PÉNZÜGY ÉS GAZDÁLKODÁS

Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163

KÉPZÉSEK

PÉNZÜGY ÉS GAZDÁLKODÁS TANANYAG

Budapest 2010. február

GAZDÁLKODÁSI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK KISKÖRE

TARTALOMJEGYZÉK

EL SZÓ ........................................................................................................................................................... 4 I. BEVEZETÉS A SZÁMVITELBE.................................................................................................................. 5 1.1. Gazdasági vállalkozás ............................................................................................................................ 5 1.2. Számvitel fogalma................................................................................................................................... 7 1.3. A számvitel területei................................................................................................................................ 7 1.4. Számbavételi területek ............................................................................................................................ 7 1.5. Gazdálkodó szervezetek formái ............................................................................................................ 10

1.5.1. Számviteli törvény hatálya szerinti beszámolásra kötelezett szervezetek ........................................................ 10 1.5.2. Számviteli törvény és a kiegészít kormányrendelet hatálya szerinti beszámolásra kötelezett szervezetek .... 10 1.5.3. Számviteli törvény hatálya alá nem tartozók .................................................................................................. 10

1.6. A szabályozás mérföldkövei Magyarországon dióhéjban..................................................................... 10 1.7. A szabályozás jogi környezete .............................................................................................................. 11 1.8. A Beszámolók fajtái .............................................................................................................................. 11

1.8.1. Éves beszámoló .............................................................................................................................................. 11 1.8.2. Egyszer sített éves beszámoló........................................................................................................................ 12 1.8.3. Egyszer sített beszámoló (mérleg és eredmény-levezetés) ............................................................................ 12 1.8.4. Összevont (konszolidált) éves beszámoló....................................................................................................... 13

ALAPFOGALMAK ÉS ELLEN RZ KÉRDÉSEK ................................................................................................. 14 BI. BEVEZETÉS A SZÁMVITELBE ........................................................................................................................... 14 II. MÉRLEGTANI ALAPFOGALMAK ......................................................................................................... 15 2.1. A vállalati vagyon................................................................................................................................. 15 2.2. A mérleg fogalma és struktúrája........................................................................................................... 15

2.2.1. A mérleg ......................................................................................................................................................... 15 2.2.2. A mérleg el irt struktúrában készül:............................................................................................................... 16

2.3. A mérleg felépítése ............................................................................................................................... 19

2.3.1. A mérlegcsoportok meghatározása................................................................................................................. 19 2.3.2. A mérlegtételek értékelése (vázlatos áttekintés).............................................................................................. 21

ALAPFOGALMAK ÉS ELLEN RZ KÉRDÉSEK ................................................................................................. 22 BII. MÉRLEGTANI ALAPFOGALMAK ..................................................................................................................... 22 III. A LELTÁROZÁS ...................................................................................................................................... 24 3.1. A leltárral szemben támasztott alaki követelmények ............................................................................ 24 3.2. Leltárértékelés ...................................................................................................................................... 25 3.3. A leltározás módja................................................................................................................................ 25 ALAPFOGALMAK ÉS ELLEN RZ KÉRDÉSEK ................................................................................................. 28 BIII. LELTÁROZÁS .............................................................................................................................................. 28 IV. MÉRLEGVÁLTOZÁSOK (GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ALAPTÍPUSAI) .......................................... 29 4.1. Gazdasági esemény .............................................................................................................................. 29 4.2. Mérlegcélok, mérlegelméletek .............................................................................................................. 29 4.3. Mérlegfajták ......................................................................................................................................... 30 4.4. Mérlegösszefüggések ............................................................................................................................ 31 4.5. A mérlegcsoportok meghatározása....................................................................................................... 33 ALAPFOGALMAK ÉS ELLEN RZ KÉRDÉSEK ................................................................................................. 35 BIV. MÉRLEGVÁLTOZÁSOK ................................................................................................................................. 35 V. KIADÁS, KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS....................................................................................................... 36 ALAPFOGALMAK ÉS ELLEN RZ KÉRDÉSEK ................................................................................................. 39 BV. KIADÁS, KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS ................................................................................................................... 39 VI. KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA ........................................................................................................ 40 6.1. Megjelenési forma szerint..................................................................................................................... 40

6.1.1. Anyagjelleg költségek .................................................................................................................................. 40 6.1.2. Személyi jelleg költségek ............................................................................................................................. 41 6.1.3. Bérjárulékok .................................................................................................................................................. 41 6.1.4. Személyi jelleg egyéb kifizetések ................................................................................................................. 41 6.1.5. Értékcsökkenési leírás ................................................................................................................................... 41

6.2. Elszámolhatósági mód szerint .............................................................................................................. 42 6.3. Volumenhez való viszony szerint .......................................................................................................... 42 2/69


ALAPFOGALMAK ÉS ELLEN RZ KÉRDÉSEK ................................................................................................. 45 BVI. KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA .................................................................................................................... 45 VII. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS ALRENDSZEREI .................................................................................. 47 7.1. Áttekintés .............................................................................................................................................. 47 7.2. Az államháztartás nagy alrendszerei.................................................................................................... 48

7.2.1. A központi költségvetés szerkezeti rendje:..................................................................................................... 49 7.2.2. A központi költségvetés bevételei ................................................................................................................... 49 7.2.3. A központi költségvetés kiadásai ................................................................................................................... 49 7.2.4. Az elkülönített állami pénzalapok ................................................................................................................. 49 7.2.5. Az önkormányzatok költségvetése (A feladatait a költségvetéséb l finanszírozza. Normatív támogatás. Szabályok. A költségvetés megalkotása, elfogadása és teljesítése.) ........................................................................ 50

7.3. A költségvetés ....................................................................................................................................... 50 7.4. Gazdálkodás az államháztartásban és az ellen rzés ............................................................................ 51 7.5. A Kincstár............................................................................................................................................. 52 7.6. A költségvetési szervek gazdálkodása................................................................................................... 53

7.6.1. A költségvetési szerv alapítása és megszüntetése .......................................................................................... 53 7.6.2. Költségvetési szervek gazdálkodása ............................................................................................................... 53

7.7. Az államháztartás információs és mérlegrendszere ............................................................................. 55 7.8. Az államháztartás számvitele................................................................................................................ 55 7.9. Az államháztartási pénzügyi ellen rzés................................................................................................ 56

7.9.1. Folyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i ellen rzés............................................................................ 56 7.9.2. Bels ellen rzés .............................................................................................................................................. 56 7.9.3. Az államháztartási bels pénzügyi ellen rzés központi harmonizációja és koordinációja ............................. 57 7.9.4. Támogatások ellen rzése................................................................................................................................ 57 7.9.5. Az adók és más befizetések ellen rzése........................................................................................................... 57

7.10. Az államháztartás szabályozásának kérdése ...................................................................................... 57 7.11. A társadalombiztosítási alrendszer..................................................................................................... 58 7.12. Az egészségügy ................................................................................................................................... 60 ALAPFOGALMAK ÉS ELLEN RZ KÉRDÉSEK ................................................................................................. 61 BVII. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS ALRENDSZEREI ..................................................................................................... 61 VIII. A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS ........................................................................................................ 62 8.1. A költségvetési irányelvek összeállítása ............................................................................................... 62 8.2. A költségvetési javaslat kidolgozása..................................................................................................... 63 8.3. A helyi önkormányzatok költségvetési javaslata................................................................................... 63 8.4. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslata.................................................... 64 8.5. Az elemi költségvetés jóváhagyása ....................................................................................................... 64 8.6. El irányzat-módosítás .......................................................................................................................... 64 8.7. A költségvetési el irányzatok felhasználása ......................................................................................... 65 8.8. A személyi juttatási el irányzat és a létszám tervezése, felhasználása................................................. 66 8.9. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés ................................................................................ 67 ALAPFOGALMAK ÉS ELLEN RZ KÉRDÉSEK ................................................................................................. 69 BVIII. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS ....................................................................................................................... 69

3/69


EL SZÓ

A tananyag alapvet en segédeszközként, vezet fonalként szolgál. Rögtön meg kell jegyeznünk, hogy nem könny területekr l van szó. Bár mindegyik rendelkezik jelent s megszilárdult szellemi t kével, de és ugyanakkor egyben cseppfolyós állapotban vannak abban az értelemben, hogy folyamatosan változnak, alakulnak. Maga a közigazgatás területe oly mértékben bonyolult rendszer, amely szinte eleve kizárja, hogy egyszer és mindenkorra lezárt álláspontok fogalmazódjanak meg a gazdálkodását, m ködését illet en. Igyekeztünk úgy áttekinteni ezeket a területeket, hogy minden meghatározó szegmense benne legyen a tárgyalás menetében. Ennek ellenére, olyan nagy az anyag és maga a terület, hogy mindenképpen szelektálni kellett. Így a hangsúlyokkal kellett „játszani”, és egy olyan tárgyalási menetet kialakítani, amelyre felf zhet a vonatkozó tudás- és ismeretanyag. Számvitel, mérleg, költségvetés, államháztartás. Ezek lehetnek itt a kulcsszavak az anyagban való eligazodáshoz. Remélhet leg célunkat elértük. Ennek legautentikusabb jele természetesen a könyv használóinak esetleges pozitív visszajelzése lehet. Hozzá kell tennünk, hogy az nem mentesíti azonban az anyag tanulmányozóját amennyiben mélyebben akar elmerülni az anyagba a kiterjedt irodalom tanulmányozásától. Leginkább az alapok tisztázására és rendszerezésére törekedhettünk. Bízván a tananyag tényleges használhatóságába kívánunk sikeres el rehaladást tanulmányozóinak.

4/69


I. BEVEZETÉS A SZÁMVITELBE A számvitel a gazdaság valamennyi szerepl jének akar és tud – nemcsak a befektetési kockázatának csökkentése érdekében - információt szolgáltatni. A jelenlegi számviteli beszámoltatási rendszerünkben kiemelten érvényesül a tulajdonosok és a befeketet k kockázatának védelme.

1.1. Gazdasági vállalkozás Alapvet en reáleszközök összessége, amelyet tulajdonosa saját érdekének megfelel en m ködtet. A vállalat m ködése során sok természetes és jogi személlyel kerül kapcsolatba, akik érdekeikt l függ en eltér követelményeket támaszthatnak a társasággal szemben. Ezt a sokszálú kapcsolatrendszert felfoghatjuk úgy is, mint egy nagy koalíciót amelyben els dleges szerepl a tulajdonosok csoportja. A tulajdonosokon kívül természetesen a koalíció tagjai mindazok a partnerek, amelyek közvetlen kapcsolatba kerülnek a vállalattal, és amelyek különféle – esetenként eltér – érdekeket képviselnek. A koalíció szerepl i és érdekirányultsága • A tulajdonosok érdeke, hogy gazdagságuk hosszú távon növekedjék (nem kizárva a rövid távú növekedést sem), ezt pedig úgy érhetik el, ha növelik vállalkozásuk értékét. A tulajdonosok eminens érdeke tehát, hogy t kéjük befektetésével biztonságos, id ben és mennyiségben is megfelel bevételhez jussanak. A részvénytulajdonosok bevétele két forrásból származhat: • egyrészt az adózott nyereség után kifizetett osztalékból, • másrészt az eladáskor realizált árfolyamnyereségb l. Jövedelmük akkor lesz az elvárt mérték , ha a piac megfelel en értékeli a vállalat kilátásait, amely értékelésnek alapja a vállalat értékének növekedése. A részvénytársaságban a tulajdon és a vezetés elválik egymástól. A tulajdonosok – számosságuknál fogva – nem képesek egységes fellépésre, általában nincs is szándékukban, hogy beleszóljanak a vállalat ügyeibe, amíg azt számukra megfelel módon m ködtetik. Ezért kénytelenek megbízni valaki(ke)t érdekeik képviseletével, vagyis azzal, hogy a tulajdonukban lev vállalatot számukra kedvez módon m ködtessék. Az érdekképviselettel megbízott vezet k cselekedeteit számos dolog vezeti abba az irányba, hogy valóban a részvényesek érdekeit figyelembe véve döntsenek. • A hitelez k abban érdekeltek – mivel pénzeszközöket bocsátanak a társaság rendelkezésére ideiglenes jelleggel, meghatározott id re, kamatfizetési kötelezettség mellett –, hogy a társaság kamatfizetési kötelezettségének és a hitel törlesztésének id ben és a szerz désben szabályozott nagyságrendben tegyen eleget. A társaság ezeknek a kötelezettségeknek akkor tud eleget tenni, ha olyan tevékenységet, beruházást valósít meg, amelynek pénzáramlásai fedezetet nyújtanak tartozásai kiegyenlítésére. • S miben áll a vállalatvezet i érdek? Az alkalmazott vállalatvezet k jövedelme általában egyrészt fix fizetésb l, másrészt a gazdálkodási teljesítményt l függ jövedelemb l tev dik össze. A vezet k fix fizetése nagyrészt attól függ, hogy a tulajdonosok mennyire elégedettek munkájukkal. A teljesítményfügg jövedelmük ezzel szemben legtöbbször közvetlenül kapcsolódik az elmúlt id szak nyereségének nagyságrendjéhez. Tekintettel arra, hogy a tulajdonosok elégedettségét is nagymértékben befolyásolja a kifizethet osztalék, leegyszer sítve a kérdést azt mondhatjuk, hogy a vállalatvezet k érdeke általában az eredmény

5/69


nagyságához kapcsolódik. A gazdálkodási eredmény hosszú távon növeli a vállalati értéket, de rövidtávon érdekkonfliktusok léphetnek fel. • A munkavállalók abban érdekeltek, hogy növekedjen a keresetük, javuljanak a munkakörülményeik és a szociális ellátottságuk, illetve munkahelyük biztos legyen. Ezeket a munkáltató számukra akkor tudja biztosítani, ha a vállalat m ködése megfelel , ha folyamatosan nyereséget termelnek. Tehát a munkavállalóknak is az az érdeke, hogy minél nagyobb legyen a vállalat értéke. • A piaci partnerek (a vev k és a szállítók) a vállalatot a piac olyan szegmensének tekintik, ahol beszerezhetik, illetve realizálhatják a m ködésükhöz szükséges, vagy m ködésükb l ered anyagi és szellemi javakat. Érdekük tehát abban áll, hogy a piacnak ez a része biztonságosan m ködjön és tegye lehet vé kit zött céljaik elérését. • Az állami költségvetés alapvet en jövedelem-elvonás (adó) formájában kapcsolódik a vállalathoz és abban érdekelt, hogy adózáson keresztül bevételei folyamatosan növekedjenek. Ez úgy lehetséges, ha a vállalat képes növekv nyereséget termelni. A koalíciós tagok érdekérvényesítési képességei írott vagy sokszor íratlan szabályok szerint alakulnak. A társaság szervezeti formájától és nagyságától függ en eltér befolyásolási és intézkedési lehet ségeik lehetnek. Hogyan lehet a tulajdonosok (és a hitelez k) érdekét védeni? Többféle intézményesített, jogszabályokkal körülbástyázott megoldást találhatunk: A pénzügyi számvitel arra hivatott, hogy a szervezet valóságh en informálja partnereit (tulajdonosok, jöv beni befektet k, szállítók, vev k, kormányzati szervek, stb.) vagyoni, jövedelmi és pénzügyi állapotáról, illetve az azokban bekövetkezett változásokról. • A tulajdonosok tudni akarják, hogy a befektetett t kéjük nagysága, értéke, jövedelmez sége hogyan alakul és az elért jövedelem nagyságát milyen tényez k befolyásolják? • A munkavállalók és érdekképviseleti szerveik arra kíváncsiak, hogyan alakult a keresetük nagysága: milyen mértékben növekedhet és biztosítva van-e a jöv beni foglalkoztatásuk? • A hitelez ket az érdekli, hogyan alakul a hitelek jöv beni törlesztése, eleget tud-e tenni a cég a kamatfizetési kötelezettségének? Hogyan alakul a cég likviditása, pénzügyi helyzete? • A vev k és a szállítók szempontjából nem mindegy, milyen a gazdálkodó kapcsolata a piac többi szerepl jével, kiegyensúlyozott-e a m ködése, és biztosított-e a cég hosszú távú fennmaradása? • A kormányzati képvisel k (APEH1, Önkormányzatok, VPOP2, stb.) arról tájékozódnak, hogy mekkora a cég adóvisel képessége, illetve érdekeltek abban, hogy a cég mindenkor eleget tegyen el írt adó- és egyéb befizetési kötelezettségeinek. • A vállalat vezetését szakért k kísérik figyelemmel. Többek között a hitelez bankok figyelik, hogy milyen a vezetés tevékenysége, hogyan fejl dik a vállalat, de a legkomolyabb felügyeletet az igazgatóság jelenti. • A tulajdonosok érdekeiknek közvetlenül a közgy lésen szerezhetnek érvényt. • A vezet ket ösztönzési rendszerek terelik a helyes irányba. Ilyen például a vállalati részvényekre jogosító opció. • A vezet i pozíciókért verseny folyik a vállalaton belül, ezért a nem megfelel vezet ket kiszorítják az energikusabb menedzserek. Ezen kívül a gyenge eredményeket felmutató cégnek komoly esélye van arra, hogy egy küls cég elnyeli. A vállalat összevonások pedig általában új, friss vezet gárda felállításával járnak.

1 Adó és Pénzügyi Ellen rzési Hivatal 2 Vám- és Pénzügy rség Országos Parancsnokság 6/69


1.2. Számvitel fogalma A számvitel (pénzügyi számvitel) a vállalkozás m ködése során bekövetkezett gazdasági események -

el re meghatározott rendszerben történ o megfigyelése, o mérése, o feljegyzése, o ellen rzése, o elemzése, o közlése.

A számvitel fogalma tágabb, mint a könyvvitelé, hiszen a gazdasági események feljegyzésén, rögzítésén túl magába foglalja a kalkuláció (költség- és önköltségszámítás, árkalkuláció), a beszámolás (leltározás, mérleg- és eredménykészítés, elemzés) és az információk szolgáltatásának folyamatát is.

1.3. A számvitel területei A számvitel két nagy ága: a pénzügyi számvitel és a vezet i számvitel (ld. kés bb). A pénzügyi számvitelen belüli f területek: 1. Információszolgáltatás 2. Beszámoló rendszer a. Leltározás b. Mérleg- és eredménykészítés c. Elemzés 3. Kalkuláció a) Költség-, önköltségszámítás b) Árkalkuláció 4. Könyvvezetés (könyvvitel): -

Speciális eszközei (dokumentumai): napló, számla, összesít -ellen rz kimutatások Elméleti és módszertani ismeretek: 1. egyszeres könyvvitel: 2. kett s könyvvitel 3. számlaelméletek

5. Bizonylati rend

1.4. Számbavételi területek T zsde

7/69


A gazdaságban zajló folyamatokra érzékenyen reagál. Visszatükröz olyan a cégértékre ható jelenségeket is, amelyre a számbavétel jelenlegi módszerei alkalmatlanok (pl. A menedzsment értéke), ugyanakkor olyan spekulativ hatások is beleszolnak a részvényárfolyamok alakulásába, amelyek nincsenek köszön viszonban a tényleges gazdasági folyamatokkal. Vagyonérték-becslés A vállalatnál lév vagyonhalmaz valamilyen szempont szerinti felmérése alkotja a vagyonértékelés folyamatát. A vagyonérték tulajdonképpen a vállalat eszközértéke mínusz az összes kötelezettség (hitel, jelzálog). Ezért a vagyonértékelés alapvet en az eszköz értékelését jelenti, hiszen a kötelezettségek könyv szerinti értéke általában jól tükrözi a kötelezettségek tényleges értékét. Viszont a vagyonértékelés több is az eszközök értékelésénél, mivel a vagyoni helyzet értékelését is magában foglalja. Ez három dolgot tartalmaz: • a vállalat piaci és marketing helyzetének értékelését, • a menedzsment értékelését, • az elmúlt három-öt év fejl dési tendenciáinak értékelését, ahol a hangsúly a pénzügyi, illetve vagyoni helyzet rögzítésén van. Cégérték, vagy üzletértékbecslés A vagyonmérleg statikus, adott id pontban felmért adatokat, eszközállományt rögzít. Az üzletértékelés során azt akarjuk megtudni, hogy a vállalat (részleg) mint üzleti vállalkozás mennyit ér. A vállalat megvásárlása során nem az eszközhalmazt (vagyont), hanem annak tartós jövedelemtermel képességét szerezzük meg. Ezt a jövedelmet, pontosabban a jöv beni pénzáramlást kell felmérni ahhoz, hogy megállapíthassuk, mennyit ér ma a vállalat. A vagyonértékelésnél tehát b vebb és más jelleg számításokat kell végezni, ezt nevezzük üzletértékelésnek az így kapott értéket üzleti értéknek. A vállalat értéke nagyságrenddel is alacsonyabb lehet, mint a vagyonértéke. Az üzletértékelés a vállalatot dinamikájában vizsgálja (elmúlt három-öt év, jöv beni három-öt év). Pénzügy A gazdasági folyamatokat a pénzmozgásokon keresztül ragadja meg. A cég folyamatos müködésének egyik fontos feltétele a finanszirozás, amelybe beletartozik a befektetési döntések finanszirozási forrásainak megteremtése éppúgy, mint a folyamatos müködés finanszirozása. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a müködési kiadásokat a müködésb l származó bevételekb l lehessen fedezni, és ezek a bevételek a kiadások fizetési határidejekor álljanak rendelkezésre. Pénzügyi számvitel (Financial Accounting) A pénzügyi számvitel arra hivatott, hogy a cég informálja küls partnereit (tulajdonosok, befektet k, szállítók, vev k, kormányzati szervek, stb.) vagyoni, jövedelmi és pénzügyi állapotáról, illetve az azokban bekövetkezett változásokról. Vezetési számvitel (Management Accounting) A vállalkozás egészének teljesít képességét kifejez globális értékadatok és mutatók mellett amelyek els dlegesen kifelé biztosítják a tájékoztatást - szükség van olyan bels információs rendszerre, amely tájékoztatja a vezet ket • a vállalkozáson belül a termel , szolgáltató, irányító, stb. egységeinek gazdálkodásáról, • az egyes termékek, szolgáltatások jövedelemtermel képességér l, • az id szak során felmerül költségek jellegér l, és

8/69


• egyéb, a gazdálkodás kézbentartásához szükséges információkról. A vezetési számvitel célja, hogy olyan bels számviteli információs rendszer m ködjön, amely a vezetés igényei szerint gy jti, tagolja az els dleges számviteli információkat, s így hozzájárul a vezet i döntések számszaki megalapozásához. A vezetési számvitel feladata, hogy legalább az alábbi területek vonatkozásában biztosítson rendszeres, megbízható információkat: • a nyereség illetve veszteség mérése, • részletes jelentés a vállalkozás m ködésének pénzügyi kihatásairól, • összehasonlítás az üzleti tervvel és a prognózisokkal (terv-tényelemzés), ezen belül különösen tartalmazza a költségel irányzatokat, és el rejelzéseket, a költségszámításokat és az eltérések elemzését. A pénzügyi számvitel információira az a jellemz , hogy egy év lezárását követ en mutathatók be, amikor az események befolyásolására már nincs érdemi lehet ség. A jelenlegi gyorsan változó gazdaságban a megbízható, de késedelmes információk nem használhatók olyan döntési helyzetekben, amikor a késedelem az üzlet elvesztésének kockázatával jár. A vezetési számvitelb l nyert információkra a gyors és ésszer vezet i döntések meghozatalához van szükség, ez a körülmény elfogadhatóvá teszi, hogy ezek az információk némileg pontatlanabbak legyenek a pénzügyi számvitel információinál - persze tendenciájukban legyenek igazak és maradjanak az elfogadható t réshatáron belül - ha így az adatok hozzáférési ideje lényegesen lerövidíthet . Sok esetben a végleges, ellen rzött számviteli információk nem mutatnak lényeges eltérést a vállalkozó becsléséhez képest. A jó vállalkozó (vezet ) arra törekszik, hogy a döntései megalapozására szolgáló „puha” információk minél gyorsabban elérhet k legyenek és emellett lehet leg kis hibahatárral, jól prognosztizálják a majdani számviteli tényadatokat. F bb eszközei: -

vezetésorientált költség- és teljesítményszámítás a. b. c. d.

-

a vezetést érdekl információk összegy jtése, elemzése és feldolgozása költségtervezés, költségfelosztás el irányzatok és tényadatok szembeállítása eltéréselemzés

gazdaságossági számítások a. fedezet-számítások b. beruházás-gazdaságossági számítások c. kockázatelemzés

-

pénzügyi számítások a. napi pénzügyi helyzet el rejelzése b. pénzügyi terv (3-12 hó) kidolgozása c. t kelekötési terv

Kontrolling A szakszer döntések érdekében a vezetés nem támaszkodhat csak a vezetési számvitel adataira, hiszen azokból - jellegüknél fogva - csak a múlt- és jelenbeli információk érhet k el. Ki kell egészíteni ezeket olyan becslésekkel, tervadatokkal, azaz jöv re vonatkozó információkkal, amelyek alapján a döntés következményei - akár több kimenetben is - szimulálhatók. A számviteli adatok és statisztikai

9/69


becslések együttesen a kontrolling tevékenységbe tartoznak, s mint ilyenek a jelen és jöv beli m ködést segítik.

1.5. Gazdálkodó szervezetek formái 1.5.1. Számviteli törvény hatálya szerinti beszámolásra kötelezett szervezetek - Jogi személyiség nélküli társaságok (pl. bt.) - Jogi személyiség társaságok (pl. kft., rt.) - Közös vállalatok - Szövetkezetek 1.5.2. Számviteli törvény és a kiegészít kormányrendelet hatálya szerinti beszámolásra kötelezett szervezetek - Költségvetési intézmények, államháztartás szervezetei o o o o o o o

Minisztériumok, tárca nélküli minisztériumok, államhatalmi és országos hatáskör szervek, MTA és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek Helyi önkormányzatok, és helyi kisebbségi önkormányzatok, és költségvetési szerveik Elkülönített pénzalapok és azok kezel i Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a társadalombiztosítási költségvetési szervek Vagyonkezel szervezetek, stb.

- Egyéb szervezetek o

a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az alapítvány, a nyugdíjpénztár, az egyházi szervezetek, az ügyvédi iroda, stb.

1.5.3. Számviteli törvény hatálya alá nem tartozók -

Fióktelepek (külföldi székhely vállalkozás magyarországi képviselete) o Nyilvántartási kötelezettségét a társasági adóról és osztalékadóról szóló tv. írja el Egyéni vállalkozók, polgári jogi társaságok, épít közösségek o Nincs beszámolási kötelezettségük, a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartoznak 2003-tól az eva hatálya alá es gazdálkodók (a jogi személyiség társaságok köréb l) kikerülnek a számviteli törvény beszámolási kötelezettsége alól

1.6. A szabályozás mérföldkövei Magyarországon dióhéjban 1. 1723. – Kereskedelmi törvény LIII. Cikkely el írja az üzleti könyvek kötelez kötelezettségét

10/69

vezetési


2. 1875. – Kereskedelmi törvény XXXVII. cikkely szabályozza az üzleti könyvek vezetési módját valamint a leltár és mérlegkészítési kötelezettséget és a mérlegben szerepl vagyonrészek értékének megállapítási módját 3. 1930. évi V. tvc. és végrehajtási rendelete bevezette a hites könyvvizsgálói képesítést és meghatározta a feladatát 4. 1947. január 1. A Forintmérleg rendelet, és a KÁLISZ (Kötelez Általános Ipari Számlakeret) bevezetése 5. 1968. 33. sz. tvr. a számvitelr l Célja: az eredmény megállapításának szabályszer sége (a valódiság helyett), bevezetésre kerül az Egységes Népgazdasági Számlakeret 6. 1991. Évi XVIII. TV a számvitelr l Célja: a megbízható, valós összkép szolgáltatása, amellyel els sorban a tulajdonosok, befektet k, hitelez k érdekeit védi 7. 2000. évi C. Törvény a számvitelr l – az 1991. évi törvény újrakodifikálása

1.7. A szabályozás jogi környezete Általános feltételrendszer -

1997. évi CXLIV. Törvény a gazdasági társaságokról 1991. évi IL. Törvény a cs deljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról

Szerz déskötés feltételrendszere -

1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvr l

Gazdasági szabálysértések és b ncselekmények -

1978. évi IV. Törvény a Büntet Törvénykönyvr l

Adózási feltételrendszer -

A társasági adóról és osztalékadóról (1996. évi LXXXI. tv.) Az általános forgalmi adóról (1992. évi LXXIV. tv.) A személyi jövedelemadóról (1995. évi CXVII. tv.) Az adózás rendjér l (1990. évi XCI. tv.)

Devizagazdálkodási feltételrendszer -

1995. évi XCV. Törvény a devizáról

Számviteli feltételrendszer: 2000. évi C. Törvény a számvitelr l -

Vállalkozások: saját számviteli politika Külön el írásokkal szabályozott intézmények, szervezetek: törvény és/vagy kormányrendelet

1.8. A Beszámolók fajtái 1.8.1. Éves beszámoló

11/69


Mindenki éves beszámolót köteles készíteni, aki kett s könyvvitelt vezet, és nem tartozik a 2,3,4 alá, illetve a részvénytársaság. Az éves beszámoló részei: -

Mérleg: Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani. Eredménykimutatás: Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani. Kiegészít jelentés: Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani. Üzleti jelentés: Korlátozottan nyilvános, a cég székhelyén bárki megnézheti.

Az éves beszámolót készít k kett s könyvelést vezetnek. Éves beszámolót minden vállalkozó készíthet, ha akar (a törvény felülr l nem korlátoz, csak azt írja el , hogy ki mentesülhet az éves beszámoló készítése alól. Ld.2-4-be tartozókat) 1.8.2. Egyszer sített éves beszámoló Azok a vállalkozások készíthetik, amelyek kett s könyvvitelt vezetnek és az alábbi három érték közül kett a határérték alatt van egymást követ két évben: Éves nettó árbevétel:

300 millió forint,

Mérleg f összeg:

150 millió forint,

Létszám:

50 f .

Az egyszer sített éves beszámoló részei: -

Mérleg: Eredménykimutatás: Kiegészít jelentés:

Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani. Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani. Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani.

Nem készíthet egyszer sített éves beszámolót akkor sem, ha a fenti kritériumoknak megfelelne: -

a részvénytársaság a konszolidálásba bevont vállalkozás a külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepe és akinél az üzleti év eltér a naptári évt l (külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepe, pénzintézeti vállalkozások

1.8.3. Egyszer sített beszámoló (mérleg és eredmény-levezetés) -

iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkez munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság készítheti,

ha két egymást követ évben 50 millió alatt az éves nettó árbevétel (függetlenül a foglalkoztatottak létszámától és a mérleg f összegét l) Egyszeres könyvvezetést és egyszer sített beszámolót a vállalkozó legfeljebb a 2003. december 31.-ig tartó üzleti évr l lehet készíteni, és csak azok, akik a törvény hatályba lépésekor is azt készítettek. Vezethetnek kett s könyvvitelt, és kötelesek áttérni.

12/69


1.8.4. Összevont (konszolidált) éves beszámoló Ha anyavállalatnak min sül egy, vagy több vállalkozáshoz f z d viszonyában, vagyis az alábbiak értelmében közvetlenül, vagy leányvállalatán keresztül meghatározó befolyást képes gyakorolni -

a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik 3§(2)1a más tulajdonosokkal kötött megállapodása alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, 3§(2)1b tulajdonosként jogosult arra, hogy a vezet tisztségvisel k és a felügyel bizottság tagjai többségét megválassza, vagy visszahívja (3§(2)1c a tulajdonosokkal történt szerz dés (okirat) alapján dönt irányítást, ellen rzést gyakorol 3§(2)1d

Kivétel: mentesithet , ha az alábbi három érték közül kett a határérték alatt van a tárgyévet megel z két évben (összevonás el tti adatok vonatkozásában): -

Éves nettó árbevétel: Mérleg f összeg: Létszám:

2,7 milliárd forint 4 milliárd forint 250 f

De: éves beszámolót is köteles készíteni és nem készíthet egyszer sített éves beszámolót.

13/69


Alapfogalmak és ellen rz kérdések BI. Bevezetés a számvitelbe Alapfogalmak Tulajdonosok Hitelez k Munkavállalók Piaci partnerek Állami költségvetés Pénzügyi számvitel Számvitel Számviteli területek Gazdálkodó szervezetek beszámoló

Ellen rz kérdések Sorolja fel a „koalíció” szerepl it és funkcióit! Mi a különbség a számvitel és a pénzügyi számvitel között? Mik a számvitel és a számbavétel területei? A gazdálkodó szervezetek szabályozása és annak tartalma. Vázolja a számviteli szabályozás hazai nagy lépéseit! Milyen beszámoló fajtákat ismer? Ismertesse azokat!

14/69


II. MÉRLEGTANI ALAPFOGALMAK 2.1. A vállalati vagyon Vagyon fogalmi meghatározása: azon vagyonelemek összessége, amelyek -

egyrészt fizikailag megragadhatók, értékelhet k, így az az adott vállalkozásban gazdasági tartalommal bírnak (er forrásként m ködnek), és így meghatározható az újratermelési folyamatban betöltött szerepük, megjelenési formájuk, másrészt meghatározhatók eredetük, származásuk szerint is.

ezzel a kett s megközelítéssel biztosítja a számvitel a vagyonváltozások nyomon kisérése során az automatikus ellen rzést. E=F azaz az eszközök értéke (f összege) = források f összege Befektetett eszköz

Saját forrás

Forgóeszköz

Idegen forrás

Eredmény A vállalkozó vagyoni helyzetét az eszközök és források nagysága, összetétele, bels arányai határozzák meg. A mérleg állapotszemlélet cégdokumentum, amely egy adott id pontra vetítve tükrözi a cég vagyoni, pénzügyi állapotát. A mérleg részint tartalmazza a vállalkozás rendelkezésére álló, leltár szerint is egyeztetett eszközállományát (más néven aktívákat3), részint ezen eszközállomány finanszírozására szolgáló saját és idegen forrásokat (más néven passzívákat4)

2.2. A mérleg fogalma és struktúrája 2.2.1. A mérleg -

olyan meghatározott formátumú számviteli okmány, amely o számviteli nyilvántartásokra és dokumentációkra épül (szintetika, analitika, leltározás, leltár) o aláírások o hitelesítés o letétbe helyezés

3 Ha az anyagi javakat (ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, anyag,- árukészletek, pénzeszközöket) fajtájuk, a gazdasági folyamatban betöltött szerepük szerint vizsgáljuk, ESZKÖZÖKR L (aktívákról) beszélünk. 4 Ha az anyagi javakat eredetük, származásuk szerint vizsgáljuk, FORRÁSOKRÓL (passzívákról) beszélünk. 15/69


-

-

-

az eszközöket és a forrásokat o eszközök aktiválásának (állományba vételének) kritériumai o források passziválásának (állományba vételének) kritériumai adott id pontra vonatkozóan, o adott id pontra vonatkozik (stock jelleg ) o fordulónapra vonatkozik o de a mérlegkészítés id pontjáig megismert, tárgyévre vonatkozó hatásokat is tartalmazza (pl. értékvesztés) összevontan, megfelel en értékelve o tételes el írások o számviteli alapelvek o választási lehet ségek számviteli politikában rögzített változatai pénzértékben tartalmazza. o belföldi cégek: ezer forintban » jelölése eFt (kivétel 100MdFt feltett, mert ekkor millió forintban » jelölése MFt o vámszabadterületi társaságok és deviza-külföldiek: külföldi pénznemben az MNB árfolyamlista szerinti nagyságrendben (a könyveiket és a beszámolójukat ezek a társaságok is magyar nyelven kötelesek vezetni és összeállítani.

2.2.2. A mérleg el irt struktúrában készül5: -

forma: egyoldalas (A típusú) vagy kétoldalas (B típusú) értékrovatok: bázis és tárgy, valamint ellen rzés-önellen rzés rovatok eszköz-forrás csoportosítások: o f csoportok (A, B, .... G » nagybet kkel) csoportok (I. II. .... VII. » római számokkal) • tételek (1. 2. 3. ....8. » arab számokkal)) o tájékoztató adatok (a, b, ... stb. Ezek lehetnek részletez és ” –b l” adatok is)

”A” típusú, kétoldalas, (mérlegszer en összeállított) mérleg: ESZKÖZÖK A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C AKTIV ID BELI ELHATÁROLÁSOK

FORRÁSOK D SAJÁT T KE I. Jegyzett t ke II. Jegyzett, de be nem fizetett t ke III. T ketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött t ketartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E CÉLTARTALÉKOK F KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G PASSZIV ID BELI ELHATÁROLÁSOK

5 Alábbiakban az éves beszámoló részletezettsége szerepel. Az egyszer sített éves beszámoló mérlege ett l annyiban különbözik, hogy abban már mérlegtételek nem szerepelnek. 16/69


ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

FORRÁSOK ÖSSZESEN

”B” típusú, egyoldalas, fokozatos formában összeállított mérleg: TÉTELEK MEGNEVEZÉSE BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök FORGÓESZKÖZÖK Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök AKTIV ID BELI ELHATÁROLÁSOK EGY ÉVEN BELÜLI KÖTELEZETTSÉGEK PASSZIV ID BELI ELHATÁROLÁSOK FORGÓESZKÖZÖK - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (B+C-D-E) G ESZKÖZÖK ÖSSZÉRTÉKE AZ EGY ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK LEVONÁSA UTÁN (A+/-F) A I. II. III. B I. II. III. IV. C D E F

H EGY ÉVNÉL HOSSZABB LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I CÉLTARTALÉKOK J SAJÁT T KE I. Jegyzett t ke II. Jegyzett, de be nem fizetett t ke III. T ketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött t ketartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény

A mérleg f csoportjai és meghatározásuk: ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A) Befektetett eszközök B) Forgóeszközök C) Aktív id beli elhatárolás

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D) Saját t ke E) Céltartalék F) Kötelezettségek G) Passzív id beli elhatárolások = FORRÁSOK ÖSSZÉRTÉKE4

ESZKÖZÖK ÖSSZÉRTÉKE6

6 Ezt az egyez összeget hívjuk a mérleg f összegének

17/69


A mérlegegyez ség elve: Mivel a mérleg a vagyont két szempontból (miben testesül meg és honnan ered) vizsgálja, a mérlegben az összes eszköz megegyezik az összes forrással. Összes eszköz = Összes forrás Ez az egyez ség a mérleg természetes alapkövetelménye. Mivel az eszközök alapvet en két forrásból erednek az alapképlet felírható a következ módon is: Összes eszköz = Saját t ke + Kötelezettségek Mivel a mérlegnek azt is ki kell mutatnia, hogy a vállalkozás vagyonának mekkora részét nem terheli visszafizetési kötelezettség, vagyis mennyi a nettó eszközérték, ezért az alapképletet átalakíthatjuk e célnak megfelel en: Saját vagyon = Összes eszköz - Kötelezettségek Így a saját vagyon egy maradékértékként számítható, mely az eszközöknek a kötelezettségeken felüli része. A tulajdonosok érdekeltsége tehát egy különbözeti érdekeltség a fennmaradó eszközértékre.”7 A saját vagyonba azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek a vállalkozás tulajdonosától származnak, illetve a vállalkozás m ködése során elért, és a vállalkozásban visszatartott eredményb l származnak: azaz a saját vagyon éppen a saját forrással egyezik meg. Saját vagyon = Saját t ke Végezetül ismerkedjünk meg egy nagyon fontos mutató, a nettó forgót ke számításával. A vállalkozás mindazon eszközei, melyek legfeljebb egy évig szolgálják a gazdálkodást, forgóeszköznek min sülnek. A forgóeszközökben megtestesül t ke adja a széles értelemben vett forgót két. A forgót ke ennél sz kebben is értelmezhet , mégpedig az összes forgóeszköz és a folyó források különbözeteként. E kategória elnevezése: nettó forgót ke, (working capital) amelyet ábrás formában is megszemlélhetünk: Nettó forgót ke = Forgóeszközök - Rövidlejáratú kötelezettségek

MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ESZKÖZÖK

FORRÁSOK

Befektetett eszközök

Saját t ke

Forgóeszközök

Hosszú lejáratú idegen t ke

Nettó forgót ke

7 A kiemelések a “Számviteli alapismeretek” c tananyagból valók (Nemzetközi Bankárképz Központ, 1994) Rövid lejáratú idegen t ke

18/69


Ismerkedjünk meg az egyes mérlegf csoportok jelentéseivel: A. Befektetett eszközök: olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. B. Forgóeszközök: azok az anyagi és egyéb eszközök, amelyek rendeltetésszer használat esetén maximum egy évig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. C. Aktív id beli elhatárolás: az összemérés elvének érvényesítése miatt elszámolásra kerül tételek. Ide tartoznak a mérleg fordulónapja el tt felmerült olyan kiadások, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követ id szakra számolhatók el (Például a két évre kifizetett bérleti díj összegéb l az arányos, következ évet terhel költség tárgyévi eszköznövekedésként). Ugyancsak ide tartoznak az olyan bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt id szakot illetik. Végül, ha a kötelezettségek vállalása ellenében kapott összeg kisebb, mint a visszafizetend kötelezettség összege, akkor a különbözetet aktív id beli elhatárolásként kell figyelembe venni. D. Saját t ke: Az eszközök adózott forrása. A saját t ke azt fejezi ki, hogy a tulajdonosok (alapítók) milyen összeget bocsátottak véglegesen az alapított vállalkozás rendelkezésére. Ezen összeg a vállalkozási tevékenység folytatásához szabadon, id megkötöttsége nélkül használható egészen a vállalkozás megsz néséig. A saját t kének része a t ke növelésére átadott pénzösszeg, továbbá a tulajdonos (alapítók) által az adózott eredményb l a vállalkozónál hagyott összeg is. E. Céltartalékok: azok az összegek, amelyeket a vállalkozó az adózás el tti eredmény terhére képez a következ években várhatóan jelentkez kötelezettségek, költségek, ráfordítások fedezetére. F. Kötelezettségek: a vállalkozó szállítási, szolgáltatási és egyéb szerz désekb l ered , pénzformában teljesítend elismert tartozásai. G. Passzív id beli elhatárolás: minden olyan, az id szakot terhel ráfordítás, amely csak kés bb lesz kiadás, (pl. energiaköltség, hírlap-el fizetés fordulónapot követ , de tárgyévet terhel számlája) illetve azok a bevételek, melyek a következ id szak árbevételét képezik (pl. a következ évet terhel , tárgyévben leszámlázott és a bérl által kifizetett bérleti díj).

2.3. A mérleg felépítése 2.3.1. A mérlegcsoportok meghatározása A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖKÖN BELÜL I. Az IMMATERIÁLIS JAVAK értékkel bíró, tartós, nem anyagi javak. II. A TÁRGYI ESZKÖZÖK rendeltetésszer en használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül, vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott el legek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. III. A BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK más (küls , idegen) vállalkozásban tartósan lekötött hitelviszonyt, vagy tulajdonviszonyt megtestesít (pénz)eszközök, amelyek els dleges célja tartós jövedelemszerzés és/vagy befolyásolás. B) FORGÓ ESZKÖZÖKÖN BELÜL 19/69


I) A KÉSZLETEK olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül, vagy közvetve (általában egy évnél rövidebb ideig) szolgálják, rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, eredeti megjelenési formájukat elveszítik, illetve változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat, valamint ide tartoznak az állatok is a tenyészállatok kivételével (függetlenül attól, hogy a vállalkozást mennyi ideig szolgálja). II) A KÖVETELÉSEK jogszer , teljesített és elismert fizetési igények. III) AZ ÉRTÉKPAPÍROK egyrészt más (küls ) vállalkozásban – rövidtávra lekötött – hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesít (pénz)eszközök, amelyek els dleges célja a rövid távú jövedelemszerzés, másrészt a visszavásárolt saját részvények és saját üzletrészek. IV) PÉNZESZKÖZÖK a forgatási célú, (tartósan le nem kötött), különféle pénznem , fizetési eszközként használható eszközök. SAJÁTT KÉN BELÜL I) A JEGYZETT T KE az a t kerész, amelyet a tulajdonosok, (tagok, vagy befektet k) a vállalkozás alapításakor, illetve t keemeléskor id beli korlátozás nélkül bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdonosi részesedést szerezzenek, illetve növeljék azt. II) A JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT T KE (-)8 a cég tulajdonosokkal, (alapítókkal) szembeni követeléseit tartalmazza, amelyet a tulajdonosoknak bizonyos határid n belül a jegyzett t kére még teljesíteni kell. III) A T KETARTALÉK a tulajdonosoktól, tagoktól, befektet kt l ellenszolgáltatás nélkül, tehermentesen és véglegesen, általában a jegyzési érték és a névérték különbözeteként kapott eszközök, pénzeszközök értéke, illetve egyéb jogszabályok alapján t ketartalékként átvett eszközök saját forrása. IV) AZ EREDMÉNYTARTALÉK els sorban a korábbi évek mérleg szerinti eredményeinek halmozott összege. V) A LEKÖTÖTT TARTALÉK a nem szabad t ketartalék és eredménytartalék összegeinek elkülönített kimutatását jelenti, a saját t ke felhasználási lehet ségeinek korlátozása céljából. Olyan vagyonrészek saját forrása, amelyeket nem lehet sem osztalékként kivonni a vállalkozásból, sem jegyzett t ke felemelésére felhasználni. VI) AZ ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK az értékhelyesbítéssel megegyez összeg saját forrás. VII) A MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY a tárgyévben realizált adózott eredményb l a tulajdonosok, befektet k által a vállalkozásban visszahagyott vagyonrész: a tárgyévi tevékenység eredményének hozzájárulása a társaság saját t kéjéhez. KÖTELEZETTSÉGEKEN BELÜL: I) A HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK között kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a rendelkezésére bocsátottak és a vonatkozó szerz dés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, -

hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok el tti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása, vagy cs dje esetén csak a többi hitelez kiegyenlítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jöv beni eseményekt l függ, de eredeti futamidejének lejárata meghaladja az öt évet, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat, vagy a szerz désben kikötött felmondási id el tt nem lehetséges.

8 Mínusz értékével csökkenti a jegyzett t ke értékét 20/69


II) A HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK – a hitelez vel kötött szerz dés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követ egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. III) A RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszúlejáratú kötelezettségekb l a mérleg fordulónapját követ egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is. Vagyon és vagyonváltozás értékelése. -

-

-

Múltbeli bekerülési árakon: ha a vállalkozásnál az eszközök és források múltbeli (aktualizált múltbeli) bekerülési árakon történik, akkor a kimutatott eredmény értékelése az id szakban realizált eredmény. Ebben az esetben a realizációs elvnek9 megfelel értékelést folytattunk. A realizációs elven történ értékelés el nye hogy o a mérlegben csak az az eredmény kerül kimutatásra, amit a társaság ténylegesen realizált, így teljes kör kivonása esetén sem csökken a vállalkozás saját vagyona, o a múltbeli árak jól dokumentálható árak, emiatt a beszámoló megbízhatóbb. Jelenlegi – napi – árakon: ha a vállalkozásnál az eszközök és források értékelése jelenlegi árakon történik, akkor a kimutatott eredmény az id szakban realizált eredményen kívül az eszközök és források átértékeléséb l származó nem realizált eredményt is tartalmaz. A jelenlegi árakon történ értékelés esetén a vállalkozás vagyona a reális (napi) értéken jelenik meg a mérlegben, ennek megfelel en a saját vagyon is reális értékét mutatja. Ilyenkor az id érték elvet10 érvényesítjük, amelynek el nye, hogy a saját vagyon értékét adott pillanatra vonatkozóan viszonylagos pontossággal mutatja, hátránya viszont, hogy nem realizált eredményt is kimutat. Jöv beli árakon: ha a vállalkozásoknál az eszközök és források értékelése jöv beli árakon történik, akkor tulajdonképpen nem is az eszközök és források konkrét értékelésér l van szó, hanem azt vizsgáljuk, hogy a meglév eszközök és források felhasználásával a vállalkozás el tt álló feladatok figyelembe véve, a jöv ben milyen vállalkozási eredményre számíthat a vállalkozás (illetve a tulajdonosok). A jöv beli árakon történ értékeléshez az üzemgazdasági becsérték11 elvét használjuk. Az üzemgazdasági becsérték elve szerint összeállított mérlegek el nye, hogy figyelembe veszik a jöv beni feladatokat, célkit zéseket. Hátránya, hogy ilyen jöv beli árak meghatározása nehézkes, sok feltételezésen alapul.

2.3.2. A mérlegtételek értékelése (vázlatos áttekintés) Mérlegérték: bekerülési (könyv szerinti) érték ± értékmódosítások Az értékmódosítások lehetnek: -

Értékcsökkenés: Immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél számolható el a használatba vételkor meghatározott módon. Értékvesztés: Befektetett pénzügyi eszközöknél, vásárolt készleteknél, saját termelés készleteknél, követeléseknél, értékpapíroknál, aktív id beli elhatárolásoknál számolható el, ha az adott eszköz könyv szerinti értéke jelent sen és tartósan magasabb, mint az eszköz mérlegkésztéskor ismert piaci értéke.

9A realizációs elv az eredmény megállapításának ad els rend fontosságot és olyan eredmény érték kimutatására törekszik, amelyek teljes kör kivonása esetén a vagyon és a saját t ke értéke változatlan marad. 10 Az id érték elv a vagyon és a saját t ke „valós” – reál - értékének meghatározását célzó elv, és ennek rendeli alá az eredmény kiszámítását, amib l következ en olyan fiktív eredményt kapunk, amely nem képezheti alapját az eredmény felosztásának. 11 Az üzemgazdasági becsérték elve a rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak körében beálló jöv beni értékváltozások meghatározásának ad prioritást. Ezen keresztül tehát arra vállalkozik, hogy felmérje a vagyont, a saját t két és az eredményt érint értékveszteségeket, vagy nyereséget, attól függ en, hogy az eszközöket miként lehet hasznosítani a jöv beni feladatok és körülmények között. 21/69


-

-

Értékhelyesbítés: Immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél és befektetett pénzügyi eszközöknél számolható el az értékelési tartalékkal szemben a vállalkozás döntése alapján, ha a piaci értéke magasabb, mint a bekerülési érték. Visszaírás: Immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél, saját termelés készleteknél, befektetett pénzügyi eszközöknél, vásárolt készleteknél, saját termelés készleteknél, követeléseknél, értékpapíroknál, aktív id beli elhatárolásoknál számolható el, ha indokolt a korábban elszámolt értékvesztés csökkentése, vagy megszüntetése. Árfolyamkülönbözetek (le – és felértékelések): befektetett pénzügyi eszközöknél, követeléseknél, értékpapíroknál, aktív id beli elhatárolásoknál, saját t kénél, céltartalékoknál, kötelezettségeknél és a passzív id beli elhatárolásoknál számolható el, ha a könyvszerinti érték és a tényleges mérleg-fordulónapi árfolyam közötti különbség hatása jelent s.

Bekerülési érték lehet: 1. Beszerzési ár: -

Immateriális javak Tárgyi eszközök Vásárolt készletek Értékpapírok

2. El állítási költség -

Saját el állítású eszközök (SEEAÉ) (aktivált értéke) Saját termelés készletek (STK)

3. Könyvszerinti érték -

Követelések Pénzeszközök Aktív id beli elhatárolások Saját t ke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív id beli elhatárolások

Alapfogalmak és ellen rz kérdések BII. Mérlegtani alapfogalmak Alapfogalmak Vállalati vagyon Mérleg Eszközök Források Saját t ke Id beli elhatárolások Kötelezettségek Mérlegegyez ség Mérlegf csoportok

Ellen rz kérdések Sorolja fel a vagyonelemeket! Mi a mérleg fogalma? Hogyan épül fel a mérleg? Az el írt struktúra. Mit jelent a mérlegegyez ség elve, s ennek formái? Mit jelentenek az egyes mérlegf csoportok? A mérleg felépítésének részletes struktúrája. Hogyan értékeljük a mérlegtételeket?

22/69


Mérlegérték

23/69


III. A LELTÁROZÁS A számviteli törvény el írásai szerint olyan leltárt kell készíteni, amely tételesen és ellen rizhet módon tartalmazza a vállalkozó eszközeit és forrásait, mennyiségben és értékben, s ez a leltár a mérleg elkészítéséhez alapdokumentumként kell, hogy szolgáljon. A leltárkészítési kötelezettség a törvényben egyértelm en meghatározott, a törvény a tulajdonosokra bízza a leltározás módjának és idejének meghatározását. A vállalkozás mérlegébe csak a szabályszer leltározással megállapított és kivizsgált leltárkülönbözetekkel módosított eszközérték vezet fel. A leltározás adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal, és a jegyz könyvileg megállapított különbözetek okát a leltárfelvétel id pontjától számított 30 napon belül ki kell vizsgálni. A leltár eszerint egy olyan tételes kimutatás, amely • egy adott id pontban, • a vállalkozó összes eszközeit mennyiségben és értékben részletesen felsorolja, • az eszközök forrásait csak értéken tartja nyilván.

3.1. A leltárral szemben támasztott alaki követelmények A teljesség, a valódiság és a világosság. • A leltár teljessége azt jelenti, hogy a leltárnak a vállalkozó valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell. • A leltár valódisága azt jelenti, hogy a leltározás során felvett tényleges mennyiségeket és helyesen megállapított értékeket tükrözi. • A leltár világosságnak követelménye azt fejezi ki, hogy a leltárnak áttekinthet en - leltári helyenként és ezen belül fajta, típus, min ség szerinti részletezéssel - kell tartalmaznia az eszközöket. A leltárral szemben további alaki követelmények a következ k: • a bizonylatok (leltárfelvételi jegyek és ívek), továbbá az egyéb dokumentációk (jegyz könyvek, kimutatások el írás szerinti egyértelm és hiánytalan kitöltése, • a szükséges záradékok (pl. felel sségi nyilatkozat) és aláírások megléte. A leltárnak tartalmaznia kell az alábbiakat: • • • • • • •

vállalkozó megnevezését, leltár megjelölését, leltározási hely megjelölését, bizonylatok sorszámát, a leltározás megkezdésének és befejezésének id pontját, valamint a leltár fordulónapját, leltározott eszközök és források vagy azok csoportjainak szabatos meghatározását, a leltározott eszközök és források tényleges talált mennyiségét, mennyiségi egységét, egységárát és összértékét, • leltárkülönbözet (hiányok és többletek) kimunkálását, • leltározás végrehajtásáért és ellen rzéséért felel s, valamint a számadásra kötelezett személyek aláírását.

24/69


• A leltár a mérleg alapokmánya, mivel • szabályszer leltár nélkül a mérleg nem nyújthat megbízható adatokat az eszközök és források meglétér l, • a f könyvi számlák csak a leltár alapján helyesbített könyvelés után tartalmazhatnak valós adatot, így biztosítható a mérleg és a könyvelés adatai közötti egyez ség.

3.2. Leltárértékelés A leltározáshoz tartozik a könyv szerinti állomány és a tényleges állomány közötti különbözet megállapítása, rendezése, elszámolása is. A mennyiségi adatok és az értékelési szabályok alapján kell megállapítani az aktív és passzív vagyon értékét. Ezt a munkafolyamatot értékelésnek nevezzük.

3.3. A leltározás módja A Számviteli törvény értelmében a leltárkészítés módszerei tekintetében két eljárás lehetséges: • Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelel , naprakész, a leltárkészítés id pontjában a f könyvi könyveléssel értékben egyez mennyiségi nyilvántartást folyamatosan vezeti, akkor a leltár ezen nyilvántartás alapján is elkészíthet . Az analitika helyességét, valódiságát a vállalkozó saját elhatározása alapján bármilyen gyakorisággal ellen rizheti, ugyanakkor az analitikus nyilvántartás önmagában nem min sül leltárnak. • Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelel mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartásának vezetése nem folyamatosan történik, akkor a leltározás mennyiségi felvétellel, illetve egyeztetéssel (azoknál az eszközöknél és forrásoknál, melyek csak értékben vannak kimutatva), minden évben a leltár összeállítását megel z en köteles elvégezni. Mivel a leltár a december 31.-i fordulónappal készül mérleget támasztja alá, ebben az esetben a leltározást is december 31-ével kell elvégezni. • A mennyiségi felvétel mindig tényleges megszámlálás, vagy mérés útján történik. A mennyiségi leltározás akkor kötelez , ha a vállalkozó nem, vagy nem folyamatosan vezet mennyiségi nyilvántartást. A vállalkozónak kell tehát eldöntenie, hogy például érdemes-e egész évben folyamatosan több alkalmazottat foglalkoztatnia a nyilvántartás vezetésére, vagy el nyösebb-e számára, ha év végén készít leltárt, vagyis az anyagokat a vásárlást követ en rögtön használatba veszi, költségként elszámolja, az év végén pedig a tényleges költség megállapítása végett leltároz. Rövid terméklista esetén általában az is célszer módszer lehet, ha a vállalkozó a költségeket nem gy jti egész évben, hanem a termelés mennyiségér l vezet rendszeres információt, és naprakészen tartja nyilván az általa gyártott termékek m szaki normáit. Ebb l ugyanis könnyen megállapíthatók az értékadatok. A leltározással kapcsolatos feladatokat a számviteli politika keretévben kell rögzíteni. • Az egyeztetés módszere a f könyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal, vagy a könyvelés helyességét igazoló egyéb okmányokkal való egybevetését, összehasonlítását jelenti. • A leltározás elvégezhet folyamatosan, vagy pedig fordulónappal. A két módszer közötti különbség az, hogy a folyamatos leltározásnál a tevékenységet végz dik ugyanarra a helyre többször is visszatérhetnek, míg a fordulónapi leltározás esetén a leltárfelvételt az adott helyen megszakítás nélkül kell lefolytatni. A lehet ségek figyelembe vételével célszer a leltárfelvételi helyen a készletmozgás szüneteltetése a leltározás idejére. Ha erre nincs mód, a fordulónapi készlet mennyiségének megállapítása céljából a fordulónap el tt felvett készletek mennyiségéhez a leltározás napja és a fordulónapja közötti id ben bekövetkezett növekedéseket hozzá kell adni, a csökkenéseket le kell vonni.

25/69


A mérleggel és a leltárral kapcsolatosan eddig leírtak összefoglalása: A mérleg és a leltár között szoros kapcsolat van, mivel a mérleg csak szabályszer en végrehajtott leltározás alapján helyesbített, bizonylatokkal alátámasztott és ellen rzött könyvviteli nyilvántartás alapján készíthet el. A leltár így a mérleg alapdokumentációja, a mérlegben szerepl eszközök és források meglétét, mennyiségét, értékét a leltár támasztja alá. A leltár a mérleg elkészítése el tt készül, a leltározásra pedig - amennyiben a vállalkozó nem vezet folyamatosan mennyiségi nyilvántartást-leltárösszeállítása el tt kerül sor. A leltár nyilvántartások alapján összeállított mennyiséget és értéket tartalmazó kimutatás. A leltározás mennyiségi felvételt, illetve - meghatározott tételeknél - nyilvántartásokkal való egyeztetést jelent. Tehát a leltár egy kimutatás, a leltározás pedig egy tevékenység. A fogalom tisztázása azért fontos, hogy egyértelm legyen: leltár minden évben készül, ugyanúgy, mint a mérleg. A leltározás gyakoriságát azonban a vállalkozó határozza meg abban az esetben, ha eszközeir l mennyiségi nyilvántartást a számviteli alapelveknek megfelel en, folyamatosan, naprakészen vezeti, és a mennyiségi nyilvántartás értékben a f könyvi könyvelés adataival megegyezik. A mérleg és a leltár kapcsolatát fejezi ki, hogy az eszközök és források értékelésére - számviteli törvényben foglalt el írások alapján - a leltárban kerül sor, s ezt az értéket állítjuk be a mérlegbe. A leltár és a mérleg hasonlósága mutatkozik meg abban, hogy mindkett ben szerepelnek a vállalkozó eszközei és forrásai, különböz ség viszont az, hogy a leltározás nemcsak a vállalkozó tulajdonában lév eszközökre terjed ki, hanem a bérmunkára, feldolgozásra, javításra átvett készletekre, valamint a bizományba, vagy tárolásra a vállalkozónál található készletekre is. Ez utóbbiakat a leltárban elkülönítetten kell kimutatni, a mérlegbe értékkel nem kerülhetnek be. A leltár és a mérleg, eddig még nem említett, hasonlóságai között tüntethet k fel a következ k: • a leltár és a mérlegkészítési kötelezettséget a számviteli törvény, tehát magas szint jogszabály írja el , • teljesség, valódiság, világosság elvének meg kell felelnie, • a mérleg és a leltár is pénzértékben összesít (a leltárban sem adhatók össze a különböz eszközféleségek mennyiségi, illetve a különböz mértékegységek), • a mérleg és a leltár is számviteli okmány, aláírásokat is tartalmaz. A mérleg és a leltár különböz ségei a már leírtakon kívül az alábbiak szerint foglalhatók össze: • A mérleg az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa 4. Irányelve alapján való sorrendet követ, a leltárnál ilyen jelleg el írás nincs, a vállalkozó alakítja ki a leltárban feltüntetett eszközök és források sorrendjét. A mérlegnek el írt struktúrája van, mely meghatározza a részletezettséget, a felépítést, a tételsorrendet, az egyes sorok megnevezését és tartalmát. • A mérlegben csak értékben szerepelhetnek az eszközök, a leltárban mennyiségileg is fel vannak tüntetve. • A mérlegben az eszközöket és a forrásokat összevont értékösszegben kell szerepeltetni, a szükséges részletezések a leltárban találhatók. • A leltározás lehet folyamatos, vagy fordulónapi. • A mérleg december 31.-i fordulónappal készül. A mérlegkészítés ideje eltérhet a fordulónaptól

26/69


• A mérleget a számviteli törvényben meghatározott esetekben letétbe kell helyezni (ha a vállalkozó cégbíróságon be van jegyezve), illetve közzé kell tenni. A leltárra a letétbe helyezés és a közzététel nem vonatkozik. • A mérleget, mint az éves beszámoló, vagy egyszer sített éves beszámoló részét a számviteli törvény el írásainak megfelel esetekben könyvvizsgáló hitelesíti, záradékkal látja el. A leltárra könyvvizsgálói záradék nem kerül. Ugyanakkor a könyvvizsgáló a mérleg felülvizsgálatához felhasználja a leltárt. • A leltározás módját és idejét a vállalkozó határozza meg, a mérlegre vonatkozóan a törvény el írásai kötöttebbek. • A mérleg tartalmazza az el z id szak adatait is, a leltár nem.

27/69


Alapfogalmak és ellen rz kérdések BIII. Leltározás

Leltár Teljesség Valódiság Világosság Leltárértékelés

Alapfogalmak

Ellen rz kérdések Határozza meg a leltározást! Alaki követelmények a leltárban? Hogyan hajtjuk végre a leltározást?

28/69


IV. MÉRLEGVÁLTOZÁSOK (GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ALAPTÍPUSAI) 4.1. Gazdasági esemény A vállalati vagyon nagyságát és/vagy összetételét módositó akaratlagos, vagy szándékoktól független cselekmény, vagy történés Mérlegváltozás I.

E+x = F+x

Mérleg f összeg E=F

+

Valamely eszköz növekedésével egyidej leg egy forrás n , és a mérleg f összege is n . Mérlegváltozás II.

E-x = F-x

Mérleg f összeg E=F

-

Valamely eszköz csökkenésével egyidej leg egy forrás csökken, és a mérleg f összege is csökken. Mérlegváltozás III.

Mérleg f összeg

E+x-x = F

0

Valamely eszköz növekedésével egyidej leg egy másik eszköz csökken. Ebben az esetben csak az eszközök összetétele változik meg, a mérleg f összege változatlan marad. Mérlegváltozás IV.

Mérleg f összeg

E = F+x-x

0

Valamely forrás növekedésével egyidej leg egy másik forrás csökken. Ebben az esetben csak a források összetétele változik meg, a mérleg f összege változatlan marad.

4.2. Mérlegcélok, mérlegelméletek Materiális

Statikus Cél: Vagyon és saját t ke meghat. Id érték elv, napi árak Képvisel i:

Dinamikus Cél: eredmény meghat. Realizációs elv Bekerülési árak

29/69

Organikus Cél: Eredmény és vagyon meghat. Id érték elv, bekerülési ár


- Schär - Riegel - Nicklisch - Le Coutre

Klasszikus Képvisel je: - Schmalenbach

Pagatórikus dinamikus Képvisel je: - Kosiol

Konjunktúra tan

Eudinamikus

Képvisel je: - Schmidt

Képvisel je: - Sommerfeld

Reáltudományos Klasszikusokat továbbfejleszt T kemegtartó Szimetrikus Asszimetkett minim rikus kett mum minimum Képvisel je: - Hax

Képvisel je: - Feuerbaum

Klasszikusokat meghaladó

Jöv orientált Hozadék érték elven alapuló Képvisel je: - Käefer

Anti mérleg

Többcélú mérleg

Képvisel je: Ökonomikus Pénzügyi T kefolyamat - Heinen tervorientált elszámolás Képvisel je: táblázat - Fischer Képvisel je: Képvisel je: - Busse von Colbe - Maxter

4.3. Mérlegfajták Tartalmuk és hasznosítás céljuk alapján a mérlegek az alábbi szerint csoportosíthatók: 1. A mérleg összeállítás célja szerint: -

Statikus (vagyonmegállapító) mérleg: a tényleges vagyoni helyzet megállapítását szolgálja Dinamikus (eredménymegállapító) mérleg: a realizált eredmény meghatározását szolgálja Organikus mérleg: a realizált eredmény és a tényleges vagyoni helyzet meghatározását egyaránt szolgálja.

2. A mérleg összeállítás gyakorisága szerint: -

Éves, negyedéves, havi mérleg (azoknál a cégeknél, ahol érvényesül a vállalkozás folytatásának elve – ezek általában dinamikus, eredménymegállapító mérlegek) Kritikus állapot, különleges helyzetekben készített mérlegek, amelyek általában statikus, vagyonérték megállapító mérlegek. o Alapító (el társasági) mérleg o Átalakulási mérleg (átalakuló társaságnál és az átalakulással létrejött társaságnál o Felszámolási zárómérleg o Végelszámolási zárómérleg

3. A beszámoló formája (fajtája) szerint -

Egyszer sített mérleg Egyszer sített éves beszámoló mérlege Éves beszámoló mérlege

30/69


-

Összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlege

4. Kinek készül a mérleg -

Intern (bels célra készül ) mérleg Extern (küls célra készül ) mérleg

2

MÉRLEG FELÉPÍTÉSE

5000 + 1500 6500

ESZKÖZÖK

FORRÁSOK

Befektetett eszközök

Saját t ke

5000

Forgóeszközök

6000

Hosszú lejáratú 500 idegen t ke

3000

Rövid lejáratú idegen t ke

8000

8000

1500

Nettó forgót ke

6000 + 500 6500

3000 - 1500 1500

4.4. Mérlegösszefüggések 1. Összes eszköz = Összes forrás (8000 = 8000) 2. Összes eszköz = Saját t ke + Kötelezettségek (8000 = 6000 + 2000) 3. Saját vagyon = Összes eszköz - Kötelezettségek (6000 = 8000 2000) 4. Saját vagyon = Saját t ke (6000 = 6000) 5. Nettó forgót ke (WORKING CAPITAL) = Forgóeszközök - Rövidlejáratú kötelezettségek (1500 = 3000 - 1500)

31/69


A mérleg felépítése

4

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTIV IDÕBELI ELHATÁROLÁS ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

FORRÁSOK (PASSZIVÁK) D) SAJÁT TÕKE I. Jegyzett t ke II. Jegyzett, de be nem fizetett t ke III. T ketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény

E) CÉLTARTALÉK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek

G) PASSZIV IDÕBELI ELHATÁROLÁS FORRÁSOK ÖSSZESEN

Ismerkedjünk meg az egyes mérlegf csoportok jelentéseivel: H. Befektetett eszközök: olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. I. Forgóeszközök: azok az anyagi és egyéb eszközök, amelyek rendeltetésszer használat esetén maximum egy évig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. J. Aktív id beli elhatárolás: az összemérés elvének érvényesítése miatt elszámolásra kerül tételek. Ide tartoznak a mérleg fordulónapja el tt felmerült olyan kiadások, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követ id szakra számolhatók el (Például a két évre kifizetett bérleti díj összegéb l az arányos, következ évet terhel költség tárgyévi eszköznövekedésként). Ugyancsak ide tartoznak az olyan bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt id szakot illetik. Végül, ha a kötelezettségek vállalása ellenében kapott összeg kisebb, mint a visszafizetend kötelezettség összege, akkor a különbözetet aktív id beli elhatárolásként kell figyelembe venni. K. Saját t ke: Az eszközök adózott forrása. A saját t ke azt fejezi ki, hogy a tulajdonosok (alapítók) milyen összeget bocsátottak véglegesen az alapított vállalkozás rendelkezésére. Ezen összeg a vállalkozási tevékenység folytatásához szabadon, id megkötöttsége nélkül használható egészen a vállalkozás megsz néséig. A saját t kének része a t ke növelésére átadott pénzösszeg, továbbá a tulajdonos (alapítók) által az adózott eredményb l a vállalkozónál hagyott összeg is. L. Céltartalékok: azok az összegek, amelyeket a vállalkozó az adózás el tti eredmény terhére képez a következ években várhatóan jelentkez kötelezettségek, költségek, ráfordítások fedezetére. M. Kötelezettségek: a vállalkozó szállítási, szolgáltatási és egyéb szerz désekb l ered , pénzformában teljesítend elismert tartozásai.

32/69


N. Passzív id beli elhatárolás: minden olyan, az id szakot terhel ráfordítás, amely csak kés bb lesz kiadás, (pl. energiaköltség, hírlap-el fizetés fordulónapot követ , de tárgyévet terhel számlája) illetve azok a bevételek, melyek a következ id szak árbevételét képezik (pl. a következ évet terhel , tárgyévben leszámlázott és a bérl által kifizetett bérleti díj).

4.5. A mérlegcsoportok meghatározása C) BEFEKTETETT ESZKÖZÖKÖN BELÜL IV. V.

Az IMMATERIÁLIS JAVAK értékkel bíró, tartós, nem anyagi javak A TÁRGYI ESZKÖZÖK rendeltetésszer en használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül, vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott el legek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. VI. A BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK más (küls , idegen) vállalkozásban tartósan lekötött hitelviszonyt, vagy tulajdonviszonyt megtestesít (pénz)eszközök, amelyek els dleges célja tartós jövedelemszerzés és/vagy befolyásolás. D) FORGÓ ESZKÖZÖKÖN BELÜL I) A KÉSZLETEK olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül, vagy közvetve (általában egy évnél rövidebb ideig) szolgálják, rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, eredeti megjelenési formájukat elveszítik, illetve változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat, valamint ide tartoznak az állatok is a tenyészállatok kivételével (függetlenül attól, hogy a vállalkozást mennyi ideig szolgálja). II) A KÖVETELÉSEK jogszer , teljesített és elismert fizetési igények. III) AZ ÉRTÉKPAPÍROK egyrészt más (küls ) vállalkozásban – rövidtávra lekötött – hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesít (pénz)eszközök, amelyek els dleges célja a rövid távú jövedelemszerzés, másrészt a visszavásárolt saját részvények és saját üzletrészek. IV) PÉNZESZKÖZÖK a forgatási célú, (tartósan le nem kötött), különféle pénznem , fizetési eszközként használható eszközök. SAJÁTT KÉN BELÜL VIII) A JEGYZETT T KE az a t kerész, amelyet a tulajdonosok, (tagok, vagy befektet k) a vállalkozás alapításakor, illetve t keemeléskor id beli korlátozás nélkül bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdonosi részesedést szerezzenek, illetve növeljék azt. IX) A JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT T KE (-)12 a cég tulajdonosokkal, (alapítókkal) szembeni követeléseit tartalmazza, amelyet a tulajdonosoknak bizonyos határid n belül a jegyzett t kére még teljesíteni kell. X) A T KETARTALÉK a tulajdonosoktól, tagoktól, befektet kt l ellenszolgáltatás nélkül, tehermentesen és véglegesen, általában a jegyzési érték és a névérték különbözeteként kapott eszközök, pénzeszközök értéke, illetve egyéb jogszabályok alapján t ketartalékként átvett eszközök saját forrása. XI) AZ EREDMÉNYTARTALÉK els sorban a korábbi évek mérleg szerinti eredményeinek halmozott összege. XII) A LEKÖTÖTT TARTALÉK a nem szabad t ketartalék és eredménytartalék összegeinek elkülönített kimutatását jelenti, a saját t ke felhasználási lehet ségeinek korlátozása céljából. Olyan vagyonrészek saját forrása, amelyeket nem lehet sem osztalékként kivonni a vállalkozásból, sem jegyzett t ke felemelésére felhasználni. 12 Mínusz értékével csökkenti a jegyzett t ke értékét 33/69


XIII) AZ ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK az értékhelyesbítéssel megegyez összeg saját forrás. XIV) A MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY a tárgyévben realizált adózott eredményb l a tulajdonosok, befektet k által a vállalkozásban visszahagyott vagyonrész: a tárgyévi tevékenység eredményének hozzájárulása a társaság saját t kéjéhez. KÖTELEZETTSÉGEKEN BELÜL: IV) A HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK között kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a rendelkezésére bocsátottak és a vonatkozó szerz dés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, -

hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok el tti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása, vagy cs dje esetén csak a többi hitelez kiegyenlítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jöv beni eseményekt l függ, de eredeti futamidejének lejárata meghaladja az öt évet, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat, vagy a szerz désben kikötött felmondási id el tt nem lehetséges.

V) A HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK – a hitelez vel kötött szerz dés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követ egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. VI) A RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszúlejáratú kötelezettségekb l a mérleg fordulónapját követ egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is. Vagyon és vagyonváltozás értékelése.

6

MÉRLEG ESZKÖZÖK

PÉNZ

EREDMÉNYKIMUTATÁS

FORRÁSOK

RÁFORDÍTÁSOK

HOZAMOK

PÉNZFORRÁS

EREDMÉNY+

EREDMÉNY +/-

ESZKÖZÖK =FORRÁSOK

CASH FLOW KIMUTATÁS

EREDMÉNY HA + HA HA 0

!

34/69

PÉNZFELHASZNÁLÁS

EREDMÉNY -

PÉNZÁRAMLÁS (CF) NYITÓ PÉNZ +/-CF=

ZÁRÓ PÉNZ


Alapfogalmak és ellen rz kérdések BIV. Mérlegváltozások Alapfogalmak Gazdasági esemény Célok és elméletek Mérlegfajták Mérlegösszefüggések Mérlegcsoportok

Ellen rz kérdések Vázoljon gazdasági eseményeket! Ismertesse a mérlegelméleteket! Milyen mérlegfajták vannak? Írja le a mérlegösszefüggéseket!

35/69


V. KIADÁS, KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS Kiadás: pénzmozgás, s így pénzügyi fogalom, amely a pénzkészlet csökkenését jelenti -

naturális mozgást is jelenthet üzemgazdasági értelemben (pl. anyagkiadás), tiszta pénzmozgást is jelenthet, amikor egy pénzügyi kiadásból nem lesz sem költség, sem ráfordítás (pl. hiteltörlesztés, el legek), végül lehet a költséggel, és/vagy ráfordítással járó pénzkiadás is, amely id ben megel zheti, vagy követheti a költség, vagy a ráfordítás felmerülését, vagy akár egybe is eshet ezek felmerülésével.

Költség -

A költség az adott tevékenység - azaz a termékek és szolgáltatások létrehozása - érdekében felmerült él - és holtmunka felhasználások pénzben kifejezett értéke. A költség a tevékenység (termelés, szolgáltatás) érdekében történ felhasználás. A költségek a vállalkozás érdekében felmerült kiadásokból származtathatók. A kiadások költséggé konvertálásának hivatalos folyamatát a számvitel bonyolítja le. Egy id szak számviteli költsége a kiadások azon részét fedi le, mely az adott id szakban az er források felhasználásával, használatával, gazdasági avulásával, adózásával kapcsolatos és költségként elszámolható. A költség: - id ben megel zheti a kiadás felmerülését (bérfizetés, TB fizetés, egyéb, utólag fizetend adók, szállítói tartozás kés bbi kiegyenlítése, stb.) - id ben követheti (pl. beruházás, anyagbeszerzés stb.) - id ben egybeeshet (készpénzes, azonnal felhasználásra kiadott beszerzések, pl. irodaszerek.)

Ráfordítás -

A ráfordítás a teljesítmények kibocsátása érdekében eszközölt befektetések – anyagi és nem anyagi javak bekerülési értéke. A ráfordítás tehát a kibocsátáshoz (értékesítéshez), azaz az eredmény realizálásához kapcsolódik.

A ráfordítás: -

kapcsolatban áll az adott id szakban elismert teljesítményekkel (értékesítés közvetlen és közvetett költségei) magával a számviteli id szakkal hozható kapcsolatba; (igazgatási költségek, egyéb általános költségek) nincsen összefüggésbe a következ id szakkal, vagy - bár az összefüggés felismerhet - ez a kapcsolat nem mutatható ki megbízhatóan. - reklám, marketing, újítás, oktatás - egy-összegben költségként elszámolt kis érték tárgyi eszközök - veszteség jelleg eszközcsökkenések nagy része (káresemény, selejtezés, stb.)

- A ráfordítás: -

id ben megel zheti a kiadás felmerülését (késedelmi kamat, stb.) id ben követi (pl. ipar zési adóel leg, garanciális kötelezettségre képzett céltartalék, stb.)

36/69


-

id ben egybeesik (bírság, stb.)

Nem minden kiadás lesz költség, de minden költség illetve ráfordítás el bb vagy utóbb kiadással jár. Nem minden ráfordítás költség, de minden költség el bb vagy utóbb ráfordítás lesz

12

ÁLTALÁBAN

KIADÁS

KÖLTSÉG

PÉNZKIADÁS

ER FORRÁSFELHASZNÁLÁS

RÁFORDITÁS KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS EREDMÉNY TERHÉRE

KONKRÉTAN AZ ÜTEM, AZ ID BELI ELHÚZÓDÁS, S T A SORREND IS KÜLÖNBÖZHET TARTÓS ER FORRÁSOK

EGYSZERI KIADÁS VAGY KIADÁSSOROZAT MEGTÉRÜLÉSEK NÉLKÜL

EMBERI ER FORRÁSOK

FOLYAMATOS FELHASZNÁLÁS

FORGÓ ESZKÖZÖK

KIADÁS

"# $%&' "( )' '-& .# ) / 0

2-100 ÉVEN BELÜLI FELHASZNÁLÁS

2-100 ÉV KÖZÖTTI KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS

FELHASZNÁLÁST KADÁSSAL KÖVET HAVONKÉNTI EGYIDEJÜLEG KIADÁS KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS RÖVID ID N BELÜLI FELHASZNÁLÁS

VÁLASZTOTT ELSZÁMOLÁSI MÓD SZERINTI KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS

& * %+ )&' "$, '* $)$ $

37/69

GAZDÁLKODÁSI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK KISKÖRE 13

• hitel, kölcsöntörlesztés, • ÁFA megfizetése a szállítónak • Áfa, SZJA, TA befizetése az APEH-nak • elõleg fizetés a szállítónak • osztalék, osztalékelõleg fizetés a tulajdonosnak • beruházás, befektetés, • önkormányzati adók, anyagbeszerzés • szakképzési hozzájárulásj aktív idõbeli • az év során •beszerzett és elhatárolások • kamarai tagdíj költségcsökkentõ tételei felhasznált anyag, energia, stb • kifizetett bírságok, • az év során felmerült és • késedelmi kamatok, kifizetett bér, TB, egyéb az év során kifizetett. • késedelmi pótlékok személyi jellegû költség felhasznált és és eladott, ezáltal az éves eredménybe beszámító az utókalkulációba költségek • az év során eladott, elõzõ éviben beszámító tételek közül • az év során létrehozott termékek és szolgáltatások azok, amik a gyártás létrehozott és el is • céltartalék képzés érdekében az év során adott termékek • selejtezés felmerültek, de a és szolgáltatások • leértékelés legyártott termékek • passzív idõbeli • amortizáció, értékvesztés még nem kerültek az év elhatárolások • leltárhiány során eladásra • üzemi és vállalti általános költségek fel nem osztható része (oktatás, rendészet, gondnokság, jogi iroda, stb. • pénzügyi ráfordítások • rendkívüli ráfordítások

KIADÁS

KÖLTSÉG

befejezett, félkész-, vagy késztermékek raktáron

RÁFORDÍTÁS

"

1

Költségszámítási alapfogalmak

14

Költségelszámolás

Költségek

Milyen költségek keletkeztek?

A költségköltségtípusa szerinti számítás

Költségszámítás

Közvetett költségek Közvetlen költségek

Költségszámítás

"

Hol keletkeztek költségek?

Miért keletkeztek költségek?

A költség keletkezés helye szerinti számítás

A költség visel je szerinti számítás

Megoszlásszámítás

Kalkuláció és eredményszámítás

1

38/69


Alapfogalmak és ellen rz kérdések BV. Kiadás, költség, ráfordítás

Kiadás Költség Ráfordítás költségszámítás

Alapfogalmak

Ellen rz kérdések Ismertesse a költség, ráfordítás és kiadás fogalmait és összetev it! Vázolja a költségszámítás menetét!

39/69


VI. KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA 6.1. Megjelenési forma szerint A költségek költségnemek szerinti csoportositásában a költségeket fajta, megjelenési forma szerint különböztetjük meg. Az er forrásfelhasználás miatt keletkezett költségeket a következ költségnemek közé csoportositjuk: -

Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások költségei Egyéb szolgáltatások költségei Személyi jellegü egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenési leirás

6.1.1. Anyagjelleg költségek Anyagköltség: a felhasznált és vásárolt anyagok bekerülési értéke (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt), valamint a vásárolt növendék-, hízó és egyéb állatok bekerülési értékét, csökkentve a termelés során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, továbbá a figyelembe vett vámteher, és adó visszatérített összegével. A korábbi gyakorlattól eltér en a vásárolt anyagok értékvesztését, a hiányzó, és a megsemmisült anyagok könyv szerinti értékét nem anyagköltségként, hanem az egyéb ráfordítások között, elkülönítetten kell elszámolni. Igénybe vett szolgáltatások: Minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé. (Függetlenül attól, hogy anyagi jelleg vagy nem anyagi jelleg a szolgáltatás. Ilyenek például: az utas-szervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a hirdetés és reklám, valamint a törvény által még felsoroltak. Az egyéb szolgáltatások: Idetartoznak azon szolgáltatások ellenértékei, melyek nem min sülnek sem igénybe vett szolgáltatásnak, sem közvetített szolgáltatásnak. Ilyenek a pénzügyi, a befektetési, a biztosítóintézeti szolgáltatások, a hatósági igazgatási, és az egyéb szolgáltatások, ha azokat a vállalkozás érdekében vették igénybe, és nem tartoznak az eszközök bekerülési értékébe. Itt kell kimutatni azokat az adókat, járulékokat is, amelyeket a saját el állítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történ kiszállításakor illetve (saját) üzemi felhasználásakor kell megfizetni, bevallani. Eladott áruk beszerzési értéke: Itt változatlan formában értékesített anyagok, áruk bekerülési értékét kell számításba venni. De nem szabad az eladott áruk beszerzési értékében kimutatni a saját kereskedelmi egységbe kiszállított saját készítés készletek értékét. Az eddigiekt l eltér en a kereskedelmi áruk értékvesztését, a hiányzó, a megsemmisült kereskedelmi áruk könyv szerinti értékét, a kereskedelmi áruk leltárértékelési különbözetét nem lehet az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolni, annak összegét az egyéb ráfordítások illetve az egyéb bevételek között elkülönítetten kell kimutatni. Az eladott (közvetített) szolgáltatások: Közvetített szolgáltatásnál a vállalkozó a vev je és a nyújtója is a szolgáltatásnak. A vállalkozó a vásárolt (a saját nevében más javára megrendelt) szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti a megrendel nek úgy, hogy a megrendel vel kötött szerz désb l a közvetítés lehet sége kit nik, a számlából pedig egyértelm en megállapítható a közvetítés ténye. A közvetített szolgáltatások értékének elkülönítését a saját eredmény megállapítása és értékelhet sége

40/69


igényli. Tehát csak azoknak a szolgáltatásoknak az értékét kell itt figyelembe venni, amelyeket ténylegesen is értékesítettek, továbbszámláztak. 6.1.2. Személyi jelleg költségek Bérköltség: -

alapbér, törzsbér, szövetkezeteknél a tagok munkadíja, bérpótlékok az éves eredményt l függ prémiumok, jutalmak kiegészít fizetés illetmények a 13. vagy további havi munkabér. egyéb bérek

6.1.3. Bérjárulékok A naptári év személyi jelleg kifizetései után a munkáltató által fizetend : -

nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, valamint minden olyan adók módjára fizetend összeg, amelyet a személyi jelleg ráfordítások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg

6.1.4. Személyi jelleg egyéb kifizetések A személyi jelleg egyéb kifizetések közé sorol a törvény minden kifizetést, amely nem min sül bérköltségnek és nem min sül vállalkozói díjnak, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, illetve a vállalkozó által fizetend (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is. -

jubileumi jutalmak vállalkozást terhel betegszabadság idejére járó díjak, a munkaadó által kifizetend táppénz hozzájárulás, dolgozóknak fizetett albérleti hozzájárulás, üdültetési díjak, ösztöndíjak, szociális támogatások, munkavállalóknak fizetett végkielégítés, reprezentációs költségek, stb.

6.1.5. Értékcsökkenési leírás Az értékcsökkenési leíráskénti elszámolás az immateriális javak és a tárgyi eszközök hasznos élettartamának és várható maradványértékének figyelembevételével megtervezett, m szaki-gazdasági szempontokat egyaránt figyelembevev számítás alapján lehetséges.

41/69


6.2. Elszámolhatósági mód szerint A költségek elszámolhatóságának módja szerint megküllönböztetünk közvetlenül elszámolható (közvetlen) és közvetetten elszámolható (közvetett, vagy általános) költségeket. A közvetlen költségek gazdasági szempontból egy meghatározott termékhez köthet k és kizárólag azon termék esetében merülnek fel. -

Általában a termelési/marketing funkciókban merülnek fel A termék gyártásának beszüntetése eltörölné ezt a költséget

A közvetett költségek gazdasági szempontból nem köthet k egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. -

Általában a termelési/marketing funkciókon kívül merülnek fel, vagy több termékre vonatkoztatják ket A termék gyártásának beszüntetése nem szüntetné meg a költséget

A közvetett (általános) költségek csoportosítása: -

Üzemi általános költségek Vállalati általános költségek

6.3. Volumenhez való viszony szerint A költségeknek a termelési, illetve tevékenységi volumenhez való viszonya szerint történ költség csoportositás els sorban a gazdasági döntések meghozatalához szükséges információkkal szolgál. A tevékenység volumenéhez való viszony szerint megkülönböztetünk: -

Változó és Állandó

költségeket. Változó költségek, amelyek a tevékenység volumenével valamilyen arányban változnak. Attól függ en, hogy a tevékenység volumenéhez képest az összköltség milyen arányban változik, megkülönböztetjünk az alábbi válotzó költségeket -

Lineárisan változó, vagy proporcionális (össz)költségek a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére mindig ugyanolyan mértékben emelkednek. (ilyenek például a technológiai anyagköltségek, vagy a teljesitménybérek). Progressziven változó költségek a tevékenység volumenének 1%-os növekedésére 1%-nál nagyobb mértékben emelkednek. (Ilyenek például a túlórázás költségei) Degressziven változó költségek a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére egységnél kisebb mértékben emelkednek. (Ilyenek például a javitási, karbantartási költségei) Regressziven változó költségek a tevékenység volumenének növekedése hatására csökkennek. (Ilyenek például azok a fütési költségek, amelyek a termelés során el álló h hasznositása révén keletkeznek).

42/69


Állandó költségeknek nevezzük azokat a költségeket, amelyek a tevékenységi volumen jelent s terjedelmében (általában a gazdálkodó szervezet számára reálisan számba jöhet terjedelemben) a vizsgált id szakban változatlanok. -

Viszonylag állandó költségek, amelyek a tevékenységnek a gazdálkodó szervezet számára reális teljes terjedelmében nem maradnak ugyan változatlanok, a tevékenység egy adott terjedelmén belül azonban nem reagálnak a tevékenység volumenének változására. Ugyanakkor bizonyos kritikus tevékenységi volumen elérésekor ugrásszer en változnak, amely változást követ en a következ kritikus pontig újra változatlanok maradnak. Ezért ezeket a költségeket lépcs zetesen változó költségeknek is nevezik.

43/69


A MÉRLEG FELÉPITÉSEESZKÖZÖK

E)

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I) IMMATERIÁLIS JAVAK 1) Alapítás, átszervezés aktivált értéke 2) Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3) Vagyon érték jogok 4) Szellemi termékek 5) Üzleti vagy cégérték 6) Immateriális javakra adott el legek 7) Immateriális javak értékhelyesbítése II) TÁRGYI ESZKÖZÖK 1) Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték jogok 2) M szaki berendezések, gépek, járm vek 3) Egyéb berendezések, felszerelések, járm vek 4) Tenyészállatok 5) Beruházások, felújítások 6) Beruházásokra adott el legek 7) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III) BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1) Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 2) Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3) Egyéb tartós részesedés 4) Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5) Egyéb tartósan adott kölcsön 6) Tartós hitelviszonyt megtestesít értékpapír 7) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése F) FORGÓ ESZKÖZÖK I) KÉSZLETEK 1) Anyagok 2) Befejezetlen termelés és félkész termék 3) Növendék, hízó és egyéb állatok 4) Késztermékek 5) Áruk 6) Készletre adott el legek II) KÖVETELÉSEK 1) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból 2) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3) Váltókövetelések 4) Egyéb követelések III) ÉRTÉKPAPÍROK 1) Részesedések kapcsolt vállalkozásban 2) Egyéb részesedés 3) Saját részvények, üzletrészek 4) Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesít értékpapírok IV) PÉNZESZKÖZÖK 1) Pénztár, csekk 2) Bankbetétek G) AKTÍV ÍD BELI ELHATÁROLÓDÁS 1) Bevételek aktív id beli elhatárolása 2) Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolása 3) Halasztott ráfordítások

44/69


FORRÁSOK

D) SAJÁTT

KE

XV) JEGYZETT T KE Visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken XVI) JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT T KE (-) XVII) T KETARTALÉK XVIII) EREDMÉNYTARTALÉK XIX) LEKÖTÖTT TARTALÉK XX) ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK XXI) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E)

CÉLTARTALÉKOK 1) 2) 3)

F)

Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jöv beni költségekre Egyéb céltartalék

KÖTELEZETTSÉGEK I) HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1) Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2) Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben 3) Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II) HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1) Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2) Átváltoztatható kötvények 3) Tartozások kötvénykibocsátásból 4) Beruházási és fejlesztési hitelek 5) Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6) Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7) Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben 8) Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség III) RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1) Rövid lejáratú kölcsönök - ebb l átváltoztatható kötvények 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)

Rövid lejáratú hitelek Vev kt l kapott el legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (Szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

G) PASSZÍV ID 1) 2) 3)

BELI ELHATÁROLÓDÁS

Bevételek passzív id beli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolása Halasztott bevételek

Alapfogalmak és ellen rz kérdések BVI. Költségek csoportosítása

45/69


Alapfogalmak

Költség Anyagi jelleg költség Személyi jelleg költség Bérjárulék Személyi jelleg egyéb kifizetések Értékcsökkenés Elszámolhatósági mód szerint Volumenhez való viszony szerint

Ellen rz kérdések Írja le a költségeket a megjelenési formájuk szerint! Sorolja fel a személyi költségeket! Ismertesse a költségeket az elszámolhatósági mód szerint! Ismertesse a költségeket az volumenhez való viszony szerint! Ismertesse az eszközöket és a forrásokat!

46/69


VII. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS ALRENDSZEREI 7.1. Áttekintés Maga az államháztartás fogalma a ’80-as évek végén kezdett körvonalazódni, mint „a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere”. Európai összehasonlításban vizsgálva ennél b vebb az államháztartás fogalma. Magyarországon számos részterület létezik, mely nem tartozik közvetlenül bele – noha jellemz i alapján oda illenék, pl. az ÁPV Rt., alapítványok, közhasznú társaságok. E jelenség f leg a 190-es évek „kiszervezési” folyamatának tudható be, melynek következtében rengeteg állami szektorba tartozó szervezet került át a magánszektorba. Az állam, mint gazdálkodó hasonlít a háztartási családi gazdálkodásra. Behatárolt bevételei több forrásból, és limitált kiadásai, költségei vannak. Ha rosszul gazdálkodik, eladósodik, cs dbe megy, s vele az egész ország. Az államháztartás az a rendszer, amiben az állam gazdálkodásának folyamata zajlik, történik. Ennek szerkezetét, m ködését a gazdálkodás két alapvet törvényi szinten legitimált jogszabályi szövege határozza meg: az 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról, valamint gyakorlatilag ennek végrehajtási rendelete a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás m ködési rendjér l. Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás költségvetései (a továbbiakban: alrendszerek) alkotják. Az állami költségvetést (a továbbiakban: költségvetés) a központi kormányzat költségvetése (a továbbiakban: központi költségvetés), a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak költségvetései alkotják. A központi költségvetés alkotja az államháztartás központi szintjét. Az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: alap) az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely m ködésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. A helyi önkormányzat költségvetése és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás helyi szintje. Az államháztartás részét képez társadalombiztosítás a társadalom közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján m köd - kockázatvállaláson alapuló kötelez biztosítási rendszere. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják (a továbbiakban: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése). Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni. Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi id tartam alatt a feladat ellátásához teljesíthet jóváhagyott kiadásokat és a teljesítend várható bevételeket (költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) el irányzatként, illetve el irányzatteljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képez , illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya - kincstári körbe tartozók esetén az el irányzat-maradvány, ideértve a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott el irányzat-felhasználási keretet is -, illetve annak forrásként történ számbavétele a következ év költségvetésében eredeti el irányzatként, a folyó évi költségvetési bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem tervezhet , a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban - jogszabályban meghatározott módon megjelölhet és elszámolható. A pénzeszközök - kincstári körbe tartozók esetén az el irányzatmaradvány - év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében törvény, 47/69


kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként törvény és kormányrendelet állapítja meg. A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. A költségvetési év költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak különbsége a tervezett, illetve tényleges költségvetési többlet vagy hiány. A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor) rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, zárszámadáskor jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját. A költségvetési többlet évközi hasznosítása, illetve a költségvetési hiány fedezése finanszírozási célú pénzügyi m veletek útján, az aktív és passzív pénzügyi m veletek egyenlegének figyelembevételével történik. A finanszírozási célú pénzügyi m veletek a következ k: o o o o

értékpapírok kibocsátása, értékesítése és visszavásárlása; hitelek felvétele és törlesztése; szabad pénzeszközök - törvényben szabályozott - betétként való elhelyezése és visszavonása; az állampapírokkal végzett repóügyletek;

A finanszírozási célú pénzügyi m veletek költségvetési el irányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthet finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, a pénzeszközök változását eredményezik. Az aktív és passzív pénzügyi m veletek a következ k: a letéti, a függ , az átfutó, a kiegyenlít és a helyesbít kiadások és bevételek.

7.2. Az államháztartás nagy alrendszerei -

a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, társadalombiztosítás.

A fejezet és a fejezeti szint költségvetés. A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A költségvetési törvényben szerepl - a törvényi el írások figyelembevételével meghatározott - fejezetek költségvetési fejezetrendet képeznek. A költségvetési fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és el irányzatok összessége. A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre tagozódnak. A költségvetési cím szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett el irányzatok összessége. Költségvetési címet alkotnak a központi költségvetési szervek is. A területileg széttagoltan m köd , de azonos tevékenységet végz költségvetési szervek, költségvetési egységek közül több is képezhet egy címet. A költségvetési fejezet saját kezelés , nem a központi költségvetési szervekhez rendelt el irányzatai egy költségvetési címet alkotnak.

48/69


A központi költségvetés (állami költségvetés), amelyet minden évben törvényben fogadnak el a központi kormányzat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a költségvetése. Ez a legfels szint. 7.2.1. A központi költségvetés szerkezeti rendje: A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A költségvetési törvényben szerepl fejezetek költségvetési fejezetrendet képeznek. A költségvetési fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és el irányzatok összessége. A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre (a továbbiakban együtt: költségvetési cím) tagozódnak. A költségvetési cím szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett el irányzatok összessége. Költségvetési címet alkotnak a központi költségvetési szervek is. A területileg széttagoltan m köd , de azonos tevékenységet végz költségvetési szervek, költségvetési egységek közül több is képezhet egy címet. A költségvetési fejezet saját kezelés , nem a központi költségvetési szervekhez rendelt el irányzatai egy költségvetési címet (a továbbiakban: fejezeti kezelés el irányzatok cím) alkotnak. A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok és alcímként az országos kisebbségi önkormányzatok m ködésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül el irányzat-csoportonként az egyes pártok, illetve egyes országos kisebbségi önkormányzatok részére megállapított el irányzat. 7.2.2. A központi költségvetés bevételei A központi költségvetés bevételeit képezik: -

a privatizációból származó, a költségvetési törvényben meghatározott bevételek; a koncessziós szerz désekb l származó bevételek; a központi költségvetési szervek tevékenységéb l származó bevételek; a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az európai uniós tagságból ered egyes, a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekb l és adományokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek.

7.2.3. A központi költségvetés kiadásai A központi költségvetésben kiadás a központi költségvetési szervek feladatai, az állam európai uniós tagságból származó és más nemzetközi jogszabályi és szerz déses kötelezettségei ellátására, az államháztartás más alrendszerei, továbbá jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet, természetes személy részére. A központi költségvetésben el kell különíteni a m ködési, a felhalmozási, a kölcsönök és az egyéb speciális célú el irányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetésben a költségvetési létszámkeretet (a választott tisztségvisel ket és a foglalkoztatottakat külön-külön). A költségvetési törvény törvényi kiemelt el irányzatként állapítja meg a m ködési költségvetésen belül a személyi juttatások, a munkaadókat terhel járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb m ködési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések el irányzatait, továbbá a felhalmozási költségvetésen belül az intézményi beruházások, a felújítás, az egyéb felhalmozási kiadás, a központi beruházás, a lakástámogatás, a lakásépítés és az államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás el irányzatait. A bevételi el irányzatokat általában m ködési és felhalmozási költségvetés, valamint kölcsönök el irányzat-csoportonként kell megállapítani. 7.2.4. Az elkülönített állami pénzalapok Olyan egyes meghatározott állami feladatokat finanszírozó alap, amelynek sajátos jellege elkülönített finanszírozási rendszert igényel. A társadalombiztosítás legfontosabb jellemz i: 49/69


-

közös kockázatvállalás, biztosítási és szolidaritási elvek.

Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthet kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felel s minisztert. Az alap létrehozásának feltétele, hogy a meghatározott feladatok állami ellátásához részben célzott adójelleg befizetések, hozzájárulások, járulékok, illetve bírságok címén államháztartáson kívülr l származó források legyenek közvetlenül hozzárendelhet k. Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszert törvény által elkülönített állami pénzalapnak min sített pénzügyi alapok alkotják. Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszer vagyonát az elkülönített állami pénzalapok összevont vagyona képezi. Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását az elkülönített állami pénzalapok bevételeinek és kiadásainak teljes kör pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja. 7.2.5. Az önkormányzatok költségvetése (A feladatait a költségvetéséb l finanszírozza. Normatív támogatás. Szabályok. A költségvetés megalkotása, elfogadása és teljesítése.) A helyi önkormányzat költségvetéséb l finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényben meghatározott feladatait. A központi költségvetésb l a helyi önkormányzatokat megillet normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok m ködésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve el irányzat összegét meghatározott tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon), az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével, a Kincstár folyósítja. A helyi önkormányzatokat megillet normatív hozzájárulások és támogatások - ezen belül külön a feladatmutatók alapján járó hozzájárulások és támogatások - jogcímeit és igénybevételük feltételeit a költségvetési törvény határozza meg. A társadalombiztosítási alrendszer finanszírozza és látja el a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelez feladatait. Az államháztartás alrendszerét képez társadalombiztosítás irányítását, m ködését, hatásköri és eljárási szabályait, bevételeinek és kiadásainak körét, gazdálkodását, vagyonát, a központi költségvetéssel és az államháztartás többi alrendszerével való kapcsolatát e törvény és külön törvények szabályozzák. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, el irányzat-csoportokra és kiemelt el irányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó el irányzatok. Címként jelennek meg a m ködési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, az igazgatási szervek és a központi kezelés el irányzatok. A költségvetési törvényben szerepl címek címrendet képeznek.

7.3. A költségvetés A költségvetés költségvetési évekre vonatkozik. Az alrendszerek pénzügyi tervek alapján készítik el költségvetésüket. Ebben a kiadások és bevételek el irányzatként jelennek meg. Különbségük a hiány. Az el irányzat-felhasználási terv:

50/69


intézményi: a költségvetési szervek és a fejezeti kezelés el irányzatok várható bevételeinek (támogatás, saját bevétel, átvett pénzeszköz), valamint az id szak elején rendelkezésre álló forrásainak (készpénz és bankszámlaállomány együttes összege) figyelembevételével legalább havi ütemezéssel tartalmazza a teljesíthet kiadásokat (a korábbi id szakról áthúzódó fizetési kötelezettségekkel együtt), melyeket olyan részletezettséggel kell kimutatni, hogy az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának; fejezet szint : a költségvetési szerv, a fejezeti kezelés el irányzatok várható bevételeinek figyelembevételével negyedévenként tartalmazza a teljesíthet kiadásokat, mely a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére szolgál alapul a központi költségvetés teljesítése alakulásának el rejelzéséhez; A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, zárszámadáskor jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját. A költségvetési többlet évközi hasznosítása, illetve a költségvetési hiány fedezése - e törvény el írásai között - finanszírozási célú pénzügyi m veletek útján, az aktív és passzív pénzügyi m veletek egyenlegének figyelembevételével történik. A finanszírozási célú pénzügyi m veletek a következ k: értékpapírok kibocsátása, értékesítése és visszavásárlása; hitelek felvétele és törlesztése; szabad pénzeszközök - törvényben szabályozott - betétként való elhelyezése és visszavonása; az Államadósság Kezel Központ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Rt.) által állampapírokkal végzett ügyletek; A költségvetés szerkezete. Bevételek. Kiadások. Mit lehet elszámolni és hogyan a költségvetésben. Az állami feladatokat külön törvény írja el . A költségvetés szabályozásának lényege alapvet en mindig az, hogy meghatározza a forrásokat, a célokat, valamint a tervezett felhasználások mértékét, módosíthatóságának eljárásait stb. Fizetési kötelezettség a törvény hatálya alapján: adó, illeték, járulék, bírság, díj.

7.4. Gazdálkodás az államháztartásban és az ellen rzés Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei. Az államháztartás alrendszereiben minden pénzmozgásról el kell számolni. Az államháztartás alrendszereinek minden költségvetési bevétele és költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi. Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési gazdálkodás - törvény eltér rendelkezése hiányában - a bevételi el irányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási el irányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában. A kiadási el irányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel. A költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási el irányzatok mértékéig - a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel vállalható, és kifizetések is ezen összeghatárig rendelhet k el (utalványozás). Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás id pontjában ismert feltételek mellett az esedékesség id pontjában, a rendeltetésszer m ködés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A költségvetési fedezetet a költségvetés tervezésekor kell biztosítani.

51/69


A költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú pénzügyi m veleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben - a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek megkülönböztetésével, de azok egyenérték kezelésével - részletesen, teljes összegükben - az adó, illeték és más bevételek esetében a törvény által biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt - kell számba venni. Az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. A támogatások jogszabálysért vagy nem rendeltetésszer felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. Az államháztartás alrendszereib l, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell el írni a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszer felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellen rizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az el írt számadási kötelezettségének határid ben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysért vagy nem rendeltetésszer felhasználása esetén a felhasználót - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli. Az államháztartás alrendszereiben minden pénzmozgásról el kell számolni. Bevételi el irányzatok teljesítési kötelezettsége és a kiadási el irányzat felhasználásának jogosultsága. Módosítási szabályok. Csökkentés. Zárolás. Utalványozás. Letéri kezelés. Közbeszerzés. Pénzforgalmi szemlélet. Támogatás.

7.5. A Kincstár Az államháztartás alrendszerinek költségvetése végrehajtója, lebonyolítója. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A kincstári rendszer szervezetei és feladatai Az államháztartás alrendszerei költségvetésének pénzügyi lebonyolítását, illetve ezzel kapcsolatos meghatározott feladatait: -

Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), és az ÁKK Rt.

látja el. A Kincstár a pénzügyminiszter szakmai és törvényességi felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkez országos hatáskör , e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatokat ellátó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Kincstár egyes feladatait a Kincstár Területi Igazgatóságai (a továbbiakban: Igazgatóságok) útján látja el. A Kincstár feladatai az államháztartásról szóló törvény részletesen szabályozza. A kincstári körbe tartoznak:

52/69


-

-

a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei (ez utóbbiak együtt a továbbiakban: társadalombiztosítási költségvetési szervek), a rendelkezésükbe utalt el irányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület nem gazdasági társasági formában m ködtetett szervei.

7.6. A költségvetési szervek gazdálkodása 7.6.1. A költségvetési szerv alapítása és megszüntetése A költségvetési szerv az államháztartás részét képez olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és m ködési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. Költségvetési szervek: -

a központi költségvetési szerv (ideértve a Munkaer piaci Alapból finanszírozott munkaer piaci szervezetet is); helyi önkormányzati költségvetési szerv (ideértve a többcélú kistérségi társulás költségvetési szervét is), a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv; a társadalombiztosítási költségvetési szerv; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv; a köztestületi költségvetési szerv.

Költségvetési szervet alapíthat az Országgy lés, a Kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezet je, a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület. 7.6.2. Költségvetési szervek gazdálkodása A költségvetési szerv éves költségvetés alapján jogszabályokban meghatározott feltételek mellett gazdálkodik, és készíti el feladatai ellátásával is összefüggésben beszámolóját. A fejezet felügyeletét ellátó szervek a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételb l gazdálkodó költségvetési szervek részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írhatnak el , mely összeg a fejezetnél év közben jelentkez többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel. A költségvetési szerv a jóváhagyott el irányzatokon belül - beleértve a létszámkeretet is - köteles gazdálkodni. A személyi juttatásokon belül jutalmazásra fordítható el irányzat, valamint az év közben keletkezett megtakarítás tárgyévi jutalmazási célú felhasználásának mértéke nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatási el irányzat 50%-át. Fel nem használt kiadási el irányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja. A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi el irányzatain felül többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidej tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelel összeg , saját hatáskör el irányzatmódosítás után használhatja fel. A költségvetési szerv - kivéve a fels oktatási intézményeket - a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott el z évi el irányzat-maradványát tárgyévben, az el irányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskör el irányzatmódosítás után használhatja fel. A fels oktatási intézmények a költségvetési év végén keletkezett

53/69


el irányzati-, valamint pénzmaradványukat - a jogosultsági elszámolást követ en - a következ évben intézményi feladatok teljesítésére használhatják fel. A költségvetési szerv eszközeinek, szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében, az alapító okiratnak megfelel en vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebb l fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az alapító okiratban kell meghatározni, hogy a vállalkozás milyen tevékenységre terjedhet ki, és az abból származó bevétel a költségvetés tervezett összkiadásaihoz viszonyítva milyen mértéket érhet el. A vállalkozásokból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenységek kiadásait az alaptevékenységekt l elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni. Vállalkozásnak min sül az alapító okiratban rögzített vállalkozási tevékenységi körb l bevétel és ennek révén eredmény (nyereség) elérése, illet leg haszonszerzés céljából üzletszer en, piaci alapon végzett termelés, szolgáltatás, értékesítés. A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéb l származó - a gazdálkodás rendjét, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének a társasági adó általános mértékével megegyez %-át köteles a tárgyévi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni. Nem kell a befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységb l származó eredmény azon része után, amelyet a költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követ évben jogszabályban, illet leg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel. A költségvetési szerv vezet je felel s a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszer igénybevételéért, az alapító okiratban el írt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehet ségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i ellen rzés, valamint a bels ellen rzés megszervezéséért és hatékony m ködéséért. A költségvetési szerv vezet je az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i ellen rzésének, valamint bels ellen rzésének m ködtetésér l. A költségvetési szerv feladatainak ellátását szolgáló, a kiadási el irányzatokat terhel fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés el írása a költségvetési szerv vezet jének vagy az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. A költségvetési szerv köteles a közbeszerzés megvalósításával összehangoltan biztosítani a szükséges költségvetési és saját forrásai rendelkezésre állását. A költségvetési szerv vezet je az általános szabályok érvényesítése mellett határozza meg a kiadások, a bevételek kincstári bonyolításához, el zetes ellen rzéséhez (szakmai igazolás, érvényesítés) kapcsolódó intézményi munkarendet, az el irányzatok terhére, illetve javára történ utalványozásra és ellen rzésre felhatalmazott személyeket. Központi költségvetési szerv. Társadalombiztosítási költségvetési szerv. Önkormányzati költségvetési szerv. Az államadóság olyan hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség amely az államháztartás bármely alrendszerét terheli. Kezelése, bonyolítása. Az ÁKK Rt.

54/69


7.7. Az államháztartás információs és mérlegrendszere A nemzetgazdasági pénzügyi információrendszer része. Feladata: az adatokhoz való hozzáférés, a pénzügyi folyamatok megtervezése, az el irányzatok kialakítása, a teljesülés elemzése, értékelése, ellen rzése. Mérlegbeszámolók és költségvetési beszámolók. Egyéb feladatai. Az államháztartási információs rendszer mérlegbeszámolóit, költségvetési beszámolóit össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti számlák rendszerével. Az alrendszerek költségvetésének tervezése, végrehajtása, valamint a zárszámadás során a bevételeket, a kiadásokat és a finanszírozási m veleteket a költségvetési gazdálkodásra feljogosított, el irányzattal rendelkez k szerinti adminisztratív, valamint funkcionális és közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani, illetve bemutatni. Az államháztartás és az egyes alrendszerek bevételeinek és kiadásainak zárt rendszer és megfelel csoportosításban történ bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és el írásaira. Az államháztartás mérlegeinek e törvényben meghatározott kivétellel a költségvetés el terjesztésekor a vonatkozó év és az el z év várható, valamint az azt megel z év tényadatait kell tartalmaznia. A mérlegeknek a zárszámadáskor a vonatkozó év terv- és tény-, illetve az el z év tényadatait kell tartalmazniuk.

7.8. Az államháztartás számvitele Célja az államháztartás gazdálkodásának irányítását, értékelését, ellen rzését, hatékony m ködését és vagyonának védelmét egységes számviteli renddel segítse. Az államháztartás számvitelének célja, hogy az államháztartás gazdálkodásának irányítását, értékelését, ellen rzését, hatékony m ködését és vagyonának védelmét egységes számviteli renddel segítse el . Az államháztartás számvitelének feladata: -

a gazdasági folyamatok pénzértékben történ számba vétele; a vagyoni állapotra, az eszközöknek és az eszközök forrásainak változására vonatkozó adatokat folyamatos feljegyzése, rendszerezése, feldolgozása, értékelése és a vagyoni állapot kimutatása; tájékoztatás, adatok adása a gazdasági-pénzügyi döntések meghozatalához; a gazdálkodás ellen rzésének, az összefoglaló gazdasági számítások készítésének lehet vé tétele.

Az államháztartás számvitele kiterjed: -

a központi költségvetésnek az államháztartás más alrendszereivel való elszámolásait, illetve államháztartáson kívüli kapcsolatait megjelenít nemzetgazdasági elszámolásokra; a központi költségvetési szervekre; a helyi önkormányzatokra, a helyi kisebbségi önkormányzatokra és költségvetési szerveikre; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira és kezel ikre; az alapokra; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre; 55/69


-

a kincstári rendszerbe bevontak körének könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségére; az államháztartásból támogatásban részesül államháztartáson kívüli szervezetek (vállalkozások, pénzintézetek, közalapítványok, köztestületek, alapítványok, egyházak, társadalmi, érdekképviseleti, nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek) esetében a támogatás elszámolásának és felhasználásának részletes szabályaira és beszámolási kötelezettségére.

7.9. Az államháztartási pénzügyi ellen rzés Számot ad, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal, szabályozottan, szabályszer en, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e. Az államháztartási pénzügyi ellen rzés alapvet célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszer en, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e. Az államháztartás pénzügyi ellen rzése küls pénzügyi ellen rzés és államháztartási bels pénzügyi ellen rzés keretében történik. Az államháztartás küls pénzügyi ellen rzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvev szék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg. Az államháztartási bels pénzügyi ellen rzést -

a folyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i ellen rzési tevékenység, a bels ellen rzési tevékenység és az el z pontokban meghatározott ellen rzési tevékenységek központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellen rzése

útján kell ellátni. A költségvetési bevételek és kiadások tervezése, felhasználása és elszámolása, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás a bels ellen rzés tárgyát képezik. 7.9.1. Folyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i ellen rzés A folyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i ellen rzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felel s szervezeti egység által folytatott els szint pénzügyi irányítási és ellen rzési rendszer, amelynek létrehozásáért, m ködtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezet je felel s a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A költségvetési szerv vezet je köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és m ködtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszer , szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A pénzügyi irányítási és ellen rzési feladatok magukban foglalják: 7.9.2. Bels ellen rzés A bels ellen rzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellen rzött szervezet m ködését fejlessze és eredményességét növelje. A bels ellen rzés az ellen rzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemlélet megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellen rzött szervezet kockázatkezelési, ellen rzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.

56/69


A jogszabályoknak és bels szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a bels ellen rzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezet je részére. 7.9.3. Az államháztartási bels pénzügyi ellen rzés központi harmonizációja és koordinációja A folyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i ellen rzési rendszerek, valamint a bels ellen rzési rendszerek fejlesztése, szabályozásának el készítése, koordinációja és harmonizációja a teljes államháztartási bels pénzügyi ellen rzési rendszer tekintetében a pénzügyminiszter feladata. 7.9.4. Támogatások ellen rzése A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatást nyújtó szerv, illetve szervezeti egység kötelessége a támogatások lebonyolításában részt vev szervezetekkel és a kedvezményezettekkel kötött szerz désben kikötni: 7.9.5. Az adók és más befizetések ellen rzése Az ellen rzés során az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felel s hatóság az államháztartást illet fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellen rzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.

7.10. Az államháztartás szabályozásának kérdése Átfogó szabályozást az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról nyújt. Emellett számos kisegít törvény, kormányrendelet vonatkozik a tárgyra, melyek nagy részben közvetlenül a rendszerváltás után született, el remutató jogszabályként, de mára már túlhaladott megoldásokat tartalmazva, mint például: -

az Önkormányzati tv. értelmében a közfeladatok jelent s része helyi szintre került, ami az önkormányzatok túlterhelését okozta, az adótörvények is rengeteg módosításon mentek keresztül? Így szükséges lenne egy új, átfogó szabályozás az Állami Számvev székr l szóló tv. megszüntette a szerv kormányi szint ellen rzését, így felmerül a reform gondolata.

Az el bbiekb l kit nik, hogy szükségessé vált az államháztartás reformja, melyet az Európai Unióhoz való csatlakozás fényében (árnyékában) kell végrehajtanunk. Mind a bevételi, mind a kiadási oldalt érintenie kell. Megjegyzend , hogy az EU-nak sincs „kész receptje”, s a tagországok saját döntésére bízza a kérdés megoldását. -

-

bevételi oldal: különösen éget feladat az adórendszer strukturális átalakítása, hiszen míg Magyarországon a személyi jövedelem adó (SZJA) 90%-ban az alkalmazottakat „sújtja”, a nyugdíjasokat, s a vállalkozókat csak 5-5% terheli, addig az Unióban sokkal arányosabb az adóterhelés. kiadási oldal: • közigazgatás: a közigazgatás, mely hazánkban m ködik, mind az Unióhoz való csatlakozás okán, mind attól függetlenül is átalakításra szorul. A köztisztvisel k létszámát szelektív és konszenzuális kritériumok mentén kell kialakítani. • egészségügy: az egészségügyi intézmények többsége önkormányzati tulajdonban van, és súlyos gondokkal küszködik – így ezen a területen is átfogó reform vált szükségessé.

57/69


7.11. A társadalombiztosítási alrendszer A társadalombiztosítási alrendszer az államháztartás – központi költségvetés utáni – második legnagyobb alrendszere, nagyságrendileg 1200 milliárd forintot tesz ki éves szinten. A társadalombiztosítás öt f területre oszlik: -

nyugdíjellátás, egészség- és betegbiztosítás, családi juttatások, munkahelyi balesetbiztosítás, munkanélküliek biztosítása.

A társadalombiztosítási rendszer 1990-ben még nullszaldós volt, azt követ en a mai napig deficites több ok együttes ered jeként: -

-

A rendszerváltást követ en a gazdasági szerkezetátalakítás következtében 1 millióan váltak munkanélkülivé, az id sebb munkanélküliek nyugdíjba vonultak (jelent s terhet róva ezzel a nyugdíjellátásra), a jelent sebb rész pedig egyéni vállalkozóvá vált (a foglalkoztatottak köre 4,8 millióról 3,8 millióra csökkent). A frissen alakult cégek alvállalkozókat kezdtek alkalmazni, így „megmenekültek” a társadalombiztosítási járulék fizetését l. A társadalombiztosítási rendszer kintlév ségeit tovább növelte a cs dtörvényt követ en a cs deljárások során felszámolt cégek felhalmozott tartozásai, melyek behajtása lehetetlennek bizonyult; felmerült tehát a reform gondolata.

Az elmúlt évtizedben számos reform történt a társadalombiztosítás területén: -

-

az els lépés ’89-90-ben az önálló társadalombiztosítási alap megteremtése volt – így már nem a központi költségvetés egy ága csupán; ezzel egy id ben a tb- járulékokat 54 %-ra emelték – így világviszonylatban is a legmagasabb járulékszint országok közé kerültünk; következ reformlépésként a Pénzügyminisztérium forráscserét javasolt: a hasonló nagyságrend családi pótlék finanszírozását átvette a társadalombiztosítástól, cserébe a tb. finanszírozási körébe utalták az egészségügy m ködési költségeit; a cél az volt, hogy a tb.-i rendszert biztosítási alapra kell helyezni, s így nem alanyi jogon fog járni mindenkinek, cserébe viszont a családi pótlékot alanyi-, állampolgári jogon fogják fizetni; a következ lépés az egységes tb-alap kettéválasztása volt: egészségbiztosítási-, és nyugdíjalapra; ez önmagában csak technikai lépés volt, de minden ésszer séget nélkülözve az apparátust is megkétszerezték, ennek megfelel en a tb m ködési költségei is megduplázódtak;

A legnagyobb hatású reformok talán a nyugdíjrendszert érintették: A reform f célja olyan rendszer kialakítása volt, amelyben a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben válik függ vé a befizetett járuléktól a kés bbi nyugdíj nagysága -

A reformról hozott döntés értelmében 1998. január 1-jét l egy ún. vegyes típusú nyugdíjrendszer lépett életbe, ennek lényege, hogy a munkavállalók által fizetett járulékok egy része ezentúl nem a társadalombiztosításhoz, hanem valamelyik magánnyugdíj-pénztárba folyik be ( az ilyen pénztárakban minden tagnak saját egyéni számlája van, s az évek során befizetett járulékok ill. ezek hozama e számlán kerül jóváírásra; nyugdíjba vonuláskor pedig az állami nyugdíj mellett a számlán összegy jt t kefedezet alapján kapnak nyugdíjat).

58/69


-

A magyarországi nyugdíjrendszer reformja már 1993-ban megkezd dött, ekkor fogadták el az önkéntes pénztárakról szóló törvényt, ami alapján 1993. december 6-a óta lehet ség van az önkéntes pénztárakba való belépésre. 1998-tól vált teljessé a nyugdíjreform, ekkortól kezdhették meg m ködésüket a magánnyugdíj-pénztárak; létrejött tehát az ún. vegyes rendszer, mely 3(+1) pillérb l áll: o 1. pillér, a társadalombiztosítási nyugdíj: a nyugdíj-megállapítás alapja a bruttó bér, mely meghatározott százalékban növeli a kifizetend nyugdíjat; o 2. pillér, a kötelez magánnyugdíj: ez a rendszer t kefedezeti elven m ködik, a befizetéseket a kötelez nyugdíjpénztárakban egyéni számlákon gy jtik; a befizetés mértéke els évben a kereset 6 %-a, majd következ évben már 8 %, de önkéntesen maximum 10 %-ig kiegészíthet . E rendszernél kiterjedt garanciális védelmi rendszer biztosítja a megtakarítások értékállóságát: maga a tv. is szigorú szabályokat fogalmaz meg a pénztárak létrehozásával és m ködésével kapcsolatban, továbbá a Garancia Alap védi, s az Alap mögött még az állam is ott van; o 3. pillér, az önkéntes magánpénztárak rendszere: a magánnyugdíj-pénztáraktól függetlenül m ködnek, általuk lehet ség van az egyéni nyugdíjak további növelésére; o utolsó (+1) pillérként megemlítend az id skorúak járuléka; a 2009 után megsz n nyugdíjminimum helyére lép, rászorultsági elven m ködik; forrását a központi költségvetés s a helyi önkormányzatok biztosítják; 1998 óta több lépcs ben vezetik be.

Svédországban az állami nyugdíjrendszerben a járulékokat a felosztó-kirovó elv alapján a folyó ellátások finanszírozására fordítják, de a befizetett összeget egyéni számlákon írják jóvá a befizet számára. A nyugdíjjogosultságot reprezentáló számlaérték az év során a számlán elméletileg felhalmozódott járulékokból illetve a korábbi évek indexált számlaértékéb l tev dik össze. A nyugdíjjáradék meghatározása az egyéni számlán „felhalmozott” t keegyenleg, illetve az átlagos várható élettartam alapján, azok hányadosaként történik. A rendszerben az öreged társadalom demográfiai instabilitása a várható élettartam változó tényez ként való figyelembevétele révén ellensúlyozható. A 61. életév betöltését követ en lehet ség nyílik az érintettek számára, hogy a teljes összeg ellátás helyett, annak 25, 50 vagy 75 százalékát igényeljék, és amellett jövedelemszerz tevékenységet folytassanak, s így további járulékfizetéssel növeljék kés bbi nyugdíjjogosultságukat. A bevezetend reform által elérend célok közül a befizetett járulékok és a kifizetett juttatások közötti szoros kapcsolat megteremtését tartották leginkább szem el tt. Ezek hiánya ugyanis értelemszer en maga után vonhatja a terhek alóli kibújást, a minimális jövedelem bevallást és a feketegazdaság meger södését. Ezért Magyarországon az egyéni számlarendszer bevezetése, mint az átláthatóság illetve a járulék és a járadék közötti közvetlen kapcsolat megteremtésének hatékony eszköze került el térbe. Az államháztartás szempontjából nézve a rugalmas nyugdíjazás, illetve a továbbdolgozás támogatása jelent sen csökkentheti a nyugdíjkiadásokat, mivel egyesek továbbdolgoznak és fizetik a társadalombiztosítási járulékot, és mivel kés bb mennek nyugdíjba járadékot is kevesebb ideig kapnak. Akik a másik utat választják és korábban mennek nyugdíjba, azoknak pedig jelent sen csökken a járandóságuk. A nyugdíjrendszer m ködése szempontjából a munkaer -piaci változások is kulcsfontosságúak a népesség elöregedéséhez kapcsolódó pénzügyi és gazdasági problémákra gyakorolt súlyuk miatt. Nem kétséges ugyanis, hogy nem az elöregedési arányszám, hanem a függ ségi ráta, tehát a járadékosoknak a járulékot fizet khöz való aránya határozza meg a tb. rendszerre nehezed terhek növekedésének a mértékét. Az összlakossághoz viszonyított foglalkoztatott munkaer számának növelése – ami a munkaer piac m ködésének és a dolgozók alkalmazásában mutatkozó érdektelenség korrigálásával érhet el – fontos el feltétele a rendszer problémamentes m ködésének.

59/69


A svédek versenyképességük meg rzését magas jóléti kiadási szint mellett úgy tudták elérni, hogy a juttatások szerkezetét úgy változtatták meg, hogy az adekvátabb legyen az új helyzethez, tehát a transzferek nagy hányadát irányították a fiatalkorúak képzésére, támogatták a kétkeres s családmodellt els sorban a n k munkába állásának el segítésével (túlnyomórészt az állami szolgáltatási szektorban), növelték a nyugdíjkorhatárt stb.. Nyugat-Európa más országaiban is sorra számolják fel azokat az elemeket, amelyek az érintett népességet elriasztják a munkavégzést l, illetve érdektelenné teszik abban (hozzájutási feltételek szigorítása, a juttatások csökkentése és a segélyeknek bizonyos kritériumokhoz kötése). Mindezeken túl az er források egyre nagyobb részét forgatják vissza a munkavállalói szférába, a hosszantartó munkanélküliség csökkentése, valamint a munkaer piac elvárásainak megfelel humán er forrás struktúra kialakítása céljából. A nem demográfiai tényez k (foglalkoztatottság, munkanélküliség nagysága, munkaer piac informáltsága stb.) fontosságát kell képpen illusztrálhatjuk, ha összevetjük Olaszország és Svédország esetét. Jóllehet mindkét országban nagy az öregek aránya, Svédországban 2,5 aktív járulékfizet jut egy nyugdíjasra, míg Olaszországban mindössze egy. A jövedelemelosztás passzív módszereir l az aktív modellek felé való elmozdulás ugyanakkor rendkívüli kihívást jelent a társadalombiztosítási adminisztrációnak, amely leginkább az új adminisztratív eljárások kifejlesztésében és alkalmazásában nyilvánul meg. A nyugdíjreform sikerességének záloga, hogy a vázolt alapelveket mennyire sikerül átültetni a gyakorlatba és azok mennyire tudnak egyszerre megfelelni a méltányosság és szolidaritás társadalompolitikai, illetve a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság, tehát a hatékonyság, gazdaságpolitikai követelményeinek.

7.12. Az egészségügy A huszadik század utolsó évtizedeiben jelent s változás állt be az egészségügyi ellátások terén. Sokan arra számítottak, hogy az egészségügyi védelem iránti igény a társadalom egészségügyi helyzetének javulásával nyugvópontra jut, s ennek megfelel en lassú növekedéssel kell számolni. Nem ez történt. Számos új igény jelent meg, olyan betegségek kezelése is lehet vé vált, amik korábban a betegek életét követelték; az életkor emelkedésével megsokszorozódtak az igen id s kor krónikus megbetegedései és új betegségek is megjelentek (AIDS). Mindezek mellett növekedett az igen rossz szociális helyzethez köthet megbetegedések ismételt elterjedése. Ezek a tényez k már önmagukban is elegend k, hogy indokolják a növekedést. Napjainkban az egészségügyi ellátó rendszerek finanszírozásának problémája a világ minden részén jelentkezik. Megoldása rendkívüli nehézséget jelent mind a fejlett, mind a fejl d országokban. Az egészségügyi ellátás a társadalombiztosítási rendszer számottev része. Az öreged lakosság és a gazdasági bizonytalanság mellett állandó figyelmet kap és ösztönzi a kutatásokat arra nézve, hogy módot találjanak a növekv költségek megfékezésére. A finanszírozás kérdésének mindig össze kell kapcsolódnia az ellátás hatékonyságának a garantálásával. Hosszú távon különösen figyelembe kell venni a hatását a lakosság különböz csoportjaira és egészségi állapotára. Az ellátásról való lemondás, vagy annak pénzügyi okok miatti elhalasztása, a rövid távú megtakarításokat hosszú távon igen költségessé teszi.

60/69


Alapfogalmak és ellen rz kérdések BVII. Az államháztartás és alrendszerei Alapfogalmak

Államháztartás Alrendszerek Központi költségvetés Önkormányzatok Elkülönített állami pénzalapok Költségvetés Gazdálkodási alapelvek Ellen rzés Kincstár Költségvetési szerv Információs és mérlegrendszer Államháztartás számvitele Pénzügyi ellen rzés Bels ellen rzés Társadalombiztosítás Egészségügy

Ellen rz kérdések Ismertesse az államháztartást és nagy alrendszereit! Milyen bevételei és kiadásai vannak a központi költségvetésnek? Ismertesse a költségvetés fogalmát és szerkezetét! Sorolja fel a gazdálkodás alapelveit! Mi a Kincstár és hogyan m ködik? Vázolja a költségvetési szervek m ködését! Mit értünk az államháztartás számvitelén? Ismertesse az ellen rzési rendszer és annak elemeit! Mi a társadalombiztosítás? Beszéljen az egészségügyi rendszer alapjairól!

61/69


VIII. A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS A költségvetés tervezésének munkaszakaszai, feladatai: -

a költségvetési irányelvek meghatározása, a költségvetési javaslat kidolgozása, a helyi önkormányzat esetében a költségvetési koncepció elkészítése, a költségvetési törvényjavaslat, helyi önkormányzat esetében a költségvetési rendelettervezet elkészítése, a költségvetési törvény, helyi önkormányzat esetében költségvetési rendelet kiemelt el irányzatainak lebontása a végrehajtásért felel s kormányzati, önkormányzati személyekre és szervekre, a kincstári költségvetés elkészítése, az elemi költségvetés elkészítése.

A költségvetési tervezés szakmai feladatai magukban foglalják: -

a tervezési követelmények, el írások és módszertan megállapítását, illetve érvényesítését, a költségvetési keretszámokkal és szakmai követelményekkel összhangban a szakmai feladatellátás megállapítását, a szakmai feladatellátás módjának személyi, létesítményi, szervezeti, szervezési, tárgyi feltételeinek meghatározását a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában megjelölt költségvetési év(ek)re vonatkozóan.

A költségvetési tervezés számszaki feladatai magukban foglalják: -

a költségvetési kiadások és bevételek el irányzatainak kidolgozását és megállapítását; a költségvetés finanszírozási tervének kidolgozását és megállapítását; a költségvetési szerv költségvetési létszámkeretének (el irányzatának) kidolgozását és megállapítását; a költségvetéssel rendelkez feladatait jellemz mutatószámok (költségvetési feladatmutatók) és a normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámok (költségvetési mutatószámok) kidolgozását és megállapítását.

8.1. A költségvetési irányelvek összeállítása A tervezés els szakasza a tervezés f kereteit meghatározó költségvetési irányelvek összeállítása. Ehhez alapadatokat szolgáltatnak: -

az el z év(ek) zárszámadási adatai és jelentései, a gazdasági és ágazati statisztikai adatok és jelentések, az ellen rzési jelentések, a kormányprogram, illetve (helyi, helyi kisebbségi önkormányzat esetében) önkormányzati (gazdasági) program, makrogazdasági és ágazati stratégiai koncepciók, el rejelzések, pénzügyi számítások.

A tervezésben közvetlenül részt vev szervek: -

a Pénzügyminisztérium,

62/69


-

a fejezet felügyeletét ellátó szervek, a Belügyminisztérium a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési kapcsolatai tekintetében, az elkülönített állami pénzalapok kezel i, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezel i, a Kincstár.

8.2. A költségvetési javaslat kidolgozása A felügyeleti szerv a költségvetési szervei részére, azok költségvetési javaslatának összeállításához -

-

meghatározza az általános és kötelez en érvényesítend tervezési követelményeket, módszertant, el írásokat; tájékoztatást ad a bevételi és a kiadási, valamint a létszám keretszámokról; megállapítja - a b) pontban megjelölt keretszámokhoz igazodóan, a szakmai követelményeknek megfelel en - a feladatellátásban megvalósítandó változásokat és azok feltételeit, dönt a gazdaságos m ködéshez - a munkaer -kapacitás fokozott kihasználása, a létszámgazdálkodás és a foglalkoztatási formák, a m ködés és üzemeltetés módja tekintetében - szükséges feladatokról; rögzíti a tervezés évében megvalósult el irányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehet ségét, illetve módját; rendelkezik a költségvetési szervei között a feladatok, illet leg el irányzatok átcsoportosításáról.

A költségvetési javaslat alapel irányzatból és el irányzati többletb l áll. Az alapel irányzat a tervévet megel z év eredeti el irányzatának a szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni -

a megsz n feladatok el irányzatainak éves szint törlését, a tervévet megel z évben a központi, a helyi, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jelleg - el irányzatok összegét, a feladat átadás-átvételéb l, illetve megszün(tet)éséb l, az intézmény korszer sítésb l adódó el irányzat-változtatásokat (egyeztetve az érintett másik fejezet felügyeletét ellátó szervvel, önkormányzattal), a bevételi el irányzat változását, a kiemelt el irányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását.

Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megel z évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi el irányzatának megfelel összeg kiegészítését.

8.3. A helyi önkormányzatok költségvetési javaslata A költségvetési koncepciót a helyben képz d figyelembe véve kell összeállítani.

bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket

A költségvetési koncepció összeállítása el tt a jegyz áttekinti az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következ költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat 63/69


bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, amelyet a polgármester terjeszt a közgy lés, a képvisel -testület elé. A polgármester a helyi önkormányzatnál m köd bizottságok véleményét a szervezeti és m ködési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a koncepció tervezetr l alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja. Ahol pénzügyi bizottság m ködik, annak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia. A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a képvisel -testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

8.4. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslata A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezel i a felügyelet ellátására kijelölt miniszterek közrem ködésével a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában foglaltak szerint alaponként és összevontan elkészítik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tervezetét, számszaki és szöveges indoklását, és megküldik a pénzügyminiszternek. A költségvetési szerv elemi költségvetése A költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja -

a kiadásokat és a bevételeket részletes el irányzatonként; a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését; a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét; a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat; a részletes kiadási és bevételi el irányzatokat megalapozó indokolást (számításokat).

8.5. Az elemi költségvetés jóváhagyása A költségvetési szerv felügyeleti szerve az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, illetve központi költségvetési szerv esetében a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetését a költségvetési dokumentáció aláírásával és visszaküldésével hagyja jóvá, központi költségvetési szerv esetében a tárgyév március 31. napjáig. Az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv a részjogkör költségvetési egysége költségvetését, valamint részjogkörrel nem rendelkez szakmai szervezeti egysége költségvetési keretét feladatokra meghatározva hagyja jóvá, legkés bb a tárgyév április 30. napjáig.

8.6. El irányzat-módosítás El irányzat-módosítás az el irányzattal rendelkez részére megállapított kiadási, bevételi, kiemelt- és más részel irányzat, illetve költségvetési létszámkeret növelése vagy csökkentése. A költségvetés bevételi, illetve kiadási f összegének változatlansága mellett, egyidej el irányzat-csökkentéssel és növeléssel végrehajtható módosítás költségvetési el irányzat-átcsoportosításnak min sül. Az el irányzat-módosítás lehet egyszeri (csak az adott költségvetési évben érvényesül ) vagy tartós (a

64/69


költségvetési el irányzatokba véglegesen beépül ). A jóváhagyott kiemelt el irányzatokon belül a részel irányzatoktól a költségvetési szerv el irányzat-módosítás nélkül is eltérhet. Az el irányzat-módosítás, átcsoportosítás nem irányulhat az el irányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesül el irányzatok jóváhagyott céltól eltér csökkentésére.

8.7. A költségvetési el irányzatok felhasználása A költségvetési szervekre vonatkozó általános szabályok A költségvetési szerv költségvetési támogatási el irányzata, támogatásérték bevétele csak alaptevékenységre használható fel. A költségvetési szerv saját bevételei különösen a következ k: -

az igazgatási szolgáltatási díj, a felügyeleti jelleg tevékenység díja, a bírságból származó bevétel, az áru- és készletértékesítés ellenértéke, a szolgáltatások ellenértéke, bérleti és lízingdíj, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése, a felhalmozási és t ke jelleg bevételek.

A megjelölt bevételek közül az els nyolc bekezdés alattiak fordíthatók - a közvetlen közrem köd k, valamint az intézmény szabályzata szerint a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végz más dolgozók díjazása céljából - személyi juttatásokra. A költségvetési szerv bevételét képezi az átvett pénzeszköz, amely az államháztartáson kívülr l származik. Átvett pénzeszközként azok az összegek számolhatók el, amelyek ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból megvalósított eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség nem terheli. Az államháztartáson belülr l, illetve államháztartáson kívülr l továbbadási (lebonyolítási) céllal juttatott pénzeszközzel az átvev költségvetési szerv el irányzatát nem módosíthatja, e forrás terhére kötelezettséget nem vállalhat, azt az átvételkor továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként, átadáskor továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásként kell elszámolnia. A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vev számára a költségvetési szerv köteles térítést el írni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. Amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. A költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét bels szabályzatban kell rögzíteni.

65/69


8.8. A személyi juttatási el irányzat és a létszám tervezése, felhasználása A személyi juttatások magukban foglalják: -

a rendszeres személyi juttatásokat, a nem rendszeres személyi juttatásokat, a küls személyi juttatásokat.

A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes és részmunkaid ben foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, egyhavi külön juttatása, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétl dve kerülnek kifizetésre. Az egyhavi külön juttatás kifizetésér l - kivéve, ha törvény más id pontot határoz meg - a tárgyév január 16.-án kell rendelkezni. A nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a teljes munkaid ben, illetve a részmunkaid ben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban, kollektív szerz désekben szerepl juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelez jelleg ek; vagy nem kötelez ek, de megfelel forrás rendelkezésre állása esetén lehet ség van kifizetésükre; vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelen fizetési kötelezettségként jelentkeznek. A létszám-el irányzat magában foglalja a bekezdés szerinti személyi juttatások el irányzatából foglalkoztatható - és a feladatok ellátásához a felügyeleti szerv által, illetve jogszabályok alapján a költségvetés tervezésekor meghatározott - költségvetési engedélyezett létszámkeretet (álláshelyet) és az éves átlagos statisztikai állományi létszámot (a továbbiakban: átlaglétszám). Tájékoztató jelleggel be kell mutatni a tárgyév els napján foglalkoztatott tényleges és munkajogi nyitólétszámot, valamint az év utolsó napján nyilvántartott tényleges és munkajogi zárólétszámot, továbbá - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a betöltetlen álláshelyek számát az érvényes el meneteli rendszer f bb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira, fokozataira vonatkozó el írások figyelembevételével. A tervezett el irányzat-növekményhez kapcsolódó létszám rendszeres személyi juttatásait a költségvetési szerv munkaköri csoportokra számított személyi juttatások átlagával kell tervezni. Létszám személyi juttatási el irányzat nélkül nem tervezhet . Az átmenetileg be nem töltött álláshelyekre jutó el irányzatot az érintett álláshely tényleges személyi juttatásai alapján kell tervezni. Az elemi költségvetésben jóváhagyott engedélyezett létszámkeret év közben a felügyeleti szerv által módosítható -

feladatváltozással összefüggésben, az Áht. 36. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a költségvetési szerv évközi többletbevételeib l az e rendelet 48. §-ának (2) bekezdésében szabályozott el irányzat terhére, határozott id re történ foglalkoztatás mellett

növelhet . A költségvetési szerv a hatáskörébe utalt személyi juttatások és létszám el irányzatával - a jogszabályi el írások figyelembevételével - önállóan gazdálkodik. A személyi juttatások el irányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások (együttesen: keresetbe tartozó juttatások) el irányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következ évben a pénzmaradvány, illet leg az el irányzat-maradvány jóváhagyását követ en jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból - figyelemmel az e § (5) bekezdésében foglaltakra - e rendelet 58. §-ának (5) bekezdésében említett mértéken felül a rendszeres személyi juttatási el irányzat további 10%-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethet jutalom. E rendelkezések nem vonatkoznak azon költségvetési 66/69


szervekre, amelyeknél törvény az eredeti rendszeres személyi juttatási el irányzat 50%-át meghaladó összeg jutalom kifizetését teszi lehet vé. A személyi juttatások el irányzatából származó megtakarítás - a feladatelmaradásra es megtakarítás kivételével - az adott évben, továbbá a pénzmaradvány, illetve az el irányzat-maradvány jóváhagyását követ en felhasználható. A személyi juttatások el irányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. Tartós kötelezettség vállalható a tartósan távollév bírák álláshelyeinek részbeni betöltésére. A költségvetési szervnek az éves költségvetésében engedélyezett személyi juttatások el irányzata év közben a jogszabályban foglaltak szerint változtatható meg, a jogcímt l függ en létszámel irányzattal együtt vagy anélkül. Saját dolgozónak megbízási díj, szerz déssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára el írható feladatra nem fizethet , más esetben megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan el zetesen kötött megbízási szerz dés alapján a feladat - megbízó által igazolt - teljesítése után kerülhet sor. Tárgyévben megvalósuló létszámcsökkenésnek min sül, ha a költségvetési szerv év közben úgy hajt végre létszámcsökkenést, hogy -

a tevékenységi körébe tartozó feladatok változatlansága mellett azok változatlan színvonalú ellátását a tárgyévben és az azt követ években is biztosítani tudja, csökken az ellátandó állami feladatok köre, a létszámcsökkenéssel összefüggésben felmerül kifizetések a tárgyévben esedékesek, a létszámcsökkenést követ en létszáma csak az éves költségvetésben tételesen meghatározott jogcímeken n .

Nem min sül létszámcsökkenésnek a foglalkoztatási forma megváltoztatása, a költségvetési szerven belüli áthelyezés.

8.9. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés Költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezet je vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezet testülete által írásban megbízott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) jogosult a költségvetési szerv alapító okiratában, költségvetési alapokmányában foglalt feladatainak célszer és hatékony ellátására figyelemmel. Nem szükséges el zetes, írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50.000 forintot el nem ér kifizetések esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját bels szabályzatban kell rögzíteni. A kötelezettségvállalásnak el irányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalás - a jogszabályban meghatározott és a (2)-(3) bekezdés szerinti kivétellel - a gazdasági vezet vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet. Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megel z en meg kell gy z dnie arról, hogy -

a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefügg kiadási el irányzat rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet, el irányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés id pontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, 67/69


-

a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyb l megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése el tt okmányok alapján ellen rizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszer ségét, a szerz dés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesít nek ellen riznie kell az összegszer séget, a fedezet meglétét, és azt, hogy az el írt alaki követelményeket betartották-e. Érvényesítést a gazdasági szervezet vezet je, illetve a jegyz által írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettség és emellett pénzügyi-számviteli képesítés dolgozó végezhet. A helyi kisebbségi önkormányzat esetében az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott, az e bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkez dolgozója végzi. Az érvényesítést végz és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy. A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére érvényesített okmány alapján (a továbbiakban: utalványozás) az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezet je vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezet testülete által írásban felhatalmazott személy jogosult. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyz , illet leg az utalványozó és az ellenjegyz - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet. Az érvényesít személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel.

68/69


Alapfogalmak és ellen rz kérdések BVIII. Költségvetési tervezés Alapfogalmak

Tervezés Irányelvek Költségvetési javaslatok Elemi költségvetés El irányzat Létszám tervezés Kötelezettségvállalás Utalványozás

Ellen rz kérdések a költségvetés tervezésének

Ismertesse szakaszait! Sorolja fel a költségvetési irányelveket! Ismertesse a költségvetési javaslatok tartalmát! Mi az elemi költségvetés? Hogyan kezelik az el irányzatokat? A létszámgazdálkodás kérdései. A kötelezettségvállalás, az utalványozás meghatározása

69/69

PÉNZÜGY ÉS GAZDÁLKODÁS

Recommend Documents