PHD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
A bizottság tagjai: Elnök: Gönczi Ambrus
Dr. Kardos József DSc Bírálók:
A Gregersen család beilleszkedése a magyar nagypolgári vállalkozói társadalmi csoportba a XIX. században Történettudományok Doktori Iskola Iskolavezetı: Dr. Erdıdy Gábor DSc Mővelıdéstörténeti Program
Dr. Halmos Károly PhD Dr. Germuska Pál PhD Titkár: Dr. Kertész Botond PhD Tag: Dr. Juhász Katatlin PhD Póttag: Dr. Géra Eleonóra PhD Dr. Ifj. Bertényi Iván PhD
Témavezetı: Dr. Kósa László MHAS
Programvezetı: Dr. Kósa László MHAS
BUDAPEST 2013
minden
adottsággal
megtakarított
–
pénzzel,
megfelelı
ambícióval
szakképzettséggel,
és
szorgalommal
–
rendelkezett ahhoz, hogy egzisztenciát teremtsen magának.
I. A kutatás tárgya, értelmezési kerete
Jelentıs szerephez jutott a hazai vasúthálózat kialakításában, részt A XIX. század közepének magyar polgárosodásával
vett
a
fıbb
magyarországi
vasútvonalak
építési
munkálataiban, s úgy tudott saját vállalkozása megindításához,
hazai
majd továbbfejlesztéséhez megfelelı tıkét elıteremteni e
iparosodással szervesen összefüggı polgárosodás hosszabb
munkálatok során, hogy neve mindvégig tiszta maradt a vasúti
ideje hálás témája történettudományunknak, irodalmunknak,. A
panamáktól
polgárosodást elısegítı mozgalmaknak, politikusoknak, az
Magyarországra költözése után 18 évvel már a fıvárosban is
1867-es
a
egyre több munkában, gátak, pályaudvarok, középületek
kormányzatoknak ugyanolyan nagy szüksége volt a gazdasági
építésében vállalt szerepet. Az 1870-es évek végétıl az
fejlıdést elırelendítı iparosokra, mint amennyire szüksége volt
Osztrák-Magyar
ezeknek
találkozhatunk kivitelezıként nevével.
szervesen
összefüggı
kiegyezést
az
ipari
fejlıdés,
követı
iparosoknak
idıszakban
a
illetve
a
pedig
polgárosodás
már
meglétére,
felgyorsulására, a polgári Magyarország megteremtésére.
hangos
1860-as
és
Monarchiában
Gregersen
1870-es
egyszerre
vállalkozása
több
helyen
megteremtésében
fejlesztésében
különösen értékes szerepük volt a külhonból hazánkba
évtizedekben testvéreire és unokatestvéreire, majd gyermekeire
települı, szakértelemmel és elegendı tıkével rendelkezı
támaszkodott. A Gregersen család, és elsısorban Gregersen
személyeknek,
Gudbrand életútját már több kutató is vizsgálta, de elsısorban
az
iparosodó
és
polgáriasodó
Magyarország a biztos megélhetés ígéretét jelenthette. A norvég ácsmester Gregersen Gudbrand 1847-ben, a vasútépítés kezdeti idıszakában érkezett Magyarországra, s
módon
rokonaira,
az
és
Ebben a bonyolult, és sokszor buktatókkal teli kölcsönhatásban
akiknek
természetes
évtizedekben.
elsı
gazdaságtörténeti és várostörténeti célból, illetve irányból. Ez a dolgozat
leginkább
azokat
az
életmód-történeti,
és
mővelıdéstörténeti aspektusokat szeretné bemutatni, mely a
2
a
alakját gyakran a korabeli sajtó, néha pedig a szépirodalom is
számarányát tekintve viszonylag szők rétegnek az integrációs
„használta” mintaként a polgári mentalitást követı, a tisztességes
törekvéseivel kapcsolatosak. Az értekezés számba veszi ezeket,
haszonra törekvı gyáros alakjának megteremtéséhez. Nem utolsó
de részletezésüket és elemzésüket nem tartja feladatának, mivel
sorban ahhoz is, hogy bizonyítsák, ezek a külföldrıl ideszármazott
az adott kereteket szétfeszítené
iparosok ugyanolyan örömmel váltak magyarrá, mint amilyen
magyarországi
társadalmi
csoportok
között
ennek
örömmel fogadta ıket soraiba a nemzet. Munkám során természetesen elsıdleges fontosságúnak II. A kutatás célkitőzései, módszerei, forrásai
tartottam a levéltári és könyvtári források alapulvételét. A levéltári források közül elsısorban a Budapest Fıváros Levéltárában igen
Disszertációmban szeretném megvizsgálni, hogyan és milyen
nagy számban fellelhetı, különbözı típusú anyagok voltak
lépcsıfokok megtétele útján sikerült a hazai nagyiparosok társadalmi
segítségemre (árvaszéki, hagyatéki, polgári peres és egyéb iratok),
csoportjába érkeznie, hogyan és milyen sikerrel tudtak a
de a Magyar Nemzeti Levéltár és Vác Város Levéltára szintén ıriz
Gregersenek integrálódni abba az egyébként társadalmi, etnikai és
a Gregersen-céggel kapcsolatos anyagokat. A felhasznált források
vallási eredetét és hovatartozását tekintve is meglehetısen sokszínő
közül
rétegbe, mely pontosan ezek miatt a különbözıségek miatt szintén a
leszármazottaival folytatott beszélgetések, interjúk anyaga. Ezek
pozíciókeresés és helyezkedés stádiumában volt. A sikeresség egyik
elsısorban az életmódtörténeti, mővelıdéstörténeti vonatkozásuk
mérıeszközeként néhány hasonló háttérrel rendelkezı nagyiparos
miatt jelentettek segítséget. A családi emlékezett által megırzött,
életpályáját is megvizsgálom, elsısorban olyanokét, akik Gregersen
több generációval korábbról fennmaradt történetek, események
Gudbrandhoz hasonlóan self-made-man-ként, bizonyos anyagi
természetesen kellı kritikával kezelendıek, ugyanakkor fontos
háttérrel már rendelkezve, de az itthoni, számukra idegen
adalékokul szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a leszármazottak mit
környezetben mégiscsak szinte a semmibıl teremtettek maguknak
tartottak fontosnak megırizni, illetve hogyan ırizték meg a fontos,
önálló, és országos hírő vállalkozást. Ezeknek az iparosoknak az
vagy fontosnak vélt információkat. Idısebb Gregersen Hugó
külön
említést
érdemelnek
a
Gregersen
család
3
elmebetegségével kapcsolatban az interjúk kezdetén meglehetısen
nagypolgári-nagyvállalkozói csoportban kellett a Gregerseneknek
óvatosan fogalmaztak, végül olyan történetet is hajlandóak voltak
gyökeret ereszteni. Ellenkezıleg, számos csoportból állt össze az a
megosztani, amely semmi esetre sem tőntette fel kedvezı képben az
közeg, melybe integrálódniuk kellett. Természetes és logikus
említett beteget. Olyan esemény is akadt a családtörténetben,
jelenségnek tartom, hogy amikor egzisztenciát teremtı szándékkal
melyrıl már az elején kijelentették, hogy nem hajlandók
letelepedtek elsısorban a családi kötelékben bíztak. Ugyanilyen
nyilatkozni, sıt az interjúkészítıt arra kérték, ne használja fel
logikusnak tőnik, hogy amikor sikerült a kisvállalkozói közeget
értekezésében. A második generáció férfi és nıtagjai (illetve azok
túlhaladni, sıt nagyjából másfél évtized alatt a nagyvállalkozói
házastársai) között, a cég felszámolásának ideje alatt, olyan
szférába emelkedtek, a családtagok a hasonló hátterő és kulturális
konfliktus támadt a vagyonmegosztás miatt, mely egészen az 1990-
közeggel bíró családok tagjaival kerültek kapcsolatba – s az
es évekig befolyásolta a leszármazottak, a negyedik és ötödik
esetleges baráti kapcsolatokat elıször valamiféle munkakapcsolat
generáció tagjainak viszonyát.
elızte meg. Fontosnak tartom azt is, hogy amikor üzletrıl, vállalkozásról volt szó, a társadalmi háttér nem jelentett akadályt, az egyik leggyümölcsözıbb vállalkozás, a Gregersen–Schwarcz-cég létrehozatalánál a teljesen különbözı etnikai, vallási és társadalmi
III. A kutatás összegzése, eredményei
eredet és származás a legkevésbé sem akadályozta cégalapítás A
Gregersen
család
fıága
minden
sajátságával,
gondolatának megszületését.
összességében sikeresen tagozódott be az ország nagypolgári
Integrációs stratégiájuk tekintetében bizonyos érdekességek
társadalmi csoportjába. Ez a kijelentés akkor is megkockáztatható,
jellemezték a Gregersen családot, hiszen finom, de határozott
ha tudjuk, milyen sokszínő és rétegő volt ez a csoport; ha tudjuk,
óvatossággal mozogtak a társadalmi élet egyes területein. A családi
hogy a csoport tagjainak etnikai, vallásfelekezeti jellemzıi
kapcsolatok kialakításánál az arisztokrácia képviselıitıl inkább
rányomták
rendszerükre,
húzódoztak, mintsem közeledtek volna feléjük, a politika színterétıl
önszervezıdésükre; ha kijelenthetjük, hogy nem egy homogén
pedig megpróbálták magukat távol tartani. Természetesen ez utóbbi
bélyegüket
a
kapcsolati
4
megállapítást árnyalja az a tény, hogy a „nagycsaládban” akadt
játszott fontos szerepet abban, hogy (legalábbis ami a Gregersenek
politikus, aki pártszínekben a fıvárosi közgyőlésben tevékenykedett
attitődjét, mindennapi viszonyrendszerét jellemezte) ez így alakult.
(Gregersen Lujza, Gudbrand unokahúga), és olyan közvetlen
Az alapot a nagycsalád fejének, Gregersen Gudbrandnak a
leszármazott is volt, akinek a házastársa mind a fıvárosban, mind a
mintaadó jellemvonásai adták meg. A munka, mint a mindennapi
nemzetgyőlésben belekóstolt a politika világába (dr. Verebély
életet meghatározó legfıbb tényezı, a vállalt feladatok tisztességes
Jenı).
elvégzésének kötelessége, a saját erıbıl történı önmegvalósításnak A vidéki társadalmai életben való elhelyezkedés kiterjedtebb
az
örökölt
anyagi
kiváltságok álló
személyek
fölé
helyezése,
(elsısorban
a
vele
és mélyebb volt, de ennek a norvég társadalmi eredet és háttér is
munkakapcsolatban
beosztottak,
lehetett oka, Gudbrand mintaként hagyhatta örökül a vidékhez való
alkalmazottak) érdekeinek figyelembe vétele, az evangélikus
ragaszkodást. Ám arról semmi esetre sem volt szó, hogy a
felekezethez való ragaszkodás, a karitatív tevékenység, külön-külön
nagyvárosi élettérbıl kiszorultak volna, inkább önkéntes és kevésbé
is befolyásolhatták kisebb-nagyobb mértékben az integráció útját. A
tudatos választás volt ez, mintsem a környezettıl való idegenkedés.
Magyarországon eltöltött évtizedek során tapasztalatiból azt a
Arra a kérdésre, hogy a nagyvárosi nagypolgári társadalmi
következtetést is leszőrte, hogy létezik a társadalmi életnek olyan
közegben a család vidéki bázisukhoz hasonló erıs gyökereket
színtere, melytıl jobb, ha távol tartja magát és vállalkozását.
eresztett volna, már nem lehet választ adni. Amennyiben az
Vagyonosodását, cége sikereit nem akarta átváltani további
integrációs folyamat ezen a szinten valóban hosszabb idıt igényelt,
társadalmi emelkedésre: így például az arisztokráciától ugyan nem
a történelmi kataklizmák, a polgári fejlıdés és berendezkedés
zárkózott
elakadása, majd erıszakos felszámolása olyan gátoló tényezı volt,
közéjük tartozni. A politikától már határozottabban távol tartotta
melyet nem lehetett kikerülni.
magát, felismerve, hogy könnyen céltáblává válhat akkor is, ha a
el, de nem is szeretett volna valamiféle parvenüként
A Gregersen család beilleszkedési folyamata tehát egyszerre
legkevésbé sem szeretné nevét politikai színezető ügyekhez adni. A
volt tipikus és atipikus, követett bizonyos mintákat és próbált
külföldi származás, nevezetesen a Magyarország és Norvégia
némely mintákat óvatosan, de határozottan elkerülni. Több tényezı
közötti kapcsolatban rejlı lehetıségek kihasználása további
5
módosító tényezı volt, mely a beilleszkedés folyamatát árnyalhatta.
stratégiájukról eddig is ismert színes képet. A sikeres fiumei
A kettıs identitás, mely elsısorban gyermekei és unokái számára
hajózási vállalkozás, a halászat és halfeldolgozás, vagy éppen a
nyitottak új kapukat már az 1880-as évektıl kezdve, nagy szerepet
szórakoztatóipar felé való közeledés (és a cirkusz üzemeltetésének
játszott a nagycsalád összetartozás tudatának erısítésében is. A
veszélyeibıl levont következtetés) ide sorolható, de az idısebb
norvég
Hugó gyermekeinek neveléséért folytatott jogi küzdelem szintén új
eredet,
kultúra
és
nyelv
mindvégig
meghatározta
mindennapjaikat, a „másik haza” rendszeres meglátogatása, az
adalékokkal
ottani kapcsolatok ápolása szintén alapvetı szükséglet volt
vizsgálatánál.
szolgál
a
Gregersen
család
beilleszkedésének
Gudbrand számára. Ezt a mintát próbálta követni a második generáció hat férfi tagja is, közülük hárman tudták hosszú életük során bizonyítani, hogy lehet valaki sikeres vállalkozó, cégvezetı úgy, hogy bizonyos határokat nem lép át a társadalmi színtereken. Az unokák idejére ez a minta már követhetetlenné vált, hiszen mind az anyagi háttér, mind a társadalmi pozíció olyan változásokon ment keresztül, mely lehetetlenné tette számukra a nagyapa által lefektetett alapokra való építkezést.
Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy a család
negyedik generációja az elızıekbıl következıen elsısorban az emlékırzés szerepét játszhatta. A kutatás eredményeként a családdal és a cég olyan vonatkozásaival kapcsolatban sikerült információkkal bıvíteni tudásunkat, melyek tovább árnyalják a Gregersenek vállalkozó kedvérıl és képességérıl, valamint a cég jövıjét biztosító
6
