PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján
Budapest, 2006. április 26.
BEVEZETÉS
4
1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET
5
2. NÖVEKEDÉS ÉS TÉNYEZŐI
9
2.1 KÜLKERESKEDELEM ÉS VERSENYKÉPESSÉG 2.1.1 KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM 2.1.2 VERSENYKÉPESSÉG 2.2 BERUHÁZÁS 2.3 KISKERESKEDELEM, FOGYASZTÁS 2.4 TERMELÉS 2.5 MUNKAERŐPIAC 2.6 BRUTTÓ HAZAI TERMÉK
9 9 12 14 17 19 23 25
3. INFLÁCIÓ
28
4. JÖVEDELMI-PÉNZÜGYI FOLYAMATOK
30
4.1 4.2 4.3 4.4 4.5
EGYENSÚLYI TÉNYEZŐK ÁLLAMHÁZTARTÁS A LAKOSSÁG PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSAI VÁLLALKOZÓI SZEKTOR KÜLSŐ EGYENSÚLY
5. MONETÁRIS FOLYAMATOK 5.1 MONETÁRIS KONDÍCIÓK 5.2 ÁRFOLYAMALAKULÁS
30 32 36 40 41
44 44 46
TÁBLÁZATOK
2
FŐBB MUTATÓSZÁMOK 2004 - 2006
Megnevezés
2004 e. tény
2005 (2006. jan.)
2006
( e.tény)
(2006. jan.)
(2006. ápr.)
változás az előző évhez %-ban, összehasonlító áron Bruttó hazai termék (GDP) GDP belföldi felhasználása ebből: lakossági fogyasztás bruttó állóeszközfelhalmozás
4,6
kb. 4,2
4,1
4,2 - 4,5
4,3 - 4,5
2,8
2,5 - 3
0,2
kb. 4
kb. 4
3,1 8,4
kb. 3 7-8
2,1 6,6
kb. 3,5 7-8
kb. 3,5 7-9
16,4 13,2
9 - 11 6-8
10,6 5,8
10 - 12 10 - 12
10 - 12 10 - 12**
Külkereskedelmi forgalom Kivitel (áruk és szolgáltatások) Behozatal (áruk és szolgáltatások)
változás az előző évhez %-ban Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset Egy keresőre jutó reálbér
6,0 5,7 -1,0
8-9 9 - 10 5-6
8,8 10,1 6,3
kb. 5 kb. 6 kb. 4
5-7 6-8 4-6
Foglalkoztatottak száma Munkanélküliségi ráta (ILO), %
-0,5 6,1
0 - 0,2 7 - 7,3
0,0 7,2
0 - 0,5 kb. 7
0 - 0,5 7 - 7,2
Fogyasztói árszínvonal, évi átlag
6,8
kb. 3,6
3,6
kb. 2
kb. 2
folyó áron, milliárd Euróban Külkereskedelmi áruforgalom hiánya , md Euro
3,9
2,9 - 3,1
2,8
3 - 3,5
3,3 - 3,5**
Folyó fizetési mérleg hiánya, md Euro
7,0
6,7 - 7
6,4
6,9 - 7,2
6,7 - 7,2**
a GDP százalékában Államháztartás ESA95 szerinti hiánya*
5,4
6,1
6,1
4,7
5,0**
Folyó fizetési mérleg hiánya
8,6
7,6 - 8
7,3
7,5 - 7,8
7,3 - 7,6**
*/ Nyugdíjreform hatásával korrigálva. **/Gripen beszerzéssel együtt
3
Bevezetés A külső konjunktúra több mint egy éve tartó, folyamatos javulásának következtében a magyar gazdaság 2006-ban továbbra is 4 százalékot meghaladó mértékű, egészséges szerkezetű gazdasági növekedéssel jellemezhető. A külső növekedési feltételek az előrejelzések szerint az év hátralévő részében is kedvezően alakulnak. 2006-ban a világkereskedelem további bővülése nyomán a tavalyi évhez képest a külső kereslet erősödésére számítunk. 2005-höz hasonlóan az idén is – a külső keresletet meghaladó – 10-12 százalékos exportbővülés valószínűsíthető. A belföldi kereslet – ezen belül is a magas import igényű vállalati beruházások – bővülése és az export jelentős emelkedése következtében az exportéhoz közelálló ütemű importnövekedés várható (a Gripen szállításokkal együtt az importnövekedés kissé meghaladhatja az exportét). Az áruforgalom hiánya 3,3-3,5 milliárd euró között alakul. Az olajárak további tartós emelkedése 2005-höz hasonlóan – a cserearányok romlása révén – az idén is számottevő árveszteséget okozhat. 2005-ben a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya 1,3 százalékponttal, a külső finanszírozási igény ennél nagyobb mértékben, 1,8 százalékponttal csökkent. 2006-ban mindkét mutató várhatóan a Gripen szállításoknak megfelelő mértékben (a GDP 0,3%-a) emelkedik. A 2005 utolsó negyedévében átmeneti lassulást mutató beruházási aktivitás 2006-ban számos jel szerint élénkül. A magas kapacitás-kihasználtság a feldolgozóiparban, az intenzív autópálya-építések, az építőipari teljesítmény, a növekvő EU tőketranszferek, a kedvező gazdasági konjunktúra mind-mind erőteljes beruházás bővülést vetít előre. Mindezek alapján 7-9 % közötti beruházás növekedés valószínűsíthető az idei évben. 2006 első három hónapjában még markánsabbá vált az infláció mérséklődése. A fogyasztói árak 12 havi emelkedési üteme márciusban 2,3 százalékra lassult, amiben meghatározó szerepe volt a normál áfa-kulcs csökkentésének. A jelenleg ismert feltételek alapján a 2006. évi költségvetési tervben szereplő, éves átlagban 2 százalékos inflációs ráta teljesülése várható. A minimális eurózóna-magyar inflációs különbözet, a stabil inflációs kilátások mellett a tavalyi év átlagához képest leértékeltebb forint és az ennek ellenére nem számottevően emelkedő hozamok (a stabil előretekintő reálkamat) összességében a monetáris kondíciók enyhülését eredményezhetik. A 2006. évi költségvetés értelmében a kormányzati szektor tervezett eredményszemléletű hiánya (a magán-nyugdíjpénztárakkal együtt) a GDP 4,7 százaléka. Ezt 0,3 százalékponttal megnöveli a katonai beszerzések egységes elszámolása érdekében hozott legutóbbi Eurostatdöntés figyelembe vétele. Az uniós módszertan szerinti 2006. évi hiány így a GDP 5 százaléka lehet.
4
1.
Nemzetközi környezet
Az olajárak tavalyi közel 45 %-os emelkedésében rejlő kockázatok ellenére 2005-ben a világ gazdasági növekedése 4,6 %-ot ért el, ami alig maradt el 2004. erőteljes növekedési ütemétől. A kedvező konjunkturális helyzet kialakulásában az év egészét tekintve jelentős szerepe volt az Egyesült Államok 3,5 %-os éves növekedésének. Mindazonáltal a világgazdasági növekedés egyre kevésbé függ az Egyesült Államok teljesítményétől, Kína (9,9 %), a Japánon kívüli ázsiai és az olajexportáló országok növekedése válik mindinkább meghatározóvá. 2005. folyamán a világkereskedelem mértéke is jelentősen bővült, éves átlagban 7,25 %-kal.
A 2005-ös kedvező világgazdasági klíma 2006-ban is folytatódik
A 2006-ra vonatkozó előrejelzések szerint az idei év jelentős részében fennmarad a kedvező világgazdasági teljesítmény, de a világ több régiójában tapasztalható monetáris szigorítás eredményeként az idei év végére lassuló növekedéssel lehet számolni. GDP növekedés szezonálisan és munkanaphatással igazított növekedés az előző év azonos időszakához képest 5,2
4,2
százalék
3,2
2,2
1,2
0,2
-0,8 IV. 2002
I.
II.
III.
IV.
I.
2003
II.
III.
IV.
2004 USA
Japán
EU25
I.
II.
III.
IV.
2005 Németország
Az OECD összetett konjunktúra indikátora1, amely a gazdasági ciklusok fordulópontját és irányát jelzi előre, 2005. nyara óta töretlen javulást mutat az OECD egészét és az EU 15-öket tekintve is. A mutatószám tehát stabil javulást prognosztizál 2006. második és harmadik negyedévére a külső feltételekben.
1
Töretlen javulás várható…
OECD Composite Leading Indicator (CLI), 2006. április 7.
5
OECD összetett konjunktúra jelzőszám Hat havi változás évesített index 9 8 7 6 5
…az OECD országokban
4 3 2 1 0 -1
jan feb márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb
-2
2002
2003
2004 OECD - Total
2005
2006
EU15
Az Európai Unióban (EU 25) 2005-ben a szezonálisan és a munkanaphatással igazított éves ütemek alapján negyedévről-negyedévre fokozatosan erősödött a növekedés. Az év egészében az Európai Unió GDP-je volumenben 1,6 %-kal nőtt, míg az Eurózónáé 1,3 %-kal.
Erősödő beruházás és export jellemezte tavaly az Európai Uniót
A javulásban jelentős szerepe van a beruházások tavalyi gyorsuló növekedésének, a fogyasztás azonban a fogyasztói bizalom erősödése ellenére is csak csekély mértékben növekedett. A fogyasztás gyengébb teljesítménye a foglalkoztatottság és a rendelkezésre álló jövedelem gyenge bővülésében, az olajárak miatt a vásárlóerő romlásában, illetve a megtakarítási ráta továbbra is magas értékében keresendő. Az euró év eleje óta tapasztalt nagymértékű leértékelődése nyomán, az export 2005. jelentős részében erősödni tudott, bár nem érte el a 2004-es jelentősebb volumennövekedést. Az EU-ra vonatkozó üzleti és fogyasztói összetett bizalmi index (ESI) trendje 2005. nyara óta folyamatosan felfelé irányul. Bár a tényadatok egyelőre nem igazolnak vissza ekkora mértékű optimizmust, mégis a gazdaság szereplői tartósan pozitívan ítélik meg a gazdasági kilátásokat.
6
EU25 gazdasági várakozásainak összetett jelzőszáma (szezonálisan igazított, átlag=100) 110
105
100
95
90
85
má feb jan de no okt sz au júl jún má ápr má feb jan de no okt sz au júl jún má ápr má feb jan de no okt sz au júl jún má ápr má feb jan de no okt sz au júl jún má ápr má feb jan 2002
2003
2004
2005
2006
A német gazdaságban valamelyest ellentmondásban álltak egymással a bizalmi indexek és a gazdaság valós teljesítménye. Miközben a GDP növekedése negyedévenként ingadozó volt – éves szinten várhatóan 0,9 %, - az IFO Üzleti Klíma Indexe 2005. májusától fogva szinte folyamatosan javult. Az index 15 éves csúcsokat döntöget, a 92,9 %-os májusi mélypontról 2006. márciusára 105,4 %-ra emelkedett, miközben az üzleti szereplők az aktuális helyzetet és jövőbeli kilátásaikat is egyaránt pozitívan ítélték meg.
Németországban tovább erősödik az üzleti bizalom
Német kereskedelemi és ipari üzleti várakozások Ifo index 110
105
2000 =100
100
95
90
85
80
márc feb jan dec nov okt szept aug júl jún máj ápr márc feb jan dec nov okt szept aug júl jún máj ápr márc feb jan dec nov okt szept aug júl jún máj ápr márc feb jan dec nov okt szept aug júl jún máj ápr márc feb jan 2002
2003 Üzleti klíma
2004 Jelenlegi helyzet
2005
2006
Üzleti várakozások
Az Eurózónán kívüli EU tagállamokban 2005-ben jelentős gazdasági növekedés volt tapasztalható. A Visegrádi országok közül Csehországban 6 %-ot, Szlovákiában 6 %-ot, Magyarországon 4,1 %-ot ért el az éves növekedés mértéke, míg a lengyel GDP némileg szerényebben, 3,2 %-kal emelkedett ugyanebben az időszakban.
Az új EU tagállamok dinamikusan növekednek
A magas olajárak és a globális külső egyensúlytalanságok nemcsak 2005-ben, de az idei évben is a legjelentősebb lefelé irányuló kockázatot jelentik. Az olaj
Egyforma arányban vannak 7
és energia árak az elkövetkező időszakban a jelenlegi magas szint ellenére is tovább emelkedhetnek. Bár 2005. folyamán komolyabb hatással nem bírtak, az idei évben is kiválthatnak olyan indirekt hatásokat, amelyek a vásárlóerő romlásához és fogyasztási kiadások növekedésének a lassulásához vezethetnek.
jelen felfelé és lefelé irányuló kockázatok
1. Keretes írás: A németországi konszolidációs csomag várható gazdasági hatásai Németország 2005. végére újabb növekedési fázisba érkezett, melyben a belső kereslet és a beruházások növekedése is megindulhat. A várható felívelés azonban törékeny, a tervezett fiskális reformcsomag hatása ebben a szakaszban nehezen kiszámítható, megtörheti vagy erősítheti a jelenlegi ciklikus növekedési szakaszt. A jelentős lépések között, melyre az elkövetkező két év során készül a német kormány, közvetlen és erőteljes hatást fog gyakorolni a belső keresletre a forgalmi adó 3 %-os emelése 2007. január 1-től. Egyedülálló lépésről van szó, hiszen Németországban eddig nem volt példa a forgalmi adó ilyen mértékű emelésére, és a változást egy évvel a végrehajtás előtt bejelentették. 2006. folyamán a belső keresletet emelni fogja, hogy a fogyasztók vásárlásaikat előbbre hozzák majd, a magánszektor éves fogyasztási kiadásai így akár 0,5 százalékponttal is megemelkedhetnek. Ezt a folyamatot erősítheti, hogy a javuló GDP növekedés illetve a tartós fiskális konszolidáció hatására a háztartások bizalma még pozitívabbá válik. Németországban az évezred eleje óta tartósan magas megtakarítási ráta jelentősen csökkenhet a forgalmi adó emelése nyomán. 2007-ben az előrehozott fogyasztás negatív visszahatása juthat érvényre a belső kereslet csökkenésében. Az építési beruházásokra hasonló befolyással lesz az adóemelés, a háztartások próbálják minél nagyobb mértékben befejezni építkezéseiket még 2006-ban. Mivel az építési beruházásoknak több mint felét alkotják a háztartások ingatlanépítései, a beruházások alakulásában is láthatóan megjelenik majd a hatásuk. A vállalati beruházásokat ezzel egyidejűleg egy másik kormányzati intézkedés alakítja majd. 2007. végéig a vállalatok számára kedvező amortizációs szabályok érvényesek. Az elmúlt években visszatartott felhalmozódott kereslet, a megnövekedett kapacitáskihasználtság, a magasabb profitok és javuló kilátások nyomán a vállalatok valószínűleg kihasználják majd ezt a lehetőséget, és mindkét évben növelik beruházásaikat. Összességében tehát 2006-ban a belső kereslet számottevő élénkülése, míg 2007-ben a visszaesése prognosztizálható. Mivel 2007-ben a növekedés gyengülését egyszeri hatások magyarázzák, 2008. folyamán ismét magasabb szintet érhet el. Az előrejelzéshez képest bizonytalanságot jelent, hogy az átalakítás alatt álló munkaerőpiaci feltételek mennyiben segítik, vagy akadályozzák majd a belső kereslet megindulni látszó bővülését. A forgalmi adó emelése megtörheti a folyamatot, hiszen a foglalkoztatottság növelésének hiányában egyszerre romolhat a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelme és a vásárlóereje. A forgalmi adó emelése azonban csak egyik eleme a készülő reformfolyamatnak, a hosszú távú hatások más reformok sikerétől is függnek. Az elkövetkező években sor kerülhet a minimálbér bevezetésére, az egészségügyi reform, az adóreform (2008. január 1-től), és a föderális kormányzás modernizálásának (2007. első fele) kidolgozására.
A globális külső egyensúlytalanságok az elmúlt félév során tovább növekedtek, minél később történik meg a korrekció, annál nagyobb kockázatot jelentenek a világgazdaság alakulására. Az Egyesült Államokban és az Európai Unió bizonyos tagállamaiban a túlzott ingatlanpiaci bővülést és ezzel párhuzamosan a háztartások egyre nagyobb eladósodását követheti korrekció, miközben az EU tagországokban az ingatlanpiac további növekedése az építőipar teljesítményére pozitív hatást fejthet ki.
8
Speciálisan az Európai Unióban jelent bizonytalanságot a német konszolidációs csomag hatása, mely jelentős reformokat tervez 2006-2007. folyamán. (Bővebben lásd keretes írásunkat.) 2.
Növekedés és tényezői
2.1
Külkereskedelem és versenyképesség
2.1.1 Külkereskedelmi termékforgalom A lanyhuló külső konjunktúra hatására a 2004. második félévtől mérséklődő export-importnövekedés 2005. februártól újra gyorsult. A szezonálisan kiigazított havi trendek szerint márciustól az export folyamatosan 1,1-1,2 %-kal nőtt. Az importnál erőteljesebb volt az élénkülés, a havi ütemek a 2004. negyedik negyedévi alacsony, 0,2 %-ról az első félévben 0,8 %-ra, a második félévben 1,3 %-ra nőttek. 2006. január-február hónapokban folytatódott az export-import magas, havi 1,1 %-os növekedése.
2005 elejétől gyorsult az export és az import
Az export és import alakulása (KSH adatok alapján ) 5000 4500 4000 Millió EURO
import
export
3500 3000 2500 2000 1500 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2005. évben az export volumene 10,8 %-kal nőtt. A kivitel az első negyedévi mérsékelt (7,7 %-os) növekedés után a második negyedévben számottevően élénkült, volumenben 12,5 %-kal bővült, a második félévben a növekedés 11,4 %-ra mérséklődött. Az import volumene az első félévi alacsony, 3,2 %-os bővülés után a második félévben erőteljesebben, 7,3 %-kal nőtt; az év egészében a behozatal növekedése 5,3 % volt. Euró értékek alapján a bázisidőszakhoz képest az export 11,4 %-kal nőtt; az import 8,3 %-os értékindexe a kőolajár emelkedése miatt jóval magasabb, mint a volumenindex. 2006. első két hónapjában az export volumene 17,5 %-kal, az importé 11,5 %kal bővült, euró értékben az export 17,9 %-kal, az import 17,4 %-kal emelkedett.
2006 elején az export-import dinamika kiugróan magas volt
Az áruforgalom hiánya 2005. évben 2839 millió euró volt, ez 1,1 milliárddal kedvezőbb, mint a bázis időszaké. Az egyensúly-javulás az első félévben a
2005-ben jelentősen csökkent
9
magas bázishoz képest jelentkezett, a második félévben már kissé nőtt az áruforgalom hiánya. A cserearány-romlás miatt több mint 1,1 milliárd euró árveszteség keletkezett. 2006. január-február hónapokban az áruforgalom hiánya a bázisidőszakhoz hasonló mértékű, 418 millió euró volt. A cserearányok további romlása közel 200 millió euró árveszteséget okozott. Az árveszteség nélkül a reálfolyamatokból eredően az év elején az egyensúly javult.
az áruforgalom hiánya, 2006 elején árveszteség nélkül javult az egyensúly
Az alábbi részletes strukturális és országcsoportos export-importértékelés a 2005. évi adatokra vonatkozik. Az export áruszerkezetében súlyánál fogva a gépexport 10,5 %-os növekedése dominált, minden szakágazat – a híradástechnika kivételével – jelentősen növelte a kivitelét. A gépexport növekedésében energiafejlesztő gépek, irodagépek és adatfeldolgozó berendezések, közúti járművek (motorok) és a villamos gépek kivitele volt a meghatározó. A feldolgozott termékek volumenének közel 11 %-os növekedését döntő mértékben a gyógyszerkivitel, a műanyagok és a gumiáruk exportjának jelentős bővülése eredményezte. Legdinamikusabban az energiahordozók (kőolajtermékek) és az élelmiszergazdaság (gabona és cukor) exportja (volumenben 20,6 %-kal, illetve 12,5 %-kal) nőtt. Visszaesett azonban a kivitel a híradástechnikai, textil- és a ruházati termékeknél. Az import termékszerkezetében is a gépbehozatal volt a meghatározó; a gépimport 4,3 %-os bővülését elsősorban az EU-n kívüli országokból származó, export célokat szolgáló gépek és alkatrészek behozatalának (euró értékben) 20 %-os növekedése, valamint a beruházási gépimport (energiafejlesztő berendezések, speciális szakipari gépek) eredményezték. Jelentősen, 12 %-kal nőtt az élelmiszerek behozatala, az EU-országokból e termékek importja 19 %kal bővült. A magyar cserearányok az energiahordozók áremelkedése miatt 2005-ben több mint 2 %-kal romlottak. Az első félévben a cserearány-romlás mértéke csak 1 % volt, a második félévben már megközelítette a 3,5 %-ot. 2006. első két hónapjában a cserearány-romlás – az energiaárak további emelkedése következtében – meghaladta a 4 %-ot.
Cserearányaink folyamatosan romlanak
Országcsoportokat tekintve az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 6,7 %-kal emelkedett; az EU15 országokba az első hét havi stagnálás után jelentősen élénkült a kivitelünk, évesen a volumen-növekedés megközelítette a 3 %-ot. Exportunk alakulása szoros korrelációt mutat az EU-országok importkeresletével – ezen belül Németország exportjának alakulásával (beszállítói tevékenység).
Az EU15 országokba a kivitel augusztustól jelentősen nő
10
A német külkereskedelem és a magyar áru export alakulása
Előző év azonos időszaka=100
135 130 125 120 115 110 105
Német export
2005 Német import
I.
II.
XII.
X.
XI.
IX.
VIII.
VI.
VII.
V.
III.
2004
IV.
I.
II.
XII.
X.
XI.
IX.
VII.
VIII.
V.
VI.
IV.
II.
III.
I.
100
2006 Magyar export
Az új tagországokba irányuló kivitelünk 2003 óta, az átlagot jelentősen meghaladó mértékben (volumenben 25-30 %-kal) bővül. 2005-ben e tendencia folytatódott, az export volumene 37 %-kal nőtt. Az Unión kívüli országok viszonylatában mind az export, mind az import volumene az átlagosnál nagyobb mértékben, 27, illetve 16 %-kal bővült. Az exportnál az Unión kívüli európai országokba (Oroszország, Románia, Horvátország, Bulgária, Törökország) euró értékben 31 %-kal emelkedett a kivitel. Az importban az ázsiai országokból (Japán, Kína, Hongkong) származó export célú import euró értékben több mint 26 %-kal nőtt. Mindezek eredményeként diverzifikálódott az áruforgalom, az EU15 országok részesedése exportunkban a bázisidőszakhoz képest 71 %-ról 65 %-ra, az importban 63 %-ról 58 %-ra csökkent.
Folytatódik a kivitel erőteljes bővülése az új tagországokba és az Unión kívüli európai országokba
Az Európai Unió konjunkturális helyzetének javulása mellett 2005-ben a 2004. évi kiugró szint alatt maradt export piacaink kereslete2, azonban még így is gyorsabban bővült, mint a 2001-2003-as időszakban. 2006-ban a világkereskedelem további bővülésével a tavalyi évhez képest az export kereslet erősödésére számítunk.
2
A magyar exportpiacok keresletének meghatározásakor az áru- és szolgáltatás exportunk szempontjából meghatározó 10 fejlett ország és az 5 legfontosabb kelet-európai partnerünk importkeresletét vettük figyelembe.
11
Export volumen és az export piacok növekedése 18 16
Export volumen
16,4
Export piacok
14
Különbség
Százalék
12
12,0
10 8
10,6 8,0
7,8
6 4 2 0
3,9 3,0
1,0
4,8
7,9
5,3
7,0
2001
2002
2003
2004
2005
2006
A magyar export növekedése évek óta meghaladja az exportpiacaink bővülését. Ennek oka, hogy az exportunkban jelentős súllyal szereplő EU15 országok – különösen Németország – mellett a kivitelben az elmúlt években nagymérvű növekedést értünk el az új EU-tagországok és az Unión kívüli európai országok viszonylatában. Ezáltal az exportpiacaink diverzifikálódtak, az EU15 országok részaránya az exportunkban 2002. évhez képest 2005-re közel 11 %-kal csökkent. 2006-ban is a külső keresletet meghaladó, 10-12 %-os exportbővülés valószínűsíthető. A belföldi kereslet – ezen belül is a magas import igényű vállalati beruházások – bővülése és az export jelentős emelkedése következtében az exportéhoz közelálló ütemű importnövekedés várható; Gripen szállításokkal együtt az importnövekedés kissé meghaladhatja az exportét. Az áruforgalom hiánya 3,3-3,5 milliárd euró között várható. 2.1.2 Versenyképesség A magyar gazdaság versenyképességét a gazdaság strukturális jellemzőiből adódóan az ár- és költségalapon számított reál effektív árfolyamindexek ugyan csak korlátozott mértékben tudják visszatükrözni, de az ezen indexek által mért, az elmúlt évben kezdődött és ez évben is folytatódó tendenciaváltás a versenyképesség javuló irányzatát mutatja. Tavaly mind az áralapon, mind a fajlagos munkaköltség alapon mért reál effektiv árfolyamindexek számottevően lassuló reálfelértékelődést jeleztek. A tavalyi év során érvényesült kedvező tendencia idén is folytatódott, az áralapon mért indexek reálleértékelődést mutatnak.
Tavaly a reálfelértékelődés mértéke számottevően lassult, idén már reálleértékelődés érvényesül
2005-ben mind a fogyasztói árindex, mind a feldolgozóipari termelői árindex alapon 2,5 % körüli reálfelértékelődés történt 2004-hez képest. Az ár alapú reálfelértékelődés tendenciája az év során jelentősen lassult, sőt októbertől kezdődően 2004 azonos hónapjaihoz képest - az infláció lassulása, illetve a némileg gyengülő árfolyam miatt - kezdetben 2 % körüli, decemberben már több mint 2,5 %-os reálleértékelődés figyelhető meg. A fogyasztói árindex alapon mért reálfelértékelődés mértéke 2005-ben az éves átlagot tekintve 12
lényegében megfelel a gyors ütemben növekvő felzárkózó gazdaságok esetében általában tapasztalható mértékű egyensúlyi reálfelértékelődésnek. Ez évben az I. negyedévben fogyasztói árindex alapon 4,2 %-os, az I-II. hónap átlagában feldolgozóipari termelői árindex alapon 1,4 %-os reálleértékelődés jelentkezett a megelőző év azonos időszakához képest. Mivel a főbb kereskedelmi partnereinkhez képest idén nem várható inflációs differencia, ugyanakkor a nominális árfolyam az elmúlt évinél gyengébb lehet, ezért áralapon reálleértékelődés valószínűsíthető az év egészére. Árindex alapon számított reálárfolyam szezonálisan nem igazított havi adatok, becslés, 100-nál nagyobb érték reállértékelődés 110
sávszélesítés
105
1994. év=100
100 95 90 85 80 75 70 65 1995
1996
1997
1998
fogyasztói árindexszel
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
feldolgozóipari belföldi értékesítési árindexszel
A nominális árfolyam alakulása mellett az elmúlt években a reálfelértékelődés meghatározó tényezője a mérsékelt termelékenység növekedéshez képest számottevően magasabb béremelkedés volt. E téren az utóbbi időben kedvező fordulat állt be, a munkaköltség- és termelékenységnövekedés összhangja tendenciájában javuló.
A munkaköltség és termelékenység növekedése közötti összhang javul
Feldolgozóipari fajlagos munkaköltség alapon számított reálárfolyam (szezonálisan igazított negyedéves adatok, a 100-nál nagyobb érték leértékelődést jelez) 125
2000. év =100
115
105
95
85
75 2001
2002
2003
2004
magyar fajlagos munkaköltség
külföldi fajlagos munkaköltség
nominál effektiv árfolyamindex
reál effektiv árfolyamindex
2005
13
Kis, nyitott és gyorsan fejlődő gazdaságban a versenyképességet az árversenyképességnél jobban méri a költségversenyképesség. A költségalapon számított versenyképességre még csak 2005. I.-III negyedévére állnak rendelkezésre adatok, amelyek mintegy 2 %-os reálfelértékelődést mutatnak 2004 azonos időszakához képest. Az I. negyedévi jelentős, közel 8 %-os reálfelértékelődést követően már reálleértékelődés, versenyképesség-javulás volt a jellemző. A fajlagos munkaköltség alapon számított reál effektiv árfolyamindex tavaly az év egészét tekintve várhatón nem jelez számottevő változást, idén viszont a termelésben érvényesülős tendenciák, a bérfolyamatok illetve az árfolyam gyengülésének eredőjeként versenyképesség javulás valószínűsíthető. Feldolgozóipari fajlagos munkaköltség alapon számított reálárfolyam (szezonálisan igazított negyedéves adatok, becslés, 100-nál nagyobb érték reálleértékelődés) 130
sávszélesítés
1995.év=100
120
110
100
90 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
kibocsátást hozzáadott értékkel mérve
2.2
Beruházás
A nemzetgazdasági beruházások volumene 2005 egészében 6,6 %-kal emelkedett. Az éves növekedési ütem a vártnál alacsonyabb lett - az első háromnegyedévben még 8,5 % volt, mivel a beruházási dinamika a negyedik negyedévben átmenetileg megtorpant (3,1 %).
Régiós szinten előkelő beruházási aktivitás
A régió országai közül a magyar beruházási teljesítmény előkelő helyen szerepel, csak Szlovákia előz meg minket. A szlovák lendület részben statisztikai hatásnak volt köszönhető, mivel 2004-ben a beruházások növekedése jelentősen elmaradt a magyarországiétól.
14
A beruházások alakulása 2005-ben (növekedési ütem, %)
12,4
6,6
6,1
3,7 2,4 Szlovákia
Magyarország
Lengyelország
Csehország
EU-15
A beruházási szerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy továbbra is megmaradt az építési beruházások domináns szerepe. Ugyanakkor az építési és a gép beruházások egyaránt a vártnál kisebb mértékben emelkedtek 2005 egészében (építés: 7,7 % , gép: 5,2 %). Az építőipari teljesítmény dinamikus növekedése (16,4 %) indokolatlanul alacsony építési beruházással párosul. Ennek várhatóan az lehet az oka, hogy 2005. második félévi robosztus (19 %) építőipari termelés csak az idei év beruházási számokban fog megjelenni.
Építési beruházások mérsékelt növekedése
A beruházási szerkezet alakulása 130
Előző év azonos időszaka=100
125 120 115 110 105 100 95 90 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 1999
2000 Gép
2001 Gép trend
2002
2003 Építés
2004
2005
Építés trend
A feldolgozóipari beruházások a tavalyi év egészében 2,4 %-kal növekedtek. Bár a növekedési ütem itt is alacsony, de pozitívnak mondható, hogy 2004 rendkívül magas bázisa ellenére tudott nőni az ágazatban a beruházási aktivitás. A legfrissebb kapacitáskihasználtság adatok alapján a dinamika lassulása átmenetinek tűnik. A kapacitáskihasználtság a feldolgozóiparban a negyedik negyedévben 83 %-os volt, ami nemcsak magasabb a harmadik negyedévinél, hanem egyben rekord érték is. A kihasználtság a nagy súlyt képviselő gépiparban
Szűkös kapacitások a feldolgozóiparban
15
(85 %) és az építőanyag-iparban (86 %) az átlagosnál jóval magasabb volt. Így a kapacitások szűkőssége a következő negyedévek beruházási aktivitására pozitív hatást gyakorolhat. A feldolgozóipari beruházások szintje és a kapacitáskihasználtság alakulása
84 82
120
80
110
78
100
76
90
74
Előző év azonos időszka=100
130
80
Százalék
140
72 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 2000
2001
2002
Kapacitás-kihasználtság (jobb skála)
2003
2004
2005
Feldolgozóipari beruházások
Forrás: Kopint
2005 egészében folytatódtak a nagyvolumenű autópálya-építések, 82 km új autópályát adtak át a forgalomnak (Kiskunfélegyháza-Szeged, BalatonszárszóOrdacsehi, M0). Az idei év első negyedévében további 66 km-rel bővült a magyarországi autópályák hossza három szakasz átadásával (Szegedországhatár, Ordacsehi-Balatonkeresztúr, Nyíregyháza elkerülő). Jelenleg 9 szakaszon folynak intenzív építkezések és további szakaszok előkészítése van folyamatban.
Fokozódó autópálya építések
2005 egészében 6,4 %-kal kevesebb lakás kapott használatbavételi engedélyt, míg az új lakásépítési engedélyek száma 10,4 %-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaesés mögött elsősorban a 2004 évi rekordteljesítmény áll, amikor is a használatba vett lakások számának növekedése több mint 23 % volt. A mérséklődés ellenére a lakásszám (41 084) a tavalyi évben továbbra is kedvezőnek mondható, mivel a közel 4,1-4,2 milliós – zömében elavult – lakásállomány megújulásához a szakemberek szerint évente legalább 41-42 ezer (1 %) újonnan épített lakásra lenne szükség. Ez a rendszerváltás óta először 2004-ben valósult meg és 2005-ben is sikerült megismételni.
Mérséklődő lakásépítési kedv
2006-ban a lakásszám további csökkenésével számolunk a lakásépítési engedélyek számának csökkenése alapján. A lakásépítési kedv mérséklődésére utal, hogy a lakáspiac túlkínálatossá vált, valamint a fővárosban és vidéken egyaránt sok a vevőre váró új lakásingatlan.
16
Az újonnan épített lakások száma 43 913 41 084
41 000 35 543 31 511 28 257
28 130
28 054
24 718 20 925
1993
20 947
1994
20 323
1995
1996
1997
1998
Újonnan épített lakások
21 583 19 287
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
A lakásállomány 1 %
2006-ban a beruházási aktivitás gyorsulására számos pozitív jel utal. A magas kapacitás-kihasználtság a feldolgozóiparban, az intenzív autópálya-építések, az építőipari teljesítmény, a növekvő EU tőketranszferek, a kedvező gazdasági konjunktúra mind-mind erőteljes beruházás bővülést vetít előre. Mindezek alapján 7-9 % közötti beruházás növekedés valószínűsíthető az idei évben. 2.3
Gyorsuló növekedés 2006ban
Kiskereskedelem, fogyasztás
A kiskereskedelmi forgalom 2005. évi magas üteme csak decemberben csillapodott, mert a várható áfa-csökkenés miatt a vásárlások egy részét áttolták a 2006. évre. A jármű és üzemanyag-kereskedelem nélküli, naptárhatástól megtisztított értékesítési volumen 2005-ben 5,6 %-kal nőtt. Bár az utolsó negyedévben gyorsabban nőtt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem forgalma, az év egészében az iparcikk forgalom nőtt gyorsabban.
Decemberben mérséklődött a forgalom növekedése
A gépjármű- és járműalkatrész forgalom dinamikája az év során hullámzó volt, az év egészében 1,6 %-kal haladta meg az előző évit. Az üzemanyag eladás növekedési üteme gyorsult az év folyamán, összességében 2,6 %-kal értékesítettek többet, mint 2004-ben. A teljes – kiigazítás nélküli – kiskereskedelmi forgalom 2005-ben folyó áron 6,1 %-kal, volumenében 4,5 %kal emelkedett.
17
A teljes kiskereskedelmi forgalom volumenindexei 108
Előző év azonos időszaka=100
107 106 105 104 103 102 101 100 Jan
Febr
Márc
Ápr
Máj
Jún
Júl
Aug
Szept
Okt
Nov
2005
Adott hónapban
Dec
Jan
Febr 2006
Évkezdettől a tárgyhó végéig
2005-ben kis mértékben, (0,3 %-kal) tovább gyarapodott a működő kiskereskedelmi üzletek száma. Ennél nagyobb ütemben (2,5 %-kal) nőtt az üzletek alapterülete. Folytatódott a nagy alapterületű létesítmények (bevásárlóközpontok, hipermarketek, szakáruházak) térhódítása, erősödött a területi és üzemeltetői koncentráció. Az üzlettel ellátott települések száma tovább mérséklődött.
A kiskereskedelmi üzlethálózat koncentrációja folytatódott
2006 január-februárjában a jármű- és üzemanyag nélküli, naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi forgalom 6,3 %-kal, a teljes – kiigazítás nélküli – forgalom 7,1 %-kal haladta meg az előző év első két hónapjáét. Az I. negyedévben 8,2 %-kal nőtt az eladott új személyautók száma.
Dinamikus autóértékesítés 2006 elején
A háztartások fogyasztása a KSH nemzeti számla adatai szerint 2005-ben 2,1 %-kal, a GDP és a kiskereskedelmi forgalom dinamikájától (4,1 %) jelentősen elmaradóan nőtt. Ezen belül a fogyasztói kiadások 2,4 %-kal, a természetbeni társadalmi juttatások csak 0,9 %-kal emelkedtek. A fogyasztási kiadások implicit árindexe (105,5 %) számottevően meghaladta a fogyasztói árindexet (103,6 %). Ennek oka további vizsgálatot igényel.
A fogyasztás a GDP-nél lassabban nőtt
18
Negyedéves növekedési ütemek
Előző év azonos negyedéve=100
112 110 108 106 104 102 100 I.
II.
III.
IV.
I.
II.
2001
III.
IV.
I.
2002 GDP
II.
III.
IV.
2003
Háztartások fogyasztása
I.
II.
III.
IV.
2004
I.
II.
III.
IV.
2005
Kiskereskedelmi forgalom*
* Jármű- és üzemanyag-kereskedelem nélkül, naptárhatástól megtisztítva
2006-ra a háztartások fogyasztásának kb. 3,5 %-os növekedése valószínűsíthető. Ez az ütem megegyezik a 2005 decemberében elfogadott Konvergencia Programban erre az évre prognosztizálttal. 2.4
Termelés
Tavaly az ipar eredményes évet zárt: termelése - a 2004. évihez hasonló ütemben - 7,3 %-kal emelkedett, export-értékesítésének növekedése mindezt 4 százalékponttal szárnyalta túl, miközben az évek óta stagnáló belföldiértékesítés is érdemlegesen bővült. Az idei év első két hónapi teljesítménye is bíztató, még annak figyelembe vételével is, hogy a 2005. év első negyedéve alacsony bázisú volt.
Az ipari termelésnövekedés dinamizmusa töretlen
A termelés és értékesítés alakulása Negyedév/hó
Termelés
2005. negyedévek I. II. III. IV. év 2006. hónapok I. II. I.-II.
előző évi = 100 Belföldi Külföldi értékesítés
101,9 109,6 108,9 108,4 107,3
100,4 105,0 106,4 105,6 104,4
105,1 114,4 113,3 111,3 111,1
113,7 111,6 112,6
107,9 106,2 107,0
122,1 114,8 118,4
Az ipar termelési trendje februárban is, a már négy hónap óta beállt magas értéket (9,6 %-ot) mutatta.
19
Az ipari termelés volumenindexei
Előző év azonos időszaka = 100
120
110
100
I II III IV V VI VII VII IX X XI XII I II III IV V VI VII VII IX X XI XII I II III IV V VI VII VII IX X XI XII I II III IV V VI VII VII IX X XI XII I II
90
2002
2003 eredeti
2004 trend
2005
2006
mozgóátlag
Tavaly a feldolgozóipar termelése dinamikusan, 8 %-kal nőtt. A feldolgozóipar két meghatározó ágazata számára igen kedvező volt a piaci környezet, így a villamos gép, -műszeripar termelésének múlt évi növekedési üteme a feldolgozóipar kétszeresét tette ki, és a járműgyártásé is több, mint 50 %-kal meghaladta azt. A konjunktúrát jól ki tudta használni az építőanyagipar is. Kedvező az is, hogy a feldolgozóipar több mint háromnegyedét képviselő ágazatok mindegyikében nőtt a termelés. Ugyanakkor tavaly folytatódott az élelmiszeripar térvesztése, termelési volumene immáron harmadik éve csökkent. A feldolgozóipari termelés motorja változatlanul az export volt, de tavaly – ellentétben a megelőző évekkel - a belföldi értékesítés is bővült. A járműipar termékeinek hazai forgalmazása 2005-ben kiemelkedően, 25 %-kal nőtt. Dinamikusan nőtt néhány ágazat (villamos gép-, műszer-, építőanyag-, vegyi anyagok gyártása) belföldi eladása is, ugyanakkor több ágazatnál (élelmiszer-, textil-, bőripar, fafeldolgozás, gépgyártás, kohászat) tapasztalható volt az évek óta tartó, hazai kereslethiányból fakadó forgalomcsökkenés is. Az ágazatok export-értékesítése a belföldinél jóval kiegyensúlyozottabb volt; még az egyébként termelés-csökkentésre kényszerülő ágazatok is növelni tudták kivitelüket. Ilyen volt például az élelmiszeripar, a gépgyártás. A két meghatározó ágazat közül tavaly a villamos gép-, műszeripar 16 %-kal, a járműgyártás 13 %-kal növelte export-értékesítését. Ez év kezdetétől a feldolgozóipar termelése 14 %-kal, export-értékesítése 17 %kal, hazai eladásai 9 %-kal nőttek, vagyis mindhárom ismérv alapján a feldolgozóipari ágazatok tevékenysége gyorsult. A járműgyártás teljesítménye rendkívüli volt ebben a két hónapban: termelése 34 %-kal, exportja 32 %-kal, belföldi értékesítése 38 %-kal haladta meg a tavalyit. Belendült a vegyi anyagok és termékek gyártásának export értékesítése is, január-februárban 28 %-kal nőtt, ami elsősorban a gyógyszerek és festékek külpiaci forgalom-növekedésének volt köszönhető. A villamos gép-, műszergyártásban a híradástechnikai termékek, valamint a számítógépek belföldi értékesítésének növekedése az 50 %-ot is meghaladta az év első két hónapjában, miközben az ágazat exportértékesítése is nőtt 16 %-kal. Igaz ugyan, hogy kismértékű (2 %-os) termelésemelkedés mellett, de az élelmiszeripar is csaknem 9 %-kal növelte idén hazai eladásait. Az építőanyagipar belföldi-értékesítésének 21 %-os január-februári 20
csökkenése elsősorban a lakásépítési hajlandóság mérséklődésének tudható be. Idén februárban az összes új rendelés volumene, az export- és a belföldi új rendelésekkel azonosan, 17 %-kal nőtt. Jó export-kilátásokkal rendelkezik a járműgyártás, a kohászat, a gépgyártás, valamint a vegyianyag-gyártás. A belföldi új rendelések a gépipar két ágazatában, a gép-berendezések és a villamos gépgyártásban növekedtek a legütemesebben.
Az új rendelések volumene bíztató
Iparunk mozgásterét alapvetően az európai konjunkturális lehetőségek határozzák meg, amelyben - nemzetközi előrejelzések szerint - kismértékű élénkülés várható. Feltehető, hogy tovább fog bővülni a beszállítói kör és ennek következtében az exportot kiszolgáló hazai értékesítés is ütemes marad. Az elmúlt évben jelentős gép-, és járműgyártási, valamint vegyipari beruházások valósultak meg. Mindezek alapján reálisan várható, hogy idén az ipari termelés növekedése megközelítheti a 2005. évi teljesítményét. Az építőipar termelése 2005-ben - elsősorban a nagy központi infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően - 16,6 %-kal emelkedett. Az év során a növekedési ütemek minden egyes negyedévben dinamikusak voltak. A lakásépítések mérséklődése mellett részben ez is oka annak, hogy idén a januárfebruári építőipari termelés a tavalyi ütemektől jelentősen elmaradt.
Az építőipari termelés növekedése tavalyhoz képest mérséklődött
Az építőipar termelésének alakulása Negyedév/hó
2004
2005
I. negyedév
115,4
109,1
január február jan-febr
120,9 114,4 117,8
107,1 121,9 114,1
II. negyedév III. negyedév IV.negyedév
102,6 104,1 105,6
115,8 123,1 115,3
Év
105,8
116,6
2006 114,1 96,8 105,4
Az építőipari termelés növekedésének trendje hónapok óta csökken, februárban azonban még mindig magas értékeket mutatott (11 %). Ezzel ellentétes volt a rendelésállomány növekedési üteme, mely az októberi 5 %-os mélypontról 14 %-ra emelkedett.
21
Az építőipari teljesítmény és rendelésállomány (jobb skála) 300
Előző év azonos időszaka = 100
160 150 140
200
130 120 110
100
100 90 80
0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I II
70
2001
2002
2003
Teljesítmény, eredeti Rend.áll. eredeti
2004
2005
2006
Teljesítmény, trend Rend.áll. trend
A tárgyhóban kötött új szerződések volumenindexe 6 %-kal maradt el a tavalyitól, amelyen belül az épületek építésére 15 %-kal kevesebb, az egyéb építmények építésére 10 %-kal több új szerződést kötöttek. A tárgyidőszak-végi szerződésállomány még mindig 13 %-kal magasabb az előző évinél, amelyen belül az épületeké 18 %-kal, az egyéb építményeké 11 %-kal nőtt.
Az új szerződések volumene csökkent
Az építőipari vállalkozások körében javult az üzleti bizalmi index, erősödtek a foglalkoztatási szándékok. Valószínűsíthető az önkormányzati választások idejére csúcsosodó állami megrendelések további emelkedése is. Összességében bár 2006-ra nem várható az ágazat tavalyi, magas növekedési ütemének megismétlődése, azonban erőteljes növekedésének realitása változatlan. Az ágazat termelésének 2006. évi növekedési üteme 10 % körül várható. A KSH előzetes adatai szerint a gabonafélékből betakarított termésmennyiség az előző évi rekordtermésnél ugyan 4 %-kal volt kevesebb, de a 2000-2004 közötti évek átlagát 29 %-kal haladta meg. A több éves átlagot 40 %-kal szárnyalta túl a betakarított cukorrépa és 35 %-kal a napraforgó mennyisége is. A burgonya vetésterülete, termésmennyisége is csökkent, termésátlaga viszont 8 %-kal volt magasabb a megelőző évinél. Az állatállomány a 2005. december 1ei felmérés szerint az előző évihez képest – a juhok kivételével – tovább csökkent.
A mezőgazdaság 2005. évi termelése elmaradt a kiugró 2004. évitől
A mezőgazdasági termékek felvásárlása összességében tavaly 8 %-kal alacsonyabb volt a megelőző évinél, amelyen belül a növényi termékeknél volt erőteljesebb a csökkenés (9 %), az állati termékek forgalmazása 6 %-kal mérséklődött. Januárban a növényi termékek felvásárlása 1 %-kal nőtt az előző év januárjához viszonyítva, míg az állati termékeké 7 %-kal csökkent. A kettő együttes hatása 5,5 %-os mérséklődést eredményezett. A mezőgazdaság 2005. évi teljesítményét ma még csak közvetett adatokra támaszkodva tudjuk megbecsülni. Ezek alapján feltételezhető, hogy a 2004. évi kiemelkedő eredménytől 5 – 10 %-kal maradt el. Idén az áttelelő növényi kultúrákra kedvezőtlen hatású volt a hosszan elhúzódó tél, valamint a
Átlagos körülmények esetén a gazdaság idei teljesítménye 22
keletkezett nagy kiterjedésű belvizes területek. Kérdéses az is, hogy az állattenyésztés piacaira – elsősorban a baromfiágazatban – milyen hatással lesz az esetleges járvány, vagy az attól való félelem. Ezek nagymértékben megváltoztathatják az egyébként jó feltételekkel induló agrárágazat idei esélyeit. 2.5
meghaladhatja a tavalyit
Munkaerőpiac
2005-ben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 8,8 %-kal, a nettó átlagkereset pedig 10,1 %-kal növekedett. Szektorokra bontva azonban eltérően alakult a bérnövekedés: a költségvetési szektorban a bruttó átlagkereset éves emelkedése – részben a 13. havi illetmény januárra való áttolása miatt – meghaladta a 12 %ot, az egy havi többletjuttatás szabálymódosításának hatását kiszűrve 7,7 %-os volt a növekedés. Ugyanekkor a versenyszektor bruttó átlagkeresete 6,9 %-kal nőtt, ez – a csökkenő inflációhoz alkalmazkodva – majdnem 2,5 százalékponttal alacsonyabb a 2004-es emelkedésnél.
8,8 %-os bruttó bérnövekedés
A 12 havi bruttó átlagkereset alakulása a versenyszférában (előző 12 hónap = 100) 119
előző 12 hónap=100
117 115 113 111 109 107
I II III IV V VI VII VII IX X XI XII I II III IV V VI VII VII IX X XI XII I II III IV V VI VII VII IX X XI XII I II III IV V VI VII VII IX X XI XII I II III IV
105 2002
2003
2004
2005
2006
A versenyszektoron belül 2005-ben az élelmiszeriparban (3,2 %) és a gépiparban (5,6 %) növekedtek a legkisebb mértékben a bruttó átlagkeresetek. Átlagon felül nőtt azonban a textiliparban (8,3 %) és a pénzügyi ágazatban (8,1 %) az alkalmazottak bruttó átlagkeresete. A költségvetési szektorban csak az oktatásban volt átlag feletti keresetemelkedés (13,5 %), míg a humánegészségügyi ellátásban ennél lényegesen alacsonyabb mértékben – 9,9 %-kal – nőtt az átlagkereset. 2005-ben - az SZJA törvény változtatása miatt - a nemzetgazdasági nettó keresetek növekedési üteme magasabb volt, mint a bruttó kereseteké. A 2004ben hatályos háromkulcsos rendszer középső kulcsának eltörlése miatt tavaly csökkent - elsősorban az addig a középső sávban és afölött – adózók adóterhelése. A versenyszférában 2005-ben a nettó átlagkereset 8,4 %-kal emelkedett 2004-hez képest, míg a nemzetgazdaság egészében 10,1 %-kal. Ez – 3,6 %-os inflációs ráta mellett - a nemzetgazdaság egészében 6,3 %-os reálkereset növekedésnek felel meg. Ezen belül a versenyszektorban 4,6
2005-ben 6,3 %kal emelkedtek a reálbérek
23
százalékkal, míg a költségvetési szférában – alapvetően a már említett 13. havi bérkifizetés szabálymódosítása miatt – 9,7%-kal nőttek a reálbérek. A visegrádi országokban 2005-ben Szlovákiában a magyarországival megegyező, míg Csehországban (3,5 %-os) és Lengyelországban (0,8%-os) ettől lényegesen elmaradó volt a reálbér növekedése. 2006 első két hónapjában a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 7,2 %-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a versenyszférában 9,1 %-kal, míg a költségvetési szektorban 5 %-kal. A versenyszférában a 9 % feletti emelkedésben jelentős szerepe volt a pénzügyi tevékenység ágazatban bekövetkezett 28,5 %-os átlagkereset növekedésnek, míg a költségvetési szférában az oktatás területén (7,3 %) nőtt átlag felett a bruttó átlagkereset. 2005 egészében a KSH lakossági munkaerő-felmérése adatai szerint enyhén nőtt a foglalkoztatottak száma. Eszerint 2005. október-decemberi időszakában 3 millió 916 ezer foglalkoztatott és 310 ezer munkanélküli volt a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 7 ezer fővel - a mintavétel hibahatárán belül -, míg a munkanélküliek száma 47 ezer fővel növekedett 2004 azonos időszakához képest. A munkanélküliségi ráta 2005-ben átlagosan 7,2 %ot ért el.
Enyhén nőtt a foglalkoztatottak száma
2003
2004
Munkanélküliek
nov.-jan.
szep.-nov.
júl.-szep.
Foglalkoztatottak száma (ezer fő)
3700
máj.-júl.
230
már.-máj.
3740
jan.-már.
260
nov.-jan.
3780
szep.-nov.
290
júl.-szep.
3820
máj.-júl.
320
már.-máj.
3860
jan.-már.
350
nov.-jan.
3900
szep.-nov.
380
júl.-szep.
3940
máj.-júl.
410
már.-máj.
3980
jan.-már.
Munkanélküliek száma (ezer fő)
A munkanélküliek és a foglalkoztatottak számának alakulása 440
2005
Foglalkoztatottak (jobb skála)
A munkaerő-felmérés 2006 évi első kéthavi adatai továbbra is a foglalkoztatotti létszám enyhe (0,1 %-os) növekedését mutatják, azonban a munkanélküliség a tavalyi évhez hasonlóan, az év elején ismét jelentősen emelkedett. A munkanélküliségi ráta így a 2005 december-2006 januári időszakban elérte a 7,8 %-ot. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának együttes növekedése eredményeként a gazdaságilag aktívak száma 54 ezer fővel emelkedett az elmúlt évben, ami azt mutatja, hogy az inaktívak egy jelentős része visszatért a
Emelkedő aktivitás a munkaerőpiacon
24
munkaerőpiacra. 2005-ben a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája (61,4 %) 0,9, míg a foglalkoztatási rátája (56,9 %) 0,1 százalékpontot javult 2004-hez képest. Az aktivitás legjelentősebben az idősebb 55-64 éves korosztályban növekedett, ahol a munkanélküliség enyhe emelkedése együtt járt a foglalkoztatottak számának bővülésével. Az idősebbek aktivitása az elmúlt években folyamatosan nőtt, elsősorban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése miatt. 2005-ben a munkaerőpiacon a legkedvezőtlenebbül a 15-29 éves, fiatalabb korosztály helyzete alakult, ahol a munkanélküliség növekedését, nem követte a foglalkoztatottság emelkedése. A fiatalok munkanélkülisége közvetlenül nem magyarázható a diplomások számának növekedésével, ugyanis elsősorban a középfokú végzettségűek körében nőtt a munkanélküliség. 2005-ben - a 2004. évit meghaladó munkanélküliségi ráta (7,2 %) ellenére - a visegrádi országokban mindenhol magasabb volt a munkanélküliség, mint Magyarországon: Csehországban 7,9 %, Szlovákiában 16,2 % és Lengyelországban 17,7 %. Az említett időszakban a foglalkoztatottak számának növekedési üteme azonban a visegrádi országok közül Magyarországon volt a legalacsonyabb (0,1 %): Szlovákiában 2,1 %-kal, Lengyelországban 1,9 %-kal, míg Csehországban 0,7%-kal bővült a foglalkoztatás.
Emelkedő, de a nemzetközi átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi ráta
Az intézményi statisztika alapján – ami az öt fő alatti vállalkozások alkalmazottainak és a nem alkalmazotti viszonyban munkát végzők létszámával kevesebb a KSH munkaerő-felmérésénél – 2005-ben átlagosan 2 millió 787 ezren álltak alkalmazásban a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési intézményeknél. 2004-hez viszonyítva a versenyszféra létszáma 0,2 %-kal nőtt, míg a költségvetésé 1,3 %-kal csökkent.
Stagnált az alkalmazottak száma 2005-ben
2006-ban az első két hónap adatai ennél kedvezőtlenebb képet mutatnak. Ezek szerint a nemzetgazdaságban az alkalmazottak száma 0,8 %-kal csökkent 2005 hasonló időszakához képest. A kedvezőtlenebb képet az adja, hogy az eddig létszámbővülést mutató versenyszférában is 0,4 %-kal csökkent az alkalmazottak száma, míg a költségvetési szektorban az elmúlt éveknél jelentősebb létszámcsökkenés (2,2 %) volt megfigyelhető. A legnagyobb csökkenés továbbra is a már „hagyományosan” létszámvesztő textiliparban történt (10,5 %), ezen kívül csökkent az alkalmazottak száma a mezőgazdaság, a vegyipar, a villamosenergia-ellátás, a szállítás, raktározás és a vendéglátás ágazatokban is. Emellett az elmúlt évek létszámbővítő ágazataiban a bővülés üteme – az építőipart kivéve, ahol feltehetően részben a tavaly megkezdett munkaügyi ellenőrzések szigorításainak köszönhetően jelentősen nőtt az alkalmazottak száma – némileg visszaesett és így már nem tudja kompenzálni az említett ágazatok létszámvesztését. 2.6
Bruttó hazai termék
A magyar gazdaság teljesítménye 2005 egészében 4,1 %-kal emelkedett. A szökőnap tényezőtől megtisztított növekedési ütem - ami a tényleges gazdasági folyamatokról jóval reálisabb képet mutat – ennél lényegesen magasabb (4,3 %). A növekedés üteme az első háromnegyedévben gyorsult, míg az utolsó
Stabil gazdasági konjunktúra
25
negyedévben némi lassulás következett be (4,3 %). 2001 óta stabilizálódott a magyar gazdaság 2,5-3 százalékpont közötti növekedési többlete az EU-átlaghoz képest. Ez a kedvező teljesítmény nagymértékben elősegíti az ország gyors felzárkózását az EU tagállamok átlagos fejlettségi szintjéhez. A GDP növekedési üteme az Eurózónában és Magyarországon 7 6 5
Százalék
4 3 2 1 0 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. 1999
2000
2001
2002
Magyar növekedési többlet
2003
II. III. IV.
2004
Magyarország
2005 Eurózóna
A gazdasági növekedés egészséges szerkezetet mutat. A növekedés motorja 2005-ben továbbra is a dinamikus beruházási aktivitás és a kimagasló export teljesítmény, míg a háztartások fogyasztása a GDP-nél alacsonyabb mértékben bővült. Bár az utolsó negyedévben a beruházások növekedése némileg lassult, de az idei évi konjunktúrális kilátások alapján ez csak átmeneti lassulást jelenthet. A 2003-tól meginduló gazdaságpolitikai irányváltásnak köszönhetően ez a kedvező szerkezet már 9 negyedéve folyamatosan érzékelhető, ami fontos a növekedés hosszú távú fenntarthatósága szempontjából.
A növekedés szerkezete továbbra is egészséges
A GDP növekedéséhez való hozzájárulás 7
12
6
10
5
8
4
6
3
4
2
2
1
Százalék
14
0
0
-2
-1
-4
-2
-6
-3
I.
II. III. IV. 2001
I.
II. III. IV.
I.
2002 Háztartások fogyasztása Nettó export
II. III. IV. 2003
I.
II. III. IV. 2004
I.
II. III. IV. 2005
Állóeszköz-felhalmozás GDP (jobb skála)
26
A visegrádi országok közül Szlovákia és Csehország gazdasági teljesítménye 2005 egészében erőteljes maradt. A növekedési szerkezet Szlovákiában a magyarországiéhoz hasonlóan kedvezően alakult, a húzóerő a kétszámjegyű export és beruházás növekedés. Csehország dinamikus növekedése elsősorban a nettó exportnak volt köszönhető, a későbbi növekedést elősegítő beruházások alakulása elmarad a kívánatos mértéktől (3,7 %). Lengyelország továbbra is sereghajtó a régió országai közül. Magyarországon a háztartások fogyasztása folyamatosan bővül, az egyensúly szempontjából szükséges, GDP-nél mérsékeltebb dinamikája 2004 eleje óta stabilizálódott. 2005 egészében a fogyasztás növekedése 2,1 % volt, ami némiképp meglepő a reálkeresetek 6,3 %-os és a kiskereskedelmi forgalom 5,6%-os reálnövekedése mellett, még akkor is, ha a megtakarítások is számottevően növekedtek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedési üteme a negyedik negyedévi lassulás következtében 6,6 %-ot ért el. Mind az állam infrastrukturális, mind a vállalati beruházások jelentős mértékben emelkedtek. A belföldi felhasználás mindössze 0,2 %-kal nőtt, mivel a készletsoron elszámolt statisztikai hiba 2,8 százalékkal csökkentette a növekedést. A készletváltozás nélkül közel 3 %-os emelkedés volt megfigyelhető.
Dinamikus beruházás, fenntartható mértékű fogyasztás
Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmát az év egészében erőteljes dinamizmus jellemezte. Az exportnövekedés (10,6 %) 2004-hez hasonlóan kétszámjegyű maradt, míg az import növekedése az első félévi mérsékelt bővülést követő számottevő gyorsulás ellenére nem érte el a 6 %-ot sem (5,8%). Az első félévi szerényebb import teljesítmény a 2004. évi uniós csatlakozás miatti magas bázisnak volt köszönhető. A gazdasági növekedéshez legnagyobb mértékben a nettó export járult hozzá (+3,9 %). Ez a kedvező szerkezet megfigyelhető a termelési oldalon is: az ipar hozzáadott értéke a negyedik negyedévben 7,4 %-kal, az építőiparé 14 %-kal, a szolgáltatásoké 4 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaság teljesítménye azonban a magas bázisnak köszönhetően 11,7 %os mérséklődést mutatott, míg a nem piaci szolgáltatások hozzáadott értéke a költségvetési szigorítás következtében mérsékeltebb ütemben emelkedett (1,2%). E két ágazat nélkül a GDP növekedése a negyedik negyedévben 6 %, az év egészében 5,5 % lenne, ami jól tükrözi a magyar gazdaság dinamizmusát.
A mezőgazdaság és a nem piaci szolgáltatások nélkül a növekedés 6%
27
A GDP alakulása 107
Előző év azonos időszaka=100
106 105 104 103 102 101 100 I.
II.
III.
2001 GDP
IV.
I.
II.
III.
IV.
I.
2002 GDP mezőgazdaság nélkül
II.
III.
2003
IV.
I.
II.
III.
2004
IV.
I.
II.
III.
IV.
2005
GDP mezőgazdság és a nem piaci szolgáltatások nélkül
A legfrissebb makrogazdasági adatok alapján visszaesésnek vagy akár csak erőteljesebb lassulásnak jelei 2006-ban sem látszanak, nagy valószínűséggel mind a magyar gazdaság, mind a világgazdaság egyaránt a konjunktúra ciklus felszálló ágában van. Az üzleti bizalmi indexek 2005. második félévi és az idei év első negyedévi számottevő javulása is a stabil gazdasági növekedés irányába mutat. A gazdaság egészséges, fenntartható (4,5 %-ot közelítő) növekedési pályán haladhat 2006-ban is. 3.
Stabil, 4,5 %-ot közelítő növekedés 2006-ban
Infláció
A fogyasztói árszint 2005-ben éves átlagban 3,6 %-kal nőtt, decemberben az előző év azonos hónapjához viszonyítva 3,3 %-os volt az inflációs ráta. Az ütem a tervezetnél és a konvergencia programban megjelöltnél is kisebb lett. Ilyen alacsony inflációs rátát Magyarországon az 1970-es évtized elején mértek. 2006. eddig eltelt időszakában az ütem hónapról-hónapra tovább csökkent, márciusban az árindex 102,3 % volt. Ebben a normál áfa-kulcs csökkentésének volt meghatározó szerepe. A 25 EU tagországra vonatkozó márciusi inflációs adat 2,1 %, az eurózónáé 2,2 %.
Márciusban a magyar inflációs ráta megközelítette az eurózónáét
28
Magyarország és az EU inflációs tendenciái változás az előző év azonos hónapjához, %
6,0 EU-15/25 HICP
Fogyasztói árindex
Maginfláció
Változatlan adótartalmú index
4,0
2,0
0,0 jan
feb
márc
ápr
máj
júni
júli
2005
aug
szept
okt
nov
dec
jan
feb
márc
2006
A KSH számításai szerint –1,7 százalékpontra tehető a közvetett adók változásának (áfa-csökkentés, jövedéki adó és regisztrációs díj emelése) együttes árszintalakító hatása. Ez a számítás a közvetett adók változását – a dohánytermékek kivételével – az ún. „azonnali és teljes hatás” elve alapján veszi számba. 2006 első negyedévében a változatlan adótartalmú árindex (VAI) hirtelen megemelkedett. Magyarázata a fenti módszertan: a KSH ezt az indexet úgy számítja, mintha az előző évi közvetettadó-szabályok lennének érvényben. Ez közgazdasági szempontból azt jelenti, hogy adócsökkentés esetén a VAI felülbecsli a „nettó” áremelkedési folyamatokat, ugyanis tartalmazza a termelők, kereskedők által át nem adott adóelőnyt is.
Az áfa csökkentés dezinflációs hatása jelentős
A normál áfa-kulcs csökkentése és a jövedéki adóemelés az árarányok átrendeződését hozta magával. 2006 elején széles körben nominálisan is mérséklődött a tartós fogyasztási cikkek, a ruházat és más fogyasztási iparcikkek árszintje, máshol (pl. a javító szolgáltatásoknál) az áremelkedési ütem fékeződött le nagymértékben. Az ármérséklő hatás (elsősorban januárbanfebruárban) elmaradt egyes elemzői várakozásoktól. Előre nehezen volt megbecsülhető az adó- és árváltozások keresletre, annak belső arányaira gyakorolt hatása. Az év első két hónapjában a számítottnál is gyorsabban nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ezen belül az iparcikkek, mindenekelőtt a nagyobb értékű tartós javak iránti kereslet. A kereskedelem ezt vélelmezhetően oly módon használta ki, hogy az áfa csökkentés árszintmérséklő hatását csak részben érvényesítette.
29
Fogyasztói és termelői áralakulás, bérdinamika változás az előző év azonos hónapjához, % 25 Fogyasztói árak
Belföldi ipari termelői árak
Mezőgazdasági termelői árak
Versenyszféra bruttó átlagbére
15
5
-5
-15 jan
feb
márc
ápr
máj
júni
júli
2005
aug
szept
okt
nov
dec
jan
feb
márc
2006
Néhány egyéb vonatkozásban is módosulnak az áralakulásra vonatkozó korábbi feltételezések. A magas olajár az energiatermelő ágazatok, üzemanyagok esetében közvetlen árszintemelő hatással jár, ami inflációs nyomást okoz a gazdaság más szektoraiban is. Az energiahatékonyság, a korszerű technológiák alkalmazása következtében a tovagyűrűző inflatorikus hatás – különösen a feldolgozottság magasabb szintjén – mérsékelt. A várható infláció bizonytalansági faktora, hogy az elmúlt hetekben gyengült a forint, megnőtt az árfolyam volatilitása is. A mezőgazdasági termelői árak és az élelmiszerárak növekedése egyelőre a számítottnál nagyobb. Az, hogy ez tartós tendencia-e vagy sem, alapvetően a közép-európai térség várható agrár- és élelmiszerkínálatától függ. Egyes hatósági áras szolgáltatásoknál árfeszültségek vannak, ezeket jelenleg költségvetési vagy más kompenzációs technikák ellensúlyozzák (lakossági gázár, villamos energia, távolsági közlekedés).
Az árfolyamingadozás, energiadrágulás inflációs hatása korlátozott
A jelenleg ismert feltételek alapján a 2006. évi költségvetési tervben szereplő, éves átlagban 2 %-os inflációs ráta teljesülése várható. Az ennél kisebb árszintemelkedésre vonatkozó korábbi előrejelzések esélyei viszont csökkentek. A márciusi Reuters felmérésben szereplő elemzői várakozások is ezt támasztják alá.
Éves átlagban 2 % körüli infláció
4.
Jövedelmi-pénzügyi folyamatok
4.1
Egyensúlyi tényezők
A gazdaság külső finanszírozási igényét mérő statisztikák (a fizetési mérleg statisztika és a pénzügyi számlák) között a 2004-es adatokban megjelenő elnyílás 2005-ben tovább nőtt. Ezzel együtt is, a fizetési mérleg adataihoz hasonlóan a pénzügyi számlák is a külső finanszírozási igény mérséklődését mutatják. A külső egyensúly mutatója a pénzügyi számlák oldaláról közelítve a GDP -8,4%-ának felelt meg 2005-ben, ami 1,5 százalékpont javulást jelent 2004-hez viszonyítva. A javulás mögött döntően a háztartások nettó
Csökkenő GDParányos külső finanszírozási igény, mind a pénzügyi számlák...
30
megtakarításainak növekedése állt. A lakosság a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások nélkül az előző évi mérték több mint duplájával, a GDP 2,7%ával járult hozzá a gazdaság finanszírozásához. Az államháztartás GDP-arányos hiánya a prognózisnak megfelelően alakult, 2004-hez képest kissé növekedett. Ezzel szemben a vállalkozások forrásbevonása enyhén mérséklődött (pénzügyi és nem-pénzügyi vállalatok együtt: a GDP 5,2%-a az előző évi 5,6%-kal szemben). Ezen belül azonban a nem-pénzügyi vállalkozások nettó finanszírozási igénye a negyedik negyedévi erőteljes növekedés következtében 0,4 százalékponttal emelkedett. Finanszírozási kapacitás/szükséglet* (a GDP %-ában) 15 10 5 0 %
-5 -10 -15 -20 I
II
III IV
2000
I.
II.
III. IV. I.
2001 Háztartások
II.
III. IV. I.
II.
2002 Államháztartás
III. IV. I.
2003
II.
III. IV. I.
2004
Vállalatok
II.
III. IV.
2005 Külföld
*Pénzügyi számlák alapján, magán-nyugdíjpénztárak az államháztartás szektornál
A fizetési mérleg statisztika szerint a gazdaság GDP-arányos külső finanszírozási igénye (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 1,8 százalékponttal mérséklődött és a GDP 6,5%-ának felelt meg 2005-ben. A pénzügyi számlákkal összehasonlítva a statisztikai eltérés a 2004. évi 1,6 százalékpontról 2 százalékpontra növekedett. (Az MNB értékelése szerint ebben a külkereskedelmi adatszolgáltatás EU-csatlakozás utáni változása játszhat szerepet, így a különbség a vállalati szektornál jelentkezik.) A jelentős statisztikai eltérés ellenére a vállalati finanszírozási igény alakulásának „profilja” a fizetési mérleg statisztikából kiindulva is a pénzügyi számlákhoz hasonló lefutást mutatna. 2004-ben a beruházások élénkülésével összhangban a vállalatok nettó hitelfelvétele több mint 2,5 százalékponttal emelkedne, 2005-ben pedig a némileg lassuló beruházási dinamika mellett enyhén (0,7 százalékponttal) mérséklődne:
... mind a fizetési mérleg statisztika alapján
31
Fi n a n szíro zá si ka p a ci tá s/szü ksé g l e t* (a GDP %-ában) 15 10 5 %
0 -5 -10 -15
2000
2001 Háztartások Vállalatok Külföld
2002
2003
2004
2005
Államháztartás Vállalatok(2) Külföld(2) Fiz.mérleg stat.
*Magán-nyugdíjpénztárak az államháztartás szektornál
2006-ban a beruházási dinamika várható gyorsulása a vállalatok nettó hitelfelvételének újbóli növekedését valószínűsíti, a szektor GDP-arányos finanszírozási igénye legalább 1 százalékponttal emelkedhet. A háztartások megtakarításainak alakulását ellentétes irányú hatások befolyásolhatják. A lakásberuházások dinamikájának lassulása növelheti, a devizahitelek törlesztőrészleteinek esetleges növekedése csökkentheti a lakosság finanszírozási kapacitását. Óvatos becslés szerint összességében a háztartások nettó hitelnyújtása a GDP százalékában mérve a tavalyihoz hasonló lehet. A vállalati hiteligény növekedését az államháztartás hiányának megcélzott csökkentése ellensúlyozhatja. A nemzetgazdaság külső finanszírozási igénye így csak a Gripen vadászgépek beszerzésének átmeneti importnövelő hatása következtében emelkedhet kismértékben, a nem-pénzügyi számlák oldaláról becsülve a 2005. évi 6,5% után a GDP 6,5-6,8%-a között lehet. 4.2
Államháztartás
Március végén elkészült és az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak átadásra került a kormányzati szektor ESA95 szerinti hiányáról és adósságáról a KSH, az MNB és a Pénzügyminisztérium által közösen készített Jelentés. A kormányzati szektor 2005. évi hiányáról a nemzeti számlák alapján a KSH szolgáltatta az adatot. Eszerint a tavalyi deficit (a magánnyugdíjpénztárakkal együtt) a prognózisnak megfelelően alakult és a GDP 6,1%-ának felelt meg.
Az ESA-hiány 2005-ben a GDP 6,1 %-a,...
A 2006. évi költségvetés értelmében a kormányzati szektor tervezett eredményszemléletű hiánya (a magán-nyugdíjpénztárakkal együtt) a GDP 4,7%-a. Ezt 0,3 százalékponttal megnöveli a katonai beszerzések egységes elszámolása érdekében hozott legutóbbi Eurostat-döntés figyelembe vétele. Az idén (és jövőre) az országba érkező Gripen vadászgépek értékével a vásárlás konstrukciójának jellegétől és a tényleges fizetés ütemezésétől függetlenül, a
... 2006-ban 5% lehet
32
gépek beérkezésekor kell megnövelni a kiadásokat. Az uniós módszertan szerinti 2006. évi hiány így a GDP 5%-a lehet. Az ehhez tartozó pénzforgalmi hiány előirányzata a központi kormányzat (központi költségvetés, társadalombiztosítási alapok és elkülönített állami pénzalapok) szintjén 1546 milliárd forint (a GDP 6,6 %-a). Az évközi pénzforgalmi adatok alapján a központi kormányzat hiánya az első negyedévben 789,2 milliárd forint (az éves előirányzat 51,1%-a) volt. A központi költségvetésben 682,7 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoknál 126,1 milliárd forint hiány keletkezett, az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 25,6 milliárd forint többletet mutatott. A deficit éven belüli lefutása a szokásos szezonalításnak megfelelően nem egyenletes. A kiadások egy része az év elejére összpontosul, így az első hónapokban a hiány gyorsabban növekszik. Ekkor kerül sor a köztisztviselők és közalkalmazottak egy havi külön juttatásának kifizetésére, a gyógyító-megelőző ellátások és a gyógyszertámogatások később elszámolásra kerülő finanszírozási előlegének kiutalására, az uniós kifizetéseket kiegészítő nemzeti agrártámogatások, a 2006-ban már teljessé váló 13. havi nyugdíjak felének kifizetésére, stb.. Az adóbevételek befolyása viszont általában az év végén gyorsabb (társasági adó feltöltés, személyi jövedelemadó, az év végi jelentősebb fogyasztásnak köszönhető ÁFA-bevételek), ami ellensúlyozza az év eleji többletkiadások hatását.
A szokásos szezonalitás szerint a deficit az év elején gyorsabban nő
Az aktuális, havonta felülvizsgált prognózisok számoltak a költségvetés szezonalításának sajátosságaival. Márciusban először fordult elő, hogy a hiány nem a prognózisnak megfelelően, vagy annál kedvezőbben alakult, hanem 91 milliárd forinttal nagyobb lett a vártnál. Ebben főként olyan tényezők játszottak közre, amelyek csak átmenetileg és az éven belül rontották az egyenleget. Felgyorsultak például az európai uniós programokkal kapcsolatos kifizetések, amelyeket a Közösség később megtérít. A nagyobb hiányt azonban elsősorban a visszautalások miatt alacsonyabb személyi jövedelemadó- és ÁFA-bevétel okozta.
A márciusi hiányban nagy szerepük volt az adóvisszaigényléseknek
A központi költségvetés márciusi személyi jövedelemadó bevétele több mint 12 milliárd forinttal elmaradt a prognózistól és így lényegében megegyezett a tavalyival. A növekedés államháztartási szinten is csak minimális (1,2%) volt. Ennek oka, hogy miközben a befizetések 7%-ot meghaladóan nőttek, a határidőnél (május 20.) korábban beadott nagyobb számú bevallás következtében a visszautalások összege közel másfélszerese volt az egy évvel korábbinak. A határidőt megelőző visszaigénylések az éves bevétel alakulását nem befolyásolják, csupán az éven belüli lefutást változtatják meg. A prognózistól való másik nagy eltérés az általános forgalmi adó bevételeknél jelentkezett. Miközben februártól már a 20%-ra csökkent kulcs szerint történtek a befizetések, márciusig még a korábbi, 25%-os kulccsal számított visszautalásokra került sor. A befizetések/visszautalások egyenlege ennek következtében márciusban negatívvá vált (közel -6 milliárd forint), még annak ellenére is, hogy a befizetések az alacsonyabb kulcs mellett is több mint 6%-kal nagyobbak voltak az egy évvel korábbinál. A negyedév egészében a bruttó ÁFA
33
befizetések növekedése megközelítette az 5,5%-ot, s az import ÁFA-rendszer változásának hatását kiszűrve is mindössze 2%-os mérséklődés jelentkezett (miközben a felső kulcs ötödével csökkent). Áprilistól kezdve már a visszautalások is a 20%-os kulcs szerint történnek, a befizetések/visszaigénylések közötti aránytalanság a következő hónapokban meg fog szűnni. ÁFA befizetések és visszautalások 350 300
md ft
250 200 150 100 50 0 Január
Február
Március
Befizetés 2006
Visszautalás 2006
Befizetés 2005
Visszautalás 2005
A kiadási oldalon a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok időarányost meghaladó nettó (saját bevételből, illetve EU-támogatásból fedezett kiadás nélküli) kiadása elsősorban a szokásosan az év elejére összpontosuló nagyobb kiadásokkal függött össze. A többletkiadások döntően a fejezeti kezelésű előirányzatoknál jelentkeztek (uniós programok, agrártámogatások), a költségvetési szervek nettó kiadása márciusban közel 9 milliárd forinttal kevesebb volt a tavalyinál, s a negyedév egészében is csak 2,5%-kal növekedett. A társadalombiztosítás járulékbevételei az időarányos mértéknek megfelelően folytak be, a nyugdíjkifizetések és gyógyszertámogatások azonban meghaladták azt. Az év egészében a gyógyszertámogatás nagyobb kiadásait a gyártók megállapodás szerinti befizetése ellensúlyozhatja, a nyugdíjkiadások azonban várhatóan meg fogják haladni az előirányzatot (a pótlólagos nyugdíjemelésről csak a költségvetés benyújtása után született döntés). Figyelembe véve az évközi sajátosságokat, a negyedéves adatok alapján az év egészében az adó- és járulékbevételek előirányzata teljesülhet, sőt egyes többletbevételek (regisztrációs adó, önkormányzatok befizetése, adósságszolgálati bevételek (kazah államadósság törlesztése)) ellensúlyozhatják a nyugdíjkiadások többletét. A maastrichti államadósság 2004-hez képest 1047 Mrd Ft-tal, közel 9%-kal nőtt, így végül 12 712,2 Mrd Ft lett 2005 végén. Az államháztartás hiányából származó adósságnövekményt mérsékelték az egyéb tényezők, melyek közül adósság növelő (adósságátvállalás, átértékelődési hatás, illetve az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése) és csökkentő tényezők (állami vagyon kezelési jogának átruházása) egyaránt megjelennek. Mindezen hatások 34
összességében 277 Mrd Ft-tal mérsékelték az adósság emelkedését. A maastrichti módszertan szerint számított, nyugdíjpénztárakkal korrigált adósságráta tavaly 58,4% volt, ami 1,3% ponttal magasabb a 2004-es értéknél. Az összetételhatás vizsgálatánál két fő tényező emelendő ki: a GDP növekedés 3,6% ponttal csökkentette, az államháztartás hiánya pedig 6,1% ponttal növelte a rátát. A tavalyi év finanszírozásának jellemzőit nagymértékben befolyásolta a hiánypálya lefutásának egyenetlensége. A nettó állampapír kibocsátásban a több évre jellemző arányoknál nagyobb szerepet kapott a devizafinanszírozás. A kibocsátások mind a forint-, mind a devizapiacokon kedvező feltételek mellett zajlottak le (csökkenő hozamok, alacsony felárak, kedvező kereslet). Az év során összességében mintegy 956 milliárd forintnyi nettó kibocsátás valósult meg. 2005 végén a teljes adósság átlagos kamatterhe 6,08%, a forintadósságé pedig 6,96% volt, az év során növekvő duráció, nagyrészt csökkenő hozamok mellett. A nem-rezidensek a teljes állományból 27,4%-nyi deviza és közel 20%-nyi forint adósságot, így összességében a teljes államadósság majd felét finanszírozták a tavalyi év végén. Adósságállomány és szerkezete* (negyedéves bontásban, Mrd Ft-ban, a teljes állomány %-ban)
Mrd Ft 16 000,0 14 000,0 12 000,0
21%
22%
25%
26%
27%
27%
30%
20%
22%
20%
21%
22%
21%
20%
20%
20%
20%
58%
59%
59%
56%
54%
54%
53%
53%
50%
2005 I. n.é.
2005 II. n.é.
10 000,0
20%
8 000,0 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0
2004 I. n.é.
2004 II. n.é.
2004 III. 2004 IV. n.é. n.é.
Belföldiek által finanszírozott adósság Külföldiek által finanszírozott deviza adósság
2005 III. 2005 IV. n.é. n.é.
2006 I. n.é.
Külföldiek által finanszírozott forint adósság
*pénzforgalmi szemléletben
A központi költségvetés adóssága márciusra az elmúlt év végéhez képest több, mint 10%-kal nőtt, így az állomány 14 103 Mrd Ft lett. 582 Mrd Ft-tal nőtt a forint adósság, az új kibocsátások eredményeként közel ugyanennyivel emelkedett a devizában denominált állomány is. A teljes deviza állományt majd 200 Mrd Ft-tal növelte az átértékelési hatás. A költségvetési folyamatok jellemzői, illetve az év eleji folyamatok következtében 2006. évre is a tavaly megfigyelt szezonalitás mutatkozik, illetve várható a kincstári kör finanszírozási szükségletének alakulásában. A deviza kibocsátás igazodott az államháztartás finanszírozási igényének szezonalitásához, így az idei évre tervezett kötvény kibocsátásokra (1 milliárd
35
euró, 50 milliárd jen, 500 millió font) már az első negyedévben sor került. 2006 elején a központi költségvetés adósságának növekedése gyorsult, ami három tényezőből tevődik össze. A növekményt a kincstári kör előző hónapokban tapasztaltnál és a vártnál magasabb hiánya miatt magasabb finanszírozási igény, a devizaátértékelések (az árfolyam 5%-os leértékelődése következtében3), valamint a jelentős túlfinanszírozás során megnövelt KESZ állomány okozták. A 2006. év végi adósságállomány alakulásának előrejelzését több bizonytalansági tényező nehezíti. Az államháztartás elsődleges egyenlege mellett a hozamgörbe és a forint árfolyammozgása emelendő ki ezek közül, míg az adósságráta alakulásában az előbbieken túl a gazdasági növekedés és az infláció mértéke egyaránt jelenthetnek lefelé és felfelé mutató kockázatokat. 4.3
A lakosság pénzügyi megtakarításai
A 2005-ös év folyamán a háztartások nettó megtakarítói pozíciója 905 milliárd forinttal nőtt. A finanszírozási képesség az év során meglehetősen egyenetlen volt. A viszonylag magas első negyedévi megtakarítási szintet követően a harmadik negyedévre gyakorlatilag nullára csökkent a lakosság nettó pozíciója. A negyedik negyedévben a bruttó megtakarítás kiugró emelkedésének hatására a lakosság nettó finanszírozási képessége ismét nagy mértékben növekedett.
A háztartások finanszírozói képessége jelentősen javult
A háztartások bruttó megtakarítása és hitelfelvétele valamint nettó GDP-arányos finanszírozói pozíciója 3,0%
1 000,0 900,0
2,5%
800,0 2,0%
700,0
milliárd ft
600,0
1,5%
500,0 1,0% 400,0 0,5%
300,0 200,0
0,0%
100,0 -0,5%
0,0 -100,0
I.
II.
III.
2000.
IV.
I.
II.
III.
2001.
IV.
I.
II.
III.
2002.
IV.
I.
II.
III.
2003.
IV.
I.
II.
III.
2004.
IV.
I.
II.
III.
2005.
IV.
-1,0%
Bruttó megtakarítás (bal tengely) Hitelfelvétel (bal tengely) Finanszírozási képesség a GDP százalékában (jobb tengely)
A lakosság 12 havi kumulált nettó pozíciója az első negyedévben (a 2004-es negyedik negyedévi 2,5 százalékról) 3,6 százalékra emelkedett, majd enyhén tovább nőtt a harmadik negyedévig. Az év utolsó három hónapjában a bruttó megtakarítások erőteljesen növekedtek, ami elsősorban a jövedelmek szezonális emelkedésével magyarázható. 3
Árfolyam 2006. február 28.: 252,65 Ft/€, 2006. március 31.: 265,54 Ft/€, MNB fixing
36
A lakosság nettó finanszírozói pozíciójának alakulása (tranzakciók 12 havi kumulált értékei) 7%
2 500,0
6% 2 000,0
milliárd Ft
5% 1 500,0
4% 3%
1 000,0
2% 500,0 1% 0,0
0% I.
II. III. IV. I.
II. III. IV. I.
II. III. IV. I.
II. III. IV. I.
II. III. IV. I.
II. III. IV.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
Bruttó megtakarítás (bal tengely) Kötelezettség (bal tengely) Finanszírozási képesség a GDP százalékában (jobb tengely)
Az éves GDP arányos nettó finanszírozási képesség összességében 4,16%-ra emelkedett (nyugdíjkorrekcióval 2,7 százalék), ami az utóbbi három és fél év legmagasabb értéke. A bruttó megtakarítások színvonala a 2003-as mélypontot követően folyamatosan emelkedett. A lakossági kötelezettségállomány a 2003-as csúcs után csökkenő mértékben nőtt, a 2005-ös év közepétől a növekedési ütem ismét enyhén gyorsulni kezdett. A kötelezettségek emelkedésének csökkenő irányzata részben a változó lakásfinanszírozási feltételekkel, részben a lakossági jövedelmek 2005-ig mérséklődő dinamikájával, illetve az eladósodottság egyre magasabb szintjével függ össze. A múlt év közepétől újra gyorsuló eladósodási dinamika feltehetőleg az élénkülő jövedelemkiáramlással függ össze. A háztartások hitelállományának bővülése az első negyedév során tapasztalt alacsony értékeket követően az év hátralévő felére visszatért ez előző negyedévekre jellemző 200-300 milliárd forint közötti szintre.
37
Pénzügyi eszközök és kötelezettségek alakulása 88% 18 500 78% 16 500 68%
milliárd forint
14 500
58%
12 500
48%
10 500
38%
8 500 6 500
28%
4 500
18%
2 500
8%
500
-2% I.
II.
III.
IV.
I.
II.
2000.
III.
IV.
I.
II.
2001.
III.
IV.
I.
II.
2002.
III.
IV.
I.
II.
2003.
III.
IV.
I.
II.
2004.
III.
IV.
2005.
Pénzügyi eszközök (bal tengely) Kötelezettségek (bal tengely) Pénzügyi eszközök a GDP százalékában (jobb tengely) Kötelezettségek a GDP százalékában (jobb tengely) Nettó pénzügyi vagyon a GDP százalékában (jobb tengely)
A lakosság nettó pénzügyi vagyona folyamatosan emelkedett az elmúlt 5 évben. A nettó pénzügyi vagyon növekedésében is megfigyelhető a finanszírozási képességnél bemutatott szezonalitás. A GDP arányos nettó pénzügyi vagyon 2004 második feléig enyhén mérséklődött, majd a lakosság finanszírozási képességének javulásával az arány némileg ismét emelkedett. A lakossági hitelezés szerkezete denomináció szerint 6 000
5 000
milliárd forint
4 000
3 000
2 000
1 000
0 I.
II.
III. IV.
I.
II.
2000.
Deviza lakáshitel
III. IV.
2001.
I.
II.
III. IV.
2002.
Deviza egyéb hitel
I.
II.
III. IV.
2003.
I.
II.
III. IV.
2004.
Forint egyéb hitel
I.
II.
III. IV.
2005.
Forint lakáshitel
A lakossági hitelezés devizaszerkezete jelentősen megváltozott az elmúlt öt évben. Az ezredfordulón a forintban denominált szabad felhasználású jelzálogfedezet nélküli hitelek tették ki a hitelállomány túlnyomó részét. 2004 óta a legdinamikusabban a devizahitelek állománya emelkedett, amely leginkább a jelzálogfedezettel rendelkező hitelek (lakáscélú, szabad felhasználású jelzálog) növekedésének köszönhető. A forinthitelek dinamikája a 2004-es év óta megtört. 2005 folyamán az új hitelek 87,5 százalékát devizában vette fel a lakosság, a jelentős kamatkülönbözet miatt. A 2005-ös év végén a devizahitelek súlya a teljes hitelállományon belül megközelítette a 40%-ot. A
A jelentős kockázatok ellenére dinamikusan bővülő devizahitelek
38
háztartások devizahitelei jelentős kockázatot rejtenek magukban az árfolyam, valamint a kamatkondíciók változása esetén. A lengyelországi tapasztalatok szerint 2003-ban az euróval szembeni 30%-os leértékelődés csak átmenetileg vetette vissza a devizahitelek térnyerését a hazai valutában denominált hitelekkel szemben, 2005-ben ismét gyorsuló ütemben emelkedtek a devizahitelek. Ha az idén márciusban elkezdődött forintleértékelődés tartós marad, az a háztartások törlesztőterheinek emelkedéséhez vezethet. A forint leértékelődése a rövidlejáratú, nagy összegű hitelek esetén nagyobb volumenű törlesztési teher emelkedést jelenthet, míg a hosszú hátralévő futamidejű hiteleknél a kamatemelkedés okozhat kiugró törlesztési részlet növekedést. A jelentős kamatkülönbözet miatt a devizában való eladósodás még jelentős forintleértékelődés esetén is előnyösebb lehet a forinthiteleknél. A kedvezőbb devizahitel-kondíciók ellenére a leértékelődés következtében megnövekvő adósságteher a háztartások egy részének meghaladhatja a teherbíróképességét. 2005-ös év során a lakosság devizahitel felvétele mintegy 3,3 milliárd eurós forintkeresletet generált. A lakosság forint befektetési kereslete erőteljesen emelkedett
A lakosság forintban jelentkező befektetési kereslete 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% I.
II.
III. IV.
2000.
I.
II.
III. IV.
2001.
I.
II.
III. IV.
2002.
I.
II.
III. IV.
2003.
I.
II.
III. IV.
2004.
I.
II.
III. IV.
2005.
Kumulált 12 havi forint befektetési kereslet az éves GDP százalékában Kumulált 12 havi nettó finanszírozási képesség az éves GDP százalékában
A lakosság nettó megtakarítói helyzete mögött forint és devizapozíciójának eltérő alakulása húzódik meg. Míg az elmúlt évben lakosság finanszírozási képessége és általános megtakarítói helyzete javult, a nettó devizaeladósodottsága növekedett. Ennek köszönhetően a forintban jelentkező finanszírozói képesség magasabb, mint az általános finanszírozási pozíció. A devizahitelezés bővülésével így a lakosság egyre nagyobb forint befektetési kereslettel jelentkezik a piacon. 2005 végére a lakosság forint befektetési kereslete a 2004 évi 5%-ról a GDP 8%-ára emelkedett, ami közel kétszerese a nettó megtakarítási pozíciójának. Ez előnyös feltételeket teremtett a 2005-ös évben, és segítheti ez évben is az államháztartás forint-instrumentumokkal, kedvező kondíciók mellett történő finanszírozását.
39
4.4
Vállalkozói szektor
A vállalkozói szektor (hitelintézetek nélkül) finanszírozási igénye 2005-ben némileg nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezt 2005. negyedik negyedévének kiugró finanszírozási szükséglete okozta, melynek hátterében a vállalatok pénzügyi eszközeinek kisebb emelkedése áll – 2004 végén a hasonló mértékű kötelezettségbővülést a pénzügyi eszközök emelkedése némileg ellensúlyozta. Miután a külföldi források aránya éven belül növekedést mutatott, a teljes évi mintegy 1250 milliárd forintos finanszírozási szükséglet kielégítésének már 100%-át a külföldi forrásbevonás biztosította.
A finanszírozásban a külföldi források domináltak
A nem-pénzügyi vállalatok nettó pénzügyi vagyona 2005-ben – 2004-hez hasonlóan – több, mint 3000 milliárd forinttal tovább csökkent. A vállalatok pénzügyi eszközei is emelkedtek, de különösen a kötelezettségek megugrása figyelemre méltó: e változást részben a tőzsde szárnyalása magyarázza. A kötelezettségek növekedését ugyanis közel fele-fele arányban okozták a tranzakciók és – döntően – a részvények átértékelődése. Az utolsó negyedév kiugró vállalati kötelezettségemelkedését ugyanakkor teljes egészében a tranzakciók okozták. A vállalatok finanszírozási igényük döntő többségét devizaforrásokkal elégítették ki, csakúgy mint 2004-ben. A devizában történő eladósodás egyes negyedévek közötti eloszlása ugyanakkor teljesen más volt. Az utóbbi évek adataiból arra lehet következtetni, hogy a vállalatok forrásbevonásuk denominációjának megválasztásában tudatosan járnak el, figyelemmel kísérik a forint árfolyamalakulását: a forint gyengülésével nő a deviza eladósodás aránya. Mindezzel nőtt a vállalatok nyitott devizapozíciója, tekintve, hogy kötelezettségeik pénzügyi eszközeiknél jóval nagyobb mértékben bővültek, ugyanakkor az exportáló vállalatok e téren cash flow fedezettel rendelkeznek. A vállalati szektor deviza forrásbevonása 2005-ben a lakossághoz hasonló mértékben járult hozzá a forint erős szinten maradásához. A n e m p é n z ü g y i vá lla lk o z á s o k fin a n s z íro z á s i s z ü k s é g le te 900
-3 ,0 %
800 -2 ,5 %
milliárd forint
700 600
-2 ,0 %
500 -1 ,5 % 400 300
-1 ,0 %
200 -0 ,5 % 100 0
0 ,0 % 2004Q 1
2004Q 2
P é n z ü g yi e s z k ö z ö k
2004Q 3
2004Q 4
K ö te le z e tts é g e k
2005Q 1
2005Q 2
2005Q 3
2005Q 4
N e ttó fin a n s z íro z á s i ig é n y/G D P * (jo b b te n g e ly)
*: G D P m in d e n n e g ye d é vb e n a z é v e s G D P
40
2005 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez hasonló folyamatok játszódtak le a külföldi finanszírozás terén a fizetési mérleg alapján. Az egyetlen jelentős különbséget egy egyszeri tétel, a Budapest Airport privatizációja miatt számottevően megemelkedő működőtőke-beáramlás jelenti. Elmondható ugyanez az év egészéről is, azaz a magyarországi vállalati szektorba érkező teljes külföldi tőke nagyjából a BA Rt. ellenértékével haladta meg a 2004. évit. Megjegyzendő azonban, hogy a BA Rt-hez kapcsolódó beáramlás nem növelte a vállalatok forrásait, mivel az állam ezzel azonos mértékű forrást vont ki a vállalati szektorból. A hazai vállalkozások külföldi aktivitásának csökkenése – a harmadik negyedévben – nem bizonyult tartósnak, és a tavalyi utolsó negyedévben újra emelkedtek külföldi befektetéseik. Ezzel együtt 2005-ben közel egynegyedével csökkent a magyar vállalatok külföldi kihelyezése. Tavaly összességében nettó értelemben a 2004-esnél két és félszer – a Budapest Airport-tranzakció nélkül közel másfélszer – több külföldi tőke áramlott az országba. A vállalati szektor külföldi forrásbevonásának összetétele 900 750
milliárd forint
600 450 300 150 0 -150 -300 2004Q1 Működőtőke
2004Q2
2004Q3
Tulajdonosi hitel
2004Q4 Egyéb
2005Q1
2005Q2
2005Q3
2005Q4
Külföldi forrásbevonás összesen
A kedvező külső konjunktúra következtében a vállalatok beruházási igénye valószínűleg tovább emelkedik, ezen igénynek csupán egy része elégíthető ki a megemelkedő profitjukból, így összességében nőhet a nettó finanszírozási igényük. Tekintettel az előbbiekre, továbbá arra, hogy az ország fenntartható fejlődéséhez szükség van a külső egyensúly javítására, azaz a külső finanszírozási igény csökkentésére, a másik két szektor (állam + lakosság) pozíciójának javulása szükséges a következő években.
4.5
Külső egyensúly
4
A folyó fizetési mérleg hiánya 2005. év egészében 6,4 milliárd euró, a GDP 7,3 % volt; a 2004. évi hiányhoz képest 570 millió euró, a GDP arányában 1,3 százalékpont javulás következett be. A javulás annak köszönhető, hogy az áruforgalom hiányának csökkenése jelentősen túlkompenzálta a jövedelem4
A folyó fizetési mérleg hiánya és…
Az MNB 2005. december 30-i adatai alapján.
41
átutalások egyenlegrontó hatását. A csökkenő folyómérleg hiány mellett jelentősen nőtt a tőkemérleg egyenlege, ahol az EU tőke átutalások eredményeként 452 millió euró addicionális forráshoz jutottunk. Ez tovább mérsékelte a külső finanszírozási szükségletet, amely így a GDP arányában a 2004. évi 8,3 %-ról 6,5 %-ra csökkent.
…a külső finanszírozási szükséglet is mérséklődött…
Az áruforgalmi hiány 0,9 milliárd euróval mérséklődött a bázisidőszakhoz képest. A szolgáltatások 2005. évi 480 milliós aktívuma csökkentette a folyó mérleg hiányát. Az áru- és szolgáltatások deficitje a GDP arányában 2,9 %-ról 1,2 %-ra csökkent.
…alapvetően a reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően
A reálgazdasági tranzakciók és a jövedelem transzferek alakulása 600 400 200
Millió euró
0 -200 -400 -600 -800 -1000 -1200
-1600
I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.
-1400
1996
1997
1998
1999
Reálgazdasági tranzakciók Jövedelem transzferek
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Reálgazdasági tranzakciók trend Jövedelem transzferek trend
A folyó mérleg hiány meghatározó tételévé a nettó jövedelem-átutalások váltak, amelyek 2005. évben a GDP 6,3 %-át érték el a 2004. évi 6 %-kal szemben. A kamat és osztalék jellegű jövedelmek 5,6 milliárd eurós értéke közel 0,7 milliárd euróval haladta meg a 2004. évit. A növekmény kétharmada az egyre bővülő külföldi befektetéseken realizált jövedelmek emelkedéséből származott. A külföldi közvetlen befektetések állományának folyamatos bővülése és az így létrejövő kapacitások nyereséges működése pozitív eredménynek tekinthető, ami viszont értelemszerűen együtt jár a fizetési mérlegben megjelenő osztalékjövedelem növekedésével. A keletkezett profit számottevő részét a tulajdonosok újra Magyarországon fektetik be. A külföldiek tőkejövedelmei növekedésének több mint egyharmada a nagyobb adósságállomány és a magas kamatszint következményeként állt elő.
A nettó tőkejövedelmek nőttek
A magyarországi külföldi tőkebefektetések értéke privatizációs bevételekkel együtt 5,4 milliárd euró, a bázisidőszakénál 1,6 milliárd euróval több volt. Ezen belül az 5,1 milliárd euró FDI-beáramlás 1,8 milliárd euróval haladta meg a 2004. évit; ezen belül az Antenna Hungária és a Budapest Airport eladásából származó privatizációs bevétel 2 milliárd eurót jelentett. A nem rezidensek a működőtőke-befektetéseik nagy részét részvények formájában eszközölték. Regionális terjeszkedéssel összhangban a magyar rezidensek külföldi befektetései 1,1 milliárd eurót értek el. Így a nettó működőtőke-beáramlás 1,4
Jelentősen nőtt a nem adóssággeneráló forrásbevonás
42
milliárd euróval nőtt; közel 4,3 milliárd eurót tett ki. Ezzel egyidejűleg a portfoliócsatornán, a nemzetközi folyamatokkal összhangban – a harmadik negyedévet kivéve – az év során forráskiáramlás történt. Mindezek eredményeként a nem adóssággeneráló finanszírozásként jelentkező (3,6 milliárd eurós) forrás 64 %-ban finanszírozta a folyó mérleg hiányát. Tulajdonosi hitelekkel a nem adóssággeneráló forrásbevonás elérte a 4 milliárd eurót, amely a folyó hiány 71 %-át finanszírozta. A külső finanszírozási igény és a nem adóssággeneráló finanszírozás alakulása
3000 2500 2000 Millió euró
1500 1000 500 0 -500 -1000 -1500
-2500
I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.
-2000
1996
1997
1998
1999
Külső finanszírozási igény Nem adóssággeneráló finanszírozás
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Külső finanszírozási igény trend Nem adóssággeneráló finanszírozás trend
2005. évben a nettó adósság (tulajdonosi hitelek nélkül) 3,2 milliárd euróval, 24,7 milliárd euróra emelkedett, a GDP arányában 26,5 %-ról 28,2 %-ra nőtt. Az összes adósságon belül az államháztartás és MNB adóssága értékben 1,3 milliárd euróval, a GDP arányában 2,6 %-kal (11,9 %-ra) mérséklődött. 2005ben a nettó adósság növekedése teljes egészében a magánszektor külső forrásbevonásának emelkedéséből származott: a magánszektor adóssága értékben 4,5 milliárd euróval, a GDP százalékában 12 %-ról 16,3 %-ra nőtt.
A nettó adósság növekedése a magánszektor eladósodásából származott
A bruttó adósság (tulajdonosi hitelek nélkül) 2005-ben 57,5 milliárd euró volt, 2004-hez képest 10,2 milliárd euróval nőtt, ebből a tartalékok növekedése 4 milliárd eurót tett ki. 2005 végén a tartalékok értéke elérte a 15,7 milliárd eurót, ezáltal az importfedezeti mutató több mint 3 hónapra emelkedett a 2004. évi 2,5 hónappal szemben. A bruttó adósság növekedésének mindössze kb. 30 %-a származott az államháztartás és az MNB eladósodásából. A GDP arányában a bruttó adósság 7 %-kal, 58,1 %-ról 65,4 %-ra emelkedett; az államháztartás és az MNB adóssága azonban mindössze 1 százalékponttal haladta meg a 2004. évit.
Az államháztartás és MNB bruttó adóssága mindössze 1 százalékponttal nőtt
2006-ban az áru- és szolgáltatások forgalmában a növekvő gazdaság, a beruházások bővülő importszükséglete, valamint a Gripen importtöbblet miatt nem várható egyenlegjavulás. A nettó (adósság- és nem adósság-generáló) jövedelmek növekedését csak kismértékben semlegesíti az EU intézményektől kapott bevételi többlet. Mindezek alapján a folyó fizetési mérleg hiánya (Gripen szállításokkal) 6,7-7,2 milliárd euró, a GDP %-ában 7,3-7,6 % között várható; a külső finanszírozási igény GDP-arányosan 6,5-6,8 % közöttire becsülhető. Az 43
egyszeri (közel 320 millió euró) Gripen gépimport nélkül a folyó fizetési mérleg hiánya értékben és GDP arányosan is a 2005. évi szint körül alakulna. 5.
Monetáris folyamatok
5.1
Monetáris kondíciók
A Konvergencia programban is számszerűsített előrejelzéseknél kedvezőbben alakultak a hozamok a tavalyi évben, különös tekintettel a rövid hozamokra. Mindezt támogatta a nemzetközi környezet is, hiszen az euró hozamok is a várakozásoknál alacsonyabbak lettek 2005-ben. A január-augusztusi időszakban a Monetáris Tanács 3,5 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, amely azóta a 6%-os szinten áll. 2006 elején még csökkentek a forint hozamok, azután azonban emelkedni kezdtek, bár a rövid hozamok nem távolodtak el túlságosan az irányadó kamat szintjétől. 2006-ban enyhülés következhet be a monetáris kondíciókban. A minimális (sőt gyakorlatilag nulla) eurózóna-magyar inflációs különbözet, a stabil inflációs kilátások mellett a gyengülő forint és az ennek ellenére nem számottevően emelkedő hozamok (a stabil előretekintő reálkamat) összességében az enyhülés irányába mutatnak.
2006-ban enyhülhetnek a monetáris kondíciók
A monetáris kondíciók alakulására jelentős hatással lesz az államháztartás keresleti hatásának évközi változása. Az év további részében várható – a költségvetési előirányzatoknak megfelelő – csökkenő túlelosztás a hozamok csökkenő pályája mellett is a forint árfolyamának stabilizálódását eredményezheti. A gazdaságpolitika különböző forgatókönyvei mellett a monetáris kondíciók alakulásában nem elhanyagolható szerepet játszanak a nemzetközi pénzügyi körülmények. A vezető gazdaságokban az utóbbi időben emelkedett az irányadó kamat és az év hátralevő részében még további monetáris szigorítás várható a számunkra meghatározó jelentőséggel bíró jegybankok részéről. Monetáris kondíciók 60
7%
65
6%
70 5%
80
4%
85 3%
90
2000. átlaga = 100
75
95
2%
100 1%
felértékelődés
105 110
Egy éves ex ante reálkamat
2006.01
2005.10
2005.07
2005.04
2005.01
2004.10
2004.07
2004.04
2004.01
2003.10
2003.07
2003.04
2003.01
2002.10
2002.07
2002.04
2002.01
2001.10
2001.07
2001.04
2001.01
2000.10
2000.07
2000.04
2000.01
0%
Reálárfolyam (CPI), jobb tengely
44
Az elmúlt években a magas globális likviditás következtében általában alacsony hozamszintek alakultak ki. Ez megkönnyítette a tőkeigénnyel rendelkező országokban a finanszírozást. A hazai hozamszint ugyan magasabb a környező országokénál, ami a magyar egyensúlyi mutatók következménye. Az euró és a dollár hozamgörbe teljes szakasza emelkedett az idei év eddigi részében, amely egyértelműen felfelé húzta a forint hozamokat is. A magyar jegybanki alapkamat szinten maradásával azonban az ország megítélésének romlása ellenére sem változtak a rövid forint hozamok számottevően, így a rövid kamatkülönbözet csökkent. A hosszú hozamaink pedig az euró-, illetve a dollár hozamoknak megfelelően változtak, azaz a felár nem módosult érdemben. A kamatkonvergenciát mutató öt év múlvai öt éves hozamok regionális összehasonlításban rendkívül magas szinten állnak évek óta, ezért fordulhatott elő, hogy az idén kedvezőtlen hírek ellenére sem változtak érdemben. A h o z a m g ö rb e e lm o z d u lá s a i 10 2 0 0 5 .0 1 .1 0
2 0 0 5 .0 1 .1 0
2 0 0 5 .0 1 .1 0
9
2 0 0 5 .0 1 .1 4
8 2 0 0 5 .0 1 .2 0 2 0 0 5 .0 1 .1 4 7
százalék
2 0 0 5 .0 1 .1 4
6 5 2 0 0 5 . 0 9 .1 6 3 hó
2 0 0 5 . 0 9 .1 3 6 hó
2 0 0 5 . 0 9 .1 2 1 év
2 0 0 5 . 0 9 .0 5 3 év
2 0 0 5 . 0 9 .0 2 5 év
2 0 0 5 . 0 9 .0 2
2 0 0 5 . 0 9 .0 2
10 év
4 15 év
fu ta m id ő 2 0 0 6 .0 4 .1 9
2 0 0 6 .0 1 .0 4
m a xim u m 2 0 0 5 -tő l
m in im u m 2 0 0 5 -tő l
Komoly változást jelent azonban a korábbi hónapokhoz képest – amikor a kedvezőtlen belső, vagy akár külső hírekre általában a forint-euró kamatkülönbözet emelkedett –, hogy ezúttal az euróban denominált magyar papírok felára nőtt számottevően. Hosszú euró hozamunk 120 bázisponttal emelkedett 2005 szeptembere és 2006 áprilisa között, amelyből 20-25 bázispont az országkockázatot jelző felár növekedése, amely így már meghaladja a lengyel felár szintjét. Mindez növeli az államadósság finanszírozási költségeit. A gazdaságpolitika hitelességének fokozatos megerősödése ugyanakkor az ellenkező irányba fordíthatja ezen folyamatokat, és feláraink a környező országok szintjére csökkenhetnek.
45
5.2
Árfolyamalakulás
A forint árfolyama mintegy két éven keresztül, 2004. március eleje és 2006. március eleje között a 241-257 Ft/eurós tartományban ingadozott. Ez az árfolyamszint jelentősen hozzájárult az infláció tartós lassulásához. A nemzetközi befektetési környezet ugyanakkor az utóbbi időben érzékenyebben reagál egyes országokban érzékelhető egyensúlytalanságokra. A kiváltó okok közvetlenül ugyan nem a térséghez kapcsolódtak, de a visegrádi országok valutái is gyengülni kezdtek. Az év első két hónapjában nem volt számottevő eltérés a régió valutáinak mozgása között. A március eleji gyengülést követően azonban erősen eltérő tendenciák érvényesültek. A cseh és szlovák korona hamarosan visszaerősödött a korábban jellemző szintre, a zloty ugyan továbbra is gyengült, de ennek mértéke kisebb volt annál, mint ami a forint esetében bekövetkezett. A valuták árfolyamának változásában bár közrejátszhattak a nemzetközi fejlemények ugyanakkor valószínűsíthető az, hogy alapvetően a hazai folyamatokról alkotott piaci vélekedés dominált.
104 103 102
Forint
Zloty
Cseh korona
2006.03.26
2006.03.12
2006.02.26
95 94 93 2006.02.12
95 94 93 2006.01.29
101 100 99 98 97 96
2006.01.15
101 100 99 98 97 96
2006.01.01
százalék
104 103 102
százalék
A forint, zloty és korona relatív teljesítménye az euróhoz (2006.01.01=100%)
A forint március eleje óta a régió többi valutájánál nagyobb mértékben gyengült
Szlovák korona
A forint bár gyengült, de – a sávszélesítés, 2001 májusa óta érvényesülő tendenciának megfelelően - továbbra is mindvégig a sáv erős oldalán tartózkodott. A 2006. évi elfogadott költségvetésnek megfelelő fiskális politika esetén a számottevő forintleértékelődés valószínűsége továbbra is alacsony. A forint márciusi jelentős gyengülése után elmozdultak ugyan az elemzői várakozások, de a legutóbbi, április 20-án készített Reuters felmérésben közöltek szerint az elemzők általában nem számítanak további számottevő leértékelődésre, sőt fokozatos erősödést valószínűsítenek, a hazai deviza 260 forint/euró körül ingadozhat véleményük szerint a teljes előrejelzési időhorizonton (2007 végéig).
A forint továbbra is a sáv erős oldalán van
46
Forint/euró árfolyam és magyar hozamalakulás
240
10
245
9 8
255 7
százalék
forint
250
260 6
265
5
forint
5 év
2006.04.01
2006.03.01
2006.02.01
2006.01.01
2005.12.01
2005.11.01
2005.10.01
2005.09.01
2005.08.01
2005.07.01
2005.06.01
2005.05.01
2005.04.01
2005.03.01
2005.02.01
2005.01.01
270
alapkamat
Mind az üzleti, mind a lakossági szektornál jelentkező nettó devizaadósi pozíció a gyengébb és volatilisabb forint miatt az eddig felvett devizahiteleknél már növekvő bizonytalansági tényezőt jelenthet abban a körben, ahol a fedezettség nem jellemző (kis- és középvállalkozások jelentős része, lakosság). A forint eddigi stabilitásában fontos szerepet játszottak a háztartási és üzleti szektor eladósodási folyamatának sajátosságai. 2005-ben e két szektor jelentős, mintegy 6 milliárd eurónak megfelelő nettó devizahitelt vont be, ami a 2005. évi külső finanszírozási igényt teljes mértékben fedezte. E téren azonban indokolt a kellő óvatosság, mivel a devizaforrás bevonás üteme az eddigi dinamikus bővülést követően lassulhat. A két szektor bármely okból megálló, vagy lassuló devizaforrás bevonása a külső finanszírozási igény kielégítésében új helyzetet teremthet, és szükségessé teheti a devizafinanszírozás más csatornáinak igénybevételét. Budapest, 2006. április 26.
47
TÁBLÁZATOK
1. sz. táblázat
GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK (év elejétől kumulált adatok) 1. Reálmutatók, árak, versenyképesség változás az előző év azonos időszakához %-ban Megnevezés
GDP volumene
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
I.
1-4.
1-5.
I.
1-7.
1-8.
I-III.
1-10
1-11
I-IV.
1.
1-2.
I.
n.év
hó
hó
félév
hó
hó
n.év
hó
hó
n.év
hó
hó
n.év
3,2
-
-
3,9
-
-
4,1
-
-
4,1
-
-
-
5,2
4,3
3,8
3,4
4,6
Háztartások fogyasztása
5,0
5,8
9,7
7,8
3,1
1,8
-
-
2,2
-
-
2,3
-
-
2,1
-
-
-
Közösségi fogysztás
1,2
1,2
6,6
7,9
0,9
-1,3
-
-
-1,4
-
-
-1,5
-
-
-1,4
-
-
-
Állóeszköz felhalmozás
7,7
5,9
9,3
2,5
8,4
6,8
-
-
8,3
-
-
8,5
-
-
6,6
-
-
-
4,8
2,4
5,9
6,2
2,8
1,3
-
-
-0,3
-
-
0,3
-
-
0,2
-
-
-
Export (áruk és szolgáltatások)
22,0
8,0
3,9
7,8
16,4
6,4
-
-
8,9
-
-
9,8
-
-
10,6
-
-
-
Import (áruk és szolgáltatások)
20,3
5,2
6,6
11,1
13,2
4,2
-
-
4,0
-
-
5,2
-
-
5,8
-
-
-
Beruházások volumene
7,4
3,5
7,8
2,2
7,8
6,8
-
-
8,3
-
-
8,5
-
-
6,4
-
-
-
Ipari termelés volumene
18,1
3,6
2,8
6,4
7,4
2,0
4,0
5,8
6,0
6,0
6,7
7,0
7,3
7,4
7,5
13,9
12,6
-
Építési-szerelési tevékenység volumene
7,5
8,3
17,8
2,0
5,8
9,1
10,7
10,2
13,2
13,8
13,7
17,0
16,5
16,6
16,6
14,1
5,4
-
Belföldi felhasználás
Külkereskedelmi termékforgalom: export volumene import volumene Kiskereskedelmi forgalom volumene 9/ Foglalkoztatottak (ezer fő) 1/: -lakossági felmérés -munkaügyi statisztika
21,7
7,8
6,8
9,1
18,4
6,7
9,4
9,9
9,7
8,9
9,8
10,1
9,7
10,1
10,3
18,7
-
-
20,8
4,0
6,1
10,1
15,2
3,5
2,7
2,9
2,9
2,9
4,0
4,2
4,2
4,8
4,8
14,1
-
-
2,0
5,4
10,7
8,4
5,6
2,9
2,1
2,7
3,6
3,4
3,8
4,0
4,2
4,6
4,5
7,2
7,1
-
3 856,2 3 868,3 3 870,6 3 921,9
3 900,4
3 870,6
3 872,3
3 877,3
3881,1
3888,1
3892,2
3896,6
3901,4
3902,4
3901,5
3 889,2
3 878,4
-
2 698,4 2 722,0 2 726,3 2 753,0
2 789,6
2 773,9
2 776,9
2 780,8
2784,3
2786,4
2787,2
2788,5
2789,3
2788,8
2786,5
2 749,0
2 751,5
-
Betöltetlen álláshely (ezer darab) 2/
39,2
37,3
34,0
44,0
48,2
35,9
38,3
39,9
40,8
41,3
41,5
42,2
42,4
42,0
41,3
31,5
-
-
Munkanélküliek létszáma (ezer fő) 2/
372,0
342,8
344,9
359,9
376,0
435,3
431,3
424,9
418,8
415,9
413,9
412,6
410,9
409,9
409,9
436,5
440,8
438,8
6,4
5,7
5,8
5,9
6,1
7,1
7,2
7,2
7,1
7,1
7,2
7,2
7,2
7,2
7,2
7,7
7,8
-
9,8
9,2
5,3
4,7
6,8
3,6
3,7
3,6
3,7
3,7
3,7
3,7
3,6
3,6
3,6
2,7
2,6
2,5
Munkanélküliségi ráta (lakossági felmérés, %)
Fogyasztói árak Ipar belföldi értékesítési árai
14,5
9,4
1,6
5,0
8,4
10,2
10,2
9,9
9,7
9,5
9,2
9,0
8,7
8,5
8,4
6,6
6,3
-
Ipari exportárak
8,6
1,5
-4,5
0,3
-0,4
-0,7
-0,1
0,5
0,7
0,8
0,8
0,8
1,0
1,1
1,3
2,6
2,9
-
Mezőgazdasági termelői árak
22,5
4,9
-1,1
5,3
-5,4
-12,9
-11,9
-11,5
-10,5
-6,2
-5,5
-5,5
-3,3
-0,4
0,7
3,6
3,3
-
4,2
Versenyképesség 8/: fogyasztói árindex alapon
-2,0
-7,7
-9,1
-1,4
-5,8
-7,1
-6,1
-5,3
-5,0
-4,7
-4,5
-4,2
-3,6
-3,1
-2,6
2,0
2,8
feldolgozóipari árindex alapon
-5,5
-9,1
-7,9
-0,9
-5,8
-7,7
-6,6
-5,7
-5,1
-4,6
-4,2
-3,8
-3,3
-2,8
-2,4
0,9
1,4
-
fajl. munkakölts. alapon(hozzáadott ért. számolva)
-3,3
-7,4
-10,0
2,6
-3,7
-7,7
-
-
-3,2
-
-2,1
-
-
-
-
-
-
-
2. sz. táblázat
GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK (év elejétől kumulált adatok) 2. Jövedelmi és pénzügyi mutatók
Megnevezés
Átlagkereset : bruttó nettó Háztartások bruttó pénzvagyonának változása (Mrd Ft) hitelállományának változása (Mrd Ft)
2000
2001
2002
2003
2005 I. n.év
1-4. hó
1-5. hó
I. félév
1-7. hó
2006 1-8. hó
I-III. n.év
1-10
1-11
I-IV.
hó
hó
n.év
1. hó
1-2. hó
I. n.év
13,5
18,0
18,3
12,0
6,0
13,7
11,9
11,5
10,6
10,2
9,8
9,5
9,2
9,0
8,8
6,1
7,2
-
11,4
16,2
19,6
14,3
5,6
13,7
12,3
12,1
11,4
11,1
10,8
10,6
10,4
10,2
10,1
7,6
8,3
-
1 656,7
1 546,8
2 028,2
535,9
-
-
990,1
-
-
1 526,7
-
-
2 455,9
-
-
-
827,4
1 196,6
1 000,4
39,7
-
-
330,6
-
-
602,0
-
-
1 059,6
-
-
-
1 512,5 1 605,8 309,3
429,3
Államháztartás GFS egyenlege (Mrd Ft) 3/
-480,2
-444,0
-1 685,6 -1 103,5 -1 327,9
A központi költségvetés: GFS egyenlege (Mrd Ft)
-368,7
-402,9
-1 469,6
elsődleges egyenlege (Mrd Ft)
329,7
212,9
bevétel változása
14,2
10,5
kiadás változása
13,7
A társadalombiztosítási alapok 4/: egyenlege (Mrd Ft)
változás az előző év azonos időszakához %-ban
2004
-484,9
-710,0
-837,7
-988,1
-936,4
-996,4
-732,4
-904,5
-373,1
-589,0
-680,5
-798,6
-741,3
-769,0
-1 059,5 -1 061,6 -1 197,1 -780,9
-738,7
-984,4
-140,4
-435,5
-789,2
-744,7
-545,0
-144,4
-440,6
-682,7
-832,0
-4,1
-103,0
-189,9
-288,5
-338,4
-341,5
-267,4
-224,4
-216,9
7,1
13,3
8,0
22,3
10,6
11,1
15,6
16,5
18,3
16,9
-61,1
-4,3
253,5
-104,6
-249,6
-460,6
16,8
15,3
21,1
5,7
8,8
10,4
30,3
-2,7
10,0
17,6
16,2
15,7
9,6
9,3
10,4
-5,9
7,6
7,6
7,6
12,3
-3,1
10,9
12,1
-81,4
-28,8
-100,9
-349,0
-423,9
-136,9
-153,9
-186,0
-220,6
-240,3
-271,9
-320,7
-372,1
-502,2
-469,8
-15,1
-24,0
-126,1
bevétel változása
10,7
18,6
17,2
4,6
7,9
11,1
15,9
17,7
11,8
13,4
14,6
10,6
10,9
11,5
11,0
5,9
11,4
13,4
kiadás változása
12,5
14,9
20,4
14,2
9,6
15,7
14,4
10,7
11,1
11,2
11,1
10,9
10,8
11,3
10,9
7,6
8,1
10,2
Állampapírok aukciós átlaghozamai (%) 5/ : 3 hónapos diszkont kincstárjegyek
11,8
9,8
8,2
12,0
9,1
7,3
7,4
7,3
6,9
6,5
6,1
5,7
6,0
6,1
6,0
5,9
5,9
6,2
12 hónapos diszkont kincstárjegyek
11,6
9,2
8,0
11,7
8,7
7,2
7,4
7,4
6,9
6,4
5,9
5,6
6,1
6,4
6,4
6,2
6,3
6,7
3 éves államkötvények
10,7
8,2
7,4
10,2
8,5
7,2
7,5
7,4
6,6
6,2
5,9
5,6
6,4
6,9
7,0
6,8
6,9
7,0
5 éves államkötvények
9,1
7,7
7,0
9,3
7,9
7,4
7,2
7,2
6,9
6,4
6,1
5,8
6,8
6,9
6,9
6,5
6,6
7,2
10 éves államkötvények
9,0
7,1
6,5
8,0
7,1
7,1
6,8
7,0
6,7
6,3
6,0
5,8
6,8
6,8
7,0
6,5
6,6
7,1
6,7
-
-
-
6,7
6,9
-
6,4
-
5,8
-
6,4
-
6,8
-
6,8
6,9
-
7,4
15 éves államkötvények A vállalkozói piaci kamatlábak: 5, 6/: éven belüli hitel
12,8
11,2
9,7
13,4
11,0
9,3
9,0
8,6
8,5
8,3
8,0
7,8
7,7
7,5
7,4
7,0
betét
9,5
8,4
7,4
11,0
9,1
7,4
7,0
6,5
6,3
6,2
5,8
5,5
5,3
5,3
5,2
5,4
5,3
hitel
13,4
11,2
9,7
13,0
11,2
10,4
10,3
10,7
9,6
10,8
9,6
8,6
9,3
9,4
9,7
7,3
8,4
betét
9,4
7,7
8,0
10,8
8,3
5,2
6,7
5,2
6,1
6,0
5,0
4,7
5,0
5,8
4,9
5,6
4,8
-4 352
-3 577
-4 929
-6 382
-6 976
-1 462
-
-
-3 151
-
-
-4 920
-
-
-6 406
-
-
-
Külső fínanszírozási igény (millió EUR)
-4 053
-3 219
-4 727
-6 414
-6 716
-1 291
-
-
-2 797
-
-
-4 488
-
-
-5 694
-
-
-
Nem adósság generáló finanszírozás (millió EUR)
1 340
2 303
2 670
-11
3 290
111
-
-
-1 295
-
-
662
-
-
3 639
-
-
-
Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon (millió EUR)
2 998
4 391
3 185
1 887
3 754
1 043
-
-
2 316
-
-
2 797
-
-
5 356
-
-
-
9,7
8,4
11,5
16,6
21,2
21,6
-
-
23,6
-
-
24,5
-
-
24,7
-
-
-
7 865
7 122
7 739
9 627
14 743
17 108
16 378
16 908
18 741
20 723
21 573
22 949
20 526
21 174
20 785
22 203
23 220
23 065
éven túli
A folyó fizetési mérleg egyenlege (millió EUR)
Nettó adósságállomány (milliárd EUR) 7/ BUX index 2/
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK az 1-2 táblázatokhoz
Jelmagyarázat: * Előzetes adat; . : adat még nem áll rendelkezésre;
- : nincs ilyen adat
1/ A KSH lakossági munkaerő-felmérése a nemzetgazdaság egészére becsül nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatokat. A munkaügyi statisztika viszont a legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteknél, illetve a költségvetési intézmények teljes körében összegzi a foglalkoztatottak létszámá 2/ A tárgyidőszak végén 3/ A privatizációs bevételek és a kötelező magánnyugdíjpénztárakba fizetett járulékok nélkül. Az államháztartásnál az éves adatok az önkormányzatokkal együtt, a zárszámadások alapján, az évközi adatok az önkormányzatok nélkül, az AHH adatai alapján. 4/ A társadalombiztosítás saját bevételei és kiadásai, az adatok nem tartalmazzák a társadalombiztosításon keresztül a központi költségvetésből és az egyéb nem TB forrásból finanszírozott ellátásokat. 5/ A tárgyidőszak utolsó hónapjának hozama illetve kamata (súlyozott átlag) 6/ Az egy hónapnál hosszabb, de maximum egy éves lekötésű betéteknél 7/ Tulajdonosi hitelek nélkül, a tárgyidőszak végén 8/ Az áralapon számított adatok szezonálisan nem igazítottak, a fajlagos munkaköltség alapon számítottak szezonálisan igazítottak.
9/Jármű és üzemanyag forgalommal együtt
