PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE. Éves jelentés 2000

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

Éves jelentés 2000

Előszó A 2000. év a magyar pénzügyi szektor történetében fontos mérföldkő volt. A pénzügyi felügyeletek integrálásával létrejött, az egész pénzügyi rendszer átfogó felügyeletét lehetővé tevő új szervezet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az új szervezet életre hívása kemény próbatétel volt, ám a hazai felügyeleti tevékenység hatékony megújulásának lehetőségét kínálta. A vállalkozás nemzetközi mércével mérve is élenjáró lépésnek bizonyult, a PSZÁF létrejöttét követően további öt európai ország döntött szektorális felügyeleteik összevonása mellett. Magyarország és különösen a hazai pénzügyi rendszer szervesen kapcsolódik a globalizációs folyamatokhoz. A világgazdaságban a globalizáció a legnyilvánvalóbban az informatika területén és a pénzügyi szektorban jelentkezik. Ez a helyzet újabb és újabb feladatokat szab a szektorért felelős felügyeletek számára a világban, így Magyarországon is. A nemzetközi pénzügyi rendszer sérülékenységének kiküszöbölése egyre fontosabbá vált és ez elvezetett a felügyeleti munka felértékelődéséhez, így a kialakult felügyeleti intézményi keretek és az érvényben lévő nemzetközi szabályrendszer revíziójához. Az 1997-98-as nemzetközi pénzügyi válság egyik tanulsága az volt, hogy az egyre gyorsuló nemzetközi pénzügyi folyamatokat és a szektorális határokat átlépő pénzügyi termékeket és intézményeket átfogóan, preventíven, nagy rugalmassággal és a kockázatokra koncentrálva lehet hatékonyan ellenőrizni és felügyelni. Ehhez együtt kell élni és mozogni a piacokkal, meg kell érteni a piaci szereplők reakcióinak mozgatóit és időben kell felügyeleti jelzéseket adni, ha túlzott, a piac működését is veszélyeztető kockázatok halmozódnak fel. Ez a preventív felügyeleti tevékenység alapkövetelménye. 2000 során a PSZÁF igyekezett közelebb kerülni a piaci szereplőkhöz, jobban megérteni a piac mozgástörvényeit, és méginkább odafigyelni a piaci szereplők jelzéseire. Meggyőződésem szerint a felügyeletnek egyszerre kell figyelemmel lennie a piaci szereplők jogszerű és prudens működésére, valamint innovatív képességük fejlesztésére, versenyképességük növelésére. 2000-ben a PSZÁF már erre törekedett és e célt az elkövetkező években is fontosnak tekinti. A magyar piacot is egyre inkább a pénzügyi csoportok működése és számos területen a piaci koncentráció fokozódása jellemzi. Nemcsak intézmények fuzionálnak, hanem a pénzügyi szervezetek által kínált termékek is egyre inkább átlépik a szűken vett szektorális határokat. A szektorális határokat átlépő termékek sorozatos megjelenése a pénzügyi szektor innovatív képességének bizonyítéka. Hagyományos, kizárólag banki, biztosítási vagy éppen értékpapírpiaci szolgáltatások mögé a szektorokon átnyúló bonyolult, sokszor még a szakemberek által is nehezen követhető kockázatokkal rendelkező termékek kerültek. Ez nyilvánvalóan fokozta a felügyeletek felelősségét a fogyasztóvédelem területén. Célzottabban kell az ügyfeleket felvilágosítani az általuk vállalt kockázatok mibenlétéről, egyszersmind fokozottan kell figyelni e termékek kezelését az egyes szervezeteknél. Miközben egyre gyorsuló globális változásokkal élünk együtt és a hazai pénzügyi szektor felügyelete egységesült, az itthoni piacon a 2000. évet a zajos, nagy vihart kavaró, zavaros események elmaradása jellemezte. Ennek nem az volt az oka, hogy kevesebb kockázat, feszültség vagy előre nem látható piaci esemény következett be, hanem az új szervezetnek az átalakítás nem könnyű folyamata során is sikerült a 2

kritikus helyzetek bekövetkezte előtt csendes, józan megoldásokat találnia. A 2000. évet az is jellemezte, hogy a magyar gazdaság erős és kiegyensúlyozott növekedésével együtt a magyar pénzügyi piac is egészségesen fejlődött, összességében jó évet zárt. Ebben talán az is szerepet játszott, hogy a felügyelet 2000ben megfogalmazta és közreadta saját "ars poeticáját", működési alapelveit, melyben az egyik legfontosabb feladatának a piaci bizalom fenntartását és erősítését tekintette. A bizalmi tőke minden távlatokban gondolkodó piaci szereplő számára a legbecsesebb, egyben a legsérülékenyebb érték. Ha ezt sikerül megőrizni, esetleg erősíteni, ezzel jól járnak a pénzügyi szervezetek, a pénzügyi szervezetek ügyfelei és jól jár a nemzetgazdaság is, hisz fejlődéséhez a hátteret az egészséges és modern, de főként a zavaroktól mentesen működő pénzügyi infrastruktúra biztosítja. Ezért a rendszerbe vetett bizalom erősítése a szó legnemesebb értelmében mindnyájunk érdeke. A magyar gazdaságban megfigyelhető devizaliberalizációs tendencia tovább növeli a szektor nyitottságát a külföldi versenytársak felé. Ez a kihívás egyben lehetőség is a szektorban, hisz a felügyelt szervezetek nagyobb szabadságfokkal és nagyobb mozgástérrel jelenhetnek meg külföldi piacokon, forgalmazhatnak külföldi termékeket itthon, védekezhetnek az árfolyamkockázat ellen. A felügyelet számára a devizaliberalizáció új típusú kockázatokat és folyamatokat jelent. Új kihívás az informatika, az elektronikus kereskedelem egyre markánsabb megjelenése a pénzügyi szektorban, kockázati és fogyasztóvédelmi szempontból egyaránt. 2000-ben is folytatódott Magyarország európai integrációs törekvéseinek valóra váltása. Számos jogszabály új elemekkel egészült ki, a felügyelt szervezetek napi tevékenységét is egyre inkább áthatja az Európai Unióban érvényes szabály és normarendszer. Hiba lenne azonban abban a hitben ringatni magunkat, hogy a szektornak e tekintetben már nincsenek tennivalói. Az uniós csatlakozás minden szempontból új feltételrendszert fog teremteni valamennyi magyar pénzügyi szervezet számára, az egységes európai piac és az ehhez kapcsolódó egységes európai útlevél minden magyarországi szervezetet újfajta megmérettetésre kényszerít majd. Erre tehát a szektor szereplőinek és a felügyeletnek már most meg kell kezdeni a felkészülést. Ezen túlmenően, a globális folyamatok hatására az Unió is felismerte, hogy saját pénzügyi szektora versenyképességének erősítése érdekében a pénzügyi szabályozását alapvetően modernizálnia, egyben továbbfejlesztenie kell. Az elkövetkező egy-két évben vadonatúj Európai Uniós szabályozási megoldások várhatóak a pénzügyi szektorban, és ha lehet, még ennél is gyorsabb és termékenyebb lehet az Unió az értékpapír-piaci szabályozás területén. A 2000-ben életre hívott, Lámfalussy Sándor professzor által vezetett Bölcsek Bizottsága új szabályozási pályát nyitott a ténylegesen egységes európai tőkepiac megteremtéséhez. Nem kétséges, mire Magyarország csatlakozhat az EU-hoz, az európai piac már ezen új szabályok alapján fog működni. Ez is kihívás mind a felügyelet, mind a hazai szervezetek számára. A felügyelet munkatársainak 2000-ben komoly erőpróbán kellett átesniük az új típusú feladatok megoldása, új módszertan, az újjászervezés megvalósítása és azzal járó nehézségek áthidalása miatt. Összességében e fokozott terhelést nemcsak jól bírták, hanem komoly munkájukkal számos területen a nemzetközi normákhoz is közel álló, korszerű módszereket alkalmazó, új típusú felügyeletet tudtunk közösen létrehozni. Egy év nem hosszú idő, mégis meggyőződésem, hogy több területen olyan új alapokat sikerült lefektetni, amelyek a felügyelet munkáját az elkövetkező években is megszabják. 3

Hiszek abban, hogy a piac szereplőivel együtt, velük szoros párbeszédben sikerül a megkezdett úton megerősödve előrehaladnunk. Ennek eredményeként nő a hazai pénzügyi szektor eredményessége és versenyképessége, tovább erősödik a rendszerbe vetett bizalom itthon és külföldön, emelkedik a fogyasztók biztonsága és tájékozottsága, a rendszerben, illetve az intézményekben megjelenő kockázatok pedig nem haladják meg azt a szintet, amellyel az első három célkitűzés veszélybe kerülhetne. A felügyelet dolgozói és jómagam ennek érdekében ezután is minden tőlünk telhetőt megteszünk. Biztos vagyok benne, hogy a pénzügyi szervezetek maguk is segítségünkre lesznek a közös célok megvalósításában.

Budapest, 2001. augusztus Dr. Szász Károly elnök

4

Tartalom Előszó 1. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete működésének alapelvei 2. A felügyelt szektorok főbb fejlődési folyamatai és kockázatai 3. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2000. évi tevékenysége 3.1. Módszertan 3.2. Ellenőrzési tevékenység 3.3. Engedélyezés és jogérvényesítés 3.4. Fogyasztóvédelem 3.5. Kapcsolattartás, kommunikáció 3.5.1. Elemzés 3.5.2. Nemzetközi kapcsolatok 3.5.3. Kommunikáció 3.6. Informatika 3.7. Szervezet-támogató tevékenységek 3.7.1. Adatvédelem és minőségbiztosítás 3.7.2. A felügyelet gazdálkodása 3.7.3 Humánpolitika 3.8.. Kihívások a felügyelettel szemben Mellékletek 1. A felügyelt szektorok fejlődése 2000-ben 1.1. Hitelintézetek 1.2. A tőkepiacok fejlődése 1.3. Biztosítók 1.4. A pénztári piac fejlődése Statisztikai táblák 2.1. A statisztikai táblák tartalomjegyzéke 2.2. A felügyeleti tevékenység adatai 2.3. Statisztikai táblák a felügyelt szektorok tevékenységéről Függelék 1. számú függelék: Bizottságok, együttműködések, támogatások 2. számú függelék: Nemzetközi együttműködési megállapodások 3. számú függelék: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének ajánlásai

5

1. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete működésének alapelvei A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egységes keretbe foglalta és nyilvánosságra hozta működésének rendező elveit, elvárásait és módszereit. A működési alapelvek közzététele célja szerint átláthatóvá teszi a pénzügyi szektor felügyeletét, és egyben elősegíti a piaci szereplőkkel folytatandó párbeszédet, és a felügyelet működését. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hivatása, hogy • elősegítse a pénzügyi piacok zavartalan működését, a pénzügyi szervezetek ügyfelei, a fogyasztók érdekének védelmét, • fenntartsa és erősítse a pénzügyi piacokkal szembeni bizalmat, • hozzájáruljon a piaci viszonyok átláthatóságához, az ügyfelek tájékozottságának növeléséhez, a tisztességes piaci verseny szabályozásához. Az egységes felügyelet tevékenysége során: • él szakmai függetlenségével, • megteremti a partneri viszonyt a pénzügyi szervezetek és a felügyelet között, • támaszkodik a nyilvánosságra és a piac fegyelmező erejére a kritikus helyzetek megelőzése érdekében, • fellép a jogsértő, gondatlan és hazárd magatartással szemben. I. A felügyelet alapelveinek érvényesítése során: 1. Szűri a piacra belépőket és csak olyan szervezet piacra lépését, olyan új tevékenység felvételét engedélyezi, amely esetében az engedélyért folyamodó felkészültsége megfelel az elvárható jogi, szakmai és etikai követelményeknek. Módszerünk: Körültekintő, kiszámítható, átlátható engedélyezési követelmények és eljárások alkalmazása, amelyek építenek az engedélyt kérővel kapcsolatos hazai és külföldi felügyeleti tapasztalatokra és információkra. 2. Megköveteli a tulajdonosi felelősség és kötelezettségek érvényesítését egyedi és csoportszinten is. Módszerünk: A tulajdonosi felelősség érvényesülésének ellenőrzése a tulajdonosok döntéseiben, az egy csoportba tartozó pénzügyi szervezetek közös kockázatának, azok mértékének és hatásának konszolidált alapú ellenőrzése. 3. Feltárja a pénzügyi szervezetek tevékenysége során keletkező egyedi és szektorális kockázatokat, a kockázatkezelés hatékonyságát, a kockázatban rejlő veszélyeket, bekövetkezésük valószínűségét, terjedelmét és lehetséges hatásukat az ügyfelekre, a pénzügyi szervezetre és a pénzügyi ágazatra. Módszerünk: A kockázatkezelési rendszernek, a szervezet kockázat mérséklési gyakorlatának ellenőrzése, együttműködésben a hazai és külföldi társszervekkel. 4. Fokozottan segíti a fogyasztókat abban, hogy ismerjék a pénzügyi piacok és szolgáltatások sajátosságait és a rájuk háruló kockázatokat. Módszerünk: Hozzájárulás a fogyasztók ismereteinek bővítéséhez, jogaik tudatosításához, a pénzügyi szervezetek szolgáltatásai és a velük járó kockázatok

6

általános megismertetéséhez (ügyfélszolgálati rendszerszerű pénzügyi ismeretek oktatása stb.).

iroda,

tájékoztató

füzetek,

5. Számon kéri a pénzügyi szervezeteket szabályozó jogszabályokban rögzített fogyasztóvédelmi előírások betartását. Módszerünk: felügyeleti vizsgálatok keretében, valamint ismétlődő fogyasztói panaszok nyomán rendszeresen értékeli a fogyasztók érdekeit védő előírások érvényesülését. 6. Fellép azokkal a személyekkel és pénzügyi szervezetekkel szemben, amelyek megsértik a jogszabályokat vagy nem az elvárható gondossággal járnak el piaci tevékenységük során. Módszerünk: Rendszeres piacfigyelés, a felügyeleti követelmények következetes érvényre juttatása, egységes bírságpolitika alkalmazása. 7. Megköveteli a felügyelt intézmény vezetőinek önálló felelősségét és gondosságát. Módszerünk: A szakszerű, gondos vállalatvezetési elvek és gyakorlat szigorú, következetes számonkérése; a vezetői felelősséget a felügyelet csak végszükség esetében, kivételesen veszi át és átláthatóan gyakorolja. 8. Törekszik olyan hatékony és átlátható szabályozás kialakítására, amelyben a szabályozásból fakadó előnyök túlsúlyba kerülnek a korlátok okozta terhekkel szemben. Módszerünk: Az öncélú és túlzott szabályozás mérséklése, a jogi szabályozás kiegészítése irányelvekkel, ajánlásokkal, az élenjáró gyakorlatokról szóló tájékoztatással. 9. Együtt halad a felügyelt szektor innovációjával, segíti a felügyelt ágazatok nemzetközi versenyképességét. Módszerünk: Párbeszéd a piac szereplőivel, az élenjáró gyakorlatot követő külföldi felügyeletekkel, a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, az innovatív megoldások kockázatainak feltárása, új felügyeleti módszerek és ajánlások kidolgozása. 10. Erősíti a szektor biztonságát a határon túlnyúló tevékenységek és kapcsolatok felügyeletével. Módszerünk: Szoros együttműködés az EU és az OECD tagországok felügyeleteivel, a nemzetközi felügyeleti hálóba való bekapcsolódás, felkészülés az egységes európai belső piac követelményeire, a kockázatok egységes kezelésére azok keletkezési helyétől függetlenül. 11. Egyenlő mércével mér és bírál el a szektorhoz tartozó különböző szervezetek hasonló tevékenységei esetében. Módszerünk: Az intézményért viselt önálló felügyelői felelősség fenntartása mellett a kiegyensúlyozott felügyeleti háttér; a döntésekben "az azonos eset, azonos elbírálás elvének" érvényesítése. 12. Feltárja a pénzügyi szektor lehetőségeivel visszaélő, bűnelkövető magatartást és intézkedik velük szemben (például bennfentesség, pénzügyi bűnözés, pénzmosás, tisztességtelen árfolyam manipuláció stb.).

7

Módszerünk: Helyszíni vizsgálatokkal, a piac figyelésével és egyéb piaci eszközökkel, megfelelő jogi felhatalmazás alapján aktív és kezdeményező magatartás gyakorlása a jogsértések feltárására. 13. Elemzi és folyamatosan értékeli a piaci szereplőktől, a piacról származó információkat és tapasztalatokat; kialakítja saját szakmai álláspontját és azt érvényesíti, tapasztalatait és ismereteit megosztja a piaci szereplőkkel. Módszerünk: Az információs csatornák szélesítése, a szektor állapotának folyamatos elemzése, a tanulságok közzététele és felügyeleti ajánlások kidolgozása a piac szereplői számára. 14. Célul tűzi ki, hogy a felügyelt intézmények mind nagyobb mértékben tegyék nyilvánossá a működésüket jellemző információkat a piac és az ügyfelek tájékozottsága, bizalmuk erősítése érdekében. Módszerünk: Olyan szabályozási és szemléletbeli változás elérése, amely a szükséges információk nyilvánossá tételével az ügyfelek számára átlátható és pontosabb képet ad pénzügyi döntéseikhez. II. A PSZÁF a pénzügyi szervezetektől elvárja, hogy 1. Tartsák be a szakma szabályait és etikai normáit és gondoskodjanak biztonságos működésükről. Fordítsanak különös figyelmet a belső ellenőrzési rendszerre, a működési kockázatok kezelésére, az adatvédelemre, az etikai normák érvényesítésére, az alkalmazottakkal szemben támasztott követelményekre. 2. Segítsék ügyfeleik döntését kellő időben nyújtott, érthető és szakszerű tanácsokkal, információval. Az ügyfelekkel szemben vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék. A vállalt kötelezettségek állásáról adjanak teljes körű és korrekt elszámolást. 3. Rendelkezzenek egyedi ügyfél-tájékoztatási rendszerrel, gondoskodjanak üzleti szerződéseik jogszerűségéről és vizsgálják ki az intézményüket érintő panaszügyeket. 4. Kerüljék a szervezeteken belüli és az azokon kívüli, az ügyfelek számára hátrányos érdek-összefonódásokat. A pénzügyi szervezetek jogszabályi előírásokon alapuló belső összeférhetetlenségi szabályokat alakítsanak ki és azokat tartsák be. 5. Gondoskodjanak az ügyfél vagyonának védelméről, rendelkezzenek olyan számítógépes nyilvántartási rendszerrel, amely lehetővé teszi a kötelezettségek ügyfelenkénti azonosíthatóságát. 6. A felügyelettel nyílt partneri viszonyt alakítsanak ki és időben tájékoztassák olyan fejleményekről, melyek az intézményre és annak biztonságára hatással lehetnek, annak érdekében, hogy a felügyelet ne az esemény bekövetkezte után, a piacról vagy a médiából értesüljön a számára fontos eseményekről. 7. Jól, pontosan és időben tegyenek eleget adatszolgáltatási kötelezettségeiknek. 8. Legyenek együttműködők, segítsék a helyszíni ellenőrzést a kért adatok és információk gyors és pontos rendelkezésre bocsátásával, szakmai felkészültségükkel.

8

9. Rendelkezzenek üzleti tevékenységüknek megfelelő kockázatkezelési rendszerrel, amely kockázattípusonként alkalmas a kockázat azonosítására, mérésére, korlátozására, fedezésére és a vezetés tájékoztatására. III. A felügyelet fellépése a piaci szereplők, a piac integritása, a piaci bizalom fenntartása és a fogyasztók érdekében történik. A PSZÁF magatartását és fellépését a közös érdekek által vezérelt partneri viszony határozza meg, mivel a piaci szereplők érdeke is a felügyelet ereje, hatékonysága és szakmai tisztessége. A PSZÁF ezért a felügyelt intézményektől elvárt normákat magára nézve is irányadónak tekinti, működése a következő alapelemekre épül: 1. A felügyelt intézmény egész élete során a felügyelet a piacra való belépés engedélyezésében, a folyamatos működés felügyeletében, a jogérvényesítési gyakorlatában egységesen a fenti elveket követi. (PSZÁF engedélyezési, felügyeleti és jogérvényesítési rendszere) 2. A felügyelet feladatköre ellátásához illeszkedő saját felügyeleti módszereket és eszközöket alkalmaz, azokat a hatékonyság alapján fejleszti tovább, és tevékenységéhez a felügyelt intézményektől csak a szükséges információk rendelkezésre bocsátását igényli. (PSZÁF módszertana) 3. A felügyelet az élenjáró felügyeletek elveit és gyakorlatát alkalmazza saját munkájában; együttműködik velük az európai integrációhoz való mielőbbi, zökkenőmentes csatlakozás érdekében. (a PSZÁF nemzetközi irányvonala) 4. A felügyelet kezdeményezően lép fel annak érdekében, hogy a hazai szabályozás a magyar környezetet szem előtt tartva a nemzetközi normákat is érvényesítse a pénzügyi szervezetek és fogyasztók nemzetközi betagozódásának elősegítése érdekében. (PSZÁF szabályozási és képviseleti szerepe a jogalkotásban) 5. A felügyelet tevékenységét magas szintű szakmai felkészültséggel, etikus emberi magatartásra alapozva, átláthatóan végzi. (PSZÁF etikai kódex) 6. A felügyelet elnöke a felügyelés elvei, szempontjai és a felügyeleti elvárások alapján vezeti az intézményt, határozza meg a feladatokat, azok sorrendjét, minősíti és javadalmazza dolgozóit, az emberi erőforrásokkal gondosan bánik, a munkatársak szakmai pályafutását irányítja. (PSZÁF vezetési és humánpolitikai rendszere) 7. A felügyelet munkatársainak szakmai felkészültsége lépést tart a szektor fejlődésével. (a PSZÁF szakmai képzési programja) 8. A felügyelet a döntéseket megalapozottan, a jelentkező pénzügyi, közgazdasági és társadalmi költségek és a várható előnyök egyidejű mérlegelésével hozza meg. (PSZÁF döntési rendszere) 9. A felügyelet elnöke a felügyelés elvei, szempontjai és a felügyeleti elvárások érvényesítéséhez szükséges belső eljárási szabályokat elkészítteti, hatályba lépteti és betartásukat ellenőrzi. (PSZÁF belső szabályzatai)

9

2. A felügyelt szektorok főbb fejlődési folyamatai és kockázatai 2000-ben a külső − makrogazdasági és nemzetközi − környezet hatása eltérően befolyásolta a pénzügyi szektor egyes szegmenseit. A bankrendszer a reálgazdaság finanszírozási igényére, a biztosítók és a pénztárak a lakossági megtakarítások átrendeződésére építve jelentős expanziót tapasztaltak. Eközben a szűken értelmezett tőkepiacokat és azok szereplőit (a befektetési vállalkozásokat és alapokat) az első negyedév után a nemzetközi befektetői hangulat − részben a nemzetközi, részben a belföldi gazdasági és piaci folyamatok hatására bekövetkezett − változása negatívan érintette. A nemzetközi folyamatok egyik kiemelendő tendenciája a fúziók további erősödése a többi mellett a pénzügyi szektorban, ami a leányvállalatok összeolvadását eredményezte/eredményezi a magyar piacon is. Részben a dollár erősödése, részben a fejlett tőzsdéket is sújtó árfolyamesések hatására a magyar piacon jelentős szerepet játszó külföldi portfólió befektetők az év közepétől kezdődően fokozatosan elfordultak a fejlődő, köztük a magyar részvénypiacoktól. Befektetéseik jelentős részét azonban nem vonták ki Magyarországról, hanem az állampapír piacra irányították át. A korábban favorizált és húzóerőnek számító IT- és telekommunikációs cégek túlértékeltnek bizonyultak és az év második felében illetve végén jelentős áresést szenvedtek el, ami nemzetközi szinten a befektetési stratégiák felülvizsgálatát és a portfóliók átrendezésének megindulását eredményezte. A belföldi makrogazdasági mutatók kedvező képet mutattak, ugyanakkor bizonytalansági elemek jelentek meg. A GDP növekedése nemzetközi összehasonlításban is gyors, reál-értelemben 5,2%-os volt. A növekedés üteme részben a folyamatosan emelkedő bázis hatására negyedévről negyedévre csökkent. Az éves átlagos infláció 10%-ról mindössze 9,8%-ra mérséklődött, ami a vártnál lényegesen kisebb csökkenést jelent. Ugyanakkor az inflációs trendváltásokat jobban jelző hó/hó indexek emelkedést mutattak, és a maginfláció is növekedésnek indult. Az olajárak, ezen keresztül a termelői árindex növekedése a kínálati oldalon inflációs nyomást eredményezett, aminek a növekedést fékező hatása lehet. Ezzel egyidőben a gyors gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság növekedése, valamint az egyre növekvő mértékben hitelből finanszírozott lakossági fogyasztás keresleti oldalról erősítette az inflációs nyomást. A gyors növekedés nem járt az egyensúlyi mutatók romlásával. Az államháztartási hiány az 1999. évi 424,1 milliárd forintról nominálisan mindössze 5,8%-kal, 449 milliárd forintra nőtt. Ez a gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően a GDParányos hiány csökkentését jelentette (3,7-ről 3,4%-ra). A fizetési mérleg 1,62 milliárd eurós deficitje 0,36 milliárd euróval alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az év első részének kedvező deficit mutatóit azonban az év második felében egyre romló cserearány-mutatók mellett néhány hónapban magas havi hiányok rontották.

10

1. tábla A folyó fizetési mérleg finanszírozása (millió euró) 1999 -1975

2000 -1620

2. Működő tőke befektetések

1552

1458

3. Nem adósság-generáló portfolió befektetések

1126

-500

-221

-785

2457

173

482

-1447

1. Folyó fizetési mérleg egyenleg

4. Nem adósság-generáló befektetések külföldön (működőtőke és portfolió tőke kivitel) 5. Nem adósság-generáló finanszírozás, nettó (2+3+4) 6. További finanszírozási igény (-) / többlet (+) (1-5)

A részvénypiacon meghatározó tulajdoni hányaddal rendelkező külföldi portfólió befektetők az év második felében nettó eladók voltak. Ugyanakkor növekvő tőkeexportot bonyolítottak le a főként a régióban terjeszkedő magyar nagyvállalatok. Ezek a folyamatok, valamint a korábbi évekhez hasonló nagyságrendű működő tőke beáramlás eredményeként a nem adóssággeneráló tételek az év egészében mindössze 0,17 milliárd euróval járultak hozzá a fizetési mérleg deficitjének finanszírozásához, az 1999. évi 2,5 milliárd euróval szemben. Az, hogy a fizetési mérleg finanszírozásában nő a hitel (kötvény) finanszírozás aránya a tőkefinanszírozáshoz viszonyítva, önmagában nem kedvezőtlen, bár adósságot generál. Az, hogy a külföldiek magyar államkötvény vásárlása folyamatosan nő, ugyanúgy az ország iránti bizalom jele, mint ha befektetéseik részvénybe irányulnának, az adósságállomány szempontjából azonban a hatás eltérő. A hitelfinanszírozás adóssággeneráló, a tőkefinanszírozás nem. A kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság a tőkepiacon is éreztette hatását az év második részében. A belföldi intézményi befektetők (a bankokat is ide értve) külföldi befektetései jellemzően állampapírban jelennek meg, a befektetési alapok azonban viszonylag magas arányban tartanak nemzetközi részvényeket is. Az intézményi befektetők belföldi tőkepiaci kereslete túlnyomórészt az − ez esetben magyar − államháztartás finanszírozását szolgálta 2000-ben is, sőt a korábbi évekhez viszonyítva a pénztárak kivételével különböző mértékben, de mindenütt emelkedett az állampapírok aránya a portfóliókban. A lakossági kereslet alakulását erőteljesen befolyásolta az, hogy növekszik a nem pénzügyi megtakarítások − főként ingatlan − iránti kereslet, illetve emelkedett (3,6-3,8%-kal) a fogyasztás. Emiatt lassult a pénzügyi vagyon növekedésének üteme, miközben folytatódott a korábbi években is jellemző átrendeződés egyrészt a pénzügyi eszközökből a tőkepiaci eszközökbe, másrészt ezen belül a közvetlen befektetésekből a közvetett − intézményi befektetők által közvetített − befektetési formákba.

11

2. tábla A lakosság bruttó pénzügyi vagyona

készpénz bankbetét és banki értékpapír pénzügyi eszközök összesen befektetési jegy állampapír tőzsdei részvény vállalati kötvény életbiztosítási díjtartalék nyugdíjpénztári követelés tőkepiaci eszközök összesen Pénzügyi vagyon összesen

1990 1995 1999 december december december megoszlás megoszlás megoszlás % % % 24% 18% 13% 65% 64% 53% 89% 82% 67% 0% 2% 6% 0% 7% 13% 6% 5% 4% 0% 0% 0% 4% 4% 5% 0% 0% 4% 11% 18% 33% 100% 100% 100%

2000 december md forint megoszlás % 796,1 12% 3383,0 52% 4179,1 64% 463 7% 818,5 12% 273,2 4% 3,9 0% 412,5 6% 405,6 6% 2376,7 36% 6555,8 100%

A tőkepiaci kínálat azonban gyakorlatilag nem nőtt tavaly, a portfóliók átrendezése részben külföldi-belföldi eszközök között, részben a belföldi másodpiacon, befektetői csoportok között zajlott. A részvénypiacon az intézményi befektetők közül csak a pénztárak, valamint a lakosság növelte részvényállományát. Az árfolyamesés következtében ezeken a portfóliókon jelentős – és többnyire nem realizált – árfolyamveszteség keletkezett. A kibocsátásoknak a privatizáció lezárulta óta túlnyomó többségét adó zártkörű részvénykibocsátások 24%-kal csökkentek, az 1999. évi 386,6 milliárd forintos kibocsátást 2000-ben 295,7 milliárd forint követte. Ennek belső szerkezete azt mutatja, hogy valóban tőkepiaci finanszírozási forrásként, vagyis alaptőke emelésre (az összes zártkörű részvénykibocsátások 79%-a) használják a társaságok. Problémát jelent azonban, hogy ennek jelentős része bankok és befektetési vállalkozások részben veszteségfinanszírozó alaptőke emeléséből származik (nem az alapítást követő 'természetes' veszteségről van szó). A másodpiaci folyamatokat a részvényforgalom második félévben bekövetkezett visszaesése, valamint a részvényárfolyamoknak az év nagy részében jellemző csökkenő tendenciája határozta meg. A tőzsdei részvényforgalom összességében nem csökkent lényegesen, mindössze 0,4%-kal, az év vége felé azonban a havi forgalom folyamatosan mérséklődött (és ez a folyamat 2001-ben is folytatódott). A hosszabb távú elemzés azonban arra utal, hogy a korábbi, a közép-európai átlagot és a vállalati teljesítményeket meghaladó növekedés korrekciójáról van szó, amit a nemzetközi folyamatok és a hazai makrogazdasági mutatók befektetői értelmezése is negatív irányban erősített föl. A folyamat hatására a BUX index forintban 11%-kal, dollárban 20,6%-kal csökkent. Az év során egyetlen új bevezetéssel szemben nyolc kivezetés állt, amelyek többségére veszteséges vállalati tevékenység, illetve a forgalom hiánya miatt került sor. Mindeközben részben belföldi (Pick, Zalakerámia stb.), részben külföldi (BChem) befektetők által kezdeményezett vállalatfelvásárlások folytak a tőzsdén. A felvásárlások egy része a Budapesti Értéktőzsdén, egy része a magyar részvények tőzsdei forgalmának 50,7%-át bonyolító londoni SEAQ-en zajlott. Az állampapírpiacot trend nélküli mozgás jellemezte, az év első felében bekövetkezett enyhe hozamemelkedés után a hozamok a harmadik negyedévben az év eleji szintekre álltak vissza. Ezt követően azonban, az infláció csökkenésének megtorpanása, illetve a jegybanki kamatemelés hatására a hozamok minden lejáraton jelentős mértékben, 100-220 bázisponttal mozdultak felfelé, majd egy átmeneti stagnálást követően ismét lefelé indultak. Az év közbeni relatív hozammozgások hatására a hozamgörbe 12

lényegesen laposabb lett, inverzitása csökkent, az év végén már nem is volt egyértelmű, ami azt jelzi, hogy az infláció alakulásával kapcsolatban elbizonytalanodtak a befektetők. A hitelintézetek a piaci bizonytalanság közepette is lényegesen fokozni tudták aktivitásukat, és különösen a bankok, jelentős eredménynövekedést tudtak elérni. A hitelintézetek mérlegfőösszege nominálisan 15%-kal nőtt egy év alatt, 2000 végén 8959,9 milliárd forintot ért el. Ezen belül a szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszegének növekedése volt gyorsabb, egy év alatt 18%-os. Az aktivitás bővülését azonban nem a mérlegfőösszeg, hanem a hitelezés dinamikus növekedése jelzi: a bankok hitelállománya 33%-kal, a szövetkezeti hitelintézeteké 45%-kal haladta meg az 1999 végi értéket. A már ismert tendenciának megfelelően a bankoknál az eszközök között mindössze 5%-os súllyal bíró, ám erősen konjunktúrafüggő lakossági hitelezés növekedése volt a leggyorsabb, 45%-os, a vállalati hiteleké 28%. Figyelembe véve a banki finanszírozás erősen konjunktúra-érzékeny természetét, a gazdasági növekedés esetleges mérséklődése esetén a hitelállományok minőségének romlása várható. A banki hitelezés bővülésének forrását a betétállomány mérsékelt, nominálisan 15%-os növekedése mellett továbbra is elsősorban az eszközportfólió átrendezése biztosította. Ezen belül azonban − a korábbi időszakokkal ellentétben − egyre kevésbé a folyamatosan csökkenő jegybanki kihelyezések jelentették a legfontosabb tételt. Ennek szerepét fokozatosan veszi át a bankközi, különösen a külföldi bankközi betétek visszavonása. Bár a bankok mérlegen belüli összesített devizapozíciója jellemzően majdnem zárt volt, sőt 2000-ben kissé tovább záródott, a devizaeszközök között a fenti folyamatoknak megfelelően jelentős átrendeződés történt: a jegybanki és bankközi devizabetétek részarányának csökkenése mellett 42%-kal nőtt a devizában folyósított ügyfélhitelek, ezen belül 46%-kal a vállalkozói devizahitelek állománya. Ez a deviza kitettség növekedését jelenti a beruházások finanszírozásában. A kockázatos kihelyezések közé tartozó hitelezési aktivitás erősödése ellenére a bankok portfóliója javult 2000-ben. Nőtt a problémamentes, ugyanakkor csökkent a problémás hitelek aránya akár a vállalkozói, akár a lakossági hiteleket vizsgáljuk. Mind a lakossági, mind a vállalkozói hitelek esetében a végül leírt és értékesített hiteleket figyelembe véve is javult a portfólió összetétele. A portfólió minőségének javulása azonban annak köszönhető, hogy a hitelezési aktivitás felfutása következtében nőtt a problémamentes besorolású hitelek aránya, miközben a korábban folyósított hitelek minősége feltehetően romlik. Erre utal az is, hogy az átlag alatti minősítésű állományok a többi problémás állománnyal ellentétben nem csökkentek, hanem stagnáltak, miközben az ezekre képzett céltartalék 2 milliárd forinttal nőtt 2000-ben. Összességében azonban az eredményt közvetlenül befolyásoló nettó kockázati céltartalék-képzési költségek az 1999. évi 51 milliárd forintról 31 milliárd forintra csökkentek, méghozzá oly módon, hogy a céltartalék-állományon belül emelkedett a kevésbé rossz minősítési kategóriákhoz kötődő céltartalékállomány. A nettó kockázati céltartalék-képzési költségek csökkenése kedvezően hatott a bankok jövedelmezőségére. A szövetkezeti hitelintézeteknél hasonló folyamat zajlott le, a hitelezés növekedésének forrását azonban itt nagyobb részben jelentette a betétállomány növekedése. A saját tőke növekedése ugyanakkor lassú volt, 19%-os mértéke alig haladta meg a mérlegfőösszeg növekedését. Figyelembe véve a szövetkezetek kis tőkeerejét, a kockázatos kihelyezések növekedése esetükben speciális kockázatot hordoz a nagyobb tőkeerejű bankokkal szemben. A bankokétól eltérő a portfólió minősége is. A problémamentes mérlegtételek 20,5%-os, valamint a problémás tételek 25%-os 13

növekedése nem lényegesen gyorsabb a mérlegfőösszegénél, a külön figyelendő tételek állományának 49%-os, ezen belül a külön figyelendő vállalkozói hitelek 36%os és az ilyen minősítésű lakossági hitelek 88%-os növekedése a kockázatok növekedésére utal. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a szövetkezetek speciális minősítési szabályokat alkalmaznak, és az adósminősítéstől függetlenül automatikusan külön figyelendő kategóriába sorolják a nagyobb összegű kihelyezéseket, a szindikált, a nagyhiteleket stb. A hitelezési aktivitás bővülése, valamint az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység erősödése rendkívül kedvezően hatott a hitelintézetek, különösen a bankok eredményére és jövedelmezőségére. A szektor egészére számított adózás előtti eredmény 148%-kal, ezen belül a szövetkezeteké 22%-kal, a bankoké 162%-kal emelkedett. A nyereséges bankok eredménye 38%-kal, 107 milliárd forintra nőtt, miközben a veszteséges bankok száma kilenccel, összesített veszteségük a megelőző évinek mintegy negyedére (10,5 milliárd forintra) csökkent. A nyereség növekedésének ilyen mértéke mindenképpen átmenetinek tekinthető. A hitelezés forrását biztosító eszközoldali átrendeződés véges lehetőség, a forrásoldalon pedig a betétek növekedése messze elmarad a hitelezési aktivitásétól, nem kis részben a bankok kamatpolitikájának köszönhetően. A bankoknál a nettó kamateredmény nőtt ugyan, de a mérlegfőösszegnél lassabban, ennek hatására a banki jövedelmezőség meghatározó részét adó kamatmarzs az 1999. évi 4,1%-ról 4,0%-ra szűkült. A nettó kamateredmény növekedése a kamatbevételek 9%-os, és a kamatráfordítások ennél magasabb, 19%-os csökkenése eredőjeként állt elő. A bankok működési költségei nominálisan 8,5%-kal nőttek ugyan, megtörni látszik azonban az amortizációs költségek emelkedése, és lassul a személyi jellegű kifizetések növekedése is. A működési költségeknek az átlagos mérlegfőösszegtől elmaradó növekedése az előző évi romlás után a működési költséghatékonyság nagyarányú javulását eredményezte, és a nettó céltartalék-képzési költségek csökkenése, valamint a − kamatmarzsnál volatilisebb − jutalékos tevékenységek eredményének növekedése mellett szintén hozzájárult a jövedelmezőség emelkedéséhez. A szövetkezetek esetében a nettó kamateredmény és a jutalékos tevékenységek eredménye pozitívan, a nettó céltartalék-képzés 47%-os növekedése és a működési költségek emelkedése negatívan hatott a jövedelmezőségre. A fenti folyamatok eredményeként az eszközjövedelmezőség a bankoknál jelentősen, 0,55%-ról 1,25%-ra, a szövetkezeti hitelintézetek esetében minimálisan, 0,97%-ról 0,98%-ra nőtt. Ugyancsak emelkedett a bankok tőkearányos jövedelmezősége, az 1999. évi 6,36%-ról 13,84%-ra. Rendkívül kedvező változás, hogy a banki mérleg szerinti eredmény jelentős növekedése a visszaforgatott eredmény révén nagymértékben hozzájárult a bankok szavatoló tőkéjének 153 milliárd forintos, 26%os növekedéséhez. Az eredménynövekedés hatására a bankok tőkemegfelelési mutatója javult, a szövetkezeti szektoré az aktivitás növekedése következtében romlott, így a szövetkezeti hitelintézetek mutatójának értéke (15,11%) hosszú idő után alacsonyabbá vált, mint a bankok mutatójáé (15,21%). A befektetési vállalkozások működésének legmarkánsabb jellemzője a piactisztulás új, ún. üzleti vagy piaci típusának uralkodóvá válása volt. A versenyben háttérbe szorult, elsősorban független vállalkozások közül 16 önként adta vissza tevékenységi engedélyét. A koncentrációt tovább erősítette az, hogy öt bank befektetési szolgáltató leányvállalata beolvasztásáról, illetve eladásáról döntött. A folyamat eredményeként 2000 végén 48 befektetési vállalkozás működött ténylegesen. Részben a szektorból kikerült vállalkozások, részben az élesedő piaci viszonyok hatására a befektetési vállalkozások eredménye 5,6%-kal, 6,36 milliárd forintra 14

csökkent. Kedvező változás azonban, hogy az egy évvel korábbi 30 helyett 2000 végén „csak” 19 vállalkozás volt veszteséges, és a veszteséges vállalkozások aggregált vesztesége is közel 37%-kal alacsonyabb volt, mint 1999 végén. Ugyanakkor a nyereséges vállalkozások nyeresége is csökkent, ennek azonban a szűkülő piac és a kilépett vállalkozások mellett az is oka lehet, hogy a banki hátterű brókercégek esetében az anyabank és a bróker között előfordulnak eredményátcsoportosítások. Az eredménytermelés szempontjából a szektor koncentrációja csökkent, azonban még mindig a vállalkozások fele veszteséges, vagy alig nyereséges. Az öt banki brókercég beolvasztásának a szektor egészének eredményére nagyon kicsi, de pozitív hatása volt, mivel a beolvasztott cégek közül négy 1999-ben és 2000-ben veszteségesen működött és az ötödik cég nyeresége is elhanyagolható volt a szektor egésze szempontjából. Az alaptevékenységnek számító befektetési szolgáltatási tevékenység összességében nyereséges volt, az ebből származó eredmény azonban 10,5%-kal alacsonyabb lett 2000-ben, mint egy évvel korábban. Ezt a brókercégek a költségek leszorításával igyekeztek ellensúlyozni, amit elősegített a piactisztulás is. A költségek összességében 11,4%-kal, a befektetési szolgáltatási tevékenység eredményét meghaladó mértékben csökkentek. A költségek valamennyi összetevője csökkent, a legjelentősebb változás a személyi jellegű ráfordításoknál következett be. A veszteségek az egyéb befektetési szolgáltatási eredmények és a rendkívüli eredmények kedvezőtlen alakulásának következményeként alakultak ki. Az eredmény kedvezőtlen alakulása a költségcsökkenés ellenére negatívan hatott a jövedelmezőségre, mind az eszközarányos (4,1%-ról 3,8%-ra), mind a tőkearányos (12,4%-ról 10,7%-ra) jövedelmezőség csökkent. Ez a tendencia a bizományosokat és a társaságokat is jellemezte, a kereskedőknél azonban mindkét mutató alapján lényeges javulás látszik, elsősorban a kilépések/beolvasztások hatására. A 2000-ben az anyabank által beolvasztott öt brókercég szektorból történő kikerülésének egyedül a kereskedők csoportjában volt az eredménymutatókat érzékelhetően torzító hatása, egyéb összevont mutatóknál (mérlegfőösszeg, tőke stb.) nem okoztak lényeges változást. A kereskedők eredménymutatói a beolvasztott leányvállalat kikerülésének hatására kétszeresükre nőttek, és ennek hatása megjelent a jövedelmezőségi mutatókban is. A nyereség mellett csökkent a befektetési vállalkozások tőkéje is, a saját tőke esetében a visszaesés 4%, a jegyzett tőke esetében 10,5%. Mivel a piacon maradt, és korábban tőkeinjekcióban részesült brókercégek között is van olyan, amelynek tőkéje csökkent, az 1999-ben a növekvő aktivitás fedezetéül szolgáló tőke egy része 2000-ben veszteséget termelt. Az intézményi befektetők által kezelt vagyon a korábbi évekhez hasonló növekedést mutatott 2000-ben. A nyíltvégű értékpapír befektetési alapok nettó vagyona 25%-kal, a biztosító társaságok befektetett vagyona 27%-kal, a pénztárak vagyona pedig 61%kal nőtt az elmúlt évben. Az intézményi befektetők gazdálkodásában az előző évekhez viszonyítva nem következett be tendencia-jellegű változás. A befektetési alapok piacán is erősödött a koncentráció, amiben részben a gazdaságos méret alatti vagyont kezelő alapok megszűnése, részben az alapkezelők egy részének kivonulása játszott szerepet. Az év végén is több olyan alap működött, amelynek nettó vagyona messze elmaradt a gazdaságostól, ezért további összeolvadásokra számítunk az erősen koncentrált piacon. Az alapkezelők a bizonytalanabbá vált befektetési környezetben egyre inkább az alapcsaládok létrehozásában keresik a kiutat. A három legnagyobb alapkezelő összesen 23 alapja a piac 80%-át koncentrálta, a vezető alapkezelő részesedése 50%, amelyet öt alapban kezel. A piacvezető alapkezelők kivétel nélkül banki vagy biztosítói háttérrel rendelkeznek, a kezelt vagyon 15

tekintetében legnagyobb független alapkezelő a kilencedik helyen áll a rangsorban. Lényeges változást jelent, hogy az előző évek kiemelkedően magas növekedési üteme után, az éves szinten 25%-os nettó vagyonnövekedés az első negyedévben bekövetkezett jelentős vagyongyarapodás és a többi negyedéveket jellemző alignövekedés, illetve csökkenés eredményeként következett be. Egyelőre nem látszik jelentős tőkekivonás a szektorból, de érzékelhető a kötvény- és részvényalapok közötti átrendeződés. Az alapok portfóliójában lényeges változás nem történt, az állampapírok korábbi dominanciája erősödött valamelyest. A biztosítási szektor súlyának növekedését jelzi, hogy a biztosító társaságok díjbevételének GDP-hez mért aránya az 1999. évi 2,6%-ról 2000-ben 3%-ra nőtt. Az életbiztosítási szerződések száma részben a - ma már korszerűtlennek számító - CSÉB biztosítások csökkenése hatására 1,7%-kal csökkent ugyan, ez azonban a díjbevételekben nem okozott visszaesést, sőt az életági díjbevételek 52%-kal, 178,3 milliárd forintra nőttek. Folytatódott a befektetéshez kötött életbiztosítások térnyerése, ezek száma 66%-kal nőtt, a hozzájuk kötődő díjbevétel részesedése az összes életági díjbevételen belül 19 százalékponttal haladta meg az 1999. évit. A nem élet ági szerződések száma 3,6%-kal, díjbevétele 22%-kal emelkedett. Kismértékben csökkent a piacvezető biztosítótársaságok részesedése a piacon a díjbevételek tekintetében, de összességében 2000 végén is a két vezető társaságnál koncentrálódott a díjbevételek 44%-a, az öt piacvezetőnél 84%-a. Ugyanakkor a piacvezetők között is átrendeződések zajlanak. A biztosítási tevékenység egyik igen fontos kockázatkezelési módja, egyúttal kockázati tényezője a viszontbiztosítás. Élet-ágon a díjbevétel 11,4%-a (az 1999. évinél 3,4 százalékponttal kevesebb), nem élet ágon 19%-a (a megelőző évinél 0,6%kal több) került viszontbiztosításba, jellemzően külföldi tőkeerős biztosítóhoz. Általában a kisebb, illetve az újonnan alakult biztosítóknál magasabb a viszontbiztosításba adott állomány. Nem jelentős ugyanakkor a viszontbiztosításba vett állomány. A kár- és szolgáltatáshányad összességében 46,4%-ról 40%-ra csökkent, ezen belül azonban az életágban nőtt, a nem élet ágban zsugorodott. Az életági emelkedés a szerződések életciklusával, egyes módozatok előretörésével, mások térvesztésével, valamint – részben a felmondások és visszavásárlások okozta növekvő összegű kifizetések miatt – jelentősen megnőtt „szolgáltatási” típusú kifizetésekkel magyarázható. Csökkent a költséghányad is, az 1999. évi 38,4%-ról 31,3%-ra. A nem élet ági szerzési költségek dinamikus (25,5%-os) növekedése az ügyfelekért való verseny élesedését jelzi a biztosítói piacon. 2000 végén a biztosítótársaságok biztosítástechnikai tartalék és biztonsági tőke fedezetéül szolgáló befektetései 27%-kal magasabb voltak az 1999. év végi összegnél. A befektetések túlnyomó része (83%) továbbra is állampapírban testesült meg, a részvények aránya nemcsak az összes befektetésen belül, hanem a kockázatosabb portfólióval jellemezhető unit-linked életbiztosítások esetében is csökkent. A biztosítótársaságok adózás előtti eredménye nominálisan több mint kétszerese (18,4 milliárd forint) az 1999 évi szerény eredménynek. 12 társaság zárt nyereséggel, ezek összesített adózás előtti nyeresége 23,1 milliárd forint, a kilenc veszteséges biztosító összesített vesztesége pedig 4,7 milliárd forint. Megmaradt tehát a biztosítók polarizációja az adózás előtti eredmény tekintetében, egyes biztosítók vesztesége továbbra is nagy, esetenként növekvő. A biztosítótársaságok adózás utáni eredménye szintén több mint kétszeresére (14,1 milliárd forintra) nőtt. Az eredménynövekedéssel párhuzamosan a biztosítótársaságok jövedelmezősége is jelentősen javult az 1999. évihez képest, eszközarányos nyereségük (ROA) 1,2%-ról 2,2%-ra, tőkearányos 16

nyereségük (ROE) 7,5%-ról 15,2%-ra nőtt. A biztosítók tőkehelyzete stabil volt a tavalyi évben, szektor szinten a szavatoló tőke kétszeresen, a biztonsági tőke ötszörösen haladta meg az előírt minimumot. Valamelyest változott a pénztári szektor összképe, a nyugdíjpénztáraknál lezárult az alapítási hullám, a változások fő mozgatója mind a magán-, mind az önkéntes pénztárak esetében a fúziók megindulása. A magánnyugdíj pénztáraknál 2000 volt az első olyan teljes év, amikor önkéntes belépők már nem, kizárólag a pályakezdők növelték a taglétszámot, aminek növekedése emiatt lelassult (+6,3%). A tagdíjjellegű bevételek ugyanakkor továbbra is gyorsan (+43%) nőttek a magánnyugdíj pénztáraknál, miközben a korábban indult önkéntes nyugdíjpénztáraknál a taglétszám 7,3%-os növekedése a tagdíjjellegű bevételek mindössze 5%-os növekedésével járt együtt. A nyugdíjpénztárak jelentős részénél továbbra is bizonytalansági tényezőt jelentett, hogy a tagdíjból levont és a működési tartalékba helyezett összeg csak részben fedezte a működési költségeket, a többit az alapítók, támogatók biztosították. Különbség mutatkozik az önkéntes és a magánnyugdíjpénztárak hátterében. A magánnyugdíj pénztárak alapítóinak fele − a beolvadások figyelembe vételével − bank vagy biztosító, ezzel szemben az önkéntes pénztárak alapítói között a munkáltatói alapítású pénztárak szerepe is jelentőssé válik. Az önkéntes pénztárak számát tekintve a munkáltatói pénztárak aránya 32%, a létszámban (3,4%) és a vagyonban (6,9%) ennél lényegesen alacsonyabb. A nyugdíjpénztári tagok által a két pillérben összesen felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítások értéke év végén meghaladta a 400 milliárd forintot, amely érték a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának 6,2%-át tette ki, szemben az elmúlt év végi 4,4%-kal. A pénztárak összesen a GDP 3,1%-át kitevő vagyonát általában nem maga a pénztár, hanem megbízott vagyonkezelő szervezet (brókercég vagy befektetési alapkezelő) kezeli. Az elmúlt éveket jellemző, az állampapírokra koncentráló befektetési politika 2000-ben változott valamelyest, az állampapírok részesedése az év végéig 5,5 százalékponttal csökkent, a részvényeké pedig 4,7 százalékponttal nőtt a portfólióban. A magánnyugdíj pénztáraknak tavaly volt először lehetőségük külföldi befektetésre, ezek részaránya, bár egyelőre alacsony, növekvő tendenciát mutat. Mind a magánnyugdíjpénztárak, mind az önkéntes nyugdíjpénztárak 2000. évben kimutatott teljesítménye elmarad a korábbi évek, valamint a hasonló piaci tevékenységek eredményességétől.

*** A felügyelet folyamatosan figyelemmel kísérte a felügyelt szektorok fejlődését, elemezte, értékelte az egyes piacok fejlődését, legfontosabb szerkezeti átalakulásait, az elemző-értékelő munka középpontjában a kockázatok álltak. Az elmúlt év fejlődési irányzatai az egyes felügyelt szektorokban néhány kiemelten kezelendő tendenciára irányították rá a figyelmet. A hitelintézeti tevékenységek körében az erősen konjunktúrafüggő hitelezési aktivitás gyors felfutása jelenti a legfőbb kockázatot. Kiemelendő ezen belül a nagyvállalati hitelezés, a devizában folyósított hitelek és a lakossági hitelek nagyon gyors növekedése. Az univerzális bankok elterjedésével kapcsolatban előtérbe került a banki és a befektetési tevékenységek szigorú elkülönítése. A bankok által vezetett pénzügyi csoportokon belül az eszköz-, a pénz- és a jövedelem-áramlás miatt jelentős kockázatok keletkeztek. A befektetési szolgáltatások piacát elsősorban a tőzsdei árfolyamok, de különösen a forgalom visszaesésében megnyilvánuló piaci kockázatok erősödése sújtotta, amelyek 17

hatása a jövedelmezőség romlásában jelent meg. Ezen túlmenően a jelentős javulás ellenére még mindig fokozott figyelmet igényel az ügyfélvagyon elkülönített kezelése, illetve az ügyfélmegbízások pontos teljesítése. A felügyelet különös hangsúlyt fektet a bennfentes kereskedés és az árfolyam manipuláció megakadályozására, amelyek fokozottan jelentkezhetnek a magyarhoz hasonló, kevés szereplős piacokon. A vagyonkezelési tevékenységben két fontos és nehezen felismerhető/kezelhető kockázat érdemel kiemelt figyelmet. A megfelelő allokációs gyakorlat, a kezelt vagyonok teljes és egyértelmű elkülönítése különösen az egyidejűleg több befektetési alapot, emellett pénztári vagyonokat is kezelő alap-, illetve letétkezelők felelősségét hangsúlyozza. Ehhez szorosan kapcsolódó, nehezen feltárható kockázatokat rejt a hozamok megfelelő számítása és jóváírása az elkülönítetten kezelt vagyonokon. Nem megengedhető, hogy az azonos vagyonkezelő által kezelt, hasonló eszköz-összetételű vagyonok egy adott időszakban egymástól jelentősen eltérő hozamokat mutassanak fel. A nyugdíjpénztárak esetében a vagyonkezelés ezen kockázatai további, a nyilvántartási és adatszolgáltatási fegyelem még mindig fennálló hiányosságaiból fakadó működési kockázatokkal egészülnek ki. A pénztárak költségviselő képessége, különös tekintettel a pénztárak méretére is, szintén kockázatot hordoz. A pénztárak nettó hozamai abszolút értelemben és az alternatív befektetési formákkal (befektetési alap, életbiztosítás) összehasonlítva is kedvezőtlenek voltak 2000-ben. Bár az utóbbi három év átlagában teljesítményük kielégítő, a tavalyi évben kialakult folyamat tartóssá válása az irántuk való bizalmat, ezen keresztül hosszú távú működésüket kedvezőtlenül befolyásolhatja. A biztosítási tevékenységek körében az egyre összetettebbé váló szerződések növekvő ismereteket és odafigyelést igényelnek az ügyfelek és a felügyelet részéről egyaránt. A befektetéssel kombinált életbiztosítási szerződés egy sajátos vagyonkezelési tevékenység, ahol a fentieknek megfelelően az eszközök nem megfelelő elkülönítése, a hozamok pontatlan számítása és hiányos közzététele, az ügyfelek nem megfelelő tájékoztatása rejt figyelemre méltó kockázatot. A mai befektetési környezetben magasnak tekinthető technikai kamatlábakkal korábban kötött életbiztosítási szerződések a megfelelő hosszú távú befektetési politika kialakításának fontosságát hangsúlyozzák. Különösen fontos ez azon intézmények esetében, amelyek a szektor átlagánál – esetenként lényegesen – alacsonyabb hozamokat érnek el befektetéseiken.

18

3. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2000. évi tevékenysége A felügyelet jogállásának, feladatainak és alapelveinek változása az intézmény működésének teljes újragondolását igényelte és egyúttal tette lehetővé. A professzionalitás, a piacorientáltság, a tevékenységi alapú, egységes, szektorsemleges, valamint konszolidált felügyelés, a megelőző jelleg és a kockázatközpontúság elvi szempontjait a gyakorlati megvalósítás során a működés minden elemében, valamennyi tevékenységben, illetve ezek struktúrájának kialakításában is érvényesíteni kellett. A felügyelet szervezetét, a támogató és a menedzsment jellegű feladatokat a törvényekben megfogalmazott alaptevékenységek köré kellett felépíteni. Ebben a munkában a PSZÁF felhasználta az elődszervezetek felhalmozott ismereteit, tapasztalatait és kapcsolatait, de minden esetben a fenti céloknak alárendelten. A működés és a feladatok újragondolása során a felügyelet a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vette a nemzetközi sztenderdeket és elvárásokat, és ezeknek, valamint a belföldi körülményeknek megfelelően alakította ki működésének alapelveit. A négy legfontosabb alapelv: •

a bizalom és a stabilitás fenntartása a felügyelt szektorokban,

•

nyilvánosság

•

a fogyasztók védelme és

•

a pénzügyi visszaélések megelőzése.

Ezen legalapvetőbb elveknek megfelelően változott a felügyelet és a felügyelés mint tevékenység jellege is. A korábbi hatósági jelleg helyett egy szolgáltató típusú, együttműködő, minden érintett szereplővel – legyen az piaci szereplő vagy hatóság – kölcsönösen párbeszédet folytató intézmény kialakítása kezdődött meg. A fentieknek megfelelően került sor a felügyelet szervezeti rendjének átalakítására is. A szervezeti átalakítást két szempont érvényesítése határozta meg: egyrészt az egységes, konszolidált elvek és gyakorlat kialakításának igénye az összevont felügyeleten, másrészt a korábban ágazati alapon szervezett felügyeleteken felhalmozódott ismeretek és előremutató gyakorlat átmentése. Az egységességi törekvés indokolta a nagy szervezeti egységek, az igazgatóságok funkcionális jellegét, a megőrzésre érdemes tapasztalatok, értékek beépítésére való törekvés pedig az igazgatóságokon belül meglévő ágazati tagolódást. Az ágazati határok azonban a mindennapi munkában egyre inkább elmosódtak, az egy-egy tevékenység elvégzéséhez szükséges munkatársak a feladatnak megfelelően különböző főosztályokról kerülnek ki. Mind a szervezeti struktúra, mind a feladatonként változó összetételű munkacsoportok működése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a felügyeleti munka szemlélete a gyakorlatban is gyorsan egységessé váljon. Az integrációban eddig elért eredményeket az alábbiakban mutatjuk be.

19

ELNÖK Szakmai Tanácsadó

Elnöki titkárság

Információs és minőségbiztosítási főosztály

Belső ellenőrzés

Nemzetközi kapcsolatok főosztálya

Kommunikác iós főosztály

Humánpolitikai főosztály

Gazdasági főosztály

Magyar Biztosítási Tanács Biztosításfelügyeleti Bizottság Gépjármű-felelősségbiztosítási Bizottság Pénztártanács

ELNÖKHELYETTES Kiemelt felügyeleti tanácsadók

Informatika szolgáltatási igazgatóság

Pénzpiaci szervezetek felügyeleti főtanácsadója

Folyamatszervezési főosztály

Tőkepiaci szervezetek felügyeleti főtanácsadója Biztosítási szervezetek felügyeleti főtanácsadója Pénztári szervezetek felügyeleti főtanácsadója

Alkalmazás -felügyeleti főosztály Pénztárak központi nyilvántartási főosztálya Infrastruktúra -felügyeleti főosztály Informatika -módszertani főosztály

Felügyeleti ellenőrzési igazgatóság Bankellenőrzési főosztály Szövetkezeti hitelintézeti ellenőrzési főosztály Szakosított hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások ellenőrzési főosztálya

Elemzési és módszertani igazgatóság Stratégiai főosztály

és

módszertani

Monitoring főosztály

Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság Pénzpiaci engedélyezési főosztály Tőkepiaci engedélyezési főosztály

Elemzési főosztály Aktuáriusi főosztály

Tőkepiaci ellenőrzési főosztály

Biztosítási engedélyezési főosztály

Pénztári engedélyezési főosztály

Befektetési alapok és kibocsátók ellenőrzési főosztálya

Szabályozási és kodifikációs főosztály

Biztosítási tevékenységek ellenőrzési főosztálya

Ügyfélkapcsolati, nyilvántartási és panaszügyintézési igazgatóság Pénz- és tőkepiaci panaszügyintézési és célvizsgálati főosztály Biztosítási panaszügyintézési főosztály Pénztári panaszügyintézési főosztály Pénzügyi szervezetek termékeinek nyilvántartási és ellenőrzési főosztálya

Pénztárak ellenőrzési főosztálya

Ügyfélszolgálati főosztály

Felügyeleti ellenőrzési koordinációs főosztály

Pénztári szakigazgatási főosztály

20

3.1. Módszertan A valóban integrált felügyelet megteremtése mindenekelőtt az egységes szemlélet, ennek alapján pedig egységes módszerek és eljárások kialakítását tette szükségessé. Az egységesség jelentése ebben az esetben speciális. Egyrészt azt jelenti, hogy sem a szektorok, sem az egyes intézmények között nem tesz különbséget a felügyelet, amennyiben azonos tevékenységük megítéléséről van szó. A pénzügyi szektor azonban rendkívül széleskörű tevékenységeket ölel fel, amelyek számos specifikus vonást mutatnak. Ezeket a különbségeket a felügyeleti munka során továbbra is figyelembe kell venni. A tevékenységek sokszínűsége mellett a végletekig hajtott egységesítés ellen szól az is, hogy a felügyelet hatékonyan kívánja megoldani feladatait, ezért minden esetben mérlegeli az adott intézmény súlyát a szektorban, mint ahogy a vizsgált intézménynek vagy jelenségnek a pénzügyi rendszer egészére vetített kockázatát is. A vonatkozó törvényekben előírt kötelezettségeinek ezek alapján egyfajta ’kockázattal súlyozott felügyelés’ keretében tesz eleget, elkerülve azt, hogy erőforrásait jelentős mértékben kössék le a szektorra vagy annak érintett részére nézve jelentéktelen hatással bíró fejlemények, miközben jelentős intézményi vagy tevékenységi kockázatok rejtve maradnak. A kialakított módszertani keret sarokkövei a négy legalapvetőbb célkitűzést kibontó Alapelvek, amelyeket a felügyelet honlapján már korábban közzétett.1 Az Alapelvek tükrözik az integrált felügyelet megváltozott feladatait, tevékenységének megváltozott jellegét. Megfogalmazzák a legfontosabb feladatcsoportokat, és módszert is rendelnek azokhoz, egyértelművé téve minden érintett számára a felügyeleti tevékenység súlypontjait és eszköztárát. Összegzik azokat az elvárásokat, amelyeket a felügyelet saját magával és a felügyelt intézményekkel szemben támaszt. Éppen ez a kétirányú szemlélet az, amely alkalmassá teszi az Alapelveket arra, hogy mind a belső működéssel, mind a felügyelt szektorokkal kapcsolatos alapvető elvárások e dokumentumból levezethetők legyenek. A belső működés, a felügyeleti alaptevékenységek támogatása érdekében az Alapelvekben megfogalmazott célkitűzések belső politikákban, az ezekből levezethető felügyeleti módszerekben és eljárásrendekben, valamint a mindezek alapján összeállított vizsgálati kézikönyvekben konkretizálódtak. Az eddig elkészült, és a felügyeleti munkában már alkalmazásban lévő felügyeleti politikák − a helyszíni és nem helyszíni vizsgálati politika, a bírságpolitika, valamint az engedélyezési politika − egy-egy tevékenységcsoportra lebontva biztosítják azt, hogy az adott tevékenységek végzése valóban egységes szemlélet alapján folyjék függetlenül attól, hogy a pénzügyi szektor mely szegmenséről van szó. A támogató tevékenységek közül a kommunikációs munka egységességét, célirányosságát és hatékonyságát biztosító politika meghatározására került sor a tavalyi évben. A felügyeleti politikák jelentőségét éppen az integráció, az elődszervezetek egymástól gyakran eltérő megközelítései adták. Alkalmazásukkal elkerülhetővé vált, hogy egy bizonyos tevékenységek a különböző intézményeknél más elbírálás alá essenek, hogy a helyszíni vagy éppen a nem helyszíni vizsgálatok mélysége eltérő legyen az egyes szektorokban, vagy egy adott tevékenységhez az egyes szektorokban más és más piacra lépési követelményeknek kelljen megfelelni. Az Alapelvekből levezetett belső felügyeleti politikák teremtették meg az alapot a felügyeleti módszerek és az eljárásrendek kidolgozásához és egységesítéséhez.

1

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete működésének alapelveit lásd a 6. oldalon. 21

A szektorért való felügyeleti felelősség érvényesülése terén a legfontosabb módszertani előrelépést az jelentette, hogy a felügyelt szervezetek minden típusára azonos elveket követő intézményfelelősi rendszert dolgoztunk ki és vezettünk be. Ennek köszönhetően megújult a felügyeleti munka és egyértelművé vált a felügyelők felelőssége és feladata. Az intézmények és a felügyelet között közvetlen kapcsolat alakult ki, amely lehetővé tette a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások figyelemmel kísérését, az ügyfelek érdekeinek védelmét, a tevékenység illetve a működés problémáinak gyors feltárását és a leghatékonyabb megoldás alkalmazását. Az intézményfelelősi rendszer előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: •

Valamennyi felügyelt intézmény számára egyértelművé vált a kapcsolattartó személye, az a felelős munkatárs, aki az adott intézményre vonatkozó valamennyi információval rendelkezik, akihez bármilyen kérdés, probléma felmerülése esetén fordulhatnak.

•

A felügyelet rendelkezésére álló információk koncentrálása lehetővé tette azon intézmények körének meghatározását, amelyeknél a szoros, naprakész felügyelés indokolt, illetve ezek elválasztását azoktól, ahol az alacsony piaci hatás és/vagy az intézmény biztonságos működése egyszerűbb módszerek alkalmazását teszi lehetővé.

•

Létrejött a csoportszintű felügyelés szervezeti alapja; a csoporthoz tartozó intézmények felelősének egyértelmű meghatározása megkönnyítette a csoport felügyeletével foglalkozó felügyelők együttműködését, a rendszeres felügyelői kommunikáció kiépítését.

A PSZÁF már rövidtávon is megerősítette a felügyelés megelőző (preventív) jellegét a halmozódó, ún. konszolidált kockázatok feltárásával és jelentős előrelépést tett a hosszabb távon érvényesített preventív felügyeleti módszertan irányába is. Meghatározta a pénzügyi csoportok felügyeletének szakmai-módszertani, szervezeti alapjait mind a helyszíni, mind a nem helyszíni felügyelés eljárásaiban. Az egyedi intézményszempontú felügyelésből a csoportszintű felügyelés felé történő elmozdulással lehetővé tettük, hogy a felügyelet a felügyeleti tevékenység során felmérje a szektor egyes szereplői közötti kapcsolatokat, és az egyedi intézmények kockázatát ne csak önmagukban, hanem a csoport egészének viszonylatában kezelje. Így megfelelő eljárásokkal, időben tudjuk feltárni a pénzügyi rendszer biztonságát veszélyeztető kockázatokat, és tudunk intézkedéseket kezdeményezni a megszüntetésükre. A módszertani fejlesztéseknek köszönhetően összehasonlíthatóvá válnak a pénzügyi rendszer egyes szegmenseiben jelentkező, azonos jellegű kedvező, vagy kedvezőtlen folyamatok, jelenségek, események, és biztosítható, hogy a hasonló tevékenységek felügyelete az integrált szervezetben hasonló eljárások alapján történjék. Hasonló jelentőségű módszertani változást jelentett a valamennyi felügyelt intézménytípusra kiterjesztett és alapjaiban átalakított monitoring és minősítési rendszer bevezetése és a konszolidált felügyelés követelményeihez illesztése. Ma már valamennyi, rendszerkockázatot hordozó intézményről negyedévente belső, felügyeleti célú minősítés készül. Októberben kezdte meg a felügyelet egy ’piacfigyelő rendszer’ kialakítását, amely a felügyeleten belülről és a piacról származó információk összevezetésével, valamint eseti gyorselemzésekkel segíti elő azt, hogy a felügyelet vezetői és alkalmazottai a piaci mozgásokat, változásokat folyamatosan érzékelhessék, a felügyeleti fellépést igénylő fejleményeket a lehetséges legkorábbi szakaszban felismerhessék.

22

A felügyeleti szervek integrációja szükségessé tette azoknak a belső eljárási mechanizmusoknak az egységesítését is, amelyek meghatározzák a döntési jogköröket, azok egymáshoz való viszonyát és egyúttal a megfelelő belső információáramlást is biztosítják. A megváltozott tevékenységnek megfelelő szervezeti felépítés kialakítása mellett ezért nagy szerepet kaptak a különböző eljárásrendek, amelyek valamennyi felügyeleti tevékenységre részletes ügyrendet határoztak meg. Bár a módszertanok és eljárásrendek elvei azonosak, a módszertani struktúrában ez az a szint, ahol már megjelennek az egyes szektorok sajátosságai is. Az intézményfelelősök ellenőrzési tevékenysége, a monitoring és a piacfigyelés, a konszolidált felügyelés figyelembe veszik a tevékenységek, illetve a részben – szükségszerűen – eltérő szabályozás hatását a felügyeleti munkára. A szektorspecifikus vonások legmarkánsabban a helyszíni ellenőrzések alapjául szolgáló vizsgálati kézikönyvekben érzékelhetők. Az ugyanakkor, hogy a módszertani struktúra valamennyi szintje az Alapelveken és az azokból levezetett belső felügyeleti politikákon alapul, biztosítja, hogy ezek a különbségek ne vezethessenek indokolatlan eltérésekhez az ellenőrzés vagy az engedélyezés során. A felügyelt intézményekkel szembeni felügyeleti elvárások megfogalmazása, a piac és a piaci szereplők fejlődését rugalmasan követő kötelező érvényű felügyeleti fellépés lehetőségei ma még korlátozottak, a felügyelet azonban törekszik a lehető legteljesebb mértékben kihasználni a rendelkezésre álló lehetőségeket. Az integrált felügyeletet létrehozó és annak státuszát szabályozó törvény ehhez ajánlások formájában új eszközt adott a PSZÁF kezébe. Az ajánlások a felügyelet pénzügyi intézményekkel szembeni elvárásait fogalmazzák meg nyilvános formában.2 Olyan jó gyakorlatot (’good practice’) fogalmaznak meg egy-egy tevékenységre, intézményre vagy ezek csoportjaira vonatkozóan, amelyek az adott tevékenységet vagy az intézmény működését biztonságosabbá és átláthatóbbá teszik, és amelyek széles körben alkalmazhatók. Az ajánlásban foglalt elvárások követése az ügyfelek, a tulajdonosok és a szervezetek alapvető érdekeit szolgálja, ezért az azokhoz való igazodást a felügyelet vizsgálja és a lényeges eltéréseket figyelembe veszi az egyes szervezetek tevékenységének értékelésekor. A felügyeleti ajánlások közzétételének legfontosabb céljai: •

Kiszámíthatóság a felügyelet magatartásában. Az ajánlások közvetítik a felügyelt intézmények felé a felügyelet által a helyszíni ellenőrzés, az engedélyezés vagy az intézkedések során különös gondossággal vizsgált területeket, az azokkal szemben támasztott felügyeleti elvárásokat és szempontrendszert.

•

Egyértelmű és egységes álláspont közvetítése. A felügyelet nyilvánosan, mindenki által elérhető módon teszi közzé álláspontját egyes, a felügyelt területeket széles körben érintő kérdésekben. A felügyeleti eljárás a jövőben kiterjed az ajánlások alkalmazására, eljárásai során a felügyelet álláspontjaként hivatkozhat rájuk.

•

A jó gyakorlat terjesztése. Az ajánlásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a felügyelt intézmények működése során tapasztalt pozitív módszerekről, eljárásokról a szektor többi tagja is tudomást szerezzen, és ezzel javuljon a szektor egészének hatékonysága. A hiányosságok, gyengeségek ismertetésével ugyanakkor el lehet kerülni, hogy a szektor többi tagja is hasonló hibákat kövessen el. Az ajánlások nem tartalmaznak semmilyen konkrét (például intézményre való) hivatkozást, nem tehetnek elérhetővé bármely új fejlesztést a versenytársak részére, és nem

2

Az elkészült ajánlásokat a felügyelet sajtótájékoztatókon mutatta be. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság legszélesebb körei számára hozzáférhetővé váljanak, valamennyi ajánlás megtalálható a PSZÁF internetes honlapján (http://www.pszaf.hu). 23

okozhatnak semmilyen versenyhátrányt. Elősegítik azonban a kialakuló új módszerek elterjedését, az általános, vagy több intézményben egyszerre tapasztalt negatív tendenciák megszüntetését, valamint a nemzetközi szakmai szervezetek által kidolgozott, de Magyarországon jogszabályi formába még át nem ültetett irányelvek alkalmazását. •

Nyilvánosság erősítése. A pénzügyi szervezetek által nyilvánosságra hozandó adatokkal szembeni felügyeleti elvárások közzétételével az ajánlásoknak javítaniuk kell az ügyfelek tájékozottságát, és elő kell segíteniük az egyes pénzügyi szervezetek által közzétett adatok összehasonlíthatóságát.

•

A jogszabályok gyakorlati érvényesíthetőségének elősegítése. Az ajánlásokkal olyan módszertani útmutatókat ad a felügyelet egyes jogszabályi előírásokhoz, amelyek egységesebbé és ezáltal összehasonlíthatóbbá teszik a pénzügyi szervezetek gyakorlatát, vagy gyorsítják az egyes felügyeleti eljárások (például engedélyezés) lebonyolítását.

Az egységes felügyeleti fellépés és magatartás jogi hátterének megalapozása érdekében a felügyelet igen aktívan vett részt a pénzügyi jogszabályok kidolgozásának és módosításának előkészítő munkálataiban. Jelentősége miatt kiemelkedő feladat volt a hitelintézeti törvény módosítása, az új tőkepiaci törvénykönyv megalkotása, amelynek a vállalat-felvásárlásokra vonatkozó előírásai már életbe léptek, valamint a kereskedési könyvre vonatkozó rendelet előkészítése, a hozzájuk kapcsolódó adatszolgáltatás-módosításokkal együtt.

3. 2. Ellenőrzési tevékenység A felügyelet ellenőrzési tevékenysége a fenti módszertani változásokkal párhuzamosan, azok elveit követve alakult át. Az ellenőrzési tevékenység számára a legnagyobb kihívást a konszolidált felügyelés egységes szemléletű és egységes rendező elveken alapuló megvalósítása jelentette. A már jelzett módszertani fejlesztések segítségével mind a helyszíni, mind a helyszínen kívüli ellenőrzésben új típusú módszerek jelentek meg, amelyek elősegítették e cél elérését. A felügyelet 2000-ben mintegy 1200 pénzügyi szervezet és közel 170 kibocsátó tevékenységének, működésének felügyeleti ellenőrzését látta el. Ennek keretében vizsgálta az intézmények prudens működését: azonosította és figyelemmel kísérte a tevékenységben rejlő kockázatokat, ellenőrizte a jogszabályi előírásoknak megfelelő működést. Az ellenőrző és felügyeleti munka során a PSZÁF kiemelt figyelmet fordított a legnagyobb rendszerkockázatot képviselő szervezetek, szervezettípusok kezelésére. A vizsgált intézmények körét a jogszabályok, valamint a preventív felügyelés követelményei alapján határozta meg. E két szempontra alapozta az egyes intézmények ellenőrzésének gyakoriságát, valamint az alkalmazott vizsgálati módszerek megválasztását. A különböző kritériumok alapján kialakított csoportok ellenőrzése már az első évben kedvezően hatott az ellenőrzési tevékenység hatékonyságára. Nehezíti az ellenőrzési tevékenységet az, hogy a jogi háttér, ennek következtében a felügyelet eszköztára intézménytípusonként jelentős különbségeket mutat. Ez annak köszönhető, hogy bár a korábbi felügyeleti hatóságok összevonására és tevékenységi alapon történő átszervezésére sor került, a jogi és szabályozási háttér jelentős – bár csökkenő – mértékben intézményi alapú maradt. 24

A helyszínen kívüli ellenőrzések alapja a felügyeleti adatszolgáltatás, amely intézménytípusonként eltérő mind gyakoriságát, mind tartalmát tekintve. Az adatszolgáltatás felügyelet által kezdeményezett módosításai jelentős mértékben csökkentették a jelentési kötelezettségekben korábban fennállt indokolatlan különbségeket. Ugyanakkor bizonyos intézmények, illetve tevékenységek esetében, mint például kibocsátók és az árutőzsdei szolgáltatók, az intézmény, illetve a tevékenység jellegéből fakadóan a felügyelet ellenőrzési jogosítványai erősen korlátozottak, tájékoztatási kötelezettségre szorítkoznak. A jelentési kötelezettség teljesítésének rendjében jelentős előrelépés történt. A felügyelet által két intézménytípus – hitelintézetek és befektetési vállalkozások – esetében az intézmények rendelkezésére bocsátott ellenőrző CD alkalmazása jelentősen csökkentette a hibás adatszolgáltatások és a hibák számát, és lehetővé tette a jelentések elektronikus küldését, illetve fogadását. A jövőben a többi intézménytípus esetében is hasonló változásokra kerül sor. A helyszínen kívüli ellenőrzés két alappillérét a 2000-ben kialakított monitoring- és minősítési rendszer, valamint az intézményfelelősök biztosítják. A minősítési rendszerek célja, hogy a rendelkezésre álló, a felügyeleti adatszolgáltatásból származó objektív, és a helyszíni ellenőrzések során szerzett, valamint az intézmény felügyelőktől kapott szubjektív információk rendszeres begyűjtése és szabványosított értékelése révén kockázati besorolást adjon az egyes intézményekre. A minősítések szilárd alapot adnak a felügyelt intézmények többségénél kétévente sorra kerülő helyszíni vizsgálatokhoz, amely utóbbiak eredménye visszacsatolódik a minősítési rendszerbe, az ellenőrzések megállapításai kiegészítik, gazdagítják a rendszeres minősítéseket. A negyedévente, a negyedévet követő 70. napra elkészülő besorolás kizárólag a felügyeleti munka szakmai támogatását szolgálja. A kockázatok azonosításával és nagyságuk mérésével alapul szolgál az erőforrások problematikus intézményekre összpontosításához, a megfelelő felügyeleti módszerek és eszközök kiválasztásához. 2000-ben elkészült a jelentős szektorszintű kockázatot hordozó intézménytípusok − bankok, szövetkezeti hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítók és pénztárak − minősítési rendszere, és folyamatban van a befektetési alapkezelők, illetve pénzügyi vállalkozások rendszerének kidolgozása is. A napi, heti és havi adatszolgáltatáson alapuló rendszer 2000 októberében indult el. Az automatikus felügyeleti feldolgozó rendszer figyelmeztető jelzéseket, sztenderd jelentéseket és egy objektív minősítést állít elő. Segítségével a felügyelet a korábbinál lényegesen gyorsabban és automatikusan kap jelzéseket az adatokból kiolvasható szokatlan jelenségekről, lehetővé téve a felügyelők gyors reagálását. A negyedéves minősítés az ily módon előállított objektív, mutatókon alapuló minősítést egy szubjektív minősítéssel egészíti ki, amely a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai és az intézményfelelősöknél rendelkezésre álló információk alapján a nem számszerűsíthető kockázati tényezőket (például a vezetés színvonala) méri fel. Az objektív és a szubjektív minősítés együttesen alakítja ki az adott intézmény végleges besorolását a rendszerben alkalmazott kockázati kategóriák valamelyikébe. A felügyelet mozgásterét meghatározó jogszabályi háttér a helyszíni ellenőrzés esetében is meglehetősen különböző az egyes szektorokra vonatkozóan. A szakmai törvények alapján a hitelintézetek, a magánpénztárak és 2001-től a biztosítók ellenőrzésére kétévenként kerül sor. Felügyeleti elnöki utasítás rendelkezik arról, hogy átfogó helyszíni ellenőrzésre a befektetési vállalkozásoknál is legalább kétévente sor kerüljön. Az önkéntes pénztárak ellenőrzéséről nem rendelkezik jogszabály, az egységes gyakorlatnak megfelelően azonban a felügyelet általában kétévente minden pénztárt ellenőriz. A pénzügyi vállalkozások esetében többnyire a 25

csoportszintű vizsgálatokhoz kapcsolódóan végez kétévente vizsgálatot a felügyelet. A helyszíni vizsgálatok a törvényi követelmények, a vizsgálati politikák és az általános vizsgálati programok (vizsgálati kézikönyvek) alapján folynak. Amennyiben a helyszíni vagy a helyszínen kívüli ellenőrzések tapasztalatai indokolják, a törvényben előírtnál gyakrabban, egyes intézményeknél évente akár több alkalommal történik helyszíni ellenőrzés. 2000-ben a pénzügyi szervezeteknél összesen 543 helyszíni vizsgálatra került sor. Az éves tervnek megfelelően 239 átfogó, 185 cél-, 23 utó-, és hat témavizsgálatot végzett el a felügyelet, 90 esetben került sor rendkívüli, előre nem tervezett vizsgálatra, nagyobbrészt saját erőforrásból. A külső szakértők által végzett vizsgálatok száma a 2000. év folyamán 54 volt, ebből az átfogó vizsgálatoké 49. A bankoknál összesen 51 helyszíni ellenőrzést végzett a felügyelet, ebből 13 átfogó, 36 cél-, és két utóvizsgálat volt. A hitelezés rendkívül gyors felfutása indokolta, hogy a minősítési és a céltartalék-képzési gyakorlat ellenőrzése előtérbe kerüljön. A szakosított hitelintézeteknél nyolc, a szövetkezeti hitelintézeteknél 102 vizsgálat fejeződött be, ezek döntő részben átfogó, általános vizsgálatok voltak. Vizsgálatok következményeként két szövetkezeti hitelintézethez rendelt ki a PSZÁF felügyeleti biztost, egy hitelszövetkezet felszámolását kezdeményezte. A pénzügyi vállalkozások helyszíni ellenőrzése elsősorban a bankcsoporti vizsgálatokhoz kapcsolódott, arányait tekintve az engedélyezési eljárással összefüggő személyi és tárgyi feltételek helyszíni célvizsgálata a legmagasabb ennél a szervezeti csoportnál. A tárgyidőszakban nyolc bankcsoport átfogó helyszíni ellenőrzésére került sor, amelynek során elsősorban a tulajdonosi, illetve szavazati arányok alapján csoportot képező pénzügyi intézmények, befektetési szolgáltatók, biztosítók, befektetési alapok kerültek a vizsgálati csoportokba, de egyidejű, összehangolt ellenőrzéseket végeztünk az egyéb kapcsolódó pénzügyi szervezetek, testvér szervezetek, jelentős üzleti kapcsolatban álló intézmények és a vizsgált intézmények ügynökei körében. Ennek keretében kiemelt figyelmet fordítottunk a csoporttagok közötti eszköz- és jövedelemátcsoportosításokra. Az ellenőrzések során a felügyelet általában is kiemelten kezelte a tőkepiaci területet, azon belül elsősorban a befektetési vállalkozások működését. A hangsúlyozott odafigyelést egyrészt az év során egyre nyilvánvalóbbá váló kedvezőtlen részvénypiaci tendenciák – különösen a forgalom csökkenése – indokolták, mivel ezek önmagukban is rendszerszintű piaci kockázatot eredményeztek. A korábbi válsághelyzeteteket ráadásul egyes vállalkozások az ügyfelek érdekeinek és vagyonának súlyos megkárosításával próbálták túlélni. Ennek megismétlődését a felügyelet mindenképpen el akarta kerülni. A tőkepiaci területen 2000-ben 105 vizsgálatot folytatott le, amiből 38 volt átfogó ellenőrzés. A vizsgálati programnak megfelelően az ügyfélkövetelések fedezetének meglétét ellenőrző célvizsgálatok aránya volt a legmagasabb. A befektetési vállalkozások ellenőrzésében is felhasználta a felügyelet az aktuáriusi szakértelmet és eszköztárat, amely a ’hagyományos’ területeken – biztosítási és pénztári területek – túllépve különösen a kockázatkezelési rendszerek értékelésében kapott számottevő szerepet A biztosítóknál 20 helyszíni ellenőrzést végzett a felügyelet, teljes egészében belső erőforrásokkal, ezen belül 11 biztosítónál általános vizsgálat valósult meg. A vagyonkezelési tevékenység valamennyi szektorban megvalósult fokozott ellenőrzését a biztosítási ellenőrzésekben a fogyasztóvédelmi szempontok erősítése egészítette ki. A pénztárak körében a korábbi évekhez hasonlóan nagy számú vizsgálatot végzett a felügyelet, az összességében 171 ellenőrzésből 65 átfogó, 73 cél-, 18 utó-, és 15 rendkívüli vizsgálat volt, szintén teljes egészében felügyeleti belső erőforrásból 26

megvalósítva. 42 esetben magánnyugdíjpénztárnál, 96 esetben önkéntes nyugdíjpénztárnál, és 33 esetben önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárnál volt különböző témákban helyszíni ellenőrzés. Az aktuáriusi szakterület mind a biztosítók, mind a pénztárak esetében fontos szerepet játszik az ellenőrzésben. A pénztárak költségviselő képessége tekintetében a felügyelet korábban érzékelte azt, hogy a működési költségekre elkülönített befizetéseket számos esetben a pénztárat alapító intézmény egészítette ki. Mivel jogszabályi előírás nem ír elő induló tőkekövetelményt a pénztárakra, az indulást követő időszakban ez a jelenség rendszersajátosságnak volt tekinthető. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján ez a tendencia egyre inkább háttérbe szorul, és azok a pénztárak, amelyek taglétszáma nem elegendő az önfenntartáshoz a támogatás megszűnését követően, általában beolvadnak erősebb pénztárakba. A korábbi időszakokban a felügyeleti vizsgálatok fontos részét képezték a pénztárak adminisztrációs rendszereinek működésére vonatkozó ellenőrzések. Mostanra, bár nem szűntek meg, jelentősen csökkentek az ilyen jellegű problémák, a felügyeleti munka súlypontja pedig áthelyeződött a befektetési tevékenység ellenőrzésére. A pénzügyi szektor gazdálkodásának elemzése, a pénz- és tőkepiacon tapasztalható tendenciák alapján a felügyelet kialakította a helyszíni ellenőrzések súlypontjait, azokat a működési területeket, amelyeket a vizsgálatok során fokozottan vett figyelembe. A felügyelet ellenőrzési tapasztalatai A vizsgálat súlypontja

Ellenőrzési tapasztalatok

A számviteli, ezen belül nyilvántartási és elszámolási rendszerek ellenőrzése:

A számviteli, nyilvántartási és elszámolási fegyelem terén a javulás ellenére számos vizsgált intézménynél nem kívánt jelenségek (pontatlanság, folyamatba épített ellenőrzés hiánya, stb.,) figyelhetők meg.

Az ügyfelekkel kapcsolatos nyilvántartási A felügyelet határozott iránymutatásainak, fellépésének és a előírások, illetve az ügyfélvagyon elkülönített fokozott ellenőrzéseknek köszönhetően súlyos kezelésére vonatkozó szabályok betartása: szabálytalanságok nem fordultak elő, a további javulás ezzel együtt nagyon fontos. Az ellenőrzések során a jövőben is kiemelt figyelmet kap az ügyfelek érdekeinek, vagyonának védelme. A fogyasztóvédelmi követelmények A pénzügyi szervezetek körében lezajlott szervezeti érvényesülése, ezen belül az ügyfelek korrekt változások, egyesülések, beolvadások, állomány átruházások tájékoztatása, a szerződések megfelelősége: döntően az ügyfelek érdekeinek sérelme nélkül zajlottak, kisebb elszámolási hiányosságok (késedelmek) fordultak elő. Az ügyfelek tájékoztatása különösen a biztosítási tevékenységek körében igényel javulást. Az adatszolgáltatás megbízhatósága, amely a helyszíni vizsgálatok közötti időszakban a felügyelet intézkedéseinek alapját képezi:

Az évezredváltással is összefüggő informatikai fejlesztések számos kedvező változást eredményeztek, ugyanakkor az adatvédelem, az informatikai rendszerek zártsága nem minden esetben megfelelő

Az eszközök (vagyon) alakulása, a portfólió összetétel, ezen belül a minősített, illetőleg a piaci értékelés alapján kedvezőtlen eszköz állományok, illetve vagyon növekedése miatt az egyes tevékenységek gyakorlása közben keletkező kockázatok (ezen belül a csoportszintű kockázatok) alakulása, a pénzügyi szervezetek minősítési gyakorlata:

A pénzügyi szervezetek eszköz, illetve vagyon minősége a korábbi évekhez képest javult, elsősorban a körültekintőbb kihelyezési és befektetési politika eredményeként.

27

A tőkehelyzet, a szavatoló tőke alakulása, Az adózás előtti eredmény alakulása, a jövedelemtermelő illetve a gazdálkodás színvonalának, ezen képesség javult az elmúlt időszakban, de továbbra is jelentős a belül a belső tőkeképződésnek az ellenőrzése. differenciálódás. A tőkehelyzet összességében stabil, egyes intézményeknél azonban fokozott figyelmet igényel. Az ágazati sajátosságoknak megfelelő tartalékok megléte, képzése, illetve szabályszerű felhasználása: Jogszabályoknak megfelelő működés, belső szabályozottság és a szabályzatok betartása, továbbá a gondos tulajdonlás megvalósulása

A szabályozottság, a jogkövető magatartás javult. A belső ellenőrzés színvonalának javulása ellenére azonban még mindig a szabályszerűségi és nem a kockázati alapú ellenőrzés a gyakoribb.

A pénzügyi szervezetek vezetésének minősége:

Erősen differenciált.

Pénzmosással kapcsolatos szabályok érvényesülése:

Általában együttműködés tapasztalható a pénzmosás elkerülése érdekében.

A felügyeleti ellenőrzések megállapításai alapján a felügyelet kialakította azokat az egyedi felügyelési stratégiákat, amelyek segítségével az egyes intézményeknél kikényszeríthető a prudens és szabályszerű működés. Az ellenőrzések lezárásakor a felügyelet kötelezte a pénzügyi szervezeteket a hiányosságok megszüntetésére, tevékenységük szabályozottabbá, a kockázatkezelési technikák hatékonyabbá tételére, a vezetés színvonalának javítására. A pénz- és tőkepiac tisztább és átláthatóbb működése érdekében a PSZÁF valamennyi határozatát nyilvánosságra hozta, és azok betartását rendkívüli adatszolgáltatás elrendelése, utóellenőrzések és a felügyelt intézményekkel történő szorosabb kapcsolattartás révén figyelemmel kísérte. A jelentős, a nagyobb piaci kockázatot hordozó jelenségek miatt több esetben kivételes intézkedésekre, ezen belül felügyeleti biztos és helyszíni ellenőr kirendelésére, továbbá a tevékenység felfüggesztésének, korlátozásának kezdeményezésére, szankcionálására került sor. A felügyelet ellenőrző tevékenységének eredményeként a jogellenes tevékenységek száma jelentősen csökkent, a problémás területek felügyeleti kezelésének köszönhetően nőtt a betétesek, befektetők és a többi piaci szereplő biztonsága és bizalma.

3.3. Engedélyezés és jogérvényesítés A felügyelet hatósági funkciójának az elmúlt évben is fontos részét képezte az engedélyezés, mivel ez a jogi aktus – elsőként az alapítási és a működési engedély kiadása – keletkezteti azt a kapcsolatot a felügyelet és a pénzügyi szektor szereplői között, melynek keretében a felügyelet folyamatosan, az egyes intézmények piacra lépésétől kezdve gyakorolja ellenőrzési jogkörét. Az ágazati jogszabályok 2000-ben megkezdett konszolidációjának céljai között az egyes szaktörvényekben foglalt engedélyezési előírások összehangolása is szerepel. Ezzel párhuzamosan az elmúlt évben a felügyelet kidolgozta azt az egységes szempontrendszert, melyet az engedélyezési eljárások során alkalmaz. Az engedélyezési eljárás kiterjed mindazon jogi, piaci, szakmai, etikai és erkölcsi követelményekre, melyeket a működés során később a felügyelet ellenőriz és számon kér. A 2000. év tapasztalatai alapján a pénzügyi szektor egészére nem az új piacra lépések, hanem sokkal inkább az összeolvadások, állomány-átruházások voltak jellemzőek. Ennek oka, hogy a piacra lépés feltételei szigorodtak, illetve a piac 28

telítettsége nőtt. Az általános tendencia alól kivételt képeztek a biztosítóintézetek, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak, ahol a piacon lévő intézmények száma nőtt valamelyest. 2000-ben egy új hitelintézetet alapítottak, és a pénzügyi vállalkozások alapítása is jelentősen visszaesett 1999-hez képest. Csökkent a szövetkezeti hitelintézetek egyesülését engedélyező határozatok száma is. Ennek oka, hogy a szövetkezeti hitelintézetek saját tőkéjének 1999. december 31-ig kellett elérnie a hitelintézeti törvényben meghatározott 40 millió forint minimum értéket, amit a szövetkezeti hitelintézetek az 1999-ben lebonyolított egyesülések útján tudták megvalósítani. Ugyanakkor nőtt a szövetkezeti hitelintézetek tevékenységi körének bővítését engedélyező határozatok száma, mivel 2001. január 1-től a hitelintézeti törvény lehetővé tette számukra a bankgarancia és kezesség vállalása pénzügyi szolgáltatás végzését. A befektetési vállalkozások száma jelentős csökkent a tavalyi évben, a tőkepiac indulása óta csaknem a felére csökkent a befektetési vállalkozások száma. A piacnak ezt a mozgási irányát mutatja az is, hogy 1999-ről 2000. évre nőtt a befektetési vállalkozások felvásárlása, amit az állomány átruházást jóváhagyó határozatok számában bekövetkezett növekedés is jelez. A kibocsátások is visszafogottan alakultak, jelentős számot csak a részvények zártkörű forgalomba hozatala ért el, amelyre azonban az értékpapír törvény mindössze bejelentési kötelezettséget ír elő a kibocsátók számára. A hagyományosan nagyszámú zártkörű részvénykibocsátáshoz 2000-ben az is hozzájárult, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezése szerint a zártkörűen működő részvénytársaságok alaptőkéjét 2000. június 16-ig minimálisan 20 millió forintra kellett felemelni. A biztosítóintézetek száma a 2000. év során kis mértékben nőtt, az egyéb biztosítási engedélyező határozatok száma azonban csökkent. A nyugdíjpénztárak piacát a beolvadások, egyesülések, megszűnések jellemezték. Az egészség- és önsegélyező pénztárak tekintetében érzékelhető volt az alapítások számának növekedése. Az engedélyezések tapasztalatai azt mutatták, hogy – a korábbi évekhez hasonlóan – magas a hiányosan benyújtott engedélykérelmek száma és aránya. Ennek oka részben az, hogy az egyes ágazati törvények nem fogalmazzák meg egyértelműen az engedélyezési feltételeket. Különösen igaz ez a megállapítás a pénztárakat szabályozó törvényre. A már említett jogi konszolidációs munka keretében a felügyelet kezdeményezte a megfelelő jogszabály módosítást. Ennek eredményeként várhatóan erősödni fog a pénztárak iratbecsatolási fegyelme is, amely az elmúlt évben a felügyelet eljárásainak lezárását megnehezítette. A felügyelet további jelentős funkciója a jogérvényesítés, a piaci szereplők jogkövető magatartásának kikényszerítése a törvény által a felügyelet számára biztosított eszközökkel. Hasonlóan valamennyi felügyeleti tevékenység megváltozott jellegéhez, a felügyelet a jogérvényesítésben is a megelőzést tekintette elsődleges céljának. Abban az esetben, ha jogszabálysértés veszélye merült fel, még annak bekövetkezte előtt felhívta erre a felügyelt intézmény figyelmét. Amennyiben azonban elengedhetetlen volt a bírság kiszabása, úgy a felügyelet az elmúlt évben megjelentetett egységes bírságpolitikai alapelveket követte, és minden esetben érvényesítette az időbeliség (gyorsaság), a bizonyítottság, az egyenlő elbírálás, az arányosság, a fokozatosság és a végrehajtásban való következetesség elvét.

29

A jogérvényesítés elsődleges alapját a piaci szereplőknél lefolytatott rendszeres és rendkívüli vizsgálatok képezik. A felügyelet a rendelkezésére álló adatok és információk folyamatos figyelemmel kísérésével és értékelésével, valamint megfelelő gyakoriságú és mélységű ellenőrzések végzésével biztosította a prudenciális előírások érvényesülését, növelte a pénzügyi rendszer biztonságát. Az egyes ágazati törvények részletesen meghatározzák azokat az intézkedési eszközöket és szankciókat, melyekkel a piaci szereplők jogkövető magatartása elérhető. Ez biztosítja a szektorok átláthatóságát is, hiszen következetes jogalkalmazás és szankcionálás esetén a piac szereplői előzetesen tisztában lehetnek azzal, hogy adott jogszabálysértés esetén milyen fajtájú és súlyú szankcióra számíthatnak. A felügyelet hatékonyan lépett fel a jogosulatlan tevékenységek végzői ellen. A fellépés egyik eredménye például az, hogy a 2000. évben gyakorlatilag megszűnt az illegális osztrák életbiztosítások terjesztése. A felügyeleti fellépés hatékonyságának növelése érdekében a PSZÁF nemcsak fellép a jogosulatlan tevékenységet végzőkkel szemben, hanem a fogyasztók figyelmét is rendszeresen felhívja arra, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtása minden esetben engedélyköteles. Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység gyanújának megállapítása esetén a felügyelet a törvényben meghatározott következményeket alkalmazta, vagyis büntetőeljárást kezdeményezett, és/vagy a tevékenység jogosulatlan folytatóját azonnali hatállyal eltiltotta a tevékenység végzésétől. Az ellenőrzött intézmények a felügyelet határozatait az elmúlt évben is elfogadták és betartották, a bíróság előtt csak a legritkább esetben támadták meg. A felügyeleti határozatok jogszerűségét és megalapozottságát igazolja az a tény, hogy a felügyelet határozatainak felülvizsgálata miatt az ügyfelek által kezdeményezett pereket a felügyelet kivétel nélkül megnyerte. Mindez tovább erősítette a felügyelet tekintélyét és a pénzügyi szektorban betöltött proaktív szerepét.

3.4. Fogyasztóvédelem A nemzetközi pénzpiacokon, és annak nyomán a hazai pénzpiacon végbement fejlődés új lehetőségeket, egyúttal új kockázatokat is teremtett a pénzügyi szervezetek ügyfelei számára. Az egységesülő piacok átjárhatósága mind a pénzügyi szervezetek, mind a pénzügyi termékek szempontjából egyre erőteljesebbé válik, miközben az éles verseny hatására felgyorsul a pénzügyi innovációs tevékenység és ennek következtében a termékváltás is. A fogyasztók új, számukra ismeretlen kockázattartalmú és egyre összetettebb termékekkel és szolgáltatásokkal találkoznak. Ez a helyzet a felügyeletek kiemelt feladatává tette a fogyasztóvédelmi tevékenységet, a fogyasztók tájékoztatását, ismereteik bővítését és döntéseikben a tudatosság erősítését. 2000-ben az integrált felügyelet szervezeti és szakmai alapjainak létrehozása megteremtette a feltételeket a pénzügyi szektor egészére vonatkozó, egységes és konszolidált fogyasztóvédelmi stratégia kialakítására. Ezen munka keretében a PSZÁF •

egységes ügyfélszolgálati eljárási rendet dolgozott ki és vezetett be, amely

részletesen meghatározza a kötelezően betartandó határidőket, használandó nyomtatványokat és az ügyfelek kiszolgálása során követendő magatartási szabályokat •

Ügyfélszolgálati Kézikönyvet dolgozott ki, amelynek elfogadásával befejeződött a felügyelet egységes ügyfélszolgálati szervezete működésének szakmai, szervezeti megalapozása, 30

•

létrehozta a minősítési rendszer részét képező, az ellenőrzési tevékenység hatékonyságát segítő egységes panaszügyi jelentő rendszert

•

és megalkotta fogyasztóvédelmi programját, amelyben rögzítette a fogyasztóvédelem területén általa kitűzött célokat, a célok eléréséhez rendelkezésére álló eszközöket, valamint a felügyelet 2001. évben teljesítendő fogyasztóvédelmi feladatait.

A felügyelet fogyasztóvédelmi stratégiája, és ennek megfelelően fogyasztóvédelmi programja is három irányú kapcsolódást határoz meg, a szektor három szereplőcsoportja irányában. Közvetlenül a fogyasztók irányába a felügyelet elsősorban a nyilvánosság és a tájékoztatás eszközeivel élhet. A pénzügyi szervezetekkel kapcsolatba lépőknek ismerniük kell jogaikat, a szolgáltatók velük szembeni kötelezettségeit, mert csak így képesek jogos érdekeik érvényesítésére. Pontosan ismerniük kell a termékeket és szolgáltatásokat, az azokban rejlő kockázatokat, s tudniuk kell, hogy a megfelelő szolgáltató kiválasztása legalább olyan fontos, mint a megfelelő pénzügyi terméké. Ugyanakkor tisztában kell lenniük a felügyelet szerepével és lehetőségeivel a saját érdekeik védelmében. Különösen nagy jelentősége lehet mindezen ismereteknek a kisebb gazdasági erővel, kisebb jogérvényesítő képességgel bíró fogyasztók számára. A felügyelet tájékoztatási tevékenységének biztosítania kell, hogy a fogyasztók minden, a döntésük meghozatalához és a várható következmények felméréséhez szükséges információnak birtokában legyenek, de nem vállalhatja át a döntés felelősségét a fogyasztóktól. A fogyasztóknak világosan látniuk kell azt, hogy választásuk milyen kockázatokkal jár és tudatosan kell dönteniük arról, hogy ezt a kockázatot felvállalják-e vagy sem. Az ügyfél-tájékoztatás fejlesztése érdekében a gyakran előforduló ügyfélkérdések és az azokra adott válaszok megtalálhatók a felügyelet internetes honlapján, valamint nyomtatott formában, szórólapként hozzáférhetők az ügyfélszolgálaton. A tájékoztatás kényelmesebbé tétele és gyorsítása érdekében lakossági zöld szám, valamint elektronikus elérhetőség is a fogyasztók rendelkezésére áll. A problémák feltárásában és azok orvoslásában a PSZÁF együttműködik a fogyasztók érdekeinek védelmére létrehozott intézményekkel, a szolgáltatók szakmai szervezeteivel, valamint a fogyasztói önszerveződésként létrejött szervezetekkel. A felügyelet fogyasztóvédelmi tevékenysége – az intézmény alapvető feladatából adódóan – a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó és a PSZÁF által felügyelt szervezeteken keresztül a legerőteljesebb. A fogyasztóközpontú tevékenységet és magatartást elsősorban a piacnak, a piaci szereplőknek – ügyfeleknek és szolgáltatóknak egyaránt – kell kikényszerítenie a szolgáltatókból, mégis ez az a terület, ahol a felügyelet a legszélesebb körű eszközökkel rendelkezik. A felügyelt intézményektől a PSZÁF megköveteli, hogy megfelelő színvonalú ügyfélszolgálatot és panaszügyintézést biztosítsanak. Az ellenőrzések során, ahogy arról már korábban szó volt, hangsúlyos vizsgálati szempont a felügyelt szervezetek tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali gyakorlata. A felügyelet vizsgálja, hogy az írott és szóbeli tájékoztatás hozzáférhetősége biztosított-e, információ-tartalma, érthetősége megfelele a törvényi előírásoknak. Különösen nagy súllyal szerepelnek a vizsgálati programokban azok a szolgáltatók, illetve azok a termékek, amelyeknél a panaszok gyakoriak és/vagy súlyosak. A PSZÁF kommunikációs gyakorlatában és a felügyelt intézményekkel való szakmai konzultációk során felhívja az intézmények figyelmét fogyasztóvédelmi kötelezettségeik teljesítésének fontosságára, illetve jelzi, hogy a felügyelet milyen elvárásokat támaszt ezen a téren.

31

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztói kérdések, panaszok egyre differenciáltabbá, összetettebbé válnak, és szorosan együtt mozognak az adott területen bekövetkezett változásokkal. A kártyahasználat terjedésével a pénzpiaci területen a folyószámla-szerződésekkel és a bankkártyákkal, ezek díjaival kapcsolatos bejelentések nőttek meg jelentősen. A befektetési tevékenységek körében a működési hiányosságokkal – megbízások dokumentálása, különösen telefonos megbízás esetében stb. –, valamint a portfóliók kezelésével, a hozamok számításával és jóváírásával kapcsolatos panaszok voltak a leggyakoribbak. A befektetésekhez kötött életbiztosítások előretörése az ezzel kapcsolatos panaszügyek számának növekedésében is megjelent, a biztosítási panaszok többsége azonban nem élet ági szerződésekkel kapcsolatban érkezett. Pénztári területen elsősorban a pénztárak közötti átlépések során jelentkeztek problémák, amelyek többsége a határidők túllépése, illetve a végelszámolásban feltüntetett összegek nagysága miatt alakult ki. A vagyonkezelés egyéb területeihez hasonlóan itt is gyakoriak voltak az értékelési különbözet számításával, az egyéni számla piaci értékének meghatározásával, illetve a hozam számításával kapcsolatos bejelentések. A felügyeletre 2000-ben 3767 panaszbejelentés érkezett, 12%-kal több mint az előző évben. Azokban az esetekben, ahol a vizsgálatok alapján a tapasztalt hiányosság jogszabályt nem sértett, a felügyelet felszólította az érintett szervezetet annak megszüntetésére, és ellenőrizte, hogy ez valóban megtörtént-e. 2000-ben a panaszbejelentések mintegy 20%-ánál volt szükség valamilyen felügyeleti intézkedésre a felügyelt szervezetekkel szemben. Az esetek többségében a PSZÁF határozatban kötelezte az intézményeket a panaszt kiváltó probléma megszüntetésére, a jogszabályok betartására, a folyamatos betarthatósághoz szükséges intézkedések megtételére. Súlyosabb esetekben felügyeleti bírság kiszabására, illetve rendőrségi feljelentésre került sor. A felügyeleti fogyasztóvédelmi tevékenység harmadik iránya a kodifikációs munkában jelenik meg. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatban a felügyeleten felhalmozódott tapasztalatok azt mutatják, hogy a panaszok számos esetben szabályozási hiányosságokra, eltérő jogértelmezési lehetőségeket biztosító törvényszövegezésre vagy különböző szervezetek által végzett azonos tevékenységek eltérő szabályozására vezethetők vissza. Ezért a felügyelet hangsúlyos feladatként kezeli a szükséges jogszabály-módosítások kezdeményezését, a jogszabályok kidolgozásban való aktív részvételt, és a szakmai mellett a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítését. A felügyeleten megindult jogharmonizációs – a szaktörvények közötti összhang hiányának kiküszöbölését célzó – munka első eredményeként módosultak a fogyasztási kölcsönre vonatkozó szabályok, meghatározásra került a pénztártag normajáradéka, a szabályozás kiegészült a normajáradék számításának módjával. A pénztári törvények hatálya 2001-től kiterjed a pénztárnak szolgáltatást nyújtó intézményekre is. A korábbi helyzettel ellentétben a biztosítási tevékenység eljárási szabályai nemcsak a biztosítási törvény hatálya alá eső szervezetekre nézve kötelezőek, hanem kiterjednek a más törvények által szabályozott, de a biztosítási piacon tevékenykedő szereplőkre is (biztosítási alkusz, biztosítási ügynök, biztosítási szaktanácsadó). Ugyanakkor a biztosítási törvény kiegészült a hirdetésekre vonatkozó előírásokkal.

32

3.5. Kapcsolattartás Az új típusú felügyeleti munka fontos elemét képezi a bel- és külföldi szakmai és nem szakmai kapcsolattartás, amelynek egyes elemei a jelentés eddigi részeiben már megjelentek. A jellegében természetesen különböző kapcsolattartás kiterjed a felügyelt szervezetekre, a társhatóságokra, a belföldi és a nemzetközi szakmai- és sajtókapcsolatokra, az ügyfelekkel való kapcsolattartásra (fogyasztóvédelemre). A felügyelt szervezetekkel való kapcsolattartás elsősorban az ellenőrzési, engedélyezési és jogérvényesítési tevékenység keretében valósul meg. A piaci vélemények, elvárások és visszajelzések figyelembe vételének igénye azonban ettől eltérő formák alkalmazását is szükségessé teszi. Különösen fontosak ebből a szempontból azok a szakmai konzultációk és egyeztetések, amelyek jelentőségét a gyorsan változó piaci és jogszabályi környezet különösen kiemeli. Ezeken a rendezvényeken a felügyelet többek között ismertette a jogszabályváltozásokat, értelmezésüket, gyakorlati alkalmazásukat, a felügyeletnek az egyes pénzügyi szakterületek számára készített ajánlásait, elvárásait, és kitért a felügyeleti ellenőrzések során feltárt általánosítható problémák elemzésére is. A felügyelet törekedett és a jövőben is törekszik arra, hogy a szükséges változtatásokat a piaci szereplők véleményének, javaslatainak és tapasztalatainak felhasználásával készítse elő és hajtsa végre, tevékenységének fejlesztésében, az általa kezdeményezett szabályozási javaslatokban ezeket figyelembe vegye. Legalább ilyen fontos a pénzügyi területen tevékenykedő többi hatósággal való kapcsolattartás az összehangolt, a piacok és szereplőik egységes kezelését szolgáló, a hatósági tevékenységek hatékonyságát növelő megoldások kidolgozása és alkalmazása érdekében. A felügyelet ezért a partner hatóságokkal (Versenyhivatal, fogyasztóvédelem, Magyar Nemzeti Bank, APEH stb.) kétoldalú megállapodásokban rögzítette azokat az alapelveket és konkrét tevékenységeket, amelyek esetében az együttműködés szükséges, vagy a feladatok hatékonyabb végzését elősegíti. Ezeket az együttműködési megállapodásokat a PSZÁF rendszeresen felülvizsgálja, így azok rugalmasan képesek követni a piaci változásokat és az egyes hatóságok jogszabályokban rögzített feladatainak változását is. 3.5.1. Elemzés A szakmai kapcsolattartás másik, egyaránt belföldi és nemzetközi formája a felügyelet elemzési tevékenysége. Ahogy a felügyeleti tevékenység valamennyi területén, az elemzések során is az elődszervezetekben eltérő szemléletben, eltérő módszerekkel és tartalommal készült jelentések egységesítése jelentette az összevonás évének legnagyobb kihívását. A szemléleti és módszertani összehangolás mellett azt is meg kellett oldani, hogy a felügyeleti tevékenységét egészét vagy jelentős részét érintő elemzések, például a rendszeres jelentések tükrözzék azokat az alapelveket, amelyeket az integrált felügyelet a maga számára megfogalmazott. A felügyelt szektorok rendszeresen, intézménytípustól függően napi, heti, havi, negyedéves, féléves és éves jelentéseket, adatszolgáltatásokat teljesítenek a felügyelet felé. Ezen adatok feldolgozása a felügyelet alapfeladatainak elvégzését szolgálja, amelyek között kiemelt helyet foglal el a szektor stabilitásának, átláthatóságának biztosítása. A nyilvánosság számára a felügyelet honlapján elérhető elemzések és jelentések amellett, hogy ezt a célt szolgálják, információt biztosítanak a felügyelt intézményeknek arra vonatkozóan, hogy a felügyelet hogyan ítéli meg az egyes szektorok, piacok elért és várható fejlődését, mely folyamatokat tart fontosnak, milyen kockázatokat, pozitív vagy negatív tendenciákat lát. Tevékenységének 33

szolgáltató jellegét erősítve a feldolgozott adatok jelentős körét hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, lehetőséget teremtve arra, hogy a piac szereplői (intézmények, hatóságok és ügyfelek egyaránt) maguk is értékelhessék a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, megítélhessék a piacon betöltött szerepüket, felmérhessék a tevékenységüket befolyásoló kockázatokat. Az elemzések logikája jelentősen változott, amennyiben a korábbi ‘státusz-riport’ jelleg helyett a változás-elemzés került előtérbe. A változás-elemzés a megjelenő, illetve a felerősödő új tendenciákra koncentrál az egy adott időpillanatra vonatkozóan súlyozás nélkül minden részletre kiterjedő elemzés helyett. A gazdasági és pénzügyi folyamatok magyarázata azonban gyakran nem az új fejleményekben, hanem éppen korábbi időszakok történéseiben található, ezért ésszerű mértékben meg kellett őrizni az elemzések hosszú távú szemléletét is. A felügyeleti tevékenység kockázat-központúságának előtérbe kerülése azt jelentette, hogy ezt a megközelítést az elemzéseknek is tükrözniük kell. A teljes szektorra kiterjedő elemzések átfogó jellege lehetővé tette, hogy a rendszerszintű kockázatok, valamint az egyes szektorok vagy rész-szektorok között kialakuló, és az egyedi intézményekre vagy csoportokra koncentráló ellenőrzési tevékenység számára esetleg rejtve maradó kockázatok azonosíthatók legyenek. Ez jelentős tartalmi változást jelent, egyúttal segítséget nyújt az ellenőrzési, a szabályozási és a nemzetközi tevékenységeink elvégzéséhez. A kockázat-központúság lényeges eleme a gyorsaság, amelyben szintén jelentős fejlődés következett be. Bár számos ponton előrelépés történt a konszolidált szemlélet és a tevékenység-típusú elemzés irányába történő elmozdulásban, a jövőben e két terület erősítését tartja a felügyelet az elemzési munka legfontosabb célkitűzésének. Rendszeres jelentést kétfélét készít a felügyelet, mindkettőt a felügyelt piacokról és szolgáltatókról, azok legfontosabb kockázatairól. A negyedéves jelentések, az éves gyorsjelentés valamint a törvényi kötelezettségként is előírt, auditált adatokon alapuló éves publikus jelentés olyan rendszert alkotnak, amelyek az érintett területek minden lényeges változására és kockázatára ráirányítják a figyelmet. Valamennyi jelentés hozzáférhető magyar és angol nyelven a felügyelet honlapján, az éves publikus jelentést pedig nyomtatott formában is az érdeklődők rendelkezésére áll. A nyilvános jelentések mellett a felügyelet – törvényi kötelezettségének eleget téve – évente beszámol tevékenységéről a Kormánynak. Fontos részét képezik az elemzési tevékenységnek azok a célelemzések, amelyek a felügyeleti tevékenység vagy a szabályozási munka alátámasztását szolgálják. 3.5.2. Nemzetközi kapcsolatok A 2000. év meghatározó stratégiai feladata volt az összevont felügyelet aktív nemzetközi politikájának kidolgozása és gyakorlatba való átültetésének megkezdése. Ez magában foglalta a főbb nemzetközi tendenciák, felügyeleti célok és súlypontok meghatározását, illetve az OECD térségben, illetve az EU országokban működő felügyeletekkel a közvetlen kapcsolatfelvételt, jogi és intézményi kereteik megismerését, valamint az együttműködési lehetőségek feltárását. A konszolidált felügyeletnek megfelelően a PSZÁF integrálta a három jogelőd szervezet korábban eltérő intenzitású nemzetközi tevékenységét és kapcsolatait, kellőképpen érvényre juttatva ebben az EU csatlakozáshoz kapcsolódó prioritásokat is. Kiemelt tényezők voltak az EU jogharmonizációban való aktív hazai részvétel, a kétoldalú felügyeletközi kapcsolatok fejlesztése, a felügyelet regionális szerepkörének erősítése, a nemzetközi szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartás, mindezek 34

keretében a magyar helyzet pontos megismertetése, a magyar álláspont szakszerű képviselete. Az ország globális gazdasági integrálódásával erősödnek a felügyeleti tevékenység nemzetközi elemei is. A felügyeleti, így az engedélyezési döntésekhez számos esetben külföldi hatóságok véleményét is be kellett szerezni. Amennyiben az egyes tranzakciók hátterének felügyeleti feltárása szükségessé tette, a PSZÁF az érintett piaci szereplőktől és a piaci szereplőket felügyelő külföldi hatóságoktól egyaránt kért be információkat. A felügyelet nemzetközi munkájának fontos része volt a külföldi hatóságokkal való operatív kapcsolattartás. Így például a BorsodChem részvényekkel lebonyolított tranzakciók hátterének feltárásához kiterjedt nemzetközi felügyeleti információcserét bonyolított le több ország felügyeleti hatóságaival. A kétoldalú kapcsolattartás a külföldi partnerintézményekkel rendszeressé vált. 2000ben érezhetően felerősödött az a tendencia, hogy külföldi bankfelügyeletek magyarországi leányvállalatoknál helyszíni látogatásokat kívánnak tenni. Ezek a kérések a „székhely ország szerinti felügyelet” uniós elve gyakorlati megjelenésének csupán első jelei. Ezekre alapozva alakította ki a felügyelet kapcsolatainak új rendszerét, ami egyaránt szolgálja a magyarországi pénzügyi intézmények biztonságosabb működését és a magyar pénz- és tőkepiac európai integrációját. A kapcsolatok tőkepiaci területen is elmélyültek. A biztosítási és pénztári területen sikerült megőrizni a jogelőd szervezetek hagyományosan aktív nemzetközi tevékenységét. Aktív tapasztaltcserére irányuló együttműködés alakult ki az USA munkaügyi minisztériumával a nyugdíjpénztárak ellenőrzése területén, illetve a brit hatóságokkal az új felügyeleti módszerek megismerése és a konszolidált felügyeleti technikák alkalmazása területén. A 2000. év a sokoldalú nemzetközi kapcsolatok szempontjából is gazdagnak tekinthető. Az IMF és a Világbank közös vizsgálata átvilágította a teljes magyar pénzügyi rendszert, vizsgálta annak sérülékenységét és ezen belül megkülönböztetett módon elemezte a magyar felügyelet munkáját, módszereit és teljesítményét. Az átfogó felmérés precíz és kedvező képet adott a felügyeletről, egyben konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a nemzetközi normák teljesítésének igényével a felügyeleti autonómia további erősítéséről, a rendelkezési jog biztosításáról és a határon átnyúló felügyelet gyakorlati alkalmazásáról. Az IMF kedvező tapasztalatai hatására egyes esetekben a PSZÁF munkatársait szakértőként vonja be más országok hasonló vizsgálatába. Az OECD Magyarországról készített 2000. évi gazdasági országjelentése kiemelt helyet szentelt a pénzügyi felügyelet elemzésének, pozitív értékelése és főbb konklúziói egybecsengtek az IMF és Világbank elemzés ajánlásaival. E munkában a felügyelet szintén aktív szerepet játszott. Az OECD-ben a felügyelet rendszeres résztvevője a Biztosítási Bizottság és a Pénzügyi Piacok Bizottsága üléseinek. Az OECD keretében a felügyeletet érintő új nemzetközi szervezet is létrejött: az INPRS, a nyugdíj pénztárakat felügyelő és szabályozó szervezetek nemzetközi hálózata, amelynek munkájában a PSZÁF alapító tagként vesz részt. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott új tőkemegfelelési keretszabályozás kapcsán konzultációkon és a magyar érdekek bemutatására alkalmat adó nemzetközi fórumokon vett részt a PSZÁF. A bázeli javaslat új alapokra helyezi a bankfelügyelet alapelveit, kihatással lesz a magyar bankok és szélesebb értelemben vett pénzügyi szektor fejlődési irányaira is. A nemzetközi konzultációs folyamatban való részvétel e témában különösen fontos és aktív volt. A PSZÁF nem csupán részt vett és a jövőben is részt vesz a Bázeli Bizottság regionális szerveződésében, a Közép35

Kelet Európai Bankfelügyelők Csoportjában (KKBCS), hanem annak állandó titkárságát is biztosítja Budapesten. Az értékpapír-felügyeletek nemzetközi szervezete, az IOSCO munkájában is aktív a felügyelet részvétele, amelyet egyre inkább átalakít az EU csatlakozásunk által meghatározott érdeklődés. Az IAIS, a biztosítás-felügyeletek nemzetközi szervezete keretében kiemelt terület a pénzmosás elleni fellépés, illetve a biztosítási felügyelet nemzetközi normáinak kialakítása és elfogadása, amelyekben a PSZÁF szintén aktív munkát vállalt. Kiemelt fontosságú az Európai Uniós csatlakozás előkészítése jegyében folytatott tevékenység. A felügyelet az egyes minisztériumokon keresztül és megkeresés esetén közvetlenül is tájékoztatja az Európai Bizottságot felügyeleti kérdésekben. Ennek keretében a Bizottság éves rendszeres jelentéséhez a felügyelet információkat szolgáltatott, részt vett a magyar–EU vegyes bizottság ülésén, a magyar tárgyalási álláspont kialakításához több alkalommal szakmai véleményt és háttér-információkat adtunk. A tárgyidőszakban a felügyelet előkészített két, együttesen 1,3 millió euró értékű PHARE programot, melyek egyrészt a felügyelet informatikai rendszerének, másrészt az EU jogharmonizáció és a felügyeleti módszerek fejlesztésére irányulnak. A jogszabály-előkészítés, illetve -alkotás, valamint a felügyelet fejlesztési irányainak meghatározása folyamán a PSZÁF kiemelt szempontként kezelte az EU joganyaggal történő jogharmonizációt. Ez a tavaly elfogadott pénzügyi tárgyú jogszabályokban számos helyen tükröződik. Nemzetközi kommunikációnk javításának, a magyar pénzügyi rendszer és a felügyelet külföldi megismertetésének igényével számos publikus felügyeleti elemzés, alapelv és ajánlás angolul is elérhető a külhoni érdeklődők számára. A felügyelet munkatársai rendszeresen fogadnak külföldi szakmai küldöttségeket, adnak tájékoztatást a felügyelt szektorok és piacok vagy a makrogazdaság helyzetéről, a megvalósult és a várható szabályozási változásokról. A PSZÁF számos esetben tartott meghatározott témában szakmai konzultációkat a társfelügyeletektől, a világ vezető pénzügyi szereplőitől érkezett vendégekkel, vagy adott információkat elektronikus úton a magyar piac iránt érdeklődő szakembereknek. 3.5.3. Kommunikáció A felügyelet a kommunikációt a piacorientált felügyeleti munka meghatározó jelentőségű eszközeként kezeli. Ennek megfelelően önálló kommunikációs szervezeti egység került kialakításra, közvetlen elnöki alárendeltséggel. Az új szakmai területtel szembeni elvárások mindenekelőtt az egységes, nyitott, előretekintő, rendszeres, színvonalas és hatékony tájékoztatás megvalósítását tartalmazzák. Kezdeti nehézségeket okozott, hogy a felügyelet jogelődeinél eltérő súllyal, módszerekkel, más szervezeti kultúra keretében végezték a tájékoztatási munkát. Ezért első lépésként meg kellett alkotni a megfelelő kommunikációs stratégiát, valamint az integrált felügyelet belső kommunikációs politikáját. Ezekre alapozva hónapról hónapra sikerült jelentős eredményeket felmutatni. A kommunikációs stratégiának megfelelően rendszeressé váltak a felügyeleti tájékoztatások, a sajtókapcsolatok kiszélesedtek az elektronikus újságok és az új médiumok irányában is. A felügyeletek összevonása előtt három helyen jelentkező újságírói megkeresések egy helyre koncentrálódtak, az érdeklődések száma a többszörösére emelkedett, így tavaly mintegy 3000 újságírói kérdés megválaszolásában segített a felügyelet. 36

A polgárok jobb tájékoztatása érdekében havonként került sor sajtótájékoztatók megtartására, és rendszeressé váltak az elnöki interjúk. A felügyelet érdemi döntései, határozatai folyamatosan megjelentek a Magyar Tőkepiac című lapban és az interneten. Megkezdődött több lakossági tájékoztató kiadvány kidolgozása (befektetések védelme, biztosítási tudnivalók, pénztári ismeretek, internetes bankolás), amelyek megjelenése 2001-ben várható. A pénztári szektor szereplőinek munkáját több kiadvánnyal, konferenciával, a pénztártagokat felügyeleti tájékoztató levéllel segítette a PSZÁF. A nyitottság jegyében a felügyelet a sajtón és a honlapon keresztül nyilvánosságra hozta – többek között – a felügyelet működési alapelveit, ajánlásait, bírságpolitikáját, a panaszok havi statisztikáját, valamint a leggyakoribb ügyfélkérdéseket az azokra adott válaszokkal. A lakosság szélesebb körű tájékoztatása érdekében a kommunikációs csatornák bővítése, egyre több közhasznú információ megjelentetése a kommunikációs stratégia folyamatos törekvése. A tájékoztatás és kapcsolattartás elektronikus formájának egységesítése keretében összerendezésre kerültek a korábbi felügyeletek önálló honlapjai, az interneten közölt információk új, fogyasztóvédelmi szempontú struktúrában férhetők hozzá. A felügyelt intézményekkel való interaktív kapcsolat fejlesztésére önálló internet-oldalak kialakítására került sor. 2000 decemberében közvélemény-kutatás készült a felügyelet ismertségéről, a felügyelettel szembeni elvárásokról, az intézmény megítéléséről a lakosság, a felügyelt intézmények és azok ügyfelei körében. Az anyag más fontos dokumentumokkal együtt szintén megtalálható a honlapon. A felmérés összességében jónak minősítette a felügyeleti tevékenységet. A kutatás megállapításai nyomán a felügyelet feladattervet állított össze, és párbeszédet kezdeményezett a szakmai szervezetek vezetőivel, meghatározva a továbblépés irányait. Annak érdekében, hogy a felügyelt szervezetek vezetőinek, szakembereinek problémamentes és eredményes munkáját segítse, a felügyelet 3-4 hetenként szakmai konzultációkat szervezett. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kidolgozásra került az összevont felügyelet új arculatához igazodó megjelenési formák rendszere (új honlap, új logo, ennek megfelelő levélpapír stb.), melynek teljes körű megvalósítása 2001-ben fejeződik be.

3.6. Informatika Az egységes felügyelet kialakításának egyik legnagyobb feladata volt az informatikai szempontból még négy elődszervezet informatikai infrastruktúrájának egyesítése, illetve az egyesült felügyelet konszolidált informatikai szolgáltatásának kialakítása. A munkát úgy kellett elvégezni, hogy közben folyamatos legyen a jogszabályok szerint előírt működés, elkészüljön egy informatikai állapotfelmérés és ennek alapján megtervezésre kerüljön a felügyelet munkájának informatikai támogatására alkalmas új informatikai hardver/szoftver környezet. A 2000. év sok pozitív eredménye mellett minduntalan küzdeni kellett, sokszor átmeneti megoldások alkalmazásával is, a nagymértékű különbözőségek okozta műszaki és alkalmazás-technikai problémákkal. A hardver-infrastruktúra rendkívül heterogén, némely esetben adatbiztonság szempontjából alacsony színvonalú megoldása gyors beavatkozást igényelt. Az év végére, kissé átnyúlva az új esztendőre, sikerült olyan színvonalon konszolidálni a hardver-infrastruktúrát, hogy a napi informatikai munka veszélyeztetése megszűnt és alapot teremtett a biztonságosabb üzem kialakítására. 37

Nyilvánvaló volt, hogy az alkalmazás-technikai (szoftver) különbözőségek, eltekintve az egyértelműen hibának tekinthető elemektől, a legtöbb esetben drasztikus költségtöbbletet jelentenek. A különböző megoldások, az alkalmazott szoftverek különbözősége eleve megtöbbszörözik a fenntartás költségeit. Ehhez társult az a tény, hogy az informatikai alkalmazások minden jogelőd szervezetnél más és más külső fejlesztés révén álltak elő, így minden módosítási igény automatikusan a költségek újabb emelkedéséhez vezetett volna. Jelentős előrelépés történt az adatszolgáltatás minőségbiztosítása és a felügyelt intézmények adatszolgáltatásainak megkönnyítése terén. A felügyelet kihelyezett adatellenőrző programot készített a pénzpiaci intézmények adatszolgáltatásához, valamint biztosította a tőkepiaci intézményeknek, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségüket a bizalmas adatoknak megfelelő, ellenőrzött és biztonságos úton teljesíthessék. Az informatikai fejlesztő munka megteremtette a közérdekű adatok Interneten történő közzétételének technikai bázisát a nyilvánosság, az átláthatóság és az előretekintő tájékoztatás alapelveinek érvényesítése érdekében. Előrelépés történt az egységesebb információtárolás megvalósítása terén, alapot adva a jobb adatvisszakereséshez, amelynek pozitív hatásai elsősorban a panaszügyek kezelésében jelentkeznek. Külön ki kell emelni a jogszabályi változások által kiváltott módosítási igényekről az informatikai alkalmazásokban, amelyek önmagukban is jelentős informatikai módszerbeli fejlődést igényeltek. Egyrészről szükségessé vált a törvényi adatszolgáltatási kötelezettségek adattartalmának felülvizsgálata, abból a szempontból, hogy milyen mértékben lehetséges az adattartalom csökkentése a felügyeleti munka hatékonyságának veszélyeztetése nélkül. A munka kivitelezése a 2001. évre maradt. Másik szempont az adatszolgáltatások és az ezeken alapuló sztenderd jelentések jogszabály okozta változásainak kezelése. Itt is nyilvánvalóvá vált, hogy informatikai segítség kidolgozása szükséges a változások miatti rendkívül jelentős élőmunka-ráfordítás csökkentésére. Külön kell szólni a Pénztárak Központi Nyilvántartása rendszerről, amelynek fejlesztése a 2000. évben is folytatódott. A korábbi, részben hasonló célt szolgáló megoldással szemben ez a rendszer a pénztári tagság létrejöttéhez és az azokban bekövetkező változásokhoz kapcsolódó pénztári és foglalkoztatói adatszolgáltatások kezelésében nyújt megbízhatóbb megoldást, amelynek záloga a pénztárakkal való gyakori egyeztetés. Az újjáalakított informatikai szervezet 2000 végére eljutott a megoldandó informatikai problémák halmazának összegyűjtéséig. Elkészült a műszaki leírás a kiírandó informatikai közbeszerzési pályázathoz, amely a konszolidált ellenőrzést, felügyeletet támogató komplex informatikai rendszer kialakítását tűzte ki célul, a meglévő rendszerek lehetséges integrálásával oly módon, hogy párhuzamosan a felügyelet gazdálkodási tevékenységének informatikai rendszerét is be lehessen vezetni. A megoldás elfogadott, és 2001-2002-ben megvalósítandó rendszere az alábbi sematikus vázlaton látható.

38

3. ábra Komplex felügyeleti informatikai rendszer

Bankok

IRAT2000

Befektetési Szolgáltatók

Biztosítók

Pénztárak

...

Felügyelt intézmények

Kötelezõ Adatszolgáltatás

II.

I.

Más Rendszerek KELER

Szervezeti szint Adatkarbantartó csoport

Adatszolgáltatási és feldolgozási csoport

PSZÁF

Központi Törzsadattár

III. PSZÁF Számviteli Rendszere

ADATTÁRHÁZ

A felügyeleti munka számos alkalommal igényli a hivatali helyiségeken kívüli munkavégzést (helyszíni ellenőrzés stb.), de oly módon, hogy eközben lehetőséget kell teremteni a lokális hálózatban fellelhető informatikai rendszerek távolról, nyílt kommunikációs hálózaton, esetleg interneten keresztül való elérésére. Ezt hordozható számítógépek (notebook-ok) széleskörű alkalmazásával lehetett megoldani, az adatbiztonság megfelelő szintjét teljes körű titkosítással – beleértve az adatforgalmazást is – tudta a felügyelet elérni. A felügyeleti gazdálkodás új alapokra helyezésével együtt megkezdődött az informatikai költséggazdálkodás tervezhető és költségoptimalizáló folyamatának kialakítása is, ennek első eredményei azonban csak a közeljövőben várhatók.

3.7. Szervezet-támogató tevékenységek 3.7.1. Adatvédelem és minőségbiztosítás A PSZÁF szervezeti működésében rejlő kockázatok felismerése, azok megfelelő kezelése, a szervezet tevékenységének biztonságos keretek között tartása, valamint az intézményben alkalmazott biztonsági rendszerekkel szemben támasztott fokozott követelmények alapvető fontosságúak mind a PSZÁF, mind az általa felügyelt intézmények zavartalan működése szempontjából. A feladatok korrekt meghatározása és a hozzájuk kapcsolódó felelősségi viszonyok rögzítése érdekében kidolgozásra került a felügyelet biztonsági politikája és az annak megfelelő szabályzatok, a Biztonsági Szabályzat és a Titokvédelmi Szabályzat. A felügyelet kezelésében levő személyes-, illetve közérdekű adatok, valamint a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott kiemelt jogi védelmet élvező titokkörök biztonságát szolgáló szabályozás megalkotása folyamatban van. A PSZÁF rendelkezésére álló – a felügyelt intézmények működését és piaci értékét 39

jelentősen befolyásoló körülményekkel összefüggő – információk megfelelő védelme érdekében kitüntetett figyelmet kapott az év folyamán az adat- és titokvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása. Az adatvédelmi biztos véleményével is összhangban álló szolgálati titokkör megállapítása és az ennek szellemében megalkotott titokvédelmi szabályozás a felügyelet adatkezelési eljárásait szigorú mederbe terelte. Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételének tekintett nemzetközi minősítési követelményeknek való magas szintű megfelelés érdekében kifejtett tevékenységünket szolgálja a minőségirányítás, amely segíti a PSZÁF konszolidált felügyeleti feladatköréhez illeszkedő eljárások zökkenőmentes és folyamatos alkalmazását. Az elmúlt évben meghatározásra kerültek a PSZÁF minőségbiztosítással kapcsolatos alapelvei, és elkezdődött a felügyelet minőségirányítási rendszerének kiépítése. Ehhez külön kellett választani a felügyelet minőségirányítási szempontú fő- és támogató folyamatait. A minőségirányítási tevékenység középpontjában a felügyeleti munka szakszerűségének és preventív jellegének erősítését áll és ennek megvalósításához a minőségirányítás mint hatékony menedzsment módszer került alkalmazásra. A tevékenység viteléhez a felügyelet saját állományában foglalkoztat minőségügyi szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársakat. 3.7.2. A felügyelet gazdálkodása A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete gazdálkodási kereteit egyrészt a piac valamennyi szereplőjére, másrészt az államháztartásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A PSZÁF önállóan gazdálkodó, országos hatáskörű közigazgatási szerv. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. Bevételeit a jogszabályokban előírtak szerint a piaci szereplők biztosítják, kiadásait alapvetően a felügyeleti és eljárási díjbevételekből finanszírozza. A felügyelet ezen felül csak minimális mértékben rendelkezik saját bevétellel, ha a tevékenysége során átmenetileg nélkülözhető eszközöket bérbe adja vagy eladja, illetve a korábban kihelyezett dolgozói lakáshitelek visszatérülnek. 2000ben a saját forrásokon túlmenően az intézmény minimális költségvetési támogatásban is részesült, amely folyamatos csökkenést követően 2002-ben megszűnik. A gazdasági célkitűzések elsősorban az intézmény működési hatékonyságának javítását célozzák. Az elmúlt évben a szervezetfejlesztés és a munkafolyamatok korszerűsítése során az intézményi gazdálkodásban a költségtakarékos, hatékony, visszafogott gazdálkodás érvényesült. A 2000. év legfontosabb gazdasági feladatát az összevonás adminisztratív támogatása, és az új integrált intézmény egységes működésének megteremtése jelentette, amelyet mind a személyi állomány vonatkozásában, mind a költségvetési gazdálkodásban sikerült megvalósítani, megteremtve ezzel a megújult szervezet működési kereteit. Az eszközállomány alakulása A PSZÁF megalakulásakor a befektetett eszközök induló állománya a jogelőd intézményektől átvett eszközkör volt.

40

3. tábla A felügyelet eszközei Eszközök (ezer forintban) Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pü. eszközök

Nyitó 2000.04.01-én 182.635 1.361.779

Záró 2000.12.31-én 256.424 1.416.316

216.568

287.071

0

0

1.760.982

1.959.811

Üzemeltetésre átadott eszközök Befektetett eszközök

Változás %-ban 140 104

megoszlás % 2000 végén 13 72

133

15

-

-

111

100

A PSZÁF vagyona a tárgyidőszakban a fejlesztések eredményeként növekedett. A fejlesztéseket alapvetően meghatározta az integrált felügyelet eszközeinek egységesítése, amit a következő évben tovább kell folytatni. Egyik legalapvetőbb feladat volt a hét, egymástól fizikailag elkülönült budapesti telephelyen működő intézmény egy székhelyre telepítése, és az integrált informatikai rendszer kialakítása, amitől mind a munka hatékonyságának javulását, mind költségek csökkenése várható.

Bevételek alakulása A PSZÁF teljes költségvetése az elmúlt évben mintegy 5 milliárd forint volt. A pénzforgalmi bevételek döntő hányadát, 91%-át a felügyeleti díjbevételek biztosították. Ezek a díjbevételek alapvetően két részből, a meghatározó nagyságrendű felügyeleti díjakból, valamint az eljárási díjakból tevődnek össze. A felügyeleti díjak fizetése a felügyelt szektorokra vonatkozó törvényeken alapul, és közvetlen összefüggésben áll az adott szektor aktivitásának bővülésével vagy szűkülésével. A működési bevételek alakulása a tavalyi évben kiegyenlített volt és megfelelően biztosította a felügyeleti munka finanszírozását. 4. tábla A PSZÁF 2000. évi bevételi előirányzatai és azok teljesítése Bevételek (Ezer forintban) I. Felügyeleti díjbevételek

2000. évi módosított 2000. IV-XII. havi (időarányos) tényleges bevétel előirányzat 3 927.447

4 184 909

106,55

358 000

100 538

28,08

5.o5o

21 701

429,72

4 290 497

4 307 148

100,38

II. Bírságbevételek III. Egyéb bevételek Működési bevételek összesen: Felhalmozási bevételek Átvett pénzeszközök Kölcsönök törlesztése Költségvetési törvény sz. bevételek összesen

Teljesítés %

-

7 912

.-

57 690

244.559

423,92

36 713

36 713

100

4 384 900

4.596 332

104,82

Támogatás

337 141

337 141

100

Előző évi előirányzat maradvány igénybevétele

442 301

255 268

57,71

41

5. tábla A PSZÁF 2000. évi díjbevételeinek alakulása Felügyeleti díjbevétel (Ezer forint) Bank Takarékszövetkezet

1999

2000

1 564 698 102 170

1 770 510 118 407

113,20% 115,90%

122 820

119,80%

Hitelintézetek és pénzügyi 1 769 367 vállalkozások összesen:

2 011 737

113,70%

Befektetési vállalkozások

1 145 070

1 020 239

89,10%

Befektetési alap

174 750

298 441

170,80%

Árutőzsde 7 980 Befektetési szektor összesen: 1 327 800

4 657 1 323 337

58,40% 99,70%

Biztosítók összesen

437 690

572 685

130,80%

Pénztárak összesen:

149 704

206 414

137,90%

Eljárási díjak összesen

71 343

70 736

99,10%

Alaptevékenység összesen:

3 755 905

4 184 909

111,40%

Pénzügyi vállalkozások pénzváltók

és 102 499

Teljesítés

2000-ben a bankoktól, takarékszövetkezetektől, pénzügyi vállalkozásoktól származó bevétel közel azonos arányban növekedett, a hitelintézeti szektor egyes szegmenseiben 13-20%-os emelkedés volt tapasztalható a mérlegfőösszegek, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenység felfutásával párhuzamosan. Ezzel szemben a befektetési vállalkozásoktól származó, az általuk lebonyolított forgalom alapján megállapított felügyeleti díjbefizetések 10%-kal csökkentek, az árutőzsdei forgalmazók díjfizetésének jelentős (40%-os) visszaesése mellett. A befektetési alapok által befizetett felügyeleti díjak növekedésének egy részét az okozta, hogy a díjfizetési rendelet korábbi, kétféle értelmezésre is lehetőséget adó szövegét a jogalkotó egyértelművé tette. Ez a díjfizetési kulcsok csökkenése mellett sem hatott negatívan a megnövekedett vagyontömeg miatt emelkedő befizetésekre. A biztosítóktól és a nyugdíjpénztáraktól befolyt díjbevételek 30,8%, illetve 37,9%-kal növekedtek. A bevételek körébe tartozik egy sajátos bevétel, a bírság bevétel. A felügyelet hatáskörére és jogállására tekintettel intézkedéseket hoz az észlelt szabálytalanságok megszüntetésére és esetenként bírságot alkalmaz a feltárt szabályszegések miatt. A bírságból származó bevételek azonban a felügyelet gazdálkodásába nem kerülhetnek be, azokat kizárólag törvényben meghatározott célokra lehet felhasználni. A hitelintézeti és a tőkepiaci bírságbevételek 80%-át befizetési kötelezettség terheli a betét- és befektető-védelmi szervezetek felé, a fennmaradó összeget a törvényi előírásoknak megfelelően pályázatok útján adott szakmai támogatásokra és az ügyfelek tájékoztatására fordította a felügyelet. (lásd: Függelék.) A tárgyidőszakban a felügyeletnek az OBA részére 33,4 millió forint, az OTIVA részére 280 ezer forint, a BEVA részére 31,5 millió forint befizetési kötelezettsége keletkezett, mely kötelezettségének a PSZÁF maradéktalanul eleget tett. A bírság megfizetésére 42

kötelezettek 44%-a a banki, 39%-a a tőkepiaci, 13%-a a biztosítók és pénztárak területéről került ki.

4%-a a

Kiadások alakulása A felügyelet alaptevékenységének ellátása során kizárólag szellemi tevékenységet végez, amelyet alapvetően a köztisztviselői állomány és esetenként más, külső szakértő szervezet igénybevételével biztosít. A kiadási előirányzat jelentős hányada a humánerőforrás finanszírozását szolgálja, a többi része a megfelelő munkafeltételek kialakítását, valamint a hatékony munkavégzést segítő működési, informatikai és biztonságtechnikai hátteret biztosítja. 6. tábla A PSZÁF 2000. évi kiadási előirányzatai és azok teljesítése Kiadások (Ezer forintban)

2000. évi módosított 2000. IV-XII. hó (időarányos) tény kiadás előirányzat

I. Személyi juttatások II. Munkaadókat terhelő járulék III. Dologi Kiadások

Teljesítés %

1 681 484

1 673 130

99,5

626 580

569 707

90,92

1 863 997

1 363 464

73,15

IV. Felújítások, felhalmozási kiadások

657 568

607 103

92,33

V. Pénzeszköz átadás

253 000

190 441

75,27

VI. Kölcsönök nyújtása Költségvetési törvény sz. kiadások összesen:

81 713

73 213

89,6

5 164 342

4 477 058

86,69

A felügyeletek összevonásával kapcsolatos kiadásokat (mint például az integrált informatikai rendszer kialakítása, az elhelyezés új feltételeinek megteremtése) az új felügyelet kiadási szerkezetének átstrukturálásával, a jogelőd szervezetek által kötött szerződések felülvizsgálatával, illetve a megtakarítási lehetőségek feltárásával biztosította az intézmény. Az év végén mutatkozó maradvány (524,8 millió forint) alapvetően e tevékenység eredményét jelenti, és egyben a jövő évi feladatok finanszírozását hivatott szolgálni. A belső gazdasági tevékenység kapcsán a felügyelet rendben eleget tett valamennyi beszámolási és adózási, adatszolgáltatási kötelezettségének. A gazdálkodás kiegyensúlyozott volt, likviditási gondok nem mutatkoztak. A PSZÁF a Magyar Államkincstár ügyfele, számláját a Kincstárnál köteles vezetni. A beszerzések során a Közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően a felügyelet hét közbeszerzési eljárást bonyolított le. Kiszervezésre kerültek az alaptevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó feladatok, ami az erőforrások jobb kihasználását fogja eredményezni a jövőben. Az integrált felügyelet hatékonyabb működtetése érdekében közbeszerzési pályázat útján választotta ki új székhelyét, amely 2001. augusztustól egy telephelyen biztosítja a teljes köztisztviselői kar, a kiegészítő személyzet és az ügyfélszolgálat működését. A gazdasági nyilvántartásokban a felügyelet a teljes átláthatóság biztosítására törekszik. A hatékonyság növelése érdekében bevezetésre került a gazdálkodás szakágazati területek szerinti figyelése és ellenőrzése, bevételi és kiadási jogcímenként. A PSZÁF előkészítette a belső keretgazdálkodás bevezetését annak érdekében, hogy tovább javuljon a felügyelet gazdálkodásának hatékonysága.

43

3.7.3 Humánpolitika A többi területekhez hasonlóan a felügyelet humánpolitikai munkájában is az egységesítés, a konszolidáció és a minőségi fejlesztés volt a 2000. év legnagyobb feladata. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2000. április 1-jén az elődszervezetek személyi állományával, összesen 409 fővel kezdte meg tevékenységét. A felsőfokú végzettségűek aránya az összlétszámhoz képest 79%, a nem felsőfokú végzettségűeké 21% volt. Az integrált szervezet működésének biztosítása (például egységes és biztonságos informatikai rendszer kialakítása), valamint a jogszabályban meghatározott, illetve a szektor fejlődéséből adódott (például a korábbi öt évvel ellentétben kétévenként kerül sor átfogó helyszíni ellenőrzésre a biztosítási szektorban) feladatok ellátása érdekében jelentős átszervezés történt a szervezeten belül. Az átstrukturálás eredményeként lényegesen megnőtt az alaptevékenységet ellátók létszáma. Azokon a területeken, ahol a feladatok megoldását ez sem biztosította, kizárólag a szakmai feladatok elvégzéséhez feltétlenül szükséges mértékben később sor került felsőfokú végzettségű alkalmazottak felvételére. A részben az üzleti gyakorlatból érkezett, nagy tapasztalatokkal és közvetlen piaci áttekintéssel bíró szakemberek bevonásával magas szakmai felkészültségű vezetői állomány és a vezetésük alatt álló területeken hasonlóan magas minőségű szakember gárda alakult ki. A felügyelet alkalmazottaira rendkívül szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Ezek érvényesülése folyamatos ellenőrzés tárgya annak érdekében, hogy a felügyeleti tevékenység minden befolyástól mentes legyen bármely felügyelt szervezet irányában. Az összevont felügyeletek költségvetésének kialakítását követően kerülhetett sor – az egységes humánpolitikai koncepció részeként – a bérharmonizációs intézkedések megvalósítására. Az elődszervezetek alkalmazottaira vonatkozó eltérő törvényi szabályozás következtében mind a besorolások, mind az ezeknek megfelelő jövedelmek különbözőek voltak. A harmonizációs folyamat eredményeként egységes besorolási rend alakult ki, az azonos végzettséggel és munkaviszonnyal rendelkező köztisztviselők bérrendezése többnyire megoldódott. Az összevonást követően kialakításra került a PSZÁF előmeneteli, karriertervezési és humánpolitikai koncepciója, valamint ehhez szorosan kapcsolódva megtörtént az oktatási-képzési rendszerek integrálása. E munka során fokozott figyelmet kaptak a minőségbiztosítás által meghatározott célok. A munkatársak szakmai képzése, illetve továbbképzése a felügyeleti dolgozók esetében kétirányú; részben a köztisztviselői státuszhoz, részben a szűk szakmai területekhez (pénzügy, számvitel, jog, közgazdaságtan stb.) kapcsolódik. A köztisztviselői státuszból adódó törvényi kötelezettség alapján 18 fő tett eredményes közigazgatási alapvizsgát, 101 fő közigazgatási szakvizsgát. A sikeres szakmai vizsgák száma 16 volt, tanfolyami vagy iskola-rendszerű (pénzügyi, jogi, államigazgatási, illetve nyelvi) képzésben 154 fő vett részt. A nagy érdeklődésre számot tartó továbbképzéseket a felügyelet kihelyezett tanfolyamokkal oldotta meg.

3.8. Kihívások a felügyelettel szemben A piaci viszonyok, a pénzügyi termékek és szolgáltatások állandó fejlődése mindig új problémák, új feladatok elé állítja a felügyeleteket, így a PSZÁF-ot is. Egyre fontosabbá válik a pénz- és tőkepiacokon végbemenő fejlődés és átrendeződés nyomán kialakuló új fejleményekből következő új, vagy megnövekedett kockázatok feltárása, és az ezekből eredő, a pénzügyi rendszer megbízható működését veszélyeztető tényezők 44

ésszerű keretek közé szorítása. A magyar pénzügyi rendszer ma már nem elválasztható a nemzetközi piacok mozgásától, ezért elengedhetetlen, hogy a felügyelet tevékenysége egységben legyen a hasonló célú nemzetközi törekvésekkel. Jelentős új feladatokat hívtak életre a deviza liberalizációval járó változások. Az ellenőrzés terén igen alaposan vizsgálni kell, vajon a felügyelt pénzügyi intézmények kellően felkészültek-e a devizaműveletek szabad folytatására, zökkenőmentesen kezelik-e az árfolyamokat, az átváltási szabályokat, az újfajta számlákat és más nyilvántartásokat. Figyelni kell a hitelintézetek devizában lebonyolított igen aktív hitelezését, a fedezeti technikák változását, mint ahogy a többi szektorokban is szorosan nyomon kell követni a bővülő lehetőségek kihasználásának módját. Az ellenőrzési tapasztalatokat is figyelembe véve, szükség esetén javaslatot kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy indokolt-e a jelenlegi kockázatkövetési technikák (kereskedési könyv) továbbfejlesztése. A széles árfolyamsáv, az új deviza és tőkeáramlási környezet sok szempontból igényli az egyes szektorok felügyeleti adatszolgáltatási rendszereinek áttekintését és szükség esetén átalakítását, annak biztosítására, hogy az új vagy növekvő jelentőségű kockázatok ezekben a rendszerekben naprakészen megjelenjenek. A deviza liberalizáció teljes beépítése a jogi és szabályozási rendszerbe további széleskörű harmonizációs munkát igényel. A felügyelet aktív részvételére van szükség különösen a pénzügyi ágazati törvények (tőkepiac, biztosítás, pénztárak) liberalizált környezethez igazításában. Ezt a munkát nem egy esetben a fogalmak pontos meghatározásával kell kezdeni (például határon átnyúló szolgáltatások, külföldi fogyasztás), mivel azok az új környezetben új tartalommal töltődnek meg. Meg kell határozni a felügyelet kötelességeit és jogait is ezeken a területeken. A nemzetközi pénz- és tőkepiacokon végbemenő koncentráció hatásai a magyar piacon is megjelentek és erőteljes kihívás elé állítják a felügyeletet. E koncentráció kibontakozásának két fő területe a felügyelés vonatkozásában: •

Határokon átnyúló, ágazaton belüli koncentráció, felvásárlások, összeolvadások útján. A felügyelt intézmények jelentős hányada tulajdonosai révén kisebbnagyobb mértékben külföldi vállalatokhoz vagy vállalat-csoportokhoz kapcsolódik. A felügyeleti munkában képesnek kell lenni e külföldi kapcsolódások kezelésére is. Ez igen nagymértékben felértékeli a felügyelet nemzetközi kapcsolatrendszerét, különösen annak beilleszkedését az európai integrációba, és az ennek fejlesztését célzó munkát.

•

Ágazatokon átnyúló koncentráció. A felügyelt szolgáltatók több ágazatra is kiterjesztik a tevékenységüket, beolvasztják, illetve összevonják az azokban korábban önállóan működött egységeiket. Teszik ezt a gazdasági erejük növelése, a piaci pozícióik javítása, szolgáltatásaik versenyképességének fokozása, valamint a méretgazdaságosságban rejlő előnyök kiaknázása, és a manőverezési lehetőségeik növelése érdekében, beleértve az utóbbiba a szabályozással szembeni manőverezést is.

Az ezekből következő kihívásnak a felügyelet a konszolidált felügyeleti munkával, eszköztárának fejlesztésével, a tevékenységét hatékonyan támogató új technológiák és eszközök rendszerbe állításával tud megfelelni. Ugyancsak szükség van arra, hogy az azonos tevékenységek között még fennálló, a szabályozás még mindig jelentős mértékben intézményi jellegéből fakadó, ám indokolatlan különbségek megszűnjenek. Törvényszerű, hogy a jogi szabályozás csak bizonyos késéssel követi a pénzpiacon megjelenő új fejleményeket, új fejlesztési eredményeket, és késéssel reagál az új kockázati elemekre. A pénzpiacon megjelenő új termékek ezt kihasználva olykor a szabályozási résekben rejlő lehetőségeket aknázzák ki. 45

Növekszik az elektronikus kereskedelem szerepe a pénzügyi szektorban is, fokozódik a távoli elérési technikák térhódítása. A hirtelen megnövekedett aktivitás azonban egyenlőtlenségeket eredményezett a megvalósításban. A rendszerek minél korábbi bevezetésének igénye háttérbe szorította a szabályozási, információ biztonsági feladatok megfelelő színvonalú végrehajtását. Jelentősen nőtt a bankok és a befektetési szolgáltatók kockázata a belső, valamint a külső, illetéktelen behatolókkal szemben. Hasonló, vagy hamarosan hasonlóvá válik a helyzet az egyéb pénz- és tőkepiaci termékek és szolgáltatások terén. A felügyeletnek mindezekkel szemben is őrködnie kell a hazai pénzügyi rendszer megbízható működésén, és a felügyeleti technológiák olyan fejlesztésével kell reagálnia, amelyek lehetővé teszik a pénzpiacon megjelenő elektronikai-alapú termékekben és szolgáltatásokban, az ott folytatott elektronikus kereskedelemben rejlő sajátos kockázatok feltárását és felügyeleti kezelését. Különösen nagy kihívást jelent a felügyeletek számára az, amikor az új jelenségek egymással is összekapcsolódva jelennek meg. Ilyen eset például az, amikor egy engedélyköteles tevékenység határokon átnyúló szolgáltatásként a globális elektronikus kommunikációs rendszerekben, például az interneten jelentkezik. Egyelőre világszerte megoldatlan, milyen eszközökkel tölthetik be a felügyeletek e tekintetben az ellenőrző, engedélyező és jogérvényesítő szerepüket. A felügyelet előtt álló új feladatok között meghatározó súlyú a megújuló nemzetközi szabályokhoz és szabályozási keretekhez való alkalmazkodás. A bankfelügyeleti szabályozás normáiért felelősséget viselő Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 1999-ben megkezdte a banki prudenciális felügyelet egyik sarokkövének tekintett tőkemegfelelési szabályozás gyökeres átalakítását. Az új szabályozás az előrejelzések szerint az OECD térségben, beleértve az Európai Uniót is, 2005-től tényleges alkalmazásra kerül. A felügyelet feladata lesz, hogy elősegítse a magyarországi gyakorlatba való átültetést. Az új alapokon álló szabályrendszer átvétele több szempontból is kikerülhetetlen. A magyarországi bankok külföldi tulajdonosai várhatóan gyorsan kikényszerítik majd az itteni leánybankjaiknál is a megújult és globálisan alkalmazandó módszereik bevezetését, amihez viszont felügyeleti jóváhagyás szükséges. Továbbá, azzal kell számolni, hogy mire Magyarország az Európai Unió tagjává válik, az új tőkemegfelelési szabályozás már az ott érvényes jogrend része lesz, ezért annak átvétele várhatóan csatlakozásunk fontos előfeltétele lesz. Az új normarendszer felügyeleti alkalmazása alapvetően új ismereteket, tudást és felkészültséget feltételez a világ országaiban és ez alól a felügyelet sem kivétel. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból (is) következő, sürgető feladat a pénzügyi jogszabályaink felülvizsgálata, szükség szerinti korszerűsítése, és annak biztosítása, hogy azok összhangban legyenek az Unió folyamatosan változó szabályozásával. Az ebből adódó hazai és nemzetközi feladatok ellátásában való részvétel az elkövetkező évek kiemelt súlyú feladata lesz a felügyelet számára. Különösen fontos az időzítés hangsúlyozása: az Unióban számos olyan pénzügyi természetű direktíva kerül elfogadásra 2002 és 2003 során, amelynek magyarországi átvételét és alkalmazását még a tényleges Európai Uniós csatlakozásunkat megelőzően meg kell valósítani. A felügyeleti munka hatékonyságát, egyúttal nemzetközi megítélését és a nemzetközi kapcsolatokat is közelről érintő feladat a pénzmosással szembeni hazai fellépés erősítése. A 2000. évtől kezdődően a felügyelet számos kezdeményezést tett a pénzmosással szembeni hatékony fellépés érdekében. Minden felügyelt szervezetnél az átfogó helyszíni vizsgálatok szerves részévé tette a pénzmosás elleni előírások törvényi, illetve felügyeleti előírásainak betartásának ellenőrzését. Kezdeményezte olyan törvényi és egyéb szabályok módosítását, amelyek a pénzmosás elleni fellépés hatékonyságát növelhették, egyben az ezzel kapcsolatos követelmények 46

teljesíthetőségét közelebb hozták volna. 2000 végén az FATF (Pénzmosás-elleni Akciócsoport) Magyarországot is bevonta abba a vizsgálatába, amelyben az egyes országok pénzmosással szembeni fellépését értékelte. A vizsgálat végeredményeként 2001 júniusában Magyarország a nem kellően együttműködő országok feketelistájára került. A felügyelet alapvető stratégiai feladatnak tekinti a magyar pénzügyi rendszer stabilitása megóvása érdekében, hogy az érintett magyar hatóságok minden tőlük telhetőt megtegyenek azért, hogy Magyarország lekerüljön az FATF feketelistájáról. Ez számos, összehangolt intézkedés megtételét igényli, amelyekben a felügyeletnek is aktív, nemegyszer kezdeményező szerepet kell vállalnia. Egyes esetekben szükség van a jogszabályok módosítására, a pénzügyi felügyeleti tevékenység további erősítésére, a bűnüldözés e területen meglévő szakmai felkészültségének fejlesztésére és kapacitásainak jelentős növelésére, az érintett pénzügyi intézmények dolgozóinak célirányos képzésére, mindehhez pedig erős nemzetközi együttműködés és segítség igénybevételére, valamint az érintett szervek mainál sokszorosan erősebb együttműködésére.

47

MELLÉKLETEK

48

1. A FELÜGYELT SZEKTOROK FEJLŐDÉSE 2000-BEN

1.1. Hitelintézetek 2000 december végén 241 hitelintézet – 42 részvénytársaság, 192 takarékszövetkezet és hét hitelszövetkezet – működött. A részvénytársaságok (bankok) száma az előző év végéhez képest eggyel csökkent (a Kvantumbank és a Rákóczi Bank pénzügyi vállalkozássá alakulva kikerült a bankszektorból, ugyanakkor megkezdte működését a Credigen Bank). A szövetkezeti szektorban a már korábban megkezdődött egyesülési folyamat folytatódott, így a takarékszövetkezetek száma az 1999 év végi 209-ről tizenhéttel csökkent. A hitelszövetkezetek száma eggyel csökkent, a Rákóczi Hitelszövetkezet beszüntette működését. 1. tábla A bankok tulajdonosi szerkezete (%) Megnevezés Állami tulajdon Belföldi magántulajdon Külföldi tulajdon Elsőbbségi és visszavásárolt részvények Mindösszesen

1999. XII. 31. 19,5 12,8 65,4 2,4

2000. XII. 31. 21,3 9,4 66,7 2,6

100,0

100,0

A tavalyi évben az állami tulajdon bankszektorbeli részarányának növekedésében meghatározó szerepet játszott az MFB-ben történt nagyösszegű tőkeemelés. Az egyéb belföldi magántulajdon visszaszorulásának legfontosabb oka az volt, hogy két, teljesen egészében belföldi magántulajdonban volt bank alakult át pénzügyi vállalkozássá. A külföldi tulajdon részaránya szintén növekedett, ezt több külföldi érdekeltségű bank tőkeemelése, valamint egy új külföldi érdekeltségű bank alapítása együttesen eredményezte. 2000 végén a hitelintézetek mérlegfőösszege 8959,9 milliárd forint volt, az 1999. december véginél nominálisan 15,1%-kal magasabb. Reálértékben – a 10,1%-os fogyasztói árindexet figyelembe véve – az éves növekedés 4,5%-ot tett ki. A hitelintézetek mérlegfőösszegének első negyedévi dinamikus növekedését a második negyedévben megtorpanás követte, a harmadik negyedévben ismét dinamikusan növekedett az állomány, majd a negyedik negyedévben valamelyest lassult a mérlegfőösszeg bővülése. A hitelintézetek piaci aktivitásának gyorsulását azonban elsősorban nem a mérlegfőösszeg bővülése, hanem a hitelállomány dinamikus növekedése mutatta. A hitelezés felfutásában jelentős szerepet játszott a kedvező makrogazdasági környezet, az Európában, s ezen belül régiónkban is magasnak számító GDP növekedési ütem (2000-ben 5,2%), valamint a lakosság javuló jövedelmi helyzete, egyúttal hitelfelvevői hajlandóságának erősödése (amiben a lakáshitel-felvétel kormány általi támogatása, illetve a bővülő jelzáloghitel-felvételi lehetőségek is szerepet játszottak).

49

2. tábla A hitelintézeti szektor mérlegfőösszegének nominális növekedése (%) Megnevezés Bankok Szövetkezeti hitelintézetek Hitelintézetek összesen

2000.III. 31/ 1999.XII. 31. 105,6 104,5

2000.VI.30./ 2000.III. 31. 100,1 103,0

2000. IX. 30./ 2000.VI. 30. 105,2 104,2

2000.XII.31./ 2000.IX. 30. 103,3 105,3

2000. XII. 31./ 1999.XII. 31. 114,9 118,0

105,5

100,3

105,2

103,4

115,1

A bankok mérlegfőösszege 2000 végén 8427,4 milliárd forintot tett ki, növekedési üteme az utóbbi egy évet tekintve (14,9%) összességében valamelyest elmaradt a nominális GDP növekedési ütemétől. Főként a stabilabbá váló gazdaság, illetve a tartósan magas reálgazdasági növekedési ütem hatására 2000-ben a bankok jelentősen növelni tudták hitelezési aktivitásukat. Az ügyfélhitelek állománya nominálisan 32,7%-kal, ezen belül a vállalkozói hiteleké 28,4%kal nőtt a tavalyi év folyamán. 3. tábla A bankok eszközeinek növekedési üteme (%) Megnevezés Eszközök összesen ebből: hitelek pénztár és elszámolási számlák jegybanki és bankközi betétek értékpapírok

2000.III.31./ 1999.XII. 31. 105,6 105,8 137,0

2000.VI.30./ 2000.III. 31. 100,1 107,2 106,7

2000.IX. 30./ 2000.VI. 30. 105,2 109,7 102,1

2000.XII.31. / 2000.XII. 31./ 2000.IX. 30. 1999.XII. 31. 103,3 114,9 106,5 132,7 89,5 133,5

96,0

82,3

94,2

110,2

82,0

103,8

104,8

106,6

98,6

114,3

Az utóbbi években az egyik legdinamikusabban bővülő vállalkozói hitelfajta az iroda- és üzletház építési projekt-finanszírozás, amely a nagyarányú növekedés ellenére 2000 közepén az összes vállalkozói hiteleknek csupán 4%-át adta. Az állomány nagy részét koncentráló néhány bank számára azonban – a magas ágazati koncentráció miatt – így is az átlagosnál nagyobb kockázatot jelent ez az üzletág. Emellett mivel a projekthiteleket a bankok általában hosszú futamidőre, jellemzően 5–10 évre, devizában nyújtják. Ez az ingatlanok bérlőit hitelező bankok számára (amelyek nem azonosak a projekthiteleket nyújtó bankokkal) közvetett hitelezési kockázatot rejthet, hiszen a bérlők fizetési gondjai végső soron az őket finanszírozó bankoknál csapódnak le. Az elmúlt egy-két év dinamikus növekedése ellenére volumenében még mindig kicsi állományú lakossági bruttó eladósodottság még a vállalkozói hiteleknél is gyorsabban nőtt. 2000-ben a lakossági banki hitelek állománya 44,9%-kal emelkedett, az állomány azonban még mindig csak 5,1%-kal részesedik a bankok mérlegfőösszegéből. Az ügyfélhitelek állományának növekedési üteme a harmadik negyedévig emelkedett, a negyedik negyedévben azonban a növekedés üteme valamelyest lassult. A gazdaság hiteligény növekedésének kielégítéséhez a bankszektor csak részben választotta a pótlólagos forrásszerzést (a hitelezési aktivitás lényegesen gyorsabban nőtt, mint a bankok mérlegfőösszege), így folytatódott a bankok eszközportfóliójának átcsoportosítása. A megfelelő jövedelmezőség elérése érdekében a bankok igyekeztek növelni a kamatozó

50

eszközök részarányát, aminek eredményeként ezek súlya 2000 végén mintegy fél százalékponttal magasabb volt az év elejeinél. A jegybanki és bankközi betétek állománya 2000 folyamán18%-kal csökkent. A csökkenés a második negyedévben volt a legnagyobb arányú, a negyedik negyedévben viszont nőtt az állomány. A megelőző, 1999. év végéhez képest a jegybanki betétek és a külföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek állománya egyaránt jelentősen (28,1, illetve 30,7%-kal) csökkent, amit tehát nem tudott ellensúlyozni a belföldi bankközi betétek állományának (36,8%-os) állománynövekedése. A bankok portfóliójában lévő értékpapírok összesített állománya a vizsgált időszakban nominálisan 14,3%-kal nőtt. Az értékpapírokon belül az átlagosnál gyorsabban (18,3%-kal) nőtt az állampapírok állománya. Így amíg 1999 végén az értékpapírok 68,5%-át, addig 2000 végén már 70,9%-át tették ki az állampapírok. 4. tábla A bankok forrásainak növekedési üteme (%) Megnevezés Források összesen ebből: betétek hitelintézetektől származó bankközi betétek felvett hitelek saját tőke

2000.III.31./ 1999.XII. 31. 105,6 103,8 116,1

2000.VI.30./ 2000.III. 31. 100,1 100,0 97,0

104,6 107,8

98,2 106,4

2000.IX. 30./ 2000.XII. 31. / 2000.XII. 31./ 2000.VI. 30. 2000.IX. 30. 1999.XII. 31. 105,2 103,3 114,9 105,4 105,4 115,3 106,8 99,7 119,9 108,0 102,9

98,4 104,9

109,1 123,7

A tavalyi évben a bankok 15,3%-kal – az ügyfélhitelek bővülésénél jóval kisebb mértékben – növelték a náluk elhelyezett ügyfélbetétek állományát. A hitelek betétekkel való fedezettsége tovább csökkent. Ez az arány, amely 1999 végén még 142,9% volt, 2000 végére 124,2%-ra olvadt. A nemzetközi irodalom a hitelek betétekkel való fedezettségének (betét-hitel arány) 140% alá süllyedését már kockázatosnak tartja. A betétállomány visszafogott növekedését az okozta, hogy a háztartások körében tovább csökkent a banki pénztartási formák relatív kedveltsége. A háztartások bruttó pénzügyi vagyonának hitelintézetekben tartott részaránya 2000-ben, egyetlen év alatt 1,7 százalékponttal esett vissza. Ugyanakkor tömegét tekintve még mindig a hitelintézeti szektor a legnagyobb lakossági megtakarítás-gyűjtő, a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának 51,6%-a volt az év végén a szektorban elhelyezve. A hitelintézetektől származó bankközi betétek állománya hektikusan ingadozott: az első és harmadik negyedévben dinamikusan nőtt, a második és negyedik negyedévben nominálisan is csökkent az állomány. Az időszak egészét tekintve az állomány növekedése (19,9%) összességében így is meghaladta a mérlegfőösszeg növekedési ütemét. A bankok által felvett hitelek állománya (amely a jegybanki forrásokat, a belföldi banki hitelforrásokat és a külföldről szerzett forrásokat foglalja magában) hasonló ciklikussággal alakult, mint a bankközi betétek, az első és harmadik negyedévi növekedésük azonban elmaradt a bankközi betétekétől. Így összességében a tavalyi évben csökkent a bankok által felvett hitelek súlya a mérlegen belül. A bankok saját tőkéje a mérlegfőösszegét meghaladó ütemben (nominálisan 23,7%-kal) bővült. A bankok tőketartalékának növekedési üteme (33,6%), valamint az eredménytartalék bővülése (18,4%) is nagyobb volt, mint a jegyzett tőke növekedési üteme (11,9%). Nominális összegben mégis a jegyzett tőke növekménye (42,3 milliárd forint) nagyobb tétel, mint akár a tőketartalék bővülésé (32,9 milliárd forint), akár az eredménytartalék bővülésé (21,7 milliárd forint).

51

5. tábla Az egyes bankcsoportok piaci részesedése a bankszektoron belül (%) Megnevezés

Nagybankok Középbankok Kisbankok

Mérlegfőösszeg 1999 2000 Hitelek 1999 2000 Betétek 1999 2000

75,8 76,6 74,3 75,9 84,5 85,3

14,3 13,1 15,2 13,7 10,7 9,2

4,3 4,1 4,6 4,4 3,3 3,3

Szakosított Összesen hitelintézetek 5,5 100,0 6,1 100,0 5,8 100,0 6,0 100,0 1,5 100,0 2,3 100,0

A bankcsoportokat tekintve a nagybankok és a szakosított hitelintézetek növelték piaci részesésüket a bankszektoron belül mind a teljes mérlegfőööszeg, mind a hitelek és a betétek tekintetében, a középbankok részesedése nagyobb mértékben, a kisbankoké kisebb mértékben csökkent. A szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszege 2000-ben a bankokénál valamelyest gyorsabban, 18%-kal nőtt. A növekedés motorja a dinamikus ügyfélhitelezés volt, amely 44,6%-kal bővült. A hitelezési aktivitás növekedése az értékpapír kihelyezések mérsékelt növekedésével párosult. Amíg 1999 decemberében a szövetkezeti hitelintézetek értékpapír állománya 29%-kal volt magasabb a hitelállományuknál, addig 2000 végén már a hitelállomány haladta meg a az értékpapír állományt (3,4%-kal). A rendkívül dinamikusan növekvő hitelállomány kettős kockázatot hordoz: egyrészt lakossági és vállalkozói hitelkihelyezéseik - a szövetkezetek saját besorolása szerint is - viszonylag nagy kockázatot rejtenek, másrészt kis tőkeerejüknél fogva a szövetkezetek lényegesen sérülékenyebbek egy esetleges portfólióminőség-romlás bekövetkezése esetén. A szövetkezeti hitelintézetek saját tőke növekedési üteme alig haladta meg a mérlegfőösszegét, és lényegesen elmaradt a hitelezés növekedési ütemétől. A szövetkezeti hitelintézetek forrásainak döntő részét továbbra is a betétek adták, mérlegen belüli súlyuk – a 2000. év negyedik negyedévében bekövetkezett dinamikus növekedésnek köszönhetően – igaz, csak minimálisan, de növekedett. 6. tábla A szövetkezeti hitelintézetek eszköz- és forrásstruktúrája Megnevezés

Állomány (millió forint)

Megoszlás (%)

Index (%)

1999.XII.31. 2000.XII. 31. 1999.XII. 31. 2000.XII. 31.

Mérlegfőösszeg Eszközökből: értékpapírok hitelek Forrásokból: betétek saját tőke

451 354 179 522 139 193 398 903 30 630

532 535 194 681 201 244 474 943 36 469

100,0 39,8 30,8 88,4 6,8

100,0 36,6 37,8 89,2 6,8

2000.XII. 31 / 1999.XII. 31.

118,0 108,4 144,6 119,1 119,1

A bankok devizaeszközeinek és devizaforrásainak növekedési üteme kismértékben meghaladta a mérlegfőösszegét, mérlegen belüli devizapozíciójuk 2000 végére csaknem teljesen kiegyensúlyozottá vált. A devizaforrások december végén mindössze 11 milliárd forinttal, 0,4%-kal haladták meg a devizaeszközök értékét.

52

7. tábla A bankok devizaeszközei és devizaforrásai az időszak végén Állomány (milliárd forint)

Megnevezés 1999. XII. 31.

Devizaeszközök Devizaforrások Egyenleg

2659,025 2632,018 27,007

2000. III. 31.

2715,257 2838,374 -123,117

Index (%)

2000.VI. 30.

2000.IX. 31.

2000.XII. 31.

2866,278 2899,517 -33,239

3035,672 3090,347 -54,675

2000. XII. 31. / 1999. XII. 31

3067,115 3078,065 -10,950

115,3 116,9 -40,5

A bankok devizaeszközei és -forrásai 1999 és 2000 végén is közel egyensúlyban voltak, ugyanakkor a devizaeszközök szerkezetében lényeges elmozdulások történtek. Igen gyorsan, 41,5%-kal növekedett a deviza ügyfélhitelek állománya – ezen belül még gyorsabb, 45,8%-os volt a vállalkozói devizahitelek növekedési üteme –, így a devizaeszközökön belül az ügyfélhitelek részaránya egy év alatt 11 százalékponttal növekedett. Ennek „ellentételezéseként” lényegesen, nyolc százalékponttal csökkent a jegybanki és a bankközi devizabetétek súlya. Ezen belül a legnagyobb visszaesés a külföldi hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteknél következett be, a jegybanknál elhelyezett devizabetétek aránya ennél kisebb mértékben csökkent, miközben a magyarországi bankoknál elhelyezett bankközi devizabetétek részaránya még nőtt is valamelyest. A devizában denominált értékpapírok részaránya 2,2 százalékponttal csökkent. A forrásoldal fő tételei között az eszköz oldalihoz hasonló mértékű átrendeződés nem történt. Megemlítendő ugyanakkor, hogy a hitelintézetektől származó bankközi betéteken belül nem jelentéktelen mértékben csökkent a külföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek aránya. 8. tábla A bankok devizaeszközei és devizaforrásai szerkezete az időszak végén (%) Megnevezés Ügyfélhitelek Jegybanki és bankközi betétek ebből: külfölddel szembeni bankközi betétek Értékpapírok Többi eszköz Eszközök összesen Ügyfélbetétek Hitelintézetektől származó bankközi betétek ebből: külföldi hitelintézetek betétei Felvett hitelek Többi forrás Források összesen

1999 48,7 34,2 18,8 12,0 5,2 100,0 55,8 15,1 11,4 19,6 9,4 100,0

2000 59,7 26,2 11,3 9,8 4,3 100,0 56,3 15,3 8,0 19,5 8,9 100,0

Amellett, hogy a viszonylag zárt banki devizapozíciók mögött lényeges átrendeződés zajlott az eszközoldalon, a vállalatok bankrendszerrel szembeni nettó devizapozíciója is változott. A bankok által nyújtott vállalkozói devizahitelek expanziója lényegesen gyorsabb (+45,8%) volt, mint a forinthiteleké (+19,2%). Ezzel a devizahitelek aránya az összes vállalkozói hitelek között az 1999. évi 34,7%-ról 2000 végére 39,4%-ra nőtt. A magyarországi bankoknál elhelyezett vállalkozói betétek esetében viszont éppen fordítva, a devizabetétek nőttek kisebb ütemben (+13,7%), a forintbetétek növekedése gyorsabb volt (+19,2%). Igy a vállalkozói szektor nettó deviza eladósodottsága a hazai bankrendszerrel szemben az összes nettó hitelállományon belül lényegesen megnőtt (53,6%-ról 60,6%-ra). Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a magyar vállalati szektor jelentős közvetlen külföldi adósságállománnyal is rendelkezik, akkor még a magyar gazdaság nagyfokú nyitottságát figyelembe véve is jelentős 53

árfolyamkockázatot futnak a vállalatok. A devizahitelek nyújtásával a bankrendszer a vállalati szektorra hárítja át az árfolyamkockázatot, ami azonban - különösen a dekonjunktúrába fordulás időszakában - más formában, partner vagy default kockázatként "visszatér" a bankrendszerbe. A tőzsdei vállalatok esetében tudjuk, hogy általában fedezték a keresztárfolyam kockázatot,1 a vállalati szektor zömét alkotó nem tőzsdei vállalatokra vonatkozóan azonban ilyen információ nem áll rendelkezésre. A bankok mérlegen kívüli aktivitása az időszak egészét tekintve a mérlegfőösszegnél kisebb mértékben (11,3%-kal) növekedett, ami annak köszönhető, hogy a második félévben nominálisan is csökkent a mérlegen kívüli állomány. A mérlegen kívüli tételek mérlegfőösszeghez mért aránya így az 1999. év végi 43,3%-ról 2000. decemberének végére 41,9%-ra esett vissza. A mérlegen kívüli tételek közül a határidős kötelezettségek 8,2%-kal, a függő kötelezettségek pedig 13,1%-kal növekedtek, az eddig is elenyésző részt képviselő egyéb jövőbeni kötelezettségek állománya pedig az 1999. év végi harmada alá csökkent. A határidős ügyletek között csökkent a 100% kockázati súlyú szerződések (ezen belül is leginkább a deviza szerződések) aránya, miközben a 20% kockázati súlyú deviza szerződéseké növekedett. A függő kötelezettségeken belül a közepes (50%) kockázati súlyú kötelezettségek részaránya növekedett (ezen belül is 3,5 százalékponttal nőttek a rövid lejáratú le nem hívott hitelkeretek), miközben a teljes (100%) kockázatúaké és a kockázatmenteseké csökkent. 9. tábla A bankok mérlegen kívüli aktivitása Állomány (millió forint) 1999. XII. 2000. III. 31. 31. Mérlegen kívüli tételek összesen 3 173 659 3 466 996 Függő kötelezettségek 2 119 019 2 134 034 Egyéb jövőbeni kötelezettségek 6 308 1 351 Határidős kötelezettségek 1 048 332 1 331 611 Megnevezés

Index (%) 2000.VI. 2000. IX. 2000. XII. 2000. XII. 31. / 30. 30. 31. 1999. XII. 31. 3 685 781 3 674 795 3 532 018 111,3 2 218 628 2 395 797 2 395 622 113,1 1 351 2 924 1 954 31,0 1 465 802 1 276 074 1 134 442 108,2

1.1.1. A hitelintézeti szektor portfóliójának minősége A bankszektor portfóliójának minősége Az év egészére jellemző, és folyamatosan növekvő hitelezési aktivitás következtében a bankok eszközei között egyre nagyobb részt tettek ki a potenciálisan kockázatot hordozó, ezért minősítési kötelezettség alá tartozó tételek. Azon hitelek, kereskedési- és befektetési célú értékpapírok, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem az állammal, illetve nem a jegybankkal szemben keletkeztek, 1999 végén a bankszektor összes eszközének 62,7%-át képviselték, 2000 végén pedig már 66,7%-át.2 Az év során a potenciálisan kockázatot hordozó, ezért minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek 21,3%-kal, a kockázatmentes - minősítési kötelezettség alá nem tartozó mérlegtételek ugyanakkor csupán 3,9%-kal gyarapodtak az előző év végéhez képest. 1

Az euróval szembeni kockázatot az MNB fedezte a forint árfolyamának a sáv erős szélén tartásával. A hitelintézetek portfóliója a minősítési kötelezettség szempontjából, két részre oszlik. A potenciálisan kockázatot hordozó tételek minősítési kötelezettség alá tartoznak, azaz a hitelintézeteknek be kell sorolni ezeket a tételeket a problémamentes, a külön figyelendő, az átlag alatti, a kétes, vagy a rossz minősítési kategóriák valamelyikébe. A másik részt, a saját eszközöket és az állammal, valamint a jegybankkal szemben fennálló követeléseket a bankok eleve problémamentesnek tekinthetik, ezért ezen tételeket nem kell minősíteniük. 2

54

10. tábla A bankszektor portfóliójának változása és megoszlása Megnevezés

Mérlegtételek összesen ebből: hitelintézeti kihelyezések vállalkozói hitelek lakossági hitelek Mérlegen kívüli tételek összesen Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen

Változási százalék (2000. XII. / 1999. XII.) Probléma Külön Problémás* Minősítési mentes figyelendő kötelezettség alá tartozó

Megoszlási százalék 1998. 1999. 2000. XII. 31. XII. 31. XII. 31.

123,3 111,5

119,9 109,3

92,4 40,4

121,3 111,2

59,3 14,8

59,4 14,1

61,4 13,4

132,5 149,2 110,5

113,0 138,7 190,8

89,5 108,3 49,8

128,3 145,7 111,3

30,3 3,2 40,7

32,5 3,8 40,6

35,6 4,7 38,6

117,7

128,7

88,4

117,2

100,0

100,0

100,0

*Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt. Mint az hitelezési boom idején természetes jelenség, 2000-ben az új, még problémamentes kihelyezések aránya megnőtt a portfólióban, így az összes problémamentes állomány aránya is növekedett. Ugyanakkor a kihelyezéskor eleve külön figyelendő kategóriába sorolt állomány is dimamikusan bővült, ezért az öszes külön figyelendő állomány aránya is emelkedett. Összességében a portfólió minőségi összetétele javult. Az új, problémamentes állományok bővülése meghaladta a korábbi kihelyezésekből problémássá vált állományok növekedését. A korábban kihelyezett problémás (átlag alatti, kétes és rossz együtt) minősítésű tételek aránya a portfólióban az 1999. évi 3,7%-ról 2,8%-ra csökkent. A problémás tételeken belül az átlag alattiak aránya változatlanul 0,9% maradt, míg a kétes és rossz minősítésű tételek aránya 1,5%ról 1,1%-ra, illetve 1,2%-ról 0,9%-ra csökkent. A dinamikusan növekvő, de az összes minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliónak 2000 végén is csupán 4,7%-át kitevő lakossági hitelek között a problémamentes, a külön figyelendő és a problémás állományok egyaránt növekedtek. A hitelezés dinamikus bővülése következtében a leggyorsabban az új, problémamentes állományok gyarapodtak. Ugyanakkor a korábbi kihelyezésekből kb.40%-kal nagyobb állományt minősítettek problémássá, mint a megelőző évben. Folytatódott a problémás tételek értékesítése és veszteségként való leírása is. Az átminősítések és portfóliótisztítás együttes eredményeként a könyvekben maradt problémás minősítésű állomány csupán 8%-kal gyarapodott az előző év végéhez képest. (Az 1999. végén 294 milliárd forintot kitevő lakossági hitelállományból 2000 év folyamán könyv szerinti értéken 955 millió forint hitelt veszteségként leírtak, kilencmilliárd forint hitelt pedig eladtak.) A korábban kihelyezett lakossági hitelekből az év során problémássá vált állományokat az új, problémamentes kihelyezések meghaladták, ezért a lakossági hitelek minőségi összetétele a leírt és eladott állományokkal együtt is kismértékben javult. A portfólióból évközben kikerült porblémás hitelekkel együtt a problémás állomány aránya az összes minősítési kötelezettség alá tartozó állományban az 1999 végi 7,1%-ról 6,8%-ra csökkent. A vállalkozói hitelek között az új, problémamentes állományok növekedési üteme - bár kissé elmaradt a lakossági hitelektől - rendkívül dinamikus volt. A bankok a problémás minősítésű vállalkozói hitelek kb. 18%-át veszteségként leírták vagy eladták, így év végén az összes problémás vállalkozói hitelnek kb. 82%-a maradt a könyvekben. Leírásra került 3,3 milliárd forint összegű hitel, eladtak összesen 53,2 milliárd forint hitelt, ebből kb. 23,4 milliárd forint könyv szerinti értékűt veszteséggel. Ez utóbbi állomány feltehetően problémás minősítésű volt. A vállalkozói hitelek minőségi összetétele a portfóliótisztítás nélkül is javult volna, mert az új, még problémamentes állományok a korábban kihelyezett problémássá váló állományoknál gyorsabban nőttek. A portfóliótisztítást követően év végén a problémás minősítésű állomány az 55

összes minősítési kötelezettség alá tartozó állomány 3,4%-át érte el az 1999 végi 4,9%-kal szemben. 11. tábla A bankszektor portfóliójának minősége (%) Megnevezés

Problémamentes 1998

Külön figyelendő

1999

2000

1998

1999 2000

Mérlegtételek összesen 84,6 86,8 ebből: vállalkozói hitelek 78,9 84,4 lakossági hitelek 86,2 85,8 Mérlegen kívüli tételek 96,5 97,5 Minősítési kötelezettség alá 89,4 91,1 tartozó tételek összesen *Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt.

88,2 87,1 87,8 96,9 91,5

7,8 12,2 5,1 2,4 5,6

7,6 10,7 7,8 1,6 5,2

7,6 9,5 7,4 2,8 5,7

Problémás* 1998 7,6 8,8 8,6 1,1 4,9

1999 2000 5,6 4,9 6,4 0,8 3,7

4,3 3,4 4,8 0,4 2,8

A portfólió minőségéhez kötődő nettó kockázati céltartalék-képzési költségek csökkenése is tükrözte a portfólió minőségének javulását. Az előző évhez képest jelentős mértékben csökkent a céltartalék-képzés, -felhasználás és -felszabadítás is, így 2000 végén a kockázati céltartalék állomány közel 10%-kal volt alacsonyabb, mint 1999 végén. Az eredményt közvetlenül befolyásoló nettó kockázati céltartalék-képzési költségek az előző évi 51,2 milliárd forintról 31,4 milliárd forintra csökkentek, elsősorban a vagyoni érdekeltségekre és a mérlegen kívüli kötelezettségekre képzett céltartalékok visszaesése következtében. A vállakozói és lakossági kihelyezésekre elszámolt kockázati céltartalék-képzési költségek ugyanakkor növekedtek. 12. tábla A bankszektor nettó kockázati céltartalék-képzési költségei (milliárd forint,%) Megnevezés

1999

2000

2000 / 1999

Mérlegtételek ebből:vállalkozói hitelek lakossági hitelek vagyoni érdekeltségek Mérlegen kívüli tételek Összesen

-46.7 -14.8 -2.3 -21.0

-38.5 -19.1 -7.7 -10.5

82.3 129.7 333.9 50.1

-4.4 -51.2

7.1 -31.4

-159.7 61.4

Mivel a kevésbé problémás minősítésű állományok növekedtek (külön figyelendő, átlag alatti) a hozzájuk kapcsolódó céltartalék-képzés is növekedett, ugyanakkor a kétes és rossz minősítésű tételek csökkenésével a hozzájuk kapcsolódó céltartalék állományok csökkentek. Az összességében zsugorodó céltartalék állomány összetétele emiatt valamelyest eltolódott a kevésbé rossz minősítési kategóriák felé. Ezzel együtt természetesen továbbra is a kétes és rossz minősítésű állományokra képzett kockázati céltartalékok tették ki az állomány döntő részét. A portfólió minőségi összetételének javulását a céltartalék-szint csökkenése is tükrözte.

56

13. A bankszektor kockázati céltatalék-állománya (milliárd forint) Megnevezés Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Összesen

1999. XII. 10 14 51 82 157

2000. III. 11 14 53 76 154

2000. VI. 9 15 54 73 151

2000. IX. 11 13 49 75 148

2000. XII. 12 16 47 68 144

14. tábla A bankszektor portfóliójának kockázati céltartalékszintje (%) Megnevezés 1999. XII. Mérlegtételek összesen 3,0 ebből: hitelintézeti kihelyezések 0,4 vállalkozói hitelek 2,7 lakossági hitelek 4,2 vagyoni érdekeltségek 17,6 Mérlegen kívüli tételek összesen 0,6 Minősítési kötelezettség alá 2,0 tartozó tételek összesen

2000. XII. 2,4 0,2 2,1 3,1 16,2 0,3 1,6

A szövetkezeti szektor portfóliójának minősége A szövetkezeti szektorban - a bankokhoz hasonlóan - a hitelezés dinamikus növekedése a potenciálisan kockázatot hordozó mérlegtételek dinamikus, 27,5%-os növekedését eredményezte, ugyanakkor a kockázatmentes tételek (állammal, jegybankkal szembeni követelések és a saját eszközök együtt csupán 7%-kal gyarapodtak az előző év végéhez képest. Így a minősítési kötelezettség alá tartozó tételek elérték az összes eszköz 57,6%-át, miközben1999 végén még csak 47,5%-ot tettek ki. A szövetkezeti szektor eszközei és teljes portfóliója – ugyancsak a bankokhoz hasonlóan - eltolódott a kockázatot hordozó tételek felé. 15.tábla A szövetkezeti szektor portfóliójának változása és megoszlása (%) Megnevezés

Mérlegtételek összesen ebből: hitelintézeti kihelyezések vállalkozói hitelek lakossági hitelek Mérlegen kívüli tételek összesen Minősítési kötelezettség alá tartozó összesen

Változási százalék (2000. XII.31. / 1999. XII. 31.) Probléma-mentes Külön Problémás* Minősítési figyelendő kötelezettség alá tartozó összesen 120,5 100,0 118,7 155,5 198,8 122,7

148,7 238,7 136,3 188,4 251,4 151,0

124,9 22,8 127,0 132,3 68,2 124,6

127,5 100,3 129,0 159,5 208,3 129,6

Megoszlási százalék 1998. 1999. 2000. XII. 31. XII. 31. XII. 31.

98,0 38,8 28,5 26,3 2,0 100,0

97,5 34,8 33,4 26,3 2,5 100,0

*Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt. A vállalkozói és lakossági hitelezés nagyarányú, 30% körüli növekedése leginkább a külön figyelendő állományt növelte (51%-os megugrás), mivel a szövetkezeti hitelintézetek sajátos működési területük miatt a kihelyezések nagyobb részét már a kihelyezéskor eleve külön figyelendő kategóriába sorolják. A szövetkezeti szektor külön figyelendő állományának a 57

96,0 26,9 33,2 32,4 4,0 100,0

növekedése önmagában még nem jelent minőségromlást, a kockázatok növekedését azonban igen, mivel az automatikusan külön figyelendő kategóriába általában a kockázatosabbnak minősülő kihelyezések kerülnek. A szövetkezeti hitelintézetek az adósminősítésektől függetlenül ilyennek minősítik az éven túli lejáratú hiteleket, az 1-2 millió forint szerződési értéknél magasabb összegű lakossági hiteleket, a 3-4 millió forintot meghaladó vállalkozói hiteleket, a prolongált, de nem késedelmes teljesítésű hiteleket, a szindikált és nagyhiteleket, valamint az autós hiteleket. A vállalkozói hitelek 56,9%-ának külön figyelendő minősítése egyértelműen a kockázatok növekedését jelzi. Ez a kockázat akkor realizálódik jelentősebb mértékben veszteségként, ha a konjunktúra-ciklus leszálló ágba kerül, és az adósok tömegesen válnak fizetésképtelenné. Ugyanakkor - tudva, hogy a hitelek minőségének romlása időben késve jelentkezik a minősített állomány összetételében - az a tény, hogy a minősítési kötelezettség alá tartozó teljes portfólióban a problémás minősítésű tételek aránya csökken, minőség javulást jelez. Amennyiben a külön figyelendő állomány, azaz a kockázatok növekedése valóban a portfólió minőségének romlásához vezet, az a következő negyedévekben egyre inkább közvetlenül is jelentkezni fog a problémás állományok, illetve a céltartalék-képzés növekedésében. A problémás állományon belül az átlag alatti és kétes állomány aránya kismértékben növekedett ugyan, az előző évi 2,0%-ról 2,2%-ra, illetve 1,2%-ról 1,5%-ra ezt azonban ellensúlyozta a rossz minősítésű állomány arányának 2,8%-ról 2,1%-ra való csökkenése. 16. tábla A szövetkezeti szektor portfóliójának minősége (%) Megnevezés

Mérlegtételek összesen ebből: vállalkozói hitelek lakossági hitelek Mérlegen kívüli tételek összesen Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen

Problémamentes

Külön figyelendő

Problémás*

1998

1999

2000

1998

1999

2000

1998

1999

2000

74,6 43,5 72,0 80,4 74,7

70,0 36,6 73,7 77,9 70,2

66,1 33,7 71,9 74,4 66,4

17,8 43,7 17,2 17,8 17,8

23,9 53,8 18,0 20,9 23,8

27,9 56,9 21,3 25,2 27,8

7,6 12,8 10,8 1,8 7,5

6,1 9,5 8,3 1,2 6,0

6,0 9,4 6,9 0,4 5,8

*Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt. 1.1.2. A hitelintézeti szektor eredménye A hitelintézeti szektor egésze 2000-ben összesen 101,5 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. Ez jelentősen, közel 150%-kal meghaladta az 1999. évi nyereséget.

58

17. tábla A hitelintézeti szektor eredményének legfontosabb tételei Megnevezés

Bankszektor

Szövetkezeti szektor

Hitelintézeti szektor összesen

2000. év 2000 / 2000. év 1999 milliárd % milliárd forint forint Kamatbevételek 791,7 90,7 69,5 Kamatráfordítások 481,5 80,7 37,2 Nettó kamateredmény 310,2 112,1 32,3 Nettó céltartalék-képzés -48,5 65,2 -3,5 Egyéb pénzügyi és befektetési 130,7 134,6 6,0 szolgáltatások eredménye (értékpapírforgalmazás eredménye nélkül)

2000 / 2000. év 1999 % milliárd forint 97,7 861,2 84,8 518,7 118,5 342,5 147,1 -52,0 150,0 136,7

2000 / 1999 %

Ebből: jutalékeredmény 78,9 devizaker. árfolyamvált. 35,4 Egyéb eredmény (értékpapírforg. 1,0 eredményével és céltartalék felhasználás nélkül) Bruttó pénzügyi és befektetési szolgáltatási 400,2 eredmény Működési költségek 294,1 Adózás előtti eredmény 96,8

91,2 81,0 112,7 67,7 135,2

129,9 106,4 -17,7

5,2 0,0 -0,7

149,8 82,3 149,0

84,1 35,4 0,3

131,0 106,4 -4,8

130,8

33,9

118,8

434,1

129,8

108,5 261,6

28,9 4,8

119,8 121,7

323,1 101,5

109,4 248,2

A bankszektor összesen 96,8 milliárd forintos adózás előtti eredménye 162%-kal haladta meg az előző évit. A nyereséges bankok eredménye 38%-kal emelkedett az előző évhez képest, az 1999. évi 77,7 milliárd forinról 107,3 milliárd forintra. A veszteséges bankoknak nemcsak a száma csökkent az 1999. évi tizennyolcról tizenegyre, hanem veszteségük is negyedére, az 1999 évi 40,7 milliárd forinról 10,5 milliárd forintra esett vissza. 1. ábra A bankszektor adózás előtti eredményének alakulása (millió forint)

40 000 20 000 0 -20 000 -40 000 -60 000 -80 000 -100 000 -120 000 -140 000

59

2000. IV. n.év

2000. III. n.év

2000. II. n.év

2000. I. n.év

1999. IV. n.év

1999. III. n.év

1999. II. n.év

1999. I. n.év

1998. IV. n.év

1998. III. n.év

1998. II. n.év

1998. I. n.év

-160 000

A nettó kamateredmény az 1999. évi reálcsökkenés után 2000-ben ismét növekedett, reálértéken kb. 2,5%-kal (év/év infláció 9,8%). A nettó kamateredmény növekedése elmaradt a hagyományos banktevékenység eszközjövedelmezőségének megőrzéséhez szükséges szinttől, így a kamatmarzs az előző évi 4,1%-ról 4,0%-ra szűkült. Bár a hitelezés kamatbevételei reálértéken 1,4%-kal nőttek, a hozamok általános csökkenése következtében a kamatbevételek nominálisan közel 10%-kal csökkentek. A kamatráfordítások ennél nagyobb arányban, közel 20%-kal estek vissza. A csökkenő hozamtrend mellett a nettó kamateredmény növekedését a bankok a kamatráfordításoknak a kamatbevételekét meghaladó visszafogásával érték el. Az év során a betétekre fizetett kamatlábak alacsonyan, az infláció közelében mozogtak. A kamatbevételek között tovább növekedett a kockázatosabb, de magasabb hozamot biztosító hitel bevételek aránya. A hitel kamatbevételek 1998-ban még a kamatbevételek 40,5%-át, 2000-ben már 53,7%-át adták. 2. ábra A bankszektor nettó kamateredményének alakulása (milliárd forint)

Kamatráfordítás

1200 1000 800 600 400 200 0 -200 -400 -600 -800

Egyéb

Jegybank és bankközi Értékpapír

Hitel

1998. év

1999. év

2000.év

Nettó kamateredmény

Az eszközarányos kamatbevételek és kamatráfordítások valamennyi bankcsoportban csökkentek és közelítettek egymáshoz. A kamatmarzs a nagybankoknál és a középbankoknál általában szűkült, a kisbankoknál és a szakosított hitelintézeteknél kismértékben bővült. Az egyéb pénzügyi tevékenységek bevételeinek nagyarányú, nominálisan 34,6%-os növekedési üteme tükrözte a bankok törekvését a nem kamatjellegű, jutalékos tevékenységek eredményének növelésére. Az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységek súlya tovább növekedett, eredményük elérte a bruttó pénzügyi eredmény 32,7%-át. A nem kamatjellegű eredmény növekedéséhez közel 54%-ban a jutalékos tevékenységek, 13,6%-ban a határidős ügyletek, közel 12%-ban pedig az értékpapírok árfolyamváltozása járultak hozzá. Az egyéb pénzügyi és befektetési tevékenységek eszközjövedelmezősége 1,5%-ról 1,7%-ra nőtt.

60

3. ábra A bankszektor egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredménye (millárd forint)

Határidős ügyletek eredménye

140 120

Devizaker. és árfolyamváltozás eredménye

100 80 60

Jutalék eredmény

40 20 0

Egyéb pénzügyi és bef. szolg. eredmény

-20 1998. év

1999. év

2000. év

* Értékpapír forgalmazás eredménye nélkül

A nettó céltartalék-képzési költségek nagymértékben, az előző évi érték 65%-ára csökkentek. A portfólió minőségéhez közvetlenül kapcsolódó, az összes nettó céltartalék-képzési költség több mint felét kitevő nettó kockázati céltartalékképzés (ahogy azt a portfólió részben részletesen leírtuk) az előző évi összeg 61%-ára esett vissza. Kisebb mértékben, de ugyancsak jelentősen csökkentek az egyéb céltartalék-képzési költségek (országkockázati, devizaárfolyam kockázati stb.), és komoly visszaesés következett be az általános kockázati céltartalék-képzési költségekben is. Az átlagos eszközállományra vetített nettó céltartalék-képzési költségek az 1999 évi -1,11%-ról, -0,62%-ra mérséklődtek, ami kedvezően hatott a bankok jövedelmezőségének alakulására. 18. tábla A bankszektor nettó céltartalék-képzési költségeinek alakulása 2000. év (milliárd forint)

Megnevezés

Nyitó céltartalékállomány Nettó céltartalékképzés Céltartalék-képzés Céltartalékfelszabadítás

Céltartalékfelhasználás Záró céltartalékállomány

Kockázati Egyéb Általános céltartalék céltartal kockázati ék céltartalék 157,0 22,7 49,2

Változási százalék (2000 év / 1999 év) Összes céltartalék

Kockázati Egyéb céltartalék céltartalék

228,8

90,7

108,7

Általános kockázati céltartalék 154,5

Összes céltartalék 101,4

-31,4

-5,0

-12,1

-48,5

61,4

86,5

69,3

65,2

82,0 50,6

12,5 7,5

16,9 4,9

111,4 62,9

71,6 79,9

80,0 76,1

89,4 321,3

74,8 84,3

44,2

2,4

0,1

46,7

66,1

60,9

1250,0

65,9

144,1

25,3

61,2

230,6

91,6

111,3

124,2

100,6

61

A működési költségek növekedési üteme 2000-ben megtört, a nominálisan 8,5%-os növekedés reálértéken csökkenést jelent. A működési költségek 11-12%-át kitevő bérleti díjak továbbra is nagyarányban növekedtek, az amortizációs költségek növekedési üteme ugyanakkor megtörni látszik: az 1999-ben még közel 42%-os növekedést 2000-ben csupán 11,1%-kal emelkedés követte. Az amortizációs költségek egyre kisebb ütemű növekedését az okozta, hogy tovább folytatódott a tárgyi eszközök járulékos vállalkozásokba való kivitele, így a fejlesztési költségek egy része a bankok könyveiben nem amortizációs költségként, hanem bérleti díjként jelenik meg. Ugyanakkor a bázis is magas volt a 2000. évi dátumváltással kapcsolatban 1999ben felmerült költségek miatt. A működési költségek legnagyobb részét (Tb járulékkal együtt közel 40%-ot) alkotó személyi jellegű kifizetések nominálisan 10,2%-kal növekedtek, reálértéken alig változtak. Az átlagos állományi létszám 6%-os leépítése - az 1999 évi 28 394 főről 26 695 főre - a személyi jellegű költségek visszafogását szolgálta. A bankszektor működési költséghatékonysága (működési költségek / átlagos mérlegfőösszeg) az előző évi romlás után 2000-ben nagyarányban javult. Ezzel alapvetően hozzájárult a jövedelmezőség javulásához. 4. ábra A bankszektor működési költségeinek alakulása (millió forint)

2000.10.31.

2000.07.31

2000.04.30

2000.01.31

1999.10.31

1999.07.31

1999.04.30

1999.01.31

1998.10.31

1998.07.31

1998.04.30

1998.01.31

35 000 33 000 31 000 29 000 27 000 25 000 23 000 21 000 19 000 17 000 15 000

A szövetkezeti szektor 4,8 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, 21,7%-kal magasabbat, mint 1999-ben. A 192 takarékszövetkezet közül öt volt veszteséges. A nyolc hitelszövetkezet közül egy felszámolásra került, egy pedig veszteséggel zárta az évet. A szövetkezeti hitelintézetek kihelyezési tevékenységét és eredményét a bankokhoz hasonló tendenciák jellemezték, a céltartalék-képzés és költséggazdálkodás területén azonban jelentős eltérések mutatkoztak. A nettó céltartalék-képzés költségei közel 47%-kal megemelkedtek az előző évhez képest, így az összes eszközre vetített arányuk meghaladta a bankok átlagát. A szövetkezeti szektorban a csökkenő kamattrend ellenére a hitelezési aktivitás nagyarányú növekedése eredményeként a kamatbevételek nominálisan alig csökkentek, a kamatráfordítások viszont jelentősen visszaestek, így a nettó kamateredmény nominálisan 18,5%-kal gyarapodott. A szövetkezeti hitelintézetek a csökkenő kamatok miatt kieső 62

bevételeiket sikeresen pótolták jutalékos bevételekkel, sőt a "hiányzó" nettó kamateredményt a jutalékos eredmény növekménye kétszeresen meg is haladta. A működési költségek jelentősen nőttek. A legnagyobb mértékű növekedést az amortizációs költségek és bérleti díjak mutatták (amortizáció 22%-kal, bérleti díjak 32,8%-kal az előző évhez képest), de a személyi jellegű költségek növekedése is 17,6%-ot tett ki. Mivel az átlagos állományi létszám csupán 1,55-kal bővült - az 1999 évi 8 216 főről 8 344 főre -, az egy főre vetített személyi kifizetések jelentősen emelkedtek a szövetkezeti szektorban. 1.1.3. A hitelintézeti szektor jövedelmezősége A jövedelmezőség valamennyi hitelintézeti csoportban javult. A szektor egészének eszközjövedelmezősége (ROA) az előző évi 0,58%-ról 1,23%-ra, a tőkejövedelmezősége (ROE) 6,71%-ról 13,86%-ra emelkedett. 19. tábla A hitelintézeti csoportok jövedelmezősége (%) Hitelintézeti csoportok Nagybankok Középbankok Kisbankok Szakosított hitelintézetek ebből:lakás-takarékpénztárak Bankszektor összesen Tárgyidőszakban nyereséges bankok Tárgyidőszakban veszteséges bankok Szövetkezeti szektor összesen Hitelintézetek összesen

ROA 1999 0,76 0,22 -1,40 0,32 -6,00 0,55 1,50 -2,68 0,97 0,58

ROE 2000 1,48 0,81 0,36 -0,12 0,42 1,25 1,56 -1,18 0,98 1,23

1999 10,18 2,57 -9,83 1,52 -34,97 6,36 17,40 -30,29 14,04 6,71

2000 18,66 10,18 2,48 -0,54 4,25 13,84 18,27 -9,47 14,29 13,86

A bankszektor jövedelmezősége A bankok jövedelmezőségének javulása elsősorban • az átlagos eszközállományra vetített nettó céltartalék-képzési költségek csökkenésének, (az 1999 évi -1,1%-ról -0,6%-ra), • és az átlagos eszközállományra vetített működési költségek visszaesésének (az 1999 évi 4,05%-ról 3,76%-ra), azaz a működési költséghatékonyság nagyarányú javulásának volt köszönhető. • A kamatmarzs ugyanis tovább szűkült, annak ellenére, hogy a nettó kamateredmény növekedett, mivel a mérlegfőösszeg ennél nagyobb arányban nőtt. •

Az egyéb pénzügyi tevékenységek, köztük a jutalékos tevékenységek eredményessége ugyancsak tovább erősödött, ezzel hozzájárult a jövedelmezőség javulásához.

63

20. tábla A bankszektor eszközjövedelmezőségének (ROA) összetevői (%) Megnevezés Az átlagos mérlegfőösszeg arányában… a kamatbevételek a kamatráfordítások a nettó kamateredmény (kamatmarzs) a nettó céltartalékképzés az egyéb pénzügyi és bef. szolg. eredménye ebből: jutalékeredmény devizakereskedelem, árfolyamváltozás az egyéb eredmény a működési költségek (működési költséghatékonyság) az adózás előtti eredmény (ROA)

1998

1999

2000

15,30 10,87 4,43

13,05 8,92 4,14

10,19 6,20 3,99

-3,70 1,19

-1,11 1,45

-0,62 1,68

0,87 0,28

0,91 0,50

1,02 0,46

-0,05 3,98

-0,09 4,05

0,01 3,79

-2,16

0,55

1,25

A nagybankok érték el a legmagasabb, 1,48%-os eszközjövedelmezőséget (ROA). A csökkenő kamattrendnek a kamatmarzsra gyakorolt negatív hatását a nagybankok sem tudták teljes mértékben ellensúlyozni, de mivel eszközarányos forrásköltségeiket a kisebb bankoknál erőteljesebben tudták leszorítani - kamatráfordításaik az átlagos mérlegfőösszeg arányában a 6%-ot em érték el –, kamatmarzsuk az előző évi 4,26%-ról csupán 19 százalékponttal mérséklődött. Kedvezően hatott jövedelmezőségükre, hogy nettó céltartalék-képzési költségeik csaknem a felére csökkentek, nem kamatjellegű jutalékos eredményüket pedig dinamikusan, 36,7%-kal növelték. Működési költséghatékonyságuk ugyanakkor – bár továbbra is elmaradt a középbankokétól – sokat javult. A szövetkezeti szektor jövedelmezősége A szektor 20,8%-os átlagos eszközállomány növekedés mellett 22,4%-os adózás előtti eredménynövekedést ért el. Így a szövetkezeti szektor eszközjövedelmezősége az előző évhez képest gyakorlatilag változatlan maradt. A csökkenő kamatmarzs és növekvő nettó céltartalékképzési költségek okozta kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozták a nem kamatjellegű, jutalékos bevételek, ugyanakkor azonban a működési költséghatékonyság alig javult.

64

21. tábla A szövetkezeti szektor eszközjövedelmezőségének (ROA) összetevői (%) Megnevezés Az átlagos mérlegfőösszeg arányában… a kamatbevételek a kamatráfordítások a nettó kamateredmény (kamatmarzs) a nettó céltartalék-képzés az egyéb pénzügyi és bef. szolg. eredménye ebből: jutalékeredmény devizaker. árfolyamvált. az egyéb eredmény a működési költségek (működési költséghatékonyság) az adózás előtti eredmény (ROA)

1998

1999

2000

19,32 12,29 7,03 -0,42 0,97

17,62 10,87 6,75 -0,58 0,99

14,26 7,63 6,63 -0,71 1,24

0,82 0,00 -0,17 6,00

0,86 0,00 -0,12 5,99

1,07 0,00 -0,15 5,94

1,18

0,97

0,98

1.1.4. A hitelintézeti szektor tőkehelyzete A hitelintézeti szektor tőkehelyzete összességében továbbra is stabil, az aktivitás növekedése ellenére a szektor súlyozott tőkemegfelelési mutatója a szektor egészére vonatkozóan javult. Az MFB-nél és a Postabanknál végrehajtott tőkeemelések nélkül azonban a mutató értéke az előző év végi 14,47%-ról 13,70%-ra csökkent volna. 22. tábla A hitelintézeti szektor tőkemegfelelési mutatója (%) Hitelintézeti csoport Bankszektor Szövetkezeti szektor Hitelintézeti szektor összesen

1998. XII. 31. 16,51 23,06 16,73

1999. XII. 31. 15,02 18,67 15,16

2000. XII. 31. 15,21 15,11 15,21

A kockázatos tételek előretörése miatt a hitelintézeti szektor egészében a kockázatokkal súlyozott mérlegfőösszeg dinamikusan bővült, 24,7%-kal meghaladta az 1999 végi értéket. A szektor szavatoló tőkéje összesen közel 155 milliárd forinttal, csaknem 25%-kal gyarapodott, amihez leginkább a bankok belső tőkeképzésének nagyarányú javulása, valamint kilenc bank jegyzett tőkéjének és tőketartalékának jelentős emelkedése járult hozzá. 23. tábla A kockázattal súlyozott mérlegfőösszeg alakulása a hitelintézeti szektorban Hitelintézeti csoport

Bankszektor Szövetkezeti szektor Hitelintézeti szektor összesen

1998. XII. 31. 3331,5 113,4 3444,9

1999. XII. 2000. XII. 31. 31. milliárd forint 3918,3 4872,9 157,6 209,6 4075,8 5082,5

65

2000 XII. 31./ 1999 XII. 31. % 124,4 133,0 124,7

24. tábla A hitelintézeti szektor szavatoló tőkéje Hitelintézeti csoport

Bankszektor Szövetkezeti szektor Hitelintézeti szektor összesen

1998. XII. 31.

1999. XII. 31.

2000. XII. 31.

2000. XII. 31./ 1999. XII. 31.

550,1 26,2 576,3

milliárd forint 588,6 29,4 618,1

741,1 31,7 772,8

% 125,9 107,7 125,0

A bankszektor eredményességének látványos javulása a belső tőkeképződésen keresztül kedvezően hatott a szavatoló tőke növekedésére. A tulajdonosok a bankszektor 2000 évi ereményének közel 55%-át hagyták az intézményeknél, és ez az 53 milliárd forint jelentősen hozzájárult a szektor tőkeellátottságának javulásához. 5. ábra A bankszektor eredményének felosztása (milliárd forint)

100 90 80 70 Mérleg szerinti eredmény

60 50 40

Osztalék

30 20

Általános tartalék

10

Adó

0 1999. év

2000. év

A hitelintézeti szektor saját tőkéje nyereség ágon 7%-kal gyarapodott, szemben az 1999 évvel, amikor a visszaforgatott eredmény csupán 0,9%-kal növelte a saját tőkét. A legnagyobb mértékű belső tőkeképzést a nagybankok valósították meg, amelyek a tárgyévi eredményből átlagosan 11,1%-kal növelték saját tőkéjüket. A veszteséges bankok kevésbé veszítettek tőkéjükből mint a megelőző évben. 1999-ben a veszteséges bankok összesített saját tőkéjének egyötödét elvitte a veszteség, 2000-ben már csak" 4,1%-át.

66

25. tábla A hitelintézeti szektor belső tőkeképzése*(%) Hitelintézeti csoportok Nagybankok Középbankok Kisbankok Szakosított hitelintézetek ebből: lakástakarékpénztárak Bankszektor öszesen Tárgyidőszakban nyereséges bankok Tárgyidőszakban veszteséges bankok Szövetkezeti szektor Hitelintézeti szektor összesen

1999 3,0 -2,9 -10,1 0,1 -30,2 0,6 9,4 -21,5 9,6 0,9

2000 11,1 6,1 -1,0 -1,5 -0,6 7,3 12,0 -4,1 10,9 7,4

* Belső tőkeképzés: mérleg szerinti eredmény / saját tőke mérleg szerinti eredmény nélkül A bankszektor tőkemegfelelési mutatója a nagyarányú eredménynövekedés és tőkeemelés következtében javult, a szövetkezeti szektoré pedig az aktivitás növekedése következtében romlott, ezért a két szektor tőkemegfelelési mutatója folyamatosan közelített egymáshoz. Olyannyira, hogy az év végén a szövetkezeti szektor tőkemegfelelési mutatója hosszú idő után először már alacsonyabb volt, mint a bankszektoré.

1.2. A tőkepiacok fejlődése 1.2.1. Piaci folyamatok A befektetési vállalkozások tevékenységének környezetét a tavalyi évben több kedvezőtlen hatás érte, amelyek elsősorban a részvénypiacokon koncentrálódtak. 2000 első negyedéve pedig igen bíztatóan indult. Elhangzottak ugyan olyan vélemények, hogy mind az amerikai gazdaság, mind a részvénypiacok túlfűtöttek, és a tíz éves fellendülés mindkét esetben hamarosan véget ér, ezt azonban az első negyedévben mind az egyre újabb rekordokat döntő indexek, mind a részvények iránti kereslet cáfolták. A lassulás jelei mégis egyre határozottabbá váltak, mind Európában, mind az Egyesült Államokban, Ázsia pedig továbbra sem tudott túllépni a Japán gazdaság és az ázsiai válság keltette problémákon. A gazdasági növekedés üteme a világ vezető országaiban lassult, a rendelésállományok csökkentek, a munkanélküliség pedig lassan nőni kezdett. Ezzel párhuzamosan a dollár egyre erősebbé vált, miközben az euró árfolyama történelmi mélypontokat ért el. Az utóbbi évek rendkívüli tőzsdei fellendülésének hátterében álló IT-szektor vállalatai sorra pénzügyi problémákról számoltak be és csökkentették profit előrejelzéseiket. A végleges eredményadatok legtöbbször az előzetes bejelentéseknél is rosszabb képet mutattak, és számos vállalkozás csődbe ment, visszahúzódásra késztetve a kockázati tőkebefektetőket. Megindult egy átrendeződés a részvénypiacokról más befektetési formák irányába, lefelé hajtva a tőzsdeindexeket is. Ebben a helyzetben robbant ki az első – 2000 novemberi - „török válság”, valamint váltak egyre erőteljesebbé a lengyel költségvetés és kamatpolitika problémáit boncolgató elemzői vélemények. A jelentős, egyes piacokon meghatározó külföldi befektetők hangulatváltozásaira fokozottan érzékeny fejlődő piacokon látványos visszaesés indult meg. Csak azokon a piacokon húzódott későbbre a visszaesés, ahol jelentős belföldi kereslet tudott belépni a külföldi helyére, ennek hatása azonban átmenetinek bizonyult. A nagy tőkéket mozgató nemzetközi intézményi befektetők a konjunkturális bizonytalanság és a dollár árfolyamának emelkedése közepette elfordultak a fejlődő, köztük a közép-európai piacoktól. Néhány speciális vonással kiegészülve, de lényegében hasonlóan játszódott le a folyamat a magyar részvénypiacon is. Az első negyedévben, különösen január-februárban a tőzsdei 67

forgalom és az árfolyamok egyaránt nőttek. A BUX index 2000 március 10-én érte el legmagasabb értékét, 10 471,91 pontot, 18,7%-kal meghaladva az 1999. évi záróértéket. Innentől kezdve trendszerű, időnként emelkedésekkel megszakított csökkenésbe kezdett, és az év egészében forintban 11%-ot, dollárban számítva 20,6%-ot veszített értékéből. A tőzsdei részvényforgalom a teljes évet figyelembe véve nem csökkent jelentősen, árfolyamértéken mindössze 0,4%-kal, ez azonban az év eleji növekedést követő egyre gyorsabb ütemű forgalom-visszaesés mellett következett be. Az árfolyamokkal együtt csökkent a Budapesti Értéktőzsde részvénykapitalizációja is, az 1999 végi 4145 milliárd forintról 3394 milliárd forintra, vagyis összességében 18%-kal. Bár a nyolc tőzsdei kivezetéssel szemben mindössze egyetlen bevezetés állt, a kapitalizáció ilyen arányú csökkenése mégsem a parkettről kilépő vállalkozásoknak tulajdonítható, hanem az árfolyamok esésének következménye. A részvénykapitalizáció a növekvő GDP-hez viszonyítva erőteljesen csökkent, az 1999 végi 36%kal szemben az évezred végén 28%-ot tett ki. 6. ábra A BUX és a CESI indexek alakulása 2 000

12 000

1 800 10 000

1 600 1 400

CESI

8 000

1 200 1 000

6 000

BU

800 4 000

600 400

2 000

200 2001.06.26

2001.05.23

2001.04.18

2001.03.14

2001.02.08

2001.01.05

2000.11.29

2000.10.25

2000.09.20

2000.08.17

2000.07.14

2000.06.09

2000.05.08

2000.03.31

2000.02.25

2000.01.24

1999.12.15

1999.11.11

1999.10.08

1999.09.06

1999.08.02

1999.06.29

1999.05.26

1999.04.21

1999.03.17

1999.02.10

0 1999.01.07

0

A tőzsdeindex fent leírt mozgása csak a naptári évhez kötődően kivágott kis része egy hosszabb, 1995-ben indult folyamatnak. Az 1995–2000 eleje közötti periódusban a BUX index tendenciájában egyértelműen felfelé mozgott. Ennek alapja a gazdaság növekedése volt, a felfelé mozgást ugyanakkor számos kedvező tényező is segítette mind a kínálati, mind a keresleti oldalon. A kínálat szempontjából meghatározó volt a privatizáció gyorsulása az 1995öt követő években, amely „új” papírokat vitt a tőzsdére. A részvénypiacon újonnan megjelent vállalatok a legértékesebb magyar vállalatok voltak, kedvező növekedési kilátásokkal – olyan vállalatok, amelyek ma is a kapitalizáció és a forgalom zömét adják. Az 1995-ben elindított gazdasági stabilizáció kedvező hátteret biztosított ehhez a folyamathoz: nemcsak egy krízisközeli állapotot oldott meg, hanem hosszabb távra is a magyar gazdaság javuló teljesítményébe vetett hitet alapozta meg. Mivel a nemzetközi pénzügyi helyzet ugyancsak kedvező volt az időszak elején, a külföldi befektetők jelentős kereslettel léptek fel, ami önmagában is erősítette a BUX felfelé mozgását

68

2000-ben ezzel szemben nemcsak a nemzetközi környezet vált kedvezőtlenné a részvénybefektetések szempontjából, hanem a tőzsdei gyorsjelentések alapján a vállalati fundamentumokban is törés következett be. A gyorsjelentések egyes vállalatoknál veszteségeket, néhány blue chip társaságnál pedig a profitnövekedés lassulását jelezték. Új kibocsátások nem jelentek meg, mivel a külföldi szakmai befektetők kezébe került vállalatok más finanszírozási forrásokat használtak, a többi vállalatok finanszírozási lehetőségei pedig általában erősen korlátozottak. Több ágazatban is beárazódtak a vállalati áremelési törekvések korlátozását célzó kormányzati intézkedések, amelyek átmeneti árfolyamesést okoztak az érintett részvényeknél. A MOL kivételével azonban, amelynek árfolyama 2-3 hónapon keresztül a BUX alatt teljesített, valamennyi érintett részvény árfolyama továbbra is felfelé húzta az indexet. Bizonytalan periódusokat eredményeztek a tavalyi tőzsdei vállalatfelvásárlások is (BChem, Pick, Zalakerámia stb.), amelyek egy részét hazai, más részét külföldi felvásárlások tették ki. A dollár-euró keresztárfolyam alakulása (és a forint euróhoz kötöttsége) sem kedvezett a hazai teljesítményeknek, illetve hozamoknak, ami a befektetéseiket devizában finanszírozó befektetőket riasztotta el. A nagy nemzetközi portfólió befektetők a változásokra reagálva átrendezték portfólióikat. A kieső külföldi keresletet a belföldi intézményi befektetők pótolhatták volna, ők azonban külföldi társaikhoz hasonlóan a kockázattal súlyozott hozamra koncentrálva döntenek befektetéseikről, ez pedig BUXportfólióban mérve erősen negatív volt tavaly. A részvénypiacról kiáramló tőke azonban nem hagyta el teljes egészében az országot, sőt az év végéhez közeledve egyre nagyobb mértékben áramlott magyar állampapírokba. Annak ellenére, hogy az állampapír árfolyamok többször is elbizonytalanodtak a tavalyi évben, és többszöri felfelé, majd lefelé fordulást követően összességében közel szinten maradtak, mind a belföldi, mind a külföldi befektetők egyre növekvő keresletet támasztottak állampapírok iránt. 1999 és 2000 vége között 67%-kal, 439 milliárd forintról 733 milliárd forintra nőtt a külföldi befektetők portfóliójában levő állampapírok mennyisége. 7. ábra Külföldiek magyarországi portfólió-befektetései (milliárd forint)

4500 4000 Á lla m p ap ír 3 5 0 0 R észvén y 3000 2500 2000 1500 1000 500

19 97 .

IV 19 . n 98 eg y . 19 I. n edé 98 eg v 19 II. yed 98 ne év g 19 III. yed 98 ne év IV gy e 19 . ne dév 99 gy 19 I. n edé 99 eg v 19 II. yed 99 ne év g 19 III. yed 99 ne év IV gy e 20 . ne dév 00 gy 20 I. n edé 00 eg v 20 II. yed 00 ne év g 20 III. yed 00 ne év IV gy e 20 . ne dév 01 gy e 20 I. n dé 01 eg v II. ye ne dév gy ed év

0

69

Nem (csak) kivonulás történt tehát a magyar piacokról, és nem is ez a tavalyi év legjellemzőbb folyamata, hanem a részvény- és az állampapír piacok közötti átrendeződés megindulása az előbbiek rovására. (Ez a tendencia 2001-ben tovább folytatódott, és egyre nyilvánvalóbbá vált.) Az állampapírpiacon belül is volt azonban átrendeződés, a tőzsdei és az OTC forgalom drasztikusan eltolódott a tőzsdén kívüli kereskedés irányába. Bár a valódi kérdés nem az, hogy miért hagyta el az állampapírok kereskedése a szabványosított piacot, hanem az, hogy azelőtt miért a tőzsdén folyt, a távozás időzítése támpontot ad a kivonulás megértéséhez. A VIBER indulásával a bankok által dominált OTC piac a tőzsdeinél sokkal rugalmasabb, olcsó kereskedési lehetőséget kínált a költségtakarékosságra és a „kis haszon” megbecsülésére szorító piacon. 8. ábra Állampapírok referenciahozamai (%)

17 16 15

3 hónap

2 év

5 év

10 év MNB kamat emelés

13 12 11 10 9 8

2001.05.04

2001.03.04

2001.01.04

2000.11.04

2000.09.04

2000.07.04

2000.05.04

2000.03.04

2000.01.04

1999.11.04

1999.09.04

1999.07.04

1999.05.04

1999.03.04

1999.01.04

7

9. ábra Zéro-kupon hozamok alakulása (%) 15%

12%

14%

11%

1999.06.30

12%

10%

11%

2000.09.29

9%

7%

9 év

7 év

5 év

3 év

7%

70

2000.06.30 2000.12.29

7 év

8%

2000.03.30

1 év

8%

5 év

1999.12.29

9%

3 év

10%

9 év

13%

1 év

százalék

14

A fenti ábrán jól látható, ahogyan 1999 végén és 2000 I. negyedévében az állampapírhozamok mind rövid-, mind hosszú lejáraton erőteljesen zuhantak; alig több mint három hónap alatt 500 bázisponttal lettek alacsonyabbak a referenciahozamok. Ennek megfelelően rövid idő alatt jelentős árfolyamnyereséget érhettek el a befektetők, a korábbi tendenciáknak megfelelően. Az első negyedéves makrogazdasági adatok, különösen a fogyasztói infláció „beragadása” valamint a költségvetési hiány tarthatóságával kapcsolatos kételyek azonban megtörték ezt a folyamatot, a hozamcsökkenés megállt, az MNB októberi kamatemelésének átmeneti hatásától eltekintve a hozamok „beszorultak” a 9-11%-os sávba. Rövid távon ugyan a korábbinál jóval volatilisabbá vált árfolyamok is jelentős nyereségek elérését tették lehetővé, a vásárlások hátterében azonban az év vége felé egyre inkább a forint intervenciós sávjával és erősödésével kapcsolatos várakozások álltak. Ennek magyarázatát a második, a zéró-kupon hozamgörbéket mutató ábrán egyértelműbben lehet látni, mint a referencia hozamok alakulásában. A bal oldali grafikonon látható az 1999. évi hozamgörbe alakulás, amely az év nagy részében ugyanolyan volt, mint az azt megelőző 3 évben: folyamatosan lefelé tolódó, a csökkenő inflációs környezetre jellemző inverz hozamgörbe. Már az 1999. év végén is látható, a 2000. évben az év egészét uraló változást jelentett azonban, hogy a hozamgörbe egyre inkább elveszítette inverz jellegét. Bár nem billent át normál alakú hozamgörbébe, az alakja egyre inkább közelített ahhoz. Ez a befektetők számára azt jelezte, hogy amennyiben a központi bank valóban csökkenteni akarja az inflációt – és a jegybank határozottan képviselte ezt -, akkor előbb vagy utóbb lépnie kell. Teljes konszenzus alakult ki arra vonatkozóan, hogy ez a lépés a sáv szélesítése lesz, amit a forint erősödése fog követni. Megindult a spekulációs pozíciók kiépítése, vagyis a befektetők egyre nagyobb mennyiségben, és lehetőleg devizaforrásból finanszírozva, jelentős állampapír vásárlásokba kezdtek. A határidős piacokon az orosz válságot követő időszakhoz viszonyítva nem történtek lényeges változások, csaknem teljes egészében fedezeti piaccá szűkült a származékos termékek kereskedése. A szabványosított piacokon az összes (BÁT és BÉT együtt) határidős pénzügyi forgalom 18,5%-kal, az 1999 végi1630,8 milliárd forintról 1931,8 milliárd forintra nőtt. A 2000. évi teljes határidős forgalom 70%-a bonyolódott a Budapesti Értéktőzsdén, ami visszaesést jelent a megelőző évi 79%-hoz viszonyítva. Az Értéktőzsde piaci részesedésében bekövetkezett csökkenés annak következménye, hogy a BÉT határidős szekciójában a legnagyobb forgalmat a határidős BUX-, valamint az egyedi részvény határidős kötések generálják, ezek piaci értéken mért forgalma pedig összességében mindössze 5,5%-kal emelkedett 2000-ben. Ezzel szemben az Árutőzsde vezető termékeinek, a határidős deviza kontraktusoknak az árfolyamértéken mért forgalma 70%-kal nőtt 2000-ben. A deviza határidős tőzsdei piacon a BÁT gyakorlatilag egyeduralkodó, részesedése 95%-os. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a hazai határidős kereskedés legnagyobb része nem a tőzsdéken, hanem a bankok dominanciájával jellemezhető OTC piacokon zajlik. A termékek legnagyobb része (kb. 70%) az OTC kereskedésben is deviza határidős termék, ami mellett kb. 20%-ot tesznek ki a kamat határidős ügyletek. Ez utóbbiak a tőzsdék termékkínálatában is léteznek ugyan, kötések azonban csak elvétve születnek, az Árutőzsdén például 2000-ben egyetlen kamattermékre (BUBOR) kötött ügyletet sem regisztráltak, és az értéktőzsdei határidős forgalomban is elhanyagolható – tized százalékokban kifejezhető – a részesedésük.

71

1.2.2. Kibocsátások A teljes, és azon belül a külső finanszírozás mértéke és szerkezete vállalati döntés, amely a vállalati növekedési kényszer és a stabil pénzügyi helyzet igénye eredőjeként alakul ki. A konkrét finanszírozási formák közötti választást (financing) nemcsak ezen formák „technikai” különbségei (futamidő, költségek, rugalmasság stb.) befolyásolják, hanem az is, hogy hosszú távon hogyan hatnak a vállalat forrásszerkezetére (funding). A tőkepiaci forrásbevonás a privatizáció lezárultát követően évek óta meglehetősen alacsony, új nyilvános kibocsátásokra csak ritkán és kis összegben kerül sor. Így volt ez 2000-ben is, az év során összesen 28,5 milliárd forint összegű3 nyilvános kibocsátásra került sor, ennek 94%-a kötvény, a maradék 6%-a részvénykibocsátás volt. A tőzsdei társaságok 5,6 milliárd forintnyi alaptőke-emelést hajtottak végre a tavalyi évben, ez azonban jellemzően a stratégiai tulajdonosok által, zárt körben végrehajtott emelés volt, így nem növelte az előbbi összeget. A részvénykibocsátások esetében az összkép a fentinél valamivel kedvezőbb, mert bár a nyilvános kibocsátások 1998 után szinte eltűntek, a zártkörű részvénykibocsátások továbbra is százmilliárdos nagyságrendet képviselnek. 2000-ben összesen 295,7 milliárd forint névértékű részvény kibocsátására került sor, ennek mindössze egy százalékát képviselték a nyilvános kibocsátások, a többi meghatározott befektetői körben került értékesítésre. 26. tábla Részvénykibocsátások 2000-ben Megnevezés

Kibocsátások száma*

Zártkörű kibocsátás összesen alaptőkeemelés

Kibocsátások Arány az összes volumene kibocsátásban (millió forint) (%)

857 493

293 838 233 549

99 79

14 5 14 7 13 3

42 394 414 3 868 571 5 577 850

14 0 1 0 2 0

278

38 202

13

2 2 2 3 1

40 203 40 1 050 48

0 0 0 0 0

86

22 087

7

1

8 937

3

Nyilvános kibocsátás összesen

2

1 820

1

Részvénykibocsátás összesen

859

295 658

ebből: bank pénzügyi csoporthoz tartozó vállalkozás befektetési vállalkozás alapkezelő biztosító pénztárkezelő alapítás ebből: pénzügyi csoporthoz tartozó vállalkozás befektetési vállalkozás alapkezelő biztosító pénztárkezelő átalakulás ebből: pénzügyi csoporthoz tartozó vállalkozás

100

* Egy-egy társaság annyiszor szerepel, ahány kibocsátása volt. A részvényfinanszírozás az eddigiekben nem tudott tényleges finanszírozási alternatívaként megjelenni, aminek több oka is van. A legalapvetőbb minden bizonnyal az, hogy a külső 3

Nem tartalmazza a nyilvános folyamatos kibocsátású kötvényeket, amelyek gyakorlatilag bankbetétként funkcionálnak.

72

forrásbevonásra képes vállalati kör meglehetősen szűk, ez a szűk kör pedig meglehetősen jól tőkésített. Az alábbi, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások adatait tartalmazó táblázatban jól látszik, hogy leginkább a többségi külföldi tulajdonban lévő vállalatok jöhetnek szóba potenciális kibocsátóként. Ez a kör egészül ki a többségi belföldi magántulajdonban lévő nagyobb vállalkozásokkal. Kizárólag e két csoport számára jelent valódi alternatívát a banki és a tőkepiaci finanszírozás közötti választás. Bár volt már néhány példa külföldi tulajdonban lévő vállalat belföldi forrásbevonására, ez egyelőre inkább kivételnek tekinthető. A hazai tőkepiac leginkább a második csoportot tudja megcélozni. 27. tábla A vállalati szektor finanszírozási szerkezetének kiemelt tételei, 1999* (milliárd forint) Megnevezés

Belső felhalmozás

100 % belföldi tulajdonban

Alaptőke emelés

Rövid lejáratú kötelezettségek

+72,6

-144,8

+230,3

-3,0

-39,8

+56,1

50 %-nál nagyobb belföldi magántulajdon

+13,9

+79,2

+411,5

50%-nál nagyobb külföldi tulajdon

+41,3

+1583,6

+971,4

50 %-nál nagyobb állami tulajdon

*A jelentés írásának időszakában rendelkezésre álló legfrissebb adatbázis 1999-re vonatkozott. Forrás: APEH A mostani lehetőségek azonban ebben a körben is korlátozottak. Jellemzően jól tőkésített vállalatokról van szó, amelyek többségénél a tőkeáttételi mutatók is alacsonyak. Ha mégis nagyobb arányú külső forrásbevonásra kerül sor, a választás általában a hazai pénzügyi szektor egyik domináns szereplőjére, a bankra esik a tőkepiac helyett. Ebben a bankok bankhitelezéssel kapcsolatos érdekeltségétől a tőkepiaci kibocsátások költségéig számos tényezőnek van nehezen súlyozható szerepe. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 1999 végén összességében 22 ezer milliárd forintos tőkéjéhez viszonyítva a 2000-ben zártkörben kibocsátott 294 milliárd forint sem jelentős összeg. Ennek 28%-a ráadásul a pénzügyi szektorban működő vállalkozásokat finanszírozott, a vállalati szektor részesedése nem egészen 230 milliárd forint volt. Nem kedvezőbbek a feltételek a kötvénypiac fejlődése számára sem, bár ebben más, speciális okok is megjelennek. A leginkább betétként működő folyamatos kibocsátásoktól eltekintve 45,5 milliárd forint névértékű kötvény került kibocsátásra a tavalyi évben, ennek közel 59%-a zárt körben. Többek között akadályozza a fejlődést, hogy a szóba jöhető sorozatnagyságok magyar vállalati viszonylatban nagyok lehetnek, nemzetközi szinten azonban elenyészők. Emellett a kis sorozatú vállalati kötvényeknek az állampapírok likviditásával kellene versenyezniük, a szűk piac azonban jelentős likviditási felárat eredményez a vállalati papíron. A likviditási mellett a vállalati kötvénynek az állampapírok hozama fölött kockázati felárat is kell(ene) fizetniük. Figyelembe véve azt, hogy az államháztartás folyamatosan csökkenő finanszírozási szükségletének hatására az ún. kockázatmentes (piac egészére mért, éves) hozam évek óta az egyik legmagasabb a magyar befektetési lehetőségek hozama között, ez nem kis feladat egy vállalat számára. Ezzel együtt vannak olyan magyar vállalatok, amelyek sikerrel

73

bocsáthatnának ki kötvényeket – de éppen ez az a vállalati kör, amely a többi finanszírozási lehetőségeket is könnyűszerrel igénybe veheti. A kötvénypiac szűkös voltának egyik okaként felmerülhet a befektetők tartózkodása is a vállalati kötvényektől, mivel az elmúlt években több, a befektetőknek jelentős veszteséget okozó kötvénykibocsátás (WVM, Globex, Reálbank) történt. A vállalati kötvény vásárlása kockázatos befektetés, a befektetők széles rétegei azonban egyáltalán nem vették figyelembe a kockázatokat, csak a hirdetésekben szereplő nominális hozamígéretekre voltak tekintettel. Ugyanilyen módon nemcsak a tőkepiaci eszköz, hanem a szolgáltató választásánál is az olcsóságra és nem a szolgáltatás minőségére, színvonalára vagy a szolgáltató kockázatára figyeltek – a kockázatok léte és természete még nem tudatosodott, amiben az is szerepet játszott, hogy a magyar piac egy huzamosabban nyereséges, fellendülő szakaszban alakult ki. A piaci korlátok mellett felmerülnek szabályozási okok, ezek azonban a pénzügyi törvények módosításai során fokozatosan lazulnak. A bankrendszer sem érdekelt abban, hogy a vállalatok kötvénykibocsátással finanszírozzák magukat, és mindezeken túl a kötvénypiac egyik fontos makrogazdasági előfeltétele: a hosszú távú megtakarítások alacsony volta is komoly akadálya a kötvényfinanszírozás elterjedésének. A bankrendszer alkalmas és képes arra, hogy jelentős lejárati transzformációt hajtson végre, a banki finanszírozást kikerülő megoldások azonban közvetlenül a kibocsátóra terhelik a finanszírozást bizonytalanná tevő lejárati transzformációt. Ha a kibocsátó ezt nem vállalja, a kibocsátás meghiúsul. 28. tábla Kötvénykibocsátások 2000-ben (millió forint) Kibocsátási formák Zártkörű kibocsátás ebből: önkormányzat Nyilvános kibocsátás nyilvános nem folyamatos ebből: önkormányzat felügyelt intézmény nyilvános folyamatos kibocsátás, bruttó nyilvános folyamatos kötvények visszaváltása nyilvános folyamatos kibocsátás, nettó Kötvénykibocsátások összesen

1998

1999

2000

67 740

3 545

18 860

130

1 040

1 260

114 316

142 419

139 439

21 888 0 0 92 428 81 510 10 918

20 233 0 6 004 122 186 112 149 10 037

26 664 700 15 373 112 775 106 083 6 692

182 056

145 964

158 299

1.2.3. Befektetési vállalkozások4 A belföldi és a nemzetközi piaci környezetben kialakult negatív tendenciák és bizonytalansági elemek a befektetési vállalkozások tevékenységét egyértelműen kedvezőtlenül befolyásolták. A forgalom egyes piaci szegmensekben tapasztalható mérséklődése vagy nagyon alacsony növekedési üteme mellett a befektetési vállalkozások piacvesztést szenvedtek el az azonnali kereskedésben. A határidős piacon a brókercégek aktivitása korábban is alacsony, a piac alig néhány%-át kitevő volt, és ez a helyzet 2000-ben sem változott, annak ellenére sem, hogy (közvetett információk alapján) a bankok által generált OTC határidős piacok is jelentősen összezsugorodtak. 4

A mérleg és az eredménykimutatás kivételével a befektetési vállalkozásokra vonatkozó rendszeres adatszolgáltatás 2000. I. negyedévében kezdődött, ezért a többi adathoz nem áll rendelkezésre viszonyítási bázis.

74

A kedvezőtlen folyamatok hatására tavaly 16 brókercég döntött úgy, hogy felhagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésével, ügyfélállományát átadja egy másik szolgáltatónak és kivonul a piacról. Azzal, hogy az engedélyek felügyelet által történő, a törvényellenes működést szankcionáló visszavonása háttérbe szorult a piacról való önkéntes kivonulással szemben, a piactisztulás új, üzleti vagy piaci koncentráción alapuló szakasza kezdődött meg. A koncentrációs folyamatot tovább erősítette az univerzális bankrendszer hatása; 2000-ben öt bank döntött úgy, hogy beolvasztja brókercégét. (További két bank esetében folyamatban van a beolvasztás.) Jellemzően a kis forgalmat bonyolító és/vagy veszteséges leányvállalatok beolvasztására került sor. Ezzel szemben ahol a brókercég jelentős forgalmat bonyolít és nyereséges, ott általában megtartotta a bank az elkülönült befektetési szolgáltató céget, és amíg az nyereségesen működik, addig ez többnyire a jövőben sem változik. Más bankok a tevékenységek átszervezését választották. 29. tábla Szűkülés a befektetési vállalkozási piacon Tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozások száma 1999 végén befejezett állományátruházás

74 16

anyabank által beolvasztott befektetési vállalkozás

5

a felügyelet által visszavont tevékenységi engedély

5

új alapítás

3

Tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozások száma 2000 végén

51

Ténylegesen működő vállalkozás

48

ebből: bizományos

5

kereskedő

22

befektetési társaság

21

A 2000 végén ténylegesen működő (felfüggesztés alatt nem álló) befektetési vállalkozások között 20 olyan társaság volt, amelyek tulajdonosa bank vagy biztosító, 28 vállalkozás működött ’független’ társaságként. Egy évvel korábban a banki hátterű brókercégek száma 26,5 a függetleneké 39 volt (a többi felfüggesztés alatt állt). A piac zsugorodása és az ezzel összefüggő koncentrációs folyamat hatása a befektetési vállalkozások eredményén is látható. A cégek számának csökkenése nagyrészt állományátruházással ment végbe, ennek köszönhetően az ügyfelek nagy része nem hagyta el a szektort, befektetési állományuk az átvevő brókercégnél megjelenik. A bankok által beolvasztott brókercégek ügyfélállománya (tőkéje, nyeresége) azonban a befektetési vállalkozási körön kívül került, így negatív irányban befolyásolta a forgalmi mutatókat. (A beolvasztások hatását később külön bemutatjuk.) 2000-ben a 48 befektetési vállalkozás adózás előtti eredménye a nem auditált adatok szerint 6357,9 millió forint volt, az előző évinél 5,6%-kal kevesebb. A veszteséges cégek száma folyamatosan csökkent az év során, az 1999. évi 30 veszteséges vállalkozással szemben 2000 végén 19 cég adózás előtti eredménye volt negatív, a veszteséges vállalkozások vesztesége az 1999. évi 2,2 md forintról 1,4 md forintra csökkent. Ezzel együtt azonban a nyereséges vállalkozások (2000 végén 29 cég) nyeresége is csökkent, az egy évvel korábbi 10,1 md 5

A csökkenés öt brókercég beolvasztásával és egy megszűnésével következett be.

75

forintról 7,7 md forintra. Ebben nemcsak a szűkülő piac, hanem a piacról kilépett egy nyereséges vállalkozás is szerepet játszott. Csökkenő nyereség, vagy kismértékű veszteség jellemzett több banki hátterű vállalkozást, ahol a veszteség ugyanúgy lehet a csoport tevékenysége átszervezésének eredménye, mint csoporton belüli "számviteli arbitrázs", vagy az anyabank által különböző okok miatt végrehajtott nyereség átcsoportostás. 30. tábla Befektetési vállalkozások eredménye, 2000 december 31. Megnevezés

Veszteségesek száma

Bizományosok

Nyereségesek

vesztesége (millió forint)

száma

nyeresége (millió forint)

1

-3,5

4

92,4

Kereskedők

12

-631,2

11

1682,4

Társaságok

6

-742,4

14

5960,3

19

-1377,2

29

7735,1

Összesen

Az adózás előtti eredmény alakulása azt mutatja, hogy a piactisztulás hatására a szektor koncentrációja az eredmény-termelés szempontjából csökkent. Még mindig magas azonban azoknak a vállalkozásoknak a száma, ahol az adózás előtti eredmény negatív, vagy alig pozitív. Figyelembe véve a nemzetközi és a belföldi befektetői környezet továbbra is várhatóan kedvezőtlen alakulását, további kilépések várhatók 2001-ben. Az alaptevékenységnek számító befektetési szolgáltatási tevékenység összességében nyereséges volt, az ebből származó eredmény azonban az 1999. évi 28,4 md forintról 25,4 md forintra, 10,5%-kal csökkent. Az adózás előtti eredmény ennél kisebb mértékű, 5,6%-os csökkenését az tette lehetővé, hogy a vállalkozások a költségek leszorításával (19 milliárd forint, 1999-hez képest 11,4%-os csökkenés) próbálták a negatív hatásokat ellensúlyozni. A költségcsökkenésben szerepe volt annak is, hogy az 1999-ben jelentős költségekkel járó Y2k vagy ehhez hasonló nagyságrendű probléma 2000-ben nem jelentkezett. A befektetési szolgáltatásokon belül minden klasszikus tevékenység eredménye csökkent. A legnagyobb és ismétlődő visszaesés az értékpapír kibocsátás eredményében következett be (46%), amit a kibocsátási aktivitás visszaesése magyaráz. Jelentős, a piaci folyamatokkal magyarázható a csökkenés a kereskedelmi tevékenység eredményében, amely 31%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezt a csökkenő eredményt a kisebb súlyú tevékenységek nem voltak képes ellensúlyozni, azzal sem, hogy az egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységek eredménye egy év alatt 89%-kal emelkedett. Ezen belül a leglátványosabb növekedés a befektetési tanácsadásban (háromszorosára nőtt) és a vállalatfelvásárlási tanácsadásban (+67%) következett be. A működési költségek valamennyi összetevője csökkent 2000-ben, a legnagyobb mértékben a személyi jellegű ráfordítások (-15,5%) és az egyéb költségek (-12%). A működési költségek és az eredmény alakulása a szereplők jövedelmezőségét különbözőképpen befolyásolta. 31. tábla ROA (adózás előtti eredmény/átlagos összes eszköz) (%) Megnevezés 1999. XII. 31, 2000. XII. 31.

Bizományos

Kereskedő

Társaság

7,8 6,8

0,4 4,6

5 3,6

76

Befektetési vállalkozások összesen 4,1 3,8

32. tábla ROE (adózás előtti eredmény/átlagos saját tőke) (%) Megnevezés

Bizományos

Kereskedő

Társaság

Befektetési vállalkozások összesen

1999. XII. 31 2000. XII. 31

28,7 20,6

1,3 9,7

14,9 10,8

12,4 10,7

(Megjegyezzük, hogy a ROA a befektetési vállalkozások esetében csalóka mutatószám, mivel a befektetési vállalkozások tevékenységének elég jelentős része a mérleg alatt jelenik meg.)

Nem kedvezett a tavalyi év a vállalkozások tőkehelyzetének sem, a teljes szektor saját tőkéje 4%-kal, 60,8 md forintról 58,4 md forintra csökkent. Ennél is jelentősebb, 10,5%-os volt a jegyzett tőke csökkenése, ami az 1999 végi 44,9 md forintról 40,2 md forintra mérséklődött. Ebben is meghatározó szerepe volt a piacról kivonult cégekkel a szektorból kikerült tőke állománycsökkentő hatásának, bár egyes piacon maradt vállalkozásoknál is tőkevesztés történt.. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az 1999-ben a növekvő aktivitás fedezetéül szolgáló tőke egy része veszteséget termelt. Az év végén 14 cég saját tőkéje nem érte el a jegyzett tőke szintjét, köztük 8 független vállalkozásé. Ez utóbbiak közül kettő a tavalyi évben kezdte meg tevékenységét (és az egyik hamarosan be is fejezi, jelezte, hogy tevékenységi engedélyét vissza kívánja adni). Az Épt. korlátot sértő vállalkozások között 3 olyan volt, amelynél a Gt saját tőke követelménye sem teljesült, és további 6 cég van a kétharmados előírás közvetlen közelében. Ahogy már többször említettük, a befektetési vállalkozások tevékenységét más tényezők mellett az univerzális bankárkodás 1999 eleje óta érvényes lehetősége is befolyásolja. A tavalyi évben az anyabank által beolvasztottöt brókercég közül három volt kereskedő, két társaság, a változások tehát a bizományosok körét nem érintették. Azöt cég közül négy veszteséggel működött, összesített veszteségük 690 millió forint volt 1999-ben. Egy kereskedő tevékenysége mutatott igen kismértékű, 5 millió forintos nyereséget. A 2000-ben beolvasztott két társaság mind eredményét, mind tőkéjét tekintve kifejezetten kicsinek számított a befektetési vállalkozások eredményének 86%-át, saját tőkéjének 85%-át képviselő társaságok között, ezért kikerülésük a piacról nem okozott érzékelhető változást sem a fő indexekben, sem a jövedelmezőségi mutatókban. Lényeges változás a kereskedőknél következett be, de itt is kizárólag az eredmény adatokban, valamint ennek következtében a jövedelmezőségi mutatókban. A beolvadás előtti állapot szerint a tőke 15 és az adózás előtti eredmény 6%-át képviselő kereskedők a beolvasztott cégek nélkül az 1999. évi saját tőke 14%-át, az eredménynek viszont 12%-át képviselték volna. Az adózás előtti eredmény tekintetében ez azt jelenti, hogy a három cég (köztük egy nyereséges) nélkül a kereskedők aggregált nyeresége több mint kétszerese (204%-a) lett volna 1999-ben a velük együtt számított 521,3 millió forintos nyereségnek. A kereskedők ROA és ROE mutatóinak 2000-ben bekövetkezett látványos javulása egyértelműen a beolvasztott kereskedők szektorból való kikerülésének tulajdonítható. (Mindkét mutató esetében azt történt, hogy a számláló – az adózás előtti eredmény – a beolvasztott két veszteséges kereskedő kikerülésének köszönhetően jelentősen javult, miközben a nevező csak kismértékben csökkent.) A brókercégek aktivitását legfeljebb közelíteni lehet a mérlegükkel, egyéb információ pedig nem áll rendelkezésre idősorban. A 2000. év közepétől élő adatszolgáltatás alapján a befektetési vállalkozásoknál az átlagos állományi létszám 2298 fő volt 2000 végén, közülük 43 fő azöt bizományosnál, 1086 fő a 23 kereskedőnél és 1169 fő a 20 társaság valamelyikénél dolgozott. A vállalkozások 265 411 ügyfélszámlát vezettek, ezek kevesebb, mint 1%-át kezelték a bizományosok, 17%-át a kereskedők és 82%-át a társaságok.

77

A befektetési vállalkozások mérlegfőösszege 162,3 md forintról 173,1 md forintra, 6,7%-kal nőtt. Az eszközök 84%-át kitevő forgóeszközök csak mérsékelten, 2,8%-kal emelkedtek. Ezen belül a valamivel nagyobb súlyú követelések az 1999. évi 21%-os visszaesés után ismét növekedésnek indultak, igaz, éves szinten mindössze 3%-kal haladták meg az előző év végi szintet. Szektor szinten az anyabank által beolvasztott öt brókercég 6,6%-os változást okozott, az 1999. évi bázisadatokat ezek adataival csökkentve a mérlegfőösszeg 2000. évi növekedése 12,2%-os lett volna. A társaságok esetében a hatás nem jelentős, a kereskedőknél azonban az eszközök 17%-kal alacsonyabbak a bázisadatban, ha kiszűrjük belőle a később bankba beolvasztott cégeket. Ez azt jelenti, hogy a piacon maradt brókercégek eszközei és forrásai összességében az inflációt meghaladó mértékben nőttek a tavalyi év során. A szektor jelentőségének változását azonban a korrigálatlan adatok mutatják. Mérlegen belül a legfontosabb kockázatot a bizományosi tevékenységhez kötődő ügyfélkövetelések – halasztott fizetések és lejárt egyéb követelések – jelentik, amelyek értéke abszolút értelemben 2%-kal nőtt 2000-ben, súlyuk az eszközök között azonban minden elemzési csoportban csökkent. A bizományosok esetében lényeges csökkenés, a kereskedőknél emellett jelentős átrendeződés is végbement, a növekmény a társaságoknál, pontosan három társaságnál keletkezett. Nemcsak a növekmény, hanem a teljes állomány 71%-a is ugyanannál a három társaságnál található, amelyek tevékenysége következtében az év első három hónapjában az ügyfelekkel szembeni követelések 37%-kal, ezen belül a halasztott fizetések 116%-kal emelkedtek. A második negyedévben a kockázatos állomány közel 25%-kal csökkent, az év hátralévő részében azonban ismét fölépült, bár átrendeződött: az ügyfélkövetelések 47%-a nem halasztott fizetésként, hanem a lejárt ügyfélkövetelések között jelent meg. 33. tábla A befektetési vállalkozások követelései (millió forint) Megnevezés

Bizományos 1999. XII. 31.

Követelések összesen Követelések a mérleg-főösszeg százalékában Kiemelt tételek:

Kereskedő

2000. XII. 31.

1999.XII. 31.

Társaság

2000. XII. 31.

Összesen

1999. XII. 31. 2000.XII. 31.

1999. XII. 31.

445

115

15 496

5 962

48 276

61 112

2000. XII. 31. 65 217 67 189

20,9%

24,0%

54,4%

35,4%

36,7%

39,2%

40,2%

38,8%

A befektetési vállalkozás helytállását igénylő ügyfélkövetelések összesen

52

5

1 310

586

7 048

7 999

8 411

8 590

0

0

78

334

2 143

2 638

2 221

2 972

52

5

1 232

252

4 905

5 361

6 190

5 619

arány a mérlegfőösszeghez

2,4%

1,0%

4,6%

3,5%

5,4%

5,1%

5,2%

5,0%

Befektetési hitelek Elszámolóházzal szembeni követelés ebből: ügyfélpénz saját pénz

0

halasztott fizetés egyéb

0

4

4

149

19

6 732

3 167

10 840

11 884

17 721

15 070

117

15

5 241

2 083

6 751

7 150

12 079

9 247

0

3

238

199

1 689

1 985

1 927

2 187

Követelések tőzsdei ügyletből

3

19

1 652

845

19 107

17 374

20 761

18 237

Követelések nem tőzsdei ügyletből

0

0

121

0

4 811

20 315

4 932

20 315

78

Az eszközök között 2000-ben összesen 43%-os súlyt képviselő értékpapírok állománya 13,7%kal, ezen belül az állampapírok (MNB kötvényekkel együtt) állománya 21,5%-kal nőtt 1999hez viszonyítva – jól látható a részvényárfolyamok csökkenésére reagáló magatartás. Az eladásra vásárolt értékpapírok állománya összesen 8%-kal nőtt, a befektetett értékpapírok növekedése azonban 71%-os volt. (Ez utóbbiak 10%-os súllyal szerepelnek az eszközök között.) Az állampapír–állomány növekedése mindkét csoportban magasabb volt, mint a többi értékpapíroké, vagyis az állampapírok súlya nőtt a befektetési vállalkozások eszközei között. 34. tábla Értékpapírok a befektetési vállalkozások eszközei között (millió forint) Megnevezés

Bizományos 1999

Kereskedő

Befektetett értékpapírok

0

0

ebből: állampapír:

0

0

108

171

2 726

9 790

2 834

9 280

179

67

5 337

4 917

54 483

59 771

59 999

64 755

75

67

2 392

1 914

34 099

36 627

36 567

38 608

0

0

1 685

541

9 080

12 700

10 765

13 241

179

67

5 456

5 140

60 421

71 014

66 056

75 116

75

67

2 500

2 085

36 825

46 417

39 410

47 888

ebből: állampapír részvény Összes értékpapír ebből: állampapír

1999

Összesen

1999 2000 119

Eladásra vásárolt értékpapír

2000

Társaság 2000

1999

2000

223

5 938

11 243

6 057

10 361

A forrásoldal változását a közel 60%-os súllyal szereplő kötelezettségek határozzák meg. Ezen belül a piaci folyamatokkal szorosan együttmozgó, és a kötelezettségek 97%-át jelentő rövid lejáratú kötelezettségek 16,9%-kal, a hosszú lejáratú kötelezettségek 17,5%-kal nőttek. 2000 végén a hosszú lejáratú kötelezettségek 32%-a volt alapítókkal szembeni kötelezettség, 21%-a hosszú lejáratú hitel vagy kölcsön. A vállalkozások 1,4 md forint céltartalékot képeztek, ennek 78%-át várható veszteségekre, 7%-át várható kötelezettségekre. 1.2.4. Befektetési alapok A tőkepiacokon a 2000. évben tapasztalt változások közvetlenül leképeződtek a befektetési alapok részpiacán is. Összességében mind a nettó, mind a bruttó vagyon növekedett, a nettó vagyon esetében a növekedés üteme éves szinten 25% volt. Az első negyedévben igen kedvező hazai és nemzetközi piaci környezet hatására egyetlen negyedév alatt 25%-kal, 1999 márciusához viszonyítva pedig 54%-kal nőtt a saját tőke. A növekedés a második negyedévben megállt, július és november között pedig nominálisan is csökkenés következett be. A decemberben bekövetkezett növekedés hatására az alapok nettó vagyona éppen elérte az első negyedév végi értéket.

79

10. ábra Nyíltvégű értékpapír befektetési alapok saját tőkéje (milliárd forint)

600 500 400 300 200 100

2000. IV.

2000. II.

1999. IV.

1999 II

1998. IV.

1998. II.

1997. IV.

1997. II.

1996. IV.

1996. II.

1995. IV.

0

A 25%-os éves növekedés elmarad ugyan a korábbi években a befektetési alapok esetében megszokottól, az egyéb tőkepiaci termékek között azonban így is jelentősnek mondható. Az év végéig 553 milliárd forintra növekedett vagyon a közvetett befektetési formák között továbbra is első helyet biztosít az alapoknak. A növekedési ütem lassulásának hátterében több tényező hatása jelenik meg. Közvetlen összefüggés áll fenn a részvény- és kötvényárfolyamok már bemutatott alakulásával, amelyek összességében kedvezőtlenül érintették a saját tőke piaci értékét. Ugyanakkor versenyt támasztanak a konkurens befektetési formák (például befektetési életbiztosítások stb.), miközben a pénzügyi megtakarítások összességében is a korábban megszokottnál lassabban növekednek. A befektetési jegyek döntő többsége (évek óta 80% vagy fölötte) a lakosság tulajdonában van, akik nemcsak a pénzügyi megtakarítási portfóliójukat rendezték át, hanem reál-portfóliójukat (lakás, műkincs) és fogyasztásukat is növelték 2000-ben. A lakosság tulajdonában lévő befektetési jegyek a lakosság bruttó pénzügyi vagyonának 7%-át tették ki 2000-ben. A befektetési alapokban kezelt nettó vagyon a GDP 4,2%-ával, 1999-ben 4,0%-ával volt egyenlő. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szektor egésze, de különösen a legnagyobb vagyonokat kezelő alapkezelők számára egyre szűkebbé válik a magyar piac. Az állampapírok mellett alig találni jövedelmező befektetési alternatívát, ezért az alapkezelők kénytelenek növekvő mértékben külföldön befektetni. 35. tábla Nyíltvégű értékpapíralapok főbb adatai Megnevezés Ténylegesen működő alapkezelők száma Alapok száma Az alapok által kezelt nettó vagyon, md Ft

1999 26

2000 24

89

92

441

553

A befektetési alapok piaca igen erősen koncentrált, a három legnagyobb alapkezelő kezében van a piac 80%-a. A piacvezető részesedése 50% (273 md Ft), a második alapkezelőé 22% (121 md Ft), a harmadiké 8% (43 md Ft). Az alapkezelők harmadik éve alapcsaládok

80

kialakításával próbálják befektetőiket megtartani, illetve a kezelt befektetéseket növelni, az alapok számának növekedése ennek köszönhető. Az alapok év végi száma kilenc korábbi alap megszűnése, 11 új alap indulása, két zártvégű alap átalakulása és egy összeolvadás eredményeként alakult ki. 2000-ben a befektetési alapok piacán is lendületet vett a koncentráció, az állományok átadása elsősorban a gazdaságos vagyontömegnél kisebb nettó vagyonnal rendelkező alapok/alapkezelők kivonulásának eredménye. A következő évben a koncentráció folytatódása várható, mivel több olyan alap is van, amelynek nettó vagyona még a 20 millió forintot sem éri el, messze elmarad a gazdaságostól. Az alapkezelők között egyértelműen a banki (és biztosító) hátterűek az erősebbek, a legjobb helyezést elért független alapkezelő vagyonát tekintve csak kilencedik a rangsorban. A befektetési alapok piaca gyakorlatilag le is szűkült a nyilvános, nyíltvégű értékpapíralapokra, amelyek a nettó vagyon 99%-át kezelik. Az ingatlanalapok hatása létrejöttük óta nagyon gyenge, a piac kicsi, alig néhány szereplővel,6 a zártvégű alapok pedig lejáratkor vagy végelszámoltak, vagy nyíltvégű alappá alakultak. A szabályozásnak köszönhetően ugyanazok a befektetői adókedvezmények és befektetési szabályok vonatkoznak a nyíltvégű és a zártvégű alapokra egyaránt, vagyis a zártvégűségből fakadó illikviditást nem tudja ellensúlyozni a kockázatosabb befektetéseken elérhető magasabb hozam. Emiatt már csak három zártvégű alap működik. Az értékpapír törvény tervezett módosítása várhatóan lehetőséget ad a zártvégű alapok magasabb kockázatvállalására, illetve új alaptípusok megjelenésére, ami jelentősen át fogja rendezni az alapok piacát. A nyíltvégű értékpapíralapok összességét tekintve nem történt lényeges változás a portfólióban, az egyes alaptípusok azonban különbözőképpen reagáltak a tavalyi év piaci változásaira. A nyíltvégű értékpapír alapok között meghatározó a „hazai” – vagyis alapvetően rezidens kibocsátó által kibocsátott – kötvénybe fektető alapok szerepe, amelyek a nettó eszközérték közel 70%-át kezelik. Ezen kívül jelentősebb súlya a pénzpiaci alapoknak van, amelyek az utóbbi két évben jelentős növekedésen mentek keresztül. Egyúttal ez az a két alaptípus, amelynek hozama a legmagasabb, éves szinten 12-14% közötti, egyes alapoknál efölötti volt 2000-ben. Az ezekben kezelt vagyon növekedésében egyaránt szerepet játszott az állampapírokon elérhető hozamok viszonylag magas szintje és a jegyek árfolyamának alakulása által kiváltott tőkebevonás.

6

Bár 2001-ben indult egy új nyíltvégű ingatlanalap (Európa), amely éppen a reálmegtakarítások irányába történő elmozdulást, próbálja kihasználni. Ugyanakkor az ingatlanárak növekedése kedvezően befolyásolta a vagyon alakulását.

81

36. tábla Nyíltvégű értékpapíralapok portfóliója 1999–2000 Alapok száma

Alaptípus

Év

Saját tőke (NEÉ)

22 Hazai kötvényalapok 20

2000

69,5

1999

6 Nemzetközi kötvényalapok 6

2000

Belföldi Belföldi Belföldi Készpénz+b állampapír gazdálkodói részvény etét+egyéb kötvény követelés

Egyéb belföldi eszköz

3,4

89,2

3,9

1,3

0,0

69,4

2,2

91,1

4,2

1,6

0,7

22,5

31,7

0,0

0,0

1999

2,4

9,4

13,9

0,0

17 Hazai részvényalapok 20

2000

2,6

3,6

29,9

1999

2,0

7,5

13 Nemzetközi részvényalapok 11

2000

6,0

1999

13 Hazai vegyes alapok 12

2000

(%)

Külföldi Külföldi Külföldi Bruttó eszközök állampapír gazdálkodói részvény összesen kötvény

1,3

0,8

0,0 70,1

0,1

0,0

0,8

0,0 69,9

0,0

41,7

4,1

0,0 0,8

0,0

-0,9

76,7

0,9

0,0 2,6

1,5

59,5

0,2

0,0

3,4

1,9 2,5

29,1

1,4

56,6

0,3

0,0

0,0

5,0 2,1

5,0

20,2

1,0

1,8

0,0

0,2

0,3

71,5 5,9

2,9

13,0

19,4

0,0

4,3

-0,3

1,9

0,6

61,1 3,1

5,6

1,7

40,2

5,4

52,0

0,3

0,0

0,0

0,4 5,5

1999

5,8

5,5

40,1

7,4

46,9

0,0

0,0

0,0

0,1 6,3

1 Nemzetközi vegyes alapok 1

2000

0,1

15,5

2,8

0,0

0,0

0,0

55,6

0,0

26,1 0,1

1999

0,1

10,3

13,1

0,0

2,2

0,0

0,0

41,6

32,8 0,1

20 Pénzpiaci és fedezeti alapok 19

2000

15,4

4,2

92,4

0,3

0,2

2,1

0,0

0,0

0,8 15,1

1999

17,3

25,7

71,4

0,1

0,1

2,6

0,0

0,0

0,0 16,0

92 NYÍLTVÉGŰ ÉRTÉKPAPÍ R ALAPOK ÖSSZESEN 89

2000

100,0

3,7

80,9

3,2

5,4

0,4

1,3

0,7

4,4 100,0

1999

100,0

6,8

79,2

3,5

5,4

0,4

2,0

0,6

2,1 100,0

A részvényalapok portfóliójában is nőtt valamelyest a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya, miközben csökkent a részvényeké. A részvényalapok összességét tekintve azonban a részvényarány csökkenése olyan kis mértékű volt 2000-ben, hogy arra önmagában a részvényárfolyamok csökkenése is magyarázatot ad. Ez egyúttal azt is valószínűsíti, hogy a befektetők nem vonták vissza tőkéjüket – az alapok összessége szintjén – a részvényalapokból. A részvény és a vegyes alapok közötti határvonal meghúzása azonban időnként nehéz. A fenti táblázat a befektetési politikában foglaltak alapján sorolja az egyes alapokat alaptípusokba. A piaci viszonyok változására reagálva azonban, ahogy most is, a részvényalapok is növelik a kötvények arányát. Ily módon a befektetési politikában foglalt „elmélettel” szemben a gyakorlatban egyre közelebb kerülnek a vegyes alapok portfólió arányaihoz. Piaci részesedésüket tekintve jelentős növekedés történt a nemzetközi részvényalapoknál, amelyek nettó vagyona az átlagos 25%-kos növekedéssel szemben több mint két és félszeresére nőtt, miközben hasonló arányú csökkenés következett be a nemzetközi kötvényalapoknál. Itt a csökkenést egyetlen alapból kivonuló intézményi befektetők idézték elő. A likvid eszközöket is megosztva, az év végén az alapok eszközeinek 5,58%-a volt külföldi eszközökben. A nemzetközi alapok vagyonára vetítve ez az arány 71% volt 2000 végén, az 1999. december 31ei 72,5%-kal szemben, vagyis stabilnak tekinthető. A jövőben várhatóan nőni fog a nem rezidens kibocsátó által kibocsátott befektetések aránya a portfóliókban, mivel a szűkülő hazai piac korlátozza a növekvő alapok befektetési lehetőségeit. Ez részben a nemzetközi alapok számának növekedésében, várhatóan azonban inkább a „belföldi” alapok külföldi 82

papírvásárlásainak 2000-ben megindult, és a jövőben folytatódó növekedésében fog megjelenni.

1.3. Biztosítók 1.3.1. A piac szereplői, piaci aktivitás 2000 végén a biztosítási piacon 23 biztosító részvénytársaság működött, számuk az előző év végéhez képest eggyel nőtt, annak következtében, hogy 2000 októberében működési engedélyt kapott az Erste Sparkassen Biztosító Rt. (Ugyanakkor nem sokkal az év végét követően, 2001. január 15-én a biztosítótársaságok száma újra 22-re csökkent, mivel a Kódexpressz Biztosító Rt. saját kérésére a cég tevékenységi engedélyét a felügyelet visszavonta.) A biztosítóegyesületek száma 35-ről 38-ra emelkedett a 2000. év folyamán. A biztosító részvénytársaságok közül 2000 végén tizennégy volt teljes egészében, további három többségi, de nem kizárólagos külföldi tulajdonban. Egy társaságnak pontosan a fele volt külföldi tulajdonban, egyben pedig kisebbségi, de befolyásoló részesedéssel rendelkezett a külföldi tulajdonos. A fennmaradó négy társaság 100%-os hazai tulajdonban volt. 2000. december 31-én a biztosító részvénytársaságok összesített alaptőkéjének 65,5%-a volt külföldi kézben, ami az 1999. évi 60,3%-os arányhoz viszonyítva jelentős növekedést jelent. A külföldi tulajdoni arány növekedése a biztosítótársaságok összesített alaptőkéjén belül részben egyes külföldi érdekeltségű biztosítókban megvalósított tőkeemeléseknek, részben a külföldi érdekeltségű Erste Sparkassen Rt. megalakulásának volt köszönhető. A biztosítótársaságok az 1999. évinél dinamikusabb évet zártak tavaly, mérlegfőösszegük bővülése, de még inkább díjbevételeik növekedési üteme gyorsult. Nemcsak előző évi önmagához képest nőtt a biztosító társaságok piaci aktivitása, hanem a társaságoknak a nemzetgazdaságon, ezen belül a pénz- és tőkepiacon belüli súlyának növekedését jelzi, hogy díjbevételeik GDP-hez mért aránya az 1999. évi 2,6%-ról 2000-ben 3%-ra emelkedett. 37. tábla A piaci aktivitás alakulása (%) Megnevezés

1998

Mérlegfőösszeg változása Díjbevétel változása Díjbevétel változása, élet ág Díjbevétel változása, nem élet ág

26,7 25,9 39,9 18,8

1999 26,7 16 30,4 7,8

2000 27,2 35,2 52,3 23,2

1.3.2. Szerződésállomány, díjbevételek, piaci koncentráció A biztosítótársaságok 2000 végén 12,14 millió darab, az 1999. decemberi záróállománynál 2%kal több szerződéssel rendelkeztek. A szerződések száma nem nőtt töretlenül a tavalyi év folyamán: 2000 márciusában már magasabb volt annál, amennyivel végül a 2000. évet zárták a társaságok.

83

11. ábra A biztosítótársaságok szerződéseinek záróállománya (millió darab)

14 12 10 8 6 4 2 0 1999

2000

Nem élet ág

Élet ág

Az életbiztosítások száma 2000 decemberében 3,54 millió darabot tett ki, ami az 1999 véginél 1,7%-kal volt kevesebb. Így az életbiztosítások részaránya az előző év azonos időszakihoz képest 1,1 százalékponttal, 29,1%-ra csökkent. A számszerű visszaesésen túl az egyes életbiztosítási fajták átcsoportosulása jellemezte az állományt. Az úgynevezett befektetésekhez kötött (nem egyszeri díjas) életbiztosítások darabszáma egy év alatt 66%-kal nőtt, részesedésük az összes nem egyszeri díjas életbiztosításból 5,2 százalékról 9,4 százalékra emelkedett. A befektetéshez kötött életbiztosítások számának növekedése a tőzsde szélsőséges mozgásai, illetve a részvény árfolyamok kedvezőtlen alakulása ellenére sem állt meg tavaly, bár a növekedés üteme negyedévről negyedévre lassult. A unit linked biztosítottak befektetési portfóliójának ugyan jelentős része állampapír, ám nem jelentéktelen benne a tőzsdei részvények aránya, valamint a portfóliókban szereplő befektetési jegy állomány egy része is bizonyosan részvényekhez kötődik. Nem lehet tehát azt állítani, hogy a tőzsdei árfolyamok alakulásának hatása marginálisan érintené a unit-linked biztosítási befektetések piaci értékét. Mindeközben az úgynevezett vegyes életbiztosítások záróllománya jelentősen (295,6 ezerrel, 12,3%-kal) csökkent. A vegyes életbiztosítások szerződés állományának csökkenése az egész elmúlt évre folyamatosan jellemző volt, az összes életbiztosításon belüli arányuk az 1999. év végi 66,6%-ról 2000 végére 59,4%-ra csökkent. Az állomány visszaesését az okozta, hogy mintegy háromszor annyi vegyes életbiztosítási szerződés szűnt meg a tárgyidőszakban, mint amennyi új szerződést kötöttek. A megszűnések 72,3%-a a felmondásokat tartalmazó “egyéb megszűnés” kategóriába sorolódott, további 19,6%-a visszavásárlással szűnt meg. A nem életbiztosítási szerződések záróállománya 8,61 millió darab, részarányuk 70,9% volt 2000 végén. A szerződések száma 3,6%-kal volt magasabb a tavalyi év végén, mint 1999 decemberében. A nem életbiztosítások egyes módozatai között nem következett be olyan mértékű szerkezeti eltolódás, mint ami az életbiztosításokat jellemezte. A társaságok díjbevétele 2000-ben 385,2 milliárd forintot ért el, ami az előző évinél 35,2%-kal volt magasabb. A díjbevétel reálértékének növekedési üteme annak ellenére igen magas (23,1%) volt, hogy a szerződések száma csak kismértékben, mindösszes 2%-kal növekedett az előző év végéhez képest. Ez jelzi, hogy az új szerződésekben meghatározott díjak reálértéke magasabb a korábban kötött szerződésekénél, a megszűnő, illetve részben a korábban kötött, de még élő szerződések tekintetében. Az új szerződések magasabb díja mellett a biztosítási szerződésének indexálási gyakorlata is hozzájárult a díjbevételek kedvező alakulásához, hiszen 84

ennek segítségével az egyes – indexált – szerződések díjbevétele legalábbis lépést tart az inflációval. 12. ábra A biztosítótársaságok díjbevétele (milliárd forint)

450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1999

2000

Nem élet ág

Élet ág

A fenti változások különösen markánsan megfigyelhetők az élet-ágban, ahol annak ellenére, hogy 2000 végén a szerződések záróállomány darabszáma 1,7%-kal kevesebb volt mint 1999 végén, 2000-ben nominálisan 52,3%-kal volt magasabb a díjbevétel összege, mint 1999-ben. Az életbiztosítási ág díjbevétele 178,3 milliárd forintot ért el, ez az összes díjbevétel 46,3%ának felelt meg. 1999-ben ezzel szemben az életbiztosításokból származó díjbevételek részaránya még csak 41,1% volt.

13. ábra A biztosítótársaságok élet-ági díjbevételének megoszlása (%)

100% 80% 60% 40% 20% 0% 1999

2000

Egyéb életbiztosítás Befektetéshez kötött életbiztosítás Vegyes életbiztosítás

2000-ben az életbiztosítások díjbevételének 49,5%-a származott a vegyes életbiztosítási szerződésekből, 43,2%-a a befektetésekhez kötött életbiztosításokból. Ezen két biztosítási ágazat díjbevétele között jelentős aránymódosulás következett be, hiszen 1999-hez viszonyítva a vegyes életbiztosítások díjbevételeinek részaránya 16,1 százalékponttal csökkent, míg a

85

befektetéshez kötött életbiztosítások díjbevételeinek aránya 18,7 százalékponttal növekedett az összes életbiztosítási díjbevételen belül. A nemélet ágban ugyan az élet áginál kevésbé dinamikusan (nominálisan 22,1%-kal, reálértékben 11,2%-kal) 206,9 milliárd forintra nőtt a díjbevétel, de ez a mérték is lényegesen meghaladta az üzletágra jellemző szerződésszám növekedés (3,6%-os) ütemét. A nem élet ágon belül 2000-ben a legtöbb díjbevétel a kötelező gépjármű felelősség biztosításból (64,5 milliárd forint, az összes nem élet díjbevétel 31,3%-a) és a szárazföldi jármű casco-ból (52,6 milliárd forint, 25,6%) származott. A kötelező gépjármű felelősség biztosítás díjbevételének részaránya az összes nem-élet ági díjbevételen belül az 1999. évinél három százalékponttal alacsonyabb volt, miközben a casco díjbevételek részaránya 2,5 százalékponttal növekedett. 2000-ben csökkent valamelyest a díjbevételek igen magas koncentrációja, de még így is az első öt biztosítótársaságnál koncentrálódott a díjbevételek 83,6%-a, 321,2 milliárd forint. 1999-ben az öt legnagyobb biztosító társaság az összes biztosítóhoz befolyt díjbevételeknek a 85,3%-át szerezte meg. Az első két piacvezető cég részaránya 44%-ot ért el, az előző évvel összehasonlítva 0,3 százalékpontos részarány csökkenés következett be. Az életbiztosítási piac öt vezető cége 2000-ben az életbiztosítási díjbevételek 83,3%-át (1999-ben 85,5%-át) gyűjtötte össze, a két legnagyobb részesedéssel bíró biztosító súlya az 1999. évi 59%-ról 2000-ben 51,1%-ra csökkent. A nem életbiztosítási ág öt legnagyobb piaci részesedésű társasága összesen 89,9%-os részarányt birtokolt 2000-ben, ez az arány 1999-ben még 91,1% volt. Közülük a két legnagyobb cég részesedése a nem élet ági díjbevételekből 2000-ben 64,3% volt, ami 1,3 százalékponttal magasabb az 1999. évi 63%-nál. Bár a biztosítási piac jelenleg is erősen koncentrált, a vezető társaságok piaci részesedésének lassú csökkenése azt jelzi, hogy egyes kisebb társaságok is képesek a térhódításra, piacszerzésre. Ezen kívül a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező cégek között is jelentős arányeltolódások következtek be a díjbevételek tekintetében. 1.3.3. Viszontbiztosítás A beszámolási időszakban a viszontbiztosítóknak átadott díj 59,7 milliárd forint volt, ami az összes díjbevételnek 15,5%-a. 1999-ben a viszontbiztosítóknak átadott díjbevétel az összes díjbevétel 16,9%-át tette ki, tehát a saját megtartás aránya nőtt a 2000. évben. Az életbiztosítási üzletág viszontbiztosításba adott díjbevétele 20,4 milliárd forint, az összes élet-ági díjbevétel 11,4%-a volt, 1999-ben ez az arány 3,4 százalékponttal volt magasabb. Az élet-ági viszontbiztosítás csaknem teljes összege külföldi viszontbiztosítókhoz került. A neméletbiztosítási üzletág viszontbiztosításba átadott díjbevétele 39,4 milliárd forint – a nem-élet ági díjbevétel 19%-a – volt. A nem-életbiztosításokból mindössze 186 millió forint díjátadás történt belföldi viszontbiztosítóhoz. Megjegyzendő, hogy az egyes biztosítótársaságok között nagy az eltérés a viszontbiztosításba adott díjbevétel mértékének tekintetében. Általában a kisebb, illetve az újonnan alakult – kisebb kockázatvállalási képességgel rendelkező – biztosítótársaságoknál lényegesen magasabb arányú az átadás. A magyarországi biztosítótársaságok által viszontbiztosítás keretében átvett díjak mértéke 2000-ben is csekély, az összes díjbevétel 0,1%-ával egyenértékű volt.

86

1.3.4. Kárkifizetés és szolgáltatás, a költségek alakulása A kárkifizetések és szolgáltatások 2000. évi összege 154 milliárd forint volt. Ez 16,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában kifizetett összeget, ennek következtében a díjbevétel növekedése (35,2%) kedvező módon 18,8 százalékponttal magasabb volt a kárkifizetések és szolgáltatások összegénél. Ennek megfelelően a biztosítótársaságok kár- és szolgáltatáshányada az 1999. évi 46,4%-ról 40%-ra csökkent. 14. ábra Kárkifizetés és szolgáltatás (milliárd forint)

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1999

2000

Nem élet ág

Élet ág

Az életbiztosítási ág kárkifizetései és szolgáltatásai 2000-ben 44,6 milliárd forintot, az összes kár- és szolgáltatáskifizetés 29%-át tették ki, a nem életbiztosítások utáni kár- és szolgáltatás kifizetések összege 109,4 milliárd forint volt, ami 71%-os részarányt jelentett. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az élet ágban 78,7%-kal nőtt a kárkifizetések és szolgáltatások összege, így ebben az üzletágban a kárhányad 21,3%-ról 25%-ra emelkedett. A kár- és szolgáltatáshányad növekedése jól magyarázható az életbiztosítási ág évek óta tartó növekedésével, illetve a termékeik életciklusának alakulásával, az egyes módozatok előretörésével, más módozatok térvesztésével. Ezek következtében – nem utolsósorban a felmondások és a visszavásárlások miatti kifizetésekkel összefüggésben – jelentősen nőttek a “szolgáltatási” típusú kifizetések, bár az élet ági kár- és szolgáltatáshányad növekedése, illetve jelenlegi szintje önmagában nem ad okot aggodalomra. A nem élet ágban a kárkifizetések és szolgáltatások összege minimálisan, mindössze 2%-kal nőtt, így a kárhányad 63,9%-ról 52,9%-ra zsugorodott. 2000-ben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítások után került kifizetésre a nem életbiztosítási ág kár- és szolgáltatási kifizetéseinek 44,4%-a. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ágazatban a kár- és szolgáltatáshányad az átlagosnál lényegesen magasabb, 68,4% volt 2000-ben. Ezen a területen 4,8 százalékpontos romlás következett be 1999-hez képest. A szárazföldi járművek casco biztosításai utáni kár- és szolgáltatás-kifizetések további 30,6%-át jelentették az üzletág ilyen típusú kifizetéseinek. A kár- és szolgáltatáshányad ezen a területen is meghaladja az üzletági átlagot (58,2%), és itt is (2,1 százalékpontos) romlás következett be a tavalyi évihez képest. A gépjárműbiztosítási ágazatokban a kárhányadok viszonylag kevéssé szóródtak, a tűz- és elemi károk és az egyéb vagyoni károk esetében a szóródás valamivel nagyobb volt az egyes biztosítók között.

87

15. ábra A biztosítótársaságok kár- és szolgáltatáshányada (%)

70 60 50 40 30 20 10 0 1999

Élet ág

2000

Nem élet ág

Összesen

A biztosítók üzemgazdasági jellegzetességei alapján a költségek három területét érdemes kiemelni, az értékesítés (szerzési költségek), az igazgatás, valamint a kárrendezés során felmerülő költségeket, illetve ezek együttes alakulását. 2000-ben a biztosítótársaságok szerzési, igazgatási és kárrendezési költségei együttesen 10,3%-kal voltak magasabbak, mint 1999-ben, tehát a költségnövekedés üteme lényegesen elmaradt a díjbevételekétől. Ennek megfelelően a biztosítótársaságok költséghányada 2000-ben (31,3%) lényegesen alacsonyabb volt, mint 1999ben (38,4%). Az egyes üzletágakat tekintve az élet ági költséghányad csökkent nagyobb mértékben (40,3%-ról 26,6%-ra), de a nem-élet ágban is bekövetkezett 37,1%-ról 35,4%-ra változott a költséghányad. 16. ábra A biztosítótársaságok költséghányada (%)

41 39 37 35 33 31 29 1999

Élet ág

2000

Nem élet ág

Összesen

A biztosítótársaságok költségei közül a szerzési költségek 9,9%-kal nőttek, így súlyuk az 1999. évi 55,3%-hoz viszonyítva 0,2%-ra lett kisebb az összes költségeken belül. Az egyes üzletágak tekintetében jelentős különbség mutatkozott: amíg az élet üzletágban 4,6%-kal csökkentek, 88

addig a nem-élet üzletágban 25,5%-kal nőttek a szerzési költségek. A biztosítótársaságok a 2000. év folyamán összességében a megelőző évinél 9,5%-kal több igazgatási költséget számoltak el, így az igazgatási költségek az összes kötségnek –az 1999. évi 37,1%-kal szemben – 2000-ben 36,9%-át tették ki. Az igazgatási költségeken belül az élet ági költségek valamivel lassabban (8,2%-kal) nőttek, mint a nem-élet ági igazgatási költségek (9,7%-os növekedés). A kárrendezési költségek viszonylag csekély részét (2000-ben 8%-át) jelentik a biztosítótársaságok összes költségeinek. A biztosítók kárrendezési költségeinek az összes költség átlagánál gyorsabb (17,2%-os) növekedését az életbiztosítási ág kárrendezési költségeinek dinamikus emelkedése okozta. 1.3.5. Biztosítástechnikai tartalékok, a biztosítótársaságok befektetései A biztosítótársaságok biztosítástechnikai tartalékai (a befektetéshez kötött életbiztosítások után képzett tartalékokkal együtt) 548,7 milliárd forintot tettek ki 2000 végén, ami 29,8%-kal több a megelőző év végi összegnél. Mérlegen belüli súlyuk az 1999. év végi 76%-ról 77,5%-ra nőtt. A biztosítástechnikai tartalékokon belül a befektetéshez kötött életbiztosítások tartalékai nőttek a legdinamikusabban, egy év alatt 38,3 milliárd forintról 89,4 milliárd forintra, tehát 133,2%-kal emelkedett az összegük. A befektetéshez kötött életbiztosítások nélkül számított biztosítástechnikai tartalékok összege 19,5%-kal, 459,4 milliárd forintra nőtt 2000 december végére. Az ennek legnagyobb részét (68,8%-át) képező matematikai tartalékok növekedési üteme 23,5%-os volt a tavalyi év során. A matematikai tartalékok döntően az életbiztosítási ághoz kötődnek. A tartalékok között jelentős tétel még az elsősorban a nem élet üzletághoz kapcsolódó függőkár tartalék, aminek összege tavaly 7,9%-kal 95,7 milliárd forintra nőtt. 2000 végén a biztosítótársaságok biztosítástechnikai tartalék és biztonsági tőke fedezetéül szolgáló befektetései 27,2%-kal magasabb voltak az 1999. év végi összegnél. A befektetések túlnyomó része (82,9%) továbbra is állampapírban testesült meg. Az állampapírokon belül az államkötvények aránya lényegesen megnőtt a tavalyi évben a kincstárjegyek rovására. 1999. végén az államkötvények még az összes állampapír 65,7%-át tették ki, 2000 végéig azonban ez az arány 82,4%-ra nőtt. 2000 végén a befektetések 6,3%-a volt részvény, az egy évvel korábbi 8,3%-kal szemben. A biztosítótársaságok tehát messze az előírt arányon felül fektették tartalékaikat állampapírokba. Ezzel – az egyes befektetések relatív hozamait figyelembe véve – a tavalyi időszakban (is) eleget tettek a Biztosítási Törvény azon előírásának, mely szerint “a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget” kell szem előtt tartaniuk. A befektetések jövedelmezősége ugyan nem mondható a legjobbnak, ugyanakkor a tőzsdei részvényárfolyamok alakulását tekintve érthető a biztonság preferálása a biztosítók befektetési döntéseinél. A unit-linked termékek esetében a befektetési portfólió elvben nagyobb hozamot ígérő, de kockázatosabb összetételű, mint a hagyományos életbiztosítási termékeké. Ennek megfelelően a unit-linked életbiztosításokhoz kötődő befektetések között lényegesen magasabb, 27,7% volt a részvények aránya, mint az összes befektetésekben. Ugyanakkor – az ismert tőzsdei folyamatok hatására – a befektetéshez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó befektetések esetében is csökkent a részvényarány az 1999. végi ez még 35,7%-hoz viszonyítva, miközben az állampapír arány növekedett.. 2000. december végén az összes unit-linked termékhez

89

kapcsolódó befektetésnek már 63,7%-a állampapírban testesült meg, szemben az 1999 év végi 58,4%-kal. Az életbiztosítás a legtöbb szerződés esetében a megtakarítás, illetve befektetés egy formája, ezért az életbiztosítási ág értékelése során az elért hozamok és a technikai kamatlábak vizsgálata döntő jelentőségű. A biztosítók aktuáriusi jelentése bemutatja az életbiztosítási ág matematikai tartalékának átlagos értékét és e tartalék befektetési hozamát. Ez alapján közelítőleg meghatározható volt a biztosítótársaságok befektetési hozamának nagysága. A szigorú befektetési szabályok ellenére a befektetési hozamot tekintve meglepően nagy a szóródás a különböző biztosítók között. Az adatok alapján végzett számítások szerint nem elhanyagolható annak a veszélye, hogy néhány éven belül lesz néhány olyan biztosító, amely nem éri el még a technikai kamatláb által megkövetelt hozamot sem. Ezt a kockázatot növeli, hogy minden előrejelzés szerint a jövőben a befektetési hozamok csökkenése várható. A jelenleg hatályos jogszabály szerint a biztosítók által alkalmazható technikai kamatlábak maximuma 5,5% lehet. A matematikai tartalék 62,59%-át legalább 5%-os technikai kamatlábak segítségével határozták meg a biztosítók, ezt a szintet a Felügyelet egyértelműen kockázatosnak tartja. Mind az egyes különösen érintett biztosítók, mind a szektor egésze számára a jövedelmezőséget tekintve veszélyforrást jelent a biztosítók által alkalmazott technikai kamatláb jelenlegi szintje. A biztosítóknak ezt a veszélyhelyzetet megfelelő hosszútávú befektetési politikával kezelniük kell. 1.3.6. A biztosítótársaságok eredményének, jövedelmezőségének alakulása A biztosítótársaságok adózás előtti eredménye nominálisan több mint kétszerese (18,4 milliárd forint) az 1999 évi szerény eredménynek, az adózott eredmény (14,1 milliárd forint) még ennél is gyorsabban (két és negyedszeresére) nőtt. 12 társaság zárt nyereséggel, ezek összesített adózás előtti nyeresége 23,1 milliárd forint , egy társaság nullszaldós, a kilenc veszteséges biztosító összesített vesztesége pedig 4,7 milliárd forint.7 Megmaradt tehát a biztosítók polarizációja az eredmény tekintetében, egyes biztosítók vesztesége továbbra is nagy, esetenként növekvő. A már 1999-ben is működött biztosítótársaságok közül az 1999. évhez képest 13-nak nominálisan javult az adózás előtti eredménye (ebből kilencnek tovább nőtt a nyeresége, kettőnél a korábbi veszteséges évet nyereséges év követte 2000-ben, kettő pedig nominálisan kisebb veszteséget szenvedett el 2000-ben, mint 1999-ben), nyolcnak viszont romlott (négy biztosító társaságnak nőtt a vesztesége, három 1999-ben nyereséges biztosító társaság 2000-ben veszteségessé vált, egynek pedig nominálisan csökkent a nyeresége). A biztosítótársaságok jövedelmezősége is jelentősen javult 2000-ben a megelőző évhez képest.

7

Egy biztosító társaság, a 2001. január 15-én megszűnt Kódeszpressz Biztosító Rt. nem szolgáltatott adatokat 2000. évi teljesítményéről.

90

17. ábra A biztosítótársaságok jövedelmezősége (%)

30 20 10 0 -10

1998

1999

2000

Díjbevétel arányos eredmény* Eszközarányos nyereség (ROA)** Saját tőke arányos nyereség (ROE)***

* Biztosítástechnikai eredmény/díjbevétel*100 ** Adózott eredmény/átlagos eszközállomány*100 *** Adózott eredmény/átlagos saját tőke*100 Ugyanakkor kedvezőtlennek mondható, hogy a biztosítótársaságok által kifizetett osztalékok, részesedések összege 2000-ben az előző évinek több mint hat és félszeresére, 10,1 milliárd forintra nőtt, így a biztosítótársaságok mérleg szerinti eredménye 2000-ben (4 milliárd forint) az 1999. évinél is 14,3%-kal kevesebb volt. 1.3.7. Szolvencia-megfelelőség 2000-ben – az előző évhez hasonlóan – a szektor egészét tekintve jónak mondható volt a biztosítótársaságok szolvencia-megfelelősége. Az év végén mindegyik biztosító társaság szavatoló tőkéje meghaladta a minimális szavatoló tőke szükségletét, így a társaságok összességében 195%-os feltöltöttséggel rendelkeztek. Ugyanakkor a feltöltöttség aránya széles határok között mozgott. Mivel a minimális szavatoló tőke – egyszerűsítve – a díjjal, a kárkifizetéssel illetve a tartalékkal arányos, a kezdő biztosítók minimális szavatoló tőke szükséglete alacsony, vagyis feltöltöttségi arányuk magas. A biztosító későbbi fejlődése során ez a kezdeti magas feltöltöttség általában visszaesik. A biztonsági tőke feltöltöttség mértéke a szektorban kiemelkedően magas, a társaságok összességében mintegy ötször annyi biztonsági tőkével rendelkeznek, mint amennyi a jogszabály szerint minimálisan szükséges.

91

18. ábra A biztosítók tőke feltöltöttsége 1999-ben (szavatoló tőke/minimálisan szükséges szavatoló tőke,%)

7 6 5 4 3 2 1 0 0-99

100199

200299

300399

400499

500599

600699

700799

800899

900999

1000-

19. ábra A biztosítók tőke feltöltöttsége 2000-ben (szavatoló tőke/minimálisan szükséges szavatoló tőke,%)

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 0-99

100199

200299

300399

400499

500599

600699

700799

800899

900999

1000-

1.3.8. Egyesületek A biztosító egyesületek száma az 1999 végi 35-ről 2000 végére 38-ra nőtt. A biztosító egyesületek által kezelt szerződések záróállománya 2000-ben 113,5 ezer darab volt, 37,8%-kal magasabb az előző év azonos időszakának adatánál. Ebből az életbiztosítási ághoz 71,1 ezer darab szerződés, a nem életbiztosítási ághoz 42,5 ezer szerződés tartozott. A biztosító egyesületek összesített díjbevétele a teljes biztosítási piac díjbevételének 1,1%-a. 2000-ben 4,21 milliárd forintot tett ki, ami 31,7%-kal haladta meg az 1999. évit. Az élet üzletág díjbevétele 2000-ben (3,18 milliárd forint) 20%-kal, a nem-élet üzletágé 88,9%-kal volt magasabb a megelőző évinél. 92

A kárkifizetések és szolgáltatások összege 0,77 milliárd forint volt, 78,4%-kal magasabb az 1999-ben kifizetettnél. Ebből 0,41 milliárd forint az életbiztosításokhoz, 0,37 milliárd forint a nem-élet biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetés és szolgáltatás volt. A kárkifizetések és szolgáltatások összegének a díjbevételeknél gyorsabb növekedése következtében a biztosító egyesületek kár- és szolgáltatáshányada is magasabb volt 2000-ben, mint az azt megelőző évben: az élet ágban 10,2%-ról 12,8%-ra, a nem-élet ágban 30,3%-ról 35,8%-ra, összesen pedig 13,6%-ról 18,4%-ra. A biztosító egyesületek biztosítástechnikai tartalék és biztonsági tőke befektetéseinek nagysága 2000 végén 16,7 milliárd forintot tett ki, 35%-kal többet, mint 1999 végén. A biztosító egyesületek befektetéseinek szerkezete némiképp eltér a biztosítótársaságokétól, hiszen – bár a legnagyobb részarányt náluk is az állampapírok képviselik – az állampapírok aránya a befektetéseiken belül a biztosítótársaságok 82,9%-os állampapír részarányával szemben csak 65,5%. Igaz ugyan, hogy ezzel szemben a biztosító egyesületeknél magasabb (5,4%) az MNB papírok befektetéseken belüli részaránya, mint a társaságoknál (1,3%), de e két befektetési forma összarányát tekintve is 13,3 százalékponttal alacsonyabb a biztosító egyesületek kvázi kockázatmentes befektetéseinek összbefektetéseken belüli aránya a biztosítótársaságokénál. A biztosító egyesületek a biztosítótársaságoknál lényegesen nagyobb, 17,1%-os arányban választották befektetési formaként a részvényeket. A biztosító egyesületek szolvencia-megfelelősége a szektor egészét tekintve mind a szavatoló tőke, mind a biztonsági tőke tekintetében jó. Ugyanakkor néhány egyesület esetében az erre vonatkozó adatszolgáltatás hiányosságaival, illetve a nem megfelelő mértékű szolvencia mutatókkal összefüggésben a felügyelet intézkedett.

1.4. A pénztári piac fejlődése 2000-ben A tőkefedezeti elven működő magánnyugdíjpénztárak a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer második pillérét alkotják, kiegészítő jelleggel az első, felosztó kirovó elven működő társadalombiztosítási pillér mellett. Az önkéntes nyugdíjpénztárak a tagok önkéntes befizetésein alapuló, a hazai nyugdíjrendszer harmadik pillérét jelentő intézmények. Olyan öngondoskodási formát képviselnek, amely szintén tőkefedezeti elven működik. Az önkéntes egészségpénztárak az egészségbiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló szolgáltatások nyújtása, az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvasárlása céljából szerveződnek és szintén a tagok önkéntes befizetésein alapul. Az önkéntes önsegélyező pénztárak a társadalombiztosítási, szociális ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat nyújtanak, a tagság részvétele itt is önkéntes döntés alapján valósul meg. A magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és annak megítélése elválaszthatatlan az azt segítő pénztárszolgáltatók tevékenységétől. A pontos, naprakész nyilvántartás záloga az adminisztrációt végző szervezet, az eredményesség meghatározó eleme – amennyiben a pénztár kihelyezi vagyonkezelési tevékenységét – pedig a vagyonkezelő tevékenysége. A pénztári letétkezelő a befektetési szolgáltatások tekintetében bizonyos ellenőrzési, a törvényességet felügyelő funkciókat lát el. Nyugdíjpénztáraknál a szolgáltatás-nyújtással összefüggésben az évek előrehaladtával egyre inkább előtérbe kerülnek a biztosításmatematikai feladatok. Önkéntes egészségpénztáraknál a már említett pénztárszolgáltatók köre ki egészül még a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel.

93

2000 végén a magán nyugdíjpénztárak három éves, az önkéntes nyugdíjpénztárak többsége hét éves gazdálkodási tapasztalattal rendelkezett. A pénztári piac 2000-ben fejlődésének új szakaszába lépett, míg a nyugdíjpénztáraknál az alapítási hullám lezárult és már a fúziós folyamatok rajzolták át a működő pénztárak piacát, addig az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak fejlődése új lendületet vett. A pénztárak egyesülése egyrészt a mögöttük álló intézmények fúziója miatt, másrészt méretgazdaságossági szempontok miatt következett be. A piaci verseny nemcsak a pénztárak, hanem a pénztárszolgáltatók között is éleződött, a pénztárszolgáltatók árban és a szolgáltatások minőségében egyaránt versenyeznek egymással. 38. tábla A pénztári szektor főbb jellemzői 2000-ben Főbb jellemzők

Működésük kezdete Pénztárak száma Tagok száma (ezer fő) Vagyon (milliárd forint) Egy főre eső tagdíjbefizetés(Ft/fő/hó) Egy főre eső működési költség (Ft/fő/hó) Egy főre eső vagyon (ezer Ft/fő) Egy főre eső szolgáltatás értéke (Ft/fő/hó)

MagánnyugdíjÖnkéntes pénztárak pénztár Nyugdíjpénztár Egészségpénztár 1998 25 2193,4 175,6 3342 208

1994 116 1080,6 224,3 4493 257

1995 30 71,4 4,0 5260 780

Önsegélyező pénztár 1995 20 60,5 0,85 3589 235

80 0

208 553

56 2245

14 4309

A nyugdíjpénztári tagok által – a két pillérben összesen felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítások értéke év végén elérte a 400 milliárd forintot. Ez a vagyontömeg a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának 6,2%-ával volt egyenlő, ami lényegesen magasabb volt a megelőző évi 4,4%-os aránynál.

1.4.1. Magánnyugdíjpénztárak 2000-ben tovább folytatódott az előző évben tapasztalt koncentráció. Az 1999 végi 30 tevékenységi engedéllyel rendelkező és ténylegesen működő magán nyugdíjpénztárbólöt beolvadást követően 2000 végére 25 működött. A 25 magán nyugdíjpénztár közül 12 hátterében jellemzően bank, illetve biztosító társaság, 8 esetében munkáltató áll, továbbiöt pénztár esetében pedig vegyes (önkéntes pénztár és/vagy több kisebb munkáltató általi) alapításról van szó. A magán nyugdíjpénztári szektorban 2000-re – ami a rendszer működésének harmadik évét jelentette – a nagy piactisztulás lezajlott, alapítás már nem történt, hiszen a tisztán felosztó-kirovó elven működő nyugdíjrendszerből történő önkéntes átlépés 1999. augusztus 31-én lezárult, további pénztártagokat csupán a pályakezdők jelentenek, ami éves szinten 70-80 ezer új tagot jelent.

94

39. tábla A magánnyugdíjpénztárak háttere Háttér

Pénztárszám (db; %) 7 28,0 5 20,0 8 32,0 5 20,0 25 100,0

Banki Biztosítói Munkáltatói Egyéb (vegyes) Összesen

Létszám (millió fő; %) 0,741 33,8 1,218 55,5 0,074 3,4 0,16 7,3 2,193 100,0

Vagyon (milliárd forint; %) 56,8 32,3 97 55,2 12,1 6,9 9,7 5,5 175,6 100,0

A magán nyugdíjpénztári taglétszámot egyik oldalról az új belépők, másik oldalról a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők (köztük a rokkant nyugellátottá válók), valamint igen kis számban ugyan, de az elhalálozások száma befolyásolja. 2000 végén a magán nyugdíjpénztári taglétszám 2,19 millió fő volt, a tagok túlnyomó többsége (88%) önkéntesen választotta a magán nyugdíjpénztári tagságot. 2000 volt az első olyan év, amikor már csak a pályakezdőkkel bővülhetett a létszám, az ő belépésük éves szinten 6,3%-os taglétszám növekedést eredményezett. A magánpénztárak működésének indulása óta 32 ezer fő lépett vissza a kizárólag felosztó-kirovó rendszerbe. A megváltozott szabályozás értelmében ezt a döntést 2002. december 31-ig még bármely pénztártag meghozhatja. Szintén kismértékű volt az eddigiekben a pénztárak közötti fluktuáció, a rendszer indulása óta a tagság kevesebb mint 1%a (15 ezer fő) lépett át másik magán nyugdíjpénztárba. 40. tábla A magánnyugdíjpénztári taglétszám alakulása (fő;%) Megnevezés Taglétszám Növekedés Taglétszám növekedési ütem Önként átlépők Növekedés Pályakezdők Növekedés

1998 1 346 732

1 300 393 46 339

1999 2 064 143 717 411 53,3% 1 900 695 600 302 163 448 117 109

2000 2 193 437 129 294 6,3% 1 935 475 34 780 257 962 94 514

20. ábra A magánnyugdíjpénztári taglétszám alakulása (ezer fő)

2 500 Pályakezdők 2 000

Önként átlépők

1 500 1 000 500 0 1998

1999

95

2000

21. ábra A magánnyugdíjpénztári tagság és a gazdaságilag aktív népesség száma és aránya (ezer fő;%) 4 500

60,0%

4 000

50,0%

3 500

Magánnyugdíj pénztári taglétszám

40,0%

3 000 2 500

30,0%

2 000

Gazdaságilag aktív népesség

20,0%

1 500 1 000

10,0%

500

Arányuk

0,0%

0 1998

1999

2000

A pénztártagok közel négyötödét a 20-40 éves korosztály alkotja. A magán nyugdíjpénztári tagságban a 25-29 éves korosztály 23,2%-ot, a 20-24 évesek további 22,1%-ot, a 30-34 éves korosztály pedig 19,1%-ot képvisel. A korcsoportos megoszlás tekintetében 1999 év végéhez képest számottevő változás nem történt, bár a pályakezdők belépésével természetszerűleg megnőtt a 25-29 éves korosztály részaránya. A pénztártagok átlagéletkora 31 év. A 2000. év végére vonatkozó adatok szerint a gazdaságilag aktív népesség 52,5%-át regisztrálták tagként a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerben. 22. ábra A magánnyugdíjpénztári tagság korcsoportonkénti megoszlása (%)

100%

0,6% 4,6%

0,7% 5,4%

90%

11,4%

11,2%

14,9%

14,3%

80%

5045-49

70% 60%

40-44 19,3%

19,1%

22,7%

23,2%

35-39

50% 40%

30-34 25-29

30% 20% 22,3%

22,1%

4,2%

4,0%

1999

2000

20-24

10% 0%

96

15-19

2000 folyamán 86 milliárd forint tagdíjjellegű bevételt könyveltek el a pénztárak, szemben az 1999. évi közel 60 milliárdos bevétellel. Éves átlagban az összes tagdíjjellegű bevétel 96%-a azonosított és jóváírt, további 4%-a azonosítatlan és függő számlára helyezett összeg volt. A függő tételek, mint a pénztári gazdálkodás problémás területe a magánnyugdíjrendszer bevezetése óta jelen van. Aránya minden negyedév végére 1-2%-ra csökken, mert a tételek többsége azonosításra kerül. Az azonosított, egyéni számlára jóváírt tagdíjbevételek 96%-a kötelező tagdíjként folyt be, további 4%-a kiegészítő tagdíjként. Az arányok a korábbi időszakokhoz képest nem mutattak számottevő változást. Az év folyamán 8 milliárd forint befektetési tevékenységből származó nettó bevételt könyveltek el a magán nyugdíjpénztárak. 2000-ben a magán nyugdíjpénztárak az 1999. évi 4 milliárd forintnál többet, összesen 5,3 milliárd forintot számoltak el működési költségként. Ez az összeg az azonosított tagdíjbevétel 5-6%-a. A pénztárak valós működési költségét csak részben fedezte a tagdíjból levont és működési tartalékba helyezett összeg, a pénztárak a többlet-finanszírozási igényt az alapítók, illetve támogatók által nyújtott támogatásokból finanszírozták. (2001-ben már ezen tendencia visszaszorulása tapasztalható.) A működési költségeken belül – éves átlagban – a tagszervezéssel járó költségek 6%-os, a pénztári alkalmazottak munkabére és közterhei 8%-os, a pénztári tisztségviselők és szaktanácsadók tiszteletdíja 4%-os részarányt képviseltek. A működési költségek legnagyobb hányadát az adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak jelentették 50%-os részaránnyal. További 9%-ot tett ki a garanciadíj és a felügyeleti díj* együttes összege. A fennmaradó 23%-ot az anyagjellegű ráfordítások, a marketingköltség valamint a nem nevesített egyéb költségek jelentették. 41. tábla A magánnyugdíjpénztári működési költségek összetétele (millió forint;%) Működési költség Anyagjellegű ráfordítás Pénztári alkalmazottak munkabére és közterhei Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja és közterhei Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak Könyvvizsgálat díja Aktuáriusi díj Szaktanácsadás díja Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség Felügyeleti díj Garanciadíj Egyéb költségek, ráfordítások Összesen

2000 millió forint 193,712 410,535 111,085 323,935 2705,316 30,791 11,332 64,562 22,932 162,345 324,136 1000,044 5360,725

% 3,61 7,66 2,07 6,04 50,47 0,57 0,21 1,20 0,43 3,03 6,05 18,66 100,00

A pénztárak vagyona alapvetően a tagdíjjellegű bevételekkel, valamint a befektetésekből származó nettó bevételekkel gyarapszik. 2000. év végére a nyilvántartási értéken számított vagyon elérte a 175 milliárd forintot, ami közel duplája az előző év végi értéknek. Az 1 főre eső vagyon 2000 végén a szektorban átlagosan 80 ezer forintot tett ki. Ez az összeg nem egyenlő a tag egyéni számláján jóváírt tényleges megtakarítás értékével, mert a szféra vagyona a fedezeti, a működési és a likviditási tartalékokban lévő együttes befektetett összeget jelenti. * A felügyeleti díj 2000-ben a realizált tagdíjbevétel 2 ezreléke volt, azonban mértéke 2001. január 1-től - törvénymódosítással – 3,5 ezrelékre emelkedett.

97

1999 végén az 1 főre eső vagyon a szektor átlagában még csak 43 ezer forint volt. A gyakorlatban a pénztárak alapvetően csak a fedezeti tartalékot fektették be, bár néhány esetben a likviditási és működési tartalékon jelentkező szabad pénztári eszközöket is befektetésére is sor került. A tagok egyéni számláin jóváírt (hozammal növelt tagdíj) értéket csakis a fedezeti tartalék képezi. A pénztárak befektetési tevékenységét törvény és kormányrendelet egyaránt szabályozza. A pénztárak kizárólag azokba a befektetési formákba és azon korlátok között fektethetik be eszközeiket, amelyet a jogszabályok megneveznek. Az egyes befektetési formák kockázatosságuk alapján portfólió-osztályokba vannak sorolva. A magán nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységéről három éves működés után általánosságban elmondható, hogy a pénztárak – azok vagyonkezelői – nem használták ki azokat a lehetőségeket (korlátokat), amelyeket a rendelet előírásai megengednek. Igaz, 2000-ben, az adott piaci környezetben ez nem is lett volna ésszerű, mert míg a kötvénypiac ingadozást, a részvénypiac egyértelmű veszteséget mutatott. A magán nyugdíjpénztárak portfólió-összetételét tekintve az 1999 végi állapothoz képest az állampapírokban megtestesülő vagyonrész 83,4%-ról 77,9%-ra csökkent, ugyanakkor a részvényarány közel 10%-ról 14,6%-ra nőtt. A vagyon többi részét a pénztárak befektetési jegyekben (2,6%), valamint kötvényekben (2,3%) tartották. A bankbetétben, bankszámlán lévő, valamint egyéb befektetési formában megtestesülő vagyon aránya 1,4%-ot tett ki a 2000 végi adatok szerint. Bár a magán nyugdíjpénztárak először 2000-ben eszközölhettek – a jogszabályban meghatározott kereteken belül – külföldi befektetéseket, ezek részaránya elérte a vagyon 2,0%-át. A külföldi befektetések között részvények, kötvények és befektetési jegyek egyaránt szerepeltek. 42. tábla A magánnyugdíjpénztári portfólió-összetétel (milliárd forint;%) Befektetési forma Bankszámla, készpénz Bankbetét Állampapír Részvény Kötvény Befektetési jegy Egyéb Összesen

1999. IV. n.év 2,463 2,7% 0,297 0,3% 74,903 83,4% 8,849 9,9% 1,483 1,7% 1,494 1,7% 0,286 0,3% 89,775 100,0%

2000. IV. n.év 2,027 1,2% 0,334 0,2% 136,765 77,9% 25,732 14,6% 4,054 2,3% 4,653 2,6% 2,078 1,2% 175,642 100,0%

23. ábra A magánnyugdíjpénztári portfólió-összetétel 2000. év végén (%)

Részvény

Kötvény Befektetési jegy Egyéb Bankszámla, készpénz

Állampapír

98

Bankbetét

A magán nyugdíjpénztári szektor főbb tendenciáit a 6 legnagyobb – 100 ezer főnél nagyobb létszámmal és 6 milliárd forintnál nagyobb értékű vagyonnal rendelkező – magán nyugdíjpénztár határozta meg, amelyek a tagság 84%-át, valamint az összes vagyon közel 80%-át koncentrálták. Hátterükben jellemzően bankok és biztosítótársaságok állnak, tagsági körük nyílt, munkáltatóhoz való tartozásuk nem jellemző. Ugyanakkor fontos szerepük van a szektorban a kis pénztáraknak is, amelyek hátterében alapvetően stabil munkáltatók állnak. 43. tábla A magánnyugdíjpénztári létszám koncentrációja (fő;%) Megnevezés Taglétszám A hat legnagyobb pénztár taglétszáma és részesedése A többi pénztár taglétszáma

1998 1 346 732 1 117 413 83,0% 229 319 17,0%

1999 2 064 143 1 734 810 84,0% 329 333 16,0%

2000 2 193 437 1 841 108 83,9% 352 329 16,1%

44. tábla A magánnyugdíjpénztári vagyon koncentrációja (milliárd forint;%) Megnevezés Vagyon A hat legnagyobb pénztár vagyona és részesedése A többi pénztár vagyona

1998 28,819 22,104 76,7%

1999 89,775 71,493 79,6%

2000 175,642 139,457 79,4%

6,715 23,3%

18,283 20,4%

36,185 20,6%

A magán nyugdíjpénztárak teljesítményével kapcsolatban fontos hangsúlyozni – ahogyan azt a pénztárak is megteszik – , hogy 2-3 éves teljesítmény alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a szektor eredményességére vonatkozóan, hiszen természtéből adódóan hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarításokról van szó. Emellett azonban alapvető követelményként fogalmazódik meg az az elvárás, hogy a pénztári befizetések legalább befizetéskori értéküket őrizzék meg. A pénztáraknak négy hozamrátát kell számítaniuk és nyilvánosságra hozniuk: ¾ összes pénztári eszközre számított bruttó,8 ¾ összes pénztári eszközre számított nettó,9 ¾ fedezeti tartalékra számított bruttó, valamint ¾ fedezeti tartalékra számított nettó hozamrátákat.

8

A bruttó hozamráta azt mutatja meg, hogy a tárgyévi vagyonnövekedés mennyiben adódik befektetési tevékenységből származó hozamjellegű eredményből 9 A nettó hozamráta azt mutatja meg, hogy a tárgyévi vagyonnövekedés – megtisztítva a működéssel, valamint a vagyonkezeléssel és letétkezeléssel kapcsolatban felmerült költségektől és ráfordításoktól – mennyiben adódik befektetési tevékenységből származó hozamjellegű eredményből

99

45. tábla A magánnyugdíjpénztárak 2000. évi teljesítménye (%) Megnevezés

Összes pénztári eszközre számított nettó hozamráta

Fedezeti tartalékra számított nettó hozamráta

Összes pénztári eszközre számított bruttó hozamráta

Fedezeti tartalékra számított bruttó hozamráta

Minimális érték

2,54

2,54

2,27

2,73

Maximális érték Szektorátlag Vagyonnal súlyozott szektorátlag

13,60 7,36 6,46

13,60 7,39 6,30

13,60 7,90 7,27

13,60 7,99 7,20

24. ábra 2000. évi magánnyugdíjpénztári teljesítmények

16% Fedezeti tartalék nettó hozamráta

14% 12%

Infláció

10% 8%

Számtani átlag

6% 4%

Vagyonnal súlyozott számtani átlag

2% 0% 1

3

5

7

9

11

13

15

17

19

21

23

A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye mindegyik mutató alapján számítva elmaradt 2000ben a korábbi évek, valamint a hasonló piaci tevékenységek eredményességétől. A fedezeti tartalékra számított nettó hozamráták alapján a 24 jelentő10 pénztár közül 22-nél az elért hozam alacsonyabb volt az éves inflációnál, így ezek a pénztárak nem tudtak pozitív reálhozamot elérni. 1.4.2. Önkéntes pénztárak Az önkéntes pénztári szférában továbbra is a nyugdíjpénztárak határozzák meg az uralkodó tendenciákat, mivel ezek tudhatják magukénak az önkéntes pénztári tagság 90%-át és a pénztári vagyon több mint 98%-át. Ugyanakkor 2000-ben 11 egészségpénztár és négy önsegélyező pénztár folyamodott tevékenységi engedélyért a felügyelethez. A beküldött 10

Az adatszolgáltatás időszakában már folyamatban lévő összeolvadás miatt egy pénztár nem jelentett.

100

anyagok hiányosságai miatt azonban a tárgyévben – egy kivétellel – nem kapták meg a tevékenységi engedélyt. A végelszámolások és felszámolások is jelentős mértékben befolyásolták az önkéntes pénztári piac szereplőinek életét. A pénztárak tevékenységének megszűnéséhez alapvetően méretgazdaságossági, költséggazdaságossági okok vezetnek, ezen túl a mögöttük álló, elsősorban pénzügyi intézmény fúziója miatti megszűnés említhető. 46. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztárak jellemzői 2000 végén Önkéntes pénztárak száma Nyugdíjpénztárak Egészségpénztárak Önsegélyező pénztárak Összesen

Pénztárak megoszlása (%) 116 70 30 18 20 12 166 100

Taglétszám ezer fő % 1 080,60 89,1 71,4 5,9 60,5 5 1 212,50 100

Vagyon milliárd forint 224,3 4 0,85 229,15

% 97,9 1,7 0,4 100

Önkéntes nyugdíjpénztárak Az önkéntes nyugdíjpénztárak már 1994 óta tevékenykednek, 1996 volt a telítődés éve, azóta a megszűnések, a fúziók és az alapítások párhuzamosan zajlottak. A létszámnövekedés már 1999-ben lelassult, és ez a lassúbb ütem jellemezte a 2000. évet is. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a meglévő tagok gyarapítják a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarításaikat, az új tagok éves szinten mindössze 60-70 ezer embert jelentenek. A növekedés lehetősége azonban nem merült ki – a 2,19 millió magán nyugdíjpénztári tag nem mindegyike önkéntes pénztári tag is. Mivel a magán nyugdíjpénztári tagság 88%-át az önkéntes belépők teszik ki, így valószínűsíthető, hogy a pénztárakhoz kötődő nyugdíjcélú megtakarításokat nem ellenzik, nem kizárt, hogy közülük újabb és újabb önkéntes nyugdíjpénztári tagokat lehet toborozni. A tevékenységi engedéllyel rendelkező pénztárak száma év végén 116 volt. 2000-ben jelentős átrendeződés zajlott ezen a piacon, 7 végelszámolás fejeződött be és az év végén további négy volt folyamatban, valamint öt pénztárnak volt felügyeleti felszólítása végelszámolásra. A végelszámolások mellett a felszámolás is több önkéntes nyugdíjpénztárt érintett, négy pénztárnál a bíróság már kijelölte a felszámolót, továbbiöt bírósági szakaszban van. Az önkéntes nyugdíjpénztárak piaca mind létszámuk, mind vagyonuk tekintetében nagyon differenciált. A 2000. év végére vonatkozó adatok szerint a 15 legnagyobb – 20 000 főnél nagyobb létszámmal és 4 milliárd forintnál nagyobb vagyonnal rendelkező – pénztár tömörítette a tagság közel 80%-át és koncentrálta a vagyon közel 70%-át. Az adatok szerint az önkéntes nyugdíjpénztári szférában is koncentráció figyelhető meg, ennek mértéke azonban elmarad a magánpénztári koncentrációtól. Amíg azonban a magán nyugdíjpénztárak esetében az alapítók között egyértelmű a pénzügyi szektor dominanciája, addig az önkéntes nyugdíjpénztári szektorban jelentős a munkáltatói háttér szerepe is. 47. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztári létszám koncentrációja (fő;%) Megnevezés Taglétszám A 15 legnagyobb pénztár taglétszáma és részesedése A többi pénztár taglétszáma

1998 939 291 507 555 54,0%

1999 1 007 360 661 877 65,7%

2000 1 080 576 850 906 78,7%

431 736 46,0%

345 483 34,3%

229 670 21,3%

101

48. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon koncentrációja (milliárd forint;%) Megnevezés Vagyon A 15 legnagyobb pénztár vagyona és részesedése A többi pénztár vagyona

1998 101,46 48,442 47,7% 53,018 52,3%

1999 159,588 94,414 59,2% 65,174 40,8%

2000 224,305 158,718 70,8% 65,587 29,2%

2000 végére az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma meghaladta az 1,08 millió főt. Az önkéntes nyugdíjpénztári piac már 1999 folyamán telítődni látszott, 2000-ben egyértelműen csekélyebb, az előző év végihez képest nem egészen 7%-os taglétszám-növekedés következett be. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az év folyamán 58 milliárd forint tagdíjjellegű bevételt könyveltek el, ez 5%-kal több, mint az előző évi tagdíjjellegű bevétel. Éves átlagban az összes tagdíjjellegű bevétel 98%-a azonosított és jóváírt, 2%-a azonosítatlan és függő számlára helyezett összeg volt. Az azonosított egyéni számlára jóváírt tagdíjbevételek 66%-a munkáltatói hozzájárulásokból, 26%-a tagok által befizetett tagdíjból, további 8%-a pedig támogatásból származott. Az év folyamán 14 milliárd forint befektetési tevékenységből származó nettó bevételt könyveltek el az önkéntes nyugdíjpénztárak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az év folyamán közel 3 milliárd forint működési költséget számoltak el, ami a tárgyévi azonosított tagdíjbevétel 5-6%-a. A magánpénztárakhoz hasonlóan a többlet működési költséget a háttérintézmények, a támogatók által folyósított támogatások fedezték, ez a tendencia azonban itt is csökkenő. A működési költségeken belül a tagszervezéssel járó költségek 6%-ot, a pénztári alkalmazottak munkabére és közterhei 19%-ot képviseltek. Közel 11%-os arányt jelentettek a pénztári tisztségviselők tiszteletdíjai és közterhei, valamint a szakértők tiszteletdíjai. A működési költségek legnagyobb hányadát az adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak jelentették 40%os részaránnyal. További 3%-ot tett ki a felügyeleti díj összege, ez a 2000-ben realizált tagdíjbevételek két ezrelékének felelt meg. A fennmaradó 21%-ot az anyagjellegű ráfordítások, a marketingköltség, valamint a nem nevesített egyéb költségek jelentették. 49. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztári működési költségek összetétele (millió forint;%) Működési költség Anyagjellegű ráfordítás Pénztári alkalmazottak munkabére és közterhei Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja és közterhei Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak Könyvvizsgálat díja Aktuáriusi díj Szaktanácsadás díja Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség Felügyeleti díj Egyéb költségek, ráfordítások Összesen

102

2000 millió forint 207,514 609,372 181,767 206,79 1269,722 67,325 17,045 84,805 141,501 107,055 323,692 3216,588

% 6,45 18,94 5,65 6,43 39,47 2,09 0,53 2,64 4,40 3,33 10,06 100,00

Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységét, a pénztári portfólió összetételét – a magánpénztárakhoz hasonlóan – a pénztárakra vonatkozó befektetési rendelet szabályozza és korlátozza. 2000 végére az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona – az előző év végéhez képest több mint 40%-os növekedéssel – megközelítette a 225 milliárd forintot. Az egy főre eső vagyon a 2000. év végén a szektorban átlagosan 208 ezer forintot tett ki, amely esetben vagyon alatt a fedezeti, a működési és a likviditási tartalékon ténylegesen jóváírt megtakarítások együttes értékét értjük. 1999. év végén az egy főre eső vagyon értéke a szektorban átlagosan 106 ezer forint volt. Portfóliójuk összetétele és annak változása csaknem teljesen megegyezett a magánpénztárakra jellemzővel. Befektetési teljesítményük – ugyancsak a magán nyugdíjpénztárak teljesítményéhez hasonlóan – elmarad a korábbi évek, valamint a hasonló piaci tevékenységek eredményességétől. 50. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió-összetétel (milliárd forint;%) Befektetési forma Bankszámla, készpénz Bankbetét Állampapír Részvény Kötvény Befektetési jegy Egyéb Összesen

1999. IV. n. év 3,255 2,00% 2,117 1,30% 122,5 76,80% 18,425 11,50% 6,065 3,80% 6,326 4,00% 0,9 0,60% 159,588 100,00%

2000. IV. n. év 3,594 1,60% 6,157 2,70% 162,359 72,40% 31,352 14,00% 8,453 3,80% 8,647 3,90% 3,744 1,70% 224,305 100,00%

25. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió-összetétel

Részvény 14%

Kötvény 4% Befektetési jegy 4% Egyéb 2% Bankszámla, készpénz 2% Bankbetét 3%

Állampapír 71%

Az önkéntes nyugdíjpénztárak az év folyamán 7 milliárd forint értékű szolgáltatást nyújtottak, amelynek 95%-a egyösszegű kifizetés volt, további 5%-a pedig járadékszolgáltatás formájában került kifizetésre. A pénztárak által nyújtott szolgáltatás értéke a vagyon arányában kifejezve 3%-ot tett ki.

103

51. tábla Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2000. évi teljesítménye Megnevezés

Minimális érték

Összes pénztári eszközre számított nettó hozamráta 0,56

Fedezeti Összes pénztári Fedezeti tartalékra eszközre tartalékra számított nettó számított bruttó számított bruttó hozamráta hozamráta hozamráta 1,18 1,56 1,03

Maximális érték

16,77

15,20

16,77

15,40

Szektorátlag

7,92

7,82

8,63

8,43

Vagyonnal súlyozott szektorátlag

6,93

6,81

8,15

8,02

Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak A tevékenységi engedélyért folyamodó egészség és önsegélyező pénztárak korábban említett viszonylag magas száma mellett ezt a piacot is jellemzik a piactisztulás különböző formái. 2000 végén egy egészségpénztár végelszámolása volt folyamatban, két pénztár megindult végelszámolását pedig felszámolássá kellett átalakítani. egy-egy egészség- és önsegélyező pénztárnál kijelölésre került a felszámoló és további négy egészségpénztárnál a felszámolás a bírósági szakaszban tart. 2000 végén 30 egészségpénztár és 20 önsegélyező pénztár működött a piacon. Az önkéntes egészségpénztárak több mint 71 ezer főt, az önsegélyező pénztárak több mint 60 ezer főt tartottak nyilván. Az önkéntes egészségpénztáraknál 1999. év végéhez képest közel 47%-os, az önsegélyező pénztáraknál 31%-os volt a taglétszám növekedési üteme. 26. ábra Az egészség- és önsegélyező pénztári taglétszám alakulása (fő)

80 000 Egészségpénztárak

70 000

Önsegélyező pénztárak

60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

A tavalyi év folyamán az egészségpénztárakba 4 milliárd forint tagdíjjellegű és támogatóktól származó bevétel érkezett. Ez a bevétel az előző év egészében befolyt 2 milliárd forintnak pontosan a kétszeresét jelentette. A tagdíjjellegű és támogatói befizetések 54%-át a munkáltatói hozzájárulások, 38%-át a támogatások, további 8%-át a tagok által fizetett tagdíjak tették ki. A tagdíjjellegű és támogatóktól származó elszámolt bevételek az önsegélyező pénztárak esetében 2,5 milliárd forintot tettek ki. Ez a bevétel az előző évi értéket (1,9 milliárd forint) közel 32%kal haladta meg. A tagdíjjellegű és támogatói befizetések 18%-át a munkáltatói hozzájárulások, 78%-át a támogatások, további 4%-át a tagok által fizetett tagdíjak tették ki. 104

Az önkéntes egészség és önsegélyező pénztárak folyamatosan nyújtanak szolgáltatásokat, 2000-ben ezek értéke közel 1,7 milliárd forint volt, az előző évi 0,8 milliárd forint értékű szolgáltatással szemben. Az egészségpénztárak elsősorban prevenciós jellegű szűrővizsgálatokat, fogorvosi ellátást, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz megvásárlásához ártámogatást, valamint életmódra vonatkozó szolgáltatásokat nyújtanak. Az egészségpénztárak a szolgáltatási kiadásokon túl 600 millió forint működési kiadást eszközöltek, ami 63%-kal haladja meg az 1999-ben elszámolt működési költségeket. Az önsegélyező pénztárak által nyújtott szolgáltatások meghaladták az egészségpénztárakét, az év folyamán közel 2,9 milliárd forintot tettek ki, szemben az előző évi 0,7 milliárd forinttal. Az önsegélyező pénztárak szolgáltatásai elsősorban szülési, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatási, oktatási, lakásfenntartási és temetési segélyek körére terjednek ki. Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatási kiadásokon túl 155 millió forint működési kiadást számoltaka el, több mint ötszörösen meghaladva a megelőző évi költségeket. 27. ábra Az egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatási kiadásai (ezer forint)

3 500 000 3 000 000

Egészségpénztárak Önsegélyező pénztárak

2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

Az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak vagyona alapvetően a tagdíjjellegű bevételekkel és a befektetési tevékenységből származó bevételekkel nő, ugyanakkor a működési költségekkel, a befektetési tevékenységből származó ráfordításokkal, de mindenekelőtt a nyújtott szolgáltatások értékével csökken. Az egészségpénztárak így számított vagyona 1999 végéhez képest megduplázódott, 4 milliárd forintra emelkedett. Az önsegélyező pénztárak összesített vagyona az év végén 850 millió forint volt, míg ugyanez az összeg 1999 végén 1,16 milliárd forintot tett ki. A vagyoncsökkenés a nagyarányú szolgáltatás-nyújtás következménye volt. 2000 év végén az egészségpénztárak portfóliójának 71%-át az állampapírok, valamint az állam által garantált értékpapírok tették ki. 7%-ot képviseltek a tőzsdén jegyzett értékpapírok (kötvény, részvény), 15%-ot a bankszámla és bankbetétek, további 7%-ot a befektetési jegyek és egyéb befektetési eszközök állománya. Az önsegélyező pénztárak portfóliója a többi pénztártípusétól jelentősen eltért, mindössze 40%-át fektették állampapírokba, valamint az állam által garantált értékpapírokba. 2%-ot képviseltek a tőzsdén jegyzett értékpapírok (részvény), 57%-ot a bankszámla és bankbetétek, további 1%-ot a befektetési jegyek állománya.

105

Statisztikai táblák

106

2.1. A statisztikai táblák tartalomjegyzéke A felügyeleti tevékenység adatai Helyszíni vizsgálatok a felügyelt intézményeknél Hitelintézeteknek kiadott határozatok száma Hitelintézeteknek kiadott határozatok összetétele Egyéb hitelintézeti határozatok Pénzügyi vállalkozások számára kiadott határozatok A felügyelt hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások száma, 2000. december 31. Befektetési szolgáltatók számára kiadott határozatok Egyéb tőkepiaci határozatok A felügyelt tőkepiaci szolgáltatók száma, 2000. december 31. Biztosító részvénytársaságok számára kiadott engedélyek Biztosító egyesületek számára kiadott engedélyek Biztosítási alkuszok számára kiadott engedélyek Biztosítási szaktanácsadók számára kiadott engedélyek Jogérvényesítés a biztosító részvénytársaságok körében Jogérvényesítés a biztosító egyesületek körében Jogérvényesítés a biztosítási alkuszok körében Jogérvényesítés a biztosítási szaktanácsadók körében A felügyelt szolgáltatók száma, 2000. december 31. Pénztári engedélyezés és jogérvényesítés A felügyelt pénztári intézmények száma, 2000. december 31. A pénztárak létszáma, 2000. december 31. A pénztárak vagyona, 2000. december 31. A felügyeletre benyújtott panaszok megoszlása

Statisztikai táblák a felügyelt szektorok tevékenységéről

A hitelintézetek elemzési csoportjainak kialakítása, összetétele A bankszektor eszközei

107

A bankszektor forrásai A bankok eszközstruktúrája A bankok forrásstruktúrája A bankok mérlegen belüli devizapozíciója A bankok tulajdonosi szerkezete A bankszektor eredménye A bankszektor mérlegen kívüli kötelezettségei A bankszektor átlagos állományi létszáma A bankszektor minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliója A bankszektor tőkemegfelelési mutatója A szövetkezeti hitelintézetek eszközstruktúrája A szövetkezeti hitelintézetek forrásstruktúrája Az elemzési csoportok összetétele - befektetési vállalkozások A befektetési vállalkozások eszközei A befektetési vállalkozások forrásai A befektetési vállalkozások eredménye A biztosítótársaságok mérlegadatai, 1999-2000 A biztosítótársaságok mérlegadatai, 2000 A biztosítótársaságok eredménykimutatása, 1999-2000 A biztosítótársaságok eredménykimutatása, 2000 A biztosítótársaságok főbb mérleg- és eredménykimutatás-adatainak alakulása, 1996-2000 A biztosítási szerződések záróállományának alakulása A biztosítási díjbevétel megoszlása ágazatonként Külföldi tulajdonrész alakulása a biztosítótársaságok tulajdonlásában A biztosítótársaságok biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőke befektetéseinek megoszlása Biztosító egyesületek díjbevételei és kárkifizetései A magánnyugdíjpénztári portfólió-összetétel A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye A magánnyugdíjpénztári működési költségek összetétele Az önkéntes pénztári taglétszám alakulása Az önkéntes pénztári vagyon alakulása

108

Az önkéntes nyugdíjpénztári befektetések Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítménye Az önkéntes nyugdíjpénztári működési költségek összetétele Az egészségpénztári befektetések Az önsegélyező pénztári befektetések Az önkéntes pénztárak szolgáltatási kiadásai

109

Helyszíni vizsgálatok a felügyelt intézményeknél Felügyelt intézmények Bankok Szakosított hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Befektetési vállalkozások Befektetési alapok Biztosítók Pénztárak Összesen

Átfogó vizsgálat 1999 2000 23* 13** 5 5 118 87 13# 11 52 40 10 9 13### 12 71 65 305 242

Célvizsgálat 1999 2000 13 36*** 1 –– 2 14 2 8 28 48 2 3 1 2 213 73 262 184

Utóvizsgálat 1999 2000 –– –– –– 1 1 1 –– –– 1 1 –– –– –– 2 –– 18 2 23

Rendkívüli vizsgálat Téma-vizsgálat 1999 2000 1999 2000 –– –– –– 2 10 8 –– 2 –– –– –– –– 70 60 –– –– –– –– 2 4 –– –– –– –– –– 3 –– 2 –– 15 12 –– 80 86 14 10

Összesen 1999 2000 36 51 16 16 121 102 85 79 83 93 12 12## 14 21 296 171 663 545

* Ebből öt vizsgálat bankcsoporti volt és két vizsgálat brókercégre is kiterjedt ** Ebből három vizsgálat bankcsoporti volt, egy pedig univerzális banki tevékenységre irányult *** Ebből 31 bankra két különböző fogyasztóvédelmi vizsgálat keretében került sor # A pénzügyi vállalkozások átfogó vizsgálatának gyakoriságára nincs törvényi előírás. A bankcsoporthoz tartozók átfogó vizsgálatát a banki vizsgálati ciklus szerint végezzük. ## Az alapkezelőknél végzett vizsgálatok összesen 47 befektetési alapot fogtak át ### A törvény módosításával 2001. január 1-jétől a felügyelet – az eddigi ötévenkénti helyett – kétévente köteles átfogó ellenőrzést tartani a biztosítóknál.

Hitelintézeteknek kiadott határozatok száma 1999 1444

2000 721

110

Hitelintézeteknek kiadott határozatok összetétele Megnevezés

Bank*

Alapítási engedély Működési engedély Egyesülési engedély Tevékenységi kör bővítése Tevékenységi kör bővítése + alapszabály módosítása Személyi változások Intézkedések Bírságok Részesedésszerzés Szabályzatok Ügynök igénybe vételével végzett pénzügyi szolgáltatás Összesen

1999 0 1 2 4 0 128 70 12 9 1 60 287

Szövetkezeti hitelintézet 1999 2000 1 0 1 0 30 2 28 58 4 37 88 45 269 61 3 0 0 1 1 44 78 68 503 316

2000 0 1 0 0 5 86 23 17 4 11 57 204

* Beleértve a szakosított pénz- és hitelintézeteket is

Egyéb hitelintézeti határozatok Megnevezés Ügynöki engedély Betétállomány átruházás Bankképviseletekkel kapcsolatos határozat Devizaműveletek végzésére vonatkozó engedély Engedély visszaadása Kérelem elutasítása Eljárás megszüntetése Informatikai adatkérés Egyéb Összesen

111

1999 65 9 15 2 5 17 17 300 224 654

2000 82 3 7 1 3 11 20 0 74 201

Összesen 1999 1 2 32 32 4 216 339 15 9 2 138 790

2000 0 1 2 58 42 131 84 17 5 55 125 520

Pénzügyi vállalkozások számára kiadott határozatok Megnevezés Alapítási engedély Tevékenységi kör bővítése Személyi változások Intézkedések Bírságok Részesedésszerzés engedélyezése Ügynöki engedélyek Székhely/telephely változtatás Eljárás megszüntetése Szabályzatok jóváhagyása Megállapítás Kérelem elutasítása Tevékenységi engedély visszavonása Tevékenységi engedély visszaadásának engedélyezése Igazolási kérelemnek helyt adó határozat Módosító határozat Törvénynek való megfeleltetés Kijavítás Átalakulást engedélyező Összesen

1999 28 16 39 158 1 22 5 0 37 0 378 27 0 44 0 2 32 3 21 813

2000 19 9 29 41 21 23 8 17 14 163 4 2 3 1 1 1 0 0 0 356

A felügyelt hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások száma, 2001. december 31. Megnevezés Bankok Szakosított pénz- és hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek ebből takarékszövetkezet hitelszövetkezet Pénzügyi vállalkozások

1999 29 14 215 207 8 174

112

2000 30 12 199 192 7 185

Befektetési szolgáltatókszámára kiadott határozatok Megnevezés Tevékenységi engedély Ügynöki engedély Befektetési tanácsadó tevékenység engedélye Tevékenységi kör módosítása Fióknyitás, megszűnés, áthelyezés Bírságok, intézkedések, egyéb szankciók Tulajdonszerzés engedélyezése Szabályzatok és módosításaik jóváhagyása Tevékenységi engedély felfüggesztése Felfüggesztés meghosszabbítása Tevékenységi engedély visszavonása Állomány átruházás jóváhagyása Egyesülés Kérelem elutasítása Eljárás megszüntetése (kérelemre és saját hatáskörben) Adatszolgáltatási kötelezettség előírása Összesen

113

1999 5 21 5 17 48 57 25 141 14 36 18 11 0 1 28 369 796

2000 5 8 4 19 34 44 13 125 5 5 32 16 1 2 25 241 579

Egyéb tőkepiaci határozatok Megnevezés Bírsághatározat összesen ebből: éves jelentés elmulasztása rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszegése gyorsjelentés elmulasztása zártkörű forgalomba hozatal előírásainak megszegése Méltányossági kérelem elutasítása Befektetési alapokkal kapcsolatos határozatok összesen ebből tájékoztató, kezelési szabályzat módosítása befeketési alap nyilvántartásba vétele befektetési jegyek zártkörű forgalomba hozatala befektetési alap törlése a nyilvántartásból Tájékoztatási kötelezettség alóli mentesítés Tájékoztatási kötelezettség alóli mentesítési kérelem elutasítása Tájékoztatási kötelezettség fennállásának megállapítása Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató közzétételének jóváhagyása Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató módosításának jóváhagyása Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató közzétételi kérelmének elutasítása Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató közzétételi kérelménél az eljárás felfüggesztése Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató közzétételi kérelménél az eljárás megszüntetése Külföldi értékpapírok magyarországi forgalomba hozatala Külföldi értékpapírok magyarországi forgalomba hozatala engedélyének visszavonása Belföldi értékpapírok külföldi forgalomba hozatala Nyilvános vételi ajánlat jóváhagyása Tőzsdei kereskedést felfüggesztő határozat Felszólítás tájékoztatásra Zártkörű dematerializált kötvény forgalomba hozatalának megtiltása Nyomtatási határozat Összesen

114

1999 263 21 0 42 200 0 225 191 22 0 12 32 4 0 34 7 1 2 4 1 1 1 2 0 0 0 565 1142

2000 101 11 1 15 74 14 219 196 16 2 5 12 0 1 26 1 0 0 0 4 0 0 7 7 1 1 439 833

A felügyelt tőkepiaci szolgáltatók száma 2001. december 31. Megnevezés Befektetési vállalkozás ebből: bizományos kereskedő befektetési társaság Befektetési alapkezelő Értékpapír ügynök Befektetési tanácsadó Árutőzsde tag Összesen

1999 71 12 39 20 40 34 17 64 226

2000 51 7 24 20 32 36 21 66 206

Biztosító részvénytársaságok számára kiadott engedélyek Megnevezés Tevékenységi engedély Vezető tisztségviselő engedélyezése Részesedésszerzés engedélyezése Egyéb tevékenység folytatásának, illetve tevékenység kiegészítésének engedélyezése Szünetelés engedélyezése Egyesülés engedélyezése Befektetési szabályoktól való eltérés engedélyezése Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási módozat előző évi eredmény elszámolásának elfogadása A következő évi kötelező gépjármű-felelős-ségbiztosítási díj engedélyezése Összesen

115

1999 2 47 9 9 0 1 16 7 7 98

2000 1 8 5 3 0 0 4 7 0 28

Biztosító egyesületek számára kiadott engedélyek Megnevezés Tevékenységi engedély Vezető tisztségviselő engedélyezése Részesedésszerzés engedélyezés Egyéb tevékenység folytatásának, illetve tevékenység kiegészítésének engedélyezése Szünetelés engedélyezése Egyesülés engedélyezése Befektetési szabályoktól való eltérés engedélyezése Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási módozat 1998. évi eredményelszámolásának elfogadása 2000. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj engedélyezése Összesen

1999 0 12 0 4 0 0 0 1 1 18

2000 2 1 0 0 0 0 1 1 0 5

Biztosítási alkuszok számára kiadott engedélyek Megnevezés Tevékenységi engedély Vezető tisztségviselő engedélyezése Részesedésszerzés engedélyezés Egyéb tevékenység folytatásának, illetve tevékenység kiegészítésének engedélyezése Szünetelés engedélyezése Egyesülés engedélyezése Összesen

116

1999 40 17 0 5 0 0 62

2000 40 18 1 7 0 0 66

Biztosítási szaktanácsadók számára kiadott engedélyek Megnevezés Tevékenységi engedély Vezető tisztségviselő engedélyezése Részesedésszerzés engedélyezés Egyéb tevékenység folytatásának, illetve tevékenység kiegészítésének engedélyezése Szünetelés engedélyezése Egyesülés engedélyezése Összesen

1999 11 2 0 0 6 0 19

Jogérvényesítés a biztosító részvénytársaságok körében Megnevezés Tevékenységi engedély visszavonása hatósági jogkörben eljárva Tevékenységi engedély visszavonása kérelemre Felügyeleti bírság kiszabása Ellenőrzést lezáró határozat Pénzügyi terv benyújtására kötelezés Intézkedési terv elfogadása Állományátruházás engedélyezése Tevékenység felfüggesztése Összesen

117

1999 0 0 5 11 4 6 1 1 28

2000 0 0 3 4 2 0 0 2 11

2000 15 0 0 0 6 0 21

Jogérvényesítés a biztosító egyesületek körében Megnevezés Tevékenységi engedély visszavonása hatósági jogkörben eljárva Tevékenységi engedély visszavonása kérelemre Felügyeleti bírság kiszabása Ellenőrzést lezáró határozat Pénzügyi terv benyújtására kötelezés Intézkedési terv elfogadása Állományátruházás engedélyezése Tevékenység felfüggesztése Összesen

1999 0 0 9 6 0 1 0 0 16

2000 1 0 1 7 1 0 0 0 10

Jogérvényesítés a biztosítási alkuszok körében Megnevezés Tevékenységi engedély visszavonása hatósági jogkörben eljárva Tevékenységi engedély visszavonása kérelemre Felügyeleti bírság kiszabása Ellenőrzést lezáró határozat Tevékenység felfüggesztése Összesen

1999 1 6 9 0 0 16

2000 3 5 27 1 0 36

Jogérvényesítés a biztosítási szaktanácsadók körében Megnevezés Tevékenységi engedély visszavonása hatósági jogkörben eljárva Tevékenységi engedély visszavonása kérelemre Felügyeleti bírság kiszabása Ellenőrzést lezáró határozat Tevékenység felfüggesztése Összesen

118

1999 0 2 0 0 0 2

2000 0 4 0 0 0 4

A felügyelt szolgáltatók száma 2001. december 31. Megnevezés Biztosító rt. Biztosító egyesület Biztosítási alkusz Biztosítási szaktanácsadó

1999 22 35 211 58

2000 23 38 245 66

Pénztári engedélyezés és jogérvényesítés Megnevezés Kiadott határozatok összesen Ezekben intézkedések összesen ebből: felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat bírságot kiszabó határozat tevékenységi engedély felfüggesztése tagfelvételi zárlat elrendelése rendkívüli közgyűlés összehívása vezető tisztségviselő felmentésének kezdeményezése Pénztári témában kiadott állásfoglalás Felszámolási eljárás kezdeményezése Végelszámolással való megszűnés jóváhagyása Büntető feljelentés az APEH Nyomozó Hivatalnál Eljárás panaszos ügyekben Tevékenységi engedélyt megadó határozat Tevékenységi engedélyt elutasító határozat Több pénztár egyesülésének engedélyezése Tevékenységi engedély visszavonása Tevékenység szüneteltetése Kiegészítő vállalkozási tevékenység engedélyezése Peres ügyek

119

1999 283 350 151 39 2 2 20 1 176 6 26 1 12 8 0 14 18 1 3 3

2000 105 225 74 26 0 1 1 0 128 18 8 2 9 2 1 6 10 0 3 3

A felügyelt intézmények száma 2001. december 31. Megnevezés Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Önkéntes kölcsönös egészségpénztár Önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár Összesen

1999 30 145 25 18 218

2000 25 116 30 20 191

A pénztárak létszáma 2001. december 31. Megnevezés

Összlétszám 1999 2000 2 064 143 2 191 249 1 007 360 1 092 171 48 516 71 116 46 096 60 238

Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Egészségpénztárak Önsegélyező pénztárak

A felügyeletre benyújtott panaszok megoszlása (összes beérkezett, db) Megnevezés Pénz-és tőkepiaci panaszügyintézés és célvizsgálat Biztosítási panaszügyintézés Pénztári panaszügyintézés Összesen

120

1999 1317 1046 1000 3363

2000 1331 1182 1254 3767

A pénztárak vagyona 2001. december 31. Megnevezés Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Egészségpénztárak Önsegélyező pénztárak

1999 89 775 000 159 587 689 1 917 392 1 159 623

121

2000 176 341 344 227 564 142 3 998 297 850 117

Az elemzési csoportok kialakítása, összetétele – bankok A hitelintézetek elemzési csoportjainak kialakítása az előző évekhez képest változott. A kereskedelmi bankok esetében az elemzési csoportok kialakításának rendező elve a hitelintézetek mérleg szerinti aktivitása volt, azaz a 2000 évi auditált adatok alapján a hitelintézeteknek a szektor összesített mérlegfőösszegéből való részesedése. A nagybankok csoportjába azok a bankok kerültek, amelyek mérlegfőösszege meghaladja a 3%-ot. A középbankok közé azok a bankok kerültek, amelyek részesedése egyenként 0,9-3% közötti, a kisbankok csoportját az 0,9% alatti részesedésű bankok alkotják. A szakosított hitelintézetek, a szakosított pénzintézetek és egy kereskedelmi bank tevékenységük sajátossága alapján külön csoportba, a szakosított hitelintézetek csoportba kerültek. A hitelintézetek esetében a csoportképzés alapját tehát elsődlegesen nem a felügyelet által kiadott tevékenységi engedélyek, hanem a ténylegesen végzett tevékenységek képezték.

122

Bankcsoportok Nagybankok 11 bank

Középbankok 8 bank

Kisbankok

10 bank

Szakosított hitel- és pénzintézetek

13 bank

Bank ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. Általános Értékforgalmi Bank Rt. Bank Austria-Creditanstalt Hungary Rt. Budapest Hitel és Fejlesztési Bank Rt. CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Citibank Budapest Rt. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Postabank és Takarékpénztár Rt. Raiffeisen Bank Rt. BNP-Dresdner Bank (Hungaria) Rt. Commerzbank Budapest Rt. Erste Bank Hungary Rt. HypoVereinsbank Hungaria Rt. ING Bank (Magyarország) Rt. Inter-Európa Bank Rt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. Westdeutsche Landesbank (Hungaria) Rt. Crédit Lyonnais Bank Magyarország Rt. Daewoo Bank (Magyarország ) Rt. Deutsche Bank Rt. Hanwha Bank Magyarország Rt. Konzumbank-Kereskedelmi Bank Rt. Magyarországi Volksbank Rt. Nemzetközi Kereskedelmi Bank (IC) Rt. Polgári Kereskedelmi Bank Rt. Rabobank Hungária Kereskedelmi Bank Rt. Société Générale Hungária Bank Rt. Magyar Fejlesztési Bank Rt. Magyar Export-Import Bank (EXIM Bank) Rt. FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. Fundamenta Magyar-Német Lakástakarékpénztár Rt. Lakáskassza Első Általános Lakástakarékpénztár Rt. OTP Lakástakarékpénztár Rt. OTTHON Lakástakarékpénztár Rt. Magyar Cetelem Bank Merkantil Bank Rt. Opel Bank Hungary Rt. Porsche Bank Hungaria Rt. HVB Jelzálogbank Rt. Credigen Bank Rt.

123

A bankszektor eszközei (millió forint) Megnevezés

Nagybankok Középbankok 2000. XII. 2000. XII. 6 453 959 1 106 877

Kisbankok 2000. XII. 349 557

Szakosítottak Összesen 2000. XII. 1999. XII. 2000. XII. 517 006 7 336 081 8 427 399

1

Eszközök összesen (2+9+41+68+77+139+154+163+176)

2

Pénztár és elszámolási számlák (3+...+8)

530 927

126 466

22 864

8 877

516 055

689 134

3 4 5

Pénztárkészlet (forint, valuta) Jegybanki nostro számlák Jegybanki nostro számlákkal kapcsolatos átvezetési számla állomány

90 215 409 500 -1 114

12 308 108 055 358

3 611 14 830 738

224 8 483 0

125 226 332 316 -107

106 358 540 868 -18

6

Elszámolási számlák belföldi hitelintézeteknél

7 205

167

207

41

7 039

7 620

7

Szövetkezeti hit.int. MTB-nél lévő elsz. számlájával kapcs. átvezetési számla állomány

0

0

1

0

2

1

8 9

Nostro számlák külföldi hitelintézeteknél Kereskedési célú értékpapírok (10+..+40)

25 121 448 516

5 578 33 545

3 477 20 142

129 78 031

51 579 505 320

34 305 580 234

10 11 12 13 14 15

Kincstárjegy Államkötvény Konszolidációs államkötvény ÁHT egyéb intézményei - kötvény Helyi önkormányzati kötvény - rövid Helyi önkormányzati kötvény - hosszú

37 051 136 065 193 147 0 0 0

9 529 7 141 12 543 0 0 0

4 439 13 143 750 0 0 0

26 647 38 277 0 0 0 0

105 861 167 108 179 576 0 0 0

77 666 194 626 206 440 0 0 0

16 17 18 19 20 21 22

Nem nyer.érd. szervek kötvénye - rövid Nem nyer.érd. szervek kötvénye - hosszú Jegybanki kötvény - rövid Jegybanki kötvény - hosszú Hitelintézeti kötvény - rövid Hitelintézeti kötvény - hosszú Belföldi hitelintézetek külföldön kibocsátott kötvénye

0 0 61 651 2 731 0 0 0

0 0 2 904 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 2 075 0 0 0 0

0 0 0 22 657 0 0 571

0 0 66 630 2 731 0 0 0

23 24

PBBS kötvénye - rövid PBBS kötvénye - hosszú

1 100

0 0

0 0

0 0

1 199

1 100

125

25 26 27 28 29 30 31 32 33

Befektetési alapok befektetési jegyei Vállalkozói kötvény - rövid Vállalkozói kötvény - hosszú Külföldi állampapírok - rövid Külföldi állampapírok - hosszú Külföldi kötvény - rövid Külföldi kötvény - hosszú Céltartalék (ker. célú kötvények után) Hitelintézetek tozsdére bevezetett részvényei

2 503 0 3 190 56 2 326 0 7 219 -4 695 454

863 0 599 0 0 0 0 -34 0

0 0 38 0 0 287 1 146 -10 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 977 79 9 516 0 0 0 6 929 -7 447 0

3 366 0 3 827 56 2 326 287 8 365 -4 739 454

34

Hitelintézetek tozsdére NEM bevezetett részvényei

1

0

0

0

142

1

35 36

PBBS tőzsdére bevezetett részvényei PBBS tőzsdére NEM bevezetett részvényei

0 0

0 0

0 0

0 546

0 0

0 546

37

Vállalkozók tőzsdére bevezetett részvényei

6 787

0

349

2 329

8 710

9 465

38

Vállalkozók tőzsdére NEM bevezetett részvényei

572

0

0

12 623

12 761

13 195

39 40 41

Külföldi részvények Céltartalék (ker. célú részvények után) Befektetési célú értékpapírok (42+...+67)

0 -643 576 289

0 0 96 800

0 0 16 817

0 -4 466 50 349

197 -3 517 649 940

0 -5 109 740 255

42 43 44 45 46 47 48 49

Államkötvény Konszolidációs államkötvény ÁHT egyéb intézményei - kötvény Helyi önkormányzati kötvény Nem nyer.érd. szervek kötvénye Jegybanki kötvény Hitelintézeti kötvény Belföldi hitelintézetek külföldön kibocsátott kötvénye

301 001 65 914 0 1 000 0 134 493 0 0

29 323 26 510 0 0 0 38 117 0 0

10 818 0 0 0 0 2 167 0 0

22 387 1 403 0 0 0 20 528 340 0

253 497 85 188 0 0 0 228 067 940 0

363 529 93 827 0 1 000 0 195 305 340 0

50 51 52 53

PBBS kötvénye Befektetési alapok befektetési jegyei Vállalkozói kötvény Külföldi állampapírok

0 7 258 5 552 2 664

0 0 1 077 0

0 445 59 0

0 0 399 0

0 6 493 9 059 0

0 7 703 7 087 2 664

126

54 55 56 57 58 59

Külföldi kötvény Hitelintézetek ZÁRT köru kötvénye PBBS ZÁRT köru kötvénye Vállalkozói ZÁRT köru kötvény Céltartalék (bef. célú kötvények után) Hitelintézetek tőzsdére bevezetett részvényei

26 711 1 321 17 845 549 0 0

1 921 0 0 0 -204 0

2 377 0 0 779 -46 0

749 150 0 0 0 0

23 056 795 32 895 3 423 -145 0

31 758 1 471 17 845 1 328 -250 0

60

Hitelintézetek tőzsdére NEM bevezetett részvényei

3

0

225

0

353

228

61 62

PBBS tőzsdére bevezetett részvényei PBBS tőzsdére NEM bevezetett részvényei, üzletrészei

0 192

0 0

0 94

0 0

0 282

0 286

63

Vállalkozók tőzsdére bevezetett részvényei

11 989

90

0

0

5 469

12 079

64

Vállalkozók tőzsdére NEM bevezetett részvényei

606

0

18

4 417

1 497

5 041

65 66 67

Külföldi részvények Egyéb részesedések, üzletrészek Céltartalék (bef. célú részvények és részesedések után)

0 0 -809

0 13 -47

0 0 -119

0 0 -24

13 24 -966

0 13 -999

68

Jegybanki és bankközi betétek (69+...+76)

1 184 069

198 166

82 094

63 259

1 862 225

1 527 588

69 70 71 72

Jegybanknál elhelyezett betétek - rövid Jegybanknál elhelyezett betétek - hosszú Jegybanki passzív repo Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek rövid

594 731 50 002 0 274 725

56 792 7 795 0 73 936

12 390 0 0 54 774

24 186 8 809 0 9 047

936 260 113 434 0 296 470

688 099 66 606 0 412 482

73

Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek hosszú

400

11 123

325

0

13 470

11 848

74

Hitelintézetek - követelések valódi penziós ügyletekbol

0

0

1 343

0

1 210

1 343

75

Külfölddel szembeni bankközi betétek - rövid

264 139

48 520

8 122

21 217

495 905

341 998

76

Külfölddel szembeni bankközi betétek hosszú

72

0

5 140

0

5 476

5 212

77

Hitelek (78+...+138)

3 283 290

591 071

189 092

259 962

3 258 968

4 323 415

127

78

Központi költségvetésnek nyújtott hitel rövid

0

0

0

1

70

1

79

Központi költségvetésnek nyújtott hitel hosszú

36 848

14 462

0

739

51 420

52 049

80 81

Költségvetési intézmények hitele - rövid Költségvetési intézmények hitele - hosszú

0 1 720

0 250

0 307

0 5

2 3

0 2 282

82 83 84 85 86 87 88 89 90

Decentralizált alapok hitele - rövid Decentralizált alapok hitele - hosszú ÁPV Rt. hitele - rövid ÁPV Rt. hitele - hosszú TB hitele - rövid TB hitele - hosszú Helyi önkormányzatok hitele - rövid Helyi önkormányzatok hitele - hosszú Nem nyer. érdekeltségu szervek hitele rövid

0 0 0 10 538 0 0 13 328 40 133 29 651

0 0 0 0 0 0 42 1 266 5 475

0 0 0 0 0 0 0 487 3

0 0 0 0 0 0 3 270 19

0 0 0 18 816 0 1 10 984 38 082 19 928

0 0 0 10 538 0 0 13 373 42 156 35 148

91

Nem nyer. érdekeltségu szervek hitele hosszú

26 814

2 153

410

428

22 574

29 805

92

Követelések valódi penziós ügyletekbol a fentiekkel kapcsolatban

0

0

0

0

0

0

93 94 95 96

Jegybanknak nyújtott hitel Hitelintézeteknek nyújtott hitel - rövid Hitelintézeteknek nyújtott hitel - hosszú Hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésu hitel

18 475 32 046 24 834 11 898

0 542 11 706 6 067

981 0 5 631 854

0 1 65 947 0

14 049 11 184 69 401 26 892

19 456 32 589 108 118 18 819

97 98 99

PBBS hitele - rövid PBBS hitele - hosszú PBBS - követelések valódi penziós ügyletekbol

91 703 59 046 11 533

21 988 12 062 999

3 423 11 883 0

1 667 893 0

59 129 24 735 3 791

118 781 83 884 12 532

100 Nyújtott kiegészítő alárendelt kölcsöntőke 101 Nyújtott alárendelt kölcsöntőke 102 Jogi szem. váll. - folyószámla és eseti hitel

0 5 283 647 089

0 391 106 548

0 0 26 155

0 0 3 163

0 1 134 692 075

0 5 674 782 955

103 Jogi szem. váll. - leszámítolt váltó 104 Jogi szem. váll. - megvásárolt követelés rövid

3 470 24 258

734 1 223

696 2 866

260 4 729

6 365 22 598

5 160 33 076

128

105 Jogi szem. váll. - megvásárolt követelés hosszú

20 697

0

8 827

252

29 680

29 776

106 Jogi szem. váll. - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - rövid

44

0

97

0

82

141

107 Jogi szem. váll. - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú

3 305

2 147

0

0

4 906

5 452

108 Jogi szem. váll. - lakáscélú, jelzálog típ. hitel - rövid

8 974

5 880

0

184

6 536

15 038

109 Jogi szem. váll. - lakáscélú, jelzálog típ. hitel - hosszú

1 279

598

0

33

435

1 910

368 505 1 185 598 1 947 3 000

117 743 227 915 21 0

41 263 65 189 248 0

14 601 74 348 0 0

415 782 1 133 765 623 800

542 112 1 553 050 2 216 3 000

114 Kisvállalkozók - folyószámla és eseti hitel 115 Kisvállalkozók - leszámítolt váltó 116 Kisvállalkozók - megvásárolt követelés rövid

26 305 0 73

4 330 0 0

1 150 0 3

93 0 189

18 590 0 324

31 878 0 265

117 Kisvállalkozók - megvásárolt követelés hosszú

632

0

9

0

191

641

118 Kisvállalkozók - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - rövid

0

0

7

0

50

7

119 Kisvállalkozók - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú

21

209

0

0

252

230

110 111 112 113

Jogi szem. váll. - egyéb hitel - rövid Jogi szem. váll. - egyéb hitel - hosszú Jogi szem. váll. - pénzügyi lízing Jogi szem. váll. - követelés valódi penziós ügyletekbol

120 121 122 123

Kisvállalkozók - egyéb hitel - rövid Kisvállalkozók - egyéb hitel - hosszú Kisvállalkozók - pénzügyi lízing Kisvállalkozók - követelés valódi penziós ügyletekből

7 090 27 971 0 0

2 080 13 181 0 0

1 366 3 409 10 0

226 13 283 0 0

7 248 54 132 21 0

10 762 57 844 10 0

124 125 126 127

Lakosság - folyószámla hitel Lakosság - áruvásárlási hitel - rövid Lakosság - áruvásárlási hitel - hosszú Lakosság - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - rövid

21 460 3 087 15 561 163

1 283 186 5 922 5

414 141 175 937

108 4 989 4 810 0

17 473 4 278 25 232 431

23 265 8 403 26 468 1 105

426

66

2

0

822

494

128 Lakosság - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú

129

129 Lakosság - lakáscélú, jelzálog típusú hitel rövid

682

160

242

45

493

1 129

130 Lakosság - lakáscélú, jelzálog típusú hitel hosszú

128 457

3 173

5 721

11 016

109 390

148 367

131 Lakosság - egyéb hitel - rövid 132 Lakosság - egyéb hitel - hosszú 133 Lakosság - követelés valódi penziós ügyletekbol

14 541 132 721 0

1 267 7 475 0

816 3 679 0

864 57 949 0

15 654 121 959 0

17 488 201 824 0

134 Külföldi hitelintézettel szembeni követelés rövid

5 475

2 141

1 572

73

12 853

9 261

135 Külföldi hitelintézettel szembeni követelés hosszú

34 309

0

285

136

28 067

34 730

136 Külfölddel szembeni egyéb követelés - rövid

36 968

2 266

1 534

23

50 782

40 791

137 Külfölddel szembeni egyéb követelés hosszú

203 298

18 278

3 686

7 746

190 210

233 008

138 Céltartalék (Hitelek és bankközi ügyletek után)

-57 966

-11 163

-5 386

-9 131

-85 326

-83 646

139 Vagyoni érdekeltségek (140+...+153) 140 Hitelintézetek részvényei 141 Pénzügyi vállalkozások és spec. pénz- és tőkepiaci intézmények részvényei

129 249 7 058 7 152

20 120 1 022 1 423

5 379 121 1 620

37 517 9 437 2 901

177 364 29 450 16 159

192 265 17 638 13 096

142 Pénzügyi vállalkozások és spec. pénz- és tőkepiaci intézmények egyéb üzletrészei

7 468

587

120

0

9 255

8 175

143 Befektetési vállalkozások részvényei 144 Befektetési vállalkozások egyéb üzletrészei

8 036 0

2 054 0

0 0

0 0

12 798 100

10 090 0

145 Biztosítók részvényei 146 Járulékos vállalkozások részvényei 147 Járulékos vállalkozások egyéb üzletrészei

13 789 22 854 51 116

0 232 17 624

0 0 3 264

0 20 709 383

12 691 24 607 67 679

13 789 43 795 72 387

148 149 150 151

6 665 13 208 5 646 12 493

115 62 11 7

359 135 360 176

2 588 8 607 0 0

8 978 13 671 7 013 11 555

9 727 22 012 6 017 12 676

Vállalkozók részvényei Vállalkozók egyéb üzletrészei Külföldi részvények Hitel-tőke konverzióból származó részvények

130

152 Hitel-toke konverzióból származó egyéb üzletrészek

0

3

20

0

1 230

23

153 Céltartalék vagyoni érdekeltség után 154 Aktív kamatelhatárolások (155+...+162) 155 - kormányzati szektorral 156 - nem nyereségérdekeltségűek 157 - önkormányzatokkal 158 - jegybankkal 159 - hitelintézetekkel 160 - PBBS-sel 161 - vállalkozói szektorral 162 - lakossággal 163 - külföldiekkel

-26 236 93 504 24 488 1 040 583 6 609 4 419 11 795 34 776 2 861 6 933

-3 020 12 111 2 397 53 0 2 003 1 201 101 5 508 310 538

-796 4 271 610 10 6 296 482 181 2 338 94 254

-7 108 6 816 2 804 1 7 1 311 650 39 1 079 687 238

-37 822 106 622 28 506 532 571 12 643 6 931 7 991 40 211 2 574 6 663

-37 160 116 702 30 299 1 104 596 10 219 6 752 12 116 43 701 3 952 7 963

164 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök (164+...+175)

50 430

15 023

1 425

4 316

80 943

71 194

165 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás - kormányzati szektorral

3 902

381

160

1 114

6 526

5 557

166 167 168 169 170 171 172

69 545 8 5 856 1 769 11 335 3 515

0 8 3 743 878 6 180 163

0 37 0 63 22 160 50

0 20 0 424 842 1 390 54

36 655 6 8 188 4 366 20 823 3 901

69 610 11 7 086 3 511 19 065 3 782

173 - külföldiekkel 174 Befektetési szolgáltatási tevékenységbol adódó követelés

2 726 1 878

214 135

32 85

9 0

3 847 390

2 981 2 098

175 Függő tételek

7 696

2 701

261

0

3 663

10 658

176 Egyéb 177 Céltartalék bef. szolg. és egyéb eszközök után

12 207 -1 076

3 801 -184

567 -12

544 -81

30 632 -2 090

17 119 -1 353

157 685 937 9 069 3 733 2 039

13 575 0 0 153 503

7 473 0 0 11 327

7 879 0 315 428 20

178 644 113 6 329 3 058 3 006

186 612 937 9 384 4 325 2 889

178 179 180 181 182

- nem nyereségérdekeltségűek - önkormányzatokkal - jegybankkal - hitelintézetekkel - PBBS-sel - vállalkozói szektorral - lakossággal

Saját eszközök (177+...+189) Visszavásárolt saját kötvény Visszavásárolt saját részvény Egyéb saját eszközök Átvett eszközök

131

183 Céltartalék az átvett eszközök után

-891

-196

-24

-2

-1 124

-1 113

1 185 1 718 30 758 624

522 444 2 183 522

125 4 1 120 123

0 260 1 254 640

2 598 1 878 32 788 1 567

1 832 2 426 35 315 1 909

188 Tárgyi eszközök - ingatlanok 189 Tárgyi eszközök - műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek

58 198 36 643

5 078 3 752

3 588 1 631

1 904 1 255

66 082 43 832

68 768 43 281

190 Tárgyi eszközök - beruházások 191 Nem banküzemi célú tárgyi eszközök

9 066 4 606

435 179

478 90

1 152 653

13 995 4 522

11 131 5 528

184 185 186 187

Immateriális javak - bérleti jogok Immateriális javak - egyéb vagyoni jogok Immateriális javak - szoftverek Immateriális javak - egyéb

132

A bankszektor forrásai (millió forint) Megnevezés

192

193 194

Források összesen (192+244+251+267+274+282+298 +303+310) Betétek (194+...+243) Költségvetési intézmények betéte rövid

Nagybankok

Kisbankok Szakosítottak

Összesen

2000. XII. 6 453 959

Középbanko k 2000. XII. 1 106 877

2000. XII. 349 557

2000. XII. 517 006

1999. XII. 7 336 081

2000. XII. 8 427 399

4 578 860 2 015

492 530 1 202

177 541 22

121 876 0

4 656 765 1 323

5 370 807 3 239

195

Költségvetési intézmények betéte hosszú

1 936

0

0

0

1 270

1 936

196

Decentralizált alapok betéte - rövid

0

0

0

0

0

0

197

Decentralizált alapok betéte hosszú

0

0

0

0

0

0

198 199 200 201 202

ÁPV Rt betéte -rövid ÁPV Rt betéte - hosszú TB betéte - rövid TB betéte - hosszú Helyi önkormányzatok - folyószámla betét

282 0 0 0 103 007

0 0 6 0 874

0 0 0 0 14

0 6 556 0 0 0

716 1 168 11 0 97 178

282 6 556 6 0 103 895

203

Helyi önkormányzatok - látra szóló betét

135

0

3

0

306

138

204

Helyi önkormányzatok lekötött betéte - rövid

30 935

498

227

0

25 745

31 660

205

Helyi önkormányzatok lekötött betéte - hosszú

288

0

0

5

342

293

206

Nem nyereségérdekeltségű szervek - folyószámla betét

48 348

4 967

2 040

233

48 277

55 588

207

Nem nyereségérdekeltségű szervek - látra szóló betét

92

7

0

0

192

99

208

Nem nyereségérdekeltségű szervek lekötött betéte - rövid

42 829

7 441

1 713

20

46 568

52 003

133

209

Nem nyereségérdekeltségű szervek lekötött betéte - hosszú

275

609

756

121

4 831

1 761

210

Valódi penziós ügyletekből szerzett forrás a fentiekkel kapcsolatban

6 825

0

0

0

368

6 825

211 212 213 214 215

PBBS - folyószámla betét PBBS - látra szóló betét PBBS - lekötött betét - rövid PBBS - lekötött betét - hosszú PBBS - valódi penziós ügyletekbol szerzett forrás

37 647 20 19 519 7 283 3 061

6 489 157 4 154 250 0

1 847 0 4 074 3 0

429 0 1 472 0 0

25 859 82 32 755 7 031 10 715

46 412 177 29 219 7 536 3 061

216

Jogi szem. váll. - folyószámla betét

628 738

143 522

44 842

1 240

685 457

818 342

217 218

Jogi szem. váll. - látra szóló betét Jogi szem. váll. - lekötött betét (számlán) - rövid

5 099 415 695

1 304 85 574

209 29 524

0 1 564

6 543 475 596

6 612 532 357

219

Jogi szem. váll. - lekötött betét (számlán) - hosszú

5 517

560

835

6 197

11 724

13 109

220

Jogi szem. váll. - lekötött betét (okiratban) - rövid

3 416

2

244

0

2 520

3 662

221

Jogi szem. váll. - lekötött betét (okiratban) - hosszú

0

0

56

0

70

56

222

Jogi szem. váll. - valódi penziós ügyletekbol szerzett forrás

15 831

0

0

0

1 311

15 831

223

Kisvállalkozók - folyószámla betét

89 228

6 893

6 060

90

78 054

102 271

224 225

Kisvállalkozók - látra szóló betét Kisvállalkozók - lekötött betét (számlán) - rövid

6 24 212

88 3 987

20 733

0 21

30 25 758

114 28 953

226

Kisvállalkozók - lekötött betét (számlán) - hosszú

240

44

16

1 843

1 754

2 143

227

Kisvállalkozók - lekötött betét (okiratban) - rövid

310

0

34

0

277

344

228

Kisvállalkozók - lekötött betét (okiratban) - hosszú

0

0

0

0

5

0

229

Kisvállalkozók - valódi penziós ügyletekbol szerzett forrás

0

0

0

0

0

0

134

230 231 232

Lakosság - folyószámla betét Lakosság - látra szóló betét Lakosság - lekötött betét (számlán) - rövid

494 704 118 1 347 665

37 915 243 106 692

10 559 81 40 069

1 025 0 8 555

487 204 350 1 253 507

544 203 442 1 502 981

233

Lakosság - lekötött betét (számlán) - hosszú

7 027

1 896

3 617

26 789

16 360

39 329

234

Lakosság - lekötött betét (könyvesbetétben) - rövid

286 308

3

1 488

0

282 797

287 799

235

Lakosság - lekötött betét (könyvesbetétben) - hosszú

0

0

0

0

0

0

236

Lakosság - lekötött betét (okiratban) - rövid

121 136

27 798

6 344

0

203 039

155 278

237

Lakosság - lekötött betét (okiratban) - hosszú

76 573

4 443

1

4

83 727

81 021

238 239

Lakosság - lakáscélú betét Lakosság - valódi penziós ügyletekből szerzett forrás

36 781 360

0 0

0 0

65 708 0

79 466 0

102 489 360

240

Szektorálisan nem bontható betéti okirat - rövid

26 569

1 480

0

0

49 112

28 049

241

Szektorálisan nem bontható betéti okirat - hosszú

18 609

1

0

4

16 133

18 614

242

Külfölddel szembeni kötelezettség rövid

546 065

42 710

21 413

0

481 962

610 188

243

Külfölddel szembeni kötelezettség hosszú

124 156

721

697

0

109 272

125 574

244

Hitelintézetektol származó bankközi betétek (245+...+251)

372 979

327 364

60 940

45 064

672 425

806 347

245

Belföldi hitelintézetek loro számlái

146

39 331

4

0

41 470

39 481

246

Belföldi hitelintézetek betéte - rövid

218 943

165 572

37 036

38 988

310 645

460 539

247

Belföldi hitelintézetek betéte hosszú

1 539

3 275

1 986

1 400

7 106

8 200

248

Külföldi hitelintézetek loro számlái

23 058

11 238

2 395

0

18 179

36 691

249

Külföldi hitelintézetek betéte - rövid

40 582

16 498

927

4 676

230 974

62 683

135

250

Külföldi hitelintézetek betéte hosszú

88 711

91 450

18 592

0

64 051

198 753

251 252

Felvett hitelek (252+...+266) Jegybanktól - Ft forrás devizabetét ellenében

444 920 18 069

100 144 1 882

35 958 0

161 105 7 167

680 361 43 001

742 127 27 118

253 254 255 256

Jegybanktól felvett hitel - rövid Jegybanktól felvett hitel - hosszú Jegybanki aktív repo Hitelintézetektol felvett hitel - rövid

1 466 48 264 0 7 350

0 11 289 0 0

0 2 473 0 2 649

0 536 0 17 842

889 79 843 0 43 451

1 466 62 562 0 27 841

257

Hitelintézetektol felvett hitel hosszú

68 017

18 930

5 765

26 303

75 682

119 015

258

Hitelintézetektol - valódi penziós ügyletekből szerzett forrás

1 182

0

0

0

1 063

1 182

259 260 261

PBBS-tol - felvett hitel - rövid PBBS-tol - felvett hitel - hosszú Külföldi hitelintézetektől szerzett forrás - rövid

0 938 11 397

0 0 2 826

0 0 856

0 0 173

0 866 3 225

0 938 15 252

262

Külföldi hitelintézetektől szerzett forrás - hosszú

223 703

64 217

23 388

109 084

366 998

420 392

263

Nemzetközi int.-től, külf. kormányoktól szerzett forrás - rövid

0

0

0

0

0

0

264

Nemzetközi int.-től, külf. kormányoktól szerzett forrás hosszú

64 534

1 000

0

0

62 591

65 534

265

Külfölddel szembeni egyéb kötelezettség - rövid

0

0

827

0

203

827

266

Külfölddel szembeni egyéb kötelezettség - hosszú

0

0

0

0

2 549

0

267

Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok (268+...+273)

121 059

5 464

0

9 500

109 652

136 023

268 269 270 271

Kötvény - rövid Kötvény - hosszú Letéti jegy - rövid Letéti jegy - hosszú

23 724 36 227 0 150

0 0 5 464 0

0 0 0 0

0 0 0 0

23 025 15 084 5 304 4 767

23 724 36 227 5 464 150

136

272

ZÁRT körben kibocsátott értékpapír

0

0

0

9 500

2 820

9 500

273 274

Külföldön kibocsátott értékpapír Passzív kamatelhatárolások (275+...+283)

60 958 45 207

0 7 913

0 2 380

0 7 930

58 652 72 245

60 958 63 430

275 276

- kormányzati szektorral - nem nyereségérdekeltségűekkel

73 405

69 74

3 35

53 9

165 848

198 523

277 278 279 280 281 282 283 284

- önkormányzatokkal - jegybankkal - hitelintézetekkel - PBBS-sel - vállalkozói szektorral - lakossággal - külföldiekkel Egyéb passzív elszámolások (285+...+297)

428 887 3 371 765 7 568 19 496 12 214 231 552

2 14 3 434 15 2 087 1 027 1 191 29 473

0 1 504 13 388 726 710 9 236

1 269 1 802 286 1 277 2 831 1 402 10 617

272 1 219 10 009 1 823 11 789 33 839 12 281 275 046

431 1 171 9 111 1 079 11 320 24 080 15 517 280 878

285 286 287

Úton levő tételek Függő tételek Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás

60 846 26 439 12 795

10 205 1 929 170

3 089 140 190

185 109 0

64 145 34 147 5 285

74 325 28 617 13 155

288

Államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszköz

5 891

384

0

0

1 948

6 275

289

Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás kormányzati szektorral

7 708

1 443

495

866

10 823

10 512

290

- nem nyereségérdelkelségűekkel

10

37

0

0

287

47

291 292 293 294 295 296 297 298

- önkormányzatokkal - jegybankkal - hitelintézetekkel - PBBS-sel - vállalkozói szektorral - lakossággal - külföldiekkel Passzív időbeli elhatárolás muködési költségekre

524 0 2 173 8 971 36 549 2 295 19 206 11 617

33 9 86 40 9 753 285 1 673 1 392

49 99 43 11 2 297 72 951 864

3 0 59 96 2 078 612 1 671 754

555 89 10 123 8 984 39 160 3 581 13 223 11 534

609 108 2 361 9 118 50 677 3 264 23 501 14 627

137

299 300

Egyéb Hátrasorolt kötelezettségek (299+...+302)

36 528 81 329

2 034 45 414

936 10 749

4 184 11 700

71 162 146 452

43 682 149 192

301

Belföldiektol kapott alárendelt kölcsöntőke - szavatoló tőkénél figyelembe vehető

16 496

2 337

0

11 300

32 157

30 133

302

Belföldiektol kapott alárendelt kölcsöntőke - szavatoló tőkénél figyelembe NEM vehető

3 190

0

0

300

7 755

3 490

303

Külföldiektol kapott alárendelt kölcsöntőke - szavatoló tőkénél figyelembe vehető

52 932

41 893

10 302

100

102 339

105 227

304

Külföldiektol kapott alárendelt kölcsöntőke - szavatoló tőkénél figyelembe NEM vehető

8 711

1 184

447

0

4 201

10 342

305 306

Céltartalék (304+...+309) Függő és jövőbeni kötelezettség után

70 651 6 513

11 620 1 301

4 534 777

9 441 1 181

90 858 18 884

96 246 9 772

307 308 309 310

Árfolyam-kockázatra Árfolyam-veszteségre Általános kockázati céltartalék Lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartaléka

894 2 792 45 384 0

115 88 9 381 0

192 73 2 699 0

504 337 3 727 3 417

2 412 4 032 49 266 3 025

1 705 3 290 61 191 3 417

311 312 313 314 315

Egyéb céltartalék Saját tőke (311+...+323) Jegyzett tőke Jegyzett, de be nem fizetett tőke Szövetkezeti részjegy, vagyonjegyalap

15 068 507 402 222 435 0 0

735 86 955 58 513 0 0

793 48 219 41 177 0 0

275 139 773 74 665 0 0

13 239 632 277 354 467 0 0

16 871 782 349 396 790 0 0

316

Szövetkezeti vagyoni hozzájárulás

0

0

0

0

0

0

317 318 319 320

Szövetkezeti egyéb Toketartalék - ázsió Toketartalék - egyéb Eredménytartalék - előző évek után

0 31 913 17 950 128 714

0 3 608 5 852 10 177

0 1 406 4 311 126

0 29 320 36 380 -1 080

0 51 370 46 517 117 063

0 66 247 64 493 137 937

138

321

Eredménytartalék - közgyűlés által még jóvá nem hagyott előző évi

322 323 324 325

Eredménytartalék - egyéb Értékelési tartalék Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény)

0

0

0

0

0

0

22 12 55 779 50 577

0 41 3 730 5 034

0 138 1 531 -470

1 465 0 1 110 -2 087

668 191 58 523 3 478

1 487 191 62 150 53 054

139

A bankok eszközstruktúrája (milliárd forint) Megnevezés 1999.XII. 31. Pénztár és elszámolási számlák 516,055 Kereskedési céllal vásárolt értékpapírok 505,32 Befektetési céllal vásárolt értékpapírok 649,94 Jegybanki és bankközi betétek 1862,225 Hitelek 3258,968 Vagyoni érdekeltségek 177,364 Aktív kamatelhatárolások 106,622 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök 80,943 Saját eszközök 178,644 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 7336,081

2000.III. 31. 706,888 544,26 655,138 1788,243 3449,384 187,375 99,047 135,723 180,192 7746,25

2000.VI. 30. 754,229 576,413 680,181 1471,775 3698,244 180,835 100,778 109,134 182,507 7754,096

2000.IX.30. 770,314 590,087 749,255 1386,539 4058,238 188,733 124,246 108,598 183,699 8159,709

2000.XII.31. 689,134 580,234 740,255 1527,588 4323,415 192,265 116,702 71,194 186,612 8427,399

A bankok forrásstruktúrája (milliárd forint) Megnevezés Betétek Bankközi betétek Felvett hitelek Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok Passzív kamatelhatárolások Egyéb passzív elszámolások Hátrasorolt kötelezettségek Céltartalék Saját tőke Források összesen

1999.XII.31. 4656,765 672,425 680,361 109,652

2000.III.31. 4835,223 780,446 711,536 118,051

2000.VI. 30. 4833,806 757,156 698,409 116,485

2000.IX.30. 5095,664 808,53 754,52 117,74

2000.XII.31. 5370,807 806,347 742,127 136,023

72,245 275,046 146,452 90,858 632,277 7336,081

77,347 306,375 144,157 91,582 681,533 7746,25

83,824 307,26 139,609 92,537 725,01 7754,096

88,337 312,072 144,16 92,91 745,776 8159,709

63,43 280,878 149,192 96,246 782,349 8427,399

140

A bankok mérlegen belüli devizapozíciója (milliárd forint) Megnevés Devizaeszközök Devizaforrások Egyenleg

1999.XII.31. 2659,025 2632,018 27,007

2000.III.31. 2715,257 2838,374 -123,117

2000.VI. 30. 2866,278 2899,517 -33,239

2000.IX.30. 3035,672 3090,347 -54,675

2000.XII.31. 3067,115 3078,065 -10,950

A bankok tulajdonosi szerkezete (%) Megnevezés Állami tulajdon Belföldi magántulajdon Külföldi tulajdon Elsőbbségi és visszavásárolt részvények Mindösszesen

1999. XII. 31. 19,5 12,8 65,4 2,4 100,0

141

2000.VI.30. 19,3 10,7 68,0 2,0 100,0

2000.IX.30. 19,3 9,6 68,6 2,5 100,0

2000.XII.31. 21,3 9,4 66,7 2,6 100,0

A bankszektor eredménye (millió forint) Megnevezés

Nagybankok Középbankok 2000. év 2000. év 319130 58459

Kisbankok 2000. év 18612

Szakosítottak Összesen 2000. év 1999. év 2000. év 29211 383351 425412

1

Hitelek kamat és kamatjellegu bevétele (2+...+12)

2 3 4 5 6 7

Folyószámla hitelek Váltók Fogyasztási hitelek Egyéb rövid lejáratú hitelek Megvásárolt követelések Értékpapírvásárlásra nyújtott hitelek

51106 705 9163 86310 7548 539

9467 140 1526 25524 138 60

3582 223 90 7185 937 132

340 28 1832 661 696 0

78347 1010 7731 107730 8422 982

64495 1096 12611 119680 9319 731

8

Lakáscélú, jelzálogtípusú hitelek

25362

802

193

714

25128

27071

9 10 11 12

Nyújtott alárendelt kölcsöntoke Egyéb hosszúlejáratú hitelek Pénzügyi lízing Hitelek között szereplo valódi penziós ügyletek

63 137779 105 450

1 20608 3 190

0 6241 29 0

0 24940 0 0

56 153676 148 121

64 189568 137 640

13

Jegybanki és bankközi betétek kamat és kamatjellegu bevétele (14+...+17)

134481

26779

8120

4432

172582

173812

14

Jegybanknál elhelyezett betétek

82319

13501

3154

3044

104898

102018

15 16 17

Jegybanki passzív repo Bankközi betétek Bankközi valódi penziós ügyletek

0 52089 73

0 13278 0

0 4869 97

0 1388 0

18 66949 717

0 71624 170

18

Értékpapírok kamat és kamatjellegu bevétele (19+...+25)

117265

19422

4398

14043

281450

155128

19

Kincstárjegy, államkötvény és egyéb állami kötvény

60655

4360

3861

10414

150119

79290

20

Konszolidációs államkötvény

36878

10330

145

219

97314

47572

142

21 22

Jegybanki kötvény Hitelintézetek és PBBS nyílt köru kötvénye

10826 696

4504 0

37 68

3163 133

20235 579

18530 897

23 24 25 26

Egyéb nyílt köru kötvény Zárt köru kötvény Befeketetési jegy hozama Egyéb kamat és kamatjellegu bevétel

2884 5237 89 23088

195 0 33 8442

287 0 0 2671

93 21 0 3139

4686 8517 0 35931

3459 5258 122 37340

27

KAMAT ÉS KAMATJELLEGU BEVÉTEL ÖSSZESEN (1+13+18+26)

593964

113102

33801

50825

873314

791692

28

Betétek kamat és kamatjellegu ráfordítása (29+...+38)

252984

31729

10877

5974

328579

301564

29 30 31

Folyószámla betétek Látraszóló betétek Rövid lejáratú - Számlán nyilvántartott betétek

37475 16632 128651

6922 1181 19920

2395 1666 5512

303 3 1652

57018 21940 151230

47095 19482 155735

32 33

Rövid lejáratú - Betéti okiratok Rövid lejáratú - Könyves betétek

21152 21554

2877 0

1186 0

0 0

45031 28191

25215 21554

34

Hosszú lejáratú - Számlán nyilvántartott betétek

9559

372

53

2399

6406

12383

35

Hosszú lejáratú - Betéti okiratok

8978

457

55

0

12310

9490

36

Hosszú lejáratú - Könyves betétek

203

0

0

0

262

203

37 38

Lakáscélú betétek Betétek között szereplo valódi penziós ügyletek

3357 5423

0 0

0 10

1606 11

5517 674

4963 5444

39

Hitelintézetektol származó bankközi betét kamat és kamatjellegu ráfordítása

21829

21329

3886

5595

56809

52639

40

Felvett hitelek kamat és kamatjellegu ráfordítása (41+...+45)

30128

7017

2659

10827

47399

50631

41

Jegybanktól felvett hitelek

4498

1197

770

1560

13609

8025

143

42 43

Jegybanki aktív repo Hitelintézetektol, PBBS-tol felvett hitelek

101 7782

10 2283

1 1851

0 2530

282 14168

112 14446

44

Hitelintézetek - valódi penziós ügyletek

261

0

3

0

159

264

45

Nemz.intézm.-tol, kormányoktól és külföldi hitelint.-tol felvett hitelek

17486

3527

34

6737

19181

27784

46

Értékpapírok kamat és kamatjellegu ráfordítása (47+...+49)

16983

8150

906

779

47956

26818

47 48 49

Kötvények Letéti jegyek Zárt körben kibocsátott tokearányosan jövedelmezo értékpapirok

15955 1028 0

7570 580 0

906 0 0

115 0 664

44424 3263 269

24546 1608 664

50

Hátrasorolt kötelezettségek kamat és kamatjellegu ráfordítása

5099

2126

267

263

7869

7755

51

Egyéb kamat és kamat jellegu ráfordítás

26276

9540

3100

3150

107939

42066

52

KAMAT ÉS KAMATJELLEGU RÁFORDÍTÁS ÖSSZESEN (28+39+40+46+50+51)

353299

79891

21695

26588

596551

481473

53 54 55

KAMATKÜLÖNBÖZET (27-52) Kapott osztalék (55+...+57) Tozsdére bevezetett részvények után

240665 5275 186

33211 414 0

12106 53 1

24237 1023 157

276763 12373 214

310219 6765 344

56

Tozsdére NEM bevezetett részvények után

771

16

26

233

975

1046

57 58

Vagyoni érdekeltségek után Céltartalék változás (60-59+6162+63-64+65)

4318 7013

398 -413

26 3

633 -8372

11184 -3514

5375 -1769

59 60

Kockázati céltartalék képzése Kockázati céltartalék felhasználása

56604 35258

7837 4608

4807 2917

12716 1452

114442 66918

81964 44235

144

61

Kockázati céltartalék felszabadítása

40153

4013

2596

3799

63292

50561

62

Általános kockázati céltartalék képzése

13987

1400

459

1081

18929

16927

63

Általános kockázati céltartalék csökkenése

4736

115

97

10

1520

4958

64 65 66

Egyéb céltartalék képzése Egyéb céltartalék csökkenése EGYÉB PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI EREDMÉNY (67-68+69-70+71+72+7374+75+76+77-78)

10047 7504 109917

394 482 16116

752 411 7202

1307 1471 1572

15625 13752 67975

12500 9868 134807

67

Jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatások bevétele

92431

11343

3566

1933

88655

109273

68

Jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatások ráfordítása

23744

3196

1071

2327

27896

30338

69 70

Értékpapír kibocsátás bevétele Értékpapír kibocsátás ráfordítása

46 264

0 3

2 0

0 2

39 317

48 269

71

Értékpapír forgalmazás eredménye

2273

710

715

394

-29174

4092

72

Határidos ügyletekbol származó eredmény

2537

661

-58

0

-1424

3140

73

Egyéb befektetési szolgáltatás bevétele

9598

1101

737

0

7350

11436

74

Egyéb befektetési szolgáltatás ráfordítása

2120

699

51

102

1271

2972

75

Deviza kereskedelem és árfolyamváltozás eredménye

26858

6385

2192

-1

33287

35434

76

Értékpapír árfolyamváltozásából származó eredmény

3786

-346

-326

610

-188

3724

77

Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevétele

5275

1038

1915

1636

8026

9864

78

Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordítása

6759

878

419

569

9112

8625

145

79

EGYÉB EREDMÉNY (80-81+8283+84-85)

-41659

-5748

-1501

-893

-47547

-49801

80 81 82

Portfólió tisztítás bevétele Portfólió tisztítás ráfordítása Tárgyi eszköz értékesítés bevétele

19770 38500 3491

4206 6433 1491

472 1258 460

360 520 80

13291 35580 6349

24808 46711 5522

83

Tárgyi eszköz értékesítés ráfordítása

3483

1392

392

89

5673

5356

84 85 86

Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások BRUTTÓ PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI EREDMÉNY (53+54+58+66+79)

45282 68219 321211

1888 5508 43580

3372 4155 17863

123 847 17567

31153 57087 306050

50665 78729 400221

87

MUKÖDÉSI KÖLTSÉGEK (88+...+93)

225277

36189

15445

17228

271044

294139

88

Személyi jellegu kifizetések bérköltségek

58887

9964

4646

4834

71166

78331

89

Személyi jellegu kifizetések egyéb kifizetések

9082

1687

640

926

11117

12335

90

Személyi jellegu kifizetések társadalombiztosítás

20469

3342

1374

1768

24457

26953

91 92 93 94

Fizetett bérleti díj Értékcsökkenési leírások Egyéb muködési költségek PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI EREDMÉNY (86-87)

28719 28352 79768 95934

4426 2811 13959 7391

1978 1447 5360 2418

1319 1304 7077 339

31344 30525 102435 35006

36442 33914 106164 106082

95

Egyéb NEM pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye

32

1565

-43

164

-789

1718

96

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (94+95)

95966

8956

2375

503

34217

107800

97 98 99

Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás ADÓZÁS ELOTTI EREDMÉNY (96+97-98)

7742 16382 87326

3958 4181 8733

1075 2231 1219

2224 3245 -518

32591 29826 36982

14999 26039 96760

146

100 Befizetett adó (év közben adóeloleg)

16299

1491

395

1146

12979

19331

101 ADÓZOTT EREDMÉNY (99-100)

71027

7242

824

-1664

24003

77429

102 Általános tartalék képzése 103 Általános tartalék felhasználása

7421 0

607 0

131 131

470 1693

6309 1971

8629 1824

104 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

754

0

201

0

0

955

105 Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés

13783

1601

1495

1646

16187

18525

106 MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (év közben EREDMÉNY) (101102+103+104-105)

50577

5034

-470

-2087

3478

53054

A bankszektor mérlegen kívüli kötelezettségei (millió forint) Megnevezés

Mérlegen kívüli kötelezettségek Függő kötelezettségek a) Teljes kockázatú b) Közepes kockázatú c) Alacsony kockázatú d) Kockázatmentes Egyéb jövőbeni kötelezettségek a) Teljes kockázatú b) Közepes kockázatú c) Alacsony kockázatú d) Kockázatmentes Határidős kötelezettségek

Nagybankok

Középbankok

Kisbankok

Szakosítottak

Összesen

2000. XII.

2000. XII.

2000. XII.

2000. XII.

1999. XII.

2000. XII.

2 349 838

819 616

243 873

118 691

3 173 659

3 532 018

1 576 297 440 299 718 905 15 120 401 973 1 564

556 662 124 556 185 378 647 246 081 287

159 170 27 808 52 784 228 78 350 93

103 493 89 750 11 731 0 2 012 10

2 119 019 666 195 749 706 27 585 675 533 6 308

2 395 622 682 413 968 798 15 995 728 416 1 954

1 549 0 0 15 771 977

287 0 0 0 262 667

0 0 0 93 84 610

10 0 0 0 15 188

1 945 0 0 4 363 1 048 332

1 846 0 0 108 1 134 442

147

A bankszektor átlagos állományi létszáma (millió forint) Nagybankok 2000. XII.

Középbankok 2000. XII.

Kisbankok 2000. XII.

Szakosítottak 2000. XII.

21 671

2 748

1 088

1 188

Összesen 1999. XII. 2000. XII.

28 394

26 695

A bankszektor minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliója (millió forint) Megnevezés Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Összesen

Nagybankok 2000. XII. 6 047 974 329 765 49 729 64 187 50 446 6 542 101

Középbankok 2000. XII. 1 511 550 59 531 9 861 12 764 9 316 1 603 022

Kisbankok 2000. XII. 473 467 38 227 3 815 3 707 4 828 524 284

Szakosítottak 2000. XII. 348 648 94 772 16 067 16 566 11 677 487 730

Összesen 1999. XII. 2000. XII. 7 120 090 8 381 639 405 754 522 295 72 259 79 472 119 103 97 224 94 919 76 267 7 812 125 9 157 137

A bankszektor tőkemegfelelési mutatója Elemzési csoport

Nagybankok Középbankok Kisbankok Szakosítottak Bankok

Szavatoló tőke

millió forint 2000. XII. 448 219 114 791 50 285 127 831 741 126

148

Korrigált A tőkemegfelelési mérlegfőösszeg mutató

2000. XII. 3 616 343 743 538 215 495 297 491 4 872 867

% 2000. XII. 12,4 15,4 23,3 43,0 15,2

A szövetkezeti hitelintézetek eszközstruktúrája (milliárd forint) Megnevezés Pénztár és elszámolási számlák Kereskedési céllal vásárolt értékpapírok Befektetési céllal vásárolt értékpapírok Jegybanki és bankközi betétek Hitelek Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök Saját eszközök Eszközök összesen

1999. XII. 31. 46,970 154,979 24,543 51,344 139,193 1,732 12,282 3,075

2000. III. 31. 46,696 163,179 21,004 59,762 146,703 1,893 11,038 3,536

2000.VI.30. 47,714 168,398 20,633 45,144 168,902 2,168 9,954 4,119

2000.IX.30. 53,648 171,745 19,892 39,997 186,241 2,202 8,706 4,586

2000.XII.31. 54,821 174,939 19,742 46,153 201,244 2,167 9,032 4,593

17,234 451,354

17,677 471,488

18,511 485,543

18,901 505,920

19,843 532,535

A szövetkezeti hitelintézetek forrásstruktúrája (milliárd forint) Megnevezés Betétek Bankközi betétek Felvett hitelek saját tőke Passzív kamatelhatárolások Egyéb passzív elszámolások Hátrasorolt kötelezettségek Céltartalék Saját tőke Források összesen

1999. XII. 31. 398,903 0,207 3,866 0,122 7,368 5,469 2,611 2,178 30,630 451,354

2000. III. 31. 415,490 0,145 3,555 0,074 9,879 5,367 2,597 2,159 32,222 471,488

149

2000. VI. 30. 423,654 0,278 3,578 0,059 12,880 6,078 2,570 2,238 34,210 485,543

2000. IX. 30. 439,457 0,381 3,592 0,055 16,046 6,354 2,154 2,296 35,585 505,920

2000. XII. 31. 474,943 0,389 2,688 0,055 6,089 6,911 2,209 2,781 36,469 532,535

Az elemzési csoportok összetétele - befektetési vállalkozások Csoport Bizományosok 5 vállalkozás

Kereskedők 22 vállalkozás

Vállalkozás BONDTRADE Értékpapír Rt. CODEX Értéktár és Értékpapír Rt. EUROCAPITAL Értékpapír és Befektetési Rt. HORIZONT Brókerház Befektetési Rt. SkyBróker Értékpapír-bizományosi Rt. ÁB-AEGON Magyarország Értékpapír Rt. ABN-AMRO Equities Hungary Rt. ABN-AMRO Magyarország Vagyonkezelő Rt. Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. BIZTONSÁG Invest Befektetési és Értékpapírkereskedő Rt. BUDA-CASH Brókerház Rt. DH Brókerház Rt. EQUILOR Befektetési Rt. EQUITAS Bróker Rt. GARMOND Capital Magyar-Amerikai Befektetési Szolgáltató Rt. GENERALBROKER Értékpapír Rt. Hamilton Rt. HANWHA CAPITAL Budapest Értékpapír Rt. ING INVESTMENT Management Magyarország Vagyonkezelő Rt. INVESTPOINT Értékpapír-kereskedelmi Rt. KIRÁLYBRÓKER Értékpapír-forgalmazó Rt. MICROBRÓKER Értékpapírkereskedő és Befektetési Rt. PLANINVEST Bróker Rt. REÁLSZISZTÉMA Érrtékpapír-forgalmazó és Befektető Rt. SPB Befektetési Rt. SWAP Tőzsdeügynöki Rt. WINTRUST Értékpapír Ügynökség Rt.

150

Társaságok 21 vállalkozás

CA IB Értékpapír Rt CASHLINE Bróker Értékpapír-forgalmazó és Befektetési Rt. CIB Értékpapír Rt. CITIBANK Befektetési és Értékpapír (Magyarország) Rt. CONCORDE Értékpapírügynökség Rt. CREDIT SUISSE FIRST BOSTON (Budapest) Befektetési és Értékpapír Rt. DUNAINVEST Tőzsdeügynökség Rt. EASTBROKERS Befektetési Rt. ERSTE Bank Befektetési Magyarország Rt. IE-NEW YORK Broker Befektetési Rt. ING BARING Értékpapír (Magyarország) Rt. K & H Befektetési Rt. MKB Értékpapír és Befektetési Rt. NÉMET Befektetési Társaság Rt. NOMURA Értékpapír Magyarország Rt. OTP Értékpapír Rt. POSTABANK Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Rt. RAIFFEISEN Értékpapír és Befektetési Rt. TAKARÉK Bróker Értékpapír Forgalmazó és Tanácsadó Rt. Wood & Company Rt.

151

A befektetési vállalkozások eszközei - 2000. december 31. (forint) Megnevezés ESZKÖZÖK ÖSSZES FORGÓESZKÖZ ÖSSZES PÉNZESZKÖZ ÖSSZESEN PÉNZTÁR, CSEKK ÖSSZES megbizásra adott ügyfél pénzösszeg egyéb pénzösszeg összesen ELSZÁMOLÁS BETÉTSZLA megbizásra adott ügyfél pénzösszeg összes egyéb elszámolási betét ügyfél letéti számla összes ÉRTÉKPAPIROK eladásra vásárolt kötvények eladásra vásárolt állampapírok magyar állampapír és MNB kötvény külföldi állampapír

eladásra vásárolt részvény egyéb értékpapir KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN VEVŐKÖVETELÉS ÖSSZES KÖVETELÉS ÜGYFELEKNEK NYUJOTT SZOLGÁLTATÁSBÓL BEFEKTETÉSI HITELEK

KÖVETELÉSEK TŐZSDEI ÜGYLETBŐL KÖVETELÉS OTC ÜGYLETBŐL KELER-REL SZEMBENI KÖVETELÉS tőzsdeforgalmi szla követelés ügyfélpénz azonnali ügyletre saját eszköz azonnali ügyletre ügyfélpénz pü letétre saját pénz pü letétre

Összesen

Bizományos

Kereskedő

Társaság

173 086 427 912 144 893 899 771 12 950 138 932 744 507 180 604 486 394 140 020 786 10 277 308 791 6 022 523 335 4 254 785 456 1 928 322 961 64 755 173 487 31 203 746 392 38 608 032 649 38 608 032 649 0 13 240 470 977 20 310 956 118 67 188 571 056 651 522 082 8 488 719 637

479 537 022 297 831 319 115 707 365 24 902 763 6 639 515 18 263 248 84 808 602 44 144 297 40 664 305 5 996 000 67 259 702 0 67 047 392 67 047 392 0 0 67 259 702 114 853 956 0 44 719 622

16 828 182 798 13 668 173 481 2 789 365 471 296 745 019 251 206 433 45 538 586 1 983 923 647 1 556 300 894 427 622 753 508 696 805 4 916 930 830 2 271 001 227 1 914 257 895 1 914 257 895 0 540 963 892 2 104 965 711 5 961 871 180 278 519 475 603 668 152

155 778 708 092 130 927 894 971 10 045 066 096 422 859 398 346 640 446 76 218 952 8 208 576 542 4 422 078 144 3 786 498 398 1 413 630 156 59 770 982 955 28 932 745 165 36 626 727 362 36 626 727 362 0 12 699 507 085 18 138 730 705 61 111 845 920 373 002 607 7 840 331 863

17 033 000 18 237 360 886 20 314 950 545 15 069 700 333 11 599 619 712 4 041 898 178 1 729 367 206 3 929 595 210 44 135 274

0 18 524 000 0 18 782 636 18 782 636 9 865 000 0 5 541 362 3 376 274

0 844 899 937 21 3 166 555 257 2 371 895 864 1 392 752 143 143 723 962 350 676 700 12 217 000

17 033 000 17 373 936 949 20 314 950 524 11 884 362 440 9 208 941 212 2 639 281 035 1 585 643 244 3 573 377 148 28 542 000

152

ügyfélpénz pü alapbiztositékra saját pénz pü alapbiztositékra ügyfél pénz változó letétre saját pénz változó letétre egyéb tőzsdeforgalmi szlakövetelés ügyfélpénz összesen saját pénz összesen egyéb EGYÉB KÖVETELÉS VÁLTÓKÖVETELÉSEK ALAPITÓKKAL SZEMBENI KÖVETELÉS egyéb követelés összes KÖVETELÉSEK UTÁN KÉPZETT KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK KÉSZLETEK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Részesedések összes értékpapirok összesen BEFEKTETETT ÁLLAMPAPIROK magyar állampapír és MNB kötvény külföldi állampapír

adott kölcsön összesen hosszú lejáratú bankbetét összesen befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbitése IMMATERIÁLIS JAVAK vagyoni értékű jogok szoftver egyéb immat javak TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok műszaki berendezés, gép, jármű egyéb berendezés, felsz, jármű beruházások, beruh-ra adott előleg tárgyi eszk. Értékhelyesbítése AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS

725 700 744 364 703 365 550 244 887 48 586 576 165 388 272 9 247 439 019 2 186 792 421 165 388 272 3 470 080 621 126 500 000 370 009 4 329 336 946 -29 889 382

0 0 0 0 0 15 406 362 3 376 274 0 0 0 370 009 32 457 689 0

118 030 258 42 313 365 221 061 164 300 000 90 821 272 2 082 520 265 198 554 327 90 821 272 794 659 393 126 500 000 0 941 728 338 0

607 670 486 322 390 000 329 183 723 48 286 576 74 567 000 7 149 512 392 1 984 861 820 74 567 000 2 675 421 228 0 0 3 355 150 919 -29 889 382

16 296 24 518 252 528 17 170 951 130 4 257 971 802 11 465 685 114 10 361 033 420 9 279 669 135 1 081 364 285 1 372 011 844 8 282 370 67 000 000 1 985 624 820 814 950 729 970 312 091 200 362 000 5 361 676 578 2 074 395 625 1 085 620 722 1 844 133 428 343 646 803 13 880 000 3 674 275 613

10 296 167 885 009 81 958 670 81 080 906 0 0 0 0 877 764 0 0 7 808 912 1 599 669 6 209 243 0 78 117 427 7 736 228 5 105 585 58 068 614 7 207 000 0 13 820 694

6 000 2 455 835 551 1 011 253 133 644 102 589 222 803 854 570 783 159 570 783 159 0 69 064 320 8 282 370 67 000 000 294 266 905 119 161 255 175 105 650 0 1 150 315 513 198 263 860 332 429 212 550 646 348 55 096 093 13 880 000 704 173 766

0 21 894 531 968 16 077 739 327 3 532 788 307 11 242 881 260 9 790 250 261 8 708 885 976 1 081 364 285 1 302 069 760 0 0 1 683 549 003 694 189 805 788 997 198 200 362 000 4 133 243 638 1 868 395 537 748 085 925 1 235 418 466 281 343 710 0 2 956 281 153

153

aktiv kamatelhatárolás összesen egyéb aktív időbeli elhatárolás

1 636 732 500 2 037 543 113

3 214 753 10 605 941

122 868 781 581 304 985

1 510 648 966 1 445 632 187

A befektetési vállakozások forrásai - 2000. december 31. (forint) Megnevezés FORRÁSOK ÖSSZESEN KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Vevőtől kapott előleg összesen Szállitók összesen Ügyfelekkel szembeni kötelezettség összesen Kötelezettségek tőzsdei ügyletből kötelezettség OTC ügyletből összesen Kötelezettség KELER-rel szemben ügyfélkötelezettség saját kötelezettség Váltótartozás Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök Egyéb rövid lejáratú kötelezettség összes HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK BERUHÁZÁSI ÉS FEJLESZTÉSI HITELEK Egyéb hosszú lejáratú hitelek összesen Hosszú lejáratú kölcsön összesen Tartozások kötvénykibocsátásból Alapitókkal szembeni kötelezettség Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség Alárendelt kölcsöntőke Épt 8.mell 2. Pont szerint kiegészítő alárendelt kölcsöntőke PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS

Összesen

Bizományos

Kereskedő

Társaság

173 086 427 912 111 514 110 861 107 304 285 098 4 939 000 956 811 398 15 978 339 796

479 537 022 123 483 924 122 223 924 0 5 631 558 88 840 111

16 828 182 798 6 483 526 663 6 472 475 768 1 500 000 174 189 992 4 202 337 560

155 778 708 092 104 907 100 274 100 709 585 406 3 439 000 776 989 848 11 687 162 125

17 142 601 499 32 870 399 309 129 341 550 33 383 350 95 958 200 1 287 890 25 064 170 355 15 156 394 301 4 209 825 763

0 0 12 000 0 12 000 0 3 756 036 23 984 219 1 260 000

839 775 936 1 137 375 346 650 266 900 79 750 1 287 890 811 837 694 440 062 671 11 050 895

16 302 825 563 32 869 261 934 128 982 900 33 116 450 95 866 450 0 24 248 576 625 14 692 347 411 4 197 514 868

0

0

0

0

1 951 694 871 610 201 500 000 000 1 351 290 000 984 973 868 500 000 000 500 000 000 0 1 793 944 878

0 0 0 0 1 260 000 0 0 0 4 473 963

1 951 694 2 386 201 0 1 000 6 712 000 0 0 0 155 431 669

0 869 224 000 500 000 000 1 351 289 000 977 001 868 500 000 000 500 000 000 0 1 634 039 246

154

Passziv kamatelhatárolás Egyéb passziv időbeli elhatárolás CÉLTARTALÉKOK CT VÁRHATÓ VESZTESÉGRE CT VÁRHATÓ KÖTELEZETTSÉGRE EGYÉB CT értékpapír árfolyamveszteségre nyitott pozició veszteségére jegyzési garancia után általános kockázati ct devizahitel árfolyamveszteségére SAJÁT TŐKE JEGYZETT TŐKE Visszavásárolt saját részvény Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék ázsióból egyéb tőketartalék Eredménytartalék Értékelési tartalék Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény

209 692 754 1 584 252 124 1 400 653 507 1 098 945 878 94 243 753 207 463 876 90 303 193 117 160 683 0 0 0 58 377 718 666 40 211 702 900 38 250 000 -141 627 871 2 558 675 450 1 439 093 014 1 119 582 436 11 768 948 773 80 880 000 1 627 302 575 2 271 836 839

0 4 473 963 2 682 837 2 682 837 0 0 0 0 0 0 0 348 896 298 120 000 000 20 000 000 0 0 0 0 168 827 816 0 1 210 000 58 858 482

155

320 563 155 111 106 136 369 538 135 584 254 3 284 782 000 782 000 0 0 0 0 10 052 854 928 8 817 332 000 0 -141 627 871 220 939 753 124 000 000 96 939 753 305 576 914 80 880 000 0 769 754 132

209 372 191 1 424 667 055 1 261 601 132 960 678 787 94 240 469 206 681 876 89 521 193 117 160 683 0 0 0 47 975 967 440 31 274 370 900 18 250 000 0 2 337 735 697 1 315 093 014 1 022 642 683 11 294 544 043 0 1 626 092 575 1 443 224 225

A befektetési vállalkozások eredménye - 2000. december 31. (forint) Megnevezés BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI BIZOMÁNYOSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI Kamatbevétel árfolyamnyereség egyéb kereskedelmi tevékenység bevétele összesen ÉRTÉKPAPÍR FORGALOMBA HOZATAL BEVÉTELE LETÉTKEZELÉS, LETÉTI ŐRZÉS, PORTFOLIÓKEZELÉS Letéti őrzés bevétele Letétkezelés bevétele Portfoliókezelés bevétele EGYÉB BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI BEVÉTEL értékpapír-számla vezetés dijai ügyfélszla vezetés dijai Befektetési tanácsadás dijai Befektetési hitelnyújtás dijai Jegyzési garanciavállalás dijai Vállalatfelvásárlási tanácsadás dijai Ügynöki tevékenység díjai Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység díjai befektetési hitel, halasztott követelés utáni CT felhasználása BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDITÁSAI BIZOMÁNYOSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDITÁSAI KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG RÁFORDITÁSAI Vételárban elismert kamatráforditás Eladás árfolyamvesztesége CT képzés egyéb kereskedelmi tevékenységek ráfordításai ÉRTÉKPAPÍR FORGALOMBA HOZATAL RÁFORDITÁSAI

ÖSSZESEN

BIZOMÁNYOS

KERESKEDŐ

TÁRSASÁG

25 392 517 723 225 932 270 115 15 268 385 274 200 901 623 983 174 694 035 215 21 025 089 706 5 182 499 062 1 899 493 849 3 947 183 869 379 317 454 174 581 135 3 393 285 280 3 915 583 140 197 063 702 281 679 452 976 256 922 79 813 536 650 000 973 757 200 179 183 337 1 178 370 529 48 808 462 200 539 752 392 2 360 893 939 194 111 358 228 174 041 534 818 18 783 710 632 8 637 444 1 277 475 334 1 194 759 032

371 466 856 458 147 926 104 933 138 1 544 864 0 1 544 864 0 0 170 363 736 146 831 071 23 532 665 0 181 306 188 18 590 670 8 180 339 6 120 000 0 0 0 148 415 179 0 0 86 681 070 70 775 082 10 117 700 0 10 117 700 0 0 0

5 151 115 968 10 572 334 329 3 414 960 234 5 068 809 806 3 002 471 421 1 765 489 596 300 848 789 62 658 678 1 600 099 965 23 374 787 23 443 285 1 553 281 893 425 805 646 54 824 721 149 017 765 73 008 000 0 0 0 19 768 158 80 378 540 48 808 462 5 421 218 361 432 372 579 4 868 148 275 2 945 347 607 1 853 835 236 1 588 478 67 376 954 84 757

19 869 934 899 214 901 787 860 11 748 491 902 195 831 269 313 171 691 563 794 19 258 055 246 4 881 650 273 1 836 835 171 2 176 720 168 209 111 596 127 605 185 1 840 003 387 3 308 471 306 123 648 311 124 481 348 897 128 922 79 813 536 650 000 973 757 200 11 000 000 1 097 991 989 0 195 031 852 961 1 857 746 278 189 233 092 253 171 096 187 211 16 919 757 696 7 048 966 1 210 098 380 1 194 674 275

156

LETÉTKEZELÉS, LETÉTI ŐRZÉS, PORTFOLIÓ-KEZELÉS RÁFORDITÁSAI Letéti őrzés bevétele Letétkezelés bevétele Portfoliókezelés bevétele EGYÉB BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDITÁSAI értékpapír-számla vezetés dijai Ügyfélszámla vezetés dijai Befektetési tanácsadás dijai Befektetési hitelnyújtás dijai Jegyzési garanciavállalás dijai Vállalatfelvásárlási tanácsadás dijai Ügynöki tevékenység dijai Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység díjai befektetési hitel, halasztott követelés utáni CT felhasználása ÜZLETI TEV EREDMÉNYE EGYÉB BEVÉTELEK NEM BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI AKTIVÁLT SAJÁT TELJESITMÉNY MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK Anyagjellegű ráforditások Személyi jellegű ráforditások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetés TB járulék Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Egyéb ráforditások NEM BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE NEM FORGALMAZÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK Kapott kamat és kamatjellegű bevétel Kapott osztalék és részesedés Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

623 001 571

14 000

21 314 985

601 672 586

145 315 532 184 710 636 292 975 403 2 249 739 622

14 000 0 0 5 774 288

7 689 972 2 737 505 10 887 508 99 297 765

137 611 560 181 973 131 282 087 895 2 144 667 569

66 762 803 11 985 438 252 451 412 3 010 727 1 750 000 23 750 000 29 298 824 1 813 457 432 22 911 986 6 125 814 127 2 455 225 669 807 514 650 1 112 885 574 19 030 371 336 2 698 866 993 7 803 727 794 5 193 014 786 756 038 876 1 854 674 132 1 741 762 300 6 786 014 249 4 535 928 088 76 030 065

5 161 433 612 855 0 0 0 0 0 0 0 99 414 959 8 202 745 586 626 0 261 336 297 61 564 616 100 159 846 61 568 518 14 584 026 24 007 302 22 366 196 77 245 639 19 504 971 0

563 794 358 583 0 0 0 0 2 252 000 48 850 402 22 911 986 767 975 482 305 917 969 636 667 797 0 4 668 644 975 703 857 077 1 606 301 379 1 051 868 890 179 957 879 374 474 610 402 391 636 1 956 094 883 653 404 892 3 676 385

61 037 576 11 014 000 252 451 412 3 010 727 1 750 000 23 750 000 27 046 824 1 764 607 030 0 5 258 423 686 2 141 104 955 170 260 227 1 112 885 574 14 100 390 064 1 933 445 300 6 097 266 569 4 079 577 378 561 496 971 1 456 192 220 1 317 004 468 4 752 673 727 3 863 018 225 72 353 680

658 160 085 3 180 563 977 2 803 069 255 88 829 127 288 665 595

17 474 774 17 642 335 8 672 034 0 8 970 301

361 574 667 531 050 463 404 945 052 891 231 125 214 180

279 110 644 2 631 871 179 2 389 452 169 87 937 896 154 481 114

157

NEM FORGALMAZÁSI CÉLÚ RÁFORDITÁSOK Fizetett kamat és kamatjellegű kiadás Pénzügyi befektetések leirása Pénzügyi műveletek egyéb ráforditása ebből: Eladott értékpapírok árfolyamvesztesége SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY RENDKIVÜLI EREDMÉNY Rendkivüli bevételek Rendkivüli kiadások ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

2 522 403 892 2 387 006 572 27 152 933 108 244 387 4 138 241 6 783 974 212 -426 060 330 503 881 997 929 942 327 6 357 913 882

158

167 561 116 548 0 51 013 0 116 889 733 -28 048 251 317 538 28 365 789 88 841 482

169 475 796 120 185 688 23 584 933 25 705 175 2 952 991 1 129 550 149 -78 408 872 354 854 172 433 263 044 1 051 141 277

2 352 760 535 2 266 704 336 3 568 000 82 488 199 1 185 250 5 537 534 330 -319 603 207 148 710 287 468 313 494 5 217 931 123

A biztosítótársaságok mérlegadatai, 1999-2000 (ezer forint) 1999

2000

Változás (2000/1999%)

3 122 443

3 430 743

109,9

120 000

60 000

50,0

3 002 443

3 370 743

112,3

0

0

439 958 202

531 269 283

120,8

I. Ingatlanok

8 032 762

7 323 865

91,2

II. Részesedések

22 247 767

24 746 065

111,2

1. Kapcsolódó vállalkozások részvényei, üzletrészei

19 211 313

21 946 065

114,2

2. Kapcsolódó vállalkozások értékpapírjai

2 251 032

2 000 000

88,8

785 422

800 000

101,9

409 238 764

498 796 647

121,9

391 847 209

481 458 042

122,9

1.1. Állam által garantált értékpapírok

360 631 422

432 710 975

120,0

1.2. Részvények, üzletrészek (a II/1. kivételével)

10 212 701

16 193 393

158,6

1.3. Egyéb értékpapírok

21 003 086

32 547 674

155,0

3 520 668

5 575 248

158,4

764 750

794 199

103,9

2.2. Egyéb kölcsönök

2 755 918

4 781 049

173,5

3. Betétek hitelintézeteknél

13 870 887

11 763 358

84,8

0

0

438 909

402 706

0

0

ESZKÖZÖK (aktívák) A. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Biztosítási állomány megszerzéséért fizetett díjak 2. Egyéb immateriális javak 3. Immateriális javak értékhelyesbítése B.BEFEKTETÉSEK

3. Adott kölcsönök kapcsolódó vállalkozásoknál III. Egyéb befektetések 1. Értékpapírok (a II/2. kivételével)

2. Adott kölcsönök (a II/3. kivételével) 2.1. Jelzáloggal fedezett kölcsönök

4. Más befektetések IV.Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredô letéti követelések V. A befektetések értékhelyesbítése

159

91,8

C. ÉLETBIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNYEK BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOT VISELŐ TULAJDONOSAI JAVÁRA VÉGREHAJTOTT BEFEKTETÉSEK

38 321 082

89 357 159

233,2

D. KÖVETELÉSEK

29 327 448

31 516 620

107,5

I. Közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések

14 130 559

16 762 862

118,6

1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól

11 995 914

14 048 100

117,1

2. Követelések a biztosítási közvetítőktől

2 134 644

2 714 763

127,2

II. Követelések viszontbiztosítói ügyletekből

4 644 606

3 796 294

81,7

944 165

2 962 104

313,7

IV. Egyéb követelések

9 608 119

7 995 359

83,2

E. EGYÉB ESZKÖZÖK

14 342 633

17 268 505

120,4

1. Tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével), készletek

6 981 210

7 408 468

106,1

2. Bankbetétek, pénztár

7 358 960

9 857 574

134,0

0

0

2 463

2 463

100,0

31 366 719

34 946 896

111,4

1. Kamatok, bérleti díjak

19 536 665

20 146 901

103,1

2. Halasztott életbiztosítási szerzési költségek

9 307 858

12 774 170

137,2

3. Egyéb aktív időbeli elhatárolások

2 522 196

2 025 825

80,3

556 438 526

707 789 204

127,2

G. Saját tőke

87 642 026

97 356 700

111,1

I. Jegyzett tőke

45 491 560

51 278 020

112,7

0

0

0

0

26 446 848

31 269 785

III. Viszontbiztosítókkal szembeni követelés a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére

3. Visszavásárolt saját részvények 4. Egyéb F. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) III. Tőketartalék

160

118,2

10 746 516

10 807 457

0

949

4 667 559

4 000 488

0

0

384 366 078

459 379 904

119,5

14 771 305

16 745 872

113,4

1.1. bruttó összeg

17 614 775

20 635 164

117,1

1.2. viszontbiztosításba adott összeg (–)

2 418 478

3 424 164

141,6

255 800 391

315 966 909

123,5

233 871 741

292 295 746

125,0

933 347

2 145 951

229,9

364 288

509 065

139,7

372 547

522 533

140,3

8 259

13 468

163,1

36 898

38 063

103,2

37 743

38 063

100,8

845

0

0,0

21 527 464

23 124 035

107,4

22 309 904

23 934 877

107,3

782 440

620 074

79,2

88 684 785

95 701 649

107,9

71 580 705

74 454 335

104,0

1. bruttó összeg

87 986 550

91 079 832

103,5

2. viszontbiztosításba adott összeg (–)

16 033 306

15 408 979

96,1

17 104 080

21 247 314

124,2

IV. Eredménytartalék (+-) V. Értékelési tartalék VI. Mérleg szerinti eredmény (+-) H. Alárendelt kölcsöntôke I. Biztosítástechnikai tartalékok 1. Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. Matematikai tartalékok a) életbiztosítási díjtartalék - ebből viszontbiztosításra jutó összeg b) betegségbiztosítási díjtartalék 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosításba adott összeg (–) c) balesetbiztosítási járadéktartalék 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosításba adott összeg (–) d) felelősségbiztosítási járadéktartalék 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosításba adott összeg (–) 3. Függőkár tartalékok a) bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék)

b) bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR)

161

100,6 85,7

1. bruttó összeg

19 814 070

24 840 777

125,4

2. viszontbiztosításba adott összeg (–)

2 687 542

3 338 325

124,2

8 951 206

9 698 867

108,4

8 951 206

9 698 867

108,4

4.2. viszontbiztosításba adott összeg (–)

0

0

5. Eredménytől független díjvisszatérítési tartalék

1 122 825

1 445 573

128,7

1 374 075

1 823 931

132,7

250 714

373 286

148,9

6. Káringadozási tartalék

2 162 036

3 497 921

161,8

7. Nagy károk tartaléka

3 063 293

3 328 817

108,7

8. Törlési tartalék

2 840 983

3 642 524

128,2

3 129 753

4 035 113

128,9

287 610

375 897

130,7

6 969 255

9 351 771

134,2

6 969 255

9 351 771

134,2

0

0

0

0

J. Biztosítástechnikai tartalékok az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselô tulajdonosai javára végrehajtott befektetések után

38 321 048

89 357 142

233,2

K. Céltartalékok

2 857 796

3 728 778

130,5

1 862 115

2 034 921

109,3

2. Céltartalék a várható kötelezettségekre

20 439

426 578

2087,1

3. Egyéb céltartalék

975 242

1 267 279

129,9

L. Viszontbiztosítóktól kapott letétek

2 621 689

4 516 727

172,3

M. Kötelezettségek

33 701 264

43 298 134

128,5

4. Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék 4.1. bruttó összeg

5.1. bruttó összeg 5.2. viszontbiztosításba adott összeg (–)

8.1. bruttó összeg 8.2. viszontbiztosításba adott összeg (–) 9. Egyéb biztosítástechnikai tartalék 9.1. bruttó összeg 9.2. viszontbiztosításba adott összeg (–)

1. Céltartalék várható veszteségekre

162

I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási ügyletekből

8 865 656

9 270 506

104,6

II. Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből

10 406 916

15 672 232

150,6

III. Kötelezettségek kötvénykibocsátásból

29 851

0

0,0

IV. Hitelek

11 336

10 792

95,2

V. Egyéb kötelezettségek

14 387 504

18 344 604

127,5

N. Passzív időbeli elhatárolások

6 928 624

10 151 818

146,5

556 438 526

707 789 204

127,2

FORRÁSOK ÖSSZESEN

163

A biztosítótársaságok mérlegadatai, 2000-ben (ezer forint) Életbiztosítási ág Nem életbiztosítási ág Fel nem osztott ÖSSZESEN ESZKÖZÖK (aktívák) A. IMMATERIÁLIS JAVAK

475 210

579 023

2 376 510

3 430 743

0

60 000

0

60 000

475 210

519 023

2 376 510

3 370 743

0

0

0

0

329 967 898

154 205 074

47 096 311

531 269 283

I. Ingatlanok

1 591 193

2 442 279

3 290 393

7 323 865

II. Részesedések

2 452 500

3 907 811

18 385 754

24 746 065

52 500

3 907 811

17 985 754

21 946 065

2 000 000

0

0

2 000 000

400 000

0

400 000

800 000

325 924 205

147 452 278

25 420 164

498 796 647

319 107 069

140 769 736

21 581 237

481 458 042

297 493 508

123 417 355

11 800 112

432 710 975

1.2. Részvények, üzletrészek (a II/1. kivételével)

4 021 994

7 309 261

4 862 138

16 193 393

1.3. Egyéb értékpapírok

17 591 567

10 037 120

4 918 987

32 547 674

4 307 108

751 266

516 874

5 575 248

346 859

63 523

383 817

794 199

2.2. Egyéb kölcsönök

3 960 249

687 743

133 057

4 781 049

3. Betétek hitelintézeteknél

2 510 028

5 931 276

3 322 054

11 763 358

0

0

0

0

IV.Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredô letéti követelések

0

402 706

0

402 706

V. A befektetések értékhelyesbítése

0

0

0

0

1. Biztosítási állomány megszerzéséért fizetett díjak 2. Egyéb immateriális javak 3. Immateriális javak értékhelyesbítése B.BEFEKTETÉSEK

1. Kapcsolódó vállalkozások részvényei, üzletrészei 2. Kapcsolódó vállalkozások értékpapírjai 3. Adott kölcsönök kapcsolódó vállalkozásoknál III. Egyéb befektetések 1. Értékpapírok (a II/2. kivételével) 1.1. Állam által garantált értékpapírok

2. Adott kölcsönök (a II/3. kivételével) 2.1. Jelzáloggal fedezett kölcsönök

4. Más befektetések

164

C. ÉLETBIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNYEK BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOT VISELÔ TULAJDONOSAI JAVÁRA VÉGREHAJTOTT BEFEKTETÉSEK

89 357 145

0

14

89 357 159

D. KÖVETELÉSEK

10 801 083

15 556 989

5 158 548

31 516 620

I. Közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések

6 602 920

10 096 619

63 323

16 762 862

1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól

5 090 333

8 957 766

1

14 048 100

2. Követelések a biztosítási közvetítőktől

1 547 093

1 167 439

231

2 714 763

II. Követelések viszontbiztosítói ügyletekből

13 644

3 782 650

0

3 796 294

III. Viszontbiztosítókkal szembeni követelés a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére

2 962 104

0

0

2 962 104

IV. Egyéb követelések

1 222 415

1 674 720

5 098 224

7 995 359

E. EGYÉB ESZKÖZÖK

5 682 061

4 158 367

7 428 077

17 268 505

1. Tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével), készletek

1 670 344

678 227

5 059 897

7 408 468

2. Bankbetétek, pénztár

4 009 254

3 480 140

2 368 180

9 857 574

0

0

0

0

2 463

0

0

2 463

26 688 746

6 691 962

1 566 188

34 946 896

1. Kamatok, bérleti díjak

13 109 939

6 126 044

910 918

20 146 901

2. Halasztott életbiztosítási szerzési költségek

12 774 170

0

0

12 774 170

804 637

565 918

655 270

2 025 825

462 972 143

181 188 415

63 628 646

707 789 204

0

0

3. Visszavásárolt saját részvények 4. Egyéb F. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

3. Egyéb aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

0 G. Saját tőke

19 387 279

18 413 070

59 556 351

97 356 700

I. Jegyzett tőke

13 273 544

9 642 616

28 361 860

51 278 020

0

0

0

0

0

0

0

0

5 054 262

1 065 451

25 150 072

31 269 785

ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) III. Tőketartalék

165

999 324

3 085 063

6 723 070

10 807 457

0

949

0

949

60 149

4 618 991

-678 652

4 000 488

0

0

0

0

325 356 768

134 023 135

1

459 379 904

9 720 409

7 025 463

0

16 745 872

9 753 658

10 881 506

0

20 635 164

31 093

3 393 071

0

3 424 164

292 725 891

23 241 017

1

315 966 909

292 295 745

0

1

292 295 746

2 145 951

0

0

2 145 951

412 515

96 550

0

509 065

416 654

105 879

0

522 533

4 139

9 329

0

13 468

17 631

20 432

0

38 063

17 631

20 432

0

38 063

0

0

0

0

0

23 124 035

0

23 124 035

1. bruttó összeg

0

23 934 877

0

23 934 877

2. viszontbiztosításba adott összeg (–)

0

620 074

0

620 074

2 594 857

93 106 792

0

95 701 649

1 555 504

72 898 831

0

74 454 335

1 567 436

89 512 396

0

91 079 832

11 932

15 397 047

0

15 408 979

1 039 353

20 207 961

0

21 247 314

IV. Eredménytartalék (+-) V. Értékelési tartalék VI. Mérleg szerinti eredmény (+-) H. Alárendelt kölcsöntôke I. Biztosítástechnikai tartalékok 1. Meg nem szolgált díjak tartaléka 1.1. bruttó összeg 1.2. viszontbiztosításba adott összeg (–) 2. Matematikai tartalékok a) életbiztosítási díjtartalék - ebből viszontbiztosításra jutó összeg b) betegségbiztosítási díjtartalék 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosításba adott összeg (–) c) balesetbiztosítási járadéktartalék 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosításba adott összeg (–) d) felelősségbiztosítási járadéktartalék

3. Függőkár tartalékok a) bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék) 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosításba adott összeg (–) b) bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR)

166

1. bruttó összeg

1 068 904

23 771 873

0

24 840 777

29 551

3 308 774

0

3 338 325

9 488 575

210 292

0

9 698 867

9 488 575

210 402

-110

9 698 867

4.2. viszontbiztosításba adott összeg (–)

0

0

0

0

5. Eredménytől független díjvisszatérítési tartalék

34 949

1 410 624

0

1 445 573

5.1. bruttó összeg

36 787

1 787 144

0

1 823 931

5.2. viszontbiztosításba adott összeg (–)

1 838

371 448

0

373 286

830 003

2 667 918

0

3 497 921

0

3 328 817

0

3 328 817

630 313

3 012 211

0

3 642 524

630 438

3 404 675

0

4 035 113

125

375 772

0

375 897

9 331 771

20 000

0

9 351 771

9 331 771

20 000

0

9 351 771

0

0

0

0

89 357 128

0

-89 357 128

0

0

89 357 142

89 357 142

1 255 946

1 512 279

960 553

3 728 778

1 246 004

296 257

492 660

2 034 921

9 942

4 415

412 221

426 578

0

1 211 607

55 672

1 267 279

L. Viszontbiztosítóktól kapott letétek

2 945 456

1 571 271

0

4 516 727

M. Kötelezettségek

11 600 923

15 292 396

16 404 815

43 298 134

2. viszontbiztosításba adott összeg (–) 4. Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék 4.1. bruttó összeg

6. Káringadozási tartalék 7. Nagy károk tartaléka 8. Törlési tartalék 8.1. bruttó összeg 8.2. viszontbiztosításba adott összeg (–) 9. Egyéb biztosítástechnikai tartalék 9.1. bruttó összeg 9.2. viszontbiztosításba adott összeg (–) J. Biztosítástechnikai tartalékok az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselô tulajdonosai javára végrehajtott befektetések után

K. Céltartalékok 1. Céltartalék várható veszteségekre 2. Céltartalék a várható kötelezettségekre 3. Egyéb céltartalék

167

I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási ügyletekből

2 946 204

6 313 253

11 049

9 270 506

II. Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből

7 130 152

8 542 080

0

15 672 232

III. Kötelezettségek kötvénykibocsátásból

0

0

0

0

IV. Hitelek

1

4 289

6 502

10 792

V. Egyéb kötelezettségek

1 524 566

432 774

16 387 264

18 344 604

N. Passzív időbeli elhatárolások

3 424 963

1 956 488

4 770 367

10 151 818

453 328 464

172 768 639

81 692 101

707 789 203

FORRÁSOK ÖSSZESEN

168

A biztosítótársaságok eredménykimutatása, 1999-2000 (ezer forint) Megnevezés 01. Megszolgált díjak a) bruttó díj b) viszontbiztosítónak átadott díj (–) c) meg nem szolgált díjak tartalékának változása (+-) d) a viszontbiztosító részesedése a meg nem szolgált díjak tartalékának változásából (+-)

1999 238 820 047 284 950 642 43 992 933 -36 929 77 437

2000 322 665 934 385 200 424 53 590 998 2 831 798 453 332

2000/1999 (%) 135,1 135,2 121,8 -7668,2 585,4

02. Törlési tartalék változása (+-) 03. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekbôl (csak életbiztosítási ágnál)

-10 937 53 158 042

-195 285 65 072 646

1785,5 122,4

175 954 519 413

288 173 323 314

163,8 62,2

c) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek d) pénzügyi műveletek egyéb bevételei e) életbiztosításból allokált befektetési bevételek (–) 04. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (csak nem-életbiztosítási ágnál)

47 230 400 7 680 642 2 448 367 1 244 956

57 217 146 9 599 375 2 326 266 55 812

121,1 125,0 95,0 4,5

05. Egyéb biztosítástechnikai bevétel I. BIZTOSÍTÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (01(+-)02+03+04+05)

2 400 926 295 633 654

5 036 755 392 030 187

209,8 132,6

06. Károk ráfordításai a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) c) kárrendezési költségek d) bevételek kármegtérítésbôl és kárrendezési költségtérítésekbôl (–)

110 241 249 134 022 452 24 866 567 8 294 901 1 737 771

140 962 012 156 149 289 21 606 280 9 719 622 1 862 787

127,9 116,5 86,9 117,2 107,2

07. Függő károk tartalékainak változása (+-) a) tételes függôkár tartalék (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) b) IBNR tartalék (+-)

6 523 117 6 632 768 -114 413 -6 905 805 -109 651

7 016 863 2 873 630 3 093 284 465 228 4 143 233

107,6 43,3 -2703,6 -6,7 -3778,6

a) kapott osztalék és részesedés b) biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei

169

a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) 08. Káringadozási tartalék változása (+-) 09. Nagy károk tartalékának változása (+-) 10. Matematikai tartalékok változása (+-) a) életbiztosítási díjtartalék (+-) ebből viszontbiztosításra jutó összeg b) betegségbiztosítási díjtartalék (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) c) balesetbiztosítási járadéktartalék (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) d) felelősségbiztosítási járadéktartalék (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) 11. Bekövetkezett károkkal kapcsolatos, valamint a károk, kötelezettségek fedezetére képzett ráfordítások (06+-07+-08+-09+-10)

500 164 612 773 -324 659 104 650 56 735 125 52 326 856 539 072 125 881 132 834 6 953 653 -2 168 -2 821 4 281 735 4 389 184 107 449 171 616 139

5 026 708 804 691 1 335 885 265 524 59 951 922 58 209 411 1 212 605 144 776 149 986 5 210 1 166 321 -845 1 596 569 1 624 973 10 344 209 532 205

1005,0 131,3 -411,5 253,7 105,7 111,2 224,9 115,0 112,9 74,9 178,6 -14,8 30,0 37,3 37,0 9,6 122,1

12. Eredménytôl függô díjvisszatérítési tartalék változása (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) 13. Eredménytôl független díjvisszatérítési tartalék változása (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) 14. Egyéb biztosítástechnikai tartalék változása (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) 15. Nettó működési költségek a) tárgyévben felmerült szerzési költségek b) elhatárolt szerzési költségek változása (+-) c) igazgatási költségek d) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések (–) e) saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekció

1 980 602 1 980 590 0 131 214 279 345 156 455 28 315 844 28 315 844 0 82 948 025 56 939 949 3 578 614 40 652 496 11 607 780 843 992

747 673 747 673 0 323 357 450 365 122 572 53 920 063 53 920 063 0 97 116 549 70 053 782 1 636 586 44 526 099 13 053 656 688 966

37,7 37,8

170

246,4 161,2 78,3 190,4 190,4 117,1 123,0 45,7 109,5 112,5 81,6

16. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekbôl (csak életbiztosítási ágnál)

17 037 139

28 440 607

166,9

a) fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások b) pénzügyi befektetések leírásai c) pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai d) biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök ráfordításai e) befektetések egyéb ráfordításai 17. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások II.BIZTOSÍTÁSI RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN (+-11+-12+-13+-14+15+16+17)

12 750 704 76 740 2 955 943 319 222 934 530 3 179 624 306 871 930

18 509 898 522 860 8 100 368 175 170 1 132 311 4 719 700 394 800 054

145,2 681,3 274,0 54,9 121,2 148,4 128,7

A) BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY (I–II) III. Egyéb bevételek IV. Egyéb ráfordítások B) BIZTOSÍTÁS ÜZLETI EREDMÉNYE (+-A+III–IV) 18. Kapott osztalék és részesedés 19. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 20. Befektetett tárgyi eszközök bevételei 21. Saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciója (15/e. sorral egyezôen)

-11 212 524 5 489 139 10 194 800 -15 918 184 332 589 33 202 301 773 282 681 168

-2 769 866 5 546 507 11 263 641 -8 487 000 1 302 453 33 180 444 697 663 534 672

24,7 101,0 110,5 53,3 391,6 99,9 90,2 78,5

22. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 23. Életbiztosításból allokált befektetési bevétel (03/e. sorba) 24. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (–) (egyezôen a 04. sorral)

4 565 535 2 448 367 1 244 956

3 920 589 2 355 362 46 658

85,9 96,2 3,7

V. Befektetések nettó bevétele (18+19+20+21+22+23–24) 25. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások 26. Pénzügyi befektetések leírásai 27. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 28. Befektetett tárgyi eszközök ráfordítása 29. Befektetések egyéb ráfordításai VI. Befektetések ráfordításai (25+26+27+28+29) C) BEFEKTETÉSI EREDMÉNY (V–VI) VII. Nem biztosítási tevékenység bevételei VIII. Nem biztosítási tevékenység ráfordításai D) NEM BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (VII–VIII) E) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+-B+-C+-D)

40 758 285 10 970 295 869 644 1 693 117 724 948 388 222 14 646 225 26 112 060 1 506 139 1 239 716 266 422 10 460 298

41 935 370 10 720 702 1 084 575 1 674 257 739 771 680 038 14 899 343 27 036 027 1 418 113 847 072 571 041 19 120 068

102,9 97,7 124,7 98,9 102,0 175,2 101,7 103,5 94,2 68,3 214,3 182,8

171

IX. Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli ráfordítások F) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX–X) G) NEM BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY (III–IV+-C+-D+-F) H) ADÓZÁS ELÔTTI EREDMÉNY (+-E+-F) XI. Adófizetési kötelezettség I)ADÓZOTT EREDMÉNY (+-H–XI) 30. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 31. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés J) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+-I+30–31)

3 925 655 5 333 707 -1 408 053 20 264 769 9 052 245 2 863 082 6 189 163 0 1 521 604 4 667 559

172

415 589 1 119 914 -704 325 21 185 611 18 415 743 4 332 255 14 083 488 0 10 083 000 4 000 488

10,6 21,0 50,0 104,5 203,4 151,3 227,6 662,7 85,7

A biztosítótársaságok eredménykimutatása, 2000-ben (ezer forint) Megnevezés

Életbiztosítási ág Nem életbiztosítási ág

Fel nem osztott

Összesen

01. Megszolgált díjak a) bruttó díj b) viszontbiztosítónak átadott díj (–) c) meg nem szolgált díjak tartalékának változása (+-) d) a viszontbiztosító részesedése a meg nem szolgált díjak tartalékának változásából (+-)

156 274 264 178 296 926 20 359 472 1 013 573 -516 574

166 391 670 206 903 498 33 231 526 1 818 225 969 906

0 0 0 0 0

322 665 934 385 200 424 53 590 998 2 831 798 453 332

02. Törlési tartalék változása (+-) 03. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekbôl (csak életbiztosítási ágnál) a) kapott osztalék és részesedés b) biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei c) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek d) pénzügyi műveletek egyéb bevételei e) életbiztosításból allokált befektetési bevételek (–) 04. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (csak nem-életbiztosítási ágnál) 05. Egyéb biztosítástechnikai bevétel I. BIZTOSÍTÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (01(+-)02+03+04+05) 06. Károk ráfordításai a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) c) kárrendezési költségek d) bevételek kármegtérítésbôl és kárrendezési költségtérítésekbôl (–) 07. Függő károk tartalékainak változása (+-)

-215 549 65 072 646

20 264 0

0 0

-195 285 65 072 646

288 173 323 314

0 0

0 0

288 173 323 314

57 217 146 9 599 375 2 326 266 0

0 0 0 55 812

0 0 0 0

57 217 146 9 599 375 2 326 266 55 812

4 314 227 225 379 203

722 528 166 650 984

0 0

5 036 755 392 030 187

39 002 401 44 730 603 6 859 931 1 241 841 99 813

101 959 611 111 418 686 14 746 349 8 477 781 1 762 974

0 0 0 0 0

140 962 012 156 149 289 21 606 280 9 719 622 1 862 787

1 036 164

5 980 699

0

7 016 863

173

a) tételes függôkár tartalék (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) b) IBNR tartalék (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) 08. Káringadozási tartalék változása (+-) 09. Nagy károk tartalékának változása (+-) 10. Matematikai tartalékok változása (+-) a) életbiztosítási díjtartalék (+-) ebből viszontbiztosításra jutó összeg b) betegségbiztosítási díjtartalék (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) c) balesetbiztosítási járadéktartalék (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) d) felelősségbiztosítási járadéktartalék (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) 11. Bekövetkezett károkkal kapcsolatos, valamint a károk, kötelezettségek fedezetére képzett ráfordítások (06+-07+-08+-09+-10)

795 906 795 030 -876 240 257 240 449 192 123 004 0 58 318 478 58 209 411 1 212 605 109 810 112 061 2 251 -743 -743 0 0 0 0 98 480 046

2 077 724 2 298 254 466 104 3 902 976 4 786 259 804 499 1 212 881 265 524 1 633 444 0 0 34 966 37 925 2 959 1 909 1 064 -845 1 596 569 1 624 973 10 344 111 052 159

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2 873 630 3 093 284 465 228 4 143 233 5 026 708 804 691 1 335 885 265 524 59 951 922 58 209 411 1 212 605 144 776 149 986 5 210 1 166 321 -845 1 596 569 1 624 973 10 344 209 532 205

12. Eredménytôl függô díjvisszatérítési tartalék változása (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) 13. Eredménytôl független díjvisszatérítési tartalék változása (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–) 14. Egyéb biztosítástechnikai tartalék változása (+-) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése (–)

747 673

0

0

747 673

747 673 0 -6 485

0 0 329 742

0 0 100

747 673 0 323 357

-4 647 1 838 53 753 379 53 920 063 0

455 012 120 734 166 684 0 0

0 0 0 0 0

450 365 122 572 53 920 063 53 920 063 0

174

15. Nettó működési költségek a) tárgyévben felmerült szerzési költségek b) elhatárolt szerzési költségek változása (+-) c) igazgatási költségek d) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések (–) e) saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekció 16. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekbôl (csak életbiztosítási ágnál)

41 941 706 33 399 729 1 703 899 16 390 840 4 699 134

55 174 843 36 654 053 -67 313 28 135 259 8 354 522

0 0 0 0 0

97 116 549 70 053 782 1 636 586 44 526 099 13 053 656

330 052

358 914

0

688 966

28 440 607

0

0

28 440 607

a) fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások b) pénzügyi befektetések leírásai c) pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai d) biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök ráfordításai e) befektetések egyéb ráfordításai 17. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások II.BIZTOSÍTÁSI RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN (+-11+-12+-13+-14+15+16+17) A) BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY (I–II) III. Egyéb bevételek IV. Egyéb ráfordítások B) BIZTOSÍTÁS ÜZLETI EREDMÉNYE (+-A+III–IV) 18. Kapott osztalék és részesedés 19. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 20. Befektetett tárgyi eszközök bevételei 21. Saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciója (15/e. sorral egyezôen) 22. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 23. Életbiztosításból allokált befektetési bevétel (03/e. sorba)

18 509 898 522 860 8 100 368 175 170

0 0 0 0

0 0 0 0

18 509 898 522 860 8 100 368 175 170

1 132 311 2 110 793 225 634 403

0 2 608 907 169 165 651

0 0 0

1 132 311 4 719 700 394 800 054

-88 538 1 090 628 2 334 044 -294 695 321 1 992 827 3 741 150 093

-2 681 328 3 397 099 6 716 012 -4 489 252 1 276 410 27 357 139 675 755 291 541

0 1 058 780 2 213 585 -3 703 053 25 722 3 830 478 18 167 93 038

-2 769 866 5 546 507 11 263 641 -8 487 000 1 302 453 33 180 444 697 663 534 672

640 108 1 641 123

2 466 637 116 105

813 844 598 134

3 920 589 2 355 362

175

24. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (–) (egyezôen a 04. sorral) V. Befektetések nettó bevétele (18+19+20+21+22+23– 24) 25. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások 26. Pénzügyi befektetések leírásai 27. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 28. Befektetett tárgyi eszközök ráfordítása 29. Befektetések egyéb ráfordításai VI. Befektetések ráfordításai (25+26+27+28+29) C) BEFEKTETÉSI EREDMÉNY (V–VI) VII. Nem biztosítási tevékenység bevételei VIII. Nem biztosítási tevékenység ráfordításai D) NEM BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (VII–VIII) E) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+-B+-C+-D) IX. Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli ráfordítások F) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX–X) G) NEM BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY (III–IV+C+-D+-F) H) ADÓZÁS ELÔTTI EREDMÉNY (+-E+-F) XI. Adófizetési kötelezettség I)ADÓZOTT EREDMÉNY (+-H–XI) 30. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 31. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés J) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+-I+30–31)

0

1 440

45 218

46 658

4 428 213

32 182 147

5 325 010

41 935 370

276 551 0 496 155 25 811 27 883 826 400 3 601 813 526 827 435 114 91 713

9 375 445 696 330 808 556 699 568 622 247 12 202 146 19 980 001 872 442 398 308 474 134

1 068 706 388 245 369 546 14 392 29 908 1 870 797 3 454 213 18 844 13 650 5 194

10 720 702 1 084 575 1 674 257 739 771 680 038 14 899 343 27 036 027 1 418 113 847 072 571 041

1 354 148

19 460 466

-1 694 546

19 120 068

4 445 307 807 -303 362 2 344 587

255 749 713 433 -457 684 16 453 765

155 395 98 674 56 721 2 387 259

415 589 1 119 914 -704 325 21 185 611

1 050 786 818 262 232 524 0

19 002 782 3 239 623 15 763 159 0

-1 637 825 274 370 -1 912 195 0

18 415 743 4 332 255 14 083 488 0

171 276 61 248

9 911 724 5 851 435

0 -1 912 195

10 083 000 4 000 488

176

A biztosítótársaságok főbb mérleg- és eredménykimutatás-adatainak alakulása, 1996-2000 (ezer forint) Megnevezés

1996

1997

1998

1999

2000

289 414 294

346 552 978

439 053 342

556 438 526

707 789 204

Saját tőke

46 600 211

67 923 589

77 732 560

87 642 026

97 356 700

Jegyzett tőke

36 159 060

44 297 500

43 374 150

45 491 560

51 278 020

9 170 602

9 959 994

9 208 850

4 667 559

4 000 488

188 627 967

242 644 577

311 037 707

384 366 078

459 379 904

8 036 414

9 655 999

12 615 220

14 771 305

16 745 872

109 908 904

146 904 073

194 938 138

255 800 391

315 966 909

132 885 804

177 431 826

233 871 741

292 295 746

168 249

235 402

364 288

509 065

15 571

37 770

36 898

38 063

13 834 449

17 232 938

21 527 464

23 124 035

67 255 270

82 321 718

88 684 785

95 701 649

10 807 026

17 203 346

17 104 080

21 247 314

Mérleg Mérlegfőösszeg

Mérleg szerinti eredmény Biztosítástechnikai tartalékok Meg nem szolgált díjak tartaléka Matematikai tartalék a.) életbiztosítási díjtartalék b.) betegbiztosítási díjtartalék c.) balesetbiztosítási járadéktartalék d.) felelősségbiztosítási járadéktartalék Függőkár tartalékok

54 584 285

ebből : IBNR Káringadozási tartalék

1 775 543

2 042 904

2 287 423

2 162 036

3 497 921

Nagy károk tartaléka

2 208 231

2 055 033

2 961 428

3 063 293

3 328 817

Törlési tartalék

1 928 026

2 686 176

2 807 174

2 840 983

3 642 524

3 040 791

13 599 615

38 321 048

89 357 142

158 995 028

201 653 206

238 820 047

322 665 934

152 797 698

194 990 428

245 472 445

284 950 642

385 200 424

34 330 708

33 913 137

40 643 271

43 992 933

53 590 998

Biztosítástechnikai tartalékok az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések után

Eredménykimutatás Megszolgált díj Bruttó díj Vizsontbiztosítónak átadott díj

177

Károk ráfordításai (bruttó összeg)

77 296 020

84 001 944

98 196 123

134 022 452

156 149 289

Károk ráfordításai (viszontbiztosító részesedése)

10 570 592

10 946 089

15 322 698

24 866 567

21 606 280

3 912 183

5 103 683

6 762 684

8 294 901

9 719 622

58 135 615

71 372 966

82 948 025

97 116 549

Kárrendezési költségek Nettó működési költségek Szerzési költségek

23 249 630

38 252 931

48 907 461

56 939 949

70 053 782

Igazgatási költségek

27 733 651

33 642 275

39 542 032

40 652 496

44 526 099

Biztosítástechnikai eredmény

-5 805 040

-4 197 829

-11 212 524

-2 769 866

Biztosítás üzleti eredménye

-7 246 349

-6 212 481

-15 918 184

-8 487 000

Befektetések nettó bevétele

27 513 831

36 814 222

40 758 285

41 935 370

18 570 843

21 132 245

20 264 769

21 185 611

11 066 458

13 578 848

6 189 163

14 083 488

Nem-biztosítástechnikai eredmény Adózott eredmény

9 412 482

178

Biztosítási szerződések záróállományának alakulása Megnevezés

1996 Darab

Megoszlás (%)

1997 Darab

Megoszlás (%)

1998 Darab

Megoszlás (%)

1999 Darab

Megoszlás (%)

2000 Darab

Megoszlás (%)

Elérésre szóló életbiztosítás

52 291

1,23

74 176

1,86

73 798

1,93

90 199

2,51

70 838

2,00

Halálesetre szóló életbiztosítás

72 871

1,71

169 177

4,25

94 028

2,45

132 210

3,67

137 832

3,90

3 501 100

82,09

3 012 953

75,62

2 552 830

66,61

2 394 506

66,55

2 098 954

59,35

Járadékbiztosítás

41 189

0,97

44 999

1,13

46 427

1,21

54 423

1,51

48 283

1,37

Házasság, születés biztosítás

29 954

0,70

31 291

0,79

23 495

0,61

25 664

0,71

21 628

0,61

Befektetéshez kötött életbiztosítás

5 873

0,14

32 587

0,82

317 359

8,28

150 240

4,18

249 425

7,05

0

0,00

0

0,00

73 470

1,92

0

0,00

0

0,00

Egyéb életbiztosítások

23 203

0,54

22 530

0,57

0

0,00

24 920

0,69

27 120

0,77

Díjmentes leszállítások

394 584

9,25

414 900

10,41

413 320

10,78

451 007

12,54

473 598

13,39

Egyszeri díjas szerződések

143 794

3,37

181 502

4,56

238 012

6,21

274 681

7,63

408 811

11,56

4 264 859

100,00

3 984 114

100,00

3 832 739

100,00

3 597 850

100,00

3 536 489

100,00

953 247 37 017 388 583

11,16 0,43 4,55

798 461 64 222 377 455

10,14 0,82 4,79

895 917 67 686 421 400

11,38 0,86 5,35

884 328 70 199 527 372

10,64 0,84 6,35

1 045 903 71 574 561 417

12,15 0,83 6,52

Vegyes életbiztosítás

Feltőkésítési szerződéssel összefüggő ügyletek

Élet összesen: Baleset Betegség Casco

179

Szárazföldi jármű casco

421 044

5,35

527 372

6,35

561 314

6,52

Sínpályához kötött járművek cascója

0

0,00

0

0,00

0

0,00

Légijármű casco Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco

0 356

0,00 0,00

0 0

0,00 0,00

103 0

0,00 0,00

Szállítmány

20 305

0,24

6 027

0,08

4 640

0,06

5 600

0,07

4 295

0,05

Tűz- és elemi károk

998 944

11,70

892 544

11,34

974 458

12,38

1 033 879

12,44

1 125 014

13,07

Egyéb vagyoni károk

2 366 626

27,72

2 350 412

29,85

2 232 519

28,35

2 189 689

26,35

2 132 298

24,78

Jármű felelősség összesen

3 170 662

37,13

2 755 705

35,00

2 867 030

36,41

2 947 194

35,47

2 999 128

34,85

2 866 960

36,41

2 947 086

35,47

2 998 816

34,85

2 866 960

36,41

2 947 086

35,47

2 998 355

34,84

0

0,00

0

0,00

173

0,00

70

0,00

108

0,00

139

0,00

Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség

Ebből: kötelező gépjármű felelősség

3 170 602

37,13

2 755 623

35,00

Légijárművekkel összefüggő felelősség Tenger-, tavi- és folyami járművekkel összefüggő felelősség

Általános felelősség Hitel

601 147

7,04

626 423

7,96

630 354

8,01

650 300

7,83

658 319

7,65

31

0,00

65

0,00

87

0,00

110

0,00

157

0,00

180

Kezesség

0

0,00

0

0,00

0

0,00

0

0,00

4 049

0,05

Különböző pénzügyi veszteségek

30

0,00

109

0,00

237

0,00

380

0,00

3 586

0,04

2 378

0,03

2 543

0,03

1 606

0,02

0

0,00

0

0,00

0

0,00

0

0,00

2

0,00

1

0,00

1

0,00

Nem élet összesen :

8 538 970

100,00

7 873 966

100,00

8 095 936

100,00

8 309 052

100,00

8 605 741

100,00

Összesen:

12 803 829

Jogvédelem Segítségnyújtás

11 858 080

11 928 675

181

11 906 902

12 142 230

Biztosítási díjbevétel megoszlása ágazatonként (%) Megnevezés

1996

1997

1998

1999

2000

Elérésre szóló életbiztosítás

1,98

3,82

3,56

4,98

2,32

Halálestre szóló életbiztosítás

0,81

1,31

1,58

1,91

1,88

Vegyes életbiztosítás

42,33

82,14

71,84

65,70

49,52

Járadékbiztosítás

3,08

2,23

1,86

1,14

1,83

Egyéb életbiztosítás

0,66

1,02

1,01

0,88

0,78

Házassági, születési biztosítás

0,80

1,13

0,77

0,85

0,45

Befektetéshez kötött életbiztosítás Feltőkésítési szerződéssel összefüggő ügyletek

1,91

8,34

19,38

24,54

43,24

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

Baleset

1,52

1,88

2,05

2,58

2,72

Betegség

0,82

1,35

1,60

1,32

1,54

Casco

16,01

21,01

22,55

23,35

25,79

0,00

0,00

22,22

23,11

25,57

Élet üzletág összesen:

Szárazföldi jármű casco

182

Sínpályához kötött járművek cascója

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Légijármű casco

0,00

0,00

0,26

0,18

0,20

Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco

0,00

0,00

0,08

0,05

0,02

Szállítmány

1,13

1,44

1,34

1,25

1,29

Tűz- és elemi károk

7,86

8,69

10,63

14,31

14,37

Egyéb vagyoni károk

15,17

22,04

20,67

17,35

17,39

Jármű felelősség biztosítás

34,27

39,15

36,55

34,74

31,67

Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség

0,00

0,00

36,44

34,65

31,56

Ebből: kötelező gépjárműfelelősség biztosítás

33,83

38,77

35,92

34,29

31,32

Légijárművekkel összefüggő felelősség

0,00

0,00

0,11

0,08

0,11

Tenger-, tavi- és folyami járművekkel összefüggő felelősség

0,00

0,00

0,01

0,01

0,01

2,57

3,70

3,29

3,82

3,97

Általános felelősség

183

Hitel

0,09

0,19

0,30

0,31

0,40

Kezesség

0,02

0,04

0,30

0,23

0,19

Különböző pénzügyi veszteségek Jogvédelem

0,51

0,40

0,60

0,50

0,46

0,02

0,03

0,05

0,04

0,03

Segítségnyújtás

0,06

0,07

0,09

0,21

0,19

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

Nem élet üzletág összesen:

Külföldi tulajdonrész alakulása a biztosítótársaságok tulajdonlásában (millió forint) Megnevezés

1996

1997

1998

1999

2000

Alaptőke

36 159

44 298

43374

45492

51278

Külföldi tulajdonrész

23 355

26 444

28566

27411

33609

64,6

59,7

65,9

60,3

65,5

Külföldi tulajdonrész aránya

184

A biztosítótársaságok biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőke befektetéseinek megoszlása, 2000. december 31. (%) Megnevezés

Befektetett biztosítástechnik ai tartalékok

Befektetett biztonsági tőke

A befektetési forma részaránya az összes befektetésen belül

Egyéves és annál rövidebb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír

13,9

30,3

14,5

Egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír

68,9

54,5

68,4

MNB által kibocsátott értékpapír

1,3

0,0

1,3

Pénzintézeti betét

1,1

2,1

1,2

Pénzintézeti értékpapír

1,2

0,0

1,2

Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény

6,5

2,7

6,3

Ebből: tőzsdén jegyzett részvény

5,9

2,4

5,7

0,6

0,3

0,6

3,0

3,3

3,0

tőzsdén nem jegyzett részvény Gazdálodó szerv által kibocsátott kötvény

185

Ebből: tőzsdén jegyzett értékpapír

2,0

3,3

2,1

tőzsdén nem jegyzett értékpapír

1,0

0,0

0,9

Helyi önkormányzat által kibocsátott értékpapír

0,2

0,0

0,2

Nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat által kibocsátott értékpapír

1,1

0,0

1,1

Értékpapír alap által kibocsátott befektetési jegy

1,0

0,0

0,9

Ingatlan

0,6

2,9

0,6

Biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön

0,6

0,2

0,6

Külön jogszabályban meghatározott jelzáloglevél

0,3

0,0

0,3

Készpénz, számlapénz

0,3

3,8

0,4

Egyéb

0,1

0,0

0,1

100,0

100,0

100,0

Összesen :

186

Biztosító egyesületek díjbevételei és kárkifizetései (millió forint) Megnevezés

1996

1997

1998

1999

2000

Díjbevétel

1204,2

1624,2

2 464,3

3 196,0

4 209,7

Kárkifizetés

301,5

277,3

315,5

434,2

774,6

A magánnyugdíjpénztári portfólió-összetétel (milliárd forint, %) (nyilvántartási értéken) Megnevezés

Vagyon Bankszámla és készpénz Bankbetét Állampapír Részvény Kötvény Befektetési jegy Egyéb

1998 milliárd forint 28,819 3,136 1,017 22,091 1,897 0,504 0,082 0,092

1999 % 100,0% 10,9% 3,5% 76,7% 6,6% 1,7% 0,3% 0,3%

187

milliárd forint 89,775 2,463 0,297 74,903 8,849 1,483 1,494 0,286

2000 % 100,0% 2,7% 0,3% 83,4% 9,9% 1,7% 1,7% 0,3%

milliárd forint 175,642 2,027 0,334 136,765 25,732 4,054 4,653 2,077

% 100,0% 1,2% 0,2% 77,9% 14,7% 2,3% 2,6% 1,2%

A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye (%) Hozamráták

1998

1999

nettó

bruttó

nettó

2000 bruttó

nettó

bruttó

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

Minimális érték

9,33%

9,33%

3,29%

6,65%

13,64%

13,64%

12,62%

12,62%

2,54%

2,54%

2,27%

2,73%

Maximális érték

21,71%

23,68%

23,95%

25,17%

25,70%

25,80%

29,05%

29,05%

13,60%

13,60%

13,60%

13,60%

Szektorátlag

17,24%

17,51%

16,39%

17,27%

19,46%

19,19%

18,62%

18,95%

7,36%

7,39%

7,90%

7,99%

188

A magánnyugdíjpénztári működési költségek összetétele (millió forint, %) Megnevezés

Működési költségek összesen Anyagejellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Működési ráfordítások összesen Alappal, Pénztárfelügyelettel kapcsolatos ráfordítások Tagdíj behajtásával és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos ráfordítások Egyéb ráfordítások Működési költségek, ráfordítások összesen

1998

1999

2000

millió forint

%

millió forint

%

millió forint

%

2 900,794 360,704 534,554 14,504 1 991,032 162,908 162,908

94,7% 11,8% 17,4% 0,5% 65,0% 5,3% 5,3%

3 073,714 629,147 371,052 23,971 2 049,544 366,434 326,318

89,3% 18,3% 10,8% 0,7% 59,6% 10,7% 9,5%

4 149,687 193,712 547,363 36,957 3 371,655 1 157,038 486,481

78,2% 3,7% 10,3% 0,7% 63,5% 21,8% 9,2%

0,000

0,0%

0,000

0,0%

0,401

0,0%

0,000 3 063,702

0,0% 100,0%

670,156 5 306,725

12,6% 100,0%

189

40,116 1,2% 3 440,148 100,0%

Az önkéntes pénztári taglétszám alakulása (fő) Megnevezés Nyugdíjpénztárak Nyugdíjpénztári taglétszámnövekedés Egészségpénztárak Egészségpénztári taglétszámnövekedés Ónsegélyező pénztárak Önsegélyező pénztári taglétszámnövekedés Összes taglétszám

1994

1995

13 211

194 349

1996

0

13 211

250

729

1998

1999

2000

464 382 675 019 939 291 1 007 360 1 080 576

1371,1% 138,9% 0

1997

45,4%

39,2%

7,2%

7,3%

1 543

8 374

31 091

48 516

71 406

517,2%

442,7%

271,3%

56,0%

47,2%

2 770

4 410

13 953

46 096

60 512

280,0%

59,2%

216,4%

230,4%

31,3%

195 328

468 695 687 803 984 335 1 101 972 1 212 494

Taglétszám-növekedés

182 117

273 367 219 108 296 532

Taglétszám-növekedési ütem

1378,5% 140,0%

190

46,7%

43,1%

117 637

110 522

12,0%

10,0%

Az önkéntes pénztári vagyon alakulása (nyilvántartási értéken) (milliárd forint) Megnevezés Nyugdíjpénztárak

1994

1995

1996

1997

0,422

6,808

23,337

57,158

Nyugdíjpénztári vagyon-növekedés Egészségpénztárak

1512,2% 242,8% 144,9% 0

0,003

Egészségpénztári vagyon-növekedés Önsegélyező pénztárak

Vagyonnövekedés Vagyon-növekedési ütem

0,192

0

0,007

0,021

0,050

77,5% 0,769

0,132

186,3% 141,7% 162,9% 0,422

1999

2000

101,460 159,588 224,305

539,1% 877,3% 300,3%

Önsegélyező pénztári vagyon-növekedés Összes vagyon

0,020

1998

57,3%

40,6%

1,917

4,004

149,4%

108,9%

1,160

0,851

775,6%

-26,6%

6,818

23,378

57,400

102,361 162,665 229,160

6,396

16,560

34,022

44,961

60,304

66,495

1514,6% 242,9% 145,5%

78,3%

58,9%

40,9%

191

Az önkéntes nyugdíjpénztári befektetések (milliárd forint, %) (nyilvántartási értéken) Megnevezés

Vagyon Bankszámla és készpénz Bankbetét Állampapír Részvény Kötvény Befektetési jegy Egyéb

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

milliárd forint

%

milliárd forint

%

milliárd forint

%

milliárd forint

%

milliárd forint

%

milliárd forint

%

milliárd forint

%

0,422 0,138 0,052 0,161 0,002 0,000 0,000 0,069

100,0% 32,7% 12,3% 38,2% 0,5% 0,0% 0,0% 16,4%

6,808 0,946 0,624 4,945 0,011 0,000 0,002 0,280

100,0% 13,9% 9,2% 72,6% 0,2% 0,0% 0,0% 4,1%

23,337 2,011 1,186 15,967 0,815 0,835 0,039 2,484

100,0% 8,6% 5,1% 68,4% 3,5% 3,6% 0,2% 10,6%

57,158 1,692 0,887 35,237 9,649 1,209 0,836 7,648

100,0% 3,0% 1,6% 61,6% 16,9% 2,1% 1,5% 13,4%

101,460 3,689 3,354 74,839 11,131 4,816 3,617 0,014

100,0% 3,6% 3,3% 73,8% 11,0% 4,7% 3,6% 0,0%

159,588 3,255 2,117 122,500 18,425 6,065 6,326 0,900

100,0% 2,0% 1,3% 76,8% 11,5% 3,8% 4,0% 0,6%

224,305 3,594 6,157 162,359 31,352 8,453 8,647 3,743

100,0% 1,6% 2,7% 72,4% 14,0% 3,8% 3,9% 1,7%

192

Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítménye Hozamráták

1998

1999

nettó

bruttó

nettó

2000 bruttó

nettó

bruttó

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

összes pénztári eszközre számított

fedezeti tartalékra számított

Minimális érték

0,05%

0,13%

0,07%

0,25%

12,39%

12,40%

11,00%

10,00%

0,56%

1,18%

1,56%

1,03%

Maximális érték

24,00%

24,20%

27,00%

25,99%

27,86%

27,86%

29,94%

29,94%

16,77%

15,20%

16,77%

15,40%

Szektorátlag

14,11%

14,58%

15,27%

15,77%

17,53%

17,64%

18,47%

18,50%

7,92%

7,82%

8,63%

8,43%

193

Az önkéntes nyugdíjpénztári működési költségek összetétele (millió forint, %) Megnevezés

1998

1999

2000

millió forint

%

millió forint

%

millió forint

%

Működési költségek összesen Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Működési ráfordítások összesen Alappal, Pénztárfelügyelettel kapcsolatos ráfordítások

1 535,669 236,117 461,414 37,554 800,584 58,496 58,427

96,3% 14,8% 28,9% 2,4% 50,2% 3,7% 3,7%

2 447,000 285,570 692,320 51,354 1 417,756 86,891 86,827

96,6% 11,3% 27,3% 2,0% 56,0% 3,4% 3,4%

3 051,596 207,514 810,139 55,912 1 978,031 164,992 107,055

94,9% 6,5% 25,2% 1,7% 61,5% 5,1% 3,3%

Tagdíj behajtásával és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos ráfordítások

0,069

0,0%

0,064

0,0%

0,000

0,0%

0,000 1 594,165

0,0% 100,0%

0,000 2 533,891

0,0% 100,0%

57,937 3 216,588

1,8% 100,0%

Egyéb ráfordítások Működési költségek, ráfordítások összesen

194

Az egészségpénztári befektetések (ezer forint, %) (nyilvántartási értéken) Megnevezés

Vagyon Bankszámla és készpénz Bankbetét Állampapír Részvény Kötvény Befektetési jegy Egyéb

1996

1997

1998

1999

2000

ezer forint

%

ezer forint

%

ezer forint

%

ezer forint

%

ezer forint

%

19 651 18 752 350 399 0 0 0 150

100,0% 95,4% 1,8% 2,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,8%

192 046 143 037 5 894 43 095 0 0 0 20

100,0% 74,5% 3,1% 22,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

768 692 135 820 279 341 243 630 76 285 0 20 072 13 544

100,0% 17,7% 36,3% 31,7% 9,9% 0,0% 2,6% 1,8%

1 917 392 305 351 392 849 937 071 76 666 0 192 151 13 304

100,0% 15,9% 20,5% 48,9% 4,0% 0,0% 10,0% 0,7%

4 004 341 347 283 262 979 2 855 269 258 334 3 840 206 830 69 806

100,0% 8,7% 6,6% 71,3% 6,5% 0,1% 5,2% 1,7%

195

Az önsegélyező pénztári befektetések (ezer forint, %) (nyilvántartási értéken) Megnevezés

Vagyon Bankszámla és készpénz Bankbetét Állampapír Részvény Kötvény Befektetési jegy Egyéb

1996

1997

1998

1999

2000

ezer forint

%

ezer forint

%

ezer forint

%

ezer forint

%

ezer forint

%

20 842 14 642 2 670 1 944 0 0 0 1 586

100,0% 70,3% 12,8% 9,3% 0,0% 0,0% 0,0% 7,6%

50 371 12 547 6 730 31 090 0 0 0 4

100,0% 24,9% 13,4% 61,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

132 432 55 352 9 542 63 121 0 0 4 299 118

100,0% 41,8% 7,2% 47,7% 0,0% 0,0% 3,2% 0,1%

1 159 623 894 794 28 664 216 282 15 953 0 3 917 13

100,0% 77,2% 2,5% 18,7% 1,4% 0,0% 0,3% 0,0%

850 687 361 100 122 970 337 498 20 778 0 8 147 194

100,0% 42,4% 14,5% 39,7% 2,4% 0,0% 1,0% 0,0%

196

Az önkéntes pénztárak szolgáltatási kiadásai (ezer forint) Megnevezés

Nyugdíjpénztárak Egészségpénztárak Önsegélyező pénztárak Szolgáltatási kiadások

1995

1996

1997

1998

1999

2000

976 900 388 777 978 065

559 570 2 651 7 393 569 614

539 237 90 757 19 068 649 062

1 430 992 288 921 53 004 1 772 917

3 742 145 778 847 700 796 5 221 788

7 064 622 1 727 538 2 886 090 11 678 250

197

1. számú függelék: Bizottságok, együttműködések, támogatások Stratégiai bizottságok A jogelőd szervezetekre vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján bizonyos szektorokat képviselő vélemény-alkotó testületként bizottsági formában működő külső tanácsadó szervek segítették az akkori felügyeletek tevékenységét. Ezek jelenleg a felügyelethez kapcsolódva működnek. A felügyelet feladata, hogy biztosítsa három, stratégiai feladatokat ellátó testület, a Gépjárműfelelősség-biztosítási Bizottság, a Biztosításfelügyeleti Bizottság valamint a Pénztártanács működésének technikai feltételeit. A teljes felügyelt terület általuk biztosított reprezentációja azonban aránytalan és töredékes. A felügyeletnek konstruktív megoldásként törekednie kell arra, hogy ezek külső tanácsadói szerepének ellátására egy megfelelően kiegyensúlyozott szervezetet hozzon létre, amely képes kellően és arányosan megjeleníteni valamennyi felügyelt szektor sajátos jellemzőit és szakszempontjait, és ezzel egyaránt segíti azok figyelembe vételét, valamint összhatásként a szektorsemleges felügyeleti munkát. Szakmai együttműködések A tevékenységei eredményességének és hatékonyságának javítása céljával a felügyelet számos intézménnyel tart fenn együttműködési megállapodást. Ezek folyamatos szervezést és karbantartást igényelnek. Az együttműködéseknek a tartalmát és a működési módját a felügyeleti területek fejlődésének, változásainak megfelelően rendszeresen aktualizáljuk. E céloknak megfelelően a 2000. évben együttműködési megállapodást írtunk alá, illetve kiterjesztettük az elődszervezetek együttműködési megállapodását az egyesített felügyeletre a Magyar Nemzeti Bankkal, az Országos Betétbiztosítási Alappal, valamint a Gazdasági Versenyhivatallal. Előkészítettük és 2001 elején aláírtuk az együttműködési megállapodást a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel. Ez utóbbi hátterébe tartozik, hogy a felügyelet a tudásával és a tapasztalataival támogatni kíván olyan fogyasztóvédelmi szervezeteket, amelyek bevonásával szélesebb körben tud érvényt szerezni a fogyasztóvédelmi munkájának, különösen a fogyasztóvédelmi ismeretek terjesztésének, a konkrét panaszügyek intézésében pedig a társszervezet bevonásával szellemi erőforrást tud megtakarítani, és más felügyeleti területre átirányítani. Szakmai támogatások A felügyelet konferenciák szervezését is eszközül használja mind a szakmai kapcsolatok fejlesztésében, mind pedig abban, hogy különösen fontos és/vagy aktuális szakmai kérdésekben közvetlen vélemény cseréket folytasson, illetve tájékoztatást adjon. Ezekben az esetekben a technikai hátteret a felügyelet biztosítja, és közvetlenül vagy közreműködő igénybevételével ellátja a szervezési feladatokat is. Ilyen volt a 2000 októberében rendezett Biztosítási Vezérigazgatói Fórum. A piac jobb működése érdekében a PSZÁF előadásokat és konzultációkat tartott a felügyelt intézmények munkatársai részére, hogy a jogszabályok alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatosan egységes gyakorlat alakuljon ki. Ezek során a 198

résztvevők megvitatták a vizsgálatokhoz kapcsolódó általánosítható tapasztalatokat is, annak érdekében, hogy az intézmények ne kövessék el ugyanazokat a tipikus hibákat. Pályázatok A felügyelet a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 2000-ben is nyilvános pályázatot hirdetett a pénzügyi szektor fejlődését, valamint a felügyelet tevékenységét segítő, elkészült, de még nem publikált tanulmányok szerzőinek anyagi elismerésére, szakmai könyvek, tankönyvek megjelentetésének támogatására, közép- és felsőfokú oktatási intézmények által szervezett szakemberképzés fejlesztésére, a pénzügyi szektorral kapcsolatos ismeretterjesztés elősegítésére az alap- és a középfokú képzésben, a betétesek, ügyfelek és befektetők tájékoztatásának előmozdítására, továbbá a szaksajtó tevékenységének támogatására. A PSZÁF pályázati rendszert a szakmai közönséggel való kapcsolata fejlesztésének hathatós eszközeként is kezeli. A pályázatra minden korábbinál nagyobb számban jelentkeztek a pályázók: összesen 72 darab pályázat érkezett. A bíráló bizottság a 2000. évben kiemelten kezelte a pénzügyi szektorral kapcsolatos ismeretterjesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, illetve az oktatással (azon belül is hangsúlyosan az alap- és középfokú oktatással) foglalkozó pályázatokat, a nemrég elkészült közvélemény-kutatás eredményeinek megfelelően pedig külön hangsúlyt fektetett arra, hogy a média képviselőinek nyújtott támogatás fejében, az ügyfelek tájékoztatása mellett, a médiák foglalkozzanak a felügyelet nevének, feladatainak, működésének megismertetésével. A felügyelet összesen 37.091.840 Ft támogatásban részesítette az alábbi pályázatokat: A+EURO-PAY Szakközépiskola

A pénzügyi oktatás tárgyi, technikai feltételeinek fejlesztésére 1.000.000 Ft

Acta Oeconomica Szerkesztősége

A pénzügyi szektorral kapcsolatos írások megjelentetésének támogatására 500.000 Ft Támogatás Simai Mihály- Gál Péter: Új trendek és stratégiák a világgazdaságban c. könyvének második kiadásához 250.000 Ft A szerkesztőség tárgyi technikai feltételek javítására, számítógépes hardver és szoftver beszerzésére 1.000.000 Ft A szakközépiskolai oktatás tárgyi feltételeinek javítására, a biztosítási ismeretek internetes oktatásának fejlesztésére, a „Képzési célú befektetések” c. tankönyv megjelentetésére, valamint az Európai Biztosítási Oktatási Intézetek budapesti konferenciájának támogatására 2.830.000 Ft „A kis- és középvállalatok pénzügy szimulációja” c. tantárgy fejlesztésére, az EU monetáris ismeretei oktatási program fejlesztésére, valamint a „Pénzügyek alapjai „ c. új jegyzet megjelentetésére 1.000.000 Ft A Tudományos Diákköri Konferencia pénzinformatikai témakörének támogatására, illetve oktatási anyagok, szakkönyvek, tankönyvek vásárlására, szakfolyóiratok

Akadémiai Kiadó Rt Aranypénz Lap- és Könyvkiadó Rt. Bank és Tőzsde szerkesztősége Biztosítási Oktatási Intézet és Szakközépiskola

Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, Pénzügy Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdasági és Társadalomtudományi kar, Információmenedzsment Tanszék

199

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Pénzügyi Informatikai Központ Budapesti Történeti Múzeum Várostörténeti Osztály CERASUS 6000 Kiadó és Oktatási Programszervező Kft. Deák Ferenc Általános Iskola és Damjanich János Tagiskolája Derkovits Gyula Általános Iskola

előfizetésére 1.000.000 Ft V. Országos Pénzinformatikai Konferencia szervezése 250.000 Ft „Válogatás a magyar történelmi értékpapírokból” c. kiállítás megrendezésének támogatására 1.500.000 Ft Helyszín: Kiscelli Múzeum A „Gazdasági Játékok – Játékos Gazdaság” című oktatócsomagban foglaltak tanítására felkészítő tanári tanfolyamok lebonyolítására 450.000 Ft A tanulók pénzügyi kultúrájának megalapozására, a vállalatok világának megismertetésére, eszközfejlesztésre, szakfolyóiratok megrendelésére 1.000.000 Ft A „Kis menedzserek baráti körének” és a” Kis menedzserek” versenyének támogatására

500.000 Ft DUE Produceri Iroda Kft.

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Alapítvány EVK Szakkollégium Indra Biztosítottak Országos Érdekvédő Egyesülete Junior Achievement Magyarország Alapítvány Közgazdasági Szemle Alapítvány Külgazdaság Szerkesztősége Magyar Közgazdasági Társaság Magyar Rádió Rt. Magyarországi Kockázatkezelők Egyesülete Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetsége Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Budapesti Tagozata Napi Gazdaság Kiadó Kft.

Pénzügyi magazin címmel információs rádió sorozat elindítására középiskolásoknak, és „Pénzvilág” címmel állandó rovat kialakítása a Diákújságírók Egyesületének újságjában, a Tallózóban 2.000.000 Ft A Jurátus c. hetilap „Tőzsdebox” rovatának támogatására 350.000 Ft A szakkollégium infrastrukturális hátterének fejlesztésére 1.000.000 Ft Az egyesület érdekvédelmi tevékenységének támogatására 1.200.000 Ft Az értéktőzsde és a részvények világa c. középiskolai pályázat támogatására, valamint az alapítvány Nyári üzleti táborának támogatására 1.694.840 Ft A nyugdíj és járuléka (Tanulmányok a nyugdíjrendszerről) c. kézirat megjelentetésére 500.000 Ft A pénz és tőkepiaccal kapcsolatos kutatási eredmények közzétételére a „Külgazdaság” c. folyóiratban 500.000 Ft Támogatás a Közgazdász-vándorgyűlés pénzügyi-pénzintézeti szekciójának megrendezéséhez 750.000 Ft A lakosság széleskörű differenciált tájékoztatásra, felvilágosítására a pénzügyi szektort érintő kérdésekben 5.000.000 Ft A 2001-ben megrendezésre kerülő „Annual Research Conference” lebonyolítása 250.000 Ft A szervezet könyvelésének, informatikájának korszerűsítésére 500.000 Ft A BankFim – Banki Döntési Szimulációs Tréning módszertanának és támogató szoftverének megvásárlása 500.000 Ft A Napi Gazdaság internetes változatának, a NAPI Online hírszolgáltatásának bővítése 1.000.000 Ft 200

Nemzetközi Bankárképző Központ Nyugat-magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, PénzügytanSzámvitel-Statisztika Intézet Óbudai Zsigmond Líceum Gimnázium és Szakközépiskola Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Osváth Piroska Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Heller Farkas Intézet PénzTárca Pénzügy Tanácsadó és Szolgáltató Kft PERFEKT Közgazdasági Szakközépiskola

Pest Megyei Diákönkormányzatok Hálózata Pro Facultati Iuridica (Jogi Karért Alapítvány) Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója Rudas Közgazdasági Középiskola és Kollégium Stencil Kulturális Alapítvány Széchenyi István Főiskola Közgazdasági Fakultás, Menedzsment Tanszék

A „Bankközi Adatbázis” (Bankadat) kialakítása és működtetése 500.000 Ft Bankszabályozás az Európai Unióban c. tankönyv nyomdai munkálataira 400.000 Ft A közgazdasági, pénzügyi képzést elősegítő taniroda technikai eszközeinek bővítése 1.000.000 Ft Az egyesület fogyasztóvédelmi tevékenységének támogatására 780.000 Ft Szabályozás és önszabályozás a pénzmosás elleni küzdelemben c. tanulmányára 200.000 Ft A magyar pénz- és tőkepiaci szakemberképzés támogatására 1.000.000 Ft Pénzügyi fogyasztóvédelmi honlap készítésére és fenntartására 1.000.000 A Hitel- és üzletképesség megítélése c. program, valamint a Pénzügy nem pénzügyeseknek c. program megvalósításának támogatására 1.000.000 Ft Diákközösség-vezetők alapvető pénzügyi ismereteinek fejlesztésére, pénzkezelési, számviteli feladatok oktatására 202.000 Ft Az alapítvány Bank- és tőzsdejogi kurzusának támogatására az ELTE ÁJTK-n 1.000.000 Ft A III. Ifjú Közgazdász Találkozó „Hitelezés és alternatív finanszírozási lehetőségek” c. témájának támogatása 610.000 Ft A szakmai képzés tárgyi technikai feltételeinek javítása 1.000.000 Ft Pénzügyi ismeretterjesztő sorozat közzététele a Beszélő c. folyóiratban 500.000 Ft Dieter Farny: Fejezetek a biztosítási üzemgazdaságtan irodalmából c. könyvének megjelentetése 1.375.000 Ft

Három további pályázat soron kívüli támogatásban részesült, összesen 3.525.000 Ft értékben. Ezek a következőek: Az EVK Szakkollégium Kockázatkezelési konferenciájának támogatására 225.000 FT Az Információrendszer Ellenőrök Nemzetközi Szövetségének Budapesti Szervezete a „Nemzetközi Információrendszerek – Ellenőrzési Standardok” anyagának magyar nyelvre fordítására 3.000.000 Ft A Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány VI. Nyári Pénzügy Szakmai Táborának megrendezésére 300.000 FT A támogatások forrása – a jogszabályok rendelkezésének megfelelően – a bírságokból befolyt pénz.

201

2. számú függelék: Nemzetközi együttműködési megállapodások A PSZÁF külföldi értékpapír felügyeleti hatóságokkal érvényben lévő együttműködési megállapodásai Hatóság:

Aláírás időpontja:

Commission des Valeurs Mobiliéres du Québec (Kanada)

1992. március 4.

Commissariat aux Bourses (Luxemburg)

1997.október 7.

Bundesaufsichtsamt für den Wertpapierhandel (Németország)

1998. április 24.

Commission des Operations de Bourse (Franciaország)

1998. június 24.

Commissione Nazionale per le Societa e la Borsa (Olaszország)

1998. szeptember 14.

Bundes-Wertpapieraufsicht (Ausztria)

1998. november 16.

Ceská Komise pro Cenné Papíry (Csehország)

1999. szeptember 12.

Komisja Papierów Wartosciowych i Gield (Lengyelország)

1999. szeptember 12.

Comissao do Mercado de Valores Mobiliários (Portugália)

1999. szeptember 13.

A PSZÁF és külföldi bankfelügyeleti hatóságok között létrejött együttműködési megállapodások: Hatóság:

Aláírás időpontja:

Bundesaufsichtsamt für das Kreditwesen (Németország)

202

2000. szeptember 14.

3. számú függelék: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének ajánlásai 2000. év 1/2000. számú ajánlás a pénzügyi szervezetek belső ellenőrzési rendszereiről 2/2000. számú ajánlás a hitelintézetek eszköz-forrás gazdálkodásáról és a piaci kockázatok kezeléséről 3/2000. számú ajánlás a befektetési szolgáltatók kockázatkezelési rendszereiről 4/2000. számú ajánlás a biztosító intézetek befektetési szabályoktól való eltéréshez benyújtandó kérelem minimális követelményeiről 5/2000. számú ajánlás a biztosító intézetek üzleti tervének minimális tartalmi és formai elemeiről 6/2000. számú ajánlás az önkéntes egészség és önsegélyező pénztárak által a 2000. évi gazdálkodásról a 2001. évben nyilvánosságra hozandó adatok köréről 7/2000. számú ajánlás a magánnyugdíjpénztárak által a 2000. évi gazdálkodásról a 2001. évben nyilvánosságra hozandó adatok köréről 8/2000. számú ajánlás az önkéntes nyugdíjpénztárak által a 2000. évi gazdálkodásról a 2001. évben nyilvánosságra hozandó adatok köréről 9/2000. számú ajánlás a magánnyugdíjpénztárak által a tag számára küldött egyéni számlaértesítő minimális formai és tartalmi (sztenderd) elemeire vonatkozóan 10/2000. számú ajánlás az önkéntes nyugdíjpénztárak által a tag számára küldött egyéni számlaértesítő minimális formai és tartalmi (sztenderd) elemeire vonatkozóan

2001. év 1/2001. számú ajánlás a magánnyugdíjpénztárak átalakulása (egyesülése: beolvadás, összeolvadás, szétválása: különválás, kiválás) év végelszámolása esetén követendő eljárások minimális formai és tartalmi elemeire vonatkozóan 2/2001. számú ajánlás az önkéntes pénztárak átalakulása (egyesülése: beolvadás, összeolvadás, szétválása: különválás, kiválás) év végelszámolása esetén követendő eljárások minimális formai és tartalmi elemeire vonatkozóan 3/2001. számú ajánlás a magánnyugdíjpénztáraknál lévő be nem azonosított, függő tételek pénztári rendezéséről, a foglalkoztatói folyószámlák rendezéséről, valamint ezzel összefüggésben az APEH, a foglalkoztató és a pénztártag megkeresésének minimális formai és tartalmi elemeiről 4/2001. számú ajánlás az önkéntes nyugdíjpénztáraknál lévő be nem azonosított, függő tételek munkáltatói folyószámla pénztári rendezéséről, valamint ezzel összefüggésben a munkáltató és a pénztártag megkeresésének minimális formai és tartalmi elemiről

203

5/2001. számú ajánlás a biztosítók általános szerződési feltételeinek kidolgozásáról és alkalmazásáról 6/2001. számú ajánlás a viszontbiztosítás kezeléséről 7/2001. számú ajánlás a pénzmosás megakadályozása és megelőzése érdekében

204