A gyógyszerkutatás-fejlesztés hazai oktatási szükségletei Dr. Sperlágh Beáta MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet
Innovatív gyógyszerek kutatására irányuló Nemzeti Technológiai Platform, munkaértekezlet, 2008. január 7. Budapest
The drug discovery industry is facing considerable challenges due to increasing costs, decreasing productivity and attrition of projects as they progress through the development process. Companies are responding with extensive re-organisation, restructuring and refocusing in order to address the issues around R&D productivity, process inefficiency, project attrition and the increasing costs of taking a potential new drug to the market and to secure profits when providing for smaller patient populations... The re-focusing of pharmaceutical industry research away from early discovery activities is stimulating the development of novel models of drug discovery, notably involving academia as a ‘front end’.... Cathy J. Tralau-Stewart, Colin A. Wyatta, Dominique E. Kleyna and Alex Ayada, Drug discovery Today in press
SME
Academia
SME
Academia
SME
A gyógyszerkutatás-fejlesztés oktatási szükségletei: a jelenlegi helyzet A gyógyszerinnováció hazai szereplői Hazai és külföldi tulajdonú gyógyszergyárak Gyógyszerkutatás-fejlesztéssel foglalkozó kis és középvállalkozások Gyógyszerkutatás-fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó kis- és középvállalkozások Egyetemi kutatóhelyek Akadémiai kutatóintézetek Klinikai vizsgálóhelyek Hatóságok
Ideális esetben az itt dolgozó szakemberek tudásszintje komplementer, de átfed egymással
A gyógyszerfejlesztő szakemberek hazai graduális képzése heterogén és szegmentált - a gyógyszerfejlesztés egységes szakmaként nem jelenik meg Orvosegyetemek: általános orvos
Tudományegyetemek: Biológus, állatorvos
farmakológus
Műszaki egyetemek: Biológus mérnök
Orvosegyetemek: gyógyszerész
gyógyszerkémikus
Tudományegyetemek: vegyész
Műszaki egyetemek: vegyészmérnök
Tudományegyetemek: Biológus, állatorvos Orvosegyetemek: Általános orvos
Műszaki egyetemek: Biológus mérnök
Orvosegyetemek: gyógyszerész
Erősségek:
Erősségek:
Erősségek:
Farmakológia Klinikai farmakológia Betegségek mechanizmusa és kezelése
Molekuláris biológia és genetika Biotechnológia Állat fiziológia
Farmakológia Szerves kémia Gyógyszerkémia
Gyengeségek:
Gyengeségek:
Gyógyszerkémia Biotechnológia
Gyógyszerkémia Klinikai farmakológia Betegségek mechanizmusa és kezelése
Gyengeségek: Klinikai farmakológia Betegségek mechanizmusa és kezelése Biológia
Graduális farmakológia képzés: szűk keresztmetszetek • Elsősorban a meglévő és nem a jövőbeni gyógyszerekkel kapcsolatos ismeretanyagra koncentrál, magában foglalja valamennyi ma használt gyógyszerrel kapcsolatban:
Kémiai szerkezet Szerkezet hatás összefüggések Molekuláris hatásmód Klinikai hatások Mellékhatás – toxicitás és kezelése Farmakokinetika Adagolás Klinikai indikációk Kontraindikációk
+általános farmakodinámia és farmakokinetika, toxikológia, receptírás stb.
• Emiatt nincs idő, a farmakológia, mint tudomány oktatására:
Molekuláris farmakológia Jövőbeni gyógyszer célpontok Gyógyszerfejlesztési alapismeretek Gyakorlati képzés: a farmakológia vizsgálómódszerei
• a klinikai farmakológia ugyan jelen van a képzésben, de pontos tartalma és helye még nem kristályosodott ki • mivel a farmakológia a klinkai képzésnek az első szakaszában van, klinikai ismeretek hiányának pótlásával is foglalkozni kell a képzés során
Posztgraduális képzés: szűk keresztmetszetek 1. PhD képzés • •
a gyógyszerfejlesztéssel kapcsolatos célzott képzés szegmentáltan van jelen szükség lenne gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó doktori iskolára, vagy programra
2. Klinikai farmakológus szakorvosképzés • •
mivel csak ráépített szakvizsgaként szerezhető meg, a preklinikai területen tevékenykedők kiszorulnak A klinikusoknak korlátozott lehetősége van preklinikai „benchside” gyakorlatot szerezni
3. Posztgraduális továbbképzés cégeknél tevékenykedő szakemberek részére • • •
mi a motiváció a képzésre és ki határozza meg a követelményt ? Alapkutatás naprakész nyomonkövetése – az önképzés fontossága az eltérő tudásszint miatt az ismeretanyag harmonizálni kell a legkisebb közös többszörös elve alapján
A gyógyszerkutatás-fejlesztés oktatási szükségletei: jövőbeni lehetséges irányok • Nagyobb hangsúly fektetése a graduális képzésen belül a gyógyszerkutatás-fejlesztés elméletére és gyakorlatára • Önálló, egységes képzés legalább posztgraduális szinten • Új tudományágak és szemléletmódok beépítése a képzésbe pl. Bioinformatika, biotechnológia, strukturális biológia, genomika és egyéb „omikák” stb. • Innovatív szemléletmód, kreativitás, problémamegoldási jártasság gyakorlása nagyobb kutatási szabadságot adó kutatóhelyeken • bench space biztosítása klinikusok számára akadémiai kutatóhelyeken, kutatócsere, networking
