FELADATOK IV. KÖZÉPSZINT
Petőfi Sándor: Okatootaia Van egy ország, úgy híják, hogy Okatootáia; Második szomszédja Kína, Az első Ausztrália.
Aminek következtében Nem nagy számmal lelhetők A költők, müvészek és más Kapa-kaszakerülők.
És ez, hogy Ausztr(ál)iának Tőszomszédja, vajmi jó! Nem lopózhatik be hozzá A civilizáció.
Az pedig, ki bolond fővel Erre szánja el magát, Csináltasson egy szép szekrényt S zárja bele... a fogát.
Oh a tántoríthatatlan, A dicső Ausztr(ál)ia! Ő magát e gonosztól nem Hagyja elcsábítnia.
Minthogy ezen mesterségnél Fölösleges itt a fog; Harapnia nem leszen mit, Legfölebb csak nyelni fog.
Ő, noha már Kína is kezd Mendegélni csendesen, Ő még most is, mint a szikla, Áll erősen egy helyen.
Megvan itten az a szép is, Hogy különvált s nem vegyes A bagarja s a kutyabőr, A paraszt és a nemes.
Áldd a a sorsot, áldd az istent, Okatootáia, Hogy Kínán is tul vagy még, hogy Szomszédod Ausztr(ál)ia;
Kutyabőr! ez itt a fő-fő, Becsben párja nincs neki, És ezért sok úri ember Saját testén viseli.
Boldog ország! mert bár érzi A szükség sok nemeit: Legalább egy, és a fő, a Lelki-szükség nincsen itt.
De habár rangjával kissé Nagyra van az úri rend, Nem mondhatni, hogy nem gondol A köznéppel odalent:
Szerény állat itt a lélek, Nem kér szénát, abrakot; Mint szamár a gazt: zabálja A kalendáriomot.
„Nyisd ki markod, mind a kettőt,” A paraszthoz ígyen szól, „Nyisd ki markod, jóbarátom, Nesze semmi, fogd meg jól.”
2. SZÖVEGALKOTÁS
erettsegi_feladat2.indd 73
73
2011.10.25. 11:13:43
Azzal vagdalkoznak némely Nem t’om milyen emberek, Hogy ez országban nyilvános Épületek nincsenek.
Oh e nemzet büszke nemzet, Épen erre tart sokat, S ebben talán fölül is múl Minden más országokat.
Mit? Nyilvános épület nincs? Hát az akasztófa mi? S ezt bizony majd minden falu Határában láthatni.
Virágozzál, dicső ország, Nagyratermett náció, S még soká ne háborgasson A civilizáció! (Pest, 1847. december)
Weöres Sándor: Majomország
74
Hej de messze majomország, ott terem majomkenyér, majomablak majomrácsán majomnótát ráz a szél.
Majompóznán majomkirály majomnyelven szónokol, egyiké majommennyország, másiké majompokol.
Majomtéren, majomréten majomhősök küzdenek, majomszanatóriumban sírnak majombetegek.
Makákó, gorilla, csimpánz, pávián, orángután, mind majomújságot olvas majomvacsora után.
Majomtanártól majomlány majomábécét tanul, gaz majom a majombörtönt rúgja irgalmatlanul.
Majomvacsoraemléktől zúg a majomreterát, majombakák menetelnek, jobbra át és balra át.
Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész.
Rémületes majomarcot vágnak majomkatonák, majomkézben majomfegyver, a majmoké a világ. (1955)
IV. FELADATKÖR • KÖZÉPSZINT
erettsegi_feladat2.indd 74
2011.10.25. 11:13:43
5. A novella befejezése a) A baleset látványa indítja el a példázatszerűséget: az első rész végének céltalan szemlélődése ekkor találja meg tárgyát. b) A jelképek használata és azok értelmezése: – a tavasz, nagyböjt, húsvét a jézusi történet megidézése: hagyományosan ez a remény, a megváltás lehetősége, a jövő – a látvány sorrendisége is ezt a hagyományos rendet erősíti fel: a pásztor halott, a nyáj vezető/ gondozó/védő nélkül maradt (gyerek személye) – az elvárási horizont a feltámadást kínálja fel: itt ez nem következik be c) A csattanó előkészítéseként egy ószövetségi történet idéződik meg: az áldozati bárányé. d) A biblai sorrend tehát mégis megfordult, a reménytelenség az úr: „Oda jutottunk, hogy a pásztornak is meg kell halni” e) A példázatosságot a latin szavak is erősítik. Befejezés – A novella kérdések sorával végződik: a reménytelenség a kor sajátja. – A valóság és példázatosság keveredése hozza létre a szerkezetnek előbb bemutatott sajátosságait: a cím értelmet kap a történet végén. – A csattanószerű lezárás sugallja az áldozat szükségességét, de azt is, hogy több áldozatot már nem lehet hozni, a nyáj pusztulása a világ pusztulása is egyben. (Ajánlott szakirodalom: D. Nagy Imre: A gyanakvó ember – Bertha Bulcsu élete, Budapest, 2010, Kairosz Kiadó)
C) ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Petőfi Sándor és Weöres Sándor egyaránt szatírát írt saját koráról. Hogyan figurázzák ki korukat a szerzők? Elemzésében a hasonlóságokat és különbségeket egyaránt vegye figyelembe! Lehetséges tartalmi elemek Bevezetés – Két szatírát olvasunk: egy 19. századit s egy 20. századit, két olyan költőtől, akik koruk meghatározó egyéniségei voltak. – A műfajról: a szatíra a gúny egyik formája; ismerjük az irodalomban kezdettől fogva. Alapja a kinevettetés és a kritika, amit az tesz lehetővé, hogy kívülállóként viszonyulunk a bemutatott helyzethez, jelenséghez. 138
MEGOLDÁSOK • KÖZÉPSZINT
erettsegi_megoldas2.indd 138
2011.10.25. 11:07:36
MEGOLDÁSOK KÖZÉPSZINT
– Mindkét költő saját korát bírálja, s mond ezáltal ítéletet felette: Petőfi verse 1847-ben, Weöresé 1955-ben keletkezett. A művek megjelenésében Weöres Sándort gátolta a kor, amely jelképesen alátámasztja a bemutatott világokat. A 20. században mindent áthat az embert körülvevő gátak sora, a világ egésze jellemezhető, kivétel nincs. Tárgyalás A) Petőfi verséhez a) A cím, Okatootaia Petőfi leleményének tűnik, s maga a költői szándék is az, hogy egy elképzelt világot sugalljon (Martinkó András tanulmánya mutatta ki, hogy Petőfi diákként olvasott egy ilyen nevű szigetről, innen származhat a név, ami ismeretlenségénél és hangzásánál fogva alkalmassá vált a fikciós célra). b) A cím ismeretlensége a távolítás egyik eszköze, ami által a szatírikus él kialakulhat. c) A költemény felépítése a kritika logikáját követi – szigorúan szerkesztett: – a versszöveg mesei fordulattal indul, de tudatosan közelít a valósághoz: megnevezi az országot, elhelyezi a világban; hangsúlyozza: Magyarországra kell ráismernünk – zárójelbe teszi pl. Ausztr(ál)ia, ugyanakkor Kína szerepeltetésével ismét távolít – Kína nemcsak a távolítás eszköze, a maradiság jelképe is: az ehhez való hasonlítás a túlzás eszköze – az így bezárt ország sajátossága: a civilizáció hiánya – a szatíra ettől kezdve az áldicséret eszközét használja: először kultúrakritikát ad, aztán társadalomkritikát, majd a közélet kritikáját; természetesen ezek összefüggnek egymással Kultúrakritika
Társadalomkritika
Közéleti kritika
„Lelki-szükség nincsen itten” – a gazt zabáló szamár metaforája (érték-értéktelenség)
a maradi nemesség bírálata: a köznép (paraszt)↔úri rend – a jogegyenlőség hiánya
ennek következtében a költők sorsa itt az értetlenség: dologtalannak minősülnek, feleslegesnek
a kutyabőr – bőr hangalaki egyezéseit kihasználva a jellemzés és gúny eszköze lesz: maga a nemes bőrként hordja a kutyabőrt / erős kritikája
a polgári társadalomra jellemző, nyilvánosságnak helyet adó terek (pl. politikai, tudományos és művelődési intézmények) teljes hiánya
szójáték: „a fog” – „nyelni fog”/ hangalakkal és jelentéssel is
végül a szólás kifordítása az ingyenélést erősíti: „nesze semmi”
ezt állítja szembe az akasztás nyilvánosságával: szórakozás és elrettentés (utalás a „sötét” középkorra) végül a nemzeti büszkeségre való hivatkozás fokozza a kritikát
IV. FELADATKÖR • 2. SZÖVEGALKOTÁS
erettsegi_megoldas2.indd 139
139
2011.10.25. 11:07:36
d) A vers tehát egy logikai rendben felépített, a különböző részterületeket felidéző sort alkot, 19. századi megszokott retorizáltsággal. e) A szatíra más Petőfi-versekben is feltűnik: A magyar nemes, Pató Pál úr. B) Weöres Sándor verséhez a) A cím egy fiktív országot (Majomország) nevez meg. Az összetett szó majom előtagja fordul elő a szövegben a legtöbbször: a 32 sorban 30-szor. b) A verskezdet felkiáltása is a meseszerűséget sejteti: a „messze” bizonytalanít. Jelképesen „ott” van ez, ahol „majomkenyér terem” – ez azonban létező növény. c) A vers első részét témában, formában egyaránt a játékosság uralja: – ha a majom a szót elhagyjuk, akkor egy hétköznapi életsort kapunk: hősök küzdenek, sírnak betegek, tanártól tanul a lány, malom épül stb. – a szójátékok oldják a monotonitást: réten-téren, majommajonéz (hasonló alakúság) – közben néhány szó és cselekvés utal a látszat és valóság ellentétére: rács, gaz majom, börtön, végül győz a majomész d) A vers második részében egyre komorabb, rémálomszerűbb a bemutatott világ: túl sok a „majom”, gépiessé válik minden, a játékosság ellentettjébe fordul. e) Egy látszólagos ellentét jelzi a kiindulást: a szótőismétléssel kiemelt győzelem és majomész, az ember büszkeségét figurázza ki. f) A világ jellemzői: király, szónoklat, bakák menetelnek, fegyver – az erőszakot, parádét elrettentésül használó hatalom jelenik meg előttünk. g) A világnak ilyetén volta általánossá válik: a különböző majmok ugyanazt teszik: pl. újságot olvasnak vacsora után. h) A záró sor a legfélelmetesebb: „a majmoké a világ” – itt a majom nem összetett szó előtagjaként szerepel, hanem önmagában – ez már nem játék, hanem valóság Befejezés – A címek: mindkét vers egy-egy elképzelt helyet jelöl meg országként. Petőfi egy olyan helyet, ahol emberek élnek, csak elzártan, míg Weöres országát nem emberek lakják. – Mindkét költő a politikai helyzetet bírálja: Petőfi verse részenként haladva, jól követhetően, Weöres Sándor sokkal kevesebb konkrétummal a hagyományosan emberhez rendelt értékektől való megfosztottságot mutatja be. – A konkrét történelmi háttér mindkét esetben meghatározó: a reformkor politikai helyzete, illetve az 1950-es évek diktatúrája. – Weöres számára a diktatúra az elhallgatást is jelentette, verse csak a Merülő Saturnus kötetben jelenhetett meg, a Panoptikum ciklus részeként. – Petőfiről alkotott képünkbe beleillik a politikai szatíra, kevésbé igaz ez Weöresre, kivételt talán az említett ciklus versei jelentenek. 140
MEGOLDÁSOK • KÖZÉPSZINT
erettsegi_megoldas2.indd 140
IV FELADATKÖR • NYELVIIRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR
2011.10.25. 11:07:36
MEGOLDÁSOK KÖZÉPSZINT
– Összességében a 20. századi költő által adott helyzetkép sokkal rémisztőbb, mint elődjéé: Petőfi a világgal állítja szembe országát, amin lehet változtatni, míg Weöres általános helyzetként, az emberi világ „elállatiasodásaként” festi a reménytelenséget. (Ajánlott és felhasznált szakirodalom: Tamás Attila: Weöres Sándor, Bp., 1978, Akadémiai; Kenyeres Zoltán: Tündérsíp (Weöres Sándorról), Bp., 1983, Szépirodalmi; Bata Imre: Weöres közelében, Bp., 1979, Magvető; Schein Gábor: Weöres Sándor, Bp., 2001, Elektra Kiadóház; Druzsin Ferenc: A nevetés költészete, Bp., 2003, Pont Kiadó)
IV. FELADATKÖR • 2. SZÖVEGALKOTÁS
erettsegi_megoldas2.indd 141
141
2011.10.25. 11:07:36
