljuk: • a megváltozott növénytermesztési szokások mellett kialakult gyomfló-
rát a Kisalföldi térségben, a gyomfajok összetételét, a gyomnövények dominanciáját;
2 •
D YHWpVLG V]L
•
és a fajtaválasztás hatását a gyomnövényzetre
VV]HO
, az
vegetációVLG során a gyomosodás alakulását;
DYHWpVLG HO
a gyomnövényzetreJ\DNRUROWKDWiViW
WW
, a NO|QE|]
LG
EHQ
VV]HOpV
a betakarítás
vetett fajták gyomelnyomó képessége közöt-
ti különbségeket; • kisparcellás vizsgálatok alapján a fajtaválasztás gyomnövényekre
gyakorolt hatását tavasszal, a gyomfaj összetételt, a korai és középéréV
UHSFHIDMWiNJ\RPHOQ\RPyNpSHVVpJpW
• üzemi vizsgálatok alapján a fajtaválasztás gyomnövényzetre gyakorolt
hatását tavasszal; • aWDYDV]LW
V]iPJ\RPRVRGiVUDJ\DNRUROWKDWiV
át;
• vegyszeres kezelések hatáViW
BENTH.) iUYDNHOpVVHOIHUW
Pp]RQWyI
(Phacelia tanacetifolia
]|WWWHUOHWHQSUHHPHUJHQVHQNLMXWWDWRWWN
e-
zelések esetén; • posztemergensen kijuttatott Starane 250 EC és kombinációi gyomirtó
hatását galajjal (Galium aparine L.) IHUW
]|WWWHUOHWHQ
Célunk a gyomirtástervezés logikai rendszerének meghatározása, hogy aGROJR]DWWiUJ\iWNpSH]
V]LNiSRV]WDUHSFpEHQD
gyomnövényzet-
re, gyomszabályozásra vonatkozó adatokat az integrált gyomszabályozás információs rendszeréhez kidolgozzuk.
3
KÍSÉRLETI RÉSZ Gyomfelvételezési eljárások Kísérleteink során gyomfelvételezéseket végeztünk melyhez a becslési módszerek közül a Balázs-Ujvárosi-féle gyomfelvételezési módszert alkalmaztuk, a gyomnövények borítási %-ának kifejezésére. A gyomok és a kultúrnövény fejlettségének feljegyzésére a gyomfelvételezés során a BBCH skála értékeit használtuk.
A kisalföldi gyomflóra jellemzése A vizsgálat helye: 28 település határában, 55 nagyüzemi táblán hajtottuk végre felvételezéseinket. A gyomfelvételezések LG
SRQWMD
i: 1997 október 21-29., 1998 november
11., 1999 október 26., 1998 április 3., 1999 április 18. $YHWpVLG
KDWiVDD]
V]LJ\RPRVRGiVUD
A kísérlet helye: Mosonmagyaróvár. 9HWpVLG
N V]HSWHPEHU
szeptember 18. szeptember 25.
Vetett fajták: Valesca, Doublol $ YHWpVLG
KDWiVD D]
DEHWDNDUtWiVHO
V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPQ|YpQ\]HWpUH
WW
Kísérlet helye: Mosonmagyaróvár. 9HWpVLG
N V]HSWHPEHU
, szeptember 15., szeptember 22.
Vetett fajták: Valesca, Doublol, Codix, Indian
Fajta és a gyomnövényzet összefüggései országos fajtasoron Kísérlet helye: Mosonmagyaróvár.
VV]HO pV
4 9L]VJiODWLG
SRQWMD iSULOLV
.RUDLpUpV
FVRSRUW
.|]pSpUpV
FVRSRUW
vizsgált fajtái: Mécses, Eurol, Envol, Bristol. vizsgált fajtái: Aladin, Andrea, Attila, Bianca,
Casino, DS 29169, Duna, Erika, GK Ella, GK Helga, GK Lilla, GK Rita, Honk, Indián, Marika, Orkán, Piroska, Praska, Silvia, Strauss, Synergy, Szimfónia, Szonáta, Szvit, Valesca.
Fajta és a gyomnövényzet összefüggései üzemi kísérletekben Kísérlet helye: Mosonmagyaróvár. VizsgálatLG
SRQWMD iSULOLV
Vizsgált fajták: Emerald, Bolero, Danubia, Orkán, Valesca, Praska A UHSFHJ\RPYLV]RQ\DLDWDYDV]LW
V]iPIJJYpQ\pEHQ
A kísérlet helye: Lajta-Hanság Rt. Újudvari Kerület. 9L]VJiODWLG
A
SRQWMD PiUFLXV
WpO IRO\DPiQ NO|QE|]
17. 24. 31.
PpUWpNEHQ NLULWNXOW UHSFHiOORPiQ\EDQ
mintateret jelöltünk ki az alábbiak szerint: N|]HSHVW
iOORPiQ\ W
(
P
Gyomirtási vizsgálatok
2
), V
U
W
ULWND W
iOORPiQ\ W
iOORPiQ\ W
(
(
P
2
P
-3
2
),
)
V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ
Gyomirtási vizsgálatainkat Mosonmagyaróvár melletti táblákon végeztük kisparcellás kezelésekben. A tábla gyomviszonyait reprezentáló helyen beállított kezeléssorban minden esetben kezeletlen kontroll parcellát is kialakítottuk. A kísérletekben alkalmazott készítményekeWHO ]etes vizsgálataink eredményei alapján úgy állítottuk össze, hogy korábban nem vizsgált, speciális gyomproblémák leküzdésére tehessünk javaslatot
5
eredményeink alapján. A vizsgálatok során értékeltük a gyomirtó és fitotoxikus hatást.
Preemergens kezelések A kísérlet helye: Mosonmagyaróvár-Rajka útvonal mellett. .H]HOpVLG
SRQWMD
1999. szeptember 13.
*\RPLUWy KDWiV pUWpNHOpVpQHN LG
SRQWMD RNWyEHU
Értékelt gyo-
mosító faj: Pp]RQWyI (Phacelia tanacetifolia BENTH.). Fitotoxikus hatás értékeléséQHN LG
SRQWMDL V]HSWHPEHU RNWyEHU pV
október 25. A vizsgált készítmények: Butisan S (metazaklór), Butisan Star (metazaklór+quinmerak), Teridox 500 EC (dimetaklór), Teridox 500 EC + Command 48 EC (dimetaklór és klomazon), Devrinol 45 F + Command 48 EC (napropamid és klomazon), Lasso (alaklór), Lasso +Command 48 EC (alaklór és klomazon).
Posztemergens kezelések A kísérlet helye: Mosonmagyaróvár. KezelésekLG
SRQWMD
i:
• 1999. április 2. (A repce fenológiai állapota BBCH 30, a Galium
aparine BBCH 36-38.) • 1999. április 20. (A repce fenológiai állapota BBCH 31-51, a G.
aparine fejlettségi állapota: BBCH 38-50.) Felhasznált készítmények: Starane 250 EC (fluroxipír-metilheptil-észter) (Repcében csak eseti engedéllyel alkalmazható.), Lontrel 300 (3,6-diklórpikolinsav), Perenal (haloxifop-R-metilészter).
6
EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS $]
V]LNiSRV]WDUHSFHNLVDOI|OGLJ\RPIOyUDYL]VJiODWD $]
V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPYLV]RQ\DLQDN YL]VJiODWiUD J\R
m-
felvételezéseket végeztünk 1997-2000. között. A gyomfelvételezések adatai alapján meghatároztuk a kisalföldi repcevetések gyomnövényzetének összetételét, az életforma csoportok szerinti megoszlást, a gyomnövények dominanciáját. $YHWpVLG
KDWiVDD]
V]LNiSRV]WDUHSFH
gyomnövényzetére $ GROJR]DW YL]VJiOWD D YHWpVLG JpVHLW D]
V]L YHJHWiFLyV LG
ODWDLQNPHJHU UHSFH IHMO HOWpU
VRUiQ D J\RPRVRGiV DODNX
g-
lását. Vizsgá-
VtWHWWpND]WDJ\DNRUODWLWpQ\WKRJ\DNRUDLUHSFHY
GpVpUH pV J\RPHOQ\RPy
YHWpVLG
pV D J\RPQ|YpQ\]HW |VV]HI
-képességére kedYH]
etés a
KDWiV~ $]
YL]VJiODWDLQNEDQNO|QEVpJHWHUHGPpQ\H]HWWDJ\RPI
a-
jok összetételében.
Fajta és a gyomnövényzet összefüggései V]LNiSRV]WDUHSF
ében
Kisparcellás és nagyüzemi kísérletekben megállapítottuk a korai és kö]pSpUpV
UHSFHIDMWiNJ\RPHOQ\RPy
$UHSFHJ\RPYLV]RQ\DLDWDYDV]LW
-képességét. V]iPIJJYpQ\pEHQ
9L]VJiODWDLQNEDQ PHJiOODStWRWWXN D WDYDV]L W
vényzetre és gyomosodásra gyakorolt hatását.
szám gyomnö-
7
Preemergens kezelések hatása 3UHHPHUJHQV YHJ\V]HUHV J\RPLUWiVL NtVpUOHWHN VRUiQ D Pp]RQWyI i
r-
vakelés (Phacelia tanacetifolia BENTH. HOOHQLYpGHNH]pVLOHKHW
VpJHNHWYL]
s-
gáltuk. Negatív kísérleti eredmények alapján úgy találtuk, hogy a repce vetéVHQHPMDYDVROKDWyPp]RQWyI
PDJWHUPHV]WpVXWiQ
Posztemergens kezelések hatása Posztemergens vegyszeres gyomirtási kísérletek során a ragadós galaj (Galium aparine
/ HOOHQL YpGHNH]pVL OHKHW VpJHNHW YL]VJiOW
uk. A
Starane 250 EC (fluroxipir-1-metilheptil-észter) herbicidet szántóföldi kisparcellás kísérlet során vizsgáltunk önmagában, illetve kombinációban alkalmazva Lontrel 300 és Perenal készítményekkel. Megállapítottuk, hogy a Starane 250 EC herbicid a repce minden fenofázisában hatásos a G. aparine ellen, és más készítményekkel kombináltan alkalmazva a jó gyomirtó hatás megmaradása mellett kisebb a fitotoxicitás mértéke a repcére. *\RPV]DEiO\R]iVWHUYH]pVH
V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ
Célunk volt a]LQIRUPiFLyJ\ jtés és a gyomirtástervezés logikai rendszerének meghatározása
D]
LQWHJUiOW
J\RPV]DEiO\R]iV
HO
VHJtWpVpKH]
.
Eredményeink alapján a repce gyomszabályozása során javasoljuk a nöYpQ\ ELROyJLDL LJpQ\HLQHN D WHUPHV]WpV N|UOPpQ\HLQHN HJ\LGHM
ILJ\
e-
lembe vétele mellett megvalósítani a gyomnövények elleni védekezést. Amennyiben egy adott területen a gyomszabályozás szükséges, ajánlott azt presowing vagy preemergens kezeléssel megvalósítani. A posztemergens kezelés csak korrekció lehet, pl. M. inodora ellen. A herbicid kezelést mint SUHYHQWtYHOMiUiVWNHOOWHNLQWHQLQHPSHGLJPLQWWHUPpVQ|YHO HOMiUiVW
8
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Többéves gyomfelvételezés adatai alapján meghatároztuk a kisalföldi repcevetések gyomnövényzetének összetételét. 9L]VJiODWDLQNPHJHU WpVDUHSFHIHMO
$] HOWpU
Vt
tették azt a gyakorlati tényt, hogy a korai repceve-
GpVpUHpVJ\RPHOQ\RPy
YHWpVLG
-képességére kedYH]
KDWiV~
YL]VJiODWDLQNEDQ NO|QEVpJHW HUHGPpQ\H]HWW D J\R
m-
fajok összetételében.
Kisparcellás és nagyüzemi kísérletekben megállapítottuk a korai és kö]pSpUpV
UHSFHIDMWiNJ\RPHOQ\RPy
-képességét.
Negatív kísérleti eredmények alapján úgy találtuk, hogy a repce vetése nem javasolható Pp]RQWyI magtermesztés után.
Megállapítottuk, hogy a Starane 250 EC herbicid minden fenofázisban hatásos a G. aparine ellen, és más készítményekkel kombináltan alkalmazva a jó gyomirtó hatás megmaradása mellett csökken a fitotoxicitás mértéke a repcére.
9 $=e57(.(=e67e0$.g5e%
/Ë5778'20
Á-
1<26.g=/(0e1<(.,60(5(77(5-(6=7 /,.È&,Ï.(/
38
B-
$'È62.
Magyar nyelven megjelent tudományos közlemények: Nagy I. – Ódor Sz. (2000): Provokációs kísérlet Starane 250 EC gyomirtó V]HU DONDOPD]iViQDN OHKHW VpJHLUH
V]L NiSRV]WDUHSFH NXOW~UiNEDQ
Növényvédelem 36 (5) 245-249. Nagy I. – .DMGL ) $ YHWpVLG szHIJJpVH
pV DJ
V]L NiSRV]WDUHSFpEHQ
yomosodás mértékének ösz-
Magyar Gyomkutatás és Tech-
nológia 3 (1) 55-64. 1DJ\ , $]
V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPYLV]RQ\DLQDN MHOOHP]
L D
Kisalföldön (1997-1999). Magyar Gyomkutatás és Technológia 4 (1) 45-63.
Idegen nyelven megjelent tudományos közlemények: Nagy I. – Nagy Zs. – Reisinger P. (2003): A study on the relation between plant number of winter rape and weed number in spring. Magyar Gyomkutatás és Technológia 4 (1) 65-70.
Proceedingekben megjelent összefoglalók: Magyar L. – 1DJ\ , $] HJ\Q\iUL V]pOI V]HUHSH D NLVDOI|OGL UHSFHYHWpVHN
Mercurialis annua L.)
V]L J\RPRVRGiViEDQ
. V. Ifjúsági
Tudományos Fórum, Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon 0H] JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU.HV]WKHO\SS
-68.
10
Szakkönyvek, könyvrészletek: Nagy I. – Reisinger P. – Cser J. szerk. (1999): A repce, mint alternatív Q|YpQ\ 7HUPHV]WpVWHFKQROyJLD -|YHGHOPH]
VpJ (QHUJLD FpO~ IH
l-
használás módozatai, Pannon Agrártudományi Egyetem és MosonmagyaróváUL(OV
5HSFHV]|YHWNH]HW
CD-ROM: Nagy I. – Reisinger P. szerk. (2001): Repce károsítói. Növényvédelmi diagnosztikai szoftver, Mosonmagyaróvár ,VPHUHWWHUMHV]W
V]DNFLNNHNN|]OHPpQ\HN
Kovács Cs. Zs. – Nagy I. (1999): Nemzetközi repcekonferencia. Növényvédelmi Tanácsok 8 (12) 29. Nagy I. – Lajos M. (1998): A repcetermesztés gyomproblémái. Növényvédelmi Tanácsok 7 (8) 24-25. Nagy I. (2000): Legalább 2,5 t/ha-os termésátlagot repFpE
O 1|YpQ\Y
é-
delmi Tanácsok 9 (8) 14-15. Nagy I. – Ódor Sz. –+DMGX) ~MOHKHW
VpJHL
V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPLUWiViQDN
. Gyakorlati Agrofórum 11 (4) 30-31.
Nagy et al. (2000): Galaj-irtó.0DJ\DU0H] Nagy I. – .DMGL ) $ YHWpVLG V]HIJJpVH
JD]GDViJPiUFLXV
p. 13.
pV DJ\RPRVRGiVPpUWpNpQHN |
V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ
sz-
. Növényvédelmi Tanácsok 11 (9)
44. Nagy I. – 7DPiV , 9HWpV HO
WW QpKiQ\ V]y D UHSFpU O
. Gyakorlati
Agrofórum 13 (8) 57-58. Nagy I. (2002): Repce – jó termésátlaggal. Növényvédelmi Tanácsok 11 (9) 45-46.
