PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Adók és támogatások. című tantárgyból. nappali tagozatos

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ

Adók és támogatások című tantárgyból

nappali tagozatos hallgatók részére

Összeállította: dr. Sipos Ágnes főiskolai docens

2013/2014. tanév II. félév

NAPPALI KÉPZÉS Tantárgy megnevezése:

Adók és támogatások

Tantárgy kódja:

ADOT1K0MPZP

Tantárgy kreditértéke:

3

Tantárgy előtanulmányi Pénzügyek alapjai rendje: Kontaktórák száma:

heti 1 óra előadás, 1 óra gyakorlat

Vizsga jellege:

írásbeli kollokvium (megfelelt 60%-tól), Coospace-re feltöltött tesztkérdések és kis mintapéldák megoldásával

A tantárgy képzési célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az állam allokációs funkcióival, betekintést és képet kapjanak az állami költségvetés forrásoldali szerkezetéről. Egy rövid adótörténeti áttekintést követően bemutatásra kerülnek a legfontosabb adótani alapfogalmak, az adóztatás jogi környezete és gazdasági vetülete. A tantárgy alapvető és komplex képet alkot az adók makro-, illetve mikroszintű funkcióiról, szerepéről, mellyel megalapozza a következő félévben oktatott adózással kapcsolatos tárgyakat. A tananyag tartalma részletesen, heti lebontásban: 1. hét

Állami feladatok, a feladatellátás intézményi keretei, az államháztartás alrendszerei.  Az állami feladatok fogalma, történeti jellegük, csoportosításuk (funkcionális, közgazdasági, kormányzati tevékenység alapján történő csoportosítás)  Az államháztartás fogalma, részei, az államháztartási mérleg (az állami kiadások funkciói: hagyományos, szociális, gazdaságpolitikai; allokáció, redisztribúció, stabilizáció.) Az államháztartási rendszer belső arányai, főbb bevételek és kiadások. (Utóbbi esetében ismertetésre kerülnek a legfontosabb közbevételek. A közbevételek rendszere: közhatalmi bevételek, magánjogi bevételek, egyéb bevételek, térjünk ki az ágazati különadók szerepének növekvő súlyára). Szemléltetésként a szükségesnek tartott adatokat interneten megmutathatjuk a hallgatóknak.  A költségvetés fogalma, jellemzői (a magyar és az EU-s költségvetés rövid összehasonlítása).  Az államháztartási rendszer fontosabb közös szabályai. Az adóztatás elvei és az adók gazdaságra gyakorolt hatásai. Az adópolitika cél- és eszközrendszere. Az adóztatás céljai:  elsődleges cél, hogy az állam és az önkormányzatok a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához kiszámítható és biztonságos pénzbevételekre tegyenek szert  egyéb célok: elosztáspolitikai célok (a jövedelmek elsődleges és újraelosztásának

Adók és támogatások tematika


2

szabályozása, a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához való hozzájárulás formájának és mértékeinek meghatározása); növekedési célok (a makrogazdaság és mikro gazdaság egyensúlyának fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása); ösztönzési célok (a versenyképesség fokozása), foglalkoztatáspolitikai célok (a változó gazdasági környezet indokolta munkaerő-struktúra váltás támogatása). 2. hét

3. hét

Az adóztatás szerepének történeti alakulása, az adóztatás célja és szükségessége. Az adóztatás jogalapja:  Haszon elv: annyival járulok hozzá a közkiadásokhoz, amennyi hasznom származik a közszolgáltatásból (Montesquieu, Leroy-Beaulieu).  Fizetőképesség elve: fizetőképességem szerint járulok hozzá a közkiadásokhoz (Mill Stuart). Az adórendszer fogalma és kialakulása, különös tekintettel a magyar adórendszer fejlődésére.  Az adórendszer kialakulása Magyarországon Az első országos adó: I. Károly (1342) – lucrum camerae:, 1715: állandó hadsereg: a lucrum camerae helyett hadi adót ajánl az Ogy., a vármegyék házi adót is szednek, a nemeseknek személyes adó-mentesség járt az országos adó alól. 1848: Kossuth Lajos adóreform kísérlete. 1849: a szabadságharc leverése után a bécsi kormány bevezette az osztrák birodalmi adókat Magyarországon. 1867: Adó- és vámegyesülés, adóharmonizáció: só- és dohányjövedék, szesz-, pálinka-, cukoradó azonos adóztatás, 1875: fényűzési adók (cselédtartás, kocsiés lótartás, tekeasztal, stb.) bevezetése, Wekerle Sándor 1900 –as évek eleje: adóreform kísérlet: 1909. első önálló adótörvény, amely életbe léptetése az I. vh. miatt 1922-re tolódik, a II. vh. kezdetéig él.  A tervgazdaság és az adózás A marxista államteória az adóztatás fölöslegességét hirdeti, hiszen a közfeladatok adók nélkül is működtethetők. Az adórendszer jellemzői: magas centralizációs hányad (OECD átlag: 38% - szocialista országok átlaga: 50%); önkényes: az adókötelezettségek szubjektív értékítélet alapján alakulnak, adóhatóság és adóalany közötti alku eredménye; átláthatatlan: adóalap és adóteher között nem határozható meg egyértelmű kapcsolat; diszkriminatív: magasabb az adóteher a hatékonyan működő vállalatokon és a magánszektor gazdasági tevékenységein. Adókulcsok gyakori változása (különösen a forgalmi adó területén). Domináns adónemek: forgalmi adó, vállalati nyereségadó, bérjárulékok.  Adók a piacgazdaságban  Az Európai Uniós tagság adóreform következményei Római szerződés: négy szabadság elve, Magyarország 2004. május 1. csatlakozását követően beépíti adórendszerébe az uniós direktívákat, konvenciókat.  Adóreform törekvések a 21. században Adóalap szélesítés az adókulcsok egyidejű csökkentésével, a jövedelemadóztatásról a hangsúly egyre inkább áttolódik a fogyasztás adóztatására, adócsalás elleni küzdelem erősödése, luxusjavak adóterhelésének fokozása, stb. Az adórendszer általános jellemzői, funkciói. Az adók rendszerezése (pl.: központi-helyi adók, közvetett-közvetlen adók, lineáris-progresszív, stb.)  Adóztatási jog és bevételi forrás alapján: központi-helyi adók (példákkal,



3

értelmezéssel)  Adóteher viselése alapján: közvetett és közvetlen adók  Adótárgy alapján: jövedelem illetve fogyasztási típusú adók  Adómérték szerint: lineáris, progresszív, degresszív  stb. A legfontosabb adótani alapfogalmak (adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adókedvezmény, adómentesség, stb.) meghatározása.  Adóalanyiság fogalma, fogalmi elemköre, csoportosítási lehetőségei. (normatívszelektív adóalanyiság, személyek alapján: természetes személyek-jogi személyek, mint adóalanyok, egyedi vagy csoportos adóalanyok).  Adóalap fogalma (mérhető: pénzértékben, természetes mértékegységben; Lehet valós vagy becsült értékű).  Adótárgy fogalma (Ramsey-féle adószabály, az adótárgyak kiválasztásának, meghatározásának kritériumai, szabályai)  Adómérték fogalma (adóalap × adómérték = adókötelezettség, adómérték kifejezhető: adókulcsok: százalékában kifejezve, adótételek: forintban kifejezve).  Adókulcs fogalma.  Adókedvezmény fogalma, néhány példával az anyagban szereplő adónemekből.  Adómentesség fogalma, néhány példával az anyagban szereplő adónemekből. 4. hét

5. hét

Az adójog fogalma, hazai és nemzetközi forrásai (alaptörvény, törvények, rendeletek, EU másodlagos jogforrások közül az irányelv és a rendelet főbb jellemzői és jogerejük). Jogforrások fogalma, csoportosítási lehetőségeik: Anyagi jogforrások tipizálása:  nemzeti – közösségi  közösségi: elsődleges – másodlagos  nemzetin belül: jogforrási hierarchia  anyagi – alaki (eljárási)  jogterület szerinti tipizálás (közjog – magánjog, illetve ezen belüli bontások) Az adójogalkotás és jogalkalmazás szerepe, kapcsolata. (Adómorál, fizetési hajlandóság, jogbiztonság, stb. fogalma és értelmezése). A jogértelmezés jelentősége az adójogi gyakorlatban (az értelmezés különböző típusai, a jogalkalmazó szervek bemutatása). Jogértelmezés típusai:  jogalkotói (ez viszonylag ritka, a joggyakorlatot fejlesztheti)  nyelvtani (a szavak átlagos jelentéséből próbáljuk megállapítani a jogszabály tartalmát)  logikai (a jogszabályok belső összefüggéseire tekintettel a formális logika szabályait alkalmazzuk)  rendszertani  analógia (joghézag kitöltésére szolgáló módszer) Az adójogviszonyok típusai, létszakaszai. (az adójogi normák alapján keletkező jogviszony, két fő típusa az anyagi és az eljárási (alaki) jogviszony) Internethasználat, a tananyag elsajátításához és a szükséges tájékozottság megszerzéséhez elengedhetetlen honlapok bemutatása. Az adóeljárás szereplői, vagyis az adójogi tényállás alanyai (az adózó és az adóhatóságok). Az adóhatóságok hatásköre, illetékessége, szervezeti felépítése és feladatai. Az egyes adókötelezettségek részletes bemutatása.



4

6. hét

Központi szervek  Központi Hivatal  Bűnügyi Főigazgatóság  Informatikai Intézet Középfokú szervek  Regionális adó főigazgatóságok  Közép-magyarországi (Budapest és Pest megye)  Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága  Regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok  Repülőtéri Főigazgatóság  Bevetési Főigazgatóság Alsó fokú szervek A NAV hatásköre és illetékessége (fogalma, megállapításának főbb szabályai, speciális esetek; pl. első fokon a NAV (állami adóhatóság) alsó fokú szervei járnak el: az adó, a költségvetési támogatás, adó visszaigénylés, visszatérítés, állami garancia kiutalása és visszakövetelése, adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtása, behajtása ügyében) Adókötelezettségek bemutatása:  Bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettség  Adómegállapítási kötelezettség  Adó bevallásának kötelezettsége  Adó megfizetésének kötelezettsége  Bizonylatok kiállításának és megőrzésének kötelezettsége  Könyvvezetési, nyilvántartási kötelezettség  Adatnyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség  Adólevonási, adóbeszedési kötelezettség  Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség Az adóigazgatási eljárás legfontosabb szabályai. Az adóigazgatási eljárás részei:  ellenőrzés  hatósági eljárás  végrehajtási eljárás Az adóellenőrzés általános kérdései, szankciók és intézkedések az eljárásban. Az ellenőrzés fogalma, különböző csoportosításai az Art. alapján: Az ellenőrzés a vizsgálat időpontja szerint lehet: soronkívüli, vizsgálati program szerinti, utóellenőrzés, felülellenőrzés, vizsgálat módja szerint lehet egyszerűsített ellenőrzés; pénzforgalmi (folyószámla) ellenőrzés; célellenőrzés – próbavásárlás, számlaadási kötelezettség vizsgálata –; egy adónemre vonatkozó ellenőrzés; átfogó (minden adónemben több évre) ellenőrzés Az ellenőrzés jogkövetkezményei (szankciók és intézkedések) Az önellenőrzés fogalma, alkalmazásának feltételrendszere. Mintapélda önellenőrzési pótlék számítására (adott az okozott hiány, napok száma, jegybanki alapkamat mértéke). A hatósági eljárás legfontosabb szabályai. Kérelemre és hivatalból indulhat, mire irányulhat az eljárás. Képviselet szabályai, hatósági adómegállapítás. Utólagos adómegállapítás, az adó soron kívüli megállapítása. Végrehajtási eljárás. Végrehajtható okirat fogalma, elévülés legfontosabb szabályai.



5

7. hét

A jövedelemadók jellemzői, lehetséges formáik. A hazai személyi jövedelemadó legfőbb jellemzői (közvetlen tárgya a jövedelem, adózási egységre (személyre) vetik ki, az adóterheket differenciáltan kezeli, mindig meghatározott időszak jövedelmére vonatkozik, számolhatják un. feltételezett jövedelemre is (átalányadózás)). Magánszemélyek adóztatása: belföldi és külföldi illetőségű magánszemély fogalma. Jövedelem származási helye: belföldről és külföldről származó jövedelem. Bevétel, költség, jövedelem fogalma. A törvény területi és személyi hatálya, belföldi és külföldi illetőségű személy fogalma. Összevonandó és különadózó jövedelmek. (Fogalmi szintű meghatározások, melyeknek célja, hogy áttekintő képet kapjon a hallgató erről a rendszerről.) Összevonandó jövedelmek  önálló tevékenységből származó jövedelem  nem önálló tevékenységből származó jövedelem (Mintapélda, hogy számolunk jövedelmet pl. megbízási díjból)  egyéb jövedelem Külön adózó jövedelmek  egyéni vállalkozással kapcsolatos adók  vállalkozói személyi jövedelemadó  egyéni vállalkozó átalányadója  vagyonátruházás jövedelmének adója  ingó vagyontárgy esetén  ingatlan és vagyoni értékű jog esetén  tőkejövedelmek adója  kamatadó  osztalékadó  árfolyamnyereség adó  vállalkozásból kivont jövedelem adója

8. hét

A társasági adó általános jellemzői és főbb szabályai. A törvény területi, személyi és tárgyi hatálya. Az elvárt adóalap (jövedelem-nyereség minimum) szabálya. Az adóalap korrekciós tételek szerepe a társasági adóban, néhány adóalap korrekciós tétel bemutatása segítségével. Adóalanyiság keletkezése a Tao-ban. Adóalanyok csoportosítása. A Tao törvény területi és tárgyi hatálya. Az adókötelezettség számításának menete. (Röviden levezetve a sémát, konkrét számítások nélkül). Az elvárt adó fogalma, jelentősége, számítása. Mintapélda megoldása, elvárt adóalap és elvárt adó számításából (minden szükséges adat ismert, csupán „behelyettesítés” lesz a feladat, illetve a kapott érték értelmezése). Főbb adóalap korrekciós tételek, azzal a céllal, hogy értsék a Tao módosítások, növelő és csökkentő tételek alkalmazásának lényegét (pl. számviteli amortizáció számviteli és adózásbeli jelentése, adó értékcsökkenés fogalmának szükségessége; számviteli és adóécs számítása közti különbség – elméleti szabályok –, céltartalék képzésefeloldása, illetve értelmezése a számvitelben és a társasági adóban).

9. hét

A forgalmi típusú adók főbb jellemzői és a magyar általános forgalmi adó főbb szabályai. A törvény területi, személyi és tárgyi hatálya. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fogalma, legfontosabb szabályai.



6

Fizetendő és levonható adó fogalmának meghatározása. Az adó általános mértéke, valamint a kedvezményes kulcsok alkalmazásának főbb esetkörei. A munkaerő és a tőke használata révén előállt hozzáadott érték az adó alapja. Az ÁFA jellemzői. Közvetett adó, fogyasztást adóztat, többfázisú, regresszív adó harmonizált európai áfa jog, kiemelkedő jelentőségű, egyik legfontosabb közbevétel Magyarországon. Az adóalanyiság fogalma, létrejötte. Csoportos adóalanyiság fogalma, feltételei (kapcsolt vállalkozások, gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van (székhely vagy állandó telephely), minden iparág számára nyitva áll. A csoportos adóalanyiság következményei.) Adóköteles és adómentes ügyletek. Az alábbi ügyletek után kell adót fizetni:  Belföldi termékértékesítés  Belföldi szolgáltatásnyújtás  Közösségen belüli termékbeszerzés  Termék import Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fogalma.(fogalmi elemek, speciális esetek) Az adó alapja és mértéke (általános szabályok és speciális szabályok, különös tekintettel a szokásos piaci árra). Kis mintapélda, hogyan számolunk Áfát „alulról”, és „felülről” (vagyis bruttó értékből mennyi az Áfa, és nettó értékre hogy számolunk Áfát). Adómentes teljesítés, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás  Adómentes, levonási joggal  Közösségen belüli termékértékesítés  Export  Adómentes, levonási jog nélkül  Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel („tárgyi adómentes”)  Alanyi adómentes Az adólevonási jog fogalma, jelentősége, érvényesítésének szabályai. Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése. 10. hét

A helyi adóztatás általános jellemzői. A helyi adók a hazai adórendszerben. Az önkormányzat korlátozott és származtatott adómegállapítási joga. (itt már csak visszautalunk a 4. hétre, a jogforrástannál elhangzottakra, nem kell újra kifejteni, milyen önkormányzati normák vannak, és ezek hol helyezkednek el a jogforrási hierarchiában.) A helyi adók tipizálása:  vagyoni típusú adók  építményadó  telekadó  kommunális jellegű adók  magánszemély kommunális adója  idegenforgalmi adó  helyi iparűzési adó Az építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója és az idegenforgalmi adó alapvető szabályainak bemutatása egyszerű mintapéldák segítségével. (az adóalap, adómérték és a mentességi esetek gyakorlására, példákon keresztül bemutatására kerül is sor) A helyi iparűzési adó, mint a vállalkozások egyik legfontosabb



7

adókötelezettsége. A hipa alapjának meghatározása és megosztása egyszerű és komplex módszerrel. Mintapélda megoldása eszközérték és személyi ráfordítás arányos megosztásra, és egy „általános” mintapélda komplex megosztásra. 11. hét

A gépjárműadó és a cégautóadó legfontosabb szabályai, összefüggéseik. Az adó alanya, alapja, tárgya és mértéke. A legfontosabb esetek szemléltetése egyszerű számpéldák segítségével. Az adókötelezettséggel érintett gépjárművek. (a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű) Mentesség a gépjárműadó alól (pl. a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontató, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsija, a négykerekű segédmotoros kerékpár) A belföldi gépjárművek adójának alapja, mértéke. (főszabály, és a tételesen megállapított esetekből példálózva) A gépjárműadó alanya. (a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel, több tulaj esetén akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították, stb.) Az adófizetési kötelezettség kezdete és vége. Az adófizetési kötelezettség határideje. Az adófizetés szüneteltetése. (kérelemre, a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából). Adókedvezmények. A gépjármű elidegenítésének eljárása - Mit tehetünk, ha a forgalmi és az okmányiroda adatai nem egyeznek? A cégautóadó alanya, mentességek, cégautóadó köteles járművek köre. Az illetékek rendszere, jellege, funkciói és fajtái, különös tekintettel a vagyonszerzési illetékekre. Az öröklési, az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási ügyletekhez kapcsolódó illetékkötelezettség keletkezésének és megfizetésének általános és különös szabályai. A vagyonszerzési illetékek tipizálása  ingyenes vagyonszerzési illetékek  visszterhes vagyonszerzési illetékek Rövid mintapélda az öröklési illeték bemutatására.

12. hét

Nemzeti és nemzetközi adójog kapcsolata. A fontosabb adóegyezmények főbb szabályai. Az európai adójog alapjai, forrásai. Adóharmonizáció a közvetlen és a közvetett adók terén. Az egyezmények céljai, szabályanyaga. Megoldják a kettős adózás problematikáját, azaz meghatározzák, hogy mely országnak van elsődlegesen adóztatási joga, forrás adóztatás esetén meghatározzák a legmagasabb alkalmazható adómértéket, meghatározzák a kettős adóztatás elkerülésének módszerét. Egyezmények helye a nemzeti jogrendszerben Az országok adószuverenitása - hol adózik egy jövedelem:  illetőség elve  területi / forrás elv (pl. ingatlan elhelyezkedése, adott ország területén végzett gazdasági tevékenység)



8

Illetőség szerinti adózás és az illetőségi kritériumok:  Magánszemélyek esetén  Vállalatok esetén:  Székhely (place of incorporation) – pl. Oroszország  Központi irányítás és ellenőrzés (place of central management and control) – pl. Nagy-Britannia  Tényleges üzletvezetés (place of effective management) – pl. Magyarország (ált. OECD tagállamok) Közvetlen harmonizáció eredményeinek rövid bemutatása Osztalékfizetés szabályai, az Anya-leányvállalati irányelv Átalakulás szabályai, az Átalakulási irányelv Adóztatásra vonatkozó üzleti magatartás kódexe (Code of conduct) (a cél, hogy egy áttekintő képet kapjon a hallgató arról milyen területen és milyen szabályok szerint történik a harmonizáció). Közvetett harmonizáció eredményeinek rövid bemutatása ÁFA irányelv (6. ÁFA irányelv, illetve 8. és 13. irányelvek) Horizontális irányelv (jövedéki adózással kapcsolatban) Közösségi Vámkódex (elsődleges jogforrás) A kettős adóztatás felmerülésének problematikája és a megoldást célzó módszerek bemutatása. A kettős adóztatás kialakulásának okai:  Eltérő adóztatási elvek ütközése (illetőségi elv vs. forrás elv)  Az illetőség fogalmának meghatározás (illetőség elv vs. illetőség elv)  A forrásadó köteles jövedelmek meghatározása (forrás elv vs. forrás elv) A kettős adóztatás fajtái:  Gazdasági kettős adózás: ugyanaz a jövedelem két különböző személynél is adózik (pl. Tao-Szja: abszolutista rendszer)  Jogi kettős adózás: ugyanaz a jövedelem egyazon személy kezében kétszer adózik (pl. két különböző országban: nemzetközi kettős adózás) Kis mintapélda, mely azt mutatja be, mit jelent a beszámítás illetve a mentesítés. A tananyag feldolgozásához szükséges irodalom: Kötelező irodalom:

Burján Ákos - Sándorné Új Éva - Sztanó Imréné dr. – dr. Vígvári András: Adótani alapok. SALDO, 2012. A Coospace-re feltöltésre kerülő előadásanyagok és az azokhoz órán elhangzott kiegészítések.

Ajánlott irodalom:

    


VISSZA AZ ALAPOKHOZ! Tanulmányok a közpénzügyi rendszer reformjáról. Szerkesztette: Dr. Vigvári András Dr. Juhász István: Az adózás története (Internetről letölthető) Az adózók kartája (NAV honlapjáról letölthető) Eladáson folyamatosan kihirdetésre kerülő ismeretbővítő tanulmányok A NAV honlapján elérhető információs füzetek


9

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Adók és támogatások. című tantárgyból. nappali tagozatos

Recommend Documents